This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52017PC0660
Proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Directive 2009/73/EC concerning common rules for the internal market in natural gas
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról
COM/2017/0660 final - 2017/0294 (COD)
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2017.11.8.
COM(2017) 660 final
2017/0294(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
{SWD(2017) 368 final}
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A földgázpiac integrálása az energiaunió megteremtésére irányuló uniós projekt meghatározó eleme. A belső földgázpiac működése akkor tekinthető megfelelőnek, ha a földgáz szabadon áramolhat a tagállamok között, tisztességes áron, oda, ahol a legnagyobb szükség van rá. A működőképes földgázpiac előfeltétele annak, hogy javítani lehessen az Unióban a földgázellátás biztonságát. Mivel a földgázszállítás elsősorban vezetékeken keresztül történik, a földgázszállító hálózatok tagállamok közötti összekapcsolása és e hálózatokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés alapvető fontosságú a piac hatékony működéséhez. Ez egyúttal előfeltétele annak is, hogy vészhelyzet esetén földgázt lehessen szállítani, mind a tagállamok, mind a szomszédos harmadik országok között. Az EU nagymértékben függ a harmadik országokból származó földgázimporttól, az EU-nak és a földgázfogyasztóknak pedig érdeke, hogy az ezekből az országokból kiinduló vezetékekkel kapcsolatban is nagyobb legyen az átláthatóság és a versenyképesség.
Míg az uniós jog általában az uniós tagállamok felségvizein és kizárólagos gazdasági övezeteiben alkalmazandó, a 2009/73/EK irányelv 1 (a továbbiakban: földgázirányelv) nem határozza meg kifejezetten a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló földgázvezetékek jogi keretét. A jogi elemzést követően megállapítást nyert, hogy a „rendszerösszekötő” fogalmába tartozó, két vagy több tagállamot összekötő földgázvezetékekre vonatkozó szabályok az EU-ba belépő ilyen vezetékekre nem alkalmazandók. A gyakorlat mindazonáltal az, hogy a földgázirányelvben meghatározott szabályozási keret alapvető elveit a harmadik országok vonatkozásában is alkalmazzák, különösen az Európai Unióba belépő földgázvezetékekre vonatkozó nemzetközi megállapodások révén. A Bizottság úgy véli, hogy ezért a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló földgázvezetékekre alkalmazandó szabályozási keret kialakítása és pontos meghatározása érdekében jogalkotási intézkedésre van szükség.
A javasolt módosítások révén a földgázirányelv (a kapcsolódó jogi aktusokkal, például a földgázrendelettel, az üzemi és kereskedelmi szabályzatokkal és iránymutatásokkal, hacsak e jogi aktusok másként nem rendelkeznek) az EU joghatóságának határáig teljes egészében alkalmazandóvá válik a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló vezetékekre, ideértve a meglévő és a jövőbeli vezetékeket is. Idetartoznak a harmadik felek hozzáférésére, a díjszabályozásra, a tulajdonjogi szétválasztásra és az átláthatóságra vonatkozó rendelkezések is. A módosított földgázirányelv lehetővé fogja tenni továbbá, hogy a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló új vezetékekre is mentességet lehessen kérni a fenti szabályok alól a földgázirányelv 36. cikke alapján. A 36. cikk hatályán kívül eső, már meglévő vezetékek tekintetében a tagállamoknak lehetőségük lesz eltérést engedélyezni az irányelv főbb rendelkezéseinek alkalmazása alól, feltéve, hogy az eltérés nincs hátrányos hatással a versenyre, sem pedig a piac hatékony működésére és az ellátás biztonságára az Unión belül.
A harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló vezetékek így legalább két különböző szabályozási keret hatálya alá tartoznának. Amennyiben ez jogilag összetett helyzetet eredményez, a földgázvezeték egészére kiterjedő koherens szabályozási keret biztosítására gyakran az érintett harmadik országgal vagy országokkal kötött nemzetközi megállapodás lesz a megfelelő eszköz. Ilyen megállapodás, az új infrastruktúrára vonatkozó mentesség vagy a már működő infrastruktúrára megadott eltérés hiányában a vezetéket az EU joghatóságának határain belül csak a 2009/73/EK irányelv követelményeinek megfelelően lehet üzemeltetni.
• Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javaslat az Unión belüli vezetékekre jelenleg alkalmazandó szabályokat a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló vezetékekre is kiterjeszti. A szakpolitikai területen már meglévő rendelkezésekkel összhangban van. Ahol szükségesnek mutatkozott, további pontosításokra is sor került a harmadik országokkal kapcsolatban szükséges egyedi követelmények figyelembevétele érdekében.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javaslat célja a stabil, előretekintő éghajlat-politikát alkalmazó, alkalmazkodóképes energiaunióra vonatkozó keretstratégiában meghatározott kulcsfontosságú energiauniós célkitűzések végrehajtása, különös tekintettel az energiabiztonság dimenziójára (mivel az energiabiztonság egyik legfontosabb előfeltétele a belső energiapiac kiteljesítése).
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A javasolt intézkedés jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikke, amely pontosan meghatározza, hogy milyen hatáskörökkel bír az EU az energiapolitika terén, és meg is szilárdítja azokat. Az EUMSZ 194. cikke szerint az Unió energiapolitikájának céljai a következők: az energiapiac működésének biztosítása, az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; valamint az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása.
A jelen javaslat egy sor olyan, egymással összefüggő jogalkotási aktusra is épít, amelyeket az utóbbi két évtized során fogadtak el, illetve aktualizáltak. Az EU a belső energiapiac megteremtése érdekében 1996 és 2009 között három egymást követő jogalkotási csomagot is elfogadott, melyek átfogó célja a piacok integrálása, valamint a nemzeti gáz- és villamosenergia-piacok liberalizációja volt. Ebben az összefüggésben ez a javaslat biztosítaná, hogy ne legyen megkülönböztetés az EU-ba irányuló és onnan kiinduló földgázvezetékek üzemeltetői és más olyan piaci szereplők között, akikre a földgázirányelv teljes mértékben alkalmazandó, ilyenek például a különböző tagállamokat összekötő földgázvezetékek üzemeltetői vagy a tagállamokon belüli átviteli hálózatok működtetői.
A jelenlegi javaslatra egyben az európai földgázpiac integrációjának és hatékony működésének biztosítására irányuló folyamatos erőfeszítések összefüggésében kell tekinteni.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Az integrált uniós földgázpiacra irányuló célkitűzés eléréséhez a földgázirányelv javasolt módosításai szükségesek, és piaci integráció nemzeti szinten a széttagolt tagállami szabályok alapján nem is lenne megvalósítható ugyanilyen hatékony módon. A tények azt mutatják, hogy az egymástól elszigetelt tagállami megközelítések miatt a belső energiapiaci szabályok megvalósítása késedelmet szenvedett, az optimálistól elmaradó vagy ellentmondásos szabályozói intézkedések láttak napvilágot, az állami beavatkozások felesleges megismétlésére került sor, és a piaci hiányosságokat csak késve sikerült korrigálni 2 . Ezenkívül a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló földgázvezetékek a legtöbb esetben olyan kapacitással rendelkeznek, amely több tagállamban képes befolyásolni a belső földgázpiacot és az energiaellátás biztonságát.
•Arányosság
A javasolt módosítás szigorúan azokra az intézkedésekre korlátozódik, amelyek elengedhetetlenek a belső piacon szükséges haladás eléréséhez, és megfelelő mértékű hatáskört és feladatokat hagy a tagállamoknál, a nemzeti szabályozó szerveknél és egyéb nemzeti szintű szereplőknél. Magában foglalja azt a lehetőséget, hogy a már meglévő infrastruktúrára (pl. az ezen irányelv hatálybalépése előtt befejezett, a harmadik országokba irányuló vagy onnan kiinduló vezetékekre) eltérést lehessen engedélyezni az eseti megközelítést igénylő, már hatályban lévő, összetett jogi struktúrák figyelembevétele érdekében – mindaddig, amíg az eltérés nincs hátrányos hatással a versenyre, sem pedig a piac hatékony működésére és az ellátás biztonságára az Unión belül.
•A jogi aktus típusának megválasztása
A javaslat a harmadik energiacsomag kulcsfontosságú elemét alkotó földgázirányelv módosítására irányul. Az, hogy a választott jogi aktus a módosító jogi aktus lett, a jelenlegi javaslat korlátozott jellegét tükrözi.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
A jelenlegi javaslat tartalma arra korlátozódik, hogy egyértelműséget hozzon egy olyan területen, ahol eltér egymástól az alkalmazandó uniós jog (vagy annak hiánya) és az alkalmazott gyakorlat. A javaslat a meglévő gyakorlatra épül. Annak érdekében, hogy a jelenlegi jogi keretben a kifejezett szabályok hiánya miatt kialakult helyzetekre tekintettel lehessen lenni, a tagállamok a meglévő működési infrastruktúra tekintetében eltéréseket engedélyezhetnek. A fentiek alapján úgy tekintjük, hogy a földgázirányelv módosítása külön értékelési eljárás nélkül is elvégezhető.
•Hatásvizsgálat
E kezdeményezés nem igényel részletes hatásvizsgálatot, mivel a javasolt változtatások a kialakult gyakorlatot tükrözik, miszerint a földgázirányelvben meghatározott szabályozási keret alapvető elveit a harmadik országok vonatkozásában is alkalmazzák. Ezt különösen az bizonyítja, hogy ezek az elvek a tagállamok és harmadik országok, illetve az EU és harmadik országok közötti számos nemzetközi megállapodás szerves részét képezik, és hogy azokat következetesen alkalmazzák a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló szárazföldi vezetékekre.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
A javaslat növelheti ugyan az adminisztratív követelményeket, de csak korlátozott mértékben. Mivel a módosítások révén a földgázirányelv – az EU joghatóságán belül – teljes egészében alkalmazandó lesz a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló új vezetékekre, lehetővé fogja tenni azt is, hogy a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló új vezetékekre is mentességet lehessen kérni a gázirányelv 36. cikke alapján. Ezért a mentességi kérelmek száma növekedhet, ami mind a nemzeti szabályozó hatóságokkal, mind a Bizottság szemben új követelményeket támaszt a megnövekedett számú mentesítési határozatok meghozatalával kapcsolatos adminisztratív feladatok végzése terén. Ez azonban nem jelent újabb terhet, lévén egy olyan alapvető feladatról szó, amelyet már a harmadik energiacsomag is meghatározott (a földgázirányelv 36. cikke).
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A földgázirányelv javasolt módosításainak nem várhatók költségvetési vonzatai.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A Bizottság figyelemmel kíséri, hogy a tagállamok és egyéb szereplők megfelelően ültetik-e át, illetve betartják-e a végül elfogadásra kerülő intézkedést, és – amennyiben szükséges – intézkedéseket hoz annak érvényesítésére. A meglévő nemzeti szabályozó hatóságok vagy más illetékes nemzeti hatóságok gondoskodnak a javaslat nemzeti szintű végrehajtásáról.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A jelenlegi javaslat pontosan meghatározza, hogy a földgázirányelv és következésképpen a földgázrendelet 3 az EU joghatóságának határain belül mennyiben alkalmazandó a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló vezetékekre. Idetartoznak a harmadik felek hozzáférésére, a díjszabályozásra, a tulajdonjogi szétválasztásra és az átláthatóságra vonatkozó rendelkezések is. A módosított földgázirányelv lehetővé fogja tenni, hogy a harmadik országokba irányuló és onnan kiinduló új vezetékekre is mentességet lehessen kérni a földgázirányelv 36. cikke alapján. Ez azt is magában foglalja, hogy a tagállamoknak lehetőségük lesz a már működő vezetékek tekintetében eltérést engedélyezni. A több tagállamon áthaladó vezetékekre vonatkozó koherens jogi keret biztosítása érdekében meg kell állapítani, hogy melyik tagállamnak kell döntenie az ilyen eltérésről.
2017/0294 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2009/73/EK irányelv módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 4 ,
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 5 ,
rendes jogalkotási eljárás keretében,
mivel:
(1)Az uniós belső földgázpiac 1999 óta tartó, fokozatos megvalósításának célja, hogy az Európai Unió valamennyi fogyasztójának, azaz mind a lakosságnak, mind a vállalkozásoknak valódi választási lehetőségük legyen, új üzleti lehetőségek nyíljanak meg előttük és versenyképes árakból profitálhassanak, továbbá kedvező legyen a beruházási környezet, javuljon a szolgáltatások színvonala, csakúgy mint az ellátás biztonsága és fenntarthatósága.
(2)A 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6 és a 2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7 jelentős előrelépést jelentettek a földgáz belső piacának megteremtéséhez vezető úton.
(3)Ezen irányelv célja, hogy felszámolja a belső földgázpiac teljes kiépítését még mindig akadályozó azon tényezőket, amelyek a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékekre vonatkozó uniós piaci szabályok alkalmazásának elmulasztásával függnek össze. Az ezzel az irányelvvel bevezetett módosítások biztosítani fogják, hogy a két vagy több tagállamot összekötő földgázszállító-vezetékekre vonatkozó szabályok a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló vezetékekre is alkalmazandók legyenek az Unión belül. Ez összhangot fog teremteni az Unión belüli jogi keretrendszerrel, és egyben biztosíték lesz arra nézve, hogy az Unió belső energiapiacán zajló verseny ne torzuljon. Az irányelv módosítása egyúttal az átláthatóságot is fokozza és jogbiztonságot teremt a piaci szereplőkre vonatkozó jogi szabályozás tekintetében, különösen ami a földgáz-infrastruktúrába beruházó szereplőket és a földgázszállító hálózat használóit illeti.
(4)A harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékekre vonatkozó uniós szabályozás eddigi hiányára tekintettel lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy a 2009/73/EK irányelv bizonyos rendelkezései tekintetében eltérést adhassanak azon vezetékek esetében, amelyek ezen irányelv hatálybalépésének napjára már elkészültek. A nem a tulajdonjogot érintő szétválasztási modellek alkalmazásának időpontját a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékek tekintetében ki kell igazítani.
(5)A 2009/73/EK irányelv a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékek vonatkozásában csak az Unió joghatóságának területi határain belül alkalmazandó. A tengeralatti vezetékeket illetően az irányelv területi hatálya a tagállamok felségvizeire és kizárólagos gazdasági övezeteire korlátozódik.
(6)A 2009/73/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
A 2009/73/EK irányelv a következőképpen módosul:
1.A 2. cikk 17. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„(17) »rendszerösszekötő«: minden olyan szállítóvezeték, amely tagállamok közötti vagy – az Unió joghatóságának határáig – tagállamok és harmadik országok közötti határt keresztez vagy ilyen határokon ível át;”
2.A 9. cikk a következőképpen módosul:
a) a (8) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(8) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az (1) bekezdést:
a) amennyiben 2009. szeptember 3-án a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt;
b) az Unió joghatóságának határa és az uniós hálózat első rendszerösszekötési pontja között a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló infrastruktúrát illetően, amennyiben [PO: date of adoption of this proposal]-án/-én a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt.”;
b) a (9) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(9) Amennyiben olyan szabályok vannak életben, amelyek a IV. fejezet rendelkezéseinél nagyobb tényleges függetlenséget biztosítanak a szállításirendszer-üzemeltető számára, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az (1) bekezdést:
a) amennyiben 2009. szeptember 3-án a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt;
b) az Unió joghatóságának határa és az uniós hálózat első rendszerösszekötési pontja között a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló infrastruktúrát illetően, amennyiben [PO: date of adoption of this proposal]-án/-én a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt.”.
3.A 14. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a 9. cikk (1) bekezdését, és a szállítási rendszer tulajdonosának javaslatára független rendszerüzemeltetőt jelölnek ki:
a) amennyiben 2009. szeptember 3-án a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt;
b) az Unió joghatóságának határa és az uniós hálózat első rendszerösszekötési pontja között a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló infrastruktúrát illetően, amennyiben [PO: date of adoption of this proposal]-án/-én a szállítási rendszer egy vertikálisan integrált vállalkozás része volt.
Az ilyen kijelölést a Bizottságnak jóvá kell hagynia.”.
4.A 34. cikk (4) bekezdése a következő harmadik mondattal egészül ki:
„Ha a szóban forgó hálózat vonatkozásában legalább egy tagállam és legalább egy harmadik ország illetékes, az érintett tagállamok konzultálnak egymással és az érintett harmadik országokkal annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó hálózat tekintetében az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseket az Unió joghatóságának határáig következetesen alkalmazzák.”
5.A 36. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdés a következő második mondattal egészül ki:
„Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy tagállam és egy vagy több harmadik ország joghatósága alá tartozik, a nemzeti szabályozó hatóság konzultál a harmadik országok megfelelő hatóságaival, mielőtt határozatot hozna.”;
b) a (4) bekezdés második albekezdése a következő második mondattal egészül ki:
„Amennyiben a szóban forgó infrastruktúra egy vagy több harmadik országnak szintén joghatósága alá tartozik, a tagállamok nemzeti szabályozó hatóságai konzultálnak a harmadik országok megfelelő hatóságaival, mielőtt határozatot hoznának, annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó infrastruktúra tekintetében az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseket az Unió joghatóságának határáig következetesen alkalmazzák.”.
6.A 41. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) a határokon átnyúló ügyekben folytatott együttműködés az érintett tagállamok szabályozó hatóságával vagy szabályozó hatóságaival és az Ügynökséggel, csakúgy mint a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló infrastruktúrát illetően a harmadik ország megfelelő hatóságaival, annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó infrastruktúra tekintetében az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseket az Unió joghatóságának határáig következetesen alkalmazzák;”.
7.A 42. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szabályozó hatóságok konzultációt folytatnak és együttműködnek a harmadik országok megfelelő hatóságaival a harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló földgázvezetékek működtetésével kapcsolatban, annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó infrastruktúra tekintetében az ezen irányelvben foglalt rendelkezéseket az Unió joghatóságának határáig következetesen alkalmazzák.”.
8.A 49. cikk a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„A harmadik országokba irányuló, illetve onnan kiinduló, [PO: date of entry into force of this Directive]-t megelőzően kiépített földgázvezetékek tekintetében a tagállamok határozhatnak úgy, hogy az Unió joghatóságának határa és az uniós hálózat első rendszerösszekötési pontja között húzódó szakaszokra eltérést adnak a 9., 10., 11. és 32. cikkben, valamint a 41. cikk (6), (8) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, amennyiben az eltérés nincs hátrányos hatással a versenyre, az uniós belső földgázpiac hatékony működésére vagy az energiaellátás biztonságára.
Az eltérést időben korlátozni kell, és bizonyos feltételekhez lehet kötni, amelyek a fenti körülmények eléréséhez hozzájárulnak.
Amennyiben a szóban forgó földgázvezeték egyszerre több tagállam joghatóságára is kiterjed, az a tagállam határoz a vezetékre vonatkozó eltérés megadásáról, amely joghatóságában az első rendszerösszekötési pont található.
A tagállamok az eltéréssel kapcsolatban e bekezdés alapján hozott minden határozatot ezen irányelv hatálybalépésétől számított egy éven belül kihirdetnek.”.
2. cikk
(1)A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [PO: one year after the date of entry into force] -ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
3. cikk
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
4. cikk
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök