A schengeni térség

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMOKRÓL:

Schengeni vívmányok – Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről

Schengeni vívmányok – Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról

MI A SCHENGENI TÉRSÉG CÉLJA?

• A schengeni térség célja, hogy az Európai Unió (EU) lakosai ellenőrzés vagy útlevél bemutatása nélkül átutazhassanak a tagállamok belső határain.
• A belső határok megnyitása a „schengeni érmének” csak az egyik oldalát jelenti. A másik szempont az állampolgárok biztonságának biztosítása. Ez magában foglalja a nem schengeni állampolgárok közös külső határon történő belépésének ellenőrzésére vonatkozó egységes kritériumok szigorítását és alkalmazását, valamint a határőrök, a nemzeti rendőrségek és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködés fejlesztését és kifinomult információcsere-rendszerek használatát.
• Amint új országok csatlakoztak a térséghez, módosították a schengeni vívmányokat, és ezekbe beleépítették az új uniós jogszabályokat.

FŐBB PONTOK

Együttműködés

A schengeni együttműködés a következő lépésekben fejlődött egy néhány kormány közötti kezdeti tervből egy teljes értékű uniós politikai térséggé:

• 1985: Belgium, Nyugat-Németország, Franciaország, Luxemburg és Hollandia (az Európai Gazdasági Közösség akkori tíz tagországából öt, jelenleg uniós tagállam) egy Schengen nevű luxemburgi községben megkötnek egy megállapodást a belső határellenőrzésük fokozatos megszüntetéséről.
• 1990: Ugyanazon öt ország aláírja a Schengeni Egyezményt, amely kiegészíti a megállapodást, és meghatározza azokat az intézkedéseket és biztosítékokat, amelyekkel a belső határellenőrzés eltörlésének politikája hatályba léptethető.
• 1995: Hét uniós tagállam részvételével elkezdődik a schengeni menetrend végrehajtása.
• 1997: Az Amszterdami Szerződés az Unió jogi keretébe integrálja a schengeni vívmányokat.

Tagság

• A schengeni térség öt alapító taggal indult, és ma már – Bulgária, Írország, Ciprus és Románia kivételével – valamennyi tagállamot magában foglalja, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulás négy országa is: Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.
• 2023. január 1-jétől megszűnt a személyellenőrzés a Horvátország és a schengeni térség más országai közötti belső szárazföldi és tengeri határokon, és a schengeni vívmányok teljes mértékben alkalmazandók Horvátországra is ((EU) 2022/2451 tanácsi határozat).

A belső határokon történő ellenőrzés a gyakorlatban

• Állampolgárságától függetlenül bárki ellenőrzés nélkül átléphet a schengeni térség belső határain.
• A nemzeti hatóságok a határon és a határ menti területeken is végezhetnek rendőri helyszíni ellenőrzéseket, ha ezek általános információkon és tapasztalatokon alapulnak, és nem szisztematikus útlevél-ellenőrzések.
• A magánszemélyeknek bizonyos úti okmányokra van szükségük, attól függően, hogy ők uniós állampolgárok, uniós polgárok nem uniós állampolgárságú családtagjai vagy nem uniós állampolgárok.
• Egy schengeni ország kivételesen – kezdetben akár 30 napra is – újra bevezetheti a határellenőrzést, ha a közrendet vagy a belső biztonságot súlyos veszély fenyegeti. Ebben az esetben ennek az országnak tájékoztatnia kell a többi schengeni országot, az Európai Parlamentet, az Európai Bizottságot és a nyilvánosságot.

Külső határok

A schengeni térség fokozatosan szigorította a külső határainak ellenőrzését, melyet egy egységes szabályrendszerbe integrált. Ezek a szabályok jelenleg az alábbi területekre vonatkoznak:

• az EU külső határait átlépő személyek ellenőrzésének módja a Schengeni határ-ellenőrzési kódexnek megfelelően;
• a belépési feltételek harmonizálása közös vízumpolitikával és a rövid távú (legfeljebb három hónapnyi) tartózkodásra jogosító vízumokról szóló szabályokkal;
• nagyobb mértékű rendőrségi együttműködés, beleértve a határon átnyúló megfigyeléshez és üldözéshez való jogot;
• fokozott igazságügyi együttműködés a gyorsabb kiadatási rendszer és a büntetőítéletek joghatóságok közötti áthelyezése révén.

A Schengeni Információs Rendszer (SIS)

Ez(t) a nagyméretű számítógépes adatbázis(t):

• a külső határok ellenőrzését és a schengeni országok közötti bűnüldözési együttműködést támogatja;
• 1995-ben hozták létre, és a későbbiekben kibővítették, legutoljára – a migrációval és a biztonsággal kapcsolatos új kihívások miatt –2018-ban;
• a következőkről tartalmaz információkat:
  • feltételezett bűnelkövetők,
  • magánszemélyek, akiknek esetleg nincs joguk ahhoz, hogy az Unióba belépjenek, vagy ott tartózkodjanak,
  • eltűnt személyek,
  • ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett tulajdon;
• a következő felelősségi körrel rendelkező nemzeti hatóságok használják:
  • határellenőrzések,
  • rendőrségi és vámellenőrzések,
  • büntetőeljárásokkal kapcsolatos közvádas eljárások és vádemelés előtti bírósági vizsgálatok,
  • vízumok és tartózkodási engedélyek;
• az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége és A Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége érheti el.

Vízuminformációs Rendszer (VIS)

Ez a vízuminformációs rendszer a schengeni tagországok számára lehetővé teszi a vízumadatok megosztását, különös tekintettel a rövid távú tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmekre. A Schengeni Információs Rendszerhez hasonlóan a működését a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) biztosítja.

Csatlakozási feltételek

A schengeni térséghez csatlakozni kívánó országoknak meg kell felelniük bizonyos feltételeknek, és képeseknek kell lenniük a következőkre:

• a külső határok ellenőrzése és egységes schengeni vízumok kiadása;
• együttműködés más nemzeti bűnüldöző hatóságokkal a magas szintű biztonság biztosítása érdekében;
• a közös schengeni szabályok (schengeni vívmányok ) – melyek többek között a szárazföldi, a tengeri és a légi határok ellenőrzésére, vízumok kiadására, a rendőrségi együttműködés támogatására és a személyes adatok védelmére vonatkoznak – alkalmazása;
• a Schengeni Információs Rendszer használata.

A HATÁLYBALÉPÉS NAPJA

A belső határellenőrzéseket megszüntető Schengeni Megállapodás – melyben eredetileg hét ország volt érintett – 1995. március 26-án lépett hatályba.

HÁTTÉR

További információk:

• Schengeni térség (Európai Bizottság).

FŐ DOKUMENTUMOK

A schengeni vívmányok – Megállapodás a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről (HL L 239., 2000.9.22., 13–18. o.)

A schengeni vívmányok – Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról (HL L 239., 2000.9.22., 19–62. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az (EU) 1052/2013 és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., 1–131. o.).

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá az (EK) 767/2008, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 135., 2019.5.22., 27–84. o.)

Az (EU) 2019/817 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról (HL L 312., 2018.12.7., 1–13. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az (EK) 1987/2006 rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 14–55. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EK) 1986/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2018.12.7., 56–106. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1806 rendelete (2018. november 14.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (kodifikált szöveg) (HL L 303., 2018.11.28., 39–58. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 99–137. o.).

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1–52. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

A Tanács 1053/2013/EU rendelete (2013. október 7.) a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról és a végrehajtó bizottságnak a Schengent Értékelő és Végrehajtását Felügyelő Állandó Bizottság létrehozásáról szóló 1998. szeptember 16-i határozatának hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2013.11.6., 27–37. o.)

Az Európai Parlament és a Tanács 810/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a Közösségi Vízumkódex létrehozásáról (vízumkódex) (HL L 243., 2009.9.15., 1–58. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) (HL L 218., 2008.8.13., 60–81. o.)

Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.

utolsó frissítés 16.01.2023