This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52020PC0139
Proposal for a COUNCIL REGULATION on the establishment of a European instrument for temporary support to mitigate unemployment risks in an emergency (SURE) following the COVID-19 outbreak
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a COVID-19-járvány miatt felmerülő a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról
Javaslat A TANÁCS RENDELETE a COVID-19-járvány miatt felmerülő a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról
COM/2020/139 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.4.2.
COM(2020) 139 final
2020/0057(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a COVID-19-járvány miatt felmerülő a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A COVID-19-fertőzés első esetei óta az Európai Unió fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy támogassa a tagállamokat és polgáraikat a válság kezelése során. A Bizottság aktiválta a válságkezelési koordinációt szolgáló, AGRUS elnevezésű általános biztonsági sürgősségi riasztórendszert, és a válságkezelési koordinációs bizottság rendszeresen összeül, hogy összehangolja a Bizottság és az uniós ügynökségek valamennyi érintett szervezeti egységének és szolgálatának intézkedéseit. A Bizottság politikai szintű válságreagálási koordinációs csoportot is létrehozott, mely a leginkább érintett szakpolitikákért felelős öt európai biztosból áll. Az uniós vezetők részvételével a COVID-19-járványra való reagálásról tartott 2020. március 10-i, 17-i és 26-i videokonferenciát követően a Bizottság minden fronton további intézkedéseket tesz a COVID-19-járványra való reagálás érdekében. E tekintetben a Bizottság 2020. március 13-án az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Beruházási Banknak és az eurócsoportnak címzett közleményt tett közzé „a COVID-19-járvány nyomán hozott koordinált gazdasági válaszintézkedésekről”. A gazdasági szférát illetően a Bizottság javaslatot tett a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezésre (CRII) annak érdekében, hogy rugalmasan legyenek felhasználhatók az uniós strukturális alapok a leginkább érintett ágazatok – például az egészségügy, a kkv-k és a munkaerőpiacok – gyorsan felmerülő szükségleteire való reagálásra, valamint a tagállamok leginkább érintett területeinek és polgárainak segítésére. A javaslatot időközben elfogadták, és az március 30-án hatályba lépett. A Bizottság emellett állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet fogadott el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az állami támogatási szabályok keretében előirányzott rugalmasság teljes mértékű kihasználását a gazdaság támogatása céljából. A Bizottság továbbá felkérte a Tanácsot annak biztosítására, hogy az uniós intézmények aktiválják a Stabilitási és Növekedési Paktum átalános mentesítési záradékát, és az uniós intézmények e záradékot a COVID-19-világjárványra való gyors, erőteljes és költségvetési szempontból összehangolt módon történő reagálásra irányuló uniós stratégia részeként alkalmazzák.
A COVID-19-világjárvány miatt olyan válsággal szembesülünk, amelynek nagyon jelentős az emberi dimenziója, valamint súlyos társadalmi-gazdasági hatással jár. Ezért elengedhetetlen, hogy az Unió és tagállamai a szolidaritás szellemében határozottan és közösen lépjenek fel, hogy megakadályozzák a vírus továbbterjedését, segítséget nyújtsanak a betegeknek, ellensúlyozzák a gazdasági következményeket, és enyhítsék a negatív társadalmi hatásokat. A közös összehangolt válaszintézkedések részeként elfogadták azt a bizottsági javaslatot is, amely az Európai Unió Szolidaritási Alapja hatályának a jelentős népegészségügyi szükséghelyzetekre való kiterjesztésére, valamint a finanszírozásra jogosult konkrét műveletek meghatározására irányul, megerősítve a szükséghelyzetet kezelő tagállamok iránti uniós szolidaritást.
A 2020. március 13-i közleményben bejelentetteknek megfelelően az EU arra is készen áll, hogy – amennyiben lehetséges – támogassa a tagállamokat az egyénekre és a leginkább érintett ágazatokra gyakorolt foglalkoztatási hatás enyhítésében. A Tanács elé terjesztett, szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó új eszköz (SURE) olyan kiegészítő ideiglenes eszköz, amely 100 milliárd EUR-ig terjedő értékben tesz lehetővé uniós pénzügyi támogatást az Unió által az érintett tagállamok számára nyújtott hitelek formájában. Az uniós hitelekből eredő függő kötelezettség a tagállamok által az uniós költségvetés számára biztosított garanciák révén lesz összeegyeztethető az uniós költségvetési korlátokkal. E garanciák a nyújtott hitelek 25 %-át teszik ki, és az egyes tagállamok ezeket az Unió összesített bruttó nemzeti jövedelmében (GNI) képviselt részarányuknak megfelelő mértékben biztosítják. A SURE eszköz kiegészítő pénzügyi támogatás lesz, amely a nemzeti intézkedéseken felül és az Európai Szociális Alap által hasonló célokra nyújtott szokásos vissza nem térítendő támogatáson túlmenően áll majd rendelkezésre.
A SURE eszközt minden olyan tagállam számára elérhetővé kell tenni, amelynek jelentős pénzügyi eszközöket kell mozgósítania a területét érintő COVID-19-járvány negatív gazdasági és társadalmi hatásaival szembeni küzdelemhez. A SURE létrehozása az uniós szolidaritás újabb kézzelfogható kifejeződése: a tagállamok megállapodnak abban, hogy az Unión keresztül, hitelek révén elérhetővé tett kiegészítő források biztosításával támogatják egymást. A SURE eszköz pénzügyi támogatást nyújt majd a tagállamoknak a munkahelyek megőrzését célzó közkiadások hirtelen növekedésének kezeléséhez. Közelebbről, a SURE eszköz olyan második védelmi vonalként fog működni, amely támogatja a csökkentett munkaidős rendszereket és más hasonló intézkedéseket, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy megőrizzék a munkahelyeket, és ezáltal védelmet nyújtsanak az alkalmazottaknak és az önfoglalkoztatóknak a munkanélküliség és a jövedelemkiesés kockázatával szemben. A csökkentett munkaidős rendszerek olyan állami programok, amelyek lehetővé teszik a gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások számára az alkalmazottaik munkaidejének átmeneti csökkentését oly módon, hogy az alkalmazottak állami jövedelemtámogatásban részesülnek a le nem dolgozott munkaórák vonatkozásában. Hasonló rendszereket alkalmaznak a szükséghelyzetben lévő önfoglalkoztatók jövedelmének pótlására. Az egyes tagállamok számára az eszköz keretében nyújtható támogatás feltételeit a munkahelyek megőrzésére irányuló tényleges – illetve adott esetben a tervezett – közkiadások COVID-19-járvány okozta hirtelen és súlyos növekedésére való hivatkozással kell meghatározni, és a támogatásnak közvetlenül kapcsolódnia kell a csökkentett munkaidős rendszerek létrehozásához vagy bővítéséhez, illetve a járványra adott válaszként bevezetett egyéb hasonló intézkedésekhez.
A SURE eszköz a tagállamok által biztosított garanciák rendszerén alapuló hitelprogram formájában fog működni. E rendszer lehetővé teszi az Unió számára, hogy:
(1)növelje a SURE eszköz révén az ennek keretében pénzügyi támogatást kérő tagállamok számára nyújtható hitelek volumenét;
(2)biztosítsa, hogy az eszközből eredően az Unió számára keletkező függő kötelezettség összeegyeztethető legyen az uniós költségvetési korlátokkal.
Ahhoz, hogy a megközelítés megfeleljen a kívánt célnak, a tagállamoknak hiteles, visszavonhatatlan és lehívható garanciákat kell biztosítaniuk az EU számára, az Unió összesített bruttó nemzeti jövedelmében (GNI) képviselt részarányuknak megfelelő mértékben. A garanciák rendszerének köszönhetően nem lesz szükség arra, hogy a tagállamok előzetes pénzbeli hozzájárulást nyújtsanak, ugyanakkor biztosítható a magas hitelminősítési besoroláshoz és az uniós költségvetés védelméhez szükséges hitelminőség-javítás.
A program pénzügyi megbízhatósága érdekében – a tagállami garanciák biztosítása mellett – a keret a következő egyéb biztosítékokat tartalmazza:
·Szigorú és konzervatív pénzgazdálkodási megközelítést;
·A hitelportfólió olyan kialakítását, amely korlátozza a koncentrációs kockázatot, az éves kitettséget és az egyes tagállamokkal szembeni túlzott kitettséget, ugyanakkor biztosítja, hogy elegendő forrást lehessen nyújtani a leginkább rászoruló tagállamok számára; valamint
·Lehetőségeket az adósság átütemezésére.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
E javaslat kiegészít egy másik, a tagállamok számára szükséghelyzet esetén támogatást biztosító uniós jogi eszközt, nevezetesen az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) létrehozásáról szóló, 2020. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: 2012/2002/EK rendelet). Március 30-án elfogadták az (EU) 2020/461 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, amely az említett jogi eszközt módosítja abból a célból, hogy annak hatálya kiterjedjen a jelentős népegészségügyi szükséghelyzetekre, valamint meghatározza a finanszírozásra jogosult konkrét műveleteket
Míg az EUSZA állandó eszköz, a SURE ideiglenes jellegű lenne. A földrajzi hatály is eltérő, mivel a SURE a tagállamokra korlátozódik, és nem terjed ki Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató országokra. A két eszköz tematikus hatálya azonban összhangban áll – mindkettő a népegészségügyi veszélyekből eredő jelentős válságok kezelésére irányul, ám az EUSZA állandó jelleggel igénybe vehető, a SURE eszköz viszont a COVID-19-járvány egyedi esetére korlátozódik. További eltérés, hogy az EUSZA vissza nem térítendő támogatáson alapul, és lehetővé teszi az előlegfizetéseket. A SURE eszköz hitelalapú.
A SURE eszköz keretében csak akkor lesz mozgósítható uniós pénzügyi támogatás, ha a Bizottság erre irányuló javaslatot nyújt be a Tanácsnak. Az érintett tagállamnak kérelmeznie kell a támogatást. Mielőtt a Tanács a SURE eszköz keretében pénzügyi támogatást nyújtana, a Bizottságnak konzultálnia kell az érintett tagállammal, hogy értékelje, milyen mértékű volt a foglalkoztatás védelmét célzó közkiadások hirtelen és súlyos (ténylegesen megvalósult vagy tervezett) növekedése. A tagállamnak a támogatás kérelmezésekor bizonyítania kell a tényleges – illetve adott esetben a tervezett – kiadások hirtelen és súlyos növekedését. Amennyiben az eszköz feltételei teljesülnek, a Tanács minősített többséggel eljárva végrehajtási határozatot fogad el a pénzügyi támogatás jóváhagyásáról. A Bizottság és a kedvezményezett tagállam végrehajtási megállapodást köt. A hirtelen kiadásnövekedés vizsgálata során a releváns műveletek a COVID-19-járvány miatt a foglalkoztatás védelmének területén hozott szükséghelyzeti intézkedésekre korlátozódnak. Az ezt követően nyújtott hitelek segítik a tagállamokat abban, hogy finanszírozzák a csökkentett munkaidős rendszerekre és más hasonló intézkedésekre irányuló megnövekedett közkiadásaikat, elősegítve azt, hogy megőrizzék a munkahelyeket, és ezáltal védelmet nyújtsanak az alkalmazottaknak és az önfoglalkoztatóknak a munkanélküliség kockázatával szemben.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
E javaslat a jelenlegi COVID-19-világjárványra válaszul hozott intézkedések közé tartozik, mint amilyen például a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés, és kiegészíti a foglalkoztatást támogató egyéb eszközöket, így az Európai Szociális Alapot és az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA)/InvestEU-t. Arra a technikára épül, amelyet az EU az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) keretében alkalmazott a korábbi pénzügyi válság során annak érdekében, hogy rövid időn belül uniós pénzügyi támogatást nyújtson azoknak a tagállamoknak, amelyek nehézségekkel küzdenek vagy amelyeket nehézségek fenyegetnek a tagállam által nem befolyásolható kivételes helyzetből adódóan, továbbá a 2018-as költségvetési rendeletben a függő kötelezettségek kezelésére vonatkozóan meghatározott új keretre támaszkodik. Azáltal, hogy a hitelfelvételt és a hitelnyújtást kihasználva támogatja a tagállamokat a COVID-19-járvány sajátos esetében, a tagállamok e speciális eszközt különösen második védelmi vonalként alkalmazhatják a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás és más hasonló intézkedések finanszírozására, elősegítve azt, hogy megőrizzék a munkahelyeket, és ezáltal védelmet nyújtsanak az alkalmazottaknak és az önfoglalkoztatóknak a munkanélküliség kockázatával szemben.
Ez az ideiglenes eszköz az európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszer konkrétan a COVID-19-válsággal összefüggésben történő szükséghelyzeti működőképessé tételének tekintendő, egy, az EUMSZ szerinti eltérő jogalapra épülő állandó eszköz esetleges későbbi létrehozásának sérelme nélkül.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
Ezen eszköz jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikke. Az eszköz az EUMSZ 122. cikkének (1) és (2) bekezdésén alapul.
A COVID-19-járvány olyan hirtelen és kivételes esemény, amely jelentős és zavaró hatást gyakorol a tagállamok gazdasági rendszereire, és ez a szolidaritás szellemében kollektív válaszlépéseket tesz szükségessé. A SURE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatás fedezésére szolgáló, a tagállamok által az Uniónak nyújtott önkéntes hozzájárulásokon alapuló garanciarendszer kialakítása az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdésén alapul. Ez a fellépés a tagállamoknak a szolidaritás szellemében tett válaszlépéseit tükrözné, amelyek a COVID-19-járvány okozta példátlan gazdasági helyzetnek megfelelő intézkedések formájában nyilvánulnak meg. Ezért indokolt a SURE eszközt támogató garanciarendszert az EUMSZ 122. cikkének (1) bekezdésére alapozni.
A hitelprogram felépítése és irányítása az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdésén alapul, melynek értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján bizonyos feltételek mellett ideiglenes és eseti alapon uniós pénzügyi támogatást nyújthat valamely tagállamnak, amely természeti csapások vagy általa nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzd, vagy ahol súlyos nehézségek komoly veszélye áll fenn. Ez a jogalap támasztaná alá a SURE eszköz hitelezési komponensét.
Eddig egy alkalommal került sor az EUMSZ 122. cikke (2) bekezdésének alkalmazására. A pénzügyi válság során ez szolgált az ideiglenes európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) létrehozásának jogalapjául; ez a mechanizmus azon tagállamoknak nyújtott segítséget, amelyek számára a hitelfelvételi költségek súlyos romlása miatt részben vagy teljes egészében elérhetetlenné vált a piaci finanszírozás. Az Unió ezen eszköz révén nyújtott hitelt Írországnak és Portugáliának, Görögországot pedig áthidaló finanszírozással segítette.
Az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdése bármely típusú kivételes válsághelyzetben alkalmazható, és nem korlátozódik kizárólag a pénzügyi jellegű vagy a pénzügyi stabilitással összefüggő válságokra. A Tanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak értékelésére, hogy e jogalap feltételei teljesülnek-e. Nyilvánvalóan ez a helyzet a COVID-19-járvány okozta jelentős közegészségügyi veszély, valamint annak gazdasági és társadalmi következményei által leginkább érintett tagállamok esetében.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
A javaslat célja a COVID-19-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet következtében súlyos gazdasági zavarokkal szembesülő tagállamok támogatása, annak érdekében, hogy Európa – ideiglenes hitel formájában nyújtott uniós pénzügyi támogatás révén – kifejezze szolidaritását e súlyos nehézségekkel küzdő tagállamokkal. Második védelmi vonalként az ilyen pénzügyi támogatás ideiglenes alapon segítséget nyújt az érintett tagállamok kormányzatai számára ahhoz, hogy fedezni tudják a csökkentett munkaidős rendszerek és egyéb hasonló intézkedések tekintetében megnövekedett közkiadásaikat, elősegítve azt, hogy megőrizzék a munkahelyeket, és ezáltal védelmet nyújtsanak az alkalmazottaknak és az önfoglalkoztatóknak a munkanélküliség kockázatával szemben..
Az ilyen támogatás segítené az érintett lakosságot, hozzájárulna a normális életkörülményekhez való gyors visszatéréshez az érintett régiókban, és enyhítené a COVID-19 okozta jelenlegi válság közvetlen társadalmi és gazdasági hatásait.
•Arányosság
A javaslat tiszteletben tartja az arányosság elvét. Nem lépi túl az eszköz kitűzött céljainak eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A jogi aktus formája rendelet, mivel olyan új, egyedi és ideiglenes eszközt hoz létre, amelyet bármely tagállam alkalmazhat, és és amelynek teljes egészében kötelezőnek és minden tagállamban közvetlenül alkalmazandónak kell lennie. Az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdése szerinti, a tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatás megállapításáról szóló tanácsi rendeletet a múltban a pénzügyi válsággal összefüggésben már sor került az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdése szerinti, a tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatás megállapításáról szóló tanácsi rendelet alkalmazására az érintett tagállamok kérelmeinek előkészítésére és értékelésére szolgáló eljárások és gyakorlatok megállapítása, valamint az ilyen pénzügyi támogatások gyors és hatékony végrehajtása céljából. A rendelet biztosítja, hogy a Tanács a tagállamoknak nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló későbbi végrehajtási határozatait megfelelő és következetes keretek között hozza meg. Egy valamennyi tagállamra alkalmazandó rendelet a legmegfelelőbb jogi eszköz a SURE eszköz szerinti hitelnyújtást alátámasztó garanciarendszer megszervezésére is, tekintettel arra, hogy az valamennyi tagállam önkéntes hozzájárulásán alapul.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Konzultáció az érdekelt felekkel
Annak érdekében, hogy a Tanács időben el tudja fogadni a javaslatot, azt rövid idő alatt kellett előkészíteni, ezért nem került sor konzultációra az érdekelt felekkel.
•Hatásvizsgálat
A javaslat sürgős jellegére tekintettel nem került sor hatásvizsgálatra.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A Bizottság számára lehetővé kell tenni a pénzügyi piacokon történő hitelfelvételt azzal a céllal, hogy a szóban forgó forrásokat továbbhitelezze a SURE eszköz keretében pénzügyi támogatást kérő tagállamnak.
A SURE eszköz legfeljebb 100 milliárd EUR összegű hitelprogram formájában valósul meg, amelyet a tagállamoktól származó garanciák rendszere támaszt alá. Ez a rendszer lehetővé teszi az Unió számára, hogy:
(1)növelje a SURE eszköz révén az ennek keretében pénzügyi támogatást kérő tagállamok számára nyújtható hitelek volumenét;
(2)biztosítsa, hogy az eszközből eredően az Unió számára keletkező függő kötelezettség összeegyeztethető legyen az uniós költségvetési korlátokkal.
Ahhoz, hogy a megközelítés a kívánt célt szolgálja, a tagállamoknak hiteles, visszavonhatatlan és lehívható garanciákat kell nyújtaniuk az Unió számára, az Unió összesített bruttó nemzeti jövedelmében (GNI) képviselt részarányuknak megfelelő mértékben. A garanciarendszer nem tesz szükséges előzetes készpénz-hozzájárulást (befizetett tőkét) a tagállamok részéről, miközben biztosítja a magas hitelminősítési besoroláshoz és az uniós források védelméhez szükséges hitelminőség-javítást.
A rendszer pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében a tagállami garanciákon kívül egyéb biztosítékok is beépülnek a keretbe, melyek a következők:
·szigorú és konzervatív pénzgazdálkodási megközelítés,
·a hitelportfólió olyan kialakítása, amely korlátozza a koncentrációs kockázatot, az éves kitettséget és az egyes tagállamokkal szembeni túlzott kitettséget, ugyanakkor elegendő forrást biztosít a leginkább rászoruló tagállamok számára, valamint
·lehetőségek az adósság átütemezésére.
5.EGYÉB ELEMEK
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javasolt tanácsi rendelet 1. cikke rendelkezik a COVID-19-járvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról. Ez az eszköz – tekintettel jogalapjára – eseti és ideiglenes jellegű lenne. A költségvetési rendelet 220. cikke alapján pénzügyi támogatást nyújtana a COVID-19-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet következtében súlyos gazdasági zavarokkal szembesülő tagállamok számára.
A rendeletjavaslat 2. cikke hangsúlyozza a SURE eszköz kiegészítő jellegét. A tagállamok nemzeti szinten tett erőfeszítéseinek kiegészítésére szolgál, és részben fedezi azon súlyos mértékben és hirtelen megnövekedett tagállami közkiadásokat, amelyek a COVID-19-válság közvetlen negatív következményeinek kezelésére irányuló erőfeszítéseikre vezethetők vissza. A SURE eszköz igénybevétele nem akadályozza meg a jelentős népegészségügyi veszélyek konkrét vonatkozásaival foglalkozó más releváns uniós eszközök, illetve a pénzügyi támogatási eszközök – például az EUSZA – alkalmazását.
A rendeletjavaslat 3. cikke meghatározza az eszköz aktiválásának feltételeit. A tagállamok pénzügyi támogatást kérhetnek abban az esetben, ha a foglalkoztatás területén hirtelen és súlyos mértékben megnövekedtek a tényleges és adott esetben a tervezett közkiadásaik a COVID-19-járványra adott nemzeti szintű válaszlépéseik következtében. A SURE eszköz keretében nyújtott támogatásnak különösen a tagállamoknak a csökkentett munkaidős rendszerek, valamint a munkahelyek megőrzését, és így a munkavállalók és önfoglalkoztatók munkanélküliséggel és jövedelemkieséssel szembeni védelmét célzó egyéb hasonló intézkedések következtében megnövekedett közkiadásai fedezésére kell szolgálnia.
A javasolt rendelet 4. cikke először is megállapítja, hogy a javasolt SURE eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatás az érintett tagállamnak nyújtott hitel formájában valósul meg. Másodszor pedig felhatalmazást ad a Bizottság számára a pénzügyi piacokon történő hitelfelvételre azzal a céllal, hogy a szóban forgó forrásokat továbbhitelezze az érintett tagállamnak.
A rendeletjavaslat 5. cikke meghatározza a SURE eszköz keretében nyújtható uniós pénzügyi támogatás maximális összegét. Ez az összeg legfeljebb 100 milliárd EUR lehet.
A rendeletjavaslat 6. cikke megállapítja a tagállamoknak nyújtható gyors pénzügyi támogatásra vonatkozó eljárást. Egy adott tagállam kérelmét követően a Bizottság konzultálna az érintett tagállammal annak megvizsgálása céljából, hogy a közkiadások növekedése milyen mértékben áll közvetlen kapcsolatban a csökkentett munkaidős rendszerek és – különösen az önfoglalkoztatókra vonatkozó – hasonló intézkedések létrehozásával vagy bővítésével. Ez a konzultáció segít a Bizottságnak a hitelnyújtási feltételek megfelelő értékelésében is. A Bizottságnak meg kell határoznia az egyes elemeket, ideértve az összeget, a maximális átlagos futamidőt, az árképzést, a támogatás rendelkezésre állásának időtartamát és a végrehajtás technikai módozatait.
A rendeletjavaslat 7–10. cikke tartalmazza a SURE eszköz keretében nyújtott hiteltámogatás folyósítására és végrehajtására vonatkozó eljárási szabályokat. Konkrétabban e cikkek a hitelfolyósítási szabályokkal, a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekkel, az eszköz keretébe tartozó hitelportfólióra alkalmazandó prudenciális szabályokkal, valamint a hitelek kezelésével foglalkoznak.
A rendeletjavaslat 11. cikke az eszköz finanszírozási mechanizmusával foglalkozik. Az eszköz keretében a tagállamoknak történő hitelnyújtás a tagállamok által az Uniónak nyújtott önkéntes hozzájárulásokon alapuló garanciarendszerre támaszkodik. Ez a rendszer lehetővé teszi az Unió számára, hogy a SURE eszköz keretében a tagállamoknak nyújtható hitelek révén növelje a pénzügyi támogatás mértékét. Az Unió számára biztosított garanciák visszavonhatatlanok, feltétel nélküliek és azonnal lehívhatók, és ezeket a Bizottság és a tagállamok közötti megállapodásban rögzítik. Az ilyen hozzájárulás külső címzett bevételnek minősülne.
A rendeletjavaslat 12. cikke meghatározza az eszköz rendelkezésre állására vonatkozó szabályt. A SURE eszköz keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás csak attól a pillanattól áll rendelkezésre, amikor valamennyi tagállam lekötötte garanciáit az Unió felé.
A rendeletjavaslat 13. és 14. cikke az ellenőrzésre, auditra és jelentéstételre vonatkozó szabályokat rögzíti.
Végezetül a rendeletjavaslat 15. cikke egyértelművé teszi, hogy az eszköz nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra, mivel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 1 143. cikkének (1) bekezdése értelmében az Egyesült Királyságnak az Unió függő kötelezettségei rá eső részére vonatkozó felelőssége azokra a függő kötelezettségekre korlátozódik, amelyek az Unió által az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének időpontja előtt végrehajtott pénzügyi műveletekből erednek. Az Uniónak az e rendelet szerinti pénzügyi támogatásból eredő függő kötelezettségei az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének időpontját követően keletkeznek. Ezért az Egyesült Királyság az e rendelet szerinti pénzügyi támogatásban nem vesz részt.
2020/0057 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a COVID-19-járvány miatt felmerülő a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 122. cikkére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikkének (1) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a Bizottság javaslata alapján és a tagállamok közötti szolidaritás szellemében határozzon a COVID-19-járvány eredményeképp kialakuló társadalmi-gazdasági helyzet kezelésére alkalmas intézkedésekről.
(2)Az EUMSZ 122. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a Tanács számára, hogy egy tagállam számára uniós pénzügyi támogatást nyújtson, ha az általa nem befolyásolható rendkívüli események miatt súlyos nehézségekkel küzd, vagy ilyen nehézségek fellépésének komoly veszélye áll fenn.
(3)A súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2 (SARS-CoV-2), amely a koronavírus megbetegedés okozója és amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) COVID-19-nek nevezett el, egy olyan új koronavírus-törzs, amelyet korábban nem azonosítottak embereknél. A betegség által okozott világméretű járvány gyorsan változik, és azt a WHO világjárványnak nyilvánította. Az Unióban a járvány kezdetétől 2020. március 30-ig 334 396 megbetegedést és 22 209 halálesetet jelentettek.
(4)A tagállamok rendkívüli intézkedéseket hajtottak végre a COVID-19-járvány és annak hatásai megfékezésére. A COVID-19 Unión belüli további terjedése nagyon valószínűnek tekinthető. A jelentős számban bekövetkező halálesetekre is kiterjedő közegészségügyi hatásokon túl a COVID-19-járvány súlyosan károsította a tagállamok gazdasági rendszereit, társadalmi zavarokat okozott, és egyre több tagállamban vezet a közkiadások növekedéséhez.
(5)Ez a rendkívüli helyzet, amelyet a tagállamok nem tudnak ellenőrzésük alatt tartani, és amely gazdaságilag aktív népességük jelentős részét helyhez kötötte, a tagállamok közkiadásainak hirtelen és súlyos növekedéséhez vezetett a munkavállalók csökkentett munkaidős rendszerei és különösen az önfoglalkoztatókra vonatkozó hasonló intézkedések tekintetében. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy kezeljék a közkiadások hirtelen és súlyos növekedését mindaddig, amíg úrrá nem lesznek a COVID-19-járványon és annak a gazdaságilag aktív népességükre gyakorolt hatásain.
(6)A COVID-19-járványt követően létrehozott szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköznek (a továbbiakban: SURE) lehetővé kell tennie az Unió számára, hogy összehangolt, gyors és hatékony módon, a tagállamok közötti szolidaritás szellemében reagáljon a munkaerőpiaci válságra, ezáltal enyhítve az egyének és a leginkább érintett gazdasági ágazatok foglalkoztatására gyakorolt hatást, valamint e kivételes helyzetnek a tagállamok közkiadásaira gyakorolt közvetlen hatásait.
(7)Az (EU, Euratom) 1046/2018 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 220. cikke szerint az Unió által a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatás történhet hitelek formájában. E hiteleket azon tagállamoknak kell nyújtani, amelyekben a COVID-19-járvány a 2020. február 1-jétől elfogadott nemzeti intézkedések miatt a tényleges vagy és adott esetben a tervezett közkiadások hirtelen és súlyos növekedéséhez vezetett. Ez az időpont valamennyi tagállam számára biztosítja az egyenlő bánásmódot és a tagállami munkaerőpiacokon bekövetkező hatásokhoz kapcsolódó kiadások tényleges vagy adott esetben tervezett emelkedésének lefedését, függetlenül attól, hogy a COVID-19-járvány mikor kezdődött az egyes tagállamokban. Az ezen időpontot követően elfogadott nemzeti intézkedéseknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a csökkentett munkaidős rendszerek létrehozásához vagy kiterjesztéséhez, ideértve az önfoglalkoztatókra vonatkozó hasonló intézkedéseket is. A csökkentett munkaidős rendszerek olyan állami programok, amelyek bizonyos körülmények között lehetővé teszik a gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások számára, hogy ideiglenesen csökkentsék az alkalmazottaik által ledolgozott munkaórák számát, akik állami jövedelemtámogatásban részesülnek a le nem dolgozott munkaórák után. Hasonló megoldások léteznek az önfoglalkoztatók jövedelempótlására. A pénzügyi támogatást kérő tagállamnak bizonyítékot kell szolgáltatnia a tényleges és adott esetben a tervezett kiadások hirtelen és súlyos növekedéséről a csökkentett munkaidős rendszerek vagy hasonló intézkedések tekintetében.
(8)Annak érdekében, hogy az érintett tagállamok elegendő pénzügyi eszközzel rendelkezzenek a COVID-19-járvány által a munkaerőpiacukra gyakorolt hatások kezeléséhez, az Unió SURE keretében végzett hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységeinek megfelelően kiterjedtnek kell lenniük. Az Unió által nyújtott hiteleket ezért a nemzetközi tőkepiacok igénybevételével kell finanszírozni.
(9)A COVID-19-járvány jelentős és káros hatást gyakorol az egyes tagállamok gazdasági rendszereire. Ezért kollektív tagállami hozzájárulásra van szükség az uniós költségvetésből nyújtott hiteleket támogató garanciák formájában. Ezekre a garanciákra azért van szükség, hogy az Unió megfelelő nagyságrendű hiteleket tudjon nyújtani azon tagállamoknak, amelyek munkaerőpiaci politikái a legnagyobb nyomásnak vannak kitéve. Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió által a SURE keretében nyújtott hitelekből eredő függő kötelezettség összeegyeztethető legyen az alkalmazandó többéves pénzügyi kerettel és a saját források felső határával, a tagállamok által nyújtott garanciáknak visszavonhatatlannak, feltétel nélkülinek és azonnal lehívhatónak kell lenniük, miközben további biztosítékok révén fokozni kell a rendszer stabilitását.
(10)A rendszer megbízhatóságát fokozó további biztosítékok közé tartozik a konzervatív tartalékképzési politika, a maximális éves kitettséga, és a hitelportfólió megfelelő diverzifikációja.
(11)A SURE eszköz keretében nyújtott hitelek az (EU, Euratom) 1046/2018 rendelet 220. cikke értelmében pénzügyi támogatásnak minősülnek. Az (EU, Euratom) 1046/2018 rendelet 282. cikke (3) bekezdésének g) pontjával összhangban a 220. cikk az eszköz keretében nyújtott hitelekre a 2020 utáni többéves pénzügyi keret alkalmazásának időpontjától alkalmazandó. Helyénvaló azonban, hogy az (EU, Euratom) 1046/2018 rendelet 220. cikkének (5) bekezdésében meghatározott követelmények már e rendelet hatálybalépésétől alkalmazandók legyenek a hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletekre.
(12)Annak érdekében, hogy az Unió által ezen eszköz keretében nyújtott hitelekből eredő függő kötelezettség összeegyeztethető legyen az alkalmazandó többéves pénzügyi kerettel és a saját források felső határával, prudenciális szabályokat kell megállapítani, beleértve az Unió nevében felvett hitelek továbbvitelének lehetőségét is.
(13)Az e rendelet értelmében uniós pénzügyi támogatások odaítéléséről hozott határozatok különös pénzügyi vonatkozásaira tekintettel, az említett határozatok olyan végrehajtási jogkörök gyakorlását kívánják meg, amelyeket a Tanácsra kell ruházni.
(14)A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépéséről szóló megállapodás 3 143. cikkének (1) bekezdése értelmében az Egyesült Királyságnak az Unió függő kötelezettségei rá eső részére vonatkozó felelőssége azokra a függő kötelezettségekre korlátozódik, amelyek az Unió által az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének időpontja előtt végrehajtott pénzügyi műveletekből származnak. Az Uniónak az e rendelet szerinti pénzügyi támogatásból eredő függő kötelezettségei az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének időpontját követően keletkeznek. Ezért az Egyesült Királyság nem vehet részt az e rendelet szerinti pénzügyi támogatásban.
(15)Mivel az eszköz ideiglenes jellegű, és csak a COVID-19-járvány kezelésére szolgál, a Bizottságnak hathavonta felül kell vizsgálnia, hogy továbbra is fennállnak-e a súlyos gazdasági zavarokat okozó rendkívüli körülmények a tagállamokban.
(16)A COVID-19-járvány hatására és a járvány következményeire való sürgős reagálás szükségességére való tekintettel e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (az eszköz) létrehozása
(1) Létrejön a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE), (a továbbiakban: az eszköz), amely a COVID-19-járvány hatásainak, valamint társadalmi-gazdasági következményeinek kezelésére szolgál.
(2) A rendelet meghatározza azon feltételeket és eljárásokat, amelyek lehetővé teszik az Unió számára pénzügyi támogatás nyújtását a COVID-19-járvány okozta súlyos gazdasági zavarral küzdő, vagy annak veszélyével fenyegetett tagállamoknak a csökkentett munkaidős rendszerek vagy a munkavállalók és az önfoglalkoztatók védelmét célzó hasonló intézkedések finanszírozása, és ezáltal a munkanélkülivé válás és a jövedelemkiesés előfordulásának csökkentése céljából.
2. cikk
Az eszköz kiegészítő jellege
Az eszköz pénzügyi támogatás nyújtásával egészíti ki az érintett tagállamok által hozott nemzeti intézkedéseket, hogy segítsen a COVID-19-járvány okozta rendkívüli esemény közvetlen gazdasági és negatív társadalmi hatásainak enyhítését célzó tényleges és adott esetben a tervezett közkiadásaik hirtelen és nagymértékű növekedésének kezelésében.
3. cikk
Az eszköz igénybevételének feltételei
(1) Egy tagállam akkor kérhet uniós pénzügyi támogatást, ha tényleges és adott esetben a tervezett közkiadásai 2020. február 1-jétől hirtelen és nagy mértékben megnövekedtek a COVID-19-járvány okozta rendkívüli esemény gazdasági és társadalmi negatív hatásainak kezelését célzó csökkentett munkaidős rendszerekhez vagy hasonló intézkedésekhez közvetlenül kapcsolódó nemzeti intézkedések elfogadása miatt.
(2) A kedvezményezett tagállamok az ezen eszköz keretében kapott uniós pénzügyi támogatást a csökkentett munkaidős rendszereket vagy hasonló intézkedéseket támogató nemzeti programok támogatására használják fel.
4. cikk
A pénzügyi támogatás formája
A 3. cikkben említett pénzügyi támogatás az érintett tagállamnak nyújtott hitel formáját ölti. E célból, továbbá a 6. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott tanácsi végrehajtási határozattal összhangban a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében hitelt vegyen fel a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél az arra legalkalmasabb időpontban, hogy optimális szinten tartsa a finanszírozás költségét, és megőrizze az Unió kibocsátójaként kivívott hírnevét a piacokon.
5. cikk
A pénzügyi támogatás maximális összege
A 3. cikkben említett pénzügyi támogatás maximális összege az összes tagállamra vonatkozóan nem haladhatja meg a 100 000 000 000 EUR-t.
6. cikk
A pénzügyi támogatás igénylésére vonatkozó eljárás
(1)A 3. cikkben említett pénzügyi támogatást a Tanács által a Bizottság javaslata alapján, végrehajtási jogi aktus révén elfogadott határozattal kell rendelkezésre bocsátani.
(2)A Bizottság a javaslat Tanácshoz történő benyújtása előtt indokolatlan késedelem nélkül konzultál az érintett tagállammal a tényleges és adott esetben a tervezett közkiadásoknak a csökkentett munkaidős rendszereknek vagy hasonló intézkedéseknek a támogatást igénylő tagállamban történő bevezetése által közvetlenül előidézett hirtelen és nagy mértékű, a COVID-19-járvány okozta rendkívüli eseményhez köthető növekedésének ellenőrzése céljából. E célból az érintett tagállam megfelelő bizonyítékot nyújt be a Bizottságnak. A Bizottság emellett ellenőrzi a 9. cikkben említett prudenciális szabályok betartását.
(3)A 3. cikkben említett pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátásáról szóló határozat tartalmazza a következőket:
a)a hitel összege, maximális átlagos futamideje, árképzési képlete, a részleteinek maximális száma, rendelkezésre állásának időtartama, valamint a pénzügyi támogatás nyújtásához szükséges egyéb részletes szabályok;
b)annak értékelése, hogy a tagállam megfelel-e a 3. cikkben említett feltételeknek;
c)a finanszírozható nemzeti csökkentett munkaidős rendszer(ek) vagy hasonló intézkedések ismertetése.
7. cikk
A hitel folyósítása
A 6. cikk (3) bekezdésében említett hitel folyósítása részletekben történik.
8. cikk
Hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek
(1)A 4. cikkben említett hitelfelvételi és hitelnyújtási műveleteket euróban kell végrehajtani.
(2)A hitel 6. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett jellemzőit a kedvezményezett tagállam és a Bizottság közötti hitelmegállapodásban kell rögzíteni. Ez a megállapodás tartalmazza az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének (5) bekezdésében említett rendelkezéseket.
(3)A kedvezményezett tagállam kérésére, és amennyiben a körülmények engedik a hitel kamatlábának a csökkentését, a Bizottság az általa eredetileg felvett hitelek egészét vagy egy részét refinanszírozhatja, vagy átalakíthatja a vonatkozó pénzügyi feltételeket.
(4)A Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot folyamatosan tájékoztatni kell a (3) bekezdésben említett refinanszírozásról vagy átalakításról.
9. cikk
A hitelportfólióra alkalmazandó prudenciális szabályok
(1)A nyújtott hitelek legnagyobb részét képviselő három tagállamnak nyújtott hitelek aránya nem haladhatja meg az 5. cikkben említett összeg 60 %-át.
(2)Az Unió által egy adott évben fizetendő összegek nem haladhatják meg az 5. cikkben említett összeg 10 %-át.
(3)Amennyiben egy tagállam elmulasztja a visszafizetést, a Bizottság refinanszírozhatja az Unió nevében felvett kapcsolódó hiteleket.
10. cikk
A hitelek kezelése
(1)A Bizottság az EKB-val közösen megállapítja a hitelek kezeléséhez szükséges szabályokat.
(2)A kedvezményezett tagállam külön számlát nyit nemzeti központi bankjánál a kapott pénzügyi támogatás kezelésére. A tagállam továbbá a hitel szerint esedékes tőkeösszeget és kamatot húsz TARGET2 üzleti nappal a megfelelő lejárati időpont előtt átutalja az Unió EKB-nál vezetett számlájára.
11. cikk
A tagállamok hozzájárulása garancia formájában
(1)A tagállamok az Unió által viselt kockázat viszontgarantálása révén járulhatnak hozzá az eszközhöz.
(2)A tagállamok hozzájárulását visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garanciák formájában kell rendelkezésre bocsátani.
(3)A Bizottság megállapodást köt a hozzájáruló tagállamokkal a visszavonhatatlan, feltétel nélküli és azonnal lehívható garanciákra vonatkozóan. A megállapodás meghatározza a fizetési feltételeket.
(4)A tagállamok által nyújtott garanciák lehívása azonos feltételek mellett történik. Amennyiben valamely tagállam nem tesz időben eleget egy lehívásnak, a Bizottságnak jogában áll a többi tagállam által nyújtott garanciák terhére azonos feltételek mellett további összegeket lehívni a hozzájárulások teljes összegéig. Ezeket a kiegészítő hozzájárulásokat vissza kell téríteni a tagállamoknak a beszedett összegekből.
(5)Az (1) bekezdésben említett hozzájárulások az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikkének (5) bekezdése értelmében ezen eszköz külső címzett bevételének minősülnek.
12. cikk
Az eszköz rendelkezésre állása
(1)A 3. cikkben említett pénzügyi támogatás csak azt követően válik elérhetővé, miután az összes tagállam hozzájárult az eszközhöz a 11. cikk (1) bekezdése szerinti, az 5. cikkben említett összeg legalább 25 százalékát kitevő összegnek megfelelő hozzájárulással, feltéve, hogy a tagállami hozzájárulások teljes összegében az egyes tagállamok hozzájárulásainak relatív aránya megfelel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó, 2019. november 27-én elfogadott általános költségvetésében 4 a 2020. évre meghatározott költségvetés bevételi részének „A. Bevezetés és az általános költségvetés finanszírozása” részében a 3. táblázat (1) oszlopából következő, az Unió összesített bruttó nemzeti jövedelmében képviselt tagállami relatív arányoknak.
(2)A Bizottság tájékoztatja a Tanácsot, amikor az eszköz elérhetővé válik.
13. cikk
Kontroll és ellenőrzés
A 8. cikk (1) bekezdésében említett megállapodás tartalmazza az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220. cikkének (5) bekezdésében előírt, a kontrollok és ellenőrzések tekintetében szükséges rendelkezéseket.
14. cikk
Jelentéstétel
A Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 250. cikkének összefüggésében az e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül, majd azt követően hat havonta jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak, a Foglalkoztatási Bizottságnak és a Tanácsnak a pénzügyi támogatás igénybevételéről, valamint arról, hogy továbbra is fennállnak-e azok a rendkívüli események, amelyek indokolják e rendelet alkalmazását.
15. cikk
Alkalmazási kör
Ez a rendelet nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra és az Egyesült Királyságban. Az e rendeletben a tagállamokra való hivatkozásokba nem értendő bele az Egyesült Királyság.
16. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
1.4.Célkitűzés(ek)
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.6.Időtartam és pénzügyi hatás
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.Az igazgatási jellegű előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat – A Tanács rendelete a COVID-19-járvány miatt felmerülő szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozásáról
1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 5
nem alkalmazandó
1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa
X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 6 irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul.
◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul.
1.4.Célkitűzés(ek)
1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)
nem alkalmazandó
A javasolt rendelet egy szükséghelyzeti intézkedés, amelyet a Bizottság azzal a céllal terjeszt a Tanács elé, hogy a szolidaritás szellemében uniós pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak annak érdekében, hogy a COVID-19-járvány kitörése nyomán a munkavállalókat célzó csökkentett munkaidős rendszerek és az önfoglalkoztatóknak szóló hasonló intézkedések támogatása révén segítsék a tagállamokat a munkahelyek megőrzésében.
1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
… sz. konkrét célkitűzés
nem alkalmazandó
A tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)
nem alkalmazandó
1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.
A javasolt SURE eszköz célja azon szabályok meghatározása, amelyek lehetővé teszik az Unió számára pénzügyi támogatás nyújtását azon tagállamoknak, amelyek a COVID-19-válság okozta súlyos gazdasági zavarral küzdenek, vagy amelyek esetében annak komoly veszélye áll fenn, hogy finanszírozhassák a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatást vagy a munkavállalók és az önfoglalkoztatók védelmét célzó hasonló intézkedéseket, és ezáltal csökkentsék a munkanélkülivé válás előfordulását.
A SURE eszköz konkrétan második védelmi vonalként fog működni, támogatva a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatást és az ahhoz hasonló intézkedéseket annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat a munkahelyek, és így a munkavállalók és az önfoglalkoztatók megvédésében a munkanélküliség kockázatával szemben. Az azt meghatározó feltételeket, hogy egy tagállam mikor részesülhet az ezen eszköz keretében nyújtott támogatásban, a tényleges és adott esetben a tervezett közkiadásoknak a COVID-19-járvány által okozott hirtelen és jelentős növekedésének függvényében kell meghatározni, és e feltételeknek közvetlenül kapcsolódniuk kell a csökkentett munkaidős rendszerek létrehozásához vagy kiterjesztéséhez, valamint a járványra válaszul hozott egyéb hasonló intézkedésekhez.
1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók
Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.
nem alkalmazandó
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)
A javasolt SURE eszköz az EUMSZ 122. cikkének (1) és (2) bekezdésén alapul.
E jogalap értelmében:
– az Unió a gazdasági helyzetre reagálva a tagállamok közötti szolidaritás szellemében megfelelő intézkedésekről határozhat.
– bizonyos feltételek mellett uniós pénzügyi támogatás nyújtható, ha egy tagállam általa nem befolyásolható rendkívüli események folytán nehézségekkel küzd, vagy a tagállamot nehézségek fenyegetik.
A tagállamok jelenleg súlyos gazdasági zavarokkal szembesülnek a COVID-19-járvány kitörése miatt, amely erősen negatív társadalmi-gazdasági hatásokkal jár a tagállamokban.
1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték
A javaslat célja, hogy az európai szolidaritás szellemében pénzügyi támogatást nyújtson a súlyosan érintett tagállamoknak. Ez a pénzügyi támogatás ideiglenesen támogatja a tagállamok megnövekedett közkiadásainak finanszírozását a csökkentett munkaidős rendszerek és más hasonló intézkedések létrehozására vagy meghosszabbítására szolgáló hitelkeretek révén. Második védelmi vonalként szolgál azon tagállamok számára, amelyek a munkavállalók és az önfoglalkoztatók munkahelyeinek megőrzése érdekében tett intézkedések miatt megnövekedett közkiadásokkal szembesülnek. Ez az uniós támogatás az érintett tagállamok lakosságát segíti, az érintett régiókban hozzájárul a normális életkörülményekhez való gyors visszatéréshez, és enyhíti a COVID-19-válság közvetlen társadalmi és gazdasági hatásait.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Amikor az Unió egy évtizeddel ezelőtt súlyos pénzügyi válsággal szembesült, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 122. cikke szerinti jogalap bebizonyította, hogy milyen jelentős hozzáadott értéket képvisel, ha rövid időn belül uniós pénzügyi támogatást mozgósítanak azon tagállamok számára, amelyek valamely általuk nem befolyásolható rendkívüli esemény következtében nehézségekkel szembesülnek. Az Unió e jogalap alapján fogadta el az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM) létrehozásáról szóló, 2010. május 11-i 407/2010/EU tanácsi rendeletet. Ez az eszköz uniós pénzügyi támogatást nyújtott Portugáliának és Írországnak, valamint áthidaló finanszírozást nyújtott Görögországnak back-to-back hitel formájában. A jogalap és az alkalmazott módszer azonban nem csak a pénzügyi válság eseményeire korlátozódik, hanem a tagállamok ellenőrzésén kívül eső bármely rendkívüli eseményre, és ezért a COVID-19-járvány e konkrét válsághelyzetében is alkalmazható.
1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia
A javasolt SURE eszköz kiegészíti a koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezést, az Európai Unió Szolidaritási Alapja hatályának javasolt bővítését, valamint a foglalkoztatást támogató egyéb eszközöket, például az Európai Szociális Alapot és az InvestEU programot.
1.6.Időtartam és pénzügyi hatás
X A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik
–◻ A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
–◻ Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
◻ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütem
1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 7
X Bizottság általi közvetlen irányítás
–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–◻ végrehajtó ügynökségen keresztül
◻ Megosztott irányítás a tagállamokkal
◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap
–◻ az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek
–◻ közjogi szervek
–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak
–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek
–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.
–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.
Megjegyzések
A javasolt rendelet az EUMSZ 122. cikkén alapul. Ezért csak ideiglenes jellegű lehet. Ugyanakkor a COVID-19-járvány jelenlegi kivételes körülményei között lehetetlen megmondani, hogy ez a helyzet mennyi ideig tart, és mennyi ideig fog gazdasági hatást gyakorolni a tagállamokban dolgozó emberekre.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Gyakoriság és feltételek
A javasolt rendelet jelentéstételi kötelezettséget ír elő (14. cikk). A Bizottság e rendelet hatályba lépésétől számított egy éven belül és adott esetben azt követően évente jelentést küld a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságnak, a Foglalkoztatási Bizottságnak és a Tanácsnak a pénzügyi támogatás igénybevételéről, valamint arról, hogy továbbra is fennállnak-e azok a rendkívüli események, amelyek indokolják e rendelet elfogadását és alkalmazását.
2.2.Irányítási és kontrollrendszer
2.2.1.Felismert kockázat(ok)
A javasolt rendelet prudenciális szabályokat állapít meg a hitelportfólióhoz kapcsolódó kockázatok kezelésére (6. és 9. cikk).
2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk
2.2.3.A kontrollok becsült költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.
A javasolt rendelet kontroll- és ellenőrzési szabályokat (13. cikk) határoz meg. A Bizottság gondoskodik arról, hogy a SURE eszköz keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás végrehajtása céljából a kedvezményezett tagállammal kötött megállapodás meghatározza a kontrollokra és ellenőrzésekre vonatkozó szükséges rendelkezéseket. A költségvetési rendelet 220. cikkének szabályai alkalmazandók.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai
·Jelenlegi költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. 8 |
EFTA-országoktól 9 |
tagjelölt országoktól 10 |
harmadik országoktól |
az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében |
|
|
[…][XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
·Létrehozandó új költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól |
harmadik országoktól |
az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében |
|
|
[…][XX.YY.YY.YY] |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
||
3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
[Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában (a pénzügyi kimutatás mellékletében található második dokumentum) kell kitölteni, és a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a CISNET-re.]
3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat 11 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szükséges összegeket a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határokat meghaladóan kell biztosítani. |
|
Főigazgatóság: <…….> |
N. 12 év |
N+1. év |
N+2. év |
N+3. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
|||||
|
• Operatív előirányzatok |
|||||||||||
|
Költségvetési sor száma |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1) |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2) |
||||||||||
|
Költségvetési sor száma |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
||||||||||
|
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 13 |
|||||||||||
|
Költségvetési sor száma |
(3) |
||||||||||
|
A[z] <….> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=1+1a +3 |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=2+2a +(3) |
||||||||||
|
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
|||||||||
|
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
|||||||||
|
A többéves pénzügyi keret <...> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
– |
||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
– |
|||||||||
Amennyiben a javaslat/kezdeményezés több fejezetet is érint:
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
|||||||||
|
• Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
|||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–4. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN (Referenciaösszeg) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
|||||||||
|
|
5. |
„Igazgatási kiadások” |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
N. év |
N+1. év |
N+2. év |
N+3. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
|||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
||||||||||
|
• Humánerőforrás |
||||||||||
|
• Egyéb igazgatási kiadások |
||||||||||
|
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
|||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
N. 14 év |
N+1. év |
N+2. év |
N+3. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
|||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
||||||||||
3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
–X◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket ⇩ |
N. év |
N+1. év |
N+2. év |
N+3. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
|||||||||||||
|
KIMENETEK |
|||||||||||||||||||
|
Típus 15 |
Átlagos költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Összesített szám |
Összköltség |
||
|
1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 16 … |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
1. konkrét célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS … |
|||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
|||||||||||||||||||
|
2. konkrét célkitűzés részösszege |
|||||||||||||||||||
|
ÖSSZKÖLTSÉG |
|||||||||||||||||||
3.2.3.Az igazgatási jellegű előirányzatokra gyakorolt becsült hatás
3.2.3.1.Összefoglalás
–X ◻ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
–◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
N. 17 év |
N+1. év |
N+2. év |
N+3. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE |
||||||||
|
Humánerőforrás |
||||||||
|
Egyéb igazgatási kiadások |
||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege |
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 18 bele nem tartozó előirányzatok |
||||||||
|
Humánerőforrás |
||||||||
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege |
|
ÖSSZESEN |
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–◻ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–X ◻ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
|
N. év |
N+1. év |
N+2. év |
N+3. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. |
||||
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
||||||||
|
XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken) |
2 |
2 |
2 |
2 |
||||
|
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél) |
||||||||
|
XX 01 05 01 (közvetett kutatás) |
||||||||
|
10 01 05 01 (közvetlen kutatás) |
||||||||
|
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 19 |
||||||||
|
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből) |
1 |
1 |
||||||
|
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) |
||||||||
|
XX 01 04 yy 20 |
- a központban |
|||||||
|
- a küldöttségeknél |
||||||||
|
XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban) |
||||||||
|
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban) |
||||||||
|
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni) |
||||||||
|
ÖSSZESEN |
3 |
3 |
2 |
2 |
||||
A Költségvetési Főigazgatóság az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
Az elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
Értékpapírok kibocsátása a tőkepiacokon (piacelemzés, tájékoztató, nyilvántartásba vétel, befektetői kapcsolatok), bevételek kezelése, kifizetések és visszatérítések. |
|
Külső munkatársak |
3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
–X ◻ A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel.
–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.
Fejtse ki, miként kell átprogramozni a pénzügyi keretet: tüntesse fel az érintett költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.
[…]
–◻ A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.
Fejtse ki a szükségleteket: tüntesse fel az érintett fejezeteket és költségvetési sorokat és a megfelelő összegeket.
[…]
3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
–A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
N. év |
N+1. év |
N+2. év |
N+3. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. |
Összesen |
|||
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
||||||||
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
||||||||
3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás
–X ◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–◻ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
–◻ a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást
–◻ a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 21 |
||||||
|
N. év |
N+1. év |
N+2. év |
N+3. év |
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető. |
||||
|
… jogcímcsoport |
||||||||
Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.
[…]
Ismertesse a bevételre gyakorolt hatás számításának módszerét.
[…]