Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Előzetes döntéshozatali eljárás – ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe

 

ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:

Ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatali eljárás alkalmazására vonatkozóan

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke

Az Európai Unióról szóló szerződés 19. cikke

MI AZ AJÁNLÁSOK, VALAMINT AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 269. CIKKÉNEK ÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS 19. CIKKE (3) BEKEZDÉSÉNEK A CÉLJA?

A 2019. évi ajánlások:

FŐBB PONTOK

Az előzetes döntéshozatali eljárás jelentősége

Ez az eljárás akkor tekinthető hasznosnak, ha a nemzeti bíróság előtt lévő ügyben olyan értelmezési kérdés merül fel, amely új, és általános érdeklődésre tarthat számot az uniós jog egységes alkalmazása szempontjából, vagy amikor úgy tűnik, hogy a meglévő esetjog nem adja meg a szükséges iránymutatást egy új jogi helyzet kezeléséhez.

Az ajánlások szerkezete

Egy sor ajánlás vonatkozik az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek mindegyikére, egy további csoportjuk pedig konkrétan a gyorsított eljárásokra* , vagy a sürgősségi eljárásokra*vonatkozik.

Ki nyújtja be az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet?

Minden olyan nemzeti bíróság, amely elé jogvitát visznek, kizárólagos felelősséggel tartozik azért, hogy meghatározza, szükséges-e előzetes döntéshozatal és milyen fontosságúak az EUB elé általa beterjesztett kérdések.

Az előterjesztést benyújtó bíróságokkal szemben követelmény többek között, hogy:

  • jogszabályi alapon jöttek létre és állandó jelleggel működnek;
  • illetékességgel rendelkeznek;
  • a jogszabályokat betartják; és
  • függetlenek.

Tárgy és hatály

  • Fontos, hogy az előterjesztésnek az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére kell vonatkoznia. Nem vonatkozhat a nemzeti jogra vagy az alapjogvitában felmerült ténybeli problémákra.
  • Az EUB csak akkor hozhat ítéletet, ha az alapjogvitában szereplő ügyre vonatkozik az uniós jog.
  • Az EUB saját maga nem alkalmazza az uniós jogot a kérelmet benyújtó bíróság által előterjesztett jogvitára, mivel szerepe az, hogy segítsen annak megoldásában; a nemzeti bíróság szerepe az, hogy az EUB ítéletéből levonja a következtetéseket.
  • Az előzetes döntéshozatal ítéletei kötelezőek mind a kérdést előterjesztő bíróság, mind a tagállamok összes bírósága számára.

Az előzetes döntéshozatalra utalás és a nemzeti eljárások közötti kölcsönhatások

  • Az előterjesztést minél előbb el kell készíteni, amint egyértelművé vált, hogy a nemzeti bíróságnak az ítélet meghozatalához szüksége van az EUB ítéletére, és amint kellő részletességgel meg tudja határozni az ügy jogi és ténybeli összefüggéseit, valamint a felvetődő jogi problémákat.
  • A nemzeti eljárásokat fel kell függeszteni addig, amíg az EUB ítéletét meg nem hozza.
  • A kérdést előterjesztő bíróságnak tájékoztatnia kell az EUB-ot minden olyan eljárási cselekményről, amely hatással lehet a Bíróság elé terjesztett kérelmére, így különösen a keresettől való elállásról, vagy a jogvita alapeljárás keretén belüli, egyezség útján történő bármely rendezéséről, vagy bármely más olyan cselekményről, amely az eljárás megszűnését eredményezi. E bíróságnak az előzetes döntéshozatalra utaló határozat ellen benyújtott jogorvoslat keretében esetlegesen meghozott határozatról, valamint arról is tájékoztatnia kell a Bíróságot, hogy e határozat milyen következményekkel jár az előzetes döntéshozatal iránti kérelemre.

Az előterjesztés formája és tartalma

  • Az előterjesztést egyszerűen, egyértelműen és pontosan kell megszövegezni, mivel azt le kell fordítani, hogy más tagállamok is megtehessék észrevételeiket.
  • Az EUB eljárási szabályzatának 94. cikke meghatározza a hozzá forduló bíróság kérdéseit kísérő kérelem tartalmát, amelynek lényegi pontjait az ajánlások melléklete összegzi. Amennyiben e követelményekből egy vagy több nem teljesül, az EUB az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolásával kapcsolatos hatáskörének hiányát állapíthatja meg, vagy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet elfogadhatatlanként elutasíthatja.
  • A kérdést előterjesztő bíróság röviden összefoglalhatja az alapjogvitában részt vevő felek releváns érveit. Meg kell jegyezni azonban, hogy csak az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet fordítják le, e kérelem esetleges mellékleteit nem.
  • A kérdést előterjesztő bíróság lényegre törően jelezheti az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válaszra vonatkozó álláspontját is. Ez különösen akkor hasznos az EUB számára, ha gyorsított vagy sürgősségi eljárás keretében kell a kérelemről határoznia.
  • Az előzetes döntéshozatal céljából az EUB elé terjesztett kérdéseknek az előzetes döntéshozatalra utaló határozat elkülönülő és egyértelműen meghatározható részében kell szerepelniük, lehetőleg annak elején vagy végén. A kérdéseknek a kérelem indokolásának ismertetésére történő hivatkozás nélkül, önmagukban is érthetőnek kell lenniük.
  • Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet gépelt formában kell megjeleníteni, az előzetes döntéshozatalra utaló határozat oldalait és bekezdéseit pedig számozással kell ellátni.

Adatvédelem és az előzetes döntéshozatal iránti kérelem anonimizálása

  • A személyes adatok – az ügy EUB általi elbírálása során történő – optimális védelmének biztosítása céljából a kérdést előterjesztő bíróságot felkérik az ügy anonimizálására a kérelemben hivatkozott magánszemélyek nevének helyettesítésével, például monogram vagy betűkombinációk használatával, valamint az azonosításukra esetleges alkalmas információk kihagyásával.

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem benyújtása az EUB-hoz

  • Minden előterjesztést dátumozva, aláírva és elektronikus vagy postai úton kell megküldeni az EUB hivatalának, Luxemburgba.
  • Az EUB az e-Curia alkalmazás használatát ajánlja a nemzeti bíróságoknak.
  • Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek valamennyi releváns dokumentummal és az ügy elbírálása szempontjából az EUB számára hasznos dokumentumokkal, továbbá különösen az alapjogvitában részt vevő felek és esetleges képviselőik pontos elérhetőségeivel, valamint az alapeljárás iratanyagával vagy annak másolati példányával együtt kell eljutnia az EUB-hoz.

A költségek és a költségmentesség

  • Az EUB elé vitt előzetes döntéshozatali eljárások díjmentesek.
  • A feleknél felmerülő költségekről, amennyiben szükséges, a kérdést előterjesztő bíróság rendelkezik.
  • Ha az alapjogvitában részt vevő fél nem rendelkezik elegendő anyagi eszközökkel, az EUB költségmentességet engedélyezhet e félnek az EUB előtt felmerülő, különösen a képviselettel összefüggő költségeinek fedezésére. Ilyen költségmentesség azonban kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az érintett fél nem részesül költségmentességben már nemzeti szinten, vagy abban az esetben, ha e költségmentesség nem – vagy csak részben – fedezi a Bíróság előtt felmerült költségeket.

Az EUB hivatalának szerepe

  • A hivatal tartja a kapcsolatot a kérdést előterjesztő bírósággal az eljárás során, és megküldi neki az eljárás összes dokumentumának és tájékoztatáskérésének másolatát.
  • Az eljárás végén a hivatal küldi meg az EUB döntését a kérdést előterjesztő bíróságnak. A kérdést előterjesztő bíróságnak folyamatosan tájékoztatnia kell a hivatalt minden megtett intézkedésről, valamint az ügyben hozott végleges döntéséről.

Gyorsított és sürgősségi előterjesztések

  • Eljárási szabályzatának 105–114. cikkei szerint az EUB dönthet úgy, hogy néhány előterjesztést gyorsított vagy sürgősségi eljárás keretében kell kezelni.
  • Gyorsított ügyintézés esetén a határidők rövidebbek, például arra, hogy a tagállamok megtehessék észrevételeiket.
  • A kérdést előterjesztő bíróságnak a sürgősséget meg kell indokolnia, megnevezve a szokásos eljárás esetén felmerülő lehetséges kockázatokat.
  • A gyorsított vagy sürgősségi eljárás iránti kérelmeket az e-Curia alkalmazáson vagy emailen keresztül kell beküldeni.

MIKORTÓL ALKALMAZANDÓK AZ AJÁNLÁSOK?

Az ajánlások 2019. november 8. óta alkalmazandók.

HÁTTÉR

További információk:

KULCSFOGALMAK

Előzetes döntéshozatal. Eljárás, amelyet akkor alkalmaznak, amikor az uniós jog értelmezése vagy érvényessége kérdéses, és:
  • amikor a nemzeti bíróságnak az ítélethozatalhoz egy döntésre van szüksége; vagy
  • amikor a nemzeti jog szerint jogorvoslatra nincs lehetőség.
Gyorsított eljárás. Olyan eljárás, amelyben az ügy jellege és kivételes körülmények megkövetelik a gyors cselekvést. Alkalmazását csak olyan különleges körülmények fennállása esetén lehet kérni, amelyek indokolják, hogy az EUB gyorsan határozzon a feltett kérdésekről. Ilyen lehet például, ha a közegészséget vagy a környezetet érintő súlyos és hirtelen jelentkező veszély merül fel, amelynek elkerülését az EUB gyors határozata elősegítheti, vagy amennyiben különleges körülmények megkövetelik a nemzeti alkotmányjog és az uniós jog alapvető kérdéseit érintő bizonytalanságok rendkívül rövid határidőn belüli megoldását.
Sürgősségi eljárás. Olyan eljárás, amely kizárólag a szabadsággal, biztonsággal és jogérvényesüléssel összefüggő ügyekben alkalmazható. Különösen korlátozva van az írásos észrevételek benyújtására felhatalmazott felek száma, és bizonyos rendkívül sürgős ügyekben megengedhető, hogy az EUB előtt mellőzzék az eljárás írásos szakaszát.

FŐ DOKUMENTUMOK

Ajánlások a nemzeti bíróságok figyelmébe az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek előterjesztésére vonatkozóan (HL C 439., 2016.11.25., 1–8. o.)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – Hatodik rész – Intézményi és pénzügyi rendelkezések – I. cím – Intézményi rendelkezések – 1. fejezet – Az intézmények – 5. szakasz – Az Európai Unió Bírósága – 267. cikk (az EKSz. korábbi 234. cikke) (HL C 202., 2016.6.7., 164. o.)

Az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata – III. cím – Az intézményekre vonatkozó rendelkezések – 19. cikk (HL C 202., 2016.6.7., 27. o.)

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Bíróság eljárási szabályzata (HL L 265., 2012.9.29., 1–42. o.)

A Bíróság eljárási szabályzatának módosítása (HL L 173., 2013.6.26., 65. o.)

utolsó frissítés 26.04.2022

Top