EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Az Európai Központi Bank szerepe a bankok felügyeletében

Az Európai Központi Bank szerepe a bankok felügyeletében

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

1024/2013/EU rendelet az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatairól

ÖSSZEFOGLALÓ

A pénzügyi válság rámutatott arra, hogy a problémák miként terjedhetnek ki a teljes pénzügyi rendszerre és érinthetik közvetlenül az emberek életét. A rendszer felügyeletének megerősítése céljából létrehozták az egységes felügyeleti mechanizmust, amely az euroövezeten és más részt vevő európai uniós (EU) országon belüli bankok felügyeletéért felel.

MI A RENDELET CÉLJA?

A rendelet létrehozza az egységes felügyeleti mechanizmust, amely az euroövezeten és más részt vevő európai uniós országon belüli bankok felügyeletéért felelős új rendszer. Az egységes felügyeleti mechanizmust az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti felügyeleti hatóságok alkotják.

A rendelet értelmében a nemzeti felügyeleti szervekkel együttműködésben az EKB felelős az egységes felügyeleti mechanizmus hatékony és következetes működéséért.

FŐBB PONTOK

Az EKB:

  • Közvetlenül felügyeli a jelentős bankokat. Valamely bank jelentősnek minősülhet mérete, a hazai bankszektor szempontjából vett jelentősége vagy az alapján, hogy közpénzekből tőkésítették fel. Az EKB jogosult:
    • felügyeleti felülvizsgálatok, helyszíni ellenőrzések és vizsgálatok lefolytatására;
    • banki engedélyek megadására vagy visszavonására;
    • valamely bank minősített részesedése megszerzésének és eladásának vizsgálatára;
    • szigorúbb tőkekövetelmények („pufferek”) megállapítására az aktuális vagy a jövőbeni pénzügyi válságokkal szembeni küzdelem céljából;
    • szankciók kiszabására a hitelintézetekre, a pénzügyi holdingtársaságokra* és a vegyes pénzügyi holdingtársaságokra* vonatkozó uniós jog bármely megsértése esetén.
  • A kevésbé jelentősnek ítélt bankokat közvetett módon felügyeli; azok közvetlen felügyeletéért a nemzeti felügyeleti hatóságok felelnek.
  • Az EKB monetáris politikája és az általa végzett felügyeleti feladatok szét vannak választva a kettő közötti bármely összeférhetetlenség elkerülése céljából. Szigorú korlátozások érvényesítik a felosztást; például a bizalmas információ cseréjére kizárólag bizonyos biztosítékok tiszteletben tartása mellett kerülhet sor.
  • A nemzeti felügyeleti szervek felelnek továbbra is a fogyasztóvédelemmel, pénzmosással, a pénzforgalmi szolgáltatásokkal és az egységes felügyeleti mechanizmusban nem részt vevő uniós országok bankfiókjainak felügyeletével kapcsolatban felmerülő problémákért.

Az egységes felügyeleti mechanizmus az európai bankunió első pillére. A második pillért az egységes szanálási mechanizmus képezi, amelynek célja a csődhelyzetbe került bankok gyors és hatékony kezelése.

Az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozásával az Európai Bankhatóság (EBH) szavazati szabályait is módosították annak biztosítása érdekében, hogy az egységes felügyeleti mechanizmusban részt vevő országoknak az EBH felügyeleti tanácsában való részvétele ne legyen indokolatlanul túlzott mértékű.

HÁTTÉR

A valódi európai felügyeleti mechanizmus létrehozása gyengíti a bankok és a nemzeti szuverén kormányzat* közötti kapcsolatot. Ez közvetett módon segíti az európai bankszektorba vetett bizalom helyreállítását.

Az elmúlt években tapasztalt pénzügyi válság révén bebizonyosodott, hogy a pénzügyi szektorban felmerülő problémák milyen ragályosak lehetnek – különösen egy monetáris unióban –, és e problémák miként érinthetik közvetlenül az euroövezeti polgárokat.

További információkért lásd az Európai Központi Bank honlapjának a pénzügyi stabilitásról szóló oldalát.

Az Európai Bizottság a Covid19-világjárvány kitörését követően, és a válság hatásainak kezelését célzó intézkedések bevezetésével a következőket fogadta el:

Az Európai Központi Bank ajánlása (2020. március 27.) a COVID-19 pandémia alatti osztalékfizetésekről és az EKB/2020/1 ajánlás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2020/19)

KULCSFOGALMAK

* Pénzügyi holdingtársaság: olyan pénzintézet, amelynek leányvállalatait kizárólag vagy főként hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények alkotják.

* Vegyes pénzügyi holdingtársaság: szabályozott vállalkozástól (azaz hitelintézettől, biztosítóintézettől vagy befektetési vállalkozásoktól) eltérő anyavállalat, amely leányvállalataival (amelyek közül legalább egy az EU-ban székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás) és más jogalanyokkal együtt egy pénzügyi konglomerátumot alkot.

* Nemzeti szuverén kormányzat: a nemzeti kormányok és hivatalaik.

JOGI AKTUS

A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63–89. o.)

KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK

Az Európai Parlament és a Tanács 1022/2013/EU rendelete (2013. október 22.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek a 1024/2013/EU tanácsi rendelet értelmében az Európai Központi Bank külön feladatokkal történő megbízása tekintetében történő módosításáról (HL L 287., 2013.10.29., 5–14. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 806/2014/EU rendelete (2014. július 15.) a hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 225., 2014.7.30., 1–90. o.)

utolsó frissítés 08.05.2020

Top