A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszköze – DCI (2007–2013)

A fejlesztési együttműködés finanszírozási eszköze hatékonyabbá teszi a Közösség fejlesztésére irányuló együttműködés korábbi rendszerét, hiszen egyetlen eszközben ötvözi a különféle földrajzi és tematikus programokat.

JOGI AKTUS

Az Európai Parlament és a Tanács 1905/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról [lásd a módosító jogszabály(oka)t].

ÖSSZEFOGLALÓ

Ez a rendelet a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközét (DCI) hozza létre, amely felváltja az idők során, a felmerülő igények szerint kialakított földrajzi és tematikus eszközök együttesét, javítva ezzel a fejlesztési támogatások korábbi rendszerén.

Ennek az eszköznek a segítségével az Európai Közösségek olyan intézkedéseket finanszíroznak, amelyek célja, hogy elősegítsék a földrajzi együttműködést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottságának (OECD/DAC) a támogatások kedvezményezettjeit tartalmazó jegyzékében szereplő fejlődő országokkal. Ezeket az országokat a rendelet I. melléklete sorolja fel.

A rendelet hangsúlyozza, hogy a Közösség fejlesztési együttműködési politikája a millenniumi fejlesztési célokon alapul, fejlesztési jellegű lépéseinek általános kereteit pedig az „európai konszenzus” rögzíti. A rendelet ezenkívül megerősíti, hogy a politika célja továbbra is a szegénység visszaszorítása, a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés és a fejlődő országoknak a világgazdaságba való zökkenőmentes és fokozatos integrációja.

Az eszköz jellege

A rendelet szerint a közösségi támogatást földrajzi és tematikus programok, valamint a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országoknak szóló kísérő intézkedések keretében nyújtják.

A földrajzi programok célja a földrajzi szempontok alapján meghatározott partnerországokkal és -régiókkal való együttműködés. Ez az alábbi öt régiót jelenti: Latin-Amerika, Ázsia, Közép-Ázsia, Közel-Kelet és Dél-Afrika. Az ezeknek az országoknak nyújtott közösségi támogatás az alábbi együttműködési területekre irányuló intézkedéseket mozdítja elő:

• a szegénység felszámolását és a millenniumi fejlesztési célok elérését célzó politikák végrehajtásának támogatása;
• a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítése, különös tekintettel az alapfokú oktatásra és az egészségügyre;
• a társadalmi kohézió és a foglalkoztatás előmozdítása;
• a kormányzás, a demokrácia, az emberi jogok és az intézményi reformok támogatása;
• a partnerországok és -régiók támogatása a kereskedelem és a regionális integráció területén;
• a fenntartható fejlődés előmozdítása a környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás révén;
• a fenntartható integrált vízkészlet-gazdálkodás támogatása, illetve a fenntartható energiával kapcsolatos technológiák kiterjedtebb alkalmazása;
• segítségnyújtás válságot követő időszakban, illetve törékeny helyzetű államok részére.

A végrehajtott intézkedések az országok egyedi igényei szerint változnak, figyelembe véve Latin-Amerika, Ázsia, Közép-Ázsia, a Közel-Kelet és Dél-Afrika sajátos helyzetét.

A tematikus programok a földrajzi programokat egészítik ki. Olyan meghatározott tevékenységi vagy érdeklődési területtel foglalkoznak, amely a partnerországok egy földrajzi alapon nem meghatározott csoportjára vonatkoznak, vagy olyan együttműködési tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek különböző régiókat vagy partnerország-csoportokat érintenek, vagy nem földrajzi alapon meghatározott nemzetközi műveletre irányulnak. A tematikus programok tehát szélesebb körben alkalmazhatók, mint a földrajzi együttműködések, hiszen nem csupán a fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz szerinti földrajzi együttműködés keretében támogatható országokra terjed ki, hanem az Európai Fejlesztési Alap (EFA), illetve az 1638/2006/EK rendelet alapján támogatható országokra és régiókra is.

A rendelet öt tematikus programot hoz létre az alábbi területeken:

• befektetés az emberekbe;
• környezetvédelem és a természeti erőforrások fenntartható kezelése;
• nem állami szereplők és helyi hatóságok;
• az élelmezésbiztonság javítása;
• együttműködés a migráció és a menekültügy területén.

Végül pedig a rendelet meghatározza a kísérő intézkedések programját a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró 18 AKCS-ország számára (ezek listája a rendelet III. mellékletében található). Ezek az intézkedések az országoknak az új piaci feltételekhez való alkalmazkodását segítik elő, amely új feltételek a Közösség cukorágazatának reformjához kapcsolódnak.

Irányítás és végrehajtás

A Bizottság a földrajzi programok esetében stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat dolgoz ki minden egyes partnerországra vagy -régióra vonatkozóan, valamint éves cselekvési programokat fogad el minden egyes partnerországra vagy -régióra vonatkozóan. A Bizottság a tematikus programok esetében tematikus stratégiai dokumentumokat dolgoz ki, valamint éves cselekvési programokat fogad el.

A Bizottság az egyes földrajzi programokon belül többéves indikatív keretösszegeket határoz meg, figyelembe véve a különböző programok sajátosságait, valamint a válság-, konfliktus- vagy katasztrófahelyzetben lévő országok vagy régiók egyedi nehézségeit.

A Bizottság továbbá az EU legkülső régiói és a szomszédos partnerországok és -régiók közötti együttműködés erősítése céljából külön keretösszeget is megállapíthat. Ezen túlmenően az 1717/2006/EK és az 1257/96/EK rendelet alapján nem támogatható természeti katasztrófák vagy válsághelyzetek esetében a stratégiai dokumentumokban vagy a többéves indikatív programokban nem szereplő különleges intézkedéseket fogadhat el.

A finanszírozásra jogosultak körébe többek között az alábbiak tartoznak:

• a partnerországok és -régiók, valamint azok intézményei;
• a partnerországok decentralizált egységei (önkormányzatok, tartományok, megyék és régiók);
• a partnerországok és -régiók által a Közösséggel együtt létrehozott közös szervek;
• a nemzetközi szervezetek;
• az EU ügynökségei;
• a tagállamok, partnerországok és -régiók, valamint bármely egyéb harmadik ország egyes szervezetei vagy szervei, amennyiben hozzájárulnak e rendelet céljainak megvalósításához.

E rendelet alapján a Közösség finanszírozhat többek között projekteket és programokat, a partnerországok és -régiók által létrehozott olyan nemzeti pénzalapokhoz való hozzájárulásokat, amelyek célja a több adományozó általi közös finanszírozás elősegítése, továbbá egy vagy több adományozó által létrehozott, a projektek közös végrehajtását célzó pénzalapokhoz való hozzájárulásokat, ikerintézményi együttműködési programokat, kamattámogatásokat (különösen a környezetvédelem területén nyújtott kölcsönökhöz), valamint nemzetközileg elfogadott adósságcsökkentő programok szerinti adósságcsökkentést.

Az intézkedések társfinanszírozással is végrehajthatók; a finanszírozásban részt vehetnek a tagállamok és azok regionális vagy helyi hatóságai, egyéb adományozó államok, nemzetközi szervezetek, társaságok, vállalatok, más magánszervezetek és üzleti vállalkozások, egyéb, nem állami szereplők, valamint a finanszírozásban részesülő partnerországok.

A rendelet végrehajtására a 2007 és 2013 közötti időszakban rendelkezésre álló pénzügyi keret összege 16,897 milliárd EUR: ebből 10,057 milliárdot szánnak földrajzi programokra, 5,596 milliárdot tematikus programokra, 1,244 milliárdot pedig a cukorról szóló jegyzőkönyvet aláíró AKCS-országok támogatására.

A Bizottság nyomon követi és értékeli a programok megvalósulását. A rendelet alapján hozott intézkedések eredményeiről éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

A Bizottság legkésőbb 2010. december 31-én jelentést nyújt be a rendelet első három évben történt végrehajtásának értékeléséről, adott esetben a szükséges módosításokat tartalmazó jogalkotási javaslattal együtt.

A rendelet 39. cikke hatályon kívül helyezi az alábbi témájú rendeleteket:

• a külső közösségi támogatásokhoz való hozzáférés;
• a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a fejlesztési együttműködés során;
• az AENEAS program;
• a szegénységgel összefüggő betegségek elleni küzdelem a fejlődő országokban;
• a reproduktív és szexuális egészség és kapcsolódó jogok a fejlődő országokban;
• az otthonuktól elszakadt népességcsoportok támogatása az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országokban;
• a trópusi erdők és egyéb, fejlődő országokban található erdők megőrzése és az ezekkel való fenntartható gazdálkodás;
• a környezeti dimenziónak a fejlesztési folyamatba való teljes körű beillesztése;
• a Dél-Afrikával való fejlesztési együttműködés;
• a decentralizált együttműködés;
• az európai nem kormányzati fejlesztési szervezetekkel közösen finanszírozott műveletek;
• az élelmiszersegélyezési politika és az élelmiszersegélyek kezelése;
• az ázsiai és latin-amerikai fejlődő országoknak nyújtandó pénzügyi és műszaki segítség és a velük folytatott gazdasági együttműködés.

KAPCSOLÓDÓ JOGI AKTUSOK

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács .../.../EU rendelete (2010. március 17.) a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról [COM(2010) 102 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. Az Európai Unió (EU) segítséget kíván nyújtani az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok hagyományos banántermelői számára az Európába irányuló exporttevékenységek liberalizációjához való alkalmazkodásban. Ennek keretében egy bizonyos időszakon át kísérő intézkedésekre van szükség, miután véget ér az ezen országok termelői számára korábban biztosított preferenciális kereskedelmi rendszer.

Az EU által támogatott kísérő intézkedések az alábbi célokat szolgálják:

• a hagyományos banántermesztési ágazat versenyképességének javítása;
• a gazdasági diverzifikáció előmozdítása új ágazatok fejlesztése révén;
• a liberalizáció valamennyi hatásának figyelembe vétele, különös tekintettel a makrogazdasági stabilitásra, a foglalkoztatásra, a szociális szolgáltatásokra és a földhasználatra.

Ezeket a kísérő intézkedéseket a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszköze keretében kell végrehajtani.

Együttdöntési eljárás: (COD/2010/0059)

Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete (2009. április 21.) a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1905/2006/EK rendelet, valamint a demokrácia és az emberi jogok világszintű előmozdítása finanszírozási eszközének létrehozásáról szóló 1889/2006/EK rendelet módosításáról [COM/2009/0194 végleges – a Hivatalos Lapban még nem tették közzé]. Bizonyos költségek jelenleg nem számolhatók el a fejlesztési együttműködés finanszírozási eszközének keretében. Előfordulhat azonban, hogy figyelembe kell venni a programok és projektek résztvevői által fizetendő különböző adók, vámok és illetékek összegét. Egyes kedvezményezett országokban nem léteznek adómentességi mechanizmusok, az adózási jogszabályok pedig folyamatosan változnak. Ennek a rendeletnek tehát kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy ilyen körülmények esetén is alkalmazható legyen.

Együttdöntési eljárás: (COD/2009/0060)

Utolsó frissítés: 20.10.2010