EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2018.9.12.
COM(2018) 631 final
2018/0330(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Európai Határ- és Parti Őrségről
és a 98/700/IB együttes tanácsi fellépés, az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
FMT:ItalicAz Európai Bizottság hozzájárulása a vezetők 2018. szeptember 19-20-án
FMT:ItalicSalzburgban megrendezésre kerülő üléséhez
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
2016. október 6-án hatályba lépett az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet, amelynek elfogadására a 2015-ös migrációs válság után rekordidő alatt került sor. A migrációra vonatkozó átfogó megközelítés jegyében azonban még mindig sokat kell tenni az uniós külső határok hatékony ellenőrzésének biztosítása, illetve az irreguláris migránsok sikeres visszaküldésének felgyorsítása érdekében. A Európai Határ- és Parti Őrség jelenlegi formájában javuláshoz vezetett ebben a tekintetben, elengedhetetlen azonban, hogy az Európai Unió ambíciószintjének és igényeinek maradéktalanul eleget téve hatékonyan védje a külső határokat, és kezelje a migráció területén a jövőben keletkező nehézségeket. Az Európai Határ- és Parti Őrségnek az európai szolidaritás élő példájának kell lennie, amely szükség esetén a gyakorlatban is bevethető, és az Unió közös külső határainak védelmét erősít.
Az Unió biztonságát és védelmét féltő polgárok megnyugtatása érdekében a Bizottság már felvázolta a megerősített és teljes mértékben működőképes Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó elképzelését. A megnövekedett migrációs, mobilitási és biztonsági problémákra adott célzott válasz érdekében a 2021–2027 közötti következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a Bizottság egy 10 000 határőrből álló készenléti alakulat létrehozására, valamint a jelenlegi időszakra érvényes csaknem 13 milliárd euróhoz képest a migrációkezelésre és határigazgatásra fordított keretösszeg majdnem háromszorosára, 34,9 milliárd euróra történő emelésére tett javaslatot. Ennek köszönhetően javulhat majd az Unióban az Európai Határ- és Parti Őrség ellátott határigazgatás, másfelől hatékonyabb lehet a migrációs politika.
Ezenkívül a Bizottság javaslatot tett műveleti képességeik fejlesztése céljából a tagállamokban az Európai Határ- és Parti Őrség nemzeti szerveinek felszerelésére és képzésére nyújtott pénzügyi támogatásra, a meglévő eszközök erősítésére, illetve egy uniós szintű határigazgatási, migrációkezelési és biztonsági információs rendszer kifejlesztésére. Ezzel kapcsolatban 2018. június 12-én a Bizottság összesen 20,9 milliárd euró összegben javaslatot tett a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, a Határigazgatási Eszköz, valamint a Belső Biztonsági Alap létrehozására.
2018. júniusi következtetéseiben az Európai Tanács megerősítette, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség támogatási szerepét erőforrásainak növelésével és – a harmadik országokkal megvalósuló együttműködést is ideértve – felhatalmazásának kiterjesztésével megerősítve még hatékonyabban kell őrizni az Unió külső határait. Az Európai Tanács következtetéseiben elfogadott legfontosabb elveket támogatták továbbá különböző fórumokon a tagállamok is, amikor kiemelték, hogy az európai szolidaritás eszközeit meg kell erősíteni, ideértve azt is, hogy egy erősebb Európai Határ- és Parti Őrség révén biztosítani kell a külső határok hatékonyabb igazgatását, valamint meg kell határozni a több szolidaritásra és a kölcsönös bizalomra épülő hatékonyabb és egységesebb európai visszaküldési politikát.
Ezenkívül a schengeni térség működéséről szóló éves jelentésről elfogadott 2018. május 30-i állásfoglalásában az Európai Parlament kitartott amellett, hogy késedelem nélkül be kell vezetni a teljes körű európai integrált határigazgatási stratégiát – az intézmények közötti megállapodásnak megfelelően –, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség technikai és operatív stratégiáját, illetve ezt követően a tagállamok nemzeti stratégiáit. Az Európai Parlament kifejezte továbbá az integrált határigazgatási stratégia végrehajtásával kapcsolatban a tagállamokban tapasztalható következetlenségekkel kapcsolatos aggodalmát, és hangsúlyozta, hogy az integrált határigazgatási stratégia tagállamok általi teljes körű végrehajtása létfontosságú a schengeni térség megfelelő működése szempontjából.
E felhívásokra, valamint az Európai Tanács egyik legutóbbi felhívására adott válaszként a Bizottság javaslatot terjeszt elő az Európai Határ- és Parti Őrséggel kapcsolatos különböző változtatásokra, elsősorban arra, hogy az ügynökségnek legyen egy saját operatív szárnya: az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulata, amely minden tevékenységére kiterjedő végrehajtási jogkörökkel rendelkezik annak érdekében, hogy a helyszínen hatékonyan segítséget nyújthasson a tagállamoknak. Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata nemcsak számszerű változást jelent majd, hanem minőségi változást is biztosítani fog, mivel könnyen elérhető és megbízható megoldást garantál. Biztosítani fogja, hogy az Unió együttesen rendelkezzen azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek az Unió külső határainak védelméhez, a másodlagos mozgások megakadályozásához, valamint az irreguláris migránsok visszaküldésének hatékony lebonyolításához.
A rendelkezésére álló technikai eszközök jelentősen kibővülnek, hivatásos állománya végrehajtási jogköröket is kap, valamint tovább erősítik a harmadik országokban történő fellépési képességét, ezáltal az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata minőségi és hatékonysági szempontból is gyökeres változást fog hozni az Unió közös határainak védelme, illetve a migrációs áramlatok kezelése terén. Az új standardok kialakításával, illetve a határőrök körében az európai kultúra terjesztésével az Európai Határ- és Parti Őrség mintát fog mutatni az uniós határigazgatás megvalósításához.
Az Európai Határ- és Parti Őrség működését, de leginkább az európai integrált határigazgatási stratégia prioritásainak meghatározási módját ennek megfelelően át kell alakítani. A javaslatnak ezért az a célja, hogy az európai és nemzeti integrált határigazgatási stratégiák szakpolitikai ciklusának meghatározásával megszabja az európai integrált határigazgatás szakpolitikai irányításának kereteit. Javulni fog az európai integrált határigazgatás tervezési folyamatának összehangolása annak érdekében, hogy jobban előkészítsék a határokon folyó műveleteket, meghatározzák a magasabb hatásszintekre adott válaszokat, különösen pedig az Ügynökség készenléti alakulatának lehetséges beavatkozásait és a tagállamokat támogató egyéb képességeit. A képzés és az oktatás, az eszközök rövid és hosszú távú beszerzésének összehangolásával javítani fogja továbbá az Európai Határ- és Parti Őrség képességeinek előkészítését, ideértve a kutatást és a fejlesztést.
A javaslat javítani fogja továbbá a tagállamok információcsere-képességét, és támogatni fogja őket a visszaküldések területén. Ezenkívül a visszatérési irányelv felülvizsgálatával együtt kerül előterjesztésre, amely a visszaküldések hatékonyságának fokozásában, valamint az eredményesebb és egységesebb európai visszaküldési politika megvalósításában kívánja támogatni a tagállamokat. Az átdolgozott visszatérési irányelv javaslatot tesz a kiutasítási határozatok kiadására és a fellebbezések elbírálására vonatkozó világosabb és eredményesebb eljárásokra, a menekültügyi és a visszaküldési eljárások közötti következetesség és szinergia biztosítására, illetve a visszaküldést megkönnyítő őrizet hatékonyabb alkalmazására. Ezzel kapcsolatban az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet változtatási javaslatai tovább szélesítik az ügynökség által a tagállamoknak nyújtandó operatív segítségnyújtás körét.
Ezek a változtatások tovább szilárdítják és erősítik a migrációkezelést támogató csapatok bevetése terén az ügynökség és az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége között folyó együttműködést is, különösen az uniós fogadóállomásokon és az ellenőrzött központokban. A Bizottság a menekültügyi és a visszaküldési eljárások között szükséges szinergia biztosítását az illetékes nemzeti hatóságok és az érintett uniós ügynökségek közötti koordinációban, ezenkívül pedig a fenntartható migrációkezelés kulcsfontosságú elemét jelentő közös visszaküldési politika hatékonyságának növelésében látja.
Az európai integrált határigazgatás másik kulcsfontosságú eleme a harmadik országokkal való együttműködés. Ezek a javaslatok tovább szilárdítják az ügynökség harmadik országokkal megvalósított együttműködését, amelynek célja az európai határigazgatási és visszaküldési normák érvényesülése, az információk és kockázatelemzések cseréje, hatékonyságuk javítása érdekében a visszaküldések végrehajtásának előmozdítása, illetve harmadik országok támogatása a határigazgatás és migráció területén. Idetartozik az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának bevetése, amikor a külső határok védelméhez támogatásra van szükség, illetve az Unió migrációs politikájának hatékony felügyelete.
A teljes mértékben működőképes Európai Határ- és Parti Őrségnek korszerűsítenie és alkalmaznia kell a már meglévő műveleti eszközöket is. A Bizottság javasolja az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) bevételét az európai határőrizeti rendszerről szóló javaslatba, az EUROSUR működésének javítását és tevékenységi körének kiszélesítését úgy, hogy kiterjedjen az integrált határigazgatás legtöbb elemére. Ez azt jelenti, hogy javul az Unió külső határain és harmadik országokban jelentkező válsághelyzetek felderítése, előrejelzése és megválaszolása.
A fent említett elemek tovább szilárdítják az integrált határigazgatást, mivel az Európai Határ- és Parti Őrségnek valódi határrendészként fellépve lehetősége lesz, hogy gondoskodjon az Unió külső határainak védelméről, hatékonyan kezelje a migrációs áramlatokat, továbbá hozzájáruljon az Unió területén a magas szintű biztonság garantálásához – ami a schengeni térség megőrzésének kulcsfontosságú feltétele.
Miért kell javítani az Európai Határ- és Parti Őrség működését?
A 2016. évi rendelet egyik újdonsága volt az 1500 határőrből álló, kötelezően előírt gyorsreagálású állomány. Bár sikeresen létrejött, az állományt csak szükséghelyzetek kezelésénél alkalmazott nagyon speciális beavatkozási típusoknál, gyorsreagálási határvédelmi műveletek esetén lehet bevetni. A rendszeres közös műveletek keretében az uniós frontországoknak nyújtott operatív támogatások esetén – amelyek a leggyakoribb típusnak számítanak – az ügynökség továbbra is kizárólag a tagállamok emberi és műszaki erőforrásainak önkéntes összevonására hagyatkozik.
A migrációs válság idején az ügynökség operatív igényei az uniós frontországok támogatása tekintetében megnégyszereződtek: 2014-ben még napi 52 359 fő bevetését, 2017-ben már napi 189 705 fő bevetését igényelték a műveletek. Azzal együtt, hogy 2015-höz képest csökkent a külső határokra nehezedő nyomás, mivel a közép- és kelet-mediterrán útvonalon jóval kevesebben érkeztek illegálisan, az ügynökség fokozottabb operatív szerepvállalása továbbra is jelentős mértékben hozzájárul ezekhez a pozitív eredményekhez.
Az ügynökség által megállapított operatív emberi és műszaki erőforrásigényeket azonban gyakran nem elégítik ki teljesen a tagállamok önkéntes felajánlásai.
A külső határok megfelelő és tartós védelmének biztosításához folyamatosan magas szintű szerepvállalásra van szükség. A világ egyes stratégiai területein tapasztalható geopolitikai fejleményekre, valamint a nemzetközi demográfiai tendenciákra tekintettel az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségtől azt várják majd el, hogy egyre több uniós tagállamnak nyújtson segítséget a migrációs nyomás kezelésében, például a hatékony visszaküldések támogatása és a harmadik országokkal megvalósuló együttműködés révén.
Bár a tagállamok nagyjából erre a tendenciára számítottak, ezért további határőröket és szakértőket biztosítottak az ügynökség számára, a 2015–2018 közötti időszakban az ügynökség közös műveleteinek többségét még mindig súlyosan érintették az állandó hiányok, ami gyakran részben eredménytelenné tette az ügynökség támogatását, ahogy arra a Bizottság többször is felhívta a figyelmet. Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és a tagállamok közötti 2018. évi felajánlási akció eredményeként a szárazföldi határon végzett műveleti igényeihez képest az Ügynökség a határőröknek 49 %-át, az eszközöknek pedig csak 45 %-át tudta fedezni. Ami a tengeri határon végzett műveleteket illeti, a határőrök 96 %-át ugyan fedezte, de a műszaki eszközöknek csak a 60 %-ra volt meg a fedezet. A jelenlegi összevonási mechanizmus állandó gyengesége befolyásolja az Unió azon képességét, hogy biztonságosan őrizze a külső határait, ezért ezen javítani kell, ahogyan azt az IB Tanács számos alkalommal megerősítette.
Továbbá a jelenlegi összevonási mechanizmus értelmében a tagállamok csak konkrét helyekre és konkrét időre szokták felajánlani a hozzájárulásaikat, ami behatárolja az ügynökség mozgásterét, hogy szükség esetén gyorsan áthelyezhesse a szakértőket és/vagy a műszaki eszközöket más műveleti területekre. Ezenkívül a legforgalmasabb hónapokban felajánlási hiánnyal, szezonon kívüli hónapokban pedig többletfelajánlásokkal küzd az ügynökség. Mindez azért problémás, mert az ügynökség nem tudja a megállapított igények szerint áttelepíteni az operatív személyzetet.
Az ügynökség a tagállamok hiányzó hozzájárulásait, illetve a szűkös áthelyezési mozgásteret saját képességek kifejlesztésével és felhasználásával, különösen „kirendelt csapattagok” (sTM-ek) összevonásával és bevetésével kénytelen pótolni a saját operatív tevékenységeihez való hozzájárulásként. Ez az önkéntes és kiegészítő rendszer azonban meglehetősen hatástalannak bizonyult ahhoz, hogy az ügynökség kihasználhassa legfőbb előnyeit, nevezetesen a szerepvállalás hosszú távú tervezhetőségét és az áthelyezéssel kapcsolatos mozgásterét. Jóllehet az sTM-eket akár egy évre vagy annál hosszabb időre is az ügynökség rendelkezésére lehetne bocsátani, többségüket csak a rendelet által megkövetelt legrövidebb időre, három hónapra rendelik ki.
Az ügynökség műveletei során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügynökségnek egyértelműen szüksége van egy állandó, tökéletesen kiképzett állományra, amely bármikor, bárhol bevethető. Az is bebizonyosodott továbbá, hogy egyenlőtlenségek vannak a tagállamok bevetései között; nincs közös képzés, megfelelő nyelvi tudás, illetve közös műveleti kultúra, mindez pedig együtt akadályozza a helyszíni együttműködést. Egy azonos szakmai nyelvet beszélő, tökéletesen kiképzett állomány valódi hozzáadott értéket jelentene.
Végezetül, hasonlóan az emberi erőforrások összevonásában tapasztalható állandó hiányokra, az Ügynökség rendszeresen szembesül komoly hiányosságokkal a tagállamok műszaki eszközökre vonatkozó hozzájárulásainál is. Mivel egy kötelező, a tagállamok egyforma részvételére épülő összevonási mechanizmus létrehozása nehéznek tűnik, az egyetlen járható megoldás az ügynökség saját műszaki képességeinek továbbfejlesztése a szükséges eszközök beszerzésével, figyelembe véve a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan a Bizottság javaslatában e célból előirányzott bő keretet. Ez a folyamat további igényt fog teremteni a személyzet tagjaként e műszaki eszközök karbantartását és működtetését végző operatív személyzetre vonatkozóan, ezt az igényt pedig a hosszú távú megoldásnak is tükröznie kell.
Tovább kell erősíteni a visszaküldések területén az Unió által a tagállamok támogatásában betöltött szerepét, mivel ez az uniós tagállamok előtt álló migrációs helyzet megoldásának legfontosabb eleme. Ahogy az Unióban az elmúlt évek visszaküldési arányaiból is látható, a visszaküldések eredményes végrehajtása tekintetében vannak még megoldandó feladatok. 2017-ben az Eurostat statisztikái azt mutatják, hogy a visszaküldési arány az Unió egész területén 2016-ban 45,8 %-ról mindössze 36,6 %-ra csökkent. A kiutasítási határozatok kiadására és a fellebbezések elbírálására vonatkozó világosabb és eredményesebb eljárásokra, illetve a visszaküldést megkönnyítő őrizet hatékonyabb alkalmazására javaslatot tevő visszaküldési irányelvre tett átdolgozott javaslattal együtt e javaslat célja a visszaküldési politika jelenlegi kereteinek további erősítése.
Tekintettel arra, hogy az ügynökség által a tagállamoknak nyújtott támogatást tovább kell fokozni, valamint a visszaküldések terén új tevékenységeket kell kialakítani, akár harmadik országok irányában is, nyilvánvaló, hogy ezzel kapcsolatos munkájának támogatása érdekében nagyobb operatív személyzetet kell az ügynökség rendelkezésre bocsátani, különös tekintettel az ügynökség által végzendő visszaküldési tevékenységek fedezésére előirányzott jelentős költségvetésre. A visszaküldésekre vonatkozóan kiszélesített felhatalmazáshoz megfelelő képességeket és emberi erőforrásokat kell rendelni, ugyancsak figyelembe véve az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által operatívan támogatott visszaküldési műveletek máris emelkedő számát: 2018. augusztus 3-ig 192 műveletet szervezett meg vagy hangolt össze az ügynökség, ezzel szemben 2016 ugyanezen időszakában 90-et, 2017-ben pedig 194-et.
Az elmúlt két év tapasztalatai minden eddiginél jobban bebizonyították, hogy milyen fontos a harmadik országokban történő fellépés, ideértve az operatív és műszaki támogatás biztosítását. Az Unió nevében jogállásra vonatkozó tárgyalásokat folytat a Bizottság egyes szomszédos országokkal annak érdekében, hogy az ügynökség operatív bevetéseket tudjon végrehajtani ezekben az országokban. A tárgyalások már befejeződtek, vagy befejezéshez közelednek a nyugat-balkáni országokkal, mely megállapodások a jövőben a szomszédos országokon és a területi korlátokon túlra is kiterjedhetnek, amennyiben a harmadik országoknak nyújtott támogatás hozzájárul az Unió külső határainak védelméhez. A készenléti alakulat részéről jóval nagyobb operatív személyzetre lesz szükség ezekhez a harmadik országokban megvalósított operatív bevetésekhez, illetve e tevékenységek helyszíni támogatásához, ideértve a visszaküldést is.
Az Európai Határ- és Parti Őrség célkitűzései
Valamennyi fent említett elem azt igazolja, hogy alapvető szükség van egy állandó és megbízható megoldásra annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség rendelkezzen az Unió külső határainak védelméhez, valamint a visszaküldések hatékony támogatásához szükséges képességekkel.
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről szóló, 2016-ban elfogadott rendelet megállapítja az európai integrált határigazgatás alapelveit, és meghatározza az Európai Határ- és Parti Őrséget, de elsősorban csak az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség szerepével foglalkozik. A 2013-ban elfogadott EUROSUR-rendelet megállapította a tagállamok és az ügynökség közötti együttműködés és információcsere keretelveit, ezek a keretelvek azonban jelenleg csak a tengeri és szárazföldi határok ellenőrzésére szorítkoznak. A két rendelet összevonásával a javaslat összefogja egyfelől az ügynökség feladatait, másfelől pedig azt, hogy a tagállami hatóságok milyen szerepet töltsenek be az Európai Határ- és Parti Őrség működésében.
Éppen ezért a Bizottság javasolja, hogy az ügynökség saját hatékony és eredményes operatív szárnyának biztosítása érdekében 2020-ig jöjjön létre az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 főből álló operatív állománya. E javaslat célja, hogy orvosolja az eddig megállapított hiányosságokat, eleget tegyen a jelenlegi igényeknek, és biztosítsa, hogy az Unió stratégiai készültsége megfeleljen a jövő kihívásainak. Különösen nagyon fontos biztosítani, hogy a készenléti alakulat 2020-ra gyorsan elérje a 10 000 főből álló teljes személyi kapacitását, hogy az ügynökség megfelelhessen a mindenkori helyzetnek. Ezzel kapcsolatban a javaslatra vonatkozó politikai megállapodás megszületése után azonnal sort kell keríteni az előkészítő intézkedésekre, így például a felvételekre és kirendelésekre vonatkozó összes logisztikai és igazgatási előkészítésre.
A készenléti alakulat létrehozását egy jól működő Európai Határ- és Parti Őrséghez kell telepíteni, ahol a tagállamok, az Unió és az uniós ügynökségek, különösen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatait megfelelően összehangolják, és mindenki az általános és közös politikai célkitűzésekért dolgozik. Ez az összehangoltság biztosítja az információk és elemzések megosztásának lehetőségét, a reakcióképesség összehangolását, illetve a külső határokon rövid, közép és hosszú távon jelentkező válsághelyzetek előrejelzésének lehetőségét, valamint a szükséges reakcióképességek közös kifejlesztését.
Az Európai Határ- és Parti Őrség mérete elsősorban a jelenlegi összevonási mechanizmusok keretében folyó szerepvállalás aktuális mutatóitól függ, mely mechanizmusok azonban a gyorsreagálású állomány kivételével önkéntes jellegűek. Az igazgatótanács döntésének megfelelően az operatív tevékenységek esetében az ügynökség teljes határőrlétszáma 5 000 fő. Az európai határ- és partvédelmi csapat tagjainak az ügynökség OPERA rendszerében nyilvántartott tényleges létszáma azonban több mint 7 000 fő. Ezeket a képességeket 1500 határőr egészíti ki, akiket a gyorsreagálású állomány jelöl ki. Ezenkívül a visszaküldések terén jelenleg három állomány áll az ügynökség rendelkezésére, ezeknek az igazgatótanács döntésének megfelelően 600 fő kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőből, 50 fő visszaküldési szakértőből, illetve 40 fő, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyből kell állniuk. Ezzel kapcsolatban a készenléti alakulat 10 000 főből álló javasolt mérete lehetővé kívánja tenni az ügynökség számára, hogy a jelenlegi hiányosságok puszta megszüntetésén túl a tagállamoknak kritikus műveleti területeken nyújtott támogatását is fokozni tudja, illetve az uniós tagállamok nagyobb területét és harmadik országokat is le tudjon fedni, továbbá jelentősen fokozni tudja a visszaküldések számát.
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának az operatív személyzet három típusából kell állnia: 1) az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által alkalmazott dolgozók (1. kategória), 2) a tagállamok által az ügynökséghez hosszú tartózkodásra kötelezően kirendelt állomány (2. kategória), valamint 3) a tagállamok által rövid távú bevetésre küldött állomány (3. kategória).
Az új megközelítés alapvető jellemzője, hogy az ügynökség hivatásos állománya az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához tartozik, amely a határellenőrzési és a visszaküldési feladatok ellátásához rendelkezik minden szükséges felhatalmazással, ideértve a végrehajtási jogköröket igénylő feladatokat is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedést el kell fogadnia az Uniónak. Ez biztosítja a jogalapot ahhoz, hogy bűnüldözői jogkörökkel ruházzák fel az Unió nevében eljáró alkalmazottakat, amikor a külső határok integrált határőrizeti rendszerének bevezetésével kapcsolatos feladataikat végzik. Ezeket a jogköröket és feladatokat azonban világosan meg kell határozni úgy, hogy megfeleljenek a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetésével kapcsolatos célkitűzésnek. Ezeknek a feladatoknak a felsorolása ezért a javaslat részét képezi. Az ügynökség 1. kategóriába tartozó dolgozói az Unió új típusú munkatársai lesznek az ügynökségnél, akiket végrehajtói jogkörökkel is felruháznak, ideértve a kényszerintézkedés alkalmazását, amikor az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatától bevetett csoport tagjaiként fellépnek. A Bizottság felülvizsgált javaslatának kulcselemeként tekint erre a megoldásra, amelynek komoly hatása lesz arra, hogy megerősített felhatalmazásával az ügynökség garantálni tudja az Unió külső határainak hatékony ellenőrzését.
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának második kulcseleme az, hogy a tagállamoknak rövid és hosszú távon is kötelező jelleggel kell hozzájárulniuk az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához, mivel ez az egyetlen megoldás, amely garantálja, hogy a szolidaritás és a jól működő schengeni térségért vállalt felelősség szellemében rendelkezésre álljanak az ügynökség tevékenységeihez szükséges hozzájárulások. A tagállamok egyéni hozzájárulásait a gyorsreagálású állományról 2016-ban folytatott tárgyalások során elfogadott és az (EU) 2016/1624 rendelet I. mellékletében meghatározott elosztási kulcs alapján állapították meg.
Ez a kötelező hozzájárulás valódi megerőltetés lehet a tagállamok számára abban az esetben, ha a nemzeti lehetőségeket túlfeszítik a nemzeti feladatok. Éppen ezért a javaslat az emberi erőforrások hosszú távú támogatását és biztosítását célzó pénzügyi támogatási rendszerről rendelkezik, amikor lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy további munkatársakat felvéve és kiképezve biztosítsák a szükséges mozgásteret ahhoz, hogy eleget tehessenek az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának keretében megállapított kötelező összevonásnak, miközben elegendő nemzeti kapacitást is fenntarthatnak maguknak.
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának az operatív személyzet három kategóriáját tartalmazó moduláris összetétele biztosítani fogja azt a rugalmasságot, amely a műveleti igényeknek megfelelően ösztönzi az ügynökség szerepvállalását. Jóllehet a készenléti alakulat bevetéseinek alapköve mindig az ügynökség hivatásos operatív állománya (1. kategória) lesz, a 2. kategória, különösen pedig a 3. kategória operatív személyzetének szerepvállalása a jelenlegi mechanizmusok keretei között is alakítható.
Végezetül az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata és operatív személyzete integrált megoldást biztosít az ügynökség bevetéseinek teljes körére: határigazgatási csapatok; végrehajtási hatáskörökkel rendelkező visszaküldési csapatok; illetve vegyes összetételű, migrációkezelést támogató csapatok. Éppen ezért a javaslat magába foglalja az összes létező összevonási mechanizmust: a külső határokon végzett tevékenységekre vonatkozó jelenlegi éves felajánlási mechanizmust, a gyorsreagálású határvédelmi intervencióra vonatkozóan kötelezően előírt gyorsreagálású állományt, a visszaküldési szakértőkből álló két állományt és a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyeket. Feladataik és szakértelmük különleges volta, továbbá a felügyeleti feladatok ellátása során a függetlenség igénye miatt a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek kivételt képeznek, akiket külön alakulatban kell megtartani.
A javaslatnak az a célja, hogy az európai és nemzeti integrált határigazgatási stratégiák szakpolitikai ciklusának meghatározásával megszabja az európai integrált határigazgatás szakpolitikai irányításának kereteit.
Válsághelyzet előfordulása esetén a válaszadási képesség fokozása, de a schengeni térség működésére esetlegesen veszélyt jelentő helyzetek jobb kezelése érdekében is a javaslat tovább erősíti az Európai Határ- és Parti Őrség gyors információs rendszereit.
E folyamatok kulcseleme lesz az előrejelzés. A javaslatnak az a célja, hogy javítsa az európai integrált határigazgatás tervezési folyamatának összehangolását annak érdekében, hogy jobban előkészítsék a határokon folyó műveleteket, meghatározzák a magasabb hatásszintekre adott válaszokat, különösen pedig az ügynökség készenléti alakulatának lehetséges beavatkozásait és a tagállamokat támogató egyéb képességeit. A képzés és az oktatás, az eszközök rövid és hosszú távú beszerzésének összehangolásával javítani fogja továbbá az Európai Határ- és Parti Őrség képességeinek előkészítését, ideértve a kutatást és a fejlesztést.
A javaslat javítani fogja továbbá a tagállamok információcsere-képességét, és támogatni fogja őket a visszaküldések területén. A tagállamok támogatásának javítása érdekében ezzel a javaslattal szélesebbé válnak az ügynökség feladatai, és magukba foglalják a visszaküldési eljárások lebonyolításában a technikai és operatív segítségnyújtást, ideértve a kiutasítási határozatok előkészítését és a visszaküldéseket megelőző egyéb tevékenységeket, illetve a visszaküldés-kezelési rendszerek, valamint az információcsere-rendszerek kifejlesztését és működtetését.
A javaslat pontosítja majd a tagállamok, illetve az ügynökség által az Európai Határ- és Parti Őrség működésében betöltött szerepet, ideértve az együttműködést harmadik felekkel és harmadik országokkal. A visszaküldések terén az ügynökség képes lesz segítséget nyújtani harmadik országok visszaküldési tevékenységéhez, egyebek mellett egy vagy több tagállam részvételével szervezett vegyes visszatérési műveletek révén. Különösen tovább fog javulni az EUROSUR működése, mivel javulni fog a kicserélt adatok minősége, a rendszerek biztonsága és reakcióképessége. Az integrált határigazgatás különböző elemeinek jobb támogatása érdekében az EUROSUR tevékenységi köre határőrizetből határellenőrzéssé alakul át, beleértve a másodlagos mozgásokra, illetve a légi határokra vonatkozó jelentéseket. Az EUROSUR igénybevételére a határokon folyó műveleteknél és az integrált tervezésnél kerül sor. Az EUROSUR javítani fogja továbbá a harmadik országokkal és harmadik felekkel megvalósuló operatív együttműködést és információcserét.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Ez a javaslat kiegészíti a következő többéves pénzügyi keret értelmében az Integrált Határigazgatási Alap és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap létrehozásáról szóló 2018. június 12-i bizottsági javaslatokat annak érdekében, hogy megerősítse az Európai Határ- és Parti Őrség nemzeti elemeinek finanszírozását. Mindezek a bizottsági javaslatok egy erős és teljes mértékben működőképes, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségből és a tagállamokban a határigazgatásért és a visszaküldésekért felelős nemzeti hatóságokból álló Európai Határ- és Parti Őrség által megvalósított, tökéletesen integrált uniós határigazgatási rendszer együttes biztosítását célozzák.
Annak érdekében, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata 2020. január 1-jétől hatékony bevetéseket tudjon végrehajtani, bizonyos határozatokat és végrehajtási intézkedéseket mielőbb meg kell hozni, illetve be kell vezetni. Először is, a rendeletben meghatározott rendes határidőtől eltérve, az igazgatótanácsnak az ügynökség készenléti alakulatának profiljaira vonatkozó döntést a rendelet hatálybalépését követő 6 héten belül meg kell hoznia, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának operatív állományát pedig a tagállamoknak a rendelet hatálybalépését követő 12 héten belül ki kell nevezniük.
Annak érdekében ugyanakkor, hogy biztosított legyen az ügynökség által szervezett operatív tevékenységek támogatásának folyamatossága, 2019. december 31-ig az (EU) 2016/1624 rendelet 20., 30. és 31. cikkének, valamint a 2018-as évenkénti kétoldalú tárgyalásoknak megfelelően minden bevetést meg kell tervezni és végre kell hajtani, ideértve a gyorsreagálású állomány által végrehajtottakat is. Ezeket a rendelkezéseket csak 2020. január 1-jétől lehet hatályon kívül helyezni.
Ez a javaslat alapul veszi a jelenlegi határigazgatási politikát és eszköztárat, különösen a 2016/1624/EU rendelettel létrehozott Európai Határ- és Parti Őrséget. Az elmúlt két évben az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tétele a sebezhetőségi értékelések első sorozatát, illetve a szükséghelyzetekre válaszoló gyorsreagálású állományok létrehozását eredményezte. Az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulata révén tovább bővülnek az ügynökség, ezáltal pedig az Unió azon képességei, hogy hatékonyan reagáljon a most vagy a jövőben jelentkező fenyegetésekre és kihívásokra, mivel előrelátó módon erősíti, értékeli és koordinálja a tagállamok külső határokon és harmadik országokkal közösen folytatott fellépéseit, illetve felgyorsítja a visszaküldéseket.
Azzal, hogy az európai határőrizeti rendszert (Eurosur) beépíti az Európai Határ- és Parti Őrséget létrehozó jogalkotási eszközbe, konkrét és kötelező érvényű kötelezettségvállalások révén a javaslat tovább ösztönzi az együttműködési szellemet, az információcserét, illetve a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség között, valamint a nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek között folyó munka koordinálását. A javaslat alapját képezi a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályokat a Frontex által koordinált operatív együttműködés keretében megállapító 656/2014/EU rendeletet is.
A javaslat pontosítja az Ügynökség által végzett sebezhetőségi értékelések, illetve az 1053/2013/EU rendelet által megállapított schengeni értékelési mechanizmus közötti kapcsolatot annak érdekében, hogy maximalizálja a schengeni térség működésére vonatkozó európai minőség-ellenőrzés szempontjából alapvető két mechanizmus közötti szinergiát.
A javaslat alapul veszi és továbbfejleszti, illetve az Európai Határ- és Parti Őrség keretében egyesíti a meglévő szakpolitikai rendelkezéseket, ezzel pedig a külső határok igazgatására egy uniós szintű, integrált határigazgatási rendszert hoz létre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
Ez a javaslat összhangban áll a migráció jobb kezelésére vonatkozó, a Bizottság által az európai migrációs stratégiában meghatározott átfogó hosszú távú politikával, amely Juncker elnök politikai iránymutatásait következetes és egymást kölcsönösen megerősítő kezdeményezések négy pilléren alapuló együttesévé alakította. Ezek a pillérek a következők: az irreguláris migráció ösztönzőinek visszaszorítása, a külső határok biztosítása és az életmentés, egy erős menekültügyi politika és a legális migrációra vonatkozó új politika. A javaslat folytatja az európai migrációs stratégia végrehajtását, konkrétabban a külső határok biztosításával kapcsolatos célkitűzés vonatkozásában, mivel az Európai Határ- és Parti Őrség fogja megvalósítani az európai integrált határigazgatást. Ezenkívül megfelel az Európai Tanács azon kérésének, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség támogatási szerepét – a harmadik országokkal megvalósuló együttműködést is ideértve – az erőforrások növelésével és felhatalmazásának kiterjesztésével tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy biztosított legyen az Unió külső határainak hatékony ellenőrzése, és jelentős mértékben felgyorsuljon az irreguláris migránsok tényleges visszaküldése.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A jogalkotási javaslat alapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontja, illetve 79. cikke (2) bekezdésének c) pontja képezi.
A 77. cikk (1) bekezdésének b) és d) pontja úgy rendelkezik, hogy az Unió olyan politikát alakít ki, amelynek célja a személyek ellenőrzésének és a határátlépések eredményes felügyeletének biztosítása a külső határokon, valamint a külső határok integrált határőrizeti rendszerének fokozatos bevezetése. E célból – a 77. cikk (2) bekezdése b) és d) pontjának megfelelően – az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket fogad el azokra az ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeknek a külső határokat átlépő személyeket alá kell vetni, valamint a külső határok integrált határigazgatási rendszerének fokozatos bevezetéséhez szükséges valamennyi intézkedésre vonatkozóan.
A 79. cikk (2) bekezdésének c) pontja felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy intézkedéseket fogadjon el az irreguláris bevándorlás és a jogellenes tartózkodás vonatkozásában, ideértve a jogellenesen tartózkodó személyek kitoloncolását és repatriálását is.
•Szubszidiaritás
E javaslat célja az integrált határigazgatás biztosítása az Európai Unió külső határainál a migráció eredményes kezelése és az Unión belüli magas szintű biztonság garantálása, valamint ugyanakkor a személyek Unión belüli szabad mozgásának megőrzése érdekében. Egy ilyen, belső határok nélküli térségben egy tagállam külső határain keresztül érkező irreguláris migráció a schengeni térség összes többi tagállamát is érinti. Egy belső határok nélküli térség csak akkor tartható fenn, ha a külső határok biztonsága és eredményes védelme garantált.
Mivel az Unió külső határainak ellenőrzése közös érdek, melyet magas színvonalú és egységes uniós normák szerint kell érvényesíteni, e javaslat céljait a tagállamok önmagukban nem valósíthatják meg kellő mértékben, hanem azokat uniós szinten kell elérni, az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el.
•Arányosság
A javaslat célja, hogy választ adjon a migrációkezelés és a belső biztonság terén az Unió előtt álló új kihívásokra és politikai realitásokra. Megerősíti az Európai Határ- és Parti Őrség rendelkezésére álló képességbeli eszköztárat, mégpedig az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulatának létrehozásával, hogy átfogóan kezelje az Unió határainak igazgatása és a visszaküldések során jelentkező nehézségeket. Biztosítja, hogy a tagállamok az egységes többéves stratégiai szakpolitikai ciklussal összhangban teljes mértékben és megfelelően végrehajtsák az integrált határigazgatásra vonatkozó szabályokat; megfelelő lépéseket tegyenek a válsághelyzetek megelőzése és a külső határoknál a korai szakaszban történő hatékony válaszadás érdekében, ha ilyen helyzetek adódnak; illetve csak akkor tegyenek sürgős, uniós szintű lépéseket a közvetlen helyszíni beavatkozásra, ha a helyzet még kritikusabbá válik. Figyelembe véve a céljait, összhangban az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott arányosság elvével, ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Az 1. fejezetben foglaltak szerint az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozása, valamint a szükséges kísérő intézkedések meghatározása olyan új és lényeges elemet jelent, amely komolyan befolyásolja az Európai Határ- és Parti Őrség működését. E változások jelentőségére tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló (EU) 2016/1624 rendeletet módosítani kell. Egyben ez egy lehetőség is arra, hogy a módosított EUROSUR az Európai Határ- és Parti Őrség szervesebb részévé váljon azáltal, hogy az európai határőrizeti rendszer létrehozásáról szóló 1052/2013/EU rendelet módosított elemei az EUROSUR-rendelet értékelésekor elfogadottak szerint bekerülnek az új rendeletbe.
A külső határok integrált igazgatásának biztosításához, valamint az ügynökségnek a visszaküldésekben betöltött hatékony szerepének biztosításához szükséges mértékű egységesség valóban csak rendelettel garantálható. Tekintettel arra a továbbá, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség és az EUROSUR rendelettel jött létre, ugyanez a jogi aktus a megfelelő típus e javaslat esetében is, amely módosítja és összevonja a két rendeletet.
•Alapjogok
Ez a javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert elveket. Legyen szó az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségről vagy a határigazgatásért és a visszaküldésekért felelős tagállami hatóságokról, az Európai Határ- és Parti Őrségnek minden tevékenységét a Chartában foglalt alapvető jogok, így például a menedékjog (a Charta 18. cikke), a kitoloncolással szembeni védelem (a Charta 19. cikke), a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jog (a Charta 7. cikke), a személyes adatok védelméhez való jog (a Charta 8. cikke), valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog (a Charta 47. cikke) maradéktalan tiszteletben tartásával kell végeznie. A javaslat maradéktalanul figyelembe veszi a gyermekek jogait és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek speciális igényeit.
Ezért a javaslat összhangban van az Európai Unióról szóló Szerződés 2. és 6. cikkével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával.
3.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozásáról szóló bizottsági rendeletjavaslatot kísérő pénzügyi kimutatás alapján az Unió költségvetésében már szerepel az Unió hozzájárulása az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséghez. Ezenkívül az ETIAS-ra és az interoperabilitási csomagra vonatkozó bizottsági javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás bizonyos további erőforrásokat is meghatározott az ügynökség részére.
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozásához és az Ügynökség saját eszközeinek beszerzéséhez, valamint a javaslatban előirányzott új vagy kibővített feladatok megfelelő ellátásához a folyó többéves pénzügyi keretben már szereplő 2019. és 2020. évi uniós hozzájárulást 577,5 millió euróval ki kell egészíteni, amihez az TPK-rendeletben előirányzott speciális eszközök felhasználására lehet szükség. A 2021–2027 közötti időszakban összesen 11 270 millió eurós uniós hozzájárulásra lesz szükség az Ügynökség kibővített feladatainak és működésének fedezéséhez, amelyek főleg az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozásával, valamint az Ügynökség saját eszközeinek beszerzésével kapcsolatosak. Ezeket az összegeket a schengeni társult országok megfelelő hozzájárulásai fogják kiegészíteni.
A 2021–2027 közötti időszakra igényelt uniós hozzájárulás a 2018. május 2-i TPK-javaslatban meghatározott plafonok keretei között finanszírozható.
Ami az emberi erőforrásokat illeti, várhatóan 2020-ra az ügynökség eléri az 1000 fős állományi létszámot. Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozása érdekében az ügynökség további álláshelyeket kap: 2019-ben 750 álláshellyel indul, 2025-re pedig eléri a 3000 álláshelyet. Ezek a további álláshelyek egyenlő mértékben kerülnek felosztásra az ideiglenes alkalmazottak és a szerződéses alkalmazottak között. Az új álláshelyek felhasználására elsősorban az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatánál az 1. kategóriába tartozó operatív személyzet tagjainak felvételénél és kiképzésénél kerül sor. Ebbe a kategóriába fognak tartozni azonban az EITAS központi egységének létrehozásánál és működtetésénél tervezett állományi dolgozók is.
Ezenkívül a fent említett 3000 álláshelyet jelentő keretből az Ügynökség a készenléti alakulat összlétszámának legfeljebb 4 %-át felhasználhatja az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozását (felvételt, napi ügyintézést, operatív tervezést stb.) támogató állományi dolgozók felvételéhez, az operatív képviseleti helyek betöltéséhez, az Ügynökség eszközeinek beszerzéséhez, az Európai Határ- és Parti Őrség működésével kapcsolatos egyéb új feladatokhoz is, ideértve az EUROSUR-t, a visszaküldésekre vonatkozó megerősített felhatalmazást és a FADO átvételét.
Az ügynökség költségvetésén felül a migráció és a határigazgatás területén működő alapokból a kibővített EUROSUR tagállami oldali megvalósításához 2020-ban a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz meglévő erőforrásain (52,5 millió euró), a 2021–2027 közötti időszakban pedig a jövőbeli Integrált Határigazgatási Alapon keresztül (647,5 millió euró) támogatás áll rendelkezésre, amely erőforrások 10 %-át az EUROSOR fogja megkapni. A vonatkozó fellépések megvalósítására megosztott vagy közvetlen irányítással fog sor kerülni.
Az e javaslatban szereplő szabályokat a decentralizált ügynökségekre vonatkozó felülvizsgált költségvetési keretrendelet fogja kiegészíteni, ideértve a csalás, a szabálytalanságok, az összeférhetetlenségi szabályok és a belső ellenőrzés területén az ügynökségek irányítására vonatkozó megerősített szabályokat.
4.Előkészítő folyamat és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
2017-ben a Bizottság öt eredményjelentést intézett az Európai Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz, amelyekben beszámolt az Európai Határ- és Parti Őrség működőképessé tételében elért eredményekről, illetve elemezte a tapasztalt hiányosságokat. Ezeket a jelentéseket sok esetben a Tanácsban folyó tárgyalások, illetve az Európai Parlament illetékes bizottságaiban tartott prezentációk követték.
Februári közleményében a Bizottság az Unió következő többéves pénzügyi keretére vonatkozóan prioritásokat és több változatot is meghatározott, ahol a tökéletesen integrált európai integrált határigazgatási rendszer alapját egy erős és teljes mértékben működőképes Európai Határ- és Parti Őrség jelenti. A következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot kísérő 2018. május 2-i közleményében a Bizottság megismételte, hogy elkötelezett a cél érdekében folyó munka mellett, továbbá javaslatot tett arra, hogy hozzanak létre egy mintegy 10 000 határőrből álló készenléti alakulatot.
Július 5-én az ügynökség igazgatótanácsa nem hivatalos munkaértekezletet tartott, hogy megtárgyalja az ügynökség jövőbeli jogi kereteit, majd nyolc tagállam külön állásfoglalásával együtt a Bizottság elé terjesztette az értekezlet írásbeli jegyzőkönyvét. Július 9-én az ügynökség új felhatalmazását megtárgyalták továbbá a Bevándorlással, Határokkal és Menekültüggyel Foglalkozó Stratégiai Bizottság ülésén is, ahol a tagállamok képviselői előzetes véleményt nyilvánítottak a TPK-javaslatban szereplő elképzelésekről. Ami az EUROSUR-t illeti, a Bizottság az 1052/2013 rendelet 22. cikkének (3) bekezdésével összhangban elvégezte az EUROSUR átfogó értékelését. Az értékelésről készült jelentést a javaslat melléklete tartalmazza. Az értékelő jelentés megállapította, hogy az EUROSUR kerete teljesítette a céljait, de az EUROSUR működése javítható lenne akkor, ha a technikai információs rendszert az információcserét és az együttműködést irányító keretrendszerévé alakítanák át. Ezt követően konzultációkra került sor az ügynökség által az EUROSUR megvalósításának támogatására létrehozott és irányított EUROSUR szakértői csoporttal, valamint a Bizottság által külön azzal a céllal létrehozott EUROSUR szakértői csoporttal, hogy megtárgyalják és nyomon kövessék az értékelési folyamatot, illetve a meglévő rendelet esetleges módosításairól tárgyaljanak. 2018. február 6-án és 7-én a Bizottság külön munkaértekezletet tartott, hogy a tagállamok, az uniós intézmények és ügynökségek szakmai képviselőivel, kutatóival és kormányzati szakértőivel megtárgyalja az EUROSUR technológiai és szakmai vonatkozásait. A javaslatban tervezett különböző változtatások költség-haszon szempontú értékelése érdekében a Bizottság megrendelt egy tanulmányt, amely értékeli az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) lehetséges átalakításával kapcsolatos különböző megoldási lehetőségek hatásait.
Tekintettel egyrészt az Európai Tanács 2018. június 28-i felkérésére, miszerint kibővített felhatalmazás révén tovább kell erősíteni az ügynökség támogató szerepét, másrészt pedig annak szükségességére, hogy a felhívásra megfelelő határidőben válaszolni kell, a Bizottság úgy határozott, hogy nem végez hatásvizsgálatot.
5.A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslat (8. cikke) az Európai Határ- és Parti Őrség számára az európai integrált határigazgatás hatékony megvalósítását biztosító eszközként bevezeti az európai integrált határigazgatásra vonatkozó többéves stratégiai szakpolitikai ciklus fogalmát. A többéves ciklus létrehoz majd egy interoperábilis, egységes és állandó folyamatot annak érdekében, hogy az Unió valamennyi szintjén, valamint a tagállamokban a határigazgatás és a visszaküldések területén minden érintett szereplő számára stratégiai iránymutatások biztosításával egységesen, integrált módon és módszeres eszközökkel megvalósuljon az európai integrált határigazgatás. A ciklus az európai integrált határigazgatásra vonatkozó, bizottsági felhatalmazáson alapuló jogi aktus formájában biztosított szakpolitikai irányítással veszi kezdetét, amelyet aztán az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által készített technikai és műveleti stratégián, valamint a tagállamok által készített nemzeti stratégiákon keresztül fognak megvalósítani. A következő ciklusra való felkészülés érdekében a három szakasz megvalósítását értékelő felmérésre kerül majd sor.
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozására vonatkozó javaslat főbb elemei, egyéb alapvető képességek velejáró javulásai (lásd különösen az 5. cikk (2) bekezdését, az 55–60. cikket, a 63. és 64. cikket).
–Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatával kapcsolatos legfontosabb elemeket az előző 1. fejezet ismerteti, különösen az összetétel, létszám, tevékenységi kör, kötelező jelleg és a végrehajtási jogkörök alkalmazása tekintetében.
–A készenléti alakulat összetett jellegének megfelelően a javaslat bevezeti az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatánál az operatív személyzet fogalmát, amelynek határőrök, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek, visszaküldési szakértők és egyéb illetékes dolgozók a tagjai. Őket háromféle csapat keretében lehet majd bevetni: határigazgatási, visszaküldési és migrációkezelést támogató.
–A tagállamoknak az Európai Határ- és Parti Őrséghez való egyéni hozzájárulása a IV. és V. melléklet szerint kerül meghatározásra. Az egyéni hozzájárulások bontása a gyorsreagálású állományra vonatkozóan elfogadott elosztási kulcs alapján az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet I. mellékletében foglaltak szerint történik.
–Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának működése és összetétele a Bizottság által elvégzett félidős felülvizsgálat tárgyát fogja képezni. A félidős felülvizsgálat alapján a Bizottság megvizsgálhatja a vonatkozó mellékletek módosítását.
–A közös szakmai kultúra megteremtése érdekében az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatától bevetett csapatok számára speciális képzést és egyenruhát kell biztosítani.
–Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatától érkező csapatok harmadik országok területén történő bevetése céljából az ügynökségnek ki kell dolgoznia saját vezetési és irányítási képességeit és irányítási struktúráit.
–A tagállamok technikai eszközeinek önkéntes alapú összevonásában, különösen a nagy volumenű eszközök tekintetében tapasztalható állandó hiányosságok megszüntetése érdekében az Ügynökségnek saját eszközökkel kell rendelkeznie, amelyeket közös műveletek vagy gyorsreagálású határvédelmi intervenciók vagy bármilyen egyéb operatív tevékenységek során bevethet. Bár az ügynökség már 2011 óta törvényesen szerezhet be vagy bérelhet magának technikai eszközöket, a költségvetési erőforrások hiánya nagyban akadályozta ezt a lehetőséget. A 2016. évi rendelet elfogadásával az ügynökség 40 millió euró összegben külön keretet kapott arra, hogy kis- és közepes méretű eszközöket szerezzen be, és az ügynökség előrehaladást ért el ezen lehetőségek kihasználásában. E fejlemények természetes következményeként, illetve az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata létrehozásának alapjául szolgáló ambíciószintnek megfelelően a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keretből a Bizottság jelentős összeget különített el azért, hogy műveleti igényeinek megfelelően az ügynökség beszerezhesse, fenntarthassa és működtethesse a szükséges légi, tengeri és szárazföldi eszközöket.
–Bár a szükséges eszközök, különösen a terjedelmes eszközök beszerzése hosszadalmas folyamat lehet, az operatív bevetések gerincét végül is az Ügynökség saját eszközeinek kell képezniük, amihez rendkívüli körülmények között a tagállamok további hozzájárulásait is igénybe kell venni. Az Ügynökség eszközeit alapvetően az Ügynökség műszaki személyzetének kell működtetnie az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának keretében. A javasolt pénzügyi erőforrásoknak az Ügynökség saját eszközeire történő hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a folyamat alapját egy többéves stratégia jelenti, amelyet az igazgatótanácsnak egy cselekvési terv keretében mielőbb el kell fogadnia.
–Az ügynökség által a külső határokon műveleti tevékenységeket befogadó tagállamokban végzett, illetve a visszaküldésekkel kapcsolatos munka megkönnyítése érdekében az ügynökség ezekben a tagállamokban található képviseleti irodákat hozhat létre arra az időre, amíg ott operatív tevékenységeket folytat. E képviseleti irodáknak az lesz a szerepe, hogy tartsák a kapcsolatot az ügynökség és a befogadó tagállam között, biztosítsák a koordinációt, kommunikációt és logisztikai támogatást, illetve garantálják a műveleti tevékenységekkel kapcsolatos összes folyamat zökkenőmentes lebonyolítását. Olyan helyeken lesznek felállítva, amelyek földrajzilag közel vannak azokhoz a területekhez, ahol operatív tevékenységek folynak.
A javaslat (9. és 67. cikke) megállapítja az Európai Határ- és Parti Őrség integrált tervezésének kereteit. A tervezés magába fogja foglalni a határőrök és a tagállamok visszaküldésért felelős hatóságai, illetve az ügynökség különböző rövid, közép és hosszú távú tervezési folyamatait. Az integrált tervezés az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusát fogja követni.
–A javaslat meghatározza az ügynökség által megállapított „forgatókönyv alapú tervezés” egységes módszertanát. Ezek a kockázatelemzésre épülő forgatókönyvek figyelembe veszik majd a geopolitikai összefüggéseket, és az ügynökség igazgatótanácsa fogja őket jóváhagyni.
–A javaslat bevezeti az Európai Határ- és Parti Őrségre vonatkozó képességfejlesztés-tervezés fogalmát. Az e javaslatban meghatározott képességfejlesztés-tervezés egy olyan mechanizmus, amelynek célja a tagállamok és az Ügynökség hosszú távú terveinek ütköztetése és egymáshoz közelítése azzal a céllal, hogy meghatározzák a lehetőségeket a képzés és az oktatás, a műszaki és a műveleti szabványosítás, az eszközök közös közbeszerzése, valamint a kutatás és fejlesztés terén. A tagállamok egyedi igényeinek támogatása érdekében az ügynökség új képességekre fog szert tenni, továbbá kulcsszerepet fog játszani az egész Európai Határ- és Parti Őrséget érintő képességfejlesztés összehangolásában.
–A képességfejlesztés-tervezési folyamatok eredményeként megszületik az Európai Határ- és Parti Őrség kapacitási ütemterve, amelyet az ügynökség igazgatótanácsa hagy majd jóvá, és mellékeli a technikai és operatív integrált határigazgatási stratégiához. Ez a kapacitási ütemterv az Európai Határ- és Parti Őrség képességfejlesztésére vonatkozó stratégiai iránytűt biztosítja. A kapacitási ütemterv után következik a beszerzési tervek és a technológiai menetrend meghatározása. E beszerzési tervek segítik a tagállamokat és az ügynökséget a műszaki eszközök beszerzésénél és bérlésénél, a technológiai menetrendek pedig támogatják az ügynökséget a kulcsfontosságú kutatási témák azonosításában, és figyelembe veszik őket az integrált határigazgatás és a visszaküldések terén az operatív és a kutatási tevékenységeket egyformán támogató uniós eszközök programozásának megtervezésénél.
–A javaslat megerősíti az integrált tervezés általános folyamatának keretében a tagállamok szintjén folyó készenléti tervezés jelenleg érvényes előírásait. A készenléti tervezésnél ki kell térni minden szükséges intézkedésre és erőforrásra, ami a logisztikát és a támogatást ideértve megteremti a képességek megerősítésének lehetőségét, amikor a külső határokon magasabb hatásszintek mutatkoznak, ideértve a további képességek Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség koordinálása mellett folyó bevetésének támogatásához szükséges kapacitásokat. Ezeket a terveket a sebezhetőségi értékelési mechanizmus keretében továbbra is minőség-ellenőrzési mechanizmusnak kell alávetni.
–Rövid távon a tagállamok egymás között és az ügynökséggel az EUROSUR keretében fogják koordinálni a műveleti tervezést az ügynökség által megállapított közös határműveletek tervezési folyamataival összhangban.
A javaslat (18. és azt követő cikke) az EUROSUR-t beépíti az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletbe, mint az Európai Határ- és Parti Őrség működéséhez szükséges elemet.
–Az EUROSUR átalakul a tagállamokban a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok és az ügynökség között folyó információcserét és az együttműködést irányító keretrendszerré, amely épít a tagállamok és az ügynökség által használt különböző információs rendszerekre, illetve fokozza és kibővíti a nemzeti koordinációs központok szerepét és hatáskörét.
–A javaslat egyszerűsíti az EUROSUR-rendelet meglévő elemeit, és javítja az EUROSUR reakcióképességét. A világosabb technikai megvalósítás, a nagyobb mozgástér és az operatív aktualizálások lehetőségének biztosítása, ugyanakkor a kötelező jelleg garantálása érdekében a jelenlegi EUROSUR-rendelet egyes technikai részei végrehajtási jogi aktusokba kerülnek át.
A külső határokon az alapos helyzetismeret biztosítása, illetve a válaszadási kapacitások körének szélesítése érdekében a javaslat a szárazföldi és tengeri határőrizetről kibővíti a határellenőrzés területére az EUROSUR jelenlegi tevékenységi körét (kiegészíti a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzésekkel és a légi határellenőrzéssel, amelyekről idáig a tagállamok számoltak be önkéntes alapon). A repülőgépek és a drónok miatt keletkező új veszélyek jobb felderítése és megválaszolása érdekében a légiközlekedési ágazat hatóságaival együttműködve az ügynökség ki fogja dolgozni az intézményközi együttműködés új formáit.
A javaslat az Európai Határ- és Parti Őrség helyzetismeretét, kockázatelemzését, megelőzését és reagálóképességét erősíti a következő területeken:
–Az Európai Határ- és Parti Őrség kockázatelemzési feladatának megerősítése érdekében össze kell hangolni a különböző információs forrásokat és módszereket, az EUROSUR határszakaszait és hatásszintjeit, illetve a Frontex Kockázatelemzési Hálózatán az ügynökség és a tagállamok által a közös integrált kockázatelemzési modellen keresztül használt eszközöket, továbbá a sebezhetőségi értékeléseket (31. cikk).
–A javaslat az EUROSUR-ra építve javítja az Európai Határ- és Parti Őrség helyzetismeretét (29. cikk). A határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képet – amely jelenleg a határok előtti területekről gyűjti az információkat – összevonja az európai helyzetképpel, amely a jelenlegi rendeletben a schengeni térségen belüli információgyűjtésnek felel meg. A másodlagos mozgások is most már a helyzetkép részét képezik annak érdekében, hogy az Unió külső határainak migrációs helyzetét stratégiai és taktikai szinten is értékelni lehessen. A tagállamok és az ügynökség a nemzeti koordinációs központokon keresztül közvetlenül az EUROSUR-ból felhasználhatják, illetve kiegészíthetik ezeket az információkat.
–Hivatalosan megállapításra kerül az EUROSUR fúziós szolgáltatásainak mechanizmusa (29. cikk), hogy felváltsa a jelenlegi EUROSUR-rendeletben hivatkozott „megfigyelési eszközök közös alkalmazását”. Az EUROSUR fúziós szolgáltatásain keresztül az ügynökség ellátja a nemzeti koordinációs központokat és saját magát a külső határokkal kapcsolatos megfelelő információkkal. Az EUROSUR fúziós szolgáltatásainak nyújtása továbbra is az ügynökség és harmadik személyek közötti együttműködés révén történik. A határok előtti terület megfigyelésére az ügynökség a Kopernikusz űrprogram keretében továbbra is igénybe veszi majd a földmegfigyelő műholdas szolgáltatásokat, de más uniós ügynökségekkel és nemzetközi partnerekkel együtt az EUROSUR új tevékenységi körének megfelelő új EUROSUR fúziós szolgáltatásokat fog kifejleszteni. Ezt az ügynökségek közötti együttműködést meg kell teremteni például a légi határellenőrzés terén az ügynökség, az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat hálózatirányítója (EUROCONTROL), valamint az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) között.
–A javaslat (30. cikke) az európai integrált határigazgatásra vonatkozóan bevezeti a stratégiai kockázatelemzés követelményét. Ezt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek kétévente kell elkészítenie, amelyben bemutatja néhány hosszú távú elképzelését, illetve a következő évekre vonatkozó elemzését. Az elemzés kiindulópontot jelentene a Bizottság számára ahhoz, hogy elindítsa az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusát. A stratégiai kockázatelemzés az integrált tervezés alapját jelentő magasabb szintű forgatókönyveket fogja támogatni.
–Tekintettel arra, hogy a sebezhetőségi értékelések, illetve az 1053/2013/EU rendelettel létrehozott schengeni értékelési mechanizmus két egymást kiegészítő mechanizmus, amelyek garantálják a schengeni térség megfelelő működésének európai minőség-ellenőrzését, a mechanizmusok közötti szinergia maximalizálása érdekében a Bizottság és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség közötti, ezek eredményére vonatkozó rendszeres információcserére világos szabályokat kell megállapítani (34. cikk).
–Azon válsághelyzetek jobb megoldása érdekében, amikor valamely határszakasz szintjén a helyzet olyan, hogy már a schengeni térség működését veszélyezteti, az EUROSUR megállapít egy új negyedik „kritikus” hatásszintet. A „kritikus’ hatásszint automatikusan megindítja az Unió határán a készenléti alakulat és a partvédelmi ügynökség válaszlépését (35., 36. és 42. cikk).
–Ami a migrációkezelést támogató csapatokat illeti, a Bizottság új rendelkezéseket javasol (a 41. cikkben) annak biztosítása érdekében, hogy biztosítsa az összhangot az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségéről szóló rendeletre vonatkozó módosított javaslatával, amelyet e javaslattal együtt terjeszt elő. A Bizottság a migrációkezelést támogató csapatok igénybevételét kiváltó körülmények körének kiterjesztését javasolja – ezek bevetésének feltétele az érintett tagállamok kérésétől függ, de már nem korlátozódik az aránytalan migrációs kihívásokat jelentő körülményekre. A Bizottság lesz a felelős a helyszíni koordinációért, ahogy az a jelenlegi rendeletben is szerepel, illetve a tagállamoktól érkező kérések koordinálásáért, valamint az igények értékeléséért. Ez biztosíthatja az összhangot az illetékes uniós ügynökségek különböző fellépései között, illetve az ügynökségek és a tagállamok erőforrásainak szinergiáját.
–A javaslat a jelenlegi rendelkezésekre építve (42. cikk) megerősíti az ügyvezető igazgató szerepét úgy, hogy az érintett tagállamoknak az ügynökség konkrét műveleti tevékenységeire vonatkozó javaslatokat tehet, ha a sebezhetőségi értékelés vagy a kockázatértékelés eredményei indokolják, vagy amikor egy vagy több határszakaszt kritikus hatásúnak minősítenek. Abban az esetben, ha az így javasolt fellépésekhez nincs meg az együttműködés, a Bizottságot értesíteni kell annak érdekében, hogy felmérje és eldöntse, a 43. cikknek megfelelően szükség lehet-e valamilyen további fellépésre azért, hogy az Unió külső határán sürgős intézkedést igénylő helyzetet rendezzék.
A javaslat javítja az Európai Határ- és Parti Őrségen belül az információcserét és az együttműködést (lásd általában a 12. cikket):
–A végrehajtási jogi aktusok fogják részletesebben meghatározni az EUROSUR keretében szolgáltatandó információk típusát, és ugyanígy az adott információk gyűjtéséért, kezeléséért, archiválásáért és továbbításáért felelős szervezeteket, a jelentések maximális csúszását, az adatbiztonsági és adatvédelmi elveket (lásd pl. 25. cikk).
–Az ügynökség valós időben fogja figyelni egyfelől a hálózatok és rendszerek műszaki állapotát, illetve a tagállamok által közölt információk minőségét, és ezeket megosztja a felhasználókkal, ami az EUROSUR-keret megbízhatóságának lényeges eleme(24. cikk).
–A kommunikációs hálózatot a jelenlegi EUROSUR-rendelet keretében fejlesztették ki, amely képes arra, hogy a tagállamok és az ügynökség kicseréljék egymás között az EU-minősített adatokat. Ezt a kommunikációs hálózatot használják már (14. és 15. cikk) az Európai Határ- és Parti Őrség különböző egységei között minden információcseréhez, az információbiztonság, illetve a szereplők közötti bizalom javítása érdekében a minősítése pedig RESTREINT UE/EU RESTRICTED (EU KORLÁTOZOTT) szintről CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIAL szintre emelkedett.
–Az információcsere javítása érdekében az ügynökség ki fogja dolgozni a műszaki szabványokat, míg az információvédelem erősítése a nemzeti koordinációs központokon keresztül történik (16. cikk).
A javaslat javítja a visszaküldések terén az Unió reakcióját figyelemmel a következő területekre (lásd a 49. és azt követő cikkeket).
–Ez a javaslat tovább szélesíti az ügynökség felhatalmazását oly módon, hogy a visszaküldési eljárások során technikai és operatív támogatást nyújthat a tagállamoknak anélkül, hogy – a kiutasítási határozatok előkészítést is ideértve – sértené utóbbiaknak a kiutasítási határozatok meghozatalával vagy a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárok azonosítása és egyéb, visszaküldést megelőző, illetve visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában fennálló felelősségét.
–A tagállamok további támogatása érdekében az ügynökség feladatai közé tartozik még:
–a visszaküldési ügyviteli rendszer referenciamodelljének kidolgozása, amely leírja a nemzeti visszaküldés-kezelési rendszerek felépítését;
–a nemzeti rendszerek kifejlesztésének támogatása vagy a modellhez történő igazítása;
–egy központi rendszer és a nemzeti visszaküldés-kezelési rendszerekkel/a rendszerek, illetve a központi rendszer között egy kommunikációs infrastruktúra létrehozása az összes információ és adat feldolgozásához, ami ahhoz szükséges, hogy a rendeletnek megfelelően az ügynökség technikai és operatív segítségnyújtást tudjon biztosítani.
–Harmadik országokkal folytatott szorosabb együttműködés: segítségnyújtás harmadik országok által végzett vagy ott folyó visszaküldési tevékenységekhez, ideértve az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának bevetését harmadik országokban, illetve a harmadik országok hatóságaival visszaküldési ügyekben folytatott szorosabb együttműködést, ideértve az úti okmányok beszerzését.
–Az ügynökség személyes adatok kezelésére vonatkozó felhatalmazásának megerősítése a visszaküldések területén folyó tevékenységeivel kapcsolatban, illetve a visszaküldési tevékenységek vonatkozásában harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel megvalósuló információcserében.
A javaslat javítja az Európai Határ- és Parti Őrség külső dimenzióját (lásd 72–79. cikk):
–Az Európai Határ- és Parti Őrség a szomszédos országokra korlátozás nélkül jogosult lesz fellépni harmadik országokban, ideértve a visszaküldések területét a fent megjelöltek szerint.
–A javaslat leírja, hogy milyen körülmények között ajánlhat fel az ügynökség harmadik országoknak technikai és operatív segítségnyújtást. Az ügynökség műveleteire sor kerülhet az érintett harmadik ország bármely határán, adott esetben a műveleti területtel határos tagállam(ok) hozzájárulásával.
–A javaslat javítja a harmadik országokkal az EUROSUR keretében a nemzeti koordinációs központokon keresztül megvalósuló információcserét, miközben megtartja a tagállamok és a harmadik országok között a múltban kialakult kapcsolatokat., A rendelkezések részletesen meg fogják határozni, hogy milyen feltételek mellett lehet az adatokat harmadik országok hatóságaival kicserélni, illetve az EUROSUR fúziós szolgáltatásait az ő rendelkezésükre bocsátani.
–A bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozására vonatkozó (átdolgozott) bizottsági javaslattal összhangban a javaslat elismeri a bevándorlási összekötő tisztviselő szerepét az információcserében és az együttműködésben. A bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózata mellett a javaslat hivatalosan megteremti a kapcsolatokat a nemzeti koordinációs központok és az ügynökség között.
–A javaslat tisztázza a Bizottság szerepét a harmadik országokkal megvalósuló együttműködés vonatkozásában: a Bizottság támogatja a tagállamokat és az ügynökséget a harmadik országokkal megvalósuló együttműködés terén oly módon, hogy típusrendelkezéseket készít, és ellenőrzi, hogy a kétoldalú és többoldalú megállapodások, illetve a munka-megállapodások vonatkozó rendelkezései megfelelnek-e a rendeletnek.
Végezetül a Tanács 2017. március 27-i következtetései alapján a Bizottság javasolja, hogy a hamis és eredeti okmányok online (FADO) rendszere épüljön be az Európai Határ- és Parti Őrség keretébe. A FADO egy európai képarchiváló rendszer, amelyet az eredeti és hamis dokumentumokra vonatkozó, tagállamok közötti információcseréhez terveztek, és amelyet jelenleg a Tanács Főtitkársága kezel. Ez a közös és megosztott uniós képarchiváló rendszer az okmányokkal való visszaélés elleni küzdelem nagyon hasznos eszköze, mivel megkönnyíti a hamis okmányok felderítését. A FADO beillesztése az Európai Határ- és Parti Őrség kereteibe lehetővé fogja tenni, hogy az ügynökség átvegye és felügyelje a rendszert. A FADO bevonása a következő eredményeket fogja biztosítani (80. cikk):
–A dokumentumok határon végzett hitelességének ellenőrzésében a tagállamoknak nyújtott támogatás érdekében a javaslat azzal bízza meg az ügynökséget, hogy a hamis és eredeti okmányok online (FADO) rendszerét vegye át, és az aktuális és jövőbeli követelményeknek megfelelően alakítsa át. A Tanács 1998. december 3-i 98/700/IB együttes fellépését teljes egészében hatályon kívül kell helyezni, és helyébe kell léptetni az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendeletben szereplő jogalapot, amely lehetővé teszi, hogy az ügynökség átvegye a jelenlegi rendszert. A végrehajtási rendelkezéseket végrehajtási jogi aktusok fogják meghatározni. Ez biztosítja a tagállami szakértők bevonását (a 6. cikk szerinti jelenlegi bizottságon keresztül), lehetővé teszi továbbá, hogy a rendszert a jövőbeli igényekhez igazítsák.
–A FADO-rendszerek többszintű felépítését meg kell tartani, mivel ez szükséges ahhoz, hogy a dokumentumokról különböző szintű információkat szolgáltathassanak a különböző érdekelt felek számára, ideértve a nagy nyilvánosságot is. Ami az átmeneti időszakot illeti, biztosítani kell, hogy a jelenlegi FADO-rendszer tovább működjön addig, amíg az új rendszer működőképessé nem válik, illetve, hogy a jelenlegi adatokat a tagállamok hozzájárulásával átvigyék az új rendszerbe, mivel ők az adatgazdák.
Végezetül a javaslat kitér az ügynökség irányítási és igazgatási ügyeinek több területére is:
–tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozására, illetve az ügynökség felhatalmazásának általános kibővítésére – különösen a visszaküldések területén –, a jelenlegi rendeletben előirányzott egy helyett három ügyvezetőigazgató-helyettest kell kinevezni (105. cikk). Mind a három ügyvezetőigazgató-helyettes számára konkrét felelősségi területet kell kijelölni.
–Az Európai Határ- és Parti Őrség részeként a külső határok integrált igazgatásáért felelős ügynökség, valamint az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusában a Bizottság által betöltött szerep (lásd a 8. cikket) különös jelentőségére tekintettel, a Bizottságnak az Ügynökség irányításával kapcsolatos felelősségét össze kell hangolni az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012. július 12-én elfogadott, a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés elveivel (pl. az ügyvezetőigazgató-helyettesek kinevezése vonatkozásában, 105. cikk).
–A javaslat létrehoz egy bizottságot, hogy támogassa a Bizottságot a rendeletben előirányzott számos végrehajtási jogi aktus előkészítésében. Ami viszont a FADO-t illeti, a 6. cikk szerinti jelenlegi bizottságot kell igénybe venni (117. cikk).
A javaslat átveszi a jelenlegi rendelet Írországgal és az Egyesült Királysággal kapcsolatos rendelkezéseit.
A Bizottság véleménye szerint a fent említett változtatások nélkülözhetetlenek az Unió külső határainak védelme érdekében a tagállamok számára hatékony támogatást biztosító Európai Határ- és Parti Őrség megfelelő felszereltségének, hatékonyságának és teljes működőképességének garantálásához.
2018/0330 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
az Európai Határ- és Parti Őrségről
és a 98/700/IB együttes tanácsi fellépés, az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
Az Európai Bizottság hozzájárulása a vezetők 2018. szeptember 19-20-án
Salzburgban megrendezésre kerülő üléséhez
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 77. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjára, valamint 79. cikke (2) bekezdésének c) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az Unió külső határaira irányuló uniós politika célja az európai integrált határigazgatás kialakítása és nemzeti és uniós szintű végrehajtása, amely a személyek Unión belüli szabad mozgásának elengedhetetlen velejárója, és amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapvető alkotóeleme. Az európai integrált határigazgatás központi szerepet tölt be a migrációkezelés javításában. A cél a külső határok átlépésének hatékony igazgatása, továbbá a migrációs kihívások és az e határokat érő jövőbeli fenyegetések kezelése, ezáltal hozzájárulva a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, súlyos bűncselekmények elleni fellépéshez, valamint az Unión belüli magas szintű belső biztonság biztosításához. Ezzel egy időben az alapvető jogok teljes tiszteletben tartása mellett oly módon kell eljárni, hogy garantált legyen a személyek szabad mozgása az Unión belül.
(2)Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség a 2007/2004/EK tanácsi rendelettel jött létre. Tevékenységének 2005. május 1-jei megkezdése óta sikeresen segítette a tagállamokat a külső határok igazgatásával összefüggő operatív vonatkozások végrehajtásában közös műveletek és gyorsreagálású határvédelmi intervenciók révén, valamint segítséget nyújtott a kockázatelemzés, az információcsere, a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatok és a visszatérésre kötelezett személyek visszaküldése terén.
(3)Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség új neve Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség lett (az „Ügynökség”), a feladatai pedig a tevékenységeinek és eljárásainak teljes folytonossága mellett kibővültek. Az Ügynökség kulcsfontosságú feladatai közé kell tartozzon a többéves stratégiai szakpolitikai ciklus keretében az európai integrált határigazgatás uniós szintű végrehajtására vonatkozó technikai és műveleti stratégia létrehozása; a határellenőrzés eredményes működésének felügyelete a külső határoknál; kockázatértékelések és sebezhetőségi értékelések elvégzése; fokozott technikai és műveleti segítségnyújtás a tagállamoknak és harmadik országoknak közös műveletek és gyorsreagálású határvédelmi intervenciók révén; az intézkedések gyakorlati végrehajtásának biztosítása a külső határoknál jelentkező, sürgős beavatkozást igénylő helyzetekben; technikai és műveleti segítségnyújtás a tengeren bajba jutott személyeket segítő kutatási és mentési műveletekkel összefüggésben; visszaküldési műveletek és visszaküldési intervenciók szervezése, koordinálása és lefolytatása; valamint technikai és operatív segítségnyújtás harmadik országok visszaküldési tevékenységeihez.
(4)A migrációs válság 2015-ös kezdete óta a Bizottság fontos kezdeményezéseket vállalt fel az Unió határvédelmének megerősítésére. Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felhatalmazásának jelentős erősítésére vonatkozó javaslatát 2015 decemberében terjesztette elő, amelynek tárgyalása 2016-ban rekordidő alatt megtörtént. Az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet 2016. október 6-án lépett hatályba.
(5)A külső határok ellenőrzése, a visszaküldések és a menedékügy területén azonban még javítani kell az Unió kereteit. Ennek érdekében, valamint a jelenlegi és a jövőben tervezett operatív erőfeszítések támogatása céljából az Európai Határ- és Parti Őrséget át kell alakítani úgy, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek nagyobb felhatalmazást kell adni, különösen az Európai Határ- és Parti Őrségen belül 10 000 fős operatív személyzetből álló, végrehajtási jogkörökkel is felruházott készenléti alakulat formájában biztosítani kell számára a szükséges képességeket, hogy a külső határok védelme, a másodlagos mozgások elleni küzdelem, illetve az irreguláris migránsok tényleges visszaküldésének fokozása érdekében kifejtett munkájukban hatékonyan tudja támogatni a helyszínen a tagállamokat.
(6)Az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseiben arra szólított fel, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség támogatási szerepét – a harmadik országokkal megvalósuló együttműködést is ideértve – az erőforrások növelésével és felhatalmazásának kiterjesztésével tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy biztosított legyen a külső határok hatékony ellenőrzése, és jelentős mértékben felgyorsuljon az irreguláris migránsok tényleges visszaküldése.
(7)Hatékonyan ellenőrizni kell a külső határok átlépését, kezelni kell a külső határokon jelentkező migrációs kihívásokat és lehetséges jövőbeli fenyegetéseket, garantálni kell az Unión belüli magas szintű belső biztonságot, meg kell őrizni a schengeni térség működését és tiszteletben kell tartani a szolidaritás átfogó elvét. Ehhez kell párosulnia a migráció proaktív kezelésének, ideértve a harmadik országokban szükséges intézkedéseket is. A már megkezdett munkára tekintettel az Európai Határ- és Parti Őrség megerősítése, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felhatalmazásának további szélesítése szükséges. Az ügynökségnek alapvetően az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának 10 000 fős operatív személyzetéből kell állnia.
(8)Felhatalmazásának különösen egy saját operatív szárny biztosításával történő további minőségbeli erősítésének kifejezése érdekében az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulatát, a korábban Frontex néven ismert ügynökséget mostantól kizárólag „az Európai Határ- és Partvédelmi (EBCG) Ügynökség” néven lehet említeni és működtetni. Ezt a változást minden vonatkozó esetben tükrözni kell, ideértve a külső kommunikációs anyagokban történő megjelenéseket.
(9)Az európai integrált határigazgatás végrehajtása során biztosítani kell az egyéb szakpolitikai célkitűzésekkel való összhangot, beleértve a határokon átnyúló közlekedés megfelelő működését.
(10)Az európai integrált határigazgatás az Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok, közöttük – tengeri határellenőrzési műveleteiknek és egyéb határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben – a parti őrségek, valamint a visszaküldésekért felelős egyéb szervek megosztott felelőssége. Míg a tagállami külső határok – a tagállamok saját érdekében és valamennyi tagállam érdekében történő – igazgatása továbbra is elsődlegesen a tagállamok felelőssége marad, és a kiutasítási határozatok meghozataláért is felelősek, addig az Ügynökség feladata a külső határok igazgatására és a visszaküldésekre vonatkozó uniós intézkedések alkalmazásának támogatása, az említett intézkedéseket végrehajtó tagállamok intézkedéseinek megerősítése, értékelése és koordinálása révén.
(11)Az európai integrált határigazgatás eredményes végrehajtása, valamint a közös visszaküldési politika hatékonyságának növelése érdekében létre kell hozni az Európai Határ- és Parti Őrséget. Az Őrséget el kell látni a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokkal, valamint eszközökkel. Az Európai Határ- és Parti Őrségnek az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségből és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságokból – ideértve a parti őrségeket is, amennyiben határellenőrzési feladatokat látnak el –, illetve a visszaküldésekért felelős hatóságokból kell állnia. Az Őrség nemzeti szinten az információk, a kapacitások és rendszerek közös használatára, uniós szinten pedig az Ügynökség válaszára támaszkodik.
(12)Az európai integrált határigazgatás nem változtatja meg a Bizottságnak és a tagállamoknak a vámügyek területén – különösen az ellenőrzések, a kockázatkezelés és az információcsere tekintetében – fennálló hatásköreit.
(13)A külső határok ellenőrzésére és a visszaküldésre vonatkozó politikák és jogszabályok – köztük az európai integrált határigazgatásra vonatkozó stratégia – kidolgozása az uniós intézmények felelőssége marad. Biztosítani kell az Ügynökség és az említett intézmények közötti szoros együttműködést.
(14)Az Európai Határ- és Parti Őrség az európai integrált határigazgatás hatékony megvalósítását az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusa révén biztosítja. A többéves ciklusnak meg kell határoznia egy integrált, egységes és állandó folyamatot annak érdekében, hogy az Unió, valamint a tagállamok szintjén a határigazgatás és a visszaküldések területén érintett minden szereplő stratégiai iránymutatásokat kapjon annak érdekében, hogy egységes módon valósíthassák meg az európai integrált határigazgatást. Ki kell terjednie továbbá az Európai Határ- és Parti Őrség minden kapcsolódó interakciójára a Bizottsággal, más intézményekkel és testületekkel, illetve az együttműködésére más illetékes partnerekkel, ideértve a harmadik országokat és adott esetben a harmadik feleket.
(15)Az európai integrált határigazgatáshoz a határokat és a visszaküldéseket érintő műveleteknél a tagállamok és az Ügynökség között integrált tervezésre, a készenléti tervezésnél a külső határokon jelentkező magasabb hatásszintű eseményekre való felkészülésre, valamint a képességek hosszú távú tervezésére van szükség úgy a felvétel, mint a képzés, de az eszközök beszerzése és fejlesztése esetében is.
(16)E rendelet végrehajtása nem érinti az Unió és a tagállamok közti hatáskörmegosztást, és a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az ENSZ Tengerjogi Egyezményén, az „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezményen, a tengeri felkutatásról és mentésről szóló nemzetközi egyezményen, az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményén és annak a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló jegyzőkönyvén, a menekültek jogállásáról szóló egyezményen, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményen és más vonatkozó nemzetközi jogi eszközökön alapulnak.
(17)E rendelet végrehajtása nem érinti a 656/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet.
(18)Az Ügynökségnek a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök sérelme nélkül kell ellátnia feladatait.
(19)Az Ügynökségnek a védelemmel kapcsolatos tagállami hatáskörök sérelme nélkül kell ellátnia feladatait.
(20)Az Ügynökség kibővített feladatkörét és hatáskörét az alapvető jogok biztosítékainak megerősítésével és a fokozottabb elszámoltathatósággal kell ellensúlyozni.
(21)Feladatainak eredményes elvégzése érdekében az Ügynökség a tagállamok együttműködésére támaszkodik. E tekintetben fontos, hogy az Ügynökség és a tagállamok jóhiszeműen járjanak el, továbbá hogy egymás között gyorsan cseréljenek pontos információkat. Egyik tagállam sem köteles olyan információt szolgáltatni, amelynek közlését ellentétesnek tartja alapvető biztonsági érdekeivel.
(22)A tagállamok kötelesek ezenfelül a saját és a többi tagállam érdekében megfelelő, az Ügynökség által végzett tevékenységekhez szükséges adatokat szolgáltatni, így például helyzetismeret, kockázatelemzés, sebezhetőségi értékelés és integrált tervezés céljából. Mindemellett a tagállamoknak biztosítaniuk kell az adatok pontosságát, naprakész jellegét, továbbá ezen adatok beszerzésének és bevitelének jogszerűségét.
(23)Az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) azért szükséges az Európai Határ- és Parti Őrség működéséhez, hogy megszabja a tagállamok nemzeti hatóságai, illetve az Ügynökség között folyó információcsere és operatív együttműködés kereteit. Az EUROSUR biztosítja e hatóságok és az Ügynökség számára azon infrastruktúrát és eszközöket, amelyekre szükségük van a helyzetismeretük és reagálási képességük javításához a külső határokon az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a migránsok megmentése és életének védelme biztosításához való hozzájárulás érdekében.
(24)A tagállamoknak nemzeti koordinációs központokat kell létrehozniuk az egymás között és az Ügynökséggel a határőrizet, valamint a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzések végzése terén folytatott információcsere és együttműködés javítása érdekében. Az EUROSUR megfelelő működése érdekében alapvetően fontos, hogy a nemzeti jog alapján a külső határőrizetért felelős valamennyi nemzeti hatóság a nemzeti koordinációs központokon keresztül folytasson együttműködést.
(25)E rendelet nem akadályozhatja a tagállamokat abban, hogy az általuk létrehozott nemzeti koordinációs központok feladatkörébe utalják az információcsere koordinálását és az együttműködést az integrált határigazgatás egyéb elemeivel, például a visszaküldésekkel kapcsolatban.
(26)Az integrált határigazgatás megfelelő működésének előfeltétele a tagállamok és az Ügynökség között kicserélt információk megfelelő minősége. Az EUROSUR sikerére építve, ezt a minőséget a hálózatokon és rendszereken folyó információcsere szabványosításával, automatizálásával, információvédelemmel, valamint a továbbított adatok és információk minőség-ellenőrzésével kell biztosítani.
(27)Az Ügynökségnek biztosítania kell az EUROSUR fejlesztéséhez és működéséhez szükséges segítséget – beleértve a rendszerek interoperabilitásának elősegítését is –, különösen az EUROSUR keretének létrehozása, fenntartása és koordinálása révén.
(28)Az EUROSUR-nak tiszta helyzetképet kell biztosítania a külső határokról, de ugyanígy a schengeni térségről és a határok előtti területekről. Ki kell terjednie a szárazföldi, tengeri és légi határőrizetre, de ugyanígy a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzésekre is.
(29)A határigazgatás egyik elemének kell lennie a légi határőrizetnek, mivel a kereskedelmi és a magán repülőjáratokat, de a távirányítású légijármű-rendszereket is felhasználják a bevándorlással és a határokon átnyúló bűncselekményekkel kapcsolatos illegális tevékenységekhez.
(30)Az Ügynökség által nyújtott EUROSUR fúziós szolgáltatásokat a megfigyelési eszközök közös alkalmazására, valamint az uniós szintű intézményközi együttműködésre kell építeni, ideértve a biztonsági szolgáltatásokat. Az integrált határigazgatással kapcsolatos értéknövelt információs szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a tagállamok és az Ügynökség számára. Bővíteni kell az EUROSUR fúziós szolgáltatásait, hogy támogassák a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzéseket, a légi határőrizetet és a migrációs áramlás nyomon követését.
(31)A tengeri hajózásra alkalmatlan, kisméretű hajók használata drámaian megnövelte a déli tengeri külső határokon életüket vesztő migránsok számát. Az EUROSUR-nak jelentős mértékben javítania kell az Ügynökség és a tagállamok operatív és technikai képességét az ilyen kisméretű hajók felfedésére, és javítania kell a tagállamok reagálási képességét, ezáltal hozzájárulva a migránsok körében bekövetkezett halálesetek számának csökkentéséhez.
(32)E rendeletben elismerésre kerül, hogy a migrációs útvonalakat nemzetközi védelemre szoruló személyek is igénybe veszik.
(33)Az Ügynökségnek közös kockázatelemzési modellen alapuló, általános és specifikus kockázatelemzéseket kell készítenie, amelyeket maga az Ügynökség és a tagállamok is alkalmaznak. Az Ügynökségnek egyebek mellett a tagállamoktól kapott információk alapján megfelelő információt kell nyújtania az európai integrált határigazgatás szempontjából lényeges valamennyi szempontra kiterjedően, különös tekintettel a határellenőrzésre, a visszaküldésre, a harmadik országbeli állampolgárok Unión belüli szabálytalan másodlagos mozgásaira, a határokon átnyúló bűncselekmények – többek között a jogellenes határátlépések, az emberkereskedelem, a terrorizmus és a hibrid jellegű fenyegetések – megelőzésére, valamint az érintett harmadik országokban fennálló helyzet kérdésére, hogy lehetővé tegye a megfelelő intézkedések meghozatalát, illetve az azonosított fenyegetések vagy kockázatok kezelését a külső határok integrált igazgatásának javítása céljából.
(34)Tekintettel a külső határokon folytatott tevékenységére, az Ügynökségnek hozzá kell járulnia a határokon átnyúló dimenziójú súlyos bűncselekmények – mint pl. a migránsok csempészése, az emberkereskedelem és a terrorizmus – megelőzéséhez és felderítéséhez, amennyiben megalapozott az ez irányú fellépés, és tevékenysége során releváns információra tett szert. Tevékenységét egyeztetnie kell az Europollal, amely a két vagy több tagállamot érintő súlyos bűncselekmények megelőzése és az azok ellen folytatott küzdelem terén a tagállami fellépések támogatásáért és erősítéséért, valamint a tagállamok közötti együttműködésért felelős ügynökség. A határokon átnyúló bűncselekmények szükségszerűen határokon átnyúló dimenzióval bírnak. A határokon átnyúló dimenziót a külső határok jogellenes átlépésével közvetlenül összefüggő bűncselekmények – többek között az emberkereskedelem és a migránsok csempészése – jellemzik. Mindemellett a 2002/90/EK tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ne vessenek ki szankciókat azokban az esetekben, amelyekben a magatartás célja a migránsok humanitárius segítése.
(35)A megosztott felelősségvállalás szellemében a külső határok igazgatásának rendszeres nyomon követése az Ügynökség szerepkörébe kell, hogy tartozzon. Az ügynökségnek biztosítania kell a megfelelő és eredményes nyomon követést, nem csupán helyzetismeret és kockázatelemzés révén, hanem a saját személyzetéhez tartozó szakértők tagállamokban való jelenlétével is. Az Ügynökségnek ezért képesnek kell lennie arra, hogy a tagállamokba egy adott időszakra összekötő tisztviselőket küldjön, akik ez alatt az időszak alatt jelentést tesznek az ügyvezető igazgatónak. Az összekötő tisztviselők jelentésének a sebezhetőségi értékelés részét kell képeznie.
(36)Az Ügynökségnek objektív kritériumokon alapuló sebezhetőségi értékelést kell végrehajtania, értékelve, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek és készek szembenézni a külső határaiknál jelentkező kihívásokkal, hozzájárulva továbbá az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának műszaki és eszközparkjához. A sebezhetőségi elemzés keretében fel kell mérni, hogy a tagállamok milyen eszközökkel, infrastruktúrával, személyzettel, pénzügyi forrásokkal és vészhelyzeti tervekkel rendelkeznek a külső határoknál fellépő esetleges válságok kezelésére. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk az említett értékelés során feltárt esetleges hiányosságok orvoslására. Az ügyvezető igazgatónak azonosítania kell a szükséges intézkedéseket, és azokat ajánlania kell az érintett tagállam részére. Az ügyvezető igazgatónak határidőt is kell szabnia az ezen intézkedések meghozatalára, és szoros figyelemmel kell kísérnie határidőre történő végrehajtásukat. Amennyiben a tagállam a megadott határidőn belül nem teszi meg a szükséges intézkedéseket, az ügyet az igazgatótanács elé kell terjeszteni további határozathozatal céljából.
(37)Ha az Ügynökség számára nem szolgáltatnak pontosan és időben információkat a sebezhetőségi értékeléshez, ezt a tényt figyelembe kell tudnia venni a sebezhetőségi értékelés elkészítésénél, kivéve, ha megfelelően alátámasztott indokot szolgáltattak az adatok visszatartására vonatkozóan.
(38)A sebezhetőségi értékelések, illetve az1053/2013/EU tanácsi rendelettel létrehozott schengeni értékelési mechanizmus két egymást kiegészítő mechanizmus, amelyek garantálják a schengeni térség megfelelő működésének európai minőség-ellenőrzését, és uniós, illetve nemzeti szinten biztosítják az állandó felkészültséget a válaszadásra, ha a külső határokon bármilyen feszültség keletkezik. A schengeni térség működéséről kapott jobb helyzetkép, a tagállamok részéről az erőfeszítések megkettőzésének lehetőségekhez mért elkerülése, valamint a külső határok igazgatását támogató megfelelő uniós pénzügyi eszközök összehangoltabb felhasználásának biztosítása céljából fokozni kell a szinergiát a mechanizmusok között. E célból meg kell teremteni az Ügynökség és a Bizottság között a két mechanizmus eredményeiről folyó rendszeres információcsere lehetőségét.
(39)Mivel a tagállamok határszakaszokat állapítanak meg, amelyeket az Ügynökség hatásszintekkel minősít, a tagállamok és az Ügynökség reakcióképességét pedig össze kell kapcsolni ezekkel a hatásszintekkel, ezért egy negyedik hatásszintet is meg kell állapítani, amely egy olyan helyzetnek felel meg, amely a schengeni térséget veszélyezteti, ezért az Ügynökségnek be kell avatkoznia.
(40)Az Ügynökségnek meg kell szerveznie a megfelelő technikai és műveleti segítségnyújtást a tagállamok részére a külső határok ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeik végrehajtására szolgáló kapacitásaik megerősítése érdekében, valamint azért, hogy jobban szembe tudjanak nézni az illegális bevándorlás vagy a határokon átnyúló bűncselekmények okozta, külső határoknál jelentkező kihívásokkal. E segítségnyújtás nem sértheti az érintett nemzeti hatóságoknak a bűnügyi nyomozások kezdeményezésére vonatkozó hatáskörét. E tekintetben az Ügynökségnek – egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére – közös műveleteket kell szerveznie és koordinálnia egy vagy több tagállam vonatkozásában, valamint be kell vetnie az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának csapatait, illetve biztosítania kell a szükséges műszaki eszközöket.
(41)A külső határoknál jelentkező sajátos és aránytalan kihívás esetén az Ügynökségnek egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére gyorsreagálású határvédelmi intervenciókat kell szerveznie és koordinálnia, valamint be kell vetnie mind a gyorsreagálású állomány tagjaiból álló európai határ- és partvédelem készenléti alakulatának csapatait és a műszaki eszközöket, ideértve a gyorsreagálású eszközállományba tartozókat is. A gyorsreagálású határvédelmi intervencióknak meghatározott ideig megerősítést kell biztosítaniuk az azonnali reakciót igénylő olyan helyzetekben, amikor az ilyen intervenciók eredményes választ jelentenének. Az említett intervenciók eredményes végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának operatív személyzetét kell rendelkezésre bocsátaniuk a megfelelő csapatok összeállításához, valamint gondoskodniuk kell a szükséges műszaki eszközökről. Az Ügynökségnek és az érintett tagállamnak közösen műveleti tervet kell elfogadniuk.
(42)Amennyiben egy tagállam a külső határainak bizonyos területein nagymértékű vegyes migrációs beáramlások által jellemzett, sajátos és aránytalan migrációs kihívással szembesül, a tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy technikai és műveleti megerősítésre támaszkodhasson. Ezt a megerősítést a migrációs csomópontokon a migrációkezelést támogató csapatok nyújtják. Ezeknek a csapatoknak az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatából bevetett operatív személyzetből, valamint az EASO, az Europol vagy más illetékes uniós ügynökség által bevetett tagállami szakértőkből kell állniuk. Az Ügynökségnek segítenie kell a Bizottságot a különböző ügynökségek tevékenységének helyszíni koordinációjában.
(43)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az olyan hatóságok, amelyekhez valószínűsíthetően nemzetközi védelem iránti kérelmekkel fordulnak – mint például a rendőrség, a határőrség, a bevándorlási hatóságok és az idegenrendészeti fogdák személyzete – a megfelelő információk birtokában legyenek. A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy e hatóságok személyzete a feladat- és hatásköre ellátásához szükséges szintű képzésben részesüljön, valamint utasítást kapjon arra, hogy tájékoztassa a kérelmezőket arról, hogy hová és hogyan lehet benyújtani a nemzetközi védelem iránti kérelmet.
(44)2018 júniusában az Európai Tanács megerősítette, hogy a migrációval kapcsolatban fontos egy átfogó megközelítésre támaszkodni, továbbá azon a véleményen volt, hogy a migráció nemcsak a tagállamok, hanem Európa egésze számára is kihívást jelent. Ezzel kapcsolatban rámutatott annak fontosságára, hogy a migrációs áramlások megfelelő kezelésének biztosítása érdekében az Uniónak teljes körű támogatást kell nyújtania. A támogatás történhet ellenőrzött központok létrehozásával, ahol az Unióban partra szálló, harmadik országbeli állampolgárok ügyét gyorsan el lehet bírálni annak érdekében, hogy védelmet kaphassanak azok, akik rászorulnak, és gyorsan vissza lehessen küldeni azokat, akik nem. Noha az ellenőrzött központokat önkéntes alapon kell létrehozni, lehetővé kell tenni, hogy az uniós ügynökségeken, például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségen keresztül az Unió minden pénzügyi és operatív támogatást megadjon a szóban forgó tagállamoknak.
(45)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek és az [Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének] szorosan együtt kell működnie annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék a migrációs kihívásokat, különösen a külső határokon, ahol jellemző a nagymértékű vegyes migrációs beáramlás. A két ügynökségnek különösen a tevékenységeik összehangolásával és a tagállamok támogatásával meg kell könnyítenie a nemzetközi védelmi eljárást és a visszaküldési eljárást, figyelemmel azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét elutasították. Az Ügynökségnek és az [Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének] más közös operatív tevékenységekben is együtt kell működnie, ilyen például a megosztott kockázatelemzés, a statisztikai adatok gyűjtése, a képzés és a tagállamok támogatása a készenléti tervezés során.
(46)A tagállamok számára biztosítani kell, hogy igénybe vehessék a migrációkezelést támogató csapatok nyújtotta operatív és technikai erősítést, különösen a migrációs csomópontokon vagy az ellenőrzött központokban. A migrációkezelést támogató csapatoknak az Ügynökség állományához tartozó szakértőkből és a tagállamoktól kirendelt szakértőkből, valamint az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége], az Europol vagy egyéb illetékes uniós ügynökségek saját állományának vagy a tagállamok általuk telepített szakértőiből kell állniuk. A Bizottságnak biztosítania kell a szükséges koordinációt az igényfelmérésnél és a helyszíni műveleteknél, tekintettel arra, hogy különböző uniós ügynökségek is érintettek.
(47)A migrációs csomópontokon a tagállamoknak együtt kell működniük az illetékes uniós ügynökségekkel, amelyeknek a saját felhatalmazásukon és jogköreiken belül, és a Bizottság koordinációja alatt kell eljárniuk. A Bizottságnak az érintett ügynökségekkel együttműködve biztosítania kell, hogy a migrációs csomópontokon folyó tevékenységek megfeleljenek a vonatkozó uniós jognak.
(48)Az ellenőrzött központokban az uniós ügynökségeknek az e központokat befogadó tagállamok kérésére, továbbá a Bizottság koordinálása alatt a tagállamok támogatása érdekében fellépve a nemzetközi védelemre és/vagy a visszaküldésre vonatkozó gyorsított eljárásokat kell alkalmazniuk. Ezekben a központokban gyorsan meg kell tudni különböztetni a nemzetközi védelemre szoruló, harmadik országbeli állampolgárokat azoktól, akik nem szorulnak ilyen védelemre, el kell végezni a biztonsági ellenőrzéseket, illetve teljes egészében vagy részben le kell folytatni a nemzetközi védelemre és/vagy visszaküldésre vonatkozó eljárásokat.
(49)Ha a sebezhetőségi értékelés, a kockázatelemzés eredményei indokolják, vagy amikor egy vagy több határszakaszt kritikus hatásúnak minősítenek, az Ügynökség ügyvezető igazgatójának az érintett tagállamok számára közös műveletek vagy gyorsreagálású határvédelmi intervenciók kezdeményezésére és végrehajtására vonatkozó javaslatot kell tennie.
(50)Amennyiben a külső határok ellenőrzése olyan mértékben veszíti el hatékonyságát, hogy az veszélyezteti a schengeni térség működését abból adódóan, hogy egy tagállam nem hozza meg a szükséges intézkedéseket a sebezhetőségi értékelésnek megfelelően, vagy annak következtében, hogy a külső határokon sajátos és aránytalan kihívásokkal szembenéző valamely tagállam nem kér elegendő támogatást az Ügynökségtől, vagy veszi igénybe e támogatást, egységes, gyors és eredményes választ kell adni uniós szinten. E kockázatok mérséklése céljából és a jobb uniós szintű koordináció biztosítása érdekében a Bizottságnak meg kell jelölnie az Ügynökség által végrehajtandó intézkedéseket, és fel kell szólítania az érintett tagállamot, hogy működjön együtt az Ügynökséggel ezen intézkedések végrehajtása terén. Az Ügynökségnek meg kell ezután határoznia, hogy milyen lépéseket kell tenni a bizottsági határozatban megállapított intézkedések gyakorlati végrehajtása érdekében. Az Ügynökségnek az érintett tagállammal együtt műveleti tervet kell készítenie. Az érintett tagállamnak egyebek mellett a 44., 83. és 84. cikkben foglalt kötelezettségek teljesítésével elő kell mozdítania a bizottsági határozat és a műveleti terv végrehajtását. Amennyiben valamely tagállam 30 napon belül nem hajtja végre az említett bizottsági határozatban foglaltakat és nem működik együtt az Ügynökséggel a határozatban foglalt intézkedések végrehajtásában, a Bizottság elindíthatja az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikke szerinti különös eljárást a belső határellenőrzés nélküli térség működését általánosan veszélyeztető kivételes körülményekkel való szembesülés céljából.
(51)Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulatnak kell lennie, amelynek határőrök, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek, visszaküldési szakértők és egyéb illetékes dolgozók a tagjai. A készenléti alakulatnak az operatív személyzet három kategóriájából, nevezetesen az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által alkalmazott hivatásos állományból, a tagállamok által hosszú távra az Ügynökséghez kirendelt állományból, illetve a tagállamok által rövid távú bevetésekhez biztosított állományból kell állnia. Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatát határigazgatási csapatok, migrációkezelést támogató csapatok vagy visszaküldési csapatok keretében kell bevetni.
(52)Az Európai Határ- és Parti Őrség csapattagokként telepített készenléti alakulatának rendelkeznie kell a határellenőrzési és a visszaküldési feladatok ellátásához a vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott – vagy az Ügynökség esetében az V. mellékletnek megfelelően – szükséges felhatalmazással, ideértve a végrehajtási jogköröket igénylő feladatokat is.
(53)A tagállamoknak a hosszú távú kirendelések esetében a III. melléklet, a rövid távú bevetések esetében pedig a IV. melléklet szerint kell biztosítaniuk saját hozzájárulásaikat az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához. A tagállamok egyéni hozzájárulásait a gyorsreagálású állományról 2016-ban folytatott tárgyalások során elfogadott és az (EU) 2016/1624 rendelet I. mellékletében meghatározott elosztási kulcs alapján állapították meg. Ezt az elosztási kulcsot az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létszámának arányában alakították ki. Ezeket a hozzájárulásokat továbbá a schengeni társult országok számára arányos módon határozták meg.
(54)Az Európai Határ- és Parti Őrséghez tartozó készenléti alakulat működésének és összetételének a Bizottság által elvégzett félidős felülvizsgálat tárgyát kell képeznie.
(55)Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához a tagállamok hozzájárulását biztosító emberi erőforrások hosszú távú fejlesztését pénzügyi támogatási rendszerrel kell elősegíteni. E célból célszerű engedélyezni az Ügynökségnek, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 125. cikke (1) bekezdésnek a) pontja szerint „költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás” keretében a tagállamoknak pályázati felhívás nélkül odaítélt vissza nem térítendő támogatást felhasználja. A pénzügyi támogatásnak lehetővé kell tennie a tagállamok számára további munkatársak felvételét és kiképzését, ami kellő mozgásteret biztosít számukra ahhoz, hogy teljesíteni tudják az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához való kötelező hozzájárulásukat. A célzott pénzügyi rendszernek meg kell találnia a helyes egyensúlyt a szabálytalanságok és csalások kockázata, illetve a kontroll költségei között. A rendelet meghatározza a pénzügyi támogatás elindításának alapvető feltételeit, nevezetesen az Ügynökséghez hosszú távra kirendelt vagy az Ügynökség operatív tevékenységei során legalább 4 hónapra ténylegesen bevetett tisztek számának megfelelő, kellő számú határőr vagy egyéb szakértő felvételét és kiképzését. Mivel tagállami szinten nem állnak rendelkezésre megfelelő és összehasonlítható adatok, a költségalapú finanszírozási rendszer kialakítása túl bonyolult lenne, és nem elégítené ki egy egyszerű, gyors, hatékony és eredményes pénzügyi rendszerrel szemben támasztott követelményeket. E célból célszerű engedélyezni az Ügynökségnek, hogy az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 125. cikke (1) bekezdésnek a) pontja szerint a feltételek teljesülésének függvényében „költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás” keretében pályázati felhívás nélkül vissza nem térítendő támogatásokat nyújtson a tagállamoknak. Ennél fogva a különböző tagállamoknak e célból nyújtandó finanszírozási összeg megállapításánál célszerű az uniós intézményeknél III. besorolási csoport 8. besorolási fokozatának 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazottak éves illetményének összegét alapul venni, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és az egyenlő bánásmód szellemében tagállamonként korrekciós együtthatóval módosítva. A pénzügyi támogatás lebonyolításánál az Ügynökség és a tagállamok biztosítják a társfinanszírozás elvének és a kettős finanszírozás tilalma elvének érvényesülését.
(56)Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának harmadik országok területén történő bevetése céljából az Ügynökségnek ki kell alakítania saját képességeit parancsnoklási és ellenőrzési struktúráihoz.
(57)Annak érdekében, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata 2020. január 1-jétől hatékony bevetéseket tudjon végrehajtani, bizonyos határozatokat és végrehajtási intézkedéseket mielőbb meg kell hozni, illetve be kell vezetni. Először is, a rendeletben meghatározott rendes határidőtől eltérve, a rendelet hatálybalépését követő 6 héten belül az igazgatótanácsnak meg kell hoznia az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának profiljaira vonatkozóan az 55. cikk (4) bekezdése szerinti döntést. A döntést követően a rendelet hatálybalépését követő 12 héten belül a tagállamoknak gondoskodniuk kell a kinevezésekről az 56. cikk (4) bekezdésében és az 57. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint.
(58)Ugyancsak a rendeletben meghatározott rendes határidőtől eltérve, a rendelet hatálybalépését követő 6 héten belül az igazgatótanácsnak döntenie kell az Ügynökség igényeit 2020-ig kielégítő műszaki eszközök minimális darabszámáról a 64. cikk (4) bekezdése szerint.
(59)Annak érdekében ugyanakkor, hogy biztosított legyen az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységek támogatásának folyamatossága, 2019. december 31-ig az (EU) 2016/1624 rendelet 20., 30. és 31. cikkének, valamint a 2018-as évenkénti kétoldalú tárgyalásoknak megfelelően minden bevetést meg kell tervezni és végre kell hajtani, ideértve a gyorsreagálású állomány által végrehajtottakat is. Ennek érdekében ezeket a rendelkezéseket csak 2020. január 1-jétől lehet hatályon kívül helyezni.
(60)Az Ügynökség állománya az Ügynökségre bízott feladatokat akár a székhelyen, akár az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának keretében ellátó személyzet tagjaiból áll. Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata állhat az ügynökségi személyzetből, illetve a nemzeti hatóságok által hosszú távra kirendelt vagy rövid távra biztosított személyzetből. Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatába tartozó személyzeti tagokat elsősorban csapattagokként fogják bevetni; ennek az állománynak csak egy szűk és világosan meghatározott részét lehet kívülről felvenni a készenléti alakulat létrehozásának támogatási feladataihoz, mégpedig a székhelyre.
(61)A tagállamok technikai eszközeinek önkéntes alapú összevonásában, különösen a nagyméretű eszközök tekintetében tapasztalható tartós hiányosságok kiküszöbölése érdekében az Ügynökségnek rendelkeznie kell a számára szükséges saját eszközökkel, amelyeket közös műveletek,gyorsreagálású határvédelmi intervenciók vagy bármilyen egyéb operatív tevékenységek során bevethet. Bár az Ügynökség már 2011 óta törvényesen szerezhet be vagy bérelhet magának technikai eszközöket, a költségvetési erőforrások hiánya nagyban akadályozta ennek a lehetőségnek a kihasználását.
(62)E fejlemények természetes következményeként, illetve az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata létrehozásának alapjául szolgáló ambíciószintnek megfelelően a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keretből a Bizottság jelentős összeget különített el azért, hogy műveleti igényeinek megfelelően az Ügynökség beszerezhesse, fenntarthassa és működtethesse a szükséges légi, tengeri és szárazföldi eszközöket. Bár a szükséges eszközök, különösen a terjedelmes eszközök beszerzése hosszadalmas folyamat lehet, az operatív bevetések gerincét végül is az Ügynökség saját eszközeinek kell képezniük, amihez rendkívüli körülmények között a tagállamok további hozzájárulásait is igénybe kell venni. Az Ügynökség eszközeit alapvetően az Ügynökség műszaki személyzetének kell működtetnie, amely az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának részét képezi. A javasolt pénzügyi erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a folyamat alapját egy többéves stratégia jelenti, amelyet az igazgatótanácsnak egy cselekvési terv keretében mielőbb el kell fogadnia.
(63)E rendelet végrehajtása során az Ügynökségnek és a tagállamoknak a meglevő emberi erőforrásokat és technikai eszközöket a lehető legjobb módon kell felhasználniuk uniós és nemzeti szinten egyaránt.
(64)Az Európai Határ- és Parti Őrség új képességeinek hosszú távú fejlesztését össze kell hangolni a tagállamok és az Ügynökség között a többéves stratégiai szakpolitikai ciklussal összhangban, figyelembe véve, hogy bizonyos folyamatok hosszadalmasak. Idetartozik a határőrök felvétele és képzése (akik pályafutásuk során a tagállamokban, valamint a készenléti alakulat keretében is szolgálhatnak), az eszközök beszerzése, karbantartása és selejtezése (ahol az interoperabilitási és méretgazdaságossági lehetőségek kihasználására kell törekedni), de ugyanígy az új eszközök és a kapcsolódó technológiák kifejlesztése, ideértve a kutatást is.
(65)A külső határok legjobb védelmét célzó hosszú távú befektetések optimalizálása érdekében a kapacitási ütemtervnek a tagállamok képességfejlesztési tervét össze kell hangolnia az Ügynökség erőforrásainak többéves tervezési folyamatával.
(66)Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kibővített felhatalmazására, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozására és a külső határokon megerősített helyszíni jelenlétére, valamint a visszaküldések terén megnövekedett részvételére tekintettel lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség jelentős operatív tevékenységeinek közelében található képviseleti irodákat hozzon létre arra az időre, amíg ezek a tevékenységek folynak; összekötőként járjon el az Ügynökség és a befogadó tagállam között; illetve koordinációs, logisztikai és támogatási feladatokat lásson el, előmozdítsa továbbá az együttműködést az Ügynökség és a befogadó tagállam között.
(67)Az irreguláris bevándorlás leküzdésére irányuló, átfogó erőfeszítések alapvető elemét képezi és fontos közérdekű ügynek minősül azon harmadik országbeli állampolgárok visszatérése, akik valamely tagállamban érvényes beutazási, tartózkodási vagy letelepedési feltételeknek nem, vagy már nem felel meg a 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerint.
(68)Az Ügynökségnek nagyobb fokú segítséget kell nyújtania a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárok – az Unió visszaküldési politikájának és a 2008/115/EK irányelvnek megfelelően történő – visszaküldéséhez. Feladatai közé tartozik többek között az egy vagy több tagállamból kiinduló visszaküldési műveletek koordinálása és megszervezése, valamint a visszaküldési intervenciók megszervezése és levezénylése azon tagállamok visszaküldési rendszerének megerősítése érdekében, amelyeknek fokozott technikai és műveleti segítségnyújtásra van szükségük, amikor az említett irányelvvel összhangban eleget tesznek a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére irányuló kötelezettségüknek.
(69)Az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartásával és anélkül, hogy sértené a tagállamoknak a kiutasítási határozatok meghozatalával kapcsolatos felelősségét, az Ügynökségnek technikai és műveleti segítségnyújtást kell biztosítania a tagállamoknak a visszaküldési folyamatban, ideértve a kiutasítási határozatok előkészítését, a harmadik országbeli állampolgárok azonosítását, illetve a tagállamok egyéb, a visszaküldéssel kapcsolatos tevékenységeit. Ezen túlmenően az Ügynökségnek az érintett harmadik országok hatóságaival együttműködve támogatnia kell a tagállamokat a visszaküldéshez szükséges úti okmányok beszerzése terén.
(70)A visszaküldést végrehajtó tagállamoknak nyújtott segítségnek magában kell foglalnia a nem uniós visszaküldési célországokra vonatkozó, az e rendelet végrehajtása szempontjából releváns gyakorlati információkat, úgymint az elérhetőségeket, illetve a visszaküldési művelet zökkenőmentes lebonyolításához szükséges egyéb logisztikai információkat. A segítségnyújtásnak tartalmaznia kell egy központi rendszer létrehozását, működtetését és karbantartását az összes olyan, a tagállamok nemzeti visszaküldés-kezelési rendszerei által automatikusan szolgáltatott információ és adat feldolgozása céljából, ami ahhoz szükséges, hogy az Ügynökség a rendelet szerint technikai és műveleti segítségnyújtást tudjon biztosítani.
(71)Az Ügynökségnek harmadik országok visszaküldési tevékenységeihez is technikai és műveleti segítségnyújtást kell biztosítania, különösen akkor, ha az Unió irreguláris migrációs politikájának prioritásai indokolják ezt.
(72)Egy tagállam és egy harmadik ország között esetlegesen fennálló megállapodás nem mentesíti az Ügynökséget vagy a tagállamokat az uniós vagy a nemzetközi jog szerinti – különösen a visszaküldés tilalma (non-refoulement) elvének tiszteletben tartására vonatkozó – kötelezettségeik alól.
(73)A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a külső határoknál, műveleti szinten a továbbiakban is együttműködjenek más tagállamokkal és/vagy harmadik országokkal – ideértve a bűnüldözési célú katonai műveleteket is –, amennyiben ez az együttműködés összeegyeztethető az Ügynökség tevékenységével.
(74)Az európai szinten már rendelkezésre álló adatok, képességek és rendszerek – például az európai Föld-megfigyelési program, a Kopernikusz – maximális kihasználása érdekében az Ügynökségnek javítania kell az egyéb uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, így az EUROPOL-lal, az EASO-val, az Európai Tengerbiztonsági Ügynökséggel és az Európai Unió Műholdközpontjával, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel vagy az Európai Légiforgalmi Szolgáltatási Hálózat hálózatirányítójával folytatott információcserét és együttműködést.
(75)Az európai integrált határigazgatás egyik eleme a harmadik országokkal való együttműködés, amelynek az európai határigazgatási és visszaküldési normák érvényesülését, az információk és kockázatelemzések cseréjét, hatékonyságuk javítása érdekében a visszaküldések végrehajtásának előmozdítását, illetve a határigazgatás és migráció területén harmadik országok támogatását kell szolgálnia, ideértve az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának bevetését, amikor a külső határok védelméhez támogatásra van szükség, valamint az Unió migrációs politikájának hatékony felügyeletét.
(76)A harmadik országokkal megvalósuló együttműködésnek az Unió külső tevékenységének keretében, továbbá az Európai Unióról szóló Szerződés 21. cikkének alapelveivel és célkitűzéseivel összhangban kell történnie. A Bizottság biztosítja az európai integrált határigazgatás és az Unió külső tevékenységének területére érvényes egyéb uniós szakpolitikák, különösen a közös biztonság- és védelempolitika közötti összhangot. A Bizottság munkáját az Unió főképviselőjének és az ő szolgálatainak kell támogatniuk. Ennek az együttműködésnek kell érvényesülnie különösen az Ügynökség harmadik országok területén vagy harmadik országbeli tisztviselők bevonásával folyó tevékenységeinél olyan területeken, mint a kockázatelemzés, a műveletek megtervezése és lebonyolítása, a képzés, az információcsere és az együttműködés.
(77)Annak biztosítása érdekében, hogy az EUROSUR-ban meglévő információk különösen a harmadik országokban kialakult helyzet tekintetében minél hiánytalanabbak és frissebbek legyenek, akár a tagállamok és harmadik országok között megkötött kétoldalú és többoldalú, regionális hálózatokat is érintő megállapodások keretében, akár pedig az Ügynökség és a harmadik országok illetékes hatóságai között megállapított munkarend révén az Ügynökségnek együtt kell működnie a harmadik országok hatóságaival. E célból az Európai Külügyi Szolgálatának, az Unió küldöttségeinek és hivatalainak minden, az EUROSUR számára releváns információt rendelkezésre kell bocsátaniuk.
(78)E rendelet rendelkezéseket tartalmaz a harmadik országokkal való együttműködésről, mivel – a szomszédos országokat is ideértve – az említett országokkal való jól kiépített és állandó információcsere és együttműködés kulcsfontosságú tényező az európai integrált határigazgatás célkitűzései eléréséhez. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok és a harmadik országok közötti bárminemű információcserére és együttműködésre az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett kerüljön sor.
(79)Átfogó, a határok előtti területekre vonatkozó helyzetkép és kockázatelemzés elkészítéséhez az Ügynökségnek és a nemzeti koordinációs központoknak információt kell gyűjteniük, és egyeztetniük kell a tagállamok által harmadik országokba telepített bevándorlási összekötő tisztviselőkkel, a Bizottsággal, az Ügynökséggel vagy más uniós ügynökségekkel.
(80)A hamis és eredeti okmányok online („FADO”) rendszerét a 98/700/IB együttes fellépés hozta létre a Tanács Főtitkárságán belül, amely a tagállami hatóságok számára biztosít hozzáférést azzal a céllal, hogy információ álljon a rendelkezésükre a felderített valamennyi új hamisítási módszerről és az új forgalomban lévő valódi okmányokról.
(81)2017. március 27-i következtetéseiben a Tanács megállapította, hogy a FADO-rendszer felügyelete elavult, ezért a bel- és igazságügyi szakpolitika követelményeinek további teljesítéséhez a jogalap megváltoztatása szükséges. A Tanács azt is megjegyezte, hogy az okmányokkal való visszaélés területén az Ügynökség által megszerzett tudására és az általa e területen már elvégzett munkára építve ki lehet használni az ezzel kapcsolatos szinergiákat. Az Ügynökségnek ezért az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságától át kell vennie a FADO-rendszer adminisztrációját, illetve operatív és technikai felügyeletét.
(82)A FADO-rendszer többszintű felépítését meg kell tartani annak érdekében, hogy a dokumentumokról különböző szintű információkat szolgáltathasson a különböző érdekelt felek számára, ideértve a nagy nyilvánosságot is.
(83)Az átmeneti időszak alatt biztosítani kell a FADO-rendszer teljes működőképességét, amíg az átállást sikeresen végre nem hajtják, és a meglévő adatokat az új rendszerbe át nem töltik. A meglévő adatok tulajdonjogát ezt követően át kell adni az Ügynökségnek.
(84)E rendelet keretében a tagállamok kötelesek minden adatfeldolgozási tevékenységüket az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek vagy adott esetben az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően végezni.
(85)A visszaküldésekkel kapcsolatban sokszor megtörténik, hogy harmadik országbeli állampolgároknál nincsenek azonosító okmányok, és a személyazonosságuk megállapításában sem működnek együtt, amikor elhallgatják az információkat, vagy pontatlan információkat adnak meg. Mivel a visszaküldési eljárások felgyorsításához különös politikai igény fűződik, ezért az Ügynökség számára lehetővé kell tenni, hogy korlátozza az érintettek bizonyos jogait, például megakadályozza, hogy a jogokkal való visszaélés hátráltassa a tagállamok részéről a visszaküldési eljárások megfelelő lebonyolítását és a kiutasítási határozatok sikeres végrehajtását, vagy lehetetlenné tegye az Ügynökség feladatainak hatékony ellátását. Különösen az adatkezelés korlátozásához való jog gyakorlása jelentős késedelmet okozhat és akadályozhatja a visszaküldési műveletek végzését. Továbbá, bizonyos esetekben az érintett hozzáférési joga veszélyeztetheti a visszaküldési műveletet, mivel növeli a szökés veszélyét, amikor megtudja az érintett, hogy az Ügynökség egy tervezett visszaküldési művelettel kapcsolatban kezeli az adatait. Másrészt a helyesbítéshez való jog növelheti annak kockázatát, hogy a szóban forgó harmadik országbeli állampolgár pontatlan adatok megadásával félrevezeti a hatóságokat.
(86)Annak érdekében, hogy a visszaküldések területén meglévő feladatait megfelelően elláthassa – ideértve azt is, hogy segítséget nyújtson a tagállamoknak a visszaküldési eljárások megfelelő lebonyolításában és a kiutasítási határozatok sikeres végrehajtásában –, illetve a visszaküldési műveletek felgyorsítása érdekében arra is szükség lehet, hogy az Ügynökség harmadik országoknak továbbítsa a visszatérésre kötelezett személyek személyes adatait. A nem uniós visszaküldési célországok sokszor nem tartoznak a Bizottság által – az (EU) 2016/679 rendelet 45. cikke, vagy az (EU) 2016/680 irányelv 36. cikke alapján – elfogadott megfelelőségi határozatok hatálya alá, továbbá gyakran előfordul, hogy nem kötöttek visszafogadási megállapodást az Unióval vagy nem áll szándékukban ilyen megállapodást kötni vagy más módon – a [(45/2001/EU rendelet] 49. cikke, vagy az (EU) 2016/680 irányelv 37. cikkét átültető nemzeti rendelkezések szerinti – megfelelő biztosítékokat nyújtani. Azonban a visszatérési kötelezettség hatálya alá tartozó, jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok fő származási országaival folytatott együttműködés során tett széles körű uniós erőfeszítések ellenére nem minden esetben szavatolható, hogy e harmadik országok rendszeresen teljesítik a nemzetközi jogban meghatározott, saját állampolgáraik visszafogadására vonatkozó kötelezettséget. Az Unió vagy a tagállamok által megkötött vagy tárgyalási szakaszban lévő és a személyes adatok vonatkozásában megfelelő biztosítékot nyújtó visszafogadási megállapodások e harmadik országoknak csak egy szűk körét érintik. Ha nem léteznek még ilyen megállapodások, az Unió visszatérési műveleteinek felgyorsítása céljából az Ügynökségnek továbbítania kell a személyes adatokat, amennyiben teljesülnek a [45/2001/EU rendelet] 49. cikke (1) bekezdésének d) pontjában megállapított feltételek.
(87)E rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. és 6. cikke, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája („a Charta”) által elismert alapelveket, különösen az emberi méltóság tiszteletben tartását, az élethez való jogot, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalmát, az emberkereskedelem tilalmát, a szabadsághoz és biztonsághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a dokumentumokhoz való hozzáférés jogát, a menedékjogot, továbbá a kitoloncolással és a kiutasítással szembeni védelmet, a visszaküldés tilalmát, a megkülönböztetés tilalmát, valamint a gyermekek jogait.
(88)Ez a rendelet az alapjogi tisztviselővel együttműködve létrehozza az Ügynökség panaszkezelési mechanizmusát, amelynek célja az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása az Ügynökség valamennyi tevékenysége során. Ennek egy olyan adminisztratív jellegű mechanizmusnak kell lennie, amelyben az Ügynökséghez beérkező panaszok kezeléséért a megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében az alapjogi tisztviselő felel. Az alapjogi tisztviselőnek meg kell vizsgálnia a panasz befogadhatóságát, nyilvántartásba kell vennie a befogadható panaszokat, minden nyilvántartásba vett panaszt továbbítania kell az ügyvezető igazgatónak, a csapatok tagjaival kapcsolatos panaszokat továbbítania kell a küldő tagállamnak, és nyilvántartásba kell vennie az Ügynökség vagy az adott tagállam által a panasz nyomán hozott intézkedésekre vonatkozó információkat. A mechanizmusnak hatékonynak kell lennie, biztosítva, hogy a panaszokat megfelelően kivizsgálják. A panaszkezelési mechanizmus független a közigazgatási és igazságügyi jogorvoslati lehetőségektől, és nem feltétele az ilyen jogorvoslat igénybevételének. A bűnügyi nyomozásokat a tagállamoknak kell lefolytatniuk. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság növelése érdekében az Ügynökség éves jelentése keretében tájékoztatást nyújt a panaszkezelési mechanizmusról. Az Ügynökségnek különösen ki kell térnie a beérkezett panaszok számára, az alapvető jogok megsértésének típusaira, az érintett műveletekre és – ahol lehetséges – az Ügynökség és a tagállamok által a panaszok nyomán hozott intézkedésekre. Az alapjogi tisztviselő az Ügynökség minden tevékenysége tekintetében hozzáféréssel rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartását érintő valamennyi információhoz.
(89)Az Ügynökségnek technikai és műveleti kérdésekben, valamint jogi, adminisztratív és pénzügyi szempontból függetlennek kell lennie. Ebből a célból szükségszerű és helyénvaló, hogy az Ügynökség olyan jogi személyiséggel rendelkező uniós szerv legyen, amely az e rendelet által ráruházott végrehajtási hatásköröket gyakorolja.
(90)A Bizottságnak és a tagállamoknak képviseltetniük kell magukat az Ügynökség felett felügyeletet gyakorló igazgatótanácsban. Az igazgatótanácsnak lehetőség szerint a határőrizet irányításáért felelős nemzeti szolgálatok operatív vezetőiből vagy azok képviselőiből kell állnia. Az igazgatótanácsban képviselt feleknek az igazgatótanács munkája folytonosságának biztosítása érdekében törekedniük kell arra, hogy korlátozzák képviselőik fluktuációját. Az igazgatótanácsot fel kell ruházni a szükséges jogkörökkel, hogy megállapítsa az Ügynökség költségvetését, ellenőrizze annak végrehajtását, megfelelő pénzügyi szabályokat fogadjon el, megállapítsa az Ügynökség döntéshozatalára vonatkozó átlátható munkarendet, illetve kinevezze az ügyvezető igazgatót és a három ügyvezetőigazgató-helyettest, akiket külön-külön meg lehet bízni az Ügynökség hatáskörébe tartozó bizonyos feladatokkal, így például az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának irányításával, az Ügynökség visszaküldésekkel kapcsolatos feladatainak felügyeletével vagy a nagy kiterjedésű informatikai rendszerekbe való bekapcsolódással. Az Ügynökséget a decentralizált uniós ügynökségekre vonatkozó, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2012. július 19-én elfogadott közös megközelítés elveit figyelembe véve kell irányítani és működtetni.
(91)Az Ügynökség függetlenségének biztosítása érdekében részére önálló költségvetést kell megállapítani, amelynek bevételei nagyrészt az Uniótól származó hozzájárulásból erednek. Az uniós hozzájárulás és az Unió általános költségvetése terhére nyújtott minden más támogatás tekintetében az uniós költségvetési eljárást kell alkalmazni. Az elszámolások ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.
(92)A következő években az Ügynökségnek várhatóan nehéz körülményekkel szembesülve kell teljesítenie a lehető legszélesebb földrajzi szempontok alapján a szakképzett személyzet felvételével és megtartásával kapcsolatos különleges igényeket.
(93)Egyfelől az Ügynökség felhatalmazására és az állományába tartozó tagok mobilitásának fontosságára tekintettel, másfelől pedig az Ügynökség állományán belül az eltérő bánásmód megelőzése érdekében, mivel a személyzet munkahelyeként elvileg Varsó van megjelölve, az Ügynökség igazgatótanácsa számára biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy az e rendelet hatálybalépésétől számított öt évig „differenciált” havi fizetést állapítson meg az Ügynökség állományába tartozó tagok számára, figyelembe véve az állomány egyes tagjai által kapott teljes illetményt, ideértve a kiküldetési költségtérítéseket is. Az ilyen fizetések nyújtásának módját a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia, aminek biztosítania kell azt, hogy a fizetések arányban legyenek a kitűzött célok jelentőségével, és ne okozzanak egyenlőtlen elbánást az uniós intézmények, ügynökségek és egyéb szervek dolgozói között. Ezeket a módokat 2024-ig felül kell vizsgálni annak felmérése érdekében, hogy a fizetések hozzájárulnak-e a kitűzött célokhoz.
(94)A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletet korlátozás nélkül kell alkalmazni az Ügynökségre, és az Ügynökségnek csatlakoznia kell az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz.
(95)Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket.
(96)Az Ügynökségre alkalmazni kell az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet. Az Ügynökségnek a lehető legátláthatóbb módon, műveletei céljának veszélyeztetése nélkül kell végeznie tevékenységét. Minden információt nyilvánosságra kell hoznia valamennyi tevékenységéről. Hasonlóképpen biztosítania kell, hogy a nyilvánosság és az érdekelt felek késlekedés nélkül tájékoztatást kapjanak a munkájáról.
(97)Az Ügynökségnek tevékenységéről a lehető legkimerítőbb módon be kell számolnia az Európai Parlamentnk, a Tanácsnak és a Bizottságnak is.
(98)E rendelet keretében az Ügynökség köteles minden személyes adatot a 45/2001/EK rendeletnek megfelelően kezelni.
(99)Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a külső határok integrált igazgatására szolgáló rendszer kidolgozását és megvalósítását, és ezáltal a schengeni térség megfelelő működésének biztosítását –a tagállamok összehangolás hiányában nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban– a belső határokon történő határellenőrzés hiánya, a külső határokon jelentkező jelentős migrációs kihívások és a szóban forgó határokon való átkelés hatékony ellenőrzésének és az Unión belüli magas szintű belső biztonsághoz való hozzájárulás szükségessége miatt – e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(100)Az e rendeletben említett külső határok azok a határok, amelyekre az (EU) 2016/399 rendelet II. címének rendelkezései alkalmazandók, és amelyek az EUSZ-hez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányokról szóló 19. jegyzőkönyvvel összhangban magukban foglalják a schengeni tagállamok külső határait is.
(101)Az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklus révén történő hatékony megvalósításának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az európai integrált határigazgatásra vonatkozó szakpolitikai prioritások meghatározására és stratégiai iránymutatásaira vonatkozó jogi aktusokat fogadjon el az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(102)E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EUROSUR megvalósítására és felügyeletére vonatkozó gyakorlati kézikönyvvel, a helyzetképek információs rétegeinek részleteivel és a konkrét helyzetképek megállapítására vonatkozó szabályokkal, az Ügynökség által a külső határokon a kockázatok enyhítése érdekében megvalósítandó intézkedésekkel és a végrehajtásban a tagállamok számára az Ügynökséggel való együttműködés előírásával, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának kialakítására vonatkozó pénzügyi támogatás kifizetési szabályaival és a pénzügyi támogatásra vonatkozó feltételek nyomon követésével, a parti őrség feladataival kapcsolatos európai együttműködés gyakorlati kézikönyvével, a FADO műszaki leírásával és eljárásaival kapcsolatban a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.
(103)Izland és Norvégia tekintetében ez a rendelet az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között kötött, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak. Az Európai Közösség, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, ezen államoknak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvételének módjáról szóló megállapodás meghatározza az említett országoknak az Ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó szabályokat, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket.
(104)Svájc tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2008/146/EK tanácsi határozat 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.
(105)Liechtenstein tekintetében ez a rendelet az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak a 2011/350/EU tanácsi határozat 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.
(106)Az egyrészről az Európai Közösség, másrészről pedig a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között létrejött, e két államnak az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökségben való részvétele módjáról szóló megállapodás meghatározza az említett országoknak az Ügynökség munkájában való részvételére vonatkozó szabályokat, köztük a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket.
(107)Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel e rendelet a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az e rendeletről szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt nemzeti jogában végrehajtja-e.
(108)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában az Egyesült Királyság a 2000/365/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt. Ennélfogva az Egyesült Királyság nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(109)Ez a rendelet a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.
(110)Az Ügynökségnek – az igazgatótanács által eseti jelleggel rögzített szabályokkal összhangban – meg kell könnyítenie olyan meghatározott tevékenységek megszervezését, amelyek során a tagállamok igényt tarthatnak az Írország és az Egyesült Királyság által esetlegesen felajánlott szakértelemre és eszközökre. Ennek érdekében Írország képviselői meghívhatók az igazgatótanács üléseire azért, hogy az ilyen meghatározott tevékenységek előkészítésében teljes mértékben részt tudjanak venni. Az Egyesült Királyság képviselői [Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének dátuma]-ig hívhatók meg, hogy részt vegyenek az igazgatótanács ülésein.
(111)Bár az Egyesült Királyság nem vesz részt ebben a rendeletben, az Unió tagjaként fennálló helyzetére tekintettel lehetősége van ([lehetőséget kapott] arra, hogy együttműködjön az Európai Határ- és Parti Őrséggel. Tekintettel arra, hogy az Egyesült Királyság bejelentette az Unióból való kilépési szándékát, az Egyesült Királysággal e rendelet alapján való operatív együttműködésre vonatkozó különleges előírásokat kell alkalmazni addig, amíg az Egyesült Királyság tagállam, vagy – amennyiben az Unió és az Egyesült Királyság között a Szerződés 50. cikke alapján megkötött megállapodás hatályba lép –, amíg az Egyesült Királyságot az adott megállapodás alapján tagként elismerik.
(112)Gibraltár határainak megállapítása a Spanyol Királyság és az Egyesült Királyság között vita tárgyát képezi.
(113)E rendelet Gibraltár határaira való alkalmazhatóságának felfüggesztése nem jelent semmiféle változást az érintett államok álláspontjára nézve.
(114)[Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban konzultációt folytattak; a biztos […]-án/-én nyilvánított véleményt.]
(115)E rendelet célja az (EU) 2016/1624 rendelet és az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek módosítása és kiterjesztése, valamint a 98/700/IB együttes tanácsi fellépésnek az EUMSZ által meghatározott intézményi keretekhez igazítása. Mivel nagyszámú és lényeges módosításról van szó, az egyértelműség érdekében az említett jogi aktusokat fel kell váltani és hatályon kívül kell helyezni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Európai Határ- és Parti Őrség
1. cikk
Tárgy
Ez a rendelet létrehozza az Európai Határ- és Parti Őrséget a külső határokon az európai integrált határigazgatás biztosítása érdekében, hogy a fenntartható migrációkezelés kulcselemeként hatékonyan történjen e külső határok átlépésének kezelése, valamint növekedjen a közös visszaküldési politika hatékonysága.
E rendelet az e határokon jelentkező migrációs kihívások – ideértve a visszaküldést – és potenciális jövőbeli fenyegetések kezelésére irányul, ezáltal hozzájárulva a határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, súlyos bűncselekmények elleni fellépéshez, és az Unión belüli magas szintű belső biztonság biztosításához, az alapvető jogok teljes tiszteletben tartása mellett, ugyanakkor megőrizve az Unión belül a személyek szabad mozgását.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1.külső határok: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott külső határok, amelyekre az említett rendelet II. címének rendelkezései alkalmazandók;
2.„határátkelőhely”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott határátkelőhely;
3.„határellenőrzés”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott határellenőrzés;
4.„határőrizet”: az (EU) 2016/399 rendelet 2. cikkének 12. pontjában meghatározott határőrizet;
5.„külső légi járat”: személyzet által kezelt vagy pilóta nélküli légi járműnek és utasainak és/vagy áruinak bármely repülése a tagállamok területéről vagy területére, amely nem minősül a (EU) 2016/399 rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott belső légi járatnak;
6.„légi határellenőrzés”: a külső légi járatok ellenőrzése;
7.„helyzetismeret”: határokon átnyúló illegális tevékenységek monitoringjának, felderítésének, azonosításának, nyomon követésének és megértésének képessége annak érdekében, hogy az új információk és a már meglévő tudás egyesítésével alapos indokokkal támasszák alá a reagálási intézkedéseket, és fokozottabban tudják csökkenteni a migránsok körében a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében bekövetkező halálesetek számát;
8.„reagálási képesség”: a határokon átnyúló illegális tevékenységek elleni, a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében történő fellépésre való képesség, beleértve a megfelelő reagáláshoz szükséges eszközöket és határidőket;
9.„EUROSUR”: a tagállamok és az Ügynökség közötti információcsere és együttműködés kerete;
10.„helyzetkép”: különböző hatóságok, érzékelő eszközök, platformok és egyéb források által biztosított olyan, földrajzi vonatkozású közel valós idejű adatok és információk összesítése, amelyeket biztonságos kommunikációs és információs csatornákon keresztül továbbítanak, és amelyek feldolgozhatóak, szelektíven megmutathatóak és más releváns hatóságokkal megoszthatóak a külső határokon és a határok előtti területeken, azok mentén vagy azok közelében helyzetismeret kialakítása és a reagálási képesség támogatása érdekében;
11.„külső határszakasz”: egy tagállam külső határának egésze, illetve annak egy része, a nemzeti jog szerint, vagy a nemzeti koordinációs központ vagy egyéb illetékes nemzeti hatóság meghatározása alapján;
12.„határokon átnyúló bűnözés”: a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében elkövetett vagy megkísérelt minden, határokon átnyúló vonatkozású súlyos bűncselekmény;
13.„határok előtti területek” a külső határokon túl elhelyezkedő földrajzi terület;
14.„rendkívüli esemény”: a külső határokon, azok mentén vagy azok közelében kialakult, az illegális bevándorláshoz, a határokon átnyúló bűnözéshez vagy a migránsok életét fenyegető veszélyhez kapcsolódó helyzet;
15.„személyzet”: az Ügynökség által Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával (a továbbiakban: a személyzet szabályzat), valamint az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendelettel összhangban alkalmazott személyzet.
16.„operatív személyzet”: az „Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatát” alkotó határőrök, visszaküldést végrehajtó hatósági kísérők, visszaküldési szakértők és egyéb releváns személyzet. Az 55. cikk (1) bekezdésében meghatározott három kategóriával összhangban az operatív személyzetet vagy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség alkalmazza (1. kategória), vagy a tagállamok rendelik ki az Ügynökséghez (2. kategória), vagy a tagállamok biztosítják rövid távú bevetéshez (3. kategória). A műveleti személyzet a határigazgatási csapatok, migrációkezelést támogató csapatok vagy végrehajtási hatáskörökkel rendelkező visszaküldési csapatok tagjaként jár el. Az operatív személyzet magában foglalja az ETIAS Központi Egység működtetéséért felelős személyzetet is;
17.„határigazgatási csapatok”: a külső határokon folytatott közös műveletek, valamint a tagállamokban és harmadik országokban folytatott gyorsreagálási határvédelmi műveletek során bevetendő, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatából létrehozott csapatok;
18.„csapatok tagja”: az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának határigazgatási csapatokhoz, migrációkezelést támogató csapatokhoz és visszaküldési csapatokhoz kiküldött tagja;
19.„migrációkezelést támogató csapat”: szakértői csapat, amely technikai és műveleti erősítést nyújt a tagállamoknak többek között a migrációs csomópontoknál és az ellenőrzött központokban, és amely az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség készenléti alakulatába tartozó operatív személyzetből, az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] által telepített szakértőkből, valamint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az Europol vagy más érintett uniós ügynökségek és a tagállamok szakértőiből áll;
20.„fogadó tagállam” az a tagállam, amelyben közös művelet, gyorsreagálású határvédelmi intervenció, visszaküldési művelet vagy visszaküldési intervenció végrehajtására kerül sor, vagy amelyben az említettek bármelyikének elindítására kerül sor, vagy ahol migrációkezelést támogató csapatot vetnek be;
21.„küldő tagállam”: az a tagállam, ahonnan a személyzet tagját az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának operatív személyzetéhez küldik vagy kirendelik;
22.„részt vevő tagállam”: az a tagállam, amely az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata részére műszaki eszközök vagy műveleti személyzet rendelkezésre bocsátásával közös műveletben, gyorsreagálású határvédelmi intervencióban, visszaküldési műveletben, visszaküldési intervencióban vagy migrációkezelést támogató csapat küldésével vesz részt, valamint az a tagállam, amely műszaki eszközök vagy személyzet rendelkezésre bocsátásával visszaküldési műveletekben vagy visszaküldési intervenciókban vesz részt, de nem fogadó tagállam;
23.„migrációs csomópont”: olyan terület, amelyen a fogadó tagállam, a Bizottság, az érintett uniós ügynökségek és a részt vevő tagállamok együttműködnek a külső határokhoz érkező migránsok számának jelentős megnövekedésével járó, aránytalanul nagy – meglévő vagy potenciális – migrációs kihívás kezelése érdekében;
24.„ellenőrzött központ”: a tagállam kérésére létrehozott központ, ahol az érintett uniós ügynökségek a fogadó tagállamot és a részt vevő tagállamokat támogatják, különbséget tesznek a nemzetközi védelemre szoruló és az ilyen védelemre nem szoruló harmadik országbeli állampolgárok között, valamint biztonsági ellenőrzéseket végeznek, és gyors nemzetközi védelmi és/vagy visszaküldési eljárásokat foganatosítanak;
25.„visszaküldés”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 3. pontjában meghatározott kiutasítás.
26.„visszaküldési határozat”: a 2008/115/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott kiutasítási határozat;
27.„visszatérésre kötelezett személy”: az a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár, akivel szemben visszaküldési határozatot vagy azzal egyenértékű más határozatot hoztak valamely harmadik országban;
28.„visszaküldési művelet” az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által szervezett vagy koordinált művelet, amely egy vagy több tagállam vagy valamely harmadik ország számára nyújtott technikai és műveleti megerősítést foglal magában, és amelynek keretében visszatérésre kötelezett személyeket toloncolnak ki vagy ilyen személyek távoznak önkéntesen egy vagy több tagállamból vagy valamely harmadik országból, tekintet nélkül a szállítóeszközre;
29.„visszaküldési intervenció”: az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség azon tevékenysége, amelynek keretében a visszaküldési csapatok tagállamokban történő bevetése és visszaküldési műveletek megszervezése révén fokozott technikai és műveleti segítséget nyújt a tagállamoknak vagy harmadik országoknak;
30.„visszaküldési csapatok”: a visszaküldési műveletek során bevetendő, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatából létrehozott csapatok, amelyeket visszaküldési műveletetek, a tagállamokban és harmadik országokban végrehajtott visszaküldési intervenciók, vagy a visszaküldéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásához kapcsolódó egyéb operatív tevékenységek során telepítenek;
31.„bevándorlási összekötő tisztviselő”: a 377/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikk meghatározott bevándorlási összekötő tisztviselő.
3. cikk
Európai integrált határigazgatás
Az európai integrált határigazgatás a következő elemeket foglalja magában:
a)határellenőrzés, beleértve a jogszerű határátlépések elősegítésével és adott esetben a határokon átnyúló bűncselekmények, például a migránsok csempészése, az emberkereskedelem és a terrorizmus megelőzésével és felderítésével kapcsolatos intézkedéseket, valamint a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbirányításával kapcsolatos intézkedéseket;
b)a tengeren bajba jutott emberek felkutatására és mentésére irányuló, a 656/2014/EU rendelettel és a nemzetközi joggal összhangban indított és végrehajtott műveletek, a tengeri határőrizeti műveletek során előforduló helyzetekben;
c)a belső biztonságot fenyegető kockázatok és a külső határok működését vagy biztonságát esetlegesen érintő fenyegetések elemzése;
d)a tagállamok és az Ügynökség közötti információcsere és együttműködés;
e)ügynökségközi együttműködés az egyes tagállamokban a határellenőrzésért vagy a határoknál végzett egyéb feladatokért felelős nemzeti hatóságok, valamint az egyes tagállamokban a visszaküldésért felelős nemzeti hatóságok között, ideértve a rendszeres információcserét a meglévő információcsere-eszközökön keresztül;
f)az e rendelet hatálya alá tartozó területeken az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek közötti együttműködés, többek között rendszeres információcsere révén;
g)együttműködés harmadik országokkal az e rendelet hatálya alá tartozó területeken;
h)a schengeni térségben a határőrizethez kapcsolódó technikai és műveleti intézkedések, amelyek célja az illegális bevándorlás kezelése és a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelem hatékonyságának javítása;
i)azon harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése, akikkel szemben valamely tagállam kiutasítási határozatot hozott;
j)csúcstechnológiás eszközök, többek között nagyléptékű információs rendszerek alkalmazása;
k)a határigazgatásra vonatkozó uniós jog végrehajtását biztosító minőségellenőrzési mechanizmus, különösen a schengeni értékelési mechanizmus, a sebezhetőségi értékelés és az esetleges nemzeti mechanizmusok;
l)szolidaritási mechanizmusok, különösen uniós finanszírozási eszközök és egyéb operatív támogatási intézkedések.
4. cikk
Európai Határ- és Parti Őrség
Az Európai Határ- és Parti Őrséget az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) és a tagállamok határigazgatásért felelős hatóságai alkotják, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket, valamint a visszaküldésért felelős hatóságokat is.
5. cikk
Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség
(1)Az eredetileg a 2007/2004/EK rendelettel létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget e rendelet szabályozza.
(2)Az Ügynökség magában foglalja az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának 10 000 főnyi operatív személyzetét az 55. cikkben említettek szerint.
(3)Annak érdekében, hogy biztosítsa a koherens európai integrált határigazgatást, az Ügynökség megkönnyíti és eredményesebbé teszi a külső határok igazgatására és a visszaküldésre vonatkozó hatályos és jövőbeli uniós intézkedések, különösen az (EU) 2016/399 rendelettel létrehozott Schengeni határellenőrzési kódex alkalmazását.
(4)Az Ügynökség hozzájárul az uniós jog – ideértve az alapvető jogok területén született uniós vívmányokat is – folyamatos és egységes alkalmazásához valamennyi külső határon. Hozzájárulása kiterjed a bevált gyakorlatok megosztására is.
6. cikk
Elszámoltathatóság
Az Ügynökség e rendeletnek megfelelően az Európai Parlament és a Tanács felé elszámolási kötelezettséggel tartozik.
7. cikk
Megosztott felelősség
(1)Az Európai Határ- és Parti Őrség az Ügynökség és a határigazgatásért felelős nemzeti hatóságok – tengeri határőrizeti műveleteiknek és egyéb határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is – között megosztott felelősséggel valósítja meg az európai integrált határigazgatást. Továbbra is elsődlegesen a tagállamok felelőssége marad a külső határok hozzájuk tartozó szakaszainak igazgatása.
(2)Az Ügynökség technikai és operatív segítséget nyújt a visszaküldési határozatok végrehajtásához kapcsolódó intézkedések végrehajtásához. A 2008/115/EK irányelvvel összhangban a tagállamok továbbra is felelősek a visszaküldési határozatok kibocsátásáért és a visszatérésre kötelezett személyek fogva tartására vonatkozó intézkedésekért.
(3)A tagállamok a külső határaik igazgatását és a visszaküldési határozatok végrehajtását – saját érdekükben és valamennyi tagállam közös érdekében – az uniós jognak teljes mértékben megfelelve és a 8. cikkben említett, az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklussal összhangban, az Ügynökséggel szorosan együttműködve biztosítják.
(4)Az Ügynökség a külső határok igazgatásához és a visszaküldési határozatok végrehajtásához kapcsolódó uniós intézkedések alkalmazását a visszaküldéssel kapcsolatos tagállami fellépések megerősítésével, értékelésével és koordinációjával, valamit közvetlen technikai és működési segítségnyújtással támogatja ezen intézkedések végrehajtása során és visszaküldési ügyekben.
(5)Amennyiben az együttműködés összeegyeztethető az Ügynökség feladataival, a tagállamok folytathatják a más tagállamokkal és/vagy harmadik országokkal fennálló operatív szintű együttműködést. A tagállamoknak tartózkodniuk kell minden olyan tevékenységtől, amely veszélyeztetheti az Ügynökség működését vagy céljainak megvalósítását. A tagállamok jelentést tesznek az Ügynökségnek a más tagállamokkal és/vagy harmadik országokkal a külső határoknál és a visszaküldés területén folytatott operatív együttműködésről. Az ügyvezető igazgató rendszeresen, és évente legalább egyszer tájékoztatja az igazgatótanácsot ezekről a kérdésekről.
8. cikk
Az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklus
(1)A Bizottság és az Európai Határ- és Parti Őrség az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklus révén biztosítja az európai integrált határigazgatás hatásosságát.
(2)Az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklus meghatározza a határigazgatás és a visszaküldés terén felmerülő kihívások koherens, integrált és szisztematikus kezelési módját.
(3)Az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklus a (4)–(7) bekezdésben meghatározott négy szakaszból áll.
(4)Az európai integrált határigazgatás a 30. cikk (2) bekezdésében említett stratégiai kockázatelemzése alapján a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 118. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikájának kidolgozása érdekében. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza a szakpolitikai prioritásokat, és a 3. cikkben meghatározott összetevőkkel kapcsolatban a következő négy évre vonatkozó stratégiai iránymutatásokat.
(5)A (4) bekezdésben szereplő felhatalmazáson alapuló jogi aktus végrehajtása érdekében az Ügynökség az igazgatótanács által az ügyvezető igazgató javaslata alapján hozott határozattal kialakítja az európai integrált határigazgatásra vonatkozó technikai és műveleti stratégiát. Az Ügynökség indokolt esetben figyelembe veszi a tagállamok egyedi helyzetét, különösen földrajzi elhelyezkedésüket. Ennek a stratégiának összhangban kell lennie a 3. cikkel és a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal. A stratégiának minden tagállamban elő kell mozdítania és támogatnia kell az európai integrált határigazgatás végrehajtását.
(6)A (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus végrehajtása érdekében a tagállamok az integrált határigazgatásra vonatkozó nemzeti stratégiáikat a határok és a visszaküldések igazgatásáért felelős valamennyi nemzeti hatóság közötti szoros együttműködés révén alakítják ki. E nemzeti stratégiáknak összhangban kell lenniük a 3. cikkel, a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal, valamint az (5) bekezdésben említett technikai és működési stratégiával.
(7)Negyvenkét hónappal a (4) bekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően a Bizottság az Ügynökség támogatásával részletesen értékeli annak végrehajtását. Az értékelés eredményeit figyelembe kell venni a következő ciklus előkészítése során
(8)Amennyiben a külső határokon vagy a visszaküldés területén fennálló helyzet szükségessé teszi a szakpolitikai prioritások megváltoztatását, a Bizottság a (4) bekezdésben meghatározott eljárással összhangban módosítja az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikáját. Az (5) és (6) bekezdésben említett stratégiákat továbbá szükség esetén ki kell igazítani.
9. cikk
Integrált tervezés
(1)A 8. cikkben említett, az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklus alapján az Európai Határ- és Parti Őrség integrált tervet dolgoz ki a határigazgatás és a visszaküldések tekintetében.
(2)Az integrált tervezés magában foglalja az operatív tervezést, a vészhelyzeti intézkedési tervezést és a képességfejlesztési tervezést, és azt a 67. cikkel összhangban kell kialakítani.
(3)Az integrált tervezés minden tervének tartalmaznia kell azon eset forgatókönyvét, amely ellen a tervet kidolgozták. A forgatókönyveknek kockázatelemzésen kell alapulniuk, és tükrözniük kell a külső határokon és az illegális migráció területén kialakult helyzet lehetséges alakulását, valamint az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusában azonosított kihívásokat.
(4)Az Ügynökség igazgatótanácsa évente legalább egyszer összeül, hogy megvitassa és jóváhagyja az Európai Határ- és Parti Őrség kapacitási ütemtervét a 67. cikk (6) bekezdése szerint. Amint az igazgatótanács jóváhagyta a kapacitási ütemtervet, azt csatolni kell a 8. cikk (5) bekezdésében említett technikai és működési stratégiához.
II. FEJEZET
Az Európai Határ- és Parti Őrség működése
1. szakasz
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatai
10. cikk
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség feladatai
(1)A hatékony, magas és egységes színvonalú határellenőrzés és visszaküldés elősegítése érdekében az Ügynökség a következő feladatokat látja el:
1.a migrációs áramlatok nyomon követése és az integrált határigazgatás minden vonatkozását lefedő kockázatelemzés elvégzése;
2.a tagállamok a visszaküldések végrehajtásával kapcsolatos operatív igényeinek nyomon követése, többek között operatív adatok gyűjtése révén;
3.sebezhetőségi értékelés készítése, amely magában foglalja a tagállamok a fenyegetésekkel és kihívásokkal szembeni ellenálló képességének és felkészültségének értékelését;
4.a tagállamokba kiküldött összekötő tisztviselői révén a külső határigazgatás nyomon követése;
5.az EUROSUR keret kialakításának és működtetésének támogatása;
6.a külső határokon fokozottabb technikai és műveleti segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok segítése közös műveletek koordinálása és szervezése révén, figyelembe véve, hogy egyes helyzetek humanitárius vészhelyzeteket és tengerből való mentést is magukban foglalhatnak, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban;
7.a külső határokon fokozottabb technikai és műveleti segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok segítése e sajátos és aránytalan kihívásokkal szembenéző tagállamok külső határainál gyorsreagálású határvédelmi intervenciók indításával, figyelembe véve, hogy egyes helyzetek humanitárius vészhelyzeteket és tengerből való mentést is magukban foglalhatnak, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban;
8.technikai és műveleti segítségnyújtás a tagállamoknak és harmadik országoknak a tengeri határőrizeti műveletek során előforduló helyzetekben a tengeren bajba jutott személyek felkutatására és mentésére irányuló műveletek támogatásaként a 656/2014/EU rendelettel és a nemzetközi joggal összhangban;
9.az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának bevetése határigazgatási csapatok, migrációkezelést támogató csapat és visszaküldési csapatok keretében közös műveletek, gyorsreagálási határvédelmi műveletek, visszaküldési műveletek és visszaküldési intervenciók során;
10.a közös műveletek és gyorsreagálású határvédelmi intervenciók során, a migrációkezelést támogató csapatok tevékenysége keretében, valamint a visszaküldési műveletekhez és visszaküldési intervenciókhoz használható műszakieszköz-állomány létrehozása, ideértve egy gyorsreagálású eszközállományt is;
11.saját humán és technikai képességeinek fejlesztése és kezelése az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához és műszakieszköz-állományához való hozzájárulás céljából, beleértve személyzete csapattagként eljáró tagjainak felvételét és képzését;
12.a migrációkezelést támogató csapatok keretében a migrációs csomópontoknál vagy az ellenőrzött központokban;
13.személyzet és műszaki eszközök telepítése azzal a céllal, hogy az előszűrési, előzetes meghallgatási, azonosítási és ujjnyomatvételi tevékenységekhez segítséget nyújtsanak;
14.az [Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével] és a nemzeti hatóságokkal együttműködve a nemzetközi védelemre szoruló vagy azt kérelmezni szándékozó személyek továbbküldésére és kezdeti tájékoztatására szolgáló eljárás kidolgozása;
15.segítségnyújtás a visszaküldési folyamat valamennyi szakaszában, valamint visszaküldési műveletek koordinálásához és megszervezéséhez, valamint visszaküldési intervenciókhoz;
16.segítségnyújtás a tagállamoknak fokozott technikai és műveleti segítséget igénylő helyzetekben az irreguláris migránsok visszaküldésére irányuló kötelezettség végrehajtásához, többek között visszaküldési műveletek koordinálása és szervezése révén;
17.a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből álló állomány létrehozása;
18.visszaküldési csapatok bevetése visszaküldési intervenciók során;
19.az érintett ügynökségek megbízatásainak keretein belül együttműködés az Europollal és az Eurojusttal, valamint támogatás nyújtása a határokon átnyúló szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben a külső határokon fokozottabb technikai és műveleti segítségnyújtást szükségessé tevő körülményekkel szembesülő tagállamok számára;
20.együttműködés az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével különösen azon intézkedések megkönnyítése érdekében, amelyek esetében olyan nemzetközi védelmet kérelmező harmadik országbeli állampolgárokat küldenek vissza, akiknek a kérelmét jogerős határozattal elutasították;
21.az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel a saját megbízatásuk keretein belül együttműködve szolgáltatások, információ, eszközök és képzés biztosítása, valamint többcélú műveletek koordinálása a nemzeti hatóságok parti őrségi feladatainak a 70. cikk szerinti támogatása érdekében;
22.együttműködés harmadik országokkal a rendelet hatálya alá tartozó területeken, többek között határigazgatási csapatok és visszaküldési csapatok harmadik országokban történő lehetséges operatív telepítése révén;
23.harmadik országok támogatása más harmadik országokba irányuló visszaküldési tevékenységek koordinálása vagy megszervezése során, beleértve személyes adatok megosztását visszaküldés céljából;
24.a tagállamok és harmadik országok közötti technikai és műveleti együttműködésre irányuló segítségnyújtás az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos területeken;
25.a nemzeti határőrök, más releváns szakemberek és a visszaküldési szakértők képzésével kapcsolatos segítségnyújtás a tagállamoknak és harmadik országoknak, ideértve a közös képzési szabványok megállapítását;
26.részvétel a külső határok ellenőrzése és őrizete szempontjából releváns kutatási és innovációs tevékenységek fejlesztésében és igazgatásában, ideértve a fejlett megfigyelési technológiák alkalmazását és az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos kísérleti projektek fejlesztését;
27.a határellenőrzés és a visszaküldés területére vonatkozó műszaki szabványok kidolgozásának támogatása, beleértve a rendszerek és hálózatok összekapcsolását;
28.a 14. cikkel összhangban a kommunikációs hálózat létrehozása és üzemeltetése;
29.a Bizottsággal, az Unió szerveivel, hivatalaival és ügynökségeivel, valamint a 2008/381/EK határozattal létrehozott Európai Migrációs Hálózattal szorosan együttműködve, a [45/2001/EK rendeletnek] megfelelően olyan információs rendszerek fejlesztése és működtetése, amelyek lehetővé teszik a gyors és megbízható információcserét a külső határok igazgatása területén jelentkező kockázatokkal, az illegális bevándorlással és a visszaküldéssel kapcsolatban;
30.egy, a rendszerek interoperabilitását is lehetővé tevő közös információ-megosztási környezet kifejlesztéséhez szükséges támogatás biztosítása;
31.a 80. cikkben említett hamis és eredeti okmányok online rendszerének irányítása és működtetése;
32.az Ügynökségre bízott, [az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendeletben] említett feladatok és kötelezettségek ellátása, és az ETIAS Központi Egység [az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet] 7. cikkével összhangban történő létrehozása és működtetése.
(2)Az Ügynökség saját kezdeményezésére kommunikál a megbízatása körébe tartozó területeken. Tevékenységéről pontos és átfogó tájékoztatást nyújt a nyilvánosság számára.
A kommunikációs tevékenységek nem sérthetik az e cikk (1) bekezdésében említett feladatokat, különösen a műveletekre vonatkozó információ kiadását illetően, amely – ha nyilvánosságra kerül – veszélyeztetheti a műveletek célját. A kommunikációs tevékenységeket a 91. cikk sérelme nélkül és az igazgatótanács által elfogadott vonatkozó kommunikációs és terjesztési terveknek megfelelően, és adott esetben már ügynökségekkel szorosan együttműködve kell elvégezni.
2. szakasz
Információcsere és együttműködés
11. cikk
A jóhiszemű együttműködés kötelezettsége
Az Ügynökség, valamint a határigazgatásért és a visszaküldésért felelős nemzeti hatóságok – határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is – kötelesek jóhiszeműen együttműködni és biztosítani az információcserét.
12. cikk
Az információcsere kötelezettsége
(1)Az e rendelettel rájuk ruházott feladatok ellátása érdekében, különös tekintettel az Ügynökség esetében az Unió felé irányuló és azon belüli migrációs áramlatok nyomon követésére, a kockázatelemzés és a sebezhetőségi értékelés elvégzésére, valamint a visszaküldés területén szükséges technikai és műveleti segítségnyújtásra, az Ügynökség és a határigazgatásért és visszaküldésért felelős nemzeti hatóságok – határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is – az e rendelettel és az információcserére vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban kellő időben és pontosan megosztanak minden szükséges információt.
(2)Az Ügynökség megteszi a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben az érintett uniós ügynökségekkel.
(3)Az Ügynökség és az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] kockázatelemzés, statisztikai adatok gyűjtése, a harmadik országokban fennálló helyzet értékelése, képzés és a tagállamok vészhelyzeti tervezéssel kapcsolatos támogatása céljából adatokat cserél egymással. E célok érdekében az Ügynökségek között létrehozzák a szükséges eszközöket és struktúrákat.
(4)Az Ügynökség minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét Írországgal és az Egyesült Királysággal azon tevékenységeket illetően, amelyekben a 71. cikkel és a 98. cikk (5) bekezdésével összhangban vesz részt.
13. cikk
Nemzeti kapcsolattartó pont
A tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontot jelölnek ki, amelynek az a feladata, hogy kommunikációt folytasson az Ügynökséggel a tevékenységével összefüggő valamennyi kérdésben. A nemzeti kapcsolattartó pontnak mindenkor elérhetőnek kell lennie, és biztosítania kell az Ügynökségtől származó valamennyi információ időben történő továbbítását az érintett tagállam valamennyi illetékes hatóságához, különösen az igazgatótanács és a nemzeti koordinációs központ tagjai számára.
14. cikk
Kommunikációs hálózat
(1)Az Ügynökség kommunikációs hálózatot létesít és tart fenn a kommunikációs és elemző eszközök biztosítása érdekében, valamint azért, hogy lehetővé tegye a nem minősített érzékeny adatok és a minősített adatok nemzeti koordinációs központokkal való, illetve ilyen központok közötti biztonságos, közel valós idejű cseréjét. A hálózat a hét minden napján, napi huszonnégy órán át működik, és az alábbiakat teszi lehetővé:
a)közel valós idejű, két- és többoldalú információcsere;
b)audio- és videokonferencia;
c)a nem minősített érzékeny adatok biztonságos kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása;
d)az EU-minősített adatok biztonságos kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása a CONFIDENTIEL UE/EU CONFIDENTIEL (EU BIZALMAS) szintig vagy az ezzel egyenértékű nemzeti minősítési szintekig, annak biztosításával, hogy a minősített adatok kezelése, tárolása, továbbítása és feldolgozása a kommunikációs hálózat különálló és megfelelően hitelesített részében történjen.
(2)Az Ügynökség technikai támogatást nyújt és biztosítja, hogy a kommunikációs hálózat folyamatosan elérhető legyen és képes legyen támogatni az Ügynökség által kezelt minden egyéb kommunikációs és információs rendszert.
15. cikk
Az Ügynökség által kezelt információcsere-rendszerek és alkalmazások
(1)Az Ügynökség minden szükséges intézkedést megtehet annak érdekében, hogy megkönnyítse a feladatai szempontjából lényeges információk cseréjét a Bizottsággal és a tagállamokkal, és adott esetben a 69. és 71. cikkben említett harmadik felekkel és harmadik országokkal.
(2)Az Ügynökség olyan információs rendszert fejleszt ki, hoz létre és működtet, amely lehetővé teszi a minősített és nem minősített érzékeny adatok az előbbiekben felsorolt szereplőkkel történő cseréjét, valamint a 80. és 87–91. cikkekben említett személyes adatok cseréjét a Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozatával és 2015/443 határozatával, valamint a [45/2001/EK rendelettel] összhangban.
(3)Az Ügynökség a (2) bekezdésben említett információs rendszereket adott esetben a 14. cikkben említett kommunikációs hálózatba telepíti.
(4)A visszaküldés tekintetében az Ügynökség egy központi visszaküldés-kezelési rendszert hoz létre és működtet minden olyan adat, többek között a visszaküldésre vonatkozó műveleti adatok feldolgozása érdekében, amelyekre az Ügynökségnek szüksége van ahhoz, hogy a 49. cikkel összhangban műveleti segítségnyújtást biztosítson, és amelyeket a tagállamok nemzeti rendszerei automatikusan továbbítanak.
16. cikk
Az információcsere műszaki szabványai
Az Ügynökség műszaki szabványokat dolgoz ki:
a)a kommunikációs hálózat és a nemzeti helyzetképek megállapítására szolgáló nemzeti hálózatok, valamint a jelen rendelet szempontjából lényeges egyéb információs rendszerek összekapcsolása érdekében;
b)az Ügynökség és a tagállamok jelen rendelet szempontjából lényeges információcsere rendszereinek és szoftveralkalmazásainak kifejlesztése és összekötése érdekében;
c)a helyzetképek és adott esetben az egyedi helyzetképek sugárzása, illetve az érintett egységek és a nemzeti hatóságok központjai közötti, illetve az Ügynökség által bevetett csapatokkal való, különböző kommunikációs eszközökön, például műholdas kommunikáción vagy rádiós hálózatokon keresztül folytatott kommunikáció biztosítása érdekében;
d)a saját eszközök helyzetének jelentésére, a lehető legjobban felhasználva a Galileo program keretében megvalósult műholdas navigációs rendszer technológiai fejlesztéseit az Európai Parlament és a Tanács 1285/2013/EU rendeletével összhangban.
17. cikk
Információvédelem
A tagállamok nemzeti koordinációs központjukon keresztül biztosítják, hogy az Ügynökség kommunikációs hálózatát és információcsere-rendszereit használó nemzeti hatóságaik, ügynökségeik és más szerveik:
a)megfelelő hozzáféréssel rendelkeznek a szükséges rendszerekhez és hálózatokhoz;
b)végrehajtják a 16. cikkben említett műszaki szabványokat;
c)a minősített adatok kezelését illetően az Ügynökség biztonsági szabályaival és szabványaival egyenértékű szabályokat és szabványokat alkalmaznak;
d)a nem minősített érzékeny adatok cseréjét, feldolgozását és tárolását a Bizottság (EU) 2015/443 határozatával összhangban végzik.
3. szakasz
EUROSUR
18. cikk
EUROSUR
Ez a rendelet a helyzetismeret javítása és az Unió határigazgatási reagálási képességének fejlesztése érdekében az Európai Határ- és Parti Őrségen belüli információcserét és együttműködést lehetővé tevő integrált keretként létrehozza az EUROSUR rendszert, az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítése, megelőzése és leküzdése, valamint a migránsok élete védelmének és megmentésének biztosításához való hozzájárulás céljából.
19. cikk
Az EUROSUR hatálya
(1)Az EUROSUR az engedélyezett határátkelőhelyeken végzett határforgalom-ellenőrzésekre és a külső szárazföldi, tengeri és légi határok őrizetére alkalmazandó, beleértve a szabálytalan határátlépések monitoringját, felderítését, azonosítását, nyomon követését, megakadályozását és feltartóztatását, amelyek az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés felderítését, megelőzését és leküzdését, valamint a migránsok élete védelmének és megmentésének biztosításához való hozzájárulást szolgálják.
(2)Az EUROSUR nem alkalmazandó azon jogi vagy közigazgatási intézkedésekre, amelyeket azt követően hoztak, hogy egy tagállam illetékes hatósága határokon átnyúló bűnözői tevékenységeket derített fel, illetve a külső határokat jogellenesen átlépő személyeket tartóztatott fel.
20. cikk
Az EUROSUR alkotóelemei
(1)A határellenőrzéssel kapcsolatos információcseréhez és együttműködéshez a tagállamok és az Ügynökség az EUROSUR keretet alkalmazzák, amely az alábbi elemekből áll:
a)nemzeti koordinációs központok;
b)nemzeti helyzetképek;
c)egy európai helyzetkép, beleértve a külső határszakaszokat a megfelelő hatásszintekkel;
d)egyedi helyzetképek;
e)a 29. cikkben említett EUROSUR fúziós szolgáltatások;
f)integrált tervezés a 9. és 67. cikkel összhangban.
(2)A nemzeti koordinációs központok a kommunikációs hálózaton és a megfelelő rendszereken keresztül a nemzeti helyzetképeikből és adott esetben az egyedi helyzetképekből biztosítják az Ügynökség számára azokat az adatokat, amelyekre szükség van az európai helyzetkép létrehozásához és fenntartásához.
(3)Az Ügynökség a kommunikációs hálózaton keresztül a nap huszonnégy órájában és a hét minden napján korlátlan hozzáférést biztosít a nemzeti koordinációs központok számára az egyedi helyzetképekhez és az európai helyzetképhez.
21. cikk
Nemzeti koordinációs központ
(1)Valamennyi tagállam nemzeti koordinációs központot jelöl ki, működtet és tart fenn, amely biztosítja a külső határellenőrzésért felelős valamennyi nemzeti hatóság közötti, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel történő koordinációt és információcserét. Valamennyi tagállam értesíti a Bizottságot a nemzeti koordinációs központja létrehozásáról, amely haladéktalanul tájékoztatja erről a többi tagállamot és az Ügynökséget.
(2)A 13. cikk sérelme nélkül és az EUROSUR keretén belül a nemzeti koordinációs központ egyedüli kapcsolattartó pontot képez a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel folytatott információcsere és együttműködés tekintetében.
(3)A nemzeti koordinációs központ az alábbi feladatokat látja el:
a)biztosítja az időben történő információcserét és együttműködést a külső határellenőrzésért felelős valamennyi nemzeti hatósággal, valamint a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel;
b)biztosítja az időben történő információcserét a kutatással és mentéssel, bűnüldözéssel, menekültüggyel és bevándorlással foglalkozó hatóságokkal, valamint a lényeges adatok nemzeti szinten való terjesztését;
c)hozzájárul az erőforrások és a személyzet hatékony és eredményes kezeléséhez;
d)létrehozza és naprakészen tartja a nemzeti helyzetképet a 26. cikkel összhangban;
e)támogatja és koordinálja a nemzeti határellenőrzési tevékenységek tervezését és végrehajtását;
f)koordinálja a nemzeti határellenőrzési rendszert, a nemzeti joggal összhangban;
g)e rendelet alkalmazásában hozzájárul a nemzeti határellenőrzési tevékenységek hatásának rendszeres méréséhez;
h)koordinálja az operatív intézkedéseket más tagállamokkal és harmadik országokkal az Ügynökség és az egyéb tagállamok hatásköreinek sérelme nélkül.
i)működésének keretében lényeges információkat cserél a nemzeti bevándorlási összekötő tisztviselőkkel, az európai helyzetképhez való hozzájárulás és a határellenőrzési tevékenységek támogatása céljából;
j)koordinálja a nemzeti és az Ügynökség által fenntartott információs rendszerek biztonságát és a hozzájuk való felhasználói hozzáférést.
(4)A nemzeti koordinációs központ a hét minden napján, napi huszonnégy órán át működik.
22. cikk
A feladatok átruházása a tagállamok egyéb hatóságaira
(1)A tagállamok megbízhatnak műveleti döntések meghozatalára jogosult regionális, helyi, funkcionális és egyéb hatóságokat azzal, hogy saját hatáskörüknek megfelelően gondoskodjanak a vonatkozó helyzetismeret és reagálási képesség biztosításáról – beleértve a 21. cikk (3) bekezdésének c), e) és f) pontjában említett feladatok és hatáskörök ellátását is.
(2)A tagállamoknak a feladatok (1) bekezdéssel összhangban való átruházására vonatkozó döntése nem befolyásolja a nemzeti koordinációs központnak a többi nemzeti koordinációs központtal és az Ügynökséggel folytatott együttműködésre és információcserére irányuló képességét.
(3)Nemzeti szinten előre meghatározott esetekben a nemzeti koordinációs központ engedélyezheti az (1) bekezdésben említett hatóság számára, hogy egy másik tagállam regionális hatóságaival vagy nemzeti koordinációs központjával, illetve egy harmadik ország illetékes hatóságaival kommunikáljon, illetve információt cseréljen, azzal a feltétellel, hogy e hatóság az ilyen kommunikációról, illetve információcseréről rendszeresen beszámol a saját nemzeti koordinációs központjának.
23. cikk
EUROSUR kézikönyv
(1)A Bizottság – amelynek a 117. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban egy bizottság nyújt segítséget – az Ügynökséggel, valamint minden egyéb érintett uniós szervvel, hivatallal és ügynökséggel szoros együttműködésben az EUROSUR végrehajtását és igazgatását szolgáló gyakorlati kézikönyvet (a továbbiakban: a kézikönyv) fogad el és bocsát rendelkezésre. A kézikönyv technikai és operatív iránymutatást, ajánlásokat és bevált módszereket nyújt, és kitér a harmadik országokkal folytatandó együttműködésre is. Az Európai Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.
(2)Az Európai Bizottság a tagállamokkal és az Ügynökséggel folytatott konzultációt követően dönthet úgy, hogy a kézikönyv bizonyos részeit a Bizottság eljárási szabályzatában foglalt szabályoknak megfelelően RESTREINT UE/EU RESTRICTED (EU KORLÁTOZOTT) minősítéssel látja el.
24. cikk
Az EUROSUR nyomon követése
(1)Az Ügynökség és a tagállamok biztosítják, hogy rendelkezésre álljanak olyan eljárások, amelyekkel a külső határokon elérni kívánt megfelelő helyzetismeretre és reagálási képességre irányuló célkitűzések tekintetében nyomon követhető az EUROSUR technikai és operatív működése.
(2)Az Ügynökség folyamatosan nyomon követi a kommunikációs hálózat által nyújtott szolgáltatás és az EUROSUR helyzetkép keretében megosztott adatok minőségét.
(3)Az Ügynökség az EUROSUR fúziós szolgáltatásainak részeként továbbítja a minőségbiztosításra vonatkozó információkat az érintett felhasználóknak. Ezek az információk RESTREINT UE/EU RESTRICTED (EU KORLÁTOZOTT) minősítés alá esnek.
4. szakasz
Helyzetismeret
25. cikk
Helyzetképek
(1)A nemzeti helyzetképek, az európai helyzetkép és az egyedi helyzetképek kialakítása információk gyűjtésén, kiértékelésén, összevetésén, elemzésén, értelmezésén, összeállításán, megjelenítésén és terjesztésén keresztül történik.
Az (1) bekezdésben említett helyzetképek a következő rétegekből állnak:
a)egy eseményréteg, amely magában foglalja a szabálytalan határátlépésekkel, a határokon átnyúló bűnözéssel és a nem engedélyezett továbbutazásokkal kapcsolatos valamennyi eseményt;
b)egy műveleti réteg, amely műveletekre vonatkozó információkat tartalmaz, beleértve a bevetési tervet, a műveleti területet, a járőrözés időrendi beosztását és a kommunikációs kódokat, valamint a műveleti terv szerint részt vevő eszközök helyzetét, idejét, állapotát és típusát;
c)egy elemzési réteg, amely az e rendelet alkalmazásában lényeges, különösen pedig a külső határszakaszok hatásszintjének megállapításához szükséges elemzett információkat tartalmaz, többek között képi és térbeli adatokat, főbb fejleményeket és mutatókat, elemző jelentéseket és egyéb lényeges alátámasztó információkat.
(2)Az (1) bekezdésben említett helyzetképek lehetővé teszik azoknak az eseményeknek, műveleteknek és megfelelő elemzéseknek az azonosítását és nyomon követését, amelyek az emberi életet veszélyeztető helyzetekhez kapcsolódnak.
(3)Az (1) bekezdésben említett helyzetképek esemény-, műveleti és elemzési rétegeinek szerkezeti felépítése megegyezik.
(4)A helyzetképek információs rétegeinek részleteit és az egyedi helyzetképek létrehozásának szabályait egy végrehajtási jogi aktus határozza meg, amelyet a Bizottság a 117. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban fogad el.
A végrehajtási jogi aktus meghatározza a biztosítani szükséges információk típusát, a konkrét információk gyűjtéséért, feldolgozásáért, archiválásáért és továbbításáért felelős szervezeteket, a jelentéstétel maximális határidejét, az adatbiztonsági és adatvédelmi szabályokat, valamint a kapcsolódó minőség-ellenőrzési mechanizmusokat.
26. cikk
Nemzeti helyzetkép
(1)A nemzeti koordinációs központ nemzeti helyzetképet hoz létre és tart naprakészen annak érdekében, hogy megfelelő, pontos és időszerű információkat biztosítson a határellenőrzésért felelős valamennyi nemzeti hatóság számára.
(2)A nemzeti helyzetkép az alábbi forrásokból összegyűjtött információkat tartalmazza:
a)a nemzeti határőrizeti rendszer a nemzeti joggal összhangban;
b)a külső határőrizetért felelős nemzeti hatóságok által működtetett stabil és mobil érzékelő eszközök;
c)határőrizeti őrjáratok és egyéb felügyeleti missziók;
d)helyi, regionális és egyéb koordinációs központok;
e)egyéb érintett nemzeti hatóságok és rendszerek, ideértve a bevándorlási összekötő tisztviselőket, a műveleti központokat és a kapcsolattartó pontokat;
f)határforgalom-ellenőrzés;
g)az Ügynökség;
h)más tagállamok nemzeti koordinációs központjai;
i)harmadik országok hatóságai, a 75. cikkben említett kétoldalú és többoldalú megállapodások és regionális hálózatok alapján;
j)hajózási adatszolgáltatási rendszerek, az e rendszerekre vonatkozó jogalapokkal összhangban;
k)egyéb érintett európai és nemzetközi szervezetek;
l)egyéb források.
(3)A nemzeti koordinációs központ a nemzeti helyzetkép eseményrétegén belül minden egyes rendkívüli eseményhez egy egységes, indikatív hatásszintet rendel az „alacsony” és „közepes” szinttől a „magas” és „kritikus” szintig terjedően. Minden rendkívüli eseményről tájékoztatni kell az Ügynökséget.
(4)A nemzeti koordinációs központ a felelős nemzeti hatóság kérésére dönthet úgy, hogy a katonai forrásokkal kapcsolatos információkhoz való hozzáférést a szükséges ismeret elve alapján korlátozza.
(5)A szomszédos tagállamok nemzeti koordinációs központjai közvetlenül és közel valós időben megosztják egymással a szomszédos külső határszakaszok helyzetképét, többek között a szomszédos külső határszakaszokon működtetett saját eszközök helyzetét, állapotát és típusát.
27. cikk
Európai helyzetkép
(1)Az Ügynökség egy európai helyzetképet hoz létre és tart naprakészen annak érdekében, hogy a külső határokra, a határok előtti területekre és a nem engedélyezett továbbutazásokra kiterjedő hatékony, pontos és időszerű információkat és elemzéseket biztosítson a nemzeti koordinációs központok és a Bizottság számára.
(2)Az európai helyzetkép az alábbi forrásokból gyűjtött információkat tartalmazza:
a)nemzeti koordinációs központok és nemzeti helyzetképek az e cikkben előírt mértékig, valamint a bevándorlási összekötő tisztviselőktől kapott információk és jelentések;
b)az Ügynökség, valamint az összekötő tisztviselői által a 32. és 77. cikk alapján biztosított információk és jelentések;
c)az Unió küldöttségei, valamint a közös biztonság- és védelempolitika alá tartozó missziók és műveletek;
d)a 69. cikkben említett egyéb érintett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek;
e)harmadik országok hatóságai, a 73. cikkben említett kétoldalú és többoldalú megállapodások és regionális hálózatok, valamint a 74. cikk (1) bekezdésében említett munkamegállapodások alapján;
f)egyéb források.
(3)Az európai helyzetkép eseményrétege az alábbiakra vonatkozó információkat tartalmaz:
a)a nemzeti helyzetkép eseményrétegében szereplő rendkívüli események és egyéb események;
b)a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képben szereplő rendkívüli események és egyéb események;
c)az Ügynökség által koordinált közös műveletek vagy gyorsreagálási műveletek műveleti területén, illetve a migrációs csomópontoknál vagy ellenőrzött központokban bekövetkező rendkívüli események.
(4)Az európai helyzetkép műveleti rétege az Ügynökség által koordinált közös műveletekre és gyorsreagálási műveletekre, valamint a migrációs csomópontokra és ellenőrzött központokra vonatkozó információkat tartalmaz, beleértve a küldetésnyilatkozatot, a helyszínt, az állapotot, az időtartamot, a tagállamokra és egyéb érintett szereplőkre vonatkozó információkat, napi és heti helyzetjelentéseket, statisztikai adatokat és a média számára készült tájékoztatási csomagokat.
(5)Az európai helyzetkép műveleti rétegében a saját eszközökre vonatkozó információk adott esetben RESTREINT UE/EU RESTRICTED (EU KORLÁTOZOTT) minősítés alá eshetnek.
(6)Az európai helyzetképben az Ügynökség figyelembe veszi a konkrét rendkívüli eseteket illetően a nemzeti koordinációs központ által a nemzeti helyzetképben megállapított hatásszintet, továbbá az Ügynökség a határok előtti területeken bekövetkező rendkívüli eseményekhez egy egységes, indikatív hatásszintet rendel, és tájékoztatja a nemzeti koordinációs központokat.
28. cikk
Egyedi helyzetképek
(1)Az Ügynökség és a tagállamok egyedi helyzetképeket készíthetnek és tarthatnak naprakészen, hogy támogatást nyújtsanak a külső határokon folytatott konkrét műveleti tevékenységekhez vagy információt cseréljenek a 69. cikkben említett harmadik felekkel, a 76. cikkben foglaltak szerint harmadik országokkal vagy mindkettővel.
(2)Az egyedi helyzetképek a nemzeti és európai helyzetképek bizonyos információit tartalmazzák.
(3)Az egyedi helyzetképek létrehozásának és megosztásának módjait az érintett műveleti tevékenységek műveleti terve, ha pedig az egyedi helyzetkép létrehozására harmadik országokkal folytatott két- vagy többoldalú együttműködés keretében kerül sor, akkor a két- vagy többoldalú megállapodás rögzíti.
29. cikk
EUROSUR fúziós szolgáltatások
(1)Az Ügynökség koordinálja az EUROSUR fúziós szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a nemzeti koordinációs központok, a Bizottság és az Ügynökség rendszeres, megbízható és költséghatékony módon jussanak a külső határokra és a határok előtti területekre vonatkozó információkhoz.
(2)Az Ügynökség a megkereső tagállam külső határaira és a határai előtti területekre vonatkozóan azok kérésére információkat bocsát a nemzeti koordinációs központok rendelkezésére, amely információk az alábbi forrásokból származhatnak:
a)olyan kijelölt, harmadik országbeli kikötők és tengerpartok szelektív monitoringja, amelyekről kockázatelemzés, illetve információk alapján megállapították, hogy illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés kiindulási pontjai vagy tranzitterületei;
b)olyan hajó vagy egyéb vízi jármű nyílt tengeren való nyomon követése, amely esetében fennáll a gyanú, illetve megállapítást nyert, hogy illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés céljaira használják fel;
c)kijelölt tengeri területek monitoringja olyan hajók és egyéb vízi járművek felderítése, azonosítása és nyomon követése érdekében, amelyeket illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés céljaira használnak, vagy amelyek esetében ennek gyanúja fennáll;
d)kijelölt tengeri területeken, illetve külső szárazföldi és légi határterületeken a monitoring- és járőrtevékenységek optimalizálása érdekében végzett környezeti vizsgálat;
e)olyan kijelölt, külső határok előtti területek szelektív monitoringja, amelyekről kockázatelemzés, illetve információk alapján megállapították, hogy illegális bevándorlás vagy határokon átnyúló bűnözés kiindulási pontjai vagy tranzitterületei lehetnek;
f)az Unióba irányuló és az Unión belüli migrációs áramlások monitoringja;
g)médiafigyelés, nyílt információs források és az internetes tevékenységek elemzése az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelvével összhangban, az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése érdekében;
h)nagyléptékű információs rendszerek elemzése, az illegális bevándorlás és a határokon átnyúló bűnözés útvonalaiban és módszereiben beálló változások megfigyelése érdekében.
(4)Az Ügynökség visszautasíthatja a nemzeti koordinációs központ kérelmét technikai, pénzügyi vagy operatív indokokra való hivatkozással. Az elutasítás indokairól az Ügynökség kellő időben értesíti a nemzeti koordinációs központot.
(5)Az Ügynökség saját kezdeményezésre igénybe veheti a (2) bekezdésben említett megfigyelési eszközöket a határok előtti területekre vonatkozó azon információk összegyűjtéséhez, amelyek lényegesek az európai helyzetkép szempontjából.
5. szakasz
KOCKÁZATELEMZÉS
30. cikk
Kockázatelemzés
(1)Az Ügynökség nyomon követi az Unió felé irányuló és azon belüli migrációs áramlatokat, illetve az Unió külső határait és a visszaküldést érintő tendenciákat és más lehetséges kihívásokat. E célból az Ügynökség az igazgatótanács által az ügyvezető igazgató javaslata alapján hozott határozattal közös integrált kockázatelemzési modellt hoz létre, amelyet az Ügynökség és a tagállamok egyaránt alkalmaznak. A közös integrált kockázatelemzési modellt az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklus 8. cikk (7) bekezdésében említett értékelésének eredményei alapján aktualizálják. Emellett az Ügynökség sebezhetőségi értékelést végez a 33. cikkel összhangban.
(2)Az Ügynökség általános éves – amelyet a 91. cikkel összhangban benyújt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak – és a műveleti tevékenységekre szabott kockázatelemzéseket készít. Az Ügynökség kétévente az európai integrált határigazgatásra vonatkozó stratégiai kockázatelemzést készít, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, és amelyet figyelembe vesznek az európai integrált határigazgatást célzó többéves stratégiai szakpolitikai ciklus előkészítésekor.
(3)A (2) bekezdésben említett és az Ügynökség által elkészített kockázatelemzés egy előzetes figyelmeztetési mechanizmus kidolgozása céljából az európai integrált határigazgatás minden vonatkozására kiterjed.
(4)A tagállamok az Ügynökség rendelkezésére bocsátanak minden szükséges információt a külső határoknál és a visszaküldéssel kapcsolatban észlelt helyzetről, tendenciákról és lehetséges fenyegetésekről. A tagállamok rendszeresen vagy kérésre az Ügynökség rendelkezésére bocsátanak minden lényeges információt, így a schengeni vívmányok végrehajtásával kapcsolatban gyűjtött statisztikai és műveleti adatokat, valamint a 26. cikk szerinti nemzeti helyzetkép elemzési rétegében szereplő információkat.
(5)A kockázatelemzés eredményét kellő időben és pontosan továbbítani kell az igazgatótanácsnak.
(6)A tagállamok figyelembe veszik a kockázatelemzés eredményét a külső határoknál végrehajtandó műveleteik és tevékenységeik, valamint visszaküldési tevékenységeik tervezése során.
(7)Az Ügynökség a közös integrált kockázatelemzési modell eredményeit felhasználja a határőrök és a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzet képzésére vonatkozó egységes alaptantervek kidolgozásakor.
6. szakasz
Megelőzés és reakcióképesség
31. cikk
A külső határszakaszok meghatározása
E rendelet alkalmazásában minden egyes tagállam határszakaszokra osztja a külső szárazföldi és tengeri, adott esetben pedig légi határait, és értesíti azokról az Ügynökséget.
A határszakaszok tagállamok általi bármilyen megváltoztatását össze kell hangolni az Ügynökséggel az általa készített kockázatelemzés folytonosságának biztosítása érdekében.
32. cikk
Az Ügynökség összekötő tisztviselői a tagállamokban
(1)Az Ügynökség tagállamokba küldött összekötő tisztviselők révén biztosítja a külső határok és a visszaküldés valamennyi tagállam általi igazgatásának rendszeres nyomon követését.
Az Ügynökség határozhat úgy, hogy egy összekötő tisztviselő legfeljebb négy, földrajzilag egymáshoz közel álló tagállamot is lefedjen.
(2)Az ügyvezető igazgató az Ügynökség személyzetéből szakértőket nevez ki, akik összekötő tisztviselőként kirendelhetők. Az ügyvezető igazgató kockázatelemzés alapján és az érintett tagállamokkal egyeztetve javaslatot tesz az említett tisztviselők tevékenységének jellegére és feltételeire, azon tagállamokra vagy régiókra, ahová összekötő tisztviselőt ki lehet rendelni, valamint a (3) bekezdésben nem említett lehetséges feladatokra. Az ügyvezető igazgató javaslatát az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia. Az ügyvezető igazgató értesíti az érintett tagállamot a kinevezésről, és a tagállammal együtt meghatározza a tisztviselő bevetésének helyét.
(3)Az összekötő tisztviselők az Ügynökség nevében tevékenykednek, feladatuk az együttműködés és a párbeszéd elősegítése az Ügynökség és a határigazgatásért és visszaküldésért felelős nemzeti hatóságok között, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is. Az összekötő tisztviselők különösen:
a)összekötői szerepet töltenek be az Ügynökség, valamint a határigazgatásért és visszaküldésért felelős nemzeti hatóságok között, határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben ideértve a parti őrségeket is;
b)segítik az Ügynökség által az illegális bevándorlás nyomon követéséhez és a 30. cikkben említett kockázatelemzéshez igényelt információk összegyűjtését;
c)segítik az Ügynökség által a sebezhetőségi értékelés elkészítéséhez igényelt, a 33. cikkben említett információk összegyűjtését;
d)nyomon követik a tagállami intézkedéseket azokon a határszakaszokon, amelyek esetében a 35. cikkel összhangban magas vagy kritikus hatásszintet állapítottak meg;
e)hozzájárulnak a külső határok igazgatásával és a visszaküldéssel – többek között az alapvető jogok tiszteletben tartásával – kapcsolatos uniós vívmányok alkalmazásának előmozdításához;
f)lehetőség szerint segítséget nyújtanak a tagállamoknak a határigazgatással kapcsolatos vészhelyzeti terveik elkészítéséhez;
g)elősegítik a tagállam és az Ügynökség közötti kommunikációt, megosztják az Ügynökségtől származó releváns információkat a tagállammal, többek között a folyamatban lévő műveletekről;
h)rendszeresen jelentést tesznek az ügyvezető igazgatónak a külső határokon fennálló helyzetről és arról, hogy az érintett tagállam milyen mértékben képes eredményesen kezelni azt; jelentést tesznek továbbá az érintett harmadik országokba irányuló visszaküldési műveletek végrehajtásáról;
i)nyomon követik a 43. cikkben említett, külső határoknál jelentkező, sürgős beavatkozást igénylő helyzetekkel kapcsolatos tagállami intézkedéseket;
j)nyomon követik a visszaküldéssel kapcsolatos tagállami intézkedéseket, és támogatást nyújtanak az Ügynökség által a 49. cikkben említett tevékenységek elvégzéséhez igényelt információk összegyűjtéséhez.
(4)Amennyiben az összekötő tisztviselő (3) bekezdés h) pontjában említett jelentése az érintett tagállamra nézve problémásnak minősít e vonatkozások közül egyet vagy többet, az ügyvezető igazgatónak haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállamot.
(5)A (3) bekezdés alkalmazásában az összekötő tisztviselő a nemzeti és uniós biztonsági és adatvédelmi szabályok betartása mellett:
a)információkat kap a nemzeti koordinációs központtól és a 26. cikkel összhangban létrehozott nemzeti helyzetképről;
b)rendszeres kapcsolatban áll a határigazgatásért és visszaküldésért felelős nemzeti hatóságokkal – ideértve a határellenőrzési feladataiknak megfelelő mértékben a parti őrségeket is–, és eközben tájékoztatja az érintett tagállam által kijelölt kapcsolattartó pontot.
(6)Az összekötő tisztviselő jelentésének a 33. cikkben említett sebezhetőségi értékelés részét kell képeznie. A jelentést továbbítani kell az érintett tagállamnak.
(7)Feladataik ellátása során az összekötő tisztviselők csak az Ügynökségtől fogadhatnak el utasítást.
33. cikk
Sebezhetőségi értékelés
(1)Az Ügynökség az igazgatótanács által az ügyvezető igazgató javaslata alapján hozott határozattal meghatározza a sebezhetőségi értékelés közös módszertanát. Ez a módszertan magában foglalja azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján az Ügynökség elvégzi a sebezhetőségi értékelést, továbbá az ilyen értékelések gyakoriságát, az egymást követő sebezhetőségi értékelések elvégzésének módját, valamint az ajánlások végrehajtásának nyomon követésére szolgáló hatékony rendszer módozatait.
(2)Az Ügynökség nyomon követi és értékeli a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott határellenőrzéshez szükséges tagállami műszaki eszközök, rendszerek, kapacitások, erőforrások, infrastruktúra, megfelelően képesített és képzett személyzet rendelkezésre állását. Ebben az összefüggésben az Ügynökség megvalósíthatóság és végrehajtás szempontjából értékeli a 67. cikk (4) bekezdésében említett képességfejlesztési terveket. A jövőbeli tervezés érdekében mindezt megelőző intézkedésként teszi, a 30. cikk (2) bekezdésével összhangban elkészített kockázatelemzés alapján. Az Ügynökség ezeket a nyomonkövetési és értékelési műveleteket legkevesebb évente egyszer elvégzi, kivéve ha az ügyvezető igazgató kockázatértékelések vagy korábbi sebezhetőségi értékelések alapján máshogy dönt.
(3)A 9. és a 67. cikk sérelme nélkül az Ügynökség kérésére a tagállamok információt szolgáltatnak a határellenőrzés végrehajtásához nemzeti szinten rendelkezésre álló műszaki eszközökről, személyzetről és – a lehetőségekhez mérten – pénzügyi erőforrásokról. Az Ügynökség kérésére a tagállamok információt nyújtanak továbbá a határigazgatással kapcsolatos vészhelyzeti terveikről.
(4)A sebezhetőségi értékelés célja, hogy az Ügynökség felmérje, hogy a tagállamok milyen mértékben képesek és készek szembenézni a felmerülő kihívásokkal, ideértve a külső határoknál jelentkező jelenlegi és jövőbeni fenyegetéseket és kihívásokat; azonosítsa – különösen a sajátos és aránytalan kihívásokkal szembesülő tagállamok tekintetében – a külső határoknál jelentkező azonnali következményeket és a schengeni térség működését érintő további következményeket; valamint értékelje a tagállamok kapacitását az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához és műszakieszköz-állományához, többek között a gyorsreagálásúeszköz-állományhoz való hozzájárulás tekintetében. Ez az értékelés nem érinti a schengeni értékelési mechanizmust.
(5)A sebezhetőségi értékelés során az Ügynökségnek figyelembe kell vennie a tagállamok összes határigazgatási feladatra vonatkozó képességeit, ideértve azt a képességüket is, hogy kezeljék a személyek potenciális tömeges érkezését területükre.
(6)A sebezhetőségi értékelés eredményeit továbbítani kell az érintett tagállamoknak. Az érintett tagállamok észrevételeket fűzhetnek az említett értékeléshez.
(7)Szükség esetén az ügyvezető igazgató, az érintett tagállammal konzultálva ajánlást tesz, amelyben meghatározza, hogy az érintett tagállamnak milyen intézkedéseket kell hoznia és megállapítja az intézkedések végrehajtásának határidejét. Az ügyvezető igazgató felkéri az érintett tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket egy olyan cselekvési terv alapján, amelyet a tagállam az ügyvezető igazgatóval egyeztetve dolgoz ki.
(8)Az ügyvezető igazgató a sebezhetőségi elemzés eredményei alapján intézkedéseket javasol az érintett tagállamok számára, figyelembe véve az Ügynökség kockázatelemzését, az érintett tagállamok észrevételeit és a schengeni értékelési mechanizmus eredményeit.
Az intézkedéseknek az értékelés során azonosított gyenge pontok megszüntetésére kell irányulniuk, hogy a tagállamok a képességeik, műszaki eszközeik, rendszereik, erőforrásaik és vészhelyzeti terveik megerősítésével vagy javításával növeljék képességüket a felmerülő kihívásokkal való szembenézésre.
(9)Az ügyvezető igazgató nyomon követi az ajánlások végrehajtását a tagállamok által benyújtott rendszeres jelentések révén, amelyek a jelen cikk (7) bekezdésében említett cselekvési tervekre alapulnak.
Ha fennáll a kockázata annak, hogy egy tagállam a kitűzött határidőhöz képest késedelmesen hajt végre egy ajánlást, akkor az ügyvezető igazgató azonnal tájékoztatja az igazgatótanács érintett tagállam szerinti tagját és a Bizottságot, a tagállam illetékes hatóságainál érdeklődik a késedelem okairól, és felajánlja az Ügynökség támogatását az intézkedés végrehajtásának megkönnyítése érdekében.
(10)Ha a tagállam az e cikk (7) bekezdésében említett határidőig nem hajtja végre az ajánlásban szereplő szükséges intézkedéseket, az ügyvezető igazgató az igazgatótanács elé terjeszti az ügyet és értesíti a Bizottságot. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára határozatot hoz, amely előírja, hogy az érintett tagállamnak milyen intézkedéseket kell hoznia, és megállapítja az intézkedések végrehajtásának határidejét. Az igazgatótanács határozata kötelező érvényű a tagállam számára. Ha a tagállam az ebben a határozatban kitűzött határidőig nem hajtja végre az intézkedéseket, az igazgatótanács értesíti a Tanácsot és a Bizottságot, valamint a 43. cikkel összhangban további intézkedés megtételére kerülhet sor.
(11)A sebezhetőségi értékelés eredményeit a 91. cikkel összhangban rendszeresen és évente legalább egyszer továbbítani kell az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
34. cikk
A sebezhetőségi értékelés és a schengeni értékelési mechanizmus közötti szinergiák
(1)A sebezhetőségi értékelések és az 1053/2013/EU rendelet által létrehozott schengeni értékelési mechanizmus közötti szinergiákat maximalizálni kell annak érdekében, hogy a schengeni térség működéséről jobb helyzetképet lehessen kialakítani, a lehetőségekhez mérten elkerülhetők legyenek a párhuzamos tagállami erőfeszítések, és biztosítva legyen a külső határok igazgatását támogató uniós pénzügyi eszközök jobb összehangolt felhasználása.
(2)Az (1) bekezdésben említett célból a Bizottság és az Ügynökség megköti azokat a szükséges megállapodásokat, amelyek alapján rendszeresen, biztonságos módon és kellő időben kicserélik egymással a sebezhetőségi értékelések és a határigazgatás területén alkalmazott schengeni értékelési mechanizmus eredményeivel kapcsolatos valamennyi információt. Az információcsere-mechanizmusnak ki kell terjednie a sebezhetőségi értékelésekről és a schengeni értékelési látogatásokról szóló jelentésekre, az ezeket követő ajánlásokra, a cselekvési tervekre és a tagállamok által biztosított cselekvési tervek végrehajtásának valamennyi aktualizálására.
(3)A (2) bekezdésben említett megállapodásoknak ki kell terjedniük a visszaküldés területén alkalmazott schengeni értékelési mechanizmus eredményeire annak biztosítása érdekében, hogy az Ügynökség teljes mértékben tudatában legyen az azonosított hiányosságoknak, ami lehetővé teszi számára, hogy megfelelő intézkedéseket javasoljon az érintett tagállamok támogatása érdekében ebben a tekintetben.
35. cikk
A külső határszakaszok hatásszintjének megállapítása
(1)Az Ügynökség – az általa végzett kockázatelemzés és sebezhetőségi értékelés alapján és az érintett tagállamokkal egyetértésben – a következő hatásszintekkel minősíti a tagállamok valamennyi külső szárazföldi, tengeri és adott esetben légi határszakaszát, vagy módosítja e szinteket:
a)alacsony hatásszint, amennyiben a vonatkozó határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentéktelen hatást gyakorolnak a határbiztonságra;
b)közepes hatásszint, amennyiben a vonatkozó határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események mérsékelt hatást gyakorolnak a határbiztonságra;
c)magas hatásszint, amennyiben a vonatkozó határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események jelentős hatást gyakorolnak a határbiztonságra;
d)kritikus hatásszint, amennyiben a vonatkozó határszakaszon előforduló illegális bevándorlással vagy határokon átnyúló bűnözéssel kapcsolatos rendkívüli események olyan döntő mértékű hatást gyakorolnak a határbiztonságra, ami veszélyezteti a schengeni térség működését.
(2)A nemzeti koordinációs központnak állandó jelleggel értékelnie kell, hogy a nemzeti helyzetkép adatainak figyelembevétele mellett szükséges-e bármely határszakasz hatásszintjének a módosítása, és ennek megfelelő tájékoztatásban részesíti az Ügynökséget.
(3)Az Ügynökség biztosítja a külső határokhoz rendelt hatásszintek képi megjelenítését az európai helyzetképben.
36. cikk
A hatásszinteknek megfelelő reagálás
(1)A tagállamok az alábbi módon biztosítják, hogy a külső határszakaszokon végrehajtott határellenőrzési tevékenységek megfeleljenek az adott hatásszinteknek:
a)amennyiben egy külső határszakasz alacsony hatásszintűnek minősül, a külső határellenőrzésért felelős nemzeti hatóságoknak kockázatelemzés alapján meg kell szervezniük a rendszeres határellenőrzést, és biztosítaniuk kell, hogy a nyomon követéshez, azonosításhoz és feltartóztatáshoz elegendő személyzet és erőforrás álljon készenlétben a határ menti területen;
b)amennyiben egy külső határszakasz közepes hatásszintűnek minősül, a külső határellenőrzésért felelős nemzeti hatóságoknak az a) pont értelmében tett intézkedéseken felül biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó határszakaszon megfelelő határellenőrzési intézkedéseket alkalmazzanak. E határellenőrzési intézkedések meghozataláról ennek megfelelően értesíteni kell a nemzeti koordinációs központot. A nemzeti koordinációs központnak össze kell hangolnia a 21. cikk (3) bekezdésének megfelelően kapott támogatásokat;
c)amennyiben egy külső határszakasz magas hatásszintűnek minősül, az érintett tagállam a b) pont értelmében hozott intézkedéseken felül – a nemzeti koordinációs központon keresztül – biztosítja, hogy a szóban forgó határszakaszon szolgálatot teljesítő nemzeti hatóságok megkapják a szükséges támogatást, és hogy megerősített határellenőrzési intézkedések meghozatalára kerüljön sor. E tagállam támogatást kérhet az Ügynökségtől a 37. cikkben a közös műveletek vagy a gyorsreagálási határvédelmi műveletek kezdeményezésére megállapított feltételek mellett.
d)amennyiben egy külső határszakasz kritikus hatásszintűnek minősül, akkor az Ügynökség értesíti a Bizottságot. Az érintett tagállam és az Ügynökség a c) pont értelmében hozott intézkedéseken felül végrehajtja az Ügynökség ügyvezető igazgatója által a 42. cikkel összhangban megfogalmazott ajánlásokat.
(2)A nemzeti koordinációs központnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Ügynökséget az (1) bekezdés b), c) és d) pontja alapján hozott nemzeti szintű intézkedésekről.
(3)Amennyiben egy magas vagy kritikus hatásszintűnek minősülő külső határszakasz egy másik tagállam vagy egy olyan harmadik ország határszakaszával szomszédos, amellyel a 73. és a 74. cikkben említett megállapodás vagy regionális hálózat van érvényben, a nemzeti koordinációs központnak kapcsolatba kell lépnie az érintett szomszédos tagállam nemzeti koordinációs központjával, illetve az érintett szomszédos ország illetékes hatóságával, és törekednie kell a szükséges, határokon átnyúló intézkedések Ügynökséggel együtt való koordinálására.
(4)Az Ügynökség az érintett tagállammal közösen kiértékeli a megállapított hatásszinteket és az ezeknek megfelelően hozott nemzeti és uniós szintű intézkedéseket. Az értékelésnek hozzá kell járulnia az Ügynökség által a 33. cikkel összhangban végzett sebezhetőségi értékeléshez.
7. szakasz
Az ügynökség fellépése a külső határoknál
37. cikk
Az ügynökség fellépései a külső határoknál
(1)Egy tagállam segítséget kérhet az Ügynökségtől a külső határok ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségei végrehajtásához. Az Ügynökség emellett végrehajtja a 42. és a 43. cikken alapuló intézkedéseket is.
(2)Az Ügynökség megszervezi a megfelelő technikai és műveleti segítségnyújtást a fogadó tagállam részére, valamint a vonatkozó uniós és nemzetközi joggal, többek között a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elvével összhangban eljárva végrehajthat egyet vagy többet a következő intézkedések közül:
a)egy vagy több tagállam közös műveleteinek koordinálása, és az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatainak és műszaki eszközeinek bevetése;
b)gyorsreagálási határvédelmi műveletek megszervezése, és az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatainak és műszaki eszközeinek bevetése;
c)egy vagy több tagállam és harmadik ország külső határoknál végzett tevékenységeinek koordinálása, a harmadik országokkal végzett közös műveleteket is ideértve;
d)az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatainak bevetése a migrációkezelést támogató csapat keretében, többek között a migrációs csomópontoknál vagy az ellenőrzött központokban, szükség szerint ideértve a visszaküldési tevékenységekhez biztosított technikai és műveleti segítségnyújtást;
e)az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett műveletek keretében, valamint a 656/2014/EU rendelettel és a nemzetközi joggal összhangban technikai és műveleti segítségnyújtás a tagállamoknak és harmadik országoknak a tengeri határőrizeti műveletek során előforduló helyzetekben a tengeren bajba jutott személyek felkutatására és mentésére irányuló műveletek támogatásaként;
f)az EUROSUR fúziós szolgáltatások kiemelt kezelése.
(3)Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből finanszírozza vagy társfinanszírozza a (2) bekezdésben említett tevékenységeket.
(4)Amennyiben az Ügynökségnek a külső határokon kialakult helyzet miatt jelentős további finanszírozási igénye merül fel, erről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.
38. cikk
Közös műveletek és gyorsreagálási határvédelmi műveletek indítása a külső határoknál
(1)Egy tagállam kérheti, hogy az Ügynökség indítson közös műveleteket a felmerülő kihívások – többek között az illegális bevándorlás, a külső határain jelentkező jelenlegi vagy jövőbeni fenyegetések vagy a határokon átnyúló bűnözés – kezelése érdekében, vagy azért, hogy fokozott technikai és műveleti segítségnyújtást biztosítson a külső határok ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségeinek végrehajtásához.
(2)Sajátos és aránytalan kihívást jelentő helyzettel szembesülő tagállam kérésére, különösen akkor, ha a külső határok bizonyos pontjaira nagyszámú olyan harmadik országbeli állampolgár érkezik, aki az adott tagállam területére jogellenesen próbál belépni, az Ügynökség korlátozott időtartamú gyorsreagálási határvédelmi műveletet hajthat végre az említett fogadó tagállam területén.
(3)Az ügyvezető igazgató értékeli, jóváhagyja és koordinálja a közös műveletekre irányuló tagállami javaslatokat. A közös műveleteket és a gyorsreagálási határvédelmi műveleteket alapos, megbízható és naprakész kockázatelemzésnek kell megelőznie, amely lehetővé teszi, hogy az Ügynökség fontosság szerint rangsorolja a javasolt közös műveleteket és gyorsreagálási határvédelmi műveleteket, figyelembe véve a külső határszakaszok 35. cikk szerinti hatásszintjét és az erőforrások rendelkezésre állását.
(4)A közös műveletek vagy gyorsreagálási határvédelmi műveletek céljai egy többcélú művelet részeként is megvalósíthatók. Az ilyen műveletek magukban foglalhatnak parti őrségi feladatokat és a határokon átnyúló bűnözés megelőzését, többek között a migránsok csempészése vagy az emberkereskedelem elleni harcot és a migrációkezelést, az azonosítási, nyilvántartásba vételi, személyes meghallgatási és visszaküldési feladatokat is ideértve.
39. cikk
A közös műveletek műveleti terve
(1)A közös műveletek előkészítése során az ügyvezető igazgató a fogadó tagállammal együttműködve összeállítja a szükséges műszaki eszközök és személyzet jegyzékét, figyelembe véve a fogadó tagállam rendelkezésre álló erőforrásait. Ezen elemek alapján az Ügynökség meghatározza, hogy a műveleti terv milyen technikai és műveleti megerősítési csomagot és kapacitásépítő tevékenységeket foglaljon magában.
(2)Az ügyvezető igazgató kidolgozza a külső határoknál végrehajtandó közös műveletek műveleti tervét. Az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam a részt vevő tagállamokkal egyeztetve elfogadja a közös művelet szervezési és eljárási szempontjait részletesen ismertető műveleti tervet.
(3)A műveleti terv az Ügynökségre, a fogadó tagállamra és a részt vevő tagállamokra nézve egyaránt kötelező. A műveleti terv a közös művelet végrehajtásához szükségesnek ítélt valamennyi vonatkozásra kiterjed, beleértve a következőket:
a)a helyzet leírása, a kiküldetés eljárási módjával és céljaival együtt, a műveleti célt is beleértve;
b)a közös művelet előrelátható időtartama;
c)az a földrajzi terület, ahol a közös műveletre sor kerül;
d)a feladatok, a – többek között az alapvető jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos – felelősségek és a különleges utasítások leírása a csapatok számára, ideértve a fogadó tagállamban az adatbázisokba való engedélyezhető betekintésre és az engedélyezhető szolgálati fegyverekre, lőszerekre és felszerelésekre vonatkozó utasításokat is;
e)a csapatok összetétele és egyéb kapcsolódó személyzet bevetése;
f)parancsnoklási és ellenőrzési rendelkezések, többek között a fogadó tagállam azon határőreinek neve és rendfokozata, akik a csapatok tagjaival és az Ügynökséggel való együttműködésért felelnek – különösen azon határőrök neve és rendfokozata, akik a kiküldetés időtartama alatt a csapatok parancsnoki tisztét betöltik –, valamint a csapatok tagjainak parancsnoki láncban elfoglalt helye;
g)a közös művelet során bevetendő műszaki eszközök, beleértve a használati feltételekre, az igényelt személyzetre, szállításra és egyéb logisztikára, valamint a pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó külön követelményeket;
h)részletes rendelkezések a rendkívüli események Ügynökség általi azonnali bejelentéséről az igazgatótanács és a megfelelő nemzeti hatóságok felé;
i)az értékelő jelentéssel kapcsolatos teljesítménymutatókra vonatkozó, az alapvető jogok védelmére is kitérő jelentési és értékelési rendszer, valamint a végleges értékelő jelentés benyújtásának végső időpontja;
j)a tengeri műveletek tekintetében a közös művelet végrehajtásának helye szerinti földrajzi területre vonatkozó joghatóság és jogszabályok alkalmazásáról szóló konkrét információk, beleértve a feltartóztatásra, a tengerből való mentésre és a partra szállításra vonatkozó nemzeti, nemzetközi és uniós jogra való hivatkozásokat is. E tekintetben a műveleti tervet a 656/2014/EU rendeletnek megfelelően kell kidolgozni;
k)a harmadik országokkal, más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, illetve a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés feltételei;
l)eljárások, amelyek biztosítják a nemzetközi védelemre szoruló személyeknek, az emberkereskedelem áldozatainak, a kísérő nélküli kiskorúaknak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeknek a megfelelő segítségnyújtásban illetékes nemzeti hatóságokhoz való irányítását;
m)eljárások egy olyan mechanizmus létrehozására, amely valamely közös műveletben vagy gyorsreagálási határvédelmi műveletben közreműködő valamennyi személy, többek között a fogadó tagállam határőrei vagy más releváns személyzete és a csapatok tagjai ellen benyújtott, a közös műveletben vagy a gyorsreagálási határvédelmi műveletben való közreműködésük során bekövetkezett alapjogsértésekre vonatkozó panaszok fogadására és Ügynökségnek történő továbbítására szolgál;
n)logisztikai intézkedések, ideértve a közös művelet tervezett helyszínéül szolgáló területen jellemző munkafeltételekre és környezetre vonatkozó információkat is.
(4)A műveleti terv bármilyen módosításához vagy kiigazításához az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam egyetértése szükséges, és azt meg kell előznie a részt vevő tagállamokkal folytatott konzultációnak. A módosított vagy kiigazított műveleti terv egy példányát az Ügynökség haladéktalanul megküldi a részt vevő tagállamoknak.
40. cikk
A gyorsreagálási határvédelmi műveletek indítására szolgáló eljárás
(1)A tagállamok gyorsreagálási határvédelmi művelet indítására irányuló kérelmében szerepelnie kell a helyzet leírásának, a lehetséges célkitűzéseknek és az előirányzott szükségleteknek. Az ügyvezető igazgató a kérelmező tagállam külső határain fennálló helyzet felmérésére szükség esetén azonnal szakértőket küldhet az Ügynökségtől.
(2)Az ügyvezető igazgató azonnal tájékoztatja az igazgatótanácsot a gyorsreagálási határvédelmi művelet indítására irányuló tagállami kérelemről.
(3)Az ügyvezető igazgató a tagállam kérelméről az Ügynökség kockázatelemzésében foglalt megállapítások, az európai helyzetkép elemzési rétege, a 33. cikkben említett sebezhetőségi értékelés eredménye és az érintett tagállam vagy bármely más tagállam által rendelkezésére bocsátott bármely egyéb releváns információ figyelembevételével határoz.
(4)Az ügyvezető igazgató a kérelem beérkezésétől számított két munkanapon belül határoz a gyorsreagálási határvédelmi művelet indítására irányuló kérelemről. Az ügyvezető igazgató az érintett tagállamot és az igazgatótanácsot határozatáról egyidejűleg, írásban értesíti. A határozat tartalmazza az alapjául szolgáló főbb indokokat. Az ügyvezető igazgató azonnal felméri az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatában rendelkezésre álló csapattagok, különösen az egyéb műveleti területeken jelen lévő ügynökségi személyzet átcsoportosításának lehetőségeit.
(5)Ha az ügyvezető igazgató gyorsreagálási határvédelmi művelet indításáról határoz, akkor a 64. cikkel összhangban beveti az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatában rendelkezésre álló határigazgatási csapatokat és a műszakieszköz-állományban elérhető eszközöket, és szükség esetén – az 58. cikkel összhangban – azonnal megerősítheti ezeket a csapatokat egy vagy több további határigazgatási csapattal.
(6)Az ügyvezető igazgató a fogadó tagállammal együtt a 39. cikk (3) bekezdésével összhangban haladéktalanul, de legkésőbb a határozathozatal napját követő három munkanapon belül műveleti tervet készít.
(7)Amint a műveleti tervről megállapodás született, és ezt a tagállamok rendelkezésére bocsátották, az ügyvezető igazgató elrendeli a rendelkezésre álló operatív személyzet azonnali bevetését az egyéb műveleti területekről vagy egyéb feladatokból való átcsoportosítások révén.
(8)A (7) bekezdésben említett rendelkezésre bocsátással egyidejűleg és amikor szükség van az egyéb területekről vagy feladatokból átcsoportosított határigazgatási csapatok azonnali megerősítésének biztosítására, az ügyvezető igazgató minden tagállamot felkér, hogy bizonyos számú és profilú kiegészítő személyzetet bocsásson rendelkezésre a nemzeti jegyzékéből az 58. cikkben említett rövid távú bevetésben való részvétel céljából. Ezt az információt a rendelkezésre bocsátás dátumának megjelölésével írásban kell megadni a nemzeti kapcsolattartó pontoknak. Egyidejűleg meg kell küldeni számukra a műveleti terv másolatát is.
(9)A tagállamok biztosítják, hogy a megfelelő számú és profilú operatív személyzet haladéktalanul az Ügynökség rendelkezésére álljon, annak biztosítása érdekében, hogy az 58. cikk (5) és (7) bekezdésével összhangban azok teljes mértékben bevetésre készen álljanak.
(10)Az egyéb területekről és feladatokból átcsoportosított első határigazgatási csapatokat legkésőbb öt munkanappal azt követően vetik be, hogy az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam a műveleti tervről megállapodott. A kiegészítő határigazgatási csapatok bevetésére szükség esetén az első csapatok bevetését követő hét munkanapon belül kerül sor.
(11)Gyorsreagálási határvédelmi művelet esetén az ügyvezető igazgatónak az igazgatótanáccsal egyeztetve haladéktalanul meg kell határoznia az Ügynökség más külső határoknál folyamatban lévő vagy tervezett közös műveleteinek prioritási sorrendjét annak érdekében, hogy az erőforrásokat adott esetben a külső határok azon szakaszaira csoportosíthassa át, ahol a csapatok megerősített jelenlétére a legnagyobb szükség van.
41. cikk
Migrációkezelést támogató csapatok
(1)Egy tagállam kérésére vagy az Ügynökség kezdeményezésére és az érintett tagállam beleegyezésével migrációkezelést támogató csapatok küldhetők ki, hogy technikai és műveleti megerősítést nyújtsanak az adott tagállam számára, különösen a migrációs csomópontoknál és az ellenőrzött központokban.
Az első bekezdésben említett tagállam migrációkezelést támogató csapatok általi megerősítés iránti kérelmet és a szükségleteire vonatkozó értékelést nyújt be a Bizottsághoz. A Bizottság az adott tagállam szükségleteire vonatkozó értékelés alapján továbbítja a kérelmet az Ügynökségnek, az [Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének], az Europolnak és adott esetben az egyéb érintett uniós ügynökségeknek.
(2)Az érintett uniós ügynökségek megvizsgálják a tagállam megerősítés iránti kérelmét és szükségleteinek értékelését, hogy a Bizottság koordinációja mellett az érintett tagállammal egyetértésben meghatározzák a szükséges intézkedéseket, beleértve a műszaki eszközök bevetését.
(3)A Bizottság a fogadó tagállammal és az érintett uniós ügynökségekkel együttműködésben meghatározza a migrációkezelést támogató csapatok és a műszaki eszközök bevetésére irányuló együttműködés feltételeit, és ellátja az ilyen csapatok által végzett tevékenységek koordinálását.
(4)A migrációkezelést támogató csapatok által az alapvető jogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett nyújtott technikai és műveleti megerősítés az alábbiakra terjedhet ki:
a)segítségnyújtás a külső határokhoz érkező harmadik országbeli állampolgárok előszűrésében, az azonosításukat, nyilvántartásba vételüket és előzetes meghallgatásukat is ideértve, valamint – a tagállam kérésére – a harmadik országbeli állampolgárok ujjnyomatának rögzítésében, a biztonsági ellenőrzésekben és a felsorolt eljárások céljaira vonatkozó információnyújtásban;
b)nemzetközi védelmet kérelmezni szándékozó személyek kezdeti tájékoztatása és továbbküldése az érintett tagállam nemzeti hatóságaihoz vagy az [Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége] által kiküldött szakértőkhöz;
c)technikai és műveleti segítségnyújtás a visszaküldési eljárásokban, többek között a kiutasítási határozatok előkészítésében, az úti okmányok beszerzésében, valamint a visszaküldési műveletek előkészítésében és megszervezésében, az önkéntes visszatéréseket is beleértve;
d)a szükséges műszaki eszközök.
(5)Az Ügynökség együttműködést folytat az [Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével], hogy megkönnyítse a nemzetközi védelemmel kapcsolatos eljárás felé való továbbirányítással kapcsolatos intézkedéseket, valamint a visszaküldési eljárást azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak az esetében, akiknek a nemzetközi védelem iránti kérelmét jogerős határozattal elutasították.
(6)A migrációkezelést támogató csapatoknak szükség esetén a gyermekvédelem, az emberkereskedelem, az alapjogok védelmének és a nemi alapú üldöztetéssel szembeni védelem területén szakértelemmel rendelkező személyzetet is magukban kell foglalniuk.
42. cikk
Javasolt fellépések a külső határokon
(1)Az ügyvezető igazgató a sebezhetőségi értékelés eredményeinek alapján, vagy amikor egy vagy több külső határszakaszra vonatkozóan kritikus hatásszintet állapítanak meg, a tagállam vészhelyzeti terveiben, az Ügynökség kockázatelemzésében és az európai helyzetkép elemzési rétegében található lényeges elemek figyelembevételével közös műveletek, gyorsreagálási határvédelmi műveletek vagy a 37. cikkben meghatározott bármilyen egyéb releváns ügynökségi fellépés indítását és elvégzését javasolja az érintett tagállam számára.
(2)Az érintett tagállam öt munkanapon belül válaszol az ügyvezető igazgató ajánlására. A javasolt fellépésekre adott negatív válasz esetén a tagállam indoklást is csatol a válaszához. Az ügyvezető igazgató haladéktalanul értesíti a Bizottságot a javasolt fellépésekről és a negatív válasz indoklásáról, annak felmérése érdekében, hogy a 43. cikkel összhangban szükség van-e egy sürgős beavatkozás elrendelésére.
43. cikk
Sürgős beavatkozást igénylő helyzetek a külső határoknál
(1)Ha a külső határok ellenőrzése olyan mértékben veszíti el hatékonyságát, hogy az veszélyeztetheti a schengeni térség működését, mert:
a)valamely tagállam nem teszi meg a 33. cikk (10) bekezdésében említett igazgatótanácsi határozatban foglalt intézkedéseket; vagy
b)a külső határoknál sajátos és aránytalan kihívásokkal szembenéző tagállam nem kérte az Ügynökség megfelelő támogatását a 38. cikk, a 40. cikk, a 41. cikk vagy a 42. cikk alapján, illetve nem teszi meg az e cikkek szerinti intézkedések végrehajtásához szükséges lépéseket,
a Bizottság az Ügynökséggel való egyeztetést követően a 117. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban végrehajtási jogi aktus formájában haladéktalanul határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a kockázatok mérséklését célzó, az Ügynökség által végrehajtandó intézkedéseket, , és felszólítja az érintett tagállamot, hogy működjön együtt az Ügynökséggel az említett intézkedések végrehajtásában.
A schengeni térség működésével kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság a 117. cikk (4) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.
(2)Amennyiben sürgős beavatkozást igénylő helyzet áll elő, az Európai Parlamentet és a Tanácsot haladéktalanul tájékoztatni kell e helyzetről, illetve minden további intézkedésről és válaszként hozott határozatról.
(3)A schengeni térséget veszélyeztető kockázatok mérséklése érdekében az (1) bekezdésben említett bizottsági határozatban elő kell írni, hogy az Ügynökség hozzon meg egy vagy több intézkedést a következők közül:
a)gyorsreagálási határvédelmi műveletek megszervezése és koordinálása, és az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatainak bevetése;
b)az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának bevetése a migrációkezelést támogató csapatok keretében, különösen a migrációs csomópontoknál;
c)egy vagy több tagállam és harmadik ország külső határoknál végzett tevékenységeinek koordinálása, a harmadik országokkal végzett közös műveleteket is ideértve;
d)műszaki eszközök bevetése;
e)visszaküldési intervenciók megszervezése.
(4)Az ügyvezető igazgató az (1) bekezdésben említett bizottsági határozat elfogadásától számított két munkanapon belül:
a)meghatározza az említett határozatban megállapított intézkedések gyakorlati végrehajtásához szükséges lépéseket, ideértve a műszaki eszközöket, valamint az említett határozat céljainak megvalósításához szükséges operatív személyzet létszámát és profilját;
b)benyújtja az érintett tagállamoknak a műveleti terv tervezetét.
(5)Az ügyvezető igazgató és az érintett tagállam a tervezet benyújtását követő két munkanapon belül kidolgozza a műveleti tervet.
(6)Az Ügynökség haladéktalanul, de legkésőbb a műveleti terv kidolgozásától számított öt munkanapon belül kiküldi az e cikk (1) bekezdésében említett bizottsági határozatban meghatározott intézkedések gyakorlati végrehajtásához szükséges, az Európai Határ- és Parti Őrség 55. cikkben említett készenléti alakulatához tartozó operatív személyzetet. A második fázisban, de legkésőbb a műveleti területre kiküldött első csapatok bevetését követő hét munkanapon belül szükség szerint további csapatokat vet be.
(7)Az Ügynökség haladéktalanul, de legkésőbb a műveleti terv kidolgozását követő 10 munkanapon beveti az (1) bekezdésben említett bizottsági határozatban meghatározott intézkedések gyakorlati végrehajtásához szükséges műszaki eszközöket.
A 64. cikkel összhangban a második fázisban szükség szerint további műszaki eszközöket vetnek be.
(8)Az érintett tagállamnak teljesítenie kell az (1) bekezdésben említett bizottsági határozatot. E célból azonnal együttműködik az Ügynökséggel, és különösen a 44., 83. és 84. cikkben meghatározott kötelezettségek végrehajtása révén megteszi a szükséges lépéseket, az említett határozat végrehajtásának és az abban, valamint a műveleti tervben meghatározott intézkedések gyakorlati végrehajtásának megkönnyítése érdekében.
(9)A tagállamok az 58. cikkel és adott esetben a 40. cikkel összhangban rendelkezésre bocsátják az ügyvezető igazgató által az e cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott operatív személyzetet.
Amennyiben az érintett tagállam 30 napon belül nem hajtja végre az (1) bekezdésben említett bizottsági határozatban foglaltakat és nem működik együtt az Ügynökséggel az e cikk (8) bekezdésében foglaltak szerint, a Bizottság elindíthatja az (EU) 2016/399 rendelet 29. cikke szerinti eljárást.
44. cikk
A csapatoknak szóló utasítások
(1)A határigazgatási csapatok, a visszaküldési csapatok és a migrációkezelést támogató csapatok bevetése alatt a csapatokat a fogadó tagállam utasítja a műveleti tervvel összhangban.
(2)Az Ügynökség a koordinációs tisztviselőjén keresztül közölheti a fogadó tagállammal a csapatoknak adott utasításokról alkotott véleményét. Ilyen esetben a fogadó tagállam figyelembe veszi e véleményt és a lehetőségekhez képest azzal összhangban cselekszik.
(3)Ha a csapatoknak adott utasítások nem felelnek meg a műveleti tervnek, a koordinációs tisztviselő azonnal jelentést tesz az ügyvezető igazgatónak, aki adott esetben a 47. cikk (3) bekezdésével összhangban lépéseket tesz.
(4)A csapatok tagjai a feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során teljes mértékben tiszteletben tartják az alapvető jogokat, köztük a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférést és az emberi méltóságot. A feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során hozott valamennyi intézkedésnek arányosnak kell lennie az általuk elérni kívánt céllal. Feladataik ellátása és hatásköreik gyakorlása során senkivel szemben nem alkalmazhatnak megkülönböztetést neme, faji vagy etnikai származása, vallása vagy meggyőződése, fogyatékossága, kora vagy szexuális irányultsága alapján.
(5)A csapatok azon tagjaira, akik nem az Ügynökség személyzetének tagjai, továbbra is küldő tagállamuk fegyelmi előírásai vonatkoznak. A küldő tagállam nemzeti jogával összhangban gondoskodik a megfelelő fegyelmi vagy egyéb intézkedésekről az alapvető jogoknak és a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségeknek a közös művelet vagy a gyorsreagálási határvédelmi művelet során történő megsértése tekintetében.
45. cikk
Koordinációs tisztviselő
(1)Az Ügynökség biztosítja a közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálási határvédelmi műveletek valamennyi szervezési vonatkozásának operatív végrehajtását, beleértve az Ügynökség személyzetének jelenlétét.
(2)A 60. cikk sérelme nélkül az ügyvezető igazgató minden közös művelethez vagy gyorsreagálási határvédelmi művelethez kinevez egy vagy több, koordinációs tisztviselőként bevetendő szakértőt az Ügynökség személyzetéből. Az ügyvezető igazgató értesíti a fogadó tagállamot a kinevezésről.
(3)A koordinációs tisztviselő a csapatok kiküldetésének valamennyi vonatkozásában az Ügynökség nevében jár el. A koordinációs tisztviselő feladata a fogadó és részt vevő tagállamok közötti együttműködés és koordináció elősegítése. A koordinációs tisztviselő különösen:
a)az Ügynökség, a fogadó tagállam és az Európai Határ- és Parti Őrség csapatainak tagjai közötti összekötőként tevékenykedik, és az Ügynökség részéről az utóbbiaknak támogatást nyújt a csapatokhoz való kiküldésük feltételeivel kapcsolatos kérdésekben;
b)nyomon követi a műveleti terv helyes végrehajtását, ideértve az alapvető jogok védelmét is, és erről jelentést tesz az Ügynökségnek;
c)csapatai bevetésének minden vonatkozásában az Ügynökség nevében tevékenykedik, és e vonatkozásokról jelentést tesz az Ügynökségnek;
d)jelentést tesz az ügyvezető igazgatónak arról, ha a fogadó tagállam a műveleti tervnek nem megfelelő utasításokat ad a csapatainak, és adott esetben a 47. cikk szerinti határozat meghozatalának mérlegelését javasolja az ügyvezető igazgató számára.
(4)Az ügyvezető igazgató a közös műveletekkel vagy a gyorsreagálási határvédelmi műveletekkel összefüggésben felhatalmazhatja a koordinációs tisztviselőt arra, hogy segítse a műveleti terv végrehajtásával és a csapatok bevetésével kapcsolatos esetleges nézeteltérések orvoslását.
46. cikk
Költségek
(1)Az Ügynökség teljes mértékben fedezi a tagállamok alábbi költségeit, amelyek azzal kapcsolatban merülnek fel, hogy operatív személyzetüket az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának csapattagjaiként rövid távú bevetés céljából rendelkezésre bocsátják:
a)a küldő tagállamból a fogadó tagállamba, a fogadó tagállamból a küldő tagállamba való, valamint a fogadó tagállamon belüli olyan utazások költségei, amelyekre a kiküldés céljából van szükség;
b)az oltásokkal kapcsolatos költségek;
c)a különleges biztosítással kapcsolatos költségek;
d)az egészségügyi ellátással kapcsolatos költségek;
e)napidíjak, beleértve a szállásköltségeket is;
f)az Ügynökség műszaki eszközeivel kapcsolatban felmerülő költségek.
(2)A Bizottság előzetes jóváhagyását követően az igazgatótanács részletes szabályokat dolgoz ki – és szükség esetén aktualizálja azokat – a személyzet 58. cikkel összhangban történő rövid távú kiküldetésével kapcsolatban felmerülő költségek kifizetésére vonatkozóan. A részletes szabályoknak a lehető legnagyobb mértékben az egyszerűsített költségelszámolási módokra kell alapulniuk. Adott esetben az igazgatótanács törekszik a személyzeti tagokkal kapcsolatban felmerülő kiküldetési költségek visszatérítésére érvényes szabályokkal való koherencia biztosítására.
47. cikk
A tevékenységek felfüggesztése vagy megszüntetése
(1)Az ügyvezető igazgató megszünteti az Ügynökség tevékenységeit, amennyiben már nem teljesülnek ezen tevékenységek végzésének feltételei. Az ügyvezető igazgatónak e megszüntetést megelőzően tájékoztatnia kell az érintett tagállamot.
(2)A közös műveletben, a gyorsreagálási határvédelmi műveletben vagy a migrációkezelést támogató csapat bevetésében részt vevő tagállamok felkérhetik az ügyvezető igazgatót, hogy szüntesse meg az adott közös műveletet, a gyorsreagálási határvédelmi műveletet vagy a migrációkezelést támogató csapat bevetését.
(3)Ha a fogadó tagállam nem tartja tiszteletben a műveleti tervet, az ügyvezető igazgató – miután tájékoztatja az érintett tagállamot – megvonhatja a tevékenység finanszírozását, illetve felfüggesztheti vagy megszüntetheti a tevékenységet.
(4)Ha az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy fennáll és valószínűleg tartósan fenn is fog állni az alapvető jogok vagy a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségek súlyos megsértése, az alapjogi tisztviselővel való konzultációt és az érintett tagállam tájékoztatását követően megvonja a közös műveletnek, a gyorsreagálási határvédelmi műveletnek, a kísérleti projektnek, a migrációkezelést támogató csapat bevetésének, a visszaküldési műveletnek, a visszaküldési intervenciónak vagy a munkamegállapodásnak a finanszírozását, vagy – teljes egészében vagy részben – felfüggeszti vagy megszünteti e tevékenységeket. Az ügyvezető igazgatónak tájékoztatnia kell az igazgatótanácsot erről a döntésről.
(5)Amennyiben az ügyvezető igazgató úgy határoz, hogy felfüggeszti vagy megszünteti egy migrációkezelést támogató csapat Ügynökség általi bevetését, döntéséről tájékoztatnia kell az adott migrációs csomópont vagy ellenőrzött központ működtetésében részt vevő többi érintett ügynökséget.
48. cikk
A tevékenységek értékelése
Az ügyvezető igazgató értékeli a közös műveleteknek és gyorsreagálási határvédelmi műveleteknek, a kísérleti projekteknek, a migrációkezelést támogató csapat bevetésének és a harmadik országokkal folytatott operatív együttműködésnek az eredményeit. Az ügyvezető igazgató a részletes értékelő jelentéseket az alapjogi tisztviselő észrevételeivel együtt az ilyen tevékenységek lezárultát követő 60 napon belül megküldi az igazgatótanács részére. Az ügyvezető igazgató az eredményekről átfogó összehasonlító elemzést készít a jövőbeli tevékenységek minőségének, összehangoltságának és eredményességének javítása céljából, és az említett elemzést belefoglalja az Ügynökség éves tevékenységi jelentésébe.
8. szakasz
Az Ügynökség fellépése a visszaküldés területén
49. cikk
Visszaküldés
(1)A visszaküldéssel kapcsolatban az Ügynökség az alapvető jogok és az uniós jog általános elveinek, valamint a nemzetközi jog – többek között a menekültek védelmének és a gyermekek jogainak – tiszteletben tartásával különösen:
a)a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kapcsolódó technikai és műveleti segítségnyújtást biztosít a tagállamok számára, többek között a kiutasítási határozatok elkészítésében, a harmadik országbeli állampolgárok azonosításában és a tagállamok által a visszaküldés előtt vagy a visszaküldéshez kapcsolódóan végzett egyéb tevékenységekben, az önkéntes visszatérésekre is kiterjedően, azzal a céllal, hogy az illetékes tagállami hatóságok között létrejöjjön egy integrált visszaküldés-kezelési rendszer a harmadik országok érintett hatóságainak és az egyéb érintett érdekelt felek részvételével;
b)technikai és műveleti segítségnyújtást biztosít azoknak a tagállamoknak, amelyek kihívásokkal szembesülnek a visszaküldést vagy a migrációs nyomást illetően, többek között migrációkezelést támogató csapatok bevetésével;
c)kidolgozza a visszaküldés-ügyviteli rendszer referenciamodelljét, amelyben meghatározza a nemzeti visszaküldés-kezelési rendszerek struktúráját, valamint technikai és műveleti segítségnyújtást biztosít a tagállamoknak, hogy a modellnek megfelelő nemzeti visszaküldés-kezelési rendszereket fejlesszenek ki;
d)kifejleszt és működtet egy központi rendszert, valamint a tagállamok nemzeti visszaküldés-kezelési rendszerei és a központi rendszer közötti kommunikációra szolgáló infrastruktúrát, valamint technikai és műveleti segítségnyújtást biztosít a tagállamoknak a kommunikációs struktúrához való kapcsolódást illetően;
e)technikai és műveleti segítségnyújtást biztosít a tagállamoknak a harmadik országbeli állampolgárok azonosításában és az úti okmányok beszerzésében, többek között konzuli együttműködés révén, anélkül hogy közzétenné a nemzetközi védelem kérelmezésének tényére vonatkozó információkat; a tagállamokkal együttműködve visszaküldési műveleteket szervez és koordinál, valamint támogatást nyújt az önkéntes távozáshoz;
f)megszervezi, előmozdítja és koordinálja azokat a tevékenységeket, amelyek lehetővé teszik a tagállamok közötti információcserét, valamint a visszaküldéssel kapcsolatos bevált módszerek azonosítását és megosztását;
g)az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből finanszírozza vagy társfinanszírozza az e fejezetben említett műveleteket, intervenciókat és tevékenységeket.
(2)Az (1) bekezdés b) pontjában említett technikai és műveleti segítségnyújtás magában foglal olyan tevékenységeket, amelyek segítik a tagállamokat a visszaküldési eljárások illetékes nemzeti hatóságok általi végrehajtásában, különösen az alábbiak biztosításával:
a)tolmácsolási szolgáltatás;
b)a nem uniós visszaküldési célországokra vonatkozó, az e rendelet végrehajtása szempontjából releváns gyakorlati információk, elemzések és ajánlások, adott esetben együttműködve más uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, közöttük az EASO-val;
c)a visszaküldési eljárások 2008/115/EK irányelvnek megfelelő végrehajtásával és igazgatásával kapcsolatos tanácsadás, illetve technikai és műveleti segítségnyújtás, többek között a kiutasítási határozatok elkészítését, az azonosítást és az úti okmányok beszerzését illetően;
d)a visszatérésre kötelezett személyek visszaküldés céljára való rendelkezésre állásához és szökésük megelőzéséhez szükséges intézkedésekkel kapcsolatos tanácsadás és segítségnyújtás a 2008/115/EK irányelvvel és a nemzetközi joggal összhangban;
e)a kiutasítási határozatok végrehajtásához és a harmadik országbeli állampolgárok azonosításához szükséges eszközök, kapacitások és szakértelem.
(3)Az Ügynökség célja szinergiák kiépítése, valamint az uniós finanszírozású hálózatok és programok összekapcsolása a visszaküldés területén, szorosan együttműködve a Bizottsággal, az érintett érdekelt felek, így többek között az Európai Migrációs Hálózat által nyújtott támogatás mellett.
(4)Az Ügynökség kivételesen és a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban támogatásban részesülhet a visszaküldési tevékenységekre elkülönített uniós alapokból. Az Ügynökség gondoskodik arról, hogy a tagállamokkal kötött támogatási megállapodásaiban bármely pénzügyi támogatást a Charta teljes tiszteletben tartásától tegyen függővé.
50. cikk
Információcsere-rendszerek és visszaküldés-kezelés
Az Ügynökség olyan információs rendszereket és szoftveralkalmazásokat fejleszt ki, hoz létre és működtet, amelyek az Európai Határ- és Parti Őrség keretében a visszaküldés céljából lehetővé teszik a minősített és nem minősített érzékeny adatok cseréjét, valamint a 87–89. cikkekben említett személyes adatok cseréjét a Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozatával, a Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozatával és a [45/2001/EK rendelettel] összhangban.
Az Ügynökség létrehoz, működtet és fenntart egy központi rendszert, amely lehetővé teszi a tagállamok nemzeti visszaküldés-kezelési rendszerei által automatikusan továbbított minden olyan információ és adat feldolgozását, amelyekre az Ügynökségnek szüksége van a 49. cikk szerinti technikai és műveleti segítségnyújtás biztosításához.
51. cikk
Visszaküldési műveletek
(1)Az Ügynökség a kiutasítási határozatok érdemi vizsgálata nélkül technikai és műveleti segítségnyújtást biztosít, és biztosítja a visszaküldési műveletek koordinálását vagy szervezését, beleértve légi járművek ilyen műveletek céljára történő bérbevételét vagy a visszaküldések megszervezését menetrend szerinti járatokon. Az Ügynökség saját kezdeményezésére visszaküldési műveleteket koordinálhat vagy szervezhet.
(2)A tagállamok havi rendszerességgel biztosítják a visszaküldésre vonatkozó műveleti adatokat, amelyekre az Ügynökségnek szüksége van a visszaküldési igények értékeléséhez, valamint tájékoztatják az Ügynökséget a tőlük az egyes nemzeti visszaküldési műveletek keretében az előzetes tervek szerint visszatérésre kötelezett személyek számáról és az egyes nemzeti visszaküldési műveletek keretében visszaküldési célországként megjelölt nem uniós országokról, valamint az Ügynökség által végzett segítségnyújtási és koordinációs tevékenységek iránti igényükről. Az Ügynökség gördülő műveleti tervet dolgoz ki és tart naprakészen, hogy biztosítsa a kérelmező tagállamok számára a szükséges műveleti támogatást és megerősítést, többek között műszaki eszközök révén. Az Ügynökség saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérésére belefoglalhatja a gördülő műveleti tervbe az igényfelmérés alapján általa szükségesnek ítélt visszaküldési műveletek dátumát és végcélját. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára meghatározza a gördülő műveleti terv működési rendjét.
(3)Az Ügynökség technikai és műveleti segítségnyújtást biztosíthat, és – a részt vevő tagállamok kérésére vagy saját kezdeményezésére – biztosíthatja olyan visszaküldési műveletek koordinálását vagy szervezését, amelyekhez a közlekedési eszközöket és a kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérőket a nem uniós visszaküldési célország bocsátja rendelkezésre (a továbbiakban: gyűjtő visszatérési műveletek). A részt vevő tagállamok és az Ügynökség a teljes visszaküldési művelet során biztosítják az alapvető jogok, a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elve és a kényszerítő eszközök arányos alkalmazására vonatkozó elv tiszteletben tartását. A visszaküldési művelet során végig, egészen a nem uniós visszaküldési célországba való megérkezésig jelen kell lennie legalább egy tagállami képviselőnek és egy, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személynek, mely utóbbit vagy az 52. cikk értelmében létrehozott állományból vagy a részt vevő tagállam nemzeti felügyeleti rendszeréből kell kirendelni.
(4)Az ügyvezető igazgató késedelem nélkül visszaküldési tervet dolgoz ki a gyűjtő visszatérési műveletekhez. Az ügyvezető igazgató és a részt vevő tagállamok elfogadják a gyűjtő visszatérési művelet szervezési és eljárási vonatkozásait részletesen ismertető tervet, figyelembe véve az ilyen műveletek alapvető jogokra gyakorolt hatásait és kockázatait. A szóban forgó terv módosítására vagy kiigazítására csak a (3) bekezdésben és az e bekezdésben említett felek egyetértése esetén van lehetőség.
(5)A gyűjtő visszatérési műveletekre vonatkozó visszaküldési terv az Ügynökségre és a részt vevő tagállamokra nézve kötelező. E tervnek a gyűjtő visszatérési művelet végrehajtásához szükséges valamennyi lépésre ki kell terjednie.
Valamennyi visszatérési műveletet a 2008/115/EK irányelv 8. cikke (6) bekezdésének megfelelően nyomon kell követni. A kitoloncolási műveleteknek a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személy általi nyomon követése objektív és átlátható kritériumok alapján történik, és kiterjed a visszaküldési művelet egészére, az indulást megelőző szakasztól a visszatérésre kötelezett személyek nem uniós visszaküldési célországnak történő átadásáig. A kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személy jelentést nyújt be valamennyi kitoloncolási műveletről az ügyvezető igazgatónak, az alapjogi tisztviselőnek és az adott műveletben részt vevő minden tagállam illetékes nemzeti hatóságainak. Szükség esetén az ügyvezető igazgató és az illetékes nemzeti hatóságok biztosítják a megfelelő nyomon követést.
Amennyiben az Ügynökségnek fenntartásai vannak az alapvető jogoknak egy visszaküldési művelet során való tiszteletben tartásával kapcsolatban, fenntartásait közli a részt vevő tagállamokkal és a Bizottsággal.
(6)Az ügyvezető igazgató értékeli a visszaküldési műveletek eredményeit, és hathavonta az előző félévben végrehajtott összes visszaküldési műveletre kiterjedő részletes értékelő jelentést nyújt be az igazgatótanács részére, az alapjogi tisztviselő észrevételeivel együtt. Az ügyvezető igazgató ezekről az eredményekről átfogó összehasonlító elemzést készít a jövőbeli visszaküldési műveletek minőségének, koherenciájának és eredményességének javítása céljából. Az ügyvezető igazgató ezt az elemzést belefoglalja az Ügynökség éves tevékenységi jelentésébe.
(7)Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből finanszírozza vagy társfinanszírozza a visszaküldési műveleteket, előnyben részesítve a több tagállam által végzett, illetve a migrációs csomópontokból vagy ellenőrzött központokból induló műveleteket.
52. cikk
A kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből álló állomány
(1)Az Ügynökség, miután konzultált az alapjogi tisztviselővel, létrehozza az illetékes szervek alkalmazottaiból alkotott, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből álló állományt, amelynek tagjai a 2008/115/EK irányelv 8. cikke (6) bekezdésének megfelelően kitoloncolással kapcsolatos ellenőrzési tevékenységet végeznek, és e rendelet 62. cikkének megfelelően képzésben részesültek.
(2)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára meghatározza az említett állomány számára rendelkezésre bocsátandó, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek létszámát és profilját. A profil és az összlétszámok későbbi módosítása tekintetében ugyanezt az eljárást kell alkalmazni. A tagállamok felelőssége, hogy a megadott profilnak megfelelő, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek kinevezésével hozzájáruljanak az állományhoz. Az állománynak magában kell foglalnia a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó olyan személyeket, akik a gyermekvédelem területén különös szakértelemmel rendelkeznek.
(3)Az egyes tagállamoknak a visszaküldési műveletekhez és intervenciókhoz való következő évi hozzájárulását az általuk rendelkezésre bocsátandó, a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek tekintetében az Ügynökség és a tagállamok közötti évenkénti kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásoknak megfelelően a tagállamok az Ügynökség kérésére a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyeket bevetés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen befolyásoló rendkívüli helyzettel szembesülnek. Az Ügynökség ilyen jellegű kérését a tervezett bevetést megelőzően legalább 21 munkanappal, gyorsreagálási visszaküldési intervenció esetében pedig öt munkanappal megelőzően kell elküldeni.
(4)Az Ügynökség kérésre a részt vevő tagállamok rendelkezésére bocsátják a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyeket, hogy azok a tagállamokat képviselve végig nyomon kövessék a visszaküldési művelet és a visszaküldési intervenciók megfelelő végrehajtását. Az Ügynökség gyermekeket érintő visszaküldési művelet esetén a gyermekvédelem területén különös szakértelemmel rendelkező kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyeket bocsát rendelkezésre.
(5)A kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekre a visszaküldési művelet vagy visszaküldési intervenció során továbbra is a küldő tagállamuk fegyelmi előírásai vonatkoznak.
53. cikk
Visszaküldési csapatok
(1)A visszaküldési intervenciók során az Ügynökség egy tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésre visszaküldési csapatokat küldhet ki a migrációkezelést támogató csapatok keretében, illetve szükség szerint kiegészítő technikai és műveleti segítségnyújtást biztosíthat a visszaküldés területén, beleértve azokat az eseteket is, amikor ezek a kihívások nagymértékű vegyes migrációs beáramláshoz vagy tengerből kimentett harmadik országbeli állampolgárok fogadásához kapcsolódnak.
(2)A 41. cikk (2), (3), (4) és (5) bekezdésének, valamint a 44., a 45. és a 46. cikk rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók az európai visszaküldési csapatokra.
54. cikk
Visszaküldési intervenciók
(1)Amennyiben valamely tagállamra teher nehezedik olyan harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére irányuló kötelezettség végrehajtása során, akikkel szemben valamely tagállam kiutasítási határozatot hozott, az Ügynökség saját kezdeményezésére vagy a tagállam kérésére visszaküldési intervenció formájában megfelelő technikai és műveleti segítséget nyújt. Az ilyen intervenciók magukban foglalhatják a visszaküldési csapatok bevetését a fogadó tagállamban, hogy támogatást nyújtsanak a visszaküldési eljárások végrehajtásában és a fogadó tagállamból induló visszaküldési műveletek megszervezésében.
(2)Az Ügynökség a többéves stratégiai szakpolitikai ciklusban meghatározott irányvonalak alapján harmadik országokban is indíthat visszaküldési intervenciókat, amennyiben az adott harmadik ország kiegészítő technikai és műveleti segítségnyújtást kér a visszaküldési tevékenységeihez. Az ilyen intervenciók magukban foglalhatják a visszaküldési csapatok bevetését, hogy technikai és műveleti segítséget nyújtsanak a harmadik ország visszaküldési tevékenységeihez.
(3)Amennyiben egy tagállam sajátos és aránytalan kihívásokkal szembesül olyan harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére irányuló kötelezettsége végrehajtása során, akikkel szemben kiutasítási határozat született, az Ügynökség saját kezdeményezésére vagy a tagállam kérésére gyorsreagálási visszaküldési intervenció formájában megfelelő technikai és műveleti segítséget nyújt. A gyorsreagálási visszaküldési intervenciók magukban foglalhatják a visszaküldési csapatok gyors bevetését a fogadó tagállamban, hogy támogatást nyújtsanak a visszaküldési eljárások végrehajtásában és a fogadó tagállamból induló visszaküldési műveletek megszervezésében.
(4)A visszaküldési intervenció keretében az ügyvezető igazgató a fogadó tagállammal és részt vevő tagállamokkal egyetértésben haladéktalanul kidolgoz egy műveleti tervet. A 39. cikk vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
(5)Az ügyvezető igazgató a lehető legrövidebb időn belül határoz a műveleti tervről, a (2) bekezdésben említett esetben öt munkanapon belül. Az érintett tagállamokat és az igazgatótanácsot azonnal írásban értesíteni kell a határozatról.
(6)Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a saját költségvetéséből finanszírozza vagy társfinanszírozza a visszaküldési intervenciókat.
9. szakasz
Képességek
55. cikk
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata
(1)Az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 főnyi operatív személyzetből álló készenléti alakulata az Ügynökség részét képezi. Ez a készenléti alakulat az alábbi három személyzeti kategóriából áll az I. mellékletben meghatározott éves rendelkezésre állási rendszernek megfelelően:
a)1. kategória: az Ügynökség operatív személyzetének tagjai, akiknek a toborzása a 94. cikk (1) bekezdésével, műveleti területeken való bevetése pedig az 56. cikkel összhangban történik;
b)2. kategória: a tagállamoktól az Ügynökséghez a készenléti alakulat tagjaként hosszú időre kirendelt operatív személyzet; a 57. cikkel összhangban;
c)3. kategória: a tagállamoktól az Ügynökséghez a készenléti alakulat tagjaként az 58. cikkel összhangban rövid idejű bevetésre kirendelt operatív személyzet.
(2)Az Ügynökség az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának tagjait a közös műveletekben, gyorsreagálási határvédelmi műveletekben, visszaküldési intervenciókban, illetve a tagállamokban vagy harmadik országokban folytatott egyéb releváns operatív tevékenységekben részt vevő határigazgatási csapatok, migrációkezelést támogató csapatok és visszaküldési csapatok tagjaként veti be.
(3)A 83. cikkel összhangban az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának minden tagja elláthat határellenőrzési vagy visszaküldési feladatokat, ideértve a vonatkozó nemzeti jogszabályokban meghatározott, illetve az Ügynökség személyzete esetében a II. mellékletnek megfelelő végrehajtási hatásköröket igénylő feladatokat is.
(4)Az ügyvezető igazgató javaslatára, amelyben figyelembe veszi az Ügynökség kockázatelemzését, a sebezhetőségi értékelés eredményeit és a többéves stratégiai szakpolitikai ciklust, valamint a saját személyzetén és a folyamatban lévő kirendeléseken keresztül az Ügynökség rendelkezésére álló létszámok és profilok alapján az igazgatótanács minden év március 31-ig döntést hoz:
a)az operatív személyzet egyes profilok szerinti létszámáról az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatát képező három kategória mindegyikében, a következő évi csapatok megalkotása érdekében;
b)az operatív személyzet tagállamonkénti létszámáról és profiljairól, akiket a következő évben az 57. cikkel összhangban ki kell rendelni az Ügynökséghez és az 58. cikkel összhangban ki kell nevezni;
c)a profilokra vonatkozóan az elkövetkező évekre szóló indikatív többéves tervről, a tagállami hozzájárulások hosszú távú megtervezésének és az Ügynökségben tevékenykedő személyzet toborzásának megkönnyítése érdekében.
(5)A 74. cikk alkalmazásában az Ügynökség kidolgozza és biztosítja az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának harmadik országok területén történő hatékony bevetéséhez szükséges parancsnoklási és ellenőrzési struktúrákat.
(6)Az Ügynökség az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata teljes létszámának maximum 4 %-át kitevő mértékben olyan alkalmazottakat toborozhat, akik feladata, hogy támogatást nyújtsanak a készenléti alakulat létrehozásában, műveleteinek tervezésében és igazgatásában és az Ügynökség saját eszközeinek beszerzésében.
56. cikk
Az Ügynökség személyzete az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatában
(1)Személyzetének tagjaival (1. kategória) az Ügynökség hozzájárul az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához. Ezeket az alkalmazottakat a csapatok valamennyi feladat ellátására és valamennyi hatáskör gyakorlására – ideértve az Ügynökség saját eszközeinek működtetésére vonatkozó feladatot is – felhatalmazott tagjaiként vetik be a műveleti területeken.
(2)A 62. cikk (2) bekezdésével összhangban toborzásukat követően a személyzet új tagjai szükség szerint teljes körű határőrizeti vagy visszaküldéssel kapcsolatos képzésen esnek át az Ügynökség által kidolgozott, és a kiválasztott tagállamokkal megkötött megállapodások alapján ez utóbbiak szakosodott akadémiáiban végrehajtott külön képzési programok keretében. A képzés költségét teljes mértékben az Ügynökség fedezi.
(3)Az Ügynökség biztosítja, hogy személyzetének tagjai a foglalkoztatásuk teljes ideje alatt magas minőségi normák szerint teljesítsék a csapattagokként rájuk háruló feladatokat. A személyzet minden tagja számára megfelelő képzési térképeket kell kidolgozni, amely állandó jelleggel biztosítja a határőrizeti vagy visszaküldéssel kapcsolatos feladatok teljesítéséhez szükséges szakképesítései meglétét.
(4)Az Ügynökség által alkalmazott, határellenőrzési vagy visszaküldési feladatok elvégzésére irányuló képzettséggel nem rendelkező egyéb személyzeti tagok a közös műveletek során kizárólag koordinációs és egyéb kapcsolódó feladatok teljesítésére vethetők be. Ők nem képezik a csapatok részét.
57. cikk
A tagállamok részvétele az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatában
hosszú távú kirendelés révén
(1)A tagállamok az Ügynökséghez csapattagokként kirendelt operatív személyzettel (2. kategória) hozzájárulnak az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának felállításához. Az egyes kirendelések időtartamát a 93. cikk (7) bekezdésével összhangban kell megállapítani. A 61. cikkben említett pénzügyi támogatási rendszer végrehajtásának megkönnyítése érdekében a kirendelés általános szabályként az egyes naptári évek elején veszi kezdetét.
(2)Mindegyik tagállam felelős azért, hogy csapattagokként kirendelt operatív személyzettel folyamatos hozzájárulást biztosítson, a III. melléklettel összhangban.
(3)Az Ügynökséghez kirendelt operatív személyzetnek a csapatok tagjaival megegyező feladatokkal és hatáskörökkel kell rendelkeznie. Az operatív személyzet küldő tagállamának a kirendelő tagállamot kell tekinteni. A kirendelés ideje alatt a kirendelt csapattagok bevetésének helyeiről és időtartamáról az ügyvezető igazgató dönt a műveleti szükségleteknek megfelelően.
(4)Minden év június 30-ig mindegyik tagállam kinevezi a kirendelt operatív személyzetet, az igazgatótanács által az 55. cikk (4) bekezdésének megfelelően a következő évre megállapított létszámokkal és profilokkal összhangban. Az Ügynökség ellenőrizheti, hogy a tagállamok által javasolt operatív személyzet megfelel-e a meghatározott profiloknak és birtokában van-e a szükséges nyelvi készségeknek. Az Ügynökség szeptember 15-ig elfogadja a javasolt jelölteket vagy felkéri a tagállamot, hogy a kirendeléshez javasoljon egy másik jelöltet, amennyiben az előzőekben felterjesztett személy nem tesz eleget az előírt profiloknak, nem rendelkezik a szükséges nyelvi készségekkel, illetve az előző bevetések során kötelezettségszegést követett el vagy megsértette a hatályos szabályokat.
(5)Amennyiben vis maior következtében az operatív személyzet egyik tagja nem rendelhető ki vagy képtelen kirendelésének folytatására, az érintett tagállam egy olyan helyettesítő tagot biztosít az operatív személyzetbe, aki megfelel az előírt profilnak.
58. cikk
A tagállamok részvétele az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatában
rövid távú bevetés révén
(1)Az 57. cikk szerinti kirendelések mellett a tagállam minden év június 30-ig azzal is hozzájárul az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához, hogy határőröket és más releváns szakembereket nevez ki a rövid távú bevetésekre szánt operatív személyzet nemzeti jegyzékébe (3. kategória), a IV. mellékletben megjelölt hozzájárulásokkal, valamint az igazgatótanács által az 55. cikk (4) bekezdésének megfelelően a következő évre megállapított létszámokkal és profilokkal összhangban. A kinevezett operatív személyzet nemzeti jegyzékét továbbítani kell az Ügynökség számára. Az e cikk alapján bevetett személyzettel kapcsolatban felmerülő költségek kifizetése a 46. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban történik.
(2)Mindegyik tagállam felelős azért, hogy a kinevezett operatív személyzetet az Ügynökség kérésére rendelkezésre bocsássa az e cikkben meghatározott megállapodásokkal összhangban. Egy naptári éven belül az operatív személyzet minden egyes tagjának rendelkezésre kell állnia egy legfeljebb 4 hónapos időtartamra.
(3)Az Ügynökség ellenőrizheti, hogy a tagállamok által rövid távú bevetésekre kinevezett operatív személyzet megfelel-e a meghatározott profiloknak, és birtokában van-e a szükséges nyelvi készségeknek. Az Ügynökség kérheti egy tagállamtól, hogy távolítsa el a nemzeti jegyzékből az operatív személyzet valamely tagját, amennyiben az illető nem felel meg az előírt profiloknak, nem rendelkezik a szükséges nyelvi készségekkel, illetve az előző bevetések során kötelezettségszegést követett el vagy megsértette a hatályos szabályokat.
(4)Az Ügynökség minden év július 31-ig kéri a tagállamoktól, hogy biztosítsák a hozzájárulásukat képező operatív személyzeti tagok csatlakozását a következő évi közös műveletekhez. Az egyes bevetések időtartamáról az Ügynökség és a tagállamok között zajló évenkénti kétoldalú tárgyalások során és a közöttük létrejövő megállapodásokban döntenek. Azonban a tagállamok végül bevetés céljából rendelkezésre bocsátják az operatív személyzetet az Ügynökség által kért létszámnak és profiloknak megfelelően.
(5)Amennyiben vis maior következtében az operatív személyzet valamely tagja nem küldhető ki a megállapodásoknak megfelelően, az érintett tagállam gondoskodik helyettesítéséről a jegyzékben szereplő olyan operatív személyzeti tag révén, aki megfelel az előírt profilnak.
(6)Amennyiben fokozódó igény mutatkozik egy folyamatban lévő közös művelet megerősítésére vagy a vonatkozó éves munkaprogramban és az ennek megfelelő évenkénti kétoldalú tárgyalások eredményeiben nem említett új közös művelet elindítása szükséges, akkor az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat a további szükségletekről, az egyes tagállamok által biztosítandó operatív személyzet lehetséges létszámának és profiljainak megjelölésével. Miután az ügyvezető igazgató és a fogadó tagállam megállapodásra jutnak a módosított vagy adott esetben új műveleti tervet illetően, az ügyvezető igazgató hivatalos kérelmet nyújt be az operatív személyzet létszámát és profiljait illetően. A megfelelő csapattagokat a hivatalos kérelemtől számított 20 munkanapon belül mindegyik tagállam rendelkezésre bocsátja.
(7)Amennyiben a kockázatelemzésből vagy bármely elérhető sebezhetőségi értékelésből kitűnik, hogy egy tagállam olyan helyzettel szembesül, ami jelentős hatást fejtene ki a nemzeti feladatai teljesítésére, az adott tagállamnak a IV. mellékletben meghatározott hozzájárulás felét kell biztosítania. Ha egy tagállam ilyen rendkívüli helyzetre hivatkozik, akkor a helyzetről és annak indokairól átfogó írásos tájékoztatásban részesíti az Ügynökséget, és e tájékoztatás tartalmát bele kell foglalni a 65. cikkben említett jelentésbe.
(8)Az egyes műveletekhez kapcsolódó bevetés időtartamát, amely nem lehet 30 napnál rövidebb – kivéve ha annak a műveletnek az időtartama, amelynek a bevetés részét képezi, 30 napnál rövidebb –, a küldő tagállam határozza meg.
59. cikk
Félidős értékelés az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulatának működéséről
(1)Különösen a 65. cikkben említett jelentések alapján a Bizottság 2024. június 31-ig félidős értékelést készít az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának működéséről, a teljes létszám és az összetétel értékelésével. Az értékelésnek figyelembe kell vennie az Ügynökség hozzájárulásaira szánt személyzet alakulását, valamint az egyes tagállamok kapacitásaiban beálló minden olyan jelentős változást, amely hatással van azon képességükre, hogy hozzájáruljanak a készenléti alakulat működéséhez.
(2)Ezt a félidős értékelést szükség esetén az I., III. és IV. mellékletek módosítására vonatkozó megfelelő javaslatok kísérik.
60. cikk
Képviseleti irodák
(1)A fogadó tagállam beleegyezésével az Ügynökség képviseleti irodákat hozhat létre annak területén, hogy megkönnyítse és javítsa az Ügynökség által az adott tagállamban vagy egy szomszédos régióban szervezett műveleti tevékenységek – ideértve a visszaküldésekhez kapcsolódó tevékenységeket is – koordinálását, valamint biztosítsa az Ügynökség emberi és technikai erőforrásainak hatékony kezelését. A képviseleti irodák olyan ideiglenes létesítmények, amelyeket arra az időtartamra hoznak létre, amelyre az Ügynökségnek jelentős operatív tevékenységek adott tagállambeli vagy az érintett szomszédos régióbeli folytatásához szüksége van. Ez az időtartam szükség esetén meghosszabbítható.
(2)Az Ügynökségnek és a képviseleti iroda helye szerinti fogadó tagállamnak törekednie kell azoknak a szükséges intézkedéseknek a meghozatalára, amelyekkel a lehető legjobb feltételek biztosíthatók a képviseleti iroda feladatainak teljesítéséhez.
(3)A képviseleti irodák adott esetben:
a)műveleti és logisztikai segítséget nyújtanak, és biztosítják az Ügynökség érintett műveleti területeken folytatott tevékenységeinek koordinálását;
b)műveleti segítséget nyújtanak a tagállamnak az érintett műveleti területeken;
c)nyomon követik az Ügynökség csapatai által folytatott tevékenységeket, és rendszeresen jelentést tesznek a székhelynek;
d)együttműködnek a fogadó tagállam(ok)kal az Ügynökség által az adott tagállam(ok)ban szervezett operatív tevékenységek gyakorlati végrehajtásához kapcsolódó valamennyi kérdésben, ideértve minden olyan további problémát is, amelyek a szóban forgó tevékenységek során merülhetnek fel;
e)támogatást nyújtanak a 45. cikkben említett koordinációs tisztviselőnek a részt vevő tagállamokkal folytatott együttműködéséhez az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekhez való hozzájárulásukkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, és szükség esetén kapcsolatot tartanak a székhellyel;
f)szükség esetén támogatást nyújtanak a koordinációs tisztviselőnek az Ügynökség csapatai és a fogadó tagállam érintett hatóságai közötti kommunikáció koordinálásában;
g)logisztikai támogatást szerveznek a csapattagok kiküldésével, valamint a technikai eszközök bevetésével és használatával kapcsolatban;
h)biztosítanak minden egyéb logisztikai támogatást a felelősségük alá tartozó műveleti területtel kapcsolatban, az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységek zavartalan lefolytatásának megkönnyítése céljából;
i)segítséget nyújtanak az Ügynökség összekötő tisztviselője számára a felelősségük alá tartozó terület határigazgatásával kapcsolatban felmerülő jelenlegi vagy jövőbeli kihívások azonosításában vagy a visszaküldési vívmányok végrehajtásában, és rendszeresen jelentést tesznek a székhelynek;
j)biztosítják az Ügynökség saját eszközeinek hatékony kezelését az annak tevékenységei által lefedett területeken, ideértve azok esetleges nyilvántartásba vételét, hosszú távú karbantartását és a szükséges logisztikai segítségnyújtást.
(4)A képviseleti irodákat az Ügynökség egy-egy képviselője irányítja, akit az ügyvezető igazgató nevez ki. A képviseleti iroda kinevezett vezetője felügyeli az iroda valamennyi tevékenységét, és egyedüli kapcsolattartó pontként szolgál a székhelyekkel folytatott kommunikációkban.
(5)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára dönt a képviseleti irodák létrehozásáról, összetételéről, időtartamáról és szükség esetén az időtartam esetleges meghosszabbításáról, ennek keretében pedig figyelembe veszi a Bizottság véleményét, valamint annak a tagállamnak a beleegyezését, amelynek területén az adott képvisleti iroda állna. Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező összes tagjának kétharmados többségével határoz.
(6)Az ügyvezető igazgató negyedévente jelentést tesz az igazgatótanácsnak a képviseleti irodák tevékenységeiről. A képviseleti irodák tevékenységeit a 98. cikk (2) bekezdésének 10. pontjában említett éves tevékenységi jelentés egy különálló szakaszában kell bemutatni.
61. cikk
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának felállításához nyújtott pénzügyi támogatás
(1)A tagállamok jogosultak, hogy a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás formájában éves támogatásban részesüljenek az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítéséhez, ezáltal pedig az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának felállításához a III. és IV. mellékleteknek megfelelően nyújtott hozzájárulásuk biztosítása érdekében. A támogatás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 125. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint történik, és az adott év végét követően, illetve a (3) és (4) bekezdés szerint meghatározott feltételek teljesülése esetén fizetik ki. A finanszírozás a (2) bekezdésben meghatározott referenciaösszegre alapul, és összege:
a)a referenciaösszeg 100 %-a megszorozva a III. melléklet szerint évente kirendelendő határőrök és egyéb tisztviselők számával;
b)a referenciaösszeg 30 %-a megszorozva az 58. cikkel összhangban és a IV. mellékletben szereplő korlátozás keretein belül ténylegesen bevetett határőrök és egyéb tisztviselők számával.
(2)Az (1) bekezdésben említett referenciaösszeg megegyezik egy III. besorolási csoport 8. besorolási fokozatának 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott éves alapilletményével – az Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 93. cikkének megfelelően megállapítva –, és az érintett tagállamban érvényes korrekciós együttható alkalmazandó rá.
(3)Az (1) bekezdés a) pontjában említett összeg éves kifizetésére azzal a feltétellel kerül sor, hogy a tagállamok az érintett időszakban új határőrök és egyéb tisztviselők toborzása révén megfelelő mértékben növelik a határőri feladatokat ellátó teljes nemzeti személyzetüket. A jelentéstétel szempontjából lényeges információkat az évenkénti kétoldalú tárgyalások alkalmával kell az Ügynökség rendelkezésére bocsátani, ellenőrzésükre pedig a következő évben kell sort keríteni a sebezhetőségi értékelés útján. Az (1) bekezdés b) pontjában említett összeg éves kifizetésére az 58. cikkel összhangban és a IV. mellékletben szereplő korlátozás keretein belül legkevesebb 4 hónapra ténylegesen bevetett határőrök és egyéb tisztviselők számától függően kerül sor.
(4)A Bizottság a 117. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus révén elfogadja az éves kifizetés módjainak és a (3) bekezdésben rögzített vonatkozó feltételek nyomon követésének részletes szabályait.
62. cikk
Képzés
(1)Az Ügynökség a 9. cikk (4) bekezdésében említett kapacitási ütemterv figyelembevételével – amennyiben rendelkezésre áll –, illetve a tagállamok és adott esetben az EASO és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége megfelelő képzési szervezeteivel együttműködve célzott képzési eszközöket dolgoz ki, ideértve a gyermekek és a más kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek védelmére vonatkozó speciális képzéseket is. Az Ügynökség az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának csapattagjai közé tartozó határőrök, visszaküldési és más releváns szakemberek számára a feladataikkal és hatásköreikkel összefüggő továbbképzéseket biztosít. Az Ügynökség személyzetéhez tartozó szakértők a továbbképzéseknek és gyakorlatoknak az Ügynökség éves munkaprogramjában említett ütemtervével összhangban ezekkel a határőrökkel és egyéb csapattagokkal közösen rendszeres gyakorlatokat tartanak.
(2)Az Ügynökség biztosítja, hogy a személyzet minden olyan tagja, akit azért toboroztak, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának operatív személyzeteként fejtsen ki tevékenységet, az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való első bevetését megelőzően képzésben részesüljön a vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokról, beleértve az alapvető jogokat és a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, valamint adott esetben a kutató-mentő műveleteket. E célból az Ügynökség a kiválasztott tagállamokkal megkötött megállapodások alapján megvalósítja a szükséges képzési programokat az említett tagállamok nemzeti akadémiáin. A képzés költségét teljes mértékben az Ügynökség fedezi.
(3)Az Ügynökség gondoskodik az annak biztosításához szükséges kezdeményezésekről, hogy a tagállamok operatív személyzetének minden tagja, aki részt vesz az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának csapataiban, az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való részvételét megelőzően képzésben részesüljön a vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokról, beleértve az alapvető jogokat és a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, valamint adott esetben a kutató-mentő műveleteket.
(4)Az Ügynökség gondoskodik a szükséges kezdeményezésekről a visszaküldési feladatokban közreműködő, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához és az 52. cikkben említett állományhoz beosztott személyzetnek nyújtott képzés biztosítása érdekében. Az Ügynökség biztosítja, hogy személyzetének és a visszaküldési műveletekben vagy visszaküldési intervenciókban részt vevő személyzetnek az összes tagja az Ügynökség által szervezett operatív tevékenységekben való részvételt megelőzően képzésben részesüljenek a vonatkozó uniós és nemzetközi jogszabályokról, beleértve az alapvető jogokat és a nemzetközi védelemhez való hozzáférést.
(5)Az Ügynökség elkészíti és továbbfejleszti a határőrök képzésének egységes alaptantervét, illetve európai szinten képzést biztosít a tagállamok nemzeti határőreinek oktatói részére, beleértve az alapvető jogokkal, a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel, valamint a vonatkozó tengerjoggal kapcsolatos képzést is. Emellett elkészíti és továbbfejleszti a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzet képzésének egységes tantervét. Az egységes alaptanterv célja a legmagasabb szintű normák és bevált gyakorlatok előmozdítása az uniós határigazgatási és visszaküldési jogszabályok végrehajtása során. Az Ügynökség a konzultatív fórummal és az alapjogi tisztviselővel folytatott konzultációt követően készíti el az egységes alaptanterveket. A tagállamok felhasználják az egységes alaptanterveket a határőreik és a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetük számára biztosított képzés során.
(6)A tagállamok, valamint adott esetben harmadik országok illetékes nemzeti szolgálatainak tisztviselői részére az Ügynökség a külső határok ellenőrzéséhez, illetve a harmadik országbeli állampolgárok visszaküldéséhez kapcsolódó tárgyú további továbbképzési tanfolyamokat és szemináriumokat is biztosít.
(7)Az Ügynökség a tagállamokkal és harmadik országokkal együttműködve képzési tevékenységeket szervezhet a területükön.
(8)Az Ügynökség létrehoz egy csereprogramot, amely lehetővé teszi a csapataiban részt vevő határőrök és az európai visszaküldési intervenciós csapatokban részt vevő személyzet számára, hogy a külföldi tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat megismerve tudást és speciális szakismereteket szerezzenek azáltal, hogy egy, a sajátjukétól különböző tagállamban dolgoznak együtt határőrökkel és a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzettel.
63. cikk
Műszaki eszközök beszerzése vagy bérlése
(1)Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban a közös műveletek, kísérleti projektek, gyorsreagálási határvédelmi műveletek, visszaküldési tevékenységek, többek között visszaküldési műveletek, visszaküldési intervenciók, migrációkezelést támogató csapatok bevetése vagy technikai segítségnyújtási projektek során bevetendő műszaki eszközöket – egyedül vagy valamely tagállammal közös tulajdonosként – beszerezheti vagy bérelheti.
(2)Az ügyvezető igazgató javaslata alapján és a Bizottság kedvező véleményét követően az igazgatótanács meghatározza az Ügynökség saját technikai képességeinek fejlesztésére vonatkozó átfogó többéves stratégiát, az európai integrált határigazgatás többéves stratégiai szakpolitikai ciklusának figyelembevételével, rendelkezésre állása esetén ideértve a 9. cikk (4) bekezdésében említett kapacitási ütemtervet, valamint a többéves pénzügyi keretben e célra elkülönített költségvetési forrásokat.
A stratégiát a beszerzés vagy bérlés ütemezését, a beszerzési tervezést és a kockázatcsökkentést bemutató részletes végrehajtási tervnek kell kísérnie. Ha a stratégia és a terv kidolgozására nem a Bizottság véleménye után kerül sor, akkor az Ügynökség megküldi a Bizottság számára a döntései indoklását. A stratégia elfogadását követően a végrehajtási terv a 98. cikk (2) bekezdésének 10. pontjában említett programozási dokumentum többéves programozási alkotóelemének részévé válik.
(3)Az Ügynökség az ügyvezető igazgatónak az igazgatótanáccsal folytatott konzultációt követő határozata alapján, illetve az alkalmazandó beszerzési szabályokkal összhangban műszaki eszközöket szerezhet be. Az Ügynökség számára jelentős költségekkel járó eszközbeszerzésekre vagy -bérlésekre alapos szükséglet- és költség-haszon elemzést követően kerülhet sor. Az ilyen kiadásoknak szerepelniük kell az Ügynökségnek az igazgatótanács által elfogadott költségvetésében.
(4)Amennyiben az Ügynökség jelentős műszaki eszközöket, például légi járműveket, helikoptereket vagy hajókat szerez be vagy bérel, azt a következő feltételekkel teheti meg:
a)az Ügynökség által történő beszerzés vagy közös tulajdon esetén az Ügynökség megállapodik valamely tagállammal, hogy az a tagállam az alkalmazandó jogszabályaival összhangban gondoskodjon az eszköz nyilvántartásba vételéről;
b)bérlés esetén az eszközt valamely tagállamban nyilvántartásba kell venni.
(5)Az Ügynökség által készített és az igazgatótanács által jóváhagyott mintamegállapodás alapján a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam és az Ügynökség megállapodik az eszközök működőképességét biztosító feltételekről. A közös tulajdonban lévő eszközök esetén a feltételek szabályozzák az eszközök Ügynökség számára való teljes körű rendelkezésre állásának időszakait is, valamint meghatározzák az eszközök használatának szabályait, ideértve a gyorsreagálási határvédelmi műveletek során való gyors bevetésre vonatkozó külön rendelkezéseket is.
(6)Amennyiben az Ügynökség nem rendelkezik a szükséges szakképzett személyzettel, akkor a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam vagy a műszaki eszközök beszállítója biztosítja a szükséges szakértőket és műszaki személyzetet a műszaki eszközök jogi szempontból megfelelő és biztonságos üzemeltetése érdekében. Ilyen esetekben az Ügynökség kizárólagos tulajdonában álló műszaki eszközöket az Ügynökség kérésére a rendelkezésére kell bocsátani, és a nyilvántartásba vétel szerinti tagállam nem hivatkozhat a 64. cikk (8) bekezdésében említett rendkívüli helyzetre.
64. cikk
Műszakieszköz-állomány
(1)Az Ügynökség a műveleti tevékenységének céljára szolgáló, a tagállamok vagy az Ügynökség tulajdonát képező, illetve a tagállamok és az Ügynökség közös tulajdonában lévő eszközökből álló műszakieszköz-állományban található eszközökről központi nyilvántartást hoz létre és vezet.
(2)Az Ügynökség kizárólagos tulajdonában álló eszközöket bevetés céljából bármikor rendelkezésre kell bocsátani a 63. cikk (5) bekezdésében említettek szerint.
(3)Az Ügynökség 50 %-os részesedés feletti közös tulajdonában álló eszközöket bevetés céljából a 64. cikk (5) bekezdésében említettek szerint szintén rendelkezésre kell bocsátani az érintett tagállam és az Ügynökség közötti megállapodással összhangban.
(4)Az Ügynökség biztosítja a műszakieszköz-állományban felsorolt eszközök kompatibilitását és interoperabilitását.
(5)E célból az Ügynökség meghatározza azokat a műszaki szabványokat, amelyeknek az eszközöknek az Ügynökség tevékenységeinek keretében való – szükség szerinti – bevetéshez meg kell felelniük. Az Ügynökség által beszerzendő, annak kizárólagos vagy közös tulajdonában álló eszközöknek és a tagállamok tulajdonában lévő, a műszakieszköz-állományban felsorolt eszközöknek meg kell felelniük e műszaki szabványoknak.
(6)Az ügyvezető igazgató javaslata alapján, amelyben figyelembe veszi az Ügynökség kockázatelemzését és a sebezhetőségi értékelések eredményeit, az igazgatótanács március 31-ig meghatározza az Ügynökség elkövetkező években jelentkező szükségleteinek kielégítéséhez szükséges műszaki eszközök minimális darabszámát, különösen a közös műveleteknek, a migrációkezelést támogató csapatok bevetésének, a gyorsreagálási határvédelmi műveleteknek és a visszaküldési tevékenységeknek, többek között a visszaküldési műveleteknek és a visszaküldési intervencióknak a végrehajtása tekintetében. Az Ügynökség saját eszközeit bele kell foglalni a műszaki eszközök minimális darabszámába. Ugyanennek a határozatnak rögzítenie kell a műszaki eszközök műveleti tevékenységekben való bevetésére vonatkozó szabályokat.
Ha a műszaki eszközök minimális darabszáma elégtelennek bizonyul az említett tevékenységek tekintetében megállapított műveleti terv teljesítéséhez, akkor azt az Ügynökség az indokolt szükségletek, valamint a tagállamokkal történő megállapodás alapján felülvizsgálja.
(7)A műszakieszköz-állomány tartalmazza a műszaki eszközöknek az Ügynökség által szükségesként megállapított minimális darabszámát műszakieszköz-típusonként. A műszakieszköz-állományban felsorolt eszközöket a közös műveletek, migrációkezelést támogató csapatok bevetése, kísérleti projektek, gyorsreagálási határvédelmi műveletek, visszaküldési műveletek és visszaküldési intervenciók során vetik be.
(8)A műszakieszköz-állomány magában foglal egy gyorsreagálásúeszköz-állományt, amely korlátozott darabszámú, az esetleges gyorsreagálási határvédelmi műveletekhez szükséges eszközt tartalmaz. A tagállamok ezen gyorsreagálásúeszköz-állományhoz való hozzájárulását a (8) bekezdésben említett évenkénti kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. Az ezen állományra vonatkozó jegyzékben szereplő eszközök tekintetében a tagállamok nem hivatkozhatnak a (8) bekezdésben említett rendkívüli helyzetre.
Az e jegyzékben szereplő eszközöket a lehető leghamarabb, de legkésőbb 10 nappal a műveleti terv elfogadását követően ki kell küldeni a bevetési célpontra.
Az Ügynökség a 63. cikk (1) bekezdésében említett, rendelkezésére álló eszközökkel járul hozzá ehhez az állományhoz.
(9)A tagállamok hozzájárulnak a műszakieszköz-állományhoz. A tagállamok részéről az állományhoz tett hozzájárulásokat, valamint a műszaki eszközök meghatározott műveletekhez való bevetését az Ügynökség és a tagállamok közötti évenkénti kétoldalú tárgyalások és megállapodások alapján kell megtervezni. E megállapodásokkal összhangban, valamint amennyiben az eszköz egy adott évre előírt minimális darabszámú műszaki eszköz részét képezi, a tagállamok – az Ügynökség megkeresésére – műszaki eszközeiket bevetés céljából rendelkezésre bocsátják, kivéve, ha a nemzeti feladatok ellátását jelentősen érintő rendkívüli helyzettel szembesülnek. Amennyiben a tagállam ilyen rendkívüli helyzetre hivatkozik, írásban átfogó indokolást és tájékoztatást kell nyújtania a helyzetről az Ügynökségnek, amelynek tartalmát bele kell foglalni a (13) bekezdésben említett jelentésbe. Az Ügynökség megkeresését a jelentősebb műszaki eszközök esetében legalább 45 nappal, az egyéb eszközök esetében pedig 30 nappal a tervezett bevetés előtt kell elküldeni. A műszakieszköz-állományhoz való hozzájárulásokat évente felülvizsgálják.
(10)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára évente meghatározza a műszaki eszközökre vonatkozó szabályokat, beleértve a műszaki eszközök minimálisan szükséges, típusonként összesített darabszámát, a bevetési feltételeket, valamint a költségek visszatérítését, továbbá a gyorsreagálású eszközállományhoz szükséges műszaki eszközök korlátozott darabszámát. Költségvetési okokból ezt a döntést az igazgatótanácsnak minden év március 31-éig kell meghoznia.
(11)Amennyiben gyorsreagálási határvédelmi műveletre kerül sor, a 40. cikk (11) bekezdése megfelelően alkalmazandó.
(12)Ha egy közös művelethez vagy gyorsreagálási határvédelmi művelethez szükséges műszaki eszközök tekintetében váratlan igények jelentkeznek a műszaki eszközök minimális darabszámának rögzítését követően, és ezek az igények nem teljesíthetők a műszakieszköz-állományból vagy a gyorsreagálású eszközállományból, a tagállamok – amennyiben lehetséges – eseti alapon bevetés céljából az Ügynökség megkeresése alapján rendelkezésre bocsátják a szükséges műszaki eszközöket.
(13)Az ügyvezető igazgató rendszeresen jelentést tesz az igazgatótanácsnak a műszakieszköz-állomány részét képező eszközök összetételéről és bevetéséről. Amennyiben az állományhoz megkövetelt műszaki eszközök minimális darabszámát nem érik el, az ügyvezető igazgató haladéktalanul tájékoztatja az igazgatótanácsot. Az igazgatótanács sürgősen döntést hoz a műszaki eszközök bevetésének elsőbbségi rendjéről, és a megállapított hiány orvoslása érdekében megteszi a megfelelő lépéseket. Az igazgatótanács tájékoztatja a Bizottságot a megállapított hiányról és az általa megtett lépésekről. A Bizottság ezt követően – saját értékelésével együtt – tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(14)A tagállamok a műszakieszköz-állományban nyilvántartásba veszik az 515/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Belső Biztonsági Alap egyedi intézkedéseinek keretében vagy adott esetben az Ügynökség műveleti képességének növelése érdekében a tagállamok számára rendelkezésre bocsátott bármely más uniós finanszírozás keretében vásárolt valamennyi közlekedési eszközt és működést támogató eszközt. Ezek a műszaki eszközök az adott évre előírt minimális darabszámú műszaki eszköz részét képezik.
A tagállamok a Belső Biztonsági Alap egyedi intézkedéseinek keretében vagy bármely más uniós finanszírozás keretében társfinanszírozott műszaki eszközöket bevetés céljából az évenkénti kétoldalú tárgyalások során megfogalmazott kérésre az Ügynökség rendelkezésére bocsátják. Minden eszközt legalább 5 hónapos időtartamra kell rendelkezésre bocsátani. Az e rendelet 40. vagy 43. cikkében említett művelet esetében a tagállam nem hivatkozhat az e cikk (8) bekezdésében említett rendkívüli helyzetre.
(15)Az Ügynökség a következőképpen vezeti a műszakieszköz-állományra vonatkozó nyilvántartást:
a)eszköztípus és művelettípus szerinti besorolás;
b)tulajdonos (tagállam, Ügynökség, egyéb) szerinti besorolás;
c)a megkövetelt eszközök összesített darabszáma;
d)adott esetben személyzeti igények;
e)egyéb információk, például nyilvántartási adatok, szállítási és karbantartási előírások, az alkalmazandó nemzeti kiviteli rendszerek, technikai utasítások, illetve az eszköz helyes használatára vonatkozó egyéb információk.
f)annak feltüntetése, hogy egy eszköz uniós támogatásból lett-e finanszírozva.
(16)Az Ügynökség 100 %-ban finanszírozza azon műszaki eszközök bevetését, amelyek egy adott tagállam által egy adott év tekintetében biztosított minimális darabszámú műszaki eszköz részét képezik. A minimális darabszámú műszaki eszközök körébe nem tartozó műszaki eszközök bevetését az Ügynökség a támogatható kiadások legfeljebb 100 %-áig társfinanszírozza, figyelembe véve az ilyen műszaki eszközöket bevető tagállamok sajátos körülményeit.
65. cikk
Jelentéstétel az Ügynökség képességeiről
(1)Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács éves jelentést fogad el az 52., 56., 57., 58. 63. és 64. cikkek végrehajtásáról, és megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.
(2)A jelentés különösen az alábbiakat tartalmazza:
a)az egyes tagállamok azon vállalását, hogy az operatív személyzet hány tagját bocsátják az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának és a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyekből álló állomány rendelkezésére;
b)az Ügynökség azon vállalását, hogy az operatív személyzet hány tagját bocsátja az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának rendelkezésére;
c)az előző évben az egyes tagállamok által az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatából bevetett operatív személyzet létszámát, profilokra lebontva;
d)az egyes tagállamok és az Ügynökség azon vállalását, hogy hány műszaki eszközzel járulnak hozzá a műszakieszköz-állományhoz;
e)az előző évben az egyes tagállamok és az Ügynökség által a műszakieszköz-állományból bevetett műszaki eszközök számát, különös tekintettel
f)a gyorsreagálású eszközállományhoz kapcsolódó vállalásokra és bevetésekre;
g)az Ügynökség saját humán és technikai képességeinek alakulását.
(3)A jelentés felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek az előző évben az 58. cikk (7) bekezdésében és a 64. cikk (8) bekezdésében említett rendkívüli helyzetre hivatkoztak, és tartalmazza az érintett tagállamok által megjelölt indokokat és információkat.
(4)Az átláthatóság biztosítása érdekében az igazgatótanácsot negyedévente tájékoztatni kell a (2) bekezdésben megjelölt elemekről a folyó évre vonatkozóan.
66. cikk
Kutatás és innováció
(1)Az Ügynökség proaktívan figyelemmel kíséri és elősegíti az európai integrált határigazgatás szempontjából releváns kutatási és innovációs tevékenységeket, ideértve a fejlett megfigyelési technológiák alkalmazását is, a 9. cikk (4) bekezdésében említett kapacitási ütemterv figyelembevételével. Az Ügynökség e kutatás eredményeit az 50. cikkel összhangban továbbítja az Európai Parlamentnek, a tagállamoknak és a Bizottságnak. Az Ügynökség adott esetben felhasználhatja ezeket az eredményeket a közös műveletek, a gyorsreagálási határvédelmi műveletek, a visszaküldési műveletek és visszaküldési intervenciók során.
(2)Az Ügynökség a 9. cikk (4) bekezdésében említett kapacitási ütemterv figyelembevételével támogatást nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a kulcsfontosságú kutatási témák azonosításában. Az Ügynökség segítséget nyújt a tagállamoknak és a Bizottságnak a vonatkozó uniós kutatási és innovációs keretprogramok meghatározásában és végrehajtásában.
(3)Az Ügynökség végrehajtja a kutatási és innovációs keretprogram határbiztonsághoz kapcsolódó részeit. E célból, és amennyiben a Bizottság az Ügynökségre ruházta a megfelelő határköröket, az Ügynökség feladatai a következők:
a)a Bizottság által elfogadott megfelelő munkaprogramok alapján irányítja a programvégrehajtás egyes szakaszait, továbbá konkrét projektek egyes szakaszait a teljes projektciklus során;
b)elfogadja a bevételekkel és a kiadásokkal kapcsolatos, a költségvetés végrehajtását szolgáló jogi eszközöket, továbbá elvégzi a program igazgatásához szükséges műveleteket;
c)támogatást nyújt a programvégrehajtáshoz.
(4)Az Ügynökség kísérleti projekteket tervezhet és hajthat végre az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben.
67. cikk
A tervek kidolgozása
(1)A határigazgatással és visszaküldéssel kapcsolatos 9. cikkben említett integrált tervezés részét képező tervek kidolgozása a (2), (3) és (4) bekezdésekkel összhangban történik.
(2)A tagállamok és az Ügynökség a határigazgatással és a visszaküldésekkel kapcsolatos műveleti terveket dolgoznak ki. A magas és kritikus hatásszintű határszakaszokhoz kapcsolódó műveleti terveket a tagállamok a szomszédos tagállamokkal és az Ügynökséggel együttműködésben dolgozzák ki. Az Ügynökség tevékenységeit illetően a következő évre szóló operatív tervezést a 100. cikkben említett egységes programozási dokumentum mellékletében és az egyes konkrét operatív műveletekre vonatkozóan külön kell meghatározni, a 39. cikkben és a 75. cikk (3) bekezdésében említett műveleti terv révén.
(3)A tagállamok vészhelyzeti tervet fogadnak el a határaik igazgatására és a visszaküldésre vonatkozóan. A nemzeti integrált határigazgatási stratégiával összhangban a vészhelyzeti tervek leírják a képességek esetleges megerősítéséhez szükséges valamennyi intézkedést és erőforrást, ideértve a logisztikát, valamint a nemzeti szintről érkező és az Ügynökség által nyújtott támogatást is.
A kapcsolódó forgatókönyveket és a vészhelyzeti tervek azon részeit, amelyekhez az Európai Határ- és Parti Őrség által nyújtott további támogatásra van szükség, minden egyes tagállam és az Ügynökség közösen állítja össze, a szomszédos tagállamokkal együttműködésben.
(4)A tagállamok a határigazgatásra és a visszaküldésre vonatkozóan képességfejlesztési tervet fogadnak el, a nemzeti integrált határigazgatási stratégiájukkal összhangban. A képességfejlesztési terv leírja az előirányzott forgatókönyvet, valamint a határigazgatással és visszaküldéssel kapcsolatos nemzeti képességek ennek nyomán bekövetkező közép- és hosszú távú alakulását.
A nemzeti képességfejlesztési terv különösen kitér a határőrök és visszaküldési szakemberek toborzási és képzési politikájára, az eszközök beszerzésére és karbantartására, a szükséges kutatási és fejlesztési tevékenységekre és a kapcsolódó pénzügyi szempontokra.
(5)Az Ügyészség összeállítja a nemzeti képességfejlesztési tervek összefoglalóját, valamint kidolgozza a 63. cikkben említett ügynökségi eszközök beszerzésének többéves stratégiáját és az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatát alkotó profilok többéves tervezését.
Az Ügyészség megosztja ezt az összefoglalót a tagállamokkal és a Bizottsággal, a képességfejlesztési tervek által lefedett különböző területeken jelentkező esetleges szinergiák és együttműködési lehetőségek azonosítása érdekében, ideértve a közös közbeszerzést is. Az azonosított szinergiák alapján az Ügynökség felkérheti a tagállamokat, hogy vegyenek részt együttműködést célzó fellépésekben.
(6)Az ügyvezető igazgató a nemzeti képességfejlesztési tervek összefoglalója alapján javaslatot tesz a 9. cikk (4) bekezdésében említett képességfejlesztési ütemtervre, figyelembe véve többek között a kockázatelemzés és a 33. cikkel összhangban elvégzett sebezhetőségi értékelések eredményeit, valamint az Ügynökség saját többéves terveit.
(7)Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács elfogadja a (2) bekezdésben említett forgatókönyvek, valamint a (3), (4) és (5) bekezdésekben említett tervek módszertanát és kidolgozási eljárását.
10. szakasz
Az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS)
68. cikk
Az ETIAS Központi Egység létrehozása
(1)Létrejön az ETIAS Központi Egység.
(2)Az Ügynökség biztosítja az [Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról szóló rendelet].”] 7. cikkében említett ETIAS Központi Egység létrehozását és működését.
11. szakasz
Együttműködés
1. alszakasz
Együttműködés az EU-n belül
69. cikk
Az Ügynökség együttműködése az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal, ügynökségekkel és a nemzetközi szervezetekkel
(1)Az Ügynökség a vonatkozó jogi kereteken belül együttműködik az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, valamint a nemzetközi szervezetekkel, és hasznosítja az EUROSUR keretében rendelkezésre álló meglévő információkat, képességeket és rendszereket.
Az (1) bekezdéssel összhangban az Ügynökség különösen a következőkkel működik egyik:
a)a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat;
b)az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol);
c)az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége;
d)az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége;
e)az Eurojust;
f)az Európai Unió Műholdközpontja;
g)az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal;
h)a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség;
i)az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség és a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 677/2011/EU rendelet által létrehozott hálózatkezelő;
j)a tengeri elemző és műveleti központ kábítószerekkel foglalkozó részlege (MAOC-N);
k)a közös biztonság- és védelempolitika missziói és műveletei.
(2)Az (1) bekezdésben említett együttműködésre az (1) bekezdésben említett szervezetekkel kötött munkamegállapodások keretében kerül sor. Ezeket a munkamegállapodásokat a Bizottságnak előzetesen jóvá kell hagynia. Az Ügynökség minden esetben tájékoztatja az Európai Parlamentet az ilyen megállapodásokról.
(3)A minősített adatok kezelésére vonatkozóan e megállapodások úgy rendelkeznek, hogy az érintett uniós szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek, valamint nemzetközi szervezetnek az Ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak kell megfelelnie. A megállapodás megkötése előtt értékelő látogatásra kell sort keríteni, és a Bizottságot tájékoztatni kell az értékelő látogatás eredményéről.
(4)Az e rendelet szerinti tevékenységek végzése során az Ügynökség együttműködik a Bizottsággal, valamint adott esetben a tagállamokkal és az Európai Külügyi Szolgálattal. Noha ez e rendelet hatályán kívül esik, az Ügynökség a vámterülettel összefüggő tevékenységek tekintetében is ilyen együttműködést folytat, beleértve a kockázatkezelést is, amennyiben ezek a tevékenységek feltehetően támogatják egymást. Ez az együttműködés nem érinti a Bizottság, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a tagállamok meglévő hatásköreit.
(5)Az (1) bekezdésben említett uniós intézmények, szervek, hivatalok, ügynökségek és nemzetközi szervezetek az Ügynökségtől kapott információkat csak a hatáskörük korlátain belül használhatják fel, tiszteletben tartva az alapvető jogokat, ideértve az adatvédelmi követelményeket is. Az Ügynökség által kezelt személyes adatok továbbítását vagy egyéb módon történő átadását más uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek számára a személyes adatok cseréjére vonatkozó külön munkamegállapodások szabályozzák, és ezen adattovábbításhoz vagy átadáshoz az európai adatvédelmi biztos előzetes hozzájárulása szükséges. A személyes adatok Ügynökség általi továbbításának a 87–90. cikkben rögzített adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban kell történnie. A minősített adatok kezelésére vonatkozóan e megállapodásoknak rendelkezniük kell arról, hogy az érintett uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak, ügynökségnek, vagy a nemzetközi szervezetnek az Ügynökség által alkalmazottakkal egyenértékű biztonsági szabályoknak és normáknak kell megfelelnie.
(6)Az Ügynökség és a (2) bekezdésben említett uniós szervek, hivatalok és ügynökségek, valamint nemzetközi szervezetek közötti információcseréhez a 14. cikkben említett kommunikációs hálózatot, illetve egyéb olyan akkreditált információcsere-rendszereket kell igénybe venni, amelyek teljesítik az információk hozzáférhetőségére, bizalmas kezelésére és integritására vonatkozóan előírt kritériumokat.
70. cikk
Európai együttműködés a parti őrségi feladatok terén
(1)Az EUROSUR sérelme nélkül az Ügynökség az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel együttműködve támogatja a nemzeti hatóságokat a parti őrségi feladatok nemzeti, uniós és adott esetben nemzetközi szinten történő elvégzésében az alábbiak révén:
a)a hajózási adatszolgáltatási rendszerekben és az említett Ügynökségek, illetve a Hivatal által üzemeltetett vagy az általuk hozzáférhető más információs rendszerekben rendelkezésre álló információk megosztása, összevonása és elemzése az egyes Ügynökségekre, illetve a Hivatalra vonatkozó jogalapokkal összhangban és a tagállamok adatok feletti rendelkezési jogának sérelme nélkül;
b)a legkorszerűbb technológián alapuló felügyeleti és kommunikációs szolgáltatások nyújtása, ideértve a világűrbe telepített és a földi infrastruktúrát és a bármilyen platformra telepített érzékelőket is;
c)kapacitásépítés iránymutatások és ajánlások kidolgozása és bevált gyakorlatok megállapítása, valamint a személyzet képzésének és cseréjének biztosítása révén;
d)a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos információcsere és együttműködés fokozása, többek között a tengerészeti területen fennálló műveleti kihívások és felmerülő kockázatok elemzése révén;
e)kapacitások megosztása többcélú műveletek tervezése és végrehajtása révén, valamint az eszközök és más kapacitások megosztása által, amennyiben ezeket a tevékenységeket az említett Ügynökségek, illetve a Hivatal koordinálják és azokhoz az érintett tagállamok illetékes hatóságai hozzájárultak.
(2)Az Ügynökség, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség között a parti őrségi feladatok terén folytatott együttműködés pontos módjait munkamegállapodás keretében kell meghatározni megbízatásukkal és az Ügynökségekre, illetve a Hivatalra vonatkozó pénzügyi szabályokkal összhangban. E megállapodást jóvá kell hagynia az Ügynökség igazgatótanácsának, valamint az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal igazgatási tanácsának.
(3)A Bizottság a tagállamokkal, az Ügynökséggel, az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal szoros együttműködésben hozzáférhetővé tesz egy gyakorlati kézikönyvet a parti őrségi feladatok ellátásában való európai együttműködésről. Az említett kézikönyv információcserére vonatkozó iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat tartalmaz. A Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el, a 117. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban.
71. cikk
Együttműködés Írországgal és az Egyesült Királysággal
(1)Az Ügynökség elősegíti a tagállamok, valamint Írország és az Egyesült Királyság között meghatározott tevékenységek során folytatott műveleti együttműködést.
(2)Az EUROSUR alkalmazásában az Írországgal és az Egyesült Királysággal folytatott információcsere és együttműködés az Írország vagy az Egyesült Királyság és egy vagy több szomszédos tagállam közötti két- vagy többoldalú megállapodások alapján vagy az e megállapodások értelmében létrehozott regionális hálózatokon keresztül történhet. Az EUROSUR-on belül Írország és az Egyesült Királyság megfelelő hatóságaival folytatott információcsere tekintetében a tagállamok nemzeti koordinációs központjai szolgálnak kapcsolattartó pontokként.
(3)A (2) bekezdésben említett megállapodásoknak a tagállamok nemzeti koordinációs központjai és Írország vagy az Egyesült Királyság megfelelő hatóságai közötti következő információcserére kell korlátozódniuk:
a)a tagállamok nemzeti helyzetképében foglalt azon információk, amelyeket a tagállamok az európai helyzetkép kialakítása érdekében megküldtek az Ügynökség számára;
b)az Írország és az Egyesült Királyság által gyűjtött, az európai helyzetkép elkészítésének szempontjából lényeges információk;
c)a 26. cikk (5) bekezdésében említett információk.
(4)Az EUROSUR-ral összefüggésben az Ügynökség vagy valamely olyan tagállam által nyújtott információk, amely a (2) bekezdésben említett megállapodásnak nem részese, az Ügynökség vagy az adott tagállam előzetes hozzájárulása nélkül Írországgal vagy az Egyesült Királysággal nem oszthatók meg. Az információ Írországgal vagy az Egyesült Királysággal való megosztásának elutasítása kötelező erejű az Ügynökségre és a tagállamokra.
(5)Tilos az ezen cikk alapján kicserélt információk harmadik országok vagy harmadik felek számára való továbbítása vagy másfajta közlése.
(6)A (2) bekezdésben említett megállapodások rendelkeznek Írországnak és az Egyesült Királyságnak az érintett megállapodások végrehajtásában való részvétele kapcsán felmerülő pénzügyi vonzatokról is.
(7)Az Ügynökség által a 10. cikk (1) bekezdésének 12., 13. és 15. pontja alapján nyújtandó támogatás kiterjed a tagállamok olyan visszaküldési műveleteinek megszervezésére is, amelyekben Írország vagy az Egyesült Királyság szintén részt vesz.
(8)E rendelet Gibraltár határaira való alkalmazását addig az időpontig fel kell függeszteni, amíg megállapodás születik a személyeknek a külső határokon való átlépésére vonatkozó intézkedések alkalmazási köréről.
2. alszakasz
Együttműködés harmadik országokkal
72. cikk
Együttműködés harmadik országokkal
(1)A 3. cikk g) pontjával összhangban a tagállamok és az Ügynökség együttműködést folytat harmadik országokkal az integrált határigazgatás és migrációs politika céljából, ideértve a visszaküldéseket is.
(2)A 8. cikk (4) bekezdésével összhangban meghatározott politikai prioritások alapján az Ügynökség technikai és műveleti segítséget nyújt a harmadik országoknak az Unió külügyi politikájának keretei között, ideértve az alapjogok védelmét és a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elvét.
(3)Az Ügynökség és a tagállamok kötelesek betartani az uniós jogot, beleértve az uniós vívmányok részét képező szabályokat és előírásokat is, akkor is, ha a harmadik országokkal folytatott együttműködésre az utóbbiak területén kerül sor.
73. cikk
A tagállamok együttműködése harmadik országokkal
(1)E rendelet alkalmazásában a tagállamok műveleti szinten a továbbiakban is együttműködhetnek és információt cserélhetnek egy vagy több harmadik országgal. Az ilyen együttműködésre és információcserére két- vagy többoldalú megállapodások alapján vagy az ezen megállapodások értelmében létrehozott regionális hálózatokon keresztül kerül sor.
(2)Az (1) bekezdésben említett két- vagy többoldalú megállapodások megkötésekor a tagállamok a 76. cikkel összhangban az EUROSUR keretében történő információcserére és együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket foglalnak.
(3)Az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak meg kell felelniük az alapvető jogokra és a nemzetközi védelemre vonatkozó uniós és nemzetközi jognak, ideértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az emberi jogok európai egyezményét és a menekültek helyzetére vonatkozó egyezményt, különösen a visszaküldés tilalmát (non-refoulement) illetően. Az ilyen megállapodások végrehajtásakor a 8. cikkre is tekintettel a tagállamok folyamatosan értékelik és figyelembe veszik a harmadik országban uralkodó általános helyzetet.
74. cikk
Az Ügynökség és a harmadik országok közötti együttműködés
(1)Az Ügynökség a feladatai ellátásához szükséges mértékben együttműködhet a harmadik országok e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben illetékes hatóságaival.
(2)Az együttműködés során az Ügynökség az Unió – többek között az alapvető jogok védelmének és a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elve vonatkozásában is – külügyi politikájának keretében jár el, az Unió küldöttségeinek és adott esetben a KBVP missziók és műveletek támogatásával és ezekkel összehangolt módon.
(3)Az Uniónak jogállásról szóló megállapodást kell kötnie a harmadik országgal, amennyiben szükség van az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának keretébe tartozó határigazgatási és visszaküldési csapatok bevetésére az adott harmadik országban, ahol a csapat tagjai végrehajtási hatáskörökkel rendelkeznek majd. Ez a jogállásról szóló megállapodás a fellépések végrehajtásához szükséges valamennyi szempontot szabályozza. A megállapodás így különösen meghatározza a művelet hatókörét, valamint a csapatok tagjainak polgári jogi és büntetőjogi felelősségét, feladatait és hatásköreit. A jogállásról szóló megállapodásnak biztosítania kell az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását e műveletek során.
(4)Az Ügynökség továbbá adott esetben az ezen hatóságokkal kötött munkamegállapodások keretében az uniós joggal és szakpolitikákkal összhangban jár el, a 77. cikk (6) bekezdésének megfelelően. E munkamegállapodások pontosítják az együttműködés hatókörét, jellegét és célját, az operatív együttműködés irányítására vonatkoznak, és olyan rendelkezéseket tartalmazhatnak, amelyek a 75. cikk (3) bekezdésével összhangban a nem minősített érzékeny információk EUROSUR keretében történő cseréjét és az EUROSUR keretében megvalósuló együttműködést szabályozzák. A minősített információk cseréjére vonatkozó valamennyi munkamegállapodást a 77. cikk (6) bekezdésével összhangban kell megkötni. Az Ügynökség betartja az uniós jogot, beleértve az uniós vívmányok részét képező szabályokat és előírásokat is.
(5)Az Ügynökség az Unió külügyi politikájának keretében és az e rendelet hatálya alá tartozó ügyek tekintetében hozzájárul az Unió által harmadik országokkal kötött nemzetközi megállapodások és jogilag nem kötelező erejű, visszaküldésre vonatkozó megállapodások végrehajtásához.
(6)Az Ügynökség – a harmadik országokban és a harmadik országokkal kapcsolatban őt támogató, megfelelő jogi eszközök rendelkezéseivel összhangban – uniós finanszírozásban részesülhet. Az Ügynökség a rá alkalmazandó pénzügyi szabályokkal összhangban technikai segítségnyújtási projekteket indíthat és finanszírozhat harmadik országokban az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben.
(7)Az Ügynökség tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cikk alapján végzett tevékenységekről.
(8)Éves jelentéseiben az Ügynökség értékeli a harmadik országokkal folytatott együttműködést.
75. cikk
Az Ügynökség által harmadik országoknak nyújtott technikai és műveleti segítség
(1)A 72. cikk (3) bekezdésének rendelkezései szerint a fokozottabb technikai és műveleti segítségnyújtást igénylő helyzetekben az Ügynökség koordinálhatja a tagállamok és a harmadik országok közötti operatív együttműködést, és az európai integrált határigazgatás keretében műveleti segítséget nyújthat harmadik országoknak.
(2)Az Ügynökségnek lehetősége van arra, hogy egy harmadik ország külső határain intézkedéseket hajtson végre, az adott harmadik ország egyetértésével, ezen harmadik ország területén is.
(3)A műveletek elvégzése az Ügynökség és az érintett harmadik ország által elfogadott műveleti terv alapján történik. Ha a műveletekre a harmadik ország és egy vagy több tagállam közös határán kerül sor, akkor a műveleti tervet a műveleti területtel határos tagállamnak vagy tagállamoknak is el kell fogadniuk. A műveleti tervek az EUROSUR keretében a 76. cikkel összhangban történő információcserére és együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket is magukban foglalhatnak. Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatát alkotó tagok 55–58. cikkek szerinti bevetésének sérelme nélkül a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a harmadik országok területén zajló közös műveletekben.
(4)Az Ügynökség segítséget nyújthat a harmadik országok visszaküldési műveleteihez, és biztosíthatja azoknak a visszaküldési műveleteknek a koordinálását vagy szervezését, amelyek keretében egy bizonyos számú visszatérésre kötelezett személyt küldenek vissza az adott harmadik országból egy másik harmadik országba. Az ilyen visszaküldési műveletek szervezése történhet egy vagy több tagállam részvételével („vegyes visszaküldési műveletek”) vagy nemzeti visszaküldési műveletek formájában, különösen amikor ezt az Unió illegális migrációra vonatkozó politikájában meghatározott prioritások indokolják. A részt vevő tagállamoknak és az Ügynökségnek a teljes kitoloncolási művelet során biztosítaniuk kell az alapvető jogok és a kényszerítő eszközök arányos alkalmazására vonatkozó elv tiszteletben tartását, nevezetesen a kitoloncolás végrehajtásának felügyeletét ellátó személyek és harmadik országbeli kitoloncolást végrehajtó hatósági kísérők jelenléte révén.
76. cikk
Harmadik országokkal történő információcsere az EUROSUR keretében
(1)Az EUROSUR keretében harmadik országokkal történő információcsere és együttműködés céljából a tagállamok nemzeti koordinációs központjai és adott esetben az Ügynökség szolgálnak kapcsolattartó pontként.
(2)Az EUROSUR keretében történő információcserére vonatkozó, a 72. cikk (2) bekezdésében említett rendelkezéseknek részletezniük kell az alábbiakat:
a)a harmadik országokkal megosztott egyedi helyzetképek;
b)a harmadik országoktól származó adatok, amelyek megoszthatók az európai helyzetképben, és az ilyen adatok megosztására vonatkozó eljárások;
c)azok az eljárások és feltételek, amelyek alapján EUROSUR fúziós szolgáltatások nyújthatók harmadik országok hatóságai számára;
d)a harmadik országok megfigyelőivel az EUROSUR céljából folytatott együttműködés és információcsere módjai.
(3)Az EUROSUR-ral összefüggésben az Ügynökség vagy valamely olyan tagállam által nyújtott információk, amely a 73. cikk (1) bekezdésben említett megállapodásnak nem részese, az Ügynökség vagy az adott tagállam előzetes hozzájárulása nélkül az adott megállapodás alapján harmadik országokkal nem oszthatók meg. A hozzájárulás hiányában a Ügynökség és a tagállamok kötelesek megtagadni az információ az érintett harmadik országgal való megosztását.
77. cikk
A Bizottság szerepe a harmadik országokkal folytatott együttműködés tekintetében
(1)A Bizottság az EUMSZ 218. cikke (3) bekezdésével összhangban lefolytatja a 74. cikk (3) bekezdésében említett jogállásról szóló megállapodással kapcsolatos tárgyalásokat.
(2)A Bizottság a tagállamokkal és az Ügynökséggel való egyeztetést követően kidolgozza a 71. cikk (2) bekezdésében és a 73. cikkben említett két- és többoldalú megállapodások modellrendelkezéseit, az EUROSUR keretében a 76. cikk (2) bekezdésével összhangban történő információcserére vonatkozóan.
A Bizottság az Ügynökséggel való egyeztetést követően kidolgozza a 74. cikkben említett munkamegállapodások modelljét.
(3)Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 73. cikk (1) bekezdésében említett meglévő két- és többoldalú megállapodásokról, és a Bizottság megvizsgálja, hogy ezek rendelkezései összhangban vannak-e a jelen rendelettel.
(4)A 73. cikk (1) bekezdésében említett új két- vagy többoldalú megállapodások megkötése előtt az érintett tagállam(ok) értesíti(k) a Bizottságot, amely megvizsgálja, hogy a megállapodások rendelkezései összhangban vannak-e a jelen rendelettel, és megfelelő tájékoztatásban részesíti a tagállamot.
(5)Egy új megállapodás megkötését követően az érintett tagállam megküldi a megállapodást a Bizottságnak, amely tájékoztatja erről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és az Ügynökséget.
(6)Mielőtt harmadik felekkel vagy harmadik országokkal bármilyen munkamegállapodás megkötésére kerülne sor, az Ügynökség megküldi azokat a Bizottságnak, amelynek előzetes beleegyezését kell adnia. A munkamegállapodások megkötését követően az Ügynökség megküldi azokat a Bizottságnak, amely tájékoztatja erről az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(7)Az Ügynökség megküldi a Bizottságnak a 75. cikk (3) bekezdésében említett műveleti terveket. Az összekötő tisztviselők 78. cikknek megfelelő kiküldéséről szóló határozathoz a Bizottság előzetes véleménye szükséges. Az Európai Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell ezekről a tevékenységekről.
78. cikk
Az Ügynökség összekötő tisztviselői a harmadik országokban
(1)Az Ügynökség kiküldhet harmadik országokba a személyzetébe tartozó szakértőket összekötő tisztviselőként, akik feladataik ellátása során a lehető legmagasabb szintű védelemben részesülnek. Az összekötő tisztviselők a tagállamok és az Unió bevándorlási összekötő tisztviselői és biztonsági szakértői helyi vagy regionális együttműködési hálózatainak, köztük a 377/2004/EK tanácsi rendelet alapján létrehozott hálózatnak a részét képezik. Az igazgatótanács határozata alapján az Ügynökség konkrét összekötő tisztviselői profilokat határozhat meg – mint a visszaküldési összekötő tisztviselő –, az érintett harmadik országgal kapcsolatos műveleti igényektől függően.
(2)Az Unió külügyi politikájának keretében összekötő tisztviselőket elsődlegesen azokba a harmadik országokba kell kiküldeni, amelyek – kockázatelemzés alapján – az illegális bevándorlás vonatkozásában származási vagy tranzitországnak minősülnek. Az Ügynökség viszonossági alapon az adott harmadik országokból küldött összekötő tisztviselőket is fogadhat. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató javaslatára évente fogadja el az elsőbbségi jegyzéket. Az összekötő tisztviselők kiküldését az igazgatótanács hagyja jóvá a Bizottság véleményének kikérését követően.
(3)Az Ügynökség összekötő tisztviselőinek feladata többek között – az uniós jog betartása mellett és az alapvető jogokat tiszteletben tartva– kapcsolatok kiépítése és fenntartása a kiküldetésük szerinti harmadik országok illetékes hatóságaival az illegális bevándorlás megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint a visszatérésre kötelezett személyek visszaküldésének elősegítése céljából, többek között technikai segítség nyújtásával a harmadik országbeli állampolgárok azonosításában és az úti okmányok beszerzésében. Az összekötő tisztviselők szorosan együttműködnek az Unió küldöttségeivel és adott esetben a KBVP missziókkal és műveletekkel.
79. cikk
Az Ügynökség tevékenységeiben részt vevő megfigyelők
(1)Az Ügynökség emellett az érintett tagállamok egyetértésével meghívhatja az uniós intézmények, szervek, hivatalok, ügynökségek, illetve a nemzetközi szervezetek megfigyelőit és a KBVP missziókat és műveleteket, hogy vegyenek részt az Ügynökség tevékenységeiben, különösen a közös műveletekben, kísérleti projektekben, kockázatelemzésekben és képzésekben, amennyiben jelenlétük összhangban van e tevékenységek célkitűzéseivel, hozzájárulhat az együttműködés és a bevált gyakorlatok megosztásának javításához, és nem sérti e tevékenységek általános biztonságát. E megfigyelők csak az érintett tagállamok beleegyezésével vehetnek részt a kockázatelemzésben és képzésben. A megfigyelők csak a fogadó tagállam beleegyezésével vehetnek részt a közös műveletekben és kísérleti projektben. A megfigyelők részvételére vonatkozó részletes szabályokat be kell építeni a műveleti tervbe. E megfigyelőket az Ügynökség – részvételüket megelőzően – megfelelő képzésben részesíti.
(2)Az Ügynökség az érintett tagállamok egyetértésével meghívhatja harmadik országok megfigyelőit, hogy vegyenek részt az Ügynökségnek a 37. cikkben említett, a külső határoknál végrehajtandó tevékenységeiben, az 51. cikkben említett visszaküldési műveletekben, az 54. cikkben említett visszaküldési intervenciókban és a 62. cikkben említett képzésben, amennyiben jelenlétük összhangban van e tevékenységek célkitűzéseivel, az hozzájárulhat az együttműködés és a bevált gyakorlatok megosztásának javításához, és nem sérti e tevékenységek általános biztonságát. E megfigyelők részvételére a 37., 43., 51. és 62. cikkben említett tevékenységek tekintetében kizárólag az érintett tagállamok, a 37. és 54. cikkben említett tevékenységek tekintetében pedig kizárólag a fogadó tagállam egyetértésével kerülhet sor. A megfigyelők részvételére vonatkozó részletes szabályokat be kell építeni a műveleti tervbe. E megfigyelőket az Ügynökség – részvételüket megelőzően – megfelelő képzésben részesíti. A megfigyelőknek az Ügynökség tevékenységeiben való részvétel során be kell tartaniuk az Ügynökség magatartási kódexét.
III. FEJEZET
Hamis és eredeti okmányok online (FADO)
80. cikk
(1)Az Ügynökség átveszi és működteti a Hamis és eredeti okmányok online (a továbbiakban: FADO) adatbázisát, amely a tagállamok, harmadik országok, területi egységek, nemzetközi szervezetek és a nemzetközi jog hatálya alá tartozó egyéb szervezetek által kiállított eredeti úti és tartózkodási okmányokra és azok hamisítására vonatkozó információkat tartalmaz. A FADO rendszer nem tartalmaz személyes adatokat.
A tagállamok továbbítják a jelenleg a FADO rendszerben található adatokat az új rendszerbe.
(2)A Bizottság az 117. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően végrehajtási jogi aktusokat fogad el az alábbiak érdekében:
a)a FADO műszaki specifikációinak meghatározása magas szintű normáknak megfelelően;
b)a FADO-ban található információk ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozó eljárások meghatározása.
IV. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. szakasz
Általános szabályok
81. cikk
Az alapvető jogok védelme és alapjogi stratégia
(1)Az Európai Határ- és Parti Őrség az e rendeleti szerinti feladatainak ellátása során garantálja az alapvető jogok védelmét a vonatkozó uniós joggal, különösen a Chartával, a vonatkozó nemzetközi joggal, ideértve a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi egyezményt és annak 1967. évi jegyzőkönyvét, valamint a nemzetközi védelemhez való hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettségekkel, különösen a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elvével összhangban.
E célból az Ügynökség kidolgozza, továbbfejleszti és végrehajtja alapjogi stratégiáját, beleértve egy arra szolgáló hatékony mechanizmust is, hogy nyomon kövessék az alapvető jogok tiszteletben tartását az Ügynökség valamennyi tevékenysége során.
(2)Az Európai Határ- és Parti Őrség feladatai ellátása során biztosítja, hogy egyetlen személy sem szállítható partra olyan országban, nem kényszeríthető egy olyan országba történő belépésre, nem irányítható olyan országba, egyéb módon nem adható át olyan ország hatóságainak vagy nem küldhető vissza olyan országba, amely megsérti a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elvét, vagy ahol fennáll egy a visszaküldés tilalmának (non-refoulement) elvét megsértő más országba való kiutasítás vagy visszaküldés veszélye.
(3)Az Európai Határ- és Parti Őrség feladatainak ellátása során figyelembe veszi a gyermekek, a kísérő nélküli kiskorúak, a fogyatékossággal élő személyek, az emberkereskedelem áldozatai, az orvosi ellátásra szoruló személyek, a nemzetközi védelemre szoruló személyek, a tengeren bajba jutott személyek, továbbá a különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő egyéb személyek különleges szükségleteit.
Az Európai Határ- és Parti Őrség valamennyi tevékenysége során különös figyelmet fordít a gyermekek jogaira és biztosítja, hogy tiszteletben tartsák a gyermek mindenek felett álló érdekét.
(4)Feladatainak ellátása során a tagállamokkal folytatott kapcsolatai és a harmadik országokkal történő együttműködés keretében az Ügynökség figyelembe veszi a 70. cikkben említett konzultatív fórum és az alapjogi tisztviselő jelentéseit.
82. cikk
Magatartási kódex
(1)Az Ügynökség a konzultatív fórummal együttműködve kidolgoz és továbbfejleszt egy, az Ügynökség által összehangolt valamennyi határellenőrzési műveletre, és az Ügynökség tevékenységében részt vevő valamennyi személyre alkalmazandó magatartási kódexet. A magatartási kódex meghatározza a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartása elveinek biztosítását célzó eljárásokat, különös hangsúlyt fektetve a kiszolgáltatott személyekre, többek között a gyermekekre, a kísérő nélküli kiskorúakra és más, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyekre, valamint a nemzetközi védelmet kereső személyekre.
(2)Az Ügynökség a konzultatív fórummal együttműködve kidolgozza és rendszeresen átdolgozza a visszatérésre kötelezett személyek visszaküldésére vonatkozó magatartási kódexet, amely az Ügynökség által koordinált vagy szervezett valamennyi visszaküldési művelet és visszaküldési intervenció során alkalmazandó. A magatartási kódex leírja azokat a közös, egységesített eljárásokat, amelyek leegyszerűsítik a visszaküldési műveletek és visszaküldési intervenciók megszervezését, illetve biztosítják, hogy a visszaküldésre emberséges módon, valamint az alapvető jogok – különösen az emberi méltóság elvének, a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalmának, a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog és a megkülönböztetés tilalma elveinek – teljes körű tiszteletben tartásával kerüljön sor.
(3)A visszaküldésre vonatkozó magatartási kódexnek különös figyelmet kell fordítania a kitoloncolás hatékony ellenőrzési rendszerének létrehozására vonatkozó, a 2008/115/EK irányelv 8. cikkének (6) bekezdésében foglalt tagállami kötelezettségre és az alapjogi stratégiára.
83. cikk
A csapatok tagjainak hatásköre és feladata
(1)Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatából bevetett csapatok tagjainak képeseknek kell lenniük a határellenőrzéshez és a visszaküldéshez, valamint az (EU) 2016/399 rendelet és a 2008/115/EK irányelv célkitűzéseinek megvalósításához szükséges valamennyi feladat elvégzésére és hatáskör gyakorlására.
(2)A csapatok tagjai feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során betartják az uniós és a nemzetközi jogot, továbbá tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a fogadó tagállam nemzeti jogát.
(3)Az Ügynökség személyzetére vonatkozó 94. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a csapatok tagjai csak a fogadó tagállam határőreinek vagy a visszaküldési feladatokban közreműködő személyzetének utasítására és – főszabályként – azok jelenlétében hajthatnak végre feladatokat és gyakorolhatják hatásköreiket. A fogadó tagállam felhatalmazhatja a csapatok tagjait arra, hogy a nevében eljárjanak.
(4)Az Ügynökség operatív személyzetéből kiküldött, illetve a tagállamok által az Ügynökség számára végzett hosszú távú kirendelést követően kiküldött csapatok tagjai feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során adott esetben az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának egyenruháját viselik. A tagállamokból rövid időre kiküldött csapatok tagjai feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során adott esetben saját egyenruhájukat viselik.
A tagok az egyenruhán jól látható személyazonosítót, és az Unió és az Ügynökség jelével ellátott kék karszalagot is viselnek, amely jelzi, hogy közös műveletben, migrációkezelést támogató csapat bevetésében, kísérleti projektben, gyorsreagálási határvédelmi műveletben, visszaküldési műveletben vagy visszaküldési intervencióban vesznek részt. A fogadó tagállam nemzeti hatóságaival szembeni azonosítás céljából mindig maguknál tartanak egy akkreditációs igazolványt, amelyet kérésre felmutatnak.
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata által viselt egyenruha megjelenését és jellemzőit a Bizottság a 117. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási határozatban rögzíti.
(5)A csapatok tagjai feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során szolgálati fegyvert, lőszert és felszerelést viselhetnek, illetve tarthatnak maguknál.
Az Ügynökséghez rövid vagy hosszú időre kirendelt személyzet tagjai szolgálati fegyvert, lőszert és felszereléseket a küldő tagállam nemzeti joga által engedélyezetteknek megfelelően viselhetnek, tarthatnak maguknál és használhatnak.
Az Ügynökség operatív személyzete szolgálati fegyvert, lőszert és felszereléseket az V. mellékletben meghatározott keret és részletes szabályok által engedélyezetteknek megfelelően viselhet és használhat.
A fogadó tagállam azonban megtilthatja bizonyos szolgálati fegyverek, lőszer vagy felszerelés viselését, feltéve, hogy a saját jogszabályai a saját határőrei vagy visszaküldési feladatokban közreműködő személyzete számára is tiltják ezeket. A fogadó tagállamnak a csapatok tagjainak bevetése előtt értesítenie kell az Ügynökséget az engedélyezhető szolgálati fegyverekről, lőszerekről és felszerelésről, valamint használatuk feltételeiről. Az Ügynökség ezt az információt a tagállamok számára hozzáférhetővé teszi.
(6)A csapatok tagjai a feladataik ellátása és hatáskörük gyakorlása során a küldő és a fogadó tagállam beleegyezésével, az Ügynökség személyzete esetében pedig az Ügynökség beleegyezésével, a fogadó tagállam határőreinek jelenlétében és a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban alkalmazhatnak erőszakot, a szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelések használatát is ideértve. A fogadó tagállam a küldő tagállam vagy az Ügynökség beleegyezésével a csapatok tagjai számára adott esetben engedélyezheti, hogy a fogadó tagállam határőreinek távollétében alkalmazzanak erőszakot.
(7)A szolgálati fegyverek, lőszerek és felszerelések jogos önvédelem és a csapat tagjainak vagy más személyek jogos védelme esetén a fogadó tagállam nemzeti jogával összhangban alkalmazhatók.
(8)E rendelet alkalmazásában a fogadó tagállam engedélyezi a csapatok tagjainak, hogy betekinthessenek az olyan európai adatbázisokba, amelyekbe a betekintés a határforgalom-ellenőrzéssel, a határőrizettel és a visszaküldéssel kapcsolatos műveleti tervben meghatározott műveleti célok megvalósításához szükséges. A fogadó tagállam emellett engedélyezheti a csapatok tagjainak a nemzeti adatbázisaiba való – ezzel azonos célból történő – betekintést. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ilyen adatbázisokhoz való hozzáférést hatékonyan és ténylegesen biztosítsák. A csapatok tagjai csak a feladataik ellátásához és hatáskörük gyakorlásához szükséges adatokba tekinthetnek be. A fogadó tagállam a csapatok tagjainak bevetése előtt értesíti az Ügynökséget azon nemzeti és európai adatbázisokról, amelyekbe be lehet tekinteni. Az Ügynökség ezt az információt a bevetésben részt vevő valamennyi tagállamnak rendelkezésére bocsátja.
A betekintést az adatvédelemre vonatkozó uniós joggal, valamint a fogadó tagállam adatvédelemre vonatkozó nemzeti jogszabályaival összhangban kell végezni.
(9)A beléptetésnek az (EU) 2016/399 rendelet 14. cikke szerinti megtagadásáról kizárólag a fogadó tagállam határőrei dönthetnek; a csapatok tagjai csak akkor dönthetnek így, ha a fogadó tagállamtól felhatalmazást kaptak arra, hogy a nevében eljárjanak.
84. cikk
Akkreditációs igazolvány
(1)Az Ügynökség a fogadó tagállammal együttműködésben, a fogadó tagállam hivatalos nyelvén és az Unió intézményeinek valamely másik hivatalos nyelvén igazolványt állít ki a csapatok tagjai részére, amelynek révén azonosítani lehet őket, és amely bizonyítja a tulajdonosnak a 83. cikkben említett feladatok ellátására és hatáskörök gyakorlására való jogosultságát. Az igazolvány a csapat minden egyes tagjára vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza:
a)név és állampolgárság;
b)rendfokozat vagy beosztás;
c)nemrégiben készült digitális fénykép; valamint
d)azok a feladatok, amelyek ellátására az adott személy a bevetés során jogosult.
(2)Az igazolványt a közös művelet, a migrációkezelést támogató csapatok bevetése, a kísérleti projekt, a gyorsreagálási határvédelmi művelet, a visszaküldési művelet vagy a visszaküldési intervenció végeztével vissza kell szolgáltatni az Ügynökségnek.
85. cikk
Polgári jogi felelősség
(1)A 94. cikk sérelme nélkül, amikor valamely csapat tagjai egy fogadó államban tevékenykednek, a műveleteik teljesítése során általuk okozott minden kárért a fogadó tagállam felel, nemzeti jogával összhangban.
(2)Amennyiben e kár súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, a fogadó tagállam a küldő tagállamhoz fordulhat a károsultak vagy a károsult személyek jogán jogosult személyek részére fizetett összegeknek a küldő tagállam általi visszatérítése érdekében. Hasonlóképpen, amennyiben e kár az Ügynökség személyzetének tulajdonítható súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eredménye, a fogadó tagállam az Ügynökséghez fordulhat a károsultak vagy a károsult személyek jogán jogosult személyek részére fizetett összegeknek az Ügynökség általi visszatérítése érdekében.
(3)Harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a súlyos gondatlanság vagy a szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével minden tagállam lemond az esetleg elszenvedett károk megtérítése iránti, a fogadó tagállammal vagy bármely egyéb tagállammal szemben fennálló valamennyi követeléséről.
(4)A tagállamok között az e cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatban felmerülő, egymás között tárgyalás útján nem rendezhető vitás kérdéseket a tagállamok az EUMSZ 273. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága elé terjesztik.
(5)A bevetés alatt az Ügynökség eszközeiben okozott kárral kapcsolatos költségeket – a harmadik személyekkel szemben fennálló jogok gyakorlásának sérelme nélkül – az Ügynökség fedezi, a súlyos gondatlanság vagy szándékos kötelezettségszegés eseteinek kivételével.
86. cikk
Büntetőjogi felelősség
A 94. cikk sérelme nélkül, a közös műveletek, a kísérleti projektek, a migrációkezelést támogató csapatok bevetése, a gyorsreagálási határvédelmi műveletek, a visszaküldési műveletek és a visszaküldési intervenciók során a csapatok tagjai bármely, ellenük vagy általuk elkövetett bűncselekmény tekintetében a fogadó tagállam tisztviselőivel azonos elbírálás alá esnek.
2. szakasz
A személyes adatok Ügynökség általi kezelése
87. cikk
A személyes adatok Ügynökség általi kezelésének általános szabályai
(1)A személyes adatok kezelése során az Ügynökség a [45/2001/EK rendeletet] alkalmazza.
(2)Az igazgatótanács meghozza a [45/2001/EK] rendelet Ügynökség általi alkalmazásához szükséges igazgatási intézkedéseket, köztük az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjére vonatkozókat is.
(3)Az Ügynökség a [45/2001/EK rendelet] rendelkezéseivel összhangban személyes adatokat továbbíthat egy harmadik ország hatóságának vagy egy nemzetközi szervezetnek, az Ügynökség visszaküldési tevékenységhez kapcsolódó feladatainak ellátásához szükséges mértékben. Amennyiben a visszaküldési műveletek szervezésének keretében a visszatérésre kötelezett személyek személyes adatait egy tagállam nem továbbítja a szállítónak, az Ügynökség azonos feltételekkel továbbíthatja ezeket az adatokat. A [45/2001/EK rendelet] [25. cikke (1) bekezdésének c) pontja] alkalmazásában az említett rendelet [19. cikke] az Ügynökség általi visszaküldés céljából történő adatkezelésre nem alkalmazandó, amíg a harmadik országbeli állampolgár nem tér vissza. Az Ügynökség olyan belső szabályokat hozhat, amelyek eseti alapon korlátozzák a [45/2011/EK rendelet] [17. és 18. cikke] szerinti jogok alkalmazását, amennyiben az ilyen jogok alkalmazása veszélyeztetnék a visszaküldési eljárást.
88. cikk
A személyes adatok kezelésének céljai
(1)Az Ügynökség csak az alábbi célokból kezelhet személyes adatokat:
a)a közös műveletek, kísérleti projektek, gyorsreagálási határvédelmi műveletek szervezésével és koordinálásával kapcsolatos, valamint a migrációkezelést támogató csapatok keretében fennálló feladatainak elvégzése a következőnek megfelelően;
b)a tagállamok és harmadik országok visszaküldés előtti és visszaküldési tevékenységeihez biztosított segítségnyújtással, a visszaküldés-kezelési rendszerek működtetésével, a visszaküldési műveletek koordinálásával vagy szervezésével, valamint a tagállamok és harmadik országok technikai és műveleti segítésével kapcsolatos feladatainak elvégzése a 49. cikknek megfelelően;
c)a tagállamokkal, az EASO-val, az Europollal vagy az Eurojusttal folytatott információcsere megkönnyítése a 89. cikknek megfelelően;
d)az Ügynökség által végzett kockázatelemzés a 30. cikknek megfelelően;
e)a hajók EUROSUR keretében történő azonosítása és nyomon követése a 90. cikknek megfelelően;
f)adminisztratív feladatok.
(2)Az Ügynökség számára személyes adatot rendelkezésre bocsátó tagállam vagy más uniós ügynökség meghatározza, hogy az ilyen adatokat az (1) bekezdésben említettek szerint milyen célból vagy célokból kell kezelni. Az Ügynökség e céloktól eltérő, ugyancsak az (1) bekezdés hatálya alá eső célból csak akkor kezelhet ilyen személyes adatokat, ha arra a személyes adatok szolgáltatója engedélyt ad.
(3)A tagállamok és az uniós ügynökségek a személyes adatok továbbításának pillanatában jelezhetik, hogy milyen – többek között az adatok továbbítása, törlése vagy megsemmisítése vonatkozásában – általános vagy egyedi hozzáférési vagy felhasználási korlátozások vannak érvényben. Amikor a személyes adatok továbbítását követően válik nyilvánvalóvá, hogy ilyen korlátozásra van szükség, erről tájékoztatják az Ügynökséget. Az Ügynökség betartja az ilyen korlátozásokat.
89. cikk
A közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálási határvédelmi műveletek során és a migrációkezelést támogató csapatok által gyűjtött személyes adatok kezelése
(1)Az Ügynökség kizárólag a tagállamok, az Ügynökség saját személyzete, az EASO, az Europol vagy az Eurojust által a közös műveletek, kísérleti projektek és gyorsreagálási határvédelmi műveletek keretében gyűjtött és az Ügynökség számára továbbított, valamint a migrációkezelést támogató csapatok által gyűjtött és az Ügynökséghez továbbított, alábbi kategóriákba tartozó személyes adatokat kezelheti:
a)olyan személyek személyes adatai, akiket a tagállamok illetékes hatóságai és az EASO, az Europol vagy az Eurojust észszerű okból határokon átnyúló bűnözésben – például migránsok csempészésében, emberkereskedelemben vagy terrorizmusban – való részvétellel gyanúsítanak;
b)olyan személyek személyes adatai, akik jogellenesen lépték át a külső határokat, és akinek adatait az Ügynökség csapatai vették fel, ideértve azokat a helyzeteket is, amikor a migrációkezelést támogató csapatok keretében végezték tevékenységüket;
c)olyan rendszámok, jármű-azonosító számok, telefonszámok vagy hajóazonosító-számok, amelyek az a) és b) pontban említett személyekhez kapcsolódnak, és amelyek az illegális bevándorlás és határokon átnyúló bűncselekmények elkövetési útvonalainak és módszereinek kivizsgálásához és elemzéséhez szükségesek.
(2)Az (1) bekezdésben említett személyes adatok Ügynökség általi kezelése az alábbi célokból történhet:
a)ha az EASO-val, Europollal vagy az Eurojusttal való információcserére van szükség az EASO, az Europol vagy az Eurojust saját megbízatásának keretein belül történő felhasználáshoz és a 69. cikknek megfelelően;
b)ha az érintett tagállamok határellenőrzésért, migrációért, menekültügyért vagy visszaküldésért felelős hatóságaihoz való továbbításra van szükség ahhoz, hogy ezek a hatóságok képesek legyenek feladataik ellátására az uniós és nemzeti jogszabályoknak megfelelően;
c)ha az érintett tagállamok hatóságainak, nem uniós visszatérési országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek való továbbításra van szükség, a harmadik országbeli állampolgárok azonosításának, az úti okmányok beszerzésének, valamint a visszaküldés lehetővé tételének vagy támogatásának céljából;
d)ha kockázatelemzés elkészítéséhez szükséges.
e) konkrét esetekben, amikor az Ügynökség tudomására jut, hogy a feladatai elvégzése során kezelt személyes adatokra a bűnüldöző hatóságoknak mindenképpen szükségük van egy súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése, kivizsgálása vagy üldözése érdekében.
(3)A személyes adatokat azonnal törölni kell, mihelyt megtörtént továbbításuk az EASO, az Europol, az Eurojust vagy a tagállamok illetékes hatóságai számára, illetve mihelyt felhasználásra kerültek a kockázatelemzések elkészítéséhez. A tárolás időtartama semmilyen esetben sem haladhatja meg az adatok gyűjtésének napjától számított 90 napot. Az adatokat az elkészült kockázatelemzésekben személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni. A jelen bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a visszaküldéssel kapcsolatos feladatok elvégzése érdekében kezelt adatokra.
90. cikk
A személyes adatoknak az EUROSUR keretében történő kezelése
(1)Amennyiben a nemzeti helyzetkép személyes adatok kezelését teszi szükségessé, ezen adatok kezelésének a vonatkozó uniós és nemzeti adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban kell történnie. Valamennyi tagállam kijelöli az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (7) bekezdése szerint adatkezelőként eljáró hatóságot, amelynek központi felelőssége van az adatok tagállamok általi kezelését illetően. Valamennyi tagállam tájékoztatja a Bizottságot e hatóság adatairól.
(2)A hajók és a légi járművek azonosító számai az egyetlen személyes adatok, amelyek kezelésére lehetőség van az európai és az egyedi helyzetképekben.
(3)A személyes adatoknak az EUROSUR keretében harmadik országokkal megvalósuló cseréjét szigorúan az e rendelet céljaihoz feltétlenül szükséges mértékűre kell korlátozni. Az adatcserének az (EU) 2016/679 rendelettel és a vonatkozó nemzeti adatvédelmi rendelkezésekkel összhangban kell történnie.
(4)Tilos a 73. cikk (2) bekezdése, 74. cikk (3) bekezdése és 75. cikk (3) bekezdése szerinti információcserét folytatni, amennyiben ez valamely harmadik országot olyan információk birtokába juttatna, amelyek alkalmasak olyan személyek vagy csoportok azonosítására, akiknek/amelyeknek a nemzetközi védelem iránti kérelme elbírálás alatt áll, illetve akik/amelyek esetében fennáll a komoly veszélye annak, hogy kínzásnak, embertelen és megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek vetik őket alá, illetve az alapvető jogaikat bármely más módon megsértik.
(5)Tilos a 73. cikk (2) bekezdése, a 74. cikk (3) bekezdése és a 75. cikk (3) bekezdése alapján kicserélt információk más harmadik országoknak vagy harmadik feleknek való továbbítása vagy másfajta közlése.
91. cikk
A minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmére vonatkozó biztonsági szabályok
(1)Az Ügynökség az EU-minősített adatok és a nem minősített érzékeny adatok védelmét szolgáló bizottsági biztonsági szabályokban lefektetett elvek és szabályok, többek között az (EU, Euratom) 2015/443 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatokban az ilyen adatok harmadik országokkal való cseréjére, kezelésére és tárolására vonatkozó rendelkezések alapján saját biztonsági szabályokat fogad el. A minősített adatok harmadik ország érintett hatóságaival való megosztására vonatkozó igazgatási megállapodásokhoz, illetve ilyen megállapodások hiánya esetén az EU-minősített adatok ilyen hatóságokkal való kivételes eseti megosztásához szükség van a Bizottság előzetes jóváhagyására.
(2)A biztonsági szabályokat a Bizottság jóváhagyását követően az igazgatótanács fogadja el.
(3)A minősítés nem zárja ki a szóban forgó adatoknak az Európai Parlament rendelkezésére bocsátását. Az Európai Parlamentnek az e rendelettel összhangban továbbított adatok és dokumentumok továbbítását és kezelését a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
3. szakasz
Az Ügynökség általános kerete és felépítése
92. cikk
Jogállás és székhely
(1)Az Ügynökség az Unió szerve. Az Ügynökség jogi személyiséggel rendelkezik.
(2)Az Ügynökség minden egyes tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Ennek megfelelően ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat.
(3)Az Ügynökség a technikai és műveleti megbízatásának végrehajtása során független.
(4)Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli.
(5)Az Ügynökség székhelye Lengyelországban, Varsóban található.
93. cikk
Székhely-megállapodás
(1)Az Ügynökségnek a székhelye szerinti tagállamban biztosítandó elhelyezésére és az ezen tagállam által nyújtandó szolgáltatásokra vonatkozóan szükséges szabályokat, valamint az Ügynökség ügyvezető igazgatójára, ügyvezetőigazgató-helyettesére, igazgatótanácsának tagjaira, személyzetére és azok családtagjaira az e tagállamban alkalmazandó külön szabályokat az Ügynökség és a székhelye szerinti tagállam közötti székhely-megállapodásban kell meghatározni.
(2)A székhely-megállapodás az igazgatótanács jóváhagyását követően köthető meg.
(3)Az Ügynökség székhelye szerinti tagállamnak a lehető legkedvezőbb feltételeket – beleértve a többnyelvű, európai szemléletű iskolázatást és a megfelelő közlekedési kapcsolatokat – kell biztosítania az Ügynökség megfelelő működésének biztosítása érdekében.
94. cikk
Személyzet
(1)A személyzetre alkalmazni kell a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatát (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket (a továbbiakban: az alkalmazási feltételek), valamint az Európai Unió intézményei által a fent említett személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek végrehajtása céljából közösen elfogadott szabályokat.
(2)A foglalkoztatás helyét elvben az Ügynökség székhelye szerinti országban kell meghatározni.
(3)A személyzet alkalmazási feltételek alá eső tagjait elvben kezdetben egy öt éves határozott időtartamra kell alkalmazni. Szerződéseik elvben egy alkalommal hosszabbíthatók meg egy legtöbb öt éves meghatározott időtartamra. Bármely további meghosszabbítás határozatlan időre szól.
(4)Az igazgatótanács havi különbözet-kifizetést nyújthat az Ügynökség személyzetének tagjai számára. A különbözet-kifizetést az egyes érintett munkatársak javadalmazásának százalékában kell kifejezni. A százalék nem haladhatja meg a 100 % és a foglalkoztatás helyén alkalmazandó korrekciós együttható közötti különbséget, és rendszeres felülvizsgálat tárgyát képezi. Ennek a juttatásnak a megítélése előtt megfelelően számításba kell venni az egyes munkatársak teljes javadalmazását, beleértve a kiküldetési költségek visszatérítését is.
A Bizottság előzetes jóváhagyása után az igazgatótanács meghatározza a jelen bekezdés végrehajtásának szabályait. A Bizottság előzetes jóváhagyása után az igazgatótanács 2024-ig felülvizsgálja ezeket a szabályokat.
(5)A 32. cikk, a 45. cikk és az 53. cikk (2) bekezdésének végrehajtása céljából koordinációs tisztviselőnek vagy összekötő tisztviselőnek kizárólag az Ügynökségnek a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottja, vagy az alkalmazási feltételek II. címe alapján alkalmazott személy nevezhető ki. Az 56. cikk végrehajtása céljából csapattagnak kizárólag az Ügynökségnek a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó alkalmazottja, vagy az alkalmazási feltételek alapján alkalmazott személy küldhető ki.
(6)Az igazgatótanács a Bizottsággal egyetértésben és a személyzeti szabályzat 110. cikknek (2) bekezdésével összhangban végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek betartására vonatkozóan.
(7)A Bizottság előzetes jóváhagyását követően az igazgatótanács a tagállamokból az 57. cikkel összhangban az Ügynökséghez kirendelt operatív személyzetre vonatkozó szabályokat fogad el, és szükség esetén aktualizálja azokat. Ezek a rendelkezések figyelembe veszik azt a tényt, hogy az operatív személyzetet csapattagokként való bevetés céljából rendelik ki, és a 83. cikkben meghatározott feladatok ellátására és hatáskör gyakorlására van felhatalmazva. A szabályoknak a bevetés feltételeire vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazniuk kell. Adott esetben az igazgatótanács törekszik az összehangoltság biztosítására a kiküldetési költségek a személyzet számára való visszatérítésére vonatkozó szabályokkal.
95. cikk
Kiváltságok és mentességek
Az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet.
96. cikk
Felelősségre vonhatóság
(1)Az Ügynökség szerződéses felelősségét azon jog szabályozza, amely a kérdéses szerződésre alkalmazandó.
(2)Az Ügynökség által megkötött szerződések választottbírósági záradékai alapján a felmerülő jogvitákban az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel.
(3)Szerződésen kívüli felelősség esetén az Ügynökség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően megtéríti a szervezeti egységei vagy személyzete által feladataik teljesítése során okozott károkat.
(4)Az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel a (3) bekezdésben említett károkra vonatkozó kártérítési jogviták tekintetében.
(5)Az Ügynökség alkalmazottainak az Ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségére a személyzeti szabályzatnak és az alkalmazási feltételeknek az Ügynökség személyzetére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
97. cikk
Az Ügynökség igazgatási és irányítási struktúrája
Az Ügynökség igazgatási és irányítási szervei a következők:
a)az igazgatótanács;
b)az ügyvezető igazgató;
c)ügyvezetőigazgató-helyettesek;
d)konzultatív fórum;
e)az alapjogi tisztviselő.
98. cikk
Az igazgatótanács feladatkörei
(1)Az igazgatótanács e rendelettel összhangban felel az Ügynökség stratégiai döntéseinek meghozataláért.
(2)Az igazgatótanács feladatai:
a)a 105. cikkel összhangban a Bizottság javaslatára kinevezi az ügyvezető igazgatót;
b)a 105. cikkel összhangban a Bizottság javaslatára kinevezi az ügyvezetőigazgató-helyetteseket;
c)a 60. cikk (6) bekezdésével összhangban határozatot hoz egy képviseleti iroda létrehozásáról vagy időtartamának meghosszabbításáról;
d)a 33. cikk (1) és (9) bekezdésével összhangban elfogadja a sebezhetőségi értékelés elvégzésére vonatkozó határozatokat; a 33. cikk (9) bekezdésével összhangban a korrekciós intézkedéseket előíró határozatokat a szavazásra jogosult tagok kétharmados többségével fogadja el;
e)elfogadja a határigazgatásért és visszaküldésért felelős nemzeti hatóságok által az Ügynökséggel kötelező módon kicserélendő információk és adatok listájára vonatkozó határozatokat, hogy lehetővé tegye az Ügynökség számára a feladatai ellátását;
f)a 30. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadja a közös integrált kockázatelemzési modell létrehozására vonatkozó határozatokat;
g)a 32. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadja a kiküldött összekötő tisztviselők tagállami tevékenységének jellegére és feltételeire vonatkozó határozatokat;
h)az 5. cikk (5) bekezdésével összhangban elfogadja az európai integrált határigazgatásra vonatkozó technikai és műveleti stratégiát;
i) az 55. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadja az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatát alkotó, határigazgatásért és migrációkezelésért felelős operatív személyzet létszámára és profiljaira vonatkozó határozatot;
j)elfogadja az Ügynökség előző évi éves tevékenységi jelentését, és legkésőbb július 1-jéig továbbítja azt az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék számára;
k)minden év november 30-a előtt és a Bizottság véleményének alapos figyelembevételét követően a szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével egységes programozási dokumentumot fogad el, amely magában foglalja többek között az Ügynökség többéves programozását és a következő évre vonatkozó munkaprogramját, és továbbítja azt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára;
l)megállapítja az ügyvezető igazgatónak az Ügynökség technikai és műveleti feladataihoz kapcsolódó döntéshozatali eljárásait;
m)a szavazásra jogosult tagjai kétharmados többségével elfogadja az Ügynökség éves költségvetését, és ellátja az Ügynökség költségvetéséhez kapcsolódó egyéb feladatokat e fejezet 5. szakaszával összhangban;
n)fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató felett, valamint az ügyvezető igazgatóval egyetértésben az ügyvezetőigazgató-helyettesek felett;
o)megállapítja eljárási szabályzatát;
p)meghatározza az Ügynökség szervezeti felépítését, és elfogadja az Ügynökség személyzeti politikáját;
q)a csalással kapcsolatos kockázatokkal arányos csalásellenes stratégiát fogad el, figyelembe véve a végrehajtandó intézkedések költségeit és előnyeit;
r)belső szabályokat fogad el tagjai tekintetében az összeférhetetlenség megelőzésére és kezelésére;
s)a (8) bekezdéssel összhangban az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevező hatóságra, valamint az alkalmazási feltételek által a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: kinevező hatósági hatáskörök);
t)a személyzeti szabályzat 110. cikkének (2) bekezdésével összhangban végrehajtási szabályokat fogad el a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek betartására vonatkozóan;
u)az igazgatótanáccsal együtt biztosítja a belső vagy külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az OLAF vizsgálatokból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követését;
v)elfogadja és rendszeresen aktualizálja a 10. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett kommunikációs és terjesztési terveket;
w)számvitelért felelős – a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek hatálya alatt álló – tisztviselőt nevez ki, aki feladatai ellátása során teljes mértékben függetlenül jár el;
x)határoz egy közös sebezhetőségi értékelési módszertanról, többek között azon objektív kritériumokról, amelyek alapján az Ügynökség elvégzi a sebezhetőségi értékelést, ezen értékelések gyakoriságáról, és az egymást követő sebezhetőségi értékelések elvégzésének módjáról;
y)határoz a tagállam 33. cikk (2) bekezdésében említett, mélyrehatóbb értékeléséről és nyomon követéséről;
z)a 107. cikk (1) bekezdésével összhangban kinevezi az alapjogi tisztviselőt;
aa)jóváhagyja a harmadik országokkal kötött munkamegállapodásokat;
bb)a Bizottság előzetes jóváhagyása után elfogadja az EU-minősített adatok és nem minősített érzékeny adatok 91. cikkben említettek szerinti védelmére szolgáló ügynökségi biztonsági szabályokat;
cc)a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek hatálya alá eső biztonsági tisztviselőt nevez ki, aki az Ügynökségen belüli biztonságért felel, beleértve az érzékeny és minősített adatok védelmét is.
A j) pontban említett éves tevékenységi jelentést közzé kell tenni.
(3)A valamely tagállam külső határain vagy annak közvetlen közelében az Ügynökség által végrehajtandó meghatározott tevékenységekre vonatkozó, a (2) bekezdésben említett igazgatótanácsi határozati javaslatok elfogadásához az adott tagállamot képviselő igazgatótanácsi tag támogató szavazata szükséges.
(4)Az igazgatótanács tanácsot adhat az ügyvezető igazgatónak bármely, a külső határok operatív igazgatásának alakításához és a visszaküldéshez kapcsolódó kérdésben, beleértve a kutatásokkal kapcsolatos tevékenységeket is.
(5)Írországnak és/vagy az Egyesült Királyságnak a meghatározott tevékenységekben való részvételre irányuló kérelméről az igazgatótanács határoz.
Az igazgatótanács határozatát eseti alapon, a szavazásra jogosult tagok abszolút többségével hozza meg. A határozat meghozatalakor az igazgatótanács figyelembe veszi, hogy Írország és/vagy az Egyesült Királyság részvétele elősegíti-e a kérdéses tevékenységek megvalósítását. A határozatban meg kell határozni Írország és/vagy az Egyesült Királyság azon tevékenységhez való pénzügyi hozzájárulását, amelyre a részvételi kérelem vonatkozott.
(6)Az igazgatótanács az Ügynökség által végzett értékelési eljárások eredménye szempontjából lényeges információkat évente továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak (a továbbiakban: a költségvetési hatóság).
(7)Az igazgatótanács létrehozhatja az igazgatótanács legfeljebb négy tagjából – köztük az elnökből és egy bizottsági képviselőből – álló ügyvezető testületet, amely segítséget nyújt az igazgatótanács és az ügyvezető igazgató számára az igazgatótanács által elfogadandó határozatok, programok és tevékenységek előkészítése tekintetében, és amely szükség esetén az igazgatótanács nevében meghoz bizonyos ideiglenes, sürgős határozatokat. Az ügyvezető testület nem hozhat olyan határozatot, amelynek elfogadásához az igazgatótanács kétharmados vagy háromnegyedes többségére van szükség. Az igazgatótanács bizonyos világosan meghatározott feladatokat átruházhat az ügyvezető testületre, különösen amennyiben ez javítja az Ügynökség hatékonyságát. Az igazgatótanács azonban nem ruházhat olyan feladatokat az ügyvezető testületre, amelyek az igazgatótanács kétharmados vagy háromnegyedes többségét igénylő határozatokkal kapcsolatosak.
(8)Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkével összhangban a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az alkalmazási feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a vonatkozó kinevező hatósági hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, és meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az átruházás felfüggeszthető. Az ügyvezető igazgató e hatásköröket továbbruházhatja másra.
Kivételes körülmények által indokolt esetben az igazgatótanács határozat útján átmenetileg felfüggesztheti a kinevező hatósági hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történt átruházását, valamint e hatásköröknek utóbbi általi továbbruházását. Ezt követően e hatásköröket maga gyakorolhatja vagy átruházhatja valamely tagjára, illetőleg a személyzetnek egy, az ügyvezető igazgatón kívüli tagjára.
99. cikk
Az igazgatótanács összetétele
(1)A (3) bekezdés sérelme nélkül, az igazgatótanács valamennyi tagállam részéről egy-egy, a Bizottság részéről pedig két képviselőből áll, akik valamennyien szavazati joggal rendelkeznek. Ennek érdekében minden tagállam kinevez egy igazgatótanácsi tagot, valamint egy póttagot, aki az igazgatótanácsi tagot annak távollétében képviseli. A Bizottság két tagot, és azok póttagjait nevezi ki. Az említett tagok és póttagok hivatali ideje négy év. A hivatali idő meghosszabbítható.
(2)Az igazgatótanács tagjait a határigazgatási operatív együttműködés és a visszaküldés terén szerzett tapasztalataik és szakértelmük magas szintje alapján nevezik ki a releváns vezetői, igazgatási és költségvetési készségeik figyelembevételével. A tagállamok és a Bizottság törekednek arra, hogy az igazgatótanácsban érvényesüljön a nemek közötti egyensúly.
(3)A schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásban részes országok részt vesznek az Ügynökségben. Ezen országok mindegyike egy képviselővel és egy póttaggal rendelkezik az igazgatótanácsban. Alkalmazni kell a társulási megállapodásaik vonatkozó rendelkezései alapján kidolgozott szabályokat, amelyek meghatározzák ezen országoknak az Ügynökség munkájában való részvétele jellegét és mértékét, valamint annak részletes szabályait, beleértve a pénzügyi hozzájárulásokra és a személyzetre vonatkozó rendelkezéseket is.
100. cikk
Többéves programozás és éves munkaprogramok
(1)Az igazgatótanács legkésőbb minden év november 30-áig elfogadja a többek között az Ügynökség többéves programozását és a következő évre vonatkozó éves programozást tartalmazó – az ügyvezető igazgató által előterjesztett tervezeten alapuló és az igazgatótanács által jóváhagyott – végleges programozási dokumentumot. A végleges programozási dokumentumot azt követően fogadják el, hogy az Európai Parlamenttel történő egyeztetést követően a Bizottság kedvező véleményt ad a többéves programozást illetően. Ha az Ügynökség úgy dönt, hogy nem veszi figyelembe a Bizottság véleményében szereplő elemeket, akkor ezt kellően meg kell indokolnia. Az igazgatótanács e dokumentumot továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
(2)Az (1) bekezdésben említett dokumentum az általános költségvetés végleges elfogadását követően válik véglegessé. E dokumentumot szükség esetén megfelelően ki kell igazítani.
(3)A többéves programozás meghatározza a közép- és hosszú távú átfogó stratégiai programozást, ideértve a célkitűzéseket, a várt eredményeket, a teljesítménymutatókat és a forrásokra vonatkozó tervet, ideértve a többéves költségvetést, a személyzetet és az Ügyészség saját képességeinek fejlesztését. A többéves programozás meghatározza az intervenciók stratégiai területeit és kifejti a célkitűzések eléréséhez szükséges lépéseket. Magában foglalja a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra vonatkozó stratégiát és az azzal kapcsolatos fellépéseket.
(4)A többéves programozást éves munkaprogramok révén hajtják végre, és adott esetben a 116. cikk szerint végzett értékelés eredményei alapján naprakésszé teszik. Ezen értékelések következtetését adott esetben a következő évre vonatkozó éves munkaprogramban is figyelembe veszik.
(5)Az éves munkaprogram magában foglalja a finanszírozandó tevékenységek leírását, a részletes célkitűzéseket és a várt eredményeket, ideértve a teljesítménymutatókat is. Feltünteti továbbá az egyes tevékenységekhez elkülönített pénzügyi és emberi erőforrásokat a tevékenységalapú költségvetés-tervezés és irányítás elveivel összhangban. Az éves munkaprogramnak összhangban kell állnia a többéves programozással. Az éves munkaprogramnak egyértelműen fel kell tüntetni, hogy az előző költségvetési évhez képest mely feladatokat vettek fel, változtattak meg vagy töröltek.
(6)Az éves munkaprogramot a külső határok igazgatása és a visszaküldés releváns területeire vonatkozó uniós jogalkotási programmal összhangban kell elfogadni.
(7)Amennyiben az éves munkaprogram elfogadását követően az Ügynökséget új feladattal bízzák meg, az igazgatótanács módosítja az éves munkaprogramot.
(8)Az éves munkaprogram minden jelentős módosítását, különösen azokat a módosításokat, amelyek az éves költségvetés több mint 2 %-ának átcsoportosítását eredményezik, ugyanazon eljárás szerint fogadják el, mint az eredeti éves munkaprogramot. Az igazgatótanács felruházhatja az ügyvezető igazgatót az éves munkaprogram nem érdemi módosításainak elfogadására vonatkozó hatáskörrel.
101. cikk
Az igazgatótanács elnöksége
(1)Az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai közül elnököt és alelnököt választ. Az elnököt és az alelnököt az igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kétharmados többségével választják meg. Az alelnök hivatalból helyettesíti az elnököt feladatai ellátásában annak akadályoztatása esetén.
(2)Az elnök és az alelnök hivatali ideje akkor jár le, amikor megszűnik igazgatótanácsi tagságuk. E rendelkezésre is figyelemmel, az elnök vagy alelnök hivatali ideje négy év. A hivatali időt egy alkalommal meg lehet hosszabbítani.
102. cikk
Az igazgatótanács ülései
(1)Az igazgatótanács üléseit az elnök hívja össze.
(2)Az ügyvezető igazgató szavazati jog nélkül vesz részt a tanácskozásokon.
(3)Az igazgatótanács évente legalább két rendes ülést tart. Ezenkívül elnöke kezdeményezésére, a Bizottság kérésére vagy tagjai legalább egyharmadának kérésére is összeül. Szükség esetén az igazgatótanács közösen ülésezhet az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének és az EUROPOL igazgatótanácsával.
(4)Írországot meg kell hívni az igazgatótanács üléseire.
(5)Az Egyesült Királyságot meg kell hívni az igazgatótanács azon üléseire, amelyekre az Egyesült Királyság Unióból való kilépése előtt kerül sor.
(6)Az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségének és az EUROPOL képviselőit meg kell hívni az igazgatótanács üléseire. Az igazgatótanács meghívhatja az érintett uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek képviselőjét is.
(7)Az igazgatótanács – az eljárási szabályzatával összhangban – az üléseire megfigyelőként meghívhat bármely egyéb olyan személyt, akinek véleménye megfontolandó lehet.
(8)Az igazgatótanács tagjait – az eljárási szabályzat előírásaira is figyelemmel – tanácsadók vagy szakértők segíthetik.
(9)Az igazgatótanács titkárságát az Ügynökség biztosítja.
103. cikk
Szavazás
(1)Az 55. cikk (4) bekezdésének, a 98. cikk (2) bekezdése 3), 9) és 13) pontjának, a 100. cikk (1) bekezdésének, valamint a 105. cikk (2) és (4) bekezdésének sérelme nélkül, az igazgatótanács határozatait a szavazásra jogosult tagjai abszolút többségével hozza meg.
(2)Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Valamely tag távollétében az őt képviselő póttag jogosult a szavazati jog gyakorlására. Az ügyvezető igazgató nem vesz részt a szavazásban.
(3)Az eljárási szabályzatban meg kell állapítani a szavazás rendjének részletesebb szabályait. E szabályok magukban foglalják a más tag nevében eljáró tagra vonatkozó feltételeket és a határozatképességre vonatkozó követelményeket.
(4)A schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásban részes országok a rájuk vonatkozó megállapodások szerinti korlátozott szavazati jogokkal rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a társult országok számára lehetővé váljon szavazati joguk gyakorlása, az Ügynökség részletezi a napirendet, azonosítva azokat a pontokat, amelyek esetében korlátozott szavazati jogot kaptak.
104. cikk
Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre
(1)Az Ügynökséget az ügyvezető igazgató vezeti, aki feladatainak ellátása során teljesen független. Az uniós intézmények és az igazgatótanács vonatkozó hatásköreinek sérelme nélkül, az ügyvezető igazgató nem kérhet és nem fogadhat el utasítást semmilyen kormánytól vagy egyéb szervtől.
(2)Az Európai Parlament vagy a Tanács felhívhatja az ügyvezető igazgatót, hogy számoljon be feladatainak elvégzéséről. Ez magában foglalja a jelentéstételt az alapjogi stratégia végrehajtásáról és figyelemmel kíséréséről, az Ügynökség előző évi éves tevékenységi jelentéséről, a következő évre vonatkozó munkaprogramjáról és az Ügynökség többéves programozásáról vagy az Ügynökség tevékenységéhez kapcsolódó bármely más kérdésről. Az ügyvezető igazgató – kérés esetén – nyilatkozatot is tesz az Európai Parlament előtt, és rendszeresen jelentést tesz annak.
(3)Az ügyvezető igazgató e rendeletnek megfelelően felel az igazgatótanács által hozott stratégiai döntések előkészítéséért és végrehajtásáért, valamint az Ügynökség operatív tevékenységeivel kapcsolatos határozatok meghozataláért. Az ügyvezető igazgató a következő feladatokkal és hatáskörökkel rendelkezik:
a)e rendelet, ennek végrehajtási szabályai és az egyéb alkalmazandó jogszabályok keretei között javasolja, előkészíti és végrehajtja az igazgatótanács által elfogadott stratégiai határozatokat, programokat és tevékenységeket;
b)az összes szükséges lépést megteszi, beleértve a belső adminisztrációs utasítások elfogadását és az értesítések közzétételét, hogy e rendelettel összhangban biztosítsa az Ügynökség napi szintű igazgatását és működését;
c)minden évben elkészíti az egységes programozási dokumentum tervezetét és jóváhagyás érdekében benyújtja az igazgatótanácshoz, mielőtt január 31-én elküldenék az Intézményeknek;
d)minden évben elkészíti az Ügynökség éves tevékenységi jelentését és benyújtja azt az igazgatótanácshoz;
e)a 111. cikk alapján az egységes programozási dokumentum részeként kidolgozza az Ügynökség bevételi és kiadási kimutatástervezetét, és a 112. cikk alapján végrehajtja a költségvetést;
f)a hatáskörét átruházhatja az Ügynökség személyzetének más tagjaira, a 98. cikk (2) bekezdésének 15) pontjában említett eljárással összhangban elfogadott szabályoknak megfelelően;
g)elfogadja a 33. cikk (9) bekezdése szerinti intézkedésekről szóló ajánlást, ideértve a közös műveletek, gyorsreagálási határvédelmi műveletek és a 37. cikk (2) bekezdésében említett más fellépések tagállamok általi indítására és végrehajtására irányuló javaslatról szóló határozatokat;
h)értékeli, jóváhagyja és koordinálja a 38. cikk (3) bekezdésének megfelelően a tagállamok közös műveletekre vagy gyorsreagálási határvédelmi műveletekre irányuló javaslatait;
i)értékeli, jóváhagyja és koordinálja az 51., illetve az 54. cikk szerinti közös visszaküldési műveletekre és visszaküldési intervenciókra vonatkozó tagállami kérelmeket;
j)biztosítja a 39. cikkben, a 43. cikkben és az 54. cikk (4) bekezdésében említett műveleti tervek végrehajtását;
k)értékeli a tagállam migrációkezelést támogató csapatok segítségnyújtása iránti kérelmét és a szükségleteire vonatkozó értékelését, a 41. cikk (3) bekezdésével összhangban együttműködve az érintett uniós ügynökségekkel;
l)biztosítja a 43. cikk (1) bekezdésében említett bizottsági határozat végrehajtását;
m)megvonja a tevékenységek finanszírozását a 47. cikkel összhangban;
n)értékeli a tevékenységek eredményeit a 48. cikknek megfelelően;
o)a 64. cikk (5) bekezdésének megfelelően meghatározza a műszaki eszközök minimális darabszámát az Ügynökség – különösen a közös műveletek, a migrációkezelést támogató csapatok bevetése, a gyorsreagálási határvédelmi műveletek, a visszaküldési műveletek és a visszaküldési intervenciók tekintetében jelentkező – szükségletei alapján;
p)a 60. cikk (6) bekezdésével összhangban javaslatot tesz egy képviseleti iroda létrehozására vagy időtartamának meghosszabbítására;
q)a 60. cikk (4) bekezdésével összhangban kinevezi a képviseleti irodák vezetőit;
r)cselekvési tervet készít a belső és külső ellenőrzési jelentésekből és értékelésekből, valamint az OLAF által lefolytatott vizsgálatokból származó megállapítások nyomon követésére, és az elért eredményekről évente kétszer beszámol a Bizottságnak és rendszeresen beszámol az igazgatótanácsnak;
s)védi az Unió pénzügyi érdekeit a csalás, korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, illetve szabálytalanságok észlelése esetén a jogtalanul kifizetett összegek behajtásával és adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű igazgatási és pénzügyi szankciókkal;
t)elkészíti az Ügynökség csalás elleni stratégiáját, és azt jóváhagyás céljából benyújtja az igazgatótanácsnak.
(4)Az ügyvezető igazgató a tevékenységéért az igazgatótanácsnak elszámolási kötelezettséggel tartozik.
(5)Az Ügynökség törvényes képviselője az ügyvezető igazgató.
105. cikk
Az ügyvezető igazgató és az ügyvezetőigazgató-helyettesek kinevezése
(1)A Bizottság a tisztségnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában és adott esetben más sajtóorgánumban vagy internetes weboldalon való meghirdetését követően összeállított lista alapján legalább három jelöltet javasol az ügyvezető igazgatói tisztségre és az ügyvezetőigazgató-helyettesi tisztségek mindegyikére.
(2)Az ügyvezető igazgatót a Bizottság (1) bekezdésben említett javaslatai alapján az igazgatótanács nevezi ki érdemei, valamint dokumentált magas szintű igazgatási és vezetői képességei alapján, ideértve a külső határok igazgatása és a visszaküldés terén magas rangban szerzett releváns vezetői szakmai tapasztalatokat is. A Bizottság által javasolt jelölteket kinevezés előtt felkérik, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága vagy bizottságai előtt tegyenek nyilatkozatot, és válaszoljanak a bizottsági tagok által feltett kérdésekre.
E nyilatkozatot követően az Európai Parlament véleményt fogad el, amelyben kifejti álláspontját, és megjelölheti, hogy melyik jelöltet részesíti előnyben.
Az igazgatótanács az igazgatót ezen álláspont figyelembevételével nevezi ki. Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező összes tagjának kétharmados többségével határoz.
Ha az igazgatótanács úgy határoz, hogy más jelöltet nevez ki, mint akit az Európai Parlament előnyben részesített jelöltjeként megjelölt, az igazgatótanács írásban tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot arról, hogy az Európai Parlament véleményét milyen módon vette figyelembe.
Az ügyvezető igazgató felmentése – a Bizottság javaslata alapján – az igazgatótanács hatáskörébe tartozik.
(3)Az ügyvezető igazgatót feladatainak ellátásában három ügyvezetőigazgató-helyettes segíti. Mindegyik ügyvezetőigazgató-helyettest egy konkrét felelősségi területhez kell hozzárendelni. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az ügyvezető igazgatót az ügyvezetőigazgató-helyettesek helyettesítik.
(4)Az ügyvezetőigazgató-helyetteseket a Bizottság (1) bekezdésben említett javaslatai alapján az igazgatótanács nevezi ki érdemeik, megfelelő igazgatási és vezetői képességeik, többek között a külső határok igazgatása és a visszatérés terén szerzett releváns tapasztalataik alapján, az ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően. Az igazgatótanács a szavazati joggal rendelkező összes tagjának kétharmados többségével határoz.
Az igazgatótanács hatáskörébe tartozik az ügyvezetőigazgató-helyettesek felmentése az első albekezdésben foglalt eljárásnak megfelelően.
(5)Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak lejárta előtt a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.
(6)Az igazgatótanács a Bizottság (5) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő javaslata alapján eljárva egyszer, további legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.
(7)Az ügyvezetőigazgató-helyettesek hivatali ideje öt év. Az igazgatótanács egyszer, további legfeljebb 5 évre meghosszabbíthatja a hivatali időt.
(8)Az ügyvezető igazgatót és az ügyvezetőigazgató-helyetteseket az Ügynökség az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja alapján ideiglenes alkalmazottként foglalkoztatja.
106. cikk
Konzultatív fórum
(1)Az Ügynökségnek konzultatív fórumot kell létrehoznia, amely az alapvető jogokat érintő kérdésekben független tanácsadással segítséget nyújt az ügyvezető igazgató és az igazgatótanács számára.
(2)Az Ügynökség felkéri az EASO-t, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosát és egyéb érintett szervezeteket, hogy vegyenek rész a konzultatív fórumban. Az ügyvezető igazgató javaslatára az igazgatótanács határoz a konzultatív fórum összetételéről, valamint a konzultatív fórum számára történő információtovábbítás részletes szabályairól. A konzultatív fórum az igazgatótanáccsal és az ügyvezető igazgatóval való konzultációt követően meghatározza munkamódszereit és elkészíti munkaprogramját.
(3)A konzultatív fórummal egyeztetni kell az alapjogi stratégia továbbfejlesztéséről és végrehajtásáról, a panaszkezelési mechanizmus létrehozásáról, a magatartási kódexekről és az egységes alaptantervekről.
(4)A konzultatív fórum tevékenységeiről éves jelentést készít. E jelentést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
(5)Az alapjogi tisztviselő feladatainak sérelme nélkül, a konzultatív fórumnak tényleges hozzáféréssel kell rendelkeznie az alapvető jogok tiszteletben tartását érintő valamennyi információhoz, többek között a közös műveletek és gyorsreagálási határvédelmi műveletek során – a fogadó tagállam egyetértésével – tett helyszíni látogatások, valamint a migrációs csomópontokon és ellenőrzött központokban, illetve a visszaküldési műveletek és a visszaküldési intervenciók során tett helyszíni látogatások révén.
107. cikk
Alapjogi tisztviselő
(1)Az igazgatótanács alapjogi tisztviselőt nevez ki. Az alapjogi tisztviselő feladata az, hogy hozzájáruljon az Ügynökség alapjogi stratégiájához, ellenőrizze az Ügynökség alapvető jogoknak való megfelelését és előmozdítsa az alapvető jogok Ügynökség általi tiszteletben tartását. Az alapjogi tisztviselőnek az alapvető jogok terén megfelelő képesítéssel és tapasztalattal kell rendelkeznie.
(2)Az alapjogi tisztviselő feladatainak ellátása során független. Az alapjogi tisztviselő közvetlenül az igazgatótanácsnak tesz jelentést, és együttműködik a konzultatív fórummal. Az alapjogi tisztviselő rendszeresen jelentést tesz, és ennek révén hozzájárul az alapvető jogok érvényesülése figyelemmel kísérésének mechanizmusához.
(3)Az alapjogi tisztviselővel konzultálni kell a 39. cikk, a 43. cikk, az 54. cikk (4) bekezdése, valamint a 75. cikk (3) bekezdése alapján kidolgozott műveleti tervekről. Az alapjogi tisztviselő az Ügynökség minden tevékenysége tekintetében hozzáféréssel rendelkezik az alapvető jogok tiszteletben tartását érintő valamennyi információhoz.
108. cikk
Panaszkezelési mechanizmus
(1)Az Ügynökség az alapjogi tisztviselővel együttműködve e cikknek megfelelően megteszi a szükséges intézkedéseket egy panaszkezelési mechanizmus létrehozására annak érdekében, hogy nyomon kövesse és biztosítsa az Ügynökség valamennyi tevékenysége során az alapvető jogok tiszteletben tartását.
(2)A közös műveletben, kísérleti projektben, gyorsreagálási határvédelmi műveletben, migrációkezelést támogató csapat bevetésében, közös visszaküldési műveletben vagy visszaküldési intervencióban részt vevő személyzet intézkedései által közvetlenül érintett bármely olyan személy, aki úgy ítéli meg, hogy ezen intézkedések következtében sérültek az alapvető jogai, vagy az ilyen személy képviseletében eljáró bármely fél írásban panaszt nyújthat be az Ügynökséghez.
(3)Csak az alapvető jogok konkrét megsértésére vonatkozó, indokolással ellátott panaszok fogadhatók be.
(4)Az Ügynökséghez beérkező panaszoknak a megfelelő ügyintézéshez való jog szellemében történő kezeléséért az alapjogi tisztviselő felel. E célból az alapjogi tisztviselő megvizsgálja a panasz befogadhatóságát, nyilvántartásba veszi a befogadható panaszokat, minden nyilvántartásba vett panaszt továbbít az ügyvezető igazgatónak, a csapatok tagjaival kapcsolatos panaszokat továbbítja a küldő tagállamnak, tájékoztatja az alapvető jogok tekintetében illetékes érintett tagállami hatóságot vagy szervet, és nyilvántartásba veszi és biztosítja az Ügynökség vagy az adott tagállam által a panasz nyomán hozott intézkedéseket.
(5)Amennyiben a panasz elfogadható, a panaszosokat megfelelő ügyintézéshez való jognak megfelelően tájékoztatni kell a panasz nyilvántartásba vételéről és az értékelés megindításáról, és a panaszos a válaszról a lehető leghamarabb értesítést kap. Ha a panaszt nemzeti hatóságokhoz vagy szervekhez nyújtják be, akkor a panaszos számára biztosítani kell ezek elérhetőségi adatait. Amennyiben a panasz nem befogadható, a panaszost tájékoztatni kell ennek okáról és lehetőség szerint aggályai kezelésének további lehetőségeiről.
Minden határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni.
(6)Amennyiben a nyilvántartásba vett panasz az Ügynökség alkalmazottját érinti, az ügyvezető igazgató az alapjogi tisztviselővel egyeztetve biztosítja a megfelelő nyomon követést, ideértve szükség esetén a fegyelmi intézkedéseket is. Az ügyvezető igazgató meghatározott időszakon belül jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek az Ügynökség panasszal kapcsolatos megállapításairól és nyomonkövetési intézkedéseiről, ideértve szükség esetén a fegyelmi intézkedéseket is.
Amennyiben a panasz adatvédelmi kérdéseket is érint, az ügyvezető igazgató bevonja az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjét. Az alapjogi tisztviselő és az adatvédelmi tisztviselő írásbeli egyetértési megállapodás keretében meghatározzák a beérkezett panaszokkal kapcsolatos feladataik megosztását és együttműködésüket.
(7)Amennyiben olyan panaszt vesznek nyilvántartásba, amely a fogadó tagállam csapattagját vagy egy másik részt vevő tagállam csapatának tagját érinti, ideértve a csapatok kirendelt tagjait vagy a kirendelt nemzeti szakértőket, a küldő tagállam biztosítja a megfelelő nyomon követést, ideértve szükség esetén a fegyelmi intézkedéseket vagy a nemzeti jognak megfelelő más intézkedéseket is. Az érintett tagállam meghatározott időszakon belül, szükség esetén pedig ezt követően rendszeres időközönként jelentést tesz az alapjogi tisztviselőnek a panasszal kapcsolatos megállapításokról és a nyomonkövetési intézkedésekről. Az Ügynökség nyomon követi az ügyet, ha az érintett tagállamtól nem érkezik jelentés.
(8)Ha egy csapattagról kiderül, hogy megsértette az alapjogokat vagy a nemzetközi védelemmel kapcsolatos kötelezettségeket, akkor az Ügynökség kérheti a tagállamtól, hogy azonnal vonja ki el az érintett személyt az Ügynökség vagy az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának tevékenységéből.
(9)Az alapjogi tisztviselő jelentést tesz az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak az Ügynökség és a tagállamok panaszokkal kapcsolatos megállapításairól és a nyomonkövetési intézkedéseikről. Az Ügynökség éves jelentésében tájékoztatást kell adni a panaszkezelési mechanizmusról.
(10)Az alapjogi tisztviselő az (1)–(9) bekezdésben megállapított rendelkezéseknek megfelelően és a konzultatív fórummal folytatott konzultációt követően kidolgozza az egységes panasztételi űrlapot, amelyen fel kell tüntetni az alapvető jogok feltételezett megsértésére vonatkozó részletes és konkrét információkat. Az alapjogi tisztviselő emellett szükség szerint további részletes szabályokat állapít meg. Az alapjogi tisztviselő az említett űrlapot és az említett további részletes szabályokat benyújtja az ügyvezető igazgatónak és az igazgatótanácsnak.
Az Ügynökség biztosítja, hogy könnyen elérhető legyen a panasztétel lehetőségéről és az erre irányuló eljárásról szóló tájékoztatás, többek között a kiszolgáltatott személyek számára is. Az egységes panasztételi űrlapot rendelkezésre kell bocsátani az Ügynökség honlapján, továbbá nyomtatott formában az Ügynökség valamennyi tevékenysége során azokon a nyelveken, amelyeket a harmadik országbeli állampolgárok megértenek, vagy amelyekről észszerűen feltételezhető, hogy megértik. Az alapjogi tisztviselő a panaszokat akkor is megvizsgálja, ha azokat nem az egységes panasztételi űrlapon nyújtották be.
(11)A panaszban foglalt valamennyi személyes adatot az Ügynökség – ideértve az alapjogi tisztviselőt is – a [45/2001/EK] rendeletnek megfelelően, a tagállamok pedig az (EU) 2016/679 rendeletnek és az (EU) 2016/680 irányelvnek megfelelően kezelik és dolgozzák fel.
Panaszbenyújtás esetén úgy kell tekinteni, hogy a panaszos a [45/2001/EK rendelet] 5. cikkének d) pontja értelmében hozzájárulását adja, hogy személyes adatait az Ügynökség és az alapjogi tisztviselő kezelje.
A panaszosok érdekeinek védelme érdekében a panaszokat az alapjogi tisztviselő a nemzeti és az uniós joggal összhangban bizalmasan kezeli, kivéve, ha a panaszos a bizalmas adatkezeléshez való jogáról kifejezetten lemond. Ha a panaszos lemond a bizalmas adatkezeléshez való jogáról, úgy kell tekinteni, hogy a panasz tárgyát képező üggyel kapcsolatban hozzájárul ahhoz, hogy az alapjogi tisztviselő vagy az Ügynökség szükség esetén feltárja a személyazonosságát az illetékes hatóságok vagy szervek előtt.
109. cikk
Nyelvhasználat
(1)Az 1. rendeletben megállapított rendelkezések alkalmazandók az ügynökségre.
(2)Az EUMSZ 342. cikke alapján hozott határozatok sérelme nélkül, a 98. cikk (2) bekezdésének 10) és 11) pontjában említett éves tevékenységi jelentést és munkatervet az Unió összes hivatalos nyelvén el kell készíteni.
(3)Az Ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja biztosítja.
110. cikk
Átláthatóság és tájékoztatás
(1)Az Ügynökség az 1049/2001/EK rendelet hatálya alá tartozik az általa tárolt dokumentumokba való betekintésre irányuló kérelmek elbírálása során.
(2)Az Ügynökség a feladatkörébe tartozó ügyekben saját kezdeményezésére tájékoztatást nyújt. Nyilvánosságra hozza a vonatkozó információkat, ideértve a 98. cikk (2) bekezdésének 10) pontjában említett éves tevékenységi jelentést, és a 91. cikk sérelme nélkül biztosítja különösen azt, hogy a nyilvánosság és minden érdekelt fél az Ügynökség munkájára vonatkozóan gyorsan objektív, átfogó, megbízható és könnyen érthető tájékoztatást kapjon. Az Ügynökség ennek során nem fedhet fel olyan operatív információkat, amelyek nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a műveletek céljának elérését.
(3)Az igazgatótanács megállapítja az (1) és (2) bekezdés alkalmazásához szükséges gyakorlati rendelkezéseket.
(4)Bármely természetes vagy jogi személy jogosult írásban az Ügynökséghez fordulni az Unió bármely hivatalos nyelvén. E személyeknek jogában áll, hogy ugyanazon nyelven kapjanak választ.
(5)Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke alapján hozott határozatok ellen – az EUMSZ 228., illetve 263. cikkében meghatározott feltételek szerint – panasszal lehet fordulni az európai ombudsmanhoz vagy keresetet lehet benyújtani az Európai Unió Bíróságához.
5. szakasz
Pénzügyi követelmények
111. cikk
Költségvetés
(1)Az egyéb bevételi források sérelme nélkül a Hivatal bevételei a következők:
a)az Európai Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) szereplő uniós hozzájárulás;
b)a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásban részes országok hozzájárulásai, a pénzügyi hozzájárulásukat megállapító vonatkozó megállapodások alapján;
c)hozzájárulási megállapodások vagy eseti vissza nem térítendő támogatások formájában történő uniós finanszírozás, az Ügynökség 115. cikkben említett pénzügyi szabályaival, valamint az Unió szakpolitikáit támogató vonatkozó jogi aktusokban foglalt rendelkezésekkel összhangban;
d)a nyújtott szolgáltatások díja;
e)bármely önkéntes tagállami hozzájárulás.
(2)Az Ügynökség kiadásai magukban foglalják az Ügynökség igazgatási, infrastrukturális, műveleti és személyzeti kiadásait.
(3)Az ügyvezető igazgató elkészíti az Ügynökség következő költségvetési évre tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatás tervezetet, ideértve egy létszámtervet is, és továbbítja az igazgatótanácsnak.
(4)A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.
(5)Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató által elkészített kimutatás tervezet alapján elfogadja az Ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó előzetes költségvetési javaslat-tervezetet, ideértve az előzetes létszámtervet is. Az igazgatótanács ezeket az egységes programozási dokumentum tervezetének részeként minden év január 31-ig továbbítja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára.
(6)Az igazgatótanács minden év március 31-ig továbbítja a Bizottságnak az Ügynökség tervezett bevételeire és kiadásaira vonatkozó végleges költségvetési javaslattervezetet, beleértve a létszámtervet és az előzetes munkaprogramot is.
(7)A tervezetet a Bizottság – az Európai Unió költségvetési tervezetével együtt – megküldi a költségvetési hatóságnak.
(8)A tervezet alapján a Bizottság a létszámtervhez általa szükségesnek tartott becsült összegeket, valamint az általános költségvetés terhére nyújtandó hozzájárulás összegét felveszi az Európai Unió általános költségvetésének tervezetébe, amelyet az EUMSZ 313. és 314. cikkének megfelelően beterjeszt a költségvetési hatóság elé.
(9)A költségvetési hatóság engedélyezi az Ügynökségnek nyújtandó hozzájárulás előirányzatait.
(10)A költségvetési hatóság elfogadja az Ügynökség létszámtervét.
(11)Az igazgatótanács elfogadja az Ügynökség költségvetését. Az Ügynökség költségvetése az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Adott esetben a költségvetést megfelelően ki kell igazítani.
(12)A költségvetés bármilyen módosítása esetén, beleértve a létszámterv módosítását is, ugyanezt az eljárást kell követni.
(13)Az Ügynökség költségvetésére várhatóan jelentősen kiható építési projektekre az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(14)A gyorsreagálási határvédelmi műveletek és visszaküldési intervenciók finanszírozása érdekében az Ügynökség igazgatótanács által elfogadott költségvetése a külső határokon végzett közös műveleti tevékenységekre és a visszaküldési műveleti tevékenységekre közösen előirányzott költségvetés legalább 2 %-át elérő mértékű műveleti tartalékot tartalmaz. Az ügyvezető igazgató minden hónap végét követően úgy határozhat, hogy a tartalék előirányzatainak egy tizenketted részével egyenértékű összeget átcsoportosít az Ügynökség egyéb operatív tevékenységeire. Ebben az esetben az ügyvezető igazgató tájékoztatja az igazgatótanácsot.
(15)Az egy pénzügyi évnél hosszabb időn átívelő intézkedések költségvetési kötelezettségvállalásai felbonthatók több évre esedékes éves részletekre.
112. cikk
A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése
(1)Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.
(2)Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője az n+1. pénzügyi év március 1-jéig megküldi a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének és a Számvevőszéknek az n. pénzügyi évre vonatkozó előzetes beszámolót. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője köteles az intézmények és a decentralizált szervek előzetes elszámolásai alapján konszolidált elszámolást készíteni, a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 147. cikkének megfelelően.
(3)Az Ügynökség az n+1. év március 31-ig jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek az n. évi költségvetési és a pénzgazdálkodásról.
(4)A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az n+1. év március 31-ig megküldi a Számvevőszéknek az Ügynökség n. évre vonatkozó, a Bizottság beszámolójával összevont előzetes beszámolóját.
(5)A 966/2012/EU, Euratom rendelet 148. cikkével összhangban az Ügynökségnek az n. évre vonatkozó előzetes beszámolójára tett számvevőszéki észrevételek kézhezvételét követően az ügyvezető igazgató saját felelősségi körében elkészíti az Ügynökség végleges beszámolóját, és véleményezésre továbbítja az igazgatótanácsnak.
(6)Az igazgatótanács véleményezi az Ügynökség n. évre vonatkozó végleges beszámolóját.
(7)Az n+1. év július 1-jéig az ügyvezető igazgató megküldi a végleges beszámolót és az igazgatótanács véleményét az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.
(8)Az n. évre vonatkozó végleges beszámolót az n+1. év november 15-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(9)Az ügyvezető igazgató az n+1. év szeptember 30-ig válaszol a Számvevőszéknek az észrevételeire. Ezt a választ az igazgatótanácsnak is megküldi.
(10)Az ügyvezető igazgató a 966/2012/EU, Euratom rendelet 165. cikke (3) bekezdésével összhangban az Európai Parlament kérésére benyújt a Parlamentnek minden, a mentesítési eljárás n. pénzügyi évre történő szabályszerű alkalmazásához szükséges információt.
(11)Az Európai Parlament a minősített többséggel eljáró Tanács ajánlása alapján eljárva az n+2. év május 15. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtása tekintetében.
113. cikk
Csalás elleni küzdelem
(1)A csalás, a korrupció és egyéb jogellenes tevékenységek leküzdése érdekében a 883/2013/EU, Euratom rendeletet korlátozások nélkül alkalmazni kell. Az Ügynökség csatlakozik az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és a megállapodás mellékletében található minta alapján késedelem nélkül elfogadja az Ügynökség valamennyi alkalmazottjára vonatkozó megfelelő rendelkezéseket.
(2)A Számvevőszék jogosult a dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni a támogatások kedvezményezettjeinél, valamint az Ügynökségen keresztül uniós forrásokban részesülő vállalkozóknál és alvállalkozóknál.
(3)Az OLAF a 883/2013/EU, Euratom rendeletben és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – végezhet annak megállapítása céljából, hogy az Ügynökség által finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.
(4)Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és más jogellenes tevékenységeket.
(5)Az (1), a (2), a (3) és a (4) bekezdés sérelme nélkül az Ügynökség által harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött munkamegállapodásoknak, továbbá az általa kötött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatainak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Számvevőszéket, az Európai Ügyészséget és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.
114. cikk
Az összeférhetetlenségek megelőzése
Az Ügynökség olyan belső szabályokat fogad el, amelyek megkövetelik, hogy szervei és személyzete tagjai munkaviszonyuk fennállása vagy hivatali idejük alatt kerüljenek el minden olyan helyzetet, amely összeférhetetlenséget eredményezhet, valamint hogy az ilyen helyzeteket jelentsék.
115. cikk
Pénzügyi rendelkezés
Az igazgatótanács a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat. E szabályok csak akkor és annyiban térhetnek el az 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelettől, ha és amennyiben az eltérést az Ügynökség működése kifejezetten szükségessé teszi, és az eltéréshez a Bizottság előzetesen hozzájárulását adta. Ebben a keretben az igazgatótanács konkrét pénzügyi szabályokat fogad el az Ügynökség azon tevékenységeit illetően, amelyeket a harmadik országokkal folytatott együttműködés keretében a visszaküldés területén végez.
IV. FEJEZET
Záró rendelkezések
116. cikk
Értékelés
(1)[2023. május 31]-ig, majd ezt követően négyévenként a Bizottság értékeli e rendeletet. Az értékelés különösen a következőkre terjed ki:
a)az Ügynökség által célkitűzései, megbízatása és feladatai tekintetében elért eredményeket;
b)az Ügynökség teljesítményének és munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát az Ügynökség célkitűzéseivel, megbízatásával és feladataival összefüggésben;
c)a parti őrségi feladatok terén folytatott európai együttműködés végrehajtását;
d)az Ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosítását;
e)az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeit.
Az értékelés külön elemzést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy e rendelet alkalmazása során miként tartották be a Chartát és az egyéb vonatkozó uniós jogszabályokat.
(2)A Bizottság az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseit továbbítja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az igazgatótanácsnak. Az igazgatótanács ajánlásokat terjeszthet a Bizottság elé e rendelet módosításával kapcsolatban. Az értékelő jelentést és a jelentéssel kapcsolatos következtetéseket közzé kell tenni. A tagállamok és az Ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátják a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.
(3)Az Ügynökség 2021. december 1-jéig, majd azt követően kétévenként jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EUROSUR működéséről.
A tagállamok az Ügynökség rendelkezésére bocsátják a jelentés elkészítéséhez szükséges információkat.
(4)Az (1) bekezdésben említett értékelés részeként a Bizottság átfogó értékelést készít az EUROSUR rendszerről, amelyet szükség esetén a működés javítását célzó megfelelő javaslatok kísérnek.
A tagállamok és az Ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátják a (3) bekezdésben említett értékelés elkészítéséhez szükséges információkat.
117. cikk
Bizottság eljárás
(1)A Bizottságnak egy bizottság nyújt támogatást (az „Európai Határ- és Parti Őrség Bizottság”). Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.
A 80. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések tekintetében a Bizottságnak az 1606/2002/EK rendelet által létrehozott „6. cikk alapján létrehozott bizottság” nyújt támogatást.
(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.
(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.
(4)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.
118. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)A Bizottság a 8. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására [e rendelet hatálybalépésének napjától], határozatlan időre kap felhatalmazást.
(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)A 8. cikk (4) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
119. cikk
Hatályon kívül helyezés
(1)Az 1052/2013/EU rendelet hatályát veszti.
(2)Az (EU) 2016/1624 rendelet hatályát veszti, a 20., 30. és 31. cikkek kivételével, amelyek 2020. január 1-jétől veszti hatályát.
(3)A 98/700/JHA együttes fellépés a 80. cikkben említett rendszer tényleges végrehajtásának időpontjában hatályát veszti. A tényleges végrehajtás időpontjáról a 117. cikkben említett eljárásokkal összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus révén határoznak.
(4)A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet VI. mellékletében található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.
120. cikk
Hatálybalépés és alkalmazhatóság
(1)Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2)A 12. cikk (4) bekezdése, a 71. cikk és a 98. cikk (5) bekezdése az Egyesült Királysággal folytatott együttműködést illetően az Egyesült Királyság Unióból való kilépésének időpontjáig, vagy ha az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján megállapodás lép hatályba az Unió és az Egyesült Királyság között, akkor az abban meghatározott átmeneti időszak végéig alkalmazandó.
(3)A 2019-es év során eltérést alkalmazva az 55. cikk (4) bekezdésében és a 64. cikk (6) bekezdésében említett határozatokat az igazgatótanács a jelen rendelet hatálybalépésétől számított hat héten belül fogadja el.
(4)A 2019-es év során eltérést alkalmazva az 57. cikk (4) bekezdésében és az 58. cikk (1) bekezdésében említett kinevezésekre a tagállamok a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 12 héten belül sort kerítenek.
(5)Az 55–58. cikkek szerinti kiküldésekre 2020. január 1-jén kell sort keríteni.
Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.
Kelt Brüsszelben,
az Európai Parlament részéről
a Tanács részéről
elnök
elnök
PÉNZÜGYI KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1A javaslat/kezdeményezés címe
Rendeletjavaslat az Európai Határ- és Parti Őrségről, a 98/700/IB együttes tanácsi fellépés, az 1052/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)
Szakpolitikai terület: Migrációügy és uniós belügy
Tevékenység: Biztonság és a szabadságjogok védelme
Jelenleg 3a. fejezet, 18. cím – Belügyek
1.2A javaslat/kezdeményezés típusa
◻ A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul
◻ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul
X A javaslat/kezdeményezés a jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul
X A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul
1.2.1
1.3A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.3.1Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)
Rövid távon az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség a tervek szerint az Ügynökség külső határok igazgatásával és visszaküldéssel kapcsolatos kulcstevékenységeit folytatja majd – ideértve az EUROSUR-t – az eddigi támogatásnak megfelelő módon. Az Ügynökség költségvetésének összege – az Ügynökség jelenlegi felhatalmazása alapján végzett összes tevékenységhez az Unió, valamint a Schengeni társult országok hozzájárulásával együtt – 2019-re és 2020-ra a jelenlegi TPK-ra vonatkozóan 637,6 millió euró, a következő TPK-ra vonatkozóan pedig 2,47 milliárd euró a Bizottság javaslata szerint. A szükséges összes pénzügyi erőforrás és személyzeti követelmények összhangban vannak az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTVÉDELMI ÜGYNÖKSÉGRŐL szóló rendelet, az ETIAS-rendelet, valamint az interoperabilitási rendelet időpontjában a Bizottság által tett javaslatot kísérőpénzügyi kimutatásokkal. A mostani javaslat célja az Európai Határ- és Parti Őrség átalakítása az Ügynökség új képességeinek megteremtésével, különösen az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozásával és az Ügynökség számára új eszközök beszerzésével, illetve egyéb új vagy kibővített feladatok megfelelő ellátásával. Ennek érdekében az Ügynökség folyó többéves pénzügyi keretben szereplő 2019. és 2020. évi költségvetését 577,5 millió euróval ki kell egészíteni, amihez speciális eszközök felhasználására lehet szükség. A 2021–2027 közötti időszakban összesen 9,37 milliárd euróra lesz szükség az összes új és kibővített feladat és a működés fedezéséhez.
Mindent összevetve, a mostani és a jövőbeli felhatalmazás teljes költségösszege a 2019–2020 közötti időszakban 1,22 milliárd eurót, a 2021–2027 közötti időszakban pedig 11,27 milliárd eurót tesz ki.
Lényegüket és a határidőket tekintve a következőképpen lehet összefoglalni a javaslat főbb elemeit:
Az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulatának létrehozása:
•
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának operatív személyzete az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által alkalmazott határőröket, visszaküldést végrehajtó hatósági kísérőket, visszaküldési szakértőket és egyéb megfelelő személyzetet jelenti, akiket a tagállamok rendelnek ki vagy küldenek rövid távú bevetésre az Ügynökséghez, hogy a határigazgatási csapatok, migrációkezelést támogató csapatok vagy végrehajtási hatáskörökkel rendelkező visszaküldési csapatok tagjaként járjanak el. Az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulata az operatív személyzet alábbi költségekkel járó három típusából fog állni.
•
1. kategória (az Ügynökség állománya): A hivatásos állomány az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulatának legfontosabb eleme. Az Ügynökség operatív személyzetének létszáma a készenléti alakulaton belül a 2019. évi 750 főről várhatóan 2025-re 3000 főre fog nőni. Az ideiglenes alkalmazottak és a szerződéses alkalmazottak 50-50 %-os arányt fognak kitenni. A vonatkozó személyzeti költségek számítása a szokásos egységek alapján (vagyis 143 000 per ideiglenes alkalmazott/év, illetve 74 000 per szerződéses alkalmazott/év) történt. Az 1. kategória esetében a javaslat bevetési költségeket irányoz elő, amelyek számításánál abból indul ki, hogy az Ügynökség saját operatív személyzetének valamennyi tagját csaknem állandó jelleggel operatív területeken fogják bevetni. A bevetési költségek számításai az Ügynökség által jelenleg alkalmazott napidíjak becslésén alapulnak (átlagban napi 200 euró), 40 %-os csökkentés mellett, tekintettel a bevetések hosszú távú jellegére. Az ebbe a kategóriába felvett dolgozók az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulatától bevetett csoportok tagjaiként működve határellenőrzési és visszaküldési feladatokat láthatnak el, ideértve a végrehajtási jogköröket igénylőket is. Az Ügynökség speciális jellege miatt az újonnan felvett munkatársaknak egy körülbelül 6 hónapos, határellenőrzési és visszaküldési feladatokról szóló teljes körű képzésen kell részt venniük, amelynek személyenként nagyjából 40 000 euró a költsége. Ezt követően évente szakirányú vagy szinten tartó képzésre lesz szüksége az Ügynökség operatív személyzetének, ennek személyenként nagyjából 10 000 euró a költsége.
•
2. kategória (a tagállamok által hosszú távra kirendelt operatív személyzet): az operatív személyzet ezen típusánál is az várható, hogy a létszáma a 2020. évi 1500 főről várhatóan 2025-re 3000 főre fog nőni. A javaslat azzal számol, hogy a kirendelt munkatársakat tartósan fogják bevetni különböző operatív területeken. A legfontosabb költségek ezért a bevetéssel kapcsolatosak. Az 1. kategóriához hasonlóan a bevetési költségek számítása abból indult ki, hogy az operatív személyzet valamennyi tagját hosszú távú jelleggel fogják bevetni a kirendelési idejük alatt. Ugyanaz az átlagos napidíj került alkalmazásra, mint az 1. kategóriánál (vagyis napi 200 euró, 40 %-os csökkentés mellett, tekintettel a küldetések hosszú távú jellegére). A kirendelt operatív személyzet képzési igényeinek éves költsége 5 000 euróra becsülhető egy fő dolgozóra vetítve.
•
3. kategória (a tagállamok által rövid időre telepített operatív személyzet). Az operatív személyzet eme kategóriája az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulatán belül a 2020. évi 7 000 főről 2025-ig várhatóan fokozatosan 4 000 főre fog lecsökkenni. Az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulata ezen részének legfontosabb költségei a bevetéssel kapcsolatosak. Az 1. és 2. kategóriához hasonlóan a bevetési költségek számítása egyforma napidíjátlag alkalmazásával (napi 200 euró) történt, havi 30 nappal számolva, legfeljebb 4 hónapos bevetésre vonatkoztatva. Az 1. és 2. kategóriával szemben azonban a bevetésekre nem vonatkozik a hosszú küldetésekre érvényes 40 %-os csökkentés.
•
Ezenkívül a 2. és 3. kategória esetében a javaslat a tagállamok emberi erőforrásainak hosszú távú támogatását és biztosítását célzó pénzügyi támogatási rendszert irányoz elő, amikor lehetővé teszi számukra, hogy további munkatársakat felvéve és kiképezve biztosítsák a szükséges mozgásteret ahhoz, hogy eleget tehessenek az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatához történő kötelező hozzájárulásuknak, miközben elegendő nemzeti kapacitást is fenntarthatnak maguknak. A rendszer számítása a III. besorolási csoport 8. besorolási fokozatának 1. fizetési fokozatába tartozó szerződéses alkalmazott éves alapfizetésével történt, amelyre tagállamonként egy megfelelő együttható érvényes („alapösszeg”). A 2. kategória esetében az „alapösszeg” 100 %-a szorzódik az egy-egy tagállam által évente várhatóan kiküldött operatív személyzet létszámával. A 3. kategória esetében a (4 hónap kötelező rendelkezésre állásnak megfelelő) „alapösszeg” 30 %-a szorzódik az egy-egy tagállam által az előző évben ténylegesen bevetett operatív személyzet létszámával.
•
Mindent összevetve, az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG 2020-ra teljes kapacitással működő készenléti alakulatának felállítási és telepítési költsége 5,83 milliárd euró.
Az Ügynökség saját eszközeinek beszerzése
•
A tagállamok technikai eszközeinek önkéntes alapú összevonásában, különösen a nagy volumenű eszközök tekintetében tapasztalható állandó hiányosságok megszüntetése érdekében az ügynökségnek rendelkeznie kell a számára szükséges eszközökkel, amelyeket közös műveletek vagy gyorsreagálású határvédelmi intervenciók vagy bármilyen egyéb operatív tevékenységek során bevethet.
•
Bár az ügynökség már 2011 óta törvényesen szerezhet be vagy bérelhet magának technikai eszközöket, a szükséges költségvetési erőforrások hiánya nagyban akadályozta ezt a lehetőséget. A 2016. évi rendelet elfogadásával az ügynökség 40 millió euró összegben külön keretet kapott arra, hogy kis- és közepes méretű eszközöket szerezzen be, és az ügynökség előrehaladást ért el ezen lehetőségek kihasználásában.
•
E fejlemények természetes következményeként, illetve az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulata létrehozásának alapjául szolgáló ambíciószintnek megfelelően a Bizottság úgy véli, hogy a 2021–2027-re vonatkozó többéves pénzügyi keretből jelentős összeget (2,2 milliárd eurót) kell az Ügynökség rendelkezésére bocsátani azért, hogy műveleti igényeinek megfelelően beszerezhesse, fenntarthassa és működtethesse a szükséges légi, tengeri és szárazföldi eszközöket.
•
Bár a szükséges eszközök, különösen a terjedelmes eszközök beszerzése hosszadalmas folyamat lehet, az operatív bevetések gerincét végül is az Ügynökség saját eszközeinek kell képezniük, amihez rendkívüli körülmények között a tagállamok további hozzájárulásait is igénybe kell venni. Az Ügynökség eszközeit alapvetően az Ügynökség műszaki személyzetének kell működtetnie az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulatának keretében. A javasolt pénzügyi erőforrásoknak az Ügynökség saját eszközeire történő hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a folyamat alapját egy többéves stratégia jelenti, amelyet az igazgatótanácsnak egy cselekvési terv keretében mielőbb el kell fogadnia.
•
Az ügynökség saját eszközei kiegészítik a tagállamok által biztosított műszakieszköz-állományt, ezen belül mindenekelőtt a tagállamok által a Belső Biztonsági Alap egyedi intézkedéseinek keretében vásárolt szállító- és működést támogató eszközöket.
Az Ügynökség képviseleti irodái
•
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség kibővített felhatalmazására, az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozására és az Unió külső határain megerősített helyszíni jelenlétére, valamint a visszaküldések terén megnövekedett részvételére tekintettel lehetővé kell tenni, hogy az Ügynökség jelentős operatív tevékenységeinek közelében található képviseleti irodákat hozzon létre arra az időre, amíg ezek a tevékenységek folynak; összekötőként járjon el az Ügynökség és a befogadó tagállam között; illetve koordinációs, logisztikai és támogatási feladatokat lásson el, előmozdítsa továbbá az együttműködést az Ügynökség és a befogadó tagállam között.
•
A képviseletek kialakításának lehetővé tétele érdekében az Ügynökség számára költségvetés-kiegészítést kell biztosítani. Jelenleg 5 képviselet fokozatos felállítása van előirányozva. A folyó TPK alatt előirányzott vonatkozó (2019-2020-as) költségvetés 1,5 millió euró, míg a következő TPK (2021–2027) esetében 11,3 millió euró.
FADO
•
Az Ügynökség fogja átvenni és felügyelni a FADO-rendszert. A FADO-val kapcsolatos költségek közé tartoznak az üzemeltetési és személyzeti költségek, az informatikai rendszerek és szoftverek, a karbantartás és a biztonsági infrastruktúra. A FADO migrálásával és karbantartásával kapcsolatos költségek a folyó TPK alatt (2019–2020) 1,5 millió euró, míg a következő TPK alatt (2021–2027) 10,5 millió euró összeget tesznek ki.
Az Ügynökség által a visszaküldések területén végzett tevékenységek
•
A javaslat célja, hogy jelentős mértékben fokozza az Ügynökség által a visszaküldések területén a tagállamoknak nyújtott támogatást, illetve az ezen a területen harmadik országokkal megvalósuló együttműködést, ideértve az úti okmányok beszerzését.
•
Ezzel kapcsolatban az Ügynökség költségvetésének összegét a következő TPK esetében (2021–2027) 1,75 milliárd euróval, évente nagyjából 250 millió euróval kell kipótolni az évi 50 000 visszatérésre kötelezett személy visszaküldésének felgyorsítása érdekében.
Az EUROSUR átalakulása
•
Mindent összevetve, az EUROSUR átalakulása a folyó TPK alatt (2019–2020) összesen 20 millió euróval, a következő TPK alatt (2021–2027) pedig 140 millió euróval, emellett pedig az emberi erőforrástól kapott további 100 munkatárssal fogja érinteni az Ügynökség költségvetését a következő bekezdésben leírtak szerint.
•
A becslések szerint a rendszer működésének fejlesztése az Ügynökség számára további 35 munkatársat fog jelenteni, akik főleg informatikai szakemberekből és adatelemzőkből állnak.
•
Az EUROSUR tevékenységi körének bővítése – amely magába foglalja a határátkelőhelyeket és a légi határőrizetet, a másodlagos mozgások kezelését, a harmadik országokkal megvalósuló információcsere javítását és az integrált tervezés felügyeletét –, a becslések szerint további 65 munkatársat jelent, akik informatikai szakemberekből, kockázatelemzőkből és operátorokból, illetve tervezőkből állnak.
•
A Kopernikusz űrprogram az EUROSUR fúziós szolgáltatásainak telepítését földmegfigyelési eszközökkel és szolgáltatásokkal, míg a kutatási keretprogramok az új információs szolgáltatások és megfigyelési technológiák telepítését fogják továbbra is támogatni.
•
A DG NEAR és a DG DEVCO eszközei továbbra is támogatni fogják az integrált határigazgatást, ideértve harmadik országokban a nemzeti koordinációs központokat.
•
Az ügynökség költségvetésén felül az EUROSUR átalakításának tagállami oldali megvalósításához a javaslat 2020-ban a külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló eszköz erőforrásainak (52,5 millió euró összegű), a 2021–2027 közötti időszakban pedig a jövőbeli Integrált Határigazgatási Alap (647,5 millió euró összegű) felhasználásával számol. A vonatkozó fellépések megvalósítására megosztott vagy közvetlen irányítással fog sor kerülni.
Humánerőforrás
Ami a humánerőforrást illeti, várhatóan 2020-ra az ügynökség eléri az 1000 fős állományi létszámot. Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozása érdekében az ügynökség további álláshelyeket kap: 2019-ben 750 álláshellyel indul, 2025-re pedig eléri a 3000 álláshelyet. A további álláshelyek egyenlő mértékben kerülnek felosztásra az ideiglenes alkalmazottak és a szerződéses alkalmazottak között. Az új álláshelyek felhasználására elsősorban az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatánál az 1. kategóriába tartozó operatív személyzet tagjainak felvételénél és kiképzésénél kerül sor. Ebbe a kategóriába fognak tartozni azonban az EITAS központi egységének létrehozásánál és működtetésénél tervezett állományi dolgozók is.
Ezenkívül a fent említett 3000 álláshelyet jelentő keretből az Ügynökség a készenléti alakulat összlétszámának legfeljebb 4 %-át felhasználhatja az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozását (felvételt, napi ügyintézést, operatív tervezést stb.) támogató állományi dolgozók felvételéhez, a képviseleti irodák személyzetének feltöltéséhez, az Ügynökség eszközeinek beszerzéséhez, az Európai Határ- és Parti Őrség működésével kapcsolatos egyéb új feladatokhoz is, ideértve az EUROSUR-t, a visszaküldésekre vonatkozó megerősített felhatalmazást és a FADO átvételét.
1.3.2Az uniós részvételből adódó többletérték
E javaslat célja az integrált igazgatás biztosítása az Európai Unió külső határainál a migráció eredményes kezelése és az Unión belüli magas szintű biztonság garantálása, valamint ugyanakkor a személyek Unión belüli szabad mozgásának megőrzése érdekében. Egy ilyen, belső határok nélküli térségben egy tagállam külső határain keresztül történő irreguláris bevándorlás a schengeni térség összes többi tagállamát is érinti. Egy belső határok nélküli térség csak akkor tartható fenn, ha a külső határok biztonsága és eredményes védelme garantált.
Mivel az Unió külső határainak ellenőrzése közös érdek, melyet magas színvonalú és egységes uniós normák szerint kell érvényesíteni, e javaslat céljait a tagállamok önmagukban nem valósíthatják meg kellő mértékben, hanem azokat uniós szinten kell elérni. Az Unió ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el.
A javaslat célja, hogy választ adjon a migrációkezelés és a belső biztonság terén az Unió előtt álló új kihívásokra és politikai realitásokra. Megerősíti az Európai Határ- és Parti Őrség rendelkezésére álló képességbeli eszköztárat, mégpedig az Európai Határ- és Parti Őrség 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulatának létrehozásával, hogy átfogóan kezelje az Unió határainak igazgatása és a visszaküldések során jelentkező nehézségeket. Biztosítja, hogy a tagállamok az egységes többéves stratégiai szakpolitikai ciklussal összhangban teljes mértékben és megfelelően végrehajtsák az integrált határigazgatásra vonatkozó szabályokat; megfelelő lépéseket tegyenek a válsághelyzetek megelőzése és a külső határoknál a korai szakaszban történő hatékony válaszadás érdekében, ha ilyen helyzetek adódnak; illetve csak akkor tegyenek sürgős, uniós szintű lépéseket a közvetlen helyszíni beavatkozásra, ha a helyzet még kritikusabbá válik.
Az EUROSUR uniós hozzáadott értékét teljes mértékben elismerik különösen az Unió határigazgatási köreiben. Az EUROSUR-keretrendszer megszüntetése nem képzelhető el, mivel a legtöbb tagállam már erre építi a határőrizetet.
Az EUROSUR fúziós szolgáltatásai valódi hozzáadott értéket biztosítanak a határőrizetben érintett végfelhasználók számára. Egymagában egyetlen nemzeti határőr szervezet sem engedheti meg magának az űrbe telepített légtérellenőrző szolgáltatásokat vagy egyéb, az EUROSUR fúziós szolgáltatásai által kínált nagy hatótávolságú platformokat.
1.3.3Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
A Frontexet 2004-ben hozták létre, és 2005-ben kezdte el működését. A hágai program előírása szerint a Bizottság 2008. február 13-án a Frontex értékeléséről és jövőbeni fejlesztéséről szóló közleményt fogadott el (COM(2008) 67 végleges).
A közlemény rövid és középtávú ajánlásokat határozott meg, és az ügynökség jövőbeni fejlesztésével kapcsolatos, hosszú távú elképzeléseket fogalmazott meg. Hosszabb távon hangsúlyozta a Frontexnek az Európai Unió integrált határigazgatási rendszerében betöltött döntő szerepét.
Következtetéseiben a Bizottság számos ajánlást fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogyan működhetne jobban az ügynökség megbízatásának keretein belül, illetve középtávon javasolta a megbízatás felülvizsgálatát.
A Frontex értékeléséről és jövőbeli fejlesztéséről szóló, említett bizottsági jelentés mellett 2008-ban független értékelésre is sor került. A Frontex igazgatótanácsa által a Frontex-rendelet 33. cikkének megfelelően megrendelt értékelés további szempontokkal és tényekkel szolgált az ügynökség munkamódszereivel kapcsolatban, és több ajánlást is megfogalmazott az igazgatótanács számára. Ezek alapján az ügynökség megbízatását az új kihívásoknak való jobb megfelelés érdekében 2011-ben módosították.
A 2011. évi módosítás által bevezetett változások ellenére az ügynökség megbízatásának további átalakítására van szükség a Frontexnek a fokozódó migrációs nyomás kezelésében játszott szerepére vonatkozó 2015. évi világos európai tanácsi politikai iránymutatás és a Frontex 2014/2015-ös külső értékelése nyomán.
A 2015-ös migrációs válsággal együtt járó, az Unió földjére illegálisan belépők példa nélküli száma számos megoldandó feladat elé állította az Unió és a tagállamok migrációs politikáját. A válság megmutatta, hogy az Unió kereteit és működési kapacitását nem arra tervezték, hogy elbírja a tömeges migráció jelentette nyomást. Az intenzív migrációs nyomás és az azt követő másodlagos mozgások a schengeni térséget is nyomás alá helyezték, ami több tagállamot is arra kényszerített, hogy visszaállítsa a belső határellenőrzést.
Az azonnali lépéseket tevő Bizottság a legkülönbözőbb intézkedésekkel állt elő, rövid és hosszú távra vonatkozóan is, ezek közé tartoznak a következők: a migránsok tengeren bekövetkező további haláleseteinek megelőzése, az Unió külső határainak megerősítése, az irreguláris migráció ösztönzőinek visszaszorítása, illetve a közös menekültügyi politika megerősítése. 2015 decemberében javaslatot terjesztett elő, hogy jelentős mértékben erősítsék meg az Unió határügynökségének felhatalmazását, amelynek tárgyalása 2016-ban rekordidő alatt megtörtént. 2016. október 6-án hatályba lépett az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet, azóta pedig gyorsan megvalósult a kapacitások és az erőforrások megnövelése. A külső határok ellenőrzése, a visszaküldések és a menedékügy területén azonban még javítani kell keretrendszerünket. 2018. június 28-i következtetéseiben erőforrásainak növelésével és felhatalmazásának kiterjesztésével az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség támogatási szerepének megerősítésére szólított fel az Európai Tanács, ideértve a harmadik országokkal megvalósuló együttműködést. A legfontosabb cél az, hogy az Ügynökséget felvértezzük az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulatával annak érdekében, hogy biztosított legyen az Unió külső határainak hatékony ellenőrzése, és jelentős mértékben felgyorsuljon az irreguláris migránsok tényleges visszaküldése.
1.3.4Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia
Ez a javaslat megfelel az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseinek, miszerint az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség támogatási szerepét – a harmadik országokkal megvalósuló együttműködést is ideértve – az erőforrások növelésével és felhatalmazásának kiterjesztésével tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy biztosított legyen az Unió külső határainak hatékony ellenőrzése, és jelentős mértékben felgyorsuljon az irreguláris migránsok tényleges visszaküldése. Ugyancsak az Európai Tanács következtetéseivel összhangban megfelel annak a célnak is, hogy jöjjön létre egy olyan belső migrációs politika, amely a szolidaritás és a felelősségérzet egyensúlyára épül: az európai szolidaritás alapvető eleme az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulatának létrehozása, mellette pedig a tagállamok kötelező hozzájárulásának világos meghatározása, hogy az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTVÉDELMI Ügynökség hatékony támogatást nyújthasson az uniós frontországoknak.
Ez a javaslat alapul veszi a jelenlegi határigazgatási politikát és eszköztárat, különösen a 2016/1624/EU rendelettel létrehozott Európai Határ- és Parti Őrséget. Az elmúlt két évben ezen új keretrendszer működőképessé tétele jelentős haladást ért el, mégpedig a sebezhetőségi értékelések első sorozatát, illetve a szükséghelyzetekre válaszoló gyorsreagálású állományok létrehozását eredményezte. Az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG 10 000 fős operatív személyzetből álló készenléti alakulata révén ez a javaslat jelentős mértékben bővíti az ügynökség, ezáltal pedig az Unió azon képességeit, hogy hatékonyan reagáljon a most vagy a jövőben jelentkező fenyegetésekre és kihívásokra – mivel előrelátó módon erősíti, értékeli és koordinálja a tagállamok külső határokon és harmadik országokkal közösen folytatott fellépéseit –, illetve megbízható visszaküldési politikát biztosít.
Az EUROSUR értékelő jelentése megállapította, hogy az EUROSUR kerete teljesítette a céljait, illetve az EUROSUR működése javítható lenne akkor, ha a technikai információs rendszert az információcserét és az együttműködést irányító keretrendszerévé alakítanák át, amely kiterjed a határellenőrzésre, és esetleg az európai integrált határigazgatás más kiválasztott elemeire. Ahogy az EUROSUR értékeléséről a mellékletben található jelentés is fogalmaz, az EUROSUR elősegíti a szinergiákat, ezáltal pedig az összhangot más szakpolitikákkal: a nemzeti koordinációs központ a többi szakpolitikai szereplővel a tengerügy, a biztonság és a vámellenőrzés területén megvalósuló operatív együttműködés lelke. Jó példája továbbá a civil/katonai együttműködésnek, mivel több nemzeti koordinációs központ katonai szereplőknek, például tengerészeti tiszteknek is helyet ad.
Uniós szinten az EUROSUR fúziós szolgáltatásai olyan eszközök, amelyeket más partőrségi feladatokhoz, például halászati ellenőrzéshez is fel lehet használni. Vannak a külső biztonságot érintő kölcsönös előnyök is, ilyen például az, hogy az EUROSUR információs termékeit megosztották az Ügynökségen keresztül a KBVP EUNAVFOR MED Sophia műveletével.
Az EUROSUR fúziós szolgáltatásai olyan eszközök is egyben, amelyekkel működőképessé tehetők a kutatási projektek és programok, és amelyek az Unió Kopernikusz űrprogramjának konkrét eredményeként születtek meg.
Az EUROSUR javasolt átalakítása és tevékenységi körének kibővítése javítani fogja az általános összhangot az integrált határigazgatással, és más együttműködésekhez is elvezet majd, különösen a légiközlekedési ágazat, de az Unió külső tevékenységeinek területén is.
Ezáltal, az európai határőrizeti rendszert (Eurosur) az Európai Határ- és Parti Őrség keretei közé beépítve, konkrét és kötelező érvényű kötelezettségvállalások révén a javaslat tovább ösztönzi az együttműködési szellemet, az információcserét, illetve a tagállamok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség között, valamint a nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek között folyó munka koordinálását. A javaslat alapját képezi a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályokat a Frontex által koordinált operatív együttműködés keretében megállapító 656/2014/EU rendelet is.
A javaslat pontosítja az Ügynökség által végzett sebezhetőségi értékelések, illetve az 1053/2013/EU rendelet által megállapított schengeni értékelési mechanizmus közötti kapcsolatot annak érdekében, hogy maximalizálja a schengeni térség működésére vonatkozó európai minőség-ellenőrzés szempontjából alapvető két mechanizmus közötti szinergiát.
A javaslat alapul veszi és továbbfejleszti, illetve az Európai Határ- és Parti Őrség keretében egyesíti a meglévő szakpolitikai rendelkezéseket, ezzel pedig a külső határok igazgatására egy uniós szintű, integrált határigazgatási rendszert hoz létre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 77. cikke (2) bekezdése d) pontjának megfelelően.
Ez a javaslat összhangban áll a migráció jobb kezelésére vonatkozó, a Bizottság által az európai migrációs stratégiában meghatározott átfogó hosszú távú politikával, amely Juncker elnök politikai iránymutatásait következetes és egymást kölcsönösen megerősítő kezdeményezések négy pilléren alapuló együttesévé alakította. Ezek a pillérek a következők: az irreguláris migráció ösztönzőinek visszaszorítása, a külső határok biztosítása és az életmentés, egy erős menekültügyi politika és a legális migrációra vonatkozó új politika. A javaslat folytatja az európai migrációs stratégia végrehajtását, konkrétabban a külső határok biztosításával kapcsolatos célkitűzés vonatkozásában, mivel az Európai Határ- és Parti Őrség fogja megvalósítani az európai integrált határigazgatást. Ezenkívül megfelel az Európai Tanács azon kérésének, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség támogatási szerepét – a harmadik országokkal megvalósuló együttműködést is ideértve – az erőforrások növelésével és felhatalmazásának kiterjesztésével tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy biztosított legyen az Unió külső határainak hatékony ellenőrzése, és jelentős mértékben felgyorsuljon az irreguláris migránsok tényleges visszaküldése.
Ez a javaslat szorosan kapcsolódik a következő uniós szakpolitikákhoz, és azokat a következők szerint kiegészíti:
•
A közös európai menekültügyi rendszer összefüggésében: migrációkezelési támogató csoportok létrehozása a migrációs csomópontokon és az ellenőrzött központokban, valamint szorosabb együttműködés az Európai Unió menekültügyi hatóságával;
•
Az Unió külső tevékenységével kapcsolatos politika, mivel az Európai Határ- és a Partvédelmi Ügynökség elősegíti és ösztönzi a tagállamok és a harmadik országok közötti operatív együttműködést, adott esetben pedig kibővített képességeivel támogatja a harmadik országokat, ideértve az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG készenléti alakulatának bevetési lehetőségét harmadik országokban, valamint szorosabban együttműködik harmadik országok hatóságaival a visszaküldésben, egyebek mellett az úti okmányok beszerzése vonatkozásában is. Az információcserével és a harmadik országokkal megvalósuló együttműködéssel kapcsolatban javasolt fejlesztések tovább fogják javítani az Unió külső tevékenységének összhangját.
•
Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség – egyebek mellett az EUROSUR-on keresztül is – szoros intézményközi együttműködést vált ki számos más szakpolitikai területen működő uniós ügynökséggel, például az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA), az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal (EFCA), illetve az Unió Műholdközpontjával, az EUROPOL-lal vagy a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséggel (eu-LISA).
•
Az Európai Határ- és Parti Őrség továbbra is a kutatás és az innováció motorja lesz az Unió és a tagállamok szintjén egyaránt, különösen az EUROSUR elemein keresztül. Az új EUROSUR fúziós szolgáltatásai olyan eszköz, amellyel működőképessé tehetők az Unió kutatási projektjei és programjai, és amely konkrét eredménye az Unió űrprogramjainak, mint amilyen például a Kopernikusz vagy a Galileo és a GOVSATCOM.
•
Ez a javaslat összhangban van a bevándorlási összekötő tisztviselők európai hálózatának létrehozásáról szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó bizottsági javaslattal (COM(2018) 303 final). A bevándorlási összekötő tisztviselők hálózatának létrehozásáról szóló rendelet felülvizsgálatának az a célkitűzése, hogy fokozza a koordinációt, és optimalizálja a bevándorlási összekötő tisztviselők – köztük a harmadik országokba kiküldött új európai összekötő tisztviselők – felhasználását, hogy azok hatékonyabban reagálhassanak a migráció területére vonatkozó uniós prioritásokra, ideértve az integrált határigazgatást. A javaslat kiegészíti ezt a megközelítést azzal, hogy biztosítja egyrészt a bevándorlási összekötő tisztviselők és a nemzeti koordinációs központok között a megfelelő kapcsolatokat, másrészt pedig két-és többoldalú megállapodások révén az EURÓPAI HATÁR- ÉS PARTI ŐRSÉG jobb szakpolitikai koordinációját.
1.4Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama
☑ A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik
–◻
A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
–☑
A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
☑ A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik
–Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig.
–azt követően: rendes ütem.
1.5Tervezett irányítási módszer(ek)
☑ Közvetlen irányítás a Bizottság részéről
–◻ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;
–◻
végrehajtó ügynökségeken keresztül
☑ A tagállamokkal megosztott irányítás
☑ Közvetett irányítás, a végrehajtási feladatokkal az alábbiakat megbízva:
–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek;
–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg);
–◻az EBB és az Európai Beruházási Alap;
–◻ a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek;
–◻ közjogi szervek;
–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak;
–◻ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek;
–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.
–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Gyakoriság és feltételek.
Az ügynökségnek a rendszeres nyomon követésre és jelentéstételre vonatkozó követelményeknek kell megfelelnie. Az Ügynökség igazgatótanácsa minden évben elfogadja az Ügynökség előző évre vonatkozó összevont tevékenységi jelentését, és legkésőbb július 1-jéig megküldi azt az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek. A jelentést közzé kell tenni. A Bizottság a bizottsági iránymutatásban megállapított értékelési feltételek alapján négyévenként értékelést készít, amelyben különösen az ügynökség teljesítményének és munkamódszereinek hatását, eredményességét és hatékonyságát értékeli, az ügynökség célkitűzéseivel, megbízatásával és feladataival összefüggésben. Az értékelés során foglalkozni kell különösen az ügynökség megbízatásának esetlegesen szükségesnek mutatkozó módosításával, és az ilyen jellegű módosítások pénzügyi következményeivel
2.2Irányítási és kontrollrendszer
2.2.1Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása
A tagállamok megosztott irányításon keresztül az Unió politikai célkitűzéseihez hozzájáruló programokat hajtanak végre, amelyek a nemzeti viszonyoknak megfelelően testre szabottak. A megosztott irányítás biztosítja, hogy a pénzügyi támogatás minden résztvevő állam rendelkezésére álljon. A megosztott irányítás lehetővé teszi továbbá a kiszámítható finanszírozást, a tagállamok számára pedig – akik a legjobban ismerik az előttük álló nehézségeket – azt, hogy ennek megfelelően megtervezzék hosszú távú támogatásaikat. Közös irányítás alatt valósítható meg (amelyek a tagállamok közötti közös erőfeszítéseket igénylő, vagy az Unióbeli új fejlemények miatt egy vagy több tagállam számára többletfinanszírozás biztosítását igénylő) konkrét tevékenységek, illetve a letelepedési és áthelyezési tevékenységek kiegészítő finanszírozása. Új kialakításában az alap sürgősségi segélyt is biztosíthat közös irányítás alatt, a közvetlen és közvetett irányításon túl.
A közvetlen irányításon keresztül a Bizottság az Unió közös szakpolitikai célkitűzéseihez hozzájáruló más intézkedéseket is támogat. Az intézkedések lehetővé teszik sürgős és konkrét igények esetén a testre szabott támogatást az egyes tagállamokban („sürgősségi segély”); transznacionális hálózatok és tevékenységek támogatását; innovatív tevékenységek tesztelését, amelyeket aztán a nemzeti programokban lehet terjeszteni; valamint az Unió egészének érdekében álló tanulmányok fedezését.
Közvetett irányításon keresztül az alap fenntartja a lehetőséget, hogy konkrét célokból a költségvetés-végrehajtási feladatokat egyebek mellett nemzetközi szervezetekre és belügyi szervekre ruházza.
A megosztott irányításra vonatkozó kifizetési szabályokat a közös rendelkezésekről szóló rendeletre (CPR) vonatkozó javaslat ismerteti, amely éves előfinanszírozásról rendelkezik, amelyet programonként és évenként legfeljebb négy időközi kifizetés követ a tagállamok által a pénzügyi év során megküldött kifizetési kérelem alapján. A CPR-rendeletre vonatkozó javaslat szerint az előfinanszírozás elszámolása a programok utolsó pénzügyi évében történik. A kontrollstratégia az új költségvetési rendeleten és a közös rendelkezésekről szóló rendeleten alapul majd. Az új pénzügyi rendeletnek és a CPR-javaslatnak bővítenie kell a vissza nem térítendő támogatások egyszerű formáinak, például az egyösszegű átalány, az átalányfinanszírozás és az egységköltségek alkalmazását. Új kifizetési formákat is bevezet, amelyek a költségek helyett az elért eredményeken alapulnak. A kedvezményezettek meghatározott pénzösszeget kapnak, ha igazolják, hogy bizonyos intézkedések megtörténtek, például tanfolyamok tartása vagy sürgősségi segély biztosítása. Ettől az ellenőrzési teher egyszerűsítése várható a kedvezményezett és a tagállamok szintjén egyaránt (pl. számlák vagy költségnyugták ellenőrzése).
Megosztott irányítás esetén a CPR-javaslat a 2014–2020 programozási időszakra bevezetett irányítási és kontrollstratégiát veszi alapul, bevezet azonban néhány olyan intézkedést is, amelyeknek a célja a végrehajtás egyszerűsítése és az ellenőrzési teher csökkentése a kedvezményezettek és a tagállamok szintjén is.
Az új fejlemények közé tartoznak a következők: – a kijelölési eljárás megszüntetése (aminek lehetővé kell tennie a programok végrehajtásának felgyorsítását); – irányítási ellenőrzések (igazgatási és helyszíni), amiket az irányító hatóság végez a kockázatok alapján (szemben a 2014–2020-as programozási időszakban előírt igazgatási ellenőrzések 100 %-os arányával). Ezenkívül bizonyos feltételek mellett az irányító hatóságok a nemzeti eljárásokkal összhangban álló arányos ellenőrzési rendelkezéseket is alkalmazhatnak; – ugyanazon művelet/kiadás többszöri ellenőrzését megakadályozó feltételek. A programhatóságok a kedvezményezettek részéről felmerülő kiadások alapján a Bizottság elé terjesztik az időközi kifizetési igényeket. A CPR-rendelet lehetővé teszi az irányító hatóságok számára, hogy kockázat alapú irányítási ellenőrzéseket végezzenek, illetve konkrét ellenőrzésekről is rendelkezik (pl. az irányító hatóság által végzett helyszíni ellenőrzések és az ellenőrzési hatóság által végzett művelet-/kiadásvizsgálatok), miután a kapcsolódó kiadást az időközi kifizetési igényekben jelentették a Bizottságnak. A nem támogatható kiadások visszatérítési kockázatának mérséklése érdekében a CPR-rendelet 90 %-ban szabja meg a Bizottság ideiglenes kifizetéseinek felső határát, mivel ebben az időpontban a nemzeti ellenőrzéseknek még csak egy részét végezték el. A fennmaradó egyenleget a Bizottság az éves számlaelszámolási eljárás után fizeti ki, ha a programhatóságoktól megkapta a megbízhatósági dokumentumokat. A megbízhatósági dokumentumok továbbítása után a Bizottság vagy az Európai Számvevőszék által feltárt szabálytalanságok nettó pénzügyi korrekciót eredményezhetnek.
2.2.2A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
Az Európai Unió külső határainál tapasztalható jelentős migrációs nyomás szükségessé teszi az Európai Határ- és Parti Őrség létrehozását, amely a tagállami hatóságokból és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségből áll. Szükség van továbbá az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség hatásköreinek, valamint az EUROSUR tevékenységi körének kibővítésére.
A javasolt rendeletben meghatározott kiterjesztett megbízatás és követelmények végrehajtása céljából szükség van az ügynökség személyi és pénzügyi erőforrásainak megerősítésére.
Az ügynökség elszámolását a Számvevőszék hagyja jóvá és azt mentesítési eljárásnak kell alávetni. A Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata ellenőrzéseket végez, együttműködve az ügynökség belső ellenőrével.
A különböző pénzügyi programok keretében létrehozott irányítási és ellenőrzési rendszereket alkalmazni kell (pl. a Belső Biztonsági Alapot).
Megosztott irányítás:
A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság nem szembesült jelentős hibakockázatokkal kiadási programjai során. Ezt az is megerősíti, hogy a Számvevőszék éves jelentése már többedik alkalommal nem tartalmaz semmilyen jelentős megállapítást. Ezenkívül a DG HOME már felülvizsgálta a jogalapját ((EU) 2015/378 rendelet és (EU)1042/2014 felhatalmazáson alapuló rendelet) azzal a céllal, hogy jobban alkalmazkodjon a közös rendelkezésekről szóló rendelet hatálya alá tartozó alapok ellenőrzési kereteihez és ezek megbízhatósági modelljeihez, illetve kiadási programjaiban továbbra is tartani tudja az alacsony hibaarányt. Az igazodásra irányuló munka e javaslattal tovább folyik úgy, hogy az ellenőrzési keretek megfeleljenek a megosztott irányítás alatt álló alapokat kezelő más főigazgatóságokénak. Megosztott irányítás esetén a folyó programok végrehajtásával kapcsolatos legnagyobb kockázat abban rejlik, hogy a tagállamok nem használják fel teljes körűen az alapot, illetve a szabályok bonyolultsága, valamint az irányítási és kontrollrendszerek gyengeségei miatt hibák keletkezhetnek. A CPR úgy egyszerűsíti a keretszabályozást, hogy a szabályokat és az irányítási és kontrollrendszereket összehangolja a megosztott irányítás alatt megvalósuló különböző alapok között. Lehetővé teszi továbbá a kockázat szerint megkülönböztetett ellenőrzési követelményeket (pl. kockázat alapú irányítási ellenőrzések, a nemzeti eljárásokra épülő arányos ellenőrzési szabályok, az ellenőrzési munka korlátozása időzítés és/vagy konkrét műveletek tekintetében).
Közvetlen/közvetett irányítás: Az utólagos vizsgálatokban leggyakrabban feltárt hibák főbb okainak és típusainak legutolsó elemzése alapján a szabálytalanságok a kedvezményezetteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatások nem megfelelő pénzügyi irányításából, a hiányzó vagy nem megfelelő kísérő dokumentációból, a szabálytalan közbeszerzésből, valamint a költségvetésben nem tervezett költségekből erednek. A kockázatok tehát főként a következőkből erednek: – a kiválasztott projektek és az azt követő technikai lebonyolítás minőségének biztosítása, a kedvezményezetteknek adott homályos vagy nem teljes körű iránymutatás, illetve az elégtelen nyomon követés; – az odaítélt források nem hatékony vagy nem gazdaságos felhasználásának a kockázata, mind a vissza nem térítendő támogatások esetében (elszámolható költségek visszatérítésének bonyolultsága, párosulva az elszámolható költségek dokumentum-alapú ellenőrzésének korlátozott lehetőségeivel), mind pedig a beszerzések esetében (olykor korlátozott számban állnak rendelkezésre a szükséges szaktudással rendelkező gazdasági szereplők, ami miatt nem lehet kellőképpen összehasonlítani az árajánlatokat); – a (különösen) a kisebb szervezetek arra irányuló kapacitásához kapcsolódó kockázatok, hogy hatékonyan ellenőrizzék a kiadásokat, valamint biztosítsák az elvégett műveletek átláthatóságát. – annak kockázata, hogy rossz fény vet a Bizottságra, ha csalást vagy bűncselekményt tárnak fel; a harmadik felek belső ellenőrzési rendszerei csak részleges biztosítékot nyújtanak a heterogén vállalkozók és kedvezményezettek eléggé nagy száma miatt, amelyek mindegyike a saját, gyakran kis méretű belső ellenőrzési rendszerét működteti. A pályázati felhívások jobb megtervezésének, a kedvezményezetteknek adott iránymutatásoknak, az ajánlatok célzottságának és az egyszerűsített költségek jobb felhasználásának, valamint az új költségvetési rendeletben szereplő vizsgálatok és értékelések átvételének köszönhetően várhatóan csökkenni fog ezeknek a kockázatoknak a száma. A Számvevőszék 2016-ban értékelte a DG HOME közvetlen irányítású rendszereit (közbeszerzéssel együtt), és arra a megállapításra jutott, hogy a DG HOME végrehajtotta a költségvetési rendeletben előírt ellenőrzéseket, és a felülvizsgálat semmilyen súlyos hiányosságot nem tárt fel. Ezt a szintű felügyeletet és szabályozást a jövőben is fenn kell tartani.
Közvetlen/közvetett irányítás: Az utólagos vizsgálatokban leggyakrabban feltárt hibák főbb okainak és típusainak legutolsó elemzése alapján a szabálytalanságok a kedvezményezetteknek nyújtott vissza nem térítendő támogatások nem megfelelő pénzügyi irányításából, a hiányzó vagy nem megfelelő kísérő dokumentációból, a szabálytalan közbeszerzésből, valamint a költségvetésben nem tervezett költségekből erednek. A kockázatok tehát főként a következőkből erednek: – a kiválasztott projektek és az azt követő technikai lebonyolítás minőségének biztosítása, a kedvezményezetteknek adott homályos vagy nem teljes körű iránymutatás, illetve az elégtelen nyomon követés; – az odaítélt források nem hatékony vagy nem gazdaságos felhasználásának a kockázata, mind a vissza nem térítendő támogatások esetében (elszámolható költségek visszatérítésének bonyolultsága, párosulva az elszámolható költségek dokumentum-alapú ellenőrzésének korlátozott lehetőségeivel), mind pedig a beszerzések esetében (olykor korlátozott számban állnak rendelkezésre a szükséges szaktudással rendelkező gazdasági szereplők, ami miatt nem lehet kellőképpen összehasonlítani az árajánlatokat); – a (különösen) a kisebb szervezetek arra irányuló kapacitásához kapcsolódó kockázatok, hogy hatékonyan ellenőrizzék a kiadásokat, valamint biztosítsák az elvégett műveletek átláthatóságát. – annak kockázata, hogy rossz fény vet a Bizottságra, ha csalást vagy bűncselekményt tárnak fel; a harmadik felek belső ellenőrzési rendszerei csak részleges biztosítékot nyújtanak a heterogén vállalkozók és kedvezményezettek eléggé nagy száma miatt, amelyek mindegyike a saját, gyakran kis méretű belső ellenőrzési rendszerét működteti. A pályázati felhívások jobb megtervezésének, a kedvezményezetteknek adott iránymutatásoknak, az ajánlatok célzottságának és az egyszerűsített költségek jobb felhasználásának, valamint az új költségvetési rendeletben szereplő vizsgálatok és értékelések átvételének köszönhetően várhatóan csökkenni fog ezeknek a kockázatoknak a száma.
A Bizottság az igazgatótanács tagjaként vesz részt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség irányításában. 2017-ben a DG HOME szervezeti felépítésének felülvizsgálatát követően a Bizottság felülvizsgálta az igazgatótanácsbeli bizottsági képviselőkre vonatkozó határozatát, és a legtöbb esetben magasabb szintű képviseletről rendelkezett a főigazgató-helyettesek bevonásának formájában.
Az adott szakpolitikák operatív egységei számos találkozón vesznek részt a munkavégzés szintjén, egyeztető értekezleteken, és véleményezik az éves munkaprogramot, a költségvetési tervezetet, a személyzeti politikát és ezek végrehajtásának nyomon követését. Egész évben magasabb szintű kapcsolattartásra is sor kerül, mégpedig a főigazgató és az ügyvezető igazgatók, illetve az igazgatótanács elnöke között.
A DG HOME az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség költségvetését végigköveti a költségvetési eljárás előkészítésétől az éves uniós hozzájárulás végrehajtásán át az elszámolások benyújtásáig és a mentesítési folyamatig. A költségvetés végrehajtásának nyomon követése azért is szükséges, hogy ezzel előmozdítsák a végrehajtási szint elérését, és a lehetőségekhez mérten elejét vegyék annak, hogy az év utolsó negyedévében az ügynökségek visszaadják a kifizetési előirányzatokat.
A „DG HOME és a decentralizált uniós ügynökségek közötti koordinációs és munka-megállapodások” IAS-vizsgálatát követően a DG HOME cselekvési tervre tett javaslatot, amelyben kitér főleg a DG HOME keretében az ügynökségekkel foglalkozó munkatársak tájékoztatásának fokozását, az ügynökségeknek a programozási szakaszba történő korábbi bevonását, megfelelő teljesítménymutatók alapján az ügynökségek teljesítményének szorosabb nyomon követését, a kontrollstratégia megerősítését és az ügynökségeknek teljesített kifizetésekre vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatok építőköveinek megerősítését érintő vizsgálati ajánlásokra.
2.2.3A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
Megosztott irányítás: Az ellenőrzések költsége a tagállamok esetében várhatóan szinten marad, vagy esetleg csökken. A jelenlegi (2014–2020) programozási ciklus esetében a tagállamok 2017-es állapot szerint becsült ellenőrzési összköltsége a tagállamok által 2017. évi igénylései alapján kifizetett teljes összeg mintegy 5 %-a. Ez a százalékos érték a programok végrehajtási hatékonyságának javulásával, illetve a tagállamoknak teljesített kifizetések növekedésével várhatóan csökkenni fog. A CPR-ben az irányításra és az ellenőrzésekre bevezetett kockázat alapú megközelítéssel, ehhez párosulva az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek fokozottabb ösztönzésével várhatóan tovább csökkennek a tagállamok ellenőrzési költségei.
Közvetlen/közvetett irányítás: Az ellenőrzések költsége a DG HOME által teljesített kifizetések összegének mindegy 2,5 %-át teszi ki. Ez várhatóan stagnálni vagy kissé csökkenni fog abban az esetben, ha az egyszerűsített költségelszámolási lehetőségek alkalmazása bővül a következő programozási időszakban.
2.3A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések
Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.
Az Ügynökség részéről
Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre. Az ügyvezető igazgató évente benyújtja a Bizottságnak, az igazgatótanácsnak és a Számvevőszéknek az előző pénzügyi év részletes bevételi és kiadási kimutatását. Ezen túlmenően a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata segítséget nyújt az Ügynökség pénzügyi működésének irányításában a kockázatok ellenőrzésével, a megfelelés ellenőrzésében azáltal, hogy független véleményt formál az irányítási és az ellenőrzési rendszerek minőségéről, valamint azzal, hogy ajánlásokat tesz a működés hatékonyságának és eredményességének javítására és az Ügynökség erőforrásainak felhasználása körében a gazdaságosság biztosítására.
Az Ügynökség az 1271/2013/EU rendelet nyomán a Bizottság és a Számvevőszék hozzájárulását követően elfogadja pénzügyi szabályzatát. Az Ügynökség belső ellenőrzési rendszert vezet be, amely hasonló a Bizottság által a saját átszervezése keretében bevezetett rendszerhez.
Együttműködés az OLAF-fal
A Bizottság személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó alkalmazottak együttműködnek az OLAF-fal a csalás elleni küzdelemben.
A Számvevőszék részéről
A Számvevőszék a beszámolót a Szerződés 248. cikke szerint vizsgálja meg, és az Ügynökség tevékenységéről évente jelentést tesz közzé.
A nemzeti és európai szinten megállapított csalásellenes intézkedéseket maradéktalanul alkalmazni kell.
DG HOME-alapok
A költségvetési rendeletben foglaltak szerint a belső ellenőrzés egyik célja, egyben pedig egy fontos irányítási kérdés is a csalások megelőzése és felderítése, amivel a teljes kiadási ciklus alatt a Bizottság foglalkozik.
Ezenkívül a DG HOME csalás elleni stratégiájának célja elsősorban a csalások megelőzése, felderítése és orvoslása, biztosítva egyebek mellett azt, hogy a csalások megelőzésére vonatkozó belső ellenőrzései teljes mértékben összhangban legyenek a Bizottság csalás elleni stratégiájával, és a csalással kapcsolatos kockázatkezelési megközelítése a csalás kockázatát magában hordozó területek azonosítására és a megfelelő válaszlépésekre irányuljon.
Ami a megosztott irányítást illeti, a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a Bizottság elé terjesztett elszámolásokban szereplő kiadások jogszerűek és szabályosak legyenek. Ezzel kapcsolatban a tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy – a csalást is ideértve – megakadályozzák, felderítsék és orvosolják a szabálytalanságokat. A jelenlegi (2014–2020) programozási ciklushoz hasonlóan a tagállamok kötelesek eljárásokat bevezetni a szabálytalanságok felderítésére és a csalások megelőzésére, illetve jelenteni a Bizottságnak a megosztott irányítás területén tapasztalt szabálytalanságokat, ideértve a vélt vagy megállapított csalásokat. A csalásellenes intézkedések továbbra is a tagállamok minden területet érintő alapelvei és kötelezettségei közé tartoznak.
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA
3.1A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?
·Jelenlegi költségvetési tételek
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
|
Költségvetési tétel
|
A kiadás
típusa
|
Hozzájárulás
|
|
|
3. számú fejezet – „Biztonság és uniós polgárság”
|
diff./nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól
|
harmadik országoktól
|
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
|
|
3
|
18.020101 Belső Biztonsági Alap (Határok és vízumügy)
|
diff.
|
NEM
|
NEM
|
IGEN
|
NEM
|
|
3
|
18.0203 Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség
|
diff.
|
NEM
|
NEM
|
IGEN
|
NEM
|
·Létrehozandó új költségvetési tételek
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete
2021–2027
|
Költségvetési tétel
|
Kiadási
típus
|
Hozzájárulás
|
|
|
4. számú fejezet: „Migráció és határigazgatás”
|
Diff./Nem diff.
|
EFTA-országoktól
|
tagjelölt országoktól
|
harmadik országoktól
|
a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében
|
|
4
|
11.XXYY Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE)
|
diff.
|
NEM
|
NEM
|
IGEN
|
NEM
|
|
4
|
11.XXYY Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség
|
diff.
|
NEM
|
NEM
|
IGEN
|
NEM
|
3.2A kiadásokra gyakorolt becsült hatás
3.2.1A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése
–2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret
|
A jelenlegi többéves pénzügyi keret
fejezete
|
3
|
„Biztonság és uniós polgárság”
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
2019
|
2020
|
ÖSSZESEN
|
|
Operatív előirányzatok (Belső Biztonsági Alap – B)
|
Kötelezettségvállalások
|
(1)
|
|
52 500
|
52 500
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2)
|
|
52 500
|
52 500
|
|
A programkeretből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok (Belső Biztonsági Alap – B)
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok
|
(3)
|
|
–
|
|
|
Operatív és igazgatási előirányzatok (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség)
|
Kötelezettségvállalások
|
(1)
|
19 321
|
558 175
|
577 496
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2)
|
19 321
|
558 175
|
577 496
|
|
A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalások
|
=1+3
|
19 321
|
610 675
|
629 996
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
= 2+3
|
19 321
|
610 675
|
629 996
|
A 2014-2020. közötti időszakra vonatkozó
többéves pénzügyi keret
|
5
|
„Igazgatási kiadások”
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
Év
2019
|
Év
2020
|
ÖSSZESEN
|
|
FŐIGAZGATÓSÁG: Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME)
|
|
• Humánerőforrás
|
1144
|
1144
|
2288
|
|
• Egyéb igazgatási kiadások
|
0,080
|
0,080
|
0,160
|
|
MIGRÁCIÓÜGYI ÉS UNIÓS BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN
|
Előirányzatok
|
1224
|
1224
|
2448
|
|
Előirányzatok ÖSSZESEN
a többéves pénzügyi keret
5. FEJEZETE alatt
2014–2020
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)
|
1224
|
1224
|
2448
|
|
|
|
2019
|
2020
|
ÖSSZESEN
|
|
A folyó többéves pénzügyi
keret FEJEZETEIHEZ*
tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalások
|
20 545
|
611 899
|
632 444
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
20 545
|
611 899
|
632 444
|
–TPK 2021–2027
|
A 2021–2027. közötti
többéves pénzügyi keret fejezete
|
4
|
Fejezet: Migráció és határigazgatás
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
ÖSSZESEN
|
|
Operatív előirányzatok millió (HAVE)
|
Kötelezettségvállalások
|
(1)
|
70 000
|
80 000
|
90 000
|
100 000
|
101 000
|
102 000
|
104 500
|
647 500
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2)
|
70 000
|
80 000
|
90 000
|
100 000
|
101 000
|
102 000
|
104 500
|
647 500
|
|
A programkeretből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok
|
(3)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Operatív és igazgatási előirányzatok (Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség)
|
Kötelezettségvállalások
|
(1)
|
1 188 512
|
1 347 769
|
1 546 437
|
1 649 203
|
1 799 857
|
1 851 374
|
1 886 999
|
11 270 151
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
(2)
|
1 188 512
|
1 347 769
|
1 546 437
|
1 649 203
|
1 799 857
|
1 851 374
|
1 886 999
|
11 270 151
|
|
A programkeretre szóló előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalások
|
= 1+3
|
1 258 512
|
1 427 769
|
1 636 437
|
1 749 203
|
1 900 857
|
1 953 374
|
1 991 499
|
11 917 651
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
= 2+3
|
1 258 512
|
1 427 769
|
1 636 437
|
1 749 203
|
1 900 857
|
1 953 374
|
1 991 499
|
11 917 651
|
A 2021–2027. közötti
vonatkozó többéves pénzügyi keret fejezete
|
7
|
„Európai közigazgatás”
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
Év
2021
|
Év
2022
|
Év
2023
|
Év
2024
|
Év
2025
|
Év
2026
|
Év
2027
|
ÖSSZESEN
|
|
FŐIGAZGATÓSÁG: Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság (DG HOME)
|
|
• Humánerőforrás
|
1144
|
1144
|
1144
|
1144
|
1144
|
1144
|
1144
|
8008
|
|
• Egyéb igazgatási kiadások
|
0,080
|
0,080
|
0,080
|
0,080
|
0,080
|
0,080
|
0,080
|
0,560
|
|
MIGRÁCIÓÜGYI ÉS UNIÓS BELÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÖSSZESEN
|
Előirányzatok
|
1224
|
1224
|
1224
|
1224
|
1224
|
1224
|
1224
|
8568
|
|
Előirányzatok ÖSSZESEN
a többéves pénzügyi keret
7. FEJEZETE alatt
|
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)
|
1224
|
1224
|
1224
|
1224
|
1224
|
1224
|
1224
|
8568
|
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
|
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
ÖSSZESEN
|
|
A 2021–2027. közötti
többéves pénzügyi keret FEJEZETEIHEZ**
tartozó előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalások
|
1 259 736
|
1 428 993
|
1 637 661
|
1 750 427
|
1 902 081
|
1 954 598
|
1 992 723
|
11 926 219
|
|
|
Kifizetési előirányzatok
|
1 259 736
|
1 428 993
|
1 637 661
|
1 750 427
|
1 902 081
|
1 954 598
|
1 992 723
|
11 926 219
|
3.2.2Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség teljes költségvetésére gyakorolt becsült hatás összefoglalása (ideértve az operatív és igazgatási jellegű előirányzatokat, illetve figyelembe véve a schengeni társult országok hozzájárulását).
millió EUR (három tizedesjegyig)
3.2.3Az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség humánerőforrásaira gyakorolt becsült hatás
3.2.3.1Összefoglalás
–◻
A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását
–☑
A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:
A személyzetet és a vonatkozó költségeket a COM(2015)671 már előirányozta. A személyzet létszámának 2020-tól kezdve 1000 fő szintjére kell beállnia.
|
|
Év
2019
|
Év
2020
|
Év
2021
|
Év
2022
|
Év
2023
|
Év
2024
|
Év
2025
|
Év
2026
|
Év
2027
|
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolás)
|
242
|
275
|
275
|
275
|
275
|
275
|
275
|
275
|
275
|
|
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolás)
|
242
|
275
|
275
|
275
|
275
|
275
|
275
|
275
|
275
|
|
Szerződéses munkatársak
|
202
|
230
|
230
|
235
|
250
|
234
|
230
|
230
|
230
|
|
Kiküldött nemzeti szakértők
|
194
|
220
|
220
|
220
|
220
|
220
|
220
|
220
|
220
|
|
ÖSSZESEN
|
880
|
1000
|
1000
|
1005
|
1020
|
1004
|
1000
|
1000
|
1000
|
A hivatásos állomány alakulása az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatán belül/
Személyzeti követelmények (teljes munkaidős egyenérték):
|
|
Év
2019
|
Év
2020
|
Év
2021
|
Év
2022
|
Év
2023
|
Év
2024
|
Év
2025
|
Év
2026
|
Év
2027
|
|
Ideiglenes alkalmazottak (AD besorolás)
|
188
|
375
|
500
|
500
|
625
|
625
|
750
|
750
|
750
|
|
Ideiglenes alkalmazottak (AST besorolás)
|
187
|
375
|
500
|
500
|
625
|
625
|
750
|
750
|
750
|
|
Szerződéses munkatársak
|
375
|
750
|
1000
|
1000
|
1250
|
1250
|
1500
|
1500
|
1500
|
|
ÖSSZESEN
|
750
|
1500
|
2000
|
2000
|
2500
|
2500
|
3000
|
3000
|
3000
|
Kérjük, jelezzék a munkaerő-felvétel tervezett időpontját, és igazítsák ki az összeget ennek megfelelően (ha a munkaerő-felvétel júliusban történik, csak az átlagos költség 50 %-át kell figyelembe venni), valamint nyújtsanak további magyarázatot.
A személyzeti követelmények részletezése
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata az operatív személyzet háromféle típusából áll össze.
Az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának operatív személyzete az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség által alkalmazott határőröket, visszaküldést végrehajtó hatósági kísérőket, visszaküldési szakértőket és egyéb megfelelő személyzetet jelenti, akiket a tagállamok rendelnek ki vagy küldenek rövid távú bevetésre az Ügynökséghez, hogy a határigazgatási csapatok, migrációkezelést támogató csapatok vagy végrehajtási hatáskörökkel rendelkező visszaküldési csapatok tagjaként, továbbá az ETIAS központi egységének üzemeltetéséért felelős munkatársakként járjanak el.
Az 1. kategóriába tartozó hivatásos állomány tagjai az Unió új típusú dolgozói lesznek az ügynökségnél, akiket végrehajtói jogkörökkel is felruháznak, ideértve a kényszerintézkedés alkalmazását, amikor az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatától bevetett csoport tagjaiként fellépnek.
Figyelembe véve, hogy az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatának létrehozásához (felvételhez, napi ügyintézéshez, operatív tervezéshez stb.), a műveletek koordinálásához, a képviseleti irodák személyzetének feltöltéséhez, az Ügynökség eszközeinek beszerzéséhez, az Európai Határ- és Parti Őrség működésével kapcsolatos egyéb új feladatokhoz – ideérte az Eurosurt, a visszaküldésekre vonatkozó megerősített felhatalmazást és a FADO átvételét – elengedhetetlenül szükséges a támogatás, a tervezésnél az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata összlétszámának legfeljebb 4 %-át (3000 fő 4 %-át) „operatív támogató személyzetnek” számítva lehet alkalmazni az Ügynökségnél.
Az álláshelyek típusát tekintve, a hivatásos állomány 25 %-a AD-, 25 %-a AST- besorolású, 50 %-a pedig szerződéses alkalmazottból fog összeállni. A bontás a különböző profilok, szerepek és feladatok várható megoszlását tükrözi az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulatán belül. Elsősorban az Ügynökség saját eszközeinek üzemeltetéséhez tekintélyes számú, a korszerű eszközök használatához szükséges képességekkel, tudással és szakismerettel rendelkező AD-besorolású munkatársra lesz szükség (pl. parancsnokok és tisztek a repülőgépek és hajók műszaki személyzetének tagjai között). Ugyancsak tekintélyes számú AD-besorolású munkatársra lesz szükség az Európai Határ- és Parti Őrség készenléti alakulata által végzett, az Ügynökség jelenlegi részvételi szintjéhez képest megnövekedett operatív tevékenységekkel kapcsolatos koordinációs feladatok tervezésének biztosításához. A hivatásos állományon belül néhány AD-besorolású munkatárs vezetői tevékenységeket is ellát majd. Ezenkívül a technológiai fejlődéssel összefüggésben gondolni kell arra is, hogy a személyzet különböző típusú tagjai között meglegyen az egyensúly, mivel néhány alapvető határigazgatási feladatot lehet automatizálni, a rendszer összetettsége viszont az üzemeltetésért és karbantartásért felelős személyzettől magasabb szintű képzettséget igényel.
3.2.3.2A felügyeletet ellátó főigazgatóságnál felmerülő, becsült humánerőforrás-szükségletek
–◻
A javaslat nem igényel humán erőforrást.
–☑
A javaslat az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni
|
|
2019
|
2020
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
|
• A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
|
|
18 01 01 01 (A székhelyen és a bizottsági képviseleteken)
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
|
XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 05 01 (közvetett kutatás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10 01 05 01 (közvetlen kutatás)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
• Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben: teljes munkaidős egyenérték)
|
|
XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 04 yy
|
– a székhelyen
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
– a küldöttségeknél
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
XX 01 05 02 (AC, END, INT – közvetett kutatásban)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
10 01 05 02 (AC, END, INT – közvetlen kutatásban)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ÖSSZESEN
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
8
|
XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.
A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.
Az elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak
|
8 tisztviselő a következő feladatokat látja el:
1) A Bizottság képviselete az ügynökség igazgatótanácsában.
2) A Hatóság éves munkaprogramjával kapcsolatos bizottsági vélemény összeállítása és a végrehajtás ellenőrzése.
3) Az Ügynökség költségvetése elkészítésének felügyelete és a költségvetés végrehajtásának figyelemmel kísérése.
4) Az ügynökség támogatása tevékenységeinek uniós szakpolitikáknak megfelelő kialakításában, ideértve a szakértői üléseken való részvételt.
|
|
Külső munkatársak
|
|
3.2.4Harmadik felek részvétele a finanszírozásban
A javaslat/kezdeményezés:
–◻
nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást
–☑
előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Évek
|
|
|
|
|
|
2019
|
2020
|
ÖSSZESEN
|
|
Schengeni társult országok
|
|
|
|
|
|
21 039
|
56 523
|
77 562
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN
|
|
|
|
|
|
21 039
|
56 523
|
77 562
|
|
Évek
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
ÖSSZESEN
|
|
Schengeni társult országok
|
75 862
|
86 028
|
98 709
|
105 268
|
114 884
|
118 173
|
120 447
|
719 371
|
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN
|
75 862
|
86 028
|
98 709
|
105 268
|
114 884
|
118 173
|
120 447
|
719 371
|
3.3A bevételre gyakorolt becsült hatás
–X
A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–◻
A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:
–◻
saját forrásokra
–◻
a javaslat más bevételre gyakorol hatást
kérjük adja meg, hogy a bevétel költségvetési tételhez van-e rendelve ◻
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési tétel:
|
A javaslat/kezdeményezés hatása
|
|
|
2021
|
2022
|
2023
|
2024
|
2025
|
2026
|
2027
|
|
… jogcímcsoport
|
|
|
|
|
|
|
|
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).
