EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.4.25.

COM(2018) 234 final

2018/0111(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás)

{SEC(2018) 206 final}
{SWD(2018) 127 final}
{SWD(2018) 128 final}
{SWD(2018) 129 final}
{SWD(2018) 145 final}

INDOKOLÁS

1.    A JAVASLAT HÁTTERE

•    A javaslat indokai és céljai

•    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

•    Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.    JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•    Jogalap

•    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

•    Arányosság

•    A jogi aktus típusának megválasztása

3.    AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•    A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

•    Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A Bizottság 2017 júniusa és 2018. január vége között konzultációt folytatott a közadatokról szóló irányelv felülvizsgálatáról. A cél az irányelv működésének értékelése, a felülvizsgálat hatókörének mérlegelése és a szakpolitikai alternatívák számbavétele volt. A konzultációs folyamat során kikérték mind a közadatok birtokosainak (a közigazgatási szerveknek), mind a továbbfelhasználóknak (a köz- és magánszféra szereplőinek, a kereskedelmi és nem kereskedelmi szereplőknek) a véleményét.

A minőségi jogalkotással foglalkozó weboldalon egy bevezető hatásvizsgálat került közzétételre, amely visszajelzés céljából 4 héten át (2017. szeptember 18. és 2017. október 16. között) elérhető volt. A hatásvizsgálatra hét érdekelt fél reagált.

A kijelölt konzultációs weboldalon nyilvános online egyeztetési lehetőség nyílt, amelyen 12 héten át (2017. szeptember 19. és 2017. december 15. között) várták a hozzászólásokat. A Bizottság az összes érdekelt felet meghívta a konzultációra, beleértve a kormányokat, a közszférabeli tartalmak tulajdonosait és felhasználóit, a kereskedelmi és nem kereskedelmi továbbfelhasználókat, a szakértőket és a tudományos szakembereket, továbbá a polgárokat. Az online konzultáció egyaránt kitért az irányelv jelenlegi végrehajtásának értékelésére, valamint a jövőbeli problémákra, célkitűzésekre és lehetőségekre. A válaszadóknak lehetőségük volt egy-egy dokumentum – például állásfoglalás – feltöltésére is. A Bizottság számos célzott intézkedéssel népszerűsítette a nyilvános online konzultációt, és felkérte az érdekelteket a részvételre. 273 érdekelt fél küldött visszajelzést. A konzultációs folyamat végéig (2018. január) összesen 56 dokumentum érkezett be, amelyek mindegyike figyelembevételre került.

Az értékelési és hatásvizsgálati folyamat részét alkotta több olyan esemény is, amelyek konkrét kérdésekkel foglalkoztak és/vagy az érdekelt felek konkrét célcsoportjainak szóltak. 2018. január 19-én például nyilvános meghallgatást tartottak, amely nyitva állt bárki számára, aki részt kívánt venni a közadatokról szóló irányelv jövőbeli formájáról szóló vitában. Ezenkívül ad hoc találkozókat is szerveztek az érdekelt felek képviselőivel.

A konzultáció általános következtetése az volt, hogy bár a közadatokról szóló irányelv összességében betölti a funkcióját, vannak olyan területek, amelyeket felül kell vizsgálni. Ilyen például a dinamikus adatok hozzáférhetősége, a díjszámítási szabályok alkalmazása, vagy a nagy értékű közadatok – köztük a kutatási adatok és a közfeladatok ellátásával összefüggésben keletkezett adatok – fokozottabb hozzáférhetősége.

•    Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

•    Hatásvizsgálat

A javaslat egy hatásvizsgálaton alapul, amely a Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testületétől 2018. március 16-án fenntartásokat tartalmazó kedvező véleményt 21 kapott. A Szabályozói Ellenőrzési Testület által felvetett kérdéseket a hatásvizsgálatról szóló bizottsági szolgálati munkadokumentum átdolgozott változata 22 tárgyalja, amelyben a Szabályozói Ellenőrzési Testület véleményét követő változásokat külön szakasz részletezi.

A hatásvizsgálat a következő alternatívákat vette számba: a) alapforgatókönyv (a jelenlegi megközelítés változatlan formában); b) a meglévő uniós fellépés megszüntetése (a közadatokról szóló irányelv hatályon kívül helyezése); c) kizárólag puha jogi intézkedések; és d) a közadatokról szóló irányelv módosításából és puha jogi intézkedésekből álló kombinált megoldás.

A b) és c) lehetőséget már a vizsgálat korai szakaszában elvetették, míg az a) opció megmaradt alapforgatókönyvnek. A d) alternatívát két lehetséges csomag formájában ismertették, amelyek közül az egyik az összes kisebb intenzitású jogalkotási elemet, a másik az összes nagyobb intenzitású jogalkotási elemet tartalmazta. A csomagokban lévő elemek a dinamikus adatok esetében alkalmazandó API-kat, a díjszabási szabályok felülvizsgálatát, a közfinanszírozású kutatásból származó adatok rendelkezésre állását, a közlekedési és a közműágazati köz- és magánvállalkozások birtokában lévő adatok hozzáférhetőségét, valamint az „adatkisajátítás” hatását érintették.

Mindkét csomagot alapos elemzésnek vetették alá és összehasonlították az alapforgatókönyvvel. A hatásvizsgálatban ismertetett bizonyítékok alapján az előnyben részesített opció az alacsonyabb intenzitású szabályozási beavatkozás és a meglévő puha jogi intézkedések aktualizálásának kombinációja lett az alábbi elemek alapján:

Dinamikus adatok és API-k: A tagállamok „puha” kötelezettsége arra vonatkozóan, hogy időben hozzáférhetővé tegyék a dinamikus adatokat és bevezessék az API-kat. Egyes alapvető nagy értékű adatkészletek esetében (amelyeket felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell elfogadni) ez a kötelezettség keménnyé válik.

Díjszámítás: A tagállamokra vonatkozó szigorúbb szabályok azzal kapcsolatban, hogy mikor alkalmazhatnak kivételeket azon általános szabály alól, hogy a közigazgatási szervek nem számíthatnak fel többet a terjesztési határköltségeknél. Egy lista összeállítása azon alapvető nagy értékű adatkészletekről, amelyet az összes tagállamban díjmentesen hozzáférhetővé kell tenni (a fentiekkel megegyező adatkészletek, amelyeket felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kell elfogadni).

A közlekedési és a közüzemi ágazat adatai: Csak közvállalkozásokat érint, magánvállalkozásokat nem. Korlátozott számú kötelezettség alkalmazandó: a közvállalkozások a terjesztési határköltségnél magasabb díjszabást is alkalmazhatnak, és nem kötelesek rendelkezésre bocsátani olyan adatokat, amelyeket nem kívánnak kiadni.

Kutatási adatok: A tagállamoknak szakpolitikákat kell kidolgozniuk a közfinanszírozású kutatásból származó kutatási adatokhoz való nyílt hozzáférésre vonatkozóan, ugyanakkor viszont rugalmasságot tarthatnak fent azok végrehajtása tekintetében. A közadatokról szóló irányelv – a további felhasználás szempontjaira összpontosítva – kiterjed majd azokra a kutatási adatokra is, amelyeket nyílt hozzáférési megbízások eredményeként már hozzáférhetővé tettek.

Kizárólagosságmentesség: Közadatokat tartalmazó, köz- és magánszféra közötti megállapodásokra vonatkozó átláthatósági követelmények (előzetes ellenőrzés, lehetőleg a nemzeti versenyhatóságok által, valamint az adott megállapodás nyitottsága).

Mindez kiegészül a tudományos információkhoz való hozzáférésről és a tudományos információk megőrzéséről szóló ajánlás 23 naprakésszé tételével, valamint a közadatokról szóló irányelv, az adatbázisok védelméről szóló irányelv és az európai térinformációs infrastruktúráról szóló irányelv közötti kölcsönhatás egyértelművé tételével.

A választott alternatíva célzott és arányos beavatkozást tesz lehetővé, ami a Bizottság nyíltadat-politikájának fokozatos megerősítésével jár. A várakozások szerint ennek az opciónak a megvalósulása jelentős javulást eredményez majd az alapforgatókönyvhöz képest. Az alternatíva az érdekelt felek széles köre számára elfogadható, és jelentősebb tagállami ellenvetés hiányában észszerű időn belül reálisan végrehajtható. A magasabb intenzitású szabályozási beavatkozás forgatókönyvét, bár igen előnyösnek tekintették, általában véve kisebb fokú megvalósíthatóság, magasabb megfelelési költségek, valamint a jogi és szakpolitikai koherencia nagyobb kockázata jellemezte.

•    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A javaslat jelentős mértékben hozzájárul a REFIT célkitűzéseinek eléréséhez. Az érdekelt felek két nagy csoportját érinti: a továbbfelhasználókat és az irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok birtokában lévő szerveket – de csak ez utóbbiak számára ír elő kötelezettségeket. E kötelezettségek mérlegelésekor szem előtt kell tartani, hogy az irányelv számos követelménye – nevezetesen az adatok hozzáférhetővé tételére vonatkozó gyakorlati intézkedésekkel kapcsolatos rendelkezések – nem konkrétan a közadatokról szóló irányelvvel kapcsolatban von költségeket maga után, hanem a közigazgatás digitalizálására irányuló átfogó erőfeszítések részét képezi 24 .

Mindazonáltal a javaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek – a Bizottság REFIT programjával összhangban – az adminisztratív terhek további csökkenését és az irányelv végrehajtásával kapcsolatos költségmegtakarítások növekedését célozzák, többek között a díjszabásra vonatkozó szabályok, valamint a más uniós jogi eszközökkel – például az adatbázisok védelméről szóló irányelvvel és az európai térinformációs infrastruktúráról szóló irányelvvel – való kölcsönhatás tisztázása révén. Továbbá, az API-k fokozott használata és a dinamikus online adatok proaktív közzététele is csökkenti a közigazgatási szervek adminisztratív terheit, mivel kevesebb további felhasználás iránti kérelem érkezik be, és kisebb a panaszok kockázata (beleértve a jogvitákat is), a jelentéstételi kötelezettség megszűnése pedig helyi, regionális és nemzeti szinten is csökkenti a közigazgatási szervek adminisztratív terheit és kapcsolódó költségeit.

A javaslat korlátozni kívánja az adminisztratív terheket azon dokumentumok birtokosai esetében, amelyeket e kezdeményezés von az irányelv hatálya alá. Egyes, általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó közvállalkozások dokumentumai esetében a javaslat három módon korlátozza ezt a hatást. Először is, az ezen irányelv szerinti kötelezettségek csak annyiban alkalmazandók, amennyiben a szóban forgó közvállalkozás határozatot hozott bizonyos dokumentumok további felhasználás céljából történő rendelkezésre bocsátásáról. Másodszor, az adatbirtokosok ezen csoportjára nem vonatkoznak azon eljárási kötelezettségek, amelyek szerint az adatok további felhasználása iránti kérelmeket bizonyos módon és meghatározott határidőn belül kell feldolgozni. Végül pedig vannak kivételek a dokumentumok bizonyos technikai eszközök révén történő rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettségek alól, ha azok túl nagy terhet jelentenek a vállalkozások számára. A tudományos kutatók által előállított dokumentumok konkrét kategóriája, azaz a kutatási adatok esetében a javaslat azáltal korlátozza az említett hatást, hogy csak azokra a kutatási adatokra vonatkozik, amelyek nyilvánosan hozzáférhetővé tétele érdekében a kutató már minden releváns erőfeszítést megtett, különösen olyan webalapú adattárakon keresztül, amelyek automatizálni hivatottak a terjesztési folyamatot, így nem igénylik az adott kutató bármiféle további beavatkozását. Az ilyen – jellemzően tudományos intézmények által finanszírozott – webalapú adattárak információs szolgálatokat (helpdesk) tartanak fenn annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a továbbfelhasználóknak az általuk tárolt dokumentumokhoz való hozzáférés kapcsán felmerülő technikai problémák esetén.

•    Alapjogok

4.    KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

5.    EGYÉB ELEMEK

•    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

•    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Az I. fejezet meghatározza az irányelv tárgyi hatályát és az általános elvet.

Az átdolgozás során az irányelv hatályát ki kell terjeszteni a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló 2014/25/EU irányelv által meghatározott területeken működő közvállalkozások, valamint az 1370/2007/EK rendelet értelmében közszolgáltatóként működő közvállakozások birtokában lévő dokumentumokra, amennyiben azokat a tagállam jogszabályai vagy más kötelező erejű szabályai értelmében vett általános érdekű szolgáltatások nyújtása részeként állították elő.

A hatályt ki kell terjeszteni továbbá bizonyos kutatási adatokra, azaz a tudományos kutatás részeként előállított dokumentumok speciális kategóriájára, nevezetesen a tudományos eljárások alapját képező tudományos tényfeltáró folyamat (kísérletek, felmérések és hasonlók) eredményeire, a tudományos folyóiratokban megjelent publikációk viszont továbbra sem tartoznak az irányelv hatálya alá, mivel azok a jogok kezelése tekintetében további kihívásokba ütköznek. Következésképpen az oktatási és kutatóintézmények, ezen belül a kutatási eredmények továbbítására létrehozott szervezetek, valamint iskolák, egyetemek – kivéve az egyetemi könyvtárakat – birtokában lévő dokumentumokra vonatkozó korábbi mentességek korlátozottabbak lesznek.

Az átdolgozás előtt az irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok esetében nem változik az az általános elv, hogy az irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból az irányelvben meghatározott feltételek szerint újrafelhasználhatóak (3. cikk). Azon dokumentumok esetében, amelyekre az átdolgozás terjeszti ki az irányelv hatályát, az általános elv csak annyiban alkalmazandó, amennyiben e dokumentumokat a szóban forgó közvállalkozások további felhasználás céljából már hozzáférhetővé tették (ez megegyezik a jelenleg azon dokumentumokra alkalmazandó rendelkezésekkel, amelyek tekintetében a könyvtárak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, a múzeumok és a levéltárak szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal rendelkeznek) (a 2013/13/EU irányelvvel módosított 2003/98/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése), vagy – a kutatási adatok esetében – amennyiben az ilyen adatokat a kutató webalapú adattárakon keresztül hozzáférhetővé tette a kutatásfinanszírozó által a kutató számára előírt, az ilyen adatok szélesebb körű hozzáférhetőségére és további felhasználására vonatkozó követelmény értelmében („a nyílt hozzáférésre vonatkozó finanszírozói megbízás”).

Az 1. cikk (6) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a jogtulajdonos közigazgatási szerv az adatbázis-tartalom további felhasználásának megtiltásához nem hivatkozhat indokként az adatbázisok jogi védelméről szóló 96/9/EK irányelv 7. cikkében előírt, az adatbázisok készítőit védő úgynevezett sui generis jogra.

A II. fejezet (4. cikk) annak meghatározása céljából módosul, hogy – annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen az érintett szerveket vagy szervezeteket érő adminisztratív hatás – az eljárási követelmények nem alkalmazandók közvállalkozásokra vagy kutatási adatokkal kapcsolatban.

A III. fejezet számos kiigazítást tartalmaz az adatok további felhasználás céljából történő hozzáférhetővé tételének feltételei és módja tekintetében. A 5. cikk figyelembe veszi a dinamikus („valós idejű”) adatok növekvő jelentőségét, és előírja, hogy a közigazgatási szerveknek az ilyen adatokat egy felhasználói program interfészen (API) keresztül hozzáférhetővé kell tenniük. A 6. cikk annak meghatározása céljából módosul, hogy a dokumentumok díjmentesen is rendelkezésre bocsáthatók legyenek. A dokumentumok díjmentes rendelkezésre bocsátásának különösen a kutatási adatokra és a 13. cikk szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban meghatározott nagy értékű adatkészletekre kell vonatkoznia. A javaslat elismeri, hogy a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok anonimizálásának költségei a költségszámítás részét képezhetik. A 10. cikk szerint a tagállamok az összes közfinanszírozású kutatási adat nyílt hozzáférésére irányuló nemzeti szakpolitikák (a nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák) és releváns fellépések elfogadásával támogatják a kutatási adatok hozzáférhetőségét. Ez a cikk azt is előírja, hogy a „nyílt hozzáférésű” kutatási adattárakban már rendelkezésre álló adatokat az irányelv rendelkezéseinek megfelelően kell kereskedelmi és nem kereskedelmi célból hozzáférhetővé tenni.

A IV. fejezet (12. cikk) annak meghatározása céljából módosul, hogy a kizárólagos megállapodások tilalma terjedjen ki azokra a megállapodásokra is, amelyek kimondottan ugyan nem biztosítanak kizárólagos jogot a dokumentumok további felhasználására, de olyan helyzetet idézhetnek elő, amelyben a hozzáférés egy vagy nagyon kevés számú továbbfelhasználóra korlátozódik.

Az irányelv kiegészül egy új, V. fejezettel, amely a nagy értékű adatkészletek különleges kategóriáját határozza meg. A nagy értékű adatkészletek kategóriája az irányelv 1. cikke szerint az irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok olyan részhalmaza, amelynek további felhasználása fontos társadalmi-gazdasági előnyökkel jár. Az ilyen nagy értékű adatkészletek jegyzékét az EUMSZ 290. cikke értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatározni. Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus egyúttal meghatározza közzétételük és további felhasználásuk módját is. Az ilyen nagy értékű adatkészletek további felhasználásának elvileg díjmentesnek kell lennie, a dinamikus tartalmak esetében pedig felhasználói program interfészeket (API-kat) kell a terjesztés eszközeként használni.

🡻 2003/98/EK (kiigazított szöveg)

2018/0111 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó ⌦ az Európai Unió működéséről szóló ⌫ szerződésre,, és különösen annak 95. ⌦ 114. ⌫ cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 26 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 27

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

⇩ új szöveg

(1)A 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 28  jelentős mértékben módosították. Mivel további módosítások szükségesek, az irányelvet az áttekinthetőség érdekében célszerű átdolgozni.

(2)A 2003/98/EK irányelv 13. cikke alapján és öt évvel az irányelvet módosító 2013/37/EU irányelv elfogadása után a Bizottság – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – a Célravezető és hatásos szabályozás program 29 keretében értékelte és felülvizsgálta az irányelv működését.

(3)Az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és a hatásvizsgálat 30 eredményeinek fényében a Bizottság úgy vélte, hogy uniós szintű fellépésre van szükség a közszféra információinak és a közpénzből finanszírozott információknak a széles körű, Unió-szerte történő további felhasználása tekintetében továbbra is fennálló és újonnan megjelenő akadályok elhárítása, valamint a jogalkotási keretnek a digitális technológiai fejleményekhez – például a mesterséges intelligenciához és a dolgok internetéhez – való felzárkóztatása érdekében.

(4)A közszféra információiban rejlő lehetőségeknek az európai gazdaság és társadalom javára történő teljes mértékű kiaknázása érdekében a jogi szövegen eszközölt jelentős változtatások középpontjában az alábbi területek állnak: megfelelő eszközökkel valós idejű hozzáférés biztosítása a dinamikus adatokhoz, magas értékű közérdekű adatok – ideértve a közvállalkozásoktól, kutatást végző szervezetektől és kutatást finanszírozó szervezetektől származó adatokat is – további felhasználás céljából történő fokozottabb rendelkezésre bocsátása, a kizárólagosságot biztosító megállapodások újonnan megjelenő formáinak kezelése, a határköltségek kiszabására vonatkozó elv alóli kivételek alkalmazása, valamint az ezen irányelv és egyes kapcsolódó jogi eszközök – ideértve a 96/9/EK irányelvet 31 és a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 32 is – közötti viszony.

🡻 2003/98/EK (1) preambulumbekezdés

(5)A Szerződés rendelkezik a belső piacnak, valamint egy olyan rendszernek a létrehozásáról, amely megakadályozza a belső piaci verseny torzulását. A közszféra információinak felhasználására vonatkozó tagállami rendelkezések és eljárások összehangolása hozzájárul e célok eléréséhez.

🡻 2013/37/EU (1) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(6)⇨ A tagállamokban a közszféra számos tevékenységi területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így társadalmi, gazdasági, földrajzi, időjárási, idegenforgalmi, üzleti, szabadalmi és oktatási információkat. ⇦ A tagállamok ⌦ végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi ⌫ közintézményeiközigazgatási szervek által előállított dokumentumok hatalmas, szerteágazó és értékes erőforráshalmazt alkotnak, amely a tudásalapú gazdaság hasznára válhat.

🡻 2013/37/EU (2) és (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(7)A közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. november 17-i 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározza minimumszabályokat ⌦ határozott meg ⌫ a tagállamok közintézményeinek közigazgatási szerveinek ⌦ – köztük a végrehajtó, jogalkotó vagy igazságügyi szerveknek – ⌫ a birtokában lévő dokumentumok további felhasználására, valamint a további felhasználás megkönnyítésének gyakorlati eszközeire vonatkozóan minimumszabályokat. A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó szabályok első csoportjának 2003-ban történt elfogadása óta a világban ugrásszerűen megnövekedett az adatok, köztük a nyilvános adatok mennyisége, és új típusú adatok keletkeznek és kerülnek begyűjtésre. Ezzel párhuzamosan az adatok elemzése, feltárása és feldolgozása területén folyamatos technológiai fejlődésnek lehettünk tanúi. A gyors ütemű technológiai fejlődés új szolgáltatások és új alkalmazások megjelenését teszi lehetővé, amelyek az adatok felhasználásán, összesítésén és összevetésén alapulnak. Az ⌦ eredetileg ⌫ 2003-ban elfogadott ⌦ és később 2013-ban módosított ⌫ szabályok már nem képesek lépést tartani e gyors változásokkal, ami azzal a kockázattal jár, hogy az adatok további felhasználása kínálta gazdasági és társadalmi lehetőségeket nem sikerül kiaknázni.

🡻 2003/98/EK (2) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(8)Az információs és tudás alapú ⌦ adatalapú ⌫ társadalom irányába történő fejlődés a Közösség minden polgárának életét befolyásolja, többek között azáltal, hogy új lehetőségeket teremt számukra az ismeretekhez való hozzáférésre.

🡻 2003/98/EK (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(9)A digitális tartalom fontos szerepet játszik e fejlődés során. A tartalom-előállítás gyors munkahelyteremtést eredményezett az elmúlt években és eredményez továbbra is. A legtöbb ilyen munkahelyet ⌦ induló innovatív vállalkozások, valamint kis- és középvállalkozások hozzák létre ⌫ kicsi, fejlődő társaságnál jött létre.

🡻 2003/98/EK (4) preambulumbekezdés

A közszféra számos területről széles körben gyűjt, állít elő, dolgoz fel, és terjeszt információkat, így szociális, gazdasági, földrajzi, időjárásra, turizmusra, üzleti életre, szabadalomra és oktatásra vonatkozó információkat.

🡻 2003/98/EK (5) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(10)A belső piac létrehozásának egyik fő célja az közösségi ⌦ uniós ⌫ szintű szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása. A közszféra információi fontos alapanyagot jelentenek a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások számára és egyre fontosabb tartalomforrássá válnak a vezeték nélküli tartalomszolgáltatások fejlődésével. A széles, határokon átnyúló földrajzi lefedettség is meghatározó e tekintetben. A közszféra információi további felhasználási lehetőségeinek növekedése széles tárháza többek között lehetővé fogja tenni az európai társaságok vállalkozások számára, hogy potenciáljukat kihasználják és hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

🡻 2013/37/EU (4) preambulumbekezdés

(11)A közintézmények közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumok további felhasználásának engedélyezése hozzáadott értéket teremt a további felhasználók, a végfelhasználók és általában a társadalom számára, és az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a további felhasználóktól és végfelhasználóktól kapott visszajelzések révén sok esetben a közigazgatási szervek számára is, ami lehetővé teszi az érintett közintézmények számára a begyűjtött információk minőségének javítását.

🡻 2003/98/EK (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(12)Jelentős különbségek vannak a közszféra információs forrásainak felhasználására vonatkozó tagállami szabályokban és gyakorlatban, és ez akadályt jelent ezen alapvető dokumentum-forrás teljes gazdasági potenciáljának a kihasználásában. A közigazgatási szervek gyakorlata a közszféra információinak felhasználására vonatkozóan ⌦ továbbra is eltérő a tagállamok között ⌫ nagyon eltérően alakult. Ezt figyelembe kell venni. Meg kell tehát teremteni a közszféra dokumentumainak felhasználására vonatkozó nemzeti szabályok és gyakorlatok minimum harmonizációját azokban az esetekben, ahol a nemzeti szabályozások és gyakorlatok közötti különbségek vagy az egyértelműség hiánya akadályozzák a belső piac zavartalan működését és az információs társadalom megfelelő fejlődését a Közösségben.

🡻 2013/37/EU (3) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(13)A közszféra információinak magán- vagy kereskedelmi célból, minimális jogi, technikai vagy pénzügyi megszorításokkal vagy anélkül biztosított széles körű elérhetőségét és további felhasználását ösztönző és az információáramlást nem csak a gazdasági szereplők, hanem a nyilvánosság számára is előmozdító, nyitott adatpolitika fontos szerepet játszhat az ilyen információk újszerű kombinációin és felhasználásán, valamint a gazdasági növekedés serkentésének és a szociális kötelezettségvállalások előmozdításának újszerű megközelítésein alapuló új szolgáltatások fejlődésének ösztönzésében. Ez azonban uniós szinten egyenlő feltételeket követel meg a tekintetben, hogy a dokumentumok további felhasználását engedélyezik-e, amit nem lehet az érintett tagállamok vagy az érintett közintézmények eltérő szabályaira és gyakorlatára hagyatkozva megvalósítani.

🡻 2003/98/EK (7) preambulumbekezdés

(14)Ezen felül, a közösségi szintű minimum harmonizáció hiányában, a nemzeti szintű jogalkotási tevékenységek, amelyek a technológiai kihívásokra való válaszadásképpen már számos tagállamban elkezdődtek, még jelentősebb különbségekhez vezethetnek. Az információs társadalom fejlődésével, amely már nagy mértékben növelte az információk határokon átnyúló felhasználását, az ilyen jogalkotási különbségek és bizonytalanságok hatása egyre jelentősebbé válik.

🡻 2013/37/EU (6) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(15)Ezzel egy időben A tagállamok a 2003/98/EK irányelv alapján mostanra kialakították a további felhasználásra vonatkozó politikáikat, és néhányan némelyikük nagyratörő nyitott adatpolitikai megközelítéséket alkalmaznak, hogy a hozzáférhetővé tett közérdekű adatok további felhasználását az irányelvben meghatározott minimumszabályokon túlmenően megkönnyítsék e a z állam polgárok és a vállalkozások számára. Annak érdekében, hogy a különböző tagállamokban érvényes eltérő szabályok ne képezhessenek akadályt a termékek és szolgáltatások határokon átnyúló kínálatában, valamint hogy az összehasonlítható közérdekű adattartalmakat az azokra épülő páneurópai alkalmazások számára aa további felhasználásra alkalmassá újrafelhasználhatóvá tegyék, legalább minimálisan össze kell hangolni annak meghatározását, hogy a vonatkozó hozzáférési rendszereknek megfelelő mely közérdekű adatok legyenek elérhetők további felhasználásra a belső információs piacon. ⇨ Az uniós és nemzeti jog e minimumkövetelményeket meghaladó rendelkezései, különösen az ágazati jogszabályok esetében, továbbra is alkalmazandók. Az ezen irányelv által meghatározott minimumkövetelményeket meghaladó szolgáltatásnyújtás példái között szerepelnek a további felhasználásra szabható díjak 6. cikkben előírtaknál alacsonyabb küszöbértékei vagy a 8. cikkben említetteknél kevésbé korlátozó engedélyezési feltételek. Nevezetesen, ezen irányelv nem sértheti az abban meghatározott minimális szintű harmonizációt meghaladó, az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletekben megállapított rendelkezéseket. ⇦

🡻 2003/98/EK (8) preambulumbekezdés

(16)Létre kell hozni a közszféra dokumentumainak további felhasználására vonatkozó feltételek általános kereteit, hogy biztosíthatóak legyenek ezen információk további felhasználásának tisztességes, arányos és megkülönböztetésmentes feltételei. A közigazgatási szervek közfeladataik ellátása érdekében dokumentumokat gyűjtenek, állítanak elő, dolgoznak fel és terjesztenek. Az ilyen dokumentumok más okból való felhasználása további felhasználásnak minősül. A tagállamok hozhatnak az ezen irányelvben megállapított minimum-feltételeken túlmutató intézkedéseket és lehetővé tehetik szélesebb körben a további felhasználást.

🡻 2013/37/EU (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(17)⌦Ennek az ⌫ A 2003/98/EK irányelvnek azokra a dokumentumokra kell vonatkoznia, amelyek rendelkezésre bocsátása az érintett közintézményeknek a törvényekközigazgatási szervek törvény vagy az adott tagállam más kötelező erejű rendelkezései által meghatározott közfeladatai közé tartozik. Ilyen jogszabályok hiányában a közfeladatokat a tagállamok közigazgatási gyakorlatával összhangban kell meghatározni, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálat tárgyát képezi. A közfeladatot általánosságban vagy az egyes közintézményekközigazgatási szervek esetében eseti alapon lehet meghatározni.

🡻 2003/98/EK (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(18)Ez az irányelv nem teszi kötelezővé a dokumentumok további felhasználásának engedélyezését. A további felhasználás engedélyezéséről vagy elutasításáról való döntés a tagállamok, illetve az érintett közigazgatási szerv hatáskörében marad. Ezt az irányelvet olyan dokumentumokra kell alkalmazni, amelyeket a közigazgatási szervek információk felhasználásának engedélyezése, eladása, terjesztése, cseréje vagy átadása útján tesznek további felhasználásra elérhetővé. A kereszt-támogatás elkerülése érdekében, a további felhasználás kiterjed a dokumentumoknak az intézményen belüli későbbi olyan felhasználására is, ami annak közfeladatain kívül esik. A közfeladaton kívül eső tevékenységek általános szabályként olyan dokumentumoknak a rendelkezésre bocsátását jelentik, amelyeket kizárólag kereskedelmi alapon és a piaci szereplőkkel versenyben, térítés ellenében állítanak elő. A „dokumentum” fogalma nem terjed ki a számítógépes programokra. 

(19)⇨ Az irányelv kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára arra vonatkozóan, hogy valamennyi dokumentumot újrafelhasználhatóvá tegyenek, kivéve, ha a dokumentumokhoz való hozzáférésére vonatkozó nemzeti szabályok vagy az ebben az irányelvben meghatározott egyéb kivételek korlátozzák vagy kizárják a hozzáférést. ⇦ Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a vállalkozások társaságok, a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint, csak sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz. Közösségi ⌦ Uniós ⌫szinten, az Európai Unió alapjogi chartájának 41. (a megfelelő ügyintézéshez való jog) és 42. cikke elismeri minden uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférésre. A közigazgatási szerveket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. A közigazgatási szerveknek elő kell segíteniük és ösztönözniük kell a dokumentumok – ideértve a jogalkotási és igazgatási természetű hivatalos anyagokat is – további felhasználását azokban az esetekben, amikor a közigazgatási szerv jogosult a további felhasználás engedélyezésére.

⇩ új szöveg

(20)A tagállamok gyakran közszektoron kívüli jogalanyokat bíznak meg általános érdekű szolgáltatások nyújtásával, ugyanakkor pedig magas szintű ellenőrzést gyakorolnak az ilyen jogalanyok felett. A 2003/98/EK irányelv rendelkezései azonban csak a közigazgatási szervek birtokában lévő dokumentumokra vonatkoznak, az irányelv hatálya nem terjed ki a közvállalkozásokra. Ez számos területen – nevezetesen a közüzemi ágazatokban – ahhoz vezet, hogy az általános érdekű szolgáltatások nyújtása során készült dokumentumok csak kevéssé állnak rendelkezésre további felhasználás céljára. Nagyban csökkenti továbbá annak lehetőségét, hogy határon átnyúló szolgáltatások jöhessenek létre az általános érdekű szolgáltatásokat nyújtó közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok alapján.

(21)A 2003/98/EK irányelvet ezért módosítani kell annak biztosítása céljából, hogy rendelkezései alkalmazhatóak legyenek az olyan, általános érdekű szolgáltatásnyújtás során készült dokumentumok további felhasználására, amelyeket a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 8–14. cikkében említett tevékenységek egyikét végző közvállalkozások, a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról szóló, 1992. december 7-i 3577/92/EGK rendelet 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások készítenek.

(22)Ennek az irányelvnek nem kell kötelezettséget tartalmaznia a közvállalkozások által előállított dokumentumok további felhasználásának engedélyezésére vonatkozóan. A további felhasználás engedélyezéséről vagy elutasításáról való döntésnek az érintett közvállalkozás hatáskörében kell maradnia. A közvállalkozásoknak csak azt követően kell eleget tenniük az ezen irányelv III. és IV. fejezetében megállapított vonatkozó kötelezettségeknek – különösen a formátum, a díjszabás, az átláthatóság, a felhasználási szerződések, a megkülönböztetésmentesség és a kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma tekintetében –, hogy döntést hoztak a dokumentumok további felhasználásra való rendelkezésre bocsátásáról. Másfelől pedig a közvállalkozásoknak nem kell eleget tenniük a II. fejezetben megállapított követelményeknek, például a kérelmek feldolgozására alkalmazandó szabályoknak.

(23)A keletkező kutatási adatok mennyisége exponenciálisan nő, és további felhasználásukra a tudományos közösségen kívül mások is igényt tarthatnak. A növekvő társadalmi kihívások hatékony és holisztikus módon történő kezelésének elősegítése érdekében kulcsfontosságúvá és sürgetővé vált a különböző forrásokból származó adatok hozzáférhetőségének, ötvözhetőségének és újrafelhasználhatóságának lehetővé tétele, ágazatokon és tudományágakon átnyúlóan is. A kutatási adatok statisztikákat, kísérleti eredményeket, méréseket, terepmunkából származó megfigyeléseket, felméréseket, interjúkat és képeket foglalnak magukban. Továbbá metaadatokat, meghatározásokat és egyéb digitális tárgyakat tartalmaznak. A kutatási adatok különböznek azoktól a tudományos cikkektől, amelyek a tudományos kutatásból fakadó megállapításokat közlik és azokhoz megjegyzéseket fűznek. A közpénzekből finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek nyílt hozzáférhetősége és újrafelhasználhatósága sok éven át speciális szakpolitikai kezdeményezések tárgyát képezte. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikáknak különösen az a célja, hogy a kutatók és a nagyközönség a terjesztési folyamat lehető legkorábbi szakaszában elérhesse a kutatási adatokat és egyéb kutatási eredményeket, valamint hogy azok felhasználhatók és újrafelhasználhatók legyenek. A nyílt hozzáférés elősegíti a minőség javítását, az egymást feleslegesen átfedő kutatások számának csökkenését, a tudományos fejlődés felgyorsulását, valamint segít a tudományos csalások visszaszorításában, és összességében kedvezően hat a gazdasági növekedésre és az innovációra. A nyílt hozzáférés mellett az adatkezelés tervezése is rohamosan általános tudományos gyakorlattá válik, biztosítandó, hogy az adatok fellehetők, hozzáférhetők, interoperábilisak és újrafelhasználhatók („FAIR-elvek”) legyenek.

(24)A fent ismertetett okok miatt helyénvaló előírni a tagállamok azon kötelezettségét, hogy nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikákat fogadjanak el az állami finanszírozású kutatások eredményei tekintetében, és biztosítsák e szakpolitikák végrehajtását valamennyi kutatást végző szervezet és kutatásfinanszírozó szervezet által. A nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák általában kivételeket biztosítanak a tudományos kutatási eredmények nyíltan hozzáférhetővé tétele alól. A Bizottság 2012. július 17-én elfogadta, majd 2018. április 25-én naprakésszé tette 34 a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló ajánlást, többek között a szabad hozzáférésre vonatkozó szakpolitiák releváns elemeinek ismertetésével. Ezen túlmenően javítani kell a bizonyos kutatási eredmények további felhasználásra vonatkozó feltételeket. Ezért az ezen irányelvből fakadó egyes kötelezettségeket ki kell terjeszteni a közfinanszírozással támogatott vagy köz- és magánszektorbeli szervezetek által társfinanszírozott tudományos kutatási tevékenységekből származó kutatási adatokra. Ennek összefüggésében azonban kellően figyelembe kell venni a magánélettel, a személyes adatok védelmével, a kereskedelmi titkokkal, a nemzetbiztonsággal, a harmadik felek jogos kereskedelmi érdekeivel és szellemitulajdon-jogaival kapcsolatos aggályokat. Az adminisztratív teher elkerülése érdekében a fenti kötelezettségeket csak azon kutatási adatokra kell alkalmazni, amelyeket a kutatók már nyíltan hozzáférhetővé tettek. A kutatást végző szervezetek és kutatásfinanszírozó szervezetek birtokában lévő másfajta dokumentumokat továbbra sem kell az irányelv hatálya alá vonni.

🡻 2003/98/EK (10) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(25)A „közigazgatási szerv”, valamint a „közjogi intézmény” fogalma a közbeszerzési irányelvekből 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvből 35 került átvételre (92/50/EGK 36 , 93/36/EGK 37 , 93/37/EGK 38 , valamint 98/4/EK 39 ). Közvállalkozások nem tartoznak e meghatározások alá.

🡻 2003/98/EK (11) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(26)Ez az irányelv a „dokumentumnak” fogalmát általános jelentésben használjaegy, az információs társadalom fejlődésével összhangban álló általános fogalmát határozza meg. A fogalom kiterjed a közigazgatási szerv birtokában lévő minden aktus, tény, vagy információ megjelenítésére, vagy az ilyen aktusok, tények, és információk összeállításaira, függetlenül az adathordozó formájától (papíron vagy elektronikus formaában, illetve hang- vagyi, képrögzítő,i, vagy audiovizuális eszközön). ⌦ A „dokumentum” fogalma nem terjed ki a számítógépes programokra. ⌫ A közigazgatási szerv birtokában lévő dokumentum az a dokumentum, amelynek a további felhasználását a közigazgatási szerv jogosult engedélyezni.

🡻 2003/98/EK (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(27)⇨ A közigazgatási szervek proaktív módon egyre inkább hozzáférhetővé teszik dokumentumaikat további felhasználás céljából, biztosítva mind a metaadatok, mind a mögöttes tartalom online fellelhetőségét és tényleges hozzáférhetőségét. A dokumentumokat a továbbfelhasználó által benyújtott kérelmet követően is hozzáférhetővé kell tenni további felhasználásra. ⇦ ⌦ Ilyen esetekben a ⌫ tA további felhasználás iránti kérelem megválaszolására ésszerű észszerű határidőt kell biztosítani, és a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint a dokumentumok hozzáférésére vonatkozó kérelmek megválaszolására vonatkozó határidővel megegyező ⌦ összhangban ⌫határidőt kell adni. ⇨A közvállalkozásoknak, oktatási intézményeknek, kutatást végző szervezeteknek és kutatásfinanszírozó szervezeteknek azonban mentesülniük kell e követelmény alól.⇦ Az ésszerű észszerű határidők érvényesítése az Unió egész területén, elő fogja mozdítani új információs termékek és szolgáltatások megjelenését pán-európai szinten. A további felhasználásra vonatkozó kérelem helybenhagyása esetén a közigazgatási szerveknek a dokumentumokat olyan időkereten belül kell rendelkezésre bocsátaniuk, amely lehetővé teszi ezek gazdasági potenciáljának teljes kihasználását. Ez különösen fontos a dinamikus tartalom ⌦ adatok ⌫ ( ⌦ köztük a ⌫ pl. közlekedési adatok ⌦ , műholdas adatok, időjárási adatok ⌫ ) esetében, amelyeknek a gazdasági értéke az információk és annak rendszeres frissítések azonnali elérhetőségétől függ. ⇨ A dinamikus adatokat ezért közvetlen gyűjtésük után hozzáférhetővé kell tenni felhasználói program interfészen keresztül, az ilyen adatokon alapuló internetes, mobil és felhőalapú alkalmazások kifejlesztésének elősegítése érdekében. Amennyiben ez műszaki vagy pénzügyi korlátozások miatt nem lehetséges, a közigazgatási szerveknek a dokumentumokat olyan időkereten belül kell rendelkezésre bocsátaniuk, amely lehetővé teszi ezek gazdasági potenciáljának teljes kiaknázását. ⇦ Felhasználási engedély alkalmazása esetén, a dokumentumok időbeni elérhetősége a felhasználási szerződés feltételeinek részét képezheti.

⇩ új szöveg

(28)Az ezen irányelv által további felhasználás céljából elérhetővé tett adatokhoz való hozzáférés érdekében megfelelő és jól kialakított felhasználói program interfészekre (API-k) van szükség. A felhasználói program interfész leírja, hogyan és milyen adatfajtákat lehet lekérdezni, és azokat a lekérdezők milyen formátumban kapják meg. Különböző összetettségi szintek léteznek, a konkrét adatbázisok lekéréséhez vezető egyszerű linktől kezdve a webes interfészen át egészen az összetett rendszerekig. Általános értéket képvisel az, ha az adatok további felhasználása vagy megosztása a felhasználói program interfészek megfelelő alkalmazása útján történik, mivel ez elősegíti a fejlesztők és az induló vállalkozások számára új szolgáltatások és termékek létrehozását. Kulcsfontosságú tényező továbbá ahhoz, hogy értékes ökoszisztémák jöhessenek létre a gyakran felhasználatlan adatkészletek körül. A felhasználói program interfész kialakításánál és alkalmazásánál többféle elvet is figyelembe kell venni: stabilitás, az egész életcikluson át való fenntarthatóság, a felhasználás és a standardok egységessége, felhasználóbarát jelleg, valamint biztonság. A dinamikus, azaz a gyakran és sokszor valós időben frissített adatokat a közigazgatási szerveknek és közvállalkozásoknak közvetlenül az adatgyűjtés után további felhasználás céljából hozzáférhetővé kell tenniük megfelelő felhasználói program interfészeken keresztül.

🡻 2003/98/EK (13) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(29)A további felhasználás lehetőségei javíthatók azáltal, ha csökken annak szükségessége, hogy a papír alapú dokumentumokat digitalizálják, illetve a digitális fájlokat feldolgozzák a kölcsönös kompatibilissá tétel érdekében. Ezért a közigazgatási szerveknek dokumentumaikat, ha ez lehetséges és észszerű, a rendelkezésre álló bármely formátumban és nyelven elektronikus eszközökön keresztül elérhetővé kell tenniük. A közigazgatási szerveknek a rendelkezésre álló dokumentumokból való kivonatok iránti kérelmeknek lehetőleg eleget kell tenniük, ha az ilyen kérelem teljesítése egy egyszerű művelettel megoldható. A közigazgatási szervek ugyanakkor nem kötelezhetőek kivonat készítésére egy dokumentumból, ha ez aránytalan erőfeszítést jelentene számunkra. A további felhasználás megkönnyítése érdekében, a közigazgatási szerveknek, amennyiben ez lehetséges és észszerű, dokumentumaikat olyan formátumban kell elérhetővé tenniük, amely nem függ egy meghatározott szoftver alkalmazásától. Lehetőség szerint és adott esetbenAhol ez lehetséges és ésszerű a közigazgatási szerveknek figyelembe kell venniük a dokumentumok a fogyatékos személyek általi, illetve érdekében történő további felhasználásának lehetőségeit ⇨ az információk hozzáférhető formátumokban való rendelkezésre bocsátásával ⇦.

🡻 2013/37/EU (20) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(30)A további felhasználás megkönnyítése érdekében a közintézményeknek a közigazgatási szerveknek lehetőség szerint és adott esetben– ha ez lehetséges és ésszerű – a dokumentumokat ⇨ – ideértve a weboldalaikon megjelenőket is– ⇦ a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt, a legnagyobb pontossággal és részletességgel, olyan nyílt és számítógéppel olvasható formátumban kell elérhetővé tenniük olyan formátumban, amely biztosítja az interoperabilitást, például az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 40 a térinformációk tekintetében előírt összeegyeztethetőségi és felhasználhatósági követelményeket szabályozó elvek szerinti feldolgozásuk révén.

⇩ új szöveg

(31)Egy dokumentum akkor tekinthető számítógéppel olvasható formátumú dokumentumnak, ha olyan fájlformátumban van, amely lehetővé teszi a szoftveres alkalmazások számára, hogy a benne lévő egyedi adatokat könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék. A számítógéppel olvasható formátumban létrehozott fájlokban kódolt adatok számítógéppel olvasható adatoknak tekintendők. A számítógéppel olvasható formátumok lehetnek nyílt vagy védett formátumok, hivatalos szabványúak vagy azoktól eltérőek. Az automatikus feldolgozást – az adatok kinyerésének nehézkessége vagy lehetetlensége folytán – korlátozó fájlformátumban kódolt dokumentumok nem tekintendők számítógéppel olvashatónak. A tagállamoknak lehetőség szerint és adott esetben ösztönözniük kell a számítógéppel olvasható nyílt formátumok használatát.

🡻 2013/37/EU (22) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(32)⇨ A dokumentumok további felhasználásával járó költségek fontos piacralépési akadályt jelentenek az induló vállalkozások és a kkv-k számára. A dokumentumokat ezért költségmentesen kell további felhasználásra elérhetővé tenni, és ⇦ aAzokban az esetekben, amikor a közintézmények a dokumentumok további felhasználására díjat számolnak felk felszámolására  ⇨ van szükség, ⇦, a díjnak ⌦ azokat ⌫ elvben a határköltségekre kell korlátozódnia. ⇨ Kivételes esetekben ⇦ Ccélszerű azonban figyelembe venni annak szükségességét, hogy az irányelv rendelkezései ne akadályozzák az olyan közintézményekközigazgatási szervek rendes ügyvitelét, amelyeknek a rájuk bízott közfeladatok ellátásával vagy a dokumentumok gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és terjesztésével összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük. ⇨ El kell ismerni továbbá a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepét. ⇦ Ilyen esetekben a közintézményekközigazgatási szervek⇨ és közvállalkozások ⇦ számára ⌦ ezért ⌫ lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjat számíthassanak fel. E díjak mértékét objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján kell megállapítani, és a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét egy észszerű nyereséghányaddal együtt. ⇨ Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. ⇦ A közintézményeknekközigazgatási szerveknek a közfeladatok ellátásával vagy ⇨ a közvállalkozásoknak a rájuk bízott általános érdekű szolgáltatások hatályával ⇦ a dokumentumok gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával és terjesztésével összefüggő költségeki jelentős részének saját bevételből történő fedezésére vonatkozó követelménynek nem kell feltétlenül jogi követelménynek lennie, az például a tagállamok közigazgatási gyakorlatából is fakadhat. E követelményt a tagállamoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk.

🡻 2013/37/EU (23) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(33)A szokásos ügyvitelük akadályozásának elkerülése érdekében a könyvtárak, múzeumok és levéltárak számára is lehetővé kell tenni, hogy a határköltségeket meghaladó díjakat számoljanak fel. E közintézmények közigazgatási szervek esetében a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétel nem haladhatná meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának, terjesztésének, megőrzésének és szerzői jogai engedményezésének költségét egy észszerű nyereséghányaddal együtt. ⇨ Adott esetben a személyes adatok vagy a bizalmas üzleti adatok anonimizálásának költségeit is bele kell foglalni az elszámolható költségekbe. ⇦ A könyvtárak, múzeumok és levéltárak esetében alkalmazásában és sajátosságaikat szem előtt tartva az észszerű megtérülés nyereséghányad kiszámítása során figyelembe lehet venni a magánszektor által az azonos vagy hasonló dokumentumok további felhasználásáért felszámított díjakat.

🡻 2013/37/EU (24) preambulumbekezdés

(34)A díjak ebben az irányelvben meghatározott felső határai nem érintik a tagállamok azon jogát, hogy alacsonyabb díjakat határozzanak meg, vagy egyáltalán ne határozzanak meg díjakat.

🡻 2013/37/EU (25) preambulumbekezdés

(35)A tagállamoknak meg kell határozniuk a határköltségeket meghaladó díjazásra vonatkozó kritériumokat. E tekintetben a tagállamok például a nemzeti szabályozásban is meghatározhatják e kritériumokat, vagy kijelölhetik az e kritériumok meghatározása tekintetében illetékes egy vagy több – az adott közintézménytől közigazgatási szervtől eltérő – megfelelő szervet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni. E szerv költségvetési végrehajtási hatáskörökkel rendelkező és politikai szerv felelősségi körébe tartozó meglévő szerv is lehet.

🡻 2003/98/EK (14) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Díj szedése esetén a teljes bevétel egy ésszerű nyereséghányaddal együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének költségét, figyelembe véve az - esettől függően - az érintett közigazgatási szerv önfinanszírozási kötelezettségeit is. Az előállításba bele kell érteni a létrehozást és az összeállítást is, a terjesztés pedig magába foglalhatja a felhasználó támogatását. A költségek fedezetének összege az ésszerű nyereséghányaddal együtt, az érintett közigazgatási szervre vonatkozó számviteli szabályokkal és költségszámítási módszerekkel összhangban, a díjak felső határát jelenti és e feletti árakat nem lehet alkalmazni. A díjaknak ebben az irányelvben meghatározott felső határa nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy alacsonyabb díjakat határozzanak meg vagy egyáltalán ne határozzanak meg díjakat, és a tagállamoknak egyúttal ösztönözniük kell a közigazgatási szerveket, hogy a dokumentumokat olyan díjak ellenében tegyék elérhetővé, amelyek nem haladják a dokumentumok előállításának és terjesztésének határköltségeit.

🡻 2003/98/EK (15) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(36)Annak biztosítása, hogy a közszféra dokumentumai további felhasználásának feltételei egyértelműek és nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek, az közösségi ⌦ uniós ⌫ szintű információs piac fejlődésének előfeltétele. Ezért a dokumentumok további felhasználásának valamennyi alkalmazandó feltételét érthetővé kell tenni a potenciális további felhasználók számára. A tagállamoknak a további felhasználás iránti kérelmek ösztönzése és megkönnyítése érdekében elő kell segíteniük, hogy ahol lehetséges, az elérhető dokumentumok tárgymutatója on line hozzáférhető legyen. A ⇨ közvállalkozásoktól, oktatási intézményektől, kutatást végző szervezetektől és kutatásfinanszírozó szervezetektől eltérő joganyagok birtokában lévő ⇦ dokumentumok további felhasználását kérelmezőket tájékoztatni kell az őket érintő határozatokkal szembeni jogorvoslati lehetőségekről és gyakorlatokról és eljárás elleni jogorvoslati lehetőségekről. Ez különösen a kis- és középvállalkozások esetében fontos, amelyek nem biztos, hogy ismerik a más tagállamok közigazgatási szerveivel való érintkezés módját és a megfelelő jogorvoslati eszközöket.

🡻 2013/37/EU (28) preambulumbekezdés

(37)A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük a pártatlan felülvizsgálati szerv általi felülvizsgálatra is. E szerv egy már létező nemzeti hatóság – például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – is lehet. E szervet a tagállamok alkotmányos és jogi rendszerével összhangban kell megszervezni, és e szerv nem zárhatja ki a további felhasználást kérelmezők számára egyébként rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket. A határköltségeket meghaladó díjazás kritériumait meghatározó mechanizmustól azonban el kell különülnie. A jogorvoslati lehetőségeknek ki kell terjedniük az elutasító határozatok felülvizsgálatára, valamint azon határozatok felülvizsgálatára is, amelyek ugyan engedélyezik a további felhasználást, más indokok – különösen a díjazásra alkalmazott szabályok – révén mégis érinthetik a kérelmezőket. A felülvizsgálati folyamatnak a gyorsan változó piac igényeivel összhangban gyorsnak kell lennie.

🡻 2003/98/EK (16) preambulumbekezdés

(38)A közszféra valamennyi, általában rendelkezésre álló – nem csak politikai, hanem az igazságszolgáltatási, közigazgatási vonatkozású – dokumentumának nyilvánosságra hozatala alapvető eszköze a tudáshoz való jog kiterjesztésének, amely a demokrácia egyik alapelve. Ez a célkitűzés minden, akár helyi, országos vagy nemzetközi szintű intézményre vonatkozik.

🡻 2003/98/EK (17) preambulumbekezdés

(39)Bizonyos esetekben a dokumentumok további felhasználása felhasználási engedély kiadása nélkül történik  felhasználására nem felhasználási engedély keretében kerül sor. Más esetekben felhasználási engedélyt adnak ki, amely az engedélyes általi további felhasználásra vonatkozó, a felhasználót terhelő olyan kötelezettségeket állapít meg, amelyek a felelősséget, a dokumentumok szabályszerű felhasználását, a változtatás tilalmának biztosítását és a forrás megjelölését érintik. Amennyiben a közigazgatási szerv felhasználási engedélyt ad a dokumentumok további felhasználására, a felhasználási feltételeknek tisztességesnek és átláthatónak kell lenniük. Az online hozzáférhető általános felhasználási szerződések szintén fontos szerepet játszhatnak e tekintetben. Ezért a tagállamoknak lehetőleg biztosítaniuk kell az általános felhasználási szerződések elérhetőségét.

🡻 2003/98/EK (18) preambulumbekezdés

(40)Amennyiben a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szerv úgy dönt, hogy bizonyos dokumentumokat nem bocsát többé rendelkezésre további felhasználás céljából, vagy nem frissíti a dokumentumokat, e döntését a lehető leghamarabb, ha lehetséges, elektronikus úton, nyilvánosságra kell hoznia, lehetőség szerint elektronikus úton.

🡻 2003/98/EK (19) preambulumbekezdés

(41)A további felhasználás feltételei nem lehetnek megkülönböztetőek a további felhasználás hasonló eseteinek körében. Ez azonban nem zárhatja ki például a közigazgatási szervek közötti, a közfeladatok ellátáshoz szükséges, térítésdíjmentes információcserét, miközben mások díjat kötelesek fizetni ugyanezen dokumentumok további felhasználása esetén. Szintén nem zárhatja ki nem kizárt eltérő díjakat megállapítani eltérő díjak megállapítását a kereskedelmi és a nem kereskedelmi célú felhasználásra.

🡻 2013/37/EU (26) preambulumbekezdés

(42)A közintézmény közigazgatási szerv a hozzáférhetővé tett dokumentumok további felhasználásával kapcsolatban adott esetben felhasználási szerződés keretében feltételeket szabhat, így például előírhatja a forrás megjelölését, vagy annak feltüntetését, hogy a további felhasználó módosította-e a dokumentumot bármilyen módon. A közszféra információinak további felhasználására vonatkozó felhasználási szerződésnek minden esetben csak a lehető legkisebb mértékben – például a forrás megjelölésének kötelezettségével – szabad korlátoznia a további felhasználást. Az online elérhető nyílt felhasználási szerződéseknek, amelyek szélesebb körű további felhasználási jogot biztosítanak technológiai, pénzügyi vagy földrajzi korlátozások nélkül, valamint a nyílt adatformátumok használatának szintén fontos szerepet kell betölteniük e tekintetben. Ezért a tagállamoknak a nyílt felhasználási szerződések használatát kell szorgalmazniuk, hogy az Unió-szerte általános gyakorlattá váljon előmozdítaniuk, amelynek végül Unió-szerte általános gyakorlattá kellene válnia.

🡻 2003/98/EK (20) preambulumbekezdés

(43)A közigazgatási szerveknek tiszteletben kell tartaniuk a versenyszabályokat a dokumentumok további felhasználására vonatkozó elvek kialakításánál annak érdekében, hogy lehetőség szerint kerüljék kizárólagosságot biztosító megállapodások megkötését magánpartnerekkel amennyire lehetséges elkerüljék a közigazgatási szervek és a magánfelek közötti kizárólagos megállapodások megkötését. Ugyanakkor általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása esetén a közszféra bizonyos dokumentumainak további felhasználására szükséges lehet kizárólagos jog kikötése. Ez abban az esetben lehetséges, amikor az információt kereskedelmi kiadó nem tenné közzé ilyen kizárólagos jog nélkül.

🡻 2013/37/EU (31) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(44)⇨ A könyvtárak (köztük az egyetemi könyvtárak), múzeumok és levéltárak, illetve partnereik között számos olyan, a kulturális erőforrások digitalizálására kiterjedő együttműködési megállapodás jött létre, amely kizárólagos jogokat biztosít a magánpartnerek számára. A gyakorlat azt mutatja, hogy ezek a köz-magán partnerségek megkönnyíthetik a kulturális gyűjtemények észszerű felhasználását, ugyanakkor a polgárok számára gyorsabb hozzáférést biztosítanak a kulturális örökséghez. Ezért helyénvaló figyelembe venni a kulturális erőforrások digitalizálása tekintetében a tagállamok között meglévő eltéréseket az ilyen források digitalizálásáról szóló megállapodásokra vonatkozó konkrét szabályok révén. ⇦ Azokban az esetekben, ahol a kizárólagos jog kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozik, szükség lehet e kizárólagosság meghatározott időtartamra történő biztosítására annak érdekében, hogy a magánpartner visszanyerhesse befektetését. Ennek az időtartamnak azonban korlátozottnak és a lehető legrövidebbnek kell lennie, összhangban azzal az alapelvvel, amely szerint a köztulajdonban lévő anyagoknak digitalizálást követően is köztulajdonban kell maradniuk. A kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozó kizárólagos jog időtartama általánosságban nem haladhatja meg a 10 évet. Amennyiben a kizárólagosság időtartama meghaladja a 10 évet, azt felülvizsgálat tárgyává kell tenni, figyelembe véve a környezetben a megállapodás megkötése óta bekövetkezett technológiai, pénzügyi és adminisztratív változásokat. Emellett a kulturális erőforrások digitalizálására vonatkozó valamennyi állami–magán partnerségnek teljes jogokat kell biztosítania a kulturális partnerintézmény számára a digitalizált kulturális erőforrások a megállapodás megszűnése utáni hasznosítása tekintetében.

⇩ új szöveg

(45)További nyilvános ellenőrzéseknek kell alávetni az adatok birtokosai és az adatok továbbfelhasználói közötti olyan megállapodásokat, amelyek kifejezetten ugyan nem biztosítanak kizárólagos jogokat, de amelyek észszerűen feltételezhetően korlátozni fogják a dokumentumok további felhasználás céljából való hozzáférhetőségét; e megállapodásokat ezért legalább két hónappal azok hatálybalépése előtt közzé kell tenni egyrészt annak lehetővé tétele érdekében, hogy az érdekelt felek kérelmezhessék a megállapodás hatálya alá tartozó dokumentumok további felhasználását, másrészt azon kockázat elkerülése érdekében, hogy leszűküljön a potenciális továbbfelhasználók köre. Az ilyen megállapodásokat megkötésüket követően, a felek megállapodása szerinti végleges formában szintén nyilvánosságra kell hozni.

(46)Ez az irányelv minimálisra kívánja csökkenteni az adatok potenciális továbbfelhasználóinak számát esetlegesen korlátozó túlzott lépéselőny kockázatát. Ha a szerződéses megállapodások – a tagállamok dokumentumok rendelkezésre bocsátására vonatkozó, ezen irányelvből fakadó kötelezettségein túl – a tagállam erőforrásainak átadását vonják maguk után az EUMSZ 107. cikke (1) bekezdésének értelmében, ez az irányelv nem sérti a Szerződés 101–109. cikkében megállapított, állami támogatási és más, versennyel kapcsolatos szabályok alkalmazását. A Szerződés 107–109. cikkében megállapított állami támogatási szabályokból következik, hogy az államnak előzetesen ellenőriznie kell, hogy a releváns szerződéses megállapodás tartalmaz-e állami támogatást, valamint biztosítania kell az állami támogatási szabályok betartását.

🡻 2003/98/EK (21) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(47)Ezt az irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i, a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelve szerint 41 a személyes adatok védelmére vonatkozó elvekkel ⌦ az uniós jog – többek között az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet 42 és a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 43  – sérelme nélkül és ⌫ annak teljes mértékben megfelelve összhangban kell alkalmazni. ⇨ Az anonimizálás össze kívánja egyeztetni a közszféra információinak lehető legnagyobb mértékű újrafelhasználhatóságára vonatkozó érdekeket az adatvédelmi jogszabályokban foglalt kötelezettségekkel, ám ennek megvannak a maga költségei. E költségeket helyénvaló az ezen irányelv 6. cikkében meghatározott, a terjesztés határköltségének részét képező költségtételek egyikeként tekinteni. ⇦

🡻 2003/98/EK (22) preambulumbekezdés

(48)Ez az irányelv nem érinti harmadik személyek szellemi tulajdonjogait. A félreértések elkerülése végett, a „szellemi tulajdonjog” alatt szerzői és kapcsolódó jogokat kell érteni (ideértve a védelem sui generis formáit is). Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni az iparjogvédelemmel, így pl. szabadalommal, lajstromozott formatervezési mintával, valamint védjeggyel érintett dokumentumokra. Ez az irányelv nem érinti a közigazgatási szervek szellemi tulajdonjogainak fennállását vagy az azokon meglévő jogosultságot, és nem is korlátozza e jogok gyakorlását az ezen irányelv által meghatározott határokon túlmenően. Az ezen irányelv által meghatározott kötelezettségeket annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok összeegyeztethetők a szellemi tulajdonjog védelmére vonatkozó nemzetközi megállapodásokkal, különösen az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezménnyel (Berni Egyezmény), valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (TRIPS-megállapodás). A közigazgatási szerveknek ugyanakkor úgy kell szerzői jogaikat gyakorolni, hogy az megkönnyítse a további felhasználást.

🡻 2013/37/EU (9) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(49)Figyelemmel az vonatkozó uniós jogszabályokra, valamint a tagállamok és az Unió nemzetközi – különösen a irodalmi és művészeti alkotások védelméről szóló berni egyezményben és a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló ⌦ TRIPS-⌫megállapodásban foglalt – kötelezettségeire, a harmadik felek szellemi tulajdonjogával védett dokumentumokat indokolt kizárni a 2003/98/EK ⌦ ezen ⌫ irányelv alkalmazási köréből hatálya alól. Amennyiben egy könyvtár (ideértve az egyetemi könyvtárakat is), múzeum vagy levéltár birtokában lévő dokumentum szellemitulajdon-jogának eredeti tulajdonosa harmadik fél, és e jogok oltalmi ideje még nem járt le, a dokumentumot ezen irányelv alkalmazásában harmadik fél szellemi tulajdonjogával védett dokumentumnak kell tekinteni.

🡻 2013/37/EU (12) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(50)⌦ Ez az ⌫ A 2003/98/EK irányelv nem sértheti a közintézményekközigazgatási szervek alkalmazottait a nemzeti jog – ideértve a vagyoni és személyhez fűződő jogokat is – alapján esetlegesen megillető jogokat.

🡻 2013/37/EU (13) preambulumbekezdés

(51)A további felhasználás céljából hozzáférhetővé tett dokumentumok esetében az érintett közintézménynek közigazgatási szervnek célszerű fenntartania a dokumentum felhasználására vonatkozó jogát.

🡻 2003/98/EK (23) preambulumbekezdés

(52)Azon eszközök, amelyek segítik a potenciális további felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok és a további felhasználás feltételeinek megtalálásában, nagy mértékben elősegítik a közszféra dokumentumainak további felhasználását. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy gyakorlati intézkedések segítsék a felhasználókat a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok felkutatásában. A legfontosabb dokumentumok (olyan dokumentumok, amelyek széles körben vagy amelyek feltehetően széles körben kerülnek további felhasználásra további felhasználás céljából) jegyzékét lehetőleg on-line kell elérhetővé tenni, és a decentralizált jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok jó példák az ilyen gyakorlati intézkedésekre.

🡻 2003/98/EK (24) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(53)Ez az irányelv nem érinti az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveét 44  az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról, valamint a Tanács 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveét 45  az adatbázisok jogi védelméről. Azokat a feltételeket határozza meg, amelyek szerint a közigazgatási szervek szellemi tulajdonjogaikat gyakorolhatják a belső információs piacon a dokumentumok további felhasználásának engedélyezésekor. ⇨ Ha a 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében előírt jog közigazgatási szerveket illet, a jogosultak nem gyakorolhatják azt az adatbázisokban szereplő adatok további felhasználásának megakadályozása vagy korlátozása céljából. ⇦

🡻 2013/37/EU (27) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(54)A Bizottság támogatta egy, a  ⌦ nyíltadat-szolgáltatás fejlettségéről szóló ⌫a közszféra információival kapcsolatos online eredménytábla ⌦ jelentés ⌫ kialakítását, amely valamennyi tagállam vonatkozásában tartalmazza a közszféra információinak további felhasználásával kapcsolatos releváns teljesítménymutatókat. Ezen⌦ jelentés ⌫ eredménytábla rendszeres frissítése hozzájárul a tagállamok közötti információcseréhez és ahhoz, hogy rendelkezésre álljanak az Unió-szerte alkalmazott politikákkal és gyakorlatokkal kapcsolatos információk.

🡻 2013/37/EU (35) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(55)Biztosítani kell, hogy a tagállamok ⇨ ellenőrizzék ⇦ beszámoljanak a Bizottságnak az információk további felhasználásának mértékérőlt, az információk elérhetővé tételének feltételeirőlt és a jogorvoslati gyakorlatrólokat.

🡻 2013/37/EU (29) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(56)A Bizottságnak – az érdekelt felekkel való konzultáció alapján – iránymutatások kiadásával ⇨ és a meglévők naprakésszé tételével támogathatja ⇦ támogatnia kell a tagállamokat ezen irányelv következetes végrehajtásában, különösen az ajánlott szabványos felhasználási szerződések, adatkészletek és a dokumentumok további felhasználására vonatkozó díjazás tekintetében.

🡻 2013/37/EU (15) preambulumbekezdés

⇨ új szöveg

(57)A belső piac létrehozásának egyik fő célja az uniós szintű szolgáltatások fejlődését eredményező feltételek kialakítása. A könyvtárak, múzeumok és levéltárak jelentős mennyiségű, értékes közigazgatási információforrásokat tárolnak, különösen azóta, hogy a digitalizálási projektek megsokszorozták a köztulajdonban lévő digitális anyagok mennyiségét. A kulturális örökséget magában foglaló gyűjtemények és a kapcsolódó metaadatok a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások potenciális alapjai, és óriási lehetőségeket hordoznak magukban az innovatív további felhasználás számára olyan ágazatokban, mint a tanulás és az idegenforgalom. ⇨ A kulturális intézmények egyéb típusait (például zenekarok, operaházak, balett-társulatok és színházak) és az ilyen intézmények részeként működő archívumokat „előadó-művészeti” sajátosságaik miatt és abból fakadóan, hogy szinte minden anyagukra harmadik feleket megillető szellemi tulajdonjogok vonatkoznak, továbbra is ki kell zárni az irányelv hatálya alól, ezért ezek az irányelv hatályán kívül maradnak. ⇦ A köztulajdonban lévő kulturális anyagok további felhasználási lehetőségeinek növekedése többek között lehetővé fogja tenni az uniós vállalkozások számára, hogy potenciáljukat kihasználják és hozzájáruljanak a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.

⇩ új szöveg

(58)A dokumentumok – gazdaságra és társadalomra nézve különösen magas értéket képviselő fontos társadalmi-gazdasági előnyökkel járó – további felhasználását támogató feltételek kialakítása érdekében, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok közül kiválasztott nagy értékű adatkészletek jegyzékének elfogadásával, valamint közzétételük és további felhasználásuk részletes szabályaival kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(59)A potenciálisan társadalmi-gazdasági előnyöket eredményező adatkészletek uniós szintű jegyzék, a további felhasználás összehangolt feltételeivel együtt jelentősen elősegíti a határon átnyúló adatalkalmazásokat és szolgáltatásokat. A jegyzék összeállításának előkészítése során a Bizottságnak megfelelő konzultációkat kell folytatnia, többek között szakértői szinten. A jegyzéknek figyelembe kell vennie az adatkészletek közzétételét már szabályozó ágazati jogszabályokat, valamint a G8-ak nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó chartájának technikai mellékletében és a 2014/C 240/01 sz. bizottsági közleményben megjelölt kategóriákat is.

(60)A nagy értékű adatkészletek maximális hatásának, valamint további felhasználásuk megkönnyítésének biztosítása érdekében a nagy értékű adatkészleteket minimális jogi korlátozásokkal, díjmentesen kell további felhasználás céljából hozzáférhetővé tenni. A szóban forgó adatkészleteket felhasználói program interfészeken is közzé kell tenni, amennyiben azok dinamikus adatokat tartalmaznak.

🡻 2003/98/EK (25) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

Mivel a tervezett intézkedés céljai, nevezetesen a közszféra dokumentumain alapuló közösségi szintű információs termékek és szolgáltatások létrehozása, a közszféra dokumentumai határon átnyúló, magántársaságok általi hatékony felhasználásának ösztönzése a többletértékkel bíró információs termékek, szolgáltatások fejlesztése érdekében, valamint a verseny torzulásának korlátozása, nem érhetők el kielégítően a tagállamok által, és ezért az érintett intézkedés egyértelmű közösségi terjedelme és hatása miatt, jobban megvalósítható közösségi szinten, a Közösség intézkedéseket fogadhat el a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az ugyanebben a cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban, az irányelv nem lép túl az e célok eléréséhez szükséges mértéken. Ez az irányelv a harmonizáció egy minimális szintjét kívánja megteremteni és ezáltal elkerülni azt, hogy a tagállamok között újabb eltérések alakuljanak ki a közszféra dokumentumainak további felhasználása tekintetében,

🡻 2013/37/EU (33) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

(61)Mivel az irányelv céljait – nevezetesen a közszféra dokumentumain alapuló, az Unióban mindenhol Unió-szerte hozzáférhető információs termékek és szolgáltatások létrehozását, valamint a közszféra dokumentumainak egyrészt magánvállalkozások, elsősorban kis- és középvállalkozások által hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások létrehozásáhoza érdekébentörténő, másrészt a polgárok által az információ szabad áramlása és a kommunikáció megkönnyítése érdekében való történő, határokon átnyúló eredményes hatékony használatának biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a javasolt fellépés páneurópai hatálya miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyanebben a cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban, az irányelv nem lép túl az e célok eléréséhez szükséges mértéken.

🡻 2013/37/EU (34) preambulumbekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(62)Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket, ideértve ⇨ a magánélet tiszteletben tartásához való jogot (7. cikk), ⇦ a személyes adatok védelmét (8. cikk), és a tulajdonhoz való jogot is (17. cikk) ⇨ és a fogyatékkal élő személyek beilleszkedését (26. cikk) ⇦ is. Ezen irányelv egyetlen része sem értelmezhető vagy hajtható végre olyan módon, amely nem egyeztethető össze az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménnyel.

⇩ új szöveg

(63)A Bizottság értékelést végez erről az irányelvről. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2016. április 13-i intézményközi megállapodás 46 (22) bekezdésének értelmében az értékelésnek a hatékonyság, az eredményesség, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia, és nyomonkövetési programra kell támaszkodnia.

(64)Az ezen irányelv belső jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvekhez képest jelentős mértékben módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből fakad.

(65)Ez az irányelv nem érinti az I. melléklet B. részében meghatározott irányelveknek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

🡻 2003/98/EK

ELFOGADTÁK EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)    Ez az irányelv minimum szabályokat állapít meg az alábbiak további felhasználására és további felhasználása megkönnyítésének gyakorlati eszközeire vonatkozóan: 

a) a tagállamok közigazgatási szerveinek birtokában lévő dokumentumok;további felhasználása, valamint további felhasználása megkönnyítésének gyakorlati eszközei vonatkozásában.

⇩ új szöveg

b) a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben 47 meghatározott területeken tevékenykedő közvállalkozások, az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 48 2. cikke alapján közszolgáltatóként eljáró közvállalkozások, az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 49 16. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő légi fuvarozóként eljáró közvállalkozások és a 3577/92/EGK tanácsi rendelet 50 4. cikke alapján közszolgálati kötelezettséget teljesítő közösségi hajótulajdonosként eljáró közvállalkozások birtokában lévő meglévő dokumentumok.

c) kutatási adatok a 10. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

🡻 2003/98/EK

(2)    Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni:

🡻 2013/37/EU 1. cikk (1) bekezdés a) pont i. alpont

a) olyan dokumentumokra, amelyek rendelkezésre bocsátása kívül esik az érintett közintézményeknekközigazgatási szerveknek a törvények vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által – vagy ilyen rendelkezések hiányában az adott tagállam szokásos igazgatási gyakorlatával összhangban – meghatározott közfeladatain, feltéve, hogy a közfeladatok köre átlátható és felülvizsgálható;

⇩ új szöveg

b) a közvállalkozások birtokában lévő olyan dokumentumokra, amelyek előállítása kívül esik a törvények vagy a tagállam más kötelező erejű rendelkezései által meghatározott általános érdekű szolgáltatásokon;

🡻 2003/98/EK

(cb)olyan dokumentumokra, amelyeken tekintetében harmadik személyeknek szellemi tulajdonjoga áll fenn;

🡻 2013/37/EU 1. cikk (1) bekezdés a) pont ii. alpont (kiigazított szöveg)

dc)olyan dokumentumokra, amelyekhez való hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai kizárják, például a következő okokból:

–a nemzetbiztonság (⌦ azaz ⌫ állami biztonság), honvédelem, a közbiztonság védelme,

–a statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás,

–kereskedelmi titoktartás (például ⌦ többek között ⌫ üzleti, szakmai vagy vállalati titkok);

🡻 2013/37/EU 1. cikk (1) bekezdés a) pont iii. alpont

eca)olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai korlátozzák, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben a polgárok vagy a vállalkozások csak különleges érdekük bizonyítása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz;

fcb)a dokumentumok kizárólag logókat, címerpajzsokat és jelvényeket tartalmazó részeire;

gcc)olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a hozzáférési szabályok a személyes adatok védelmének indokával korlátozzák vagy kizárják, valamint az említett szabályok értelmében hozzáférhető dokumentumok azon részeire, amelyek olyan személyes adatokat tartalmaznak, amelyek további felhasználása jogszabályi definíció szerint összeegyeztethetetlen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről szóló jogszabályokkal;

🡻 2003/98/EK

hd)közszolgálati műsorszolgáltatók és azok alvállalkozóinak, valamint más testületek és azok alvállalkozóinak birtokában lévő olyan dokumentumokra, amelyek közszolgálati műsorszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükségesek;

🡻 2013/37/EU 1. cikk (1) bekezdés a) pont v. alpont

⇨ új szöveg

if)a könyvtárakon, ⇨ egyetemi könyvtárakon, ⇦ múzeumokon és levéltárakon kívüli kulturális intézmények birtokában lévő dokumentumokra;

🡻 2013/37/EU 1. cikk (1) bekezdés a) pont iv. alpont

⇨ új szöveg

je)⇨ középfokú és annál alacsonyabb fokú ⇦ oktatási és kutató intézmények, ezen belül kutatási eredmények továbbítására létrehozott szervezetek, valamint iskolák, egyetemek birtokában lévő dokumentumokra, kivéve az egyetemi könyvtárakat; és⇨ az összes egyéb oktatási intézmény esetében az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említettektől eltérő dokumentumokra; ⇦

⇩ új szöveg

k)a kutatást végző szervezetek – ideértve a kutatási eredmények átadása céljából létrehozott szervezeteket is – birtokában lévő, az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említettektől eltérő dokumentumokra.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (1) bekezdés b) pont

(3)    Ez az irányelv a tagállamok hozzáférési szabályaira épül, és azokat nem érinti.

🡻 2003/98/EK

🡺1 2013/37/EU 1. cikk (1) bekezdés c) pont

(4) Ez az irányelv semmilyen módon nem érinti az egyéneknek az  🡺1 uniós 🡸 és nemzeti jog szerinti védelmi szintjét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában, különösen nem változtatja meg a 95/46/EK irányelv szerinti jogokat és kötelezettségeket.

(4)(5).    Az irányelv által meghatározott kötelezettségeket annyiban kell alkalmazni, amennyiben azok összeegyeztethetők a szellemi tulajdonjogok védelméről szóló nemzetközi egyezményekkel, különösen a Berni Egyezménnyel és a TRIPS-megállapodással.

⇩ új szöveg

(5) Közigazgatási szervek nem gyakorolhatják az adatbázis készítőjének a 96/9/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében előírt jogát a dokumentumok ezen irányelv szerinti további felhasználásának megelőzése vagy korlátozása céljából.

(6) Ez az irányelv a tagállamok közigazgatási szerveinek birtokában lévő meglévő dokumentumok – ideértve a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó dokumentumokat is 51 – további felhasználását szabályozza.

🡻 2003/98/EK

2. cikk

Fogalom-meghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

(1)„közigazgatási szerv”: az állam, a területi önkormányzatok regionális és helyi hatóságok, a, közjogi intézmények, valamint az olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság vagy hatóságok, illetve egy vagy többközjogi intézmény vagy közjogi intézmények által létre hozott társulások létre;

(2)„közjogi intézmény”: minden olyan intézmény,

a)amely kifejezetten közérdekű feladat ellátására jött létre, és amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, továbbá

b)amely jogi személyiséggel rendelkezik, valamint

c)amely pénzügyi fenntartása többségi részben az állam, vagy a területi vagy a települési önkormányzat, regionális és helyi hatóságok vagy egyéb közjogi intézmény feladata; vagy amelynek igazgatása ezen intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyviteli testülete, igazgatósága vagy felügyelőbizottsága van, amelyek esetében a tagjainakok több mint a felét az állam, a területi vagy a települési önkormányzat, regionális és helyi hatóságok vagy egyéb közjogi intézmények nevezik ki;

⇩ új szöveg

(3)„közvállalkozás”: olyan vállalkozás, amely felett közigazgatási szervek közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguk, pénzügyi részesedésük vagy az adott vállalkozásra irányadó szabályok alapján;

🡻 2013/37/EU 1. cikk (2) bekezdés

(4)(9).„egyetem”: bármely olyan közintézmény, amely középfokú képzést követően felsőfokú képzést nyújt és egyetemi diplomát ad; felsőfokú képesítést adó, középfokú képzést követő felsőfokú oktatást nyújt.

🡻 2003/98/EK

(5)(3).„dokumentum”:

a)bármilyen tartalom, függetlenül az adathordozó formájától (papír vagy elektronikus forma, illetve hangi, képi - vagy képrögzítő vagy audiovizuális eszköz);

b)az ilyen tartalom bármely része;

⇩ új szöveg

(6) „dinamikus adatok”: olyan elektronikus formátumú dokumentumok, amelyeken gyakori vagy valós idejű frissítéseket végeznek;

(7) „kutatási adatok”: olyan digitális formátumú – a tudományos publikációktól eltérő – dokumentumok, amelyeket tudományos kutatási tevékenység keretében gyűjtenek vagy állítanak elő, és amelyeket kutatás során bizonyítékként használnak, vagy amelyek a kutatási közösség általában a kutatási megállapítások és eredmények validálásához szükségesként fogad el;

(8) „nagy értékű adatkészletek”: olyan dokumentumok, amelyek további felhasználásához fontos társadalmi-gazdasági előnyök társulnak, különösen amiatt, hogy hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások létrehozására alkalmasak, valamint az ezeken az adatkészleteken alapuló, hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások és alkalmazások potenciális felhasználóinak száma miatt;

🡻 2003/98/EK (kiigazított szöveg)

(9)(4). „további felhasználás”: a közigazgatási szervek dokumentumainak természetes vagy jogi személyek általi felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amiely kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amireellyel a dokumentumokat előállították,. aA közigazgatási szervek közötti, kizárólag közfeladataik ellátása keretében történő dokumentumcsere ⌦ kivételével ⌫ nem minősül további felhasználásnak;

(5)„személyes adat”: a 95/46/EK irányelv 2. cikke a) pontjában meghatározott adat.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (2) bekezdés

(10)(6).„számítógéppel olvasható formátum”: olyan fájlformátum, amely struktúrájának kialakítása folytán lehetővé teszi, hogy a szoftveres alkalmazások a benne szereplő egyedi adatokat – ideértve az egyedi ténymegállapításokat és azok belső struktúráját – könnyen azonosítsák, felismerjék és kinyerjék;

(11)(7).„nyílt formátum”: platformfüggetlen és a nyilvánosság számára a dokumentumok további felhasználását akadályozó bármilyennak korlátozása nélkül hozzáférhetővé tett fájlformátum;

(12)(8).„hivatalos nyílt szabvány”: írásban meghatározott szabvány, amely részletesen leírja a szoftverekkel való interoperabilitás biztosításának módjával kapcsolatos előírásokat;

⇩ új szöveg

(13) „észszerű megtérülés”: a teljes költség elszámolható költségek fedezéséhez szükséges költségeken felüli százaléka, ami legfeljebb 5 százalékponttal haladja meg az Európai Központi Bank rögzített kamatlábát;

(14) „harmadik fél”: a közigazgatási szervtől vagy közvállalkozástól eltérő olyan természetes vagy jogi személy, amely a dokumentumot birtokolja.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (3) bekezdés

⇨ új szöveg

3. cikk

Alapelv

(1)    A (2) bekezdésre figyelemmel a tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikk szerint ezen irányelv alkalmazási körébe hatálya alá tartozó dokumentumok kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból újrafelhasználhatók legyenekú további felhasználására a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint kerül sor.

(2)    A könyvtárak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, múzeumok vagy levéltárak szellemi tulajdonát képező dokumentumok ⇨ és a közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok ⇦ esetében a tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ilyen dokumentumok további felhasználása engedélyezett, ezeknek a dokumentumoknak a kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célból újrafelhasználhatók legyenekú további felhasználására a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint kerül sor.

🡻 2003/98/EK

II. FEJEZET

TOVÁBBI FELHASZNÁLÁS IRÁNTI KÉRELMEK

4. cikk

A további felhasználás iránti kérelmek elintézésére vonatkozó követelmények

(1)    A további felhasználás iránti kérelmek elintézésére és a dokumentumoknak további felhasználás céljából a kérelmező rendelkezésére bocsátására, illetve – amennyiben felhasználási engedély szükséges – a végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlat megtételére a közigazgatási szerveknek észszerű határidőt kell biztosítaniuk, amely összhangban áll a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elintézésének határidejével és ennek során lehetőség szerint elektronikus eszközöket kell igénybe venniük.

(2)    Amennyiben a dokumentumok időbeni rendelkezésre bocsátására nem állapítottak meg határidőt vagy más szabályokat, a közigazgatási szerveknek a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb 20 munkanapon belül el kell intézniük a kérelmeket, és a dokumentumokat további felhasználás céljára a kérelmező rendelkezésére kell bocsátaniuk, illetve, amennyiben felhasználási engedély szükséges, részére egy végleges felhasználási szerződésre vonatkozó ajánlatot kell tenniük. Ezt a határidőt terjedelmes vagy összetett kérelmek esetében további 20 munkanappal meg lehet hosszabbítani. Ilyen esetekben a kérelmezőt az eredeti kérelem benyújtásától számított három héten belül értesíteni kell arról, hogy a kérelem elintézése több időt vesz igénybe.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (4) bekezdés

(3)    Elutasító döntés esetén a közintézmény az adott tagállam vonatkozó hozzáférési szabályaira vagy ezen irányelv, különösen annak 1. cikke (2) bekezdésének a–gcc) pontja, illetve 3. cikke alapján elfogadott nemzeti rendelkezésekre való utalással hivatkozással tájékoztatja a kérelmezőt az elutasítás okairól. Amennyiben az elutasító határozat az 1. cikk (2) bekezdésének b) c) pontján alapul, a közintézménynek utal közigazgatási szerv hivatkozik, amennyiben az ismert, a jogosult természetes vagy jogi személyre, amennyiben az ismert, vagy adott esetben a felhasználási engedélyt adó személyre, akitől a közintézmény közigazgatási szerv az érintett anyagot szerezte kapta. A könyvtáraknak, ideértve az egyetemi könyvtárakat is, a múzeumoknak és a levéltáraknak nem kell ilyen utalást tenniük.

(4)    A további felhasználásról szóló határozat utalást tartalmaz a jogorvoslati lehetőségekre, amelyeket a kérelmező a határozat megtámadása érdekében igénybe vehet. Jogorvoslati lehetőség többek között a megfelelő szakértelemmel rendelkező és az érintett közintézményreközigazgatási szervre nézve kötelező határozatot hozni képes pártatlan felülvizsgálati szerv – például a nemzeti versenyhatóság, a dokumentumokhoz való hozzáférésért felelős nemzeti hatóság vagy a nemzeti igazságügyi hatóság – általi felülvizsgálat is.

🡻 2003/98/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(5)    ⌦ Az alábbi jogalanyoknak nem kell megfelelniük e cikk előírásainak: ⌫

Az 1. cikk (2) bekezdése d), e), f) pontja alá tartozó közigazgatási szerveknek nem kell megfelelniük e cikk előírásainak.

⇩ új szöveg

a) közvállalkozások;

b) oktatási intézmények, kutatást végző szervezetek és kutatásfinanszírozó szervezetek.

🡻 2003/98/EK

III. FEJEZET

A TOVÁBBI FELHASZNÁLÁS FELTÉTELEI

🡻 2013/37/EU 1. cikk (5) bekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

5. cikk

A rendelkezésre álló formátumok

(1)    ⌦ Az V. fejezet sérelme nélkül, ⌫ aA közintézményekközigazgatási szervek ⇨ és közvállalkozások ⇦ dokumentumaikat bármilyen meglévő formátumban és nyelven, lehetőség szerint és adott esetben és amennyiben lehetséges és szükséges, nyílt és számítógéppel olvasható formátumban és a hozzájuk tartozó metaadatokkal együtt rendelkezésre bocsátják. Mind a formátumnak, mind a metaadatoknak a lehető legnagyobb mértékben ⌦ lehetőség szerint ⌫ meg kell felelnieük a hivatalos nyílt szabványoknak.

(2)    Az (1) bekezdés nem jelent kötelezettséget a közintézményközigazgatási szerv ⇨ vagy közvállalkozás ⇦ számára arra, hogy az említett bekezdésnek való megfelelés érdekében létrehozza vagy átalakítsa a dokumentumokat, illetve azokból kivonatot készítsen, amennyiben ez aránytalan, egy egyszerű műveleten túlmutató erőfeszítést jelentene.

(3)    Ezen irányelv alapján a közintézményekközigazgatási szervek ⇨ és közvállalkozások ⇦ nem kötelezhetők bizonyos dokumentumok előállításának és tárolásának folytatására azzal a céllal, hogy azokat a magán- vagy közszféra szervezetei tovább felhasználják.

⇩ új szöveg

(4) A közigazgatási szervek és a közvállalkozások a dinamikus adatokat közvetlenül azok összegyűjtése után, megfelelő felhasználói program interfészeken (API) keresztül további felhasználásra hozzáférhetővé teszik.

(5) Amennyiben a dokumentumok közvetlenül összegyűjtés utáni hozzáférhetővé tétele meghaladná a közigazgatási szerv vagy közvállalkozás pénzügyi vagy technikai kapacitásait, a (4) bekezdésben említett dokumentumokat olyan időkereten belül kell hozzáférhetővé tenni, amely szükségtelenül nem akadályozza e dokumentumok gazdasági potenciáljának kiaknázását.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (6) bekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

6. cikk

A díjazásra vonatkozó elvek

(1)    Azokban az eseteben, amikor Aa dokumentumok további felhasználására díjat számolnak fel, e díjak ⇨ díjmentes, vagy ⇦ a dokumentumok feldolgozásának, rendelkezésre bocsátásának és terjesztésének ⇨ és – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának ⇦ határköltségeire korlátozódnakik.

(2)    ⌦ Kivételes jelleggel ⌫ aAz (1) bekezdés nem alkalmazandó:

a)azokra a közintézményekreközigazgatási szervekre, amelyeknek közfeladataik ellátásával összefüggő költségeik jelentős részét saját bevételből kell fedezniük;

b)kivételként azokra a dokumentumokra, amelyek tekintetében az érintett közintézmény számára előírják, hogy a gyűjtéssel, előállítással, feldolgozással és terjesztéssel összefüggő költségek jelentős részét saját bevételből fedezze. Az erre vonatkozó előírásokat a tagállam jogszabályban vagy más kötelező érvényű szabályban határozza meg. Ilyen szabályok hiányában az előírásokat a tagállam általános közigazgatási gyakorlatával összhangban határozzák meg.

bc)a könyvtárakra (köztük az egyetemi könyvtárakra), a múzeumokra és a levéltárakra;.

⇩ új szöveg

   c)    a közvállalkozásokra.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (6) bekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

(3)    A (2) bekezdés a) és b) ⇨ c) ⇦ pontjában említett esetekben az érintett közintézmények a teljes díjat a tagállamok által megállapítandó objektív, átlátható és ellenőrizhető kritériumok alapján számítják ki. E közintézményeknek Aa vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétele n egy észszerű megtérüléssel együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének, ⇨ valamint – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának ⇦ költségét, egy ésszerű nyereséghányaddal együtt. A díjakat az érintett közintézményre vonatkozó ⌦ alkalmazandó ⌫ számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

(4)    A (2) bekezdés bc) pontjában említett közintézményközigazgatási szerv általi díjszedés esetén a vonatkozó elszámolási időszakban a dokumentumok rendelkezésre bocsátásából és további felhasználásának engedélyezéséből eredő teljes bevétele n egy észszerű megtérüléssel együtt sem haladhatja meg a dokumentumok gyűjtésének, előállításának, feldolgozásának és terjesztésének, ⇨ valamint – adott esetben – a személyes a kereskedelmileg bizalmas információk védelme érdekében az adatok és a hozott intézkedések anonimizálásának ⇦ költségét, egy ésszerű nyereséghányaddal együtt. A díjakat az érintett közintézményreközigazgatási szervre vonatkozó számviteli szabályokkal összhangban számítják ki.

⇩ új szöveg

(5) A nagy értékű adatkészletek – amelyek jegyzékét a 13. cikk alapján határozzák meg – és az 1. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett kutatási adatok további felhasználását díjmentessé kell tenni a felhasználó számára.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (7) bekezdés (kiigazított szöveg)

7. cikk

Átláthatóság

(1)    A közintézmény birtokában lévő dokumentumok további felhasználása szokásos díjai esetén az alkalmazandó feltételeket és a díjak tényleges összegét – beleértve e díjak kiszámításának alapját – előzetesen rögzítik, és amennyiben lehetséges és szükséges, elektronikus úton közzéteszik.

(2)    A további felhasználás (1) bekezdésben említett díjaitól eltérő díjak esetében ⌦ a kezdetektől fogva fel kell tüntetni ⌫ az érintett közintézmény előre jelzi a díjak kiszámítása során figyelembe vett tényezőket. Az érintett közintézmény ⌦ dokumentumok birtokosa ⌫ kérésre jelzi azt is, milyen módon számította ki a díjakat a további felhasználásra irányuló adott kérelem tekintetében.

(3)    A 6. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett előírásokat előzetesen meg kell határozni. Ezeket – amennyiben lehetséges és szükséges – elektronikus úton közzéteszik.

⇩ új szöveg

(3) A tagállamok jegyzéket tesznek közzé a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett közigazgatási szervekről.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (7) bekezdés

(4)    A közintézményeknekközigazgatási szervekbiztosítják, hogy a további felhasználást kérelmezők megfelelő tájékoztatást kapjanak az őket érintő határozatokkal és eljárásokkal szemben igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről.

🡻 2003/98/EK

8. cikk

Felhasználási engedélyek

🡻 2013/37/EU 1. cikk (8) bekezdés (kiigazított szöveg)

(1)    A közintézmények engedélyezhetik a dokumentumok feltételekhez nem kötött, további felhasználásaátengedélyezhető feltételekkel vagy feltételek nélkül, vagy indokolt adott esetben felhasználási szerződések útján feltételeketr támaszthatnak. E feltételek nem korlátozhatják szükségtelenül a további felhasználás lehetőségeit, és nem szolgálhatnak a verseny korlátozására.

🡻 2003/98/EK (kiigazított szöveg)

(2)    Azokban a tagállamokban, ahol felhasználási szerződések alkalmazására kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a közszféra dokumentumainak további felhasználására – az egyedi felhasználási kérelmekhez igazítható – vonatkozó általános felhasználási szerződési feltételek digitális formátumban elérhetők és elektronikusan feldolgozhatók legyenek. A tagállamoknak valamennyi közigazgatási szervet ösztönözniük kell az ⌦ ilyen ⌫ általános felhasználási szerződési feltételek alkalmazásátra.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (9) bekezdés

9. cikk

Gyakorlati intézkedések

A tagállamok olyan, a további felhasználásra rendelkezésre álló dokumentumok keresését megkönnyítő gyakorlati intézkedéseket hoznak, mint a fő dokumentumokat metaadataikkal együtt tartalmazó, amennyiben lehetséges és szükséges online módon és számítógéppel olvasható formátumban elérhető jegyzékek, illetve a jegyzékekkel összekapcsolt internetes portálok. A tagállamok lehetőség szerint elősegítik a dokumentumok nyelvek közötti keresését.

⇩ új szöveg

10. cikk

A kutatási adatok hozzáférhetősége és további felhasználása

(1) A tagállamok a közfinanszírozású kutatási adatok nyílt hozzáférését célzó nemzeti szakpolitikák (a nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák) elfogadásával és releváns fellépésekkel támogatják a kutatási adatok hozzáférhetőségét. E nyílt hozzáférésre vonatkozó szakpolitikák címzettjei a kutatást végző szervezetek és a kutatást finanszírozó szervezetek.

(2) A kutatási adatoknak kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokból újrafelhasználhatóknak kell lenniük a III. és IV. fejezetben meghatározott feltételek szerint, amennyiben ezek az adatok közfinanszírozásúak, és amikor azokhoz intézményi vagy tematikus adattárakon keresztül biztosítanak hozzáférést. Ennek összefüggésben figyelembe kell venni a jogos kereskedelmi érdekeket és a korábbi szellemitulajdon-jogokat. Ez a rendelkezés nem sérti az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontját.

🡻 2003/98/EK (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

IV. FEJEZET

A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA ÉS A TISZTESSÉGES KERESKEDELEM

11.10. cikk

A megkülönböztetés tilalma

(1)    A további felhasználás feltételei nem lehetnek megkülönböztetőek a további felhasználás ⌦ – ideértve a határon átnyúló felhasználást is – ⌫ hasonló esetei körében.

(2)    Amennyiben a dokumentumokatnak egy közigazgatási szerv használja a további felhasználója olyan kereskedelmi tevékenysége körében, amely kívül esik közfeladatai ellátásán, az e tevékenység céljára rendelkezésre bocsátott dokumentumok tekintetében ugyanazokat a díjakat és feltételeket kell alkalmazni, mint más felhasználókkal szemben.

12.11. cikk

Kizárólagosságot biztosító megállapodások tilalma

(1)    A dokumentumok további felhasználásátnak lehetősége valamennyi potenciális piaci szereplő számára lehetővé kell tenni nyitva kell hogy álljon, akkor is, ha egy vagy több piaci szereplő már hasznosít e dokumentumokon alapuló, többletértékkel bíró termékeket. A dokumentumok felett rendelkező közigazgatási szervek ⇨ vagy közvállalkozások ⇦ és harmadik személyek közötti szerződések vagy egyéb megállapodások nem biztosíthatnak kizárólagos jogokat.

(2)    Amennyiben azonban egy közérdekű szolgáltatás nyújtásához kizárólagos jog szükséges, ilyen kizárólagos jog biztosítása indokának jogosságát rendszeresen, de legalább három évente felül kell vizsgálni. Az ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően megkötött, kizárólagosságot biztosító megállapodásoknakat ⇨ legalább két hónappal hatálybalépésük előtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az ilyen megállapodások végleges feltételeinek ⇦ átláthatónak kell lenniük, és azokat ⌦ nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni ⌫ nyilvánosságra kell hozni.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (10) bekezdés a) pont

Ez a bekezdés nem alkalmazandó a kulturális erőforrások digitalizálására.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (10) bekezdés b) pont

(3)(2a).    Az (1) bekezdés ellenére, amennyiben a kizárólagos jog kulturális erőforrások digitalizálásához kapcsolódik, e kizárólagosság időtartama elvben nem haladhatja meg a 10 évet. Abban az esetben, ha ez az időtartam meghaladja a 10 évet, az időtartamot a 11. év folyamán, és – adott esetben – ezt követően 7 évente felülvizsgálják.

Az első albekezdésben említett kizárólagos jogokat nyújtó megállapodások átláthatóaknak kell lenniük, és azokat nyilvánosságra kell hozni.

Az első albekezdésben említett kizárólagos jog esetén az érintett közintézményközigazgatási szerv a megállapodás részeként térítésdíjmentesen megkapja a digitalizált kulturális erőforrások egy példányát. Ez a példány a kizárólagosságot biztosító időtartam végén rendelkezésre áll a további felhasználásra.

⇩ új szöveg

(4) Az olyan jogi vagy gyakorlati megállapodásokat, amelyek – anélkül, hogy kifejezett kizárólagos jogot nyújtanának – korlátozni kívánják, vagy észszerűen feltételezhetően korlátozni fogják a dokumentumok további felhasználás céljából való hozzáférhetőségét a megállapodásban részes harmadik felektől eltérő jogalanyok számára, legalább két hónappal hatálybalépésük előtt nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Az ilyen megállapodások végső feltételeinek átláthatónak kell lenniük, és azokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (10) bekezdés c) pont (kiigazított szöveg)

(3)    Azok a 2005. július 1-jén már létező kizárólagosságot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a (2) bekezdés szerinti kivételeknek, a szerződés lejártakor, de legkésőbb 2008. december 31-én megszűnnek.

🡻 2013/37/EU 1. cikk (10) bekezdés d) pont (kiigazított szöveg)

(5)(4).    A (3) cikk sérelme nélkül Aazok a 2013. július 17-én már létező kizárólagosságot biztosító megállapodások, amelyek nem felelnek meg a (2) és (32a) bekezdés szerinti kivételeknek, a szerződés lejártakor, de legkésőbb 2043. július 18-án megszűnnek.

⇩ új szöveg

V. FEJEZET

NAGY ÉRTÉKŰ ADATKÉSZLETEK

13. cikk

A nagy értékű adatkészletek jegyzéke

(1) Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében a Bizottság elfogadja az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok közül kiválasztott nagy értékű adatkészletek jegyzékét, a közzétételük és további felhasználásuk részletes szabályaival együtt.

(2) Ezen adatkészleteket ingyenesen, géppel olvasható formában hozzáférhetővé kell tenni az API-kon keresztül. A további felhasználás feltételeinek összeegyeztethetőnek kell lenniük a nyílt szabványengedélyekre vonatkozókkal.

(3) Ettől eltérve, a (2) bekezdésben említett szabad hozzáférhetőség nem alkalmazandó a közvállalkozások nagy értékű adatkészleteire, amennyiben a 13. cikk (7) bekezdésében említett hatásvizsgálat szerint az adatkészletek ingyenes nyilvánosan hozzáférhetővé tétele jelentős versenytorzulást okoz a kapcsolódó piacokon.

(4) A (2) bekezdésben megállapított feltételek mellett a Bizottság egyéb alkalmazandó szabályokat is megállapíthat, különösen az alábbiak tekintetében:

a)    a további felhasználás feltételei;

b)    az adatok és metaadatok formátuma, valamint közzétételük és terjesztésük technikai részletes szabályai.

(5) Az (1) bekezdésben említett jegyzékek céljából az adatkészleteket az általuk potenciálisan eredményezett társadalmi-gazdasági előnyöknek, felhasználóik számának, az általuk elősegített bevételeknek, valamint más adatkészletekkel való kombinálhatóságuknak az értékelése alapján kell kiválasztani.

(6) Az ebben a cikkben említett intézkedéseket a Bizottság az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján fogadja el, a 14. cikkben meghatározott eljárásra is figyelemmel.

(7) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt hatásvizsgálatot, benne költség-haszon elemzést végez, és biztosítja, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó dokumentumok további felhasználása tekintetében a jogi aktus kiegészítse a már létező ágazatalapú jogi eszközöket. A közvállalkozások birtokában lévő nagy értékű adatkészleteket illetően a hatásvizsgálat kiemelt figyelmet fordít a közvállalkozások versenyképes gazdasági környezetben betöltött szerepére.

🡻 2003/98/EK

VI.V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

⇩ új szöveg

14. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 13. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól [az ezen irányelv hatálybalépésétől kezdődő hatállyal]. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 13. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

🡻 2003/98/EK (kiigazított szöveg)

15.12. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek ⌦ a […] cikknek ⌫ 2005. július 1. előtt ⌦ […]-ig ⌫ megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággalot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. ⌦ A rendelkezésekben utalni kell arra is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. ⌫ A hivatkozás ⌦ és a megfogalmazás ⌫ módját a tagállamok határozzák meg.

⌦ (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. ⌫

🡻 2013/37/EU 1. cikk (11) bekezdés (kiigazított szöveg)

⇨ új szöveg

⇨ new

16.13. cikk

Felülvizsgálat ⌦ Értékelés ⌫

(1)    ⇨ Legkorábban négy évvel ezen irányelv átültetési időpontja után ⇦ aA Bizottság 2018. július 18-ig ⌦ értékelést készít erről az irányelvről, ⌫ felülvizsgálja ezen irányelvnek az alkalmazását és a felülvizsgálat eredményeit, az irányelv módosítására vonatkozó esetleges javaslataival együtt ⌦ a fontosabb megállapításokról jelentést nyújt be ⌫ az Európai Parlamentnek, és a Tanácsnak ⇨ és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak ⇦ elé terjeszti. ⇨ Az értékelést a Bizottság minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatása szerint kell elvégezni 52 . A tagállamok megküldik a jelentés előkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak ⇦ .

(2)    A tagállamok háromévente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a közszféra információinak további felhasználás céljára történő hozzáférhetővé tételéről, az információk hozzáférhetővé tételének feltételeiről és a jogorvoslati eljárásról. E jelentés alapján – amelyet nyilvánosságra kell hozni – a tagállamok elvégzik a 6. cikk – különösen a határköltségeket meghaladó díjazás tekintetében történő – végrehajtásának felülvizsgálatát.

(2)(3).    Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat különösen az irányelv hatályára és hatására terjed ki, beleértve a közszféra ⌦ ezen irányelv hatálya alá tartozó  ⌫ dokumentumainak további felhasználásában történt növekedés mértékét, a díjazásra vonatkozó elvek hatását és a jogalkotási, valamint igazgatási jellegű hivatalos szövegek további felhasználását, ⇨ a közigazgatási szervektől eltérő jogalanyok birtokában lévő dokumentumok további felhasználását, ⇦ az adatvédelmi szabályok és a további felhasználás lehetőségei közötti kölcsönhatást, illetve a belső piac megfelelő működése és az európai tartalomszolgáltató-ipar ⇨ adatgazdaság ⇦ fejlődésének további lehetőségeit.

🡻 

17. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az I. melléklet A. részében említett irányelvvel módosított 2003/98/EK irányelv [a 15. cikk (1) bekezdésének első albekezdését követő időpont utáni nap]-ével/ával hatályát veszti, az I. melléklet B. részében említett irányelveknek a belső jogba történő átültetésére vonatkozó határidőkkel és alkalmazásuk kezdőnapjaival kapcsolatos tagállami kötelezettségeket nem érintve.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

🡻 2003/98/EK (kiigazított szöveg)

18.14. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéseét ⌦ követő ⌫ ⌦ huszadik ⌫ napjánon lép hatályba.

19.15. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    Az irányelv 2. cikkében meghatározott „dokumentum” kifejezés tágan értelmezendő, azaz magában foglalja mind az adat, mind a tartalom hagyományos fogalmát.

(2)    SWD(2018) 145.

(3)    COM(2017) 228 final.

(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).

(5)    Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az elektronikus hírközlés során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről, COM(2017) 10 final.

(6)    Az Európai Parlament és Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről.

(7)    COM(2017) 495 final.

(8)    SWD(2018) 125.

(9)    COM(2017) 9 final.

(10)    COM(2018) 8 final.

(11)    A Bizottság (EU) 2017/1926 felhatalmazáson alapuló rendelete (2017. május 31.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről.

(12)    Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (átdolgozás), COM/2016/0864 final/2.

(13)    Javaslat: Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (átdolgozás), COM/2017/0753 final.

(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról.

(15)    C(2018) 2375.

(16)    SWD(2018) 145.

(17)    SWD(2018) 127.

(18)    SWD(2018) 145.

(19)    A tanulmányt a Deloitte, az Open Evidence, a Wik Consult, a Time Lex, a Spark és a Lisbon Council alkotta konzorcium irányította.

(20)     https://www.europeandataportal.eu/en/highlights/open-data-maturity-europe-2017  

(21)    SEC(2018) 206.

(22)    SWD(2018) 127.

(23)    C(2018) 2375.

(24)    Lásd: A Tallinni nyilatkozat 4. szakpolitikai intézkedése, https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/ministerial-declaration-egovernment-tallinn-declaration.

(25)    C(2018) 2375.

(26)    HL C […]., […], […]. o.

(27)    HL C […]., […], […]. o.

(28)    Az Európai Parlament és a Tanács 2003/98/EK irányelve (2003. november 17.) a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.).

(29)    SWD(2018) 145.

(30)    SWD(2018) 127.

(31)    Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(32)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(33)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(34)    C(2018)2375

(35)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(36)    HL L 209., 1992.7.24., 1. o. Az irányelvet legutóbb a 2001/78/EK bizottsági irányelv módosította (HL L 285., 2001.10.29., 1. o.)

(37)    HL L 199., 1993.8.9., 1. o. Az irányelvet a 2001/78/EK bizottsági irányelv módosította.

(38)    HL L 199., 1993.8.9., 54. o. Az irányelvet a 2001/78/EK bizottsági irányelv módosította.

(39)    HL L 101., 1998.4.1., 1. o.

(40)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(41)    HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(42)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) […].

(43)    Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (Elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(44)    Az Európai Parlament és a Tanács 2001/29/EK irányelve (2001. május 22.) az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról ( HL L 167., 2001.6.22., 10. o.).

(45)    Az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve (1996. március 11.) az adatbázisok jogi védelméről (HL L 77., 1996.3.27., 20. o.).

(46)    HL L123., 2016.5.12., 1. o.

(47)    Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(48)    Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(49)    Az Európai Parlament és a Tanács 1008/2008/EK rendelete (2008. szeptember 24.) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (átdolgozott változat) (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 293., 2008.10.31., 3. o.).

(50)    A Tanács 3577/92/EGK rendelete (1992. december 7.) a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a tagállamokon belüli tengeri fuvarozásra (tengeri kabotázs) történő alkalmazásáról (HL L 364., 1992.12.12., 7. o.).

(51)    Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

(52)    SWD(2017) 350.

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.11.

COM(2018) 234 final

CORRIGENDUM
This document corrects document COM (2018) 234 final of 25.04.2018.
Concerns all language versions.
Addition of 2 annexes to the act.
The text shall read as follows:

MELLÉKLETEK

A következőhöz: Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a közszféra információinak további felhasználásáról (átdolgozás)

{SEC(2018) 206 final}
{SWD(2018) 127 final}
{SWD(2018) 128 final}
{SWD(2018) 129 final}
{SWD(2018) 145 final}

I. MELLÉKLET

A. rész

A hatályon kívül helyezett irányelv
és módosítása
(a 15. cikkben említettek szerint)

B. rész

A nemzeti jogba való átültetésre vonatkozó határidők és az alkalmazás kezdőnapja

(a 15. cikkben említettek szerint)

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat