Előzetes döntéshozatali eljárás – ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe

FŐBB PONTOK

Meg kell jegyezni, hogy az EUB a Bíróságot és a Törvényszéket foglalja magában. Céljuk az uniós jog egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása.

Az EUB alapokmányának módosítása

Az (EU, Euratom) 2024/2019 módosító rendelet módosítja a (3.) jegyzőkönyvet, célja pedig, hogy csökkentse a Bíróság leterheltségét az előzetes döntéshozatal területén. A rendelet 2024. október 1-jétől a Törvényszékre ruházza a Bíróság hatáskörét arra vonatkozóan, hogy a következő hat egyértelműen meghatározott és egyedi területen előzetes döntést hozzon:

• a közös hozzáadottértékadó-rendszer;
• jövedéki adók;
• az Uniós Vámkódex;
• az áruknak a Kombinált Nómenklatúra szerinti tarifális besorolása;
• közlekedési szolgáltatások késése vagy törlése vagy visszautasított beszállás esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség; valamint
• az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmi rendszere.

Az előzetes döntéshozatali eljárás jelentősége

Ez az eljárás akkor tekinthető hasznosnak, ha a nemzeti bíróság előtt az uniós jog egységes alkalmazása szempontjából általános érdekű, új értelmezési kérdés merül fel, vagy ha úgy tűnik, hogy a meglévő ítélkezési gyakorlat nem adja meg a szükséges iránymutatást egy új jogi helyzet kezeléséhez.

Az ajánlások szerkezete

Egy sor ajánlás vonatkozik az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek összességére, egy további csoportjuk pedig konkrétan a gyorsított eljárásokra² vagy a sürgősségi eljárásokra³ vonatkozik.

Ki nyújtja be az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet?

Minden olyan nemzeti bíróság, amely elé jogvitát visznek, kizárólagos felelősséggel tartozik azért, hogy meghatározza, szükséges-e előzetes döntéshozatal és relevánsak-e az EUB elé általa beterjesztett kérdések.

Az előterjesztést benyújtó bíróságokkal szemben követelmény többek között, hogy:

• jogszabályi alapon jöttek létre és állandó jelleggel működnek;
• illetékességgel rendelkeznek;
• a jogszabályokat betartják; és
• függetlenek.

Tárgy és hatály

• Az előterjesztésnek az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére kell vonatkoznia. Nem vonatkozhat a nemzeti jog alkalmazására vagy az alapjogvitában felmerült ténykérdésekre.
• A Bíróság meghatározza, hogy a kérelem kizárólag a fent felsorolt hat konkrét területet vagy azok közül többet érint-e, és eldönti, hogy a kérelmet a Törvényszékhez kell-e továbbítani.
• A Bíróság és a Törvényszék csak akkor határozhat az előzetes döntéshozatal iránti kérelemről, ha az uniós jog alkalmazandó az alapeljárás tárgyát képező ügyre.
• A Bíróság és a Törvényszék saját maguk nem alkalmazzák az uniós jogot a kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett jogvitára, mivel szerepük az, hogy segítsenek azok megoldásában. A nemzeti bíróság feladata az, hogy a Bíróság vagy a Törvényszék ítéletéből levonja a következtetéseket.
• Az előzetes döntéshozatal ítéletei kötelező erejűek mind a kérdést előterjesztő bíróság, mind a tagállamok összes bírósága számára.
• Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Központi Bank értesítést kap az előzetes döntéshozatal iránti valamennyi kérelemről, így fel tudják mérni, hogy az ügy releváns-e a számukra, illetve hogy kívánják-e gyakorolni a beadványok vagy írásbeli észrevételek benyújtására való jogukat.

Az előzetes döntéshozatalra utalás és a nemzeti eljárások közötti kölcsönhatások

• Az előterjesztést minél előbb el kell készíteni, amint egyértelművé vált, hogy a nemzeti bíróságnak az ítélet meghozatalához szüksége van az előzetes döntéshozatalra, és amint kellő részletességgel meg tudja határozni az ügy jogi és ténybeli hátterét, valamint a felvetődő jogi kérdéseket.
• A nemzeti eljárást fel kell függeszteni a Bíróság vagy a Törvényszék döntéshozataláig.
• A kérdést előterjesztő bíróságnak tájékoztatnia kell a Bíróságot vagy a Törvényszéket minden olyan eljárási cselekményről, amely hatással lehet a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárásra, így különösen a keresettől való elállásról vagy az alapjogvita egyezség útján történő rendezéséről, valamint bármely más olyan cselekményről, amely az eljárás megszűnését eredményezi. E bíróságnak az előzetes döntéshozatalra utaló határozat ellen benyújtott jogorvoslat keretében esetlegesen meghozott határozatról, valamint arról is tájékoztatnia kell a Bíróságot vagy a Törvényszéket, hogy e határozat milyen következményekkel jár az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre.

Az előterjesztés formája és tartalma

• Az előterjesztést egyszerűen, egyértelműen és pontosan kell megszövegezni, mivel azt le kell fordítani, hogy más tagállamok is megtehessék észrevételeiket.
• A Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikke és a Törvényszék eljárási szabályzatának 199. cikke meghatározza a hozzá forduló bíróság kérdéseit kísérő kérelem tartalmát, amelynek lényegi pontjait az ajánlások melléklete összegzi. Amennyiben e követelményekből egy vagy több nem teljesül, az adott bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolásával kapcsolatos hatáskörének hiányát állapíthatja meg, vagy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlanként elutasíthatja.
• A kérdést előterjesztő bíróság röviden összefoglalhatja az alapjogvitában részt vevő felek releváns érveit. Meg kell jegyezni azonban, hogy csak az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet fordítják le, e kérelem esetleges mellékleteit nem.
• A kérdést előterjesztő bíróság lényegre törően jelezheti az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válaszra vonatkozó álláspontját is. Ez különösen akkor hasznos a Bíróság vagy a Törvényszék számára, ha gyorsított vagy sürgősségi eljárás keretében kell a kérelemről határoznia.
• Az előzetes döntéshozatal céljából előterjesztett kérdéseknek az előzetes döntéshozatalra utaló határozat elkülönülő és egyértelműen meghatározható részében kell szerepelniük, lehetőleg annak elején vagy végén. A kérdéseknek a kérelem indokolásának ismertetésére történő hivatkozás nélkül, önmagukban is érthetőnek kell lenniük.
• Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet gépelt formában kell megjeleníteni, az előzetes döntéshozatalra utaló határozat oldalait és bekezdéseit pedig számozással kell ellátni.

Adatvédelem és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem anonimizálása

• A személyes adatok – az ügy Bíróság vagy Törvényszék általi elbírálása során történő – optimális védelmének biztosítása céljából a kérdést előterjesztő bíróságot felkérik az ügy anonimizálására a kérelemben hivatkozott magánszemélyek nevének helyettesítésével, például monogram vagy betűkombinációk használatával, vagy az azonosításukra esetlegesen alkalmas információk kihagyásával.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság részére történő megküldése

• Minden előterjesztést dátumozva, aláírva és elektronikus vagy postai úton kell megküldeni a BíróságHivatalának, Luxemburgba.
• A Bíróság és a Törvényszék aze-Curia alkalmazás használatát ajánlja a nemzeti bíróságoknak.
• Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek valamennyi releváns dokumentummal és az ügy elbírálása szempontjából a bíróság számára hasznos dokumentumokkal, továbbá különösen az alapjogvitában részt vevő felek és esetleges képviselőik pontos elérhetőségeivel, valamint az alapeljárás iratanyagával vagy annak másolati példányával együtt kell eljutnia a hivatalhoz.

A költségek és a költségmentesség

• A Bíróság és a Törvényszék előtti előzetes döntéshozatali eljárás ingyenes.
• A feleknél felmerülő költségekről, amennyiben szükséges, a kérdést előterjesztő bíróság rendelkezik.
• Ha az alapjogvitában részt vevő fél nem rendelkezik elegendő anyagi eszközökkel, a szóban forgó bíróság költségmentességet engedélyezhet e félnek a bíróság előtt felmerülő, különösen a képviselettel összefüggő költségeinek fedezésére. Ilyen költségmentesség azonban kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az érintett fél nem részesül költségmentességben már nemzeti szinten, vagy abban az esetben, ha e költségmentesség nem – vagy csak részben – fedezi a bíróság előtt felmerült költségeket.

A Bíróság hivatalának szerepe

• A hivatal tartja a kapcsolatot a kérdést előterjesztő bírósággal az eljárás során, és megküldi neki valamennyi eljárási irat másolati példányát, valamint pontosításokra kéri fel őt.
• Az eljárás végén a hivatal küldi meg a Bíróság vagy a Törvényszék határozatát a kérdést előterjesztő bíróságnak. A kérdést előterjesztő bíróságnak folyamatosan tájékoztatnia kell a hivatalt minden megtett intézkedésről, valamint az ügyben hozott végleges határozatát.

Gyorsított és sürgősségi előterjesztések

• A Bíróság és a Törvényszék alapokmánya, valamint eljárási szabályzata alapján hozható olyan döntés, amely szerint egyes előterjesztéseket gyorsított vagy sürgősségi eljárás keretében kell elbírálni.
• A határidők rövidebbek. Gyorsított eljárás esetén például kevesebb idő áll rendelkezésre arra, hogy a tagállamok előterjeszthessék észrevételeiket.
• A kérdést előterjesztő bíróságnak a sürgősséget meg kell indokolnia, megnevezve a rendes eljárás esetén felmerülő lehetséges kockázatokat.
• A gyorsított vagy sürgősségi eljárás iránti kérelmeket az e-Curia alkalmazáson vagy emailen keresztül kell beküldeni.