EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.11.15.

COM(2023) 716 final

2023/0404(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

UNIÓS TEHETSÉGBÁZIS LÉTREHOZÁSÁRÓL

{SEC(2023) 716 final} - {SWD(2023) 716 final} - {SWD(2023) 717 final} - {SWD(2023) 718 final}

INDOKOLÁS

1.1.A javaslat indokai és céljai

A legális migráció a migrációs és menekültügyi paktumban 1 meghatározott átfogó migrációs megközelítés alapvető része. A tényleges legális beutazási lehetőségek segíthetnek csökkenteni az irreguláris migrációt és pótolhatják a munkaerőpiacunkon tapasztalható hiányt. Míg a tagállamok fenntartják a jogot arra, hogy meghatározzák a harmadik országokból munkavállalási céllal érkezők befogadásának volumenét, az EU közös migrációs politikájának tükröznie kell az uniós gazdaság integrációját és a tagállamok munkaerőpiacainak kölcsönös függőségét. Ezért – amint azt az új paktum is hangsúlyozza – az uniós szakpolitikáknak egyenlő versenyfeltételeket kell teremteniük a nemzeti munkaerőpiacok mint migrációs célpontok között. Emellett segíteniük kell a tagállamokat abban, hogy uniós tagságukat a tehetségek idevonzásának eszközeként használják fel.

Az uniós munkáltatók, különösen a kkv-k számos szakmában akut és strukturális munkaerő- és szakemberhiánnyal szembesülnek 2 . Például a zöld és digitális gazdaságra való uniós átállás bizonyos ágazatokban nagy keresletet teremt bizonyos készségek iránt, és szükségessé teszi gazdaságaink és munkaerőpiacaink szerkezetátalakítását 3 . A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben az is világossá vált, hogy kezelni kell az egészségügyi ágazatban tapasztalható munkaerő- és szakemberhiányt 4 . A népesség elöregedésének és a munkaképes korú népesség csökkenésének perspektívája, valamint a munkaerőpiac működéséhez kapcsolódó hatékonysági problémák jelentős nyomást és hosszú távú kihívásokat jelentenek az EU és tagállamai számára, hogy hatékonyan kezeljék ezeket a hiányokat.

Az EU átfogó megközelítéssel kezeli ezeket a hiányokat, amely magában foglalja az inaktív uniós lakosság aktiválását, a meglévő munkaerő átképzését és továbbképzését 5 , a munkakörülmények javítását és az EU-n belüli mobilitás megkönnyítését. Tekintettel azonban a növekvő munkaerőpiaci igényekre, a munkaerő-migrációnak is e politikacsomag részét kell képeznie. Ezért az uniós belföldi munkaerőben rejlő kiaknázatlan lehetőségek kiaknázása mellett az EU-n kívülről érkező tehetségek és készségek vonzása is hozzájárulhat a meglévő és jövőbeli munkaerő- és szakemberhiány kezeléséhez, beleértve a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódókat is. Emellett arra ösztönzi a potenciális gazdasági migránsokat, hogy legális csatornákon keresztül érkezzenek az EU-ba, ami hozzájárul az irreguláris migrációra nehezedő nyomás csökkentéséhez.

A harmadik országbeli munkáltatók és álláskeresők azonban továbbra is számos, a nemzetközi munkaerő-toborzással kapcsolatos kihívással szembesülnek. Ez aláássa a legális migrációs útvonalakban rejlő lehetőségeket az EU munkaerő- és szakemberhiányának kezelésére. A nemzetközi munkaközvetítés gyakran nehézkes és eredménytelen a hatékony csatornák és eszközök hiánya, a munkaerő-felvételi folyamatokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférés és azok megértésének nehézségei, valamint az ezen eljárásokhoz kapcsolódó magas költségek miatt. Ez – a tisztességtelen munkaerő-felvétel és a kizsákmányoló munkafeltételek érzékelt kockázatával együtt – visszatarthatja a harmadik országbeli állampolgárokat attól, hogy munkalehetőségeket keressenek az EU-ban. Emellett a külföldön szerzett képesítések és készségek pontosságával, minőségével és összehasonlíthatóságával kapcsolatos bizonytalanság az egyik fő visszatartó erő az uniós munkáltatók és a harmadik országbeli állampolgárok számára, hogy a nemzetközi munkaerő-felvételre támaszkodjanak. A munkaerő-migrációs útvonalaknak az EU munkaerő- és szakemberhiányának kezelésére való korlátozott használata a migrációs keret általános széttöredezettségével is összefügg, ami összetett és nehézkes eljárásokat eredményez, amelyeket nehéz megérteni, és amelyek között nehéz navigálni mind a munkáltatók, mind a harmadik országbeli állampolgárok számára. Emellett következetlen és széttagolt megközelítés érvényesül a harmadik országokkal a legális migráció és általában a migrációkezelés terén folytatott együttműködés terén, ami megakadályozza az EU-t abban, hogy vonzza a számára szükséges tehetségeket, és teljes mértékben kihasználja az átfogó migrációkezelés terén folytatott előnyös együttműködésben rejlő lehetőségeket.

E célból a migrációs és menekültügyi paktum kifejezetten elismerte, hogy tovább kell vizsgálni egy uniós tehetségbázis kialakítását. Ezt a kezdeményezést hivatalosan a készségek és tehetségek vonzásáról szóló, 2022. áprilisi európai bizottsági közlemény jelentette be 6 .

Az uniós tehetségbázis célja, hogy részben kezelje a fent említett kihívásokat azáltal, hogy megkönnyíti egy olyan állásajánlat megtartását, amely a legális migrációra vonatkozó uniós kerettel összhangban a munkavállaláshoz kapcsolódó vízum vagy tartózkodási engedély megszerzésének alapvető előfeltétele. Ezenkívül egyértelműbb és átláthatóbb tájékoztatást nyújt majd a bevándorlásról, a foglalkoztatásról és a képesítések elismerésére vonatkozó szabályokról az uniós tagállamokban, és ezáltal megkönnyíti a bevándorlási és elismerési eljárásokhoz való hozzáférést. Végezetül, azáltal, hogy eszközt biztosít a tehetséggondozási partnerségek keretében történő munkaközvetítések végrehajtásához, hozzá fog járulni a harmadik országokkal a munkaerő-migráció terén folytatott együttműködés javításához is, figyelembe véve ugyanakkor a harmadik országok aggályait és a munkaerőpiaci igényeket.

Az uniós tehetségbázis lesz az első olyan uniós szintű platform, amelynek célja, hogy megkönnyítse a nemzetközi munkaerő-felvételt, és lehetőségeket biztosítson azon harmadik országból származó álláskeresők számára, akik érdeklődnek és rendelkeznek az uniós szintű hiányszakmákban való munkavégzéshez szükséges készségekkel. Az online platform támogatni fogja az Unióban letelepedett munkáltatók állásajánlatainak és az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező, harmadik országból származó álláskeresők profiljának megfeleltetését. Ez önkéntes eszköz lesz az érdekelt tagállamok számára. Nyitva áll majd az alacsonyan, a közepesen és magasan képzett álláskeresők előtt is. Az uniós tehetségbázis a minden készségszinten hiányszakmákat célozza meg, további könnyítéseket biztosítva a tehetséggondozási partnerségek végrehajtásához. Az uniós tehetségbázis informatikai platformja konkrét eszközöket fog integrálni az azonosítás és a megfeleltetés megkönnyítése érdekében, ugyanakkor hasznosítani fogja a meglévő EURES-platform bizonyos informatikai elemeinek további felhasználását. Ez a platform további szolgáltatásokat is biztosít a nemzetközi munkaerő-toborzás támogatására, beleértve a munkaerő-felvételi és bevándorlási szabályokkal, valamint az elismerési eljárásokkal, a munka- és életkörülményekkel kapcsolatos tájékoztatást, továbbá a részt vevő tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjai által nyújtott egyedi támogatást.

Egyes tagállamok már elismerték a legális migráció és a tehetségvonzó politikák kulcsfontosságú szerepét, például azáltal, hogy előmozdítják a migrációs folyamatok egyszerűsítését célzó egyedi rendszereket, bizonyos hiányszakmák esetében a munkaerőpiaci tesztből való kizárást, valamint néhány esetben a nemzetközi munkaközvetítési platformokat. A Bizottság technikai támogatási eszköze keretében jelenleg több tagállam részesül technikai támogatásban a munkaerő-migrációval kapcsolatos reformok kidolgozásához vagy végrehajtásához. Összességében a harmadik országból származó álláskeresők vonzására irányuló, tagállamok közötti harmonizált megközelítés hiánya, valamint a meglévő nemzeti platformok szélesebb körű globális szintű, potenciálisan korlátozott láthatósága csökkenti a tagállamok azon képességét, hogy méretgazdaságosságot érjenek el a tehetségvonzó politikák egyedi kidolgozása során. Ezért az uniós tehetségbázis kifejezetten támogatni fogja a részt vevő tagállamokat a nemzetközi munkaerő-toborzással kapcsolatos néhány fő kihívás kezelésében.

1.2.Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a javaslat a Bizottság 2020. szeptember 23-án elfogadott migrációs és menekültügyi paktumát követi, amely a legális migrációt az EU migrációval kapcsolatos átfogó megközelítésének alapvető részeként ismerte el, és kötelezettséget vállalt arra, hogy tovább vizsgálja a harmadik országbeli szakképzett munkavállalók uniós tehetségbázisát, amely a nemzetközi munkaerő-toborzás egész Unióra kiterjedő platformjaként működhetne. A paktum azt is hangsúlyozta, hogy a hatékony legális beutazási lehetőségek előnyösek lehetnek az uniós munkaerőpiac számára, és hozzájárulhatnak az irreguláris migráció csökkentéséhez.

Az EU vonzerejének növelése és az általános migrációkezelés javítása érdekében a Bizottság 2022 áprilisában elfogadta a készségekről és tehetségekről szóló csomagot, amely kezdeményezéseket terjeszt elő e célok elérése érdekében. A csomag bejelentette, hogy szándékában áll létrehozni egy uniós tehetségbázist. Ezt határozottan támogatta az Európai Parlament a legális migrációs politikáról szóló 2021. évi két állásfoglalásában 7 , az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága pedig a készség- és tehetséggondozási csomagról szóló véleményében 8 .

A munkaerő-migrációs útvonalakat jelenleg a legális migrációra vonatkozó uniós vívmányok szabályozzák, amelyek meghatározzák a tartózkodási és munkavállalási engedélyek megadásának és visszavonásának feltételeit, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokat. A jogszerű migrációról szóló hatályos irányelvek harmonizálják a harmadik országbeli állampolgárok bizonyos kategóriáinak – többek között munkaügyi célú – beutazására és tartózkodására vonatkozó tagállami feltételeket. E tekintetben az uniós tehetségbázisra vonatkozó kezdeményezés javítaná a legális migrációról szóló uniós irányelvek alkalmazását. Az uniós tehetségbázis különösen azáltal, hogy online információs és támogatási szolgáltatások nyújtása révén egyértelműbbé teszi a legális migrációra vonatkozó jogszabályi keretet, megkönnyítené az eljárásokhoz való hozzáférést, és ezáltal jogszerű útvonalakon keresztül támogatná a harmadik országbeli állampolgárok nemzetközi toborzását.

Emellett a Bizottság tehetséggondozási partnerségeket 9 indít konkrét partnerországokkal a nemzetközi mobilitás és a készségek kölcsönösen előnyös módon történő fejlesztése érdekében, a migrációkezelés átfogó megközelítésének részeként. A tehetséggondozási partnerségek a migrációs és menekültügyi paktum külső dimenziójának egyik kulcsfontosságú elemét képezik, és a készségek és tehetségek EU-ba vonzásáról szóló bizottsági közleménnyel összhangban működnek. Az uniós tehetségbázis támogatni fogja a tehetséggondozási partnerségek végrehajtását azáltal, hogy eszközt biztosít az e partnerségekben részt vevő partnerországokból származó álláskeresők hatékony munkaközvetítéséhez. Növelni fogja a harmadik országokkal a legális migráció terén folytatott uniós együttműködés hatékonyságát, és ennek következtében az általános migrációkezelést. Az uniós tehetségbázisnak támogatnia kell a tehetséggondozási partnerségek végrehajtását is.

Amint azt az EU-ba irányuló védelem legális lehetőségeiről szóló 2020. évi bizottsági ajánlás 10 is megerősítette, a Bizottság támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit is, hogy az EU-ba irányuló legális és biztonságos csatornákat biztosítsanak és azokat bővítsék a nemzetközi védelemre szorulók számára világszerte. Mivel az uniós tehetségbázis nyitva áll majd a harmadik országból származó valamennyi álláskereső előtt, beleértve a nemzetközi védelemre szorulókat is, a kiegészítő lehetőségek működőképessé tételét is támogatni fogja.

1.3.Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az uniós tehetségbázis kiegészíti az EU-n belüli munkaerő- és szakemberhiány kezelésére törekvő uniós szakpolitikai kezdeményezéseket, például az európai készségfejlesztési programot 11 , amely elismeri, hogy a legális migráció tekintetében stratégiaibb megközelítésre van szükség, amely a tehetségek jobb vonzására és megtartására irányul a növekedési és innovációs potenciál előmozdítása érdekében, valamint a legális migrációt a szakemberhiánnyal küzdő régiók és foglalkozások felé irányítja.

Emellett az uniós tehetségbázis hozzá fog járulni a zöld és digitális átállás megvalósításához az EU-ban, összhangban a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabállyal 12 és a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervvel 13 , amely elismeri, hogy fel kell vértezni a munkaerőt az ezen ipari átálláshoz szükséges készségekkel.

Az uniós tehetségbázis összhangban van az új európai innovációs menetrenddel is, mivel támogatná az induló vállalkozásokat és az innovatív vállalkozásokat abban, hogy megfelelő készségekkel rendelkező, harmadik országból származó álláskeresőket találjanak, valamint az EU hosszú távú versenyképességéről szóló közleménnyel 14 , amely hangsúlyozza a szakemberhiány kezelésének szükségességét is.

Az EURES-hálózat a tagállamok közötti együttműködés kerete a munkavállalók Unión belüli szabad mozgása gyakorlásának megkönnyítése érdekében. Támogatja az EU-n belüli munkavállalói mobilitást azáltal, hogy összegyűjti az állásajánlatokat és a pályázók önéletrajzát. Bár nem áll nyitva az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező, harmadik országból származó állampolgárok toborzása előtt, az EURES néhány jól bevált elemét – például az állami foglalkoztatási szolgálatok szerepét, az élet- és munkakörülményekre vonatkozó információk biztosítását, valamint az adatcserére és az adatformátumokra vonatkozó technikai előírásokat – újra kell hasznosítani az uniós tehetségbázis létrehozása során. Az állami foglalkoztatási szolgálatoknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk az uniós tehetségbázis végrehajtásában. Az EU-ban már jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok igénybe vehetik a nemzeti állami foglalkoztatási szolgálatok támogatását ahhoz, hogy abban a tagállamban találjanak munkát, ahol tartózkodnak. Emellett az EU-ban jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok is igénybe vehetik az EURES-t, ha jogosultak másik uniós tagállamba költözni és munkát vállalni.

Ezenkívül az uniós tehetségbázis az egész EU-ra kiterjedő hiányszakmákat fog megcélozni, szinergiákat teremtve a foglalkoztatáspolitikával. E tekintetben relevánsnak tekinthető az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), az EUROFOUND és a CEDEFOP szerepe a meglévő hiányszakmák uniós szintű azonosításában, valamint az álláskeresők és a munkáltatók EURES-platformon keresztül történő összehangolásának megkönnyítése terén már kialakult szerep és szakértelem. A jövőre nézve további szinergiákat kell feltárni az Európai Munkaügyi Hatóság szerepe és az uniós tehetségbázis jövőbeli irányítása és végrehajtása között.

Az uniós tehetségbázis a tehetségek mobilitásáról szóló bizottsági csomag egyik kulcsfontosságú eleme a készségek európai évének részeként. A csomag tartalmazza továbbá a készségek és tehetségek mobilitásáról szóló közleményt, a harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek elismeréséről szóló bizottsági ajánlásra irányuló javaslatot, valamint az „Európa mozgásban” című tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot – tanulási mobilitási lehetőségek mindenki számára. Az elfogadott intézkedések célja a tehetségek mobilitásának megkönnyítése, a külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiaci megfeleltetésének támogatása, valamint annak elősegítése, hogy a tagállamok és a munkáltatók elismerjék képesítéseiket és hatékonyabban érvényesítsék készségeiket. Céljuk, hogy növeljék az EU vonzerejét az Európán kívülről érkező tehetségek számára, és segítsék annak biztosítását, hogy az EU-n belüli tehetségeket teljes mértékben kihasználhassák.

Emellett az uniós tehetségbázis összhangban van a közelmúltban elfogadott, „Demográfiai változások Európában: cselekvési eszköztár” című bizottsági közleménnyel. A közlemény elismeri, hogy az EU népességének elöregedése és zsugorodása – amennyiben nem kezelik – várhatóan súlyosbítja a munkaerőhiányt, növeli az állami költségvetésekre nehezedő nyomást, és hatással lesz az EU versenyelőnyére. Bemutatja a tagállamoknak azokat az átfogó szakpolitikai eszközöket, amelyek uniós szinten már rendelkezésre állnak annak érdekében, hogy az EU valamennyi generációját képessé tegyék életválasztásaik, valamint a gazdaságban és a társadalom egészében rejlő potenciáljuk megvalósítására, és támogassák őket abban. A közlemény azt is megállapítja, hogy a hiányokat szükség esetén kezelt legális migráció révén kell kezelni, teljes mértékben kiegészítve az EU-n belüli tehetségek kiaknázását.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

2.1.Jogalap

2.2.Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve értelmében uniós szintű intézkedés csak akkor hozható, ha a kitűzött célokat a tagállamok önmagukban nem tudják megvalósítani, az Unió szintjén azonban jobban megvalósíthatók.

Az EUMSZ kifejezetten felhatalmazza az Uniót arra, hogy közös bevándorlási politikát alakítson ki, ezért ez egyértelmű, uniós szinten megvalósítandó célkitűzés. Ugyanakkor a legális migráció az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, és az EUMSZ 79. cikke elismeri a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák a harmadik országokból a területükre munkavállalás céljából érkező harmadik országbeli állampolgárok számát. A szubszidiaritás elve alkalmazandó, mivel ez a terület megosztott hatáskörbe tartozik.

A (zöld és digitális) kettős átállás demográfiai kihívásaira és követelményeire tekintettel valamennyi tagállam készség- és munkaerőhiánnyal küzd, amely várhatóan növekedni fog. A tagállamok már most is kezelik ezeket a kihívásokat a nemzeti munkaerő aktiválásával, továbbképzéssel, átképzéssel, az EU-n belüli mobilitás előmozdításával és bizonyos szakmákban a munkakörülmények javításával. A hiányokra adott átfogó válasz fontos eleme azonban a legális migráció is.

Az, hogy a munkaerő- és szakemberhiány kezelése érdekében a meglévő munkaerő-migrációs csatornákon keresztül korlátozottan toboroznak képzett harmadik országbeli állampolgárokat, jelentős határokon átnyúló komponenssel rendelkezik.

Bár egyes tagállamok már elismerik a legális migráció kulcsfontosságú szerepét, és a tehetségek vonzására irányuló politikákat dolgoztak ki, a harmadik országbeli állampolgárok nemzetközi toborzásának javítását célzó nemzeti kezdeményezések és szakpolitikák nagymértékben széttagoltak, és beavatkozásuk mértéke tekintetében tagállamonként eltérőek.

Csak néhány tagállam rendelkezik nemzeti szintű digitális platformokkal és tehetségvonzó eszközökkel, amelyek kifejezetten a harmadik országból származó álláskeresőket célozzák meg azáltal, hogy álláskeresési támogatást és a nemzetközi munkaerő-felvétel szempontjából releváns információkat kínálnak. Alkalmazási körük azonban gyakran korlátozott, mivel főként a magasan képzett munkavállalókat célozzák meg (miközben az uniós hiányok minden készségszintet érintenek), és korlátozott funkciókkal rendelkeznek. Emellett ezek az eszközök a nemzeti munkaerőpiacokra összpontosítanak, így nem használják ki az uniós együttműködés által kínált méretgazdaságosságot a harmadik országbeli állampolgárok vonzására.

Ezért a harmadik országbeli állampolgárok toborzása előtt álló akadályokat az egyes tagállamok nem tudják megfelelően kezelni.

Előfordulhat, hogy a tagállamok – különösen a világszerte kevésbé látható kisebb tagállamok – nem tudnak elegendő potenciális munkavállalót vonzani harmadik országokból. Ezért a nemzeti szintű kezdeményezések nem kezelnék hatékonyan a munkaerőhiányt az EU-ban, míg egy egységes platform segíthetne összekapcsolni és áthidalni a harmadik országokból származó potenciális munkaerő-kínálat és a tagállamokban letelepedett munkáltatók kereslete közötti szakadékot, ezáltal hatékonyabban vonzva a külföldi tehetségeket ahhoz képest, amit az egyedül fellépő tagállamok elérhetnének. Emellett a különböző meglévő nemzeti vagy magánplatformokat széttöredezettség és a koordináció hiánya jellemzi, amit csak egy átfogó és egyszerűsített megközelítést biztosító uniós szintű platform révén lehetne leküzdeni.

Az EU egésze vonzóbb a migráció iránt érdeklődő harmadik országbeli állampolgárok számára, mint az egyes tagállamok külön-külön összesen. Az uniós tehetségbázis – amely a bevándorlással és a munkaerő-toborzással kapcsolatos átlátható információkat, valamint támogató szolgáltatásokat is nyújtó, az egész EU-ra kiterjedő munkaközvetítési platform – javítaná a munkaerő-migráció kezelésének általános hatékonyságát uniós szinten, és előmozdítaná az EU-t mint célhelyet a harmadik országból származó olyan álláskeresők számára, akik képesek pótolni a készséghiányt. Az uniós együttműködés révén elérhető méretgazdaságosságnak köszönhetően az EU felkészültebb lenne arra, hogy globális szinten versenyezzen a külföldi tehetségek vonzásában. Ez biztosítani fogja a szükséges készségekkel rendelkező potenciális álláskeresők számának növelését, valamint az egyes tagállamokban a munkáltatók munkaerő-szükségleteinek jobb kielégítését. Egyértelmű üzenetet küldene a harmadik országból származó álláskeresőknek arról, hogy az EU készen áll arra, hogy befogadja őket a munkaerőpiacán, miközben védelmet nyújt a tisztességtelen munkaerő-felvétellel és a kizsákmányoló munkafeltételekkel szemben.

2.3.Arányosság

Ez a kezdeményezés nem váltaná fel a nemzetközi munkaerő-toborzással kapcsolatos nemzeti kezdeményezéseket és platformokat, és nem határozná meg a tehetségek vonzására irányuló tagállami politikákat. Emellett, mivel az uniós tehetségbázis nem jelent új legális migrációs útvonalat, nem érintené a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák, hány harmadik országbeli állampolgárt engednek be a területükre, sem pedig a nemzeti szintű munkaerőpiaci tesztek bevezetésével kapcsolatos mérlegelési jogkörüket. A nemzetközi toborzást elősegítő önkéntes eszközként az uniós tehetségbázis további uniós szintű támogatást nyújtana. A kezdeményezés azokra a szempontokra korlátozódik, amelyeket a tagállamok önmaguk nem tudnak kielégítően megvalósítani, és amelyek tekintetében az EU jobb helyzetben van a méretgazdaságosság elérése érdekében való fellépés terén. Így a tagállamok fenntarthatnák eszközeiket, és kiegészíthetnék azokat az új platformmal. Ennek a kezdeményezésnek tehát az a hozzáadott értéke lenne, hogy támogatná a tagállamokat, amelyek már dolgoznak a tehetségek vonzására irányuló politikákon. Azok a tagállamok, amelyek nem rendelkeznek hasonló eszközzel, saját eszköz létrehozása helyett használhatnák az uniós tehetségbázist. Összességében az uniós tehetségbázis segítene vonzóvá tenni a harmadik országbeli állampolgárok külföldről érkező munkavállalóit abban az esetben, ha a tagállamokban a munkaerő- és szakemberhiányt más módon nem lehet megfelelően pótolni. Emellett az uniós tehetségbázis azáltal, hogy a nemzetközi munkaerő-felvétel megkönnyítése érdekében az egész EU-ra kiterjedő platformot biztosít, globális szinten nagyobb láthatóságot biztosítana az uniós munkáltatók által meghirdetett állásajánlatok számára, valamint a potenciális jelöltek szélesebb körét tenné elérhetővé az uniós vállalkozások számára.

A fentiek alapján a javaslat nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

2.4.A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat célja, hogy létrehozza az uniós tehetségbázist, egy uniós szintű platformot, amelynek célja, hogy megkönnyítse a nemzetközi munkaerő-felvételt, és lehetőséget biztosítson a harmadik országbeli állampolgárok számára arra, hogy uniós szintű hiányszakmákban dolgozzanak. A javaslat meghatározza az alkalmazási kört, az informatikai rendszer architektúráját, az irányítási struktúrát, a harmadik országból származó álláskeresőkre és a munkáltatók uniós tehetségbázisban való részvételére vonatkozó szabályokat, valamint az uniós tehetségbázis általános működését, beleértve a tájékoztatási és támogatási szolgáltatásokat is.

Az uniós tehetségbázis önkéntes eszköz. A tagállamok ezért szabadon dönthetnek úgy, hogy csatlakoznak-e hozzá vagy sem. A részvételi szándékról értesíteni kell a Bizottságot. Csak a részt vevő tagállamokban letelepedett munkáltatók tehetik közzé állásajánlataikat az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

Egy uniós szintű platform létrehozásához közvetlenül alkalmazandó szabályokra van szükség. Ezeket a kellően egyértelmű, részletes és feltétel nélküli szabályokat valamennyi részt vevő tagállamban egységesen kell alkalmazni, és nem igényelnek átültetési intézkedéseket. Ezért a rendelet a legmegfelelőbb eszköz a javaslat célkitűzéseinek elérésére.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

3.1.Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

2023 márciusa és júniusa között a Bizottság kiterjedt célzott konzultációkat szervezett, hogy hozzájáruljon az uniós tehetségbázisról szóló hatásvizsgálathoz. Ezek a konzultációk a nyilvános konzultációban és az OECD megvalósíthatósági tanulmányában szereplőkhöz képest technikaibb jellegű kérdésekre terjedtek ki. A Bizottság célzott konzultációkat folytatott az érdekelt felek széles körével, többek között az uniós intézményekkel és ügynökségekkel, a nemzetközi szervezetekkel, a tagállamok illetékes hatóságaival, a nem kormányzati szervezetekkel, a gazdasági és szociális partnerekkel, a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel.

A Bizottság a javaslatban figyelembe vette és kezelte a konzultációk során azonosított főbb problémákat.

3.2.Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Az uniós tehetségbázis létrehozásáról szóló hatásvizsgálatot egy külső vállalkozó által készített tanulmány is alátámasztotta. Emellett több szakértői csoporttal is konzultáltak az uniós tehetségbázisra vonatkozó javaslatról: a gazdasági migrációval foglalkozó szakértői csoport, a legális migrációval foglalkozó szakemberek hálózata, a migránsok migrációval kapcsolatos nézeteivel foglalkozó szakértői csoport, a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó szakértői csoport, az európai képesítési keretrendszerrel foglalkozó tanácsadó csoport.

Emellett konzultációra került sor a tagállamok képviselőivel az európai munkaerő-migrációs platform és az Európai Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AFEPA) tanácsadóinak találkozója keretében.

3.3.Hatásvizsgálat

A minőségi jogalkotásra vonatkozó politikájával összhangban a Bizottság a javaslat előkészítése során hatásvizsgálatot végzett, amely három szakpolitikai alternatívát értékelt:

1. alternatíva: A tájékoztatás javítását, valamint az azonosítás és a megfeleltetés megkönnyítését célzó „puha” intézkedések (nem jogalkotási alternatíva)

Ez az alternatíva olyan nem jogalkotási intézkedésekből állt, amelyek célja a tájékoztatás javítása, valamint az azonosítás és a megfeleltetés megkönnyítése. Előirányozta i. az uniós bevándorlási portál fejlesztését, ii. a munkaközvetítési rendezvények szervezését, valamint iii. a harmadik országbeli állampolgároktól származó álláskeresők álnevesített profiljai online katalógusának kidolgozását, amelyet egy bizottsági ajánlás nyomán a tagállamok hoznak létre. A nemzeti koordinátorok hálózata megkönnyítené az érdekelt munkáltatók és jelöltek közötti kapcsolatot.

2. alternatíva: A kulcsfontosságú foglalkozások munkaerőpiaci igényeinek kezelését célzó uniós tehetségbázis kialakítása (jogalkotási alternatíva)

Ez az alternatíva egy uniós tehetségbázis létrehozására irányuló jogalkotási intézkedést irányozott elő. Ez egy olyan online platform kialakítását vonná maga után, amely összehozná az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező, harmadik országból származó álláskeresők által regisztrált profilokat és az Unióban letelepedett munkáltatók által kínált állásajánlatokat. Az eszköz minden készségszint előtt nyitva állna, ugyanakkor az egész EU-ra kiterjedő hiányszakmák kezelésére irányulna (beleértve a regionális szempontokat is). Emellett a tehetséggondozási partnerségek végrehajtásának támogatására szolgáló eszközzé válna azáltal, hogy a tehetséggondozási partnerségben részt vevő harmadik országbeli állampolgároktól érkező álláskeresőket az adott tagállamban letelepedett munkáltatóknál történő munkaközvetítéshez irányítaná. Az uniós tehetségbázis önkéntes rendszer lenne, amely csak az érdekelt tagállamok részvételét tenné lehetővé. Az uniós tehetségbázis platformja konkrét eszközöket foglalna magában az álláskeresők és a munkáltatók közötti azonosítás és megfeleltetés megkönnyítése érdekében (pl. automatizált megfeleltetési eszköz), miközben az EURES bizonyos informatikai elemeinek további felhasználásából profitálna. A platformon online tájékoztatást nyújtanának a tagállamok munkaerő-felvételi, bevándorlási és elismerési eljárásairól. A részt vevő tagállamokban létrehozott és az eszköz gyakorlati alkalmazásáért felelős nemzeti kapcsolattartó pontok is személyre szabott támogatást és iránymutatást nyújtanának. Ezen alternatíva keretében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a felvételi eljárás megkönnyítését és felgyorsítását célzó könnyítési intézkedéseket vezetnek be (pl. gyorsított bevándorlási eljárások).

3. alternatíva: Az uniós tehetségbázis kialakítása teljes mértékben keresletvezérelt eszközként (jogalkotási lehetőség)

3.4.Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

3.5.Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK 22

Az informatikai költségek egy új informatikai platform kifejlesztéséhez kapcsolódnak, mivel részben újrahasznosíthatják az EURES bizonyos informatikai elemeit. Az informatikai költségek túlnyomó többségét uniós szinten tervezik a vonatkozó infrastruktúra fejlesztésére, amely magában foglalja például az alaprendszert, az előszűrési eszköz létrehozását, a harmadik országból származó álláskeresők profiljai adatbázisának létrehozását, valamint az EURES elemeinek megfelelő kiigazítását (pl. automatikus megfeleltetési eszköz). Ezek a költségek az érintett tagállamok nemzeti rendszerei és az uniós tehetségbázis informatikai platformja közötti interoperabilitást is fedezik.

–Finanszírozás a Bizottságon belül: 6 722 056–6 804 539 EUR (11–20 tagállam részvételével).

–A tagállamok nemzeti rendszereinek az uniós tehetségbázissal való interoperabilitásának finanszírozása (a Bizottság részéről): 2 672 400–4 175 625 EUR (11–20 tagállam részvételével).

2. Az irányítással és a nem informatikai kérdésekkel kapcsolatos ismétlődő éves költségek (2026-tól)

További uniós szintű személyzetre lenne szükség, mivel a Bizottságon belül létrehoznák az uniós tehetségbázis titkárságát 24 . A Bizottság számára a nemzeti kapcsolattartó pontok koordinációjához, a képzéshez, a kommunikációhoz, a fordításhoz és az online tájékoztatáshoz kapcsolódó tevékenységek költségei is felmerülnek.

Emellett a tagállamokban nemzeti kapcsolattartó pontokat jelölnének ki (2026-tól). Tekintettel a tehetséggondozási partnerségekkel való kapcsolatra, az uniós tehetségbázis megkönnyítheti azoknak az álláskeresőknek a munkaközvetítését, akik tehetséggondozási partnerség keretében fejlesztették vagy érvényesítették készségeiket, és az azt igazoló „uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványt” szereztek (2027 után).

–Finanszírozás a Bizottság számára: 5 426 500–6 000 000 EUR évente.

–Finanszírozás a tagállamok számára (amelyet a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap fedez): 9 440 000–16 040 000 EUR: 8 000 000–14 600 000 EUR a kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontok számára (2026-tól) és 1 440 000 EUR (2027 után) az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványok kibocsátásához nyújtott igazgatási támogatásra (mindkét költségkategóriát a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap fedezi).

3. Az informatikával kapcsolatos ismétlődő éves költségek a működési szakaszban (2027 után)

–Finanszírozás a Bizottság számára: 1 906 255–1 947 497 EUR az uniós tehetségbázis informatikai platformjának karbantartására, további funkcióinak és infrastruktúrájának fejlesztésére a működésének első két évében (a következő években a költségek fokozatosan csökkennek).

A költségvetési vonzatokat, valamint a szükséges emberi és igazgatási erőforrásokat a pénzügyi kimutatás részletezi.

5.EGYÉB ELEMEK

5.1.Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az uniós tehetségbázis végrehajtását a fő szakpolitikai célkitűzések fényében, könnyen hozzáférhető, elfogadott és hiteles adatforrásokon alapuló releváns és mérhető mutatók segítségével fogják nyomon követni. Különösen az alábbi adatokat kell összegyűjteni: i. az uniós tehetségbázis informatikai platformján regisztrált, harmadik országból származó álláskeresők profiljainak száma és típusa; ii. az uniós tehetségbázis informatikai platformján regisztrált álláshelyek száma és típusa; iii. az uniós tehetségbázis informatikai platformján tett látogatások száma; iv. az uniós tehetségbázis által elősegített munkaközvetítések száma; v. a kiállított uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványok száma, vi. a tehetséggondozási partnerségek keretében az uniós tehetségbázis által elősegített munkaközvetítések száma és típusa. Az uniós tehetségbázis teljesítményét az uniós tehetségbázis titkársága rendszeresen nyomon követné.

5.2.A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

I. FEJEZET – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1–4. cikk

Ez a fejezet meghatározza a javaslat tárgyát, hatályát és a fogalommeghatározásokat.

A javaslat uniós tehetségbázist hoz létre, amely valamennyi tagállam rendelkezésére áll annak érdekében, hogy megkönnyítse az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező, harmadik országból származó álláskeresők toborzását, beleértve a harmadik országokban tartózkodó, nemzetközi védelemre szorulókat is.

Az uniós tehetségbázis önkéntes eszköz, amely uniós szinten további támogatást nyújt az érdekelt tagállamoknak a nemzetközi munkaerő-toborzás megkönnyítése érdekében. A tagállamok fenntarthatnák meglévő eszközeiket, és kiegészíthetnék azokat az új platformmal. Mivel a tagállamok továbbra is szabadon dönthetnek arról, hogy kívánnak-e csatlakozni, a 3. cikk egyértelmű szabályokat állapít meg részvételükre vonatkozóan. A tagállamok bármikor dönthetnek úgy, hogy csatlakoznak az uniós tehetségbázishoz. Ezekről a döntésekről legkésőbb 9 hónappal korábban értesíteni kell a Bizottságot. Csak a részt vevő tagállamokban letelepedett munkáltatók használhatnák az uniós tehetségbázist arra, hogy a platformon közzétegyék állásajánlataikat.

E rendelet alkalmazási körének átláthatósága érdekében a részt vevő tagállamokra vonatkozó információkat közzé kell tenni a platformon.

II. FEJEZET – INFORMATIKAI RENDSZER ARCHITEKTÚRÁJA

5. és 6. cikk

A javaslat 5. cikke új informatikai platformot (uniós tehetségbázis informatikai platform) hoz létre, amely összefogja és támogatja az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező, harmadik országból származó álláskeresők profiljainak és a részt vevő tagállamokban letelepedett munkáltatók üres álláshelyeinek megfeleltetését. E célból a fejlesztendő releváns informatikai elemeket az 5. cikk (2) bekezdése sorolja fel. Emellett végrehajtási jogi aktusok elfogadására is sor kerül az adatcserére, az adatformátumokra, az állásajánlatokra és az álláskeresők profiljainak formátumára vonatkozó egységes technikai standardok meghatározása céljából.

Az új informatikai platform kifejlesztésével járó erőforrásvonzatok csökkentése érdekében az uniós tehetségbázis informatikai platformját a Bizottság tulajdonában lévő meglévő informatikai infrastruktúra lehető legnagyobb mértékű felhasználásával kell kifejleszteni.

Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós tehetségbázis hatékony támogatási eszközt kínáljon a részt vevő tagállamok számára, biztosított a nemzeti rendszerek és az uniós tehetségbázis informatikai platformja közötti interoperabilitás. Ez lehetővé tenné a részt vevő tagállamok illetékes hatóságai számára – a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók mellett –, hogy a nemzeti és az uniós adatbázisokban nyilvántartott állásajánlatokat és álláskeresői profilokat egyetlen lépésben lássák el.

Mivel az uniós tehetségbázis informatikai platformjának működése magában foglalja a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók személyes adatainak kezelését, e javaslat 6. cikke szabályokat állapít meg a személyes adatok kezelésére vonatkozóan, beleértve az adatkezelők és az uniós tehetségbázisban a személyes adatokhoz hozzáférő személyek meghatározását, valamint az álláskeresők jogaira vonatkozó rendelkezéseket. A végrehajtási jogi aktusok elfogadása a tervek szerint konkrétabb szabályokat állapít meg, többek között a kezelendő személyes adatok alkategóriáinak meghatározására, az adatkezelők feladataira és a személyes adatokhoz való hozzáférés feltételeire vonatkozóan.

III. FEJEZET – IRÁNYÍTÁS

7–10. cikk

Ezek a rendelkezések meghatározzák az uniós tehetségbázis irányításáért felelős érintett hatóságokat, valamint azok szerepét és felelősségi körét.

A 8. cikk létrehozza az uniós tehetségbázis titkárságát, hogy biztosítsa az uniós tehetségbázis átfogó irányítását, beleértve az uniós tehetségbázis informatikai platformjának létrehozását és irányítását is.

A 9. cikkben meghatározott uniós tehetségbázis irányítócsoportja a részt vevő tagállamok képviselőiből áll (a részt nem vevő tagállamok képviselői megfigyelőként részt vehetnek az üléseken), és célja, hogy támogatást nyújtson az uniós tehetségbázis végrehajtása szempontjából releváns számos szemponthoz, többek között az uniós tehetségbázis tevékenységeinek tervezéséhez és koordinálásához kapcsolódóan. Ez a csoport vitafórumot is kínálhat annak érdekében, hogy megkönnyítse a tagállamok közötti információcserét a gyorsított bevándorlási eljárások végrehajtásáról annak érdekében, hogy az uniós tehetségbázis informatikai platformján keresztül megkönnyítsék a harmadik országból származó álláskeresők toborzását a munkáltatókkal együtt.

A 10. cikkben meghatározottak szerint minden részt vevő tagállam kijelöli az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjait, amelyek felelősek az uniós tehetségbázis nemzeti szintű végrehajtásáért. Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak továbbítaniuk kell az állásajánlatokat az uniós tehetségbázis informatikai platformjára, és értesíteniük kell az uniós tehetségbázis titkárságát a hiányszakmák nemzeti jegyzékéről, valamint azokról a hiányszakmákról, amelyeket a 15. cikk (1) bekezdésének megfelelően töröltek vagy hozzáadtak a hiányszakmák uniós szintű jegyzékéhez.

IV. FEJEZET – A HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ ÁLLÁSKERESŐK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE ÉS A MUNKÁLTATÓK RÉSZVÉTELE AZ UNIÓS TEHETSÉGBÁZISBAN

11. cikk – Harmadik országból származó álláskeresők nyilvántartásba vétele és hozzáférése

A 11. cikk szabályokat állapít meg a harmadik országból származó álláskeresőknek az uniós tehetségbázis informatikai platformján való nyilvántartásba vételére és hozzáférhetőségére vonatkozóan. Miután regisztrálták profiljaikat az Europass profilépítő eszközön keresztül, a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők láthatóvá válnak a munkáltatók számára, és lehetőségük van arra, hogy állásajánlatokat keressenek a platformon.

12. cikk – Harmadik országból származó álláskeresők profilregisztrációja és hozzáférése a tehetséggondozási partnerségek keretében

Az uniós tehetségbázis informatikai platformja eszközt fog kínálni a tehetséggondozási partnerségek megvalósításához azáltal, hogy ezzel összefüggésben megkönnyíti a munkaközvetítést. E célból a 12. cikk konkrét szabályokat állapít meg a tehetséggondozási partnerség keretében harmadik országból származó álláskeresők részvételére vonatkozóan.

A tehetséggondozási partnerségben részt vevő harmadik országból származó álláskeresőknek uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványt kell kapniuk, amely tanúsítja a tehetséggondozási partnerség keretében kifejlesztett vagy validált készségeket. Az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány kiállításának feltételeit a tagállamok a vonatkozó tehetséggondozási partnerség keretében hagyják jóvá. Az igazolvány formátumára vonatkozó sablonok elfogadása tekintetében végrehajtási jogi aktust irányoztak elő.

Amint ezen álláskeresők profilját regisztrálták az uniós tehetségbázis informatikai platformján, az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány láthatóvá válik a munkáltatók számára.

Azok a harmadik országból származó álláskeresők, akik uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványt szereztek, a részt vevő tagállamok és a partnerországok által közösen elfogadott keretek között kaptak támogatást a készségek fejlesztéséhez és validálásához. Ezek a tevékenységek a tehetséggondozási partnerségben részt vevő egy vagy több tagállam munkaerőpiacára irányulhatnak, amelyek pénzügyileg is hozzájárulhatnak e támogatás fejlesztéséhez és végrehajtásához. Ezért a vonatkozó tehetséggondozási partnerségben részt vevő tagállamok dönthetnek úgy, hogy az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványt szerzett harmadik országból származó álláskeresők profiljainak láthatóságát legfeljebb egy évre korlátozzák az ugyanazon tehetséggondozási partnerségben részt vevő egy vagy több tagállamban letelepedett munkáltatók számára.

13. cikk – A munkáltatók részvétele az uniós tehetségbázisban

A 13. cikk a munkáltatók uniós tehetségbázisban való részvételére vonatkozó szabályokat határozza meg. A munkáltatók állásajánlatait az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai továbbítják az uniós tehetségbázis informatikai platformjára. Mivel az uniós tehetségbázis bizonyos hiányszakmákat céloz meg, csak az uniós szintű hiányszakmák jegyzékén szereplő álláshelyek (14. cikk), a jegyzék nemzeti kiigazításai (15. cikk) és a tehetséggondozási partnerség szempontjából releváns álláshelyek kerülnek át a platformra. Ahhoz, hogy ezeket az állásajánlatokat át lehessen helyezni a platformra, az uniós polgárok előnyben részesítésének elvével összhangban nyitva kell állniuk harmadik országból származó álláskeresők felvételére is.

Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatóknak meg kell felelniük a vonatkozó uniós nemzeti jognak és gyakorlatnak. A harmadik országból származó álláskeresők ezáltal védelmet élveznek a megkülönböztetéssel, a tisztességtelen munkaerő-felvétel kockázatával és a nem megfelelő munkakörülményekkel szemben.

14–15. cikk – Az egész EU-ra kiterjedő hiányszakmák jegyzéke és a jegyzék nemzeti kiigazításai

A részt vevő tagállamok jelenlegi és jövőbeli munkaerőhiány kezelésére irányuló erőfeszítéseinek jobb támogatása érdekében az uniós tehetségbázisnak kifejezetten a legrelevánsabb foglalkozásokat kell megcéloznia. E célból e rendelet melléklete tartalmazza az ISCO-08 4 számjegyű uniós szintű hiányszakmák jegyzékét. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosíthatja az uniós szintű jegyzéket, figyelembe véve a jelentős számú részt vevő tagállamban közös hiányszakmákat, valamint azokat a foglalkozásokat, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az EU zöld és digitális átállásához. A részt vevő tagállamok dönthetnek úgy, hogy sajátos munkaerőpiaci igényeik kielégítése érdekében hiányszakmákat adnak hozzá vagy törölnek az uniós szintű jegyzékről. A nemzeti kiigazítások csak az állásajánlatoknak az érintett tagállamban való megfeleltetését érintik.

16. cikk – Keresés és megfeleltetés

A harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy az informatikai platformon szűrőket tartalmazó keresőfunkción keresztül keressenek egymás között. Speciális szűrőket kell rendelkezésre bocsátani az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvánnyal rendelkező álláskeresők profiljának azonosítására.

Emellett az informatikai platformba ágyazott automatizált megfeleltetési eszköz összeállítja a javasolt álláskeresői profilok és állásajánlatok jegyzékét. A jegyzék azon alapul, hogy a profilban feltüntetett készségek, képesítések és munkatapasztalatok mennyire relevánsak az adott álláshely betöltéséhez szükségesekhez képest.

V. FEJEZET – TÁJÉKOZTATÁS, TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS GYORSÍTOTT BEVÁNDORLÁSI ELJÁRÁSOK

17. cikk – Tájékoztatás és támogató szolgáltatások

A munkaerő-felvétel megkönnyítése érdekében azáltal, hogy a harmadik országból származó munkáltatók és álláskeresők számára érthetőbbé és átláthatóbbá teszik a különböző tagállamokban alkalmazandó szabályokat, online tájékoztatást nyújtanak az uniós tehetségbázis informatikai platformján, különös tekintettel a munkaerő-felvételi, bevándorlási és elismerési eljárásokra.

Emellett a harmadik országból származó, az uniós tehetségbázison keresztül toborzott álláskeresők megfelelő védelmének biztosítása érdekében a Bizottság tájékoztatást nyújt a részt vevő tagállamokban rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokról.

Ami a kiválasztás utáni segítségnyújtást illeti, a 17. cikk (3) bekezdése előírja az uniós tehetségbázis kapcsolattartó pontjai számára, hogy a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók kérésére iránymutatást és tájékoztatást nyújtsanak a családegyesítési eljárásokról és a családtagok jogairól, a nemzeti integrációs intézkedésekről és a harmadik országbeli állampolgároknak a felvételt követően segítséget nyújtó szervezetekről. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a részt vevő tagállamokban a munkaerő-kizsákmányolás és a tisztességtelen munkaerő-felvételi gyakorlatok eseteire rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokra is.

18. cikk – Panaszok megkönnyítése

A harmadik országból származó nyilvántartott álláskeresők hatékony védelmének biztosítása érdekében a 18. cikk kötelezi a tagállamokat annak biztosítására, hogy hatékony mechanizmusok álljanak rendelkezésre annak érdekében, hogy a harmadik országokból nyilvántartásba vett álláskeresők panaszt nyújthassanak be abban az esetben, ha az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók megsértik a 13. cikkben meghatározott kötelezettségeket. A 10. cikkel összhangban az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók hozzáférését fel kell függeszteni, és az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak meg kell szüntetniük az állásajánlataikat, amennyiben az illetékes nemzeti hatóságok értesítik a harmadik országbeli állampolgárokkal szembeni egyenlő bánásmódot, valamint a tisztességtelen munkaerő-felvétellel és a nem megfelelő munkakörülményekkel szembeni, 13. cikk szerinti védelmét biztosító uniós és nemzeti jogszabályok és gyakorlat megsértését.

19. cikk – Gyorsított bevándorlási eljárások

Annak érdekében, hogy a külföldön tartózkodó regisztrált álláskeresők harmadik országokból való felvétele könnyebbé és gyorsabbá váljon a munkáltatók számára, a 19. cikk bevezeti a részt vevő tagállamok számára azt a lehetőséget, hogy gyorsított bevándorlási eljárásokat vezessenek be, különös tekintettel a munkavállalási célú vízumok és tartózkodási engedélyek birtoklására, valamint az uniós polgárok előnyben részesítésének elve alóli mentességre.

VI. FEJEZET – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20–24. cikk

Ezek a cikkek a nyomon követésre, a jelentéstételre, a felhatalmazás gyakorlására és a végrehajtási jogi aktusok elfogadására, valamint e rendelet hatálybalépésére vonatkozó szabályokat állapítanak meg.

2023/0404 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

UNIÓS TEHETSÉGBÁZIS LÉTREHOZÁSÁRÓL

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 79. cikke (2) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 25 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 26 ,

tekintettel az európai adatvédelmi biztos véleményére 27 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Unió és az egyes tagállamok számos ágazatban és foglalkozás esetében hiányokkal szembesülnek, többek között azokon a területeken, amelyek relevánsak a zöld és digitális átállás szempontjából. Az építőipar, az egészségügy, a vendéglátás, a közlekedés, az információs és kommunikációs technológia, valamint a természettudományok, a műszaki tudományok és a matematika terén régóta fennálló jelentős hiányok tapasztalhatók, amelyeket tovább súlyosbított a Covid19-világjárvány, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsulása. A munkaerőhiány várhatóan fenn fog maradni, és a demográfiai kihívások fényében potenciálisan súlyosbodik.

(2)A munkaerőhiány kezeléséhez uniós és nemzeti szinten egyaránt átfogó megközelítésre van szükség, amely prioritásként magában foglalja a munkaerőpiacon kisebb arányban jelen lévő csoportokban rejlő lehetőségek jobb kiaknázását, a meglévő munkaerő átképzését és továbbképzését, az EU-n belüli munkavállalói mobilitás megkönnyítését, valamint a munkakörülmények és bizonyos foglalkozások vonzerejének javítását. A munkaerőpiaci hiány jelenlegi mértéke és a demográfiai tendenciák miatt a kizárólag a belföldi és az uniós munkaerőre irányuló intézkedések valószínűleg nem elegendőek a meglévő és jövőbeli munkaerő- és szakemberhiány kezeléséhez. Ezért a legális migráció kulcsfontosságú ezen intézkedések kiegészítése szempontjából, és annak a kettős átállás teljes körű támogatását célzó megoldás részét kell képeznie.

(3)A nemzetközi munkaerő-felvétel megkönnyítése és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a harmadik országbeli állampolgárok uniós szintű hiányszakmában dolgozzanak, uniós szintű platform formájában létre kell hozni egy uniós szintű tehetségbázist, amely összefogja és támogatja az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező, harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők profiljainak és a részt vevő tagállamokban letelepedett munkáltatók állásajánlatainak megfeleltetését.

(4)Az EU-n belüli védelem legális lehetőségeiről szóló bizottsági ajánlás 28 arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre és támogassanak kiegészítő munkavállalási lehetőségeket a nemzetközi védelemre szorulók számára 29 . Az uniós tehetségbázis támogathatja a kiegészítő lehetőségek működésbe helyezését is.

(5)Az uniós tehetségbázisnak arra kell törekednie, hogy támogassa a részt vevő tagállamokat a meglévő és jövőbeli készség- és munkaerőhiány kezelésében harmadik országbeli állampolgárok toborzása révén, amennyiben a belföldi munkaerő aktiválása és az EU-n belüli mobilitás nem elegendő e cél eléréséhez. A nemzetközi toborzást elősegítő önkéntes eszközként az uniós tehetségbázisnak további uniós szintű támogatást kell nyújtania az érdeklődésüket kifejező tagállamoknak. E célból biztosítani kell a meglévő nemzeti kezdeményezésekkel és platformokkal való kiegészítő jelleget és interoperabilitást. A lehető legszélesebb körű részvétel biztosítása érdekében az uniós tehetségbázis kialakítása során figyelembe kell venni a tagállamok sajátos igényeit. A „tehetség” tehát olyan átfogó fogalom, amely a tagállamok munkaerőpiacain esetlegesen szükséges készségek teljes körére utal.

(6)Az uniós tehetségbázis célja, hogy szolgáltatásokat nyújtson a részt vevő tagállamokban letelepedett munkáltatóknak, beleértve a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1997. évi 181. egyezményében meghatározott magán-munkaközvetítő ügynökségeket, munkaerő-kölcsönző ügynökségeket és munkaerőpiaci közvetítőket.

(7)Az uniós tehetségbázisnak támogatnia kell a tehetséggondozási partnerségek létrehozását, amelyek a migrációs és menekültügyi paktum 30 külső dimenziójának egyik kulcsfontosságú elemét képezik, és a készségek és tehetségek EU-ba vonzásáról szóló bizottsági közleménnyel összhangban működnek 31 . A tehetséggondozási partnerségben való tagállami részvétel nem sértheti az uniós tehetségbázisban való részvételre vonatkozó döntésüket.

(8)Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállami hatóságok megfelelő képviselettel rendelkezzenek az uniós tehetségbázis irányítócsoportjában, a részt vevő tagállamoknak két-két képviselőt kell kinevezniük, egyet a foglalkoztatási hatóságoktól, egyet pedig a bevándorlási hatóságoktól.

(9)A Bizottság tulajdonában lévő, meglévő informatikai infrastruktúra lehető legnagyobb mértékű felhasználásával létre kell hozni az uniós tehetségbázis informatikai platformját. Az EURES keretében kifejlesztett informatikai infrastruktúrát részben újra lehetne hasznosítani az uniós tehetségbázis informatikai platformjánál, beleértve az egységes koordinált csatornát és az automatizált megfeleltetési eszközt a megfelelő kiigazításokkal, többek között az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány megfelelő figyelembevétele érdekében.

(10)Adott esetben szinergiákat kell biztosítani az uniós tehetségbázis informatikai platformja és más releváns uniós szintű eszközök és szolgáltatások között, többek között az olyan képzési anyagokhoz való hozzáférés tekintetében, mint az EU Akadémia és az Interoperábilis Európa Akadémia. Az uniós tehetségbázis informatikai platformját gyorsan és rendszeresen hozzá kell igazítani az új technológiai gyakorlatokhoz, és innovatív funkciók és eszközök bevezetésével korszerű informatikai szolgáltatásokat kell nyújtania.

(11)Az álláskeresői profilok és állásajánlatok formátumát a foglalkozások, készségek, kompetenciák és képesítések meglévő európai osztályozási rendszerének (ESCO) felhasználásával kell meghatározni, az (EU) 2016/589 rendeletben 32 előírtak szerint, amely egységes terminológiát ír elő a foglalkozásokra, készségekre és kompetenciákra vonatkozóan, és megkönnyíti a készségek és képesítések átláthatóságát. Az ESCO-osztályozásnak támogatnia kell a harmadik országból származó álláskeresőket, a munkáltatókat és az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjait abban, hogy összehasonlítható információkat nyújtsanak a munkatapasztalatokról, az üres álláshelyek által lefedett foglalkozásokról, valamint az álláskeresők által kínált és a munkáltatók által megkövetelt készségekről, ezáltal lehetővé téve a minőségi megfeleltetési folyamatot. Adott esetben az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak az ESCO-formátumot kell használniuk az állásajánlatoknak az uniós tehetségbázis informatikai platformjára történő átviteléhez. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem fogadják el a nemzeti üres álláshelyekre vonatkozó ESCO-besorolást, az interoperabilitás lehetővé tétele érdekében a nemzeti rendszerekben használt osztályozást és az ESCO-osztályozást összehasonlító feltérképező táblázatokat kell készíteniük. A megfeleltetési táblázatokat elérhetővé kell tenni a Bizottság számára, és az állásajánlatokra vagy álláskeresői profilokra vonatkozó információk automatikus kódolására kell használni a közös informatikai platformon történő automatizált megfeleltetés céljából.

(12)A feladatokat az uniós tehetségbázis titkárságára és az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjaira kell bízni az uniós tehetségbázis informatikai platform keresési és megfeleltetési funkcióinak biztosítása érdekében. Ezeket a feladatokat az (EU) 2018/1725 rendelet 33 5. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, illetve az (EU) 2016/679 rendelet 34 6. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett olyan közérdekű feladatoknak kell tekinteni, amelyek ellátásához személyes adatok kezelésére van szükség. A személyes adatok kezelését az Európai Unió Alapjogi Chartájának 8. cikkével, valamint az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell végezni.

(13)Az uniós tehetségbázis informatikai platformjának keresési és megfeleltetési funkciói céljából végzett adatkezelést azokra a személyes adatokra kell korlátozni, amelyek a regisztrált, harmadik országból származó álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók azonosításához szükségesek, lehetővé téve az uniós tehetségbázis informatikai platformján való keresést és megfeleltetést, valamint a tehetségbázis működésének javítását célzó adatgyűjtést. Ez nem teheti szükségessé az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkében és az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkében említett személyes adatok kezelését.

(14)A harmadik országból származó nyilvántartott álláskeresők számára biztosítani kell a jogot arra, hogy a személyes adataikhoz való hozzáférés korlátozására több technikai lehetőség közül válasszanak, például az elérhetőségükhöz való hozzáférés korlátozása révén. Automatikusan törölni kell az uniós tehetségbázis informatikai platformjában részt vevő, harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és munkáltatók azon profiljait, amelyeket két éve nem használtak. A profilok eltávolítása esetén továbbra is korlátozott számú anonimizált adat tárolható kutatási és statisztikai célból, többek között az európai statisztikák előállítása és minősége céljából.

(15)Azon kötelezettségük sérelme nélkül, hogy az (EU) 2016/679 rendelet 12. és 13. cikkével, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet 14. és 15. cikkével összhangban tájékoztassák az érintetteket a személyes adataik kezeléséről és az érintettként őket megillető jogokról, az uniós tehetségbázis titkárságának és az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak tájékoztatniuk kell a regisztrált álláskeresőket és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatókat a személyes adataikhoz való hozzáférés technikai korlátozására vonatkozó jogaikról, valamint arról, hogy bármikor kérhetik a profiljukban szereplő személyes adataik törlését vagy módosítását.

(16)Az uniós tehetségbázisnak hozzá kell járulnia az irreguláris migráció visszaszorítására irányuló célkitűzéshez, többek között a meglévő legális beutazási lehetőségekhez való hozzáférés megkönnyítése révén. Azok a harmadik országból származó álláskeresők, akik a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel 35 összhangban valamely tagállamba való beutazást vagy tartózkodást megtagadó bírósági vagy közigazgatási határozat vagy beutazási tilalom hatálya alatt állnak, nem regisztrálhatják profiljukat az uniós tehetségbázis informatikai platformján, mivel nem léphetnek be és nem tartózkodhatnak az Unióban. E célból a harmadik országból származó álláskeresők számára elő kell írni, hogy profiljuknak az uniós tehetségbázisban való regisztrációja előtt nyilatkozzanak arról, hogy jelenleg nem állnak valamely tagállamba való beutazás vagy tartózkodás megtagadásának vagy az Unió területére vonatkozó beutazási tilalom hatálya alatt. Tájékoztatást kell nyújtani az ezzel kapcsolatos hamis nyilatkozattétel következményeiről is.

(17)Az uniós tehetségbázisban regisztrálni kívánó, harmadik országból származó álláskeresőknek profilt kell létrehozniuk az Europass 36 profilépítő funkció használatával, amely lehetővé teszi egy ingyenes profil létrehozását, valamint a releváns készségek, képesítések és egyéb tapasztalatok egyetlen biztonságos online helyszínen történő bejelentését.

(18)Szükség esetén a harmadik országból származó nyilvántartott álláskeresők képesítéseinek elismerését és készségeinek validálását az álláskeresők vagy a munkáltató kérésére a részt vevő tagállamokban kell végrehajtani a nemzeti joggal és gyakorlattal, valamint a vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal, többek között a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére vonatkozó megállapodásokkal összhangban. Az uniós tehetségbázis informatikai platformján keresztül személyre szabott segítségnyújtásnak és online tájékoztatásnak kell rendelkezésre állnia a meglévő nemzeti szintű elismerési és validálási eljárásokról, és azt az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak kell biztosítaniuk.

(19)A tehetséggondozási partnerségek keretében kiválasztott harmadik országok állampolgárai a tehetséggondozási partnerségben részt vevő tagállamok és a partnerországok által jóváhagyott keretek között kapnak támogatást a készségek fejlesztéséhez és érvényesítéséhez. Ezért a tehetséggondozási partnerség keretében kifejlesztett vagy validált készségeket az uniós tehetségbázis összefüggésében látható uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványnak kell tanúsítania. Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók számára lehetővé kell tenni, hogy kiszűrjék a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők profilját, hogy vizualizálják azokat, akik uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványt szereztek. Ez arra ösztönözheti a munkáltatókat, hogy munkaközvetítést kínáljanak az Unióban. A tehetséggondozási partnerség keretében a tagállamoknak meg kell határozniuk az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány kiállításának feltételeit az uniós tehetségbázis céljára, beleértve azt is, hogy a partnerország nemzeti hatóságának, nemzetközi szervezetnek vagy más érdekelt félnek kell-e támogatnia annak megvalósítását. Az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány kiállítása nem érinti a szabályozott szakmákhoz való hozzáférésre vonatkozó európai és nemzeti szabályokat.

(20)A tehetséggondozási partnerségekben részt vevő harmadik országok és tagállamok jegyzékét közzé kell tenni az uniós tehetségbázis informatikai platformján, az egyes partnerségek által megcélzott releváns foglalkozásokkal együtt.

(21)A tehetséggondozási partnerség keretében a készségfejlesztés és -validálás egy vagy több részt vevő tagállam munkaerőpiacára irányulhat. A tagállamok pénzügyileg is hozzájárulhatnak a tehetséggondozási partnerség keretében a készségfejlesztéshez és -validáláshoz nyújtott támogatás fejlesztéséhez és végrehajtásához. Ezért amennyiben a tehetséggondozási partnerségben részt vevő tagállamok úgy döntenek, a tehetséggondozási partnerségben részt vevő egy vagy több tagállamban letelepedett munkáltatók legfeljebb egy évig kereshetnek olyan regisztrált álláskeresőket, akik rendelkeznek uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvánnyal. Ez a lehetőség különösen azokban az esetekben alkalmazható, amikor a készségfejlesztés kifejezetten valamely tagállam szükségleteire irányult. Az uniós tehetségbázis informatikai platformján tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy alkalmazzák-e ezt a lehetőséget, és mely esetekben, annak érdekében, hogy tájékoztassák a regisztrált harmadik országból származó álláskeresőket és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatókat. Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók ezen időszak leteltét követően keresést végezhetnek azoknak a regisztrált álláskeresőknek a profiljaiban, akik rendelkeznek uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvánnyal. A tehetséggondozási partnerség keretében támogatásban részesülő, harmadik országból származó álláskeresőknek minden esetben lehetőséget kell biztosítani arra, hogy bármely más harmadik országbeli állampolgárhoz hasonlóan regisztráljanak az uniós tehetségbázisban anélkül, hogy nyilatkozniuk kellene az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány meglétéről, és így más tagállamokban is pályázhatnak állásra.

(22)A szociális jogok európai pillérének elveit alkalmazni kell az uniós tehetségbázis keretében végzett valamennyi tevékenységre, különös tekintettel a tisztességes és egyenlő bánásmódhoz való jogra a munkafeltételek, a minimálbérek, a szociális védelemhez való hozzáférés, a képzés és a fiatalok munkahelyi védelme tekintetében. Ezen elvekkel összhangban az uniós tehetségbázisnak minőségi foglalkoztatást kell biztosítania. 

(23)A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a tisztességes munkaerő-felvételre vonatkozó általános elvekben és operatív iránymutatásokban számos normát határoz meg a harmadik országból származó álláskeresők tisztességtelen munkaerő-felvétellel szembeni megfelelő védelmére vonatkozóan. A munkáltatóknak be kell tartaniuk az alkalmazandó uniós jogot és gyakorlatot. A munkáltatóknak a 2011/98 irányelvvel 37 , a 2014/36/EU irányelvvel 38 , az (EU) 2021/1883 irányelvvel 39 és az (EU) 2016/801 irányelvvel 40 összhangban biztosítaniuk kell a harmadik országból származó álláskeresőkkel szembeni egyenlő bánásmódot a részt vevő tagállamok állampolgáraival szemben. Az (EU) 2019/1152 irányelvvel 41 összhangban az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatóknak írásban és érthető nyelven tájékoztatást kell nyújtaniuk a harmadik országból származó nyilvántartott álláskeresők számára a munkaviszonyból eredő jogaikról és kötelezettségeikről a munkaviszony kezdetekor. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjednie legalább a munkavégzés helyére és típusára, a foglalkoztatás időtartamára, a javadalmazásra, a munkaidőre, a fizetett szabadság összegére és adott esetben az egyéb releváns munkafeltételekre. A munkáltatók nem számíthatnak fel munkaerő-felvételi díjat, és nem akadályozhatják meg a munkavállalókat abban, hogy a számukra történő munkavégzés idején kívül más munkáltatónál is munkát vállaljanak, vagy ezért nem részesíthetik a munkavállalót hátrányos bánásmódban. Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatóknak meg kell felelniük az (EU) 2018/957 irányelvvel módosított 96/71/EK irányelvnek 42 a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetésekor, különös tekintettel az így megállapított foglalkoztatási szabályokra és feltételekre, például arra a kötelezettségre, hogy harmadik országbeli munkavállalók csak akkor küldhetők ki valamely tagállamba, ha jogszerűen és szokásosan egy másik tagállamban foglalkoztatják őket.

(24)A kiváló minőségű megfeleltetés biztosítása érdekében a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresőknek és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatóknak az alapján hozzá kell férniük a regisztrált álláskeresők javasolt profiljainak és állásajánlatainak jegyzékéhez, hogy készségeik, képesítéseik és munkatapasztalatuk mennyire relevánsak az üres álláshely szempontjából. A jegyzéket az uniós tehetségbázis informatikai platformjának automatikus megfeleltetési eszköze hozza létre.

(25)Az uniós tehetségbázis platformjának meg kell felelnie a munkaerőpiac megállapított igényeinek, és nem szolgálhat a meglévő munkaerő kiszorítására vagy negatív befolyásolására, illetve a tisztességes munka vagy a tisztességes verseny egyéb módon történő aláásására. A meglévő és jövőbeli munkaerőhiány kezelésére irányuló tagállami erőfeszítések jobb támogatása érdekében az uniós tehetségbázisnak minden készségszinten konkrét foglalkozásokat kell megcéloznia, az Unióban leggyakrabban előforduló hiányszakmák, valamint a zöld és digitális átálláshoz közvetlenül hozzájáruló foglalkozások alapján, amelyeket e rendelet melléklete határoz meg. Annak érdekében, hogy az üres álláshelyeket a nemzeti munkaerőpiacok sajátos igényeihez igazítsák, és kiindulópontként vegyék figyelembe az egész EU-ra kiterjedő hiányszakmák mellékletben meghatározott jegyzékét, a részt vevő tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy értesítsék az uniós tehetségbázis titkárságát bizonyos hiányszakmák hozzáadásáról vagy eltávolításáról. Az ilyen értesítések csak az adott tagállam által az állásajánlatok tekintetében benyújtott megfeleltetéseket érinthetik. Sem az uniós szintű hiányszakmák jegyzéke, sem a tagállami értesítések nem érinthetik az uniós polgárok előnyben részesítésének elvét.

(26)A részt vevő tagállamoknak könnyen hozzáférhetővé kell tenniük az uniós tehetségbázisra és annak működésére vonatkozó információkat a harmadik országból származó álláskeresők és a munkáltatók számára, különös tekintettel a részt vevő tagállamok illetékes hatóságaira vonatkozó információkra. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük az uniós tehetségbázisban való részvétel feltételeire és eljárásaira.

(27)Az uniós tehetségbázis titkárságának biztosítania kell, hogy az uniós tehetségbázis informatikai platformján könnyen hozzáférhető információk álljanak rendelkezésre a bevándorlási eljárásokról, a képesítések elismeréséről és a készségek validálásáról, a harmadik országbeli állampolgárok jogairól, az élet- és munkakörülményekről, valamint a részt vevő tagállamokban a munkaerő-kizsákmányolás és a tisztességtelen toborzási gyakorlatok eseteire vonatkozóan rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokról. Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak meg kell adniuk a releváns információkat az uniós tehetségbázis titkárságának annak érdekében, hogy azt közzé lehessen tenni az uniós tehetségbázis informatikai platformján. A harmadik országokban tartózkodó, nemzetközi védelemre szoruló álláskeresők számára elérhető támogatásról szóló online információkat az uniós tehetségbázis informatikai platformján is elérhetővé kell tenni. A tagállamok által bevezetett támogatási intézkedések magukban foglalhatják a konkrét tájékoztató kampányokat, az úti okmány beszerzésének támogatását és az érkezés utáni integrációs támogatást.

(28)Az uniós tehetségbázis informatikai platformján nyújtott információkat legalább a részt vevő tagállamok hivatalos nyelvein elérhetővé kell tenni.

(29) Az Európai Unió küldöttségeinek támogatniuk kell a harmadik országból származó álláskeresők tájékoztatását az uniós tehetségbázisról és annak működéséről, valamint a részt vevő tagállamokról.

(30)A regisztrált, harmadik országból származó álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók kérésére az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai további támogatást nyújthatnak. A további támogatásnak ki kell terjednie a részt vevő tagállamban munkavállalás céljából kiadott releváns vízumokra és tartózkodási engedélyekre vonatkozó személyre szabott tájékoztatásra, többek között a harmadik országbeli állampolgárok jogaira és kötelezettségeire, például a szociális ellátásokhoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés tekintetében. Konkrét iránymutatás és tájékoztatás nyújtható továbbá a családegyesítési eljárásokról és a családtagok jogairól, valamint a fogadó tagállamba való beilleszkedést elősegítő meglévő intézkedésekről, például nyelvtanfolyamokról és szakképzésről. Ezeknek az információknak ki kell terjedniük a részt vevő tagállamokban a munkaerő-kizsákmányolás és a tisztességtelen munkaerő-felvételi gyakorlatok eseteire rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokra is. Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak tájékoztatniuk kell az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatókat a szociális biztonsággal, az aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel, az adózással, a munkaszerződésekkel, a nyugdíjjogosultságokkal és az egészségbiztosítással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről.

(31)E rendelet célkitűzésének elérése érdekében biztosítani kell a jogszerű migrációra vonatkozó uniós vívmányok hatékony végrehajtását. Ezenkívül annak érdekében, hogy az EU-n kívül tartózkodó álláskeresők a harmadik országokból való felvétele könnyebbé és gyorsabbá váljon a munkáltatók számára, a részt vevő tagállamok gyorsított bevándorlási eljárásokat vezethetnek be, különös tekintettel a munkavállalási célú vízumok és tartózkodási engedélyek birtoklására, valamint az uniós polgárok előnyben részesítésének elve alóli mentességre. A gyorsított bevándorlási eljárások végrehajtását az uniós tehetségbázis irányítócsoportjának keretében lehetne megvitatni, különösen a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének támogatása céljából.

(32)Mivel e rendelet céljait, nevezetesen egy uniós szintű platform létrehozását, amelynek célja a munkaerőhiány uniós szintű kezelése a harmadik országbeli állampolgárok uniós szintű hiányszakmákba való felvételének megkönnyítése révén, a hatékony csatornák hiánya és a globális szintű korlátozott láthatóság miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(33)E rendelet nemzetközi munkaerő-felvétel megkönnyítésére irányuló célkitűzéseinek megvalósítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa ezt a rendeletet a hiányszakmák uniós szintű jegyzékét tartalmazó melléklet tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 43 foglalt elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(34)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 44 megfelelően kell gyakorolni.

(35)A tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány formátumához használandó sablonok elfogadására. A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni a harmadik országból származó álláskeresők közötti adatcserére, adatformátumokra, állásajánlat-formátumokra és profilformátumokra vonatkozó technikai standardok elfogadására és aktualizálására. A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni továbbá a kezelendő személyes adatok kategóriáiról, az adatkezelők felelősségéről, beleértve az adatfeldolgozó vagy adatfeldolgozók esetleges igénybevételére vonatkozó szabályokat, valamint a személyes adatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az álláskeresők számára az uniós tehetségbázis informatikai platformján található személyes adataikhoz való hozzáférés korlátozására irányuló lehetőségekről szóló rendelkezések elfogadására irányuló technikai standardok elfogadásához.

(36)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és az EUSZ 6. cikkével összhangban betartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.

(37)A részt vevő tagállamoknak ezt a rendeletet az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt valamennyi kötelezettséggel teljes összhangban és különösen a nemen, fajon, bőrszínen, etnikai vagy társadalmi származáson, genetikai tulajdonságon, nyelven, valláson vagy meggyőződésen, politikai vagy más véleményen, nemzeti kisebbséghez tartozáson, vagyoni helyzeten, születésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés nélkül kell végrehajtaniuk. Biztosítani kell a tisztességes és igazságos munkafeltételek tiszteletben tartását és a fiatalok munkahelyi védelmét.

(38)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(39)Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban, az említett jegyzőkönyv 4. cikkének sérelme nélkül, Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.] VAGY [Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikke értelmében Írország {…-i levelében} kifejezte azon szándékát, hogy részt kíván venni e rendelet elfogadásában és alkalmazásában.],

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Tárgy

(1)Ez a rendelet uniós tehetségbázist hoz létre, amely valamennyi tagállam rendelkezésére áll, hogy megkönnyítse az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező, harmadik országból származó álláskeresők toborzását.

(2)Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a)az uniós tehetségbázis kezeléséért és működéséért felelős hatóságok és a köztük folytatott együttműködés;

b)az uniós tehetségbázis informatikai platformjának és a kapcsolódó támogató szolgáltatásoknak a működése;

c)a harmadik országból származó álláskeresők és a munkáltatók uniós tehetségbázisban való részvételének feltételei és eljárásai;

d)a tehetséggondozási partnerségben részt vevő harmadik országból származó álláskeresők felvételének megkönnyítése.

2. cikk
Hatály

(1)Ez a rendelet az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező, harmadik országból származó álláskeresőkre és a részt vevő tagállamokban letelepedett munkáltatókra alkalmazandó.

3. cikk 
Részvétel

(1)Bármely tagállam bármikor dönthet úgy, hogy csatlakozik az uniós tehetségbázishoz. Döntéséről legkésőbb 9 hónappal azon időpont előtt értesíti a Bizottságot, amelytől kezdődően részt kíván venni. A részvétel első napjától kezdve az adott tagállamban letelepedett munkáltatók üres álláshelyeit át lehet helyezni az uniós tehetségbázis informatikai platformjára.

(2)A részt vevő tagállamokra vonatkozó információkat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

4. cikk
Fogalommeghatározások

(1)E rendelet alkalmazásában:

1.„részt vevő tagállamok”: az uniós tehetségbázisban részt vevő tagállamok;

2.„harmadik országból származó álláskereső”: az Unión kívüli lakóhellyel rendelkező személy, aki az EUMSZ 20. cikkének (1) bekezdése értelmében nem uniós polgár, és az Unióban keres munkát;

3.„munkáltató”: valamely részt vevő tagállamban letelepedett természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek irányítása vagy felügyelete alatt a foglalkoztatásra sor kerül, valamint magán-munkaközvetítők, munkaerő-kölcsönző ügynökségek és munkaerőpiaci közvetítők;

4.„profil”: a harmadik országbeli álláskeresők által szabványos adatformátumon keresztül az uniós tehetségbázis informatikai platformján munkakeresés céljából szolgáltatott információk;

5.„egységes koordinált csatorna”: az az informatikai szolgáltatás, amelyet a részt vevő tagállamokból az uniós tehetségbázis informatikai platformjára történő, egységes rendszer alapján és a szükséges műszaki infrastruktúra felhasználásával létrehozott állásajánlatok továbbítására hoztak létre.

II. FEJEZET
AZ IT-RENDSZER FELÉPÍTÉSE

5. cikk
Az uniós tehetségbázis informatikai platformja

(1)Létrejön az uniós tehetségbázis informatikai platformja, amely megkönnyíti a harmadik országból származó álláskeresők toborzását.

(2)Az uniós tehetségbázis informatikai platformja a következőkből áll:

a)az egységes koordinált csatorna, amely lehetővé teszi a részt vevő tagállamok számára, hogy az üres álláshelyeket továbbítsák az uniós tehetségbázis adatbázisába;

b)a technikai infrastruktúra, amely lehetővé teszi az uniós tehetségbázis adatbázisa számára, hogy fogadja a részt vevő tagállamok által kínált állásajánlatokat;

c)a harmadik országból származó nyilvántartott álláskeresők profiljának összegyűjtéséhez és fenntartásához szükséges technikai infrastruktúra;

d)a technológiai infrastruktúra, amely lehetővé teszi az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók számára, hogy harmadik országból származó, nyilvántartásba vett álláskeresőket keressenek, a nyilvántartott álláskeresők pedig állásajánlatokat keressenek;

e)az automatizált megfeleltetési eszköz;

f)biztonságos kommunikációs csatorna, amely lehetővé teszi a regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók számára, hogy kommunikáljanak az uniós tehetségbázis informatikai platformján belül.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az adatcseréhez szükséges technikai standardokat, az adatformátumokat – beleértve az ESCO-t is –, az állásajánlati formátumokat és az álláskeresők profiljainak formátumait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)A részt vevő tagállamok és az uniós tehetségbázis 8. cikkben említett titkársága biztosítják a nemzeti rendszerek és az uniós tehetségbázis informatikai platformja közötti technikai interoperabilitást. Az uniós tehetségbázis titkársága adott esetben biztosítja az uniós szinten kínált egyéb releváns eszközökkel és szolgáltatásokkal való kapcsolódást.

6. cikk
A személyes adatok kezelése

(1)Az uniós tehetségbázis titkársága csak a 8. cikk szerinti feladatainak ellátásához szükséges mértékben kezelheti a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók személyes adatait. A személyes adatok e célból történő kezelése során az uniós tehetségbázis titkársága jár el az (EU) 2018/1725 rendelet 3. cikkének 8. pontja értelmében vett adatkezelőként.

(2)Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai csak a 10. cikk szerinti feladatainak ellátásához szükséges mértékben kezelhetik az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók és a harmadik országból származó, nyilvántartott álláskeresők személyes adatait. A személyes adatok e célból történő kezelése során az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai járnak el az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontja értelmében vett adatkezelőként.

(3)A harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők profilja tartalmazza a családi nevet, az utónevet, az elérhetőségi adatokat, a születési időt és az állampolgárságot, az egyetemi és szakmai képesítésekre, a munkatapasztalatra, az egyéb készségekre és a nyelvismeretre vonatkozó információkat. Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók által meghirdetett állásajánlatoknak tartalmazniuk kell a családi nevet, az utónevet és a kapcsolattartási adatokat. 

(4)Az uniós tehetségbázis titkársága és az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai tájékoztatják a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresőket és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatókat a személyes adataik kezeléséről és az érintettként őket megillető jogokról, valamint a (6) és (7) bekezdés szerinti jogaikról.

(5)Az e rendelettel összhangban az uniós tehetségbázis informatikai platformján nyilvántartott vagy arra továbbított személyes adatokat kizárólag keresési és megfeleltetési célból indexálják, tárolják és teszik hozzáférhetővé. A harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők számára biztosítani kell a jogot arra, hogy a személyes adataikhoz való hozzáférés korlátozására több technikai lehetőség közül válasszanak.

(6)A harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők azon profiljait, amelyekhez a profiljuk nyilvántartásba vételétől számított két éven keresztül nem fértek hozzá, törölni vagy anonimizálni kell, és nem tárolhatók személyes adatok. A profilok eltávolítását követően továbbra is korlátozott számú anonimizált adat tárolható kutatási és statisztikai célból, valamint az uniós tehetségbázis működésének javítása érdekében adatok kinyerése céljából.

(7)Az uniós tehetségbázis titkársága az uniós tehetségbázis informatikai platformján történő keresés és megfeleltetés céljából elérhetővé teszi a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók üres álláshelyeinek adatait.

(8)A harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők adataihoz csak az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók és az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai férhetnek hozzá. Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók adatai hozzáférhetők a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai számára.

(9)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokon keresztül további rendelkezéseket fogad el a kezelendő személyes adatok kategóriáiról, az adatkezelők felelősségéről, beleértve az adatfeldolgozó vagy adatfeldolgozók esetleges igénybevételére vonatkozó szabályokat, valamint a személyes adatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az álláskeresők számára az uniós tehetségbázis informatikai platformján található személyes adataikhoz való hozzáférés korlátozására irányuló lehetőségekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET
IRÁNYÍTÁS

7. cikk
Felépítés

(1)Az uniós tehetségbázis a következőkből áll:

a)az uniós tehetségbázis titkársága;

b)az uniós tehetségbázis irányítócsoportja;

c)az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai.

8. cikk
Az uniós tehetségbázis titkársága 

(1)A Bizottság biztosítja az uniós tehetségbázis titkárságát.

(2)A titkárság a következőkért felelős:

a)az uniós tehetségbázis általános irányításának biztosítása, beleértve az uniós tehetségbázis tevékenységeinek tervezését és koordinálását;

b)az uniós tehetségbázis informatikai platformjának és a működéséhez szükséges kapcsolódó informatikai szolgáltatásoknak a létrehozása és irányítása, különösen adott esetben az uniós szinten már rendelkezésre álló műszaki infrastruktúra felhasználásával;

c)releváns információk közzététele az uniós tehetségbázis informatikai platformján a 3. cikk (3) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdésének f) pontja, a 12. cikk (5), (6) és (7) bekezdése, a 14. cikk (2) bekezdése és a 15. cikk (2) bekezdése alapján;

d)az uniós tehetségbázis irányítócsoportja üléseinek előkészítése;

e)az uniós tehetségbázis teljesítményének nyomon követéséhez szükséges releváns adatok gyűjtése a 20. cikknek megfelelően;

f)a 10. cikkben említett uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai hálózata rendszeres üléseinek összehívása az e rendelet nemzeti szintű technikai végrehajtására vonatkozó információk és bevált gyakorlatok cseréje céljából.

9. cikk
Az uniós tehetségbázis irányítócsoportja

(1)Létrejön az uniós tehetségbázis irányítócsoportja. Az uniós tehetségbázis irányítócsoportja a következőkért felelős:

a)támogatás nyújtása az uniós tehetségbázis titkárságának az egész EU-ra kiterjedő hiányszakmák 14. cikk szerinti jegyzékének összeállításához;

b)támogatás nyújtása az uniós tehetségbázis titkársága számára az uniós tehetségbázis tevékenységeinek megtervezése és koordinációja során;

c)a 20. cikkben említett uniós tehetségbázis nyomonkövetési tevékenységei szempontjából releváns adatok gyűjtésének megkönnyítése;

d)a 19. cikk szerinti gyorsított bevándorlási eljárások végrehajtásának megvitatása a nyilvántartott álláskeresők harmadik országokból történő toborzásának megkönnyítése érdekében.

(2)Az uniós tehetségbázis irányítócsoportjának csak a részt vevő tagállamok lehetnek tagjai. Az uniós tehetségbázisban részt nem vevő tagállamok megfigyelőként részt vehetnek az uniós tehetségbázis irányítócsoportjának ülésein.

(3)Az uniós tehetségbázis irányítócsoportja évente kétszer vagy szükség esetén eseti alapon ülésezik. Az üléseket a Bizottság hívja össze és vezeti.

(4)Az ágazatközi szociális partnerek uniós szintű szervezeteinek képviselői jogosultak megfigyelőként részt venni az uniós tehetségbázis irányítócsoportjának ülésein. A szakszervezetek két résztvevőjének és a munkáltatói szervezetek két résztvevőjének képviseletét az uniós tehetségbázis irányítócsoportja biztosítja. E képviselők írásbeli nyilatkozatot írnak alá, amelyben kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségi helyzetben.

10. cikk
Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai

(1)Minden részt vevő tagállam kijelöli az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontját. A részt vevő tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatás és a bevándorlás területén működő érintett hatóságokat nevezzék ki az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak.

(2)Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai a következőkért felelősek:

a)az uniós tehetségbázis informatikai platformjának nemzeti szintű működésének elősegítése az 5. cikkel összhangban;

b)az állásajánlatok továbbítása az uniós tehetségbázis informatikai platformjára az egységes koordinált csatornán keresztül, valamint a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók közötti megfeleltetés megkönnyítése;

c)évente egyszer az uniós tehetségbázis titkárságának értesítése a hiányszakmák nemzeti jegyzékéről, valamint az uniós szintű hiányszakmák jegyzékének a 15. cikk szerinti nemzeti kiigazításáról;

d)az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók nyilvántartásának vezetése;

e)az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók hozzáférésének felfüggesztése és az állásajánlataik eltávolítása az uniós tehetségbázis informatikai platformjáról, amennyiben a vonatkozó jog és gyakorlat végrehajtásáért felelős, illetékes nemzeti hatóságok a 13. cikk (3) bekezdésével összhangban a vonatkozó jog és gyakorlat megsértéséről értesítik az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjait;

f)tájékoztatás nyújtása az uniós tehetségbázis titkárságának a nemzeti szintű bevándorlási és elismerési eljárásokról, többek között az uniós polgárok előnyben részesítése elvének végrehajtásáról és az uniós tehetségbázis nyomon követéséhez szükséges, a 20. cikkben meghatározott releváns adatokról;

g)tájékoztatási és támogatási szolgáltatások nyújtása a regisztrált, harmadik országból származó álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók számára a 17. cikkel összhangban.

(3)Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak hálózatába az uniós tehetségbázis titkársága rendszeresen összehívja az egyes részt vevő tagállamok uniós tehetségbázissal foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontjait, hogy megosszák egymással az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos információkat és bevált gyakorlatokat.

IV. FEJEZET
A HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ ÁLLÁSKERESŐK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE ÉS A MUNKÁLTATÓK RÉSZVÉTELE AZ UNIÓS TEHETSÉGBÁZISBAN

11. cikk
Harmadik országból származó álláskeresők nyilvántartásba vétele és hozzáférése

(1)A harmadik országból származó álláskeresők az Europass profilépítő eszközön keresztül létrehozhatják profiljukat, hogy regisztráljanak az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

(2)A profilnak az uniós tehetségbázis informatikai platformján történő regisztrálásához való hozzáférés azokra a személyekre korlátozódik, akik kifejezetten kijelentik, hogy nem tartoznak valamely tagállam nemzeti jogával összhangban valamely tagállamba való beutazást vagy ott-tartózkodást megtagadó bírósági vagy közigazgatási határozat vagy a 2008/115/EK irányelv szerinti beutazási tilalom hatálya alá.

(3)Az uniós tehetségbázisban regisztrált, harmadik országból származó álláskeresők profiljának láthatónak kell lennie az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók számára.

(4)Az uniós tehetségbázis informatikai platformján regisztrált harmadik országból származó álláskeresők kereshetnek állásajánlatokat.

12. cikk
Harmadik országból származó álláskeresők profilregisztrációja és hozzáférése a tehetséggondozási partnerségek keretében

(1)A tehetséggondozási partnerségben részt vevő tagállamok dönthetnek úgy, hogy az uniós tehetségbázisra támaszkodnak az adott harmadik országból származó azon álláskeresők toborzásának megkönnyítése érdekében, akiknek a készségeit az adott tehetséggondozási partnerség keretében fejlesztették vagy validálták, és amely készségeket uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány igazolja.

(2)Azok a harmadik országból származó álláskeresők, akik uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványt kaptak, amely tanúsítja a tehetséggondozási partnerség keretében kifejlesztett vagy validált készségeket, regisztrálhatják profiljukat az uniós tehetségbázis informatikai platformján, összekapcsolva profiljukat az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvánnyal.

(3)Az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványnak láthatónak kell lennie az uniós tehetségbázis informatikai platformján, és a következő elemek közül egyet vagy többet kell tartalmaznia:

a)a tehetséggondozási partnerségben részt vevő harmadik országbeli állampolgár által elvégzett oktatás és képzés részletei, beleértve a képzés tárgyát, időtartamát, a megszerzett készségek típusát és szintjét;

b)a harmadik országbeli állampolgár megszerzett képesítése és készségei, amelyeket a tehetséggondozási partnerség keretében érvényesítettek, beleértve az egy adott foglalkozáshoz kapcsolódó készségeket és kompetenciákat, a nyelvi készségeket vagy az egy vagy több tagállamba való beilleszkedésüket elősegítő kompetenciákat;

c)a felvétel szempontjából relevánsnak ítélt bármely egyéb információ.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány formátumára vonatkozó sablonokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)Az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvány kiállításának feltételeit a tagállamok a vonatkozó tehetséggondozási partnerség keretében határozzák meg. A Bizottság információkat tesz közzé ezekről a feltételekről az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

(6)A részt vevő tagállamok a vonatkozó tehetséggondozási partnerség keretében dönthetnek úgy, hogy az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványt szerzett harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők profiljainak láthatóságát legfeljebb egy évre korlátozzák az ugyanazon tehetséggondozási partnerségben részt vevő egy vagy több tagállamban letelepedett munkáltatók számára. Az uniós tehetségbázis titkársága információkat tesz közzé e bekezdés alkalmazásáról az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

(7)A tehetséggondozási partnerségben részt vevő harmadik országok és tagállamok jegyzékét, valamint az abban foglalt releváns foglalkozásokat közzé kell tenni az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

13. cikk
A munkáltatók részvétele az uniós tehetségbázisban

(1)Az uniós tehetségbázisban való részvétel iránt érdeklődő munkáltatók kérhetik a letelepedésük helye szerinti tagállam uniós tehetségbázisának nemzeti kapcsolattartó pontját, hogy az állásajánlataikat az uniós tehetségbázis informatikai platformjára továbbítsák.

(2)Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai átadják az uniós tehetségbázis informatikai platformjának azokat az állásajánlatokat, amelyek:

a)szerepelnek az egész EU-ra kiterjedő hiányszakmák 14. cikkben meghatározott jegyzékén és a jegyzék 15. cikk (1) bekezdése szerinti nemzeti kiigazításaiban, vagy a tehetséggondozási partnerség szempontjából releváns üres álláshelyek között;

b)az uniós polgárok előnyben részesítésének elvével összhangban – adott esetben a nemzeti jog szerint – nyitottak a harmadik országból származó álláskeresők felvételére.

(3)Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatóknak be kell tartaniuk a vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokat és gyakorlatot annak érdekében, hogy biztosítsák a harmadik országbeli állampolgárok védelmét a tisztességtelen munkaerő-felvétellel, a nem megfelelő munkakörülményekkel és a megkülönböztetésmentességgel szemben. A részt vevő tagállamok további feltételeket vezethetnek be a munkáltatók uniós tehetségbázisban való részvételére vonatkozóan annak érdekében, hogy az uniós joggal összhangban biztosítsák az egyéb vonatkozó nemzeti gyakorlatoknak, kollektív szerződéseknek, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által meghatározott elveknek és iránymutatásoknak való megfelelést.

Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók nem számíthatnak fel díjat a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresőknek a felvételért.

(4)Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók álláshirdetései láthatók a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők számára az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

(5)Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül jelezniük kell az uniós tehetségbázis informatikai platformján, hogy sikeresen befejezték a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők adott álláshelyre való felvételét. Az állást találó, regisztrált álláskeresők profilja és a betöltött állásajánlatok automatikusan megszűnnek láthatóak lenni az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

(6)A részt vevő tagállamok vonatkozó jogáért és gyakorlatáért felelős nemzeti hatóságok a 10. cikk (2) bekezdésének e) pontja alkalmazásában haladéktalanul tájékoztatják az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjait a (3) bekezdésben meghatározott vonatkozó jogszabályok és gyakorlat rendelkezéseinek bármilyen megsértéséről.

14. cikk
Az uniós szintű hiányszakmák jegyzéke

(1)E rendelet alkalmazásában e rendelet melléklete tartalmazza az ISCO-08 4 számjegyű, uniós szintű hiányszakmák jegyzékét.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 21. cikkben említett eljárásnak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a melléklet alábbi kritériumok szerinti módosítása céljából:

a)jelentős számú részt vevő tagállamban közös hiányszakmák, amelyeket az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint bejelentenek az uniós tehetségbázis titkárságának;

b)olyan foglalkozások, amelyek közvetlenül hozzájárulnak az EU zöld és digitális átállásához, és amelyek jelentősége valószínűleg növekedni fog.

(2)Az uniós tehetségbázis titkársága információkat tesz közzé e bekezdés alkalmazásáról az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

15. cikk
Az uniós szintű hiányszakmák jegyzékének nemzeti kiigazításai

(1)A részt vevő tagállamok dönthetnek úgy, hogy sajátos munkaerőpiaci igényeik kielégítése érdekében ISCO-08 4 számjegyű hiányszakmákat adnak hozzá az uniós szintű jegyzékhez. Dönthetnek úgy is, hogy törlik a hiányszakmákat az uniós szintű jegyzékről, amennyiben azok nem felelnek meg sajátos munkaerőpiaci igényeiknek. Az országspecifikus kiigazítások csak az állásajánlatoknak az érintett tagállamban való megfeleltetését érintik.

Az uniós tehetségbázisban való részvételüket a 3. cikk szerint bejelentő tagállamok uniós tehetségbázissal foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontjai legkésőbb 3 hónappal az uniós tehetségbázishoz való csatlakozás előtt bejelentik a hiányszakmák uniós szintű jegyzékének kiegészítését vagy az arról való törlést.

A részt vevő tagállamok uniós tehetségbázissal foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontjai a melléklet módosításait követő három hónapon belül értesítést küldenek a hiányszakmák uniós szintű jegyzékének kiegészítéséről vagy az arról való törlésről.

Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai évente legfeljebb egyszer bejelenthetik az uniós tehetségbázis titkárságának a hiányszakmák uniós szintű jegyzékének további kiegészítését és az arról való eltávolítást.

(2)Az uniós tehetségbázis titkársága az uniós tehetségbázis informatikai platformján közzéteszi az uniós tehetségbázis kapcsolattartó pontjai által bejelentett, az uniós szintű hiányszakmák jegyzékének kiigazításait.

(3)Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai csak azokat az üres álláshelyeket továbbítják az uniós tehetségbázis informatikai platformjára, amelyek megfelelnek az uniós szintű hiányszakmák jegyzékének, figyelembe véve az (1) bekezdésben említett kiigazításokat.

16. cikk
Keresés és megfeleltetés

(1)Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók kereshetnek a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők között az uniós tehetségbázis informatikai platformján.

(2)Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók használhatják az uniós tehetségbázis informatikai platformján elérhető speciális szűrőt az uniós tehetséggondozási partnerségi igazolvánnyal rendelkező regisztrált álláskeresők profiljának keresésére.

(3)Az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók hozzáférhetnek az automatikus megfeleltetési eszköz által létrehozott, regisztrált álláskeresők javasolt profiljainak jegyzékéhez, amely a készségeik, képesítéseik és munkatapasztalatuknak az üres álláshely szempontjából fennálló relevanciáján alapul.

(4)A harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők az uniós tehetségbázisban kereshetnek állásajánlatokat, és hozzáférhetnek az automatizált megfeleltetési eszköz által generált, javasolt releváns állásajánlatok jegyzékéhez.

V. FEJEZET
TÁJÉKOZTATÁS, TÁMOGATÓ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS GYORSÍTOTT BEVÁNDORLÁSI ELJÁRÁSOK

17. cikk
Tájékoztatás és támogató szolgáltatások

(1)A részt vevő tagállamok könnyen hozzáférhetővé teszik az uniós tehetségbázisra és annak működésére vonatkozó információkat.

Az uniós tehetségbázis titkársága az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak támogatásával az uniós tehetségbázis informatikai platformján elérhetővé teszi a következő információkat:

a)tájékoztatás a munkaerő-felvételi és bevándorlási eljárásokról, a képesítések elismeréséről és a készségek validálásáról, a harmadik országbeli állampolgárok jogairól, többek között a rendelkezésre álló jogorvoslati mechanizmusokról, valamint a részt vevő tagállamokban fennálló élet- és munkakörülményekről;

b)egyértelmű magyarázat a harmadik országból származó álláskeresők számára arról, hogy amennyiben a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban valamely tagállamba való beutazást vagy ott-tartózkodást megtagadó bírósági vagy közigazgatási határozat vagy a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti beutazási tilalom hatálya alatt állnak, valamennyi tagállam területére való belépésük és ott-tartózkodásuk tilos.

(2)A harmadik országból származó, regisztrált álláskeresők és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók kérésére az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai további támogatást és kiválasztás utáni segítséget nyújtanak a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresőknek és az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatóknak, különös tekintettel a következőkre:

a)a kiválasztási eljárást követően a munkavállalási célú vízumok és tartózkodási engedélyek megszerzésére irányuló nemzeti bevándorlási eljárásokra vonatkozó konkrét információk;

b)konkrét iránymutatás és tájékoztatás a családegyesítési eljárásokról és a családtagok jogairól;

c)a harmadik országbeli állampolgárok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó konkrét információk, beleértve a szociális ellátásokhoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a lakhatáshoz, a képesítések elismeréséhez és a 18. cikk szerinti panasztételi mechanizmushoz való hozzáférést;

d)a harmadik országbeli állampolgárok fogadó tagállamba való beilleszkedésének megkönnyítése érdekében nemzeti szinten rendelkezésre álló információk, például nyelvtanfolyamok, szakképzés és oktatás, valamint egyéb integrációs intézkedések;

e)amennyiben rendelkezésre állnak, azon szervezetek elérhetőségei, amelyek a harmadik országbeli állampolgároknak a felvételt követően segítséget nyújtanak.

(3)Az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjai adott esetben a harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiaci integrációját támogató más illetékes nemzeti hatóságokhoz és adott esetben más megfelelő nemzeti szervekhez továbbítják a tájékoztatásra, iránymutatásra és támogatásra vonatkozó kéréseket.

18. cikk
A panaszok megkönnyítése

(1)A részt vevő tagállamok biztosítják, hogy hatékony mechanizmusok álljanak rendelkezésre, amelyek révén a harmadik országból származó, nyilvántartott álláskeresők panaszt nyújthatnak be abban az esetben, ha az uniós tehetségbázisban részt vevő munkáltatók megsértik a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket és feltételeket.

(2)A részt vevő tagállamok az elérhető jogorvoslati mechanizmusokra vonatkozó minden információt könnyen elérhetővé tesznek.

19. cikk
Gyorsított bevándorlási eljárások

(1)A részt vevő tagállamok dönthetnek úgy, hogy gyorsított bevándorlási eljárásokat vezetnek be annak érdekében, hogy gyorsabban lehessen felvenni azokat a harmadik országból származó, regisztrált álláskeresőket, akiket kiválasztottak egy, az uniós tehetségbázisban szereplő üres álláshelyre.

(2)Az (1) bekezdésben említett eljárás az alábbiakat foglalhatja magában:

a)a munkavállalási célú vízumok és tartózkodási engedélyek birtoklása;

b)mentesség az uniós polgárok előnyben részesítésének elve alól az uniós tehetségbázis informatikai platformjára áthelyezett üres álláshelyek tekintetében.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. cikk
Nyomonkövetési tevékenységek

(1)Az uniós tehetségbázis teljesítményét az uniós tehetségbázis titkársága rendszeresen nyomon követi a 8. cikk (2) bekezdésének e) pontjával összhangban. Különösen a következőkre vonatkozóan kell adatokat gyűjteni:

a)az uniós tehetségbázis informatikai platformján regisztrált harmadik országbeli álláskeresők profiljainak száma és típusa;

b)az uniós tehetségbázis informatikai platformján regisztrált álláshelyek száma és típusa;

c)az uniós tehetségbázis informatikai platformján tett látogatások száma;

d)az uniós tehetségbázis által elősegített munkaközvetítések száma;

e)a kiállított „uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványok” száma;

f)a tehetséggondozási partnerségek keretében az uniós tehetségbázison keresztül elősegített munkaközvetítések száma.

(2)Az uniós tehetségbázis titkársága megszervezi a statisztikai fogalmaknak és fogalommeghatározásoknak megfelelő adatgyűjtést, valamint információkat és adatokat cserél a Bizottsággal az e rendelet alapján gyűjtött adatok minősége, valamint az európai statisztikák előállítása és minősége céljából.

(3)Az uniós tehetségbázis titkársága az (1) bekezdésben említett adatokat az uniós tehetségbázis nemzeti kapcsolattartó pontjainak és az uniós tehetségbázis irányítócsoportjának támogatásával gyűjti össze.

21. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 14. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 14. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

22. cikk
Bizottsági eljárásrend

(1)A Bizottságot az e rendelettel létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

23. cikk 
Jelentéstétel

(1)A Bizottság legkésőbb 2031. december 31-ig, és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának ennek a rendeletnek az alkalmazásáról.

24. cikk 
Hatálybalépés

(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a részt vevő tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

 új intézkedés 

kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 45  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

1.4.4.Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

–az uniós tehetségbázis informatikai platformján regisztrált, harmadik országból származó álláskeresők profiljainak száma és típusa,

–az uniós tehetségbázis informatikai platformján regisztrált állásajánlatok,

–az uniós tehetségbázis informatikai platformján tett látogatások száma, valamint az uniós tehetségbázison keresztül elősegített munkaközvetítések száma,

–a kiállított uniós tehetséggondozási partnerségi igazolványok száma, valamint a tehetséggondozási partnerségek keretében az uniós tehetségbázis által elősegített munkaközvetítések száma.

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

 határozott időtartam

–    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

–    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

–végrehajtás 2026-tól 2028-ig tartó beindítási időszakkal,

–azt követően: rendes ütem

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 46   

 Bizottság általi közvetlen irányítás

– a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

·Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

·Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 50  

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

   millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

A 2028-tól a javaslat éves költsége a becslések szerint 25 millió, amely a következő többéves pénzügyi keretből kerülne finanszírozásra a többéves pénzügyi keretről és a programokról szóló megállapodás korlátozása nélkül. Ezenkívül 2028-tól kezdve támogatni kívánják a harmadik országokban jelen lévő nemzetközi vagy uniós székhelyű szereplőket, amelyek segíthetik a nemzetközi védelemre szoruló, lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket abban, hogy kihasználhassák az uniós tehetségbázisban rejlő lehetőségeket, ezáltal támogatva a kiegészítő foglalkoztatási lehetőségek kialakítását. Ezt az összeget ebben a szakaszban nem lehet részletesen számszerűsíteni.

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet 

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig) 57

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 60  

–    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humán erőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket a bizottsági szolgálatok rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy a bizottsági szolgálatokon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító bizottsági szolgálatokhoz rendelt további allokációkkal.

3.2.3.1.Becsült humánerőforrás-szükségletek

–    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humán erőforrást.

–    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

A humánerőforrás-igényeknek a bizottsági szolgálatok rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott bizottsági szolgálatokon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító bizottsági szolgálatokhoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés:

–    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

–    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

–    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés:

–    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

–    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás 

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

–    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

–    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

–    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

–kérjük, adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve     

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

(1)     COM(2020) 609 final .

(2)    Employment and Social Developments in Europe 2023 (Foglalkoztatás és szociális fejlemények Európában, 2023), éves felülvizsgálat. Amint azt a hiány- és többletszakmákról szóló 2022. évi EURES-jelentésben szereplő, a széles körben elterjedt és akut hiányszakmákról szóló jegyzékek is alátámasztják; további részletekért lásd alább: Munkaerőhiányról szóló EURES-jelentés (europa.eu) .

(3)    A zöld megállapodáshoz kapcsolódó 2023. évi ipari terv elismeri, hogy a zöld átállás minden szinten növelni fogja az új készségek iránti keresletet. Különösen nagy szükség van például több információs és kommunikációs technológiai (IKT) szakértő felvételére Európában az ipari ökoszisztémák igényeinek kielégítése érdekében. 2021-ben ugyanis az IKT-szakembereket toborzó vagy toborozni próbáló uniós vállalkozások mintegy 60 %-a nehézségekbe ütközött az IKT-n belüli üres álláshelyek betöltése során. Mivel a Bizottság vezető szerepet kíván játszani a Web 4.0-ra és a virtuális világokra való globális átállásban, egyre nagyobb szükség van magasan képzett szakemberekre az e folyamathoz kapcsolódó technológiák, például a kiterjesztett valóság, a felhő, az 5G, a megosztott könyvelés stb. területén.

(4)    A Covid19-világjárvány súlyosbította a régóta fennálló hiányokat az olyan ágazatokban, mint az egészségügy és az IKT. Eurofound, Tackling labour shortage in EU Member States (A munkaerőhiány kezelése az uniós tagállamokban), 2021, 6. o.

(5)    A 2020-ban elindított európai készségfejlesztési program ismertette a következő öt évre szóló uniós továbbképzési és átképzési célkitűzéseket. A készségfejlesztési program az inaktív uniós lakosság munkaerőpiaci integrációjának előmozdítása révén történő aktiválásáról is rendelkezik.

(6)     COM(2022) 657 final .

(7)    Az Európai Parlament 2021. május 20-i állásfoglalása a jogszerű munkaerő-migráció új módjairól ( 2020/2010(INI) ); Az Európai Parlament 2021. november 25-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a jogszerű migrációval kapcsolatos szakpolitikáról és jogszabályról ( 2020/2255(INL) ).

(8)    Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzásáról szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2023. február 28-i bizottsági közleményről, EGSZB 2022/02745 . A Régiók Európai Bizottsága véleménye a legális migrációról: A készségek és tehetségek vonzása az EU-ba, COR 2022/03942 .

(9)     Tehetséggondozási partnerségek (europa.eu) .

(10)     C/2020/6467 .

(11)    A 2020-ban elindított európai készségfejlesztési program ismertette a következő öt évre szóló uniós továbbképzési és átképzési célkitűzéseket.

(12)     COM(2023) 161 final .

(13)     COM(2023) 62 final .

(14)     COM(2023) 168 final .

(15)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12594-Public-consultation-on-legal  

(16)    A kérdések a következőkre vonatkoztak: azon foglalkozások azonosítása, amelyekben az EU-nak az elkövetkezendő években többnyire harmadik országbeli állampolgárokat kell toboroznia; az uniós tehetségbázis fő célkitűzései; az uniós tehetségbázisba való felvétel lehetséges kritériumai; valamint egy utolsó nyitott kérdés arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani az EU legális migrációs politikáját.

(17)    Az OECD megvalósíthatósági tanulmánya az uniós tehetségbázis kialakítására vonatkozó három lehetséges forgatókönyv értékelését, valamint az egyes változatokra vonatkozó költség-haszon elemzést foglalta magában. A tanulmány részletesen értékelte a jövőbeli uniós tehetségbázis lehetséges jogi keretét, irányítását, alkalmazási körét és funkcióit. Lásd az OECD tehetségbázisról szóló megvalósíthatósági tanulmányát .

(18)     https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/13716-EU-Talent-Pool_hu  

(19)    Megkönnyítené a munkavállalást az EU-ban, és korlátozná a többszörös nemzeti eljárások adminisztratív terheit.

(20)    Különös tekintettel a munkaerő-felvételi gyakorlatokra és a munkakörülményekre.

(21)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) és az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről.

(22)    Ami a 2027 utáni költségeket illeti, azok indikatív jellegűek, és nem befolyásolják a jövőbeli többéves pénzügyi keretben a kezdeményezés számára rendelkezésre álló költségvetést.

(23)    Amint azt a jogalkotási javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum részletesen kifejti, ez a feltételezés több megfontoláson alapult. Bár a kezdeményezést úgy alakítanák ki, hogy a lehető legtöbb tagállam számára vonzó legyen, részvételük valószínűleg fokozatos folyamat lenne, és csak néhány tagállam csatlakozna a működés első éveiben, és hosszú távon fokozatos növekedés lenne várható. Ezért abból indultak ki, hogy a nagyobb érdeklődést mutató tagállamok kezdettől fogva csatlakozhatnak, míg mások csak ezt követően. Hosszú távon a kezdeményezés szélesebb körű alkalmazása várható, amit az is bizonyít, hogy a megkérdezett tagállamok nagy többsége üdvözölte a kezdeményezést. Emellett észszerűen feltételezhető, hogy több tagállam csatlakozik majd a nehéz demográfiai helyzethez kapcsolódó sürgető szükségletekre tekintettel, amelyek szükségessé tennék a legális migrációra való támaszkodást a jövőbeli olyan készség- és munkaerőhiány kezelése érdekében, amelyet az uniós hazai munkaerő nem képes kielégítően kezelni.

(24)    A becslések szerint a Bizottságban 13 munkatársra lenne szükség az uniós tehetségbázishoz kapcsolódó valamennyi feladat ellátásához. Ez a személyzet a kezdeményezés alakulásának szakaszától függően fokozatosan érkezik. 2027-ig 10 munkatársra lesz szükség. A 2027 utáni költségek indikatív jellegűek, és nem befolyásolják a jövőbeli többéves pénzügyi keretben a kezdeményezés számára rendelkezésre álló költségvetést.

(25)    HL C […]., […]., […]. o. .

(26)    HL C […]., […]., […]. o. .

(27)    HL C […]., […]., […]. o. .

(28)    A Bizottság (EU) 2020/1364 ajánlása (2020. szeptember 23.) az uniós védelemhez vezető legális beutazási lehetőségekről: az áttelepítés, a humanitárius befogadás és egyéb kiegészítő lehetőségek előmozdítása.

(29)    A „kiegészítő lehetőségek” a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára biztonságos és szabályozott utak, amelyek kiegészítik az áttelepítést azáltal, hogy jogszerű tartózkodást biztosítanak egy olyan harmadik országban, ahol nemzetközi védelmi szükségleteik teljesülnek. A kiegészítő munkavállalási lehetőségek lehetővé teszik a nemzetközi védelemre szoruló személyek számára, hogy hozzáférjenek a meglévő munkaerő-migrációs pályákhoz, hasznosítsák készségeiket, és segítsék a fogadó országok munkaerőhiányának kezelését. Lásd még: https://www.unhcr.org/complementary-pathways.html  

(30)     COM(2020) 609 final .

(31)     COM(2022) 657 final .

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/589 rendelete (2016. április 13.) a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatáról (EURES), a munkavállalók mobilitási szolgáltatásokhoz való hozzáféréséről és a munkaerőpiacok további integrációjáról, valamint a 492/2011/EU és az 1296/2013/EU rendeletek módosításáról (HL L 107., 2016.4.22., 1. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2016/589/oj?locale=hu ).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj?locale=hu ).

(34)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj?locale=hu ).

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve (2008. december 16.) harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról (HL L 348., 2008.12.24., 98. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2008/115/oj?locale=hu ).

(36)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/646 határozata (2018. április 18.) a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (HL L 112., 2018.5.2., 42. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2018/646/oj?locale=hu ).

(37)    Az Európai Parlament és a Tanács 2011/98/EU irányelve (2011. december 13.) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól (HL L 343., 2011.12.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/98/oj?locale=hu ).

(38)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/36/EU irányelve (2014. február 26.) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről (HL L 94., 2014.3.28., 375. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/36/oj?locale=hu ).

(39)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1883 irányelve (2021. október 20.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való beutazásának és tartózkodásának feltételeiről és a 2009/50/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 382., 2021.10.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2021/1883/oj?locale=hu ).

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/801 irányelve (2016. május 11.) a harmadik országbeli állampolgárok kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek és au pair tevékenység céljából történő beutazásának és tartózkodásának feltételeiről (átdolgozás) (HL L 132., 2016.5.21., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/801/oj?locale=hu ).

(41)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1152 irányelve (2019. június 20.) az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről (HL L 186., 2019.7.11., 105. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1152/oj?locale=hu ).

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve (1996. december 16.) a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről (HL L 18., 1997.1.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1996/71/oj?locale=hu ).

(43)    Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj?locale=hu ).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj?locale=hu ).

(45)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(46)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(47)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(48)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(49)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(50)    Az e szakaszban található táblázatok olyan forgatókönyvet mutatnak be, amelyben 20 tagállam vesz részt. Ez nem érinti a tagállamok döntéseit, és a költségvetést az uniós tehetségbázisban részt vevő tagállamok számától függően kiigazítják.

(51)    A 2027 utáni időszakra vonatkozó költségek indikatív jellegűek, és nem befolyásolják a jövőbeli többéves pénzügyi keretben a kezdeményezés számára rendelkezésre álló költségvetést.

(52)    Ugyanott.

(53)    Ugyanott.

(54)    Ugyanott.

(55)    Ugyanott.

(56)    Ugyanott.

(57)    Ez a táblázat olyan forgatókönyvet mutat be, amelyben 20 tagállam vesz részt. Ez nem érinti a tagállamok döntéseit, és a költségvetést az uniós tehetségbázisban részt vevő tagállamok számától függően kiigazítják.

(58)    Ugyanott.

(59)    Ugyanott.

(60)    Ez a táblázat olyan forgatókönyvet mutat be, amelyben 20 tagállam vesz részt. Ez nem érinti a tagállamok döntéseit, és a költségvetést az uniós tehetségbázisban részt vevő tagállamok számától függően kiigazítják.

(61)    Ugyanott.

(62)    Ugyanott.

(63)    Ugyanott.

(64)    Ugyanott.

(65)    Ugyanott.

(66)    Ugyanott.

(67)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(68)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.11.15.

COM(2023) 716 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete uniós tehetségbázis létrehozásáról

{SEC(2023) 716 final} - {SWD(2023) 716 final} - {SWD(2023) 717 final} - {SWD(2023) 718 final}

MELLÉKLET
Az egész Unióra kiterjedő hiányszakmák jegyzéke