EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az Európai Atomenergia-közösségről szóló szerződés (Euratom)

Az Európai Atomenergia-közösségről szóló szerződés (Euratom)

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Az Európai Atomenergia-közösségről szóló szerződés

MI A SZERZŐDÉS CÉLJA?

Amint az a szerződés II. címéből kiderül, az Euratom-Szerződés célja „a fejlődés előmozdítása az atomenergia területén”.

Különös tekintettel a közös atomenergia-piac keretében megvalósuló alábbi célokra:

  • a kutatás előmozdítása;
  • az ellátásbiztonság céljának elérése valamennyi uniós ország számára;
  • a polgári célokat szolgáló nukleáris anyagok békés célú alkalmazását felügyelő és az egészségvédelemre irányuló magas szintű közös normákat biztosító rendszer kialakítása.

FŐBB PONTOK

A szerződés hatálya

A szerződés az atomenergia szigorúan polgári (és nem katonai) alkalmazására terjed ki.

A szerződés szerkezete

Az I. cím meghatározza az Euratomra ruházott 8 feladatot, amelyekre vonatkozóan a II. cím különös szabályokat állapít meg:

  • előmozdítja a kutatást, a kutatás terén folytatott együttműködést és a műszaki ismeretek cseréjét – létrejön egy Közös Kutatóközpont;
  • a lakosság és a munkavállalók egészségének védelme érdekében egységes biztonsági előírásokat állapít meg, és gondoskodik azok alkalmazásáról;
  • elősegíti a beruházásokat, és – különösen a vállalkozások támogatásával – biztosítja az atomenergia alkalmazásának fejlesztéséhez szükséges alapvető létesítmények megteremtését;
  • közös ellátási politika által gondoskodik a Közösség (jelenleg EU) összes felhasználójának megfelelő érccel és hasadóanyaggal való rendszeres és méltányos ellátásáróllétrejön az Euratom Ellátási Ügynökség;
  • felügyeli a nukleáris anyagok megfelelő (különösen nem katonai) és békés alkalmazását – az Euratom biztosítéki ellenőrzéseit szakellenőrök hajtják végre, akik fizikai és számviteli ellenőrzéseket folytatnak a Közösség valamennyi nukleáris létesítményében;
  • gyakorolja a különleges hasadóanyagok tekintetében ráruházott tulajdonjogot (a különleges hasadóanyagok neutronok által önfenntartó láncreakció keretében szétválasztható atomokból épülnek fel, aminek célja hatalmas mennyiségű energia felszabadítása);
  • megteremti a különleges anyagok és felszerelések közös piacát az atomenergia területén történő beruházások részére a szabad tőkemozgás biztosításával és a szakemberek szabad munkavállalásának megvalósításával;
  • a többi országgal és a nemzetközi szervezetekkel kiépíti azokat a kapcsolatokat, amelyek előmozdítják az atomenergia békés célú alkalmazásának fejlesztését.

A III. és IV. cím az intézményekre és a pénzügyekre vonatkozik:

  • Az Euratom és az Unió az Egyesítési szerződés (1967) óta közös végrehajtó szervekkel rendelkezik. Már azelőtt is közös volt néhány intézményük.
  • Az Euratom-Szerződésben az intézmények hatáskörének a megosztása eltér az EGK-szervek hatáskörének megosztásától (az uniós szervek jelenleg az Unió hatáskörében járnak el). Különösen a Parlament kevesebb – mindössze konzultatív (együttdöntés nélküli) – hatáskörrel rendelkezik az Euratom fölött.
  • Az Euratom Ellátási Ügynökség az Euratom jogi személyiséggel és pénzügyi autonómiával rendelkező és a Bizottság felügyelete alá tartozó különös szerve.
  • Az Egyesítési szerződés óta az Euratom és az uniós intézmények igazgatási költségvetése is közös. Az Euratom-Szerződés keretében végrehajtott K+F kiadások azonban egy külön költségvetésnek a részét képezik.

Az ötödik és a hatodik cím az általános szabályokat, illetve a kezdeti időszakkal kapcsolatos szabályokat tartalmazza (az intézmények létrehozása, az első alkalmazásra vonatkozó szabályok és átmeneti szabályok).

A szerződés emellett tartalmaz még öt mellékletet is, amelyek az alábbiakra vonatkoznak:

  • a szerződés 4. cikkében említett, atomenergiával kapcsolatos kutatási területek;
  • a szerződés 41. cikkében említett ipari tevékenységek;
  • a szerződés 48. cikke alapján a közös vállalkozásoknak juttatható kedvezmények;
  • az atomenergia területén a közös piacról szóló IX. fejezet rendelkezéseinek hatálya alá tartozó javak és termékek listája; valamint
  • a szerződés 215. cikke szerinti első kutatási és képzési program (a 215. cikk a szerződés jelenlegi változatának hatálybalépésével hatályát vesztette).

MIKORTÓL HATÁLYOS A SZERZŐDÉS?

A szerződést 1957. március 25-én írták alá, 1958. január 1-jén lépett hatályba.

HÁTTÉR

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést (EAK, ismertebb nevén „Euratom”) az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződéssel együtt az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) hat alapító országa 1957-ben Rómában írta alá. Az EGK- és az EAK-szerződésre néha a „Római Szerződésekként” utalnak, a „Római Szerződés” megnevezés pedig az EGK-Szerződést jelöli.

Az EGK-Szerződéssel ellentétben a jelenleg is hatályban lévő Euratom-Szerződés jelentős módosításokon nem esett át. Különösen, az Euratom nem egyesült az Európai Unióval, ezért külön jogi személyiséggel rendelkezik, jóllehet tagsága megegyezik az Unióéval.

Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) mellett –, az Euratom-Szerződés az Unió aktív szerződéseinek egyikeként az Unió elsődleges jogának részét képezi.

További információk:

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Atomenergia-közösségről szóló szerződés (1957. március 25.) – egységes szerkezetbe foglalt változat (HL C 203., 2016.6.7., 1–112. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (1957. március 25.) (a Hivatalos Lapban nem tették közzé)

Egyesítési szerződés (1965. április 8.) (HL 152, 1967.7.13., 2–17. o. [DE, FR, IT, NL])

Maastrichti Szerződés (1992. február 7.) (HL C 191., 1992.7.29., 1–112. o.)

Lisszaboni Szerződés (2007. december 13.) (HL C 306., 2007.12.17., 1–271. o.)

utolsó frissítés 25.05.2018

Top