Információcsere-mechanizmus az energia területén

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

(EU) 2017/684 határozat – tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról

MI A HATÁROZAT CÉLJA?

• A határozat információmegosztási rendszert hoz létre az uniós országok és az Európai Bizottság között, egyfelől egy vagy több uniós ország, másfelől nem uniós országok vagy nemzetközi szervezetek által aláírt energiaügyi megállapodásokról.
• Célja, hogy az uniós országok által, nem uniós országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel aláírt kormányközi megállapodások összhangban legyenek az uniós joggal. Ennek kell biztosítania energiaügyekben a belső piac megfelelő működését, fokoznia az ellátás biztonságát az EU-ban, és jobb átláthatóságot és koordinációt kell eredményeznie az uniós országok és a Bizottság között.
• Ez a határozat hatályon kívül helyezi a 994/2012/EU határozatot.

FŐBB PONTOK

• A határozat főként olyan, egy uniós ország és egy nem uniós ország (vagy nemzetközi szervezet) közötti, jogilag kötelező erejű megállapodásokra terjed ki, amelyek energiaforrások beszerzésére, kereskedelmére, értékesítésére, továbbítására, tárolására vagy az azokkal történő ellátásra irányulnak egy uniós országban vagy annak számára, vagy az EU-n belüli energetikai infrastruktúrát érintik.
• Amikor ilyen tárgyalásokat indítanak, azok megkezdése előtt az uniós országoknak erről a Bizottságot a lehető leghamarabb tájékoztatniuk kell, és a haladásról a Bizottságot továbbra is rendszeresen tájékoztatniuk kell, egy erre kialakított webes alkalmazáson keresztül.
• A kormányközi megállapodás véglegesítése vagy módosítása előtt az érintett uniós országnak „a lehető legnagyobb mértékben” figyelembe kell vennie a Bizottság véleményét a megállapodásnak az uniós joggal való összeegyeztethetősége tárgyában.
• Bármely energetikai megállapodás ratifikálása előtt az uniós országnak a Bizottságot erről értesítenie kell, ideértve a Bizottság jogi véleményétől való eltérés okait.
• Az uniós országok adott esetben értesíthetik a Bizottságot nem kötelező erejű jogi eszközökről. Ezek olyan egyezségek, amelyek jogilag nem kötelező érvényűek, jellemzően egyetértési megállapodások, együttes nyilatkozatok, közös magatartási kódexek, amelyek meghatározzák például az árakat, vagy az infrastruktúra fejlesztését.

Kőolaj és földgáz

Amikor a megbeszélések a földgázról és a kőolajról folynak, minden szerződéstervezetről értesítést kell küldeni a Bizottságnak, előzetes (ex ante) értékelésre. A Bizottságnak öt héten belül tájékoztatnia kell az érintett uniós országot esetleges kételyeiről az uniós joggal való összeegyeztethetőséggel, különösen a belső energiapiac szabályai és a versenyjog tekintetében. A Bizottság ezt követően kételyeiről részletes véleményt készít, az eredeti értesítéstől számított 12 héten belül.

Villamos energia

• Az uniós országok elkészíthetik saját értékelésüket a villamosenergia-megállapodásoknak az uniós joggal való összeegyeztethetőségéről, a szerződés tervezeti szakaszában.
• Amennyiben az uniós ország az ilyen összeegyeztethetőség tárgyában nem tudott határozott következtetésre jutni, akkor a szerződéstervezetről értesítenie kell a Bizottságot, és az eljárás ugyanaz lesz, mint a kőolaj és földgáz előzetes értékelése esetében.

Határidők

A fent említett megállapodások (kőolaj és földgáz, villamos energia) bármelyikének értékelésére megállapított határidők az uniós ország jóváhagyása esetén meghosszabbíthatók, vagy lerövidíthetők a Bizottság egyetértésével a tárgyalások indokolatlan késleltetésének elkerülése érdekében.

Meglévő megállapodások

2017. augusztus 3-ig az uniós országoknak meg kellett küldeniük a Bizottságnak minden meglévő, energetikai tárgyú kormányközi megállapodást, beleértve a villamos energiával kapcsolatos már megküldött megállapodásokat is. Amennyiben a Bizottságnak vannak kezdeti kételyei ezen megállapodásoknak az uniós jogszabályokkal való jogi összeegyeztethetősége tárgyában, az uniós országok a Bizottságtól ennek megfelelő tájékoztatást kapnak, az értesítéstől számított kilenc hónapon belül.

Információk megosztása

• Amennyiben egy uniós ország nem jelezte, hogy bizonyos információk bizalmasak, a Bizottság védett elektronikus formában hozzáférhetővé teszi őket az összes többi uniós ország számára. Amennyiben az információ bizalmas, az uniós ország rendelkezésre bocsát egy összefoglalót, amely tartalmazza legalább a megállapodás tárgyát, célját, hatályát, időtartamát, az érintett feleket és tájékoztatást a fő elemekről.
• A bizalmas kezelésre vonatkozó kérelmek nem korlátozzák a Bizottság hozzáférését a bizalmas információkhoz.
• E megosztás célja az uniós országok közötti koordináció ösztönzése, a következők érdekében:
  • a fejlemények áttekintése, valamint a következetesség érvényesítése az EU energiaügyi külkapcsolataiban;
  • a közös problémák és a kezelésükre szolgáló megfelelő intézkedések azonosítása, adott esetben javaslattétel iránymutatásra és megoldásokra;
  • olyan többoldalú kormányközi megállapodások kidolgozásának támogatása, amelyek az uniós országok csoportjait vagy az Unió egészét érintik.

Iránymutatás

2018. május 3-ig a Bizottság – az uniós országokkal folytatott konzultáció mellett – szövegmintákat és iránymutatást dolgoz ki, hogy javítsa a jövőbeli kormányközi megállapodásoknak az uniós jognak való megfelelését.

MIKORTÓL HATÁLYOS A HATÁROZAT?

A határozat 2017. május 2-től hatályos.

HÁTTÉR

További információk:

• Kormányközi megállapodások (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUM

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/684 határozata (2017. április 5.) a tagállamok és harmadik országok által kötött kormányközi energiaügyi megállapodásokra és nem kötelező erejű jogi eszközökre vonatkozó információcsere-mechanizmus létrehozásáról és a 994/2012/EU határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 99., 2017.4.12., 1–9. o.)

utolsó frissítés 22.03.2018