Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52016PC0759R(01)

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

COM/2016/0759 final/2 - 2016/0375 (COD)

Brüsszel,2017.2.23.

COM(2016) 759 final/2

2016/0375(COD)

CORRIGENDUM
This document corrects document COM (2016) 759 final of 30.11.2016
Concerns all language versions.
The text shall read as follows:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az energiaunió irányításáról,

valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

{SWD(2016) 394 final}
{SWD(2016) 395 final}
{SWD(2016) 396 final}
{SWD(2016) 397 final}


INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

A javaslat indokai és céljai

Az ambiciózus éghajlat-politikai célokat megfogalmazó és energiarendszereink alapvető átalakításával járó stabil és alkalmazkodóképes energiaunió csak úgy valósítható meg, ha összekapcsoljuk az uniós és nemzeti szintű összehangolt – jogalkotási és nem jogalkotási – fellépéseket. Ennek elérése érdekében az energiauniónak erős irányítási rendszerre van szüksége, amely biztosítja, hogy a különböző szinteken végrehajtott szakpolitikák és intézkedések koherensek legyenek, kiegészítsék egymást, és kellően ambiciózusak legyenek. E kezdeményezés fő célkitűzése, hogy az energiaunió megvalósítása céljából meghatározza e folyamat jogalkotási alapját, amelynek sikeréhez az szükséges, hogy nem jogalkotási intézkedések és az irányítási rendszerre vonatkozó intézkedések egészítsék ki a kezdeményezést.

A Bizottságnak a minőségi jogalkotás melletti határozott elkötelezettségével összhangban a javaslat jelentősen csökkenti a tagállamokra, a Bizottságra és más uniós intézményekre háruló adminisztratív terhet. Az energia- és éghajlat-politikai területeken (mind a Bizottság, mind pedig a tagállamok vonatkozásában) fennálló jelenlegi tervezési és jelentéstételi követelmények hasznosak, mivel részletes információkat szolgáltatnak az adott szakpolitikai területekről, és támogatják az ágazati jogszabályok végrehajtását. Ugyanakkor ezek a követelmények sokféle különálló jogszabályban találhatók meg, amelyeket különböző időpontokban fogadtak el, és emiatt bizonyos fokú ismétlődések, következetlenségek és átfedések alakultak ki, és elmaradt az energia- és éghajlat-politikai területek integrációja. Emellett néhány jelenlegi követelményt a velük összefüggő 2020-as célok fényében határoztak meg, amelyek emiatt nem alkalmasak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret megvalósításának támogatására, és nincsenek összehangolva a Párizsi Megállapodás 1 alapján elfogadott tervezési és jelentéstételi kötelezettségekkel sem.

Ez a javaslat összevonja az energia- és éghajlat-politikai, valamint az energiaunióval kapcsolatos egyéb szakpolitikai területeken elfogadott fő uniós jogszabályokban elszórtan meglévő tervezési és jelentéstételi kötelezettségeket, és jelentős mértékben egyszerűsíti azokat. Csökkenti, összehangolja és aktualizálja ezeket a követelményeket, és megszünteti a meglévő párhuzamosságokat. Összességében a javaslat az energia- és éghajlat-politikai vívmányok több mint 50 egyedi tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségét integrálja, észszerűsíti, illetve helyezi hatályon kívül (31 kötelezettséget integrál, 23-at pedig töröl). A Bizottság és a tagállamok részvételével zajló észszerűsített politikai irányítási folyamat, amely szorosan bevonja a többi uniós intézményt is, összehangolja a kötelezettségek gyakoriságát és időzítését, jelentős mértékben javítja az átláthatóságot és az együttműködést, és ezzel további előnyökkel jár az adminisztratív teher csökkentése terén.

Az Európai Tanács 2014. október 24-i következtetéseiben a Bizottság javaslata 2 alapján elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretet 3 . A következtetésekben előírták egy olyan megbízható és átlátható irányítási rendszer kialakítását, amely nem jár szükségtelen adminisztratív teherrel, és amely elősegíti annak biztosítását, hogy az EU teljesítse éghajlat-politikai célkitűzéseit, ugyanakkor biztosítja a szükséges rugalmasságot a tagállamok számára, és teljes mértékben tiszteletben tartja azon jogukat, hogy szabadon meghatározzák energiaszerkezetüket. A következtetések hangsúlyozták, hogy ennek az irányítási rendszernek a meglévő építőelemeken, például a nemzeti éghajlatvédelmi programokon és a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti terveken, továbbá azon kell alapulniuk, hogy észszerűsíteni kell és össze kell vonni az elkülönült tervezési és jelentéstételi irányokat.

Az energiaunió létrehozására irányuló 2015. február 25-i stratégia – a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kereten túlmenően – kiterjesztette az irányítási rendszer hatókörét az energiaunió mind az öt dimenziójára (energiabiztonság, szolidaritás és bizalom; belső energiapiac; a kereslet csökkentése; dekarbonizáció, a megújuló energiát is beleértve; valamint kutatás, innováció és versenyképesség).

Az energiaunió helyzetéről szóló, 2015. november 18-i közlemény és az ahhoz csatolt, nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekre vonatkozó bizottsági iránymutatás további részletekkel szolgált, és előírta, hogy az irányítási rendszert jogszabályban kell rögzíteni.

Az Energiaügyi Tanács 2015. november 26-i következtetéseiben elismerte, hogy az irányítási rendszer az energiaunió hatékony és eredményes felépítésének egyik elengedhetetlen eszköze. Ezzel párhuzamosan a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel foglalkozó technikai munkacsoport keretében rendszeres megbeszélések folynak a Bizottság és a tagállamok között.

Az Európai Parlamentnek „Az európai energiaunió felé” című dokumentumról szóló, 2015. december 15-i állásfoglalása azt szorgalmazta, hogy az energiaunió irányítási kerete ambiciózus, megbízható, átlátható és demokratikus legyen, és az Európai Parlament teljes bevonásával valósuljon meg, valamint biztosítsa a 2030-as energia- és éghajlat-politikai célok elérését.

Mindezek alapján e javaslat arra törekszik, hogy az energiaunió irányítási rendszerére vonatkozó szabályozási keretet két fő pillérre támaszkodva alakítsa ki: Az egyik pillér az energia- és éghajlat-politikai területen a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek észszerűsítése és integrálása, hogy azok jobban tükrözzék a minőségi jogalkotás elveit. A második pillér pedig egy szilárd politikai folyamat meghatározása a tagállamok és a Bizottság között az energiaunió célkitűzéseinek, különösen a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célok megvalósítása érdekében, amely szorosan bevonja a többi uniós intézményt is.

Az Európai Unió 2016. október 5-én ratifikálta a Párizsi Megállapodást, amely 2016. november 4-én lépett hatályba. A javasolt rendelet hozzájárul a Párizsi Megállapodás végrehajtásához, beleértve annak 5 éves felülvizsgálati ciklusát is, és biztosítja, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és a Párizsi Megállapodás szerinti ellenőrzési, jelentéstételi és hitelesítési követelményeket harmonikusan beépítsék az energiaunió irányítási rendszerébe.

Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az energiapolitikai vívmányok, valamint az éghajlat-politikai vívmányok megfelelő részei célravezetőségi vizsgálatának eredménye alapján a javasolt rendelet vagy érintetlenül hagyja, vagy pedig hatályon kívül helyezi vagy módosítja a tagállamok tervezési és jelentéstételi kötelezettségeit és a Bizottság ellenőrzési kötelezettségeit, amelyek jelenleg az ágazati jogszabályokban találhatók meg. A javaslatot az energiahatékonysági irányelv, az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv, a megújulóenergia-irányelv és az energiapiac újratervezésére irányuló kezdeményezésbe tartozó különböző jogszabályok bizottsági felülvizsgálatával párhuzamosan dolgozták ki, hogy biztosítsák e kezdeményezések között a teljes összhangot. Biztosították azt is, hogy a javaslat összeegyeztethető legyen az energia- és éghajlat-politikai területeken elfogadott többi uniós jogszabállyal.

Emellett a javaslat az energia- és éghajlat-politikai területek integrálása érdekében teljes mértékben beépíti az üvegházhatást okozó gázok nyomonkövetési rendszeréről szóló rendeletet (MMR). A javaslat összességében továbbviszi az MMR jelenlegi tervezési, jelentéstételi és nyomonkövetési rendelkezéseinek megközelítését, amely az éghajlatvédelem terén korábban elvégzett észszerűsítési munka eredménye. Ugyanakkor e javaslat az energiaügyi jogszabályokkal összhangban észszerűsíti az MMR jelenlegi rendelkezéseit, aktualizálja a jelenlegi rendelkezéseket, hogy azok alkalmassá váljanak a kötelezettségvállalások elosztása és a földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) tekintetében javasolt rendeletek végrehajtásának nyomon követésére és az EU Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak teljesítésére. Mivel a javaslat sokféle témát ölel fel, a Bizottság úgy döntött, hogy nem tesz javaslatot az MMR átdolgozására. Mindazonáltal a Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy megtartsa az MMR mindazon tartalmát, amelynek módosítását nem javasolta a jelenlegi javaslatban.

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

A kezdeményezés összekapcsolódik más szakpolitikai területekkel is, mint például a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, az iparpolitikával, a gazdaságpolitikával, a kutatással és az innovációval. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a kezdeményezés – a tervezés és a jelentéstétel észszerűsítését és integrálását illetően – az energetika és az éghajlatvédelem területére összpontosít, ezzel egyidejűleg viszont beépíti más területek sajátos jelentéstételi és tervezési irányvonalait is. Ez annak biztosítása érdekében szükséges, hogy egy kezelhető folyamatot hozzanak létre, amely az energiaunió fő célkitűzéseire összpontosít.

A javasolt rendeletben meghatározott, tagállamokhoz intézett bizottsági ajánlások szempontja kiegészíti az európai szemeszter összefüggésében kiadott ajánlásokat, és összeegyeztethető azokkal; az európai szemeszter a makrogazdasági és strukturális reform kérdéseire összepontosít (és ritkán kapcsolódik az energetikához vagy az éghajlatvédelemhez). Eközben az irányítási rendszer az energetikai és éghajlat-specifikus szakpolitikai kérdésekkel foglalkozik. Ha viszont az energetikai és éghajlat-specifikus szakpolitikai kérdések relevánsak a makrogazdaság vagy a strukturális reform szempontjából, akkor részét kell képezniük az európai szemeszternek.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

Jogalap

A rendelet valamennyi rendelkezésének jogalapja az EUMSZ 191., 192. és 194. cikke.

A javasolt rendelet e cikkel alkalmazási körében jogos célkitűzést követ. Az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 194. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedések elfogadására általában a rendes jogalkotási eljárás alkalmazandó.

Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása volt az egyik olyan alapvető megfontolás, amely miatt egy olyan megközelítésen alapuló irányítási módot választottak, hogy maguknak a tagállamoknak kell megállapítaniuk a nemzeti terveket és az azokban foglalt célkitűzéseket és intézkedéseket.

Az uniós szintű fellépés szükségessége

Mivel az energiaunió létrehozására irányuló stratégia számos eleme uniós szinten meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódik, uniós szintű fellépésre van szükség e célkitűzések elérésének, valamint annak biztosítása érdekében, az EU-n belül és a tagállamok között összhangban legyenek energia- és éghajlat-politikai intézkedések, miközben megőrzik a rugalmasságot a tagállamok számára. Ráadásul az Unió előtt álló energiapolitikai kihívások többségét nem lehet összehangolatlan nemzeti fellépésekkel kezelni. Ugyanez igaz az éghajlatváltozásra is, amely természetéből adódóan határokon átnyúló jellegű, és önmagában a helyi, nemzeti vagy akár uniós szintű fellépéssel nem lehet megoldani.

Emellett az energiaunió minden egyes dimenziójának határokon átnyúló vonatkozásai vannak, ezért uniós szintű fellépésre van szükség a tagállamok közötti megerősített együttműködés további előmozdítása érdekében. Az energiaunió dimenzióinak egyikét sem lehet eredményesen megvalósítani, ha nem létezik uniós szintű irányítási mechanizmus a tagállamok és a Bizottság között, amely megerősíti a regionális együttműködést az energia- és éghajlat-politika terén. Annak biztosítása érdekében is szükség van az uniós szintű fellépésre, hogy az EU készen álljon arra, hogy teljes körűen részt vegyen a Párizsi Megállapodás alapján végzett felülvizsgálati folyamatban.

Végezetül pedig a jelenlegi tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek észszerűsítése miatt is szükséges az uniós szintű fellépés, hiszen e tekintetben a jelenlegi követelményeket uniós jogszabály rögzíti, így ezeket csak uniós szintű jogalkotási javaslattal lehet módosítani és/vagy hatályon kívül helyezni.

Uniós hozzáadott érték

Az energiaunió szilárd irányítási rendszerének létrehozása segít annak biztosításában, hogy az EU és tagállamai közösen elérjék az energiaunió elfogadott célkitűzéseit, beleértve a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célokat is, valamint hogy hatékony és megfizethető módon összehangolt és közös megoldásokat találjanak a közös kihívásokra. Az energiaszektorban az elkövetkező évtized során jelentkező jelentős beruházási igény fényében erre sürgető szükség van.

A tagállamok számára előnyt jelent az energia- és éghajlat-politikára vonatkozó észszerűsített és egyszerűsített tervezési és jelentéstételi keret. A nemzeti hatóságokon belül és a tagállamok között alkalmazott hatékonyabb és koherensebb adminisztratív eljárások az energia- és éghajlat-politikai intézkedések hatékonyabb kialakítását és végrehajtását teszik lehetővé. A magánszektor számára az átláthatóbb nemzeti szabályozási keret formájában jelentkezik az előny, ami az energetikai és éghajlatvédelmi területeken hozott befektetési döntések alapja; a polgárok pedig annak előnyeit fogják élvezni, hogy jobb tájékoztatást kapnak az energiaunió és az ahhoz kapcsolódó szakpolitikai intézkedések végrehajtásáról.

Arányosság

Az irányítási rendszerre irányuló javaslatot (a nem jogalkotási megközelítés helyett) jogszabályban kell rögzíteni annak biztosítása érdekében, hogy minden tagállam összehasonlítható módon működjön közre a folyamatban és járuljon hozzá a közös célkitűzések és célok eléréséhez, továbbá hogy javítsák a szabályozás stabilitását és a befektetői biztonságot, valamint hogy biztosítsák a tagállamok és az Unió által végzett közös ellenőrzést.

A nemzeti szintű tervezés és jelentéstétel megközelítése a célravezetőségi vizsgálaton alapul (lásd alább), amelynek az egyik fő célkitűzése, hogy értékelje a jelenlegi megközelítés arányosságát, és adott esetben javítsa ezen elv tiszteletben tartását.

A tagállamok és a Bizottság közötti iteratív folyamat bizottsági ajánlásokon, nem pedig bizottsági határozatokon alapul, biztosítva ezzel az arányosságot és a tagállamoknak az EUMSZ 194. cikke szerinti jogait.

A jogi aktus típusának megválasztása

A rendelkezések közvetlen alkalmazhatóságának biztosítása érdekében egy rendeletre, nem pedig irányelvre van szükség, ami biztosítja a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és jelentések összehasonlíthatóságát is. A közvetlen alkalmazhatóság további előnye, hogy lehetővé teszi a tervek 2021 előtti életbe léptetését.

Ráadásul a rendelet több rendelkezésének címzettjei nem a tagállamok, így a rendelkezéseket nem lehetne a nemzeti jogba való átültetésen keresztül végrehajtani (pl. a Bizottság kötelezettségei, a Bizottság ajánlásaival kapcsolatos eljárás, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) stb.).

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A célravezető szabályozás és az egyszerűsítés biztosítása a javasolt rendelet egyik alapvető célkitűzése. A Bizottság jogalkotás minőségének javítása iránti elkötelezettségének megfelelően a javaslat inkluzív módon, teljes átláthatóság és az érdekeltekkel folytatott folyamatos párbeszéd mellett készült.

A javasolt rendeletet alátámasztó célravezetőségi vizsgálat (REFIT) alapján a tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív teher jelentős csökkenésére lehet számítani az új megközelítésnek köszönhetően, viszont a vizsgálat a megbízható adatok korlátozott elérhetősége miatt csak részben tudta számszerűsíteni ezeket a hatásokat. Ugyanakkor az új megközelítés több olyan előnnyel jár, amelyek jelentősen javítják a koherenciát és a hatékonyságot. A javaslat nem ír elő mentességeket a mikrovállalkozások számára, és a kkv-kat illetően sem tartalmaz külön célzott megközelítést, mivel ezeket a szervezeteket a kezdeményezés nem érinti.

A javasolt rendelet fokozza az e-jelentéstétel szerepét, ami várhatóan tovább fogja csökkenteni az adminisztratív terhet.

Hatásvizsgálat

Az ezt a javaslatot kísérő hatásvizsgálat a minőségi jogalkotással kapcsolatos hatályos iránymutatással teljes összhangban készült, és megkapta a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményét. A testület javító célzatú javaslatai bekerültek a végső változatba. A tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek észszerűsítésével kapcsolatos szakpolitikai alternatívákat illetően sokféle lehetőséget értékeltek, a „puha” (nem jogalkotási) eszközöktől, azaz a tagállamoknak szóló iránymutatástól kezdve egészen a jelenlegi kötelezettségek észszerűsítésére és integrálására vonatkozó különböző jogi megközelítésekig.

Különböző szakpolitikai alternatívákat értékeltek például a következőkkel kapcsolatban: a nemzeti tervek és jelentések aktualizálása és gyakorisága és a Bizottság ellenőrzése; a tagállamok és a Bizottság közötti iteratív folyamat, beleértve a tagállamokhoz intézett ajánlásokat is; az abban az esetben adott lehetséges politikai válasz, ha a tagállamok összesített erőfeszítése nem elégséges az uniós szinten elfogadott célkitűzések eléréséhez; valamint a regionális konzultáció szerepe a nemzeti tervek kidolgozásában.

A hatásvizsgálat azt a következtetés vonta le, hogy egy olyan új, egységes jogalkotási aktus az előnyben részesítendő alternatíva, amelybe beépül az üvegházhatást okozó gázok nyomonkövetési rendszeréről szóló rendelet (MMR). A hatásvizsgálat rámutatott arra, hogy lehetővé kell tenni a tagállamok nemzeti terveinek és kétéves eredményjelentéseinek, valamint a Bizottság ellenőrzési jelentéseinek néhány formális aktualizálását (beleértve a meghatározott szakpolitikai területekre vonatkozó éves jelentéseket is). A hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottsággal folytatott iteratív eljárásnak fel kell ölelnie mind a nemzeti tervek kidolgozását (megcélzott szint), mind pedig a végrehajtását (teljesítés), továbbá hogy a nemzeti tervekre vonatkozó bizottsági ajánlásokra és eredményjelentésekre van szükség. A másik következtetés az volt, hogy kötelező regionális konzultációkat kell folytatni a többi tagállammal a tervezett és végleges nemzeti tervekről, hogy az energiaunió összefüggésében biztosítsák a nemzeti tervezési folyamatok és politikák megfelelő koordinációját.

A fent említett előnyben részesített szakpolitikai alternatívák a kisebb adminisztratív terhet és a tagállamoknak biztosított rugalmasságot illetően a legjobb hatást érik el, miközben egy olyan irányítási rendszert hoznak létre, amely kellően erős annak biztosításához, hogy teljesüljenek az energiaunió célkitűzései.

Hivatkozás a hatásvizsgálat összefoglalójára: SWD(2016)395 4

Hivatkozás a Szabályozói Ellenőrzési Testület kedvező véleményére: SEC(2016)494 5  

• A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Az uniós energiapolitikai vívmányok keretében alkalmazandó tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek célravezetőségi vizsgálata (REFIT) támogatta a javasolt rendelet előkészítését. A célravezetőségi vizsgálat értékelte az energiapolitikai vívmányokból eredő tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek, valamint a fő uniós éghajlatvédelmi vívmányok szerinti kötelezettségek közötti kölcsönös összefüggéseket is.

A célravezetőségi vizsgálat általános következtetése az, hogy miközben az uniós energiapolitikai vívmányok keretében alkalmazandó tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek összességében jó eredményeket értek el, e tekintetben az uniós energiapolitikai vívmányok jelentős javítására, valamint az uniós éghajlatvédelmi vívmányokkal való kölcsönös összefüggések erősítésére van lehetőség, jelentősen javítva ezzel a jelenlegi költség-haszon arányt.

Ennek alapján a célravezetőségi vizsgálat kifejezetten azt javasolta, hogy a tagállami tervezés és jelentéstétel, valamint a bizottsági ellenőrzés rendszerszintű integrációjára van szükség a koherencia biztosítása és annak érdekében, hogy a tagállamok és a Bizottság teljes körűen ki tudják használni a szinergikus hatásokat, valamint hogy biztosítsák a különböző tervezési és jelentéstételi irányvonalak következetességét, és egyben alkalmassá tegyék a rendszert az energiaunió új átfogó kerete szerinti célra, beleértve a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljait is. A javasolt rendelet végrehajtja a célravezetőségi vizsgálat ajánlásait, néhány eset kivételével, amikor ez nem volt lehetséges elsősorban amiatt, hogy a kötelezettségek gyakorisága nem esett egybe az irányítási rendszerről szóló rendeletben előírttal, illetve a kötelezettség túlságosan technikainak bizonyult.

Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2016. január 11-én nyilvános konzultációt kezdeményeztek, hogy összegyűjtsék az érdekelt felek és a polgárok véleményeit és hozzászólásait. A konzultáció több mint 12 héten át tartott, és 2016. április 22-én zárult le. 6  

Az online felmérésre összesen 103 beadvány érkezett, és további beadványokat nyújtottak be e-mailben, ezek közül 15 a tagállamoktól érkezett. 7 A nyilvános konzultációra adott válaszokat felhasználták a Bizottság értékelésében és a jelenlegi tervezési és jelentéstételi kötelezettségek célravezetőségi vizsgálatában, valamint a javasolt rendeletet alátámasztó hatásvizsgálatban.

A válaszadók túlnyomó többsége elismerte a jelenlegi tervezési és jelentéstételi kötelezettségek fontosságát, de egyetértettek abban, hogy a hiányosságok, a párhuzamosságok és a következetlenségek elkerülése érdekében észszerűsíteni kell, valamint jobban össze kell hangolni és integrálni kell a jelenlegi tervezési és jelentéstételi kötelezettségeket, az észszerűsítési erőfeszítéseket pedig a 2030-as keret szerinti célkitűzésekhez szorosabban kapcsolódó tervezési kötelezettségekre kell összpontosítani. Több érdekelt fél rámutatott arra, hogy a jelenlegi nemzeti terveket jobban integrálni kell ezekkel a területekkel 8 , miközben arra is rávilágítottak, hogy észszerűsíteni és csökkenteni kell általában a tervezési kötelezettségeket.

A válaszadók túlnyomó többsége úgy ítélte meg, hogy 2020 után az energetika és éghajlatvédelem területén alkalmazott tervezési és jelentéstételi kötelezettségek észszerűsítése tekintetében előnyben részesítendő alternatíva egy egységes jogalkotási aktus. A tagállamok megosztottabbak voltak azt illetően, hogy a jogalkotási vagy a nem jogalkotási alternatívát válasszák.

A válaszadók többsége úgy vélte, hogy a nemzeti terveknek tükrözniük az energiaunió mind az öt dimenzióját, azokat egy részletes sablon alapján kell elkészíteni (amelyet a technikai munkacsoportban részt vevő tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk), valamint egyértelműen a számszerűsített uniós célokkal rendelkező területekre kell összpontosítani. Korlátozott számú válaszadó – köztük több tagállam is – inkább a rövid távú stratégiai nemzeti terveket részesített előnyben. Több érdekelt fél, köztük a tagállamok többsége ragaszkodott ahhoz, hogy el kell kerülni az újabb adminisztratív terheket vagy a többletköltségeket.

A tervek véglegesítésére és felülvizsgálatára irányadó politikai folyamatot illetően sok válaszadó egy olyan átlátható és részvételen alapuló tervezési folyamat mellett állt ki, amely kedvez a befektetői bizalomnak, és elősegíti a széles körű elfogadottságot a nyilvánosság körében.

Végezetül a válaszadók általában egyetértettek abban, hogy az új irányítási rendszernek elő kell segítenie a nemzeti energiapolitikák összehangolását, és erősítenie kell a regionális együttműködést, a Bizottságnak pedig fontos szerepet kell játszania a folyamatban.

A nyilvános konzultáció részletesebb összefoglalása a hatásvizsgálatban olvasható.

Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

A célravezetőségi vizsgálatot és a javasolt rendelet alapjául szolgáló hatásvizsgálatot két tanulmány támasztotta alá, amelyet a Bizottság nevében a Trinomics and Amec Foster Wheeler készített 2016 első felében.

A javasolt rendeletben és annak 1. mellékletében (nemzeti tervek sablonja) szereplő nemzeti tervek alkalmazási köre és megközelítése szempontjából hasznosnak bizonyult a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel foglalkozó technikai munkacsoport által elvégzett munka, amely a Bizottság elnökletével működött, és valamennyi tagállam képviseltette magát benne.

Az érdekelt felek által a nyilvános konzultáció során megfogalmazott hozzászólások know-how-ját kiegészítő ismeretforrásként használták fel az elemzés kiegészítésére.

Alapjogok

Mivel a javasolt intézkedés elsősorban a tagállamokhoz mint intézményi szereplőkhöz szól, összhangban áll az Alapjogi Chartával.

4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

E javaslat fő célkitűzése a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek észszerűsítése és egy irányítási mechanizmus létrehozása. A tagállamoknak rendszeres időközönként integrált terveket és jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A tagállamok által szolgáltatott információk alapján a Bizottságnak el kell készítenie a szükséges ellenőrzési jelentéseket. Az energia- és éghajlat-politikai fellépés szakpolitikai területein dolgozó tisztviselőket, ideiglenes alkalmazottakat vagy külső személyzetet rendelnek a Bizottság feladatainak ellátásához a Bizottság jelenlegi általános humánerőforrás-kitekintése keretében. Az EEA esetében további szerződéses alkalmazottak (2020-ban legfeljebb 3) fokozatos felvételére van szükség az EEA jelenlegi humánerőforrás-programozásán túl.

A javasolt rendeletnek az Energiaügyi Főigazgatóság és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság általi végrehajtásából eredő költségeket – amelyeket a mellékelt pénzügyi kimutatás részletez – 2020-ig teljes mértékben fedezi a szóban forgó költségvetési tétel jelenlegi programozás szerinti pénzügyi keretösszege. Az EEA számára szükséges pénzügyi erőforrások többletköltségként jelentkeznek a jelenlegi pénzügyi programozáshoz képest.

5.EGYÉB ELEMEK

Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Bizottság és tagállamok e rendeletben előírt jelentései és értékelései biztosítják a rendelet végrehajtásának szoros nyomon követését.

A rendelet hivatalos felülvizsgálatára 2026-ban kerül sor. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit.

Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Tárgytalan.

A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

A javasolt rendelet első fejezete meghatározza a jogszabály tárgyát és hatályát, valamint felsorolja a használt fogalmak meghatározásait.

A javasolt rendelet második fejezete előírja, hogy a tagállamok 2019. január 1-jéig kötelesek elkészíteni a 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveiket, valamint az azt követő tízéves időszakokra is ilyen terveket kell készíteniük. Az I. melléklet meghatározza a tervekre vonatkozó kötelező sablont, amely megadja a pl. a szakpolitikákra, az intézkedésekre és az elemzési alapra vonatkozó további elemeket.

Ez a fejezet egy ismétlődő konzultációs folyamatot is előír, amelyet a Bizottság és a tagállamok folytatnak le a terv véglegesítése előtt a nemzeti terv tervezete alapján, amelyet 2018. január 1-jéig, azt követően pedig a következő tízéves időszakra vonatkozóan minden tízedik évben kell benyújtani a Bizottság számára. Ebben a keretben a Bizottság ajánlásokat tud megfogalmazni a célkitűzések, célok és hozzájárulások megcélzott szintjével, valamint a tervben szereplő konkrét szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatban. A regionális konzultációk keretében más tagállamok is megjegyzéseket fűzhetnek a tervek tervezetéhez. A terveket 2024. január 1-jéig aktualizálni kell (még mindig 2030-ra kitekintve).

A harmadik fejezet arra kötelezi a tagállamokat, hogy készítsék el és jelentsék a Bizottságnak az 50 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáikat, amelyeknek kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a tagállamok hozzájáruljanak a gazdasági átalakuláshoz, a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és az átfogóbb fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, valamint hogy igazságos és költséghatékony módon induljanak el a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célok felé.

A javasolt rendelet negyedik fejezete kötelezővé teszi a tagállamok számára, hogy az elért eredmények nyomon követése érdekében 2021-től kezdődően kétéves eredményjelentéseket készítsenek a tervek végrehajtásáról az energiaunió öt dimenziójában. Ezekben a kétéves eredményjelentésekben a tagállamok kötelesek kétévente beszámolni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti tervezésükről és stratégiáikról, összhangba hozva a jelentések időzítését a Párizsi Megállapodással.

Ez a fejezet meghatározza az évente elkészítendő jelentéseket is, tekintetbe véve például az Unió és tagállamai nemzetközi kötelezettségeinek teljesítését, valamint hogy megteremtsék a szükséges alapot [a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves ÜHG-kibocsátáscsökkentések meghatározásáról, valamint az ÜHG-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló XXX] rendelet 9 és [a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az ÜHG-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló XXX] rendelet 10 szerinti megfelelőségértékeléshez. Ezek a jelentések pl. az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzékekhez és a fejlődő országoknak nyújtott támogatásokhoz kapcsolódnak, és lehetővé teszik az Unió és tagállamai számára, hogy bemutassák az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás alapján vállalt kötelezettségeik végrehajtása terén elért eredményeiket. Ugyanakkor átláthatóvá teszik a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználását is, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló irányelv (kibocsátás-kereskedelmi rendszerről szóló irányelv) alapján történik.

Ez a fejezet rendelkezik arról is, hogy az öt dimenzióval kapcsolatban mit kell tartalmaznia e jelentéseknek, és létrehoz egy e-jelentéstételi platformot, amelynek a meglévő jelentéstételi eljárásokra, adatbázisokra és e-eszközökre kell épülnie, és ki kell használnia azok előnyeit, mint amilyenek például az EEA, az Eurostat (ESTAT) és a Közös Kutatóközpont (JRC) jelentéstételi eljárásai, adatbázisai és e-eszközei.

A javasolt rendelet ötödik fejezete meghatározza a Bizottság ahhoz szükséges ellenőrzési és értékelési eljárásait, hogy nyomon kövesse a nemzeti tervben meghatározott célkitűzésekkel kapcsolatban elért eredményeket. Előírja azt az eljárást is, amelynek keretében a Bizottság intézkedéseket hoz az energiaunió célkitűzései közös elérésének biztosítása érdekében, vagy ajánlásokat tesz a tervek végrehajtásával kapcsolatban annak érdekében, hogy elérjék a már kitűzött célkitűzéseket.

Rendelkezik az eredményjelentéseken alapuló bizottsági ajánlásokról, és előírja, hogy a Bizottságnak uniós szinten fel kell lépnie, illetve intézkedéseket kell megkövetelnie a tagállamoktól, ha az elért eredményekről készített értékelés azt mutatja, hogy a 2030-ra vonatkozó uniós energia- és éghajlat-politikai célok nem fognak teljesülni (azaz csökken a megcélzott lehetséges szint, és teljesítési hiányosságok vannak, illetve meg kell szüntetni ezeket a hiányosságokat). A fejezet meghatározza az energiaunió helyzetéről szóló éves jelentések bizottsági megközelítését is.

A javasolt rendelet hatodik fejezete meghatározza az ÜHG-kibocsátásokra, szakpolitikákra, intézkedésekre és előrejelzésekre vonatkozó nemzeti és uniós nyilvántartási rendszerek követelményeit. Ezeket a rendszereket nemzetközi szinten kell létrehozni. Ezek a rendszerek a dekarbonizáció dimenziója tekintetében támogatják a nemzeti terveket is.

A fejezet megteremti a jogalapot az uniós és nemzeti nyilvántartások létrehozásához is, hogy figyelembe vegye a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásokat, és lehetővé teszi a Párizsi Megállapodás 4. cikkének (13) bekezdése és 6. cikke szerinti, nemzetközi szinten átadott kibocsátáscsökkentési eredmények felhasználását.

A javasolt rendelet hetedik fejezete meghatározza a tagállamok és az Unió közötti együttműködés és támogatás mechanizmusait és elveit. Meghatározza az EEA szerepét is annak érdekében, hogy az adott esetben e rendelet alapján ellenőrzési és jelentéstételi tevékenységekkel támogassa a Bizottságot.

A javasolt rendelet nyolcadik fejezete előírja az ahhoz szükséges rendelkezéseket, hogy pontosan meghatározott esetekben felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása céljából bizonyos hatásköröket ruházzanak a Bizottságra.

A javasolt rendelet kilencedik fejezete létrehozza az Energiaunió-bizottságot (a 182/2011/EU rendelet szerinti vizsgálóbizottságot), előírja a rendelet 2026-ban elvégzendő felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket, a koherencia érdekében hatályon kívül helyez és módosít más uniós jogszabályokat, valamint meghatározza az átmeneti intézkedésekre és a hatálybalépésre vonatkozó rendelkezéseket.

2016/0375 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az energiaunió irányításáról,

valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikkének (1) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

[tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 11 ,]

[tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 12 ,]

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Ez a rendelet meghatározza a szükséges jogalkotási alapot egy olyan megbízható és átlátható irányításhoz, amely az Unió és tagállamainak egymást kiegészítő, koherens és ambiciózus erőfeszítésein keresztül biztosítja az energiaunió célkitűzéseinek és céljainak elérését, miközben előmozdítja az Unió minőségi jogalkotásra vonatkozó elveit.

(2)Az európai energiauniónak öt fő dimenziót kell felölelnie: energiabiztonság; belső energiapiac; energiahatékonyság; dekarbonizáció; valamint kutatás, innováció és versenyképesség.

(3)Az ambiciózus éghajlat-politikai célokat megfogalmazó stabil és alkalmazkodóképes energiauniónak biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energiát kell biztosítania az Unió fogyasztóinak – mind a háztartásoknak, mind pedig a vállalkozásoknak –, ami Európa energiarendszereinek alapvető átalakítását követeli meg. Ez a célkitűzés csak összehangolt fellépés keretében valósítható meg, amely összekapcsolja az uniós és nemzeti szintű jogalkotási és nem jogalkotási aktusokat is.

(4)A Bizottság javaslatát több energiapolitikai ágazati kezdeményezéssel, nevezetesen a megújuló energiára, az energiahatékonyságra és az energiapiac újratervezésére irányuló kezdeményezéssel párhuzamosan dolgozták ki és azokkal együtt fogadták el. Ezek a kezdeményezések egy csomagot alkotnak elsősorban az energiahatékonyság átfogó témájában, de az Uniónak a megújuló energiaforrások terén betöltött globális vezető szerepét és az energiafogyasztókkal kötött méltányos egyezséget illetően is.

(5)Az Európai Tanács 2014. október 24-én elfogadta az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretét, amely négy fő célon alapul: az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátásának legalább 40%-os csökkentése, az energiahatékonyság legalább 27%-os javítása a 30%-os cél szem előtt tartásával, a megújuló energia legalább 27%-os arányának elérése az Unió energiafogyasztásában, valamint a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó legalább 15%-os cél. Meghatározták, hogy a megújuló energiára vonatkozó cél egy uniós szinten kötelező cél, és azt a tagállamok hozzájárulásain keresztül valósítják meg azt a követelményt követve, hogy közösen kell elérni az uniós célt.

(6)Azt a kötelező célt, hogy 2030-ig az egész gazdaságban legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását az 1990-es szinthez képest, hivatalosan a Környezetvédelmi Tanács 2015. március 6-i ülésén hagyták jóvá mint az Unió és tagállamainak a Párizsi Megállapodással kapcsolatos tervezett nemzeti vállalását. A Párizsi Megállapodás, melyet az Unió 2016. október 5-én ratifikált 13 , 2016. november 4-én lépett hatályba. A megállapodás felváltja az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv alapján elfogadott megközelítést, amelyet 2020 után nem folytatnak. Ezért a kibocsátások és azok eltávolításának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló uniós rendszert ennek fényében aktualizálni kell.

(7)Az Európai Tanács 2014. október 24-i következtetéseiben 14 azt is megállapította, hogy egy olyan megbízható és átlátható irányítási rendszer kell kialakítani, amely nem jár szükségtelen adminisztratív teherrel, és amely elősegíti annak biztosítását, hogy az Unió teljesítse éghajlat-politikai célkitűzéseit, ugyanakkor biztosítja a szükséges rugalmasságot a tagállamok számára, és teljes mértékben tiszteletben tartja azon jogukat, hogy szabadon meghatározzák energiaszerkezetüket. A következtetések hangsúlyozták, hogy ennek az irányítási rendszernek a meglévő építőelemeken, például a nemzeti éghajlatvédelmi programokon és a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti terveken, továbbá azon kell alapulniuk, hogy észszerűsíteni kell és össze kell vonni az elkülönült tervezési és jelentéstételi irányokat. Egyetértettek abban is, hogy erősíteni kell a fogyasztók szerepét és jogaikat, a beruházók számára pedig nagyobb fokú átláthatóságot és kiszámíthatóságot kell biztosítani többek között annak révén, hogy rendszeresen nyomon követik a megfizethető, biztonságos, versenyképes, védett és fenntartható energiarendszer irányában tett előrehaladás mérésére szolgáló fő mutatókat.

(8)Az energiaunió létrehozására irányuló 2015. február 25-i bizottsági stratégia megállapítja, hogy egy integrált irányítási folyamatra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az európai, regionális, nemzeti, illetve helyi szintű energiapolitikai intézkedések mindegyike hozzájáruljon az energiaunió célkitűzéseihez, és ezzel – a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kereten túlmenően – kiterjesztette az irányítási rendszer hatókörét az energiaunió mind az öt dimenziójára.

(9)Az energiaunió helyzetéről szóló, 2015. november 18-i közleményében 15 a Bizottság továbbá azt is megállapította, hogy az energiaunió mind az öt fő dimenziójával foglalkozó integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek a stratégiaibb szemléletű energia- és éghajlat-politikai tervezés szükséges eszközei. Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés részét képező, nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekre vonatkozó bizottsági iránymutatás megteremtette az alapot ahhoz, hogy a tagállamok elkezdjék kidolgozni a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti terveket, továbbá meghatározta az irányítási folyamat fő pilléreit. Az energiaunió helyzetéről szóló közlemény azt is előírta, hogy az irányítási rendszert jogszabályban kell rögzíteni.

(10)A Tanács 2015. november 26-i következtetéseiben 16 elismerte, hogy az energiaunió irányítási rendszere az energiaunió hatékony és eredményes felépítésének és célkitűzései elérésének egyik elengedhetetlen eszköze. Kiemelte, hogy az irányítási rendszernek azon az elven kell alapulnia, hogy integrálja az éghajlat- és energiapolitikai intézkedések stratégiai tervezését és a végrehajtásukról szóló jelentéstételt, valamint koordinálja az éghajlat- és energiapolitikával foglalkozó szereplőket uniós, regionális és tagállami szinten. Azt is hangsúlyozta, hogy az irányítási rendszernek biztosítania kell a 2030-ra elfogadott energia- és éghajlat-politikai célok elérését, és hogy az irányítási rendszer nyomon fogja követni, hogy kollektív uniós szinten milyen előrelépést sikerül elérni az energiaunió öt dimenziója mentén meghatározott szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén.

(11)Az Európai Parlamentnek „Az európai energiaunió felé” című dokumentumról szóló, 2015. december 15-i állásfoglalása 17 azt szorgalmazta, hogy az energiaunió irányítási kerete ambiciózus, megbízható, átlátható és demokratikus legyen, és az Európai Parlament teljes bevonásával valósuljon meg, valamint biztosítsa a 2030-as energia- és éghajlat-politikai célok elérését.

(12)Ezért az energiaunió irányítási rendszerének fő célkitűzését annak kell képeznie, hogy lehetővé tegyék az energiaunió célkitűzéseinek és különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljainak elérését. Ezért ez a rendelet összekapcsolódik a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célokat végrehajtó ágazati jogszabályokkal. Miközben a tagállamoknak rugalmasságra van szükségük a nemzeti energiaszerkezetükhöz és preferenciáikhoz legjobban illeszkedő szakpolitikák megválasztásában, ennek a rugalmasságnak összeegyeztethetőnek kell lennie a piac további integrációjával, a megnövekedett versennyel, az energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérésével és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való fokozatos átállással.

(13)Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé tartó átmenet változásokat követel meg a befektetői magatartásban, és ösztönzőket tesz szükségessé a teljes szakpolitikai spektrumban. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése az európai gazdaság hatékonyságának és innovációjának fellendítését követeli meg, és különösen a levegőminőség javulását kell eredményeznie.

(14)Mivel az üvegházhatást okozó gázok és légszennyező anyagok nagyrészt közös forrásokból származnak, az ÜHG-kibocsátás csökkentésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseknek járulékos előnyei lehetnek a levegőminőségre nézve, ami kiegyenlítheti az ÜHG-kibocsátás mérséklésének néhány rövid távú költségét vagy akár az összes ilyen költséget. Mivel a 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 18 alapján jelentett adatok fontos elemek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék és a nemzeti tervek összeállításához, el kell ismerni annak fontosságát, hogy olyan adatokat kell összeállítani és jelenteni, amelyek következetesek a 2001/81/EK irányelvben és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzékben.

(15)Az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi végrehajtási rendelet 19 végrehajtásának tapasztalai megmutatták, hogy szükség van a más jogi eszközök hatálya alá tartozó bejelentésekkel kapcsolatos szinergiákra és koherenciára; ezek a jogi eszközök különösen a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20 , a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21 , az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22 és az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 23 . A kibocsátások jó minőségű bejelentésének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy következetes adatokat használjanak fel az ÜHG-kibocsátás bejelentésére.

(16)A Bizottság minőségi jogalkotás melletti szilárd elkötelezettségével összhangban az energiaunió irányítási rendszerének jelentősen csökkentenie kell a tagállamokra, a Bizottságra és más uniós intézményekre háruló adminisztratív terhet, és elő kell segítenie az uniós és nemzeti szinten az energiarendszer alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság irányába mutató átalakítása tekintetében hozott szakpolitikák és intézkedések koherenciáját és megfelelőségét.

(17)Az energiaunió célkitűzéseinek elérését az uniós kezdeményezések és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben meghatározott koherens nemzeti szakpolitikák összekapcsolásán keresztül kell biztosítani. Az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a tervezési követelményeket, amelyek a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten. A különböző időpontokban történt bevezetésük átfedésekhez vezetett, és nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat. Ezért az éghajlatvédelem és energetika területén jelenleg elkülönülten létező tervezést, jelentéstételt és ellenőrzést lehetőség szerint észszerűsíteni és integrálni kell.

(18)Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek tízéves időszakokat kell felölelniük, és áttekintés kell adniuk az energiarendszer és a szakpolitika aktuális helyzetéről. Az energiaunió mind az öt fő dimenziójára vonatkozóan meg kell adniuk a nemzeti célkitűzéseket és az e célkitűzések teljesítésére szolgáló megfelelő szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint egy elemzési alapot kell biztosítaniuk. A 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszakot felölelő nemzeti terveknek különös figyelmet kell fordítaniuk az üvegházhatást okozó gázok csökkentése, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a villamosenergia-rendszerösszeköttetés tekintetében 2030-ra meghatározott célokra. A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy a nemzeti tervek összeegyeztethetők legyenek a fenntartható fejlesztési célokkal, és hozzájáruljanak azokhoz.

(19)Létre kell hozni a nemzeti tervek kötelező sablonját annak biztosítása érdekében, hogy minden nemzeti terv kellően átfogó legyen, és elősegítsék a nemzeti tervek összehasonlítását és összesítését, kellő rugalmasságot biztosítva eközben a tagállamok számára, hogy meghatározzák a nemzeti tervek nemzeti preferenciákat és sajátosságokat tükröző részleteit.

(20)Az energetikai és éghajlatvédelmi szakpolitikák és intézkedések végrehajtása hatást gyakorol a környezetre. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek előkészítésében való részvételre és a konzultációra, adott esetben a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 24 és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-i egyezményével (Aarhusi Egyezmény) összhangban. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerek részvételét az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek elkészítésében.

(21)A regionális együttműködésnek kulcsszerepe van az energiaunió célkitűzései elérésének biztosításában. A tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megjegyzéseket fűzzenek más tagállamok terveihez azok véglegesítése előtt, hogy elkerüljék a következetlenségeket és a többi tagállamra gyakorolt potenciális negatív hatásokat, és biztosítsák, hogy a közös célkitűzéseket együttesen teljesítsék. A nemzeti jelentések kidolgozása és véglegesítése, valamint az azt követő végrehajtása terén folytatott regionális együttműködés elengedhetetlen az intézkedések hatékonyságának és eredményességének javításához, valamint a piaci integráció és az energiabiztonság erősítéséhez.

(22)A nemzeti terveknek állandónak kell lenniük, hogy a befektetői biztonság garantálása érdekében biztosítsák a nemzeti szakpolitikák és intézkedések átláthatóságát és kiszámíthatóságát. Azonban elő kell írni, hogy a jelentések által lefedett tízéves időszak alatt egyszer aktualizálni kell a nemzeti jelentéseket, hogy lehetőséget adjanak a tagállamoknak a lényegesen megváltozó körülményekhez való alkalmazkodásra. A 2021-től 2030-ig tartó időszakot felölelő tervek esetében a tagállamoknak képesnek kell lenniük arra, hogy 2024. január 1-jéig aktualizálják terveiket. A célokat, célkitűzéseket és hozzájárulásokat csak azzal a céllal szabad módosítani, hogy azok tükrözzék a magasabb általánosan megcélzott szintet, különösen a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai célok tekintetében. Az aktualizálás részeként a tagállamoknak erőfeszítéseket kell tenniük az olyan hátrányos környezeti hatások mérséklése érdekében, amelyek az integrált jelentéstétel keretében váltak nyilvánvalóvá.

(23)A hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáiknak kulcsfontosságú szerepük van abban, hogy a tagállamok hozzájáruljanak a gazdasági átalakuláshoz, a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez és az átfogóbb fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, valamint hogy igazságos és költséghatékony módon induljanak el a Párizsi Megállapodásban rögzített hosszú távú célok felé. Emellett felkérik a Párizsi Megállapodás feleit, hogy 2020-ig közöljék az évszázad közepéig kitekintő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló hosszú távú fejlesztési stratégiáikat.

(24)Ahogy a tervezés esetében is, az energetika és éghajlat-védelem területén elfogadott ágazati uniós jogszabályok meghatározzák azokat a jelentéstételi követelményeket, amelyek a változás előmozdításának hasznos eszközei voltak nemzeti szinten, azonban ezeket a követelményeket különböző időpontokban vezették be, ami átfedésekhez vezetett, és nem mérlegelték kellően a szakpolitikai területek, például az ÜHG-mérséklés, a megújuló energia, az energiahatékonyság és a piaci integráció közötti szinergikus hatásokat és kölcsönhatásokat. Hogy megteremtsék a megfelelő egyensúlyt aközött, hogy egyrészt biztosítani kell a nemzeti tervek megfelelő nyomon követését, másrészt viszont csökkenteni kell az adminisztratív terhet, a tagállamoknak kétévente eredményjelentést kell készíteniük a tervek végrehajtásáról és az energiarendszerben bekövetkezett fejleményekről. Ennek ellenére néhány jelentést továbbra is évente kell benyújtani, különös tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből (UNFCCC) és az uniós rendeletekből adódó éghajlatvédelmi jelentéstételi követelményekre.

(25)A tagállamok integrált eredményjelentéseinek tükrözniük kell a nemzeti tervekre vonatkozó sablonokban meghatározott elemeket. Az integrált eredményjelentésekre vonatkozó sablont – technikai jellegük miatt, és mivel az első eredményjelentés 2021-ben esedékes – a későbbi végrehajtási jogi aktus(ok)ban kell részletezni. Az eredményjelentéseket az Unióval, a többi tagállammal és a piaci szereplőkkel, köztük a fogyasztókkal szembeni átláthatóság biztosítása érdekében kell elkészíteni. A jelentéseknek fel kell ölelniük az energiaunió öt dimenzióját, az első időszak tekintetében pedig ezzel egyidejűleg hangsúlyt kell helyezniük a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljai közé tartozó területekre is.

(26)Az Unió és tagállamai az UNFCCC alapján kötelesek arra, hogy – a Felek Konferenciája által jóváhagyott összehasonlítható módszerek felhasználásával – kidolgozzák, rendszeresen frissítsék, közzétegyék és a Felek Konferenciája számára jelentsék üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti jegyzékeket. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzékek kulcsszerepet játszanak abban, hogy lehetővé váljon a dekarbonizáció dimenziójának végrehajtása terén elért haladás nyomon követése és az éghajlatvédelmi jogszabályoknak való megfelelés értékelése, különös tekintettel [a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves ÜHG-kibocsátáscsökkentések meghatározásáról, valamint az ÜHG-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló XXX] rendeletre 25 ([ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet]) és [a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az ÜHG-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló XXX] rendeletre 26 ([ ] rendelet [LULUCF-rendelet]).

(27)Az UNFCCC Feleinek Konferenciájának 1/CP.16. sz. határozata előírja, hogy nemzeti rendszereket kell létrehozni az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának becslésére. Ennek a rendeletnek lehetővé kell tennie e nemzeti rendszerek létrehozását.

(28)AZ 525/2013/EU rendelet végrehajtása során szerzett tapasztalatok az információk átláthatóságának, pontosságának, következetességének, teljességének és összehasonlíthatóságának fontosságára mutattak rá. E tapasztalatokra építve ennek a rendeletnek biztosítania kell, hogy a tagállamok az eredményjelentések fő elemeként beszámoljanak szakpolitikáikról, intézkedéseikről és előrejelzéseikről. Az ezekben a jelentésekben szereplő információk elengedhetetlenek a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] szerinti kötelezettségvállalások megfelelő idejű végrehajtásának bizonyításához. Az uniós és tagállami szintű rendszerek működtetése és folyamatos fejlesztése a jelentéstételre vonatkozó jobb iránymutatással összekapcsolva jelentős mértékben hozzájárul a dekarbonizáció dimenziója terén elért haladás nyomon követéséhez szükséges információk folyamatos javításához.

(29)E rendeletnek biztosítania kell, hogy a tagállamok beszámoljanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról és a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi, technológiai és kapacitásépítési támogatásról, elősegítve ezzel az Unió UNFCCC és Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak végrehajtását. Emellett az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekkel összefüggésben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekről és támogatásról szóló tájékoztatás is fontos, különös tekintettel az éghajlatváltozásnak az Unió energiaellátásának biztonságát érintő hátrányos hatásaihoz való alkalmazkodásra, mint amilyen az erőművekhez szükséges hűtővíz és az energiatermelési célú biomassza rendelkezésre állása; ugyanilyen fontos az energiaunió külső dimenziója szempontjából releváns támogatásról szóló tájékoztatás.

(30)A tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív teher mérséklése érdekében a Bizottságnak online jelentéstételi platformot kell létrehoznia a kommunikáció megkönnyítése és az együttműködés előmozdítása érdekében. Ennek a platformnak biztosítania kell a jelentések megfelelő időben történő benyújtását, és elő kell segítenie a nemzeti jelentéstétel átláthatóságának javítását. Az e-jelentéstételi platformnak a meglévő jelentéstételi eljárásokra, adatbázisokra és e-eszközökre kell épülnie, és ki kell használnia azok előnyeit, mint amilyenek például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az Eurostat és a Közös Kutatóközpont jelentéstételi eljárásai, adatbázisai és e-eszközei, valamint az uniós környezetvédelemi vezetési és hitelesítési rendszerből levont tanulságok.

(31)A nemzeti tervezés és jelentéstétel keretében a Bizottságnak szolgáltatott adatokat illetően a tagállamoktól érkező információk nem ismételhetik meg azokat az adatokat és statisztikákat, amelyeket a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 27 összefüggésben az Eurostaton keresztül már rendelkezésre bocsátottak ugyanabban a formában, mint amelyet e rendelet tervezési és jelentéstételi kötelezettségei előírnak, és amelyek az Eurostatnál továbbra is elérhetők ugyanazokkal az értékekkel. A nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben bejelentett adatoknak és előrejelzéseknek az Eurostat adataira és az európai statisztikák bejelentésére a 223/2009/EK rendelettel összhangban használt módszertanra kell épülniük, és összeegyeztethetőnek kell lenniük azokkal, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, és időben is egybeesnek.

(32)Az energiaunió létrehozására irányuló stratégia célkitűzéseinek közös elérése érdekében elengedhetetlen, hogy a Bizottság értékelje a nemzeti terveket és – az eredményjelentések alapján – azok végrehajtását. Az első tízéves időszakban ez mindenekelőtt a 2030-ra vonatkozó uniós szintű energia- és éghajlat-politikai célok elérését, valamint az e célok eléréséhez szükséges nemzeti hozzájárulást fogja érinteni. Ezeket az értékeléseket kétévente, szükség esetén pedig évente kell elvégezni, és azokat a Bizottság energiaunió helyzetéről szóló jelentésében kell egységes formában összegezni.

(33)A légi közlekedés a CO2 és más anyagok – például a nitrogén-oxidok – kibocsátása következtében, illetve egyéb mechanizmusok, így például a cirrus felhők fokozott képződése miatt van hatással az éghajlatra. Mivel az e hatásokra vonatkozó tudományos ismeretek köre gyorsan bővül, az 525/2013/EU rendelet már előírta a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt, nem CO2 által okozott hatásainak aktualizált értékelését. Az e tekintetben alkalmazott modellezést rendszeresen hozzá kell igazítani a tudományos fejlődéshez. A Bizottság az ilyen hatások elemzése alapján mérlegelhetné az ezek kezelésére szolgáló, megfelelő szakpolitikai lehetőségeket.

(34)A nemzeti és uniós szakpolitikák és az energiaunió célkitűzései közötti koherencia biztosításának elősegítése érdekében folyamatos párbeszédet kell teremteni a Bizottság és a tagállamok között. Adott esetben a Bizottságnak ajánlásokat kell kiadnia a tagállamok részére, többek között az előzetes nemzeti tervek által megcélzott szintről, a bejelentett nemzeti tervek tervezeteiben foglalt szakpolitikáknak és intézkedéseknek ezt követő végrehajtásáról, valamint az energiaunió megvalósítása szempontjából releváns egyéb nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről. A tagállamok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik ezeket az ajánlásokat, és a későbbi eredményjelentésekben kifejtik, hogy ezeket miként hajtották végre.

(35)Amennyiben az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek vagy azok aktualizálásai nem elégségesek az energiaunió célkitűzéseinek, az első időszakban pedig különösen a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célok közös eléréséhez, a Bizottság uniós szinten intézkedéseket hoz e célkitűzések és célok közös elérésének biztosítása érdekében (megszüntetve ezzel a megcélzott szinttel kapcsolatos hiányosságokat). Amennyiben az Unió által e célkitűzések és célok elérése felé tett haladás nem elégséges azok megvalósításához, a Bizottság – az ajánlások megfogalmazásán túl – uniós szintű intézkedéseket hoz, vagy a tagállamok további intézkedéseket hoznak e célkitűzések és célok elérésének biztosítása érdekében (megszüntetve ezzel a megvalósítás terén fennálló hiányosságokat). Ezeknek az intézkedéseknek a célok közös eléréséhez szükséges kötelezettségvállalások elosztása során figyelembe kell venniük a tagállamok által a megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as célokhoz nyújtott korábbi ambiciózus hozzájárulásokat. A megújuló energia területén ezek az intézkedések magukban foglalhatják a tagállamoktól a Bizottság által kezelt pénzügyi platformhoz érkező pénzügyi hozzájárulásokat, amelyeket arra használnak fel, hogy Unió-szerte hozzájáruljanak a megújuló energiával kapcsolatos projektekhez. A tagállamok megújuló energiára vonatkozó 2020-as nemzeti céljai kiindulási alapként szolgálhatnak a megújuló energia 2021-től kezdődő részarányához. Az energiahatékonyság terén a további intézkedések különösen a termékek, az épületek és a közlekedés energiahatékonyságának javítására irányulhatnak.

(36)Az Uniónak és a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a lehető legnaprakészebb információkat szolgáltassák az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról és azok eltávolításáról. Ennek a rendeletnek lehetővé kell tennie, hogy a becslések a statisztikai és egyéb információk – például adott esetben a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési program és egyéb műholdas rendszerek által szolgáltatott adatok – felhasználásával, a lehető legrövidebb időn belül elkészüljenek.

(37)A [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] alapján a 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatban 28 elfogadott éves kötelezettségvállalási ciklusnak folytatódnia kell. Ez megköveteli az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékeinek átfogó felülvizsgálatát, hogy lehetővé tegyék a megfelelőség értékelését és szükség esetén a korrekciós intézkedések alkalmazását. A [ ] rendeletnek [közös kötelezettségvállalási rendelet] való megfelelés hiteles, egységes, átlátható módon és megfelelő időben való értékelése céljából egy olyan uniós szintű felülvizsgálati folyamatra van szükség, amely során ellenőriznék a tagállamok által az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatban szolgáltatott adatokat.

(38)A tagállamoknak és Bizottságnak biztosítania kell a szoros együttműködést az energiaunió és e rendelet végrehajtásával kapcsolatos minden ügyben az Európai Parlament szoros bevonása mellett. A Bizottságnak adott esetben támogatnia kell a tagállamokat e rendelet végrehajtásában, különös tekintettel a nemzeti tervek létrehozására és az ahhoz kapcsolódó kapacitásépítésre.

(39)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek figyelembe vegyék az európai szemeszter keretében kiadott legújabb országspecifikus ajánlásokat.

(40)Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adott esetben éves munkaprogramjával összhangban értékelési, nyomonkövetési és jelentéstételi munkájával támogatnia kell a Bizottságot.

(41)A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy módosítsa az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek általános keretét (sablonok), hogy egy pénzügyi platformot hozzon létre, amelyhez a tagállamok hozzájárulhatnak abban az esetben, ha a megújuló energia tekintetében 2030-ra kitűzött uniós cél felé haladó uniós pálya közösen nem tartható, hogy figyelembe vegye a globális felmelegedési potenciálokban és a nemzetközileg elfogadott nyilvántartási iránymutatásokban bekövetkezett változásokat, hogy létrehozza az uniós nyilvántartási rendszer alapvető követelményeit és a 33. cikk szerinti nyilvántartásokat. Különösen fontos, hogy a Bizottság – szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson előkészítő munkája során, és hogy ezeket a konzultációkat a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott elvekkel összhangban folytassák le. Különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak meg kell kapnia az összes dokumentumot ugyanabban az időpontban, mint a tagállamok szakértői, a szakértőik számára pedig rendszeres jelenlétet kell biztosítani a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein. Szükség esetén figyelembe kell venni az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás alapján elfogadott határozatokat is.

(42)E rendelet 15. cikke (3) bekezdésének, 17. cikke (4) bekezdésének, 23. cikke (6) bekezdésének, 31. cikke (3) és (4) bekezdésének, valamint 32. cikke (3) bekezdésének végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek 29 megfelelően kell gyakorolni.

(43)A Bizottságot az e rendelet szerinti feladataiban az Energiaunió-bizottság támogatja, amely előkészíti a végrehajtási jogi aktusokat. E bizottság adott esetben felváltja az Éghajlatváltozási Bizottságot és más bizottságokat, és átveszi feladataikat.

(44)A Bizottságnak 2026-ban felül kell vizsgálnia e rendelet végrehajtását, és adott esetben módosító javaslatokat kell tennie a rendelet megfelelő végrehajtása és célkitűzései elérésének biztosítása érdekében. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a változó körülményeket és szükség esetén a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit.

(45)E rendelet célja, hogy beépítsen, módosítson, felváltson és visszavonjon bizonyos tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket, amelyek jelenleg az energetikára és az éghajlatvédelemre vonatkozó ágazati uniós jogszabályokban találhatók, biztosítva ezzel a fő tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési irányvonalak integrált megközelítését. Ennek megfelelően a következő jogi aktusokat kell módosítani:

Az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve (1994. május 30.) a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről 30 ;

Az Európai Parlament és a Tanács 98/70/EK irányelve (1998. október 13.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről, valamint a 93/12/EGK tanácsi irányelv módosításáról 31 ;

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/31/EK irányelve (2009. április 23.) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról 32 ;

Az Európai Parlament és a Tanács 663/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az energiaágazatbeli projektek közösségi pénzügyi támogatásán alapuló gazdaságélénkítő program létrehozásáról 33 ;

Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 34 ;

Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 35 ;

A Tanács 2009/119/EK irányelve (2009. szeptember 14.) a tagállamok minimális kőolaj- és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről 36 ;

Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19. ) az épületek energiahatékonyságáról 37 ;

Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 38 ;

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve (2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról 39 ;

A Tanács (EU) 2015/652 irányelve (2015. április 20.) a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti számítási módszerek és jelentéstételi követelmények meghatározásáról 40 .

(46)E rendeletbe teljes mértékben be kell építeni az 525/2013/EU rendelet rendelkezéseit is. Következésképpen az 525/2013/EU rendeletet 2021. január 1-jétől hatályon kívül kell helyezni. Azonban annak biztosítása érdekében, hogy az 525/2013/EU rendelet alapján folytatódjon a 406/2009/EK határozat végrehajtása, a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásához kapcsolódó szempontokra pedig továbbra is kiterjedjen a jogszabály, bizonyos rendelkezéseket ezen időpont után is alkalmazni kell.

(47)Mivel az ezen rendeletben meghatározott célokat a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az a javasolt intézkedés terjedelme és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:



1. FEJEZET
Általános rendelkezések

1. cikk
Tárgy és hatály

(1)    E rendelet irányítási mechanizmust hoz létre a következők érdekében:

a)az energiaunió célkitűzéseinek és céljainak teljesítésére, a 2021-től 2030-ig tartó első tízéves időszak tekintetében pedig különösen az EU 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak elérésére szolgáló stratégiák és intézkedések végrehajtása;

b)annak biztosítása, hogy az Unió és a tagállamok által az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás titkárságának küldött jelentések naprakészek, átláthatók, pontosak, koherensek, összehasonlíthatók és teljesek legyenek.

Az irányítási mechanizmusnak a 2021-től 2030-ig tartó tízéves időszakot felölelő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveken, a tagállamok ezekkel összefüggő integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésein, valamint az Európai Bizottság integrált ellenőrzési rendszerén kell alapulnia. Az irányítási mechanizmus egy strukturált, ismétlődő folyamatot határoz meg a Bizottság és a tagállamok között a tervek véglegesítése és azt követő végrehajtása, többek között a regionális együttműködés, valamint a Bizottság megfelelő fellépése tekintetében.

(2)    Ez a rendelet az energiaunió következő öt dimenziójára alkalmazandó:

a)energiabiztonság,

b)energiapiac,

c)energiahatékonyság,

d)dekarbonizáció és

e)kutatás, innováció és versenyképesség.

2. cikk
Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása], a 2010/31/EU irányelv és a 2012/27/EU irányelv fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

E rendelet alkalmazásában továbbá:

1.„meglévő szakpolitikák és intézkedések”: végrehajtott és elfogadott szakpolitikák és intézkedések;

2.„végrehajtott szakpolitikák és intézkedések”: olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekre a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtásának időpontjában a következő állítások közül legalább egy érvényes: közvetlenül alkalmazandó európai jogszabály nemzeti jogszabály van érvényben, egy vagy több önkéntes megállapodást fogadtak el, pénzügyi erőforrásokat rendeltek hozzájuk, humán erőforrásokat mozgósítottak;

3.„elfogadott szakpolitikák és intézkedések”: olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekről a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtásának időpontjában kormányzati döntést hoztak, és egyértelmű kötelezettséget vállaltak a végrehajtás folytatására;

4.„tervezett szakpolitikák és intézkedések”: vita tárgyát képező alternatívák, amelyek esetében reális esély van arra, hogy a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtása után elfogadják és végrehajtják őket;

5.„előrejelzések”: az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, illetve az energiarendszer fejlesztései, beleértve a jelentési évet közvetlenül követő négy olyan egymás utáni évre vonatkozó legalább mennyiségi becsléseket is, amelyek utolsó számjegye 0 vagy 5;

6.„az intézkedések hatásait figyelmen kívül hagyó előrejelzések”: az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek nem veszik figyelembe a szóban forgó előrejelzés kiindulási pontjaként kiválasztott évet követően tervezett, elfogadott vagy végrehajtott szakpolitikák és intézkedések hatásait;

7.„az intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések”: az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések, amelyek figyelembe veszik, hogy az elfogadott és végrehajtott szakpolitikák és intézkedések milyen hatást gyakoroltak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése vagy az energiarendszer fejlesztései terén;

8.„a kiegészítő intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések”: az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések vagy az energiarendszer fejlesztései, amelyek figyelembe veszik, hogy az éghajlatváltozás mérséklése vagy az energiaügyi célkitűzések teljesítése érdekében elfogadott, végrehajtott és tervezett szakpolitikák és intézkedések milyen hatást gyakoroltak, illetve gyakorolnak majd az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén;

9.„az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljai”: az az Unió egészére vonatkozó kötelező cél, mely szerint 2030-ig az egész gazdaságban legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását az 1990-es szinthez képest, valamint az az uniós szintű kötelező cél, hogy 2030-ig az EU fogyasztásában a megújuló energia aránya elérje legalább a 27%-ot, továbbá az arra vonatkozó uniós szintű cél, hogy 2030-ig legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság, amely célt egy 30%-os uniós szintű célérték szem előtt tartásával 2020-ig felül kell vizsgálni, valamint a villamosenergia-rendszerösszeköttetés tekintetében 2030-ra kitűzött 15%-os cél, illetve e tekintetben az Európai Tanács vagy a Tanács és a Parlament által 2030-ra vonatkozóan a későbbiekben elfogadott bármely cél;

10.„nemzeti nyilvántartási rendszer”: intézményi, jogi és eljárási intézkedések tagállamokon belül létrehozott olyan rendszere, amely egyrészt az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának becslésére, másrészt a nyilvántartásban szereplő információknak a bejelentésére és archiválására szolgál;

11.„mutató”: mennyiségi, illetve minőségi tényező vagy változó, amely segíti a végrehajtás terén tett előrehaladás értékelését;

12.„szakpolitikák és intézkedések”: valamennyi olyan eszköz, amely hozzájárul az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek szerinti célkitűzések eléréséhez, és amelynek célja az UNFCCC 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti kötelezettségvállalások teljesítése, adott esetben ideértve azokat a kötelezettségvállalásokat is, amelyek elsődlegesen nem az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a korlátozására és csökkentésére vagy az energiarendszer megváltoztatására irányulnak;

13.„szakpolitikák és intézkedések, valamint előrejelzések rendszere”: az intézményi, jogi és eljárási intézkedések – többek között a 32. cikkben előírtaknak megfelelően – létrehozott rendszere a szakpolitikák és intézkedések, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések bejelentésére;

14.„technikai kiigazítások”: az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének e rendelet 31. cikke szerinti felülvizsgálatával összefüggésben végrehajtott és az eredeti becslések helyébe lépő kiigazítások, amennyiben a jegyzékben szereplő adatok hiányosak vagy nem a vonatkozó nemzetközi vagy uniós szabályokkal vagy iránymutatásokkal összhangban készültek;

15.„minőségbiztosítás”: felülvizsgálati eljárások tervezett rendszere, amely annak biztosítására szolgál, hogy az adatok minőségével kapcsolatos célok megvalósuljanak és – a minőség-ellenőrzési programok hatékonyságának előmozdítása és a tagállamok segítése érdekében – a jelentésekben a lehető legpontosabb becslések és információk szerepeljenek;

16.„minőség-ellenőrzés”: rutinszerűen végzett műszaki tevékenységek rendszere, amely az adatok sértetlenségének, pontosságának és teljességének biztosítása, a hibák és hiányosságok azonosítása és kezelése, az adatok és más anyagok dokumentálása és archiválása, valamint az összes minőségbiztosítási tevékenység rögzítése céljából összeállított információk és becslések minőségének megállapítására és ellenőrzésére szolgál;

17.„fő mutatók”: az energiaunió öt dimenziója tekintetében elért haladásra vonatkozó mutatók a Bizottság által javasoltak szerint;

18.„SET-terv”: a (2015) 6317 bizottsági közleményben meghatározott európai stratégiai energiatechnológiai terv.

2. FEJEZET
INTEGRÁLT NEMZETI ENERGIA- ÉS ÉGHAJLAT-POLITIKAI TERVEK

3. cikk
Integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek

(1)    Minden tagállam 2019. január 1-jéig, azt követően pedig minden tizedik évben integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervet nyújtanak be a Bizottságnak. A terv tartalmazza az I. melléklet (2) bekezdésében meghatározott elemeket. Az első terv a 2021-től 2030-ig tartó időszakot öleli fel. A következő tervek az előző terv által felölelt időszak végét közvetlenül követő tízéves időszakot ölelik fel.

(2)    Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek a következő fő szakaszokból állnak:

a)az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek létrehozása során követett eljárás áttekintése, amely egy összefoglalóból, az érdekelt felekkel folytatott konzultációnak és a részvételüknek, valamint ennek eredményeinek leírásából, továbbá a jelentés elkészítése során a többi tagállammal folytatott regionális együttműködés leírásából áll;

b)a nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások leírása az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében;

c)a b) pontban meghatározott megfelelő célkitűzések, célok és hozzájárulások teljesítése érdekében előírt szakpolitikák és intézkedések leírása;

d)az energiaunió öt dimenziójával kapcsolatos jelenlegi helyzet leírása, az energiarendszerek és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és eltávolítása, valamint a b) pontban említett célkitűzésekre vonatkozó előrejelzések tekintetében is, a már meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikák és intézkedések leírásával együtt;

e)a b) pontban említett célkitűzések teljesítése érdekében tervezett szakpolitikák és intézkedések hatásainak értékelése;

f)az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelmények és struktúra szerint kidolgozott melléklet, amely meghatározza a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7. cikke és V. melléklete szerinti energiahatékonysági követelmények elérésére szolgáló tagállami módszereket és szakpolitikai intézkedéseket.

(3)    Az (1) bekezdésben említett nemzeti tervek elkészítésekor a tagállamok figyelembe veszik az energiaunió öt dimenziója közötti kölcsönös összefüggéseket, és adott esetben olyan adatokat és alapfeltevéseket használnak fel, amelyek mind az öt dimenzióban következetesek.    

(4)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására annak érdekében, hogy hozzáigazítsa azt az energiaunió, az éghajlat-politikai keret és az energiapiaci fejlemények változásaihoz és az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti új követelményekhez.

4. cikk
Nemzeti célkitűzések, célok és hozzájárulások az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében

A tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben a következő fő célkitűzéseket, célokat és hozzájárulásokat határozzák meg az I. melléklet A.2. szakaszában előírtak szerint:

a)a dekarbonizáció dimenziója tekintetében:

(1)az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és eltávolítása tekintetében és azzal a céllal, hogy az egész gazdaságban elérjék az ÜHG-kibocsátás csökkentésére előírt uniós célt:

i.a tagállamok ÜHG-kibocsátásra vonatkozó kötelező nemzeti céljai és az éves kötelező nemzeti korlátok a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] alapján;

ii.a tagállamok kötelezettségvállalásai a [ ] rendelet [LULUCF] alapján;

iii.adott esetben egyéb nemzeti célkitűzések és célok, amelyek összhangban vannak a meglévő hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiákkal;

iv.adott esetben egyéb célkitűzések és célok, beleértve az ágazati célokat és az alkalmazkodási célokat is;

(2)a megújuló energia tekintetében:

i.a [2009/28/EK irányelv COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 3. cikkében említett kötelező uniós cél elérése érdekében, amely szerint 2030-ra a megújuló energia részarányának el kell érnie a 27%-ot, az e célhoz való hozzájárulás a tekintetben, hogy a tagállamokban mekkora a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részaránya 2030-ban, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő lineáris pályával együtt;

ii.a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó nemzeti pályák 2021 és 2030 között a fűtési és hűtési, a villamosenergia- és a közlekedési ágazatban;

iii.a 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti pályáinak elérésére a tagállamok által felhasználni tervezett megújulóenergia-technológiák szerinti pályák, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített teljesítményt, technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, MW-ban kifejezve;

b)az energiahatékonyság dimenziója tekintetében:

(1)a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, 2030-ra 30%-os energiahatékonyság-javulást előíró kötelező uniós cél eléréséhez nyújtott indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás vagy a primer- vagy végsőenergia-fogyasztás, vagy a primer- vagy végsőenergia-megtakarítás, vagy pedig az energiaintenzitás alapján;

A tagállamoknak a 2020-ra és 2030-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kell meghatározniuk hozzájárulásukat, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő lineáris pályával együtt. Ki kell fejteniük az alapul vett módszereket és a felhasznált átváltási tényezőket;

(2)a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] energiamegtakarítási kötelezettségekről szóló 7. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban elérendő energiamegtakarítás kumulált mennyisége;

(3)a (magán és köztulajdonban lévő) lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának hosszú távú felújítására irányuló célkitűzések;

(4)a 2012/27/EU irányelvnek a közintézmények példamutató szerepére vonatkozó 5. cikke alapján a 2020 és 2030 közötti időszakban felújítandó teljes alapterület vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítás;

(5)egyéb nemzeti energiahatékonysági célkitűzések, beleértve a hosszú távú stratégiákat vagy célkitűzéseket és az ágazati célokat is olyan területeken, mint a közlekedés, a fűtés és hűtés;

c)az energiabiztonság dimenziója tekintetében:

(1)az energiaforrások és a harmadik országokból származó energiaellátás fokozottabb diverzifikálására vonatkozó nemzeti célkitűzések;

(2)    a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések;

(3)azon képességre vonatkozó nemzeti célkitűzések, hogy kezelni tudják az energiaellátás korlátozását vagy megszakadását, összhangban [a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, a COM(2016) 52 javaslat szerinti] rendelet, valamint [a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, a COM(2016) 862 javaslat szerinti] rendelet alapján létrehozott tervekkel, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;

(4)a haza energiaforrások, nevezetesen a megújuló energia telepítésére vonatkozó nemzeti célkitűzések;

d)a belső energiapiac dimenziója tekintetében:

(1)a villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra el kívánnak érni a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó, 2030-ig szóló 15%-os cél tekintetében; a tagállamoknak ki kell fejteniük az alapul vett módszereket;

(2)a villamosenergia-átviteli és földgázszállító infrastruktúrára vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek az energiaunió létrehozására irányuló stratégia öt fő dimenziója közül bármelyik dimenzió célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez szükségesek;

(3)adott esetben a belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, mint például a piaci integráció és a piac-összekapcsolás, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;

(4)a villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására, valamint az energiarendszerek megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos rugalmasságára vonatkozó nemzeti célkitűzések, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is;

e)a kutatás, innováció és versenyképesség dimenziója tekintetében:

(1)az energiaunióval kapcsolatos állami és magánkutatásra vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok, adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is. Ezeknek a céloknak és célkitűzéseknek összhangban kell lenniük az energiaunió létrehozására irányuló stratégiában és a SET-tervben meghatározott célokkal és célkitűzésekkel;

(2)a 2050-re vonatkozó nemzeti célkitűzések karbonszegény technológiák bevezetése tekintetében;

(3)a versenyképességre vonatkozó nemzeti célkitűzések.

5. cikk
A tagállamok hozzájárulását meghatározó folyamat a megújuló energia területén

(1)    Amikor a 4. cikk a) pontjának 2.i. alpontja alapján meghatározzák a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részarányához való hozzájárulásukat 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok figyelembe veszik a következőket:

a)a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozásában] előírt intézkedések;

b)a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] alapján az energiahatékonysági cél elérése érdekében elfogadott intézkedések;

c)az egyéb olyan intézkedések, amelyek a tagállamokban vagy uniós szinten a megújuló energia előmozdítását célozzák; és

d)a megújuló energia telepítését érintő körülmények, például:

i. a telepített energia egyenlő eloszlása az Európai Unióban;

ii.gazdasági potenciál;

iii.földrajzi és természeti korlátok, beleértve a nem összekapcsolt térségek és régiók korlátait; és

iv.a villamosenergia-rendszerösszeköttetés szintje a tagállamok között.

(2)    A tagállamok közösen biztosítják, hogy hozzájárulásaik együttesen elérjék a kitűzött célt, azaz 2030-ra a bruttó végsőenergia-fogyasztásban uniós szinten legalább 27% legyen a megújuló forrásokból származó energia részaránya.

6. cikk
A tagállamok hozzájárulását meghatározó folyamat az energiahatékonyság területén

(1)    Amikor a 4. cikk b) (1) pontja alapján meghatározzák az indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulásukat 2030-ra és a következő nemzeti tervek által felölet időszak utolsó évére vonatkozóan, a tagállamok biztosítják a következőket:

a)az Unió energiafogyasztása 2020-ban legfeljebb 1 483 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 1 086 Mtoe végsőenergia-fogyasztás, az első tízéves időszak vonatkozásában pedig az Unió energiafogyasztása 2030-ban 1 321 Mtoe primerenergia-fogyasztás és legfeljebb 987 Mtoe végsőenergia-fogyasztás;

b)a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 1. és 3. cikkében említett, 2030-ra vonatkozó kötelező uniós cél teljesül.

Emellett a tagállamoknak figyelembe kell venniük a következőket:

a)a 2012/27/EU irányelvben [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] eőírt intézkedések;

b)egyéb olyan intézkedések, amelyek a tagállamokban és uniós szinten az energiahatékonyság előmozdítását célozzák;

(2)    Az (1) bekezdésben említett hozzájárulásuk meghatározásakor a tagállamok figyelembe vehetik a primer- és végsőenergia-fogyasztást befolyásoló körülményeket, például a következőket:

a)a fennmaradó költséghatékony energiamegtakarítási potenciál;

b)a bruttó hazai termék alakulása és előrejelzése;

c)az energiaimport és az energiaexport változásai;

d)fejlemények az egyes megújulóenergia-források a nukleáris energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén; és

e)korai fellépések.

7. cikk
Nemzeti szakpolitikák és intézkedések az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében

A tagállamok az I. melléklettel összhangban integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben leírják az ahhoz szükséges fő meglévő (végrehajtott és elfogadott) és tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket, hogy elérjék különösen a nemzeti tervben meghatározott célkitűzéseket, beleértve a regionális együttműködést és a nemzeti és regionális szintű megfelelő finanszírozást biztosító intézkedéseket is.

8. cikk
Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek elemzési alapja

(1)    A tagállamok az I. mellékletben meghatározott struktúrának és formátumnak megfelelően leírják a nemzeti terv benyújtásának időpontjában vagy legutolsó rendelkezésre álló információk alapján fennálló aktuális helyzetet az energiaunió mind az öt dimenziójával kapcsolatban, beleértve az energiarendszereket és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását és eltávolítását is. A tagállamok az energiaunió mind az öt dimenziója tekintetében meghatározzák és leírják a legalább 2040-ig tartó első tízéves időszakra (a 2030-as évet is beleértve) vonatkozó előrejelzéseiket a meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikák és intézkedések alapján várható eredményekről.

(2)    A tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben leírják a következők nemzeti és adott esetben regionális szintű értékelését:

a)az energiarendszerek fejlődésére és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására és eltávolítására a tervezett szakpolitikák és intézkedések alapján gyakorolt hatás a legalább 2040-ig tartó első tízéves időszakban (a 2030-as évet is beleértve), beleértve az (1) bekezdésben említett, meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is;

b)a 7. cikkben említett és az I. mellékletben tovább részletezett tervezett szakpolitikák és intézkedések makrogazdasági, környezeti, készségekre gyakorolt és társadalmi hatása a legalább 2030-ig tartó első tízéves időszakban, beleértve az (1) bekezdésben említett, meglévő (végrehajtott és elfogadott) szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is;

c)a meglévő (végrehajtott és elfogadott) és a tervezett szakpolitikáknak és intézkedéseknek egy szakpolitikai dimenzión belüli, valamint a különböző dimenziók közötti kölcsönhatása a legalább 2030-ig tartó első tízéves időszakban. Az ellátásbiztonságra, az infrastruktúrára és a piaci integrációra vonatkozó előrejelzéseket megbízható energiahatékonysági forgatókönyvekkel kell összekapcsolni.

9. cikk
Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv tervezete

(1)    A tagállamok 2018. január 1-jéig, azt követően pedig minden tizedik évben elkészítik és benyújtják a Bizottságnak a 3. cikk (1) bekezdésében említett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv tervezetét.

(2)    A Bizottság a 28. cikkel összhangban ajánlásokat tehet a tagállamoknak a tervek tervezetére. Ezek az ajánlások meghatározzák különösen a következőket:

a)a célkitűzések, célok és hozzájárulások által megcélzott szint az energiaunió célkitűzéseinek, és különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra meghatározott uniós célok együttes elérése szempontjából;

b)a tagállami és uniós szintű intézkedésekkel kapcsolatos szakpolitikák és intézkedések, valamint olyan egyéb szakpolitikák és intézkedések, amelyeknek határokon átnyúló jelentősége lehet;

c)a meglévő (végrehajtott és elfogadott) és a tervezett szakpolitikáknak és intézkedéseknek az energiaunió egy dimenzióján belüli, valamint a különböző dimenziói közötti kölcsönhatása és ezek összeegyeztethetősége.

(3)    A tagállamok az integrált energia- és éghajlat-politikai tervek véglegesítésekor a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság ajánlásait.

10. cikk
Nyilvános konzultáció 

Az uniós jog egyéb követelményeinek sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság már korán és ténylegesen lehetőséget kapjon a 9. cikkben említett tervek tervezetének elkészítésében való részvételre, és az integrált energia- és éghajlat-politikai tervek Bizottsághoz benyújtott tervezetéhez csatolják a nyilvánosság véleményének összefoglalását. Amennyiben a 2001/42/EK irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni, az említett irányelvvel összhangban folytatott konzultációt úgy kell tekinteni, hogy az eleget tesz a nyilvános konzultációra vonatkozó, e rendelet szerinti kötelezettségeknek.

11. cikk
Regionális együttműködés

(1)    A tagállamok regionális szinten együttműködnek egymással annak érdekében, hogy ténylegesen elérjék az integrált energia- és éghajlat-politikai terveikben meghatározott célokat, célkitűzéseket és hozzájárulásokat.

(2)    A tagállamok – jóval azelőtt, hogy a 9. cikk (1) bekezdés alapján benyújtanák a Bizottságnak az integrált energia- és éghajlat-politikai terveik tervezetét – azonosítják a regionális együttműködés lehetőségeit, és egyeztetnek a szomszédos tagállamokkal és az együttműködés iránt érdeklődő más tagállamokkal. A tagállamok az integrált energia- és éghajlat-politikai terveik tervezetében bemutatják e regionális egyeztetés eredményeit, beleértve adott esetben azt is, hogy hogyan vették figyelembe az észrevételeket.

(3)    A Bizottság a tervek véglegesítése céljából elősegíti a 9. cikk alapján hozzá benyújtott tervezetekkel kapcsolatos együttműködést és egyeztetést a tagállamok között.

(4)    A tagállamok az integrált energia- és éghajlat-politikai terveik végleges változatában figyelembe veszik a többi tagállamtól a (2) és (3) bekezdés alapján kapott észrevételeket, és kifejtik, hogyan vették figyelembe ezeket az észrevételeket.

(5)    Az (1) bekezdésben meghatározott célból a terveik szakpolitikáinak és intézkedéseinek végrehajtása során a tagállamok folytatják a regionális együttműködést.

12. cikk
Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése

A Bizottság értékeli a 3. és 13. cikk szerint benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket és azok frissítéseit. Értékeli különösen azt, hogy:

a)a célok, célkitűzések és hozzájárulások elégségesek-e az energiaunió célkitűzéseinek, az első tízéves időszakban pedig különösen a 2030-ra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keret céljainak eléréséhez;

b)a tervek megfelelnek-e a 3. és 11. cikk, valamint a 28. cikk alapján kiadott bizottsági ajánlás követelményeinek.

13. cikk
Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv aktualizálása

(1)    2023. január 1-jéig, azt követően pedig minden 10. évben a tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 3. cikkben említett, legutóbbi bejelentett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik aktualizálásának tervezetét, vagy megerősítik a Bizottságnak, hogy a terv továbbra is érvényes.

(2)    2024. január 1-jéig, azt követően pedig minden 10. évben a tagállamok benyújtják a Bizottságnak a 3. cikkben említett, legutóbbi bejelentett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik aktualizálását, kivéve, ha megerősítették, hogy a terv e cikk (1) bekezdése értelmében továbbra is érvényes.

(3)    A tagállamok csak akkor módosítják a (2) bekezdésben említett aktualizálásban meghatározott célokat, célkitűzéseket és hozzájárulásokat, ha a legutóbbi bejelentett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekhez képest magasabb megcélzott szintet jelentenek be.

(4)    A tagállamok erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az aktualizált tervben mérsékeljék azokat a káros környezeti hatásokat, amelyek a 15–22. cikk szerinti integrált jelentéstétel részeként váltak nyilvánvalóvá.

(5)    A tagállamoknak a (2) bekezdésben említett aktualizálás elkészítésekor figyelembe veszik az európai szemeszter keretében kiadott legújabb országspecifikus ajánlásokat.

(6)    A 9. cikk (2) bekezdésében és a 11. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az aktualizált integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek elkészítésére és értékelésére.

3. FEJEZET
HOSSZÚ TÁVÚ KIBOCSÁTÁSCSÖKKENTÉSI STRATÉGIÁK

14. cikk
Hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiák

(1)    A tagállamok 2020. január 1-jéig, azt követően pedig 10 évente elkészítik és jelentik a Bizottságnak az 50 éves kitekintéssel rendelkező hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáikat, hogy hozzájáruljanak a következőkhöz:

a)az Unió és tagállamai által az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás alapján az emberi eredetű ÜHG-kibocsátás csökkentésére és nyelőnkénti eltávolítására vállalt kötelezettségek teljesítése;

b)annak a célkitűzésnek a teljesítése, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2°C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest, valamint hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5°C-ra korlátozzák;

c)az ÜHG-kibocsátás hosszú távú csökkentésének és a fokozottabb nyelőnkénti eltávolításának a megvalósítása valamennyi ágazatban, összhangban azzal az uniós célkitűzéssel, hogy – az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint a fejlett országok mint csoport részéről szükséges kibocsátáscsökkentésekkel összefüggésben – az Unió a kibocsátását 2050-ig az 1990. évi szinthez képest költséghatékony módon 80–95 %-kal csökkenti.

(2)    A hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiák következőkre terjednek ki:

a)az ÜHG-kibocsátás csökkentésének és a fokozottabb nyelőnkénti eltávolításnak az összesített értéke;

b)az ÜHG-kibocsátás csökkentése és a fokozottabb nyelőnkénti eltávolítás az egyes ágazatokban, beleértve a villamosenergia-ágazatot, az ipart, a közlekedést, az épületeket (lakóépületek és a harmadik ágazat épületei), a mezőgazdaságot és a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) is;

c)a várható haladás az alacsony ÜHG-kibocsátású gazdaság felé tartó átmenetben, beleértve a kibocsátásintenzitást, a bruttó hazai termék CO2-intenzitását és a kapcsolódó kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiákat;

d)kapcsolatok más nemzeti hosszú távú tervezési tevékenységekkel.

(3)    A hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáknak és a 3. cikkben említett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek összeegyeztethetőknek kell lenniük egymással.

(4)    A tagállamok hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáikat, illetve azok bármilyen aktualizált változatát haladéktalanul a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják.

4. FEJEZET
JELENTÉSTÉTEL

1. szakasz
Kétéves eredményjelentés és azok nyomon követése

15. cikk
Integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések

(1)    A 23. cikk sérelme nélkül 2021. március 15-ig, majd azt követően kétévente minden tagállam beszámol a Bizottságnak az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek végrehajtásának helyzetéről integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések formájában, amelyek felölelik az energiaunió mind az öt dimenzióját.

(2)    Az (1) bekezdésben előírt jelentés a következő elemekre terjed ki:

a)az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben meghatározott célok, célkitűzések és hozzájárulások elérése felé tett előrelépés, valamint az ezek teljesítéséhez szükséges szakpolitikák és intézkedések végrehajtása felé tett előrelépés;

b)a 18–22. cikkben említett információk, valamint adott esetben a szakpolitikákkal és intézkedésekkel kapcsolatos frissítések az említett cikkekkel összhangban;

c)az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések a 16. cikkel összhangban;

d)az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló nemzeti tervezésre és stratégiáikra vonatkozó információk a 17. cikk (1) bekezdésének megfelelően;

e)a kétéves jelentések és – a vonatkozó években – az UNFCCC titkárságának benyújtott nemzeti közlemények másolatai;

f)a jobb levegőminőségre és a légszennyező anyag kibocsátásának csökkentésére vonatkozó becslések, valamint az energiahatékonysági intézkedések egyéb előnyei;

g)a 17. cikk (2) cikkében és a 23. cikkben említett éves jelentések.

Az Unió és a tagállamok az UNFCCC Részes Felek Konferenciájának 2/CP.17. sz. határozata alapján kétévenként jelentést küldenek az UNFCCC titkárságának, és az UNFCCC 12. cikke alapján a nemzeti közleményeiket is továbbítják a titkársághoz.

(3)    A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) és (2) bekezdésben említett információkra vonatkozó struktúra, formátum, technikai részletek és folyamat meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)    A (2) bekezdés b) pontjában említett információk és frissítések gyakoriságát és körét összhangba kell hozni a megfelelő befektetői biztonság biztosításának szükségességével.

(5)    Amennyiben a Bizottság a 27. cikk (2) vagy (3) bekezdése szerint ajánlásokat adott ki, az érintett tagállam az e cikk (1) bekezdésében említett jelentésében szerepelteti az ezen ajánlások nyomán elfogadott vagy elfogadni és végrehajtani tervezett szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információkat. Ez az információ tartalmazza a végrehajtás részletes menetrendjét.

16. cikk
Integrált jelentéstétel az ÜHG-szakpolitikákról és intézkedésekről és az előrejelzésekről

(1)    A tagállamok 2021. március 15-ig és azt követően kétévente jelentik a Bizottságnak a következőkre vonatkozó információkat:

a)nemzeti szakpolitikáik és intézkedéseik a IV. mellékletben meghatározottak szerint; és

b)az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzések a III. melléklet 2. részében felsorolt gázonként vagy gázcsoportonként (hidro-fluor-szénhidrogének és perfluor-karbonok). A nemzeti előrejelzéseknek figyelembe kell venniük az uniós szinten elfogadott valamennyi szakpolitikát és intézkedést, és tartalmazniuk kell az V. mellékletben meghatározott információkat.

(2)    A tagállamok a rendelkezésre álló legaktuálisabb előrejelzéseket nyújtják be. Amennyiben valamely tagállam minden második év március 15-ig nem küldi meg a teljes előrejelzési becslését, és a Bizottság megállapítja, hogy a tagállamnak nem áll módjában a becslési hiányosságokat kitölteni azt követően, hogy azokra a Bizottság minőségbiztosítási vagy minőség-ellenőrzési eljárásai során fény derült, a Bizottság az érintett tagállammal konzultálva az uniós előrejelzések összeállításához szükséges becsléseket készíthet.

(3)    A tagállamok közölnek a Bizottsággal bármely, az (1) bekezdés értelmében bejelentett információkban a jelentéstételi időszak első évében bekövetkezett jelentős változást az e jelentéstételt követő év március 15-ig.

(4)    A tagállamok elektronikus formában a nyilvánosság rendelkezésére bocsátják az (1) bekezdés szerinti nemzeti előrejelzéseiket és a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását korlátozó uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására gyakorolt hatásaira vonatkozó megfelelő értékeléseket, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló technikai jelentéseket. Ezen előrejelzéseknek és értékeléseknek tartalmazniuk kell az alkalmazott modellek és módszertani megközelítések ismertetését, a fogalommeghatározásokat és az alapfeltevéseket.

17. cikk
Integrált jelentéstétel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekről, a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásról és az árverésekből származó bevételről

(1)    2021. március 15-ig és azt követően minden második évben a tagállamok beszámolnak a Bizottságnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekről és stratégiáikról, felvázolva az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése céljából végrehajtott vagy tervezett intézkedéseiket, beleértve a VI. melléklet 1. részében meghatározott információkat is.

(2)    A tagállamok 2021. március 15-ig és azt követően minden évben (X év) jelentik a Bizottságnak a következőkre vonatkozó információkat:

a)a fejlődő országoknak nyújtott támogatás, beleértve a VI. melléklet 2. részében meghatározott információkat is;

b)a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése és 3d. cikkének (1) vagy (2) bekezdése alapján, beleértve a VI. melléklet 3. részében meghatározott információkat is, a kibocsátási egységek árverezéséből a tagállamok által realizált bevételek felhasználása.

(3)    A tagállamok nyilvánosságra hozzák az e cikk alapján a Bizottságnak benyújtott jelentéseiket.

(4)    A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyben megállapítja, hogy a tagállamoknak milyen struktúrát, formát és a benyújtást illetően milyen eljárást kell követniük az e cikknek megfelelő információk bejelentésekor. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

18. cikk
A megújuló energiára vonatkozó integrált jelentéstétel

A tagállamok az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikben szerepeltetik a következőkre vonatkozó információkat:

a)a következő pályák és célkitűzések végrehajtása:

(1)a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért összesített részarányára vonatkozó nemzeti pálya 2021 és 2030 között;

(2)a megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó nemzeti pályák 2021 és 2030 között a villamosenergia-, fűtési és hűtési ágazatban és a közlekedési ágazatban;

(3)a 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti pályáinak elérésére használt megújulóenergia-technológiák szerinti pályák, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített teljesítményt, technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, MW-ban kifejezve;

(4)a bioenergia iránti keresletre vonatkozó pályák, hőenergia, villamos energia és közlekedés szerinti bontásban, valamint a biomassza kínálatára vonatkozó pályák, alapanyagok és származás szerinti bontásban (különbséget téve a hazai termelés és a behozatal között). Az erdei biomassza esetében értékelni kell annak forrását és a LULUCF-nyelőkre gyakorolt hatását;

(5)adott esetben egyéb nemzeti pályák és célkitűzések, beleértve a hosszú távú és ágazati pályákat és célkitűzéseket is (például a bio-tüzelőanyagok részaránya, a korszerűbb bio-tüzelőanyagok részaránya, a mezőgazdasági földterületen termelt fő növényekből előállított bio-tüzelőanyagok részaránya, a biomasszából a hő hasznosítása nélkül előállított villamos energia részaránya, a megújuló energia részaránya a távfűtésben, a megújuló energia felhasználása az épületekben, a városok, energiaközösségek és az önellátó fogyasztók által előállított megújuló energia);

b)a következő szakpolitikák és intézkedések végrehajtása:

(1)végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések a megújuló energia tekintetében a 4. cikk a) pontja 2. pontjának i. alpontjában megadottak szerint 2030-ra kitűzött kötelező uniós szintű célhoz való hozzájárulás érdekében, beleértve az ágazat- és technológiaspecifikus intézkedéseket is, külön felülvizsgálva a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 23., 24. és 25. cikkében meghatározott intézkedések végrehajtását;

(2)a regionális együttműködésre irányuló különleges intézkedések;

(3)az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül az olyan pénzügyi támogatásra vonatkozó különleges intézkedések – az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve –, amelyek célja a megújuló forrásokból származó energia villamos energia, fűtés és hűtés, valamint közlekedés céljára történő felhasználásának előmozdítása;

(4)a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 15., 16., 17., 18., 21. és 22. cikkében meghatározott követelmények teljesítésére szolgáló különleges intézkedések;

(5)a biomasszából, különösen az új biomassza feltárásából származó energia felhasználását előmozdító intézkedések, figyelembe véve a biomassza rendelkezésre állását (mind a hazai termelést, mind pedig a harmadik országokból származó behozatalt) és más biomassza-felhasználásokat (mezőgazdasági és erdészeti ágazatok), valamint az előállított és felhasznált biomassza fenntarthatóságára irányuló intézkedések;

c)a VII. melléklet 1. részében meghatározottak szerint.

19. cikk
Az energiahatékonyságra vonatkozó integrált jelentéstétel

A tagállamok az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikben szerepeltetik a következőkre vonatkozó információkat:

a)a következő nemzeti pályák, célkitűzések és célok végrehajtása:

(1)a primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás pályája 2020 és 2030 között, valamint a nemzeti energiamegtakarítás hozzájárulása a 2030-ra vonatkozó uniós szintű cél eléréséhez, az alapul vett módszereket is beleértve;

(2)a magán és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának hosszú távú felújítására irányuló célkitűzések;

(3)adott esetben a nemzeti tervben meghatározott egyéb nemzeti célkitűzések aktualizálása;

b)a következő szakpolitikák és intézkedések végrehajtása:

(1)végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések a 2030-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás, valamint a 6. cikkben bemutatott egyéb célkitűzések elérése érdekében, beleértve az épületek energiahatékonyságának előmozdítására szolgáló tervezett intézkedéseket és eszközöket (a pénzügyi jellegűeket is), a földgáz- és villamosenergia-infrastruktúra energiahatékonysági potenciáljának hasznosítására irányuló intézkedéseket és az energiahatékonyságot előmozdító egyéb intézkedéseket is;

(2)adott esetben olyan piaci alapú eszközök, amelyek ösztönzik az energiahatékonyság javítását, beleértve az energiaadókat és -illetékeket és a kibocsátási egységeket is, de nem csak ezekre szorítkozva;

(3)a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7a. és 7b. cikke szerinti nemzeti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek és alternatív intézkedések e rendelet II. mellékletével összhangban;

(4)a magán és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának felújítására irányuló hosszú távú stratégiák, beleértve a költséghatékony mélyfelújításokat és szakaszos mélyfelújításokat ösztönző szakpolitikákat és intézkedéseket is;

(5)a közszektorban az energiahatékonysági szolgáltatásokat előmozdító szakpolitikák és intézkedések, valamint az olyan szabályozási és nem szabályozási jellegű akadályok felszámolására irányuló intézkedések, amelyek gátolják az energiahatékonyság-alapú szerződést és az egyéb energiahatékonysági szolgáltatási modelleket;

(6)adott esetben az energiahatékonyság terén folytatott regionális együttműködés;

(7)az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül adott esetben az energiahatékonyság terén nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve;

c)a VII. melléklet 2. részében meghatározottak szerint.

20. cikk
Az energiabiztonságra vonatkozó integrált jelentéstétel

A tagállamok az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikben szerepeltetik a következők végrehajtására vonatkozó információkat:

a)az energiaforrások és az energiaszállító országok diverzifikálására, a tárolásra és a keresletoldali válaszokra vonatkozó nemzeti célkitűzések;

b)a harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések;

c)azon képesség fejlesztésére irányuló nemzeti célkitűzések, hogy kezelni tudják az energiaellátás korlátozását vagy megszakadását, a földgáz- és villamosenergia-ellátást is beleértve;

d)a haza energiaforrások, nevezetesen a megújuló energia telepítésére irányuló nemzeti célkitűzések;

e)az a)–d) pontban említett célkitűzések elérésére szolgáló végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések;

f)az a)–d) pontban említett célkitűzések és szakpolitikák végrehajtása terén folytatott regionális együttműködés;

g)az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve;

21. cikk
A belső energiapiacra vonatkozó integrált jelentéstétel

(1)    A tagállamok az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikben szerepeltetik a következő célkitűzések és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat:

a)a villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra a villamosenergia-rendszerösszeköttetésre vonatkozó 15%-os cél tekintetében el kívánnak érni;

b)a villamosenergia-átviteli és földgázszállító infrastruktúrára vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek az energiaunió öt fő dimenziója közül bármelyik dimenzió célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez szükségesek;

c)adott esetben az előirányzott fő infrastrukturális projektek, a közös érdekű projekteken kívül;

d)adott esetben a belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, mint például a piaci integráció és a piac-összekapcsolás;

e)az energiaszegénységgel kapcsolatos nemzeti célkitűzések, beleértve az energiaszegénységben élő háztartások számát is;

f)adott esetben a villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására vonatkozó nemzeti célkitűzések;

g)az a)–f) pontban említett célkitűzések elérésére szolgáló végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések;

h)az a)–g) pontban említett célkitűzések és szakpolitikák végrehajtása terén folytatott regionális együttműködés;

i)az EUMSZ 107. és 108. cikkének sérelme nélkül adott esetben a belső energiapiac terén nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve;

j)az energiarendszerek megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos rugalmasságát növelő intézkedések, beleértve a napon belüli piacok összekapcsolásának bevezetését és a határokon átnyúló kiegyenlítő piacokat is.

(2)    A tagállamok által az (1) bekezdés alapján szolgáltatott információknak összhangban kell lenniük a nemzeti szabályozó hatóságoknak a [2009/72/EK irányelvnek a COM(2016) 864 javaslat szerinti átdolgozása] 59. cikke (1) bekezdésének h) pontjában és a 2009/73/EK irányelv 41. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett jelentésével, és adott esetben azon kell alapulniuk.

22. cikk
A kutatásra, innovációra és versenyképességre vonatkozó integrált jelentéstétel

A tagállamok a 15. cikkben említett integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikben szerepeltetik a következő célkitűzések és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkat:

a)a SET-terv célkitűzéseit és szakpolitikáit a nemzeti kontextusba beillesztő nemzeti célkitűzések és szakpolitikák;

b)a tisztaenergia-technológiákkal kapcsolatos kutatásra és innovációra ráfordított összesített (állami és magán) kiadásokra, valamint a technológiaköltségekre és a teljesítmény fejlesztésére vonatkozó nemzeti célkitűzések;

c)adott esetben az energiaigényes és szén-dioxid-kibocsátást okozó ipari ágazatok dekarbonizálására szolgáló technológiák bevezetése és adott esetben a kapcsolódó szén-dioxid-szállítási, -felhasználási és -tárolási infrastruktúra tekintetében 2050-re meghatározott hosszú távú célokat tartalmazó nemzeti célkitűzések;

d)az energiatámogatások kivezetésére irányuló nemzeti célkitűzések;

e)a b) és c) pontban említett célkitűzések elérésére szolgáló végrehajtott, elfogadott és tervezett szakpolitikák és intézkedések;

f)együttműködés más tagállamokkal a b)–d) pontban említett célkitűzések és szakpolitikák végrehajtása terén, beleértve a szakpolitikák és intézkedések SET-terv keretében történő összehangolását, mint például a kutatási programok és a közös programok összekapcsolását;

g)adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve.

2. szakasz
Éves jelentéstétel

23. cikk
Éves jelentéstétel

(1)    A tagállamok 2021. március 15-ig és azt követően minden évben (X év) jelentik a Bizottságnak a következőket:

a)az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, X-1 évet érintő megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékeik;

b)a 2009/119/EK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében említett információk;

c)a 2013/30/EU irányelv IX. mellékletének 3. pontjában említett információk az említett irányelv 25. cikkével összhangban.

Az a) pont alkalmazásában a Bizottság a tagállamok üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékei, illetve – amennyiben egy tagállam ezen időpontig nem nyújtja be megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékét – a saját becslései alapján évente elkészíti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzéket. A Bizottság minden év szeptember 30-án hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat a nyilvánosság számára.

(2)    2023-tól a tagállamok minden év (X) március 15-éig meghatározzák és jelentik a Bizottságnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék végleges adatait, minden év január 15-éig pedig az előzetes adatokat, beleértve az üvegházhatású gázokra és a jegyzékre vonatkozó, a III. mellékletben felsorolt információkat is. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék végleges adatairól szóló jelentésnek tartalmaznia kell a nemzeti jegyzékről szóló teljes és naprakész jelentést is.

(3)    A tagállamok minden év április 15-éig benyújtják az UNFCCC titkárságának nemzeti jegyzékeiket, amelyek tartalmazzák az e cikk (2) bekezdésével összhangban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék végleges adataival kapcsolatban a Bizottságnak benyújtott információkat. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve évente összeállítja az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékét és az ezzel kapcsolatos jelentést, és ezeket minden év április 15-ig megküldi az UNFCCC titkárságának.

(4)    A tagállamok 2027-ben és 2032-ben január 15-ig, illetve március 15-ig jelentik a Bizottságnak a [ ] rendelet [LULUCF] 12. cikke szerinti megfelelőségi jelentések céljából a LULUCF-elszámolásaikhoz készített nemzeti jegyzékeik előzetes és végleges adatait.

(5)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy:

a)módosítsa a III. melléklet 2. részét úgy, hogy új anyagokat vesz fel az üvegházhatást okozó gázok jegyzékébe, illetve anyagokat töröl a jegyzékből;

b)kiegészítse ezt a rendeletet úgy, hogy elfogadja a globális felmelegedési potenciálok értékeit, és meghatározza a jegyzékekre vonatkozó iránymutatásokat, amelyeket az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott megfelelő határozatokkal összhangban kell alkalmazni;

(6)    A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza, hogy a tagállamok milyen struktúrák, technikai részletek, formátumok és folyamatok alapján nyújtsák be az (1) bekezdés szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékeket, a (2) bekezdés szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzékeket, valamint a [ ] rendelet [LULUCF] 5. és 12. cikke szerint az üvegházhatást okozó gázok elszámolt kibocsátását és eltávolítását. Amikor javaslatot tesz ezekre a végrehajtási jogi aktusokra, a Bizottság figyelembe veszi az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás által ezen információk nyomon követésére és jelentésére meghatározott menetrendet és az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott megfelelő határozatokat annak biztosítása érdekében, hogy az Unió megfeleljen az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás feleként rá háruló jelentéstételi kötelezettségeknek. E végrehajtási jogi aktusok meghatározzák továbbá az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítése tekintetében a Bizottság és a tagállamok között folytatandó együttműködés és koordináció menetrendjét. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. SZAKASZ
Jelentéstételi platform

24. cikk
E-jelentéstételi platform

(1)    A Bizottság online jelentéstételi platformot hoz létre a Bizottság és a tagállamok közötti kommunikáció megkönnyítése és a tagállamok között együttműködés előmozdítása érdekében.

(2)    A tagállamok az ebben a fejezetben említett jelentések Bizottsághoz történő benyújtására használják az online platformot, amint az működésbe lép.

 

5. FEJEZET
AZ UNIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ ELÉRT HALADÁS ÉS A POLITIKAI VÁLASZOK ÖSSZESÍTETT ÉRTÉKELÉSÉVEL – A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT ELLENŐRZÉS

25. cikk
Az elért haladás értékelése

(1)    2021. október 31-ig, azt követően pedig minden második évben a Bizottság különösen az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések, az e rendelet alapján jelentett egyéb információk, a mutatók és – ha elérhetők – az európai statisztikák alapján értékeli a következőket:

a)az uniós szinten az energiaunió célkitűzéseinek elérése felé tett előrelépések, az első tízéves időszakban az Unió a 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljait is beleértve, hogy elkerülje az Unió megújuló energiára és energiahatékonyságra vonatkozó 2030-as céljainak bármely hiányosságát;

b)az egyes tagállamok által céljaik, célkitűzéseik és hozzájárulásaik teljesítése, valamint az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben meghatározott szakpolitikák és intézkedések végrehajtása terén elért haladás;

c)a tagállamok által a 23. cikk alapján szolgáltatott kibocsátási adatok alapján a légi közlekedés globális éghajlatra gyakorolt összes hatása, ideértve a nem CO2-vel kapcsolatos kibocsátást vagy hatásokat, továbbá ezen értékelés javítása a tudományos eredményekre és adott esetben a légi közlekedés adataira való hivatkozás révén.

(2)    A Bizottság a megújuló energia területén az (1) bekezdésben említett értékelés részeként értékeli a megújuló forrásokból származó energiának az Unió bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részaránya terén elért haladást, mégpedig egy olyan lineáris pálya alapján, amely a 2020-as 20%-ról indul, 2030-ban pedig eléri a legalább 27%-ot a 4. cikk a) pontjának 2.i. alpontjában említettek szerint.

(3)    A Bizottság a megújuló energia területén az (1) bekezdésben említett értékelés részeként értékeli a 2030-ra vonatkozóan 1 321 Mtoe primerenergia-fogyasztásban és 987 Mtoe végsőenergia-fogyasztásban meghatározott uniós szintű maximális energiafogyasztás közös elérése terén tett haladást a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.

Az értékelés során a Bizottság a következő lépéseket teszi:

a)mérlegeli, hogy a legfeljebb 1483 Mtoe primerenergia-fogyasztásban és legfeljebb 1086 Mtoe végsőenergia-fogyasztásban meghatározott uniós mérföldköveket 2020-ban elérték-e;

b)értékeli, hogy a tagállamok által elért haladás azt mutatja-e, hogy az Unió egésze az első albekezdésben említett 2030-as energiafogyasztási szint felé halad, figyelembe véve a tagállamok által az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésekben szolgáltatott információk értékelését;

c)felhasználja az uniós és nemzeti szintű energiafogyasztásban várható jövőbeli trendek modellezésének eredményeit, és felhasznál más kiegészítő elemzéseket is.

(4)    A Bizottság 2021. október 31-ig, azt követően pedig minden évben – különösen az e rendelet szerint jelentett információk alapján – értékeli, hogy az Unió és tagállamai megfelelő haladást értek-e el a következők teljesítése terén:

a)az UNFCCC 4. cikke és a Párizsi Megállapodás 3. cikke, továbbá az UNFCCC Feleinek Konferenciája, illetve az UNFCCC Feleinek – a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló – konferenciája által elfogadott határozatok alapján vállalt kötelezettségek;

b)a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 4. cikkében és a [ ] rendelet [LULUCF] 4. cikkében meghatározott kötelezettségek;

c)az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervben az energiaunió célkitűzéseinek elérése, az első tízéves időszakban pedig az Unió 2030-ra vonatkozó energia- és éghajlat-politikai céljainak elérése tekintetében meghatározott célkitűzések.

(5)    A Bizottság 2019. október 31-ig, azt követően pedig minden negyedik évben értékeli a 2009/31/EK irányelv végrehajtását.

(6)    Értékelésében a Bizottság figyelembe veszi az európai szemeszter keretében kiadott legutóbbi országspecifikus ajánlásokat.

(7)    A Bizottság az e cikk szerint elvégzett értékeléséről a 29. cikkben említett, az energiaunió helyzetéről szóló jelentésben számol be.

26. cikk

Az energiaunió átfogó célkitűzéseit és céljait érintő összeegyeztethetetlenségek nyomon követése a közös kötelezettségvállalási rendelet alapján

(1)    A 25. cikk szerinti értékelés alapján a Bizottság a 28. cikk alapján ajánlást ad ki a tagállamok számára, ha az adott tagállamban bekövetkezett szakpolitikai fejlemények nem egyeztethetők össze az energiaunió átfogó célkitűzéseivel.

(2)    A Bizottság véleményt nyilváníthat a tagállamok által a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 8. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtott cselekvési tervekről.

27. cikk
Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekben megcélzott elégtelen szintre és az Unió energia- és éghajlat-politikai célkitűzései és céljai felé tett elégtelen haladásra adott válasz 

(1)    Amennyiben az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek és azok 12. cikk szerinti aktualizálásának értékelése alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, a nemzeti tervek vagy azok frissítéseinek céljai, célkitűzései és hozzájárulásai nem elégségesek az energiaunió célkitűzéseinek, az első tízéves időszakban pedig különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra kitűzött uniós célok közös eléréséhez, akkor uniós szintű intézkedéseket hoz e célkitűzések és célok közös elérésének biztosítása érdekében. A megújuló energia tekintetében ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a tagállamok 2030-as uniós célokhoz való hozzájárulásai által megcélzott szintet, amelyet a nemzeti tervekben és azok aktualizálásaiban határoztak meg.

(2)    Amennyiben a 25. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti értékelés alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a tagállamok elégtelen haladást értek el az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervben meghatározott célok, célkitűzések és hozzájárulások teljesítése vagy a szakpolitikák és intézkedések végrehajtása terén, akkor a 28. cikk alapján ajánlást ad ki az érintett tagállamnak. Ezen ajánlások kiadásakor a Bizottság figyelembe veszi a tagállamok által az Unió megújuló energiára vonatkozó 2030-as céljaihoz való hozzájárulás érdekében tett korábbi ambiciózus erőfeszítéseket.

(3)    Ha a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseinek a 25. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint elvégzett összesített értékelése és egyéb információforrások alapján a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy fennáll a kockázata annak, hogy az Unió nem teljesíti az energiaunió célkitűzéseit, az első tízéves időszakban pedig különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret céljait, akkor a 28. cikk alapján e kockázat mérséklése érdekében ajánlásokat adhat ki valamennyi tagállamnak címezve. A Bizottság adott esetben az ajánlásokon túlmenően uniós szintű intézkedéseket hoz, hogy biztosítsa különösen a megújuló energia és az energiahatékonyság tekintetében 2030-ra meghatározott uniós célok elérését. A megújuló energia tekintetében ezek az intézkedések figyelembe veszik a tagállamok által az Unió 2030-ra vonatkozó céljaihoz való hozzájárulás érdekében tett korábbi ambiciózus erőfeszítéseket.

(4)    Amennyiben a megújuló energia területén – a (3) bekezdésben meghatározott uniós szintű intézkedések sérelme nélkül – a Bizottság a 2023-ban a 25. cikk (1) és (2) bekezdése alapján elvégzett értékelése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a 25. cikk (2) bekezdésében említett uniós lineáris pálya közösen nem teljesül, akkor a tagállamok 2024-ig biztosítják, hogy a kialakult hiányosságokat további intézkedésekkel megszüntetik, mint például:

a)a megújuló energia fűtési és hűtési ágazatra vonatkozó, a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 23. cikkének (1) bekezdésében meghatározott részarányának kiigazítása;

b)a megújuló energia közlekedési ágazatra vonatkozó, a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 25. cikkének (1) bekezdésében meghatározott részarányának kiigazítása;

c)pénzügyi hozzájárulás az uniós szinten létrehozott finanszírozási platformhoz, amely hozzájárul a megújuló energiával kapcsolatos projektekhez, és amelyet közvetlenül vagy közvetve a Bizottság kezel;

d)a megújuló energia telepítését növelő egyéb intézkedések.

Ezek az intézkedések figyelembe veszik az érintett tagállam 2030-as, megújuló energiára vonatkozó uniós célokhoz való korábbi hozzájárulásai által megcélzott szintet.

Ha egy tagállam 2021-től kezdve nem tartja fenn a megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való részarányára megadott kiindulási szintet, amelyet a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 3. cikkének (3) bekezdése határoz meg, az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a kiindulási alap terén jelentkező bármely hiányosságot megszüntesse, mégpedig úgy, hogy pénzügyileg hozzájárul az első albekezdés c) pontjában említett finanszírozási platformhoz. Ezen albekezdés és az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a tagállamok felhasználhatják a 2003/87/EK irányelv szerinti éves kibocsátási egységekből származó bevételeket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy meghatározza a c) pontban említett finanszírozási platform létrehozásához és működéséhez szükséges rendelkezéseket.

(5)    Amennyiben az energiahatékonyság területén – a (3) bekezdésben meghatározott uniós szintű intézkedések sérelme nélkül – a Bizottság a 2023-ban a 25. cikk (1) és (3) bekezdése alapján elvégzett értékelése alapján azt a következtetést vonja le, hogy a 25. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett uniós energiahatékonysági cél közös elérése felé tett haladás nem elégséges, akkor 2024-ig a 2010/31/EU irányelvben [a COM(2016) 765 javaslatnak megfelelően módosított változat] és a 2012/27/EU irányelvben [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] meghatározott intézkedéseken túl további intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy a 2030-ra vonatkozó kötelező uniós energiahatékonysági célokat elérjék. Ezek a további intézkedések javíthatják különösen a következők energiahatékonyságát:

a)a 2010/30/EU és a 2009/125/EK irányelv szerinti termékek;

b)a 2010/31/EU irányelv [a COM(2016) 765 javaslatnak megfelelően módosított változat] és a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] szerinti épületek;

c)és a közlekedés.

28. cikk
A Bizottság tagállamokhoz címzett ajánlásai

(1)    A Bizottság adott esetben ajánlásokat ad ki a tagállamok számára, hogy biztosítsa az energiaunió célkitűzéseinek elérését.

(2)    Amikor ebben a rendeletben erre a cikkre hivatkoznak, a következő elveket kell alkalmazni:

a)az érintett tagállam a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az ajánlást a tagállamok, valamint az Unió és a tagállamok közötti szolidaritás szellemében;

b)a tagállamok az ajánlás kiadásának évét követő évben készített integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentéseikben felvázolják, hogyan vették a lehető legjobban figyelembe az ajánlást, valamint hogyan hajtották végre, illetve hogyan tervezik végrehajtani azt; a tagállamoknak indokolniuk kell, ha eltérnek az ajánlástól;

c)az ajánlásoknak ki kell egészíteniük az európai szemeszter keretében kiadott legutóbbi országspecifikus ajánlásokat.

29. cikk
Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés

(1)    A Bizottság minden évben október 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az energiaunió helyzetéről szóló jelentést.

(2)    Az energiaunió helyzetéről szóló jelentés többek között a következő elemeket tartalmazza:

a)a 25. cikk alapján végzett értékelés;

b)adott esetben a 28. cikk szerinti ajánlások;

c)a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (5) bekezdésében említett szén-dioxid-piac működése, beleértve a 2003/87/EK irányelv alkalmazásáról szóló, ugyanezen irányelv 21. cikkének (2) bekezdésében említett tájékoztatást;

d)kétévente jelentés az uniós bioenergia fenntarthatásáról, amely tartalmazza a VIII. mellékletben meghatározott információkat;

e)kétévente jelentés az önkéntes rendszerekről, amelyek tekintetében a Bizottság a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 27. cikkének (4) bekezdése szerint határozatot fogadott el, és amelyek tartalmazzák az e rendelet IX. mellékletében meghatározott információkat;

f)a [2009/72/EK irányelvnek a COM(2016) 864 javaslat szerinti átdolgozása] alkalmazásáról szóló általános eredményjelentés az említett irányelv 69. cikke alapján;

g)a 2009/73/EK irányelv alkalmazásáról szóló általános eredményjelentés az említett irányelv 52. cikke alapján;

h)átfogó eredményjelentés a 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7a. cikkében említett nemzeti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerekről;

i)átfogó eredményjelentés a tagállamok által a kiteljesített és működő energiapiac létrehozása terén elért haladásról;

j)a tényleges tüzelőanyag-minőség a különböző tagállamokban és a legfeljebb 10 mg/kg maximális kéntartalmú tüzelőanyagok földrajzi lefedettsége, hogy áttekintést adjanak a tüzelőanyagok minőségére vonatkozó adatokról a különböző tagállamokban, amelyeket a 98/70/EK irányelv alapján jelentenek;

k)az energiaunió megvalósítása szempontjából fontos egyéb kérdések, beleértve az állami és magántámogatást is.

6. FEJEZET
NEMZETI ÉS UNIÓS NYILVÁNTARTÁSI RENDSZEREK AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁRÓL ÉS NYELŐNKÉNTI ELTÁVOLÍTÁSÁRÓL

30. cikk
Nemzeti és uniós nyilvántartási rendszerek

(1)    A tagállamok 2021. január 1-jéig nemzeti nyilvántartási rendszereket hoznak létre, működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek, amely nyilvántartási rendszerek az e rendelet III. mellékletének 2. részében foglalt, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának becslésére és annak biztosítására szolgálnak, hogy az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó jegyzékeik naprakész, átlátható, pontos, koherens, összehasonlítható és teljes legyenek.

(2)    A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes nyilvántartási hatóságaik hozzáférjenek az e rendelet X. mellékletében meghatározott információkhoz, felhasználják az 517/2014/EU rendelet 20. cikke alapján létrehozott jelentéstételi rendszereket az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeiben megadott fluortartalmú gázok becslésének javítására, és el tudják végezni az e rendelet III. melléklete 1. részének i) és j) pontjában említett éves konzisztencia-ellenőrzést.

(3)    Ez a rendelet – az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzéke tekintetében – a nemzeti jegyzékek naprakészségének, átláthatóságának, pontosságának, koherenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének biztosítása érdekében uniós nyilvántartási rendszert hoz létre. A Bizottság kezeli és fenntartja ezt a rendszert, valamint annak folyamatos fejlesztésére törekszik, amely magában foglalja egy minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési program létrehozását, a minőségi célkitűzések meghatározását és a jegyzék minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tervének kidolgozását, az e cikk (5) bekezdése alapján az uniós jegyzék összeállítására vonatkozó kibocsátási becslések elkészítésére vonatkozó eljárásokat, valamint a 31. cikkben említett felülvizsgálatokat.

(4)    A Bizottság a tagállamok által a 23. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint benyújtott, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék adatait pontosságuk vizsgálata érdekében előzetes ellenőrzésnek veti alá. Ezen ellenőrzések eredményét a benyújtási határidőtől számított hat héten belül megküldi a tagállamoknak. A tagállamok az X-2 évre vonatkozó végleges jegyzékük március 15-ig történő benyújtásával együtt válaszolnak az előzetes ellenőrzés során esetlegesen felmerült releváns kérdésekre.

(5)    Amennyiben egy tagállam március 15-ig nem küldi el az uniós jegyzék összeállításához szükséges adatokat tartalmazó jegyzéket, a Bizottság az érintett tagállammal konzultálva és szorosan együttműködve a tagállam által benyújtott adatok kiegészítése céljából becsléseket készíthet. A Bizottság erre a célra az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének elkészítéséhez alkalmazandó iránymutatásokat használja.

(6)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nemzeti nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatos információk tartalmára, struktúrájára, formátumára és benyújtási eljárására vonatkozó szabályok és a nemzeti és uniós nyilvántartási rendszerek létrehozására, működtetésére és működésére vonatkozó követelmények meghatározása céljából. Ezen aktusok kidolgozása során a Bizottság figyelembe veszi az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott idevágó határozatokat.

31. cikk
A jegyzék felülvizsgálata

(1)    2027-ben és 2032-ben a Bizottság elvégzi a tagállamok által az e rendelet 23. cikkének (3) bekezdése alapján benyújtott nemzeti jegyzékek adatainak átfogó felülvizsgálatát, hogy ellenőrizze a tagállamok által a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 4., 9. és 10. cikke alapján végzett ÜHG-kibocsátáscsökkentést vagy -korlátozást, a [ ] rendelet [LULUCF] 4. és 12. cikke alapján végzett kibocsátáscsökkentést és nyelőnkénti eltávolítást, valamint az uniós jogszabályokban meghatározott minden egyéb ÜHG-kibocsátáscsökkentés vagy -korlátozási célt. A tagállamok teljes mértékben közreműködnek e folyamatban.

(2)    Az (1) bekezdésben említett átfogó felülvizsgálat a következőkre terjed ki:

a)a bejelentett információk átláthatóságának, pontosságának, koherenciájának, összehasonlíthatóságának és teljességének ellenőrzése;

b)az olyan esetek azonosítása céljából végzett ellenőrzések, amelyekben a jegyzékben szereplő adatokat nem az UNFCCC útmutatásainak vagy az uniós szabályoknak megfelelően állították össze;

c)az olyan esetek azonosítása céljából végzett ellenőrzések, amikor a LULUCF-elszámolást nem az UNFCCC útmutatásainak vagy az uniós szabályoknak megfelelően állították össze;

d)adott esetben – a tagállamokkal konzultálva – a szükséges technikai korrekciók kiszámítása.

(3)    A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az e cikk (2) bekezdésében említett átfogó felülvizsgálatok lefolytatására vonatkozó menetrendet és eljárásokat, biztosítandó, hogy a tagállamokkal le lehessen folytatni a szükséges konzultációkat a felülvizsgálatokból levont következtetésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)    A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az adott évekre vonatkozó kibocsátások teljes összegét, amelyek az egyes tagállamokra vonatkozó jegyzékek helyesbített adataiból adódnak, miután elvégezték a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 9. cikke szempontjából releváns kibocsátási adatok és az e rendelet III. melléklete 1. részének c) pontjában említett kibocsátási adatok közötti megosztás felülvizsgálatát, továbbá meghatározzák a [ ] rendelet [LULUCF] 4. cikke szempontjából releváns kibocsátások és eltávolítások teljes összegét.

(5)    Az egyes tagállamokra vonatkozó, a [ ] rendelet [LULUCF] 13. cikke alapján létrehozott nyilvántartásokban az e cikk (4) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktus közzétételét követően egy hónappal rögzített adatokat felhasználják a [ ] rendelet [LULUCF] 4. cikkének való megfelelőség ellenőrzésére, ideértve ezen adatok amiatt bekövetkező változásait is, hogy a tagállamok élnek a [ ] rendelet [LULUCF] 11. cikke szerinti rugalmassági intézkedésekkel.

(6)    Az egyes tagállamokra vonatkozó, a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 11. cikke alapján létrehozott nyilvántartásokban egy hónappal azt követően rögzített adatokat, hogy az e cikk (5) bekezdése szerint ellenőrizték a [ ] rendeletnek [LULUCF] való megfelelőséget, felhasználják a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 9. cikke szerinti megfelelőségellenőrzésre a 2021. és 2026. év vonatkozásában. A [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 9. cikke szerinti megfelelőségellenőrzést a 2022–2025-ös és a 2027–2030-as évek mindegyike tekintetében egy hónappal az előző évre vonatkozó megfelelőségellenőrzés időpontja után végzik el. Ez az ellenőrzés kiterjed a tagállamok által [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 5., 6. és 7. cikke alapján igénybe vett rugalmassági intézkedések hatására az adatokban bekövetkező változások is.

32. cikk
A szakpolitikák és intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti és uniós rendszerei

(1)    A tagállamok és a Bizottság 2021. január 1-jéig – a szakpolitikákról és intézkedésekről történő jelentéstétel, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásainak és nyelőnkénti eltávolításának korlátozása és csökkentése, valamint azokra vonatkozó előrejelzések jelentése céljából – nemzeti, illetve uniós rendszereket működtetnek és azok folyamatos fejlesztésére törekednek. Ezek a rendszerek magukban foglalják a szakpolitikák értékelése, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzések elkészítése érdekében a tagállamokon és az Unión belül meghozott releváns intézményi, jogi és eljárási intézkedéseket.

(2)    A tagállamok, illetve a Bizottság célja, hogy biztosítsák a 16. cikkben említett, a szakpolitikákkal és intézkedésekkel, valamint az üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó előrejelzésekkel kapcsolatban bejelentett információk naprakészségét, átláthatóságát, pontosságát, koherenciáját, összehasonlíthatóságát és teljességét, ideértve adott esetben adatok, módszerek és modellek használatát és alkalmazását, valamint minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek, továbbá érzékenységi elemzések elvégzését is.

(3)    A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy meghatározza az e cikk (1) és (2) bekezdése és a 16. cikk szerinti szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti és uniós rendszereire vonatkozó információk szerkezetét, formátumát és benyújtási eljárását. Amikor javaslatot tesz ezekre a végrehajtási aktusokra, a Bizottság figyelembe veszi az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott idevágó határozatokat, beleértve a nemzetközileg elfogadott jelentéstételi követelményeket, valamint az ezen információk ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó menetrendet is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 37. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

33. cikk
A nyilvántartások létrehozása és működtetése

(1)    Az Unió és a tagállamok nyilvántartásokat hoznak létre és tartanak fenn azzal a céllal, hogy pontosan elszámolják a Párizsi Megállapodás 4. cikkének (13) bekezdése szerinti nemzeti vállalásokat és az említett megállapodás 6. cikke szerinti nemzetközi szinten átadott kibocsátáscsökkentési eredményeket.

(2)    Az Unió és a tagállamok kibocsátásiegység-forgalmi jegyzéküket egy vagy több másik tagállammal közösen egységesített rendszerben is vezethetik.

(3)    Az e cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartási adatokat hozzáférhetővé kell tenni a 2003/87/EK irányelv 20. cikke alapján kijelölt központi tisztviselő számára.

(4)    A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 36. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy létrehozza az e cikk (1) bekezdésében említett nyilvántartásokat, továbbá hogy az e cikk (1) bekezdésével összhangban az Unió és a tagállamok nyilvántartásain keresztül megvalósítsa az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szervei által hozott megfelelő határozatok szükséges technikai végrehajtását.

7. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS TÁMOGATÁS

34. cikk
A tagállamok és az Unió közötti együttműködés

(1)    A tagállamok együttműködnek és teljes mértékben összehangolják tevékenységeiket egymással és az Unióval az e rendelet szerinti kötelezettségeikkel kapcsolatban, különösen a következők tekintetében:

a)az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek elkészítésének, elfogadásának, bejelentésének és értékelésének folyamata a 9–12. cikk szerint;

b)az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések elkészítésének, elfogadásának, bejelentésének és értékelésének folyamata a 15. cikk szerint és az éves jelentéstétel a 23. cikk szerint;

c)a Bizottság ajánlásaihoz kapcsolódó és ezeket az ajánlásokat kezelő eljárás a 9. cikk (2) és (3) bekezdése, a 15. cikk (5) bekezdése, a 26. cikk (1) bekezdése és a 27. cikk (2) és (3) bekezdése szerint;

d)az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének és a jegyzékről szóló jelentésnek a 23. cikk (3) bekezdése szerinti összeállítása;

e)az UNFCCC 12. cikke szerinti uniós nemzeti közlemény elkészítése és a 2/CP.17. sz. határozat vagy az UNFCCC szervei által e határozat elfogadását követően elfogadott határozatok szerinti uniós kétéves jelentés elkészítése;

f)az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti felülvizsgálati és megfelelőségi eljárások az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szerint alkalmazandó határozatokkal összhangban, valamint a 31. cikkben említett, az üvegházhatást okozó gázok tagállami jegyzékeinek felülvizsgálatára vonatkozó uniós eljárás;

g)az UNFCCC titkárságára benyújtott vagy benyújtandó jegyzékekben és a jegyzékekről szóló jelentésekben a 31. cikkben említett uniós felülvizsgálati eljárást követően elvégzett bármilyen kiigazítás, illetve változtatás;

h)az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzék összeállítása a 23. cikk (1) bekezdésének a) pontja és a 23. cikk (1) bekezdésének utolsó albekezdése alapján.

(2)    A Bizottság a tagállamok kérésére technikai támogatást nyújthat a tagállamoknak az e rendelet szerinti kötelezettségekkel kapcsolatban.

35. cikk
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerepe

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az éves munkaprogramjával összhangban segíti a Bizottság munkáját a dekarbonizációs és energiahatékonysági dimenzióval kapcsolatban annak érdekében, hogy a Bizottság eleget tudjon tenni a 14., 15., 16., 17., 18., 19., 23., 24., 25., 29., 30., 31., 32. és a 34. cikkben foglalt rendelkezéseknek. Ez magában foglalja, amennyiben szükséges, a következők támogatását:

a)a tagállamok által a szakpolitikákkal, az intézkedésekkel és az előrejelzésekkel kapcsolatban bejelentett információk összeállítása;

b)a tagállamok által az előrejelzésekkel, a szakpolitikákkal és az intézkedésekkel kapcsolatban jelentett információkra vonatkozó minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési eljárások lefolytatása;

c)becslések elkészítése vagy az Európai Bizottság rendelkezésére álló becslések kiegészítése a tagállamok által az előrejelzésekkel kapcsolatban nem jelentett adatokra vonatkozóan;

d)a Bizottság által az energiauniós helyzetéről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak készített jelentéshez szükséges adatok összeállítása, amennyiben azok elérhetők az európai statisztikákban, időzítésük pedig megfelelő;

e)az e rendelet alapján összegyűjtött információk terjesztése, többek között az éghajlatváltozás mérséklését célzó tagállami szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó adatbázis fenntartása és naprakésszé tétele, valamint az Európai Éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással foglalkozó Platform fenntartása és naprakésszé tétele;

f)az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének elkészítése során a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési eljárások elvégzése;

g)az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékének összeállítása és az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítése;

h)becslések készítése az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeiben nem szereplő adatokra vonatkozóan;

i)a 31. cikkben említett felülvizsgálat elvégzése;

j)az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról megközelítőleges adatokat tartalmazó uniós jegyzék összeállítása.

8. FEJEZET
FELHATALMAZÁS

36. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)    A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2)    A Bizottságnak a 3. cikk (4) bekezdésében, a 23. cikk (5) bekezdésében, a 27. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikk (6) bekezdésében és a 33. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)    Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében, a 23. cikk (5) bekezdésében, a 27. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikk (6) bekezdésében és a 33. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)    A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással összhangban.

(5)    A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)    A 3. cikk (4) bekezdése, a 23. cikk (5) bekezdése, a 27. cikk (4) bekezdése, a 30. cikk (6) bekezdése és a 33. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

9. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. cikk
Az Energiaunió-bizottság

(1)    A Bizottság munkáját az Energiaunió-bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül, és az e rendelet szempontjából releváns megfelelő ágazati formációban működik.

(2)    Ez a bizottság felváltja a 93/389/EGK határozat 8. cikkével, a 280/2004/EK határozat 9. cikkével és az 525/2013/EU rendelet 26. cikkével létrehozott bizottságot. Az említett jogi aktusok alapján létrehozott bizottságra való hivatkozásokat az e rendelettel létrehozott bizottságra való hivatkozásként kell értelmezni.

(3)    Az e cikkre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikke alkalmazandó.

38. cikk
Felülvizsgálat

A Bizottság 2026. február 28-ig, azt követően pedig minden ötödik évben beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, az energiaunió irányításához való hozzájárulásáról és arról, hogy az e rendelet tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési rendelkezései megfelelnek-e az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez és a Párizsi Megállapodáshoz kapcsolódó más uniós jogszabályoknak vagy jövőbeli határozatoknak. A Bizottság adott esetben javaslatokat tehet.

39. cikk
A 94/22/EK irányelv módosítása

A 94/22/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.a 8. cikk (2) bekezdését el kell hagyni;

2.a 9. cikket el kell hagyni.

40. cikk
A 98/70/EK irányelv módosítása

A 98/70/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.a 8. cikk (4) bekezdésének második mondatát el kell hagyni;

2.a 7a. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„minden egyes tüzelőanyag- vagy energiatípus forgalomba hozott teljes mennyisége; valamint”;

3.a 7a. cikk (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok megkövetelik a forgalmazóktól, hogy 2020. december 31-ig a lehető legfokozatosabban, legfeljebb 10%-kal csökkentsék a forgalomba hozott tüzelőanyagokból és energiából származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv II. mellékletében meghatározott, tüzelőanyagokra vonatkozó kiindulási értékhez képest.”.

41. cikk
A 2009/31/EK irányelv módosítása

A 2009/31/EK irányelv 38. cikkének (1) bekezdését el kell hagyni.

42. cikk
A 663/2009/EK rendelet módosításai

A 663/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.a 27. cikk (1) és (3) bekezdését el kell hagyni;

2.a 28. cikket el kell hagyni.

43. cikk
A 715/2009/EK rendelet módosításai

A 715/2009/EK rendelet 29. cikkét el kell hagyni.

44. cikk
A 2009/73/EK irányelv módosításai

A 2009/73/EK irányelv a következőképpen módosul:

1.az 5. cikket el kell hagyni;

2.az 52. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„52. cikk

Jelentéstétel

A Bizottság nyomon követi és felülvizsgálja ezen irányelv alkalmazását, és általános eredményjelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az [XX/20XX] [e rendelet] rendelet 29. cikkében említett, az energiaunió helyzetéről szóló jelentés mellékleteként.”.

45. cikk
A 2009/119/EK tanácsi irányelv módosítása

A 2009/119/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az érintett tagállam minden naptári év március 15-ig megküldi a Bizottságnak a tárolt készletek (1) bekezdésben említett jegyzékének összesítő másolatát, amelynek legalább tartalmaznia kell a jegyzékben szereplő biztonsági készletek mennyiségét és jellegét a megelőző naptári év utolsó napjára vonatkozóan.”.

46. cikkA 2010/31/EU irányelv módosításai

A 2010/31/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.A 2010/31/EU irányelv [a COM(2016) 765 javaslatnak megfelelően módosított változat] 2a. cikke a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti hosszú távú stratégiát az [XX/20XX] [e rendelet] rendelet 3. cikke alapján az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv részeként kell benyújtani a Bizottsághoz.”;

2.az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében „A jelentést belefoglalhatják a 2006/32/EK irányelv 14. cikkének (2) bekezdésében említett energiahatékonysági cselekvési tervekbe” mondatot el kell hagyni;

3.a 9. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Az [XX/20XX] [e rendelet] rendelet 29. cikkében említett, az energiaunió helyzetéről szóló jelentés részeként a Bizottság minden második évben beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok által a közel nulla energiaigényű épületek számának növelése terén elért előrelépésről. E bejelentett információk alapján a Bizottság cselekvési tervet dolgoz ki, és szükség szerint az [XX/20XX] [e rendelet] rendelet 27. és 28. cikke alapján ajánlásokat és intézkedéseket javasol az említett épületek számának növelésére és a legjobb gyakorlatok ösztönzésére a meglévő épületek közel nulla energiaigényű épületekké való, költséghatékony átalakítását illetően.”;

4.a 10. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

47. cikk
A 2012/27/EU irányelv módosításai

A 2012/27/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.a 4. cikk utolsó bekezdését el kell hagyni;

2.a 18. cikk (1) bekezdésének e) pontját el kell hagyni;

3.a 24. cikk (1)–(4) és (11) bekezdését el kell hagyni;

4.a XIV. mellékletet el kell hagyni.

48. cikk
A 2013/30/EU irányelv módosítása

A 2013/30/EU irányelv 25. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok az [XX/20XX] [e rendelet] rendelet 23. cikke szerinti éves jelentéstétel részeként évente jelentik a Bizottságnak a IX. melléklet 3. pontjában meghatározott információkat.”.

49. cikk
Az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításai

Az (EU) 2015/652/EK tanácsi irányelv a következőképpen módosul:

1.Az I. melléklet 2. részének 2., 3., 4. és 7. pontját el kell hagyni.

2.A III. melléklet a következőképpen módosul:

a)az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. A tagállamok jelentik a 3. pontban felsorolt adatokat. Ezeket az adatokat minden, az adott tagállamban forgalomba hozott tüzelőanyag és energia tekintetében jelenteni kell. Amennyiben többféle bioüzemanyagot kevernek a fosszilis tüzelőanyagokhoz, minden egyes bioüzemanyag vonatkozó adatait meg kell adni.”

b)a 3. pont e) és f) pontját el kell hagyni.

3.A IV. melléklet a következőképpen módosul:

a)a jelentett adatok konzisztenciáját biztosító, jelentés készítéséhez használt sablonok közül a következőket el kell hagyni:

- Származás – Egyedüli forgalmazó

- Származás – Közös forgalmazók

- Beszerzési hely

b)a formátummal kapcsolatos megjegyzések 8. és 9. pontját el kell hagyni.

50. cikk
Hatályon kívül helyezés

Az 525/2013/EU rendeletet – az 51. cikkben meghatározott átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel – 2021. január 1-jétől hatályon kívül kell helyezni. A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a XI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

51. cikk
Átmeneti rendelkezések

E rendelet 50. cikkétől eltérve az 525/2013/EU rendelet 7. cikkét és 17. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontját továbbra is alkalmazni kell az említett cikkekben előírt adatokat tartalmazó jelentésekre 2018-ra, 2019-re és 2020-ra vonatkozóan.

Az 525/2013/EU rendelet 19. cikkét továbbra is alkalmazni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék adatainak felülvizsgálatára 2018-ra, 2019-re és 2020-ra vonatkozóan.

Az 525/2013/EU rendelet 22. cikkét továbbra is alkalmazni kell az említett cikkben előírt jelentés benyújtására.

52. cikk
Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 33. cikket, a 46. cikk (2)–(4) bekezdését és a 47. cikk (3) és (4) bekezdését 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök    az elnök

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

A Bizottság szervezeti egységei

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés által érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Időtartam és a pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételekre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) .../... RENDELETE az energiaunió irányítási rendszeréről

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés által érintett szakpolitikai terület(ek) 41  

32: Energia

34: Éghajlat-politikai fellépés

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 42  

A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A javasolt rendelet célja biztosítani az energiaunió építésére irányuló stratégia koordinált és koherens végrehajtását annak öt dimenziójában, valamint biztosítani az energiaunió célkitűzéseinek közös elérését azon keresztül, hogy az ésszerűsített tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek és a Bizottság és a tagállamok közötti funkcionális irányítási folyamat alapján összekapcsolja az uniós és nemzeti intézkedéseket.

Az energiaunió létrehozása egyike a Bizottság tíz politikai prioritásának, ez a javaslat pedig fontos eleme az energiaunió stratégiai keretének.

A javaslatot az Energiaügyi Főigazgatóság és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság közösen dolgozta ki.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés száma

Az Energiaügyi Főigazgatóság számára: 6. konkrét célkitűzés: Az energiaunió építésére irányuló átfogó stratégia végrehajtása és nyomon követése

Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság számára: 6. konkrét célkitűzés: Az energiaunió építésére irányuló stratégia végrehajtása egy megerősített energia- és éghajlat-politikai irányítási mechanizmus megvalósítása érdekében, amely magában foglalja a 2020 utáni ésszerűsített jelentéstételt és tervezést.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Az Energiaügyi Főigazgatóság kiadásai az ABB 32.02. tevékenység körébe tartoznak: „Hagyományos és megújuló energia” (illetve ABB1: Hagyományos és megújuló energia).

2016. évi irányítási terv keretében az ABB1 az energiaunióra irányuló konkrét célkitűzésekkel összhangban hozzájárul mind a 6 konkrét célkitűzéshez, beleértve az 5. konkrét célkitűzés versenyképességi szempontjait is.

Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság az ABB 34.02 tevékenység keretében jár el: „Uniós és nemzetközi szintű éghajlat-politika”.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek és az azokkal összefüggő eredményjelentéseknek minimalizálniuk kell a tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív terhet, eközben pedig javítaniuk kell a tájékoztatás minőségét és az átláthatóságot, biztosítva az energiaunió célkitűzéseinek megfelelő időben történő végrehajtását és nyomon követését, valamint javítva az energia- és éghajlat-politikai területek összekapcsolódását és a közöttük meglévő szinergikus hatásokat.

A tagállamok meglévő tervezési és jelentéstételi kötelezettségeinek és a Bizottság ellenőrzési kötelezettségeinek ésszerűsítése a minőségi jogalkotás hatékonyságra, eredményességre, uniós hozzáadott értékre, relevanciára és koherenciára vonatkozó elveivel összhangban minden érdekelt fél helyzetét javítja.

Emellett e javaslat meghatározza a nemzeti tervek, eredményjelentések és a Bizottság által végzett ellenőrzés tartalmát és gyakoriságát, valamint ehhez kapcsolódóan a tagállamok és a Bizottság közötti irányítási folyamatot, a regionális koordinációt is beleértve. A javaslat összehangolja a tevékenységeket a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás 5 éves felülvizsgálati ciklusával.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A javaslat végrehajtása során biztosítani kell a tagállamok és az EU által az energiaunió 2030-ra és az azt követő időszakra vonatkozó célkitűzéseinek elérése felé közösen tett előrelépésről szóló átlátható tájékoztatást, és egy olyan irányítási keretet kell biztosítani, amely alkalmas az energiaunió-építési stratégia végrehajtására.

A javaslat végrehajtására vonatkozó mutató: Azoknak a tagállamoknak a száma, amelyek időben elkészítik az integrált terveket (a rendeletben meghatározottak szerint).

 

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid és hosszú távon teljesítendő követelmények

A tagállamoknak a különböző ágazati jogi eszközökben előírtnál kevesebb nemzeti tervet és jelentést kell benyújtaniuk, ehelyett viszont rendszeres időközönként integrált terveket és jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A tagállamok által szolgáltatott információk alapján a Bizottságnak el kell készítenie a szükséges ellenőrzési jelentéseket.

1.5.1.Az uniós részvételből adódó többletérték

Egyrészt figyelembe véve azt, hogy az energiaunió-építési stratégia számos eleme uniós szinten meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódik, uniós szintű fellépésre van szükség e célkitűzések elérésének, valamint annak biztosítása érdekében, az EU-n belül és a tagállamok között összhangban legyenek energia- és éghajlat-politikai intézkedések, miközben megőrzik a rugalmasságot a tagállamok számára.

Ráadásul az Unió előtt álló energiapolitikai kihívások többségét nem lehet összehangolatlan nemzeti fellépésekkel kezelni. Ugyanez igaz az éghajlatváltozásra is, amely természetéből adódóan egy határokon átnyúló probléma, és önmagában a helyi vagy helyi szintű fellépéssel nem lehet megoldani. Ezért az éghajlat-politikát európai és nemzetközi szinten is össze kell hangolni. Következésképpen indokolt az uniós fellépés, hogy nyomon lehessen követni az energia- és éghajlat-politikának az energiaunió célkitűzéseivel összhangban történő uniós szintű végrehajtását, valamint a belső energiapiac működését.

Másrészt az energiaunió minden egyes dimenziójának határokon átnyúló vonatkozásai vannak, ezért uniós szintű fellépésre van szükség a tagállamok közötti megerősített együttműködés további előmozdítása érdekében. Az energiaunió dimenzióinak egyikét sem lehet eredményesen megvalósítani, ha nem létezik uniós szintű irányítási mechanizmus a tagállamok és a Bizottság között, amely biztosítja az energia- és éghajlat-politika inkább regionális szintű megközelítését. Ugyanakkor egy támogató keretrendszert is létre kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az EU felkészüljön arra, hogy teljes körűen részt vegyen a Párizsi Megállapodás szerint felülvizsgálati folyamatban, biztosítva ezzel az összehangolást és a szinergikus hatásokat.

Harmadrészt a kezdeményezés azon célkitűzése szempontjából is szükség van az uniós szintű fellépésre, hogy ésszerűsíteni kívánja a meglévő tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket, mivel az energiapolitikai vívmányok meglévő uniós jogszabályait és az üvegházhatást okozó gázok nyomon követési rendszeréről szóló rendeletet csak jogalkotási javaslattal lehet módosítani, hogy csökkentsék a tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív terhet, koherensebbé tegyék a tervezést és a jelentéstételt, valamint biztosítsák a nemzeti tervek és az eredményjelentések összehasonlíthatóságát.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek többsége előnyöket nyújt, mivel hasznos tájékoztatást adnak egy konkrét szakpolitikai területről, és támogatják az ágazati jogszabályban meghatározott konkrét szakpolitikai célkitűzések végrehajtását. A Bizottságra vonatkozó jelenlegi jelentéstételi kötelezettségek biztosítják, hogy a Bizottság tájékoztassa az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a nyilvánosságot az uniós jogszabályok által elért eredményekről, valamint az EU és tagállamai által az UNFCCC alapján tett nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredő kötelezettségeik terén elért haladásról.

Azonban a jelenlegi keret nem alkalmas a 2030-as energia- és éghajlat-politikai céloknak és az energiaunió célkitűzéseinek végrehajtására, mivel nem biztosítja az energiaügyi kötelezettségek közötti szakpolitikai összhangot, valamint az energia- és éghajlat-politikai területek összeegyeztethetőségét. Ráadásul a jelenlegi tervek és jelentések némelyike láthatóan magas adminisztrációs költségekkel jár.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat összhangban van a 2009/28/EK irányelv (megújulóenergia-irányelv), a 2010/31/EU irányelv (az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv) és a 2012/27/EU irányelv (energiahatékonysági irányelv) felülvizsgálatával és az energiapiac újratervezésére irányuló kezdeményezéssel.

Összhangban van a 406/2009/EK határozattal (a 2013 és 2020 között érvényes közös kötelezettségvállalási határozat), e határozat 2021 és 2030 közötti időszakra javasolt új változatával (COM(2016) 482 final – 2016/0231 (COD) – A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves ÜHG-kibocsátáscsökkentések meghatározásáról, valamint az ÜHG-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat), valamint a LULUCF-javaslattal (COM(2016) 479 final – 2016/0230 (COD) – A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az ÜHG-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat) is. E kezdeményezések célja egy 2020 utáni időszakra vonatkozó ágazatspecifikus jogi keret létrehozása, miközben a jelenlegi javaslat az energiaunió célkitűzéseinek elérésére irányuló általános irányítási keretet határozza meg.

A javaslat összhangban van a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelvvel is.

1.6.Időtartam és a pénzügyi hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: 2018-tól határozatlan időtartamra,

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 43  

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

◻ végrehajtó ügynökségen keresztül

Megosztott irányítás a tagállamokkal

x Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

x a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

E rendelet követelményeinek végrehajtásához a Közös Kutatóközpont (JRC) és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) részvételére van szükség.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A rendelet meghatározza a tagállamok és a Bizottság által elvégzendő tervezés, jelentéstétel és ellenőrzés gyakoriságát és feltételeit. A Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátásához egy vállalkozó külső technikai támogatására lesz szükség. Emellett a tervek szerint az információk és bevált gyakorlatok cseréje és ezek nyilvánosság körében történő terjesztése céljából egy új kommunikációs eszközt hoznak létre, amely egy webes platformot és egy nyilvános weboldalt is tartalmaz.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

Előfordulhat, hogy a tagállamok késedelmesen teljesítik tervezési és jelentéstételi kötelezettségeiket. Többek között ez az oka annak, hogy egy webes adatbázist hoznak létre. Az adatok minősége és teljessége is jelentős kockázatot jelenthet, különösen a folyamat kezdetén.

A webes platform működésével kapcsolatos kockázatok elsősorban információtechnológiai problémákból adódnak, mint amilyen a rendszerleállás lehetősége és a titoktartási kérdések.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk.

A tervezett kontrollmódszereket a költségvetési rendelet és az alkalmazási szabályok határozzák meg.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Tárgytalan

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A költségvetési rendelet alkalmazásán túl nem terveznek egyéb konkrét intézkedést.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[…] [Megnevezés…]

diff./nem diff. 44

EFTA-országoktól 45

tagjelölt országoktól 46

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

5 Igazgatás

32 01 01

Tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadása az „Energia” szakpolitikai területen

nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

5 Igazgatás

32 01 02

Az „Energia” szakpolitikai területet támogató külső személyzettel kapcsolatos kiadások és egyéb igazgatási kiadások

nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

5 Igazgatás

34 01 01

Tisztviselőkkel és ideiglenes alkalmazottakkal kapcsolatos kiadása az „Éghajlat-politika” szakpolitikai területen

nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

5 Igazgatás

34 01 02

Az „Éghajlat-politika” szakpolitikai területet támogató külső személyzettel kapcsolatos kiadások és egyéb igazgatási kiadások

nem diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

1A

32 02 02

Az európai energiapolitikát és a belső energiapiacot támogató tevékenységek

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

2

34.02.01

Az ÜHG-kibocsátás csökkentése (mérséklés)

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés…]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[…][XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

Az ebben a szakaszban említett becsült kiadást 2020-ig teljes mértékben fedezi a szóban forgó költségvetési tétel jelenlegi programozás szerinti pénzügyi keretösszege.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete 

1A. szám

1A. fejezet – Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

FŐIGAZGATÓSÁG: <ENER>

Év
2018

Év
2019

Év
2020

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

2018+2019+2020 ÖSSZESEN

Operatív előirányzatok

Költségvetési tétel száma

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0

0,500

0,500

1,000

Kifizetési előirányzatok

(2)

0

0,150

0,350

0,500

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 47  

Költségvetési tétel száma

(3)

Előirányzatok ÖSSZESEN
a DG <ENER> tekintetében

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3

0

0,500

0,500

1,000

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

+3

0

0,150

0,350

0,500






Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0

0,500

0,500

1,000

Kifizetési előirányzatok

(5)

0

0,150

0,350

0,500

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret
<1A.> FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

0

0,500

0,500

1,000

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

0

0,150

0,350

0,500

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete 

2

Fenntartható növekedés: Természeti erőforrások

FŐIGAZGATÓSÁG: < CLIMA>

Év
2018

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

2018+2019+2020

Operatív előirányzatok

34 02 01 költségvetési tétel

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

0

0,500

0 500

1,000

Kifizetési előirányzatok

(2a)

0

0,150

0,350

0,500

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 48  

Előirányzatok ÖSSZESEN
a DGCLIMAtekintetében

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1a +1b

0

0,500

0,500

1,000

Kifizetési előirányzatok

=2a +2b

0

0,150

0,350

0,500






Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4a)

0

0,500

0,500

1,000

Kifizetési előirányzatok

(5a)

0

0,150

0,350

0,500

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

(6a)

Előirányzatok ÖSSZESEN

a <2> FEJEZETBEN

(többéves pénzügyi keret)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

0

0,500

0500

1,000

Kifizetési előirányzatok

0

0,150

0,350

0,500

Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:

Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(4)

0

1,000

1,000

2,000

Kifizetési előirányzatok

(5)

0

0,300

0,700

1,000

Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

(6)

A többéves pénzügyi keret
1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN 
(Referenciaösszeg)

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=4+ 6

0

1,000

1,000

2,000

Kifizetési előirányzatok

=5+ 6

0

0,300

0,700

1,000



A többéves pénzügyi keret
fejezete 

5

„Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
2018

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

2018+2019+2020

FŐIGAZGATÓSÁG: <ENER, CLIMA>

Humánerőforrás

2,356

2,356

2,356

7,068

Egyéb igazgatási kiadások

0,280

0,280

0,280

0,840

DG <ENER, CLIMA> ÖSSZESEN

Előirányzatok

2,636

2,636

2,636

7,908

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN 

(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

2,636

2,636

2,636

7,908

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
2018

Év
2019

Év
2020

ÖSSZESEN

2018+2019+2020

A többéves pénzügyi keret
1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó
előirányzatok ÖSSZESEN 

Kötelezettségvállalási előirányzatok

2,636

3,636

3,636

9,908

Kifizetési előirányzatok

2,636

2,936

3,336

8,908

3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Költségvetési előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

Év
2018

Év
2019

Év
2020

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

2018+2019+2020

TELJESÍTÉSEK

Típus 49

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 50

- Technikai segítségnyújtás a tagállamok haladásának Bizottság által végzett ellenőrzéséhez 51  

0

0,250

0,440

0,690

- Adatbázisok fejlesztése és működtetése

0

0,250

0,060

0,310

- Szolgáltatásra irányuló közbeszerzési szerződés az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság által végzett ellenőrzés támogatására

Az energiapolitika stratégiai felülvizsgálata

1

0,500

1

0,500

1,000

1. konkrét célkitűzés részösszege

0

1,000

1,000

2,000

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

- Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

0

1,000

1,000

2,000

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

☑ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Év
2018

Év
2019

Év
2020

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

2018+2019+2020

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE

Humánerőforrás

=1,686+ 0,670

1,686+

0,670

1,686+

0,670

7,068

Egyéb igazgatási kiadások

0 280

0 280

0,280

0,840

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉNEK részösszege 

2,636

2,636

2,636

7,908

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok 52  

Egyéb igazgatási
kiadások

A többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok
részösszege 

MINDÖSSZESEN

2,636

2,636

2,636

7,908

A humánerőforrással kapcsolatos előirányzat-igényeket és az egyéb igazgatási jellegű kiadásokat az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

   A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

Év
2018

Év
2019

Év
2020

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

12+5

12+5

12+5

XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

 Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben kifejezve (FTE) 53

XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

1

1

1

XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

XX 01 04 yy  54

- a központban

- a küldöttségeknél

XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

10 01 05 02 (AC, END, INT közvetlen kutatásban)

ÖSSZESEN

18

18

18

32: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím (DG ENER).

34: az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím (DG CLIMA).

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

12 (ENER) + 5 (CLIMA)

Külső munkatársak

1 (ENER)

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a nekik megfelelő összegeket.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a megfelelő összegeket.

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

N. 
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN



3.3.A bevételekre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 55

N. 
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.



Pénzügyi kimutatás – „Ügynökségek”

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés által érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.Célkitűzés(ek)

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.6.Időtartam és a pénzügyi hatás

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

3.2.4.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.4.A(z) [szerv] előirányzataira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.A(z) [szerv] humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.4.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételekre gyakorolt becsült hatás

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) .../... RENDELETE az energiaunió irányítási rendszeréről

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés által érintett szakpolitikai terület(ek) 56  

32: Energia

34: Éghajlat-politikai fellépés

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul 57  

A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

A javasolt rendelet célja biztosítani az energiaunió építésére irányuló stratégia koordinált és koherens végrehajtását annak öt dimenziójában, valamint biztosítani az energiaunió célkitűzéseinek közös elérését azon keresztül, hogy az ésszerűsített tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek és a Bizottság és a tagállamok közötti funkcionális irányítási folyamat alapján összekapcsolja az uniós és nemzeti intézkedéseket.

Az energiaunió létrehozása egyike a Bizottság tíz politikai prioritásának, ez a javaslat pedig fontos eleme az energiaunió stratégiai keretének.

A javaslatot az Energiaügyi Főigazgatóság és az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság közösen dolgozta ki.

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Konkrét célkitűzés száma

Az Energiaügyi Főigazgatóság számára: 6. konkrét célkitűzés: Az energiaunió építésére irányuló átfogó stratégia végrehajtása és nyomon követése

Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság számára: Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság számára: 6. konkrét célkitűzés: Az energiaunió építésére irányuló stratégia végrehajtása egy megerősített energia- és éghajlat-politikai irányítási mechanizmus megvalósítása érdekében, amely magában foglalja a 2020 utáni ésszerűsített jelentéstételt és tervezést.

A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

Az Energiaügyi Főigazgatóság kiadásai az ABB 32.02. tevékenység körébe tartoznak: „Hagyományos és megújuló energia” (illetve ABB1: Hagyományos és megújuló energia).

2016. évi irányítási terv keretében az ABB1 az energiaunióra irányuló konkrét célkitűzésekkel összhangban hozzájárul mind a 6 konkrét célkitűzéshez, beleértve az 5. konkrét célkitűzés versenyképességi szempontjait is.

Az Éghajlatpolitikai Főigazgatóság az ABB 34.02 tevékenység keretében jár el: „Uniós és nemzetközi szintű éghajlat-politika”.

A javaslat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség többéves munkaprogramjának 1.3 stratégiai területét (Az éghajlatváltozás mérséklésére és az energetikára irányuló szakpolitika végrehajtásának tájékoztatása), valamint 3.2. stratégiai területét (Technikai rendszerek fejlesztése) is érinti.

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

Az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveknek és az azokkal összefüggő eredményjelentéseknek minimalizálniuk kell a tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív terhet, eközben pedig javítaniuk kell a tájékoztatás minőségét és az átláthatóságot, biztosítva az energiaunió célkitűzéseinek megfelelő időben történő végrehajtását és nyomon követését, valamint javítva az energia- és éghajlat-politikai területek összekapcsolódását és a közöttük meglévő szinergikus hatásokat.

A tagállamok meglévő tervezési és jelentéstételi kötelezettségeinek és a Bizottság ellenőrzési kötelezettségeinek ésszerűsítése a minőségi jogalkotás hatékonyságra, eredményességre, uniós hozzáadott értékre, relevanciára és koherenciára vonatkozó elveivel összhangban minden érdekelt fél helyzetét javítja.

Emellett e javaslat meghatározza a nemzeti tervek, eredményjelentések és a Bizottság által végzett ellenőrzés tartalmát és gyakoriságát, valamint ehhez kapcsolódóan a tagállamok és a Bizottság közötti irányítási folyamatot, a regionális koordinációt is beleértve. A javaslat összehangolja a tevékenységeket a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás 5 éves felülvizsgálati ciklusával.

1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

A javaslat végrehajtása során biztosítani kell a tagállamok és az EU által az energiaunió 2030-ra és az azt követő időszakra vonatkozó célkitűzéseinek elérése felé közösen tett előrelépésről szóló átlátható tájékoztatást, és egy olyan irányítási keretet kell biztosítani, amely alkalmas az energiaunió-építési stratégia végrehajtására.

A javaslat végrehajtására vonatkozó mutató: Azoknak a tagállamoknak a száma, amelyek időben elkészítik az integrált terveket, kétéves eredményjelentéseket és éves jelentéseket (a rendeletben meghatározottak szerint).

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid és hosszú távon teljesítendő követelmények

A tagállamoknak a különböző ágazati jogi eszközökben előírtnál kevesebb nemzeti tervet és jelentést kell benyújtaniuk, ehelyett viszont rendszeres időközönként integrált terveket és jelentéseket kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A tagállamok által szolgáltatott információk alapján a Bizottságnak el kell készítenie a szükséges ellenőrzési jelentéseket.

1.5.1.Az uniós részvételből adódó többletérték

Egyrészt figyelembe véve azt, hogy az energiaunió-építési stratégia számos eleme uniós szinten meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódik, uniós szintű fellépésre van szükség e célkitűzések elérésének, valamint annak biztosítása érdekében, az EU-n belül és a tagállamok között összhangban legyenek energia- és éghajlat-politikai intézkedések, miközben megőrzik a rugalmasságot a tagállamok számára.

Ráadásul az Unió előtt álló energiapolitikai kihívások többségét nem lehet összehangolatlan nemzeti fellépésekkel kezelni. Ugyanez igaz az éghajlatváltozásra is, amely természetéből adódóan egy határokon átnyúló probléma, és önmagában a helyi vagy helyi szintű fellépéssel nem lehet megoldani. Ezért az éghajlat-politikát európai és nemzetközi szinten is össze kell hangolni. Következésképpen indokolt az uniós fellépés, hogy nyomon lehessen követni az energia- és éghajlat-politikának az energiaunió célkitűzéseivel összhangban történő uniós szintű végrehajtását, valamint a belső energiapiac működését.

Másrészt az energiaunió minden egyes dimenziójának határokon átnyúló vonatkozásai vannak, ezért uniós szintű fellépésre van szükség a tagállamok közötti megerősített együttműködés további előmozdítása érdekében. Az energiaunió dimenzióinak egyikét sem lehet eredményesen megvalósítani, ha nem létezik uniós szintű irányítási mechanizmus a tagállamok és a Bizottság között, amely biztosítja az energia- és éghajlat-politika inkább regionális szintű megközelítését. Ugyanakkor egy támogató keretrendszert is létre kell hozni annak biztosítása érdekében, hogy az EU felkészüljön arra, hogy teljes körűen részt vegyen a Párizsi Megállapodás szerint felülvizsgálati folyamatban, biztosítva ezzel az összehangolást és a szinergikus hatásokat.

Harmadrészt a kezdeményezés azon célkitűzése szempontjából is szükség van az uniós szintű fellépésre, hogy ésszerűsíteni kívánja a meglévő tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket, mivel az energiapolitikai vívmányok meglévő uniós jogszabályait és az üvegházhatást okozó gázok nyomon követési rendszeréről szóló rendeletet csak jogalkotási javaslattal lehet módosítani, hogy csökkentsék a tagállamokra és a Bizottságra háruló adminisztratív terhet, koherensebbé tegyék a tervezést és a jelentéstételt, valamint biztosítsák a nemzeti tervek és az eredményjelentések összehasonlíthatóságát.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek többsége előnyöket nyújt, mivel hasznos tájékoztatást adnak egy konkrét szakpolitikai területről, és támogatják az ágazati jogszabályban meghatározott konkrét szakpolitikai célkitűzések végrehajtását. A Bizottságra vonatkozó jelenlegi jelentéstételi kötelezettségek biztosítják, hogy a Bizottság tájékoztassa az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a nyilvánosságot az uniós jogszabályok által elért eredményekről, valamint az EU és tagállamai által az UNFCCC alapján tett nemzetközi kötelezettségvállalásokból eredő kötelezettségeik terén elért haladásról.

Azonban a jelenlegi keret nem alkalmas a 2030-as energia- és éghajlat-politikai céloknak és az energiaunió célkitűzéseinek végrehajtására, mivel nem biztosítja az energiaügyi kötelezettségek közötti szakpolitikai összhangot, valamint az energia- és éghajlat-politikai területek összeegyeztethetőségét. Ráadásul a jelenlegi tervek és jelentések némelyike láthatóan magas adminisztrációs költségekkel jár.

1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

A javaslat összhangban van a 2009/28/EK irányelv (megújulóenergia-irányelv), a 2010/31/EU irányelv (az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv) és a 2012/27/EU irányelv (energiahatékonysági irányelv) felülvizsgálatával és az energiapiac újratervezésére irányuló kezdeményezéssel.

Összhangban van a 406/2009/EK határozattal (a 2013 és 2020 között érvényes közös kötelezettségvállalási határozat), e határozat 2021 és 2030 közötti időszakra javasolt új változatával (COM(2016) 482 final – 2016/0231 (COD) – A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves ÜHG-kibocsátáscsökkentések meghatározásáról, valamint az ÜHG-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat), valamint a LULUCF-javaslattal (COM(2016) 479 final – 2016/0230 (COD) – A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az ÜHG-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslat) is. E kezdeményezések célja egy 2020 utáni időszakra vonatkozó ágazatspecifikus jogi keret létrehozása, miközben a jelenlegi javaslat az energiaunió célkitűzéseinek elérésére irányuló általános irányítási keretet határozza meg.

A javaslat összhangban van a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló 2009/31/EK irányelvvel is.

1.6.Időtartam és a pénzügyi hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

   A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

   Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

Beindítási időszak: 2018-tól határozatlan időtartamra,

azt követően: rendes ütem.

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 58  

☑ Bizottság általi közvetlen irányítás

☑ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

   végrehajtó ügynökségen keresztül

Megosztott irányítás a tagállamokkal

x Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokat az alábbiaknak delegálva:

◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

x a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

◻ közjogi szervek

◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

E rendelet követelményeinek végrehajtásához az EEA részvételére van szükség.

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

A rendelet meghatározza a tagállamok és a Bizottság által elvégzendő tervezés, jelentéstétel és ellenőrzés gyakoriságát és feltételeit. A Bizottság ellenőrzési feladatainak ellátásához egy vállalkozó külső technikai támogatására lesz szükség. Emellett a tervek szerint az információk és bevált gyakorlatok cseréje és ezek nyilvánosság körében történő terjesztése céljából egy új kommunikációs eszközt hoznak létre, amely egy webes platformot és egy nyilvános weboldalt is tartalmaz.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.2.1.Felismert kockázat(ok)

Előfordulhat, hogy a tagállamok késedelmesen teljesítik tervezési és jelentéstételi kötelezettségeiket. Többek között ez az oka annak, hogy egy webes adatbázist hoznak létre.

A webes platform működésével kapcsolatos kockázatok elsősorban információtechnológiai problémákból adódnak, mint amilyen a rendszerleállás lehetősége és a titoktartási kérdések.

2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk.

A tervezett kontrollmódszereket a költségvetési rendelet és az alkalmazási szabályok határozzák meg.

2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

Tárgytalan

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

A költségvetési rendelet alkalmazásán túl nem terveznek egyéb konkrét intézkedést.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

Jelenlegi költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés…]

diff./nem diff. 59

EFTA-országoktól 60

tagjelölt országoktól 61

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[2]

[34 02 01: Az ÜHG-kibocsátás csökkentése (mérséklés)

Diff.

NEM

NEM

NEM

NEM

[07 02 06 : Európai Környezetvédelmi Ügynökség…]

Nem diff.

IGEN

IGEN

IGEN

NEM

Létrehozandó új költségvetési tételek

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete

Költségvetési tétel

Kiadás
típusa

Hozzájárulás

Szám
[Megnevezés…]

diff./nem diff.

EFTA-országoktól

tagjelölt országoktól

harmadik országoktól

a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

[XX.YY.YY.YY]

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

IGEN/NEM

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret
fejezete 

Szám

2

[Fenntartható növekedés: Természeti erőforrások.

..……………………………………………………………….]

[Szerv]: <EEA – Európai Környezetvédelmi Ügynökség…….>

Év
2017 62

Év
2018

Év
2019

Év
2020

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

2018-2020

1. cím: Személyzeti kiadások

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1)

0 035

0 140

0 210

0 385

Kifizetési előirányzatok

(2)

0 035

0 140

0 210

0 385

2. cím: Infrastrukturális és működési kiadások

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(1a)

Kifizetési előirányzatok

(2a)

3. cím: Működési kiadások

Kötelezettségvállalási előirányzatok

(3a)

0 250

0 500

0 500

1 250

Kifizetési előirányzatok

(3b)

0 250

0 500

0 500

1 250

Előirányzatok ÖSSZESEN
a [szerv] <EEA…….> tekintetében

Kötelezettségvállalási előirányzatok

=1+1a +3a

0 285

0 640

0 710

1 635

Kifizetési előirányzatok

=2+2a

3b

0 285

0 640

0 710

1 635






3.2.2.A(z) [szerv] előirányzataira gyakorolt becsült hatás

◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Költségvetési előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

Év
2017

Év
2018

Év
2019

Év
2020

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Típus 63

Átlagos költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 64

- Jelentéstételi platform létrehozása

1

0 250

0 250

Minőségértékelési/minőségbiztosítási segítségnyújtás – tagállamok jelentéstétele

1

0 500

1

0 500

1 000

- Teljesítés

1. konkrét célkitűzés részösszege

1

0 250

1

0 500

1

0 500

1 250

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

- Teljesítés

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZKÖLTSÉG

1

0 250

1

0 500

1

0 500

1 250

3.2.3.Az EEA humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás

3.2.3.1.Összegzés

   A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

x    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A személyzetre gyakorolt becsült (további) hatás – külső személyzet

Szerződéses alkalmazottak

2018

2019

2020

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

IV. besorolási csoport

0,5 szerződéses alkalmazott

2 szerződéses alkalmazott

3 szerződéses alkalmazott

Határozatlan időtartam

III. besorolási csoport

II. besorolási csoport

I. besorolási csoport

Összesen

0,5 szerződéses alkalmazott

2 szerződéses alkalmazott

3 szerződéses alkalmazott

Azon a 9 ideiglenes alkalmazotton túl, akik jelenleg az EEA-ban dolgoznak az e rendelettel kapcsolatos feladatokon (4 AD + 5 AST), az EEA-nak 3 további szerződéses alkalmazottra van szüksége a következők ellátására:

Az éghajlatváltozás mérséklése és a megújuló energiaforrások, amely magában foglalja a nemzeti előrejelzésekre/pályákra és intézkedésekre vonatkozó információk értékelését, valamint a biomassza;

Az éghajlatváltozás mérséklése és az energiahatékonyság, amely magában foglalja a nemzeti előrejelzésekre/pályákra és intézkedésekre vonatkozó információk értékelését; valamint

Integrált energia- és éghajlat-politikai jelentéstétel;

Új jelentéstételi irányvonalak és e-jelentéstételi infrastruktúra létrehozása, irányítása és fenntartása a felelősségi körébe tartozó adatáramlásokkal kapcsolatban.

Az FTE költségeinek kiszámítását az V. melléklet 3. szakaszában kell ismertetni.

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

x    A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési tételeket és a nekik megfelelő összegeket.

   A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára 65 .

Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési tételeket és a nekik megfelelő összegeket.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

millió EUR (három tizedesjegyig)

N. 
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet 

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN



3.3.A bevételekre gyakorolt becsült hatás

   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

   A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:

   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel:

Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok

A javaslat/kezdeményezés hatása 66

N. 
év

N+1.
év

N+2.
év

N+3.
év

A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

… jogcímcsoport

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.

(1) Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján fogadták el 2015 decemberében.
(2) A Bizottság „Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra” című, 2014. január 22-i közleménye (COM(2014) 15 final).
(3) Ennek alapja az az éghajlat-politikai cél, mely szerint 2030-ig az egész gazdaságban legalább 40%-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) hazai kibocsátását az 1990-es szinthez képest, valamint az az uniós szintű kötelező cél, hogy 2030-ig az EU fogyasztásában a megújuló energia aránya elérje legalább a 27%-ot, továbbá az arra vonatkozó uniós szintű indikatív cél, hogy 2030-ig legalább 27%-kal javuljon az energiahatékonyság és a rendszerösszekötőkre vonatkozó 15%-os cél. A következtetések azt is megfogalmazták, hogy az energiahatékonysági célok egy 30%-os uniós szintű célértéket szem előtt tartva 2020-ig felülvizsgálatra kerülnek.
(4) A hatásvizsgálat vezetői összefoglalója, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (bizottsági szolgálati munkadokumentum).
(5) A Szabályozói Ellenőrzési Testület véleménye, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az energiaunió irányításáról, valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(6) A konzultáció a következőkre összpontosított: i. hogyan lehetne észszerűsíteni az energetika és éghajlatvédelem terén jelenleg érvényes tervezési és jelentéstételi kötelezettségeket, hogy azok jobban szolgálják az energiaunió célkitűzéseit; ii. hogyan lehet a legjobban továbblépni az integrált tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési eszközök kifejlesztése érdekében; valamint iii. hogyan lehet létrehozni egy olyan irányítási folyamatot, amely támogatja az energiaunió célkitűzéseinek elérését.
(7) Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Németország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia és Svédország.
(8) Azaz a megújuló energiára vonatkozó nemzeti cselekvési tervek, a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek és az éghajlat-politikai tervezési követelmények.
(9) COM/2016/0482 final - 2016/0231 (COD).
(10) COM/2016/0479 final - 2016/0230 (COD).
(11) HL C […], […], […]. o.
(12) HL C […], […], […]. o.
(13) A Tanács (EU) 2016/1841 határozata (2016. október 5.) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.).
(14) Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései (EUCO 169/14).
(15) „Az energiaunió helyzete, 2015” című 2015.11.18-i közlemény (COM(2015)572 final).
(16) A Tanács 2015. november 26-i következtetései (14632/15).
(17) Az Európai Parlament 2015. december 15-i állásfoglalása „Az európai energiaunió felécímű dokumentumról (2015/2113(INI)).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/81/EK irányelve (2001. október 23.) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről (HL L 309., 2001.11.27., 22. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
(21) Az Európai Parlament és a Tanács 166/2006/EK rendelete (2006. január 18.) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról (HL L 33., 2006.2.4., 1. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).
(23) Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).
(24) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 197., 2001.7.21., 30. o.).
(25) HL L […], […], […]. o.
(26) HL L […], […], […]. o.
(27) Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).
(28)

   Az Európai Parlament és a Tanács 2009/406/EK határozata (2009. április 23.) az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(30) HL L 164., 1994.6.30., 3. o.
(31) HL L 350., 1998.12.28., 58. o.
(32) HL L 140., 2009.6.5., 114. o.
(33) HL L 200., 2009.7.31., 31. o.
(34) HL L 211., 2009.8.14., 36. o.
(35) HL L 211., 2009.8.14., 94. o.
(36) HL L 265., 2009.10.9., 9. o.
(37) HL L 153., 2010.6.18., 13. o.
(38) HL L 315., 2012.11.14, 1. o.
(39) HL L 178., 2013.6.28., 66. o.
(40) HL L 107., 2015.4.25., 26. o.
(41) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).
(42) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(43) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html
(44) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(45) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(46) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(47) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(48) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(49) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(50) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek) ...”
(51) Ez a segítségnyújtás kiterjedhet a jelentések értékelésére, az érdekelt felekkel készített interjúkra, műhelytalálkozók és konferenciák szervezésére stb.
(52) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
(53) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.
(54) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
(55) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.
(56) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).
(57) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
(58) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html
(59) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
(60) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
(61) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
(62) Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.
(63) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
(64) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek) ...”
(65) Lásd a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 11. és 17. cikkét.
(66) A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.
Top

Brüsszel, 2017.2.23.

COM(2016) 759 final/2

CORRIGENDUM
This document corrects Annexes 1 to 11 of COM (2016) 759 final of 30.11.2016
Concerns all language versions.
The text shall read as follows:

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az energiaunió irányításáról,

valamint a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról és az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SWD(2016) 394 final}
{SWD(2016) 395 final}
{SWD(2016) 396 final}
{SWD(2016) 397 final}


I. MELLÉKLET

AZ INTEGRÁLT NEMZETI ENERGIA- ÉS ÉGHAJLAT-POLITIKAI TERVEK ÁLTALÁNOS KERETE

1. rész

Általános keret

A. SZAKASZ: NEMZETI TERV

1.A TERV LÉTREHOZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE ÉS FOLYAMATA

1.1.Összefoglalás

I.A terv politikai, gazdasági, környezeti és társadalmi kontextusa

II.Az energiaunió öt dimenzióját felölelő átfogó stratégia

III.Áttekintő táblázat a terv fő célkitűzéseivel, szakpolitikáival és intézkedéseivel

1.2.Az aktuális szakpolitikai helyzet áttekintése

I.Nemzeti és uniós energiarendszerek és a nemzeti terv szakpolitikai kontextusa

II.Jelenlegi energia- és éghajlat-politikák és intézkedések az energiaunió öt dimenziójában

III.A határokon átnyúló jelentőséggel bíró fő kérdések

IV.A nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek végrehajtásának igazgatási felépítése

1.3.A nemzeti és uniós szervekkel folytatott egyeztetés és azok részvétele, valamint az egyeztetés eredménye

I.A Parlament részvétele

II.A helyi és regionális hatóságok részvétele

III.Konzultáció az érdekelt felekkel, köztük a szociális partnerekkel, és a civil társadalom szerepvállalása

IV.Konzultáció más tagállamokkal

V.Az Európai Bizottsággal folytatott iteratív eljárás

1.4.A terv elkészítése során folytatott regionális együttműködés

I.A más tagállamokkal közösen és összehangolva megtervezett elemek

II.Annak kifejtése, hogy a regionális együttműködést miként veszik figyelembe a tervben

2.NEMZETI CÉLKITŰZÉSEK ÉS CÉLOK

2.1.A dekarbonizáció dimenziója

2.1.1.ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás (a 2021 és 2030 közötti terv tekintetében a 2030-as keret szerinti arra vonatkozó cél, hogy az egész gazdaságban legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok hazai kibocsátását az 1990-es szinthez képest)  1

I.A tagállamok ÜHG-kibocsátásra vonatkozóan 2030-ig elérendő kötelező nemzeti céljai a kibocsátás-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban, az éves kötelező nemzeti korlátok 2 és a LULUCF-rendelet 3 szerinti kötelezettségvállalások

II.Adott esetben egyéb nemzeti célkitűzések és célok, amelyek összhangban vannak a meglévő hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiákkal. Adott esetben egyéb célkitűzések és célok, beleértve az ágazati célokat és az alkalmazkodási célokat is.

2.1.2.Megújuló energia (a 2030-as keret szerinti cél)

I.A megújuló forrásokból származó energiának a bruttó végsőenergia-fogyasztásában való, tagállamok által tervezett részaránya 2030-ban mint nemzeti hozzájárulás a 2030-ra kitűzött, legalább 27%-os kötelező uniós szintű cél eléréséhez

II.A megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért összesített részarányára vonatkozó lineáris pálya 2021 és 2030 között

III.A megújuló energia bruttó végsőenergia-fogyasztásban elért ágazatonkénti részarányára vonatkozó pályák 2021 és 2030 között a villamosenergia-, fűtési és hűtési ágazatban és a közlekedési ágazatban

IV.A 2021 és 2030 között a megújuló energia összesített és ágazatonkénti pályáinak elérésére a tagállamok által felhasználni tervezett megújulóenergia-technológiák szerinti pályák, beleértve a várható teljes bruttó végsőenergia-fogyasztást technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, Mtoe-ben kifejezve, valamint a teljes tervezett beépített teljesítményt (felosztva az új kapacitás és a felújítás között), technológiánkénti és ágazatonkénti bontásban, MW-ban kifejezve;

V.A bioenergia iránti keresletre vonatkozó pályák, hőenergia, villamos energia és közlekedés szerinti bontásban, valamint a biomassza kínálatára vonatkozó pályák, alapanyagok és származás szerinti bontásban (különbséget téve a hazai termelés és a behozatal között). Az erdei biomassza esetében értékelni kell annak forrását és a LULUCF-nyelőkre gyakorolt hatását

VI.Adott esetben más nemzeti pályák és célkitűzések, beleértve a hosszú távú és ágazati pályákat és célkitűzéseket is (például a korszerűbb bio-tüzelőanyagok részaránya, a megújuló energia részaránya a távfűtésben, a megújuló energia felhasználása az épületekben, a városok, energiaközösségek és az önellátó fogyasztók által előállított megújuló energia)

2.2.Az energiahatékonyság dimenziója (a 2030-as keret szerinti cél)

I.A 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (4) bekezdésében említett, 2030-ra 30%-os energiahatékonyság-javulást előíró kötelező uniós cél eléréséhez nyújtott, vagy a primer- vagy végsőenergia-fogyasztás, vagy a primer- vagy végsőenergia-megtakarítás, vagy pedig az energiaintenzitás alapján meghatározott indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás; a 2020-ra és 2030-ra várható primerenergia-felhasználás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében kifejezve, az e hozzájárulásra vonatkozó, 2021-től kezdődő lineáris pályával együtt; megadva az alapul vett módszereket és a felhasznált átváltási tényezőket is

II.A 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] energiamegtakarítási kötelezettségekre vonatkozó 7. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban elérendő energiamegtakarítás kumulált mennyisége

III.A (magán és köztulajdonban lévő) lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának hosszú távú felújítására irányuló célkitűzések

IV.A 2012/27/EU irányelvnek a közintézmények példamutató szerepére vonatkozó 5. cikke alapján a 2021 és 2030 közötti időszakban felújítandó teljes alapterület vagy az azzal egyenértékű éves energiamegtakarítás

V.Adott esetben egyéb nemzeti célkitűzések, beleértve a hosszú távú célokat és stratégiákat és az ágazati célokat is. Nemzeti célkitűzések például olyan területeken, mint a közlekedési ágazat vagy a fűtés és hűtés energiahatékonysága

2.3.Az energiabiztonság dimenziója

I.Az energiaforrások és a harmadik országokból származó energiaellátás fokozottabb diverzifikálására, a tárolásra és a keresletoldali válaszokra vonatkozó nemzeti célkitűzések

II.A harmadik országokból származó energiaimporttól való függőség csökkentésére irányuló nemzeti intézkedések

III.Azon képességre vonatkozó nemzeti célkitűzések, hogy kezelni lehessen az energiaellátás (többek között a földgáz- és villamosenergia-ellátás) korlátozását vagy megszakadását (, adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is 4

IV.A haza energiaforrások, nevezetesen a megújuló energia telepítésére vonatkozó nemzeti célkitűzések

2.4.A belső energiapiac dimenziója

2.4.1.A villamosenergia-hálózatok összeköttetése (a 2030-as keret szerinti cél)

I.A villamosenergia-hálózatok összeköttetésének az a szintje, amelyet a tagállamok 2030-ra az Európai Tanács 2014. októberi célkitűzése tekintetében el kívánnak érni

2.4.2.Energiaátviteli infrastruktúra

I.A villamosenergia-átviteli és földgázszállító infrastruktúrára vonatkozó fő nemzeti célkitűzések, amelyek szükségesek az energiaunió létrehozására irányuló stratégia dimenziói közül bármelyik célkitűzéseinek és céljainak eléréséhez

II.Adott esetben az előirányzott fő infrastrukturális projektek, a közös érdekű projekteken kívül 5

2.4.3.Piaci integráció

I.A belső energiapiac egyéb szempontjaihoz kapcsolódó nemzeti célkitűzések, például a piaci integráció és a piac-összekapcsolás, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is

II.A villamosenergia-rendszer megfelelőségének biztosítására, valamint az energiarendszerek megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos rugalmasságára vonatkozó nemzeti célkitűzések, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is

III.Az energiafogyasztók védelmére és a kiskereskedelmi energiaszektor versenyképességének javítására vonatkozó nemzeti célkitűzések

2.4.4.Energiaszegénység

Az energiaszegénységre vonatkozó nemzeti célkitűzések, megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is

2.5.A kutatás, innováció és versenyképesség dimenziója

I.Az energiaunióval kapcsolatos állami és magánkutatásra vonatkozó nemzeti célkitűzések és finanszírozási célok, adott esetben megadva a célkitűzések teljesítésére vonatkozó időszakot is; figyelembe véve az energiaunió létrehozására irányuló stratégia és a SET-terv prioritásait

II.Adott esetben az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, köztük az energiaigényes és szén-dioxid-kibocsátást okozó ipari ágazatok dekarbonizálására szolgáló technológiák bevezetése és adott esetben a kapcsolódó szén-dioxid-szállítási és -tárolási infrastruktúra tekintetében 2050-re meghatározott hosszú távú célokat tartalmazó nemzeti célkitűzések

III.A versenyképességre vonatkozó nemzeti célkitűzések

3.SZAKPOLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK

3.1.A dekarbonizáció dimenziója

3.1.1.ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás (a 2021 és 2030 közötti terv tekintetében a 2030-as keret szerinti cél)

I.A 2.1.1. pontban említett [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] alapján meghatározott cél elérését célzó szakpolitikák és intézkedések, valamint a [ ] rendeletnek [LULUCF] való megfelelést célzó szakpolitikák és intézkedések, amelyek az eltávolítás fokozása érdekében felölelik az összes fontos kibocsátó ágazatot, és egy olyan hosszú távú jövőképpel és céllal rendelkeznek, hogy 50 éves távlatban létrehozzák az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságot, és a Párizsi Megállapodással összhangban megteremtsék az egyensúlyt a kibocsátások és azok eltávolítása között

II.Az ezen a területen folytatott regionális együttműködés

III.Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságának sérelme nélkül, adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve

3.1.2.Megújuló energia (a 2030-as keret szerinti cél)

I.Szakpolitikák és intézkedések a megújuló energia és a 2.1.2. pontban bemutatott pálya tekintetében 2030-ra kitűzött kötelező uniós szintű célhoz való nemzeti hozzájárulás elérése érdekében, beleértve az ágazat- és technológiaspecifikus intézkedéseket is 6

II.A regionális együttműködésre vonatkozó különleges intézkedések, valamint a megújuló forrásokból származó energia becsült többlettermelése, amelyet át lehet adni más tagállamoknak, hogy azok elérjék a 2.1.2. pontban bemutatott nemzeti hozzájárulásokat és pályákat

III.Az olyan pénzügyi támogatásra vonatkozó különleges intézkedések – az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve –, amelyek célja a megújuló forrásokból származó energia termelésének előmozdítása és a villamos energia, fűtés és hűtés, valamint közlekedés céljára történő felhasználása

IV.Az egyablakos ügyintézés bevezetésére, az adminisztratív eljárások észszerűsítésére, a tájékoztatás és képzés nyújtására, valamint a megújuló energiából önellátó fogyasztók és energiaközösségek emancipációjára irányuló különleges intézkedések

V.A megújuló energiaforrásokból előállított távfűtésre és -hűtésre szolgáló új infrastruktúra kiépítése szükségességének értékelése

VI.A biomasszából előállított energia használatának támogatását célzó különleges intézkedések különösen az új biomassza-mobilizálások tekintetében, az alábbiak figyelembevételével:

- a biomassza rendelkezésre állása: mind a hazai termelés, mind pedig a harmadik országokból származó behozatal

- más ágazatok (mezőgazdaság, erdészeti alapú ágazatok) egyéb biomassza-felhasználásai; továbbá a biomassza-előállítás és -felhasználás fenntarthatóságára irányuló intézkedések

3.1.3.A dimenzió egyéb elemei

I.Adott esetben az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszert érintő nemzeti szakpolitikák és intézkedések, valamint annak kifejtése, hogy ezek hogyan egészítik ki az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert és milyen hatással vannak rá

II.Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiák, tervek és intézkedések

III.Adott esetben az egyéb nemzeti célok elérését célzó szakpolitikák és intézkedések

IV.Az alacsony kibocsátású mobilitás elérését célzó szakpolitikák és intézkedések(beleértve a közlekedés villamosítását is)

3.2.Az energiahatékonyság dimenziója (a 2030-as keret szerinti cél)

Tervezett szakpolitikák, intézkedések és programok a 2030-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás, valamint a 2.2. pontban bemutatott egyéb célkitűzések elérése érdekében, beleértve az épületek energiahatékonyságának előmozdítására szolgáló tervezett intézkedéseket és eszközöket (a pénzügyi jellegűeket is), különösen a következők tekintetében:

I.A 2012/27/EU irányelv [a COM(2016) 761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7a. és 7b. cikke szerinti energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek és alternatív intézkedések (e rendelet II. mellékletével összhangban dolgozandók ki)

II.Hosszú távú stratégiák a (magán és köztulajdonban lévő) lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának felújítására  7 , beleértve a költséghatékony mélyfelújításokat és szakaszos mélyfelújításokat ösztönző szakpolitikákat és intézkedéseket is

III.A közszektorban az energiahatékonysági szolgáltatásokat előmozdító szakpolitikák és intézkedések, valamint az olyan szabályozási és nem szabályozási jellegű akadályok felszámolására irányuló intézkedések leírása, amelyek gátolják az energiahatékonyság-alapú szerződést és az egyéb energiahatékonysági szolgáltatási modelleket 8

IV.Egyéb tervezett szakpolitikák, intézkedések és programok a 2030-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági hozzájárulás, valamint a 2.2. pontban bemutatott egyéb célkitűzések elérése érdekében (például a közintézmények példamutató szerepét előmozdító intézkedések, energiahatékony közbeszerzés, az energetikai auditokat és az energiagazdálkodási rendszereket előmozdító intézkedések 9 , a fogyasztók tájékoztatási és képzési programjai 10 és az energiahatékonyságot előmozdító egyéb intézkedések 11 )

V.A földgáz- és villamosenergia-infrastruktúra energiahatékonysági potenciáljának kiaknázására irányuló intézkedések leírása 12

VI.Adott esetben az ezen a területen folytatott regionális együttműködés

VII.Az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is beleértve

3.3.Az energiabiztonság dimenziója 13  

I.A 2.3. pontban meghatározott célkitűzések elérését célzó szakpolitikák és intézkedések 14

II.Az ezen a területen folytatott regionális együttműködés

III.Adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, beleértve az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is

3.4.A belső energiapiac dimenziója 15

3.4.1.Villamosenergia-infrastruktúra

I.Az összeköttetés 2.4.1. pontban bemutatott megcélzott szintjének elérésére irányuló szakpolitikák és intézkedések

II.Az ezen a területen folytatott regionális együttműködés 16

III.Adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, beleértve az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is

3.4.2.Energiaátviteli infrastruktúra

I.A 2.4.2. pontban bemutatott fő infrastrukturális célkitűzések elérésére irányuló szakpolitikák és intézkedések, különleges intézkedések a közös érdekű projektek és más kulcsfontosságú infrastrukturális projektek teljesítésének lehetővé tétele érdekében

II.Az ezen a területen folytatott regionális együttműködés 17

III.Adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, beleértve az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is

3.4.3.Piaci integráció

I.A 2.4.3. pontban meghatározott célkitűzések elérését célzó szakpolitikák és intézkedések

II.Az energiarendszerek megújulóenergia-termeléssel kapcsolatos rugalmasságát növelő intézkedések, beleértve a napon belüli piacok összekapcsolásának bevezetését és a határokon átnyúló kiegyenlítő piacokat is.

III.A megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energiához való elsőbbségi hozzáférést és az elosztást biztosító intézkedések, valamint az e villamos energia korlátozását vagy újraelosztását megakadályozó intézkedések 18

IV.A fogyasztók, különösen a kiszolgáltatott és energiaszegénységben élő fogyasztók védelmére, valamint a kiskereskedelmi energiapiac versenyképességének és az ott folyó versenynek a javítására irányuló intézkedések

V.Azon intézkedések leírása, amelyeken keresztül lehetővé teszik és kidolgozzák a keresletoldali válaszintézkedéseket, ideértve azokat is, amelyek a dinamikus árszabás támogatása érdekében a díjszabásokkal foglalkoznak 19

3.4.4.Energiaszegénység

I.A 2.4.4. pontban meghatározott célkitűzések elérését célzó szakpolitikák és intézkedések

3.5.A kutatás, innováció és versenyképesség dimenziója

I.Szakpolitikák és intézkedések, köztük a 2.5. pontban meghatározott célkitűzések elérését célzó szakpolitikák és intézkedések

II.Együttműködés más tagállamokkal ezen a területen, beleértve azt is, hogy a SET-terv célkitűzéseit és szakpolitikáit miként illesztik bele a nemzeti kontextusba

III.Adott esetben az ezen a területen nemzeti szinten hozott finanszírozási intézkedések, beleértve az uniós támogatást és az uniós alapok felhasználását is



B. SZAKASZ: ELEMZÉSI ALAP 20

4.A MEGLÉVŐ SZAKPOLITIKÁKKAL ÉS INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS JELENLEGI HELYZET ÉS ELŐREJELZÉSEK 21 , 22

4.1.Az energiarendszert és az ÜHG-kibocsátás alakulását befolyásoló legfontosabb külső tényezők prognosztizált fejlődése

I.Makrogazdasági előrejelzések (GDP és a népességnövekedés)

II.Ágazati változások, amelyek várhatóan érintik az energiarendszert és az ÜHG-kibocsátásokat

III.Globális energiatrendek, a fosszilis tüzelőanyagok nemzetközi árai, a kibocsátási egységek ára az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerben

IV.A technológiaköltségek alakulása

4.2.A dekarbonizáció dimenziója

4.2.1.ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás

I.A jelenlegi ÜHG-kibocsátások és -eltávolítások aktuális trendjei az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerben, a közös kötelezettségvállalási rendelet ágazataiban, a LULUCF-ágazatokban és a különböző energiaágazatokban

II.Az ágazati fejlemények előrejelzése a meglévő nemzeti és uniós szakpolitikák és intézkedések alapján legalább 2040-ig (a 2030-as évet is beleértve)

4.2.2.Megújuló energia

I.A megújuló energia aktuális részaránya a bruttó végsőenergia-fogyasztásban és a különböző ágazatokban (fűtés és hűtés, villamos energia és közlekedés), valamint technológiák szerint ezen ágazatok mindegyikében

II.A fejlődés előrejelzése a meglévő szakpolitikák és intézkedések alapján legalább 2040-ig (a 2030-as évet is beleértve)

4.3.Az energiahatékonyság dimenziója

I.Az aktuális primer- és végsőenergia-fogyasztás a gazdaságban és ágazatok szerint (beleértve az ipari, lakossági, szolgáltatási és közlekedési szektort)

II.A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés és -hűtés alkalmazásában rejlő aktuális potenciál 23

III.Az 1.2. ii. pontban ismertetett meglévő energiahatékonysági szakpolitikákat, intézkedéseket és programokat mérlegelő előrejelzések a primer- és végsőenergia-fogyasztás tekintetében, minden egyes ágazatot legalább 2040-ig vizsgálva (a 2030-as évet is beleértve) 24

IV.A nemzeti számítások eredményeként kapott minimális energiahatékonysági követelmények költségek szempontjából optimális szintje a 2010/31/EU irányelv 5. cikke szerint

4.4.Az energiabiztonság dimenziója

I.A jelenlegi energiaszerkezet, a hazai energiaforrások, a behozataltól való függőség, a kapcsolódó kockázatokkal együtt

II.A fejlődés előrejelzése a meglévő szakpolitikák és intézkedések alapján legalább 2040-ig (a 2030-as évet is beleértve)

4.5.A belső energiapiac dimenziója

4.5.1.Villamosenergia-összeköttetések

I.Az összeköttetés jelenlegi szintje és a fő rendszerösszekötők 25  

II.A rendszerösszekötők bővítési követelményeire vonatkozó előrejelzések legalább 2040-ig (a 2030-as évet is beleértve) 26

4.5.2.Energiaátviteli infrastruktúra

I.A jelenlegi villamosenergia-átviteli és földgázszállítási infrastruktúra fő jellemzői 27  

II.A hálózat bővítési követelményeire vonatkozó előrejelzések legalább 2040-ig (a 2030-as évet is beleértve) 28  

4.5.3.Villamosenergia- és gázpiacok, energiaárak

I.A villamosenergia- és gázpiacok aktuális helyzete, az energiaárakat is beleértve

II.A fejlődés előrejelzése a meglévő szakpolitikák és intézkedések alapján legalább 2040-ig (a 2030-as évet is beleértve)

4.6.A kutatás, innováció és versenyképesség dimenziója

I.Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák ágazatának aktuális helyzete és pozíciója a világpiacon

II.Az állami és magánforrásokból az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra fordított kutatási és innovációs kiadások aktuális szintje, a szabadalmak aktuális száma és a kutatók aktuális száma

III.Az energiaköltségek jelenlegi szintje, nemzetközi összefüggésben is

IV.Az i–iii. ponttal kapcsolatos fejlemények előrejelzése a meglévő szakpolitikák és intézkedések alapján legalább 2040-ig (a 2030-as évet is beleértve)

5.A TERVEZETT SZAKPOLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK HATÁSVIZSGÁLATA 29

5.1.A 3. szakaszban ismertetett, tervezett szakpolitikák és intézkedések hatása az energiarendszerekre, valamint az ÜHG-kibocsátásokra és -eltávolításra, beleértve a meglévő szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is (a 4. szakaszban bemutatottak szerint).

I.Az energiarendszerek fejlődésére és az ÜHG-kibocsátás és -eltávolítás, valamint a légszennyező anyagok kibocsátásának alakulására vonatkozó előrejelzések [a COM(2013)0920 javaslat szerinti] irányelvvel 30 összhangban a tervezett szakpolitikák és intézkedések alapján, legalább a terv által felölelt időszakot követő tíz évre (beleértve a terv által felölelt időszak utolsó évét is), beleértve a megfelelő uniós szakpolitikákat és intézkedéseket is

II.A szakpolitikák közötti (az egy szakpolitikai dimenzión belüli, meglévő és tervezett szakpolitikák és intézkedések, valamint a különböző dimenziók meglévő és tervezett szakpolitikái és intézkedései közötti) kölcsönhatás értékelése legalább a terv által felölelt időszak utolsó évéig

5.2.A 3. szakaszban ismertetett, tervezett szakpolitikák és intézkedések makrogazdasági, környezeti, készségekre gyakorolt és társadalmi hatása (a költségek és az elért haszon, valamint a költséghatékonyság tekintetében) legalább a terv által felölelt időszak utolsó évéig, beleértve a meglévő szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is 

5.3.A 3. szakaszban ismertetett, tervezett szakpolitikák és intézkedések hatása más tagállamokra és a regionális együttműködésre legalább a terv által felölelt időszak utolsó évéig, beleértve a meglévő szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzésekkel való összehasonlítást is

I.A lehetséges mértékig a szomszédos tagállamok és a régió többi tagállamainak energiarendszerére kifejtett hatás

II.Az energiaárakra, a közművekre és az energiapiac integrációjára kifejtett hatás

III.A regionális együttműködésre gyakorolt hatás

2. rész

A nemzeti tervek B. szakaszában jelentendő paraméterek és változók listája 31   32   33   34

A következő paramétereket, változókat, energiamérlegeket és mutatókat a nemzeti tervek „Elemzési alap” című B. részében kell jelenteni:

1.Általános paraméterek és változók

(1)Népesség [millió]

(2)GDP [millió EUR]

(3)Ágazati bruttó hozzáadott érték (beleértve a fő ipari, építőipari, szolgáltatási és mezőgazdasági ágazatokat) [millió EUR]

(4)A háztartások száma [ezer]

(5)A háztartások mérete [lakos/háztartás]

(6)Az egy háztartásra jutó felhasználható jövedelem [EUR]

(7)Megtett személyszállítási kilométer: minden közlekedési módban, azaz a közúti (a személygépjárművet és a buszokat lehetőleg külön kezelve), vasúti, légi és (ha van) belföldi hajózás között felosztva [millió személyszállítási km]

(8)Áruszállítási tonnakilométer: minden szállítási mód a nemzetközi tengeri hajózás kivételével, azaz a közúti, vasúti, légi és belföldi hajózás (belvízi utak és nemzeti felségvizek a tengereken) között felosztva [millió tonnakilométer]

(9)A kőolaj, földgáz és szén tüzelőanyagok nemzetközi importára [EUR/GJ vagy EUR/toe] – összehangolva a Bizottság ajánlásaival

(10)Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szén-dioxid-ára [EUR/EUA] – összehangolva a Bizottság ajánlásaival

(11)Az EUR és az USA-dollár átváltási árfolyamaira (ha alkalmazandó) vonatkozó feltevések [EUR/pénznem és USD/pénznem]

(12)Fűtést igénylő napok száma

(13)Hűtést igénylő napok száma

(14)A technológiaköltségekre vonatkozó feltevések, amelyeket a releváns technológiák modellezésére használnak fel

2.Energiamérlegek és mutatók

2.1.Energiaellátás

(1)Belső energiatermelés tüzelőanyag-típusonként (az összes energiatermék: szén, kőolaj, földgáz, atomenergia, megújuló energiaforrások) [ktoe]

(2)Nettó behozatal tüzelőanyag-típusonként (a villamos energiát is beleértve, felosztva az EU-n belülről és kívülről érkező nettó behozatalra) [ktoe]

(3)A harmadik országokkal szembeni importfüggőség [%]

(4)A fő energiahordozók (köztük a földgáz és villamos energia) fő behozatali forrásai (országok)

(5)Bruttó belföldi fogyasztás a tüzelőanyag-típusok forrása szerint (köztük a szilárd anyag, valamennyi energiatermék: szén, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, atomenergia, villamos energia, származtatott hő, megújuló energiaforrások, hulladék) [ktoe]

2.2.Villamos energia és hő

(1)Bruttó villamosenergia-termelés [GWh]

(2)Bruttó villamosenergia-termelés tüzelőanyagonként (minden energiatermék) [GWh]

(3)A kapcsolt energiatermelés részaránya a teljes villamosenergia- és hőenergia-termelésben [%]

(4)Villamosenergia-termelési kapacitás forrásonként, beleértve a visszavont kapacitásokat és az új beruházásokat is [MW]

(5)Hőenergia-termelésből származó hőtermelés

(6)Villamos energia és a hőenergia kapcsolt termeléséből származó hőtermelés, beleértve az ipari hulladékhőt is

(7)Határokon átnyúló rendszer-összeköttetési kapacitások a földgáz és a villamos energia tekintetében [a villamos energiára vonatkozó meghatározás a folyamatban lévő tárgyalások szerint alakul, amelyek 15%-os összekapcsolási célt vesznek alapul] és ezek előrevetített kihasználtsága

2.3.Átalakítási ágazat

(1)A hőenergia-termelés során felhasznált tüzelőanyagok (köztük szilárd, kőolaj, földgáz) [ktoe]

(2)Egyéb átalakítási folyamatok tüzelőanyag-felhasználása [ktoe]

2.4.Energiafogyasztás

(1)Primer- és végsőenergia-fogyasztás [ktoe]

(2)Végsőenergia-fogyasztás ágazatonként (beleértve az ipari, lakossági, szolgáltatási, mezőgazdasági és közlekedési szektort (személy- és áruszállítás szerint felbontva, ha rendelkezésre áll)) [ktoe]

(3)Végsőenergia-fogyasztás tüzelőanyagok szerint (minden energiatermék) [ktoe]

(4)Nem energetikai célú végső fogyasztás [ktoe]

(5)A teljes gazdaság primerenergia-intenzitása (primerenergia-fogyasztás a GDP-re vetítve) [toe/EUR]

(6)Végsőenergia-intenzitás ágazatonként (beleértve az ipari, lakossági, szolgáltatási és közlekedési szektort (személy- és áruszállítás szerint felbontva, ha rendelkezésre áll))

2.5.Árak

(1)Villamosenergia-árak a felhasználó ágazat típusa szerint (lakossági, ipari, szolgáltatási szektor)

(2)Nemzeti kiskereskedelmi üzemanyagárak (adóval együtt, forrásonként és ágazatonként) [EUR/ktoe]

2.6.Beruházások

Az energetikai beruházások költségei a GDP-hez viszonyítva (és az ipari ágazat bruttó hozzáadott értékéhez viszonyítva)

2.7.Megújuló energiák

(1)A megújuló forrásokból származó energia bruttó végső fogyasztása és a megújuló energia részaránya a bruttó végsőenergia-fogyasztásban, ágazatok (villamos energia, fűtés és hűtés, közlekedés) és technológiák szerinti bontásban

(2)A megújuló energiából származó villamosenergia- és hőenergia-előállítás az épületekben (a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint); ide tartoznak a fotovoltaikus rendszerek, a naphőenergia-rendszerek, a biomassza, a hőszivattyúk, a geotermikus rendszerek, valamint más decentralizált megújulóenergia-rendszerek által előállított, felhasznált és a hálózatba visszatáplált energiára vonatkozó lebontott adatok

(3)Adott esetben egyéb nemzeti pályák, köztük a hosszú távú és ágazati pályák is (az élelmiszeralapú és korszerűbb bio-tüzelőanyagok részaránya, a megújuló energia részaránya a távfűtésben, valamint a városok és energiaközösségek által előállított megújuló energia a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 22. cikkében meghatározottak szerint)

3.Az ÜHG-kibocsátásokra és -eltávolításra vonatkozó mutatók

(1)ÜHG-kibocsátások szakpolitikai ágazatonként (EU ETS, közös kötelezettségvállalási rendelet, LULUCF)

(2)ÜHG-kibocsátások az IPCC-ágazatok és gázok szerint (adott esetben az EU ETS és a közös kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó ágazatok szerinti bontásban) [tCO2eq]

(3)A gazdaság egészének szén-dioxid-intenzitása [tCO2eq/GDP]

(4)CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó mutatók

a)A villamosenergia- és gőztermelés szén-dioxid-intenzitása [tCO2eq/MWh]

b)A végfelhasználói energiaigény szén-dioxid-intenzitása ágazatonként (köztük az ipar, a lakossági ágazat, a szolgáltatások, a személyszállítás, árufuvarozás) [tCO2eq/toe]

(5)CO2-kibocsátáshoz nem kapcsolódó mutatók

a)Állattartás: Tejelő tehén [1000 darab], nem tejelő tehén [1000 darab], juh [1000 darab], sertés [1000 darab], baromfi [1000 darab]

b)Szintetikus műtrágyák alkalmazásából eredő nitrogénbevitel [kt nitrogén]

c)Trágya alkalmazásából eredő nitrogénbevitel [kt nitrogén]

d)Nitrogént megkötő növények által megkötött nitrogén [kt nitrogén]

e)A talajba visszaforgatott növénymaradványokban lévő nitrogén [kt nitrogén]

f)A megművelt szerves talaj területe [hektár]

g)Települési szilárd hulladék (MSW) keletkeztetése

h)Hulladéklerakókba kerülő MSW

i)Visszanyert CH4 aránya a hulladéklerakóban keletkező összes CH4-ből [%]



II. MELLÉKLET

A 2012/27/EU IRÁNYELV [A COM(2016) 761 JAVASLATNAK MEGFELELŐEN MÓDOSÍTOTT VÁLTOZAT] 7. CIKKÉNEK VÉGREHAJTÁSÁRA SZOLGÁLÓ TAGÁLLAMI INTÉZKEDÉSEK ÉS MÓDSZEREK BEJELENTÉSE

A tagállamok a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének (5) pontja szerint értesítik a Bizottságot az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek működtetésére, valamint az említett irányelv 7a. és 7b. cikkében és 20. cikkének (6) bekezdésében említett alternatív intézkedésekre vonatkozóan javasolt részletes módszertanukról.

1.A 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig terjedő teljes időszak alatt elérendő energiamegtakarítási követelmény szintjének kiszámítása, bemutatva, hogy miként veszik figyelembe a következő elemeket:

a)az összes energiaelosztó vagy az összes kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozás által a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen a 2019. január 1-jét megelőző három év (2016, 2017, 2018) átlagában [ktoe-ben];

b)a számításból kizárt, közlekedésben felhasznált értékesített energiavolumen [ktoe-ben];

c)a számításból kizárt, saját felhasználásra előállított energia mennyisége [ktoe-ben];

d)az energia értékesítési adatainak kiszámításában használt források, kitérve a más statisztikai források használatának és az így kapott mennyiségek eltéréseinek indokolására (ha az Eurostattól eltérő forrásokat használnak);

e)a 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig terjedő teljes időszak alatt elérendő energiamegtakarítás kumulált mennyisége (a (2) bekezdés szerinti mentességek előtt) [ktoe-ben];

f)a 2012/27/EU irányelv 7. cikkének (2) és (3) bekezdésében említett b), c), d) és e) mentességek alkalmazása:

i. az értékesített energiavolumennek az a része [ktoe-ben], amelyet a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek során használtak fel, a b) ponttal összhangban;

ii. az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban elért energiamegtakarítás mennyisége [ktoe-ben] a c) ponttal összhangban;

iii. a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott, 2020-ban és azt követően még hatással bíró egyedi fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítás [ktoe-ben] a d) ponttal összhangban;

iv. a megújulóenergia-technológiák új telepítését előmozdító szakpolitikai intézkedések eredményeként az épületeken vagy épületekben saját használatra előállított energia mennyisége [ktoe-ben] az e) ponttal összhangban;

g)az energiamegtakarítás teljes kumulált mennyisége (a (2) bekezdés szerinti mentességek után) [ktoe-ben].

2.Szakpolitikai intézkedések a 2012/27/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett energiamegtakarítási követelmények elérése tekintetében:

2.1.A 2012/27/EU irányelv 7a. cikkében említett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer:

a)az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer leírása;

b)a megtakarítás várható kumulált és éves mennyisége és a kötelezettségi időszak időtartam;

c)a kötelezett felek és felelősségi köreik;

d)a célzott ágazatok;

e)az intézkedés keretében támogatható intézkedések;

f)a 2012/27/EU irányelv 7a. cikkének (5) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazására vonatkozó információk:

i. egyedi intézkedések, az energiamegtakarításnak az energiaszegénység által érintett háztartásokban vagy szociális bérlakásokban elérendő hányada, a 7a. cikk (5) bekezdésének a) pontjával összhangban;

ii. az energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek által elért megtakarítások a 7a. cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban;

iii. banki tevékenységek és hitelezés a 7a. cikk (5) bekezdésének c) pontjával összhangban;

g)Információ az energiamegtakarításokkal folytatott kereskedésről (ha alkalmazható).

2.2.A 2012/27/EU irányelv 7b. cikkében és 20. cikkének (6) bekezdésében említett alternatív intézkedések (az adózás kivételével):

a)a szakpolitikai intézkedés típusa;

b)a szakpolitikai intézkedés tömör leírása, beleértve minden egyes bejelentett szakpolitikai intézkedés tervezési jellemzőit;

c)az egyes intézkedések alapján várható megtakarítás teljes kumulált és éves összege és/vagy az energiamegtakarítás mennyisége a köztes időszakokhoz képest;

d)a végrehajtó, részt vevő és megbízott felek és a szakpolitikai intézkedés(ek) végrehajtásával kapcsolatos felelősségi köreik;

e)a célzott ágazatok;

f)az intézkedés keretében támogatható intézkedések;

g)az energiaszegénységet célzó különleges szakpolitikai intézkedések vagy egyedi intézkedések.

2.3.Információk az adózási intézkedésekről:

a)az adózási intézkedés tömör leírása;

b)az adózási intézkedés időtartama;

c)az egyes intézkedések alapján várható megtakarítás teljes kumulált és éves mennyisége;

d)a célzott ágazatok;

e)az energiamegtakarítás addicionalitása a megtakarítások kiszámítási módszerének leírásával, beleértve az V. melléklet (4) bekezdésével összhangban alkalmazott árrugalmasságot is.

3.A 2012/27/EU irányelv 7a. és 7b. cikke és 20. cikkének (6) bekezdése alapján bejelentett intézkedésekre vonatkozó számítási módszer (az adózási intézkedések kivételével):

a)a 2012/27/EU irányelv V. mellékletének (1) bekezdésében említett felhasznált mérési módszerek;

b)az energiamegtakarítás kifejezésére használt módszer (primer- és végsőenergia-megtakarítás);

c)az egyes intézkedések élettartama és a megtakarítások élettartamának figyelembevételére használt megközelítés;

d)a számítás módszertanának tömör leírása, beleértve azt is, hogy miként biztosítják az intézkedések kiegészítő és érdemi jellegét;

e)tájékoztatás arról, hogy miként kezelik az intézkedések és az egyedi fellépések közötti lehetséges átfedéseket, hogy elkerüljék az energiamegtakarítás kettős beszámítását;

f)éghajlati eltérések és az ezek figyelembevételére alkalmazott megközelítés;

4.Nyomon követés és ellenőrzés

a)a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszer és az ellenőrzési folyamat tömör leírása;

b)a nyomonkövetési és ellenőrzési rendszer tekintetében illetékes végrehajtó állami hatóság és annak fő feladatai az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerrel és/vagy az alternatív intézkedésekkel kapcsolatban;

c)a nyomon követés és ellenőrzés függetlensége a kötelezett féllel és a részt vevő, megbízott felekkel szemben;

d)az energiahatékonyságot javító intézkedések statisztikailag szignifikáns része és a reprezentatív minta meghatározására és kiválasztására használt rész és kritériumok;

e)a kötelezett felekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek (a rendszer keretében az egyes kötelezett felek vagy a kötelezett fél egyes alkategóriái által elért energiamegtakarítás mértéke, valamint az összesített adatok);

f)az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer és az alternatív intézkedések alapján (minden évben) elért energiamegtakarítás közzététele;

g)a szabályszegés esetén alkalmazott szankciókra vonatkozó információk;

h)információ az arra az esetre előírt intézkedésekről, ha a haladás nem kielégítő.



III. MELLÉKLET

AZ ÜVEGHÁZHATÁST OKOZÓ GÁZOK JEGYZÉKEINEK ADATAI

1. rész

A 23. cikk (2) bekezdésében említett jelentésekben feltüntetendő adatok:

a)az e melléklet 2. részében felsorolt, valamint a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 2. cikkének (1) bekezdésében említett üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű kibocsátása az X-2 évet illetően;

b)a 2001/81/EK irányelv 7. cikkének megfelelően szintén jelentett szén-monoxid- (CO) és kén-dioxid-kibocsátásra (SO2), valamint a nitrogén-oxidok (NOx) és az illékony szerves vegyületek kibocsátására vonatkozó adatok az X-2 évet illetően;

c)a földhasználati ágazatból származó, üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátása és a CO2 nyelőnkénti eltávolítása az X-2 évet illetően, az e melléklet 3. részének jelentéstételi követelményeinek megfelelően. Ezek az adatok a [ ] rendelet [LULUCF] 12. cikke szerinti megfelelőségi jelentések szempontjából is relevánsak;

d)az a)–c) pontban említett információkban bekövetkező bármely változás a vonatkozó bázisév vagy időszak és az X-3 év közötti időszakban, a változások okainak feltüntetésével;

e)az e melléklet 4. részében foglalt mutatókra vonatkozó információk az X-2 évre vonatkozóan;

f)a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 5. cikke és a [ ] rendelet [LULUCF] 11. cikke alapján létrejött átruházásokra vonatkozó információk összefoglalása az X-1 évet illetően;

g)a jegyzékben szereplő becslések javítása érdekében tett lépésekre vonatkozó információk, különösen a jegyzék azon területeit illetően, amelyekben a szakértői felülvizsgálatot követően kiigazításokat kellett tenni, vagy amelyek vonatkozásában ajánlásokat fogalmaztak meg;

h)a 2003/87/EK irányelv alapján a létesítmények üzemeltetői által bejelentett hitelesített kibocsátás tényleges vagy becsült eloszlása az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében szereplő forráskategóriák között, valamint az ilyen hitelesített kibocsátásnak a bejelentett összes ÜHG-kibocsátáshoz viszonyított aránya ezekben a forráskategóriákban az X-2 évet illetően;

i)az üvegházhatást okozó gázok jegyzékében bejelentett kibocsátás konzisztencia-ellenőrzésének eredményei az X-2 évet illetően a 2003/87/EK irányelv alapján bejelentett hitelesített kibocsátással együtt;

j)az üvegházhatást okozó gázok jegyzékének elkészítése céljából a kibocsátás becsléséhez felhasznált adatok konzisztencia-ellenőrzésének eredményei az X-2 évet illetően az alábbiakkal együtt:

i.a 2001/81/EK irányelv hatálya alá tartozó légköri szennyező anyagokra vonatkozó jegyzékek elkészítéséhez felhasznált adatok;

ii.az 517/2014/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdése és VII. melléklete alapján bejelentett adatok;

iii.az 1099/2008/EK rendelet 4. cikke és B. melléklete alapján bejelentett energiaadatok;

k)a nemzeti nyilvántartási rendszerükben bekövetkező változások ismertetése;

l)a nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben bekövetkező változások ismertetése;

m)a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési terveikre, az általános bizonytalansági értékelésre és az általános teljességi értékelésre vonatkozó információk, valamint az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékéről készült jelentés azon más elemei, amelyek szükségesek az üvegházhatást okozó gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítéséhez;

n)a tagállamok azon szándékáról szóló tájékoztatás, hogy élni kívánnak a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében biztosított rugalmassági intézkedésekkel.

A tagállamok kérhetik, hogy a c) ponttól eltérve az e melléklet 3. részében meghatározottól eltérő módszertant alkalmazhassanak, ha a szükséges módszertani fejlesztést nem lehetett megvalósítani időben ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni a 2021–2030-as időszakra vonatkozó ÜHG-jegyzékek tekintetében, vagy ha – az érintett széntárolókhoz kapcsolódó kibocsátások és elnyelések csekély jelentősége miatt – a módszertani fejlesztés költsége aránytalanul magas lenne azokhoz az előnyökhöz képest, amelyekkel a kibocsátás és az elnyelés elszámolásának javítása szempontjából a módszertan alkalmazása járna. Az eltérni kívánó tagállamok indokolással ellátott kérelmüket 2020. december 31-ig benyújtják a Bizottságnak, amelyben ismertetik, hogy időben mikorra hajtható végre a módszertani fejlesztés és/vagy tehető javaslat az alternatív módszertanra vonatkozóan, és bemutatják az elszámolás pontosságára vonatkozó lehetséges hatások értékelését. A Bizottság előre meghatározott, észszerű időtartamon belül kiegészítő információk benyújtását kérheti. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem megalapozott, engedélyezi az eltérést. A kérelem elutasítása esetén a Bizottság döntését megindokolja.

2. rész

A jegyzékbe tartozó üvegházhatást okozó gázok:

Szén-dioxid (CO2)

Metán (CH4)

Dinitrogén-oxid (N2O)

Kén-hexafluorid (SF6)

Nitrogén-trifluorid (NF3)

Részlegesen fluorozott szénhidrogének (HFC-k)

HFC-23 CHF3 

HFC-32 CH2F2 

HFC-41 CH3F

HFC-125 CHF2CF3 

HFC-134 CHF2CHF2 

HFC-134a CH2FCF3 

HFC-143 CH2FCHF2 

HFC-143a CH3CF3 

HFC-152 CH2FCH2F

HFC-152a CH3CHF2 

HFC-161 CH3CH2F

HFC-227ea CF3CHFCF3 

HFC-236cb CF3CF2CH2F

HFC-236ea CF3CHFCHF2 

HFC-236fa CF3CH2CF3 

HFC-245fa CHF2CH2CF3 

HFC-245ca CH2FCF2CHF2 

HFC-365mfc CH3CF2CH2CF3 

HFC-43-10mee CF3CHFCHFCF2CF3 vagy (C5H2F10)

Perfluor-karbonok (PFC-k):

PFC-14, Tetrafluor-metán, CF4 

PFC-116, Perfluor-etán, C2F6 

PFC-218, Perfluor-propán, C3F8 

PFC-318, Perfluor-ciklobután, C4F8 

Perfluor-ciklopropán, c-C3F6 

PFC-3-1-10, Perfluor-bután, C4F10 

PFC-4-1-12, Perfluor-pentán, C5F12 

PFC-5-1-14, Perfluor-hexán, C6F14 

PFC-9-1-18, C10F18 

3. rész – Az ellenőrzés és jelentéstétel módszerei a LULUCF-ágazatban

A földhasználat változására vonatkozó térbeli adatok a földhasználati kategóriák és az e kategóriák közötti változások meghatározásához és nyomon követéséhez.

Az 1. szintű módszertan szerinti globálisan kalibrált standard kibocsátási tényezők és paraméterértékek alkalmazása az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás szerint.

Az olyan széntárolóhoz kapcsolódó kibocsátások és elnyelések esetében, amelyhez a kibocsátások, illetve elnyelések legalább 25–30%-a kapcsolódik egy olyan forrás- vagy nyelőkategórián belül, amely a tagállam nemzeti nyilvántartási rendszerében kiemelt helyet foglal el azért, mert az arra vonatkozó becslés jelentős hatással van egy ország üvegházgáz-kibocsátási jegyzékére a kibocsátások és az elnyelések abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az elnyelések tendenciája vagy a kibocsátásoknak és az elnyeléseknek az egyes földhasználati kategóriákon belüli bizonytalansága terén, legalább a 2. számú módszertan szerinti, a tagállami körülményekhez kalibrált nemzeti kibocsátási tényezők és paraméterértékek alkalmazása az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás szerint.

Üdvözlendő, ha a tagállamok a tagállami körülményekhez kalibrált, nemparaméteres, a biológiai-fizikai rendszer fizikai interakcióit leíró modellen alapuló, az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatás szerinti 3. szintű módszertant alkalmaznak.

4. rész – A jegyzék mutatói

Mutató címe

Mutató

ÁTALAKÍTÁS B0

A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ

A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, kt, elosztva az összes termékkel – A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJ

ÁTALAKÍTÁS E0

A saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ

A saját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, kt, elosztva az összes termékkel – A saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJ

IPAR A1.1

A vas- és acélipar összes CO2-intenzitása, t/millió euro

A vas- és acélipar összes CO2-kibocsátása, kt elosztva a vas- és acélipar bruttó hozzáadott értékével

IPAR A1.2

A vegyipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EUR

A vegyipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, kt, elosztva a vegyipar bruttó hozzáadott értékével

IPAR A1.3

Az üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EUR

Az üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, kt, elosztva az üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar bruttó hozzáadott értékével

IPAR A1.4

Az élelmiszer-, ital- és dohányipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EUR

Az élelmiszer-, ital- és dohányipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, kt, elosztva a bruttó hozzáadott értékkel – Élelmiszer-, ital- és dohányipar, millió EUR (EC95)

IPAR A1.5

A papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EUR – Papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, kt – A papír- és nyomdaipar bruttó hozzáadott értéke, millió EUR (EC95)

HÁZTARTÁSOK A0

A háztartások fűtésének fajlagos CO2-kibocsátásai, t/m2

A háztartások fűtésének CO2-kibocsátásai, elosztva állandó lakásként használt lakás alapterületével, millió m2

SZOLGÁLTATÁSOK B0

A kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó fajlagos CO2-kibocsátásai, kg/m2

A kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó CO2-kibocsátásai, elosztva a szolgáltatások épületeinek alapterületével, millió m2

SZÁLLÍTÁS B0

A személyautók dízelüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/100 km

SZÁLLÍTÁS B0

A személyautók benzinüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/100 km

IV. MELLÉKLET

A SZAKPOLITIKÁKKAL ÉS INTÉZKEDÉSEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK AZ ÜHG-KIBOCSÁTÁS TERÉN

A 16. cikkben említett jelentésben feltüntetendő adatok:

a)a szakpolitikák és intézkedések bejelentésére, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való, emberi eredetű kibocsátására és nyelők általi eltávolítására vonatkozó előrejelzések bejelentésére szolgáló, e rendelet 32. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott nemzeti nyilvántartási rendszereik leírása, illetve – amennyiben a rendszer leírását már elküldték – a rendszer bármilyen jellegű módosításával kapcsolatos információk;

b)a 14. cikkben említett hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiáikkal kapcsolatos frissítések, és az e stratégiák végrehajtása terén elért eredmények;

c)a nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre vagy intézkedéscsomagokra, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásonkénti kibocsátásait korlátozó vagy csökkentő, illetve nyelőnkénti eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikákra és intézkedésekre vagy intézkedéscsomagokra vonatkozó információk, III. melléklet 2. részében felsorolt gázok vagy gázcsoportok (HFC-k és PFC-k) szerinti elrendezésben és ágazatonkénti bontásban. Ezeknek az információknak hivatkozniuk kell az alkalmazandó és releváns nemzeti vagy uniós szakpolitikákra, és ki kell térniük az alábbiakra:

i.a szakpolitika vagy intézkedés célja, valamint a szakpolitika vagy intézkedés rövid leírása;

ii.a szakpolitikai eszköz típusa;

iii.a szakpolitika vagy intézkedés vagy intézkedéscsomag végrehajtásának állása;

iv.az előrelépés nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatókat;

v.az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátásának és nyelők általi eltávolításának hatásaira vonatkozó mennyiségi becslést az alábbi bontásban:

az egyes szakpolitikák és intézkedések vagy az éghajlatváltozás mérséklésére létrejött, a szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatásának előzetes értékelése során kapott eredmények. A becsléseket a jelentési évet közvetlenül követő négy olyan egymás utáni évre kell megadni, amelyek utolsó számjegye 0 vagy 5, mégpedig oly módon, hogy meg kell különböztetni az üvegházhatást okozó gázoknak a 2003/87/EK irányelv, a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] és a [ ] rendelet [LULUCF] által szabályozott kibocsátását;

az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló egyes szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatásának utólagos értékelése során kapott eredmények, ha vannak ilyenek, oly módon, hogy meg kell különböztetni az üveghatást okozó gázoknak a 2003/87/EK irányelv, a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] és a [ ] rendelet [LULUCF] által szabályozott kibocsátását;

vi.a szakpolitikák és intézkedések várható költségének és hasznának becslése és adott esetben a szakpolitikák és intézkedések tényleges költségének és hasznának becslése;

vii.a nemzeti szakpolitikák és intézkedések költségeire és hatásaira vonatkozó értékelésekre, valamint az üvegházhatást okozó gázok forrásokból való kibocsátását korlátozó vagy csökkentő, illetve a nyelők általi eltávolítását elősegítő uniós szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó információkra, továbbá az ezen értékelések alátámasztására szolgáló technikai jelentésekre való valamennyi hivatkozás;

viii.a szakpolitika vagy intézkedés által a 14. cikkben említett hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégia megvalósításához nyújtott hozzájárulás értékelése;

d)az azzal a céllal előirányzott további nemzeti szakpolitikákra és intézkedésekre vonatkozó információk, hogy a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] és a [ ] rendelet [LULUCF] szerinti kötelezettségvállalásokon túl korlátozzák az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását;

e)a c) pont szerint jelentett különböző szakpolitikák és intézkedések közötti kapcsolatokra és arra vonatkozó információk, hogy ezek a szakpolitikák és intézkedések hogyan járulnak hozzá a különböző előrejelzési forgatókönyvekhez.

V. MELLÉKLET

AZ ELŐREJELZÉSEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK AZ ÜHG-KIBOCSÁTÁS TERÉN

A 16. cikkben említett jelentésben feltüntetendő adatok:

a)adott esetben az intézkedések hatásait figyelmen kívül hagyó előrejelzések, az intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések, és a kiegészítő intézkedések hatásait figyelembe vevő előrejelzések;

b)az üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó összesített előrejelzés és az üvegházhatást okozó gázoknak a 2003/87/EK irányelv és a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] által szabályozott kibocsátási forrásokból származó várható kibocsátására vonatkozó külön becslések, valamint a prognosztizált forrásonkénti kibocsátás és nyelőnkénti eltávolítás a [ ] rendelet [LULUCF] szerint;

c)a 16. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint megállapított szakpolitikák és intézkedések hatása. Amennyiben az előrejelzések nem tartalmaznak ilyen szakpolitikákat és intézkedéseket, úgy azt egyértelműen jelezni és indokolni kell;

d)az előrejelzések tekintetében elvégzett érzékenységi elemzés eredményei és az alkalmazott modellekre és paraméterekre vonatkozó információk;

e)az értékelésekre és a 16. cikk (4) bekezdésében említett előrejelzéseket alátámasztó technikai jelentésekre való valamennyi hivatkozás.

VI. MELLÉKLET

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁST CÉLZÓ NEMZETI FELLÉPÉSEKRE, A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKNAK NYÚJTOTT PÉNZÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI TÁMOGATÁSRA ÉS AZ ÁRVERÉSEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. rész

Az alkalmazkodásra vonatkozó jelentés

A 17. cikk (1) bekezdésében említett jelentésekben feltüntetendő adatok:

a)az alkalmazkodás fő céljai, célkitűzései és intézményi kerete;

b)éghajlatváltozási előrejelzések, beleértve a szélsőséges időjárást, az éghajlatváltozás hatásait, az éghajlattal szembeni sebezhetőséget és éghajlati kockázatokat, valamint a fő éghajlati veszélyeket is;

c)alkalmazkodóképesség;

d)alkalmazkodási tervek és stratégiák;

e)intézményi berendezkedés, beleértve a vertikális és horizontális irányítási, koordinációs, ellenőrzési és értékelési rendszereket is;

f)a végrehajtás terén elért haladás, a bevált gyakorlatokat és az irányításban bekövetkezett változásokat is beleértve.

2. rész

A fejlődő országoknak nyújtott támogatás jelentése

A 17. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jelentésekben feltüntetendő adatok:

a)információ a fejlődő országok számára lekötött és nyújtott pénzügyi támogatásról az X-1 évre vonatkozóan, beleértve a következőket is:

i.kvantitatív adatok a tagállam által mozgósított állami pénzügyi erőforrásokról. A pénzügyi mozgásokra vonatkozó információkat az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által az éghajlatváltozás mérséklésével összefüggő támogatás és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással összefüggő támogatás kapcsán bevezetett ún. „Rio-markerek” és egyéb nyomonkövetési rendszerek alapján kell szolgáltatni;

ii.kvalitatív módszertani információ, amely kifejti a kvantitatív adatok kiszámítására használt módszert, ideértve az adatok számszerűsítésének módszerét is, és adott esetben egyéb információk a számadatok meghatározása, azaz a pénzügyi mozgásokra vonatkozóan jelentett információk céljából felhasznált fogalommeghatározásokról és módszerekről;

iii.a tagállam által az UNFCCC keretében a fejlődő országokat megcélzó államilag finanszírozott technológiaátadási és kapacitásépítési projektekkel kapcsolatban végzett tevékenységekről rendelkezésre álló információk, beleértve azt is, hogy az átadott technológiát vagy a kapacitásépítési projektet az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, illetve a hatásokhoz való alkalmazkodásra használták-e fel, továbbá a kedvezményezett országra, a nyújtott támogatás összegére és az átadott technológia vagy a kapacitásépítési projekt típusára vonatkozó információk;

b)információk az X évben és az azt követő években nyújtani tervezett támogatásokról, beleértve az UNFCCC keretében a fejlődő országokat megcélzó államilag finanszírozott technológiaátadási és kapacitásépítési projektekkel kapcsolatban tervezett tevékenységekre, valamint az átadandó technológiára és a kapacitásépítési projektekre vonatkozó információkat is, ideértve azt is, hogy az átadott technológiát vagy a kapacitásépítési projektet az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére, illetve a hatásokhoz való alkalmazkodásra szánják-e, továbbá a kedvezményezett országra, a nyújtott támogatás összegére és az átadott technológia vagy a kapacitásépítési projekt típusára vonatkozó információk.

3. rész

Az árverésből származó bevételek jelentése

A 17. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett jelentésekben feltüntetendő adatok

a)a tagállamok által a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (1) bekezdése szerinti árverezése révén szerzett bevételek X-1 év során történő felhasználására vonatkozó információk, amelyek magukban foglalják az említett irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célok közül egyre vagy többre fordított bevételekre, vagy az e bevételek pénzügyi értékével megegyező összegre, valamint az említett cikk szerint hozott intézkedésekre vonatkozó információkat is;

b)a tagállamok által a légi közlekedéssel kapcsolatos kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti árverezése révén szerzett valamennyi bevétel tagállam által meghatározott felhasználására vonatkozó információk; ez az információszolgáltatás az említett irányelv 3d. cikkének (4) bekezdésével összhangban történik;

Azokat az árverezésből származó bevételeket, amelyeket a tagállamok 17. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján a Bizottságnak címzett jelentés benyújtásakor még nem költöttek el, számszerűsíteni és a következő évekre vonatkozó jelentésekben szerepeltetni kell.

VII. MELLÉKLET

TOVÁBBI JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK

1. rész

További jelentéstételi kötelezettségek a megújuló energia területén

Ettől eltérő rendelkezés hiányában a 18. cikk c) pontja alapján a következő kiegészítő információkat kell megadni:

a)a származási garanciák rendszerének működése a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia, gáz, fűtés és hűtés tekintetében, a származási garanciák kiadásának és törlésének szintjei és az ebből adódó nemzeti megújulóenergia-fogyasztás, valamint a megbízhatóság és a rendszer csalásokkal szembeni védelme érdekében hozott intézkedések;

b)a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 25. cikkének (4) bekezdésében említett adatbázisokból származó összesített információk a bio-tüzelőanyagokra, a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] IX. mellékletében felsorolt alapanyagokból előállított biogázra, a nem biológiai eredetű megújuló közlekedési üzemanyagokra, a hulladékokon alapuló fosszilis tüzelőanyagokra és a tüzelőanyag-forgalmazók által forgalomba hozott villamos energiára vonatkozóan, beleértve a tüzelőanyagok típusára, az energiaértékükre, adott esetben az alapanyagaikra, valamint – ha alkalmazható – az ÜHG-kibocsátásmegtakarítási teljesítményükre vonatkozó információkat is; amennyiben a nemzeti adatbázisok nem tartalmaznak tényleges értékeket, a tagállamok a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] V. mellékletének A. és B. részében és VI. mellékletének A. részében megadott jellemző értékeket vagy adott esetben alapértelmezett értékeket használhatják;

c)az energia célú biomasszaforrások rendelkezésre állásának, származásának és használatának terén bekövetkezett fejlemények;

d)a tagállamban a biomassza és a megújuló energiaforrásból előállított energia egyéb formáinak fokozott használatából eredően az árutőzsdei árak és a földhasználat tekintetében bekövetkezett változások;

e)a megújuló forrásokból származó energia becsült többlettermelése, amelyet át lehet adni más tagállamoknak, hogy azok megfeleljenek a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 3. cikke (3) bekezdésének, és elérjék a 4. cikk a) 2. pontja i. alpontjában említett nemzeti hozzájárulásokat és pályákat;

f)a megújuló forrásokból származó energia iránti becsült kereslet, amelyet 2030-ig a hazai termeléstől eltérő más eszközökkel kell kielégíteni, beleértve az importált biomassza-alapanyagokat is;

g)a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] IX. mellékletében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok fejlesztése és részaránya, és ennek kapcsán egy fenntarthatósági szempontokra összpontosító erőforrás-elemzés az élelmezési és takarmányozási célú növények termesztésének a bioüzemanyag-előállítással való helyettesítéséből fakadó hatásokhoz kapcsolódóan, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát, a regionális és helyi gazdasági és technológiai körülményekre is figyelemmel a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét, továbbá a talajban a szükséges szénkészlet fenntartásával, valamint a talajminőség és az ökoszisztémák minőségének a megőrzésével kapcsolatos szempontokat;

h)a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok előállítása és felhasználása által a biodiverzitásra, a vízforrásokra, a víz elérhetőségére és minőségére, a talajra és a levegőminőségre gyakorolt becsült hatás a tagállamban;

i)a csalás kockázata vagy megfigyelt esetei a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok felügyeleti láncában;

j)tájékoztatás az energia-előállításra használt hulladékokon belüli, biológiailag lebomló hulladékok arányának becsléséről, illetve az ezen becslések pontosítására és ellenőrzésére irányuló intézkedésekről;

k)a megújuló energiából származó villamosenergia- és hőenergia-előállítás az épületekben (a 2010/31/EU irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint). Ide tartoznak a fotovoltaikus rendszerek, a naphőenergia-rendszerek, a biomassza, a hőszivattyúk, a geotermikus rendszerek, valamint más decentralizált megújulóenergia-rendszerek által előállított, felhasznált és a hálózatba visszatáplált energiára vonatkozó lebontott adatok;

l)adott esetben az élelmiszeralapú és korszerűbb bio-tüzelőanyagok részaránya, a megújuló energia részaránya a távfűtésben, valamint a városok és energiaközösségek által előállított megújuló energia a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 22. cikkében meghatározottak szerint;

m)Elsődleges ellátás a szilárd biomassza esetében (1000 m3-ben, kivéve az 1)b)iii) pontot, ahol tonnában)

(1)Energiatermelésre használt erdei biomassza (hazai termelés, behozatal és kivitel)

(a)Erdőkből származó elsődleges biomassza, amelyet közvetlenül energiatermelésre használnak fel

i.ágak és fakoronák (a jelentéstétel önkéntes) 

ii.farönkök (a jelentéstétel önkéntes)

iii.gömbfa (ipari gömbfára és tűzifára felbontva)

(b)Közvetlenül energetikai célra felhasznált erdészeti ipari melléktermékek

i.fakéreg (a jelentéstétel önkéntes)

ii.faforgács, fűrészpont és egyéb fadarabok

iii.feketelúg és nyers tallolaj

(c)Fogyasztóktól származó, közvetlenül energiatermelésre felhasznált fa

(d)Feldolgozott faalapú tüzelőanyagok, amelyeket az (1)(a), (1)(b) vagy (1)(c) pont alapján nem beszámított alapanyagokból állítottak elő:

i.faszén

ii.fapellet és fabrikett

(2)Energiatermelésre használt mezőgazdasági biomassza (hazai termelés, behozatal és kivitel)

(a)Villamosenergia- vagy hőenergia-előállításra használt energianövények (a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is beleértve)

(b)Villamosenergia- vagy hőenergia-előállításra használt mezőgazdasági növényi maradékok

(3)Energiatermelésre használt szerves hulladék biomassza (hazai termelés, behozatal és kivitel)

(a)Az ipari hulladék szerves frakciója

(b)A kommunális hulladék szerves frakciója

(c)Hulladékiszap

n)a szilárd biomaszza végsőenergia-fogyasztása (az energiatermelésre használt szilárd biomassza mennyisége a következő ágazatokban):

(1)Energetikai ágazat

(a)Villamos energia

(b)Kapcsolt energiatermelés

(c)Hőenergia

(2)Belső ipari ágazat (felhasznált és saját felhasználásra termelt villamos energia, kapcsolt energiatermelés és hőenergia)

(3)Közvetlen lakossági végső fogyasztás

(4)Egyéb

2. rész

További jelentéstételi kötelezettségek az energiahatékonyság területén

Az energiahatékonyság területén a 19. cikk c) pontja alapján a következő kiegészítő információkat kell megadni:

a)az X-2 és X-1 évben végrehajtott (X az az év, amikor a jelentést be kell nyújtani) olyan fontosabb jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikák, intézkedések, finanszírozási intézkedések és programok a 4. cikk b) pontjában meghatározott célkitűzések elérése érdekében, amelyek előmozdítják az energiaszolgáltatási piacokat, javítják az épületek energiateljesítményét, a földgáz- és villamosenergia-infrastruktúra és a fűtés és hűtés energiahatékonysági potenciáljának hasznosítására irányuló intézkedések, a tájékoztatás és a képesítések javítása, az energiahatékonyságot előmozdító egyéb intézkedések;

b)A 2012/27/EU irányelv [a COM(2016)761 javaslatnak megfelelően módosított változat] 7. cikkének alkalmazásával elért energiamegtakarítás az X-3 és X-2 évben;

c)az egyes ágazatokban elért haladás és annak indokai, hogy az energiafogyasztás miért maradt állandó, illetve miért növekedett a végsőenergia-fogyasztó ágazatokban az X-3 és X-2 évben;

d)a tagállam központi kormányzatának tulajdonában és használatában lévő, 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek teljes olyan alapterülete, amely az X-2 és X-1 év január 1-jén nem felel meg a 2012/27/EU irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében említett, energiahatékonyságra vonatkozó követelményeknek;

e)a 2012/27/EU irányelv 5. cikke (1) bekezdésnek megfelelően az érintett tagállam központi kormányzatának tulajdonában és használatában lévő hűtött és/vagy fűtött épületek teljes olyan alapterülete, amelyet az X-3 és X-2 évben felújítottak, vagy a 2012/27/EU irányelv 5. cikke (6) bekezdésének megfelelően az adott központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő jogosult épületekben az energiamegtakarítás mértéke;

f)az X-3 és X-2 évben elvégzett energetikai auditok száma. Ezen túlmenően a területükön működő azon nagyvállalatok teljes száma, amelyekre a 2012/27/EU irányelv 8. cikkének (4) bekezdése alkalmazandó, valamint az ezeknél a vállalkozásoknál az X-3 és X-2 évben elvégzett energetikai auditok száma;

g)a villamos energiára alkalmazott nemzeti primerenergia-tényező;

h)az új és felújított közel nulla energiaigényű épületek száma és alapterülete az X-2 és X-1 évben a 2010/31/EU irányelv 9. cikkében meghatározottak szerint;

i)az azon internetes oldalra mutató internetes hivatkozás, ahol elérhető a 2012/27/EU irányelv 18. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, az energetikai szolgáltatókkal kapcsolatos jegyzék vagy felület.

VIII. MELLÉKLET

A BIOENERGIÁRÓL SZÓLÓ UNIÓS FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS

Az EU biomasszából származó energiáról szóló bioenergia-fenntarthatósági jelentése, amelyet a Bizottság az energiaunió helyzetéről szóló jelentéssel együtt fogad el a 29. cikk (2) bekezdésének d) pontja alapján, legalább a következő információkat tartalmazza:

a)melyek a különböző bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok relatív környezeti előnyei és költségei, milyen hatást gyakorol ezekre az Unió importpolitikája, milyen ellátásbiztonsági vonatkozások merülnek fel és a hazai termelés és az import közötti kiegyensúlyozott megközelítés milyen módon érhető el;

b)a biomassza előállításának és felhasználásának a fenntarthatóságra gyakorolt hatása az Unióban és a harmadik országokban, beleértve a biológiai sokféleségre gyakorolt hatást is;

c)a fenntartható biomassza jelenlegi és prognosztizált elérhetőségére és keresletére vonatkozó adatok és elemzések, beleértve a biomassza iránti megnövekedett kereslet által a biomassza-felhasználó ágazatokra kifejtett hatást is;

d)a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] IX. mellékletében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok technológiai fejlődése, hozzáférhetősége és fenntarthatósága, és ennek kapcsán az élelmezési és takarmányozási célú növények termesztésének a bioüzemanyag-előállítással való helyettesítéséből fakadó hatások értékelése, megfelelően figyelembe véve a 2008/98/EK irányelvben megállapított hulladékhierarchiát, a regionális és helyi gazdasági és technológiai körülményekre is figyelemmel a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét, továbbá a talajban a szükséges szénkészlet fenntartásával, valamint a talajminőségnek és az ökoszisztémák minőségének a megőrzésével kapcsolatos szempontokat;

e)a bioüzemanyagok valamennyi előállítási módja vonatkozásában a földhasználat közvetett megváltozásával kapcsolatban rendelkezésre álló tudományos kutatási eredményekre vonatkozó információk és azok elemzése, és emellett értékelés arról, hogy a földhasználat közvetett megváltozásából fakadó kibocsátások becsléséhez alapul vett elemzésben azonosított bizonytalansági tartomány csökkenthető-e, illetve hogy figyelembe lehet-e venni az uniós szakpolitikák – például a környezetvédelmi, az éghajlat- és az agrárpolitika – lehetséges hatásait; valamint

f)azon harmadik országok és tagállamok tekintetében, amelyek az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-üzemanyagok jelentős forrásai, a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 26. cikkének (2)–(7) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági és ÜHG-kibocsátásmegtakarítási kritériumok tiszteletben tartása érdekében a talaj, a víz és a levegőminőség védelme terén hozott nemzeti intézkedések;

A biomassza használatának köszönhető ÜHG-kibocsátásmegtakarításról szóló jelentésében a Bizottság a tagállamok által a VII. melléklet 1. részének (b) pontjával összhangban bejelentett értékeket veszi figyelembe, ideértve a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] VIII. melléklete szerinti, a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeit és az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományt. A Bizottság közzéteszi a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült előzetes középértékeit, valamint az e becslésekhez tartozó, az érzékenységi elemzés alapján megállapított tartományra vonatkozó adatokat. Ezenfelül a Bizottság értékeli, hogy a közvetlen kibocsátás-megtakarításra vonatkozó becslés változna-e és milyen irányban, ha behelyettesítési módszer alkalmazásának keretében számba vennék a társtermékeket is.

IX. MELLÉKLET

ÖNKÉNTES RENDSZEREK, AMELYEK TEKINTETÉBEN A BIZOTTSÁG A [2009/28/EK IRÁNYELVNEK A COM(2016) 767 JAVASLAT SZERINTI ÁTDOLGOZÁSA] 27. CIKKÉNEK (4) BEKEZDÉSE SZERINT HATÁROZATOT FOGADOTT EL

Az azon önkéntes rendszerekről szóló jelentés, amelyek tekintetében a Bizottság a [2009/28/EK irányelvnek a COM(2016) 767 javaslat szerinti átdolgozása] 27. cikkének (4) bekezdése szerint határozatot hozott, amelyet a Bizottság a 29. cikk (2) bekezdésének e) pontja alapján az energiaunió helyzetéről szóló jelentéssel együtt kétévente fogad el, tartalmazza a Bizottság értékelését legalább a következőkről:

a)az auditok függetlensége, módja és gyakorisága az e követelmények kapcsán a Bizottság által a szóban forgó önkéntes rendszer elfogadásáról szóló dokumentációban megfogalmazottakkal, valamint az ágazati legjobb gyakorlattal kapcsolatban;

b)az előírásoknak való nem megfelelés feltárására és kezelésére szolgáló módszerek hozzáférhetősége, az e módszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok és e módszerek alkalmazásának átláthatósága, különös tekintettel a rendszer tagjai részéről elkövetett – vélt vagy valós – súlyos jogsértésekkel kapcsolatos helyzetek kezelésére;

c)átláthatóság, különösen a rendszer hozzáférhetőségével kapcsolatban, az alapanyagok származási országaiban és régióiban használt nyelveken elkészült fordítások elérhetősége, a tanúsítvánnyal rendelkező üzemeltetők és a vonatkozó tanúsítványok listájának hozzáférhetősége és az audit jelentések hozzáférhetősége;

d)az érdekelt felek bevonása, különös tekintettel az őslakos és helyi közösségekkel a rendszer kidolgozása és felülvizsgálata, valamint az auditok során a határozathozatalt megelőzően folytatott konzultációra, valamint az általuk tett észrevételekre adott válaszokra;

e)a rendszer általános megbízhatósága, különösen az ellenőrök és a rendszer megfelelő szerveinek akkreditálására, képesítésére és függetlenségére vonatkozó szabályok fényében;

f)a rendszer piaci aktualizálása, tanúsítvánnyal ellátott alapanyagok és bioüzemanyagok mennyisége származási országonként és típusonként, a résztvevők száma;

g)a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről a rendszer által a tag(ok)nak nyújtott igazolások nyomon követésére szolgáló olyan mechanizmus bevezetésének egyszerűsége és hatékonysága, amely a csalárd tevékenységek megelőzésének eszközéül szolgál, különös tekintettel a vélt csalás, illetve adott esetben egyéb szabálytalanság felfedésére, kezelésére és nyomon követésére, valamint a felfedett csalások és szabálytalanságok eseteinek számára;

h)lehetőségek arra, hogy a szervezeteket felhatalmazzák arra, hogy a tanúsító szerveket elismerjék és ellenőrizzék;

i)a tanúsító szervek elismerésének és akkreditációjának feltételei;

j)a tanúsító szervek ellenőrzésének szabályai;

k)a legjobb gyakorlatok előmozdításának vagy további javításának módjai.

X. MELLÉKLET

NEMZETI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZEREK

A 30. cikkben említett információk a következőket tartalmazzák:

a)a 2003/87/EK irányelv szerinti tevékenységek és létesítmények vonatkozásában bejelentett adatok és módszerek az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének elkészítése céljából és annak érdekében, hogy az ÜHG-kibocsátások tekintetében biztosítsák az Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerébe bejelentett és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében szereplő adatok közötti konzisztenciát;

b)az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékének elkészítése céljából a 517/2014/EU rendelet 20. cikke alapján a különböző ágazatokban a fluortartalmú gázokra vonatkozóan meglévő jelentéstételi rendszer révén összegyűjtött adatok;

c)az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeinek előkészítése céljából a 166/2006/EK rendelet alapján a különböző létesítmények által bejelentett kibocsátáshoz és forrásadatok és -módszerek;

d)az 1099/2008/EK rendelet alapján bejelentett adatok;

e)a földterületek földrajzi nyomon követésén keresztül a meglévő uniós és tagállami programokkal és felmérésekkel összefüggésben gyűjtött adatok, beleértve a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírást, valamint az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz).

XI. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

525/2013/EU rendelet

Ez a rendelet

1. cikk

1. cikk (1) bekezdés

2. cikk

3. cikk

4. cikk

14. cikk

5. cikk

30. cikk (1) bekezdés; 30. cikk (2) bekezdés; 30. cikk (6) bekezdés; X. melléklet

6. cikk

30. cikk (3) bekezdés; 30. cikk (6) bekezdés

7. cikk

23. cikk (2) bekezdés; 23. cikk (3) bekezdés; 23. cikk (5) bekezdés; 23. cikk (6) bekezdés; III. melléklet

8. cikk

23. cikk (1) bekezdés a) pont; 23. cikk (1) bekezdés utolsó albekezdés; 23. cikk (6) bekezdés

9. cikk

30. cikk (4) bekezdés; 30. cikk (5) bekezdés

10. cikk

33. cikk

11. cikk

12. cikk

32. cikk

13. cikk

16. cikk (1) bekezdés a) pont; 16. cikk (3) bekezdés; 16. cikk (4) bekezdés; IV. melléklet

14. cikk

16. cikk (1) bekezdés b) pont; 16. cikk (2) bekezdés; 16. cikk (3) bekezdés; 16. cikk (4) bekezdés; V. melléklet

15. cikk

17. cikk (1) bekezdés; VI. melléklet 1. rész

16. cikk

17. cikk (2) bekezdés a) pont; VI. melléklet 2. rész

17. cikk

17. cikk (2) bekezdés b) pont; 17. cikk (3) bekezdés; 17. cikk (4) bekezdés; VI. melléklet 3. rész

18. cikk

15. cikk (2) bekezdés e) pont; 15. cikk (2) bekezdés második albekezdés

19. cikk

20. cikk

21. cikk

25. cikk (1) bekezdés c) pont; 25. cikk (4) bekezdés; 25. cikk (7) bekezdés

22. cikk

23. cikk

34. cikk (1) bekezdés d) pont; 34. cikk (1) bekezdés e) pont; 34. cikk (1) bekezdés f) pont; 34. cikk (1) bekezdés g) pont; 34. cikk (1) bekezdés h) pont;

24. cikk

35. cikk

25. cikk

26. cikk

37. cikk

27. cikk

28. cikk

50. cikk

29. cikk

(1) Biztosítani kell az összeegyeztethetőséget a 14. cikk szerinti hosszú távú kibocsátáscsökkentési stratégiával.
(2) A 2021-től 2030-ig tartó időszakot felölelő terv tekintetében: A tagállamok ÜHG-kibocsátásra vonatkozó 2030-ra kitűzött kötelező nemzeti céljai és az éves kötelező nemzeti korlátok a [ ] rendelet [közös kötelezettségvállalási rendelet] alapján.
(3) [ ] rendelet [LULUCF].
(4) Biztosítani kell az összhangot a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló [a COM(2016) 52 javaslat szerinti] rendeletben előírt megelőzési cselekvési tervekkel és veszélyhelyzeti tervekkel, valamint a villamosenergia-ágazatban a kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló [a COM(2016) 862 javaslat szerinti] rendeletben előírt felkészülési tervekkel.
(5) A transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.) összhangban.
(6) Ezen intézkedések megtervezésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük a meglévő létesítmények életciklusának végét és a felújítás lehetőségét.
(7) A 2010/31/EU irányelv [a COM(2016) 765 javaslatnak megfelelően módosított változat] 2a. cikkével összhangban.
(8) A 2012/27/EU irányelv 18. cikkével összhangban.
(9) A 2012/27/EU irányelv 8. cikkével összhangban.
(10) A 2012/27/EU irányelv 12. és 17. cikkével összhangban.
(11) A 2012/27/EU irányelv 19. cikkével összhangban.
(12) A 2012/27/EU irányelv 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban.
(13) A szakpolitikáknak és intézkedéseknek tükrözniük kell az „először az energiahatékonyság” elvet.
(14) Biztosítani kell az összhangot a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 994/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló [a COM(2016) 52 javaslat szerinti] rendeletben előírt megelőzési cselekvési tervekkel és veszélyhelyzeti tervekkel, valamint a villamosenergia-ágazatban a kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló [a COM(2016) 862 javaslat szerinti] rendeletben előírt felkészülési tervekkel.
(15) A szakpolitikáknak és intézkedéseknek tükrözniük kell az „először az energiahatékonyság” elvet.
(16) A közös érdekű projektek regionális csoportjain kívül, amelyeket 347/2013/EU rendelet alapján hoztak létre.
(17) A közös érdekű projektek regionális csoportjain kívül, amelyeket 347/2013/EU rendelet alapján hoztak létre.
(18) A [2009/72/EK irányelvnek a COM(2016) 864 javaslat szerinti átdolgozása és a 714/2009/EK rendeletnek a COM(2016) 861 javaslat szerinti átdolgozása] összhangban.
(19) A 2012/27/EU irányelv 15. cikkének (8) bekezdésével összhangban.
(20) A terv B. szakaszában jelentendő paraméterek és változók részletes listáját lásd a 2. részben.
(21) A jelenlegi helyzet a nemzeti terv benyújtásának időpontjában (vagy a legkésőbbi rendelkezésre álló időpontban) fennálló állapotokat tükrözi. A meglévő szakpolitikák és intézkedések közé a végrehajtott és elfogadott szakpolitikák és intézkedések tartoznak. Az elfogadott szakpolitikák és intézkedések olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekről a nemzeti terv benyújtásának időpontjában kormányzati döntést hoztak, és egyértelmű kötelezettséget vállaltak a végrehajtás folytatására. A végrehajtott szakpolitikák és intézkedések olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekre a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtásának időpontjában a következők közül egy vagy több alkalmazandó: közvetlenül alkalmazandó európai jogszabály vagy nemzeti jogszabály van érvényben, egy vagy több önkéntes megállapodást fogadtak el, pénzügyi erőforrásokat rendeltek hozzájuk, humán erőforrásokat mozgósítottak.
(22) A külső tényezők kiválasztása alapulhat a 2016-os uniós referencia-forgatókönyv alapfeltevésein, illetve az ugyanezekre a változókra vonatkozó más későbbi szakpolitikai forgatókönyveken. Emellett a 2016-os uniós referencia-forgatókönyv tagállamokra vonatkozó eredményei, valamint az ezt követő többi szakpolitikai forgatókönyv eredményei hasznos információforrások lehetnek a meglévő szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló nemzeti előrejelzések és a hatásvizsgálatok kidolgozásakor.
(23) A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban.
(24) Ez a megszokott referencia-előrejelzés szolgál alapul a 2030-ra vonatkozó végső- és primerenergia-fogyasztási célhoz (amelyet a 2.3. pont ismertet), valamint az átváltási tényezőkhöz.
(25) A jelenlegi átviteli és szállítási infrastruktúrának az átvitelirendszer- és szállításirendszer-üzemeltetők (TSO-k) által elvégzett áttekintése alapján.
(26) A TSO-k nemzeti hálózatfejlesztési tervei és regionális beruházási tervei alapján.
(27) A jelenlegi átviteli és szállítási infrastruktúrának a TSO-k által elvégzett áttekintése alapján.
(28) A TSO-k nemzeti hálózatfejlesztési tervei és regionális beruházási tervei alapján.
(29) A tervezett szakpolitikák és intézkedések a vita tárgyát képező alternatívákat jelentik, amelyek esetében reális esély van arra, hogy a nemzeti terv vagy eredményjelentés benyújtása után elfogadják és végrehajtják azokat. Ebből adódóan az 5.1.i. szakasz szerinti előrejelzéseknek nem csak a végrehajtott és elfogadott szakpolitikákat és intézkedéseket kell tartalmazniuk (a meglévő szakpolitikákon és intézkedéseken alapuló előrejelzések), hanem a tervezett szakpolitikákat és intézkedéseket is.
(30) Az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról és a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló [a COM(2013) 920 javaslat szerinti] irányelv.
(31) A 2021-től 2030-ig tartó időszakot felölelő terv tekintetében: a lista mindegyik paramétere/változója tekintetében mind a 4., mind pedig az 5. szakaszban ötéves intervallumokban jelenteni kell a 2005 és 2040 közötti időszak (adott esetben a 2005 és 2050 közötti időszak) trendjeit, a 2030-as év vonatkozásában is. A külső alapfeltevéseken, illetve a modellezés eredményén alapuló paramétereket jelezni kell.
(32) A bejelentett adatoknak és előrejelzéseknek lehetőség szerint az EUROSTAT adataira és a megfelelő ágazati jogszabályokban az európai statisztikák bejelentésére használt módszertanra kell épülniük, és összeegyeztethetőnek kell lenniük azokkal, mivel az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelettel összhangban az európai statisztikák a jelentéstételi és ellenőrzési célra felhasznált statisztikai adatok elsődleges forrásai.
(33) Megjegyzés: minden előrejelzést változatlan árakon kell elvégezni (az árak tekintetében 2016 a bázisév).
(34) A Bizottság ajánlásokat fog kiadni az előrejelzések fő paramétereire vonatkozóan, legalább a kőolaj, a földgáz és a szén importára, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szén-dioxid-ára tekintetében.
Top