EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52021DC0205

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés előmozdítása

COM/2021/205 final

Brüsszel, 2021.4.21.

COM(2021) 205 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés előmozdítása



Közlemény: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés előmozdítása

1.Bevezetés

A mesterséges intelligencia (MI) a következő évtizedekben jelentős hatással lesz az emberek életére és a munkára. Ez a 2018 áprilisában bevezetett és azóta megerősített európai MI-stratégia kiindulópontja. Az MI sokféle előnyt tartogat társadalmaink számára: a környezetszennyezés visszaszorításától a halálos kimenetelű közlekedési balesetek számának csökkentéséig, a színvonalasabb egészségügyi ellátástól és a fogyatékossággal élők és az idősek lehetőségeinek javításától a színvonalasabb oktatásig és a polgárok demokratikus folyamatokba való bevonásához rendelkezésre álló lehetőségek körének bővítéséig, a gyorsabb ítélethozataltól a terrorizmus és bűnözés elleni eredményesebb – online és offline – küzdelemig, valamint a kiberbiztonság javításáig. Az MI-ben rejlő lehetőségek már a Covid19 elleni küzdelemben betöltött szerepében is megmutatkoztak: elősegítette a betegség földrajzi elterjedésének előrejelzését, a betegség komputertomográfiás vizsgálattal történő kimutatását, valamint a vírus elleni első oltóanyagok és gyógyszerek kifejlesztését. Mindenekelőtt pedig nyilvánvalóvá vált, hogy sokoldalúságban kevés más technológia vetekedhet az MI-vel. Ugyanakkor az MI használata bizonyos kockázatokkal is jár, például olyan súlyos tévedéseket okozhat, amelyek az emberek, köztük a gyermekek 1 esetében alááshatják az alapvető jogokat és a biztonságot, valamint demokratikus folyamatainkat.

Tekintettel arra, hogy gyors ütemben zajlik az MI technológiai fejlődése, a nemzetközi politikai környezetben pedig egyre több ország hajt végre jelentős beruházásokat az MI terén, az Európai Uniónak egységes fellépésre van szüksége, hogy időtálló módon kiaknázza az MI-ben rejlő számos lehetőséget, és megoldja a vele járó kihívásokat. Az európai MI-stratégia 2018. áprilisi bevezetése 2 óta a Bizottság kettős politikai megközelítést követ, hogy az MI világszínvonalú központjává tegye az EU-t, ugyanakkor arról is gondoskodjon, hogy az MI emberközpontú és megbízható legyen. A Bizottság 2020 februárjában közzétett, mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyve 3 egyértelmű jövőképet vázol fel az MI számára Európában: kiválósági ökoszisztémára és bizalmi ökoszisztémára van szükség az MI terén.

A jelenlegi MI-csomag mindkét szakpolitikai dimenziót tekintve jelentős mérföldkövet jelent. Az MI fejlesztésének támogatása, egyúttal a biztonság és az alapjogok szempontjából esetlegesen felmerülő jelentős kockázatainak kezelése érdekében a Bizottság az MI-szabályozási keretre irányuló javaslatot és a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv felülvizsgált változatát egyaránt előterjeszti.

2.A mesterséges intelligencia két oldala: lehetőségek és kockázatok

Az MI-ben rejlő potenciálra tekintettel az Európai Unió támogatja annak fejlesztését és bevezetését. A Bizottság azt tervezi, hogy a Digitális Európa és a Horizont Európa program keretében évi egymilliárd eurót fordít MI-beruházásokra, és további beruházásokat mozgósít a magánszektorból és a tagállamokból, hogy az évtized során a beruházások összértéke elérje az évi húszmillió eurót.

Európa MI-kapacitásainak növelése az egyik legfontosabb eleme annak a tágabb stratégiának, amelynek révén Európa felkészülhet a digitális korra, a következő tíz év pedig digitális évtizeddé válhat a digitális iránytűben 4 foglalt módon. Kiemelendő, hogy az MI által vezérelt innováció előmozdítása szorosan kapcsolódik az európai adatstratégia végrehajtásához, ezen belül az adatkormányzási rendeletre 5 irányuló közelmúltbeli javaslathoz, mivel az MI csak akkor bontakozhat ki, ha az adatok akadálytalanul hozzáférhetők. Különösen a kis- és középvállalkozásoknak lesz szükségük méltányos hozzáférésre az adatokhoz annak érdekében, hogy az MI széles körben elterjedjen az uniós gazdaságban. A javasolt MI-szabályozási keret egyúttal párhuzamosan működik majd az alkalmazandó termékbiztonsági jogszabályokkal, különösen a gépekről szóló irányelv felülvizsgált változatával 6 , amely többek között az új technológiák biztonsági kockázataival, köztük az ember és robot közötti együttműködésből eredő kockázatokkal, a biztonsági következményekkel járó kiberkockázatokkal, valamint az autonóm gépekkel foglalkozik. Emellett a keret kiegészíti a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiát, az új kiberbiztonsági stratégiát 7 , a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó digitális oktatási cselekvési tervet 8 és a közelmúltban javasolt, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt és a digitális piacokról szóló jogszabályt 9 , valamint az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet 10 . Végezetül a javasolt keretet az uniós felelősségi keretnek az új technológiákhoz, köztük az MI-hez kapcsolódó felelősségi kérdések rendezése érdekében történő kiigazítására – például a termékfelelősségről szóló irányelv felülvizsgálatára – irányuló jogszabályok, valamint az általános termékbiztonsági irányelv felülvizsgált változata egészíti ki.

Az újonnan elfogadott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lehetővé teszi, hogy Európa ambiciózusabb célokat tűzzön ki, és lépéselőnyhöz jusson az MI bevezetésében. Az uniós helyreállítási terv központi elemét képező Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz példátlan módon 672,5 milliárd eurót bocsát rendelkezésre kölcsönök és vissza nem térítendő támogatások formájában a tagállami reformok és beruházások támogatására a helyreállítás döntő fontosságú első éveiben. A rendelkezésre álló források legalább 20 %-át a digitális átállás előmozdítására különítik el, ami a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz életciklusa során elérheti a 134 milliárd EUR-t 11 .

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz felhasználható az MI-be történő tagállami beruházások növelésére és a vezető kutatási, innovációs és tesztelési kapacitások támogatására, így az MI fejlesztésének és használatának felgyorsítása révén előmozdítja a gazdasági és társadalmi helyreállítást, hosszú távon pedig növeli a versenyképességet. Tovább növeli a lehetőség jelentőségét, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásai a Digitális Európa és a Horizont Európa program keretében és a kohéziós politikai programok keretében biztosított jelentős innovációs finanszírozáson felül állnak rendelkezésre.

A MI és más digitális technológiák elősegítik a Covid19-járvány utáni tartós helyreállítást, mivel minden gazdasági ágazatban hasznosíthatók a termelékenység növelésére, új piacok létrehozására és Európa gazdasági növekedését szolgáló hatalmas lehetőségek megteremtésére. Az MI-technológiák segítségével optimalizálhatók, reziliensebbé, hatékonyabbá és zöldebbé tehetők az ipari folyamatok, és létrehozhatók innovatív öntanulási és valós idejű megoldások, a megelőző karbantartástól a kollaboratív robotokig, a digitális ikermodellektől a kiterjesztett valóságig. Az új üzleti lehetőségek és a növekvő gazdasági dinamizmus várhatóan új munkalehetőségeket teremtenek, és valószínűleg ellensúlyozzák a munkahelyek esetleges megszűnését. Az MI segítő és támogató megoldások biztosítása révén kiszélesítheti a fogyatékossággal élők és az idősek lehetőségeit az önálló életvitelre. 12  Ezenkívül az MI jelentős szerepet játszhat a polgárok tájékoztatásában és a polgári szerepvállalás növelését célzó kezdeményezésekben.

Az MI-kapacitások növelésének köszönhetően nagyobb ellenálló képesség alakítható ki a jövőbeli sokkhatásokkal szemben, mivel az európai vállalkozások elegendő szakértelemmel rendelkeznek majd ahhoz, hogy új kihívások megoldására használják fel az MI-t. Ezenkívül az MI az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek eléréséhez is nagymértékben hozzájárul azzal, hogy segít az ipari szereplőknek, a vállalkozásoknak, a hatóságoknak és a polgároknak fenntarthatóbb döntéseket hozni többek között abban, hogy intelligensebb hálózatirányítás révén integráljanak megújuló energiaforrásokat az energiarendszerbe, vagy az intelligens mobilitás, az optimalizált erőforrás-felhasználás és a precíziós gazdálkodás révén csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

Az MI a biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégia célkitűzéseinek elérését is jelentősen előmozdíthatja. Stratégiai eszközként felhasználható a jelenlegi fenyegetések elhárításában és a jövőbeli kockázatok (köztük a hibrid fenyegetések) és lehetőségek előrejelzésében. Az MI a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben is hasznosítható, segítségével a bűnüldöző szervek lépést tudnak tartani a bűnözők által használt, gyorsan fejlődő technológiákkal és a határokon átnyúló bűnözői tevékenységekkel.

Európa a meglévő erősségeire építve aknázhatja ki az MI által kínált előnyöket. Európa világelső a robotika és a versenyképes ipari ökoszisztémák terén. Ezek az eszközök az egyre nagyobb teljesítményű számítástechnikai infrastruktúrával (például nagy teljesítményű számítógépek) és nagy mennyiségű köz- és ipari adatokkal együtt helyzetbe hozzák Európát ahhoz, hogy kiváló kutatóközpontjaira és a növekvő számú induló innovatív vállalkozásra támaszkodva világelső MI-kapacitásokat alakítson ki. Ezeknek az erősségeknek a rendelkezésre álló finanszírozás révén történő kiaknázása érdekében a Bizottság és az uniós tagállamok a jövőben egyesítik szakértelmüket, összehangolják az intézkedéseket és közösen további forrásokat mozgósítanak. E célból a Bizottság a tagállamokkal 2018 óta kialakított együttműködésre építve előterjeszti a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv felülvizsgált változatát.

Az MI használata egyúttal kockázatokkal is jár, amelyeket kezelni kell. Az MI bizonyos tulajdonságai, például számos algoritmus esetében az ok-okozati összefüggés vizsgálatát megnehezítő átláthatatlanság olyan egyedi és esetlegesen számottevő kockázatot jelent a biztonságra és az alapjogokra nézve, amely a hatályos jogszabályokkal nem kezelhető, vagy megnehezíti a hatályos jogszabályok érvényesítését. Például sok esetben nem lehet megállapítani, hogy az MI-rendszer miért az adott eredményt hozta. Következésképpen előfordulhat, hogy nehéz megítélni és bizonyítani, hogy valaki az MI-rendszerek használata miatt méltánytalan hátrányt szenvedett-e, például felvétellel vagy előléptetéssel kapcsolatos döntés vagy állami ellátás igénylése esetén. Az MI-rendszerek használata jelentősen megnehezítheti, hogy az érintettek esetében ki lehessen igazítani a téves döntéseket. A nyilvános helyeken végzett arcfelismerés megfelelő szabályozás hiányában rendkívüli beavatkozást jelenthet a magánéletre nézve. Ezenkívül a rosszul betanított és kialakított MI-rendszerek komoly hibákat okozhatnak, amelyek veszélyeztethetik a magánéletet és a megkülönböztetésmentességet 13 . Az MI-képes robotokat és intelligens rendszereket úgy kell tervezni és kialakítani, hogy megfeleljenek az európai jogban a hagyományos technológiákra vonatkozóan rögzített legszigorúbb biztonsági és alapjogvédelmi előírásoknak.

Ezekre az MI terén jelentkező kihívásokra válaszul az Európai Parlament és az Európai Tanács már többször jelezte, hogy jogalkotási intézkedésre van szükség az MI-rendszerek olyan jól működő belső piacának biztosítása érdekében, ahol megfelelő és időtálló eszközök foglalkoznak az MI előnyeivel és kockázataival egyaránt. A Bizottság MI-szabályozási keretre irányuló javaslata 14 fordulópontot jelent a biztonság és az alapjogok védelme, ezáltal az MI fejlesztése és elterjedése iránti bizalom megteremtése felé vezető úton.

Az összehangolt terv és a szabályozási keretre irányuló javaslat az Európai Unió azon törekvéseinek részeként született, hogy tevékenyen közreműködjön a digitális technológiákkal foglalkozó nemzetközi és többoldalú fórumok munkájában, és nemzetközi vezető szerepet töltsön be a megbízható MI előtérbe helyezésében, valamint gondoskodjon az Unió külső tevékenységei és belső szakpolitikái közötti összhangról. Az MI világviszonylatban stratégiai fontosságú területté vált, és a geopolitikát, a kereskedelmi érdekeket és a biztonsági aggályokat egyaránt érinti. Az MI hasznossága és a benne rejlő lehetőségek miatt döntenek úgy országok világszerte, hogy felhasználják a technikai fejlődés előmozdításához. Az MI szabályozása még gyerekcipőben jár, és nagy a tétje annak, hogy az EU vezető szerephez jusson új, ambiciózus nemzetközi normák kidolgozásában, az MI-vel kapcsolatos nemzetközi szabványosítási kezdeményezésekben 15 és együttműködési keretekben, a szabályokon alapuló multilaterális rendszerrel és az általa őrzött értékekkel összhangban. Az EU szabályokon alapuló multilateralizmushoz való hozzájárulásának erősítéséről szóló közös közleményben 16 foglaltak szerint az Unió el kívánja mélyíteni partnerségeit, koalícióit és szövetségeit harmadik országokkal – különösen a hasonlóan gondolkodó partnerekkel –, valamint a multilaterális és regionális szervezetekkel. 17 Emellett szándékában áll bizonyos kérdésekben más országokkal is együttműködni, és fellépni az említett értékek veszélyezetetése ellen.

3.Mérföldkő a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés felé vezető úton

A most közzétett csomag az európai szinten három éven át az MI-politika kialakításáért végzett intenzív munka eredményeképpen született meg. Miután az Európai Bizottság 2018 áprilisában közzétette az európai MI-stratégiát, és kiterjedt konzultációt folytatott az érdekeltekkel, a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport 2019 áprilisában elkészítette a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó iránymutatást 18 , 2020 júliusában pedig a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó értékelési listát. Emellett a mesterséges intelligencia technológiai és társadalmi következményeinek megvitatása céljából mintegy 4 000 érdekelt fél fórumaként létrejött a mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség 19 , amely éves közgyűlést tart. Emellett a mesterséges intelligenciáról szóló, 2018 decemberében közzétett első összehangolt terv 20 a tagállamokkal közös kötelezettségvállalást tartalmaz a mesterséges intelligencia európai fejlesztésének és felhasználásának előmozdítására, valamint az MI-vel kapcsolatos európai és nemzeti törekvések összehangolására.

A két munkaterület egyesítésével megszületett a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv, amelyet a Bizottság a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól szóló jelentéssel 21 együtt tett közzé. Az összehangolt terv mostani felülvizsgálatát megelőzően a fehér könyv több intézkedést javasolt a kiválósági ökoszisztéma kialakulásának előmozdítására. A fehér könyv emellett szakpolitikai alternatívákat is megfogalmazott annak érdekében, hogy a jövőbeli uniós szabályozási keret megvédje az európai bizalmi ökoszisztémát, ezzel előkészítve a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keretre irányuló mostani javaslatot. A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvről 2020. február és június között folytatott nyilvános konzultáció 22 széles körű részvétel mellett zajlott, és lehetőséget kínált az uniós polgároknak, tagállamoknak és érdekelteknek, hogy közöljék észrevételeiket, és közreműködjenek az MI-vel kapcsolatos uniós megközelítés és szakpolitikai alternatívák kialakításában.

4.A megbízhatóság felé: javaslat a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keretre

Amint azt a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv megfogalmazta, az azt követő nyilvános konzultáció pedig nagyrészt megerősítette, az MI használata több olyan konkrét, jelentős kockázatot vet fel, amelyek kezeléséhez a hatályos jogszabályok nem elegendők. Noha már szilárd jogszabályi keret gondoskodik uniós és nemzeti szinten az alapjogok védelméről 23 , valamint a biztonság 24 és a fogyasztói jogok 25 biztosításáról (különös tekintettel az általános adatvédelmi rendeletre 26 és a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelvre 27 ), azonban az MI-technológiák bizonyos egyedi jellemzői (például átláthatatlanság) megnehezíthetik az ilyen jogszabályok alkalmazását és érvényesítését, továbbá komoly kockázatokat jelenthetnek, amelyek kezelése egyedi szabályozási válaszintézkedéseket igényel. A javaslat ezért egyes nagy kockázatú MI-rendszerek tervezésére, fejlesztésére és használatára vonatkozó harmonizált szabályokat, valamint a távoli biometrikus azonosító rendszerek bizonyos felhasználási módjaira vonatkozó korlátozásokat vezet be.

A tervezett kockázatalapú jogszabálynak az emberek bizalmának elnyerése révén elő kell mozdítania az MI elterjedését egész Európában, és növelnie kell Európa versenyképességét. A Bizottság javaslata ezért kettős célkitűzés elérésére irányul: egyrészt az egyes MI-alkalmazásokhoz kapcsolódó kockázatok arányos módon történő kezelésére, másrészt az MI elterjedésének támogatására. Annak érdekében, hogy a javasolt jogi keret időtálló és innovációbarát legyen, úgy alakították ki, hogy csak feltétlenül szükséges esetben írjon elő beavatkozást, és azt is a gazdasági szereplőket lehető legkevésbé terhelő módon tegye, emellett egyszerű irányítási struktúrával rendelkezzen.

A javasolt MI-rendelet olyan szabályokat fogalmaz meg, amelyek növelik az átláthatóságot, és minimalizálják a biztonsági és alapjogi kockázatokat, mielőtt az MI-rendszereket használni lehetne az Európai Unióban. Felépítését tekintve több alapvető elemből áll, amelyek együttesen alakítják ki az arányos és kockázatalapú európai szabályozási megközelítést. Először is időtálló, technológiasemleges módon határozza meg az MI-rendszerek fogalmát, amely így még nem ismert vagy ki nem alakult technikákra és megközelítésekre is alkalmazható lesz.

Másodszor a szabályozás túlterjeszkedésének elkerülése érdekében a javaslat az úgynevezett nagy kockázatú MI használatára összpontosít, tehát azokra az esetekre, amikor az MI-rendszerek különösen kockázatot jelentenek. Egy adott MI-rendszer a rendeltetésétől, valamint az általa okozható kár súlyosságától és előfordulásának valószínűségétől függően minősül nagy kockázatúnak. A nagy kockázatú rendszerek közé tartoznak például a munkaerő-felvételhez, a hitelképesség értékeléséhez 28 vagy igazságszolgáltatáshoz való használatra szánt MI-rendszerek. Annak biztosítása érdekében, hogy a szabályok időtállók legyenek, és hozzá lehessen őket igazítani a nagy kockázatú MI-rendszerek új felhasználási módjaihoz és alkalmazásaihoz, bizonyos előre meghatározott felhasználási területeken lehetőség van új MI-rendszerek nagy kockázatúvá minősítésére.

Harmadszor a javaslat rögzíti, hogy a nagy kockázatú MI-rendszereknek külön rájuk vonatkozóan kidolgozott követelményeknek kell megfelelniük, amelyek közé tartozik a jó minőségű adatkészletek használata, megfelelő dokumentáció készítése a pontosabb nyomonkövethetőség érdekében, kellő tájékoztatás nyújtása a felhasználónak, megfelelő emberi felügyeleti intézkedések kialakítása és végrehajtása, valamint a lehető legmagasabb színvonalú stabilitás, biztonság, kiberbiztonság és pontosság elérése. Forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés előtt e követelmények alapján kell értékelni a nagy kockázatú MI-rendszerek megfelelőségét. Annak érdekében, hogy zökkenőmentesen illeszkedjen be a meglévő jogi keretek közé, a javaslat adott esetben figyelembe veszi a biztonságra vonatkozó ágazati szabályokat, gondoskodva a jogi aktusok közötti összhangról és egyszerűbb helyzetet biztosítva a gazdasági szereplők számára.

A javasolt rendelettervezet tilalmat ír elő az MI felhasználási módjainak korlátozott körére vonatkozóan. Azok a felhasználási módok tartoznak ide, amelyek ellentmondanak az európai uniós értékeknek, vagy alapvető jogokat sértenek. A tilalom olyan MI-rendszerekre terjed ki, amelyek szubliminális technikákkal vagy bizonyos sebezhetőségek kihasználásával torzítják az alany magatartását oly módon, amely testi vagy lelki károsodást okoz vagy okozhat. A hatóságok által MI-rendszerekkel végzett, általános célú társadalmi pontozásra szintén a hatálya alá tartozik.

A távoli biometrikus azonosító rendszerek (például nyilvános helyeken járókelők ellenőrzésére használt arcfelismerő eszközök) egyedi esetére vonatkozóan a javasolt rendelet szigorúbb megközelítést ír elő. Főszabályként tiltaná a bűnüldözési célú, valós idejű használatot a nyilvánosság számára hozzáférhető helyeken, kivéve, ha rendkívüli esetben jogszabály szerint engedélyezett. 29 Az engedélyre külön biztosítékok vonatkoznak. Ezenkívül a természetes személyek távoli biometrikus azonosítására szolgáló összes MI-rendszert előzetes megfelelőségértékelési eljárásnak kell alávetni, amelynek keretében bejelentett szervezet ellenőrzi, hogy a rendszer eleget tesz-e a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó követelményeknek. Az ilyen rendszerekre a naplózás és az emberi felügyelet tekintetében szigorúbb előírások vonatkoznak.

A javasolt rendelet szerint az MI-rendszer más felhasználási módjaira – például csevegőrobotokra, érzelemfelismerő rendszerekre vagy deepfake-ekre – csak átláthatósági minimumkövetelmények vonatkoznak. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek megalapozott döntéseket hozzanak, vagy adott helyzetből visszalépjenek. Végezetül a javasolt rendelet ösztönzi majd az innovatív technológiák korlátozott idejű tesztelésére ellenőrzött környezetet létrehozó szabályozói tesztkörnyezetek használatát, továbbá a digitális innovációs központok, valamint a tesztelési és kísérleti létesítmények igénybevételét, amelyek abban segítenek az innovatív vállalkozásoknak, a kkv-knak és az induló innovatív vállalkozásoknak, hogy az új rendelettervezettel összhangban folytassák az innovációt. A rendelet felülvizsgálata keretében mérlegelhető a tesztkörnyezetek rendszerének bővítésére irányuló intézkedések meghozatala.

A javasolt MI-rendelet tehát egyesíti a fokozott biztonságot és alapjogvédelmet, egyúttal pedig támogatja az innovációt, és lehetővé teszi a bizalom kialakulását az innováció akadályozása nélkül.

5.Az Európai Unió nemzetközi vezető szerephez juttatása: a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv felülvizsgált változata

Az MI stratégiai jelentőségű technológiák összessége, az Európai Uniónak pedig egységes fellépésre van szüksége, hogy kiaknázza az MI előnyeit. Ennek sikeréhez elengedhetetlen az MI-politika és -beruházások összehangolása európai szinten. Ezzel Európa nemzetközi versenyképességének és vezető szerepének köszönhetően lehetővé válik a legújabb technológiák fejlesztése és bevezetése. Az összehangolás révén Európa a gazdaság a társadalom és a környezet javára fordíthatja az MI előnyeit, és világszinten kiállhat az európai értékek mellett.

Az Európai Bizottság és a tagállamok ezért 2018-ban vállalták, hogy együttműködnek, első lépésként pedig elfogadták a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervet. Az összehangolt terv lefektette az MI-vel kapcsolatos szakpolitikai egyeztetés alapjait, és felhívta a tagállamokat, hogy készítsenek nemzeti stratégiákat. Az összehangolt terv 2018 végi elfogadása óta az MI-vel kapcsolatos technológiai, gazdasági és szakpolitikai környezet jelentősen átalakult. Az összehangolt terv lendületének és célravezetőségének megőrzése érdekében a Bizottság előterjeszti a 2021. évi felülvizsgálatát 30 .

Az összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata lehetőséget kínál további uniós hozzáadott érték teremtésére és az Európai Unió MI terén betöltött nemzetközi szerepének erősítésére. Négy fő kategóriában terjeszt elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan működhet együtt az Európai Bizottság a tagállamokkal és magánszereplőkkel az MI-technológiákban rejlő lehetőségek megragadásához és az MI-vel kapcsolatos európai megközelítés támogatásához szükséges gyorsítás, cselekvés és összehangolás érdekében. A javaslatok négy fő kategóriáját az alábbiakban ismertetjük.

Az első az MI fejlesztéséhez és elterjedéséhez szükséges előfeltételek megteremtése az Unióban, amihez kiemelt figyelmet kell fordítani az együttműködési keretre, valamint az adat- és a számítástechnikai infrastruktúrára. Az előfeltételeket kkv-barát módon kell meghatározni, hogy a kisvállalkozások uniós szinten szerepet vállalhassanak az MI fejlesztésében és bevezetésében. A tagállamok arra ösztönözzük, hogy az Európai Unióval együttműködve gyorsítsák fel a nemzeti MI-stratégiákban javasolt intézkedések végrehajtását, és ehhez szükség szerint vegyék igénybe a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt és a kohéziós alapokat. Ennek keretében ruházzanak be a mindezt lehetővé tevő infrastruktúrába, például adatterekbe és számítástechnikai erőforrásokba.

A második a kiválóságnak kedvező környezet kialakítása az Európai Unióban a laboratóriumtól a piacig. Ennek megfelelően, a Bizottság kiemelt figyelmet fordít az MI-kiválósági központok hálózatainak finanszírozására, továbbá a Horizont Európa keretében mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó európai partnerséget hoz létre a kutatási kiválóság előmozdítására. Annak biztosítása érdekében, hogy az innováció és az MI gyors elterjedése céljából lehetőség nyíljon tesztelésre és kísérletezésre, a tagállamok a Digitális Európa programon keresztül a Bizottsággal közösen társfinanszírozást biztosítanak innovatív MI-tesztelési és -kísérleti létesítmények, valamint olyan európai digitális innovációs központok hálózata számára, amelyek kkv-knak és közigazgatási szerveknek nyújtanak segítséget az MI bevezetésében.

A harmadik annak biztosítása, hogy az MI az emberek javát és hasznos társadalmi célokat szolgáljon. A Bizottság további intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy az EU-ban fejlesztett és forgalomba hozott MI emberközpontú, fenntartható, biztonságos, inkluzív, hozzáférhető és megbízható legyen. E célok eléréséhez döntő fontosságú, hogy a szabályozási keret megszilárdítsa az MI-rendszerekbe vetett bizalmat, egyúttal világszinten előtérbe helyezze az Európai Unió MI-vel kapcsolatos értékalapú megközelítését. A tagállamokat határozottan ösztönözzük arra, hogy gondozzák a tehetségeket, és javítsák a megbízható MI fejlesztéséhez szükséges készségek kínálatát.

A negyedik a stratégiai vezető szerep kialakításának előmozdítása olyan nagy hatású ágazatokban 31 , mint az éghajlatváltozás és a környezetvédelem, az egészségügy, a közszféra, a robotika, a mobilitás, a biztonság és a belügy, valamint a mezőgazdaság.

Az uniós gazdasági és szabályozási hatáskörökre támaszkodva az együttes fellépések, az összehangolás és a beruházások hatalmas lehetőséget kínálnak az európai ipar versenyelőnyhöz juttatására és a belső piac élénkítésére. Ezenkívül uniós fellépéssel nemzetközi szinten is előmozdítható a megbízható MI-re vonatkozó uniós szabványok elfogadása, és biztosítható, hogy az MI fejlesztése, bevezetése és elterjedése fenntartható legyen, és az Unió által védett értékeken, elveken és jogokon alapuljon minden ember és a környezetünk érdekében.

6.A lehetőségek kapuinak kitárása

A fejlett és megbízható MI európai fejlesztésének és bevezetésének felgyorsítása Európa jövőbeli versenyképességének és jólétének előfeltétele. A mostani csomag mérföldkövet jelent az e törekvés elérése felé vezető úton azáltal, hogy kihasználja az MI által kínált lehetőségeket, és egyúttal a vele járó kockázatokat is kezeli. Az Európai Uniónak, az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamoknak gyorsan és határozottan kell cselekedniük, hogy ez a törekvés valóra váljon.

(1)

Lásd a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 2021. februári 25. sz. általános észrevételét.

(2)

Az Európai Bizottság közleménye – Mesterséges intelligencia Európa számára , COM(2018) 237 final.

(3)

Európai Bizottság, Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról , COM(2020) 65 final, 2020. február.

(4)

  Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja , COM(2021) 118 final .

(5)

  COM(2020) 767 final .

(6)

COM(2021) 202 final.

(7)

  Az EU kiberbiztonsági stratégiája , JOIN(2020) 18, a közzététel időpontja: 2020. december 16.

(8)

Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027, COM(2020) 624 final.

(9)

  Sajtóközlemény a digitális platformra vonatkozó új szabályokról , IP/20/2347, a közzététel időpontja: 2020. december 15.

(10)

COM(2020) 790 final.

(11)

 Az Európai Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására vonatkozó stratégiai iránymutatást fogalmazott meg a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiájában (COM(2020) 575 final).

(12)

Stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért, COM(2021) 101 final.

(13)

Lásd még az EU nemi esélyegyenlőségi stratégiáját (COM(2020) 152 final, 2020. március), az EU rasszizmus elleni cselekvési tervét (COM(2020) 565 final, 2020. szeptember), az EU LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiáját (COM(2020) 698 final, 2020. november) és a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatására irányuló stratégiát (COM(2021) 101 final, 2021. március).

(14)

COM(2021) 206 final.A szabályozási keret hatálya nem terjed ki a mesterséges intelligencia katonai célú fejlesztésére és használatára.

(15)

Olyan kezdeményezések, mint az OECD-tagországok által 2019 májusában az OECD Tanácsának mesterséges intelligenciáról szóló ajánlásában (OECD/LEGAL/0449) elfogadott, Mesterséges intelligenciára vonatkozó OECD-elvek; a szaúdi G20-elnökség által a G20-csoport MI-vel kapcsolatos elveinek érvényesülése érdekében tett erőfeszítései részeként a digitális gazdasággal foglalkozó munkacsoportja keretében az MI-ről folytatott párbeszéd (2019); a mesterséges intelligencia etikájára vonatkozó UNESCO-ajánlástervezet; vagy a Nemzetközi Távközlési Egyesület „AI for Good” (MI a jó szolgálatában) Nemzetközi Csúcstalálkozója, az ENSZ vezető cselekvésorientált, nemzetközi és inkluzív MI-platformja. A nemzetközi szabványügyi testületek, például az ISO és az IEEE szabványosítási tevékenységeket folytatnak az MI terén (például SO/IEC JTC 1/SC 42 és az IEEE globális kezdeményezése az autonóm és intelligens rendszerek etikájáról).

(16)

Ez a több érdekelt bevonásával járó megközelítés a társadalmi szervezetekre is kiterjed.

(17)

  Közös közlemény az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EU szabályokon alapuló multilateralizmushoz való hozzájárulásának erősítéséről, JOIN(2021) 3 final , 2021. február .

(18)

A megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatás emberközpontú megközelítést javasolt az MI terén, és felsorolja azokat a legfontosabb követelményeket, amelyek teljesítése esetén az MI-rendszerek megbízhatónak minősülnek.

(19)

A mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség egy több érdekelt felet tömörítő fórum, amely 2018 júniusában jött létre, https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/european-ai-alliance  

(20)

Európai Bizottság, A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv , COM(2018) 795, 2018. december.

(21)

Európai Bizottság, Jelentés a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól , COM(2020) 64 final, 2020. február 19.

(22)

  Európai Bizottság, Nyilvános konzultáció a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvről , 2020. február–június.

(23)

Például a 2000/43/EK irányelv a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés ellen, valamint a 2000/78/EK irányelv a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló munkahelyi megkülönböztetés ellen.

(24)

Például az általános termékbiztonságról szóló 2001/95/EK irányelv, a gépekről szóló 2006/42/EK irányelv, valamint olyan ágazati jogszabályok, mint az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendelet vagy a gépjárművek jóváhagyására és piacfelügyeletére vonatkozó uniós keret.

(25)

Például a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló 2005/29/EK irányelv.

(26)

(EU) 2016/679 rendelet.

(27)

(EU) 2016/680 irányelv.

(28)

 Az Európai Parlament is javasolta a nagy kockázatú és egyéb MI-alkalmazások megkülönböztetését, és a nagy kockázatú alkalmazási területek közé sorolta például a munkaerő-felvételt és a hitelképesség értékelését.

(29)

Más céloknál az általános adatvédelmi rendelet ((EU) 2016/679 rendelet) 9. cikkében foglalt tilalom és kivételek alkalmazandók.

(30)

     A Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló 2020. évi fehér könyvben és a mesterséges intelligenciáról szóló 2018. évi összehangolt tervben vállalta, hogy a tagállamok elé terjeszti az összehangolt terv felülvizsgálatát.

(31)

     A 2018. évi összehangolt tervben javasolt cselekvési területekre épülő horizontális cselekvési területek mellett.

Top

Brüsszel, 2021.4.21.

COM(2021) 205 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítés előmozdítása


Tartalom

A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata

Bevezetés: az Európai Unió nemzetközi vezető szerephez juttatása az emberközpontú mesterséges intelligencia terén a tagállamok közreműködésével

I.Az MI fejlesztéséhez és elterjedéséhez szükséges előfeltételek megteremtése az Unióban

1.A szakpolitikai meglátások megismerése, összegyűjtése és megosztása

2.Az adatok kínálta lehetőségek kiaknázása

3.A nélkülözhetetlen számítástechnikai kapacitás kialakításának elősegítése

II.A kiválóságnak kedvező környezet kialakítása az Európai Unióban a laboratóriumtól a piacig

4.Együttműködés az érdekeltekkel, például a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó európai partnerség keretében működő szakértői csoportokon keresztül

5.Kutatási kapacitások kiépítése és mozgósítása

6.Eszközök biztosítása igényalapú MI-platformon keresztül, valamint megfelelő környezet kialakítása a fejlesztők számára a teszteléshez és a kísérletezéshez (tesztelési és kísérleti létesítmények), illetve a kkv-k és a közigazgatási szervek számára az MI alkalmazásához (európai digitális innovációs központok)

7.Az MI-vel kapcsolatos innovatív elképzelések és megoldások finanszírozása és kiterjesztése

III.annak biztosítása, hogy az MI az emberek javát és hasznos társadalmi célokat szolgáljon

8.Tehetséggondozás és a jól működő MI-ökoszisztéma kialakulásához szükséges készségek kínálatának javítása

9.Szakpolitikai keret kidolgozása az MI-rendszerekbe vetett bizalom megszilárdítása érdekében

10.A fenntartható és megbízható MI-vel kapcsolatos uniós jövőkép érvényre juttatása világszinten

IV.Stratégiai vezető szerep kialakítása a nagy hatású ágazatokban

11.Az MI mozgósítása az éghajlat- és környezetvédelem terén

12.A következő generációs MI felhasználása az egészségügy fejlesztésére

13.Európa vezető helyének megőrzése: A robotikának az MI világában betöltött szerepére vonatkozó stratégia

14.A közszféra úttörő szerephez juttatása az MI használatában

15.Az MI alkalmazása a bűnüldözés, a migráció és a menekültügy terén

16.A mobilitás intelligensebbé, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tétele MI-vel

17.Az MI támogatása a fenntartható mezőgazdaság érdekében

Következtetések:

1. függelék - Ütemterv– fő intézkedések

Ütemterv – fő intézkedések70

2. függelék A nemzeti stratégiák elemzése and investments in AI

1.A nemzeti stratégiák áttekintése

2.Kitekintés – előkészületben lévő nemzeti intézkedések

3.A tagállamok beruházásai az MI terén

A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata 1

Bevezetés: az Európai Unió nemzetközi vezető szerephez juttatása az emberközpontú mesterséges intelligencia terén a tagállamok közreműködésével

2 Európa akkor tehet szert nemzetközi vezető szerepre a legújabb technológiák bevezetésében, valamint az emberközpontú, fenntartható, biztonságos, inkluzív és megbízható mesterséges intelligencia (MI) előnyeinek kiaknázásában és fejlesztésének előmozdításában, ha az Európai Unió (EU) képes felgyorsítani, előmozdítani és összehangolni az MI-vel kapcsolatos szakpolitikai prioritások és beruházások megvalósítását. Ez a fő üzenet és jövőkép határozza meg az összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálatát.

A mesterséges intelligenciáról szóló 2018. évi összehangolt tervben az Európai Bizottság és a tagállamok közösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy együttműködnek Európa nemzetközi versenyképességének maximalizálása érdekében 3 . Az összehangolt terv lefektette az együttműködés alapjait, meghatározta a beruházási területeket, és felhívta a tagállamokat, hogy alakítsanak ki a mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti stratégiai jövőképet. A 2018. évi összehangolt terv nyomán a tagállamokban, az EU-ban és nemzetközi szinten elindult folyamatok és nyilvános viták jelzik, hogy e terv elfogadása elengedhetetlen első lépés volt az európai MI-politika közös irányvonalának és céljainak kijelölésében. A 2018. évi összehangolt tervvel elfogadott és előmozdított intézkedések eredményeképpen a legtöbb tagállam elfogadott nemzeti MI-stratégiát, és megkezdte annak végrehajtását, emellett élénkültek a mesterséges intelligenciába történő beruházások, az EU pedig nélkülözhetetlen erőforrásokat tudott mozgósítani az említett folyamatok támogatásához 4 .

A következő lépés az összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata, amely konkrét együttes fellépéseket javasol az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogyan juttatható az Európai Unió nemzetközi vezető szerephez a megbízható mesterséges intelligencia terén. A javasolt legfontosabb fellépések azt az elképzelést tükrözik, hogy a siker érdekében az Európai Bizottságnak a tagállamokkal és a magánszereplőkkel együtt az alábbiakra kell törekednie:

-az MI-technológiákba történő beruházások felgyorsítása az új digitális megoldások elterjedése által támogatott reziliens gazdasági és társadalmi helyreállítás előmozdítása érdekében;

-közreműködés az MI-stratégiák és -programok mielőbbi, maradéktalan végrehajtásában, hogy az EU kiaknázhassa az elsőként történő alkalmazásból fakadó összes előnyt; valamint

-az MI-politika összehangolása a széttagoltság megszüntetése és a nemzetközi kihívások leküzdése érdekében.

A magán- és közberuházások felgyorsítása a rendelkezésre álló uniós finanszírozás, például a Digitális Európa és a Horizont Európa program, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak bevonásával 5 . A Bizottság azt javasolta, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti programozási időszakban legalább évi egymilliárd eurót fordítson MI-beruházásokra a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében. Ezt az uniós szintű finanszírozást beruházások vonzására és összefogására kell felhasználni a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és az összefogás révén a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében, mivel együtt jóval többet lehet elérni, mint külön-külön, összehangolatlan erőfeszítésekkel.

A cél, hogy az MI-be történő köz- és magánberuházások az évtized során fokozatosan növekedjenek, és összesítve elérjék az évi húszmilliárd eurót. Ezenkívül a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz példátlan lehetőséget kínál a korszerűsítésre és az MI-be történő beruházásra, miáltal nemzetközi vezető szerepre lehet szert tenni az emberközpontú, megbízható, biztonságos és fenntartható MI-technológiák fejlesztése és elterjesztése terén 6 . Az Európai Uniónak nem szabad elszalasztania ezt a lehetőséget. Ez az összehangolt terv javaslatokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan támogathatók a tagállamok közötti együttes fellépések uniós finanszírozással, ezen belül a Digitális Európa és a Horizont Európa program, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak igénybevételével.

Közreműködés az MI-stratégiák és -programok megvalósításában mielőbbi, konkrét, finanszírozással támogatott lépések meghozatalával: szándékból cselekvés. A 2018. évi összehangolt terv megmutatta, hogy az MI-technológiák fejlesztése és elterjesztése terén a tagállamok és az Európai Bizottság között az ipari szereplők megszólításával és a nyilvánosság bevonásával zajló egyeztetés és együttes erőfeszítések jelentős hozzáadott értéket teremtenek az uniós gazdaság, környezet és társadalmak számára. A stratégiák, kezdeményezések és programok tehát akkor a legeredményesebbek, ha az együttműködési elképzelések jól kidolgozottak, célirányosak, és megfelelő finanszírozásban részesülnek. Erre példaként felhozhatók az Unió digitális innovációs központokkal kapcsolatos tapasztalatai. Az MI-technológiák és -közpolitikák is kiforrottá váltak, és készen állnak a széles körű bevezetésre. 7 Az MI-technológiákat használó vállalkozások száma világviszonylatban megháromszorozódott az elmúlt évben 8 . A kapcsolódó területeken, például a robotikában és a „dolgok internete” terén zajló fejlesztések tágítják a technológia határait, és új lehetőségeket teremtenek az MI-rendszerek számára. A tétlenségnek nagy ára lehet 9 . A szándék tehát már nem elég, cselekedni kell, a 2021. évi felülvizsgálat pedig konkrét intézkedéseket javasol ehhez, egyértelműen megadott ütemtervvel, valamint lehetséges együttműködési és finanszírozási mechanizmusokkal együtt.

Az MI-politika összehangolása a nemzetközi kihívások leküzdése és a széttagoltság megszüntetése érdekében. A különféle uniós intézkedések, illetve a nemzeti és uniós intézkedések közötti széttagoltság lelassíthatja az MI elterjedését, és meghiúsíthatja az előnyök kiaknázását. Ezért az MI-re vonatkozó együttes fellépéseknek a mesterséges intelligenciáról szóló 2020. évi fehér könyvvel 10 , az európai zöld megállapodással és a Covid19-világjárványra válaszul hozott uniós intézkedésekkel való szorosabb összehangolása érdekében a felülvizsgálat megerősíti a javasolt környezetvédelmi és egészségügyi intézkedéseit. A nemzeti stratégiák egyebek mellett rávilágítottak az MI iránti emberközpontú, megbízható, biztonságos, fenntartható és inkluzív megközelítés alapulvételének és támogatásának fontosságára. A nemzeti stratégiákból az is kiderült, hogy ágazatspecifikus együttes fellépésekre van szükség 11 . Ennek megfelelően a 2021. évi felülvizsgálat figyelembe veszi a technológiai és szakpolitikai környezetek változását, és beépíti az összehangolt terv és a tagállamok által elfogadott stratégiák végrehajtásának két éve alapján leszűrt meglátásokat. Az összehangolt terv javasolt új szerkezete ezt az összehangolást tükrözi 12 .

Az MI-technológiákban rejlő lehetőségek megragadásához és az MI-vel kapcsolatos európai megközelítés – tehát az emberközpontú, megbízható, biztonságos, fenntartható és inkluzív MI – támogatásához gyorsításra, cselekvésre és összehangolásra van szükség az uniós alapértékek maradéktalan tiszteletben tartása mellett, ennek érdekében pedig az összehangolt terv felülvizsgálata az alábbi négy fő kategóriában terjeszt elő javaslatokat az Európai Uniónak és a tagállamoknak:

Az MI fejlesztéséhez és elterjedéséhez szükséges előfeltételek megteremtése az Unióban

-A szakpolitikai meglátások megismerése, összegyűjtése és megosztása (1. fejezet)

-Az adatok kínálta lehetőségek kiaknázása (2. fejezet)

-A nélkülözhetetlen számítástechnikai kapacitás kialakításának elősegítése (3. fejezet)

A kiválóságnak kedvező környezet kialakítása az Európai Unióban a laboratóriumtól a piacig

-Együttműködés az érdekeltekkel, például a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó európai partnerség keretében működő szakértői csoportokon keresztül (4. fejezet)

-Kutatási kapacitások kiépítése és mozgósítása (5. fejezet)

-Megfelelő környezet kialakítása a fejlesztők számára a teszteléshez és a kísérletezéshez (tesztelési és kísérleti létesítmények), illetve a kkv-k és a közigazgatási szervek számára az MI alkalmazásához (európai digitális innovációs központok) (6. fejezet)

-Az MI-vel kapcsolatos innovatív elképzelések és megoldások finanszírozásának és kiterjesztésének támogatása (7. fejezet)

Annak biztosítása, hogy az MI az emberek javát és hasznos társadalmi célokat szolgáljon

-Tehetséggondozás és a jól működő MI-ökoszisztéma kialakulásához szükséges készségek kínálatának javítása (8. fejezet)

-Szakpolitikai keret kidolgozása az MI-rendszerekbe vetett bizalom megszilárdítása érdekében (9. fejezet)

-A fenntartható és megbízható MI-vel kapcsolatos uniós jövőkép érvényre juttatása világszinten (7. fejezet)

Stratégiai vezető szerep kialakítása a nagy hatású ágazatokban

-Az MI mozgósítása az éghajlat- és környezetvédelem terén (11. fejezet)

-A következő generációs MI felhasználása az egészségügy fejlesztésére (12. fejezet)

-Európa vezető helyének megőrzése: a robotikának az MI világában betöltött szerepére vonatkozó stratégia (13. fejezet)

-A közszféra úttörő szerephez juttatása az MI használatában (14. fejezet)

-Az MI alkalmazása a bűnüldözés, a migráció és a menekültügy terén (15. fejezet)

-A mobilitás biztonságosabbá tétele és az általa okozott szennyezés csökkentése MI-vel (16. fejezet)

-Az MI támogatása a fenntartható mezőgazdaság érdekében (17. fejezet)

13 A fent leírtaknak megfelelően az összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata áttekintést nyújt a 2018. évi összehangolt terv elfogadása óta hozott intézkedésekről, és kitekintést nyújt a további intézkedésekre vonatkozó konkrét javaslatok és ajánlások alapján, megjelölve azokat a területeket, ahol az EU és a tagállamok közötti partnerség különösen eredményesnek bizonyul annak előmozdításában, hogy Európa a legkorszerűbb, emberközpontú MI fejlesztésének és felhasználásának központjává váljon. A 2021. évi felülvizsgálat a fent ismertetett célkitűzések elérésére irányul, és tizennégy, egymással összefüggő együttes fellépési területen javasol együttműködést az Európai Bizottság és a tagállamok között (hét horizontális és hét ágazati terület). Az 2020. évi uniós fehér könyvben és a 2018. évi összehangolt tervben foglaltakhoz hasonlóan az összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata sem foglalkozik az MI katonai célú fejlesztésével és felhasználásával.

I.Az MI fejlesztéséhez és elterjedéséhez szükséges előfeltételek megteremtése az Unióban

Az MI fejlesztésének és elterjedésének támogatásához, valamint ezen összehangolt terv célkitűzéseinek eléréséhez több előfeltétel szükséges. Az első a megfelelő irányítási és koordinációs keret. A hatékony és működő irányítási és koordinációs keret segítségével elérhető a méretgazdaságosság, minimalizálhatók a tájékoztatási és ügyleti költségek, valamint megkönnyíthető a tagállamok közötti szinergiák kialakulása. A második előfeltételt az adatok jelentik. Az MI-technológiák fejlesztéséhez gyakran nagy méretű, jó minőségű, biztonságos és megbízható adatkészletekre van szükség. Ezért fontos gondoskodni arról, hogy az adatok az uniós vívmányokkal, köztük a személyes adatokra vonatkozó általános adatvédelmi rendelettel és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban áramolhassanak az Unión belül, a kereskedelmi partnerink fel és az ágazatok között. A harmadik a számítástechnikai infrastruktúra. Ez az infrastruktúra az egyre nagyobb mennyiségű adatok tárolásához, elemzéséhez és feldolgozásához szükséges. Ez ugyanakkor új fejlesztéseket és megközelítéseket igényel a számítástechnikai kapacitások bővítése érdekében, például olyan félvezetőkkel, amelyek lehetővé teszik, hogy az MI-algoritmusok adatokat tároljanak, futtassanak és vizsgáljanak. Ez a három tényező együttesen átfogó előfeltételeket teremtenek ahhoz, hogy az MI-technológiák sikeresek legyenek az Európai Unióban.

Közvetkezésképpen ez a felülvizsgálat az MI fejlesztéséhez és elterjedéséhez szükséges előfeltételek megteremtése, valamint a tagállamok körében, illetve a tagállamok és az Európai Bizottság között zajló együttműködés fokozása érdekében azt javasolja, hogy a következő három fő intézkedésre kell helyezni a hangsúlyt: irányítási keret létrehozása az MI-vel kapcsolatos szakpolitikai meglátások eredményes megismeréséhez, összegyűjtéséhez és megosztásához; az adatok kínálta lehetőségek kiaknázása a bennük rejlő teljes potenciál felszabadítása érdekében; a nélkülözhetetlen számítástechnikai infrastruktúra létrehozásának elősegítése a kapacitásépítés támogatása és az MI fejlesztésének fellendítése céljából.

1.A szakpolitikai meglátások megismerése, összegyűjtése és megosztása

A tudás kulcsfontosságú. Az ismeretek és a szakpolitikai meglátások megosztása, valamint a szakpolitikai intézkedések és beruházások összehangolása számottevő versenyelőnyt jelenthet olyan gyorsan fejlődő területen, mint az MI. Ezért 2018. évi összehangolt tervben a Bizottság és a tagállamok irányítási mechanizmust fogadtak el közös munkára vonatkozóan, és két intézkedéscsomagra tett javaslatot szakpolitikai meglátások megfogalmazása és szinergiák kialakítása érdekében. Arra ösztönöztünk a tagállamokat, hogy vezessenek be nemzeti MI-stratégiákat vagy -programokat (vagy terjesszék ki egyéb vonatkozó nemzeti stratégiáikat és programjaikat az MI területére), és osszák meg ezeket a stratégiákat és programokat egymással és a Bizottsággal 14 , a Bizottság pedig vállalta, hogy figyelemmel kíséri a fejleményeket, és mozgósítja a szakértelmet.

1.1. A nemzeti stratégiák előnyeinek maximalizálása és a javasolt intézkedések felgyorsítása

A végrehajtott intézkedések áttekintése

Minden tagállam komoly erőfeszítéseket tett, hogy elkészítse a nemzeti MI-stratégiáját, vagy az MI területére is terjessze a meglévő stratégiáját és programját 15 . A nemzeti stratégiák elfogadása lehetővé tette, hogy strukturált keretek között folyjon eszmecsere az MI fejlesztésével és elterjedésével kapcsolatos prioritásokról és célkitűzésekről, emellett szélesebb körű nyilvános vitát váltott ki számos tagállamban. A nemzeti stratégiákkal kapcsolatos információcsere a tagállamok és a Bizottság közötti strukturált párbeszédet is meghatározta.

A nemzeti stratégiák elemzéséből kiderült, hogy e stratégiák elfogadása volt az első fontos lépés az MI-vel kapcsolatos európai törekvések előmozdításában és észszerűsítésében. E folyamat elősegítette az együttes fellépést igénylő kiemelt ágazatok meghatározását, lehetővé tette a tagállamok által tervezett fő beruházási prioritások alapos feltérképezését, és előrevetítette a több országot érintő, közös projektekhez és a közös tevékenységekhez kapcsolódó esetleges további lépéseket.

Kitekintés

Következő lépésként gondoskodni kell arról, hogy a nemzeti stratégiák kidolgozására tett tagállami erőfeszítések konkrét eredményeket hozzanak, és uniós szintű szinergiákhoz vezessenek. Annak érdekében, hogy támogassa a tagállamokat a nemzeti MI-stratégiáik kidolgozásában és végrehajtásában, a Bizottság továbbra is:

-elősegíti a nemzeti MI-stratégiákban meghatározott nemzeti intézkedések az elterjedését, valamint szinergiák kialakulását ezen intézkedések és az összehangolt tervben foglalt együttes fellépések között. Ezek az intézkedések irányulhatnak a koordinációs mechanizmusok erősítésére, valamint elemzések és vizsgálatok elvégzésére, például a mesterségesintelligencia-figyelő 16 révén;

-nagyobb hangsúlyt fektet a tagállamok tájékoztatását az MI fejlesztését és elterjedését támogató gyakorlati eszközökről, köztük a finanszírozásról. A Bizottság például 2021-ben is tájékoztatja a tagállamokat az MI terén rendelkezésre álló uniós finanszírozásról.

A Bizottság határozottan arra ösztönzi a tagállamokat, hogy:

-éljenek a kapcsolódó uniós finanszírozási lehetőségekkel, köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel, hogy nemzeti stratégiájuknak megfelelően támogathassák és felerősíthessék az MI-technológiák fejlesztését és elterjedését nemzeti és helyi szinten egyaránt, akár magánberuházás bevonásával is;

-szükség szerint vizsgálják felül és tegyék naprakésszé a nemzeti MI-stratégiájukat annak biztosítása érdekében, hogy a meghatározott intézkedések és beruházások maradéktalanul megvalósuljanak, és az e téren elért haladásról értelemszerűen tájékoztassák a Bizottságot 17 ;

-dolgozzanak ki és támogassanak olyan eszközöket, amelyek lehetővé teszik a rendszeres ellenőrzést, az összehangolást, az értékelést, a tapasztalatcserét és a bevált módszerek megosztását az érdekeltek széles köre számára;

-fokozzák a támogatást és a beruházást az összehangolt tervben meghatározott együttes fellépések esetében; valamint

-osszák meg, fejlesszék tovább és hajtsák végre nemzeti/regionális szinten a más tagállamokban bevált intézkedéseket, például a virtuális adattárház kialakítására és támogatására irányuló sikeres nemzeti kezdeményezéseket.

1.2.Az Európai Bizottság által támogatott, MI-vel foglalkozó szakértői csoportok technikai szakértelméből fakadó előnyök maradéktalan kiaknázása

Az MI-vel kapcsolatos technológiai és társadalmi-gazdasági változások nagyon dinamikusan alakulnak, és gyakran különleges szakértelmet igényelnek. Erre tekintettel a Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett a szakértelem mozgósítása, adatok gyűjtése, a fejlemények figyelemmel kísérése, valamint az érdekeltek MI-vel kapcsolatos véleményének összegyűjtése és elemzése céljából, hogy ezáltal nyomon követhesse az MI-technológiák fejlődését és elterjedését, elősegíthesse a tényeken alapuló MI-politika kialakítását.

A végrehajtott intézkedések áttekintése

Az MI-technológiákkal kapcsolatos szakértelem 18 mozgósítása érdekében a Bizottság létrehozta az alábbi három horizontális szakértői csoportot 19 :

-A mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport 20 : ez a csoport mélyrehatóan elemezte az MI szakpolitikai döntéshozatalt érintő etikai következményeit, és az alábbi három dokumentumot készítette el a megbízatása alatt:

-a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatás 21 ;

-a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó szakpolitikai és beruházási ajánlások 22 ; valamint

-a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó értékelési lista 23 .

-A digitális transzformáció uniós munkaerőpiacokra gyakorolt hatásával foglalkozó magas szintű szakértői csoport: 2019-ben ajánlásokat tartalmazó jelentést adott ki egyebek mellett olyan rövid, közép- és hosszú távú szakpolitikai intézkedésekkel, amelyek végrehajtásával az Európai Unió, a tagállamok, a vállalkozások és más érdekeltek alakíthatják, valamint zökkenőmentessé, inkluzívvá és emberközpontúvá tehetik a munka világában zajló digitális transzformációt 24 .

-A felelősséggel és új technológiákkal foglalkozó szakértői csoport: 2019-ben jelentést tett közzé a mesterséges intelligencia és más, újonnan megjelenő digitális technológiák iránti felelősségről 25 .

A horizontális csoportok mellett ágazati szakértői csoportok is létrejöttek, amelyek az MI-technológiák alkalmazásával érintett egyes szakpolitikai területekre, így az autonóm járművekre 26 , a légi közlekedésre 27 , a mobilitásra és a közlekedésre 28 , a belügyekre 29 és az újonnan megjelenő biztonsági kockázatokra 30 összpontosítottak. Ez a munka értékes ismeretekkel bővítette a szakértelmet, és az MI-vel kapcsolatos kérdésekről, így az MI-technológiákból fakadó nehézségekről és lehetőségekről, valamint a szükséges közpolitikai válaszokról uniós szinten zajló szakpolitikai vitát is előrevitte.

2018-ban a Bizottság (a tagállamokkal egyeztetve) kialakította és elindította a mesterségesintelligencia-figyelőt 31 , hogy figyelemmel kísérje az MI-technológiákkal kapcsolatos fejleményeket. A mesterségesintelligencia-figyelő nyomon követi az ipari, technológiai és kutatási kapacitást, a tagállamok MI-politikai kezdeményezéseit, a beruházásokat, a mesterséges intelligenciával kapcsolatos készségeket, az MI fejlődését és elterjedését, valamint a társadalomra, a gazdaságra és a közszolgáltatásokra gyakorolt hatását. Az első két évben tanulmányokat tett közzé a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal 32 , és hozzájárult az MI-ről zajló nyilvános vitához 33 .

A Bizottság szintén 2018-ban hozta létre az innovatív közszolgáltatások platformját 34 , hogy figyelemmel kísérje a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák – köztük az MI-technológiák – közszolgáltatás nyújtása céljából történő bevezetését és használatát egész Európában. Ehhez hasonlóan 2020-ban a fejlett technológiák ipari felhasználásáról szóló projektet 35 indított a kialakulóban lévő digitális és kulcsfontosságú alaptechnológiák (köztük az MI) iparfejlesztésben való elterjedésének figyelemmel kísérése céljából. Ezenkívül az MI-alapú technológiák uniós vállalkozások általi felhasználásáról szóló felmérést 36 is készíttetett.

2020-ban az Eurostat elkezdett adatokat gyűjteni az MI Unión belüli elterjedéséről. Az első adatkészletet az MI-vel kapcsolatos négy helyettesítő mutató alapján állította össze. Ezek a mutatók a csevegőrobotokra, a nagy adathalmazok gépi tanulással végzett elemzésére, a nagy adathalmazok természetesnyelv-feldolgozással végzett elemzésére és a szolgáltató robotokra összpontosítanak. 37  

Az érdekeltek uniós MI-stratégiával kapcsolatos véleményének gyűjtését célzó legfontosabb kezdeményezés a mesterséges intelligenciáról szóló 2020. évi fehér könyv közzététele után indult nyilvános konzultáció volt, amely a következő három átfogó területről gyűjtött álláspontokat: kiválósági ökoszisztéma létrehozására irányuló intézkedések; a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozási keret kialakításának lehetőségei; valamint az MI biztonsági és felelősségi szempontjaihoz kapcsolódó intézkedések 38 . A nyilvános konzultáció keretében küldött válaszaik mellett a tagállamok az összehangolt terv és az együttes fellépés lehetséges módosításairól is visszajelzést adtak a mesterséges intelligenciával és az európai ipar digitalizációjával foglalkozó csoportban 39 folytatott megbeszélések és a Bizottsággal folytatott kétoldalú egyeztetések során.

A Bizottság szélesebb körben is ki kívánta kérni az érdekeltek véleményét az MI-vel kapcsolatos témakörökről, ezért online fórumot, a mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetséget 40 hozott létre, amely a világszinten mintegy négyezer érdekelt félnek biztosít felületet az információcseréhez, valamint az MI technológiai és társadalmi következményeinek megvitatásához 41 . A Bizottság 2019 júniusában és 2020 októberében közgyűlést szervezett a mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség számára 42 .

Kitekintés

A szakértelem mozgósítása, a mindenkori fejlemények figyelemmel kísérése és az MI-re vonatkozó adatok gyűjtése érdekében a Bizottság továbbra is:

-fokozza az MI elterjedésével kapcsolatos adatgyűjtést: 2021-ben az Eurostat teljes MI-modult vezet be, amely hét MI-technológia elterjedését, valamint az MI-technológiák felhasználási módjait, beszerzési lehetőségeit és felhasználásának akadályait követi nyomon 43 . A mesterségesintelligencia-figyelő folytatja az MI-technológiák elterjedésének nyomon követését és azt erre vonatkozó adatok gyűjtését, egyebek mellett a közszférában is;

-támogatja a mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség munkáját azzal, hogy üzemelteti annak platformját, és éves MI-közgyűléseket szervez az érdekeltek széles köre számára, ezáltal keretet biztosítva az uniós MI-politika kialakításában való közreműködéshez; valamint

-értékeli a fejleményeket, és összegyűjti a szükséges ismereteket az MI-technológiák terén. Ehhez például szükség esetén létrehozhat az MI-vel foglalkozó új szakértői csoportokat vagy ágazati kezdeményezéseket, amelyek közreműködnek az uniós MI-politika kialakításában, vagy segítséget nyújtanak a Bizottságnak az uniós politika tagállami végrehajtásának támogatásához szükséges intézkedések és az MI-technológiákra vonatkozó jogszabályjavaslatok értékelésében.

A Bizottság a tagállamokkal egyeztetve:

-elemzést végez és 2022-ben javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogyan kísérhető fokozott figyelemmel az MI-technológiák fejlődése, elterjedése és hatása az Unión belül a magánszektorban és közszférában. Ehhez a mesterségesintelligencia-figyelő és a nemzeti MI-megfigyelési kezdeményezések munkájából levont tanulságokra épít. Az elemzés arra is kiterjed majd, hogyan erősíthetők meg még jobban, illetve alakíthatók ki újonnan szinergiák és kapcsolatok az MI-re vonatkozó jelenlegi megfigyelési mechanizmusokkal 44 vagy későbbi uniós irányítási struktúrákkal, 45  illetve nemzetközi megfigyelési tevékenységekkel; valamint

-rendszeresen ellenőrzi az összehangolt terv végrehajtását, hogy gondoskodjon arról, hogy a terv mindig naprakész legyen. A Bizottság a 2021. évi felülvizsgálatról kapott tagállami visszajelzések alapján és más uniós intézményekkel és szervekkel egyeztetve 2022-ben javaslatot tesz az összehangolt terv következő felülvizsgálatának ütemtervére, mátrixára és módszerére.

1.3.A tagállamok mesterséges intelligenciával és az európai ipar digitalizációjával foglalkozó csoportjában zajló információcsere és az együttműködés erősítése

A tagállamok körében, illetve a tagállamok és a Bizottság között zajló együttműködés elősegítését célzó intézkedést irányítási mechanizmusok is támogatják, amelyek megkönnyíti az információcserét, és segítik az MI-politikával kapcsolatos együttműködés stratégiai irányvonalának meghatározását.

A végrehajtott intézkedések áttekintése

A tagállamok mesterséges intelligenciával és az európai ipar digitalizációjával foglalkozó csoportja – technikai ügyekben serpacsoportra támaszkodva – irányította a tagállamok és a Bizottság közötti megbeszéléseket. Döntő szerepet játszott az összehangolt terv kidolgozásában és felülvizsgálatában. A csoport rendszeresen ülésezett 46 , és gondoskodott arról, hogy egyeztetés folyjon a nemzeti minisztériumok és más érdekeltek, például az ipari szereplő, a tudományos körök és a civil társadalom között. A 2018. évi összehangolt terv elfogadását követő években a csoport a hatáskörébe tartozó összes területtel, így az MI-kiválósági központokkal, a tesztelési és kísérleti létesítményekkel, a jogi kerettel, szabályozói tesztkörnyezetekkel, adatokkal, készségekkel, a zöld megállapodást szolgáló MI-vel, az egészségügyi célú MI-vel, a digitális innovációs központokkal és az MI biztonságban játszott szerepével is foglalkozott.

Kitekintés

Az irányítási mechanizmusok együttműködési célú használatának támogatása érdekében a tagállamok mesterséges intelligenciával és az európai ipar digitalizációjával foglalkozó csoportja a Bizottság közreműködésével továbbra is:

-irányítja a tagállamok és a Bizottság közötti megbeszéléseket 47 – a csoport mélyreható tematikus vagy ágazati elemzéseket végez olyan témakörökben, mint a szabványosítási tevékenységek, az MI társadalmi-gazdasági hatásai, a finanszírozási lehetőségek, az induló innovatív vállalkozások támogatását célzó intézkedések, az MI közszférán belüli elterjedésének és beszerzésének támogatása, valamint az MI viszonya a kiberbiztonsággal és a mobil kapcsolódással;

A Bizottság a tagállamok támogatásával továbbra is:

-értékeli, hogy szükséges-e uniós szintű együttműködést és hálózatokat kialakítani az uniós kapacitások kiépítése érdekében; valamint

-a jövőbeli közös programozású, mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó partnerséggel együttműködve megosztja a tagállamokból származó bevált módszereket az MI-rendszerek fejlesztésével, kiépítésével és elterjedésével kapcsolatosan;

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-mozdítsák elő az együttműködést, és hozzák létre a regionális MI-hálózatot rendszerét 48 ; valamint

-szorgalmazzák a nemzeti koalíciók létrehozásáról szóló megbeszéléseket, és segítsék elő a meglévő nemzeti MI Koalíciókkal 49 kapcsolatos bevált módszerek megosztását a tagállamok és az érdekeltek körében azzal, hogy összehozzák a közszférabeli és a magánszektorbeli érdekelteket, például a közös érdekkörükbe tartozó tematikus területekkel foglalkozó közös műhelytalálkozók keretében. A közös programozású, mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó partnerséggel folytatandó együttműködés révén ezzel az intézkedéssel előmozdítható a határon átnyúló együttműködés, és több érdeklődő vonható be.

2.Az adatok kínálta lehetőségek kiaknázása 

A sokféleségre, megkülönböztetésmentességre és egyéb területekre vonatkozó jó minőségű adatok rendelkezésre állása, valamint a különböző forrásokból származó adatok általános adatvédelmi rendeletnek megfelelő módon történő felhasználásának, kombinálásának és további felhasználásának lehetősége elengedhetetlenül szükséges, és bizonyos MI-rendszerek fejlesztésének és kiépítésének előfeltétele 50 . Azonban az adatmegosztás – különösen a vállalkozások között – a gazdasági ösztönzők, a bizalom és az egyértelmű jogi helyzet hiányában még nem indul el megfelelő nagyságrendben 51 . Ezért a 2018. évi összehangolt terv javaslatot közös európai adatterek létrehozására a határokon átnyúló zökkenőmentes adatmegosztás érdekében. A páneurópai számítástechnikai infrastruktúra és felhőszolgáltatások fejlesztésének fontosságát is hangsúlyozta, különös tekintettel az adatokhoz való hozzáférésért zajló nemzetközi versenyre 52 .

A végrehajtott intézkedések áttekintése

A Bizottság 2020. február 19-én európai adatstratégát 53 fogadott el, amely az adatok egységes piacának megteremtésére irányul, hogy Európa versenyképes legyen nemzetközi viszonylatban. Ennek kapcsán megfelelő adatmegosztási ösztönzőket kell teremteni, amihez tisztességes, megkülönböztetésmentes és egyértelmű adathozzáférési és -felhasználási szabályokat kell bevezetni, összhangban olyan európai értékekkel és jogokkal, mint a személyes adatok védelme, a fogyasztóvédelem és a versenyjog. Egyúttal a közszférabeli adatokat szélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni a nagy értékű adatkészletek megnyitásával és innovációs célú további felhasználásuk lehetővé tételével.

A Bizottság 2020 júniusában az üzleti és a közszféra közötti adatmegosztásról szóló jelentést 54 tett közzé, amelyet magas szintű szakértői csoport 55 készített, és amely egy sor szakpolitikai, jogi és finanszírozási ajánlást tartalmazott arra vonatkozóan, hogyan tehető az üzleti és a közszféra közötti közérdekű adatmegosztás méretezhető, felelős és fenntartható gyakorlattá az Európai Unióban. Az európai adatstratégia emellett a vállalkozások közötti adatmegosztási gyakorlatokat is támogatja.

A Bizottság az adatstratégia nyomán 2020. november 25-én új adatkormányzási rendeletre 56 tett javaslatot. A rendeletjavaslat több, az adatmegosztás – ezen belül a vállalkozások közötti adatmegosztási gyakorlatok 57 – iránti bizalom növelését célzó intézkedést tartalmaz, ezáltal azt hivatott elérni, hogy több minőségi adat álljon rendelkezésre az MI-alkalmazásokhoz. A semlegesség biztosítására irányuló új uniós szabályokat alkot annak elősegítésére, hogy az új adatközvetítők az adatmegosztás megbízható szervezőiként működhessenek. A közszféra bizonyos adatainak további felhasználását megkönnyítő intézkedéseket is magában foglal. Könnyebb és biztonságosabb körülményeket termet ahhoz, hogy a vállalkozások és a magánszemélyek egyértelmű feltételek mellett, önkéntesen bocsássák rendelkezésre az adataikat a nagyobb közjó érdekében. Szorgalmazza az Európai Adatinnovációs Testület létrehozását, hogy támogatást nyújtson és tanácsot adjon a jó minőségű adatok rendelkezésre állásához nélkülözhetetlen ágazatközi szabványosítás és interoperabilitás terén. Az adatkormányzási rendelet szükség szerint ágazati jogszabályokkal egészíthető ki. 58

Kitekintés

Az adatokkal kapcsolatos intézkedések támogatása érdekében a Bizottság:

-adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslatot fogad el, hogy ösztönözze a magánkézben lévő adatok közszférában történő felhasználását (az üzleti és a közszféra közötti adatmegosztást), választ adjon az üzleti környezetben történő adathozzáféréssel és -felhasználással kapcsolatos kérdésekre, különösen a dolgok internetéhez kapcsolódó tárgyaktól származó nem személyes adatokat illetően (2021. harmadik negyedév) 59 ; valamint

-javaslatot tesz a közszférabeli nagy értékű adatkészletek további felhasználás céljából géppel olvasható formátumban szabadon hozzáférhetővé tételéről szóló végrehajtási jogi aktusra (2021. második negyedév) 60 .

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve:

-elindítja az ipari adatokkal, pereminformatikával és felhőalapú számítástechnikával foglalkozó európai szövetséget, hogy mozgósítsa a magánszektor és a közszféra szereplőit az összefogás és Európa nemzetközi felhőalapú számítástechnikai és pereminformatikai piacon elfoglalt helyzetének erősítése érdekében. Elsődleges szerepe a következő generációs felhőkapacitások kutatására, fejlesztésére és kiépítésére irányuló köz- és a magánberuházások helyi, nemzeti és uniós szintű összehangolásának előmozdítása. A szövetség összekapcsolódik majd az európai adatterekkel, ezáltal támogatja a nyílt, interoperábilis, biztonságos és erőforrás-hatékony felhőalapú és pereminformatikai megoldásokra épülő innovatív adatmegosztási környezetek létrehozását. Emellett az európai felhőegyesítéssel kapcsolatos munka és a tagállami kezdeményezések közötti szinergiák kialakítását is elősegíti 61 ;

-beruház az európai adatterekbe és az európai felhőegyesítésbe a Digitális Európa programon, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF2) finanszírozási eszközein és más eszközökön, például az európai egészségügyi adattér létrehozása érdekében „az EU az egészségért” programon keresztül. A Digitális Európa program és a CEF2 keretében az első felhívások 2021 második negyedévére várható közzétételére tekintettel a Bizottság különösen:

-az európai adatstratégiában 62 bejelentett módon ágazatspecifikus intézkedéseket hajt végre európai adatterek kiépítésére az ipari feldolgozás, a zöld megállapodás, a mobilitás, az egészségügy, a pénzügyek, az energiaügy, a mezőgazdaság, a közigazgatás és a készségek terén 63 ,

-társberuházóként közreműködik az innovatív és energiahatékony felhő–perem (cloud-to-edge) szolgáltatások és infrastruktúrák, valamint köztesrétegplatformok fejlesztésére és a tagállamokban már meglévő adatfeldolgozási kapacitások összekapcsolására irányuló intézkedésekben;

-a Horizont Európa program „Digitális gazdaság, ipar és űrkutatás” nevű 4. klasztere keretében továbbra is támogatja a következő generációs számítástechnikai és adattechnológiák és -infrastruktúrák kutatását, fejlesztését és elterjedését, hogy lehetővé váljon az adatok egységes piacának megteremtése a hozzá tartozó adatterekkel, valamint megbízható és biztonságos MI-ökoszisztémával együtt. Az első felhívások 2021 áprilisában jelennek majd meg; valamint

-összefog minden érdekelt tagállammal a következő generációs felhőinfrastruktúra és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások kialakítására irányuló esetleges, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt létrehozásában.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-hajtsanak végre beruházásokat Európa következő generációs felhőalapú és pereminformatikai technológiák terén elfoglalt helyzetének erősítése érdekében, és segítsék elő a felhő elterjedését a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervük révén és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz „Kapacitásbővítés” kiemelt területéhez 64 kapcsolódó mintaösszetevőnek megfelelően, egyúttal több országot érintő projektek keretében is.

3.A nélkülözhetetlen számítástechnikai kapacitás kialakításának elősegítése

Számítástechnikai infrastruktúra nélkül az adatok rendelkezésre állása nem teremt hozzáadott értéket 65 . A Bizottság ezért intézkedéseket hoz az adatok MI céljára való felhasználásában döntő szerepet játszó technológiai rendszerek és következő generációs adatfeldolgozási infrastruktúrák fejlesztésének támogatására 66 .

A végrehajtott intézkedések áttekintése

A EuroHPC közös vállalkozás az Európán belüli nagy teljesítményű számítástechnikai kapacitások bővítésének támogatása érdekében összehangolja 32 részt vevő ország ez irányú törekvéseit, és egyesítse erőforrásaikat, hogy Európán belül bárhonnan könnyen és biztonságosan hozzáférhető, világszínvonalú szuper-számítástechnikai infrastruktúrát fejlesszen és építsen ki.

Az MI-hardverek terén tapasztalható tendenciák a következőképpen foglalhatók össze: 1. a következő generációs MI-megoldásoknak nagyobb teljesítményt kell nyújtaniuk, és energiahatékonyabbnak kell lenniük, hogy kielégítsék az egyre kifinomultabbá váló betanítási modellek által támasztott igényeket, és 2. a számítástechnikának egyre inkább „a perem” felé kell haladnia a felhasználókhoz közelebb lévő és valós idejű MI-alkalmazások futtatására alkalmas eszközökön. E tendenciákra tekintettel szükségessé vált az infrastruktúra átalakítása, a Bizottság pedig az alábbiakban ismertetett intézkedéseket teszi, hogy lehetővé tegye a következő generációs számítástechnikai infrastruktúrák kiépítését.

Következésképpen az Európai Unió az MI-hardverek fejlesztésének támogatására irányuló intézkedésekre összpontosít. Az MI-modellek egyre nagyobb számítási teljesítményt igényelnek, ezért az adatok memóriából történő gyors elérése, ezáltal pedig a nagy teljesítményű és hatékony processzorok kiemelkedően fontosak az MI-infrastruktúrák létrehozásához 67 . Emellett az MI-modellek rendkívül energiaigényesek, és ahogy az MI-technológiák egyre jobban beépülnek a mindennapi életünkbe, ez az energiaigény egyre kevésbé fenntartható 68 . Ezért az MI elterjedéséhez kis energiaigényű MI-célprocesszorokat kell hozzáférhetővé tenni, amelyek biztosítják a szükséges számítási teljesítményt, és nagyságrendekkel hatékonyabbak, mint az általános rendeltetésű processzorok. E kutatási területen többek között az újfajta, emberi agy ihlette technológiák, például a neuromorf számítástechnika hozhat gyökeres változást az energiahatékonyság terén. Ezzel összefüggésben a Bizottság támogatta a kis energiaigényű MI-technológiák terén folytatott úttörő munkát a Horizont 2020 keretében, és jelenleg is támogatja az ilyen jellegű kompetenciák továbbfejlesztésére és kiaknázására irányuló kezdeményezéseket a Horizont Európa keretében és a különösen kis energiaigényű processzorokhoz szükséges újfajta architektúrákkal kapcsolatos kutatási tevékenységekkel, valamint a kulcsfontosságú digitális technológiákkal 69 foglalkozó intézményesített európai partnerségen keresztül, különös figyelmet fordítva a pereminformatikai MI-alkalmazásra.

A 2021. évi éves fenntartható gazdasági növekedési stratégia 70 „Kapacitásbővítés” kiemelt kezdeményezése 71 többek között arra irányul, hogy beruházások valósuljanak meg a legkorszerűbb mikroelektronika terén, különös tekintettel a processzorokra, például az MI-chipekre. 2020 decemberében 18 tagállam a processzorokról és a félvezető-technológiákról szóló nyilatkozatot írt alá, hogy megerősítse az Unió helyzetét a fejlett chipek tervezéséhez és gyártásához szükséges kapacitások terén 72 . A 2019-ben és 2020-ban a Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezés (ECSEL közös vállalkozás) 73 keretében megvalósult AI4DI 74 , TEMPO 75 és ANDANTE 76 projekt szintén foglalkozott az MI-hez szükséges infrastruktúrával. A Bizottság által támogatott további fejlesztési és finanszírozási terület a fotonika. Az elektronika optikai elemekkel való ötvözése révén az MI beépíthetővé válik a képérzékelésbe, és csökkenthető lesz az energiafogyasztás és a késleltetés a neurális hálózatokban.

Kitekintés

Az európai processzor- és félvezető-tervezési és -gyártási rendszer megerősítése és az ellátási láncon belüli ipari jelenlét kiterjesztése érdekében a Bizottság a tagállamok támogatásával:

-mikroelektronikai ipari szövetséget hoz létre 77 , amely az MI-, adatfeldolgozó és kommunikációs processzorok tervezésére, bevezetésére és gyártására vonatkozó stratégiai ütemterveket, valamint kutatási és beruházási terveket készít majd, figyelembe véve a teljes félvezető-ökoszisztémát és a kapcsolódó összetevőket. Ezáltal hozzájárul az elektronikai tervezési ökoszisztéma megerősítéséhez és a gyártási kapacitás kiépítéséhez a különösen fejlett csomópontokon;

-előmozdítja a fejlett MI-, adatfeldolgozó és kommunikációs processzorok következő generációjának létrehozására irányuló esetleges, közös európai érdeket szolgáló fontos projekt előkészítése céljából 2021 folyamán minden érdekelt tagállam bevonásával végzendő munkát;

-a Digitális Európa program keretében támogatott külön tesztelési és kísérleti létesítményt hoz létre a pereminformatikai MI-összetevők és rendszerek számára. Ezzel összefüggésben 2021 második negyedévében felhívást tesz közzé a sokféle alkalmazási területeken felhasználható, fejlett MI-számítástechnikai technológiák tesztelésére és validálására szolgáló világszínvonalú infrastruktúra létesítésére vonatkozóan;

-kutatási és innovációs beruházásokat hajt végre a kis energiaigényű pereminformatikai MI számítási igényeinek kielégítésére a kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó intézményesített európai partnerségen keresztül, a Horizont Európa program keretében (2021. harmadik negyedév). Ez a jelenlegi ECSEL közös vállalkozásra épülő partnerség kiterjeszti Európa innovációs lehetőségeit az elektronikai alkatrészek és rendszerek, valamint a hozzájuk kapcsolódó szoftvertechnológiák terén. Az egyik legfontosabb stratégiai cél az MI-adatfeldolgozási megoldások fejlesztése lesz, különösen pereminformatikai és beágyazott alkalmazásokhoz. Az együttes fellépések révén a kulcsfontosságú digitális technológiák megbízható, biztonságos és kis energiaigényű megoldásokat kínálnak majd, amelyekkel létrehozható a kiválóság és a bizalom számítástechnikai ökoszisztémája 78 .

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-folytassák a nemzeti integrált, nagy méretű adatgazdálkodási és nagy teljesítményű számítástechnikai infrastruktúra fejlesztését az MI-vel kapcsolatos kutatás innováció és készségfejlesztés regionális, nemzeti és európai digitális innovációs központon keresztüli támogatása érdekében;

-gondoskodnak arról, hogy a tudományos, ipari és közszférabeli szervezetek a nemzeti nagy teljesítményű számítástechnikai és adatgazdálkodási infrastruktúrára és szakértelemre támaszkodva optimalizálhassák és kibővíthetik MI-innovációs tevékenységüket és -alkalmazásaikat; valamint

-hajtsanak végre beruházásokat Európa MI-célú processzorok és félvezető-technológiák terén elfoglalt helyzetének erősítése érdekében a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervük révén, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz „Kapacitásbővítés” kiemelt területéhez kapcsolódó mintaösszetevőnek megfelelően, valamint több országot érintő projektek keretében.

II.A kiválóságnak kedvező környezet kialakítása az Európai Unióban a laboratóriumtól a piacig

Az adat- és számítási infrastruktúrák mellett az MI-technológiák fejlesztéséhez és bevezetéséhez is célzott intézkedésekre és elegendő erőforrásra van szükség, kiemelt figyelmet fordítva a kutatási és innovációs kiválóságra, a szükséges tehetségállomány és készségek rendelkezésre állására, a támogató szakpolitikai keretre és a nemzetközi koordinációra. Ezek az intézkedések „horizontális” jellegűek, tehát az összes szakpolitikai területet érinti, és elősegítik a kiválóságnak kedvező környezet kialakítását az Európai Unióban a laboratóriumtól a piacig. A javasolt „horizontális” együttes fellépések a teljes MI-életciklusra kiterjednek. Az e körbe tartozó intézkedések a kiválósági ökoszisztéma kialakulásának, ezen belül az MI világszínvonalú alap- és alkalmazásközpontú kutatásának, fejlesztésének, bevezetésének és kereskedelmi hasznosításának/elterjedésének megkönnyítésére, továbbá az MI-technológiák iránti bizalom erősítésére, a tehetségek gondozására és a készségek fejlesztésére, valamint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatépítésének elősegítésére irányulnak.

4.Együttműködés az érdekeltekkel, például a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó európai partnerség keretében működő szakértői csoportokon keresztül

Ez a szakasz a kiválósággal és az MI szélesebb körű elterjesztésével kapcsolatos ütemterv meghatározásához és együttes támogatásához elengedhetetlen intézkedésekkel foglalkozik.

A végrehajtott intézkedések áttekintése

Az európai partnerségek összehozzák a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a magánszektorbeli és/vagy közszférabeli partnereket, hogy megvitassák és megoldják Európa legsürgetőbb kihívásainak egy részét, és összehangolt kutatási és innovációs kezdeményezések révén korszerűsítsék az ipart. 79 A partnerségek többek között jogi struktúrát biztosítanak az erőforrások egyesítéséhez és a kritikus tömeg eléréséhez, emellett a pénzügyi, humán és infrastrukturális erőforrások megosztásával az egész Európai Unióban hatékonyabbá teszik a kutatás és az innováció finanszírozását. A partnerségek ezenkívül megkönnyítik az innovatív termékek és szolgáltatások belső piacának létrehozását, lehetővé teszik, hogy az innovatív technológiák gyorsabban piacra jussanak, valamint elősegítik a döntő jelentőségű társadalmi kihívások kezeléséhez és a fő uniós politikai célkitűzések eléréshez szükséges léptékű kutató- és fejlesztőmunkát.

A Horizont 2020 keretében létrejött több partnerség kifejezetten az MI-technológiákra vonatkozott. A nagy adathalmazok értékével foglalkozó, köz- magán társulást az Európai Bizottság és a Big Data Value Association (BDVA, a nagy adathalmazok értékével foglalkozó szövetség) hozta létre azzal a céllal, hogy együttműködjön az adatokkal kapcsolatos kutatás és innováció terén, élénkítse az adatokkal kapcsolatos közösségépítést, és lefektesse a prosperáló európai adatgazdaság alapjait. 80  A robotikai köz-magán társulás (SPARC) összehozza az európai robotikai ipar szereplőit, a tudományos köröket és az Európai Bizottságot, hogy erősítse az európai robotikai ipar versenyhelyzetét, és támogassa a tudományos alapjainak kiválóságát. 81

A szerződéses nagy teljesítményű számítástechnikai köz-magán társulás 2014-ben indul, hogy nagy teljesítményű számítástechnikai technológiákat, alkalmazásokat és rendszereket fejlesszen az exaszint elérése érdekében 82 , és kiválóságra tegyen szert a nagy teljesítményű számítástechnikai alkalmazások biztosítása és használata terén. 83  Az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás (EuroHPC közös vállalkozás) létrejöttével ez a társulás 2018 decemberélben megszűnt, és a magánszektorbeli résztvevői csatlakoztak az EuroHPC közös vállalkozáshoz. A EuroHPC közös vállalkozás lehetővé teszi, hogy az EU és a EuroHPC közös vállalkozásban részt vevő országok összehangolják erőfeszítéseiket, és egyesítsék erőforrásaikat világszínvonalú exaszintű szuperszámítógépek üzembe helyezése érdekében, és világelsővé tegyék Európát a nagy teljesítményű számítástechnikában, egyúttal számítástechnikai megoldásokat biztosítsanak javítsák az együttműködést a fejlett tudományos kutatás terén.

A Kiváló Európai Elektronikai Alkatrészek és Rendszerek közös technológiai kezdeményezés (ECSEL közös vállalkozás) 84 az első olyan közös vállalkozás, amelynek irányítása háromoldalú modellen (Bizottság, részt vevő államok és ipari szereplők) alapul. Célja, hogy világszínvonalú szakértelemet biztosítson a kulcsfontosságú alaptechnológiák területén, és az élre juttassa Európát az MI-alapú digitális rendszerek fejlesztéséhez és kiépítéséhez nélkülözhetetlen hardverek és beágyazott szoftverek terén folyó versenyben.

A fotonikai köz-magán társulás (Photonics21) 85 célja, hogy Európa vezető szerepre tegyen szert a fotonikus technológiák fejlesztésében és bevezetésében különféle területeken, például az IKT, a világítás, az ipari feldolgozás, az élettudományok és a biztonság terén. „A jövő üzemei” köz-magán társulás 86  a korszerű gyártás terén a következő ipari forradalom elindítására irányul (Factories 4.0).

Kitekintés

A Bizottság továbbra is támogatja az európai partnerségeket az Európai horizont keretében, és erősíti az MI-technológiákkal kapcsolatos kutatás és innováció iránti stratégiai megközelítést.

A Bizottság 2021-ben:

-létrehozza többek között az alábbi, az MI szempontjából lényeges európai partnerségeket 87 :

-a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó közös programozású európai partnerség 88 , amelynek fő célkitűzése az MI-, adat- és robottechnológiák innovációjának, elterjedésének és elfogadottságának előmozdítása 89 . A partnerség hidakat épít az emberközpontú és megbízható MI európai jövőképének kibontakozásában szerepet játszó érdekeltek között 90 . Nemzeti és/vagy regionális nagykövetek kinevezése útján kapcsolatokat termet a tagállamokkal, és áttekintést nyújt a főbb nemzeti szakpolitikákról és kezdeményezésekről; 

-továbbviszi a EuroHPC közös vállalkozás létrehozásáról szóló, 2018. évi tanácsi rendelet helyébe lépő új rendeletre tett, 2020. szeptemberi javaslatot, amely ambiciózus célkitűzést és lényegesen nagyobb költségvetést ír elő a 2021 és 2033 közötti időszakra Európa világelső, fokozottan összekapcsolt szuper- és kvantum-számítástechnikai infrastruktúrájának megteremtéséhez;

-az egységes alap-jogiaktus alapján javaslatot tesz a kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó intézményesített európai partnerségre. Az ECSEL közös vállalkozás eredményeire építve a fő célja, hogy előmozdítsa a fejlesztéseket a processzorok és félvezető-technológiák európai ökoszisztémájának megszilárdítása érdekében, egyúttal választ adjon a legfontosabb technológiai, biztonsági, társadalmi és környezeti kihívásokra;

-a közös programozású európai fotonikai partnerség 91  fotonikai innovációkkal és azok alkalmazásokba való átültetésével gondoskodik Európa technológiai szuverenitásáról, ezáltal növeli Európa versenyképességét, valamint tartós munkahelyeket és jólétet teremt; valamint

-a közös programozású „Készült Európában” európai partnerség 92  a fenntartható európai gyártás hajtóereje lesz többek között az MI révén azzal, hogy előmozdítja az európai feldolgozóipar versenyképessé és rezilienssé tételét, és megnöveli a hozzáadott értéket az ellátási láncokban az ágazatok között; valamint

-támogatja és előmozdítja a szinergiák kialakulását (ezen belül közös felhívások szervezését) az MI-technológiákhoz kapcsolódó (közös programozású és intézményesített) európai partnerségek – például a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó, a fotonikai, a „Készült Európában”, a EuroHPC 93 és a kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó partnereség – között.

5.Kutatási kapacitások kiépítése és mozgósítása

Ez a szakasz az MI-kutatási és -innovációs kiválóság növelésére és az európai versenyképesség javítására irányuló intézkedéseket tárgyalja 94 .

A végrehajtott intézkedések áttekintése

Az Európai Unió a köz-magán társulások stratégiai kutatási menetrendjei mellett az alap- és alkalmazott kutatás terén is intézkedéseket hoz a kiválóság erősítése és az Európán belüli tehetséggondozás érdekében. A Horizont 2020 keretében a Bizottság négy év alatt 50 millió EUR összértékben 95 hajtott végre beruházásokat, hogy szoros hálózatot alkotó MI-kiválósági központokból 96 álló kutatóközösséget hozzon létre. A cél egyrészt az együttműködés fokozása a legjobb európai kutatócsoportok körében, hogy összefoghassanak az MI terén felmerülő jelentős tudományos és technológiai kihívások leküzdése érdekében, másrészt a kutatócsoportok és az ipari szereplők közötti szorosabb együttműködés, integráció és szinergiák előmozdítása. Öt projektet választottak ki a hálózat létrehozása, világszínvonalú kutatók összehozása, valamint az európai MI-rendszer közös megközelítésének, jövőképének és identitásának kialakítása céljából. Közülük négy az Mikiválósági központok hálózatával, egy pedig koordinációs és támogatási intézkedésekkel foglalkozik 97 .

Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós kutatási támogatás lépést tudjon tartani az MI-technológiai fejlődéssel, a Bizottság megvizsgálta a Horizont 2020 keretében az MI-re fordított ágazatközi beruházásokat a jelenlegi kutatási tendenciák és igények fényében, és feltárta az MI-be való beruházás jövőbeli lehetőségeit, különösen a Horizont Európa keretében. A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvről folytatott nyilvános konzultáció és az MI-közösségben, különösen a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó köz-magán társulásban folytatott célzott konzultáció keretében kapott észrevételeket is felhasználta az MI-kutatás új témaköreinek és a kiválósági központok további hálózatainak tervezéséhez.

Kitekintés

A kutatási kiválóság előmozdítása érdekében a Bizottság:

-2021-től kezdődően a tagállamokkal és a szélesebb MI-közösséggel élénk párbeszédet folytatva vezető európai MI-központot hoz létre a fehér könyvben foglaltaknak megfelelően. A vezető MI-központ az MI-kiválósági központok meglévő és jövőbeli hálózataira épít, hogy létrehozza az erős európai kutatóhelyek szövetségét, amely közös ütemtervvel rendelkezik majd a kiválóság alap- és alkalmazott kutatásban való támogatására, az MI-vel kapcsolatos nemzeti erőfeszítések összehangolására, az innováció és a beruházások ösztönzésére, az Európában az MI terén jelentkező tehetségek bevonzására és megtartására, valamint szinergiák kialakítására és a méretgazdaságosság elérésére vonatkozóan. Ez a kezdeményezés összehozza az európai kutatási, egyetemi és ipari szféra vezető szereplőit, hogy majd közösen megállapított ambiciózus kihívások leküzdésén dolgozzanak azzal az átfogó céllal, hogy a kezdeményezés világszinten viszonyítási alappá váljon az MI-kiválóság terén. Következésképpen Európa sokfélesége élénkíti majd az egészséges versenyt, ahelyett, hogy szétaprózódottá tenné az MI-közösséget;

-a Horizont Európa keretében 2021-ben és 2022-ben az MI-kiválósági központok további hálózatait finanszírozza, hogy olyan kiegészítő kutatási területeket is elérjen, amelyekre nem terjednek ki az MI-kiválósági központok jelenlegi hálózatai, és fokozza a döntő fontosságú MI-kutatási témakörökre irányuló kutatási erőfeszítéseket. Ezzel ösztönzi majd a biztosabb, biztonságosabb és megbízhatóbb MI fejlesztését, és támogatja a következő generációs MI-vel kapcsolatos alap- és alkalmazásközpontú kutatást, hogy Európa az MI élvonalában maradjon;

-a Horizont Európa keretében 2021-től kezdődően előmozdítja a technológia fejlődését az MI-kutatás különféle területein, többek között az MI-alapú rendszerek intelligenciájának és autonómiájának új szintre emelésére, az MI átláthatóvá és zöldebbé tételére, az összetett rendszerekhez szükséges MI-re, a pereminformatikai MI-hálózatok terén zajló fejlesztésekre, az elfogulatlan MI-rendszerekre, valamint az emberi képességek fejlett MI-támogatással való kiterjesztésére irányuló kutatásban;

-a Horizont Európa program az alaptechnológiák fejlesztése mellett azt is megmutatja, hogy az MI hogyan segít átalakítani jelentős gazdasági ágazatokat a gyártás és a szolgáltatások terén, a munkaerőre gyakorolt hatásokkal együtt 98 , továbbá megoldani a főbb társadalmi kihívásokat olyan területeken, mint az egészségügyi ellátás, a polgári biztonság, az éghajlatváltozás, az energetika, a mobilitás, a média (például a dezinformáció megfékezése) és az agrár-élelmiszeripar;

-a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó közös programozású európai partnerség keretében mozgósítja az érdekelteket a stratégiai kutatási, innovációs és bevezetési menetrend 99 révén, hogy kidolgozzák és végrehajtsák Európa kutatási, innovációs és bevezetési stratégiáját, különös figyelmet fordítva az MI felelős fejlesztésére és felhasználására; valamint

-arra törekszik, hogy a Horizont Európa keretében kutatási és innovációs finanszírozásban részesülő, MI-vel kapcsolatos projektek adott esetben, többek között a megbízható MI-re tekintettel megfeleljenek a „beépített etika” elvének. Ezenkívül a Bizottság sokszínű MI-kutatóközösség létrehozása érdekében állást foglal a sokszínűség és az inkluzivitás mellett a projektkonzorciumokban.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy: 

-hozzanak létre MI-vel foglalkozó regionális és nemzeti kiválósági központokat például nemzeti finanszírozási eszközök és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak igénybevételével, és alakítsanak ki olyan kutatási és technológiatranszfer-struktúrát, amely alkalmas a tehetségek bevonzására és megtartására, egyúttal pedig nemzeti hivatkozási ponttá válhat az MI-kutatás és -fejlesztés terén. A központok gondoskodhatnak a regionális kapcsolatépítésről és információcseréről, együttműködhetnek európai szinten, és az uniós finanszírozású hálózatokkal együttműködve létrehozhatják a decentralizáltan működő vezető európai MI-központot; valamint

-nemzeti szinten fokozzák a beruházásokat az MI-kutatás terén, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz igénybevételével.

6.Eszközök biztosítása igényalapú MI-platformon keresztül, valamint megfelelő környezet kialakítása a fejlesztők számára a teszteléshez és a kísérletezéshez (tesztelési és kísérleti létesítmények), illetve a kkv-k és a közigazgatási szervek számára az MI alkalmazásához (európai digitális innovációs központok)

Ez a szakasz azokkal az intézkedésekkel foglalkozik, amelyek segítségével a laboratóriumból a piacra vihetők az innovációk, hogy az MI-technológiák széles körben elterjedjenek és bevezethetők legyenek.

A végrehajtott intézkedések áttekintése

Az innovatív MI-rendszerekkel kapcsolatos tesztelésre és kísérletezésre szolgáló létesítmények elengedhetetlenek az MI-technológiák bevezetéséhez és elterjedéséhez. Ez különösen fontos a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, amelyeknek nehézséget okoz, hogy maradéktalanul kihasználják a gyors digitális technológiai fejlesztéseket arra, hogy versenyképessé és innovatívvá váljanak 100 . Az Európai Unió a tagállamokkal együttműködve az alábbi két intézkedéscsomagra tett javaslatot:

-tesztelési és kísérleti létesítmények: olyan technológiai infrastruktúrák, ahol sajátos szakismeretek és tapasztalatok gyűltek össze az adott ágazatban kifejlesztett, érett technológia valós vagy közel valós körülmények közötti tesztelése terén. Céljuk, hogy infrastruktúrát biztosítsanak a fejlesztők számára az MI-technológiák piacra vitelét megelőző teszteléséhez; valamint

-digitális innovációs központok: egy helyen nyújtanak segítséget az MI használata iránt érdeklődő összes vállalkozásnak abban, hogyan növeljék versenyképességüket üzleti/termelési folyamataik, termékeik vagy szolgáltatásaik tekintetében MI-technológiák felhasználásával. Az európai digitális innovációs központok lehetőséget kínálnak a vállalkozásoknak az MI-technológiák beruházás előtti tesztelésére, és ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtanak, például tanácsot adnak pénzügyekben, valamint a sikeres digitális transzformációhoz szükséges képzésről és készségfejlesztésről.

Tesztelési és kísérleti létesítmények

A 2018. évi összehangolt terv rögzítette, hogy a befektetések optimalizálása és az erőfeszítések megkettőződésének vagy versengésének elkerülése érdekében korlátozott számú szakosodott, nagy méretű tesztelési helyszínt kell kialakítani, amelyek nyitva állnak minden európai ágazat előtt. Az összehangolt terv elfogadását követően és a Digitális Európa program előkészítése során a Bizottság előkészítő intézkedéseket tett e fogalom kidolgozása és MI-vel foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítmények kialakítása érdekében. A Bizottság különösen 2019-től kezdődően folytat intenzív együttműködést a tagállamokkal, hogy pontosítsa a tesztelési és kísérleti létesítmény fogalmát, és előtérbe helyezze az érintett ágazatokat. 2020 januárjában a Bizottság öt műhelytalálkozót szervezett az ipart, a tudományos köröket és a tagállamokat képviselő érdekeltek részvételével, hogy egyeztessenek a konkrét ágazatokkal (agrár-élelmiszeripar, feldolgozóipar, egészségügyi ellátás és intelligens városok) és technológiákkal (pereminformatikai MI) foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítményekről.

Az előkészítő munka és az érdekeltekkel folytatott egyeztetés eredményei alapján a legkorszerűbb technológiákkal valós környezetben folytatott kísérletezés és tesztelés elengedhetetlen e technológiák piacra viteléhez, és részét képezi az innovációs láncnak, ahol az európai MI-rendszernek jelentős támogatásra van szüksége, hogy megőrizze nemzetközi versenyképességét.

A pereminformatikai MI-vel foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítménynek különleges szerepe van az MI-kiválósági ökoszisztémában. A pereminformatikai MI hardvertechnológiaként egyértelműen hasznos: lehetővé teszi valós idejű műveletek végrehajtását, emellett az adatok biztonsága és védelme, valamint az energiafogyasztás szempontjából is megvannak az előnyei. A pereminformatikai MI-vel foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítmény célja, hogy európai platformként mérettől függetlenül minden a vállalkozás számára lehetőséget kínáljon a fejlett, kis energiaigényű számítástechnikai technológiákra, például neuromorf számítástechnikára épülő, innovatív pereminformatikai MI-összetevőkkel végezzenek teszteket és kísérleteket. Az Európai Unió számítástechnikai technológiáktól való jelenlegi függésére, a szükséges félvezető berendezések jelentős költségeire és a hosszú távú beruházások szükségességére tekintettel a pereminformatikai MI-vel foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítménynek meg kell szüntetnie a finanszírozási hiányt, hogy az európai vállalkozások hozzájussanak a kis energiaigényű MI-számítástechnikai hardverekhez. Másképpen fogalmazva a pereminformatikai MI-vel foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítmény olyan kiválósági ökoszisztémával ruházza fel Európát, amely nélkülözhetetlen lesz a technológiai vezető szerep eléréséhez az MI terén.

Ahhoz, hogy a tesztelési és kísérleti létesítmények központi szerepet töltsenek be az MI-rendszerben, könnyen használhatónak kell lenniük, valós körülmények között kell működniük, szorosan be kell vonniuk a végfelhasználókat, valamint rendelkezésre kell állniuk a magánszektorban és a közszférában működő fejlesztők – különösen a kkv-k – számára egyaránt 101 . Ezenkívül a tesztelési és kísérleti létesítmények és az adatterek közötti hatékony kapcsolat elengedhetetlen ahhoz, hogy egyenlő versenyfeltételek alakuljanak ki, és biztosítható legyen a megkülönböztetésmentes piacra jutás. Ez például úgy érhető el, hogy az adatterek és a tesztelési és kísérleti létesítmények közös érdekeltségi területeken összefognak. A tesztelési és kísérleti létesítmények fontos szerepet játszanak az MI-technológiák stabilitásának, megbízhatóságának és biztonságának tesztelésében annak vizsgálata révén, hogy ezek a technológiák teljesíteni tudják-e a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletben meghatározandó kötelezettségeket. Végezetül a tesztelési és kísérleti létesítményekkel kapcsolatos projekteknek össze kell kapcsolódniuk az európai igényalapú mesterségesintelligencia-platformon párhuzamosan zajló kezdeményezésekkel.

Digitális innovációs központok

A Bizottság segíteni kívánt az európai vállalkozásoknak (különösen a kkv-knak) abban, hogy a legtöbbet hozzák ki az új technológiákból, ezért 2016-ban elindította „Az európai ipar digitalizálása” című kezdeményezést. E kezdeményezés egyik pillére olyan digitális innovációs központok létrehozása és támogatása volt, amelyek technikai szakértelmet és kísérletezési lehetőségeket kínálnak, hogy a vállalkozások beruházás előtt teszteket végezhessenek 102 . A digitális innovációs központok emellett innovációs szolgáltatásokat is nyújtanak, például tanácsot adnak pénzügyekben, valamint a vállalkozásknál a sikeres digitális transzformációhoz szükséges képzésről és készségfejlesztésről. A tagállamok és a régiók beruházásokat hajtottak végre a digitális innovációs központok létrehozása érdekében, a Bizottság pedig (a Horizont 2020 keretében 2019-ben és 2020-ban végrehajtott projekteken keresztül) több mint 200 millió EUR-t bocsátott rendelkezésre a digitális innovációs központok közötti hálózatépítésre. E finanszírozás mintegy fele az MI-vonatkozású területeken – többek között a robotikában és a nagy adathalmazok terén – megvalósított innovációkhoz kapcsolódott, emellett külön tevékenységek zajlottak azokban a régiókban, ahol kevés digitális innovációs központ működött. A Horizont 2020 keretében végrehajtott projektek jellemzően nyílt pályázati felhívások útján biztosítanak lépcsőzetes finanszírozást kkv-knak, hogy részt vehessenek a digitális innovációs központok által folytatott, határon átnyúló innovatív kísérletekben. Az Európai Számvevőszék megvizsgálta „Az európai ipar digitalizálása” című kezdeményezés e dimenzióját, és azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy a tagállamokkal egyeztetve tegyen további intézkedéseket a digitális innovációs központok finanszírozása és figyelemmel kísérése érdekében 103 .

A Számvevőszék észrevételeire válaszul a Digitális Európa program támogatást nyújt. A bevezetendő „európai digitális innovációs központ” megjelölés hivatott megkülönböztetni az új felfogást a Horizont 2020 keretében finanszírozott előző megközelítéstől. Az Európai Unió és a tagállamok 1,5 milliárd EUR-t fordítanak majd az európai régiókban működő mintegy kétszáz központból álló hálózat létrehozására. A vissza nem térítendő támogatásokat a kiválasztott európai digitális innovációs központok azon képességének javítására kell felhasználni, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak a kkv-k és a közszféra számára. Ezeket az európai digitális innovációs központokat a tagállamok és a Bizottság együttes fellépés keretében választják ki és finanszírozzák 104 .

Az európai digitális innovációs központok előmozdítják majd az MI-, a nagy teljesítményű számítástechnikai, a kiberbiztonsági és egyéb digitális technológiák szélesebb körű elterjedését az iparban (különösen a kkv-knál) és a közszférabeli szervezeteknél Európában. 105 Emellett a digitális technológiák felhasználásában is támogatják őket, hogy fenntarthatóbbá tegyék folyamataikat és termékeiket, különös figyelmet fordítva az energiafogyasztásra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére. Emellett széles földrajzi lefedettségről gondoskodnak, emellett helyi és európai funkciókat is ellátnak. Az európai digitális innovációs központok au igényalapú MI-platform által rendelkezésre bocsátott eszközöket és erőforrásokat használják majd, és multiplikátorhatást gyakorolnak a tesztelési és kísérleti létesítményekre: az európai digitális innovációs központok segítenek az azt igénylő vállalkozásoknak igénybe venni a megfelelő tesztelési és kísérleti létesítményt, hogy megújítsák és piacéretté tegyék termékeiket és szolgáltatásaikat.

Igényalapú MI-platform

Az európai igényalapú MI-platformmal és rendszerrel kapcsolatos kezdeményezés 2019-ben indult, és a Horizont 2020 keretében részesül finanszírozásban. Összehozza az MI-vel foglalkozó érdekelteket és az MI-erőforrásokat, hogy ezzel megszüntesse a széttagoltságot, és felgyorsítsa az MI-alapú innovációt (kutatás, termékek, megoldások). A fejlesztés alatt álló platform az európai MI-piac hajtóerejeként szolgál majd annak köszönhetően, hogy az erőforrások kritikus tömegét, közösségi hálózatépítési hatásokat, valamint gyors fejlődést és növekedést kínál. 2021 januárjában indultak el a rendszer konszolidálását irányuló tevékenységek, amelyek célja nagyobb felhasználói közösségek bevonása különösen a nem technológiai ágazatokból, valamint a platform által kínált erőforrások felhasználásának és elterjedésének megkönnyítése.

Kitekintés

Az innovációk laboratóriumból a piacra vitelének elősegítése – és ezáltal az MI-technológiák széles körben elterjedésének és bevezetésének biztosítása – érdekében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve:

-a Digitális Európa program keretében társfinanszírozást nyújt a tesztelési és kísérleti létesítmények számára, hogy európai szinten megosztható, közös, fokozottan szakosodott erőforrást biztosítson, és elősegítse a megbízható MI gyors bevezetését és nagyobb mértékű elterjedését egész Európában. Ennek keretében:

-az első (2021–2022. évi) felhívások a következő megjelölt ágazatokra összpontosítanak: feldolgozóipar, egészségügy, agrár-élelmiszeripar, intelligens közösségek és pereminformatikai MI. A költségvetés ágazatonként mintegy 20–75 millió euróra tehető;

-2021–2022 folyamán kiválasztja az összes európai régióra kiterjedő hálózatot alkotó, legfeljebb 210 európai digitális innovációs központot. Az MI-t illetően az alábbi konkrét tevékenységek várhatók:

-mindegyik tagállamban legalább egy európai digitális innovációs központnak rendelkeznie kell szakértelemmel az MI terén. Az európai digitális innovációs központok a hálózaton belül megosztják egymással a bevált módszereket és hatékonyan együttműködnek (az MI-vel foglalkozó digitális innovációs központok hálózatában születő ajánlások alapján), hogy a lehető legjobb támogatást nyújtsák a kkv-k és a közszférabeli szervezetek számára Európa-szerte; valamint

-az európai digitális innovációs központok hálózata szorosan együttműködik majd az igényalapú MI-platformmal 106 , a tesztelési és kísérleti létesítményekkel és az adatterekkel, és együtt elősegítik ezeknek az infrastruktúráknak a használatát a kkv-k körében Európa-szerte. Ezzel serkentik majd az erőforrások terjesztését, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy a vállalkozások kísérletezzenek az MI-vel;

-2021-től kezdődően konszolidálja az igényalapú MI-platformot az ipari és közszférabeli felhasználási módokhoz szükséges MI-erőforrásokból álló központi európai eszköztárként, hogy:

-az MI-erőforrások beszerzésének vezető európai piacterévé válhasson. Könnyen és egyszerűen hozzáférhetővé teszi az MI-eszközöket 107 , amelyeket aztán az európai digitális innovációs központok terjesztenek helyi szinten, vagy a felhasználó iparág (különösen a kkv-k) vagy a közszféra közvetlenül vesz igénybe; valamint

-együttműködhessen a vonatkozó nemzeti európai kezdeményezésekkel, hogy Európa központi MI-eszköztárává váljon mindazok számára, akik az MI-vel kapcsolatos szakértelmet, technológiát szolgáltatásokat és szoftvereket keresnek.

A Bizottság az alábbiakra ösztönzi a tagállamokat:

-biztosítsanak azonos mértékű finanszírozást a tesztelési és kísérleti létesítményekkel kapcsolatos projektekhez 108 , amelyeket a Bizottság független szakértők segítségével választott ki;

-határozzanak meg további tesztelési és kísérleti létesítményekre vonatkozó új prioritásokat, amelyek túlmutatnak a jelenlegi ágazatokon, vagyis az agrár-élelmiszeriparon, a feldolgozóiparon, az egészségügyi ellátáson és az intelligens közösségeken. Az új ágazatok között lehet például a mobilitás, a közigazgatás vagy a zöld átállás;

-maradéktalanul kihasználják az Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a kohéziós politikai programok kínálta lehetőségeket több (európai) digitális innovációs központ és tesztelési és kísérleti létesítmény finanszírozására, hogy közelebb juttassák az innovációkat a piachoz; valamint

-támogassák helyi, regionális és/vagy nemzeti MI-piacterek 109 létrehozását kapcsolattartás és bevált módszerek cseréje céljából, és könnyítsék meg a határokon átnyúló növekedést az európai igényalapú MI-platformon (központi MI-eszköztár és -piactér), az európai digitális innovációs központokon és a Startup Europe-on keresztül.

7.Az MI-vel kapcsolatos innovatív elképzelések és megoldások finanszírozása és kiterjesztése

Ez a szakasz a kísérő intézkedéseket tárgyalja, különös figyelmet fordítva az induló innovatív vállalkozásokra, a növekvő innovatív vállalkozásokra és az MI-technológiák fejlesztésével foglalkozó egyéb kis- és középvállalkozásokra. Az InvestEU program és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz nélkülözhetetlen forrásokat kínál a pénzügyi eszközök használatának fokozásához.

A végrehajtott intézkedések áttekintése

Annak érdekében, hogy a korai és a növekedési szakaszban egyaránt támogassa az induló innovatív vállalkozásokat és a kkv-kat, a Bizottság előterjesztette az MI-/blokkláncberuházási programot és a hozzá tartozó támogatási programot 110 . A kísérleti program célja, hogy széles földrajzi lefedettség mellett, többek között a kevésbé fejlett piacokon is növelje a tőkefinanszírozáshoz jutás lehetőségét az innovatív és nagyobb kockázatú MI-vel és blokkláncokkal foglalkozó induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára. Beruházási forrásokat nyújt kockázatitőke-alapoknak, és tárberuházási lehetőségeket kínál nemzeti fejlesztési bankoknak a tagállamokban. A Horizont 2020 program keretében biztosított 100 millió euró összegű kezdeti előirányzat révén az alap teljes beruházási volumene várhatóan eléri majd a 700 millió EUR-t 111 . A külön támogatási program 2020 és 2022 között működik.

2020 decemberében az Európai Beruházási Bank Csoport (EBB csoport) új, legfeljebb 150 millió euró összegű társfinanszírozási eszközt is bevezetett az Európai Beruházási Alap (EBA) által támogatott alapok melletti beruházás és az Európa-szerte MI-vel foglalkozó vállalkozások növekedésének támogatása céljából 112 .

Az Európai Innovációs Tanács (EIC) MI-vel foglalkozó induló innovatív vállalkozásokat támogat az áttörést hozó MI-technológiák és a gyökeres változást előidéző innovációk fejlesztésében és kiterjesztésében 113 . A kísérleti szakasz indulása óta 114 az Európai Innovációs Tanács számos innovációt támogatott az MI terén különféle tudományterületeken, az élettudományoktól az élelmiszeriparon és a mezőgazdaságon át az energetikáig és a környezetbarát technológiákig. Az innovációk kutatási projektek keretében történő fejlesztéséhez az Úttörő kutatásokat támogató program kísérleti projektje a tudomány alapokon nyugvó, merőben új technológiákkal kapcsolatos kollaboratív, interdiszciplináris innováció előmozdításához kínál vissza nem térítendő támogatást. Az Akcelerátor program az induló innovatív vállalkozások növekedését és piacra lépését támogatja finanszírozási lehetőségekkel és akcelerátorszolgáltatásokkal. Az Európai Innovációs Tanács által nyújtott támogatást minden olyan kkv igénybe veheti, amely piacképes innovatív megoldások forgalomba hozatalára irányuló üzleti tervvel alátámasztott, merőben új ötlettel és növekedési törekvésekkel rendelkezik. A kísérleti szakasz (2018–2020) során az Európai Innovációs Tanács vissza nem térítendő támogatások útján 160 millió EUR-t, közvetlen tőkebefektetések formájában pedig 91 millió EUR-t juttatott az MI-vel foglalkozó induló innovatív vállalkozásoknak és közvetlenül vagy járulékosan MI-technológiákra irányuló kutatással kapcsolatos projekteknek. 2021-ben az Európai Innovációs Tanács több mint egymilliárd eurót biztosít vissza nem térítendő támogatások és tőke formájában a mélytechnológiára összpontosító induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet több olyan projektet is támogat, amely az MI-innováció előmozdítására, társadalmaink MI által előidézett változásokra való felkészítésére és az MI-innovátorok új generációjának oktatására irányulnak. 2019-ben és 2020-ban 22 millió EUR-t különített el MI-vel kapcsolatos tevékenységekre. Az MI-hez kapcsolódó projektek túlnyomó többségét az EIT Digital és az EIT Health tudományos és innovációs társulás hajtja végre. Az EIT-közösség jelenleg százhúsz, az MI terén tevékenykedő, korai vagy középső fejlődési szakaszban lévő európai induló innovatív vállalkozást támogat, és ez idáig több mint hárommillió eurót fordított ezekre a vállalkozásokra.

2021 januárjában az Európai Innovációs és Technológiai Intézet és az Európai Innovációs Tanács összefogott, hogy gyorsított eljárásban nyújtson támogatást a kiemelkedően innovatív induló vállalkozásoknak, és összehangolja a női és az alulreprezentált régiókból származó innovátorok támogatására irányuló erőfeszítéseket. 115 Az Európai Innovációs Tanács és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet további célja, hogy megossza egymással az általuk támogatott induló innovatív vállalkozásokkal és kkv-kkal kapcsolatos adatokat és értesüléseket, többek között az elért hatások mérésének eredményeit.

Kitekintés

A Bizottság a tagállamok támogatásával:

-az MI-/blokkláncberuházási kísérleti program és a hozzátartozó támogatási program támogatásának és finanszírozásának növelésére törekszik. A kísérleti program sikerére és vonzerejére tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó InvestEU program folytatja az MI-/blokkláncberuházások 116 támogatását az EBB csoporton és a nemzeti fejlesztési bankokon keresztül a magánberuházások mozgósítása érdekében;

-maradéktalanul gondoskodik az Európai Innovációs Tanács létrehozásáról a Horizont Európa keretében, és támogatja a diszruptív innovációt, kiemelt figyelmet fordítva az emberközpontú MI-re. Ennek finanszírozása céljából nyílt és kihívásorientált pályázati felhívásokat egyaránt közzétesz. Az Úttörő kutatásokat támogató program 2021. évi kihívásának középpontjában az MI ismertségének kutatása áll, míg az Akcelerátor program kihívása révén a stratégiai digitális és egészségügyi technológiák, például az orvosi MI részesülnek majd támogatásban. Emellett a Women TechEU kezdeményezés is elindul, hogy támogassa a nők által alapított és vezetett, induló mélytechnológiai vállalkozásokat;

-a Startup Europe és az innovációs radar révén mozgósítja azokat az MI-vel foglalkozó induló innovatív vállalkozásokat a nemzeti központokban és a Horizont Európa keretében, amelyek növekedni kívánnak, és készek kielégíteni a digitális transzformációba kezdő kkv-k MI-szakértelem iránti keresletét. A Digitális Európa program keretében finanszírozott európai digitális innovációs központokat kell igénybe venni piactér létrehozására és kapcsolatteremtő rendezvények szervezésére a technológiai kínálat és partnerségek terén 117 ;

-megkönnyíti az információk, szakismeretek és bevált módszerek cseréjét az MI-vel foglalkozó helyi, regionális és nemzeti induló innovatív vállalkozások között európai szinten (kkv-k, induló innovatív vállalkozások és egyéb érdekeltek bevonásával), a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó európai partnerségen, az európai digitális innovációs központokon, az igényalapú MI-platformon (központi MI-eszköztár és -piactér) és a Startup Europe-on keresztül 118 ; valamint

-intézkedéseket hoz a nyílt adatok rendelkezésre állásának és a kkv-k adatokhoz való hozzáférésének előmozdítása érdekében.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-támogassák az MI-vel foglalkozó induló innovatív vállalkozásokat és növekvő innovatív vállalkozásokat abban, hogy finanszírozáshoz juthassanak a növekedéshez, a kkv-kat pedig abban, hogy digitális átállásuk során vezessenek be MI-technológiákat. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célkitűzéseinek és feltételeinek teljesülése esetén a tagállamok a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait is igénybe vehetik arra, hogy pénzügyi eszközök (például biztosítékok, kölcsönök, tőke- és kockázatitőke-eszközök, valamint külön beruházási eszközök létrehozása) formájában lehetőséget teremtsenek a beruházásra. A tagállamoknak arra is lehetőségük van, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési tervük teljes pénzügyi keretének legfeljebb 4 %-át az InvestEU programra fordítsák.

III.annak biztosítása, hogy az MI az emberek javát és hasznos társadalmi célokat szolgáljon

Az MI-rendszerek egyre jobban elterjednek az egészségügyi ellátás, a mezőgazdaság, az oktatás, a foglalkoztatás, az infrastruktúraüzemeltetés, az energetika, a közlekedés és logisztika, az űrkutatás, a közszolgáltatások, a biztonság, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén, így segíthetnek megoldást találni bonyolult problémákra a közjó érdekében. Az MI sikeres fejlesztése és elterjedése hozzájárul az Európai Unió gazdasági növekedéséhez és nemzetközi versenyképességéhez 119 , emellett társadalmunkra és a környezetre nézve hatalmas előnyökkel jár. Az MI bizonyos felhasználási módja azonban az uniós jog által védett jogokat is veszélyeztetik, új biztonsági és védelmi aggályokat 120 vethetnek fel, és befolyásolhatják a munkaerőpiacokat. A mesterséges intelligenciáról szóló 2020. évi fehér könyvben 121 a Bizottság előterjesztette az MI-re vonatkozó európai megközelítést, amely kiválósági ökoszisztémára és bizalmi ökoszisztémára épül az MI terén 122 .

FŐ JAVASLATAINK ANNAK BIZTOSÍTÁSÁRA, HOGY AZ MI AZ EMBEREK JAVÁT SZOLGÁLJA

Szakpolitikai keret kidolgozása az MI-rendszerekbe vetett bizalom megszilárdítása érdekében (9. fejezet)

Tehetséggondozás és a jól működő MI-ökoszisztéma kialakulásához szükséges készségek kínálatának javítása (8. fejezet)

A fenntartható és megbízható MI-vel kapcsolatos uniós jövőkép érvényre juttatása világszinten (10. fejezet)

8.Tehetséggondozás és a jól működő MI-ökoszisztéma kialakulásához szükséges készségek kínálatának javítása

A végrehajtott intézkedések áttekintése

A 2018. évi összehangolt terv az IKT-készségek jelentős és tartós hiányát jelölte meg az európai MI-fejlesztés egyik legnagyobb kihívásaként. Az MI-piac fejlődésével és az MI-technológiák elterjedésével gondoskodni kell az MI-termékek és -szolgáltatások hozzáférhetőségéről és elterjedéséről. Ennek érdekében az Európai Uniónak meg kell könnyítenie különféle számítástechnikai készségek elsajátítását, és lehetőséget kell teremtenie az MI alaposabb megismerésére minden polgár számára. Nemzetközi versenyképességének megőrzése érdekében az Uniónak különböző hátterű, speciális – például adatmodellezéssel, architektúrákkal és szemantikával kapcsolatos – MI-készségekkel rendelkező szakemberekre is szüksége van, hogy fenntartsa erős pozícióját az MI-kutatásban, és hozzájáruljon az MI-rendszerek fejlesztéséhez és bevezetéséhez. Ugyanilyen fontosak a nem technikai jellegű MI-készségek. Mindenkinek fejlesztenie kell a számítástechnikai és MI-készségeit, erre ugyanis szintén szükség lesz a munkaerőpiac polarizálódásának, valamint az országokon belüli és országok közötti egyenlőtlenségek esetleges kialakulásának elkerüléséhez.

Az európai vállalkozások körében végzett 2020. évi felmérés eredményei szerint az európai vállalkozások számára az MI-technológiák bevezetésének egyik legnagyobb akadálya a megfelelő MI-készségekkel rendelkező munkavállalók hiánya 123 . A Bizottság Közös Kutatóközpontja által végzett elemzés szintén arra jutott, hogy a digitális készségek fejlesztésére, az MI-technológiák minden oktatási szinten történő megismertetésére, az egész életen át tartó tanulást célzó programokra és speciális MI-készségekre van szükség, hogy mindenki felkészülhessen az MI által vezérelt transzformációra, fenntartható legyen az EU erős pozíciója az MI-kutatásban, és hozzá lehessen járulni az MI-rendszerek fejlesztéséhez és bevezetéséhez 124 .

Azok a tagállamok, amelyek elfogadtak nemzeti MI-stratégiát, a 2018. évi összehangolt terv javaslatának megfelelően beépítették a készségekkel kapcsolatos dimenziót a stratégiájukba. 125 A nemzeti stratégiákban javasolt intézkedések között szerepelnek például a formális oktatási rendszerekben a számítástechnikai gondolkodás, valamint a számítástechnikai és MI-alapok általános vagy középiskolai oktatásának bevezetésére és fokozására irányuló reformok, továbbá az egész életen át tartó tanulásra és az átképzésre vonatkozó szakpolitikák átalakítására irányuló kezdeményezések. 126 Ezzel összefüggésben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz példátlan lehetőséget kínál a digitális készségek – többek között az MI terén történő – fejlesztésére a (formális és informális) oktatás és a képzés minden szintjén, ami fontos a 20 %-os digitális cél eléréséhez. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyik célkitűzéseként a digitális készségek minden szinten történő fejlesztése az egyik feltétele annak, hogy minden európai polgár szerepet tudjon vállalni a társadalomban, és élni tudjon a digitális transzformáció nyújtotta előnyökkel. Következésképpen a Bizottság a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiában 127 „Átképzés és továbbképzés” kiemelt területre tett javaslatot, hogy beruházásokra és reformokra ösztönözze a tagállamokat a digitális készségek fejlesztése, ezen belül minden korosztály MI-vel kapcsolatos és ismeretterjesztő jellegű oktatása, valamint szakképzése céljából.

2020 szeptemberében a Bizottság új digitális oktatási cselekvési tervet fogadott el a 2021–2027 közötti időszakra. Ez a cselekvési terv kifejezetten az MI-készségek fejlesztésére irányuló intézkedéseket épít be a digitális készségek javításának tágabb keretébe 128 . A Bizottság emellett támogatta az Európai Programozási Hetet 129 , amelynek célja, hogy önkéntesek által működtetett mozgalom keretében minél több emberrel megismertesse a számítástechnikai gondolkodást, a programozást, a robotikát, a hardverbarkácsolást, a számítógép-tudományt, a mesterséges intelligenciát és a digitális készségeket 130 . 2020 végén a Bizottság az MI-re szakosított oktatási kínálat bővítésére irányuló tagállami törekvések támogatása céljából 6,5 millió euró összértékben nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat négy egyetemi hálózatnak, kkv-knak és MI-kiválósági központoknak kiváló MI-mesterképzések szervezéséhez. A kiválasztott hálózatok az uniós finanszírozás felhasználásával több tagállamban közösen alakítanak ki és szerveznek színvonalas, gyakorlati jellegű mesterképzéseket, amelyekben különös hangsúlyt kap az emberközpontú MI, az MI közigazgatási alkalmazása és az egészségügyi célú MI 131 . Minden képzésnek tartalmaznia kell MI-etikai kurzusokat, és a tartalom egy részét online is elérhetővé kell tenni a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platformon az Unió összes hivatalos nyelvére lefordítva 132 .

Kitekintés

A Bizottság:

-a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó digitális oktatási cselekvési tervben tervezett intézkedések keretében:

-támogatja a szakmai gyakorlatokat a digitális területeken azzal, hogy az egyetemi hallgatók mellett a szakoktatásban részt vevő tanulókra és tanárokra is kiterjeszti a részvételi lehetőséget, nagyobb hangsúlyt fektetve az MI-készségekre és kiemelt figyelmet fordítva a megkülönböztetésmentesség elvére és a nemek közötti egyenlőségre; valamint

-etikai iránymutatást készít a pedagógusok számára az MI és az adatok oktatásban és tanulásban való felhasználására vonatkozóan, valamint a kapcsolódó kutatási és innovációs tevékenységek Horizont Európa keretében történő támogatására vonatkozóan. Ez az intézkedés a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport az etikai iránymutatással kapcsolatos munkájára épít. 133 Az iránymutatást – amely a képzési tevékenységekben a nők 45 %-os részvételét tűzi ki célul – a kutatók és hallgatók számára a mesterséges intelligencia etikai szempontjairól szóló képzési program kíséri majd;

-támogatja az új készségekkel kapcsolatos információgyűjtést a 2020. júliusi készségfejlesztési program keretében, regionális és ágazati szinten is. Ehhez különösen a Cedefop munkájára (Skills-OVATE projekt 134 ) építve és MI-technológiákat felhasználva végzi el nagy adathalmazok elemzését álláshirdetések összegyűjtése alapján, hogy valós idejű információkhoz jusson a jelenlegi és a várható készségkeresletről. Ezzel összefüggésben állandó online eszközt kell létrehozni az összes érdekelt által felhasználható, valós idejű információk közzétételéhez;

-támogatja az MI-re szakosított felsőoktatási képzések Unión belüli kölcsönös elismerésének megkönnyítésére irányuló kezdeményezéseket 135 ;

-a Digitális Európa program keretében támogat különböző intézkedéseket, köztük szakosított oktatási programok, modulok és rövid tanfolyamok kialakítását és bevezetését a fő kapacitásterületeken többek között azzal a céllal, hogy a különböző ágazatokban dolgozó szakemberek is jártasságot szerezzenek a digitális technológiák használatában. A szakosított programokra vonatkozó felhívás 2021 első vagy második negyedévében, a rövid tanfolyamokra vonatkozó felhívás pedig 2022 első negyedévében jelenik meg. A digitális készségek fejlesztését szolgáló összes lehetőség és eszközt bemutatja majd a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó platform;

-a Horizont Európa program keretében támogatja az MI-kiválósági központok hálózatait (a vezető MI-központ részeként) 136 . A központok többek között az alábbi feladatokat látják el:

-megvizsgálják, milyen lehetőségek kínálkoznak a tehetségek megtartására az ipari szereplőkkel és a hatóságokkal való szorosabb együttműködés révén; valamint

-PhD-programokat és nem IKT-oktatási mesterképzésekbe beépíthető MI-modulokat dolgoznak ki;

-doktori hálózatokat, posztdoktori ösztöndíjakat és kollaboratív személyzeti csereprogramokat finanszíroznak az MI terén a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések keretében. Az egyéni ösztöndíjakra és innovatív képzési hálózatokra (új nevükön posztdoktori ösztöndíjak, illetve doktori hálózatok) vonatkozó felhívások 2021 második negyedévében várhatók. A kutatási és innovációs személyzeti csereprogramok (új nevükön személyzeti csereprogramok) és a COFUND-programra vonatkozó felhívások 2022 negyedik negyedévére várhatók 137 ; valamint

-támogatja a nemek közötti egyenlőséget a Horizont Európa keretében, az MI-vel kapcsolatos projektekben is. A nemi dimenzió kutatási és innovációs tartalmakba való beépítése alapértelmezett követelménnyé válik az egész programban. 2022-től kezdődően új támogathatósági kritérium vonatkozik majd a Horizont Európa keretében nyújtott finanszírozáshoz való hozzájutásra. A közjogi szerveknek, a kutatóhelyeknek és a felsőoktatási intézményeknek a Horizont Európa keretében finanszírozott összes projekt esetében rendelkezniük kell nemi esélyegyenlőségi tervvel 138 .

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-a szociális partnerekkel együttműködve pontosítsák és valósítsák meg a készségekkel kapcsolatos dimenziót nemzeti MI-stratégiájukban, például azért, hogy:

-előmozdítsák a tanulók, a hallgatók és a pedagógusok számítástechnikai gondolkodását a formális, az informális és a nem formális oktatás minden szintjén, és támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek kifejezett arra ösztönzik a fiatalokat, hogy MI-vel kapcsolatos tantárgyakat és szakterületeket, például robotikát válasszanak pályaként;

-a tanárokat megszólító programokat hozzanak létre az MI iskolai felhasználásáról, az IKT-készségek terén és szélesebb összefüggésben egyaránt;

-könnyebben elérhetővé tegyék az MI-képzéseket, többek között MI-modulok finanszírozásával a bölcsészet- és társadalomtudományi mesterképzésekben, az egész életen át tartó tanulási tevékenységekben, bírók, jogászok és tisztviselők képzésében, valamint a nem technikai hátterű munkavállalóknak az MI alapjaival és a munkaterületüket érintő következményeivel kapcsolatos átképzésében; valamint

-teszteljék és értékeljék az oktatási célú MI-technológiákat, siker esetén támogassák az alap- és középfokú oktatásban való bevezetésüket az egyéni tanulmányi követelmények megkönnyítése érdekében (például kognitív, MI-alapú korrepetálás);

-bevált módszereket osszanak meg egymással arról, hogyan építhető be az MI az általános oktatási és egyéb szakosított programokba (például az egészségügy, a jog, a társadalomtudományok és az üzlet terén) 139 , és hogyan helyezhetők előtérbe az MI-vel kapcsolatos általános és szakismeretek az egész életen át tartó tanulásban;

-intézkedéseket hoznak és bevált módszereket osztanak meg egymással a befogadás és a sokszínűség fokozása érdekében, tehát azért, hogy megkönnyítsék kiegyensúlyozott MI-csapatok kialakítását, és felkeltsék a tehetségek érdeklődését az MI-vel kapcsolatos oktatás (különös tekintettel a posztgraduális tanulmányokra) és képzés, valamint az MI-technológiák fejlesztése iránt; valamint

-a lehető legtöbbet hozzák ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által az ambiciózus továbbképzési és átképzési kezdeményezések finanszírozására kínált egyedi lehetőségből a fentiekben leírtaknak megfelelően.

9.Szakpolitikai keret kidolgozása az MI-rendszerekbe vetett bizalom megszilárdítása érdekében

Az MI-technológiák elterjedésének előmozdításához elengedhetetlen a bizalom. A mesterséges intelligenciáról szóló 2020. évi fehér könyvben javasolt módon a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai megközelítés „célja, hogy előmozdítsa Európa MI-innovációs kapacitását, támogatva az etikus és megbízható mesterséges intelligencia fejlesztését és elterjedését az uniós gazdaságban. A mesterséges intelligenciának az emberek javát és hasznos társadalmi célokat kell szolgálnia.” 140 Az MI-technológiák számottevő társadalmi és környezeti hatásaira tekintettel a fejlesztésük és felhasználásuk iránti emberközpontú megközelítés, az uniós értékek és alapjogok, például a megkülönböztetésmentességhez, a magánélet tiszteletben tartásához és az adatvédelemhez való jog védelme, valamint az erőforrások fenntartható és hatékony használata az európai megközelítést meghatározó alapelvek közé tartozik.

A végrehajtott intézkedések áttekintése

A Bizottság jelentős erőfeszítéseket tett arra, hogy mozgósítsa szakértelmet 141 , széles körben egyeztetést folytasson érdekeltekkel (köztük szociális partnerekkel, nem kormányzati szervezetekkel, ipari szereplőkkel, a tudományos közösséggel, regionális hatóságokkal és a tagállamokkal) 142 , és szakpolitikai intézkedéseket dolgozzon ki az MI iránti bizalom kialakulásának elősegítése érdekében.

A bizalom kialakulásának elősegítésére irányuló intézkedések különösen az etikával, a biztonsággal, az alapjogokkal – köztük a megkülönböztetésmentességhez való joggal –, a felelősséggel, a szabályozási kerettel, az innovációval, a versennyel 143 és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak.

Az etika és az MI-technológiák alapkérdéseire összpontosítva a Bizottság létrehozta a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoportot (magas szintű MI-szakértői csoport), és segíti annak munkáját 144 . A csoport két fő dokumentumot készített, az egyik a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatás 145 , a másik a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó értékelési lista 146 . Az etikai iránymutatás megállapította a megbízható MI-re vonatkozó alapelveket és követelményeket 147 , az értékelési lista pedig működési keretet adott az etikai iránymutatás MI-fejlesztők és -felhasználók általi alkalmazásának támogatásához. A magas szintű MI-szakértői csoport munkája nyomán fontos viták indultak az MI-politikával kapcsolatos európai jövőképről és megközelítésről, és hozzájárultak az MI-szabályozási keret kialakításához 148 .

2020 februárjában a Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvet, valamint a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól szóló jelentést tett közzé. A fehér könyv és a jelentés körvonalazta a stratégiai jövőképet és lehetséges uniós MI-szabályozási keretre vonatkozó javaslatot. Az uniós szabályozást illetően a Bizottság a következő három, egymással összefüggő kérdéskörre összpontosított: a horizontális MI-szabályozási keret kidolgozása kiemelt figyelmet fordítva a biztonsági és alapjogi kérdésekre, az MI iránti felelősséggel kapcsolatos kérdések, valamint a hatályos ágazati biztonsági jogszabályok szükség szerinti módosítása. 149 A Bizottság munkaprogramjában jelezte, hogy 2021-ben szándékozik javaslatot tenni e jogalkotási intézkedésekre.

2020. december 16-án a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elfogadta a digitális évtizedre vonatkozó uniós kiberbiztonsági stratégiát 150 , amely meghatározza, hogy az Európai Unió hogyan védi majd meg a polgárait, a vállalkozásokat és az intézményeket a kiberfenyegetésektől, hogyan mozdítja elő a nemzetközi együttműködést, és miként tölt be vezető szerepet a világszintű és nyílt internet biztosításában. Ezenkívül az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség kifejezetten az MI-hez kapcsolódó kiberbiztonsági kockázatok kezelése érdekében Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) multidiszciplináris eseti kiberbiztonsági szakértői csoportot hozott létre, amely az MI-vel kapcsolatos témakörökkel foglalkozott.

A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési tervében a Bizottság kiemel néhány kihívást, amelyet az MI-rendszerek vetnek fel a szellemitulajdon-jogokra 151 nézve. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós keret nagyjából alkalmas az MI segítségével előállított eredmények jelentette kihívások kezelésére, ugyanakkor még fejlesztésre és további harmonizációra szorul. A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv intézkedést javasol bizonyos kérdésekkel kapcsolatosan, különösen az érdekeltek megszólításával és a szakpolitikai döntéshozatalt megalapozó bizonyítékok gyűjtésével.

A bizalmi kérdésekkel és szabályozással kapcsolatos viták középpontjában többek között az innováció kérdése állt, tehát hogyan alakítható ki olyan közjogi szabályozás, amely nem elfojtja, hanem megkönnyíti az innovációt, ezáltal pedig növeli az európai versenyképességet. Ennek megfelelően a Bizottság dinamikus szabályozási megközelítés kialakítása érdekében széles körű konzultációt folytatott a szabályozási keret formájának és tartalmának megválasztásáról egyaránt 152 . A fő tanulságok között volt, hogy emberközpontú, kockázatalapú, arányos és dinamikus uniós megközelítésre van szükség. Az innovációnak kedvező szabályozási környezetek kialakításának egyik – különféle érdekeltek által javasolt – eleme a szabályozói tesztkörnyezet. A szabályozói tesztkörnyezetek lényegében kísérletezési lehetőséget kínálnak a közjogi szabályozás terén, és lehetővé teszik a közjogi beavatkozás gyorsabb értékelését. A Bizottság által kapott visszajelzések alapján széles körű támogatás övezi a szabályozói tesztkörnyezeteket, amelyekből már több létrejött a tagállamokban, számos pedig mérlegelés alatt áll különféle ágazatokban.

Kitekintés

A Bizottság:

-2021-ben javaslatot tesz az MI horizontális keretére irányuló jogalkotási intézkedésre, kiemelt figyelmet fordítva a kifejezetten az MI-technológiákkal kapcsolatosan felmerülő, biztonsággal és az alapjogok tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdésekre.

-A javasolt keret meghatározza az MI fogalmát, kockázatalapú (tehát meghatározza, mi minősül „nagy kockázatú” MI-nek), és rögzíti a nagy kockázatú MI-rendszerekre vonatkozó kötelező követelményeket. Irányítási mechanizmust is javasol, amely előzetes megfelelőségértékelési eljárásokat és utólagos megfelelési és végrehajtási rendszert egyaránt magában foglal. A nagy kockázatú kategórián kívül az MI-rendszerek összes szolgáltatójára a hatályos jogszabályok és átláthatósági követelmények vonatkoznak, emellett dönthetnek úgy, hogy önkéntes, nem kötelező erejű önszabályozási rendszert, például magatartási kódexet fogadnak el;

-2022-ben javaslatot tesz a felelősségi keretnek az új technológiák, köztük az MI jelentette kihívásokhoz való hozzáigazítását célzó uniós intézkedésekre, hogy az új technológiák miatt az életüket, az egészségüket vagy a vagyonukat érintő kárt elszenvedő áldozatok ugyanúgy kártérítéshez juthassanak, mint más technológiák áldozatai. Előfordulhat, hogy ehhez felül kell vizsgálni a termékfelelősségről szóló irányelvet 153 és jogalkotási javaslatot kell tenni a bizonyos MI-rendszerek iránti felelősséggel kapcsolatban. A hatályos jogszabályok esetleges új vagy módosított rendelkezései igazodnak majd más hatályos uniós jogszabályokhoz és az MI javasolt horizontális keretéhez;

-2021-től kezdődően szükség szerint javaslatokat tesz a hatályos ágazati biztonsági jogszabályok módosítására, ezen belül a gépekről szóló irányelv 154 , az általános termékbiztonsági irányelv, a rádióberendezésekről szóló irányelv, valamint az új jogszabályi keret 155 harmonizált szabályait követő harmonizált termékjogszabályok célzott kiigazítására. A hatályos jogszabályok esetleges új vagy módosított rendelkezései igazodnak majd a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó hatályos uniós jogszabályokhoz;

-folytatja a szoros együttműködést az érdekeltek széles körével és aktívan bevonja őket a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó értékelési lista elterjesztésébe különböző ágazati összefüggésekben és meghatározott alkalmazási és végrehajtási területeken. További intézkedések irányulhatnak például az MI-rendszerek környezeti és társadalmi jóllétre, befogadásra és sokszínűségre gyakorolt hatásának értékelésére és figyelemmel kísérésére vonatkozó mérőszámok és módszerek meghatározására, valamint a megbízható MI közbeszerzésben való biztosítására. A Horizont Európa és a Digitális Európa program finanszírozhat ilyen kezdeményezéseket támogató mechanizmusokat, amelyeket a tagállamok is támogathatnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén;

-2021-ben párbeszédet szervez az érdekeltekkel az iparban és más területeken a szellemi tulajdonról és az új technológiákról;

-tovább fokozza az együttműködést az uniós ügynökségekkel és más olyan uniós szervekkel, amelyek a mesterséges intelligenciával foglalkoznak 156 ;

-együttműködik az európai szabványalkotó szervezetekkel a folyamatban lévő szabványosítási tevékenységek és a javasolt szabályozási keretből eredő követelmények feltérképezése alapján; valamint

-megvizsgálja nemzeti, regionális vagy ágazati biztonsági műveleti központok létrehozásának lehetőségét az uniós kiberbiztonsági stratégiában foglaltak szerint, esetlegesen több országot érintő projektek keretében 157 . Ezek a rosszindulatú tevékenységek pontosabb észlelése és a változó fenyegetettségi helyzet dinamikus megismerése céljából mesterséges intelligenciával működő központok képezik majd az Európai Unió „kiberbiztonsági pajzsát”, képesek elég korán észlelni a kitámadásra utaló jeleket, és proaktívan cselekedni a nemzeti és uniós szintű fokozott, közös kockázati felkészültség és reagálás érdekében.

A Bizottság és a tagállamok:

-együttműködnek és összehangolják erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy jól időzített és zökkenőmentes legyen a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós jogi keret végrehajtása. Az elfogadott jogszabályokkal összhangban meghatározandó és elindítandó konkrét intézkedések lehetnek például kapacitásépítési kezdeményezések azon nemzeti illetékes hatóságok és bejelentett szervezetek számára, amelyeknek bizonyos nagy kockázatú MI-rendszerek előzetes megfelelőségértékelése lesz a feladata, iránymutatások és segédanyagok kidolgozása mellett. Ezek a tevékenységek a tervek szerint 2022-től várhatók;

-2021 után is kapcsolatot tartanak az európai szabványügyi szervezetekkel és minden egyéb érdekelttel, hogy gondoskodjanak a jogi keretben meghatározott követelmények és kötelezettségek alkalmazhatóvá tételéhez szükséges harmonizált szabványok mielőbbi elfogadásáról. E kiegészítő szabványok kidolgozhatók például a Bizottság által az 1025/2012/EU rendelet 10. cikke szerint kiadott szabványosítási kérelmek alapján; valamint

-2021–2022-ben elemzik annak megvalósíthatóságát, hogy tesztelési és kísérleti létesítmények, európai digitális innovációs központok és igényalapú MI-platformok használatával segítsék a már létrejött nemzeti szerveket MI-technológiák értékelésében tanúsításában.

10.A fenntartható és megbízható MI-vel kapcsolatos uniós jövőkép érvényre juttatása világszinten

Európa nemzetközi vezető szerepének megőrzéséhez és az emberközpontú, fenntartható, biztonságos, inkluzív és megbízható mesterséges intelligencia fejlesztésének előmozdításához a továbbiakban is építeni kell a 2018. évi összehangolt terv óta végrehajtott intézkedésekre. Az EU szabályokon alapuló multilateralizmushoz való hozzájárulásának erősítéséről szóló közös közleménnyel összhangban és a Bizottság „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című közleményében foglaltak szerint a nemzetközi dimenzió lényegesebb, mint valaha. Az új digitális technológiák, így az MI hatásai túlmutatnak az országhatárokon, ezért nemzetközi szinten kell foglalkozni velük. 158

Az Unió kiáll az ambiciózus nemzetközi szabályok és szabványok mellett, ezzel összefüggésben pedig az „Európa együtt” szellemiség jegyében erősíteni kívánja az együttműködést a hasonlóan gondolkodó országokkal és a szélesebb, több érdekcsoportból álló közösséggel, hogy támogassa az emberközpontú és szabályokon alapuló megközelítést. Az uniós megközelítés akkor lesz eredményes, ha továbbra is a különféle nemzetközi szervezetekben képviselt proaktív hozzáálláson alapul, hogy a lehető legerősebb szövetséget alakítsa ki azon országok között, amelyek egyetértenek abban, hogy a társadalmaink javát szolgáló szabályozási „védőkorlátokra” és demokratikus kormányzásra van szükség. Az Európai Unió egyúttal az MI-vel kapcsolatos számtalan lehetőség és kihívás kezelése érdekében más partnereket is megkeres, és eseti alapon egyetértésre törekszik.

A végrehajtott intézkedések áttekintése

A nemzetközi szervezetek, köztük az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az Európa Tanács, a G7-csoport és a G20-csoport is foglalkozik MI-vel kapcsolatos kérdésekkel 159 . A nemzetközi szabványügyi testületek – például a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és az Institute of Electrical and Electronics Engineers (Villamos- és Elektronikai Mérnökök Intézete, IEEE) – sokféle szabványosítási tevékenységet folytatnak ezen a területen. A 2018. évi összehangolt terv hangsúlyozta, hogy az MI fejlesztésében előnyt jelent a nemzetközi együttműködés, különösen az MI-vel kapcsolatos kutatásban és innovációban erős és e téren beruházni hajlandó fejlett országokkal, továbbá rámutatott arra, milyen előnyökkel jár a nemzetközi szabványok kidolgozása az MI bevezetésének és elfogadásának előmozdítása szempontjából. A nemzetközi szervezetekkel folytatott uniós együttműködés emellett az MI kockázatainak és rosszindulatú felhasználási módjainak feltárásában is eredményesnek bizonyult 160 .

Az Európai Unió tevékenyen részt vesz a nemzetközi párbeszédben, és világszinten érvényre juttatja a megbízható MI-vel kapcsolatos európai jövőképet, például:

-Az EU alapító tagja a 2020 júliusában indult új Globális MI-Partnerségnek, amelynek négy – az adatkormányzással, a felelős MI-vel (ideértve a világjárványra való reagálással foglalkozó alcsoportot is), a munka jövőjével, valamint a kereskedelmi hasznosítással és az innovációval 161 foglalkozó – munkacsoportjában is erőteljesen képviselteti magát.

-Az EU emellett jelentősen közreműködik az OECD MI-vel kapcsolatos munkájában azzal, hogy részt vesz a ONE-AI szakértői csoportban 162 , a mesterségesintelligencia-figyelő pedig együttműködik a nemzeti MI-stratégiák összegyűjtésében és közzétételében 163 .

-2020 szeptemberében a Bizottság nagyszabású, Külpolitikai Eszközzel kapcsolatos projektet indított, hogy nemzetközi partnerekkel egyeztessen szabályozási és etikai ügyekben, és világszinten kiálljon a megbízható MI felelős fejlesztése mellett.

-A kettős felhasználású termékekről szóló rendelet 164 felülvizsgálata lehetőséget kínál arra, hogy az EU új szabályokat állapítson meg a kettős felhasználású termékek kereskedelme terén az elszámoltathatóság és az átláthatóság növelése érdekében, hozzájárulva ahhoz, hogy Európából senki ne éljen vissza az MI-vel.

-Az EU kétoldalú strukturált párbeszédet folytat többek között Kanadával és Japánnal. 2020 novemberében tartotta első ülését az MI-vel foglalkozó EU–Svájc vegyes bizottság, Kanadával pedig az MI-vel kapcsolatos együttműködés megerősítésének lehetőségeiről egyeztetett az Unió. Az Indiával közös MI-munkacsoport létrehozásával kapcsolatos munka is elindult, emellett az EU tervbe vette, hogy egyeztetéseket kezdeményez Ausztráliával és Szingapúrral.

-Az Egyesült Államokkal a megbízható MI fejlesztéséről és bevezetéséről folyik párbeszéd. A Bizottság és a főképviselő közösen határozta meg a digitális és egyéb technológiai kérdésekkel is foglalkozó új, előremutató transzatlanti programmal kapcsolatos törekvéseit. A Bizottság különösen az EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács létrehozását javasolja. Konkrétabban fogalmazva a Bizottság azon dolgozik majd, hogy MI-ről szóló megállapodás szülessen az Egyesült Államokkal 165 . Több csatornán keresztül zajlanak egyeztetések az Egyesült Államok képviselőivel (például az információs társadalomról szóló EU–USA párbeszéd) 166 és különféle intézményekkel/agytrösztökkel 167 .

-Az EU továbbra is támogatja a nemzetközi szabványügyi testületeket az MI nemzetközi irányítását szolgáló közös szabványok meghatározására irányuló munkájukban. Ennek érdekében a Bizottság tevékenyen közreműködik a vezető szabványügyi testületekkel, például az ISO-val és az IEEE-vel zajló egyeztetésekben, hogy bevált módszereket cseréljen, és az egész világon érvényre juttassa az MI felelős fejlesztésére és bevezetésére vonatkozó jövőképét.

-A Bizottság emellett részt vesz a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) mesterséges intelligenciával és szellemi tulajdonnal kapcsolatos nyilvános konzultációjában 168 , és a WIPO megbeszéléseinek is aktív szereplője.

Kitekintés

Az Európai Unió fokozza az MI megbízható és etikus felhasználásához szükséges egyenlő nemzetközi versenyfeltételek megteremtésének támogatására irányuló két- és többoldalú törekvéseit, amihez különösen az erős transzatlanti együttműködésre, emellett a hasonlóan gondolkodó partnerek szélesebb körű szövetségére is épít.

A Bizottság:

-továbbra is részt vesz a nyílt, értékalapú megközelítésre épülő, megbízható MI-ről szóló nemzetközi, többoldalú és kétoldalú megbeszélésekben, valamint előmozdítja és támogatja őket, emellett világszinten is érvényre juttatja az MI-vel kapcsolatos uniós megközelítést, például szabályozási együttműködés, stratégiai kommunikáció és közdiplomácia útján;

-elősegíti a nemzetközi MI-szabványok meghatározását szoros együttműködésben a nemzetközi partnerekkel, és továbbra is közreműködik a WIPO mesterséges intelligenciával és szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos munkájában; valamint

-fokozza a harmadik országokkal folytatott egyeztetésekre irányuló törekvéseit az MI-vel kapcsolatos strukturált párbeszédek és közös kezdeményezések révén. Ennek keretében olyan közös projekteket indít, mint a Horizont 2020 keretében az EU által finanszírozott EU–Japán MI-projekt az intelligens feldolgozóiparról 169 .

Az EU és a tagállamok:

-továbbviszik nemzetközi kapcsolatépítési törekvéseiket az MI terén, és gondoskodnak arról, hogy Európa következetes üzeneteket küldjön a megbízható MI-ről a világnak. Ezenkívül az Unió továbbra is arra fordítja szakértelmét és célzott pénzügyi eszközeit, hogy az MI-t szorosabban összekapcsolja a diplomáciával és a fejlesztési politikával, különös figyelmet fordítva a dél-mediterrán országokra és Afrikára; valamint

-megkönnyíti a bevált módszerek cseréjét a nemzetközi szereplőkkel az MI-alkalmazások értékelése, tesztelése és szabályozása céljából.

IV.Stratégiai vezető szerep kialakítása a nagy hatású ágazatokban 

Az összehangolt terv 2021. évi felülvizsgálata a horizontális intézkedések mellett hét ágazati cselekvési területeket is javasolt. Az MI-re vonatkozó együttes fellépéseknek az európai zöld megállapodással és a Covid19-világjárványra válaszul hozott uniós intézkedésekkel való szorosabb összehangolása érdekében a felülvizsgálat környezetvédelmi és egészségügyi intézkedéseket javasol. Az együttes fellépések összehangolására és fokozására a rendszerszintű változások és a gazdaság ökologizálására tett uniós kötelezettségvállalás előmozdításához van szükség. Az MI-eszközök és -alkalmazások, például a Föld digitális ikermodelljei nélkülözhetetlenek lesznek ahhoz, hogy az EU elérje a klímasemlegességre, az erőforrás-felhasználás általános csökkentésére, a hatékonyság növelésére és az EU fenntarthatóbbá tételére vonatkozó célkitűzéseit az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendjével és fenntartható fejlődési céljaival összhangban.

A Covid19 elleni küzdelemben az MI például azzal mutatta meg sokoldalúságát, hogy elősegítette a komputertomográfiás (CT) vizsgálatok elemzését (a fertőzés korai jeleinek észlelése céljából) és az oltóanyagok fejlesztését 170 . A világjárvány a digitalizációval lehetővé vált új munkavégzési módszerek fontosságára, valamint a tagállamok között a gazdaság érdekében és a széles nyilvánosság javára folytatott együttműködés jelentőségére is rámutatott. 171 A felülvizsgálat a piaci fejleményekhez és a tagállamokban zajló intézkedésekhez igazodva együttes fellépéseket is javasol a robotika, a közszféra, a mobilitás, a belügyek és a mezőgazdaság terén.

11.Az MI mozgósítása az éghajlat- és környezetvédelem terén

Érvek az együttes fellépések mellett:

Az EU célja, hogy 2030-ig legalább 55 %-kal csökkentse az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, 2050-re pedig klímasemlegessé váljon 172 . Az éghajlat- és környezetbarát MI-megoldások fejlesztése és széles körű elterjedése komoly lehetőséget kínál ezeknek az ambiciózus céloknak az elérésére. Ezt a Környezetvédelmi Tanács közelmúltbeli következményei is hangsúlyozták, kiemelve az MI szerepét az európai zöld megállapodás 173 céljainak elérésében. A következtetések rámutattak arra, hogy fontos különös figyelmet fordítani az MI esetleges közvetlen vagy közvetett környezeti hatásaira, ösztönözték a tagállamokat a tapasztalatok és tanulságok megosztására, és felhívták a Bizottságot a digitalizáció negatív hatásaival kapcsolatos mutatók és előírások kidolgozására. 2021 márciusában 24 tagállam, Norvégia és Izland nyilatkozatot írtak alá a környezet védelmét szolgáló zöld digitális technológiák használatának felgyorsításáról, többek között az energiahatékony algoritmusok fejlesztésének és használatának ösztönzésével 174 .

Az MI az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése mellett a tiszta átállás megfizethetőbbé, elfogadhatóbbá és körforgásosabbá tételéhez is segítségül hívható. Az energetikai, közlekedési és kommunikációs hálózatokhoz való kapcsolódás optimalizálásával, valamint az éghajlati és környezeti problémáknak, köztük a hulladékgazdálkodásnak és -újrafelhasználásnak, az egyszer használatos műanyagoknak, a természeti erőforrások kimerülésének, a víz- és légszennyezésnek, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésével 175 összefüggésben az MI-technológiák elsősorban az alábbi négy fő területen támogathatják a zöld megállapodás céljainak elérését:

-a körforgásos gazdaságra való átállás, például a termelési folyamatok hatékonyabbá tételével, valamint erőforrás- és energiaigényének csökkentésével;

-az energiarendszer jobb kialakítása, integrálása és irányítása, valamint a vállalkozások, a hatóságok és a polgárok feljogosítása a legfenntarthatóbb és leghatékonyabb energetikai lehetőségek választására;

-az épületek, a mezőgazdaság és a feldolgozóipar dekarbonizációja és a forgalom hatékonyabb irányítása minden –közúti, vasúti és légi – közlekedési mód esetében, ezzel csökkentve a torlódásokat, előmozdítva az intermodalitást és hozzájárulva az elektromos önvezető járművek tömeg- és egyéni közlekedésben történő bevezetéséhez; valamint

-más technológiák használatával kivitelezhetetlen, teljesen új megoldások kialakításának lehetővé tétele.

Az MI-nek döntő szerepe van azoknak a szakpolitikai vonatkozású adatoknak, információknak és ismereteknek a létrehozásában, amelyek a zöld megállapodás céljaninak eredményes és hatékony eléréséhez szükségesek, és lehetővé teszik egyedi beavatkozások végrehajtását. A közszférának jó példával kell elöl járnia a fenntartható MI fejlesztése és kereslete tekintetében 176 . Az MI-vel működő városi megoldások példaként szolgálnak arra, hogyan hasznosíthatják a városok és a közösségek az MI-t környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérésére. Az MI-ben ugyan komoly lehetőség rejlik az uniós éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzések elérésének előmozdítására, magának a technológiának viszont számottevő környezeti lábnyoma van, különös tekintettel az energiafogyasztására. Ezért további értékelések és intézkedések szükségesek annak érdekében, hogy az MI nettó környezeti hatása pozitív legyen.

Kitekintés

Az MI éghajlat- és környezetvédelem terén történő mozgósítása érdekében a Bizottság:

-felgyorsítja az MI fenntartható termeléshez való hozzájárulására és a fő alkalmazó ágazatokra összpontosító kutatást és fejlesztést a Horizont Európa programon keresztül:

-támogatja az MI terén a selejtmentes termelés, a hulladék- és kibocsátásmentesség, valamint az intelligens feldolgozóipar érdekében végzett kutatást és innovációt 2021-ben;

-támogatja az MI-alapú, intelligens gazdálkodási megoldásokkal kapcsolatos, hatékonyságnövelésre, egyedi alkalmazásokra, valamint az alapanyagok és a kibocsátás csökkentésére irányuló kutatást és innovációt 2021-ben;

-támogatja a víz minőségének és rendelkezésre állásának figyelemmel kísérésére szolgáló, MI-alapú megoldásokkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést; valamint

-segítséget nyújt kkv-nak fenntartható MI-megoldások feldolgozóipari bevezetésében az „Innovation for Manufacturing Sustainability in SMEs” (Innováció a feldolgozóipari fenntarthatóságért a kkv-knál, I4MS2) kezdeményezés révén, amely 2022-től kezdődően finanszírozást nyújt azoknak a kkv-knak, amelyek hajlandóak kísérleteket végezni, hogy végül új technológiákat vezessenek be a vállalkozásuknál;

-támogatja az MI zöldebbé tételére irányuló, az MI-technológiák energiafogyasztásával foglalkozó kutatást a Horizont Európa programon keresztül:

-továbbra is támogatja a takarékos MI-vel kapcsolatos kutatást könnyebb, kevésbé adatintenzív és csökkentett energiafogyasztású modellek fejlesztése érdekében, 2022-ben kezdődő projektekkel; valamint

-a 2021-ben induló, kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó intézményesített európai partnerség olyan technológiákat fejleszt majd, amelyek lehetővé teszik számos MI-alkalmazás migrálását energiaigényes platformokról a hálózat peremén kialakított fenntarthatóbb megoldásokra, köztük az MI-alkalmazásokhoz fejlesztett, következő generációs, alacsony energiaigényű processzorokra;

-gondoskodik arról, hogy környezetvédelmi dimenziót is tartalmazzanak azok a Digitális Európa program keretében végrehajtandó intézkedések, amelyek célja, hogy az MI-alkalmazások Európa-szerte szélesebb körben hozzáférhetővé váljanak a lehetséges felhasználók számára:

-2022-ben induló projektekkel támogatja az intelligens és zöld közösségek, a feldolgozóipar, az energetika és az agrár-élelmiszeripar területén MI-alkalmazásokkal foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítményeket, közvetlenül hozzájárulva ezen ágazatok környezeti fenntarthatóságához, valamint a hálózat peremén működő MI-alkalmazásokat; valamint

-megkönnyíti az MI-kompetenciák széles körű meghonosítását az európai digitális innovációs központok hálózatán keresztül, amely egyúttal lehetőséget biztosít a kkv-k és a közigazgatási szervek számára az MI fenntarthatósági célú felhasználásával való a kísérletezésre;

-adatteret hoz létre klímasemleges és intelligens közösségek számára, és az európai zöld megállapodás cselekvési területeire összpontosító kísérleti projektek útján validálja (a pályázati felhívások 2021 második negyedévében, az eredmények 2022 harmadik negyedévében válnak elérhetővé); 

-ütemtervet készít az európai zöld megállapodás közös adatterének létrehozására a fenntarthatóság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén az adatokban rejlő jelentős lehetőség kiaknázása érdekében (pályázati felhívások 2021 második negyedévében) 177 ;

-kifejleszti a bolygó magas színvonalú, MI-vel támogatott digitális szimulációját az „Irány a Föld” kezdeményezés 178 keretében, hogy figyelemmel kísérje és szimulálja a természet működését és az emberi tevékenységet, továbbá fenntarthatóbb fejlődést és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni nagyobb rezilienciát kínáló forgatókönyveket készít és tesztel. 179 A fejlesztés 2021 harmadik negyedévében indul, az első szakasz pedig 2023 végén fejeződik be;

-fokozza a zöld MI-ről folytatott ágazati párbeszédet az európai vállalkozások vezető tisztségviselőivel és a gazdasági különböző ágazataiban tevékenykedő egyéb érdekeltekkel annak megállapítása érdekében, milyen konkrét intézkedésekre van szükség az egyes ágazatokban a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjából egyaránt előnyös MI fenntartható fejlesztéséhez. Az ipari ágazatokat képviselő szövetségek kiveszik a részüket ennek megvalósításából 180 ;

-megvizsgálja, milyen hatékony módszerek kínálkoznak az MI negatív és pozitív környezeti hatásainak feltárására és mérésére szolgáló fő teljesítménymutatók meghatározására, ehhez pedig az erőforrás- és energiahatékony adattárolási és -feldolgozási infrastruktúrával 181 , az elektronikus hírközléssel és az e területen tett korábbi erőfeszítésekkel 182 kapcsolatosan zajló bizottsági munkára is épít. Erre a célra egyebek mellett létrehozható munkacsoport, amely felméri annak lehetőségét, hogy környezetvédelmi pontszám az MI-rendszer értékelési szempontjai közé (például közbeszerzéssel összefüggésben); valamint

-környezetvédelmi kérdéseket is felvet az általa az MI terén folytatott nemzetközi összehangolás és együttműködés során. Az MI meghatározó szerepet játszhat olyan, az egész bolygót érintő kihívások kezelésében, mint az éghajlatváltozás és mikroműanyag-szennyezés, ehhez azonban nemzetközi szervezetek keretében folyatott egyeztetésre és esetlegesen a hasonlóan gondolkodó országokkal folytatott közvetlen együttműködésre van szükség.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-osszák meg a „zöld MI-vel” kapcsolatos nemzeti erőfeszítések és az éghajlat-politikai intézkedések eredményeit, valamint a bevált módszereket más tagállamokkal, és tapasztalataik alapján javasoljanak határokon átnyúló projekteket, kapcsolatépítési tevékenységeket és fellépéseket, amelyek európai szinten végrehajthatók;

-osszák meg a helyben rendelkezésre álló szakismereteket és know-how-t az európai digitális innovációs központ hálózatán keresztül, amely támogathat képzési és tudásmegosztási tevékenységeket;

-támogassák a „zöld MI-vel” kapcsolatos összetevő belefoglalását az egyetemi és felsőoktatási MI-tantervekbe és más MI-tanfolyamokba és -képzésekbe; valamint

-működjenek együtt a nemzeti IKT- és egyéb ágazati érdekeltekkel, köztük a szabványügyi testületekkel annak érdekében, hogy bevezetési iránymutatást és szabványosított értékelési módszereket határozzanak meg a „zöld MI” támogatása céljából olyan területeken, mint az intelligens energiahálózatok, a precíziós gazdálkodás, valamint az intelligens és fenntartható városok és közösségek.

12.A következő generációs MI felhasználása az egészségügy fejlesztésére

Érvek az együttes fellépések mellett:

Az Európai Unió világszinten az élmezőnybe tartozik az MI egészségügyben és egészségügyi ellátásban való alkalmazása terén 183 . Az egészségügyi adatok egyre nagyobb mértékű rendelkezésre állása az MI terén zajló példátlan fejlesztésekkel együtt gyors fejlődést eredményeztek ezen a területen. MI-technológiákkal például csökkenthetők az egészségügyi rendszerekre nehezedő terhek, javíthatók a kórházi munkafolyamatok, optimalizálható a humán és egyéb erőforrások elosztása, növelhető a klinikai vizsgálatok eredményessége és hatékonysága, és támogatható új gyógyszerek felfedezése. Az MI-rendszerek emellett támogathatják az embereket a klinikai döntésekben és a kezelés megválasztásában 184 , javíthatják az egészségügyi képek, valamint a laboratóriumi vagy szövettani adatok elemzését, növelhetik a diagnosztikai pontosságot és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést 185 , ezáltal számottevő társadalmi előnyökkel járnak. Az MI-alkalmazások egészségügyi politikában jelentkező társadalmi és gazdasági jelentősége uniós szinten elismert és nagy hangsúlyt kap. 186

A Covid19-világjárvány még inkább megerősítette az MI fontosságát az egészségügyben és az egészségügyi ellátásban, és tanulságokkal szolgált az EU és a tagállamok számára az e területen folytatandó további együttműködés előnyeiről. 187  Az MI rendkívül hasznosnak bizonyult a világjárvány elleni válaszintézkedésekben. A Bizottság beruházásokat hajtott végre többek között MI-alapú mellkasi komputertomográfiás (CT) analitikai eszköz gyors kifejlesztése, a Covid19 új terápiás lehetőségeinek feltéréséra irányuló szuperszámítógépes kísérletek és a koronavírus terjedésének megakadályozására szolgáló UV-fertőtlenítő robotok üzembe helyezése érdekében. 188

A jó minőségű egészségügyi adatok rendelkezésre állása, valamint a különböző forrásokból származó adatoknak az uniós vívmányokkal, köztük az általános adatvédelmi rendelettel és az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban történő felhasználásának, kombinálásának és további felhasználásának lehetősége bizonyos MI-rendszerek fejlesztésének és kiépítésének elengedhetetlen előfeltétele. 189 Következésképpen a Bizottság javaslatokat tett 190 , 2020-ben pedig előkészítő intézkedéseket hozott az európai egészségügyi adattér 191 létrehozására. A Bizottság jelenleg az európai egészségügyi adattérre irányuló jogalkotási javaslaton dolgozik 192 . Intézkedéseket kell hozni az adatokkal, a digitális egészségüggyel és az MI-vel kapcsolatos irányítási, biztonsági, adatvédelmi és magánéleti, minőségi, infrastrukturális és interoperabilitási kérdések rendezésére, az egészségügyi adatok biztonságos szabad áramlásának biztosítására és a digitális egészségügy és az egészségügyi célú MI elterjedésének előmozdítása érdekében. A munkaterületek közé tartozik megfelelő jogi és irányítási keret létrehozása az európai egészségügyi adattér számára, az egész Unióra kiterjedő infrastruktúra kiépítése az egészségügyi adatok kutatási, politikai döntéshozatali és szabályozási célú cseréjéhez és eléréséhez, a meglévő infrastruktúra kibővítése az egészségügyi adatok egészségügyi ellátás céljából történő cseréje érdekében (Egészségem @ EU), az adatminőség javítása az egészségügyi ágazatban, valamint a kapacitásépítés. Az adattér előmozdítja a digitális egészségügyi megoldások, köztük az egészségügyi ellátást szolgáló MI kiterjesztését és elterjedését, ezáltal konkrét előnyökkel jár a betegek számára. Az európai egészségügyi adattér támogatja majd az MI-algoritmusok betanítását és tesztelését.

2020. november 25-én a Bizottság közleményt tett közzé az európai gyógyszerstratégiáról 193 . Ez a stratégia az erősebb európai egészségügyi unió 194 létrehozására és a betegek innovatív és megfizethető gyógyszerekhez juttatására 195 vonatkozó bizottsági jövőkép egyik fő pillére.

A Bizottság támogatja a tagállamok közötti együttműködést az európai egészségügyi adattérre vonatkozó együttes fellépésen keresztül, amely hivatalosan 2021 elején indult. Különböző finanszírozási eszközök, köztük az Európai Szociális Alap Plusz, az InvestEU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén támogatja a nemzeti beruházásokat. Az európai szintű intézkedések jelenleg és a jövőben is „az EU az egészségért”, a Digitális Európa és a Horizont Európa programon keresztül részesülnek finanszírozásban.

A Bizottság és a tagállamok együttműködnek a rák elleni küzdelemre irányuló európai terv 196 végrehajtásában. Ennek keretében több olyan intézkedést végeznek majd, amelynél az MI-nek döntő szerepet játszik a rákkezelés erősítésében. Ilyen lesz például a rák leggyakoribb típusaira vonatkozó közös egészségügyi képalkotási adatbázis összeállítása az MI-vel támogatott diagnosztizálás és kezelés javítása érdekében. E kezdeményezés támogatása érdekében a Bizottság 2019-ben a Horizont 2020 keretében pályázati felhívásokat tett közzé 35 millió EUR összértékben az MI-alapú rákdiagnosztizálást és -kezelést szolgáló egészségügyi képalkotási elemzés fejlesztésének támogatására. 197

A Bizottság emellett az orvostechnikai eszközökkel, in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökkel és gyógyszerekkel kapcsolatos, valamint a döntések alapjául szolgáló bizonyítékok pontosítására irányuló MI-fejlesztéseket is vizsgálja, hogy feltárja a lehetőségeket, és megoldja a felmerülő kihívásokat. A Bizottság ezenkívül az MI napi klinikai gyakorlatba és különféle egészségügyi környezetekbe való bevezetését is mérlegeli, szintén a lehetőségek feltárása és a felmerülő kihívások megoldása érdekében. Referenciamutatókra és jó példákra van szükség az adatgyűjtéshez, valamint olyan MI-rendszerek fejlesztéséhez és teszteléséhez, amelyek az általános adatvédelmi rendeletnek és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően biztosítják a személyes adatok védelmét és a magánélet tiszteletben tartását.

Kitekintés

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve:

-az európai egészségügyi adattérre vonatkozó jogalkotási intézkedést javasol. Ez a jogalkotási intézkedés kiegészíti majd a javasolt Horizontális MI-jogszabályt, és az MI-algoritmusok betanításának és tesztelésének, valamint a szabályozók egészségügyben használt MI értékelésére irányuló munkájának támogatására irányul (2021. negyedik negyedév) 198 ;

-együttműködésen alapuló projekteket támogat, amelyek összehozzák az érdekelteket, hogy előmozdítsák a nagy teljesítményű számítástechnika és az MI uniós egészségügyi adatokkal együttesen történő felhasználását a gyógyszerészeti innováció érdekében, az európai gyógyszerstratégiáról szóló bizottsági közleményben foglaltak szerint (a projektek 2021–2022-ben indulnak);

-értékeli és felülvizsgálja az általános gyógyszerészeti jogszabályokat, hogy a legkorszerűbb termékekhez, tudományos fejleményekhez (például genomika és személyre szabott orvoslás) és a technológiai átalakuláshoz, ezen belül az MI-hez (például adatelemzés és digitális eszközök) igazítsa őket, és egyedi ösztönzőkkel mozdítsa elő az innovációt, az európai gyógyszerstratégiában előirányzott módon (2022) 199 ;

-a Digitális Európa programon keresztül 2022-re tesztelési és kísérleti létesítményeket hoz létre az MI- és robottechnológiák számára az egészségügy terén, ahol a kiemelt területek közé tartozhat majd a Covid19, a rák, a gyermekgyógyászat, a tevékeny és önálló életvitelt segítő technológiák, a betegbiztonság támogatása és a folyamathatékonyság;

-intézkedéseket tesz, hogy az „Egészségem @ EU” keretében kiterjessze a földrajzi lefedettséget és a határokon átnyúló adatcserét olyan egészségügyi információk tekintetében, mint a betegadatlapok, az elektronikus vények, a képek, a laboratóriumi eredmények és zárójelentések, és hogy támogassa az egészségügyi adatok kutatási, politikai döntéshozatali és szabályozási célú felhasználását. Ezek az intézkedések „az EU az egészségért” 200 , a Digitális Európa és a Horizont Európa programon keresztül részesülnek finanszírozásban azzal a céllal, hogy 2025-re:

-minden tagállam polgárai meg tudják osztani egészségügyi adataikat az általuk választott egészségügyi szolgáltatókkal és hatóságokkal;

-létrejöjjön az európai egészségügyi adattér egész Unióra kiterjedő infrastruktúrája az egészségügyi adatok kutatási és politikai döntéshozatali célú eléréséhez. Az MI fontos részét képezi majd az európai egészségügyi adattérnek, és lehetővé teszi az adatelemzést, ezzel támogatva és gyorsítva a kutatást;

-továbbra is támogatja az európai adatbázisok, például az orvosi képek és a különböző ráktípusok adatbázisainak összekapcsolásához és böngészéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését, és az MI-technológiákra támaszkodik a magas színvonalú rákgyógyászati képalkotási adattárak hasznosításához;

-megkönnyíti az MI-technológiák felhasználását az adatvédelmi jogszabályokkal, az etikai alapelvekkel és a versenyjogi szabályokkal teljes összhangban, hogy új ismeretekhez jusson, és támogassa a kutatást és a döntéshozatalt az „1+ millió genom” kezdeményezés keretében. Ez a kezdeményezés a tagállamok „1+ millió genom” nyilatkozatára épül, célja pedig, hogy kutatás céljából legalább egymillió genomot tegyen hozzáférhetővé az EU-ban;

-működőképes, inkluzív uniós rendszer kialakításának előmozdításával támogatja az „egészségügyi és ellátási digitális ikermodell” alkalmazásainak fejlesztését és bevezetését, amiben központi szerepet töltenek be az MI-technológiák; valamint

-a Horizont Európa keretében beruház a keresletvezérelt, MI-vel működő, stabil, méltányos és megbízható kezelési és ellátási – ezen belül a betegségek személyre szabott megelőzésére és kockázatának előrejelzésére szolgáló – rendszerek fejlesztésébe és klinikai validálásába, különös figyelmet fordítva a teljesítményre, védelemre, a biztonságra, az elmagyarázhatóságra, a csalások egészségügyi ellátásban való megelőzésével kapcsolatos visszajelzésre és támogatásra, az MI-megoldások használhatóságára és (költség)hatékonyságára, valamint a strukturálatlan egészségügyi adatok felhasználására/további felhasználására.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-hozzanak intézkedéseket az egészségügyi adatok minőségének és szemantikus interoperabilitásának fokozására, ami alapvetően fontos az MI fejlesztéséhez és felhasználásához;

-dolgozzanak ki intézkedéseket és támogassanak kezdeményezéseket a digitális technológia ismertségének és elfogadottságának növelésére az egészségügyi szakemberek körében, hogy felgyorsítsák az MI-alapú rendszerek bevezetését a gyógyászat területén;

-hajtsák végre az egészségügyi szakemberek e-egészségügyi továbbképzését támogató ajánlásokat, és állapodjanak meg a folyamatos egészségügyi oktatásra vonatkozó közös európai minőségi mutatókról;

-mozdítsák elő az „1+ millió genom” kezdeményezést, lehetőség szerint a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervükön keresztül, adott esetben több országot érintő projekt keretében;

-támogassák a beruházásokat az egészségügyi adatok másodlagos felhasználása – ezen belül az MI – terén, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásainak igénybevételével;

-hozzanak intézkedéseket innovatív MI-alapú rendszerek (például gépi tanulás, autonóm rendszerek, társalgó programok, nagy adathalmazok, robotika) egészségügyi és ellátó létesítményekben, például kórházakban és ápoló-gondozó otthonokban történő integrálásának támogatása, különösen akkor, ha a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek foglalkoznak az egészségügyi rendszerek digitalizációjával;

-támogassák a gyógyászati technológiákra és az e-egészségügyre szakosodott európai digitális innovációs központokat, hogy segítsék a regionális/nemzeti egészségügyi rendszerek és az ipari szereplők jobb kezelésekre és a koronavírus leküzdését szolgáló fejlesztésekre irányuló kutatási tevékenységeit; valamint

-működjenek együtt a nemzeti, regionális és nemzetközi szabványügyi testületekkel közös szabványok meghatározása és elfogadása céljából olyan kérdéskörökben, mint a biztonság, a védelem, a magánélet tiszteletben tartása és az interoperabilitás, a jelenleg az egészségügyi célú MI-re vonatkozó szabványok naprakésszé tétele érdekében.

13.Európa vezető helyének megőrzése: A robotikának az MI világában betöltött szerepére vonatkozó stratégia

Érvek az együttes fellépések mellett:

Az MI-vel működő robotika döntő tényező az EU termelékenysége, versenyképessége, rezilienciája és nyitott stratégiai autonómiája szempontjából, egyúttal pedig a nyitott gazdaság megőrzését is támogatja a digitalizálódó világban. 201 A robotika gyorsan fejlődik, az MI-képes robotok pedig egyre elterjedtebbé válnak és jelentős hatást gyakorolnak számos meghatározó ágazatban, egyebek mellett az egészségügyi ellátás, az agrár-élelmiszeripar, az ellenőrzés és karbantartás, a logisztika, az űrkutatás, az építőipar és a feldolgozóipar terén. Az MI-alapú robotika meghonosításával üzemanyag-fejlesztések válnak lehetővé az uniós robotikai iparban, és kiszélesítheti azoknak a tevékenységeknek a körét, amelyekben robotok üzemeltethetők, ezzel fokozva az ember és robot közötti együttműködést. 202

A Covid19 világgazdaságra gyakorolt hatása megmutatta, hogy reziliensebb ellátási láncokra van szükség. A robotikai automatizálás lehetőséget kínál a termelés egy részének Európába történő visszatelepítésére és autonómiájának növelésére a döntő jelentőségű értéklánc autonómiájának növelésére. A robotika várhatóan egyre nagyobb mértékben támogatja a munkavállalókat különféle módokon, emellett javítja a munkafeltételeket. Az Európában jelentkező demográfiai kihívások következtében nagyobb szükség lesz robotokra és automatizálásra 203 , különösen a szolgáltatási ágazatban (főként az idősek egészségügyi ellátása és önálló életvitele terén).

Összességében véve tehát a robotika számottevő előnyökkel jár majd a társadalom, a gazdaság, a környezet és a széles nyilvánosság számára.

Ez a fejlődés azonban több kihívást is tartogat. A változó munkaerőpiaci környezetre tekintettel nyilvánvaló, hogy új munkamódszerek kidolgozására és a robotok melletti munkavégzéshez szükséges készségek és kompetenciák oktatásának kialakítására van szükség, emellett meg kell ismerni a robotok képességeit és korlátait. Intézkedés hiányában ezek a tényezők alááshatják a robottechnológiába vetett bizalmat és annak elfogadását. A Bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a társadalomra, foglalkoztatásra és munkafeltételekre gyakorolt hatásokat az MI-technológiák fejlesztése és elterjedése fényében.

Másrészről viszont a robotika sajátos jellege összefügg az emberekkel és a környezettel való fizikai érintkezéssel. A robotok autonómiája növekszik, és egyre gyakrabban kerülnek kapcsolatba az emberekkel, legyen szó együttes munkavégzésre szolgáló, ketrec nélküli robotokról vagy szolgáltató robotokról. Ez biztonsági kérdéseket vet fel: az emberekhez való közelség és az emberekkel való kapcsolatba lépés nagyon szigorú biztonsági előírásokat tesznek szükségessé a balesetek és a sérülések elkerülése érdekében. A fogyatékossággal élők számára biztosítandó akadálymentességgel és inkluzivitással kapcsolatos kérdések is felmerülnek. A robotok egyre inkább összekapcsolódnak egymással és más jellegű eszközökkel, és több adatot dolgoznak fel, így magánéleti és kiberbiztonsági kockázatot jelenthetnek. Mindezen szempontok alapján egyértelmű, hogy tesztelésre van szükség, amelyre a tervek szerint a jövőbeli tesztelési és kísérleti létesítmények biztosítanak lehetőséget, emellett megoldást kell találni olyan kérdésekre, mint a tanúsítás és a szabályozási keretnek való megfelelés, például szabályozói tesztkörnyezetek révén.

A robotika tehát olyan szakpolitikai terület, amelyben hatalmas lehetőség rejlik gazdasági és társadalmi hatás kifejtésére, többek között az Európa zöld és digitális átállásának támogatásában kulcsfontosságú területeken.

Európa kedvező helyzetben van ahhoz, hogy kihasználja ezt a lehetőséget, és leküzdje a kihívásokat. Európa vezető robotikai iparral és kutatóközösséggel rendelkezik: otthont ad számos robotgyártónak, akik az ipari és a szolgáltató robotok mintegy egynegyedét készítik. A szakszolgáltató robotika bizonyos területein, például a fejőrobotok esetében az európai gyártók uralják a piacot. Európa emellett a robotikai kutatásban is élen jár, amit megerősíti, hogy számos használati esetben bizonyítottan sikerült hatást gyakorolni meghatározó ágazatokra (például egészségügy, mezőgazdaság, ellenőrzés, tengerészet, feldolgozóipar). Az ipari és a szolgáltató robotika közeledik egymáshoz, és erősíti egymást. Ez egyedi lehetőséget kínál az európai fejlesztőknek arra, hogy növeljék kapacitásaikat, és javítsák piaci kilátásaikat.

Mindazonáltal Európa erős helyzetének megőrzéséhez és megszilárdításához, valamint eszközeinek maradéktalan kihasználásához szellemi és pénzügyi beruházásokram valamint a közszféra és a magánszektor szereplői közötti széles körű együttműködésre van szükség. Emellett Európának a robotika terén az innovációval és a szabványosítással, a bizalmi kérdésekkel, a szakemberhiánnyal, valamint a munkahelyekre és a környezetre gyakorolt hatással foglalkozó intézkedései során a legújabb MI-fejlesztésékre kell támaszkodnia, hogy lehetővé tegye biztos, biztonságos és megbízható robotikai megoldások bevezetését.

Kitekintés

A Bizottság:

-ezzel az összehangolt tervvel összefüggésben intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy világhatalom maradjon a robotikában. Az intézkedések kutatási, innovációs és bevezetési elemeket 204 is tartalmaznak, ezenkívül a biztonságot és védelmet, a tesztelést és validálást, társadalmi-gazdasági kérdéseket, készségeket és kompetenciákat, valamint a bizalmat és etikát érintő lényeges szempontokra is kitérnek. A korábbi és jelenlegi kezdeményezések, különösen a Horizont 2020 keretében megvalósult robotikai köz-magán társulás és a Horizont Európa keretében megvalósuló új, mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó közös programozású európai partnerség által követett stratégiai megközelítést veszi alapul és fejleszti tovább;

-a jelenlegi struktúrákból származó információkat és más lényeges, uniós és nemzeti szintű szakpolitikai kezdeményezéseket 205 alapul véve és szükség esetén kiegészítve mérlegeli és szükség esetén kialakítja a robotikára szakosodott szakpolitikai megfigyelőközpontot, hogy figyelemmel kísérje és előmozdítsa a robotikai stratégia végrehajtását, miközben méri a haladást, és támogatja az összehangolást ás az együttműködést;

-2021-től kezdődően megvizsgálja a lehetséges szabályozási akadályokat, és támogatja a robotikai megoldások fejlesztését és elterjedését lehetővé tevő tanúsítást;

-megvizsgálja az MI-vel működő robotok elvárt teljesítményét és biztonságát a Digitális Európa program keretében 2022-től kezdődően külön erre a célra létrehozandó, világszínvonalú tesztelési és kísérleti létesítményeken keresztül. A tesztelési és kísérleti létesítmények megfelelőségértékelési eljárásokban és szabványosítási tevékenységek kialakításában is közreműködnek ezen a területen;

-továbbra is támogatja a robotikai megoldások fejlesztését, 2022-től pedig a bevezetésüket a tesztelési és kísérleti létesítményekkel, amelyek hozzájárulnak a zöld megállapodás végrehajtásához, egyúttal kiemelt figyelmet fordítanak egyéb, például az egészséggel és az emberi jólléttel kapcsolatos társadalmi kihívásokra;

-a korábbi partnerségek sikereire építve a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó közös programozású európai partnerség révén támogatja az Európában zajló robotikai kutatást és innovációt 206 . Ez a 2021 második negyedévében induló köz-magán társulás különös a szabványosításra is hangsúlyt fektet majd, hogy előmozdítsa az érdekeltek közötti együttműködést a robotikai ökoszisztémában;

-a külön e célra létrehozott európai digitális innovációs központok hálózatára támaszkodva támogatja az európai robotikai ágazatot és érdekelteket, és ösztönzi a robotika meghonosítását; 

-a Digitális Európa program keretében a haladó szintű digitális készségek elsajátítását célzó ambiciózus stratégia tárgyát képező témakörök közé sorolja a robotikát, nevezetesen 2022-től támogatja a szakosított robotikai oktatási programokat és modulokat, a munkaközvetítést és a rövid robotikai tanfolyamokat;

-a Horizont Európa keretében végrehajtott projektek révén 2022-től támogatja a következő generációs, MI-vel működő robotikával kapcsolatos kutatást és innovációt. A kezdeményezéseknek többek között a robotok együttműködőbbé és a világ jobb „megértésére” képessé tételére kell irányulniuk, ezzel gondoskodva a biztonságról, az energiahatékonyságról és a stabilitásról, tehát például a szélsőséges fizikai körülmények közötti üzemképességről; valamint

-támogatja az ismeretek, a módszerek és a tapasztalatok cseréjét a robotika terén, például konkrét ágazatokból vett vagy meghatározott jellegű robotokkal (pilóta nélküli légi járművek stb.) kapcsolatos használati esetek alapján.

A Bizottság és a tagállamok:

-együttműködnek a vonatkozó uniós vagy nemzeti szintű MI- és robotikai kezdeményezések elemzésében, hogy feltárják az esetleges hiányosságokat, és meghatározzák a prioritásokat és a szakpolitikai mérőszámokat;

-a nemzeti, regionális és nemzetközi szabványügyi testületekkel közösen szabványokat határoznak meg olyan kérdéskörökben, mint a védelem, a biztonság, az interoperabilitás, multiágensrendszerek vagy megosztott és mozgó autonómia, a jelenleg az intelligens robotikára vonatkozó szabványok naprakésszé tétele érdekében; valamint

-a tájékozottság és a bizalom növelése céljából minden kor-, nemi és társadalmi csoport esetében előmozdítja a robotika oktatásban való alkalmazását, ezen belül a robotok tanulást és képzést támogató eszközként való felhasználását, a készség- és tehetségfejlesztésről szóló szakaszban szereplő kezdeményezésekkel összhangban.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-dolgozzanak ki nemzeti robotikai beruházási tervet az MI-stratégiájuk keretében, amihez építsenek az európai stratégiára, folytassanak szoros együttműködést a nemzeti érdekeltekkel, fordítsanak kiemelt figyelmet a kutatásra és az innovációra, valamint vegyék igénybe a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a digitális átállás támogatására.

14.A közszféra úttörő szerephez juttatása az MI használatában

Ez a szakasz az MI-technológiák közszférában való elterjedését támogató intézkedésekkel foglalkozik.

A végrehajtott intézkedések áttekintése

Az MI-alkalmazásokkal növelhető a közszolgáltatások színvonala, például a polgárok és a kormányzat közötti érintkezés javítása, intelligensebb elemzési képességek kialakításának lehetővé tétele vagy a közszféra összes területének hatékonyabbá tétele és a demokratikus folyamatok támogatása révén. 207 Az MI-rendszerek használata minden fő közszférabeli tevékenységben előnyös lehet. Az MI korai alkalmazásával a közszféra lépéselőnyhöz juthat a biztonságos, megbízható és fenntartható MI bevezetésében. 208

Az MI mélyrehatóbb és szélesebb körű elterjedéséhez az európai közszférának megfelelő finanszírozáshoz kell jutnia, emellett eszközökkel, készségekkel és határkörrel kell rendelkeznie stratégiai és fenntartható beszerzések lebonyolításához és MI-alapú rendszerek bevezetéséhez. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz példátlan lehetőségek kínál az MI közigazgatásban való elterjedésének felgyorsítására Európa-szerte a „Korszerűsítés” kiemelt területe révén, amelynek célja a beruházások és a reformok élénkítése a közigazgatás digitalizációja terén.

A közbeszerzésnek döntő szerepe van az MI közszférabeli bevezetésében. Emellett a megbízható és biztonságos MI-technológiák európai keresletét és kínálatát is növelheti. Ezzel összefüggésben a Bizottság a mesterséges intelligencia elfogadását célzó programon 209 dolgozik, amely támogatni fogja az MI-rendszerek közbeszerzését, és elősegíti maguknak a közbeszerzési eljárásoknak az átalakítását. A program abban hivatott segíteni az európai közszférának, hogy számottevő együttes vásárlóerejével élve katalizátorként működjön, és élénkítse a megbízható MI iránti keresletet. A közszféra utat mutathat a megbízható és emberközpontú MI-alkalmazások fejlesztésében, beszerzésében és bevezetésében, például azzal, hogy él az innovatív megoldások közbeszerzésének lehetőségével, vagy kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzési gyakorlatok útján az igényei felé tereli az új megoldások fejlesztését.

Szinte minden tagállam nemzeti MI-stratégiája tartalmaz az MI közszolgáltatásokban való felhasználására ösztönző intézkedéseket. 210 A jelenleg használatban lévő MI-megoldások több mint fele fokozatos vagy technikai változásokat idéz elő a közszférabeli folyamatokban. 211 A tagállamok és a Bizottság elindította az egymástól való tanulást, valamint a bevált módszerek, tapasztalatok és adatok uniós léptékű cseréjét. 212

Az innovatív MI-megoldások együttműködésen alapuló, határokon átnyúló közbeszerzése vagy kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzése lehetőséget kínál arra, hogy Európa-szerte kihasználják a szinergiákat és nagyobb kritikus tömeget érjenek el az MI-megoldások piacra viteléhez a közszférában. Lehetőség van közös európai fellépésre a közbeszerzés terén annak érdekében, hogy a tagállamok használatba vegyék és kiterjesszék az MI-megoldásokat.

Például a Bizottság 2018 novemberében elindította az MI-vel működő eTranslation portálját a tagállami közigazgatási szervek számára 213 . Két évvel később már 6 600 köztisztviselő használja az eTranslation webportált különböző tagállamokban. A nemzeti hatóságok közvetlen hozzáférést igényelhetnek a webszolgáltatáshoz, amelyet jelenleg több mint ötven közigazgatási szerv, köztük a svéd nemzeti adatportál, az olasz képviselőház és társadalombiztosítási intézmények veszi igénybe. 214 A Bizottság emellett például az ISA²-program 215 keretében is végrehajt MI-vel kapcsolatos intézkedéseket, köztük a közigazgatási szerveknél az iratok gépi tanulással történő átvizsgálására/osztályozására irányuló kísérleti projektet. 216 További kezdeményezés még például az MI igazságszolgáltatás terén történő felhasználásának elemzése 217 és az MI-alkalmazások e területen történő felhasználásáról szóló gyakorlati MI-webináriumok szervezése 218 .

Kitekintés

A Bizottság:

-2021-ben elindítja a fehér könyvben bejelentett, a mesterséges intelligencia elfogadását célzó programot, amely támogatja az MI-rendszerek közbeszerzését, és elősegíti maguknak a közbeszerzési eljárásoknak az átalakítását 219 , különösen az alábbiak szerint:

-nyílt és átlátható ágazati párbeszédek segítenek kapcsolatot teremteni a közbeszerzők (akik tudni szeretnék, milyen megoldások állnak rendelkezésre az igényeik kielégítésére) és az európai ipar (amely termékeket/szolgáltatásokat kíván nyújtani a közigazgatási szervek számára, és többet kell tudnia a terveikről) között 220 ;

-ezeket a párbeszédeket európai szinten kell megszervezni, hogy a tagállamok tanulhassanak egymástól. Az európai digitális innovációs központokat igénybe kell venni az ipari szereplők közötti párbeszéd előmozdítására Európa-szerte. 221 A program ezáltal ösztönzi majd az MI-be történő ipari beruházást és új MI-technológiák és -alkalmazások fejlesztését;

-2021-ben közbeszerzési adatteret 222 alakít ki, amely átfogó áttekintést nyújt az Unión belüli közbeszerzési piacokról 223 . Egy későbbi informatikai eszköz megkönnyíti majd az MI-módszerek alkalmazását közbeszerzési adatok elemzése céljából. A rendelkezésre álló adatok a naprakésszé tett, hatékony elemzési eszközökkel párosítva központi szerepet töltenek be a közbeszerzés irányításában; valamint

-továbbra is elősegíti a tagállamok egymástól való tanulását és az iránymutatásokkal kapcsolatos információgyűjtést, valamint az MI közszolgáltatásokba való beépítését, amihez bevált módszereket, valamint az MI-alapú rendszerek és megoldások további felhasználásának lehetőségéről végzett elemzést veszi alapul, feltárva a különféle ágazatokban tevékenykedő érdekeltek közötti együttműködés lehetőségeit 224 .

A Bizottság a tagállamok támogatásával:

-a Digitális Európa programon keresztül finanszírozza az MI helyi szintű közigazgatási szervek általi bevezetésére irányuló kezdeményezéseket, az MI-vel működő helyi digitális ikermodellek létesítéséhez és kiterjesztéséhez rendelkezésre álló európai kapacitás növelése révén 225 (a pályázati felhívás 2021 negyedik negyedévében jelenik meg, a projekt 2022 harmadik negyedévében indul);

-támogatja a közigazgatási szerveket, köztük a városokat és a közösségeket az MI-algoritmusok nyilvántartásainak létrehozásában a polgárok bizalmának növelése érdekében, és ösztönzi az MI-képes alkalmazások jegyzékeinek használatát a közigazgatási szervek körében, hogy fokozzák az MI elterjedését a közszférában, például az igényalapú MI-platformon keresztül (a pályázati felhívás 2021 negyedik negyedévében jelenik meg, a projekt 2022 harmadik negyedévében indul); valamint

-továbbra is támogatja a közigazgatási szerveket, köztük a városokat és a közösségeket a megbízható MI beszerzésében azzal, hogy algoritmusokkal kapcsolatos minimumképességeket dolgoz ki szerződési feltételekben való használatra (például Fair AI MIM) 226 a Living-in.EU mozgalom 227 révén és más eszközökkel. A minimumképességek közé tartozhatnak az automatizált döntéshozatal szintjeinek közlésére szolgáló alkalmazásprogramozási felületek (API-k).

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-maradéktalanul használják ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kínálta lehetőségeket azzal, hogy (például) kapacitásépítésre irányuló rendelkezéseket is belefoglalnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervükbe, hogy megragadják a prediktív elemzés és az MI kínálta előnyöket a szakpolitikai döntéshozatal és a közszolgáltatások nyújtása terén. Az ezen összetevő keretében javasolt reformok és beruházások a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz „Korszerűsítés” kiemelt területét támogatják, amely a közigazgatási szervek és szolgáltatások, köztük az igazságszolgáltatási és az egészségügyi rendszerek digitalizációjára összpontosít. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz „Átképzés és továbbképzés” kiemelt területének célkitűzéseit is tükrözhetik, ha készségeket és új kompetenciákat nyújtanak a köztisztviselők és a vezetők számára, különösen a zöld és digitális átállással összefüggésben és a közigazgatási innováció fokozása érdekében.

15.Az MI alkalmazása a bűnüldözés, a migráció és a menekültügy terén

Érvek az együttes fellépések mellett:

A demokratikus alapelvek és az alapvető jogok tiszteletben tartásával tervezett és használt MI-rendszerek központi jelentőségű technológiává válhatnak a belügyi hatóságok támogatásában (anélkül, hogy átvennék a helyüket) 228 és a biztonság erősítésében. Különösen a bűnüldöző hatóságoknak kell képesnek lenniük arra, hogy a gyorsan változó és átalakuló bűnügyi környezetben cselekedjenek minden személy védelmének és biztonságának fokozása 229 érdekében. Az MI a kiberbiztonságot is javíthatja például azáltal, hogy a korábbi tapasztalatok alapján kirajzolódó mintázatok felismerésével, a biztonsági eseményekre való reagáláshoz szükséges idő csökkentésével és a bevált biztonsági módszerek betartásának megkönnyítésével segítséget nyújt az intelligens veszélyforrás-felderítéshez.

A tagállamok egyre nagyobb mértékben használnak MI-rendszereket a belügyi területen 230 , mivel ezek a rendszerek nagyon hasznosnak bizonyultak a közrend javításában, a pontos döntéshozatal támogatásában, valamint a bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben 231 . Elengedhetetlen a szorosabb együttműködés az MI-technológiák belügyi területen történő fejlesztésében és bevezetésében. A tagállamok bűnüldöző és egyéb hatóságai együttes erővel és az alapjogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett eredményesebben oldhatják meg az óriási adatmennyiségből, a kifinomultabb és összetettebb bűnözői tevékenységből és az MI bűnszervezetek által felhasználásából, különösen a kiberbűnözésből 232 fakadó új kihívásokat, továbbá teljesíthetik a gördülékeny, gyors és felhasználóbarát eljárások iránti növekvő igényt. Ennek megfelelően a tagállamok ismét a politikai prioritások közé sorolták, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség működésének támogatásában fontos mérföldkőként emelték ki, hogy a bűnüldöző hatóságok egyértelmű biztosítékok mellett MI-technológiákat használhassanak a mindennapi munkájukban 233 . A tagállamok felkérték a Bizottságot, hogy támogassa tehetségbázis létrehozását az MI terén, és könnyítse meg képzési lehetőségek kialakítását a bűnüldözésben szükséges digitális jártasság és készségek elsajátítására 234 .

2020. december 9-én a Bizottság elfogadta az EU terrorizmus elleni programját 235 , amely rámutatott arra, milyen jelentős hatást gyakorol az MI arra, hogy a bűnüldöző hatóságok az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartása mellett reagálni tudjanak terrorfenyegetettség esetén. A tagállamok és az EU szintén 2020-ban együttműködési hálózatként létrehozta a belső biztonság európai innovációs központját, amely az MI-eszközökkel 236 is kiemelten foglalkozik. A Bizottság továbbá javaslatot fogadott el az Europol megbízatásának megerősítéséről, hogy felhatalmazza az Ügynökséget a kialakulóban lévő fenyegetések kezelésére, lehetővé téve számára a magánfelekkel történő hatékony együttműködést, és növelve az innovációban játszott szerepét 237 . Az Europolnak meghatározó szerepet kell betöltenie: 1. a tagállamoknak való segítségnyújtásban olyan új, MI-alapú technológiai megoldások fejlesztése kapcsán, amelyek előnyösek lehetnek a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára az egész Unióban, és 2. a biztonság, a védelem és az alapjogok szempontjából szilárd biztosítékokkal rendelkező, etikus, megbízható és emberközpontú MI előtérbe helyezésében 238 . 2021. április 14-én a Bizottság a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló új uniós stratégiát is ismertette, amelynek célja, hogy korszerű válaszok szülessenek a technológiai fejlődésre, ideértve az MI nyomozásokban való felhasználását, például nagy mennyiségű adatok elemzéséhez vagy a darkneten folytatott nyomozásokhoz 239 .

Ezenkívül a belügyi területen jelentkező egyedi kihívások megoldása, ezen belül az MI-technológiák használatával elkövetett vagy elősegített bűncselekmények elleni fellépés képességének biztosítása érdekében a Bizottság ágazatspecifikus munkaterületeket határozott meg a bűnüldözésre, a migrációra és a menekültügyre vonatkozóan. 240 Az Unió koordinációs erőfeszítései ezen a szakpolitikai területen az illetékes hatóságok hatékonyabbá tételére irányulnak az erőforrások és a szakértelem egyesítése, a bevált módszerek cseréje és szükség esetén a jogi keret kiigazítása révén. További cél, hogy az MI-képes technológiák maradéktalanul összhangban legyenek a demokratikus értékekkel, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal és elvekkel, köztük a megkülönböztetés tilalmával és az adatvédelemmel. Ezek az erőfeszítések a bizalmi ökoszisztéma megteremtéséhez is hozzájárulnak.

Kitekintés

Az átláthatóság, az elmagyarázhatóság és a közbizalom növelése érdekében a Bizottság:

-pályázati felhívást tesz közzé kifejezetten bűnüldözési célú közös európai biztonsági adattér létrehozására a Digitális Európa program 241 keretében (2022. első negyedév). Ez különálló adattér lesz, amely az európai adatstratégiában bejelentett, közigazgatási szervek számára készülő közös európai adatterek tágabb körébe tartozik;

-2021-ben értékeli az uniós szintű, bűnüldözési célú adatgazdálkodási és adattudományi keret megvalósíthatóságát az MI által vezérelt adatelemzés átláthatóságának és elmagyarázhatóságának növelése érdekében 242 ;

-2021 első negyedévében finanszírozza az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézetének projektjét, amelynek célja nemzetközi segédanyag kidolgozása bűnüldöző hatóságok számára az MI bűnüldözésben való megbízható, jogszerű és felelős felhasználásának előmozdítása érdekében (a Belső Biztonsági Alap 2020. évi módosított munkaprogramjában leírtak szerint);

-2021-ben is indít igazoló vizsgálatokat az MI használatának konkrét eseteire vonatkozóan a rendszeres határellenőrzés, a migráció és a rendőrségi ellenőrzések 243 terén;

-2021-ben az egységes európai migráció-előrejelző rendszerre irányuló kísérleti projektet indít az MI-technológiára épülő migrációs előrejelző és korai figyelmeztető eszköz megvalósíthatóságára vonatkozó vizsgálat eredménye alapján 244 ; valamint

-továbbra is finanszírozza a kutatást és az innovációt olyan, bűnüldözési, migrációs és menekültügyi alkalmazásra és tudásbázisként szolgáló MI kapcsán, amely Európába telepített, és maradéktalanul tiszteletben tartja az alapjogokat és az uniós értékeket.

A Bizottság, a tagállamok és az érintett uniós ügynökségek:

-közös munkát végeznek a belső biztonság európai innovációs központja keretében;

-együttműködnek a menekültügyi eljárások támogatását és hatékonyabbá tételét elősegítő MI-alkalmazások terén; valamint

-intézkedéseket hoznak, hogy MI-technológiák segítségével támogassák a környezetvédelmi jog érvényesítését, és leküzdjék a környezeti bűnözést. 245

16. A mobilitás intelligensebbé, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tétele MI-vel

Érvek az együttes fellépések mellett:

Az MI és az automatizálás döntő fontosságú a jövő mobilitása szempontjából. Hozzájárulhat a közlekedés hatékonyabbá és biztonságosabbá tételéhez, a kapacitáskihasználás és a forgalomáramlás optimalizálásához, valamint a technológiai és nyelvi interoperabilitás előmozdításához. Az MI-vel optimalizálhatók a multimodális szállítási láncok, és lehetővé válik az automatizált járművel üzemeltetése. Az adatok egyre nagyobb mértékű rendelkezésre állása és az MI-vel támogatott elemzési eszközök révén az MI megkönnyíti új, biztonságosabb inkluzívabb, fenntartható és hatékonyabb személyszállítási és árufuvarozási, valamint mobilitási szolgáltatások létrehozását. Valóban inkluzív közlekedési és mobilitási szolgáltatások biztosításához az MI-algoritmusok betanítására használt adatkészleteknek reprezentatívnak és kiegyensúlyozottnak kell lenniük, hogy elkerülhetők legyenek a nem kívánt eredmények és bizonyos közlekedők esetleges hátrányos megkülönböztetése.

A 2020. október 29-i nem hivatalos tanácsi ülésen az Unió közlekedési miniszterei hangsúlyozták az uniós intézményekkel való proaktív együttműködés és az összefogás fontosságát abban, hogy Európa kihasználja a digitális forradalomban rejlő lehetőségeket az időtálló mobilitás, a biztos, vonzó munkahelyeket kínáló, erős gazdaság és az élhető, klímasemleges jövő megteremtése érdekében. 246

2020 decemberében a Bizottság elfogadta a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiáját 247 , amely (többek között) a mesterséges intelligenciával kapcsolatos mobilitási ütemterv 248 kidolgozásáról és közös európai mobilitási adattér kialakítását írja elő a 2020 februárjában közzétett európai adatstratégiában foglaltak szerint.

Az MI-technológiák minden közlekedési módra hatással vannak, az EU pedig már kidolgozott kezdeményezéseket 249 e potenciál kiaknázására:

-a légi közlekedési ágazatban az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) 2020 februárjában MI-ütemtervet tett közzé. Az Eurocontrol az Európai Bizottsággal és különféle partnerszervezetekkel együttműködve mesterséges intelligenciával foglalkozó európai magas szintű légi közlekedési munkacsoportot hozott létre, amely 2020 márciusában közzétette a „FLY AI” (MI a repülésben) című cselekvési tervet 250 . Az EASA ezenkívül „Data4Safety” (Adatok a biztonságért) címmel projektet hajt végre olyan nagy adatállomány létrehozása céljából, amellyel támogatható a biztonsági kockázatok európai szintű kezelése 251 ;

-a vasúti ágazatban a Shift2Rail közös vállalkozás jelenleg automatikus vonatüzemeltetési előírások meghatározásán dolgozik, kitérve az MI használatára, valamint a 3. és 4. automatizáltsági fokra. Ezenkívül már a Shift2Rail keretében zajló innovációs programokban is mérlegelik az MI felhasználását a vasúti személyszállítás és árufuvarozás terén egyaránt 252 . Az MI használata egyre inkább beépül a Shift2Rail közös vállalkozás utódjába, mivel a digitalizáció és az automatizálás meghatározó szerepet tölt be a vasút rendszerszemléletű átalakításában;

-a belvízi közlekedési ágazatban a folyami információs szolgáltatásokra épülő folyósóirányítás megvalósítása az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel finanszírozott, több kedvezményezettre irányuló projekt (RIS COMEX) 253 keretében zajlik. Számos ilyen folyami információs szolgáltatásokra épülő folyosói (információs) szolgáltatás használ fel nagy adathalmazokokat és MI-alapú algoritmusokat az optimális útvonal, a forgalomsűrűség és a várható érkezési idő kiszámítására; valamint

-a közúti közlekedési ágazatban az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitási platform és a hamarosan induló, együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitással foglalkozó európai partnerség munkája is kiterjed az MI-re és az önvezető mobilitás által felvetett etikai kérdésekre. Az Európai Bizottság szakértői csoportjának „Ethics of Connected and Automated Vehicles” (Az összekapcsolt és automatizált járművek etikai kérdései) című jelentése ajánlásokat fogalmaz meg a közúti közlekedésbiztonságra, a magánélet tiszteletben tartására, a méltányosságra, az elmagyarázhatóságra és a felelősségre vonatkozóan 254   255 .

Kitekintés

Az Európai Bizottság a tagállamok támogatásával:

-2021-ben mesterséges intelligenciával kapcsolatos mobilitási ütemtervet készít a fenntartható és intelligens mobilitási stratégiában foglaltak szerint;

-2021-től kezdődően intézkedéseket dolgoz ki és finanszírozást nyújt az adatok rendelkezésre állásának, az adatfeldolgozási technológiáknak és kapacitásoknak, valamint az adatterekben történő adatmegosztásnak a támogatása érdekében a Horizont Európa és a Digitális Európa programon, valamint az európai felhőegyesítésen keresztül. Az adatok rendelkezésre állása és sértetlensége alapvető feltétele olyan megbízható MI-algoritmusok fejlesztésének, amelyekkel növelhető a közlekedésbiztonság és optimalizálható a forgalomáramlás;

-együttműködést folytat és elősegíti intézkedések végrehajtását a szabványosítás érdekében, a megfelelő jóváhagyási eljárásokkal kapcsolatosan és az interoperabilitás terén a belső piacon, hogy előmozdítsa az automatizált funkciók gyors megvalósítását. Ezzel egyúttal a nemzetközi versenyképességet is növeli;

-mérlegeli az innovatív MI-technológiák európai közlekedési és mobilitási ágazatban való megvalósításának felgyorsítására irányuló intézkedések meghozatalát. Az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitással foglalkozó közös programozású európai partnerség különösen az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitási technológiák és rendszerek terén törekszik majd szinergiák kialakítására a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó közös programozású európai partnerséggel, emellett előkészíti a széles körű bevezetést. További intézkedések közé tartozhat a funkcionális biztonságra vonatkozó egyedi autóipari követelmények vizsgálata, valamint olyan intézkedések meghozatala, amelyek a technológia átláthatóbbá, biztonságosabbá és elmagyarázhatóbbá tétele révén növelik a bizalmat és a társadalmi elfogadottságot az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitás terén;

-2021-ben végrehajtási jogi aktusokat fogad el az automatizált és teljesen automatizált járművekre vonatkozó műszaki előírásokról, kitérve az MI használatával és a kiberbiztonsággal összefüggő biztonsági kérdésekre 256 ; valamint

-2021-ben javaslatot tesz a járműfedélzeti adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó új szabályokra, amelyek alapján méltányos és tényleges hozzáférést biztosít mobilitási szolgáltatók számára a járműadatokhoz.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-az érintett európai partnerségek segítségével tevékenyen támogassák az MI-technológiák fejlesztését és tesztelését az automatizált funkciók terén minden közlekedési mód esetében;

-elemezzék és könnyítsék meg olyan megbízható MI-megoldások bevezetését minden közlekedési mód esetében, amelyek automatizált mobilitási szolgáltatások és árufuvarozási műveletek révén fokozzák a hatékonyságot a környezet terhelésének csökkentése érdekében;

-közös európai tudásbázis létrehozása céljából osszák meg a kutatási és innovációs projektek és kísérleti programok tanulságait;

-vizsgálják meg, milyen lehetőségeket kínál a járműautomatizálás a városi közlekedés számára, és támogassák a városokat az átállás során a mobilitási rendszerük, ezen belül a közforgalmú közlekedési szolgáltatások, az infrastruktúra-karbantartás, a logisztika, a viteldíjak és a szabályozás újragondolásában; valamint

-maradéktalanul használják ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által kínált lehetőségeket, például a „Tiszta, intelligens és méltányos városi közlekedés” összetevőre adott példában 257 foglalt intézkedéseknek megfelelően. A példában szereplő összetevő a „Töltés” európai kiemelt területet támogatja, és előmozdítja az időtálló, tiszta technológiák használatát a fenntartható, hozzáférhető és intelligens közlekedés térnyerésének, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek elterjedésének, az elektromos és egyéb töltőállomások kiépítésének, valamint a szilárdabb és kiterjedtebb közforgalmú közlekedés megteremtésének felgyorsítása érdekében. Emellett a „Megújulás” európai kiemelt területtel összefüggésben a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia és hidrogén megfelelő ellátásának biztosításához is kapcsolódik a példában szereplő összetevő. Az ilyen jellegű összetevők keretében végrehajtott intézkedésekkel például támogatható a közlekedés digitalizációja, amely utat nyit innovatív mobilitási vállalkozások és szolgáltatások – köztük kapacitástervezési és közlekedésszervezési rendszerek – előtt. Az intelligens mobilitás nemcsak az előnyeit élvezi az 5G bevezetésének, valamint az MI-, a blokklánc- és más digitális technológiák fejlesztésének, hanem hozzá is járul azok megvalósulásához.

17.Az MI támogatása a fenntartható mezőgazdaság érdekében

Érvek az együttes fellépések mellett:

Az uniós mezőgazdasági ágazat a világ egyik vezető élelmiszergyártója, amely kezeskedik az élelmezésbiztonságért, és több millió munkahelyet biztosít az európai polgárok számára. MI- és más digitális technológiákkal fokozható a gazdaságok hatékonysága, és egyúttal a gazdasági és környezeti fenntarthatóság is növelhető.

MI-vel működő megoldásokkal és robotokkal támogathatók a mezőgazdasági termelőt például az állattenyésztésben és az állatjólét biztosításában 258 , a nemesítésben 259 , a betakarításban 260 vagy a gyomtalanításban 261 , és jelentősen csökkenthető a műtrágyák, a növényvédő szerek, az öntözővíz 262 és más alapanyagok használata, ami számottevő gazdasági és társadalmi előnyökkel jár 263 . A mezőgazdaság fokozódó digitalizációjából eredő, valamint Föld-megfigyelésből származó vagy éghajlati adatok rendelkezésre állása egyaránt fontos az MI-alapú megoldások fejlesztéséhez és elterjedésének felgyorsításához. Az MI-képes precíziós gazdálkodási piac gazdasági értéke várhatóan növekedni fog, és 2025-re világszinten eléri majd a 11,8 milliárd EUR-t 264 .

2019-ben a Bizottság a tagállamokkal együtt nyilatkozatot készített a digitalizáció, valamint az intelligens és fenntartható mezőgazdaság iránti átfogó megközelítés előtérbe helyezése érdekében, többek között az MI felhasználásának előmozdítása révén. Ez az 25 európai ország által aláírt együttműködési nyilatkozat kötelezettségvállalást tartalmazott a digitális technológiák, köztük az MI mezőgazdaságban és vidéki térségekben való bevezetésének megkönnyítésére 265 .

A Bizottság a zöld megállapodás menetrendjének részeként 2020 májusában előterjesztette „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát 266 . Ennek a stratégiának a célja, hogy előmozdítsa Európában a fenntartható élelmiszer-termelést és az átállást olyan élelmiszerláncokra, amelyek a fogyasztók, a termelők, az éghajlat és a környezet érdekeit szolgálják. Az MI használata és az intelligens gazdálkodás megkönnyítheti ezt az átállást például azzal, hogy lehetővé teszi a erőforrások, például a víz, a talaj, a biológiai sokféleség és az energia fenntartható és hatékony kezelését.

A 2014–2020 közötti időszakban a Bizottság közel 175 millió EUR összértékben nyújtott társfinanszírozást a Horizont 2020 keretében a mezőgazdaság digitalizálását célzó kutatási projektekhez. A projektek például az erőforrások fenntartható használatára irányultak digitális technológiák, például MI, robotok és a dolgok internete bevezetésével.

Kitekintés

A Bizottság a tagállamokkal együttműködve:

-az agrár-élelmiszeripari ágazatnak készülő MI számára tesztelési és kísérleti létesítményeket hoz létre a Digitális Európa program keretében, különös figyelmet fordítva az intelligens gazdálkodásra, például a költséghatékonyság és a környezeti fenntarthatóság növelésére;

-előmozdítja a mezőgazdaság felvételét az európai digitális innovációs központokkal kapcsolatos kezdeményezés által lefedett területek közé, hogy támogassa a kapcsolattartást az érintett szereplők, így a tagállamok, a mezőgazdasági érdekeltek, valamint az európai MI-rendszer szereplői között;

-2023–2024-ben közös európai mezőgazdasági adatteret hoz létre az adatok megbízható összegyűjtéséhez és megosztásához 267 . Az adattér lehetőséget teremt arra, hogy a résztvevők mezőgazdasági adatokat osszanak meg. Ezáltal a mezőgazdasági ágazat várhatóan javítani tudja a fenntarthatósági teljesítményét és versenyképességét a termelési és egyéb adatok feldolgozása és elemzése révén, lehetővé téve a termelési megközelítések pontos és testre szabott alkalmazását a gazdaságok szintjén. Ezenkívül az érdekeltek vezetésével készült, mezőgazdasági adatmegosztásra vonatkozó magatartási kódexszel 268 kapcsolatos tapasztalatokat is figyelembe veszi;

-a Horizont Európa keretében 2023–2024-ben létrehozza a mezőgazdasági adatokkal 269 foglalkozó közös programozású európai partnerséget, és közreműködik a munkájában. A partnerség az MI, más digitális technológiák, valamint a térinformatikai és egyéb környezeti megfigyelési adatok használatának támogatására irányul. A tagállamok, valamint a mezőgazdaságot, kutatást és ipart képviselő érdekeltek – köztük a Kopernikusz program és a Föld-megfigyelés közösségének tagjai – tevékenyen részt vesznek benne; valamint

-a Horizont Európa keretében támogat olyan kutatási és innovációs projekteket, amelyek az MI- és robottechnológiák mezőgazdaságban, erdészetben és vidékfejlesztésben való felhasználására kínálkozó lehetőségek megtalálására irányulnak, a lehető legnagyobb mértékben felhasználva az uniós űrinfrastruktúrákból, például a Kopernikusz programból származó adatokat.

A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy:

-a nemzeti tervekben foglaltak szerint maradéktalanul használják ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait az agrár-élelmiszeripari ágazat digitalizálására, például a Digitális Európa program keretében tervezetteken túl további, MI-vel és robotikával foglalkozó tesztelési és kísérleti létesítmények és európai digitális innovációs központok létrehozására az agrár-élelmiszeriparban;

-tevékenyen működjenek közre a mezőgazdasági adatokkal foglalkozó partnerségben; valamint

-mérlegeljék olyan kutatási és innovációs projektek finanszírozását, amelyek az MI- és robottechnológiák mezőgazdaságban, erdészetben és vidékfejlesztésben való felhasználására kínálkozó lehetőségek megtalálására irányulnak.

Következtetések:

A 2018. évi összehangolt terv célkitűzései változatlanul érvényesek, az összehangolt tervben kijelölt általános irányvonal pedig megfelelőnek bizonyult Európa azon törekvésének előmozdításához, hogy a világ vezető régiójává váljon a korszerű, etikus és biztonságos MI fejlesztése és alkalmazása terén, a globális összefüggésben előmozdítva egy emberközpontú megközelítést 270 . A terv végrehajtásának első két éve alapján megerősítést nyert, hogy a tagállamok és a Bizottság közötti együttes fellépések és strukturált együttműködés döntő fontosságú az EU nemzetközi versenyképessége, valamint az MI fejlesztésében és elterjesztésében betöltött vezető szerepe szempontjából.

A következő lépéseknek az együttes fellépések végrehajtására, valamint az uniós ás tagállami szinten indított finanszírozási programok, kezdeményezések és intézkedések széttagoltságának megszüntetésére kell irányulniuk. Ennek megvalósítása érdekében a Bizottság segítséget nyújt az e felülvizsgálatban foglalt intézkedések végrehajtásához, és maga is megteszi ezeket az intézkedéseket. Gyakorlati és végrehajtható iránymutatást nyújt, gondoskodik az együttműködésről, valamint kereteket és pénzügyi eszközöket biztosít az uniós finanszírozási programokon, például a Horizont Európa és a Digitális Európa programon keresztül. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén a tagállamoknak is egyedi lehetősége nyílik arra, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a mesterséges intelligenciából gazdaságuk és közigazgatásuk digitalizálásában.

Konkrétan fogalmazva, a Bizottság a tagállamokkal együttműködve kiemelten ellenőrzi és nyomon követi az összehangolt tervben elfogadott együttes fellépések végrehajtásának haladását. Strukturált, alaposan megtervezett ellenőrzési és nyomonkövetési munkára van szükség, amely dinamikus mechanizmust biztosít az elért haladással kapcsolatos adatok gyűjtéséhez és elemzéséhez. A tagállamokat felkérést kapnak, hogy támogassák a Bizottságot ebben a munkában, és szorosan működjenek együtt vele azáltal, hogy rendszeresen naprakész információkkal, elemzésekkel és jelentésekkel szolgálnak az általuk hozott intézkedésekről és elért haladásról. Bevált módszereket kell megosztaniuk, és intézkedéseket kall javasolniuk a szinergiák fokozására. Ilyen strukturált és élénk párbeszédre van szükség ahhoz, hogy az összehangolt tervben javasolt együttes fellépésekkel elérhetők legyenek a kívánt szinergiák és hozzáadott érték.

Az összehangolt terv felülvizsgálata és az érdekeltektől kapott visszajelzések alapján további intézkedések hozhatók az együttműködés megerősítése és a közös prioritások és kezdeményezések összehangolására az MI terén. Ennek megfelelően az összehangolt terv intézkedéseket javasolt a különböző finanszírozási eszközök között, a nemzeti és uniós szinten hozott intézkedések között, a kutatóközösségek körében, valamint a kutatóközösségek és az ipari szereplők között tapasztalható széttagoltság csökkentése érdekében. E széttagoltság miatt többek között szükségtelen tájékoztatási és ügyleti költségek merülnek fel, kisebb a megtérülés, erőforrások vesznek kárba, és végezetül lehetőségeket mulasztanak el az uniós vállalkozások. A Bizottság a nyilvánossággal, szociális partnerekkel, nem kormányzati szervezetekkel, ipari szereplőkkel, a tudományos közösséggel és nemzeti/regionális hatóságokkal egyeztetve folyamatosan értékeli, hogyan lehet tovább csökkenteni a széttagoltságot.

Következésképpen ez a 2021. évi felülvizsgálat az EU és a tagállamok közötti szoros együttműködésre és az összehangolt terv végrehajtásának első két éve alapján levont tanulságokra épít. Előterjeszti a tagállamok és az EU közötti együttműködés további erősítésére szolgáló fő intézkedéseket. A felülvizsgált terv tehát értékes lehetőséget kínál a versenyképesség fokozására, az innovációs kapacitás bővítésére és a mesterséges intelligencia Unión belüli felelős használatának erősítésére. Az innovatív MI Unión belüli gyors fejlődése és elterjedése hozzájárulhat döntő társadalmi kihívások megoldásához, és felgyorsíthatja a digitális és a zöld átállást egy olyan időszakban, amikor gyors átalakulás zajlik a nemzetközi MI-környezetben.

1. függelék - Ütemterv– fő intézkedések

A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv
2021. évi felülvizsgálata

A Bizottság, illetve a Bizottság és a tagállamok számára javasolt fő intézkedések

Célkitűzések

Erőforrások mozgósítása

 

Az előfeltételek megteremtése

 

 

A fejlődés alakítása

 

 

 

Az EU nemzetközi szerepének előmozdítása

 

 

 

 

2021

2022

2023

2024

2025+

I.

AZ MI FEJLESZTÉSÉHEZ ÉS ELTERJEDÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ELŐFELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE AZ UNIÓBAN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1.

adatmegosztási jogszabályra irányuló javaslat és a közszférabeli nagy értékű adatkészletek további felhasználásáról szóló végrehajtási jogi aktus elfogadása

 

x

 

 

 

 

 

 

 

2.

ipari adatokkal, pereminformatikával és felhőalapú számítástechnikával, valamint mikroelektronikával és processzorokkal foglalkozó európai szövetség létrehozása

x

 

x

x

2. n.é.

 

 

 

 

3.

pályázati felhívások közzététele a DEP, a CEF2 és a HE keretében európai adatterek és az európai felhőegyesítés létrehozására

x

x

 

 

x

x

 

 

 

4.

mikroelektronikai ipari szövetség indítása

x

 

 

x

 

 

 

 

 

5.

pályázati felhívások közzététele a kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó közös vállalkozás és a DEP révén az MI-hez szükséges elektronikai alkatrészek fejlesztésének támogatására

x

 

x

x

x

 

 

 

 

6.

az együttműködési keret további erősítése a mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség és éves MI-közgyűlések szervezése révén

 

 

x

 

 

 

 

 

 

7.

a tagállamok mesterséges intelligenciával és az európai ipar digitalizációjával foglalkozó csoportja által végzett munka kialakítása és fejlesztése

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II.

A KIVÁLÓSÁGNAK KEDVEZŐ KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A LABORATÓRIUMTÓL A PIACIG

 

 

 

 

 

8.

mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó közös programozású európai partnerség létrehozása

x

x

x

x

2. n.é.

 

 

 

 

9.

európai vezető MI-központ létrehozása

 

x

x

x

 

 

X

 

 

10.

MI-vel kapcsolatos pályázati felhívások közzététele a HE keretében

 

 

 

 

x

 

 

 

 

11.

tesztelési és kísérleti létesítményekre vonatkozó pályázati felhívások közzététele a DEP keretében

x

 

x

 

x

 

 

 

 

12.

az európai digitális innovációs központok hálózatának létrehozása

x

 

x

 

x

x

 

 

 

13.

az európai igényalapú MI-platform létrehozása az európai központi MI-eszköztárként

x

x

x

 

 

x

 

 

 

III.

ANNAK BIZTOSÍTÁSA, HOGY AZ MI AZ EMBEREK JAVÁT ÉS HASZNOS TÁRSADALMI CÉLOKAT SZOLGÁLJON

 

 

 

 

 

 

 

 

 

14.

az MI és az adatok használatára vonatkozó etikai iránymutatás kidolgozása a digitális oktatási cselekvési terv keretében

 

x

x

 

 

x

X

 

 

15.

az MI-hez szükséges készségekkel kapcsolatos intézkedésekre, programokra és modulokra vonatkozó pályázati felhívások közzététele a DEP keretében

 

 

x

 

x

x

 

 

 

16.

MI-vel kapcsolatos intézkedések és projektek támogatása a Skłodowska-Curie-program keretében

 

x

x

 

x

 

 

 

 

17.

javaslattétel a megbízható MI horizontális keretére vonatkozó jogalkotási intézkedésre

 

x

x

x

2. n.é.

 

 

 

 

18.

javaslattétel az uniós és nemzeti felelősségi keret módosításaira

 

x

x

x

x

 

 

 

 

19.

javaslattétel a hatályos biztonsági jogszabályok felülvizsgálatára

 

x

x

x

 

 

 

 

 

20.

a megbízható és fenntartható MI-ről szóló nemzetközi párbeszédek előmozdítása

 

 

 

x

 

 

 

 

 

21.

nemzetközi MI-szabványok meghatározásának, ezen belül az MI-követelmények európai szabványalkotó szervezetekkel közös kidolgozásának támogatása

 

x

 

x

 

 

 

 

 

IV.

STRATÉGIAI VEZETŐ SZEREP KIALAKÍTÁSA A NAGY HATÁSÚ ÁGAZATOKBAN

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az MI mozgósítása az éghajlat- és környezetvédelem terén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

22.

fenntartható MI-megoldások fejlesztésére vonatkozó pályázati felhívások közzététele a HE keretében

 

 

 

 

 

x

 

 

 

23.

az európai zöld megállapodás közös adatterének létrehozására vonatkozó ütemterv készítése

x

 

 

 

2. n.é.

 

 

 

 

24.

a bolygó MI-vel támogatott digitális szimulációjának kifejlesztése az „Irány a Föld” kezdeményezés keretében

x

 

 

x

3. n.é.

 

 

 

 

25.

az MI negatív környezeti hatásának feltárására és mérésére használható fő teljesítménymutatók vizsgálata

 

 

x

 

 

 

 

 

 

 

A következő generációs MI felhasználása az egészségügy fejlesztésére

 

 

 

 

 

 

 

 

 

26.

infrastruktúra létrehozása a jó minőségű orvosi képeket tartalmazó európai adatbázisok összekapcsolásához

x

 

 

 

 

x

 

 

 

27.

európai egészségügyi adattér létrehozása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

28.

klinikai igényeket kielégítő, keresletvezérelt, MI-vel működő megoldásokra vonatkozó pályázati felhívások közzététele a HE keretében

 

 

x

 

x

 

 

 

 

 

Európa vezető helyének megőrzése: A robotikának az MI világában betöltött szerepére vonatkozó stratégia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

29.

robotikával kapcsolatos pályázati felhívások közzététele a DEP és a HE keretében a következő generációs, MI-vel működő robotika fejlesztéséért

x

x

x

x

 

x

 

 

 

30.

robotikára szakosodott szakpolitikai megfigyelőközpont létrehozása a robotikai stratégia támogatása érdekében

 

 

x

 

 

x

 

 

 

31.

a szabályozási akadályok vizsgálata

 

x

 

 

x

x

 

 

 

 

A közszféra úttörő szerephez juttatása az MI használatában

 

 

 

 

 

 

 

 

 

32.

közbeszerzési adattér kialakítása

x

x

x

 

x

 

 

 

 

33.

a mesterséges intelligencia közszférabeli elfogadását célzó program indítása

 

 

x

 

x

 

 

 

 

34.

az MI-vel működő városi digitális ikermodellek bevezetésének és kiterjesztésének elindítása

 

 

x

 

4. n.é.

 

 

 

 

 

Az MI alkalmazása a bűnüldözés, a migráció és a menekültügy terén

 

 

 

 

 

 

 

 

 

35.

bűnüldözési célú közös európai biztonsági adattér létrehozása

x

x

x

x

 

1. n.é.

 

 

 

36.

finanszírozás biztosítása az ENSZ Régióközi Bűnügyi és Igazságügyi Kutató Intézetének a bűnüldöző hatóságoknak szóló nemzetközi segédanyag kidolgozására irányuló projektjéhez

 

 

x

x

1.n.é.

 

 

 

 

 

A mobilitás biztonságosabbá tétele és az általa okozott szennyezés csökkentése MI-vel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

37.

javaslattétel a mesterséges intelligenciával kapcsolatos mobilitási ütemtervre

 

x

 

 

x

 

 

 

 

38.

együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitással foglalkozó közös programozású európai partnerség létrehozása

x

x

x

 

 

 

 

 

 

 

Az MI támogatása a fenntartható mezőgazdaság érdekében

 

 

 

 

 

 

 

 

 

39.

mezőgazdasági adatokkal foglalkozó európai köz-magán társulás létrehozása

x

x

 

 

 

 

x

x

 

40.

mezőgazdasági adattér létrehozása

x

x

 

 

 

 

x

x

 

x

kezdő időpont, a jelölt évben jelenik meg az első pályázati felhívás vagy indul program

Az összehangolt terv fejezetei nyújtanak teljes körű tájékoztatást a tervezett intézkedésekről

2. n.é.

kezdő időpont, a jelölt negyedévben jelenik meg az első pályázati felhívás vagy indul program

HE = Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogram

 

Folytatódó intézkedés

DEP = Digitális Európa finanszírozási program digitális technológiák fejlesztéséhez

 

Nincs tervezett intézkedés


   

271 2. függelékA nemzeti stratégiák és MI-beruházások elemzése 

1.A nemzeti stratégiák áttekintése 

1. táblázat
Nemzeti MI-stratégiák, EU tagállamok és Norvégia (az eredeti elfogadás dátuma szerint)

Forrás: Mesterségesintelligencia-figyelő – Európai Bizottság 272 .

Összesen 19 tagállam (legutóbb Spanyolország és Lengyelország, 2020 decemberében), valamint Norvégia fogadott el stratégiát. A tagállamok egy része (például Finnország, Ciprus és Németország) már felülvizsgálta és naprakésszé tette eredeti stratégiáját 273 .

A nemzeti MI-stratégiák és támogató politikák stratégiai megközelítés, a javasolt intézkedések részletessége és az ágazati orientáció tekintetében különböznek egymástól.

A tagállamok nemzeti MI-stratégiájuk kidolgozása során eltérő megközelítéseket követtek, így a sokféle szakpolitikai kezdeményezést magában foglaló, magas politikai szintű ernyőstratégiától a konkrét intézkedéseket tartalmazó és külön költségvetési keretösszeggel rendelkező operatív stratégiáig különféle megoldások születtek.

Például a német MI-stratégia 2020-ban naprakésszé tett változata az MI terén bekövetkezett új fejlemények figyelembevételével készült, kezdeményezései öt cselekvési területre összpontosulnak, és 87 intézkedéssel bővült, amelyeket a szövetségi kormány 2022-ig végre kíván hajtani. A Covid19-válság utáni helyreállításra irányuló német csomag részeként a német szövetségi kormány vállalta, hogy 2025-ig kétmilliárd euróval ötmilliárd euróra növeli az MI finanszírozására szánt keretet. 274 Észtország stratégiája átfogó áttekintést nyújt a meglévő és a javasolt szakpolitikai intézkedésekről, azok célkitűzéseivel, határidőivel és előzetes költségvetésével együtt. Spanyolország stratégiájában harminc intézkedést javasol hat cselekvési területen, jelentős finanszírozást biztosítva a vállalkozásoknak támogatás és köz-magán kockázati tőke formájában. A stratégia emellett zöld MI-programot is előirányoz hatékony algoritmusok fejlesztésének és környezeti problémák megoldására való felhasználásának támogatása céljából.

A tagállamok egy része más digitalizációs stratégiákba foglalt az MI fejlesztésének és elterjedésének támogatására irányuló intézkedéseket. Például a bolgár mesterségesintelligencia-fejlesztési koncepció a „Bulgária digitális transzformációja (2020–2030)” című, 2020. júliusban elfogadott nemzeti stratégiai dokumentumon alapul, és az egyes ágazati stratégiákban az MI fejlesztésére és elterjesztésre vonatkozóan előirányzott intézkedések figyelembevételével készült. Az előkészületben lévő belga nemzeti stratégia három regionális stratégiából áll össze (a Belgiumon belüli hatáskörmegosztásnak megfelelően). A regionális stratégiák saját célterületekkel és prioritásokkal rendelkeznek, ezekhez párosulnak a szövetségi célterületek és prioritások.

A nemzeti szakpolitikák között a cselekvés szempontjából kiemelt ágazatok tekintetében is különbségek vannak. Egyes tagállamok (például Málta és Szlovákia) horizontális megközelítést alkalmazott, és nem jelölt meg konkrét kiemelt ágazatokat. Más tagállamok azokra a gazdasági ágazatokra összpontosítottak, amelyek jelentős növekedési potenciállal rendelkeznek, vagy versenyelőnyt kínálnak: például Franciaország és Olaszország a gazdasága számára fontos, jól meghatározott ágazatok széles körére vonatkozóan adott meg intézkedéseket. A nemzeti MI-stratégiákban leggyakrabban szereplő ágazatok közé tartozik a feldolgozóipar, az egészségügy, a mezőgazdaság, a közigazgatás, a közlekedés, a logisztika, az oktatás és az energetika. Az MI alkalmazása szempontjából leggyakrabban felmerülő ágazatok mellett több tagállam is tervez intézkedéseket végrehajtani például a tengerhasznosítási ágazatban (Ciprus), az időjárás-előrejelzésben (Németország), a művészet és kultúra terén (Olaszország), a biológiai sokféleség kapcsán (Portugália), az igazságügyben (Lettország) és a divatiparban (Spanyolország). Néhány tagállam az MI bevezetése során nagyon szűk területre összpontosít egy adott ágazat, például az energetika (Litvánia) vagy a vízügy (Hollandia) előtérbe helyezésével.

2.Kitekintés – előkészületben lévő nemzeti intézkedések

Ausztria a végső politikai egyeztetéstől függően előreláthatólag 2021 második negyedévének végén teszi közzé a stratégiáját. A stratégia a megbízható MI-re vonatkozó európai követelményeknek megfelelően határoz meg keretfeltételeket az MI sikeres, felelős és biztonságos használatára az élet minden területén. Az osztrák stratégia célkitűzései a mesterséges intelligencia uniós alapjaival, célkitűzéseivel és együttes fellépéseivel szoros összhangban és általános egyetértésben születnek. A legfontosabb célterületek közé tartozik a (jogi, etikai) szabályozási keret, az MI biztonsága és védelme, a szabványalkotás, az MI-infrastruktúra, az adatok felhasználása és megosztása, a kutatás, fejlesztés és innováció feltételei, az MI átadása és elterjedése, az oktatási, kutatási és üzleti körök közötti párbeszéd, a társadalmi párbeszéd és a tájékoztatás, valamint az MI közszférabeli használata.

Belgium: három regionális stratégiát és MI-programot fogadtak el és vezettek be a 2017–2019 közötti időszakban. 2020 júniusában minden belga szerv jóváhagyta az MI-re vonatkozó közös nemzeti cselekvési terv meghatározásáról szóló jelentést. Mivel e terv elfogadása kiemelten fontos a szövetségi kormány számára, hamarosan ez irányú egyeztetések indulnak az összes illetékes hatóság részvételével. A cél olyan következetes szakpolitikai keret kialakítása, amely elősegíti szinergiák kialakulását a különböző szakpolitikai területek között és illetékes szervek körében. 

Bulgária: a minisztertanács 2020 decemberében fogadta el a nemzeti stratégiai dokumentumot (Bulgária 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó mesterségesintelligencia-fejlesztési koncepciója).

Horvátország tervezetet készített a 2021–2025 közötti időszakra vonatkozó nemzeti mesterségesintelligencia-fejlesztési tervről. A nemzeti tervet kidolgozó munkacsoport konkrét intézkedések megfogalmazásával véglegesíti a dokumentumot, ami várhatóan 2021 végére fejeződik be. A nemzeti terv kidolgozása során figyelembe vették a legfontosabb uniós szintű stratégiai dokumentumok, vagyis a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv és a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv iránymutatásait.

Csehország az új összehangolt terv szerint teszi majd naprakésszé a nemzeti MI-stratégiáját.

Dánia jelenleg mérlegeli, mi a legjobb módja annak, hogy a hatályos, 2019-ben készült nemzeti MI-stratégiájával foglalkozzon, és szükség esetén felülvizsgálja azt.

Az észt stratégia 2021 júliusában fejeződik be. Észtország 2021-ben felülvizsgálja és naprakésszé teszi. A stratégia felülmúlta a várakozásokat, Észtországban ugyanis széles körben bevezették és használják a mesterséges intelligenciát: több mint ötven használati eset tanúskodik az MI bevezetéséről a közszférában. Az MI használatának gyakoribbá válása mellett az MI-vel kapcsolatos kompetenciák/készségek is jelentősen fejlődtek. Azonban vannak még megoldandó és további munkát igénylő jogalkotási kérdések, ilyen például az elavult normák kivezetése a közigazgatási eljárások automatizálásának lehetővé tétele érdekében.

Finnország 2020 novemberében indította el naprakésszé tett nemzeti MI-programját. Az „MI 4.0” program támogatja az MI- és más digitális technológiák fejlesztését és bevezetését a vállalkozásoknál, különösen azoknál a kkv-knál, amelyek főként ipari tevékenységet folytatnak.

Franciaország 2018-ban indította el a francia nemzeti MI-stratégia első szakaszát három évre 800 millió EUR költségvetéssel. Nagy hangsúlyt fektet (a kiadások egyharmadát fordította) a kutatás élénkítésére, amit jól mutat a „3IA” interdiszciplináris intézmények létrehozása, a 180 PhD-fokozat megszerzéséhez nyújtott többletfinanszírozás és a petaszintű szuper-számítástechnikai létesítmény megnyitása. E stratégia második szakaszának (2021–2022) fő prioritásai közé tartozik beágyazott és megbízható MI fejlesztése létfontosságú rendszerekhez a nemzeti ipari bázis erősítése érdekében, egyúttal felgyorsítva a digitális és ökológiai átállást a vállalatok körében az MI révén. Az MI-vel kapcsolatos oktatás és átképzés szintén fontos irányvonal.

Németország 2020 decemberében tette naprakésszé stratégiáját. A felülvizsgálat keretében időközi egyenleget vont, számba vette a nemzeti, európai és nemzetközi szinten történt lényeges fejleményeket, és 2022-ig végrehajtandó konkrét intézkedéseket határozott meg. A naprakésszé tételről szóló jelentés a következő cselekvési területekkel foglalkozik: kutatás, tudás és szakértelem, átadás és alkalmazás, szabályozási keret és társadalom. Emellett új kezdeményezések is indulnak, amelyek a fenntarthatóságra, a környezet- és éghajlatvédelemre, a járványkezelésre és a nemzetközi/európai együttműködésre irányulnak.

Görögország tovább dolgozott a nemzeti MI-stratégia véglegesítésén, és arra számít, hogy 2021. április végére készül el vele. A görög Digitális Kormányzási Minisztérium a stratégia felelőse és koordinátora. Az ütemezést a Covid19 miatti lezárások következtében kialakult helyzethez és a görög kormány 2021. januári reformjához igazodva alakították ki.

Magyarország 2020 szeptemberében tette közzé MI-stratégiáját, amely a Magyarországi MI Koalíció tagszervezeteitől kapott észrevételeken alapul. A stratégia átfogó megközelítés kialakítására irányul a teljes MI-értékláncban, így a céljai közé tartozik a magyar adatgazdaság fejlesztése, a széles körű oktatási és képzési tevékenységek folytatása, az MI-megoldások elterjedésének ösztönzése (a magánszektorban és a közszférában egyaránt), valamint olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyensúlyt teremt a biztonság és az innováció között. Az ágazati célokat az érintett – tehát mezőgazdasági, közlekedési, egészségügyi és közigazgatási – szereplők közötti többoldalú együttműködésre támaszkodva valósítják meg.

Írország a szükséges feltételek teljesülésétől függően előreláthatólag 2021 második negyedévében teszi közzé a stratégiáját. A legfontosabb célterületei közé tartoznak az MI-vel kapcsolatos társadalmi lehetőségek és kihívások; az MI elfogadásának előmozdítása az ír vállalkozások körében; az MI közszférabeli használata; a stabil MI-innovációs ökoszisztéma; oktatás, készségek és tehetségek az MI terén; támogató adat-, digitális és távközlési infrastruktúra, valamint az irányítási és szabályozási keret (ezen belül az emberi jogok, az etika és a szabványok).

Lettország a 2020. februárban közzétett stratégiáját hajtja végre. A jelenleg tervezett főbb kezdeményezések közé tartozik az MI-re összpontosító digitalizáció, a gépi fordítási rendszerek új nyelvpárokkal való bővítése, készségfejlesztés a természetesnyelv-feldolgozás terén, elemző gépi tanulási eszközök bűnügyi nyomozásban való használata, valamint MI-alapú proaktív szolgáltatási modell fejlesztése a polgárok számára.

Litvánia jelenleg mérlegeli a hatályos, 2019-ben készült nemzeti MI-stratégiájának felülvizsgálatát és szükség esetén naprakésszé tételét. Beruházási intézkedéseket terveznek az MI-ben használandó nyelvi források fejlesztésének támogatása, valamint támogatási programok kialakítása MI-vel foglalkozó induló innovatív vállalkozások és MI-átalakításokat végző vállalkozások számára.

Luxemburg 2019 novemberében projektfelhívást tett közzé, amelyre minisztériumok nyújthatták be ötleteiket olyan MI-alapú kezdeményezésekkel kapcsolatosan, amelyek segítségével optimalizálhatják vagy bővíthetik szolgáltatásaikat. A felhívásra összesen tizennégy projekt érkezett hét közigazgatási szervtől: hat nyertes csapat részesült forrásokban projektje elindításához, amihez a közbeszerzésre, a tervezésre és a szolgáltató kiválasztására vonatkozó iránymutatást is kapott. A hat–kilenc hónapos fejlesztés után készülő koncepcióigazolások és minták alapján dől el, hogy megvalósulnak-e a projektek. A döntősöket emellett adatokkal és technológiával foglalkozó jogi szakértőkből álló csapat értékelte és segítette. Ez a tanulási tapasztalat maradandó értéket teremt Luxemburg közigazgatása számára. 2021 elején második felhívást tettek közzé. Emellett az „Elements of AI” (Az MI elemei) című ingyenes tanfolyam hivatalosan is elérhetővé vált Luxemburgban. A stratégia másik fontos elemeként 2020 végén elindult az MI-ről szóló nyilvános konzultáció, amelynek eredményeit 2021 áprilisában mutatják be.

Hollandia az MI-re vonatkozó nemzeti stratégiai cselekvési tervében foglalt intézkedéseket hajtja végre. Ezt követően 2021 második negyedévében átfogóan naprakésszé teszi a digitalizációra (és az MI-re) vonatkozó nemzeti stratégiát. Az emberközpontú MI-vel, az élénk kutatási és innovációs ökoszisztémával (köz-magán társulás), a humán tőkével, a nemzetközi együttműködéssel, az MI bevezetésével (kkv-k) és alkalmazási lehetőségeivel (közszférabeli felhasználás, intelligens ipar), valamint az MI társadalmi kihívások (egészségügyi, energetikai átállás, mezőgazdaság, mobilitás) megoldására való felhasználásával kapcsolatos követelményekre összpontosít.

Lengyelország 2020 decemberében fogadta el a mesterséges intelligencia Lengyelországban 2020-tól történő fejlesztésére irányuló politikát. A politika a társadalmat, az oktatást, a tudományt, az üzleti életet, a közügyeket és a nemzetközi kapcsolatokat érintő intézkedések végrehajtására irányul, egyúttal stratégiai célkitűzése az emberi méltóság védelme és a tisztességes versenyfeltételek nemzetközi versengésben való támogatása. Lengyelország létrehozza a megbízható MI etikai keretét, és bevezeti az etikai, jogi, műszaki-üzemeltetési és nemzetközi szempontból jól működő lengyel MI-ökoszisztémát biztosító mechanizmust. Lengyelország a digitális ügyek minisztereként eljáró miniszterelnök felügyelete alatt létrehozta az összehangolt irányítási központot. A központot az MI-politika érvényesítésével foglalkozó munkacsoport, MI-vel foglalkozó eseti tudományos bizottság, nemzetközi MI-politikai megfigyelőközpont, jogi munkacsoport és digitalizációval foglalkozó minisztériumi bizottság alkotja.

Románia több intézkedést is tett a nemzeti MI-politikai keret kidolgozása és létrehozása érdekében. 2020-ban uniós finanszírozású projektet indított, hogy nemzeti keretet alakítson ki az MI terén a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozóan. Az MI-keret olyan szempontokkal foglalkozik majd, mint az oktatás és a készségek fejlesztése az MI-terén, az MI-vel kapcsolatos kutatás, fejlesztés és innováció fokozása a tudományos és az ipari területen egyaránt, az MI-infrastruktúrák fejlesztésével kapcsolatos együttműködés erősítése, az etikus MI-re és az adatvédelemre vonatkozó paraméterek elfogadása bevált módszerek szintjén, valamint e pillérek kiberbiztonsági prioritásai közötti átfedés. Ehhez a törekvéshez szükség lesz kormányzati, tudományos és magánszektorbeli szakértelemre, valamint technológiai és jogi tanácsadási szolgáltatások támogatására, hogy létrejöjjön az MI-re vonatkozó nemzeti stratégiai keret. A célkitűzés 2021–2022-ben valósul meg.

Szlovákia az összehangolt terv felülvizsgált változatának fényében teszi majd naprakésszé a cselekvési tervében foglalt, MI-vel kapcsolatos intézkedéseket. 

Szlovénia a 2020–2025 közötti időszakra vonatkozó nemzeti MI-program elfogadásának utolsó szakaszánál tart. A program célja, hogy a több mint negyven éve tartó nemzeti MI-kutatási tevékenységek keretében összegyűlt MI-kutatási ismereteket rendelkezésre bocsássa új innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztéséhez hat kiemelt területen, a teljes innovációs életciklust felölelje, és olyan élénk nemzeti ökoszisztémát hozzon létre, amely megfelelő tájékozottságról, készségekről és bizalomról gondoskodik az MI terén. A nemzeti MI-programnak tíz stratégiai célja van, és az elérésükre irányuló konkrét intézkedéseket is tartalmaz. Többek között a kutatás, az innováció és a megvalósítás közvetlen támogatására; az MI-vel kapcsolatos innovációhoz és az MI elterjedéséhez szükséges élénk ökoszisztéma kialakításának támogatására; a megfelelő digitális készségek biztosítására; a hatékony szabályozásra; a közbizalomra; valamint a megfelelő nemzetközi együttműködésre irányulnak.

Spanyolország 2020 decemberében elfogadott, 2021–2023 közötti időszakra vonatkozó spanyol nemzeti MI-stratégiája arra irányul, hogy az MI használata révén előmozdítsa a spanyol jóléti állam konszolidálását, egyúttal biztosítsa az innovációhoz és a technológiai fejlődéshez szükséges adatokat és eszközöket. A stratégia átfogó megközelítést irányoz elő, amellyel megfelelő készségek és megbízható keret biztosítása révén felkészíthető a társadalom az MI által előidézett forradalmi változásra, a kutatóközösség pedig képessé tehető olyan innovatív megoldások létrehozására, amely végeredményben beépülhetnek az értékláncokba, így bevezethetők a kkv-knál. A stratégia egyik fő elemét, a fenntarthatóságot zöld MI-program támogatja, amelynek célja az algoritmusok hatékonnyá tétele és környezeti problémák megoldására való felhasználása.

Svédország olyan stratégián dolgozik, amely lehetővé teszi a nyílt adatok biztonságosan hozzáférhetővé tételét és az adatok stratégiai erőforrásként való felhasználását az adatvédelemre és a magánélet tiszteletben tartására vonatkozó szabályok betartása mellett, valamint azon feltevés alapján, hogy az adatok az MI-ben és más digitális innovációban rejlő lehetőségek kiaknázásának alapvető előfeltételét jelentik. Ezt a stratégiát 2021-ben teszik közzé, és fontos kiegészítő eleme lesz az előzőleg közzétett nemzeti MI-stratégiának.

Norvégia 2020 januárjában tette közzé stratégiáját. A stratégia olyan, az MI szempontjából fontos témakörökkel foglalkozik, mint az adatok és az adatgazdálkodás, a nyelvi források, a kommunikációs és számítástechnikai infrastruktúra, a kutatás és a felsőoktatás, a készségek, valamint az MI által vezérelt innováció a közszférában és a magánszektorban egyaránt. A stratégia etikai elveket határoz meg a megbízható MI Norvégiában történő fejlesztésére és használatára vonatozóan. A stratégia kedvező fogadtatásban részesült, a kormány pedig azon dolgozik, hogy továbbvigye a stratégia számos szakpolitikai kezdeményezését. Jelentős mérföldkő volt az MI-szabályozói tesztkörnyezet elindítása az adatvédelmi hatóság közreműködésével 2020 decemberében. Az adatok és az adatokhoz való hozzáférés szintén a prioritások közé tartozik, a kormány pedig 2021 márciusában az adatvezérelt gazdaságról szóló fehér könyvet terjesztett a parlament elé.

Svájc nem rendelkezik külön MI-stratégiával. A 2020 szeptemberében elfogadott új, „Digitális Svájc” című stratégia azonban foglalkozik az MI alkalmazásának néhány szempontjával. Ezenkívül a svájci kormány 2020 novemberében külön MI-iránymutatást fogadott el azzal a céllal, hogy általános orientációs keretet adjon a szövetségi közigazgatás és a közigazgatási feladatokat ellátó szervek számára, és következetes MI-politikáról gondoskodjon. A tervek között szerepel ezen iránymutatás alkalmazásának rendszeres értékelése és továbbfejlesztése.

3.A tagállamok beruházásai az MI terén

Számos nemzeti MI-stratégia becsléseket ad a szükséges beruházásokra, vagy tételes költségvetést különít el konkrét intézkedésekre. Az összegek jelentős eltéréseket mutatnak, és nehezen hasonlíthatók össze, mivel időtáv és terjedelem tekintetében különféleképpen tüntetik fel őket. Az alábbi adatok támpontként szolgálnak az elkülönített források nagyságrendjére nézve:

-A német kormány eredetileg 3 milliárd eurót különített el a német stratégia 2019–2025 közötti végrehajtására; ez az összeg immár 5 milliárd EUR-ra emelkedett.

-A francia kormány 2022 végéig 1,5 milliárd EUR-t fordít MI fejlesztésére.

-Dánia 200 millió DKK-t (hozzávetőlegesen 27 millió EUR-t) különített el olyan beruházási alap létrehozására, amely támogatja az MI tesztelését, méretezését és közszférában való elterjedését, különös tekintettel az egészségügyre, a közigazgatásra és a zöld átállásra.

-Spanyolország 600 millió EUR-t különített el a 2021–2023 közötti időszakra, és várhatóan 3,3 milliárd EUR-t mozgósít magánberuházások formájában. A 2021. év költségvetése 330 millió EUR.

-Svédország innovációs ügynöksége, a Vinnova 2020-ban 675 millió svéd koronával (hozzávetőlegesen 67,5 millió euróval) finanszírozott MI-projekteket. A Vinnova közreműködésével finanszírozott MI-projektek összértéke 1,35 milliárd SEK (hozzávetőlegesen 135 millió EUR) volt, ennek 50 %-át tehette ki magánfinanszírozás vagy egyéb nemzeti programokból származó finanszírozás. A 2024-ig tartó időszakra vonatkozó nemzeti innovációs és kutatási költségvetésben legalább 550 millió SEK-t (hozzávetőlegesen 55 millió EUR-t) rendeltek a digitális technológiákkal és az MI-vel, valamint a használatával és társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatásra és innovációra.

-A holland stratégia az egyik mellékletében szerepel, hogy az MI-innovációra és -kutatásra szánt éves kormányzati költségvetés megközelítőleg 45 millió EUR. 2019-ben 64 millió EUR volt ez a költségvetés. 2020-ban Hollandia további 23,5 millió EUR-val finanszírozta a Holland MI Koalíció köz-magán társulást. 2021 áprilisában beruházási program részesült támogatásban, hogy messzemenőkig kiaknázza a holland gazdaság és társadalom számára az MI-ben rejlő lehetőségeket. Ehhez további 276 millió EUR-t ruház be a következő években.

-A finn kormány különböző kiemelt szakpolitikákra vonatkozóan közöl beruházási összegeket: például 100 millió eurót különített el négy évre a vállalkozásoknak szóló MI-programra. A Mesterséges Intelligencia Finn Központja 8,3 millió EUR támogatásban részesült a kiemelt területek 2019–2022 közötti finanszírozása keretében.

-Szlovénia a nemzeti MI-programjának tervezete szerint 2025-ig 110 millió EUR összegű állami forrást különít el beruházási célra az MI-stratégiai célitűzések megvalósítása érdekében.

-A nemzeti MI-stratégia 2019-es elfogadása óta a Cseh Köztársaság Technológiai Ügynöksége, a Cseh Tudományos Alapítvány (nemzeti költségvetési források) és más szervezetek több projektet is támogattak 120 millió EUR összértékben.

(1)      A Bizottság közleménye – A mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv (COM(2018) 795 final).
(2)      Az MI-vel kapcsolatos európai megközelítést – ezen belül az MI fejlesztésének és elterjedésének előmozdítására irányuló uniós törekvések alapjául szolgáló értékeket – az Európai Bizottság Mesterséges intelligencia Európa számára című közleménye (COM(2018) 237 final) és a Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és bizalom európai megközelítése (COM(2020) 65 final) határozza meg.
(3)      Az összes tagállam és Norvégia által aláírt, mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködésről szóló nyilatkozat , 2018. április.
(4)      E dokumentum mindegyik fejezete a 2018. évi összehangolt terv elfogadása után uniós szinten elfogadott intézkedések és programozási dokumentumok rövid áttekintésével kezdődik.
(5)      Emellett más uniós finanszírozási eszközök, például kohéziós politikai programok is léteznek, amelyek szempontjából előnyös lehet az MI-technológiák fejlesztése és elterjedése. A Bizottság kész technikai támogatást nyújtani a tagállamoknak a technikai támogatási eszközzel, hogy segítsen a nemzeti stratégiáik felülvizsgálatában és naprakésszé tételében. Lásd a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 10-i (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).
(6)      A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz az uniós költségvetésből finanszírozott eddigi legnagyobb ösztönzőcsomag. Példa nélküli, 672,5 milliárd EUR összértékű kölcsönök és vissza nem térítendő támogatások formájában nyújt előre ütemezett pénzügyi támogatást a tagállamoknak a helyreállítás döntő fontosságú kezdeti éveiben. E finanszírozás 20 %-át „digitális célra” javasolt fordítani. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz életciklusa során akár 134 milliárd eurót kitevő, „digitális célra előirányzott kiadás” döntő fordulatot hozhat a beruházások élénkítésében, például az adat-, felhő- és számítástechnikai infrastruktúrák kiépítése, a kutatási kiválóság előmozdítása, az innováció, a tesztelés és a kísérletezés támogatása, valamint az eszköz közigazgatási szervek és vállalkozások általi igénybevételének fokozása terén.
(7)      Például a természetesnyelv-feldolgozás (az MI egyik leggyorsabban fejlődő területe) terén a legnagyobb modellek mérete több mint 1 500-szeresére nőtt (a paraméterek száma 2018-ban 100 millió volt, 2020-ban pedig elérte a 175 milliárdot; forrás: stateof.ai 2020 jelentés ) . Az MI-technológiák terén zajló fejlesztések a teljes digitális ellátási láncot érintik. Új alkatrészek (például továbbfejlesztett grafikus feldolgozóegységek and neuromorf chipek), új számítástechnikai fogalmak (perem- és adatvezérelt informatika), új adatinfrastruktúrák és új alkalmazások alakulnak ki és jelennek meg a piacon.
(8)      Az MI-technológiákat használó vállalkozások száma világviszonylatban 270 %-kal nőtt az elmúlt négy évben, csak az elmúlt évet tekintve pedig megháromszorozódott. Gartner, Gartner survey shows 37 per cent of organisations have implemented AI in some form (A Gartner felmérése szerint a szervezetek 37 százaléka alkalmaz MI-t valamilyen formában), 2019.
(9)      Lásd például: az Európai Parlament Kutatószolgálata, Európa kétbillió eurónyi hozadéka: Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségek feltérképezése, 2019–2024 . A közelmúltban készült, „A mesterséges intelligencia, a robotika és a kapcsolódó technológiák etikai szempontjainak európai keretrendszere: európai hozzáadott érték értékelése” című, európai hozzáadott értéket elemző tanulmány szerint csak a közös uniós MI-etikai keretnek köszönhetően (a tagállamok által külön-külön hozott intézkedésekkel szemben) akár 294,9 milliárd EUR-val bővülhetne a GDP és 4,6 millió új munkahely jöhetne létre 2030-ig (Evas, T., az Európai Parlament Kutatószolgálata, 2020).
(10)       Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése (COM(2020) 65 final).
(11)      Az MI-technológiák egyre nagyobb hatással vannak az összes gazdasági ágazatra. Az összehangolt terv mostani 2021. évi felülvizsgálata azt javasolja, hogy az együttes fellépéseknek hat szakpolitikai területre kell összpontosulniuk. A szakpolitikai területek kiválasztása a nemzeti MI-stratégiák elemzésén, kétoldalú egyeztetéseken, a tagállamok javaslatain, valamint az MI elterjedéséről és a piaci fejleményekről rendelkezésre álló bizonyítékokon alapul. Az összehangolt terv további módosításai során mérlegelni kell, hogy további területeken is szükség van-e együttes fellépésekre.
(12)      A Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló 2020. évi fehér könyvben  (COM(2020) 65 final) és a mesterséges intelligenciáról szóló 2018. évi összehangolt tervben   (COM(2018) 795 final) vállalta, hogy javaslatot tesz a tagállamoknak az összehangolt terv felülvizsgálatára.
(13)      Minden intézkedésnek maradéktalanul meg kell felelnie az uniós versenyjogi – különösen az állami támogatásokra vonatkozó – szabályoknak.
(14)      A Tanács 2019. februári következtetéseiben szintén erre ösztönöz (az Európai Unió Tanácsa, Következtetések a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervről , 6177/19, 2019. február 11.).
(15)      Lásd e dokumentum 1. függelékét és a Közös Kutatóközpont előkészületben lévő mesterségesintelligencia-figyelő jelentését a nemzeti MI-stratégiákról (2021).
(16)      A mesterségesintelligencia-figyelő ismertetése a soron következő, „A végrehajtott intézkedések áttekintése” című szakaszban olvasható.
(17)      A tagállamok az (EU) 2021/240 rendeletben foglaltak szerint technikai támogatást vehetnek igénybe a technikai támogatási eszköz révén, amely segítséget nyújt a nemzeti stratégiáik felülvizsgálatához és naprakésszé tételéhez.
(18)      Lásd még a köz-magán társulásokhoz és a kutatási kiválósághoz kapcsolódó második cselekvési területet.
(19)

     Ez a szakasz a főbb intézkedésekkel foglalkozik. A Bizottság emellett számos alkalommal szervezett az MI-vel foglalkozó szakmai műhelytalálkozót különféle érdekképviseleti csoportok szakértőinek részvételével. E műhelytalálkozók eredményeiről többek között a kiválósági ökoszisztémákról és a bizalomról szóló, 2020. októberi online konferencia keretében folytatódott a vita.

(20)       A mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoport tájékoztató weboldalát (2020. november).
(21)       A megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatás (2019) . Ez az iránymutatás hét fő követelményt javasolt, amelyek teljesülése esetén az MI-rendszerek megbízhatónak minősülhetnek. Külön értékelési lista segít annak ellenőrzésében, hogy maradéktalanul teljesülnek-e a következő fő követelmények: 1. emberi cselekvőképesség és emberi felügyelet; 2. műszaki stabilitás és biztonság; 3. adatvédelem és adatkormányzás; 4. átláthatóság; 5. sokféleség, megkülönböztetésmentesség és méltányosság; 6. társadalmi és környezeti jóllét; valamint 7. elszámoltathatóság.
(22)       A megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó szakpolitikai és beruházási ajánlások (2020).
(23)      A csoport a vállalkozásokkal és más érdekeltekkel folytatott alapos egyeztetést és vizsgálatot követően 2020 júliusában közzétette a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó értékelési listát az önértékeléshez (2020). Ez az önértékelési eszköz a mesterséges intelligenciára vonatkozó uniós elveket ülteti át az MI fejlesztőinek és alkalmazóinak iránymutatást nyújtó ellenőrzőlistába.
(24)       A digitális transzformáció uniós munkaerőpiacokra gyakorolt hatásával foglalkozó magas szintű szakértői csoport jelentése (2019. április).
(25)       A mesterséges intelligencia és más, újonnan megjelenő digitális technológiák iránti felelősség , zárójelentés (2019).
(26)       Ethics of Connected and Automated Vehicles (Az összekapcsolt és automatizált járművek etikai kérdései), független szakértői jelentés (2020. június).
(27)       A mesterséges intelligenciával foglalkozó európai magas szintű légi közlekedési munkacsoport .
(28)      Közlemény –  Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása (COM(2020) 789 final).
(29)

     A belügyi területen alkalmazott mesterséges intelligenciával foglalkozó (2020-ban létrehozott) szakértői csoport gondoskodik arról, hogy a tagállamok és a schengeni társult országok hatóságai rendszeresen folytassanak párbeszédet és eszmecserét.

(30)      Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) multidiszciplináris eseti kiberbiztonsági szakértői csoportja az MI-vel kapcsolatos témakörökkel foglalkozott . A mesterséges intelligencia kiberbiztonsági kihívásai: a mesterséges intelligencia fenyegetettségi helyzete című, 2020 decemberében közzétett jelentés hangsúlyozta, hogy gondoskodni kell az MI-rendszerek külső kiberbiztonsági kockázatokkal és visszaélésekkel szembeni védelméről, de egyúttal arra is rámutatott, hogy egyre több lehetőség kínálkozik a kiberbiztonság MI-vel történő megerősítésére. A közelmúltban elfogadott, „ Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre ” című közös közlemény (JOIN(2020) 18 final) kiemelte, hogy a jelenlegi fenyegetettségi helyzetet súlyosbítják az erőteljes és stratégiai technológiák – köztük az MI – ellenőrzéséből eredő geopolitikai feszültségek.
(31)      A (Bizottság Közös Kutatóközpontja [JRC] által működtetett) mesterségesintelligencia-figyelő együttműködik a tagállamokkal; 2019-ben tagállami képviselőkből álló irányítócsoport jött létre, amely évente kétszer ülésezik.
(32)

     Például a nemzeti MI-stratégiákkal, az MI és az egészségügy viszonyával, az MI közszolgáltatásokban történő felhasználásával és e területre gyakorolt hatásával, az MI-technológiák fejlődésének nyomon követésével, az MI fogalmának operatív meghatározásával, az MI történetének időrendi áttekintésével és az MI nemzetközi környezetével kapcsolatos információkkal.

(33)      A mesterségesintelligencia-figyelő összes jelentése és elemzése nyilvánosan hozzáférhető, és visszajelzés adható róluk a mesterségesintelligencia-figyelő webportálján . A mesterségesintelligencia-figyelő tevékenységeiről a 2019. évi tevékenységi jelentés nyújt áttekintést. 
(34)      Az innovatív közszolgáltatások platformjáról bővebb tájékoztatást nyújt a fellépés weboldala. A platformon jelenleg 43 egyedi esetleírás található az MI európai közszolgáltatásokban való használatáról.
(35)       A fejlett technológiák ipari felhasználásáról szóló projekt célja a fejlett technológiák ipari elterjedésének elemzése és figyelemmel kísérése az egész Európai Unióban. A következőket kínálja szakpolitikai döntőshozók, az ipar képviselői és tudományos körök számára: statisztikai adatok a fejlett technológiák létrehozásáról és felhasználásáról; elemző jelentések a technológiai tendenciákról, ágazati meglátásokról és termékekről; elemzések a fejlett technológiák elterjesztéséhez kapcsolódó szakpolitikai intézkedésekről és eszközökről; elemzések a konkurens gazdaságokban zajló technológiai tendenciákról; valamint hozzáférés az uniós tagállamokban működő technológiai központokhoz és innovációs központokhoz.
(36)

     Európai Bizottság, European enterprise survey on the use of technologies based on artificial intelligence , (Európai vállalati felmérés a mesterséges intelligencián alapuló technológiák felhasználásáról), tájékoztató weboldal (2020. július). Ez az első felmérés, amely az egész Unióra kiterjedő mennyiségi áttekintést nyújt az MI-technológiák elterjedéséről az európai vállalkozások körében. Fontos eszköz, amellyel nyomon követhető az MI bevezetése a tagállamokban, és részletesebben értékelhetők a vállalatokat a szervezetükön belül és kívül érintő kihívások.

(37)      Eurostat, 2020. január 21-én közzétett eredmények, ISOC_EB_AI adatkészlet.
(38)      Európai Bizottság, Összefoglaló jelentés a megállapításokról (2020), a nyilvános konzultáció keretében adott összes válasz hozzáférhető az erre a célra létrehozott weboldalon .
(39)      Lásd alább „A tagállamok mesterséges intelligenciával és az európai ipar digitalizációjával foglalkozó csoportjában zajló információcsere és az együttműködés erősítése” című szakaszt.
(40)      Ez az online fórum több mint négyezer taggal rendelkezik, a tagság tudományos körök, az üzleti élet és az ipar képviselőiből, valamint uniós polgárokból és szakpolitikai döntéshozókból tevődik össze. A mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség tagjai például részletes visszajelzést adtak az a magas szintű szakértői csoport megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatásáról .
(41)      A mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség áttekintéséért lásd: Európai Bizottság, The European AI Alliance (A mesterséges intelligenciával foglalkozó európai szövetség), tájékoztató weboldal, 2020.
(42)      A mesterséges intelligenciával foglalkozó szövetség első közgyűlésén ötszáz tag vett részt, hogy visszajelzést adjon a Bizottság MI-politikájának kialakításáról. A második közgyűlésen több mint 1 900 résztvevő vitatta meg a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvről folytatott nyilvános konzultáció fő megállapításait, valamint a kiválóságra és a bizalomra vonatkozó európai megközelítés kialakításának kilátásait. A rendezvény keretében tartott műhelytalálkozók olyan témakörökkel foglalkoztak, mint a biometrikus azonosítás, az MI és a felelősség viszonya, a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó követelmények, az MI megfelelőségértékelése, a szabványok és a nagy kockázatú MI-alkalmazások.
(43)      Az MI-modul bekerült a 2021. évi kérdőívbe, az adatok pedig 2022 januárjában válnak elérhetővé.
(44)      Például a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) és a 2030-ig terjedő időszakra vonatkozó digitális iránytű, valamint a hozzájuk kapcsolódóan a Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja című, 2021. márciusi közleményben bevezetett nyomonkövetési tevékenységek.
(45)      Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról (COM(2021) 206 final).
(46)      A csoport évente kétszer ült össze. A támogató serpacsoport két-három havonta ülésezett.
(47)      A terv hatálya alá tartozó cselekvési területek alakulásával a csoport tematikus csoportokkal és tematikus/ágazati műhelytalálkozókkal bővíti majd a horizontális megközelítést.
(48)      Lásd például a digitális központokkal kapcsolatos német kezdeményezést.
(49)      Például a Hollandiai MI Koalíció és a Magyar MI Koalíció .
(50)      A Horizont Európa program keretében az adatokkal kapcsolatos tevékenységek a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó közös programozású európai partnerséggel együttműködésben zajlanak majd (lásd a 4. fejezetet). Kiemelendő, hogy több témakör szól majd a közös európai adattéren belüli adatmegosztáshoz szükséges új technológiákkal kapcsolatos kutatásról és fejlesztésről.
(51)      Lásd például az európai adatkormányzásról szóló rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálati jelentést és háttértanulmányt (2020. november).
(52)      Az együttműködés megerősítése és a következő generációs felhőhöz szükséges források együttes mozgósítása érdekében 27 uniós tagállam 2020. októberében aláírta „A következő generációs felhő kiépítése az uniós vállalkozások és magánszektor számára” című nyilatkozatot .
(53)      Európai Bizottság, Európai adatstratégia (COM(2020) 66 final).
(54)      Részletekért lásd: Európai Bizottság, Experts say privately held data available in the European Union should be used better and more (Szakértők szerint hatékonyabban és gyakrabban kellene felhasználni az Európai Unióban rendelkezésre álló, magánkézben lévő adatokat, tájékoztató weboldal, 2020. június).
(55)      Részletekért lásd: Európai Bizottság, Meetings of the Expert Group on Business-to-Government Data Sharing (az üzleti és a közszféra közötti adatmegosztással foglalkozó szakértői csoport ülései, tájékoztató weboldal, 2020. szeptember).
(56)      Európai Bizottság, Javaslat az európai adatkormányzásról szóló rendeletre (COM(2020) 767 final).
(57)      A vállalkozások közötti adatmegosztás előmozdítása érdekében a Bizottság a Digitális Európa program keretében olyan ágazati adatterek létrehozását is támogatja majd, amelyek a vállalkozások, kutatók és közjogi szervezetek közötti adatmegosztáshoz szükséges technikai és irányítási mechanizmusokkal rendelkeznek.
(58)      A Bizottság például 2021-ben elfogadja majd az európai egészségügyi adatteret, amely az adatok egészségügyi ágazatban történő felhasználására vonatkozó különös szabályokkal egészíti ki az adatkormányzási rendeletet.
(59)      Lásd a Bizottság 2021. évi munkaprogramját (4. o.) és annak mellékletét (6. pont).
(60)       A nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.) alapján. Lásd még az MI közszférában betöltött szerepéről szóló 14. fejezetet.
(61)      Lásd például a GAIA-X: A Federated Data Infrastructure for Europe (GAIA-X: egyesített adatinfrastruktúra Európa számára) című projektről szóló tájékoztatót és a 2020. októberi, „A következő generációs felhő kiépítése az uniós vállalkozások és magánszektor számára” című nyilatkozatot.
(62)      Európai Bizottság, Európai adatstratégia (COM(2020) 66 final).
(63)      A Bizottság mérlegelheti, hogy további közös európai adattereket hoz létre más ágazatokban.
(64)      Példák reform- és beruházási összetevőre – Kapacitásbővítés.
(65)      A közjogi szervek, vállalkozások és polgárok által létrehozott adatok mennyisége várhatóan az ötszörösére emelkedik 2018 és 2025 között.
(66)      A számítási teljesítmény is exponenciálisan növekszik. Az egyre kifinomultabbá váló MI hardveroldalon nagyobb számítási teljesítményt igényel. Egy gépi tanulási feladathoz több ezer számítógép teljesítményére lehet szükség. A kifejezetten gépi tanulásra szolgáló gyorsítók, például grafikus feldolgozóegységek (GPU-k) lehetővé tették ilyen rendszerek kiépítését.
(67)       A kifejezetten gépi tanuláshoz készült gyorsítók használata óta az MI teljesítménye három–négy havonta megkétszereződik, ami nagyban köszönhető a hardveroptimalizálásnak.
(68)      Különösen a pereminformatikai MI-alkalmazások terén (tekintettel a csatlakoztatott eszközök számának ugrásszerű növekedésére a felhasználás helyén) elengedhetetlen a lehető legnagyobb energiahatékonyság elérése, tehát számos MI-funkciót hardveresen kell megvalósítani, nem pedig szoftveresen.
(69)      E kutatási területen többek között az újfajta, emberi agy ihlette technológiák, például a neuromorf számítástechnika hozhat gyökeres változást az energiahatékonyság terén.
(70)      Európai Bizottság, Közlemény – A 2021. évre vonatkozó éves fenntartható növekedési stratégia (COM(2020) 575 final).
(71)      További információkért lásd a Bizottság Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló weboldalát .
(72)       Member States join forces for a European initiative on processors and semiconductor technologies (Tagállami összefogás a processzorokra és félvezető-technológiákra vonatkozó európai kezdeményezésért).
(73)      További információkért lásd az ECSEL közös vállalkozás weboldalát .
(74)      „Mesterséges intelligencia az ipar digitalizációjáért” ( AI4DI ).
(75)      „A neuromorf számítástechnikához szükséges folyamattechnológia és hardverplatformok fejlesztése” ( TEMPO ).
(76)      „ Mesterséges intelligencia új pereminformatikai eszközökhöz és technológiákhoz” ( ANDANTE ).
(77)      Lásd: „ Joint declaration on processors and semiconductor technologies (Közös nyilatkozat a processzorokról és a félvezető-technológiákról).
(78)      A kulcsfontosságú digitális technológiákról lásd még a 4. fejezet „Kitekintés” szakaszát.
(79)      Először 2002-ben, az Európai Kutatási Térség részeként jöttek létre partnerségek a kutatómunka széttagoltságának megszüntetése érdekében. 2021-ig a Horizont 2020, azt követően pedig a Horizont Európa program keretében részesülnek finanszírozásban.
(80)      A BDVA a nagy adathalmazokkal foglalkozó európai közösség szövetsége, amely magában foglalja Európa vezető kutatási és innovációs szervezeteit és vállalkozásait, köztük az adatszolgáltatókat, az adatfelhasználókat és az adatelemzőket. A köz-magán társulás 2016 és 2020 között működött a Horizont 2020 keretprogram „Ipari vezető szerep” részében közzétett pályázati felhívások révén.
(81)      A SPARC a robotika területén történő beruházás iránti hosszabb távú elköteleződés elérésére irányult az európai robotikára vonatkozó közös ütemterv kidolgozása és ennek az ütemtervnek az állami támogatással történő végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében. A kezdeményezést alkotó intézkedések kiterjedtek a teljes innovációs ciklusram, a kutatástól az ipari szereplők által irányított kutatáson és fejlesztésen át egészen az innovatív robottechnológiák teszteléséig és valós körülmények közötti kipróbálásáig.
(82)      Az exaszintű számítástechnika a másodpercenként egytrillió (milliárdszor milliárd) művelet végrehajtásának képességére utal.
(83)      A szerződéses nagy teljesítményű számítástechnikai köz-magán társulás a technológiai szolgáltatókat és felhasználókat hozta össze az Nagy Teljesítményű Számítástechnika Európai Technológiai Platformjának Szövetségén és a számítástechnikai alkalmazások kiválósági központjain keresztül. A szerződéses köz-magán társulás a képzés, az oktatás és a készségfejlesztés mellett a technológiákra és azok felhasználására, valamint az európai nagy teljesítményű számítástechnikai stratégia alkalmazásaira összpontosított. Európai Bizottság, Javaslat – A Tanács rendelete az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás létrehozásáról (COM(2020) 569 final).
(84)       ECSEL közös vállalkozás .
(85)       Photonics21 .
(86)       Factories of the Future Roadmap („A jövő üzemei” ütemterv), EFFRA (tájékoztató weboldal, 2021. január).
(87)      A Horizont Európa keretében kezdeményezett közös programozású és intézményesített partnerségekről lásd a European Partnerships in Horizon Europe (Európai partnerségek a Horizont Európa keretében) tájékoztató weboldalt.
(88)      Közös programozású partnerség, lásd a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó közös programozású európai partnerség honlapját.
(89)      A partnerségre vonatkozó javaslat egyebek mellett rávilágít arra, hogy a szociális partnerek fontos szerepet játszanak ebben a köz-magán társulásban.
(90)      A köz-magán társulás jövőképét, átfogó céljait, fő technikai/nem technikai prioritásait, beruházási területeit, valamint a kutatás, az innováció és a bevezetés ütemezését stratégiai kutatási, innovációs és bevezetési menetrend határozza meg, amely 2021-től kezdve nyújt iránymutatást a társulás tevékenységeihez. A köz-magán társulás tevékenységet elindító egyetértési megállapodást várhatóan 2021 áprilisában írják alá.
(91)      A mesterséges intelligencia fotonikai képalkotási folyamatok révén képes „látni”. Az MI terén használt fotonikus technológiák közé tartoznak a fotonikus érzékelőrendszerek és a fotonikus képalkotás, például a beágyazott képfeldolgozással rendelkező robotoknál/autonóm rendszereknél és intelligens kameraplatformoknál alkalmazott alacsony késleltetésű, nagy megbízhatóságú felismerés; további részletekért lásd: európai fotonikai partnerség (javaslattervezet, 2020. május 26.).
(92)      A Horizont Európa keretében tervezett összes köz-magán társulás áttekintéséért lásd: Európai Bizottság, Coherence and synergies of candidate European partnerships under Horizon Europe (A Horizont Európa keretében javasolt európai partnerségek koherenciája és szinergiái, 2020. október). A 4. klaszterben („Digitális gazdaság, ipar és űrkutatás”) tíz köz-magán társulást terveznek.
(93)      A EuroHPC közös vállalkozás egyik magánszektorbeli tagjaként és a mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó európai partnerség kulcsfontosságú partnereként a BDVA továbbra is nagymértékben hozzájárul a nagy teljesítményű számítástechnikára, a nagy adathalmazokra és a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiák és ütemtervek Európán belüli összehangolásához. A partnerség folytatja az együttműködést és szorosabb kapcsolatos kialakítására törekszik más stratégiai fontosságú európai partnerségekkel, köztük a kulcsfontosságú digitális technológiákkal foglalkozó, a „Készült Európában” és az együttműködő, összekapcsolt és automatizált mobilitással foglalkozó partnerséggel, valamint a dolgok internetével kapcsolatos innovációért felelős szövetséggel.
(94)      A nemzetközi dimenzióval a 7. fejezet foglalkozik. A mesterségesintelligencia-figyelő „TES analysis of AI Worldwide Ecosystem in 2009-2018” (A világméretű MI-ökoszisztéma technológiai–gazdasági szegmensének elemzése a 2009–2018 közötti időszakban) kiemeli a szilárd MI-kutatási környezetet, elismerve, hogy az EU a felderítő MI-kutatásban közreműködők számát tekintve világelső. Az előkészületben lévő, 2009 és 2020 közötti időszakra vonatkozó jelentés szerint az EU-ban vesz részt a legtöbb stratégiai kutatási szereplő a szabadalmakkal és a publikációkkal kapcsolatos együttműködések hálózatában.
(95)      A becslés 2020. szeptemberi adatokon alapul.
(96)      Ezek a hálózatok a kutatás előmozdítására törekednek azáltal, hogy közelebb hozzák egymáshoz a mesterséges intelligenciával foglalkozó sokszínű európai tudományos közösség tagjait, és gondozzák az új tehetségeket. Három évig működnek (egy kivételével, amely négy évig működik). Ez a munka a Horizont 2020 keretében és az Európai Kutatási Tanács által finanszírozott számottevő uniós kutatási támogatásra támaszkodik.
(97)      Részletekért lásd a projektek honlapját: AI4Media , ELISE , Humaine-AI-net , TAILOR és VISION (CSA).
(98)      Részletekért lásd a Horizont Európa 4. klaszterét („Mesterséges intelligencia, adatok és robotika a munkahelyen).
(99)      Részletekért lásd: BDVA, Release of the SRIDA for the AI, Data and Robotics PPP (A mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó partnerség stratégiai kutatási, innovációs és bevezetési menetrendjének kiadása, tájékoztató weboldal, 2020).
(100)      Mindössze 17 % a digitális technológiákat sikeresen integráló kkv-k aránya, szemben a nagyvállalatokra jellemző 54 %-kal. ( 1. digitális innovációs központi munkacsoport, Report from the working group meeting on access to finance [Jelentés a munkacsoport finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésről szóló üléséről], 2018. március).
(101)      A tesztelési és kísérleti létesítmények az egyenlő hozzáférés előmozdítása érdekében támogatást nyújtanak majd a kkv-knak.
(102)    A digitális innovációs központok egy helyen nyújtanak segítséget a vállalkozásoknak abban, hogyan növeljék versenyképességüket üzleti/termelési folyamataik, termékeik vagy szolgáltatásaik tekintetében digitális technológiák felhasználásával.
(103)      Európai Számvevőszék, Az európai ipar digitalizálása: nagyratörő kezdeményezés, amely az Unió, a kormányok és a vállalkozások folyamatos szerepvállalása nélkül nem juthat sikerre , 19. sz. különjelentés (2020).
(104)      Európai Bizottság, Európai digitális innovációs központok a Digitális Európa program keretében (2020. október 22.).
(105)      Az európai digitális innovációs központok szorosan együttműködnek majd az Enterprise Europe Networkkel, az európai klaszterek együttműködési platformjával, a Startup Europe-pal és más érintett szereplőkkel. Lásd: Kkv-stratégia a fenntartható és digitális Európáért (COM(2020) 103 final).
(106)      A Horizont 2020 keretében finanszírozott AI4EU projekt 2019-ben indult az első európai igényalapú MI-platform kifejlesztése céljából. A Digitális Európa program keretében a platform jövőbeli bevezetésére irányuló tevékenységek, valamint a tesztelési és kísérleti létesítményekkel és az európai digitális innovációs központokkal való kapcsolatépítés várható.
(107)      Például algoritmusok, szoftverkeretek, fejlesztőeszközök, összetevők, modulok, adatok, számítástechnikai erőforrások, prototípuskészítési funkciók.
(108)      Ez összhangban van a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben (COM(2018) 434 final – 2018/0227(COD); a Hivatalos Lapban való közzététele még függőben van a 2020. december 15-én kötött megállapodást követően) megfogalmazott társfinanszírozási elvekkel.
(109)      A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és/vagy nemzeti források igénybevételével létrehozhatók olyan regionális és/vagy nemzeti digitális platformok, amelyek összehozzák az MI-vel foglakozó szakértőket, megoldásszolgáltatókat és vállalkozásokat (köztük a kkv-kat és az induló innovatív vállalkozásokat). A következő szakasz ismerteti, hogyan élhetnek az MI-fejlesztők az InvestEU program vagy a meglévő egyéb finanszírozási struktúrák kínálta lehetőségekkel is.
(110)       Az Európai Stratégiai Beruházási Alappal (ESBA) és az Európai Beruházási Alappal (EBA) együtt.
(111)       First six Artificial Intelligence and Blockchain Technology funds backed by InnovFin raise a total of EUR 700 million (Az InnovFin által támogatott, mesterséges intelligenciával és blokklánc-technológiával foglalkozó első hat alap összesen 700 millió eurót gyűjtött, 2020. október).
(112)      Ez a finanszírozási eszköz az MI-ágazatban tevékenykedő vállalkozásokat és az MI-t közvetlenül kiegészítő technológiákat, például a blokkláncot, a dolgok internetét és a robotikét támogatja. További információkért lásd: Európai Beruházási Bank, EIB Group provides EUR 150 million to support artificial intelligence companies (Az EBB csoport 150 millió eurós támogatást nyújt a mesterséges intelligenciával foglalkozó társaságok számára, 2020).
(113)      Az Európai Innovációs Tanács által nyújtott finanszírozás túlnyomórészt alulról építkező megközelítésen alapul, amelynek célja, hogy lehetővé tegye bármilyen, több tudományos, technológiai, ágazati és alkalmazási területet érintő vagy új tudományos vagy technológiai paradigmát képviselő technológia vagy innováció támogatását.
(114)      Az Akcelerátor program kísérleti projektjének 2019–2020. évi összköltségvetése meghaladta az 1,3 milliárd EUR-t. Lásd: Európai Bizottság, European Innovation Council (Európai Innovációs Tanács), tájékoztató weboldal.
(115)       EIC - EIT: Working closer together for Europe's innovators (Az Európai Innovációs Tanács és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet szorosabb együttműködése az európai innovátorokért, 2021. január).
(116)      Az InvestEU beruházási iránymutatása a kritikus infrastruktúra terén végrehajtandó stratégiai beruházásról szóló szakaszban kiemelt digitális beruházási területként kezeli az MI-t.
(117)      Az első ilyen rendezvény a portugál elnökség alatt tartandó digitális közgyűlés keretében lesz (2021 első fele).
(118)       Az EU Startup Nation Standard kezdeményezés olyan tagállami szakpolitikák kialakítására irányul, amelyek lehetővé teszik az induló innovatív vállalkozások növekedését Európában.
(119)      A McKinsey jelentése ( S haping the digital transformation in Europe [A digitális transzformáció alakítása Európában], 2020) szerint az új technológiák – köztük az MI – akár 2,2 billió eurós többlettel is hozzájárulhatnak a GDP-hez az EU-ban 2030-ig (14,1 %-os növekedés 2017-hez képest). A PwC ( Sizing the prize: What’s the real value of AI for your business and how can you capitalise? [A haszon felmérése: Mi az MI tényleges értéke a vállalkozások számára, és hogyan használható ki?], 2017) szinte azonos előrejelzést fogalmazott meg: növekedés várható világviszonylatban (15,7 billió USD).
(120)      Áttekintés céljából lásd például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos európai megközelítésre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálatot (előkészületben).
(121)       Fehér könyv a mesterséges intelligenciáról: a kiválóság és a bizalom európai megközelítése (COM(2020) 65 final).
(122)      A „bizalmi ökoszisztéma” olyan intézkedésekre helyezi a hangsúlyt, amelyekkel biztosítható az MI etikus fejlesztése; a „kiválósági ökoszisztéma” olyan intézkedéseket helyez előtérbe, amelyekkel előmozdítható a felelős beruházás, innováció és megvalósítás az MI terén. A „bizalmi ökoszisztéma” erősítése érdekében a Bizottság a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv e felülvizsgálatával együtt előterjesztette a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok (a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály) megállapításáról és egyes uniós jogalkotási aktusok módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot (COM(2021) 206 final).
(123)      Európai Bizottság, European enterprise survey on the use of technologies based on artificial intelligence (Európai vállalati felmérés a mesterséges intelligencián alapuló technológiák felhasználásáról, 2020. július). A válaszadók 45 %-a a meglévő személyi állományban tapasztalható készséghiányt, 57 %-a pedig a megfelelő készségekkel rendelkező új munkavállalók felvételében tapasztalható nehézségeket jelölte meg az egyik legnagyobb akadályként. Egyes ipari becslések szerint az európai MI-szakértők száma több mint kétszeresére nőhet új, konkrét tanulási lehetőségek biztosítása esetén (LinkedIn, 2020).
(124)      Craglia (szerk.) Artificial intelligence a European perspective (Mesterséges intelligencia: európai perspektíva), a JRC tudománypolitikai jelentése (2018).
(125)      Ezenkívül a tagállami tudományos intézmények bővítették az MI-re szakosított oktatási kínálatukat terén a felsőoktatásban. Például az MI-re szakosított mesterképzések száma 2018 és 2019 között 10 %-kal nőtt. Immár 260 ilyen képzés közül lehet választani. Elemzésért lásd például: Righi, R., et.al. Academic Offer of Advanced Digital Skills in 2019-20. International Comparison. Focus on Artificial Intelligence, High Performance Computing, Cybersecurity and Data Science (Haladó szintű digitális készségek felsőoktatási kínálata 2019–2020-ban. Nemzetközi összehasonlítás. Középpontban a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kiberbiztonság és az adattudomány), a JRC technikai jelentése , 2020.
(126)      Elemzésért lásd például: Righi, R., et.al. Academic Offer of Advanced Digital Skills in 2019-20. International Comparison. Focus on Artificial Intelligence, High Performance Computing, Cybersecurity and Data Science (Haladó szintű digitális készségek felsőoktatási kínálata 2019–2020-ban. Nemzetközi összehasonlítás. Középpontban a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika, a kiberbiztonság és az adattudomány), a JRC technikai jelentése , 2020.
(127)      Európai Bizottság, Közlemény – A 2021. évre vonatkozó éves fenntartható növekedési stratégia (COM(2020) 575 final). A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikke szorgalmazza a nemek közötti egyenlőség és a mindenkit megillető esélyegyenlőség általános érvényesítését a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben. Ez különösen lényeges például a nők és a lányok digitális és MI-készségeinek fejlesztése és az e téren folytatott továbbképzés szempontjából.
(128)      Kiemelendő, hogy a terv több támogatási intézkedést is tartalmaz, amelyek egyebek mellett arra irányulnak, hogy közvetve megkönnyítsék az MI-készségek fejlesztését. Ilyen intézkedés például: a nagy sebességű internetkapcsolatok számának növelése az oktatásban, az iskolák digitális kapacitásának bővítése és az innováció támogatása kialakulóban lévő technológiák, például MI használatával a jobb tanulásért és oktatásért, az informatika és a számítástechnikai gondolkodás tanításának javítása az oktatásban olyan sikeres projektek meghosszabbítása révén, mint a „Digitális lehetőségek” gyakornoki program, amely támogatja a tanulók külföldi tapasztalatszerzését digitális készségeik munka közbeni fejlesztése érdekében. A program kísérleti változatával 16 000 tanulót ért el két év alatt.
(129)      Az Európai Programozási Hét alulról építkező, interaktív kezdeményezés, amelynek célja, hogy a programozás és a digitális jártasság mindenki számára elérhető legyen (2021). A barkácsolásról és a robotikáról szóló „oktatóanyagok” és óratervek is elérhetők kezdő pedagógusok számára.
(130)

      Európai Programozási Hét ; 2020 végéig több mint 14 millió fiatal vett részt a Programozási Héten, közel fele lány volt. 2021-ben az Európai Programozási Hét ingyenes virtuális szabadegyetemet (MOOC) szervez az MI alapjairól tanárképzők számára. Az MI osztálytermi bevezetéséről szóló oktatóanyagok és óratervek is elérhetők.

(131)      Európai Bizottság, Universities, SMEs and researchers join forces to deliver new Master courses in AI (Egyetemek, kkv-k és kutatók összefogása új MI-mesterképzések szervezéséért), 2021.
(132)      A kezdeményezést a 2021-ben megvalósítandó Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz támogatja.
(133)      Lásd a mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoportról szóló 1.2. szakaszt.
(134)      Lásd Skills-OVATE: Skills Online Vacancy Analysis Tool for Europe (Online álláshely-elemző eszköz Európa számára).
(135)      A kölcsönös elismerés megkönnyítésére vonatkozóan a Közös Kutatóközpont (előkészületben lévő) 2021. évi munkadokumentumában előterjesztett javaslatok egyike például, hogy uniós megjelölést kell kidolgozni azoknak a szükséges MI-tartalommal rendelkező mesterképzéseknek a számára, amelyek „uniós MI-mesterképzésnek” tekinthetők.
(136)       Towards a vibrant European network of AI excellence (A pezsgő európai MI-kiválósági hálózat felé, 2020. október).
(137)      A múltban (2014–2020) a Marie Skłodowska-Curie-cselekvések egyéni ösztöndíjai, valamint kutatási és innovációs személyzeti csereprogramjai vonzották a legtöbb MI-vel kapcsolatos projektet (384, illetve 76), majd az innovatív képzési hálózatok (102) és a COFUND-program (12) következett. A Horizont 2020 Marie Skłodowska-Curie-cselekvései keretében finanszírozott MI-projektek áttekintéséért és megvitatásáért lásd például: Kutatási Végrehajtó Ügynökség, Meeting Report and Key Messages for Policy Consideration (Ülésről szóló jelentés és fő üzenetek szakpolitikai megfontolásra), a mesterséges intelligenciával foglalkozó klaszter ülése, 2020.
(138)      Európai Bizottság, Közlemény – Új EKT a kutatás és az innováció szolgálatában (COM(2020) 628 final). Lásd még: Európai Bizottság, Gender Equality a Strengthened Commitment in Horizon Europe (Nemek közötti egyenlőség: megerősített kötelezettségvállalás a Horizont Európa keretprogramban), 2021. február.
(139)      Az üzleti mesterképzések mindössze 3 %-a tartalmaz MI-modulokat ( Academic offer of advanced digital skills in 2019-2020 [Haladó szintű digitális készségek felsőoktatási kínálata 2019–2020-ban], JRC).
(140)      Lásd a fenti 24. oldalt.
(141)      Lásd az 1.2. szakaszt.
(142)

     A Bizottság mesterséges intelligenciáról szóló 2020. évi fehér könyvben megfogalmazott javaslatai nyomán széles körű nyilvános konzultáció indult arról, hogyan alakíthatók ki kiválósági és bizalmi ökoszisztémák az MI terén Európában.

(143)      Arról is folyt konzultáció a tagállamokkal, milyen akadályai lehetnek az MI fejlesztésének a versenyjogi és állami támogatási szabályok miatt. Az eredmények nem bizonyították, hogy ezek a szabályok bármilyen akadályt jelentenének.
(144)      Lásd az 1.2. szakaszt.
(145)      Az Európai Bizottság az emberközpontú mesterséges intelligencia iránti bizalom növeléséről szóló közleményben (COM(2019) 168 final) jóváhagyta az iránymutatást.
(146)      Az Európai Bizottság magas szintű MI-szakértői csoportja, A megbízható mesterséges intelligencia értékelési listája az önértékeléshez, 2020.
(147)      Ezt követően 2018 decemberében közzétették az iránymutatás első tervezetét, amelyre több mint ötszáz észrevétel érkezett nyilvános konzultáció keretében. Lásd: magas szintű MI-szakértői csoport, Etikai iránymutatás a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozóan , 2019.
(148)      Ezenkívül a Közös Kutatóközpont a megbízható MI-re és az MI emberi viselkedésre gyakorolt hatására összpontosító munkája során többek között olyan szempontokat is vizsgál, mint az MI foglalkoztatásra gyakorolt hatása, a szociális robotok és az emberi fejlődés, valamint az MI-terén tapasztalható sokszínűség. HUMAINT. Understanding the impact of Artificial intelligence on human behaviour (HUMAINT. A mesterséges intelligencia emberi viselkedésre gyakorolt hatásának megértése).
(149)      A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyv például utalt arra, hogy a Bizottság vizsgálja az egészségügyi ágazatban jelentkező egyedi MI-kihívásokat.
(150)      JOIN(2020) 18 final.
(151)

     Európai Bizottság, Közlemény – Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása. A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében. Lásd például: M. Iglesias et.al., Intellectual property and artificial intelligence a literature review (Szellemi tulajdon és mesterséges intelligencia – szakirodalmi áttekintés, a JRC jelentése, 2019), amely a mesterséges intelligencia szellemi tulajdonra vonatkozó jogi keretben való felhasználásának lehetséges következményeivel foglalkozik. Lásd még: Copyright and new technologies: copyright data management and artificial intelligence (A szerzői jog és új technológiák: szerzői jogi adatgazdálkodás és mesterséges intelligencia, SMART 2019/0038) és Trends and development in AI: challenges to the IPR framework (Tendenciák és fejlemények az MI terén: a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó keretet érintő kihívások, SMART 2018/0052). Az utóbbi tanulmány ismerteti az MI segítségével készült alkotásokra vonatkozó szerzői jogi védelem és szabadalmi oltalom jelenlegi helyzetét, és kiindulópontként szolgál a szakpolitikai lehetőségek és megoldások alaposabb kifejtéséhez és megvitatásához. Lásd még az üzleti titokról szóló irányelv adatgazdaság keretében történő alkalmazásáról szóló tanulmányt (GRO/SME/20/F/206).

(152)      A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvről folytatott nyilvános konzultáció egy része és a szabályozási keretre irányuló javaslat alátámasztására irányuló hatásvizsgálatot megelőző konzultációk kifejezetten erre a kérdésre összpontosítottak.
(153)      Lásd a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelv értékelését (SWD(2018) 157 final), amely a Bizottság Európai Parlamentnek, Tanácsnak és Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az irányelv alkalmazásáról szóló jelentését (COM(2018) 246 final) kíséri; Lásd még a mesterséges intelligencia, a dolgok internete és a robotika biztonsági és felelősségi vonatkozásairól szóló jelentést (COM(2020) 64 final).
(154)      Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a gépipari termékekről (COM(2021) 202).
(155)      A Bizottság 2021 második negyedévében tervez javaslatot elfogadni az általános termékbiztonságról szóló irányelv felülvizsgálatáról. Emellett a Bizottság előreláthatólag hamarosan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is elfogad a rádióberendezésekről szóló 2014/53/EU irányelv alapján, hogy bizonyos új követelményeket fogadjon el az adatvédelemre és a magánélet tiszteletben tartására, a kiberbiztonságra és a hálózatban okozott kárra vonatkozóan, valamint csalás ellen.
(156)      Például az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) a technológiai fejlődés és az új kihívások fényében naprakésszé teheti az MI-fenyegetettségi helyzetet.
(157)       Az EU kiberbiztonsági stratégiája a digitális évtizedre (JOIN(2020) 18 final).
(158)     Közös közlemény az EU szabályokon alapuló multilateralizmushoz való hozzájárulásának erősítéséről (2021. február).
(159)      Például: az OECD-tagországok által 2019 májusában az OECD Tanácsának mesterséges intelligenciáról szóló ajánlásában (OECD/LEGAL/0449) elfogadott, mesterséges intelligenciára vonatkozó OECD-elvek , a szaúdi G20-elnökség digitális gazdasággal foglalkozó munkacsoportja keretében az MI-ről folytatott párbeszéd , amely a G20-csoport MI-vel kapcsolatos elveinek érvényesülését hivatott előmozdítani (2019), az UNESCO mesterséges intelligencia etikájára vonatkozó ajánlástervezete , valamint a Nemzetközi Távközlési Egyesület „AI for Good” (MI a jó szolgálatában) nemzetközi csúcstalálkozója , az ENSZ vezető cselekvésorientált, nemzetközi és inkluzív MI-platformja.
(160)       Malicious uses and abuses of artificial intelligence (A mesterséges intelligenciával kapcsolatos rosszindulatú felhasználási módok és visszaélések), az Europol, az UNICRI és a Trend Micro közös jelentése (2020).
(161)      Plonck, A., The Global Partnership on AI takes off – at the OECD (Elindult a Globális MI-Partnerség – az OECD-nél), 2020. július 9.
(162)      OECD, OECD Network of Experts on AI (ONE AI) (az OECD MI-szakértői hálózata), tájékoztató weboldal (2020).
(163)      Lásd: Európai Bizottság, European Commission and OECD collaborate on global monitoring and analysis of Artificial Intelligence developments (Az Európai Bizottság és az OECD együttműködnek a mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlemények nemzetközi felügyeletében és elemzésében), tájékoztató weboldal (2020. február).
(164)      Lásd a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet végleges szövegéről (átdolgozásáról) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között 2020 novemberében született ideiglenes megállapodásról szóló parlamenti álláspont (P9_TC1-COD(2016) 295) 5. cikkét, 10. cikkét és 26. cikkének (2) bekezdését. A Tanács várhatóan 2021 áprilisában elfogadja a naprakésszé tett rendeletet, amely ezt követően léphet hatályba (90 nappal a közzététele után).
(165)      JOIN(2020) 22 final.
(166)      Európai Bizottság, Joint Statement on the 17th European Union – United States Information Society Dialogue (Együttes nyilatkozat az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok információs társadalomról szóló 17. párbeszédéről), tájékoztató weboldal (2020. július).
(167)      E körbe tartoznak a munkaszintű és magas szintű egyeztetések az Egyesült Államok mesterséges intelligenciával foglalkozó nemzetbiztonsági bizottsággal , közreműködés a CEPS/Brookings transzatlanti párbeszéd folyamatában és közreműködés a German Marshall Fund által támogatott, a biometrikus adatok feldolgozásáról és az arcfelismerésről szóló rendezvényeken.
(168)      WIPO, WIPO begins public consultation process on artificial intelligence and intellectual property policy (A WIPO nyilvános konzultációt indított a mesterséges intelligenciával és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos politikáról), tájékoztató weboldal (2019. december 13.).
(169)      A projekt részleteiért lásd: Európai Bizottság, Advancing Collaboration and Exchange of Knowledge Between the EU and Japan for AI-Driven Innovation in Manufacturing (Az EU és Japán közötti együttműködés és tudáscsere előmozdítása az MI által vezérelt innovációért a feldolgozóiparban), tájékoztató weboldal (2020).
(170)      További részletekért lásd például: Imaging COVID-19 AI initiative (Covid19-képalkotásra irányuló MI-kezdeményezés). Ez a több központban végzett európai projekt a Covid19-diagnosztizálásban alkalmazott komputertomográfia (CT) továbbfejlesztésére irányul, ehhez mélytanulási MI-technológiát használ a Covid19 CT-vizsgálatokban való automatikus felismerésére és osztályozására, valamint a betegség súlyosságának a tüdőérintettség számszerűsítésével történő értékelésére. A projektet a European Society of Medical Imaging Informatics (az Orvosi Képalkotási Informatika Európai Társasága, EuSoMII) támogatta.
(171)      Lásd például: De Nigris S. et. al, AI and digital transformation: early lessons from the COVID-19 crisis (MI és digitális transzformáció: A Covid19-válság korai tanulságai), a JRC tudománypolitikai jelentése (2020).
(172)      Európai Bizottság, Az európai zöld megállapodás , COM(2019) 640 final, 2019 december.
(173)      A Környezetvédelmi Tanács a 2020. december 17-i ülésén a digitális transzformáció és a zöld átállás kettős társadalmi kihívásával foglalkozott, erről született a A környezet javát szolgáló digitalizáció – A Tanács következtetései című, 2020. december 17-i dokumentum, amely többek között az MI esetleges közvetlen és közvetett negatív környezeti hatásait, valamint az MI környezetvédelmi célú fejlesztésével és alkalmazásával összefüggésben szerzett tapasztalatok és levont tanulságok tagállamok közötti megosztásának fontosságát tárgyalta.
(174)      Miniszteri nyilatkozat, A Green and Digital Transformation of the EU (Az EU zöld és digitális transzformációja), 2021. március.
(175)      Lásd például: Európai Bizottság, Digital solutions for zero pollution for a wider discussion of AI-based solutions in different settings, including manufacturing and agriculture, to achieve the ‘zero pollution’ ambition (Digitális megoldásokkal a szennyezőanyag-mentességért – Szélesebb körű vita az MI-alapú megoldások különböző körülmények között, például a feldolgozóiparban és a gyártásban a szennyezőanyag-mentesség elérésére történő felhasználásáról, előkészületben, 2021. tavasz).
(176)      Az MI közszférabeli felhasználásáról lásd a 14. fejezetet.
(177)      A Digitális Európa program keretében. Az európai adatterekkel kapcsolatos részletekért lásd: 2. fejezet, valamint Európai Bizottság, Európai adatstratégia (2020. február).
(178)      Az „Irány a Föld” kezdeményezés széles körben felhasználja majd a Sentinel műholdak által szolgáltatott Kopernikusz-adatkészleteket és a Kopernikusz-szolgáltatások termékeit. Az „Irány a Föld” keretében kifejlesztett MI-megoldások pedig hozzájárulnak a Kopernikusz program továbbfejlesztéséhez.
(179)      A digitális ikermodellek színvonalas információkhoz, szolgáltatásokhoz, modellekhez, forgatókönyvekhez, előrejelzésekhez és képi ábrázolásokhoz (például az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiák modellezése, valamint szélsőséges időjárási és geofizikai eseményekkel kapcsolatos katasztrófakockázat-kezelési forgatókönyvek) kínálnak majd egyedi hozzáférést szakértő és laikus felhasználók számára egyaránt. Az egyesített felhőn alapuló modellezési és szimulációs platformon keresztül adatok, fejlett számítástechnikai infrastruktúra, szoftverek, MI-alkalmazások és elemzések lesznek elérhetők. Lásd: Európai Bizottság, Irány a Föld (DestinE) tájékoztató weboldal .
(180)      A mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó európai partnerség (lásd a 4. fejezetet) a zöld megállapodás végrehajtásához való hozzájárulása részeként szintén közreműködik az MI-ről folyatott ágazati párbeszédben.
(181)      Lásd: Európai Bizottság, Green public procurement (Zöld közbeszerzés) és Green public Procurement criteria for Data centres, server rooms and cloud services (Az adatközpontokra, szerverszobákra és felhőszolgáltatásokra vonatkozó uniós zöld közbeszerzési követelmények), tájékoztató weboldalak (2020).
(182)      Például a Nemzetközi Távközlési Egyesület tevékenységei ( International standards for an AI-enabled future [Nemzetközi szabványok az MI-képes jövőért], 2020).
(183)      Részletes elemzésért lásd: De Nigris S. et.al, AI uptake in health and Healthcare , 2020 (A mesterséges intelligencia elterjedése az egészségügyben és az egészségügyi ellátásban 2020-ban), a JRC mesterségesintelligencia-figyelőjének technikai jelentése (2020).
(184)      Az MI-vel a diagnosztikát és a kezeléseket támogató meglátások nyerhetők az adatokból, a végső döntést azonban a klinikusnak kell meghoznia (emberi felügyelet).
(185)      Az MI-rendszerek lehetőséget teremtenek arra, hogy a betegek figyelemmel kísérjék az egészségüket, emellett javítják az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, a távoli és az erőforrásszegény területeken is. Az emberi „digitális ikermodellekkel” (tehát az emberi fiziológia, funkció, viselkedés stb. célszempontjait tükröző, naprakész, személyre szabott modellek) fejleszthető a betegségek megelőzése, korai felismerése és eredményes kezelése.
(186)      Például a mesterséges intelligenciával kapcsolatos együttműködésről szóló nyilatkozatot (2018. április 10.) kísérő bizottsági közleményben, a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvben, a megbízható mesterséges intelligenciára vonatkozó etikai iránymutatásban (2019. április 8.) és a 2018. évi összehangolt tervben.
(187)

     Az MI-eszközöket a felügyelet és az ellátás javítására is felhasználják. A Bizottság által támogatott projektek áttekintéséért lásd: Digital health technologies addressing the pandemic (A világjárvány kezelésére használt digitális egészségügyi technológiák), tájékoztató weboldal (2020).

(188)      Az MI-rendszerekre különböző területeken támaszkodnak a világjárvány leküzdéséhez, például a kiemelt Exscalate4CoV projekt célja az új Covid19-terápiák fejlesztésének felgyorsítása. Lásd a bizottsági weboldalt: actions in response to coronavirus pandemic: data, artificial intelligence and supercomputers (A koronavírus-világjárvány elleni válaszintézkedések: adatok, mesterséges intelligencia és szuperszámítógépek).
(189)      Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(190)       The von der Leyen Commission’s priorities for 2019-2024 (A von der Leyen vezette Bizottság prioritásai a 2019–2024 közötti időszakra).
(191)      A célokért és a végrehajtott intézkedésekért lásd a Bizottság tájékoztató weboldalát: Európai egészségügyi adattér .
(192)      A Bizottság ütemterve, Digitális egészségügyi adatok és szolgáltatások – az európai egészségügyi adattér , 2020.
(193) Európai Bizottság, európai gyógyszerstratégia , 2020.
(194) Az európai egészségügyi unióra irányuló intézkedéscsomag: COM(2020) 724 final, COM(2020) 725 final, COM(2020) 726 final, COM(2020) 727 final.
(195)      A digitális transzformáció hatással van a gyógyszerek felfedezésére, fejlesztésére, gyártására, értékelésére, felhasználására, csakúgy mint a gyógyszerekkel kapcsolatos bizonyítékok előállítására és a gyógyszerellátásra. Ezek a megelőzést, a diagnózist, a jobb kezeléseket és a terápiás nyomon követést támogató mesterséges intelligencián alapuló rendszereket, valamint a személyre szabott gyógyszerekhez és az egyéb egészségügyi alkalmazásokhoz szükséges adatokat foglalják magukban.
(196)      https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_21_342
(197)      A felhívás alapján négy projektet választottak ki és indítottak el 2020-ban ( ProCAncer-I , CHAIMELEON , EuCanImage és INCISIVE ) .
(198)      A tervezett kezdeményezés részleteiért lásd: Digitális egészségügyi adatok és szolgáltatások – az európai egészségügyi adattér , 2020.
(199)      Európai Bizottság, A gyógyszerekre vonatkozó általános uniós jogszabályok felülvizsgálata , 2021.
(200)      Az EU az egészségért 2021–2027 – Az egészségesebb Európai Unió jövőképe.
(201)      A nyitott stratégiai autonómia fogalmáról lásd a „A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika” című bizottsági közlemény 2.1. szakaszát.
(202)      A robotika az ipar és a szolgáltatások terén egyaránt elősegíti a hatékonyság növelését, az optimalizálást, valamint a minőség és a fenntarthatóság fokozását. Vö. Duch-Brown, N. és Rossetti, F., Evolution of the EU market share of robotics: data and methodology (Az uniós piaci részesedés alakulása a robotika terén: adatok és módszertan), a JRC technikai jelentése, 2021.
(203)      A 65 évesnél idősebb európai népesség részaránya 2018 és 2100 között 20 %-ról 31 %-ra növekszik. Részletekért lásd az Eurostat tájékoztató weboldalát .
(204)      Zillner, S. et.al., Strategic Research, Innovation and Deployment Agenda, AI, Data and Robotics Partnership (Stratégiai kutatási, innovációs és bevezetési ütemterv – Mesterséges intelligenciával, adatokkal és robotikával foglalkozó partnerség), harmadik kiadás, 2020. szeptember. BDVA, euRobotics, ELLIS, EurAI és CLAIRE.
(205)      Európai Bizottság, Közlemény – Cselekvési terv a polgári, a védelmi és az űripar közötti szinergiákról (COM(2021) 70 final). A cselekvési terv úgy fogalmaz, hogy „[a] Bizottság szervezeti egységein belül létre fogja hozni a kritikus technológiák uniós megfigyelőközpontját”.
(206)      Lásd a 4. fejezetet.
(207)      A demokratikus folyamatok például a döntéshozatali folyamatok javítása, az adatelemzés fejlesztése vagy a polgári részvétel és szerepvállalás fokozása révén támogathatók az MI-vel. A polgári részvételre példákért lásd: Savaget, P., Chiarini, T., and Evans, S, Empowering political participation through artificial intelligence (A politikai részvétel elősegítése mesterséges intelligenciával), Science and Public Policy, 46(3), 2019.
(208)      A fenntartható MI-re irányuló közszférabeli intézkedésekért lásd a 9. fejezetet.
(209)       A mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvben foglalt javaslat szerint.
(210)      A JRC mesterségesintelligencia-figyelőjének jelentése a nemzeti MI-stratégiákról (előkészületben, 2021).
(211)      Misuraca, G. and Van Noordt, C., AI Watch – Artificial intelligence in public services (Mesterségesintelligencia-figyelő – Mesterséges intelligencia a közszolgáltatásokban), a JRC tudománypolitikai jelentése (2020).
(212)      A JRC-vel közös projekt a mesterségesintelligencia-figyelő által folytatott vizsgálat keretében. A vizsgálat áttekintést nyújt majd a tagállamokban már használatban lévő releváns alkalmazásokról, és segít megismerni a hatásukat és hozzáadott értéküket a közszolgáltatások nyújtásának támogatásában.
(213)      Részletekért lásd: az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz eTranslation platformja .
(214)      2020 márciusában kkv-k számára is hozzáférhetővé tették a webportált. Már szinte ugyanannyi felhasználója van a kkv-k körében, mint a közigazgatási szervek között.
(215)      Lásd az Európai Bizottság ISA² -programjának weboldalát – Bringing new technologies in the public sector (Új technológiák meghonosítása a közszférában) – MI-vel kapcsolatos intézkedések az ISA²-program (az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra vonatkozó program) keretében (2018).
(216)      Lásd: Európai Bizottság, Innovative public services action (Innovatív közszolgáltatásokra vonatkozó intézkedés), tájékoztató weboldal (2018).
(217)      Európai Bizottság, Study on the use of innovative technologies in the justice field (Tanulmány az innovatív technológiák felhasználásáról az igazságszolgáltatás terén), 2020. szeptember.
(218)      A webináriumokat Az igazságszolgáltatás digitalizációja az Európai Unióban Lehetőségek eszköztára ” című, 2020. december 2-i közlemény (COM(2020) 710 final) szerint szervezik.
(219)      Lásd a mesterséges intelligenciáról szóló fehér könyvet .
(220)      A mesterséges intelligencia elfogadását célzó program erre a kapcsolatra építve rendezvényeket szervez és lehetőségeket biztosít, hogy a keresleti és a kínálati oldal egymásra találjon. A beszállítók párbeszéd, hackatonok, kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés és más hasonló eszközök révén jobban igazodhatnak a közbeszerzési igényekhez, a hatóságok pedig alaposabban kiismerhetik a piacot, és célzottan alakíthatják ki a közbeszerzéseket.
(221)      A közbeszerzési irányelv (a 2014/24/EU irányelv) 40. cikkével összhangban a közbeszerzők előzetes tájékoztatót tesznek közzé a Tenders Electronic Daily (TED) portálon, hogy az egész Unióra kiterjedő, átlátható, megkülönböztetésmentes előzetes piaci konzultációt indítsanak.
(222)

     Lásd: Európai Bizottság, Európai adatstratégia (COM(2020) 66 final).

(223)      Uniós szintű adatok (közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló hirdetmények a TED-en) és a tagállamok nyílt hozzáférésű adatkészletei.
(224)      A mesterségesintelligencia-figyelő által az MI közszférában való bevezetésével kapcsolatosan végzett munka várható eredménye.
(225)      Mindegyik helyi digitális ikermodell egy adott város tárgyi eszközeinek virtuális leképezése, amely azok adataihoz kapcsolódik. E digitális ikermodellmodellek összpontosíthatnak szélsőséges időjárási eseményekre, a várostervezés vagy a válságkezelésre. A gépi tanulás felhasználható a városműködés hatékonyabbá tételéhez szimulációk és modellek készítésével, illetve valós idejű ellenőrzéshez. Európai Bizottság, Workshop Report: Digital Twins of cities (Jelentés műhelytalálkozóról: Városok digitális ikermodelljei), 2020.
(226)      Open and agile smart cities (Nyitott és agilis intelligens városok, OASC), MIM 5: Fair AI and Algorithms (5. minimális interoperabilitási mechanizmus: Méltányos mesterséges intelligencia és algoritmusok), 2020.
(227)      Join, boost, sustain: the European way of digital transformation in cities and communities (Összefogás, ösztönzés, fenntartás: a városok és közösségek digitális transzformációjának európai módja); részletekért lásd a Living-in.EU mozgalom tájékoztató weboldalát.
(228)      E szakpolitikai terület fontosságára és az alapjogok védelmének szükségességére tekintettel a bűnüldözési, a migrációs és a menekültügyi MI-alkalmazások soha nem használhatók önálló „döntéshozóként”. Az MI-rendszerek segítségül hívhatók például a nyomozáshoz szükséges nyomok feltárására vagy konkrét körülmények értékelésére, azonban a végső döntést embernek kell meghoznia.
(229)      Az MI-alkalmazások belügyi területen történő tagállami használatáról lásd például: Közös Kutatóközpont, Artificial Intelligence in public services (Mesterséges intelligencia a közszolgáltatásokban), JRC (2020).
(230)

     A JRC „ Artificial intelligence in public services ” (Mesterséges intelligencia a közszolgáltatásokban) című jelentése (2020) szerint tizenegy tagállam összesen huszonöt MI-alkalmazást használ a belügyi területen.

(231)      MI-technológiákat használnak például adatelemzéshez, tömegrendezvények közbiztonságának kiterjesztett és virtuális valóságban való modellezéséhez, kiberfenyegetések automatizált észleléséhez, drónokkal és robotokkal végzett kutatási-mentési műveletekhez, utasok szűréséhez és a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásának megkönnyítéséhez (virtuális asszisztensek és fordítóprogramok).
(232)      Az Europol, az UNICRI és a Trend Micro 2020. november 19-én közzétett közös jelentése: Malicious uses and abuses of Artificial Intelligence (A mesterséges intelligenciával kapcsolatos rosszindulatú felhasználási módok és visszaélések).
(233)      A Tanács következtetései a belső biztonságról és az európai rendőrségi partnerségről (2020).
(234)      A Tanács következtetései a belső biztonságról és az európai rendőrségi partnerségről (2020).
(235)      Európai Bizottság, Közlemény – Az EU terrorizmus elleni programja: Előrejelzés, megelőzés, védelem, reagálás (COM(2020) 795 final). Lásd még az Europol, az UNICRI és a Trend Micro közös jelentését: Malicious uses and abuses of Artificial Intelligence (A mesterséges intelligenciával kapcsolatos rosszindulatú felhasználási módok és visszaélések), 2020.
(236)      A központ a Tanács kérésére elsősorban koordinációs mechanizmust biztosít az Unió rendőrsége (Europol), határőrsége (Frontex) és belügyi informatikai rendszerekkel foglalkozó ügynökségei (eu-LISA), valamint a Bizottság között. Az irányítócsoport társelnöki tisztségét a Belső Biztonsági Állandó Bizottság által három évre kinevezett tagállami képviselő és az Európai Bizottság (Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság) képviselője tölti be. A biztonsági unióra vonatkozó uniós stratégiában foglaltak szerint a központ célja, hogy támogassa a részt vevő szervezeteket az információk és az ismeretek megosztásában, közös projektek kidolgozásában, valamint a megállapítások és a kifejlesztett technológiai megoldások terjesztésében. Lásd még: https://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-5757-2020-INIT/en/pdf
(237)      A Bizottság javaslata – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a nyomozások támogatása érdekében végzettkezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetébentörténő módosításáról (COM(2020) 796 final).
(238)      A bizottsági javaslat (COM(2020) 796 final) (38) preambulumbekezdése.
(239)      Európai Bizottság, Közlemény a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégiáról (2021–2025) (COM(2021)170 final).
(240)      A német elnökség alatt tartott „Migration 4.0: The Digital Transformation of Migration Management” (Migráció 4.0: A migrációkezelés digitális transzformációja) című rendezvény folytatása.
(241)      Ez a kezdeményezés lehetővé teszi a bűnüldöző hatóságok és a biztonsági szervek számára készülő, MI-alapú rendszerek algoritmusainak kutatását, fejlesztését, tesztelését, betanítását és validálását különféle – köztük fiktív műveleti és anonimizált – adatkészletek alapján.
(242)      Ezt az intézkedést 2020. december 17-én jelentették be a belügyi MI-szakértői csoportban.
(243)      Ez a kezdeményezés az Opportunities and challenges for the use of artificial intelligence in border control, migration and security (Lehetőségek és kihívások a mesterséges intelligencia határellenőrzési, migrációs és biztonsági felhasználása terén) című jelentésen alapul (2020). Ezt az intézkedést a 2020. október 28-án tartott interoperabilitási fórumon jelentette be a Bizottság. Az első igazoló vizsgálat 2020. július 19-án indult el, és 2020 decemberében fejeződött be. A vizsgálat lehetséges MI-alkalmazásokat tárt fel, amelyek egy részével kapcsolatban 2021-ben indulnak kísérleti projektek koncepcióigazolás céljából.
(244)      Európai Bizottság, Feasibility study on a forecasting and early warning tool for migration based on artificial intelligence technology (Megvalósíthatósági tanulmány a mesterséges intelligenciára épülő migrációs előrejelző és korai figyelmeztető eszközről), 2021.
(245)      Lásd: A környezet javát szolgáló digitalizáció – A Tanács következtetései című, 2020. december 17-i dokumentumnak a mesterséges intelligencia környezetvédelem előmozdítására történő használatáról szóló szakasza; Good practice document on combatting environmental crime (A környezeti bűnözés elleni küzdelme terén bevált módszerekről szóló dokumentum, 2020. április) a meglévő tagállami projektekről; és a CMS Artificial Intelligence in environmental monitoring (Mesterséges intelligencia a környezeti megfigyelésben) című 2019. augusztusi jogi kiadványát.
(246)       A 2020. október 29-i passaui nyilatkozat : „Intelligens megállapodás a mobilitásért: A jövő mobilitásának alakítása digitalizációval a fenntartható, biztonságos és hatékony mobilitás jegyében”. A nyilatkozatot a tagállamok és a Bizottság készítette, és harminc uniós tagállam és EFTA-ország írta alá.
(247)      Európai Bizottság, Közlemény – Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása (COM(2020) 789 final).
(248)      Jelenleg az ágazat nem rendelkezik olyan átfogó ütemtervvel, amely lehetővé tenné az MI-ben rejlő teljes potenciál felszabadítását (az adatokkal kapcsolatos kérdéseken túl is), és kezelné a közlekedés és logisztika terén ezzel összefüggésben jelentkező kihívásokat.
(249)      Lásd a COM(2020) 789 final közleményt.
(250)      Eurocontrol, Fly AI Report - Demystifying and Accelerating AI in Aviation/ATM (Jelentés: MI a repülésben – A mesterséges intelligencia légi közlekedésben/légiforgalmi szolgáltatásban való használatának tisztázása és felgyorsítása), 2020. március.
(251)      Az adatgyűjtés repülésbiztonsági adatokra, légügyi felügyeleti (légiforgalmi irányítási) adatokra, valamint időjárási és űralapú adatokra terjed ki, amelyeket közös feldolgozás és intelligens adatelemzés útján a repülésbiztonság, a védelem és a környezeti teljesítmény, valamint a biztonságos műveletek elemzésére és javítására használnak fel.
(252)      Az innovációs programokról részletekért lásd a Shift2Rail kutatási és innovációs programját . Kifejezetten az MI-vel kapcsolatos a vonzó vasúti szolgáltatásokat célzó informatikai megoldásokkal foglalkozó 4. innovációs program (például a My-Trac projekt), az infrastruktúrával foglalkozó 3. innovációs program (például az infrastruktúra állapotfüggő karbantartása és robotika) és a forgalomirányítással foglalkozó 2. innovációs program (például kapacitás, teljesítmény, automatikus vonatüzemeltetés).
(253)      A projekt tizenhárom ország részvételével zajlik, és a folyami információs szolgáltatásokra épülő folyosói szolgáltatások meghatározására, leírására, megvalósítására és fenntartható üzemeltetésére irányul.
(254)       Zárójelentés (2020).
(255)      Az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENIA) és a Közös Kutatóközpont tanulmánya is kiemelte, hogy a kiberbiztonság fontos tényező az autonóm járművekben használt MI-technológiák naprakésszé tételében, és rámutatott arra, milyen következményei lehetnek a közúti közlekedésbiztonságra és -védelemre nézve: ENISA, Közös Kutatóközpont, Cybersecurity Challenges in the Uptake of Artificial Intelligence in Autonomous Driving (Kiberbiztonsági kihívások a mesterséges intelligencia autonóm gépjárművekben való elterjedése terén), 2021.
(256)      Az automatizált járművekre, a kiberbiztonságra és a járművek szoftverfrissítéseire vonatkozó új szabályok az egészjárműtípus-jóváhagyásról és a piacfelügyeletről szóló jogszabályok részeként 2022. július 6-tól válnak alkalmazandóvá.
(257)      Példa reform- és beruházási összetevőre – Tiszta, intelligens és méltányos városi közlekedés.
(258)      Lásd például a Horizont 2020 CYBELE projektjét, amely a nagy adathalmazok méretezhető elemzésének precíziós gazdálkodásban és állattenyésztésben való alkalmazására irányult, valamint az IoF 2020 projektet, amelynek célja a dolgok internetének az agrár-élelmiszeripari ágazatban való meghonosítását hivatott felgyorsítani.
(259)      Lásd például a Horizont 2020 GenTORE projektjét, amely az ellenálló képesség és a hatékonyság optimalizálására irányuló genomkezelési eszközök létrehozására irányul.
(260)      Lásd például a Horizont 2020 BACCHUS projektjét, amely automatizált mezőgazdasági betakarításra szolgáló intelligens robotrendszer létrehozására irányul.
(261)      Lásd például a Horizon 2020 ROMI projektjét, amelynek keretében a precíziós gazdálkodás terén fejlesztenek megoldásokat annak érdekében, hogy 25 %-kal csökkenjen a mezőgazdasági termelők által gyomtalanításra fordított idő.
(262)      Lásd például a Horizon 2020 PANTHEON projektjét, amely a mogyoróültetvényeken folytatott precíziós gazdálkodásra irányul.
(263)       Federating platforms: helping European agriculture to become more green, productive and competitive (Platformok egyesítése: az európai mezőgazdaság környezetbarátabbá, termelékenyebbé és versenyképesebbé válásának elősegítése), 2020. szeptember.
(264)      Az Európai Bizottság ágazatfigyelője (2020), Technological trends of the agri-food industry (Technológiai tendenciák az agrár-élelmiszeriparban), 2020. szeptember.
(265)      Nyilatkozat, A smart and sustainable digital future for European agriculture and rural areas (Az európai mezőgazdaság és vidéki térségek intelligens és fenntartható digitális jövője), 2019; lásd még például: EU Member States join forces on digitalisation for European agriculture and rural areas (Az uniós tagállamok összefognak az európai mezőgazdaság és vidéki térségek digitalizációjáért), 2019. április.
(266)      Európai Bizottság, Közlemény – „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért  (COM(2020) 81 final).
(267)      A Bizottság a Digitális Európa program keretében támogatni kívánja az ilyen jellegű – magán- és közadatokat egyaránt tartalmazó – mezőgazdasági adattér működőképessé tételéhez szükséges technológiák, folyamatok és szabványok bevezetését (Európai Bizottság, Európai adatstratégia , COM(2020) 66 final).
(268)       Code of conduct on agricultural data sharing by contractual agreement (A mezőgazdasági adatok szerződéses megállapodás útján történő megosztására vonatkozó magatartási kódex), COPA-COGECA és CEMA ( 2018).
(269)      Lásd az Európai Bizottság által az élelmiszeripar, a biogazdaság, a természeti erőforrások, a mezőgazdaság és a környezet terén javasolt európai partnerségek felsorolását.
(270)      Európai Bizottság, a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv melléklete (COM(2018) 795 final), 1. o.
(271)      Az e függelék 2. és 3. szakaszában szereplő információk a tagállamoktól kapott adatokon alapulnak. A 2. és 3. szakasz mindazokkal a tagállamokkal foglalkozik, amelyek a bizottsági szolgálatok kérésére tájékoztatást adtak.
(272)      A táblázatban szereplő információk a nemzeti kapcsolattartó pontoktól kapott vagy a mesterségesintelligencia-figyelő keretében nyilvános forrásokból gyűjtött adatokon alapulnak. Az uniós tagállamok mellett Norvégia mint társult ország is szerepel ebben a táblázatban. A táblázat utolsó frissítésének időpontja 2021. április 14.
(273)      MI-stratégiájának végrehajtása során Finnország 2020-ban naprakésszé tette stratégiáját, amelynek részeként 2020. novemberében nemzeti MI-programot („MI 4.0”) indított. A program támogatja az MI- és más digitális technológiák fejlesztését és bevezetését a vállalkozásoknál, különösen azoknál a kkv-knál, amelyek főként ipari tevékenységet folytatnak. A naprakész változatba egy sor konkrét szakpolitikai intézkedés és a következő évekre vonatkozó végrehajtási terv mellett a 2025-ig tartó időszakra vonatkozó MI-jövőkép is bekerült. A nemzeti MI-stratégiájának rendes felülvizsgálata után Ciprus 2020 júniusában közbeszerzési eljárást indított olyan cselekvési terv kidolgozására, amely részletesen ismerteti a nemzeti MI-stratégia előrehaladását és végrehajtását. Németország 2020 decemberében fogadta el az MI-stratégiájának naprakész változatát.
(274)      Az eredeti, 2018. évi MI-stratégia 3 milliárd EUR-t különített el MI-beruházásokra, a naprakésszé tett változatban szereplő vállalás szerint pedig 2025-ig 5 milliárd EUR-ra bővül ez a keret.
Top