Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52017PC0256

    Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

    COM/2017/0256 final - 2017/086 (COD)

    Brüsszel, 2017.5.2.

    COM(2017) 256 final

    2017/0086(COD)

    Megfelelési csomag

    Javaslat

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

    az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    {SWD(2017) 211 final}
    {SWD(2017) 212 final}
    {SWD(2017) 213 final}
    {SWD(2017) 214 final}


    INDOKOLÁS

    1.A JAVASLAT HÁTTERE

    A javaslat indokai és céljai

    Az egységes piac Európa egyik legfontosabb vívmánya, központi szerepet tölt be az Európai Unió gazdaságában. Lehetővé teszi a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, ezáltal új lehetőségeket teremt a polgárok, a munkavállalók, a fogyasztók és a vállalkozások számára, ami pedig új munkahelyeket és fenntartható növekedést eredményez Európában. Az egységes piac kiteljesítésének szükségességét az Európai Tanács több alkalommal is megerősítette 1 .

    A mélyebb és méltányosabb belső piac megvalósítása a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság 10 kiemelt prioritásának egyike, a digitális egységes piac fejlesztésével együtt. Ez a kezdeményezés, amely a Bizottság által 2016 novemberében elfogadott egységes piaci stratégia egyik fő intézkedése, a kiemelt területek metszéspontjában van. Célja, hogy a vállalkozások teljes mértékben ki tudják használni az új digitális eszközök által kínált előnyöket a mintegy 500 millió, az EU bármely országában szabadon utazó, dolgozó és tanuló polgárt magában foglaló piacon.

    A más uniós országban történő értékesítésben vagy szolgáltatásnyújtásban érdekelt polgárok és vállalkozások jelentős akadályokkal találják szemben magukat. Az egységes piac előnyeit kihasználni kívánók számára döntő fontosságú, hogy megfelelő, pontos és érthető online információkhoz, valamint online közigazgatási eljárásokhoz férjenek hozzá, ezek azonban – ha egyáltalán rendelkezésre állnak – gyakran továbbra is bonyolultak, időigényesek és költségesek.

    A polgároknak és a vállalkozásoknak nemzeti szabályoknak kell megfelelniük, ha külföldön utaznak, dolgoznak, élnek vagy folytatnak üzleti tevékenységet. Ezért alapvetően fontos, hogy tájékoztatást kapjanak az alkalmazandó szabályokról, megtalálják a megfelelő segítségnyújtó szolgálatokat, és a vonatkozó szabályoknak való megfelelés érdekében a nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartás során ne szembesüljenek szükségtelen akadályokkal.

    Még ha saját országukban a polgárok rendelkezésére is állnak internetes eljárások, gyakran előfordul, hogy ezek a többi tagállamból származó uniós polgárok számára nem érhetők el.

    Általánosságban elmondható, hogy valamennyi európai polgár számára jelentős előnyökkel jár a nyílt, hatékony és befogadó közigazgatás, amely ambiciózus e-kormányzati megközelítéseken alapul, határok nélküli, egyénre szabott, felhasználóbarát és „végponttól végpontig” jellegű digitális közszolgáltatásokat nyújtva. Ez jelentős hatást gyakorol a polgárok életére és a vállalkozások tevékenységére mind saját országukban, mind pedig a határokon átnyúlóan. A polgárok és a vállalkozások ugyanakkor még nem részesednek maradéktalanul a digitális szolgáltatások előnyeiben. E szolgáltatásoknak az egész Unióban zökkenőmentesen rendelkezésre kellene állniuk. A digitális technológiák – a kormányok korszerűsítési stratégiáinak szerves részeként – az európai polgárok és az egész társadalom számára jelentős gazdasági és társadalmi előnyöket biztosíthatnak.

    A kormányzás digitális átalakulása a közös piac sikerességének egyik záloga.

    Ezekkel az igényekkel az egységes digitális portál foglalkozik majd. Központi hozzáférést biztosít az uniós polgárok és vállalkozások számára az Unión belüli mobilitáshoz való jogaik gyakorlásához szükséges valamennyi információhoz. Továbbá megkülönböztetésmentes módon biztosítja az online eljárásokhoz való hozzáférést (amennyiben egy adott tagállam állampolgára számára egy adott eljárás áll rendelkezésre, azt más tagállamok felhasználói számára is elérhetővé kell tenni). Azt is előírja a tagállamok számára, hogy teljes körű online hozzáférést biztosítsanak a legfontosabb és leggyakrabban használt eljárásokhoz. Ez arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ambiciózus határokon átnyúló és nemzeti e-kormányzati stratégiákat fogadjanak el, hogy az uniós polgárok és vállalkozások teljes mértékben élvezhessék a rendelkezésre álló technológiai fejlesztések előnyeit.

    A digitalizálás valóban jelentősen csökkentheti az információk megszerzésének és az adminisztratív eljárások lefolytatásának idejét és költségeit. A polgárok és a vállalkozások azt várják a közigazgatástól, hogy az olyan felhasználóbarát és intuitív online megoldásokat kínáljon, mint amilyenek a magánszektorban folytatott tranzakciókhoz már rendelkezésre állnak.

    A gyorsabb, olcsóbb és felhasználóbarátabb digitális közszolgáltatások hozzájárulnak a versenyképesség fokozásához, és az Uniót vonzóbbá teszik a lakosok, a munkavállalók és a befektetők számára. A releváns, pontos és közérthető információkhoz való hozzáférés, valamint az adminisztratív eljárások online lefolytatásának lehetősége mind a polgárok, mind a vállalkozások számára kulcsfontosságú kérdés.

    A vállalatok emberi erőforrásaik jelentős részét a tevékenységük gyakorlásához szükséges szabályok és eljárások megismerésére fordítják. A nagyvállalatok az információk összegyűjtésére és a vonatkozó eljárások teljesítésére külön személyzetet alkalmazhatnak. A kkv-k és az induló vállalkozások számára ez komoly akadályt jelenthet. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a vállalkozások évente 170 millió eurót takaríthatnának meg, amennyiben nyolc fő eljárást határokon átnyúlóan is teljes mértékben online elérhetővé tennének a felhasználók számára. Egy másik nemrégiben készült tanulmány 2 szerint, ha az interneten magas színvonalú és könnyen hozzáférhető információk állnak rendelkezésre, a vállalkozások évente 11–55 milliárd eurót takaríthatnak meg a határokon átnyúló tevékenységük megkezdése előtt kilenc üzleti területen történő tájékozódás révén. A 28 tagállamot számláló egységes piacon az információgyűjtés költségeinek gyors emelkedése aránytalanul érinti a kisebb vállalkozásokat, ami gyakran visszatartja őket attól, hogy a hazai piacukon kívüli lehetőségeket keressenek.

    Hasonlóképpen, a polgárok számára határokon átnyúló kontextusban nagyobb nehézséget jelent, hogy kellő időben pontos információkhoz jussanak az olyan alapvető gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban, mint az állandó tartózkodási hely bejelentése, képesítések elismertetése, gyermekek beiskolázása, gépkocsi nyilvántartásba vétele, nyugdíjjogosultság stb..

    Ezenkívül a vállalkozások és a polgárok jogosan várják el, hogy a pontos, teljes és naprakész információk álljanak rendelkezésükre. A válaszokat kellő időben kell megkapniuk és azoknak a gyakorlatban megvalósíthatónak kell lenniük. Továbbá a határokon átnyúló tevékenységek esetében különösen fontos, hogy az információk különböző nyelveken hozzáférhetők legyenek.

    Az egyértelmű és átfogó tájékoztatás az alkalmazandó követelményekről csak az első lépés. Az adminisztratív eljárásokat el kell végezni az azoknak való megfelelés érdekében. A kulcsfontosságú eljárások digitalizálása csökkenti az alkalmazandó szabályoknak való megfelelés költségeit, és növeli a megfelelés mértékét.

    Az európai polgárok és vállalkozások által bejelentett, az online eljárásokhoz és a más tagállamokból származó információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos konkrét gyakorlati akadályokkal foglalkozni kell. Néhány említésre méltó példa az információk és űrlapok több nyelven való hozzáférhetőségének hiánya, kizárólag nemzeti adatok, nemzeti azonosító eszközök, valamint a fizetendő díjak vagy visszatérítések esetében nemzeti fizetési rendszerek elfogadása.

    Egy másik fontos és gyakran bejelentett akadály az alátámasztó igazolásoknak az eljárások részeként történő, határokon átnyúló továbbításával kapcsolatos. A tagállamok gyakran követelnek hitelesített (lefordított) és tanúsított dokumentumokat vagy adatokat, különösen a nem hazai kérelmezőktől. Egyes tagállamok már bevezettek saját nemzeti „egyszeri adatszolgáltatási” rendszereiket, amelyek keretében az adatokat belsőleg kicserélik alapvető nyilvántartásaik között, de a digitalizálás folyamata még nem fejeződött be. Ezen túlmenően az ilyen információcsere jelenleg határon átnyúló módon nem lehetséges.

    Végül a fogyasztók 92 %-a nem tud olyan európai szintű online szolgáltatásokról, amelyeket problémák esetén megkereshet. A szolgáltatások igénybevételének szintje jelenleg alacsony. A szolgáltatásokat széttagoltság, egyenetlen minőség jellemzi, és gyakran nem állnak rendelkezésre felhasználói visszajelzések.

    Az Unió már számos, főként ágazati szintű lépést tett e kérdések megoldása érdekében, többek között a szolgáltatások (egyablakos ügyintézési pontok) és termékek (termékinformációs kapcsolattartó pontok és építési termékekkel foglalkozó kapcsolattartó pontok), a szakmai képesítések (szakmai képesítési segítségnyújtó központok) és a fogyasztói panaszok (fogyasztói központok) területén. E szolgáltatások általában nem kapcsolódnak egymáshoz, és szűk alkalmazási körük miatt a felhasználók többnyire nem ismerik, illetve szükség esetén nem találják őket. A polgárok és a vállalkozások számára nyújtott online tájékoztatás, segítségnyújtás és eljárások jelenlegi kínálata nem összpontosít egyértelműen a felhasználók igényeire.

    A fent említett kérdések szisztematikus és eredményes kezelésének szükségessége ismételten felmerül, és jelentős támogatottságot élvez a polgárok, vállalkozások és a tagállamok körében:

    ·Az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport 2014 évi jelentése 3 , az európai Parlament állásfoglalásai és az Európai Bizottság különböző közleményei átfogóbb, felhasználóbarátabb tájékoztatásra és segítségnyújtásra szólítottak fel, amely segíti a vállalkozásokat az egységes piacon való eligazodásban. A meglévő platformok és kapcsolattartó pontok fejlesztését, illetve mindezek egyablakos ügyintézés keretében történő radikális összefogását javasolták.

    ·A Versenyképességi Tanács 2015. márciusi következtetései az egységes piacra irányuló szakpolitikáról politikai kötelezettségvállalásra szólítottak fel az egységes piaci eszközök megerősítése és egyszerűsítése érdekében annak érdekében, hogy jobban meg tudjanak felelni a vállalkozások és a polgárok igényeinek a határokon átnyúló tevékenységeik tekintetében. Ezt a felhívást a Versenyképességi Tanács 2016. februári ülésén megismételte, amely ezenkívül üdvözölte „az egységes digitális portál koncepcióját, amely (…) elsősorban az induló vállalkozások igényeihez igazodna”.

    ·A Bizottság digitális egységes piaci stratégiájában és 2015-ös egységes piaci stratégiájában bejelentette, hogy a fent említett kérdéseket egy egységes digitális portálon keresztül kívánja megoldani, amely a közszolgáltatások digitális átalakításának felgyorsítására irányuló intézkedéseket meghatározó elektronikus kormányzati cselekvési tervben 4 is fontos szerepet tölt be.

    ·2016. januárjában az Európai Parlament egy átfogó, egységes digitális portál kifejlesztésére szólított fel, amely a vállalkozások létrehozása és működtetése tekintetében egységes, végponttól végpontig jellegű digitális folyamatot jelent az online jelenlét kialakításától kezdve a domain-nevekkel kapcsolatos adminisztráción, a megfeleléssel kapcsolatos információk cseréjén, az elektronikus számlák elismerésén, az adóbevallások online benyújtásán, az egyszerűsített online héa-rendszeren, a termékek megfelelőségével, a külföldi munkavállalással, a fogyasztói jogokkal kapcsolatos online tájékoztatáson át a fogyasztói és üzleti hálózatokhoz való hozzáférésig, az értesítési és a vitarendezési eljárásokig.

    ·2016 júniusában a REFIT-platform (amely a vállalkozások, a szociális partnerek, a civil társadalom és a tagállamok képviselőiből áll) véleményt adott ki, amelyben az egyes tagállamokban az egységes piacon működő vállalkozások számára egyértelmű tájékoztatást és összehangolt szolgáltatásokat nyújtó egyablakos ügyintézési pont létrehozását, valamint az egységes digitális portál valamennyi portáljának tartalmára, működésére és integrációjának szintjére vonatkozó minimális közös minőségi kritériumok meghatározását javasolja.

    ·Végül a 2017 januárjában közzétett, az uniós polgárságról szóló 2017 évi jelentés az egységes digitális portált az uniós polgárság prioritásának tekinti.

    Ez a kezdeményezés válasz ezekre a nagyratörő fellépésre való felhívásokra. Célja, hogy jelentősen javítsa az uniós polgárok és vállalkozások számára fontos információk, segítségnyújtó szolgáltatások és eljárások online elérhetőségét, minőségét és hozzáférhetőségét, különösen amikor azok az egységes piacon belül kívánnak működni és tevékenységüket kiterjeszteni. Alapja a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés a projekt különböző követelményeinek átgondolt, eredményes végrehajtása révén.

    A Bizottság és a tagállamok feladata lesz, hogy tájékoztatást nyújtsanak az e rendeletben meghatározott kulcsterületekre vonatkozó szabályokról, jogokról és kötelezettségekről.

    Ezen túlmenően a tagállamoknak bizonyos kulcsfontosságú eljárásokat mindenkor teljes mértékben online módon kell biztosítaniuk, és határokon azokat átnyúlóan is teljes mértékben elérhetővé kell tenniük az uniós felhasználók számára egy megállapodás szerinti ütemterv alapján. Ez jelentős mértékben csökkenteni fogja az adminisztratív terheket, és ki fogja küszöbölni azokat az aránytalan akadályokat, amelyekkel egy másik tagállam polgárai és vállalkozásai szembesülnek, ha eleget kívánnak tenni a más tagállamokban alkalmazandó szabályoknak.

    A megfelelés elősegítése pedig a hatékonyság növelése révén a hatóságok javát is szolgálja. Az online eljárásokra történő általános áttérés hozzájárul majd a közigazgatás korszerűsítéséhez, és jelentős költségmegtakarítást eredményez, amint azt számos tagállam jelentette a nemzeti digitalizálással kapcsolatos projektjeit követően 5 . Ez a követelmény semmilyen módon nem érinti a meglévő anyagi jogi szabályokat és követelményeket, de növeli azok átláthatóságát, és megkönnyíti a nemzeti és uniós szabályoknak és eljárásoknak való megfelelést.

    A tájékoztatásra, a segítségnyújtó szolgáltatásokra és az online eljárásokra egyértelmű és működőképes minőségi kritériumoknak kell vonatkozni. A polgárok és a vállalkozások számára a nemzeti nyelv – vagy adott esetben a nemzeti nyelvek – mellett az Unió legalább egy másik hivatalos nyelvén tájékoztatást kell nyújtani. Konkrét mechanizmusok bevezetésére kerül sor annak biztosítása érdekében, hogy az egységes digitális portál kialakítása felhasználóközpontú legyen, ideértve a felhasználóktól érkező visszajelzések összegyűjtését is.

    Az egységes digitális portál hatékony megvalósítását egy koordinációs csoport létrehozása biztosítja, amely a Bizottság és a tagállamok közötti együttműködés fórumaként szolgál majd. A felhasználói élmény jelentős javítása révén a kezdeményezés nagymértékben növeli fogja a polgárok és a vállalkozások egységes piacba vetett bizalmát. Az eljárások digitalizálása, pontos és megbízható információk nyújtása, valamint a segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférés elősegíti a határokon átnyúló cseréket, növeli a hatékonyságot és csökkenti a bürokráciát, ezáltal hozzájárul új munkalehetőségek teremtéséhez és a növekedéshez.

    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

    a)Az információkhoz való online hozzáférés

    A szolgáltatási irányelv 6 már rendelkezett a tájékoztatáshoz való jogról mind a szolgáltatókra, mind a szolgáltatásokat igénybe vevőkre vonatkozóan: egyablakos ügyintézési pontokon keresztül valamennyi tagállamban mindenki számára elérhetővé kell tenni az olyan információkat, mint a szolgáltatókra alkalmazandó követelmények. A szolgáltatási irányelv keretében az egyablakos ügyintézési pontokról szóló, a Tanács által 2013-ban jóváhagyott charta arra ösztönözte a tagállamokat, hogy egyablakos ügyintézési pontokon keresztül, felhasználó-központúan nyújtsanak információkat a vállalkozások számára valamennyi fontos területre, így a héa-ra, a jövedelemadókra, a társadalombiztosításra vagy a munkajogi követelményekre vonatkozóan.

    Az Európa Önökért, az e-igazságügyi portál, az információs héaportál és a foglalkoztatási szolgálatok európai hálózata (EURES) már széles körű tájékoztatást nyújt a polgárok, a vállalkozások, a munkavállalók, valamint a fogyasztók jogairól és kötelezettségeiről az egységes piacon és az igazságügy területén.

    Ez a javaslat ezekre a meglévő szolgáltatásokra épül: A tagállamoknak megbízható, egyértelmű és érthető online tájékoztatást kell nyújtaniuk a joghatóságuk alá tartozó szabályokról és követelményekről azon polgárok és vállalkozások számára, akik élni szeretnének az egységes piacra vonatkozó jogaikkal. A javaslat semmilyen módon nem érinti azon szakpolitikai területek anyagi jogi rendelkezéseit, amelyekre vonatkozóan tájékoztatást kell nyújtani, csak arra kötelezi a tagállamokat, hogy teljes átláthatóságot biztosítsanak az alkalmazandó szabályokkal kapcsolatban.

    b)A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való hozzáférés

    Az uniós jogszabályok alapján különböző kapcsolattartó pontokat és problémamegoldó mechanizmusokat hoztak létre, amelyek segítik a polgárokat és a vállalkozásokat abban, hogy élhessenek jogaikkal az egységes piacon. A kezdeményezés a jelenlegi széttagoltságot és tájékozatlanságot fogja kezelni a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások fellelhetőségének és hozzáférhetőségének javításával, valamint annak biztosításával, hogy a portálon keresztül igénybe vehető valamennyi szolgáltatás megfeleljen bizonyos minimális minőségi előírásoknak.

    c)Az online eljárásokhoz való hozzáférés

    A szolgáltatási irányelv értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a szolgáltatási tevékenység nyújtásával kapcsolatos valamennyi eljárás és alaki követelmény az érintett egyablakos ügyintézési pontoknál vagy az érintett illetékes hatóságoknál online teljesíthető legyen (8. cikk). A szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv 7 (57a. cikk) ugyanezt a kötelezettséget rögzíti az ezen irányelv hatálya alá tartozó ügyekkel kapcsolatos követelmények, eljárások és alaki követelmények teljesítése tekintetében.

    E javaslat megerősíti a tagállamok által ezen irányelvek vagy más vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályok alapján már létrehozott online eljárások egységes piaci dimenzióját azáltal, hogy előírja a tagállamok számára, hogy az ilyen eljárásokhoz való hozzáférést teljes mértékben lehetővé tegyék a más tagállamokból származó polgárok és üzleti felhasználók számára, valamint azáltal, hogy meghatározza az ilyen, határokon átnyúló hozzáférés biztosításának főbb feltételeit.

    E kezdeményezés előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a polgárok és a vállalkozások számára az e rendeletben meghatározott, általánosságban legfontosabb eljárások teljes mértékben online hozzáférhetők legyenek, többek között a határokon túli felhasználók számára is. Biztosítja továbbá, hogy a felhasználók kérésére a különböző tagállamok érintett hatóságai között az igazolások elektronikus úton cserélhetők legyenek.

    Ezen eljárások közül a vállalkozások számára az üzleti tevékenység nyilvántartásba vétele különös jelentőséggel bír. Nem terjedhet ki azonban azokra az eljárásokra, amelyek a társaságok vagy vállalkozások jogi személyiséggel való felruházásához vezetnek. Amint az az egységes piaci stratégiában 8 és az elektronikus kormányzati cselekvési tervben szerepel, a Bizottság 2017-re szóló munkaprogramja 9 egy olyan kezdeményezést foglal magában, amely a digitális megoldásoknak a vállalatok teljes életciklusa során történő megkönnyítésére irányul, ideértve az üzleti tevékenység online nyilvántartásba vételének eljárásait is. A Bizottság jelenleg dolgozik e társasági jogi kezdeményezés előkészítésén, és a tervek szerint az ennek alapján létrehozott megfelelő online eljárások, amit létrejöttek, a portálon elérhetők lesznek.

    Ez a rendelet bizonyos kulcsfontosságú eljárások tekintetében előírja a „front office” (a polgárok vagy vállalkozások, valamint a nemzeti közigazgatási szervek közötti kapcsolódási pont, amely lehet akár csak egy online kitöltendő űrlap) teljes digitalizálását. Nem érinti a „back office” (a nemzeti hatóságokon belüli és a nemzeti hatóságok közötti eljárás további lépései) működését, sem a nemzeti szinten megállapított eljárások tartalmát, azaz a különböző lépéseket vagy az illetékes nemzeti vagy szubnacionális hatóságok hatásköreit. A kezdeményezés eredményeként szükségessé váló kiigazítások csak az eljárások digitalizálásának folyamatához, valamint a határokon túli felhasználók általi hozzáférés akadályainak megszüntetéséhez kapcsolódnak.

    Az online eljárásokhoz való hozzáférést és az eljárások digitalizálását az eIDAS-rendelet 10 fogja támogatni, amely előírja a tagállamok számára, hogy 2018. szeptemberéig ismerjék el a más tagállamok által bejelentett elektronikus azonosítókat. Ez megszünteti a felhasználók előtt álló, a más tagállamokban folyó elektronikus eljárásokhoz való hozzáférés jelenlegi akadályainak egyikét.

    Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

    Ez a kezdeményezés hozzájárul a digitális egységes piac stratégiai célkitűzéséhez, azaz a közigazgatás korszerűsítéséhez, a határokon átnyúló interoperabilitás eléréséhez és a polgárokkal való kapcsolattartás megkönnyítéséhez, ami az e-kormányzati cselekvési tervben is tükröződik. Összhangban van a Bizottság digitális átalakítási célkitűzésével, amely egy racionalizált internetes jelenlét megteremtésére, valamint az új portálok és kapcsolattartási pontok által okozott további széttöredezettség elkerülésére irányul. Összhangban van az európai interoperabilitási keret ajánlásaival.

    A javaslat hozzájárul az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés megvalósításához, amely a vállalkozások növekedését az üzleti környezet javításával és a bürokrácia csökkentésével támogatja. A kkv-k – különösen a határokon átnyúló kereskedelmet folytatók – szempontjából az információkereséssel összefüggő alacsonyabb költségek nagyobb előnyt jelentenek, mint a nagyvállalatok esetében. A rendelkezésre álló online információk, segítségnyújtás és eljárások egységesebb minősége is kedvező lesz számukra. A határokon átnyúló kereskedelmet folytatóknak lehetőségük nyílik online hozzáférni a számukra fontos eljárásokhoz. Továbbá a kkv-k könnyebben megismerik majd az egységes piaci eljárásokat, és így új uniós piacokra tudnak belépni. A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való egyszerűbb hozzáférésnek, valamint egy különleges, felhasználói véleménynyilvánítási eszköznek köszönhetően könnyen és jól áttekinthető módon jelezhetik a szabályokkal és a hatóságokkal kapcsolatos problémákat valamennyi uniós nyelven.

    Az uniós szinten folyamatban lévő vagy tervezett alábbi kezdeményezések fontosak az egységes digitális portál szempontjából, mivel elősegítik az információs lefedettséget vagy az eljárások digitalizálását:

    ·Az európai interoperabilitási keret (EIF): a közigazgatások közötti fokozott átjárhatóság támogatása révén növelni fogja a közszolgáltatások összekapcsolásának szintjét.

    ·Az alapvető közszolgáltatásokra vonatkozó szójegyzék (CPsV), amely a legfontosabb üzleti események és közszolgáltatások leírásának közös adatmodellje. Weboldalaik megtervezése vagy frissítése során a tagállamok általi használata megkönnyítené a tartalom lefordítását, valamint az egységes digitális portál keresőeszköz kifejlesztését, ezáltal javítva az információk fellelhetőségét, az eljárásokat és a segítségnyújtó szolgáltatásokat.

    ·A cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer (BRIS) 11 – uniós szintű hozzáférést biztosít a tagállamokban bejegyzett társaságokra vonatkozó információkhoz, valamint lehetővé teszi a különböző nyilvántartások közötti információcserét (2017 júniusától működőképes);

    ·Az EU csődnyilvántartásainak elektronikus összekapcsolása – 2019-től kezdve fokozni fogja a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások hatékony kezelését;

    ·Európai szolgáltatási e-kártya – a Bizottság által 2017. januárjában elfogadott javaslat 12 . Egyszerűsített elektronikus eljárást irányoz elő egyes olyan üzleti és építőipari szolgáltatók számára, akik szolgáltatásaikat egy másik tagállamban kívánják nyújtani; ennek az eljárásnak az alapvető elemei a székhely szerinti és a fogadó hatóságok közötti kommunikáció;

    ·Az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD) 13 a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó követelményeknek való megfelelésről szóló nyilatkozat. Elektronikus változata a közbeszerzésben az egyszeri adatszolgáltatás elve végrehajtásának kulcsfontosságú elemévé válhat;

    ·A Bizottság 2017 évi munkaprogramjában említett, a vállalkozás teljes életciklusára kiterjedő digitális megoldások elősegítésére irányuló társasági jogi kezdeményezése;

    ·A szűkített egyablakos héaügyintézés tervezett kiterjesztése;

    ·Az e-kormányzati cselekvési terv részét képező, az egyszeri adatszolgáltatás elvére irányuló intézkedések elő fogják segíteni az információk és az adatok tagállamok közigazgatási szervei közötti megosztását. Az első lépés ebbe az irányba egy üzleti esettanulmányokkal kapcsolatos nagyszabású kísérleti projekt és annak a polgárok számára való megvalósíthatóságának értékelése.

    2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

    Jogalap

    Az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdése, 48. cikke és 114. cikkének (1) bekezdése a javaslat szempontjából jelentőséggel bír a jogszabályok közelítésére tekintetében. A 26. cikk (2) bekezdése értelmében a belső piac olyan belső határok nélküli térség, amelyben a Szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása. Az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdése jogalapot teremt a 21. cikk (1) bekezdésében említett jogok uniós polgárok általi gyakorlását megkönnyítő szabályok elfogadásához. A 48. cikk jogalapot biztosít a szociális biztonság területét érintő olyan intézkedések elfogadásához, amelyek a munkavállalók szabad mozgásának biztosításához szükségesek. Az 114. cikk jogalapot biztosít az EUMSZ 26. cikkében meghatározott célkitűzések elérését szolgáló intézkedések elfogadásához, kivéve, ha a Szerződések másként rendelkeznek.

    A javaslat célja, hogy lehetővé tegye a polgárok és a vállalkozások számára a belső piacon a jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférést. E célból ez a javaslat egységes digitális portált hoz létre, amely tekintetében a Bizottság és az illetékes hatóságok fontos szerepet játszanak a fenti célkitűzések elérésében. A kezdeményezés célja csupán azon polgárok és vállalkozások hátrányos megkülönböztetésének megszüntetése és az őket terhelő további adminisztratív terhek csökkentése, akik, illetve amelyek más tagállamokban a nemzeti szabályoknak és eljárásoknak teljes mértékben megfelelve működnek vagy kívánnak működni, valamint a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése teljes összhangban a nemzeti szabályokkal és eljárásokkal. Nem érinti az ilyen szabályok vagy eljárások tartalmát vagy hatáskörét.

    Mivel a kezdeményezés hármas célkitűzést követ, és a polgárok szabad mozgásával, a szociális biztonsággal, valamint a belső piacnak az információszolgáltatás, az eljárások, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások tekintetében történő megvalósításának és működése biztosításának céljával kapcsolatos egyik elem sem tekinthető csupán járulékosnak, a kezdeményezésnek az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdésén, 48. cikkén és 114. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia.

    Szubszidiaritás

    A javaslat fő célja az egységes piac működésének javítása valamennyi uniós polgár és vállalkozás számára. Az egységes piacon a szabályok harmonizációja nem valósult meg teljeskörűen. Az alapelveken és azok a területeken túl, amelyeken teljes mértékben harmonizált szabályokról született megállapodás, a polgároknak és a vállalkozásoknak továbbra is nemzeti szabályoknak kell megfelelniük, ha külföldön utaznak, dolgoznak, élnek vagy folytatnak üzleti tevékenységet. Ezért elengedhetetlen az egységes piac működése szempontjából, hogy a polgárok és a vállalkozások könnyen megismerhessék e szabályokat a saját tagállamukon kívül bármely tagállamban. Ugyanilyen fontos, hogy az ilyen szabályoknak való megfelelés eljárásai ne jelentsenek jelentős további szabályozási terhet a külföldi felhasználók számára a hazai felhasználókhoz képest.

    Ezeket a célkitűzéseket uniós szintű fellépés nélkül nem lehet kielégítő mértékben megvalósítani. Az információs és segítségnyújtó szolgáltatások jelenlegi rendszeréből hiányzik a koherencia, mivel az uniós szintű fellépés útján létrehozott eszközök nincsenek megfelelően összekapcsolva, és nem eléggé felhasználóbarátok. Hiányzik a minőségi minimumkövetelmények révén elérhető, a minőség biztosításárára irányuló közös megközelítés. Bár a jogi keret előmozdítja a szinergiákat, ezeket a tagállamok (kényszerítő erejű kötelezettségek hiányában) nem használják ki kellőképpen.

    Tekintettel az egységes piac transznacionális jellegére és a jelenlegi helyzet határokon átnyúló kezelésének szükségességére, az uniós fellépés a leghatékonyabb módja az uniós polgárok és vállalkozások határokon átnyúló tevékenységek során felmerülő költségei csökkentésének.

    Arányosság

    Ez a javaslat körültekintő egyensúlyt teremt egyrészt a nemzeti információk, nemzeti eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgálatok tulajdonjogi és felelősségi kérdéseinek tagállami hatáskörben tartása, másrészt azon akadályok elhárítása között, amelyek a polgárok és a vállalkozások útjában állnak az egységes piaccal kapcsolatos jogaik gyakorlásakor.

    Az e rendeletben előirányzott intézkedések nem lépik túl a megállapított problémák megoldásához és a megállapított célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. Az információs lefedettség kiterjesztésével, a fordításokkal és az online eljárások létrehozásával kapcsolatos kezdeti beruházási költségek uniós források felhasználásával csökkenthetők. Ezenkívül ezeket a kezdeti költségeket hosszabb távon a vállalkozások és a nemzeti közigazgatások megtakarításai is ellensúlyozzák.

    Ez a rendelet nem ró további kötelezettségeket a polgárokra és a vállalkozásokra, mivel az egységes digitális portál használata teljes mértékben önkéntes.

    A jogi aktus típusának megválasztása

    Ez a rendelet a polgárok szabad mozgására vonatkozó rendelkezések tekintetében az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdésén, a szociális biztonsággal kapcsolatos egyes eljárások digitalizálására vonatkozó rendelkezések tekintetében 48. cikkén, valamint az egységes piac működésének javítását célzó minden egyéb, az információhoz, a segítségnyújtáshoz, a problémamegoldó szolgáltatásokhoz és az elektronikus eljárásokhoz jobb, határokon átnyúló hozzáférést biztosító rendelkezés tekintetében 114. cikkének (1) bekezdésén alapul. A Szerződés ezen rendelkezéseire építve a javaslat a határokon átnyúló tevékenységet folytató polgárok és vállalkozások számára nyújtott ilyen szolgáltatások minőségével kapcsolatban a tagállamok jogszabályait is közelíti egymáshoz.

    3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

    A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

    Az egységes digitális portálra vonatkozó meglévő (szabályozási és nem szabályozási) keret utólagos értékelése az egyes szolgáltatásokat érintő számos problémára, valamint a polgároknak és a vállalkozásoknak szánt egységes piaci szolgáltatáscsomag tekintetében az eredményesség, a hatékonyság és a koherencia hiányára mutatott rá.

    A meglévő szolgáltatások hatékonyságát aláássa az internetes oldal láthatóságának és online fellelhetőségének hiánya, a minőség általános gyengesége és az ebből eredő kihasználatlanság. A fogyasztók és a vállalkozások többsége nem tudja, hogy létezik európai szintű online segítségnyújtó szolgáltatás.

    A határokon átnyúló hozzáférhetőség továbbra is korlátozott, mivel a nemzeti szintű információk gyakran hiányosak vagy csak a nemzeti nyelven, illetve csak a nemzeti felhasználók számára elérhető online eljárások útján állnak rendelkezésre, amelyeket külföldi felhasználók nem tudnak igénybe venni. Ezenkívül a szolgáltatások minősége és felhasználóközpontúsága is igen eltérő.

    A kötelező erejű uniós jog révén létrehozott szolgáltatások esetében a minőségi kritériumok túlságosan általánosak (egyablakos ügyintézési pontok) vagy alig vannak (termékinformációs kapcsolattartó pontok). A további önkéntes minőségi kritériumok (egyablakos ügyintézési pontok chartája) korlátozott sikerrel jártak. A nem kötelező erejű uniós jogszabályok révén létrehozott és a Bizottság által irányított szolgáltatások (SOLVIT – belső piaci problémamegoldó hálózat, Európa Önökért) esetében megállapodtak ugyan a minőségi kritériumokról, de azokat önkéntes jellegük miatt egyes tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik, míg mások nem. Ennek következtében a külföldi felhasználók számára az ezekhez a szolgáltatásokhoz való hozzáférés továbbra is korlátozott és hiányos.

    Az uniós szintű segítségnyújtó szolgáltatások költséghatékonynak tekinthetők, ha figyelembe vesszük a megtakarításokat és egyéb előnyöket, amelyeket ezek a szolgáltatások nyújtanak a vállalkozásoknak és a polgároknak a sokkal költségesebb magánszolgáltatásokhoz képest. A nemzeti segítségnyújtó szolgáltatások (egyablakos ügyintézési pontok (PSC), termékinformációs kapcsolattartó pontok (PCP) és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontok (PCPC)) azonban a vállalkozások szempontjából a hatékonyság terén alulteljesítenek. Ezen túlmenően internetes oldalaik alacsony színvonala miatt kihasználatlan marad annak lehetősége, hogy a jobb online tájékoztatás révén a kérések száma a csökkenjen és ezáltal a költséghatékonyság tovább növekedjen. Az online fellelhetőség javításához és a hatékonyságnöveléshez arra lenne szükség, hogy az egyes szolgáltatásokat egy közös márkanév alatt lehessen elérni. Ez uniós szinten jobban megvalósítható.

    Az ebben az összefüggésben értékelt valamennyi eszközt uniós szinten hozták létre, de azok nem teljes egészként működnek. A jogi keret ugyan előmozdítja a szinergiákat, azonban ezt a tagállamok nem használják ki kellőképpen a jogi kötőerővel bíró kötelezettségek, valamint az EU és a tagállamok olyan átfogó irányítási struktúrájának hiánya miatt, amely valamennyi eszköz értékelésére és következetességének biztosítására irányul.

    A meglévő szolgáltatások gyenge teljesítményének okai: az elszigetelt, igazgatás-központú, széttagoltsághoz vezető megközelítések; az uniós és nemezi szintű igazgatás által inkább saját, mint a felhasználói igényekhez igazított közszolgáltatások; a több évvel ezelőtt kialakított technikai megoldások, amelyek már nem tükrözik mai legjobb gyakorlatokat, valamint a külföldi felhasználók elhanyagolása nemzeti közigazgatások által.

    Konzultáció az érdekelt felekkel

    Az egységes digitális portállal kapcsolatos konzultációs folyamat 2015 novemberében kezdődött, és 2016 decemberében zárul le. Külön munkaértekezletet, nyilvános online konzultációt, valamint az érdekelt felekkel és a tagállamokkal folytatott számos kétoldalú megbeszélést is magában foglalt.

    a)Munkaértekezletet az egységes digitális portálról, 2016. március

    A résztvevők között szerepeltek az egyablakos ügyintézési pontok, a kereskedelmi kamarák és a nemzeti hatóságok képviselői is. A résztvevők véleménye szerint számos probléma merül fel az információkhoz való hozzáférés, az elektronikus eljárások rendelkezésre állása és a segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén. Ezek a problémák a jogszabályok hiányosságaira, a tájékoztatás vagy a segítségnyújtás hiányára, valamint a nemzeti és helyi hatóságok általi elégtelen végrehajtásra vezethetők vissza.

    Az elektronikus eljárásokkal kapcsolatos megbeszélések során a résztvevők rámutattak arra, hogy nagyon nehéz azokat határokon átnyúlóan alkalmazni. Bár néhány tagállam látványos fejlődést ért el az e-kormányzat terén saját állampolgárai számára, a külföldi elektronikus aláírások és elektronikus azonosítások elismerése még mindig igen korlátozott, ami lehetetlenné teszi a külföldi felhasználók számára az elektronikus eljárásokhoz való hozzáférést.

    b)Nyilvános online konzultáció

    Az online nyilvános konzultáció során 367 érkezett be, ezek 45 %-a a vállalkozásoktól, 45 %-a a polgároktól 10 %-a pedig a hatóságoktól.

    A válaszok alapján határozott konszenzus mutatkozik az üzleti vállalkozások és a polgárok körében a kezdeményezés fő pillérjeinek fontossága, nevezetesen a következők tekintetében:

    ·a más uniós országokra vonatkozó szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos online információk szükségessége: a vállalkozások 93 %-a és a polgárok 92 %-a véleménye szerint nagyon fontos vagy fontos;

    ·az elektronikus eljárásokhoz való hozzáférés: a vállalkozások 94 %-a és a polgárok 92 %-a véleménye szerint nagyon fontos vagy fontos;

    ·a segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés kérelem alapján: a vállalkozások 88 %-a, a polgárok 87 %-a véleménye szerint nagyon fontos vagy fontos.

    c)Eszmecsere az érdekeltekkel és a tagállamokkal

    Az érdekelt felek véleményét számos ülés és rendezvény során gyűjtötték össze, többek között 2016 márciusában az „uniós polgárság a gyakorlatban” témájú meghallgatáson, 2015 novemberében Luxemburgban a kkv-k képviselőinek éves közgyűlésén, 2016 júniusában és októberében a kkv-követekkel, valamint 2016 során több, a vállalkozásokat és fogyasztókat kétoldalúan képviselő szervezettel – például a Eurochambres, a Eurocommerce, a BusinessEurope, a nemzeti kereskedelmi kamarák, a CEA-PME, a Startup City Alliance Europe stb. – folyatott megbeszéléseken.

    Több vállalkozói szövetség is megerősítette, hogy a vállalkozások nagyon hasznosnak tartanák, ha valamennyi online információs eszközt egységes keretbe lehetne fogni. Ezenkívül néhányan az információs rendszerek közös uniós architektúrájának létrehozását ösztönzik. Az üzleti érdekelt felek felhívják a figyelmet arra, hogy az információknak elegendőnek kell lenniük a határokon átnyúló tevékenységek legálisan történő folyatatásához, ideértve nemcsak részletes technikai információkat, de többek között a vizsgálatokra és jelentéstételre vonatkozó szabályozási követelményeket is. Ami az eljárásokat illeti, a legtöbb érdekelt fél amellett érvel, hogy valamennyi eljárásnak teljesörűen elérhetőnek kell lennie az interneten, ami mind időben, mind pénzben mérhető erőforrásokat takarítana meg.

    A tagállamokkal a szolgáltatási irányelvvel foglalkozó szakértői csoport (beleértve alcsoportját, az EUGO-hálózatot is), a kölcsönös elismeréssel foglalkozó bizottság, valamint a nemzeti hatóságokkal folytatott kétoldalú megbeszélések keretében konzultáltak. 17 tagállam állásfoglalást tett közzé, amelyben egységes digitális portálok (teljes mértékben működőképes e-kormányzati portálok) hálózatának létrehozására szólítottak fel annak elősegítése érdekében, hogy a vállalkozások bármely tagállamban hozzáférjenek az elinduláshoz, a növekedéshez és a határokon átnyúló kereskedelemhez szükséges valamennyi információhoz. Támogatják azt az elképzelést is, hogy a vállalkozásoknak csak egyetlen digitális folyamaton kelljen keresztülmenniük ahhoz, hogy tevékenységüket elindítsák bárhol az Unióban.

    A tagállamok többsége hangsúlyozza az egységes digitális portál részét képező webhelyek minőségének és felhasználóbarát jellegének fontosságát, és támogatja a minőségi védjegy bevezetésére vonatkozó javaslatot. Támogatják továbbá azt az elképzelést, hogy az információknak legalább egy másik, az Unióban használt nyelven is a felhasználók rendelkezésére kell állniuk. A tagállamok megjegyezték, hogy az eljárások online hozzáférhetőségének megvalósításához jelentős beruházásokra van szükség, ami lassíthatja az elfogadásukat. A legtöbb tagállam a felelősségek nemzeti és uniós szint közötti egyértelmű megosztását szeretné, és előnyben részesítené, ha a tartalom tulajdonlása és a tartalomkezelés nemzeti hatáskörbe tartozna. A legtöbb tagállam azt szeretné, hogy a Bizottság határozott koordinációs szerepet vállaljon és célkitűzéseket határozzon meg a frissítések, a tartalom, a hasznosság stb. tekintetében.

    Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

    Az uniós intézmények vagy érdekelt felek által 2008 és 2017 között végzett tanulmányok és felmérések széles köre, valamint a szakértőkkel, a tagállamokkal és más érdekeltekkel folytatott széles körű konzultáció – többek között egy erre a célra szolgáló munkaértekezlet – szilárd alapot teremtett a szakértelem terén.

    Hatásvizsgálat

    E kezdeményezés előkészítése során egy hatásvizsgálat is készült. Az ismételten benyújtott jelentés figyelembe veszi a Szabályozói Ellenőrzési Testület által annak kezdeti, 2017. január 20-i negatív véleményében tett ajánlásokat, valamint a Testület által annak végső, 2017. március 7-i pozitív véleményében említett további pontokat is.

    A hatásvizsgálat a következő szakpolitikai alternatívákat vette számba:

    ·1. lehetőség: nemzeti szinten centralizált vállalati és lakossági portálok, központi információs struktúra előírása nemzeti és uniós szinten, de az online eljárások bevezetése tekintetében puha jogi megközelítés alkalmazásával. Nem tartalmaz uniós megoldást a más tagállamokból származó dokumentumok és adatok elfogadására. Minden tagállamnak össze kell vonnia a három fő kapcsolattartó pontot (a szolgáltatások és az áruk esetében).

    ·2. lehetőség: Az EU által koordinált megközelítés, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a kért információkat online bocsássák rendelkezésre. Csak a vonatkozó weboldalak linkjeit kellene megadniuk és a Bizottság központi adattára számára, amelyben a felhasználók egy közös keresőrendszer segítségével elérhetnék azokat. Ennek részeként létre lehetne hozni egy „segítségnyújtószolgálat-kereső eszközt”, amely a megfelelő segítségnyújtó szolgálathoz irányítja a felhasználókat. A keresőeszköz a portál tartalmára korlátozódna, és integrálható lenne a nemzeti információs portálokba és weboldalakba. Ez a lehetőség kötelezné a tagállamokat, hogy bizonyos kulcsfontosságú eljárásokat megállapodás szerinti ütemtervnek megfelelően teljes mértékben tegyenek online elérhetővé vállalkozások és a lakosság számára.

    ·3. lehetőség: Az egész Unióra kiterjedő, teljes mértékben centralizált megközelítés: valamennyi uniós és nemzeti szintű információt uniós szintű központi adatbázison keresztül lehetne elérni. Ez a lehetőség előírná ugyanannak a húsz főbb eljárásnak az online hozzáférhetővé tételét, mint a 2. lehetőség esetében, de rendelkezne egy különleges informatikai eszköz létrehozásáról, amely „back office” együttműködést tenne lehetővé a székhely szerinti és a fogadó ország hatóságai között a külföldi felhasználók igényeinek kiszolgálása érdekében (elsősorban az igazolások benyújtása terén). Az információk és eljárások „fellelhetősége” a központi adatbázisban egyszerű lenne. Közös keresőeszköz működne a segítségnyújtó szolgáltatások megtalálására (mint a 2. lehetőségnél).

    Az 1. lehetőség hatékony megoldásnak tűnt, azonban nem lehet igazán eredményes, mivel komoly hátrányt jelent az online eljárások a tagállamok általi önkéntes alapon történő bevezetése, valamint a közös megoldás hiánya az eljárásokhoz szükséges igazolások határokon átnyúló esetekben felmerülő problémájára. Továbbá a fellelhetőség hiányát sem kezeli megfelelően, mivel a nemzeti üzleti portálok keresési lehetőségei elvileg nem biztosítják az összes uniós nyelven történő keresést. Végül a közös minőségellenőrző eszköz hiánya megnehezítené a minőségi kritériumok érvényesítését. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy ez a lehetőség valószínűleg nem fogja megfelelően kezelni a felhasználók igényeit.

    A felhasználók igényeinek kielégítése szempontjából a 3. lehetőség érte el messze a legjobb pontszámot. Teljes mértékben centralizált megközelítése biztosítaná a tájékoztatás harmonizált módját annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók könnyen megtalálják a keresett információkat. Az uniós szintű harmonizált eljárások a határokon túli felhasználók számára eleve teljes mértékben elérhetők lennének. E lehetőség súlyos hátrányai azonban a megvalósíthatóság hiányából erednek, mivel a tagállamok kevéssé támogatják az ilyen központosított megközelítést. Ezenkívül e lehetőség általános hatékonysága sem tűnik nagyon magasnak, mivel a jelentős költségek mellet számottevő párhuzamosságokkal is jár.

    A választás a 2. lehetőségre esett, mivel a hatály és a minőségellenőrzés tekintetében a közös felhasználói véleménynyilvánítási eszköz révén elegendő garanciát nyújt a végrehajthatósághoz. A kiválasztott lehetőséget úgy kell tekinteni, hogy az a legnagyobb valószínűséggel képes hatékonyan és arányos módon elérni a célkitűzéseket, maximalizálva az érdekelt felek számára az előnyöket. A Bizottságnak és a tagállamoknak szorosan együtt kell működniük az e lehetőség különböző követelményeinek hatékony, fokozatos megvalósítása érdekében.

    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

    A rendelet megkönnyíti a vállalkozások, köztük a kkv-k számára az egységes piachoz való hozzáférést azáltal, hogy jelentősen csökkenti a más tagállamokban történő szolgáltatásnyújtás vagy értékesítés tranzakciós költségeit. Az egységes piachoz való jobb hozzáférés nagyobb méretgazdaságosságot és hatókört eredményez, és így fokozza a vállalatok versenyképességét és a költséghatékonyságát. A javaslat választ ad a REFIT-platform közelmúltbeli, az egyes tagállamokban működő vállalkozások számára egyértelmű tájékoztatást és összehangolt szolgáltatásokat biztosító egyablakos ügyintézési pont létrehozására, valamint az egységes digitális portál valamennyi portáljának tartalmára, működésére és integrációjának szintjére vonatkozó minimális közös minőségi kritériumok meghatározására irányuló kérésére is.

    Alapjogok

    A javaslat tiszteletben tartja és előmozdítja az Alapjogi az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogokat, különösen a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogot (45. cikk); valamint a bármely tagállamban történő tanuláshoz (14. cikk), álláskereséshez, munkavállaláshoz és a letelepedéshez és szolgáltatásnyújtáshoz való jogot (15. cikk). A rendelet a más tagállamok állampolgárainak a saját állampolgárokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésével is foglalkozik, mivel rendelkezik arról, hogy a portálon keresztül elérhető információknak a nemzeti nyelvtől eltérő nyelven hozzáférhetőnek kell lenniük, valamint az online eljárásokat hozzáférhetővé kell tenni más tagállamokból származó felhasználók számára (a charta 21. cikkének (2) bekezdése és az EUMSZ 18. cikke).

    4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

    E rendelet végrehajtásának a kezdeti beruházási költsége 109 millió euró lenne, az összes tagállam és a Bizottság együttes éves működési költségei mintegy további 8 millió eurót tennének ki. A kezdeti beruházási költségeket egy év alatt részben ellentételeznék a több tagállamban is működő vállalkozások további, a becslések szerint 86 millió euró összegű fordítási és tanúsítási díjakkal és tanácsadási költségekkel kapcsolatos megtakarításai. A legkevesebb online eljárással rendelkező országok esetében a fennmaradó eljárások digitalizálása 6,6 millió euróba kerülne. Ez a költség az európai strukturális és beruházási alapokból származó, az e-kormányzat számára 2014–2020-ra elkülönített források mintegy 2–4 %-át jelenti.

    5.TOVÁBBI ELEMEK

    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

    Az egységes digitális portál kellő időben történő elindításának biztosítása érdekében a tagállamok számára végrehajtási tervet fognak javasolni az intézkedések részletes ismertetésével. A rendelet előírja, hogy az egységes digitális portál működéséről és az azonosított egységes piaci akadályokról értékelő jelentést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet elfogadása után két évvel, majd azt követően kétévente. A rendelet hatálybalépése után öt évvel értékelés készül. A Bizottságot a portál teljesítményének és a rendelet alkalmazása állásának nyomon követésében az egységes digitális portál koordinációs csoport, az egységes digitális portál irányítási struktúrájának központi koordinációs testülete segíti.

    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

    Az 1. cikk meghatározza javasolt rendelet tárgyát.

    A 2. cikk létrehozza az egységes digitális portált, és meghatározza annak alkalmazási körét. Egyértelművé teszi, hogy a portál tájékoztatást nyújt a belső piaccal kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről és szabályokról, amelyek a rendelet I. mellékletében felsorolt területek felhasználóira vonatkoznak, és amelyek a felhasználók számára az I. mellékletben felsorolt területeken létrehozott eljárásokra vonatkozó információkat és ezekre mutató linkeket biztosítanak, és végül tájékoztatást nyújtanak és hozzáférést biztosítanak a felhasználók számára a III. mellékletben felsorolt és a 6. cikkben említett információk megértéséhez és eljárások elvégzéséhez segítséget nyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

    A 3. cikk tartalmazza a rendelet tekintetében releváns fogalommeghatározásokat.

    A 4. cikk kötelezettségeket állapít meg a tagállamok és a Bizottság számára az információszolgáltatással kapcsolatban.

    Az 5. cikk megerősíti a megkülönböztetésmentesség elvét az online eljárások tekintetében azáltal, hogy előírja a tagállamok számára, hogy más tagállamok felhasználói számára is tegyék hozzáférhetővé a meglévő online eljárásokat. Emellett előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy a rendelet II. mellékletében felsorolt 13 eljárás teljes mértékben online elvégezhető legyen, és egyértelművé tegyék a „teljes mértékben online eljárás” jelentését.

    A 6. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások kínálatát kiterjesszék a részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek által kínált portálszolgáltatásokra, bár kizárólag csak bizonyos feltételek mellett.

    A 7–9. cikk meghatározza az információk nyújtásával kapcsolatos minőségi kritériumokat, valamint tartalmazza azon eljárásoknak és segítségnyújtó szolgáltatásoknak a magyarázatát, amelyek a portálról elérhetőek.

    A 10. cikk általános minőségi követelményeket határoz meg az online eljárásokra vonatkozóan.

    A 11. cikk tisztázza azokat a feltételeket, amelyeket az online eljárásoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy a külföldi felhasználók számára hozzáférhetők legyenek, mint például a nemzeti nyelvtől eltérő nyelven rendelkezésre álló utasítások, a nemzeti adatformátumok mellőzése, az elektronikus személyazonosító okmányok, elektronikus aláírások és elektronikus bélyegzők elismerése, valamint az elektronikus formátumú igazolások rendelkezésre állása. Ez a cikk előírja a belső piaci információs rendszer (IMI) alkalmazását az igazolások eredetiségének ellenőrzésére.

    A 12. cikk az igazolásoknak a felhasználó kifejezett kérésére történő, elektronikus cseréjére szolgáló mechanizmusról rendelkezik. Hatáskörrel ruházza fel a Bizottságot e mechanizmus technikai funkcióinak meghatározására.

    A 13. cikk a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos minőségi kritériumokat határozza meg.

    A 14. cikk meghatározza azon információk, eljárások és segítségnyújtó szolgáltatások minőségének ellenőrzésére szolgáló mechanizmust, amelyek a portálon keresztül elérhetők. Meghatározza továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bizottság a minőségi problémák kezelése érdekében hozhat.

    A 15–18. cikk meghatározza azokat a technikai megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a portál céljának elérését, valamint részletezi a Bizottság és a tagállamok kapcsolódó felelősségi köreit.

    A 19. és a 20. cikk a portál nevével foglalkozik, és megállapítja az összehangolt promóció kereteit.

    A 21–23. cikk szabályozza a statisztikai adatok és felhasználói visszajelzések gyűjtését, és előírja a Bizottság számára, hogy olyan felhasználóbarát eszközt hozzon létre, amely lehetővé teszi, hogy a portál felhasználói a belső piaci jogaik gyakorlása előtt álló akadályokat jelezhessék.

    A 24. cikk előírja a tagállamok számára, hogy jelöljenek ki nemzeti koordinátorokat, és bízzák meg őket a portállal kapcsolatos konkrét feladatokkal.

    A 25. cikk létrehozza a portállal foglalkozó koordinációs csoportot.

    A 26. cikk tisztázza a portállal foglalkozó koordinációs csoport feladatait.

    A 27. cikk éves munkaprogramot irányoz elő a rendelet végrehajtásának támogató eszközeként.

    A 28. cikk a nemzeti weboldalakon található információk fejlesztésével, karbantartásával, promóciójával és fordításával kapcsolatos költségekkel foglalkozik.

    A 29. cikk meghatározza a személyes adatoknak a rendelet keretében történő feldolgozásával kapcsolatos követelményeket.

    A 30. cikk megállapítja a portál, valamint az uniós jog által létrehozott információs és segítségnyújtó hálózatok közötti együttműködés módozatait.

    A 31. cikk kifejti a rendelet és az egyéb uniós jogi aktusok közötti kapcsolatot.

    A 32. cikk lehetővé teszi az IMI alkalmazását a rendelet céljaira.

    A 33. cikk előírja a Bizottság számára, hogy rendszeres időközönként tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a portál és a belső piac működéséről.

    A 34. cikk a 21. cikk által a Bizottság számára biztosított felhatalmazáson alapuló hatáskörök gyakorlását szabályozza.

    A 35. cikk létrehozza a komitológiai bizottságot, és a rendelet által a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörökkel foglalkozik.

    A 36. cikk rendelkezik a belső piaci információs rendszerről szóló 1024/2012/EU („IMI”) rendelet módosításáról.

    A 37. cikk e rendelet hatálybalépésével és alkalmazásával foglalkozik.

    Az I. melléklet felsorolja azokat az információterületeket, amelyek a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett belső piaci jogaikat gyakorló polgárok és vállalkozások számára relevánsak.

    A II. melléklet tartalmazza azon eljárások felsorolását, amelyeknek a felhasználók által az 5. cikk (2) bekezdése szerint teljes mértékben online elvégezhetőnek kell lenniük.

    A III. melléklet felsorolja azon segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokat, amelyeket a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerint a portálon keresztül hozzáférhetővé kell tenni.

    2017/0086 (COD)

    Javaslat

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

    az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

    (EGT-vonatkozású szöveg)

    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

    tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére, 48. cikkére és 114. cikke (1) bekezdésére,

    tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

    a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

    tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 14 ,

    tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 15 ,

    az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

    rendes jogalkotási eljárás keretében,

    mivel:

    (1)Az egységes piac Európa egyik legkézzelfoghatóbb vívmánya. Azáltal, hogy lehetővé teszi a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását, új lehetőségeket kínál a polgárok és a vállalkozások számára. Ez a rendelet az egységes piaci stratégia 16 egyik kulcsfontosságú intézkedése, amelynek célja az egységes piacban rejlő teljes potenciál felszabadítása azáltal, hogy megkönnyíti a polgárok számára az Unión belüli mozgást és letelepedést, a vállakozások számára pedig a kereskedelmet és üzleti tevékenységük határokon túlra való kiterjesztését.

    (2)A digitális egységes piacról szóló közlemény 17 elismeri az internet és a digitális technológiák szerepét abban, hogy az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés terén óriási lehetőségeket teremtenek, és ezáltal átalakítják életvitelünket és munkamódszereinket. A közlemény megállapítja, hogy a meglévő európai portálok, hálózatok, szolgáltatások és rendszerek kiterjesztésével és integrálásával, valamint az „egységes digitális portálhoz” való hozzákapcsolásuk révén a polgárok és a vállalkozások igényeinek saját országukban és a határokon átnyúlóan is jobban meg lehet felelni. A 2016–2020-as időszakra szóló uniós e-kormányzati cselekvési terv 18 a 2017-re tervezett fellépései között sorolja fel az egységes digitális portál létrehozását. Az uniós polgárságról szóló jelentés 19  az egységes digitális portált prioritásként kezeli az uniós polgársághoz fűződő jogok tekintetében.

    (3)Az Európai Parlament és a Tanács több alkalommal is egy átfogóbb, felhasználóbarátabb információs és segítségnyújtó csomag kidolgozására szólított fel a vállalkozások egységes piacon való eligazodásának megkönnyítése, valamint annak érdekében, hogy erősebb és korszerűbb egységes piaci eszközök révén jobban meg lehessen felelni a vállalkozások és a polgárok körében a határokon átnyúló tevékenységek során felmerülő igényeknek.

    (4)Ez a rendelet a polgárok és a vállalkozások számára a belső piachoz fűződő jogaik gyakorlásához szükséges információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférés biztosításával válaszol erre a felhívásra. A rendelet egységes digitális portált hoz létre, amelynek keretében a Bizottság és az illetékes hatóságok fontos szerepet játszanak e célkitűzések megvalósításában.

    (5)Felsorolja azokat az információs területeket, amelyek a belső piacon a jogaikat gyakorló polgárok és vállalkozások számára relevánsak, és a tagállamok és a Bizottság számára előírja annak biztosítását, hogy az e területekre vonatkozó információk nemzeti és uniós weboldalakon és portálokon teljeskörűen elérhetők legyenek. A tájékoztatásnak továbbá nem csupán a polgárokra és a vállalkozásokra vonatkozó szabályokra és kötelezettségekre kell kiterjednie, hanem azokra az eljárásokra is, amelyeket a polgároknak és a vállalkozásoknak el kell végezniük ahhoz, hogy eleget tegyenek e szabályoknak és kötelezettségeknek. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások leírását is, amelyekhez a polgárok és a vállalkozások az információk megértésével, az információknak az adott helyzetre való alkalmazásával vagy egy eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémáikkal fordulhatnak.

    (6)Mivel a kezdeményezés hármas célkitűzést követ egyrészt az azokra a polgárokra és vállalkozásokra nehezedő további adminisztratív terhek csökkentse tekintetében, akik, illetve amelyek a nemzeti szabályokkal és eljárásokkal teljes mértékben összhangban működnek vagy kívánnak működni, másrészt a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, harmadrészt a belső piacon a tájékoztatás, az eljárások, a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások működésének biztosítása tekintetében, és mivel a polgárok szabad mozgására és a szociális biztonságra vonatkozó elemei nem tekinthetők csupán járulékosnak, a kezdeményezésnek az EUMSZ 21. cikkének (2) bekezdésén, 48. cikkén és 114. cikkének (1) bekezdésén kell alapulnia.

    (7)Annak érdekében, hogy az uniós polgárok és vállalkozások élhessenek a belső piacon való szabad mozgáshoz való jogukkal, az Uniónak olyan konkrét intézkedéseket kell elfogadnia, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy könnyen hozzáférjenek az uniós jogaikra vonatkozó mindenre kiterjedő és megbízható információkhoz, valamint tájékoztatást kapjanak azokról a nemzeti szabályokról és eljárásokról, amelyeknek meg kell felelniük azokban az esetekben, amikor lakóhelyüktől eltérő tagállamba utaznak, ott élnek vagy tanulmányokat folytatnak, illetőleg vállalkozást hoznak létre vagy üzleti tevékenységet folytatnak. A nemzeti szinten nyújtandó tájékoztatásnak nemcsak az uniós jogot végrehajtó nemzeti szabályokra kell kiterjednie, hanem az egyéb olyan nemzeti szabályokra is, amelyek a külföldi állampolgárokra és vállalkozásokra egyaránt vonatkoznak.

    (8)Egyértelmű, hogy a más tagállamokból származó polgárok és vállalkozások (felhasználók) hátrányos helyzetbe kerülhetnek a nemzeti szabályok és közigazgatási rendszerek ismeretének hiánya, a nyelvi különbségek, valamint az e tagállamok hatóságaitól való földrajzi távolságuk miatt. A belső piaci akadályok csökkentésének leghatékonyabb módja, ha lehetővé válik a határokon túli felhasználók számára, hogy az online információkhoz olyan nyelven férjenek hozzá, amelyet megértenek, a nemzeti szabályoknak való megfelelés érdekében teljes mértékben online eljárásokat alkalmazzanak, és segítséget kapjanak abban az esetben, ha a szabályok és az eljárások nem egyértelműek, vagy ha akadályokba ütköznek jogaik gyakorlása során.

    (9)Számos uniós jogi aktus jött létre azzal a céllal, hogy ágazati egyablakos ügyintézési pontok révén nyújtson megoldásokat, ideértve a szolgáltatási irányelv 20 által létrehozott egyablakos ügyintézési pontokat, amelyek a szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns online információkhoz, segítségnyújtáshoz és eljárásokhoz való hozzáférést biztosítnak; a termékinformációs kapcsolattartó pontokat 21 és az építésitermék-információs kapcsolattartó pontokat 22 , amelyek termékspecifikus technikai szabályokhoz való hozzáférést biztosítanak, valamint a szakmai képesítésekkel foglalkozó segítségnyújtó központokat 23 , amelyek a külföldön munkát vállaló szakembereket hivatottak segíteni. Emellett olyan hálózatok is létrejöttek, mint az Európai Fogyasztói Központok Hálózata, amelyek előmozdítják az uniós fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékoztatást, és segítik a hálózatban részt vevő más tagállamokban – utazás vagy online vásárlás alkalmával – végzett tranzakciókkal kapcsolatos panaszok rendezését. Mindezeken kívül a SOLVIT 24 gyors, hatékony és informális megoldásokat kíván nyújtani a magánszemélyek és a vállalkozások számára, amennyiben a hatóságok megtagadják tőlük a belső piachoz fűződő uniós jogaikat. Végül számos információs portál is létrejött, például a belső piaccal kapcsolatos Európa Önökért portál és az e-igazságügyi portál, amelyek a felhasználókat az uniós és nemzeti szabályokról tájékoztatják.

    (10)A szóban forgó jogi aktusok ágazati jellege miatt az online információs és segítségnyújtó szolgáltatások, valamint a polgárok és a vállalkozások rendelkezésére álló online eljárások továbbra is rendkívül széttagoltak. Eltérések vannak az online információk és eljárások elérhetőségében, a szolgáltatások minőségével kapcsolatban hiányosságok tapasztalhatók, valamint alacsony az említett információs és segítségnyújtó szolgáltatások ismertsége. A szolgáltatások fellelhetősége és hozzáférhetősége a külföldi felhasználók számára nem megoldott, ami továbbra is komoly problémát jelent.

    (11)A rendeletnek egyablakos ügyintézési pontot kell létrehoznia, amelyen keresztül a polgárok és a vállalkozások hozzáférhetnek az azokra a szabályokra és követelményekre vonatkozó információkhoz, amelyeket az uniós és/vagy nemzeti jog értelmében be kell tartaniuk. Egyszerűsíteni kell és hatékonyabbá kell tenni a polgárok és a vállalkozások kapcsolatát az uniós vagy nemzeti szinten létrehozott segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal. A portálnak az eljárásokhoz való hozzáférést és azok elvégzését is meg kell könnyítenie. Ezért a rendeletnek elő kell írnia, hogy a tagállamok a felhasználók számára tegyék lehetővé, hogy bizonyos, a határokon átnyúló tevékenységet folytató polgárok és vállalkozások többsége számára kulcsfontosságú eljárásokat teljes mértékben online lehessen elvégezni anélkül, hogy az az adott szakpolitikai területen belül bármilyen módon érintené az uniós és/vagy nemzeti jog alapján fennálló lényegi követelményeket. Ebben az összefüggésben a rendeletnek támogatnia kell az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását a különböző tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere tekintetében.

    (12)A portálnak felhasználóközpontúnak és felhasználóbarátnak kell lennie, és lehetővé kell tennie a polgárok és a vállalkozások számára, hogy kapcsolatba lépjenek a nemzeti és uniós szintű közigazgatási szervekkel, lehetőséget biztosítva számukra, hogy visszajelzést adjanak mind a portálon keresztül hozzáférhető szolgáltatásokkal, mind pedig a belső piac működésével kapcsolatos tapasztalataikat illetően. A véleménynyilvánítási eszköznek lehetővé kell tennie a felhasználó számára, hogy a szolgáltatások minőségének folyamatos javítása érdekében jelezzék az észlelt problémákat, hiányosságokat és szükségleteket.

    (13)A portál sikere a Bizottság és a tagállamok közös erőfeszítésétől függ. Ki kell alakítani a portál közös felhasználói felületét, amely illeszkedik a meglévő Európa Önökért portálba, és amelyet a Bizottság kezel majd. A közös felhasználói felületen linkeket kell elhelyezni a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság által kezelt portálokon rendelkezésre álló információkhoz, eljárásokhoz, illetve segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokhoz. A portál használatának megkönnyítése érdekében a felhasználói felületnek valamennyi hivatalos uniós nyelven rendelkezésre kell állnia. A portál működését a Bizottság által a tagállamokkal együttműködésben kidolgozott technikai eszközökkel kell támogatni.

    (14)A szolgáltatási irányelv szerinti elektronikus egyablakos ügyintézési pontokról szóló chartában 25 a tagállamok önkéntesen kötelezettséget vállaltak arra, hogy az egyablakos ügyintézési pontokon keresztül történő információnyújtás tekintetében felhasználóközpontú megközelítést alakítanak ki a vállalkozások számára különösen fontos területeken, ideértve a héát és a jövedelemadót, valamint a társadalombiztosítási és munkajogi követelményeket. A charta és az Európa Önökért portál kapcsán szerzett tapasztalatok alapján a tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások leírását is, amelyekhez a polgárok és a vállalkozások az információk megértésével, az információknak az adott helyzetre való alkalmazásával vagy egy eljárás lefolytatásával kapcsolatos problémáikkal fordulhatnak.

    (15)A rendeletnek meg kell erősítenie az online eljárások belső piaci dimenzióját azáltal, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak a nemzeti vagy uniós jog alapján nemzeti szinten már létrehozott online eljárásokhoz való hozzáférése tekintetében is tiszteletben tartja a megkülönböztetésmentesség általános elvét. Lehetővé kell tenni a tagállamokban lakóhellyel, illetve székhellyel nem rendelkező felhasználók számára, hogy olyan akadályok nélkül férhessenek hozzá az online eljárásokhoz és végezhessék el azokat, mint például az, hogy az űrlapokon az adott országban használatos telefonszámokat vagy nemzeti irányítószámokat kérik, csak határokon átnyúló fizetéseket nem biztosító rendszereken keresztül teljesíthetők a díjfizetések, a tagállamok hivatalos nyelvén vagy nyelvein kívüli nyelveken nem állnak rendelkezésre részletes magyarázatok, más tagállamban található hatóságoktól származó elektronikus igazolás benyújtására nincs lehetőség, valamint a más tagállamokban kibocsátott elektronikus azonosítási eszközöket nem fogadják el.

    (16)A rendeletnek az eIDAS-rendeletre 26 kell épülnie, amely megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a tagállamok elismernek a természetes és jogi személyek más tagállamok által bejelentett elektronikus azonosítási rendszereinek hatálya alá tartozó bizonyos elektronikus azonosító eszközöket. A rendelet alkalmazásának időpontjától kezdve lehetővé kell tenni a felhasználók számára, hogy elektronikus azonosítási és hitelesítési eszközeiket használják annak érdekében, hogy határokon átnyúlóan működjenek, és elektronikus úton kommunikáljanak az illetékes hatóságokkal.

    (17)Számos ágazati uniós jogi aktus, mint például a szolgáltatási irányelv 27 , a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv 28 és a közbeszerzési irányelvek 29 előírják, hogy az eljárásokat teljes mértékben elérhetővé kell tenni online. E rendeletnek a fentieket ki kell egészítenie a polgárok és a vállalkozások számára kulcsfontosságú eljárások teljes mértékű online rendelkezésre állására vonatkozó követelmények meghatározásával.

    (18)Annak érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások további szükségtelen adminisztratív terhek nélkül közvetlenül élvezhessék a belső piac előnyeit, e rendeletnek elő kell írnia a II. mellékletében felsorolt, a határokon túli felhasználók esetében meghatározott egyes kulcsfontosságú eljárások felhasználói felületének teljes körű digitalizálását, és meg kell határoznia azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy eljárás teljes mértékben online-nak minősül. Az „üzleti tevékenység nyilvántartásba vétele” a vállalkozások számára különös jelentőséggel bíró ilyen eljárások egyike. A rendelet hatálya nem terjedhet ki azonban azokra az eljárásokra, amelyek a társaságok jogi személyiséggel való felruházásához vezetnek, mivel az ilyen eljárások olyan átfogó megközelítést igényelnek, amelynek célja a digitális megoldások elősegítése a vállalat teljes életciklusa során. Amikor a vállalkozások egy másik tagállamban telepednek le, nyilvántartásba kell vetetniük magukat egy társadalombiztosítási és egy biztosítási rendszerben alkalmazottaik bejelentése és a két rendszerbe történő befizetések céljából. Ezek az eljárások a gazdaság bármely ágazatában működő valamennyi vállalkozás számára azonosak, ezért helyénvaló előírni, hogy e két regisztrációs eljárás online elérhető legyen.

    (19)Tekintettel a technika jelenlegi állására, bizonyos esetekben továbbra is szükség lehet arra, hogy az eljárás felhasználói az online eljárás részeként személyesen megjelenjenek az illetékes hatóság előtt, különösen a biometrikus adatokat tartalmazó útlevelek vagy személyazonosító igazolványok kérelmezése vagy megújítása esetén. Az ilyen kivételeket azokra a helyzetekre kell korlátozni, amikor az eljárás céljának elérésére nem létezik digitális technológia.

    (20)A rendelet nem befolyásolhatja a nemzeti hatóságok hatásköreit az eljárás különböző szakaszaiban, ideértve az illetékes hatóságaikon belüli és azok közötti eljárási munkafolyamatokat is, függetlenül attól, hogy azok digitalizáltak vagy sem.

    (21)A rendelet nem érintheti a 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 30 és a 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben 31 foglalt szociális biztonsági koordinációs szabályokat, amelyek meghatározzák a biztosítottak és a szociális biztonsági intézmények jogait és kötelezettségeit, valamint a szociális biztonsági rendszerek koordinálása terén alkalmazandó eljárásokat.

    (22)Több hálózat és szolgáltatás is létrejött nemzeti és uniós szinten annak érdekében, hogy segítsék a polgárokat és a vállalkozásokat a határokon átnyúló tevékenységeikben. Fontos, hogy ezek a szolgáltatások – köztük az Európai Fogyasztói Központok, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, a SOLVIT, a Szellemi Tulajdonjogok HelpDesk, a Europe Direct és az Enterprise Europe Network – az egységes digitális portál részét képezzék annak érdekében, hogy valamennyi potenciális felhasználó megtalálja őket. Az e rendelet III. mellékletében felsorolt szolgáltatásokat kötelező erejű uniós jogi aktusok hozták létre, míg mások önkéntes alapon működnek. Az előbbi szolgáltatások számára elő kell írni az e rendeletben meghatározott minőségi kritériumok kötelező alkalmazását, míg az utóbbiak számára csak abban az esetben, ha szolgáltatásaikat a portálon keresztül hozzáférhetővé kívánják tenni.

    (23)Ezen túlmenően a tagállamok és a Bizottság úgy határozhatnak, hogy az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően további, illetékes hatóságok, illetve részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek által nyújtott nemzeti segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokat biztosítanak. Elvileg az illetékes hatóságok számára kötelezővé kell tenni, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak segítséget nyújtsanak az alkalmazandó szabályokra és eljárásokra vonatkozó minden olyan kérdésben, amely nem oldható meg teljes mértékben online szolgáltatások révén. Azonban igen speciális területeken és amennyiben egy részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek által nyújtott szolgáltatás megfelel a felhasználók igényeinek, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy javasolják a Bizottságnak egy ilyen szolgáltatásnak a portálra való felvételét, feltéve, hogy az megfelel a rendeletben meghatározott valamennyi feltételnek, és nem helyettesíti a portálon keresztül már elérhető segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokat.

    (24)Annak érdekében, hogy a felhasználók segítséget kapjanak a megfelelő szolgáltatás kiválasztásához, e rendeletnek olyan eszközt kell biztosítania, amely automatikusan a megfelelő szolgáltatáshoz irányítja a felhasználókat.

    (25)A minőségi követelmények minimális körének való megfelelés lényeges eleme az egységes digitális portál sikerének, mivel ezáltal biztosítható az információ- és a szolgáltatásnyújtás megbízhatósága, ennek hiánya pedig súlyosan veszélyeztetné a portál egészének hitelességét. A határokon túli felhasználók számára az információk hozzáférhetősége jelentősen javítható, ha az információ nem csak az adott tagállam nemzeti nyelvén áll rendelkezésre, hanem legalább az Unió egy további hivatalos nyelvén is. A nemzeti nyelvről vagy nyelvekről az Unió ezen másik hivatalos nyelvére történő fordításnak pontosan tükröznie kell a nemzeti nyelven vagy nyelveken nyújtott információk tartalmát.

    (26)E rendeletnek továbbá lehetővé kell tennie a felhasználók által elektronikus formában benyújtott igazolások ellenőrzését abban az esetben is, ha az adatokat a kiállító illetékes hatóság elektronikus bélyegzője vagy tanúsítványa nélkül nyújtják be, valamint ha a különböző tagállamok illetékes hatóságai között az igazolások közvetlen cseréjét lehetővé tevő technikai eszköz még nem áll rendelkezésre. Ilyen esetekre e rendeletben rendelkezni kell a tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony igazgatási együttműködési mechanizmusról, amely az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel 32 létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) alapul. Annak érdekében, hogy az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek az IMI szereplőivé válhassanak, az 1024/2012/EU rendeletet módosítani kell.

    (27)Az illetékes hatóságok által nyújtott online szolgáltatások elengedhetetlenek a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások minőségének javításához. A tagállamok közigazgatásai ahelyett, hogy megkövetelnék a polgároktól és a vállalkozásoktól, hogy ugyanazt az információt több ízben is benyújtsák, egyre inkább az adatok többszöri felhasználására törekednek; a további terhek csökkentése érdekében elő kell segíteni, hogy a más tagállamokban eljárásokat folytató felhasználók esetében is így járjanak el.

    (28) Az online eljárások alkalmazásának további megkönnyítése érdekében e rendeletnek – az egyszeri adatszolgáltatás elvével összhangban – biztosítania kell, hogy a különböző tagállamok érintett illetékes hatóságai a polgárok és a vállalkozások kérésére közvetlenül cserélhessenek ki egymás között igazolásokat. Az egyszeri adatszolgáltatás elve azt jelenti, hogy a polgároknak és a vállalkozásoknak a határokon átnyúló információcsere esetében nem kell több alkalommal ugyanazokat az információkat benyújtaniuk a hatóságok részére.

    (29)A rendelet alapján létrehozandó, az igazolások cseréjére szolgáló biztonságos technikai rendszernek biztosítania kell az illetékes hatóságokat arról, hogy a kért igazolásokat a megfelelő kibocsátó hatóság adta meg.

    (30)Ennek a rendszernek a hatóságok közötti együttműködési mechanizmusokat biztosító más rendszereken, például az IMI-rendszeren és az e-szolgáltatási kártyán felül kell rendelkezésre állnia, és nem érintheti a többi rendszert, ideértve a 987/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt rendszert, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33 szerinti egységes európai közbeszerzési dokumentumot, a nemzeti nyilvántartások összekapcsolását, a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 34 szerinti központi, kereskedelmi és cégnyilvántartások összekapcsolását, valamint az (EU) 2015/848 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35 szerinti fizetésképtelenségi nyilvántartásokat.

    (31)az igazolások cseréjét lehetővé tevő technikai rendszer bevezetéséhez szükséges egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy részletes technikai specifikációkat határozzon meg a felhasználói kérelmek feldolgozására szolgáló rendszerre vonatkozóan az igazolások cseréje, az igazolások továbbítása, valamint az adatok sértetlenségének és bizalmas jellegének biztosításához szükséges intézkedések tekintetében. E hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 36 megfelelően kell gyakorolni.

    (32)A felelősségi körükbe tartozó információk, eljárások és szolgáltatások tekintetében a minőségi kritériumoknak való megfelelést az illetékes hatóságoknak és a Bizottságnak kell biztosítaniuk. A nemzeti koordinátoroknak a nemzeti szintű, a Bizottságnak pedig az uniós szintű minőségi kritériumoknak való megfelelést kell ellenőrizniük, és a felmerülő problémákat kezelniük. E rendeletnek széles körben eszközöket kell biztosítania a Bizottság számára a portálon keresztül nyújtott szolgáltatások minőségromlásának kezelésére, és a minőségromlás súlyosságától és tartósságától függően a portállal foglalkozó koordinációs csoport is bevonható. Ez nem befolyásolhatja a Bizottságnak az e rendeletnek való megfelelés nyomon követésére vonatkozó általános felelősségét.

    (33)A rendeletnek meg kell határoznia a portál működését támogató technikai eszközöknek – különösen a közös felhasználói felületnek, a linkeket tartalmazó adattárnak és a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszközének – a fő funkcióit. A portált támogató technikai megoldások bevezetésével kapcsolatos egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, amelyek alapján meghatározhatja a tagállamok és a saját hatáskörébe tartozó minden egyes információ, eljárás, segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatás kialakítását, felépítését és megjelenését a felhasználói felületen. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni. E rendeletnek továbbá egyértelműen fel kell osztania az ezen eszközök fejlesztésével, rendelkezésre állásával, karbantartásával és biztonságosságával kapcsolatos felelősségi köröket a Bizottság és a tagállamok között.

    (34)A különböző információterületek lehetőségeinek maradéktalan kihasználása érdekében jelentős mértékben javítani kell a portálon elérhetővé teendő eljárásokat, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokat, valamint a célközönség ismereteit ezek létezéséről és működéséről. A portálon való elérhetőségük várhatóan nagymértékben megkönnyíti a felhasználók számára, hogy megtalálják a számukra szükséges információkat, eljárásokat, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokat, még akkor is, ha azok egyikét sem ismerik. Emellett összehangolt promóciós erőfeszítésre lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok és a vállalkozások az egész Unióban tudomást szerezzenek a portál létezéséről és annak előnyeiről. A maximális hatékonyság érdekében a promóciós intézkedéseket a koordinációs csoport keretén belül össze kell hangolni, a tagállamoknak pedig ki kell igazítaniuk promóciós erőfeszítéseiket oly módon, hogy minden releváns területen egy közös márkanévre hivatkozzanak, lehetőség szerint társítva a márkanevet az egységes digitális portál és a nemzeti kezdeményezések között.

    (35)Az egységes digitális portál teljesítményének méréséhez szükséges tájékozódás érdekében a rendelet olyan keretről rendelkezik, amely közös előírásokat határoz meg a portálon keresztül elérhető különböző információs területek, eljárások és szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos adatok összegyűjtésére és elemzésére vonatkozóan. A rögzítendő adatok részletes kategóriáinak, valamint az adatrögzítés és adatcsere módszerének meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban 37 foglalt elveknek megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kézhez kell kapnia minden dokumentumot, és szakértőiknek biztosítani kell a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein való rendszeres részvételt.

    (36)A statisztikai adatok rögzítésének és cseréjének módjára vonatkozó egységes szabályok megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

    (37)A portálon keresztül rendelkezésre álló információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások minőségét elsősorban egy felhasználói visszajelzésekre szolgáló eszköz segítségével kell ellenőrizni, amelyben a felhasználókat felkérik az általuk igénybe vett információk, eljárás vagy segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatás teljességének és minőségének értékelésére. A visszajelzéseket olyan közös eszköz segítségével gyűjtik majd, amelyhez a Bizottságnak, az illetékes hatóságoknak és a nemzeti koordinátoroknak lesz hozzáférésük. Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, e felhasználói véleménynyilvánítási eszköz funkciói, valamint a felhasználók visszajelzéseinek összegyűjtésére és megosztására vonatkozó szabályok tekintetében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni.

    (38)A rendeletnek azt is lehetővé kell tennie, hogy a felhasználók egy, a portálon található belső piaci véleménynyilvánítási eszközön keresztül önként és névtelenül jelezhessék a belső piaci jogaik gyakorlása során tapasztalt problémákat és nehézségeket. Ez az eszköz csak a panaszkezelési mechanizmusok kiegészítésére szolgál, mivel nem képes személyre szabott választ adni a felhasználóknak. A belső piac felhasználók általi megítélésének megértéséhez, valamint azoknak a problémás területeknek a meghatározásához, amelyekre a belső piac működésének javítását célzó lehetséges jövőbeli intézkedések irányulhatnak, a beérkezett információkat összesíteni kell a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásoktól származó, az általuk kezelt ügyekre vonatkozó információkkal.

    (39)Létre kell hozni egy, a nemzeti koordinátorokból álló és a Bizottság elnökletével működő koordinációs csoportot, amely e rendelet alkalmazását különösen a legjobb gyakorlatok cseréje és az információk megjelenítése egységességének javítására irányuló közös munka révén hivatott megkönnyíteni az e rendeletben foglaltaknak megfelelően. A csoport munkájának követnie kell az éves munkaprogramban meghatározott célkitűzéseket.

    (40)Amennyiben az e rendeletben előírt intézkedések személyes adatok feldolgozását vonják maguk után, azt a személyes adatok védeleméről szóló uniós jogszabályokkal, különösen a [95/46/EK irányelvvel 38 ], az [(EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 39 ] és a [45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet helyébe lépő új rendelettel] összhangban kell végezni.

    (41)E rendelet célja annak biztosítása, hogy a más tagállamokban tevékenységet folytató felhasználók online hozzáféréssel rendelkezzenek a jogokra, szabályokra és kötelezettségekre vonatkozó átfogó, megbízható és érthető uniós és nemzeti információkhoz, a határokon átnyúlóan teljeskörűen működőképes online eljárásokhoz, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz. Mivel ezt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az ugyanezen cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

    (42)Annak érdekében, hogy a tagállamok és a Bizottság kidolgozzák és végrehajtsák az e rendelet érvénybe léptetéséhez szükséges eszközöket, a rendelet egyes rendelkezéseit a hatálybalépését követő két év elteltével kell alkalmazni.

    (43)Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket, és végrehajtása során e jogoknak és elveknek megfelelően kell eljárni.

    (44)A [45/2001/EK] rendelet [az európai adatvédelmi biztosról szóló új rendelet] [28. cikkének (2) bekezdésével] összhangban sor került az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetésre, aki [a dátum beillesztendő]-án/én véleményt nyilvánított,

    ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

    I. FEJEZET
    Általános rendelkezések

    1. cikk
    Tárgy

    (1)E rendelet:

    a)az EUMSZ 26. cikkének (2) bekezdése értelmében vett belső piac területén az uniós jogból eredő jogaikat gyakorló vagy gyakorolni kívánó polgárokra és vállalkozásokra vonatkozó uniós és nemzeti szabályok tekintetében a polgárok és a vállalkozások számára jó minőségű, átfogó információkhoz, valamint eredményes segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz és hatékony eljárásokhoz egyszerű hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozására és működtetésére vonatkozó szabályokat határoz meg;

    b)megkönnyíti az eljárások igénybevételét más tagállamok felhasználói számára, és támogatja az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását;

    c)a portálon keresztül hozzáférhető szolgáltatásoktól gyűjtött felhasználói visszajelzések és statisztikák alapján szabályokat állapít meg a belső piacon fennálló akadályokról való jelentéstételre vonatkozóan.

    2. cikk
    Az egységes digitális portál létrehozása

    (1)A Bizottság és az illetékes hatóságok e rendelettel összhangban egységes digitális portált (a továbbiakban: portál) hoznak létre. A portál a Bizottság által működtetett egyetlen webhelybe integrált közös felhasználói felületből áll, és kapcsolódik a releváns nemzeti és uniós weboldalakhoz.

    (2)A portálnak hozzáférést kell biztosítania a következőkhöz:

    a)az uniós jogból eredő jogaikat gyakorló vagy gyakorolni szándékozó felhasználókra a belső piacon az I. mellékletben felsorolt területeken alkalmazandó, az uniós jogban és a nemzeti jogban foglalt jogokra, kötelezettségekre és szabályokra vonatkozó információk;

    b)az e jogok gyakorlása, valamint az e kötelezettségeknek és szabályoknak való megfelelés érdekében uniós vagy nemzeti szinten létrehozott eljárásokra vonatkozó információk és az ezekre az eljárásokra mutató linkek;

    c)azokra a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk és mutató linkek, amelyekhez a polgárok és a vállalkozások az a) és b) pontban említett, a III. mellékletben felsorolt és a 6. cikkben említett jogaikkal, kötelezettségeikkel vagy eljárásokkal kapcsolatos kérdések és problémák esetén fordulhatnak.

    (3)Az (1) bekezdésben említett közös felhasználói felületnek (a továbbiakban: közös felhasználói felület) az Unió valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetőnek kell lennie.

    3. cikk
    Fogalommeghatározások

    E rendelet alkalmazásában:

    1.„felhasználó”: az Unió polgára, valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy valamely tagállamban bejegyzett székhellyel rendelkező jogi személy, aki, illetve amely a portálon keresztül a 2. cikk (2) bekezdésében említett információhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáfér;

    2.„eljárás”: olyan lépések sorozata, amelyeket a felhasználóknak a követelmények teljesítése, vagy annak érdekében meg kell tenniük, hogy egy illetékes hatóság határozatát megszerezzék a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett jogaik gyakorlása érdekében;

    3.„illetékes hatóság”: bármely nemzeti, regionális vagy helyi szinten létrehozott olyan tagállami testület vagy hatóság, amely illetőséggel rendelkezik az e rendelet hatálya alá tartozó információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatban;

    4.„igazolás”: az illetékes hatóság által a tények vagy a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárásokra vonatkozó követelményeknek való megfelelés bizonyítása érdekében kiadott bármely dokumentum vagy adat, ideértve a szöveget, illetve a hang-, kép- és audiovizuális felvételt is, függetlenül az alkalmazott médiumtól.

    II. FEJEZET
    A portál szolgáltatásai

    4. cikk
    Az információkhoz való hozzáférés

    (1)A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti weboldalaikon keresztül a felhasználók könnyen és online hozzáférjenek a következőkhöz:

    a)a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, a nemzeti jogból eredő jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatos információk;

    b)a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, nemzeti szinten megállapított eljárásokkal kapcsolatos információk;

    c)a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, nemzeti szinten biztosított segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos információk.

    (2)A Bizottság biztosítja, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett egységes portálon keresztül a felhasználók könnyen és online hozzáférjenek a következőkhöz:

    a)a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, az uniós jogból eredő jogokkal, kötelezettségekkel és szabályokkal kapcsolatos információk;

    b)a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, uniós szinten megállapított eljárásokkal kapcsolatos információk;

    c) a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett, uniós szinten biztosított segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos információk.

    5. cikk
    Az eljárásokhoz való hozzáférés

    (1)A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, nemzeti szinten létrehozott eljárás az adott tagállam felhasználói számára online elérhető és elvégezhető, akkor az eljárás a többi tagállam felhasználói számára megkülönböztetéstől mentesen szintén elérhető és elvégezhető legyen.

    (2)A tagállamok biztosítják, hogy a felhasználók teljes mértékben online végezhessék el a II. mellékletben felsorolt eljárásokat.

    (3)A (2) bekezdésben említett eljárások akkor tekinthetők teljes mértékben online-nak, ha az azonosítás, a információ és az alátámasztó igazolások szolgáltatása, az aláírás és a végső benyújtás elektronikus úton, távolról és egyetlen kommunikációs csatornán keresztül történhet, továbbá ha az eljárás eredménye elektronikus úton is továbbításra kerül.

    (4)Amennyiben egy, a (2) bekezdésben említett eljárás célját nem lehet elérni anélkül, hogy a felhasználó az eljárás bizonyos szakaszában az illetékes hatóság előtt személyesen megjelenjen, a tagállamok az ilyen fizikai jelenlétet a feltétlenül szükséges és objektív módon indokolt esetekre korlátozzák, és biztosítják, hogy az eljárás további lépései teljes mértékben online elvégezhetők legyenek. A tagállamok értesítik a Bizottságot ezekről a kivételekről.

    (5)Ez a rendelet nem érinti az általa szabályozott területeken az uniós vagy nemzeti szinten meghatározott eljárásoknak sem a tartalmát, sem az azokon keresztül biztosított jogokat.

    (6)E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy a felhasználók számára a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárásokhoz való hozzáférésnek és az eljárások lefolytatásának az online csatornától eltérő további lehetőségeit kínálják.

    6. cikk
    Hozzáférés a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz

    (1)A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a felhasználók könnyű, online hozzáféréssel rendelkezzenek a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

    (2)A nemzeti koordinátorok és a Bizottság az 16. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban linkeket biztosíthatnak az illetékes hatóságok, a Bizottság vagy az Unió szervei, hivatalai és ügynökségei által kínált, a III. mellékletben felsoroltaktól eltérő segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, amennyiben ezek a szolgáltatások megfelelnek a 9. és 13. cikkben meghatározott minőségi követelményeknek.

    (3)Amennyiben a felhasználói igények alapján szükséges, a nemzeti koordinátor javaslatot tehet a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy a portál a részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek által nyújtott segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokra mutató linkeket is tartalmazzon, amennyiben a szóban forgó szervezetek által nyújtott szolgáltatások teljesítik az alábbi feltételeket:

    a)a szolgáltatás az e rendelet hatálya alá tartozó területeken és célokra nyújt információt vagy segítséget, és kiegészíti a portálon már szereplő szolgáltatásokat;

    b)a szolgáltatást ingyenesen vagy a mikrovállalkozások és a polgárok számára megfizethető áron kínálják;

    c)a szolgáltatás megfelel a 9. és 13. cikkben meghatározott követelményeknek.

    (4)Amennyiben a nemzeti koordinátor a (3) bekezdéssel összhangban javaslatot tesz egy link beillesztésére, és a linket a 16. cikk (3) bekezdése szerint elérhetővé teszi, a Bizottság megvizsgálja, hogy teljesülnek-e az említett bekezdésben foglalt feltételek, és ha igen, akkor aktiválja a linket.

    III. FEJEZET
    Minőségi követelmények

    1. szakasz
    A jogokkal, kötelezettségekkel, szabályokkal és eljárásokkal, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokkal kapcsolatos információkra vonatkozó minőségi követelmények

    7. cikk
    A jogokra, kötelezettségekre és szabályokra vonatkozó információk minősége

    (1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják, hogy amennyiben a 4. cikkel összhangban ők felelnek a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információkhoz való hozzáférés biztosításáért, az információ megfelel a következő követelményeknek:

    a)átfogó, pontos és olyan tájékoztatást nyújt, amelyre a felhasználóknak szükségük van ahhoz, hogy jogaik gyakorolása során az alkalmazandó szabályoknak és kötelezettségeknek maradéktalanul megfeleljenek;

    b)adott esetben jogi aktusokra, műszaki előírásokra és iránymutatásokra mutató hivatkozásokat és linkeket tartalmaz;

    c)tartalmazza az információ tartalmáért felelős szervezet nevét;

    d)tartalmazza a releváns segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások elérhetőségét és az azokra mutató linkeket;

    e)tartalmazza a közzététel és az információk legutóbbi frissítésének dátumát;

    f)jól strukturált, és úgy van megjelenítve, hogy a felhasználók gyorsan meg tudják találni a szükséges információkat;

    g)naprakész állapotban tartják;

    h)a felhasználói célcsoport igényeihez igazodó világos és közérthető nyelvezetet használ.

    (2)Az illetékes hatóságok a nemzeti nyelven – vagy adott esetben a nemzeti nyelveken – kívül az Unió legalább még egy hivatalos nyelvén rendelkezésre bocsátják az információt.

    8. cikk
    Az eljárásokra vonatkozó információk minősége

    (1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság a 4. cikknek való megfelelés érdekében biztosítják, hogy a felhasználók egyértelmű és felhasználóbarát magyarázatot kapjanak a 2. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eljárások következő elemeiről, mielőtt az eljárás megindításához azonosítaniuk kellene magukat:

    a)az eljárás különböző lépései;

    b)az eljáráshoz elfogadott hitelesítési, azonosítási és aláírási módok;

    c)a benyújtandó igazolások típusa és formátuma;

    d)az illetékes hatóságokkal az eljárás eredményével kapcsolatban felmerülő vita esetén rendelkezésre álló jogorvoslati vagy fellebbezési lehetőségek;

    e)adott esetben az alkalmazandó díjak és az online fizetési mód;

    f)az eljárás elvégzéséhez szükséges becsült idő és az alkalmazandó határidők;

    g)az a nyelv vagy adott esetben nyelvek, amely(ek)en az eljárás elvégezhető.

    (2)Amennyiben az (1) bekezdésben említett magyarázat már rendelkezésre áll a nemzeti felhasználók számára, akkor azt e rendelet alkalmazásában újra fel lehet használni, feltéve, hogy adott esetben a külföldi felhasználók helyzetére vonatkozó információkat tartalmaz.

    (3)Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett magyarázatot a nemzeti nyelven – vagy adott esetben a nemzeti nyelveken – kívül az Unió legalább még egy hivatalos nyelvén megadják.

    9. cikk
    A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó információk minősége

    (1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság a 4. cikknek való megfelelés érdekében biztosítják, hogy a felhasználók a 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett szolgáltatás iránti kérelem benyújtása előtt egyértelmű és felhasználóbarát magyarázatot kapjanak az alábbiakkal kapcsolatban:

    a)a kínált szolgáltatás típusa, célja és várható eredményei;

    b)a szolgáltatásért felelős szervezetek neve és elérhetősége;

    c)adott esetben az alkalmazandó díjak és az online fizetési mód;

    d)a szolgáltatás nyújtásához szükséges becsült idő vagy az átlagos válaszadási idő;

    e)az a nyelv vagy adott esetben azok a nyelvek, amely(ek)en a kérelem benyújtható, és amelyet későbbi kapcsolatfelvételek során is használni lehet.

    (2)Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett magyarázatot a nemzeti nyelven – vagy adott esetben a nemzeti nyelveken – kívül az Unió legalább még egy hivatalos nyelvén megadják.

    2. szakasz
    Az online eljárásokra vonatkozó követelmények

    10. cikk
    Az online eljárásokra vonatkozó minőségi követelmények

    Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy az alábbi követelmények teljesüljenek az 5. cikk (1) bekezdésében említett azon eljárásokkal kapcsolatban, amelyekért felelősek:

    a)az eljárás során az illetékes hatóságokra vonatkozó határidőket betartják;

    b)az alkalmazandó határidők be nem tartása esetén a felhasználókat előzetesen tájékoztatják annak okairól és az új határidőről.

    11. cikk
    Határokon átnyúló hozzáférés az online eljárásokhoz

    (1)Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy amennyiben az 5. cikk (1) bekezdésében említett eljárásokat online kínálják, legalább a következő követelmények teljesüljenek:

    a)a felhasználók az Unió egyik, a nemzeti nyelvtől – vagy adott esetben a nemzeti nyelvektől – eltérő hivatalos nyelvén érhetnek el vagy kaphatnak az eljárás elvégzéséhez szükséges utasításokat;

    b)a felhasználókat nem korlátozzák olyan űrlapok, amelyek mezőiben csak meghatározott nemzeti formátumban fogadják el az adatokat;

    c)amennyiben azonosításra vagy aláírásra van szükség, a felhasználók a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírtaknak megfelelően elektronikus azonosító és hitelesítési eszközök használatával azonosíthatják magukat, valamint írhatnak alá és hitelesíthetnek dokumentumokat;

    d)a felhasználók elektronikus formátumban nyújthatják be az igazolásokat a vonatkozó követelményeknek való megfelelésről;

    e)amennyiben az eljárás elvégzéséhez díjfizetésre van szükség, a felhasználók a határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül, többek között legalább a 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 40 meghatározott átutalás vagy beszedés útján online fizethetnek az eljárásért.

    (2)Amennyiben az illetékes hatóságok elfogadják a nemzeti felhasználók személyazonosságára vonatkozó nem elektronikus igazolások – például személyazonosító igazolványok vagy útlevelek – digitalizált másolatait, akkor a többi tagállamból származó felhasználók esetében is el kell fogadniuk az ilyen digitalizált másolatokat .

    (3)Amennyiben a felhasználók által az online eljárás során elektronikus formában benyújtott igazolások hitelességének ellenőrzéséhez szükséges, az illetékes hatóságok az 1024/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül együttműködnek egymással.

    12. cikk
    Az igazolások határokon átnyúló cseréje az illetékes hatóságok között

    (1)A II. mellékletben felsorolt online eljárásokban, valamint a 2005/36/EK, a 2006/123/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben előírt eljárásokban az igazolások cseréje céljából a Bizottság a tagállamokkal együttműködve létrehozza a különböző tagállamok illetékes hatóságai között az igazolások elektronikus cseréjének technikai rendszerét (a továbbiakban: technikai rendszer).

    (2)A technikai rendszernek meg kell felelnie a következő követelményeknek:

    a)lehetővé teszi az igazolások cseréjére irányuló megkeresések feldolgozását;

    b)lehetővé teszi az igazolások illetékes hatóságok közötti átadását;

    c)lehetővé teszi az igazolásnak az átvevő illetékes hatóság általi feldolgozását;

    d)biztosítja az igazolások bizalmas jellegét és sértetlenségét;

    e)biztosítja a felhasználó számára annak lehetőségét, hogy betekinthessen a hatóságok között átadandó igazolásokba.

    (3)A tagállamok az (1) bekezdésben említett eljárások részeként integrálják a technikai rendszert.

    (4)Az (1) bekezdésben említett online eljárásokért felelős illetékes hatóságok a felhasználó kifejezett kérésére a technikai rendszeren keresztül közvetlenül a másik tagállamban igazolást kibocsátó illetékes hatóságoktól kérnek igazolást. A kibocsátó hatóságok a (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel ugyanezen rendszeren keresztül bocsátják rendelkezésre ezeket az igazolásokat.

    (5)Amennyiben az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben említett eljárások céljából saját tagállamukon belül elektronikus formátumban adnak ki igazolást, az ilyen igazolást a technikai rendszeren keresztül hozzáférhetővé teszik más tagállamok illetékes hatóságai számára is.

    (6)Az illetékes hatóság által rendelkezésre bocsátott igazolásoknak szigorúan a kért információkra kell korlátozódniuk, és azokat az átvevő hatóság csak azon eljárás céljaira használhatja fel, amely kapcsán az igazolások cseréjére sor került.

    (7)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk végrehajtásához szükséges technikai rendszer specifikációinak meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

    (8)A (3)–(6) bekezdés nem vonatkozik az uniós szinten létrehozott olyan eljárásokra, amelyek eltérő mechanizmusokat írnak elő az igazolások cseréjére, kivéve, ha az (1) bekezdésben említett technikai rendszer az azokat megállapító uniós jogszabályokkal összhangban integrálva van az említett eljárásokba .

    3. szakasz
    A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelmények

    13. cikk
    A segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra vonatkozó minőségi követelmények

    Az illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják, hogy a III. mellékletben felsorolt szolgáltatások és a 6. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerint a portálon elérhető szolgáltatások megfeleljenek az alábbi minőségi követelményeknek:

    a)a szolgáltatás nyújtása során az illetékes hatóságokra vonatkozó határidőket betartják;

    b)az alkalmazandó határidők be nem tartása esetén a felhasználókat előzetesen tájékoztatják annak okairól és az új határidőről;

    c)abban az esetben, ha a szolgáltatás nyújtása díjfizetés ellenében történik, a felhasználók a határokon átnyúló pénzforgalmi szolgáltatásokon keresztül, többek között legalább a 260/2012/EU rendeletben meghatározott átutalás vagy beszedés útján online fizethetnek a szolgáltatásokért.

    4. szakasz
    Minőségellenőrzés

    14. cikk
    Minőségellenőrzés

    (1)A nemzeti koordinátorok és a Bizottság ellenőrzik a 7–11. cikkben és a 13. cikkben meghatározott minőségi követelmények teljesülését a portálon keresztül rendelkezésre álló azon információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások esetében, amelyekért felelősek. Az ellenőrzést a 22. cikk szerint gyűjtött adatok alapján végzik el.

    (2)Az (1) bekezdésben említett, az illetékes hatóságok által nyújtott szolgáltatások minőségének romlása esetén a Bizottság az alábbi intézkedéseket hozhatja a minőségromlás súlyosságára és tartósságára tekintettel:

    a)tájékoztatja az illetékes nemzeti koordinátort, és korrekciós intézkedésekre szólít fel;

    b)a minőségromlást a koordinációs csoport elé terjeszti megvitatás céljából;

    c)ajánlásokat tartalmazó levelet küld a tagállamnak;

    d)az információt, az eljárást, a segítségnyújtó vagy a problémamegoldó szolgáltatást ideiglenesen eltávolítja portálról.

    (3)A Bizottság eltávolíthatja a portálról azokat a 6. cikk (2) bekezdése szerint a portálon elhelyezett linkeken keresztül elérhető segítségnyújtó vagy problémamegoldó szolgáltatásokat, amelyek következetesen nem felelnek meg a 13. cikkben meghatározott követelményeknek, vagy a 22. cikk szerint gyűjtött adatok szerint többé nem felelnek meg a felhasználók igényeinek.

    IV. FEJEZET
    Technikai megoldások

    15. cikk
    Közös felhasználói felület

    (1)A Bizottság a portál megfelelő működése érdekében közös felhasználói felületet biztosít.

    (2)A közös felhasználói felület a 16. cikkben említett adattárban tárolt, a releváns nemzeti és uniós weboldalakra mutató linkjeik révén hozzáférést biztosít az információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

    (3)A tagállamok és a Bizottság – a 4. cikkben előírt feladataikkal és felelősségi köreikkel összhangban – biztosítják, hogy az információk, az eljárások, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások kialakítására, felépítésére és megjelenésére olyan módon kerüljön sor, amely a felhasználói felületen javítja a fellelhetőséget.

    (4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a közös felhasználói felület megfelelő működésének lehetővé tétele érdekében az egyes információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások részletes kialakításának, felépítésének és megjelenésének meghatározására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

    16. cikk
    A linkeket tartalmazó adattár

    (1)A Bizottság létrehozza és karbantartja a 2. cikk (2) bekezdésében említett információkhoz, eljárásokhoz, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz vezető linkek elektronikus adattárát, amely lehetővé teszi a szóban forgó szolgáltatások és a portál közös felhasználói felülete közötti kapcsolatot.

    (2)A Bizottság a linkeket tartalmazó adattár számára megadja az uniós szinten kezelt weboldalakon hozzáférhető információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, továbbá ezek minden későbbi frissítéséhez vezető linkeket.

    (3)A nemzeti koordinátorok a linkeket tartalmazó adattár számára megadják az illetékes hatóságok vagy a 6. cikk (3) bekezdésében említett, részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek által kezelt weboldalakon hozzáférhető információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz, továbbá ezek minden későbbi frissítéséhez vezető linkeket.

    A nemzeti koordinátorok a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz vezető linkek rendelkezésre bocsátásakor jelzik, hogy mely szolgáltatásokat nyújtják a 6. cikk (3) bekezdésében említett, részben vagy egészben magánkézben lévő szervezetek.

    (4)A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az adattárban található linkeket.

    (5)A Bizottság és a nemzeti koordinátorok biztosítják, hogy a portálon keresztül hozzáférhető információk, eljárások, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások ne tartalmazzanak szükségtelenül teljes vagy részleges átfedéseket, amelyek összezavarhatják a felhasználókat.

    (6)Amennyiben a 4. cikkben említett információk rendelkezésre bocsátásáról más uniós jogi aktusok is rendelkeznek, a nemzeti koordinátorok és a Bizottság az említett cikk követelményeinek való megfelelés érdekében közzétehetik az ezekre az információkra mutató linkeket.

    17. cikk
    A segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszköze

    (1)A III. mellékletben felsorolt és a 6. cikk (2) és (3) bekezdésében említett segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják, hogy a felhasználók ezeket a portálon rendelkezésre álló, a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások közös keresőeszköz (a továbbiakban: segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszköze) segítségével elérjék.

    (2)ABizottság kifejleszti és karbantartja a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszközét, és a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszközének megfelelő működése érdekében dönt a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások leírásának és elérhetőségeinek felépítéséről és formátumáról.

    (3)A nemzeti koordinátorok megadják a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett leírásokat és elérhetőségi adatokat.

    18. cikk
    A portál működését támogató informatikai alkalmazásokkal kapcsolatos felelősségi körök

    (1)A Bizottság felelős a következő informatikai alkalmazások és weboldalak fejlesztéséért, rendelkezésre állásáért, karbantartásáért, biztonságáért és tárolásáért:

    a)a 2. cikk (1) bekezdésben említett egységes portál;

    b)a 15. cikk (1) bekezdésben említett közös felhasználói felület;

    c)a 16. cikk (1) bekezdésben említett, linkeket tartalmazó adattár;

    d)a segítségnyújtó szolgáltatások 17. cikkben említett közös keresőeszköze;

    e)a 22. cikk (1) bekezdésében és a 23. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett felhasználói véleménynyilvánítási eszközök.

    (2)Az illetékes hatóságok felelősek az általuk kezelt és a közös felhasználói felülethez kapcsolódó weboldalakhoz kapcsolódó informatikai alkalmazások fejlesztéséért, rendelkezésre állásáért, karbantartásáért és biztonságáért.


    V. fejezet
    Promóció

    19. cikk
    Név és minőségi védjegy

    (1)A Bizottság – legkésőbb e rendelet alkalmazásának időpontjáig – a portállal foglalkozó koordinációs csoporttal szoros együttműködésben határoz a portál nevéről és logójáról, amelyekkel azt ismertté kell tenni a nagyközönség számára.

    (2)A portál neve olyan minőségi védjegyként is szolgál, amelyet a 16. cikkben említett adattárban található információs weboldalak, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások csak ebben az értelemben használhatnak a III. fejezetben említett minőségi követelmények betartásának bizonyítékaként.

    20. cikk
    Promóció

    (1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság előmozdítják a portál ismertségét és használatát a polgárok és a vállalkozások körében, és biztosítják a portálnak és szolgáltatásainak a nyilvánosság számára elérhető keresőprogramokon keresztüli hozzáférhetőségét és láthatóságát.

    (2)Az illetékes hatóságok és a Bizottság összehangolják az (1) bekezdésben említett promóciós tevékenységeiket, és az ilyen tevékenységek során a portálra annak logójával hivatkoznak, adott esetben más márkanevekkel együtt.

    (3)Az illetékes hatóságok és a Bizottság biztosítják, hogy a portál könnyen fellelhető legyen azokon a kapcsolódó portálokon, amelyekért felelősek, és a portálra mutató egyértelmű linkek működjenek valamennyi releváns weboldalon.

    (4)A nemzeti koordinátorok a nemzeti hatóságokon belül népszerűsítik a portált.

    VI. FEJEZET
    Felhasználói visszajelzések és statisztikák gyűjtése

    21. cikk
    Felhasználói statisztikák

    (1)Az illetékes hatóságok és a Bizottság gondoskodnak arról, hogy a portál működésének javítása érdekében mind a portálon, mind az ahhoz linkekkel kapcsolódó weboldalakon statisztikai adatokat gyűjtsenek a felhasználói látogatásokról.

    (2)Az illetékes hatóságok és a Bizottság összesített módon nyilvántartásba veszik és kicserélik a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások igénybevételére irányuló kérelmek számát, eredetét és tárgyát, valamint a válaszadási idejüket.

    (3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a (2) bekezdés szerint nyilvántartásba veendő adatok részletes kategóriáira vonatkozóan azon információk, eljárások, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások tekintetében, amelyek linkjei a portálon elérhetők.

    (4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el e statisztikák rögzítésének és cseréjének módjáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

    22. cikk
    Felhasználói véleménynyilvánítás a portál szolgáltatásaival kapcsolatban

    (1)Annak érdekében, hogy a felhasználóktól közvetlenül információkat lehessen gyűjteni a portálon belül nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségükről, a Bizottság a portálon keresztül felhasználóbarát eszközt biztosít számukra, amely lehetővé teszi, hogy a 2. cikk (2) bekezdésében említett bármely szolgáltatás igénybevételét követően azonnal és névtelenül megtegyék észrevételeiket a portálon keresztül nyújtott szolgáltatások és a közös felhasználói felület minőségéről és rendelkezésre állásáról.

    (2)Az illetékes hatóságok és a Bizottság ezen eszközre mutató megfelelő linkeket helyeznek el a portál részét képező valamennyi weboldalon. Az illetékes hatóságok a Bizottsággal együttműködve integrálják az eszközt a hatáskörükbe tartozó weboldalakba.

    (3)A felmerült problémák kezelése érdekében a Bizottság és a nemzeti koordinátorok közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek az eszköz révén gyűjtött felhasználói visszajelzésekhez.

    (4)A (2) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóságoknak nem szükséges az (1) bekezdésben említett felhasználói véleménynyilvánítási eszközt a portálhoz linkekkel kapcsolódó weboldalaikba integrálni, ha az (1) bekezdésben említett eszközhöz hasonló funkciókat ellátó felhasználói visszacsatolási mechanizmus áll rendelkezésre az említett weboldalakon a szolgáltatás minőségének ellenőrzése céljából. Az illetékes hatóságok összegyűjtik a felhasználói véleménynyilvánítási eszközön keresztül kapott felhasználói visszajelzéseket, és megosztják azokat a Bizottsággal és a többi tagállam nemzeti koordinátorával.

    (5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a felhasználói visszajelzések gyűjtésére és megosztására vonatkozó szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 35. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárással kell elfogadni.

    23. cikk
    Jelentéstétel a belső piac működéséről

    (1)A Bizottság:

    a)a portál felhasználói számára felhasználóbarát eszközt biztosít a belső piaci jogaik gyakorlása során általuk tapasztalt akadályok anonimizált formában történő jelzésére;

    b)a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásoktól információkat gyűjt a kérelmek és a válaszok tárgyával kapcsolatban.

    (2)A Bizottság anonimizált formában online áttekintést tesz közzé az (1) bekezdés szerint gyűjtött információk alapján feltárt problémákról.

    (3)A tagállamok és a Bizottság elemzik és megvizsgálják a felmerült problémákat, és lehetőség szerint a megfelelő eszközökkel kezelik azokat.

    VII. FEJEZET
    A portál irányítása

    24. cikk
    Nemzeti koordinátorok

    (1)Minden tagállam kijelöl egy nemzeti koordinátort. A 6., 14., 16., 17., 20. és 22. cikk szerinti kötelezettségeik teljesítésén túlmenően a nemzeti koordinátorok:

    a)nemzeti kapcsolattartó pontként szolgálnak a portállal kapcsolatos minden kérdésben;

    b)felelnek a portállal kapcsolatos ügyekben a Bizottsággal való kapcsolattartásért;

    c)elősegítik a 7–13. cikk egységes alkalmazását a nemzeti hatóságokon belül;

    d)biztosítják a 14. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett ajánlások megfelelő végrehajtását.

    (2)Minden tagállam tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot nemzeti koordinátorának névéről és elérhetőségéről.

    25. cikk
    Koordinációs csoport

    Létre kell hozni egy, koordinációs csoportot (a továbbiakban: a portállal foglalkozó koordinációs csoport). A csoport a nemzeti koordinátorokból áll, elnöke a Bizottság képviselője. A csoport elfogadja eljárási szabályzatát. A csoport titkárságát a Bizottság biztosítja.

    26. cikk
    A portállal foglalkozó koordinációs csoport feladatai

    (1)A portállal foglalkozó koordinációs csoport támogatja a portál megvalósítását. Feladatai különösen a következők:

    a)elősegíti a legjobb gyakorlatok cseréjét és rendszeres frissítését;

    b)megvitatja az I. mellékletben felsorolt területekhez tartozó információk megjelenítésének javítására adódó lehetőségeket;

    c)megvitatja az éves munkaprogram tervezetét;

    d)segíti a Bizottságot az éves munkaprogram végrehajtásának nyomon követésében;

    e)segíti a Bizottságot a 7–11. cikkben és a 13. cikkben foglalt követelményeknek való megfelelés nyomon követésében;

    f)tájékoztatást nyújt az 5. cikk (2) bekezdésének végrehajtásáról;

    g)véleményt nyilvánít és intézkedéseket javasol az illetékes hatóságok és a Bizottság számára a portálon keresztül rendelkezésre álló szolgáltatások szükségtelen átfedéseinek elkerülése vagy megszüntetése érdekében;

    h)véleményt nyilvánít a felhasználók által felvetett, a szolgáltatások minőségével kapcsolatos problémák hatékony kezelését szolgáló eljárásokról vagy szervezeti intézkedésekről, vagy javaslatokat tesz annak javítására;

    i)megvitatja a portálon keresztül hozzáférhető szolgáltatások minőségi követelményeivel kapcsolatos kérdéseket;

    j)segíti a Bizottságot a 2. cikk (2) bekezdésében említett szolgáltatásoknak a közös felhasználói felületen történő kialakításában, felépítésében és megjelenítésében;

    k)elősegíti az összehangolt promóció kidolgozását és végrehajtását;

    l)együttműködik az információs, segítségnyújtó, illetve problémamegoldó szolgáltatások és hálózatok irányító szerveivel.

    (2)A Bizottság az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos bármely kérdésben konzultálhat a koordinációs csoporttal.

    27. cikk
    Éves munkaprogram

    (1)A Bizottság elfogadja az éves munkaprogramot, amelyben meghatározza különösen:

    a)az I. mellékletben felsorolt területekhez tartozó információk meghatározott módon történő megjelenítésének végrehajtását célzó intézkedéseket;

    b)a 5. és 11. cikknek való megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket;

    c)a 7–10. cikkben meghatározott követelményeknek való következetes megfelelés biztosításához szükséges intézkedéseket;

    d)a portál promóciójával kapcsolatos tevékenységeket a 20. cikkel összhangban.

    (2)A Bizottság az éves munkaprogram tervezetének elkészítésekor figyelembe veszi a 22. cikk szerint összegyűjtött felhasználói visszajelzéseket. A Bizottság annak elfogadása előtt a koordinációs csoportban vitára bocsátja az éves munkaprogram tervezetét.

    VIII. fejezet
    Záró rendelkezések

    28. cikk
    Költségek

    (1)Az Európai Unió általános költségvetése fedezi a következők költségeit:

    a)az e rendelet uniós szintű végrehajtását támogató informatikai eszközök fejlesztése és karbantartása;

    b)a portál uniós szintű promóciája;

    c)a 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett információk tagállamonkénti maximális mennyiségének, valamint a 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett eljárások lefolytatására vonatkozó utasításoknak az Unió valamely, a nemzeti nyelvtől eltérő hivatalos nyelvére való lefordítása.

    (2)Amennyiben az uniós jogszabályok másként nem rendelkeznek, a tagállami szinten létrehozott nemzeti webportálokkal, információs platformokkal, segítségnyújtó szolgáltatásokkal és eljárásokkal kapcsolatos költségeket a tagállamok költségvetéséből kell fedezni.

    29. cikk
    A személyes adatok védelme

    A személyes adatok e rendelet keretében történő, illetékes hatóságok általi feldolgozását a [95/46/EK irányelvvel] és az [(EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel] összhangban kell végezni. A személyes adatok e rendelet keretében történő, Bizottság általi feldolgozását a 00/0000 [a 45/2001/EK rendelet helyébe lépő új rendelet] rendelkezéseivel összhangban kell végezni.

    30. cikk
    Együttműködés más információs és segítségnyújtó hálózatokkal

    (1)A Bizottság határoz arról, hogy a portállal foglalkozó koordinációs csoport tevékenységébe a III. mellékletben felsorolt segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatások, illetve az I. mellékletben felsorolt információterületek vonatkozásában meglévő nem hivatalos irányítási rendszerek közül melyeket kell bevonni.

    (2)Amennyiben az információs és segítségnyújtó szolgáltatásokat vagy hálózatokat valamely, az I. mellékletben szereplő információterületre vonatkozó, kötelező erejű uniós jogi aktus hozta létre, a Bizottság a szinergiák teremtése és az átfedések elkerülése érdekében összehangolja a portállal foglalkozó koordinációs csoport és a szóban forgó szolgáltatások, illetve hálózatok irányító testületeinek munkáját.

    31. cikk
    Kapcsolat más uniós jogi aktusok rendelkezéseivel

    Amennyiben e rendelet rendelkezései ellentétesek az e rendelet hatálya alá tartozó valamely terület konkrét vonatkozásait szabályozó másik uniós jogi aktus valamely rendelkezésével, a másik uniós jogi aktus rendelkezése az irányadó.

    32. cikk
    Belső piaci információs rendszer

    (1)A 11. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra az 1024/2012/EU rendelet által létrehozott belső piaci információs rendszert (IMI) kell használni.

    (2)A Bizottság határozhat úgy, hogy az IMI-t az 16. cikk (1) bekezdése szerinti, linkeket tartalmazó elektronikus adattárként használja.

    33. cikk
    Jelentéstétel és felülvizsgálat

    A Bizottság e rendelet hatálybalépését követő négy éven belül, azt követően pedig kétévente felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, és a 21., 22. és 23. cikkel összhangban összegyűjtött statisztikák és visszajelzések alapján értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a portál működéséről és a belső piac működéséről. A felülvizsgálat során különösen e rendelet 12. cikkének hatókörét kell értékelni, figyelembe véve az igazolások illetékes hatóságok közötti cseréjével kapcsolatos technológiai, piaci és jogi fejleményeket.

    34. cikk
    A felhatalmazás gyakorlása

    (1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

    (2)A Bizottságnak a 21. cikk (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól […]-tól/-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

    (3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 21. cikk (3) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

    (4)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásáról haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

    (5)A 21. cikk (3) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

    35. cikk
    Bizottsági eljárás

    (1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

    (2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

    36. cikk
    Az 1024/2012/EU rendelet módosításai

    Az 1024/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

    1.    Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

    1. cikk
    Tárgy

    „Ez a rendelet meghatározza a belső piaci információs rendszer (a továbbiakban: IMI) alábbi szereplők (a továbbiakban: IMI-szereplők) közötti igazgatási együttműködés céljából történő használatára vonatkozó szabályokat, ideértve a személyes adatok feldolgozását is:

    a)    a tagállamok illetékes hatóságai;

    b)    a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság;

    c)    a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek.”

    2.    A 3. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(1) Az IMI-t az információk, többek között a személyes adatok IMI-szereplők körében történő cseréjére és ezen információk feldolgozására az alábbiak valamelyike céljából kell alkalmazni:

    a)    a mellékletben felsorolt jogi aktusok által előírt igazgatási együttműködés;

    b)    a 4. cikk szerint végrehajtott kísérleti projekt tárgyát képező igazgatási együttműködés.”

    3.    Az 5. cikk második bekezdése a következőképpen módosul:

    a) az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „a) »IMI«: a Bizottság által biztosított elektronikus eszköz a tagállamok illetékes hatóságainak egymás közötti, valamint a tagállamok illetékes hatóságai, a Bizottság és az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek közötti igazgatási együttműködés megkönnyítésére”;

    b) a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

    „b) »igazgatási együttműködés«: az IMI-szereplők közötti, az uniós jogszabályok jobb alkalmazása érdekében folytatott együttműködés információcsere és -feldolgozás révén.”;

    c) a g) pontot el kell hagyni.

    4.    A 8. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

    „f) biztosítja a koordinációt az uniós szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel, és hozzáférést biztosít számukra az IMI-hez”

    5.    A 9. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

    „(4) A tagállamok, a Bizottság és az egyéb uniós szervek, hivatalok és ügynökségek megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy az IMI-felhasználók csak a szükséges mértékig férhessenek hozzá az IMI-ben feldolgozott személyes adatokhoz, és csak azon a belső piaci területen vagy területeken, amelyre vagy amelyekre vonatkozóan a (3) bekezdés szerint hozzáférési jogot kaptak.”

    6.    A 21. cikk a következőképpen módosul:

    a)    a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(2) Az európai adatvédelmi biztos felel annak nyomon követéséért és biztosításáért, hogy a Bizottság és más uniós szervek, hivatalok és ügynökségek e rendelet rendelkezéseit alkalmazzák, amikor IMI-szereplőkként személyes adatokat dolgoznak fel. Az [(EU) XX/201Y rendelet] 58. és 59. cikkében említett feladatok és hatáskörök megfelelően alkalmazandók.”;

    b)    a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

    „(3) A nemzeti felügyeleti hatóságok és az európai adatvédelmi biztos – saját hatáskörükön belül eljárva – együttműködnek egymással az IMI összehangolt felügyelete és annak biztosítása érdekében, hogy az IMI-szereplők azt az [(EU) XX/201Y rendelet] 62. cikkével összhangban alkalmazzák.”;

    c)    a (4) bekezdést el kell hagyni.

    7.    A 29. cikk (1) bekezdését el kell hagyni.

    8.    A melléklet a következő 12. ponttal egészül ki:

    „12. Az Európai Parlament és a Tanács [(EU) XX/201Y] rendelete az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról: [11 cikk (4) bekezdés].”

    37. cikk
    Hatálybalépés

    Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

    A 2. cikket, a 4–11. cikket, a 12. cikk (1)–(6) és (8) bekezdését, a 13. cikket, a 14. cikket, a 15. cikk (1)–(3) bekezdését, a 16. cikket, a 17. cikket, a 21. cikk (1) és (2) bekezdését, a 22. cikk (1)–(4) bekezdését, valamint a 23. cikket [két évvel e rendelet hatálybalépése után]-tól/től kell alkalmazni.

    Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

    Kelt Brüsszelben, -án/-én.

    az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

    az elnök    az elnök

    PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

    1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

    1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

    1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

    1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

    1.4.Célkitűzés(ek)

    1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

    1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

    1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

    2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

    2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

    2.2.Irányítási és kontrollrendszer

    2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

    3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

    3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

    3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 

    3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

    3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

    3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

    3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

    3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

    3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

    PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

    1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

    1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

    Javaslat – az Európai Parlament és a Tanács rendelete az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál által a belső piacon a polgárok és a vállalkozások szabad mozgásának elősegítéséről és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

    1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek) 41  

    02. cím: Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika

    02 02. tevékenység: A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program

    02 03. tevékenység: Áruk és szolgáltatások belső piaca

    1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

    A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul 

     A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedésre 42 irányul 

     A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul 

     A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

    1.4.Célkitűzés(ek)

    1.4.1.A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzés(ek)

    A Bizottság „európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. májusi közleménye egységes digitális portál létrehozását javasolta a határokon átnyúló hatékony működéshez szükséges valamennyi információs, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatás kiterjesztése, javítása és egyszerűsítése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a felhasználók online elvégezhessék a leggyakrabban alkalmazott nemzeti eljárásokat.

    A 2015. októberi egységes piaci stratégiában továbbá úgy mutatta be az egységes digitális portált, mint az induló vállalkozások sajátos igényeinek kielégítésére szolgáló eszközt.

    A Versenyképességi Tanács 2015. márciusi és 2016. februári következtetéseiben, az Európai Parlament pedig 2016. januári ülésén üdvözölte a koncepciót.

    Az átfogó szakpolitikai célkitűzés az egységes piac hatékony működésének elősegítése a határokon átnyúló üzleti tevékenységek és a polgárok mobilitása előtt álló meglévő akadályok csökkentése vagy megszüntetése által. Ha polgárok, a kkv-k és az induló vállalkozások jobban ki tudják használni az egységes piac előnyeit, az fellendíti a versenyt, a munkahelyteremtést és a növekedést.

    A javaslat az információs kínálat, az elektronikus eljárásokhoz való hozzáférés, valamint a határokon átnyúló és internetes segítségnyújtás igénybevétele terén fennálló akadályok megszüntetésével foglalkozik. Az adatgyűjtési és igazgatási eljárások tranzakciós költségeinek csökkentésével arra fogja ösztönözni a polgárokat és a vállalkozásokat, hogy gyakorolják az egységes piaccal kapcsolatos jogaikat.

    1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

    … sz. konkrét célkitűzés

    Az egységes digitális portál célja, hogy biztosítsa a következőket:

    – a polgárok és a vállalkozások online hozzáférjenek az egységes piaci jogaik gyakorlásához szükséges, az uniós jogokkal, nemzeti szabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos információkhoz;

    – az információs, a segítségnyújtó szolgáltatások és eljárások megfeleljenek a minőségi minimumkövetelményeknek;

    – az alapvető nemzeti eljárások online rendelkezésre álljanak;

    – az információk és az eljárások teljes mértékben hozzáférhetők legyenek a határon túli felhasználók számára;

    – a szolgáltatások kínálatával kapcsolatos tudatosság növelése, valamint a információs és segítségnyújtó szolgáltatások könnyű megtalálása és megfelelő összehangolása;

    A polgárok és a vállalkozások visszajelzéseit szisztematikusan gyűjtik és elemzik a szolgáltatás minőségének javítása és az egységes piac akadályainak feltárása érdekében.

    A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

    02 02. fejezet: A vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program

    02 03. fejezet: Áruk és szolgáltatások belső piaca

    1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

    Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

    Az egységes digitális portál várhatóan:

    - Csökkenti azon polgárok és vállalkozások adminisztratív terheit, akik a határokon átnyúló tevékenység vagy a polgárok mobilitása tekintetében szeretnének gyakorolni egységes piaci jogaikat. Az információhoz, az eljárásokhoz és a segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése révén a kezdeményezés a polgárok és a vállalkozások számára időt és költségeket takarít meg.

    - Javítja a polgárok és a vállalkozások számára a szolgáltatások minőségét.

    - Csökkenti a tagállamok eljárásokkal kapcsolatos adminisztratív költségeit és javítja a nemzeti szabályoknak való megfelelést.

    1.4.4.Eredmény- és hatásmutatók

    Tüntesse fel a javaslat/kezdeményezés megvalósításának nyomon követését lehetővé tevő mutatókat.

    A következő mutatók bevezetését tervezik:

    - Azon vállalkozások és polgárok aránya, akik azt jelezték, hogy megtalálták a keresett információkat.

    - A felhasználók átlagos számának alakulása havonta.

    - Azon vállalkozások és polgárok aránya, akik azt jelezték, hogy könnyedén megtalálták a keresett információkat.

    - Azon vállalkozások és polgárok aránya, akik a minőséggel való elégedettséget jelezték (a kritériumok alapján).

    - Azon vállalkozások és polgárok aránya, akik azt jelezték, hogy teljes mértékben online tudták elvégezni a rendelkezésre álló eljárásokat.

    - Azon határon túli vállalkozások és polgárok aránya, akik azt jelezték, hogy teljes mértékben online tudták elvégezni a rendelkezésre álló eljárásokat.

    -A felhasználói véleménynyilvánítási eszköz és a segítségnyújtó szolgáltatások által az egységes piacon belüli akadályokról gyűjtött adatok felhasználhatósága és a kapcsolódó jelentés minősége.

    1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

    1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

    A javaslat a polgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését célozza meg a következők révén:

    - a belső piacon az uniós jogi aktusokból származó jogokra, kötelezettségekre és szabályokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés megkönnyítése;

    - az online rendelkezésre bocsátott információkat kiegészítő segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése;

    - az eljárások hozzáférhetőségének és használatának megkönnyítése azok digitalizálása és a határokon átnyúló felhasználók általi használhatósága révén,

    - az információs, segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó minőségi minimumkövetelmények meghatározása és végrehajtásának biztosítása felhasználói visszajelzések és statisztikák gyűjtése révén.

    1.5.2.Az uniós részvételből adódó többletérték

    Az egységes digitális portál fő célja az egységes piac működésének javítása mind a polgárok, mind a vállalkozások számára, és ezáltal a kkv-k versenyképességének növelése.

    Ezt a célkitűzést uniós szintű fellépés nélkül nem lehet kielégítő mértékben megvalósítani. Az információs és segítségnyújtó szolgáltatások jelenlegi rendszeréből hiányzik a koherencia, mivel az uniós szintű fellépés útján létrehozott meglévő eszközök nincsenek megfelelően összekapcsolva, és nem eléggé felhasználóbarátok. Hiányzik a minőségi minimumkövetelmények révén elérhető, a minőség biztosításárára irányuló közös megközelítés. Bár a jogi keret előmozdítja a szinergiákat, ezeket a tagállamok (kényszerítő erejű kötelezettségek hiányában) nem használják ki kellőképpen.

    Ezen túlmenően a tagállamok eddigi egyedi intézkedései jelentős megközelítésbeli különbségekhez vezettek, ami további költségeket jelent a vállalkozások, különösen a kkv-k számára a határokon átnyúló helyzetben, és sok esetben visszatartva azokat a nemzetközi terjeszkedéstől.

    Az egységes digitális portál uniós többletértéke az, hogy az uniós polgároknak és vállalkozásainak nyújtandó átfogó szolgáltatási csomag a számos területen már meglévő bevált gyakorlatok kiterjesztése révén csökkenteni fogja a széttagoltságot.

    1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

    Az elmúlt évtizedekben mind európai, mind nemzeti szinten különböző portálokat és kapcsolattartó pontokat hoztak létre e szükségletek kielégítése érdekében. Számos uniós kezdeményezést fogadtak el vagy terveznek elfogadni annak érdekében, hogy a külföldi felhasználók számára könnyebb legyen az egyes ágazatokban az elektronikus eljárásokhoz való hozzáférés. Ide tartoznak a következők: a szolgáltatási irányelv által létrehozott, online tájékoztatást, segítségnyújtást, valamint a szolgáltatási tevékenység szempontjából lényeges eljárásokhoz való hozzáférést biztosító egyablakos ügyintézési pontok; a termékspecifikus technikai szabályokhoz való hozzáférést biztosító termékinformációs kapcsolattartó pontok és építési termékekkel foglalkozó kapcsolattartó pontok; a szakképzési segítségnyújtó központok, amelyek a külföldön munkát vállaló szakembereket hivatottak segíteni. Az olyan hálózatok, mint az Európai Fogyasztói Központok, előmozdítják az uniós fogyasztói jogokkal kapcsolatos tájékoztatást, és segítik a más tagállamokban – utazás vagy online vásárlás esetén – végzett tranzakciókkal kapcsolatos panaszok rendezését, a SOLVIT pedig gyors, hatékony és informális megoldásokat nyújt a magánszemélyek és a vállalkozások számára, amennyiben a hatóságok megtagadják tőlük uniós jogaikat a belső piacon. Uniós szinten az uniós és nemzeti szabályokról való tájékoztatás céljából számos információs portál jött létre, mint például az Európa Önökért vagy az elektronikus igazságügy.

    Az erőfeszítések ellenére azonban a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott jelenlegi kínálat továbbra is igen széttagolt. Eltérések vannak az online információk és eljárások elérhetőségében, a szolgáltatások minőségével kapcsolatban hiányosságok merülnek fel, alacsony az említett információkkal és segítségnyújtással kapcsolatos tudatosság, továbbá a szolgáltatások fellelhetősége és hozzáférhetősége a külföldi felhasználók számára nem megoldott, ami továbbra is komoly problémát jelent.

    1.5.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

    Az egységes digitális portál az elektronikus kormányzati cselekvési terv részét képezi, amely más olyan fellépéseket is magában foglal, amelyek hozzájárulnak az egységes digitális portál sikeréhez, mint például az egyszeri adatszolgáltatás elve.

    Összhangban van a Bizottság digitális átalakítási célkitűzésével, amely racionalizált internetes jelenlét megteremtésére, valamint új portálok és kapcsolattartási pontok által okozott további széttöredezettség elkerülésére irányul.

    Ebben az összefüggésben a közokiratokról szóló rendelet is releváns, mivel annak értelmében a tagállamoknak 2018 végéig további ellenőrzés és fordítás nélkül el kell fogadniuk a polgároktól származó dokumentumokat.

    Az egységes digitális portált kiegészítő és közvetlenül érintő intézkedések az elektronikus személyazonosítás és az elektronikus aláírás eIDAS-rendelet általi előmozdítása; az e-igazságügyi portál (ideértve a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló (BRIS) rendszert), az információs héaportált, a fizetésképtelenségi nyilvántartások összekapcsolását, valamint a vállalkozások teljes életciklusára kiterjedő digitális megoldások elősegítésére irányuló, tervezett társasági jogi kezdeményezést. A portál ezen túlmenően összhangban van az európai interoperabilitási keret ajánlásaival.

    Az egységes digitális portál teljes mértékben kompatibilis ezekkel a kezdeményezésekkel, amelyek célja, hogy uniós és nemzeti szinten elősegítsék az online tájékozódást vagy a digitalizálják az eljárásokat.

    1.6.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

     A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik 

       A javaslat/kezdeményezés időtartama: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

       Pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

     A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik

    Beindítási időszak: 2018-tól 2020-ig,

    azt követően: rendes ütem.

    1.7.Tervezett irányítási módszer(ek) 43  

     Bizottság általi közvetlen irányítás

    a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét;

       végrehajtó ügynökségen keresztül

     Megosztott irányítás a tagállamokkal

     Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

    harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

    nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

    az EBB és az Európai Beruházási Alap

    a költségvetési rendelet 208. és 209. cikkében említett szervek

    közjogi szervek

    magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

    a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

    az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

    Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

    2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

    2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

    Gyakoriság és feltételek

    A Bizottság a rendelet alkalmazásának megkezdése után legkésőbb két évvel, majd azt követően kétévente értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a portál működéséről az összegyűjtött statisztikák és visszajelzések alapján.

    2.2.Irányítási és kontrollrendszer

    2.2.1.Felismert kockázat(ok)

    Az egységes digitális portál sikeres megvalósításának fő kockázata az, hogy a fejlődésben lemaradt tagállamok (az online információk és eljárások rendelkezésre állásában, különösen a külföldi állampolgárok hozzáférése terén) nem lesznek képesek lépést tartani. A tagállamok és a Bizottság szoros együttműködésén alapuló tervezett irányítási struktúra, valamint az európai strukturális és beruházási alapokból származó finanszírozás igénybevételének lehetősége azonban valamennyi tagállam számára elő fogja segíteni a felzárkózást.

    Egy másik szempont, hogy egységes digitális portálon belül az igazolások cseréjére szolgáló eszköz az IMI funkcióin és más technikai eszközökön fog alapulni. Az IMI általános kockázati keretét – beleértve a működési kockázatokat is – az 1024/2012/EU rendelet (IMI-rendelet) keretében azonosították. A Bizottság az IMI „rendszertulajdonosa”, felelős annak napi működéséért, karbantartásáért és fejlesztéséért. A rendszer fejlesztését és tárhelyszolgáltatását belső szállító látja el, így biztosítva a magas szintű üzletmenet-folytonosságot. A más technikai eszközökkel kapcsolatos kockázatok továbbra is korlátozottak annak köszönhetően, hogy a megfelelő technikai eszközök rendelkezésre állásáig lehetőség van az IMI-funkciók használatára.

    Az adatvédelmi szempontokkal kapcsolatban is felmerülnek kockázatok, de ezek a személyes adatok védeleméről szóló 29. cikk hatálya alá tartoznak.

    2.2.2.A működő belső kontrollrendszerrel kapcsolatos információk

    A fenti 2.2.1. szakaszban azonosított általános kockázatok elhárítása céljából a Bizottság valamennyi érdekelt fél (például a tagállami hatóságok, szakmai szervek stb.) számára támogatást (például a koordinációs csoport ülései, munkaértekezletek stb.) fog nyújtani, valamint aktívan elősegíti az új rendszer bevezetését és használatát. A tagállamoknak népszerűsíteniük kell majd a javasolt eszköz kínálta előnyöket.

    Az egységes digitális portál működési szempontjait a Bizottság fogja kezelni, amely magas szintű nyomon követést és ellenőrzést biztosít. Rendszeres megbeszélések és jelentéstételi eszközök könnyítik meg az informatikai fejlesztés és karbantartás szoros nyomon követését.

    Emellett az európai adatvédelmi biztos gondoskodik arról, hogy a Bizottság által végzett személyesadat-feldolgozás az alkalmazandó szabályokkal összhangban történjen. A nemzeti adatvédelmi hatóságok nyomon követik a személyes adatok illetékes hatóságok általi, tagállami szintű feldolgozását.

    2.2.3.Az ellenőrzések költsége és haszna, a várt hibaarány értékelése

    Az általános kockázatok kezelésére a megfelelő intézkedések segítségével kerül sor, beleértve az érdekelt feleknek biztosított segítségnyújtást és tájékoztatást is.

    2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

    Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket.

    A csalás, vesztegetés és egyéb jogellenes tevékenységek elleni fellépés érdekében az IMI vonatkozásában is megszorítás nélkül alkalmazandók a Bizottság tevékenységére általában alkalmazandó rendelkezések, többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 2013. szeptember 11-i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet.

    3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

    3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

    ·Jelenlegi költségvetési tételek

    A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési tételek sorrendjében.

    A többéves pénzügyi keret fejezete

    Költségvetési tétel

    Kiadás típusa

    Hozzájárulás

    Szám és megnevezés

    diff./nem diff. 44 .

    EFTA-országoktól 45

    tagjelölt országoktól 46

    harmadik országoktól

    a költségvetési rendelet 21. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében

    1A

    02 02 01

    A vállalkozói készség ösztönzése, valamint az uniós vállalkozások versenyképességének és piacra jutásának javítása

    Diff

    IGEN

    IGEN

    IGEN

    NEM

    1A

    02 03 01

    Az áruk és szolgáltatások belső piacának működése és fejlesztése

    Diff

    IGEN

    NEM

    NEM

    NEM

    1A

    02 03 04

    A belső piac irányítási eszközei

    Diff.

    IGEN

    NEM

    NEM

    NEM

    3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

    3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    A többéves pénzügyi keret fejezete
     

    1A

    Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért

    FŐIGAZGATÓSÁG: GROW (Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság)

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    ÖSSZESEN

    •Operatív előirányzatok

    02 02 01

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    (1)

    615 000

    150 000

    710 000

    1 475 000

    Kifizetési előirányzatok

    (2)

    615 000

    150 000

    710 000

    1 475 000

    02 03 01

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    (1)

    710 000

    710 000

    Kifizetési előirányzatok

    (2)

    710 000

    710 000

    02 03 04

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    (1)

    3 920 000

    1 420 000

    5 340 000

    Kifizetési előirányzatok

    (2)

    3 920 000

    1 420 000

    5 340 000

    Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 47  

    0

    0

    0

    0

    0

    0

    Előirányzatok ÖSSZESEN
    DG GROW részére

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    =1+1a +3

    615 000

    150 000

    1 420 000

    3 920 000

    1 420 000

    7 525 000

    Kifizetési előirányzatok

    =2+2a

    +3

    615 000

    150 000

    1 420 000

    3 920 000

    1 420 000

    7 525 000



    Operatív előirányzatok ÖSSZESEN

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    (4)

    615 000

    150 000

    1 420 000

    3 920 000

    1 420 000

    7 525 000

    Kifizetési előirányzatok

    (5)

    615 000

    150 000

    1 420 000

    3 920 000

    1 420 000

    7 525 000

    •Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok ÖSSZESEN

    (6)

    0

    0

    0

    0

    0

    0

    A többéves pénzügyi keret
    1A. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
    ÖSSZESEN

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    =4+ 6

    615 000

    150 000

    1 420 000

    3 920 000

    1 420 000

    7 525 000

    Kifizetési előirányzatok

    =5+ 6

    615 000

    150 000

    1 420 000

    3 920 000

    1 420 000

    7 525 000



    A többéves pénzügyi keret fejezete
     

    5

    „Igazgatási kiadások”

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    ÖSSZESEN

    FŐIGAZGATÓSÁG: GROW (Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság)

    •Humánerőforrás

    69 000

    690 000

    828 000

    690 000

    759 000

    3 036 000

    •Egyéb igazgatási kiadások

    16 300

    91 600

    240 600

    90 600

    30 600

    469 700

    DG GROW ÖSSZESEN

    Előirányzatok

    85 300

    781 600

    1 068 600

    780 600

    789 600

    3 505 700

    A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
    ÖSSZESEN

    (Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)

    85 300

    781 600

    1 068 600

    780 600

    789 600

    3 505 700

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    ÖSSZESEN

    A többéves pénzügyi keret
    1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok
    ÖSSZESEN

    Kötelezettségvállalási előirányzatok

    700 300

    931 600

    2 488 600

    4 700 600

    2 209 600

    11 030 700

    Kifizetési előirányzatok

    700 300

    931 600

    2 488 600

    4 700 600

    2 209 600

    11 030 700




    3.2.2.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

       A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

       A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

    Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

    Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    ÖSSZESEN

    TELJESÍTÉSEK

    Típus 48

    Átlagos költség

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Szám

    Költség

    Összesített szám

    Összköltség

    1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 49

    Az információk online rendelkezésre állnak

    1. konkrét célkitűzés részösszege

    0

    2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

    Az információs és segítségnyújtó szolgáltatások és eljárások megfelelnek a minőségi minimumkövetelményeknek

    2. konkrét célkitűzés részösszege

    0

    3. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

    Az alapvető nemzeti eljárások online rendelkezésre álljanak;

    A 3. konkrét célkitűzés részösszege

    0

    4. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

    Az információk és az eljárások teljes mértékben hozzáférhetők a határon túli felhasználók számára

    - Teljesítés

    Az információk és az eljárások hozzáférhetők angol nyelven

    1 000 000

    500 000

    500 000

    2 000 000

    - Teljesítés

    Közös felhasználói felület a dokumentumok és adatok határokon átnyúló használatára

    1 000 000

    1 000 000

    A 4. konkrét célkitűzés részösszege

    3 000 000

    5. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

    A szolgáltatások kínálatával kapcsolatos tudatosság növelése, valamint a információs és segítségnyújtó szolgáltatások könnyű megtalálása és megfelelő összehangolása

    - Teljesítés

    Közös keresőeszköz és a segítségnyújtó szolgáltatások közös keresőeszköze

    500 000

    420 000

    420 000

    420 000

    1 760 000

    - Teljesítés

    Linkeket tartalmazó adattár

    75 000

    75 000

    - Teljesítés

    Összehangolt promóció

    2 000 000

    500 000

    2 500 000

    Az 5. konkrét célkitűzés részösszege

    4 335 000

    6. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS

    A polgárok és a vállalkozások visszajelzéseit szisztematikusan gyűjtik és elemzik a szolgáltatás minőségének javítása és az egységes piac akadályainak feltárása érdekében.

    - Teljesítés

    A kapcsolódó portálokra vonatkozó minőségi kritériumok és felhasználói véleménynyilvánítási eszköz

    40 000

    40 000

    - Teljesítés

    Az egységes piaci akadályokkal kapcsolatos felhasználói véleménynyilvánítási eszköz fejlesztése

    150 000

    150 000

    A 6. konkrét célkitűzés részösszege

    190 000

    ÖSSZKÖLTSÉG

    615 000

    150 000

    1 420 000

    3 920 000

    1 420 000

    7 525 000

    3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

    3.2.3.1.Összegzés

       A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

       A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    ÖSSZESEN

    A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE

    Humánerőforrás

    69 000

    690 000

    828 000

    690 000

    759 000

    3 036 000

    Egyéb igazgatási kiadások

    16 300

    91 600

    240 600

    90 600

    30 600

    469 700

    A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege

    A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE 50 bele nem tartozó előirányzatok

    Humánerőforrás

    Egyéb igazgatási kiadások

    A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó 
    előirányzatok részösszege

    0

    ÖSSZESEN

    85 300

    781 600

    1 068 600

    780 600

    789 600

    3 505 700

    A humánerőforrással és más igazgatási kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

    3.2.3.2.Becsült humánerőforrás-szükségletek

       A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

       A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

    A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    • A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

    XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

    0.5

    5

    6

    5

    5.5

    XX 01 01 02 (a küldöttségeknél)

    XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

    10 01 05 01 (közvetlen kutatás)

    Külső munkatársak teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kifejezve 51

    XX 01 02 01 (AC, END, INT a teljes keretből)

    XX 01 02 02 (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél)

    XX 01 04 yy  52

    - a központban

    - a küldöttségeknél

    XX 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

    10 01 05 02 (AC, END, INT közvetett kutatásban)

    Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

    ÖSSZESEN

    0.5

    5

    6

    5

    5.5

    XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

    A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

    Az elvégzendő feladatok leírása:

    Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

    - 2018 – második félév:

    1 FTE – az IMI-rendszer használatának előkészítő munkálatai (linkeket tartalmazó adattár kifejlesztése és az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre)

    - 2019:

    1 FTE – az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre

    2 FTEs – minőségellenőrzés

    2 FTE – egységes digitális portál irányítása

    - 2020:

    1 FTE – az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre

    2 FTEs – minőségellenőrzés

    1 FTE – a visszajelzések eredményeinek elemzése és közzététele

    2 FTE – egységes digitális portál irányítása

    - 2021:

    1 FTE – az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre

    1 FTE – minőségellenőrzés

    1 FTE – a visszajelzések eredményeinek elemzése és közzététele

    2 FTE – egységes digitális portál irányítása

    - 2022-től:

    1 FTE – az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre

    0.5 FTE – az igazolások tagállami hatóságok közötti cseréjére szolgáló egyéb technikai eszközök alkalmazása

    1 FTE – minőségellenőrzés

    1 FTE – a visszajelzések eredményeinek elemzése és közzététele

    2 FTE – egységes digitális portál irányítása

    Külső munkatársak

    3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

       A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a jelenlegi többéves pénzügyi kerettel. A 2020. december 31-ét követő időszakra az összeget akkor kell megerősíteni, ha az összhangban van az adott időszakra hatályban lévő többéves pénzügyi kerettel.

       A javaslat/kezdeményezés miatt szükséges a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átprogramozása.

       A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

    3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

    ⌧A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

    ◻A javaslat/kezdeményezés az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

    3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

       A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

       A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

    MELLÉKLET
    a PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

    A javaslat/kezdeményezés címe

    Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az információkhoz, az eljárásokhoz, valamint a segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

    1.A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

    2.AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE

    3.A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

    3.1.Humánerőforrás

    3.2.Egyéb igazgatási kiadások

    Ezt a mellékletet csatolni kell a pénzügyi kimutatáshoz a szolgálatközi konzultáció megindításakor.

    Az adattáblázatokat használták forrásként a pénzügyi kimutatásba foglalt táblázatokhoz. A táblázatok kizárólag a Bizottságon belüli belső használatra készültek.

    1.A szükségesnek tekintett humánerőforrások költségei

       A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

       A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETE

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    ÖSSZESEN

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

    ·XX 01 01 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)

    AD

    0.5

    69 000

    5

    690 000

    6

    828 000

    5

    690 000

    5.5

    759 000

    22

    3 036 000

    AST

    ·XX 01 01 02 (uniós küldöttségeknél)

    AD

    AST

    Külső munkatársak 53

    ·XX01 02 01 (a teljes keretből)

    AC

    END

    INT

    ·XX 01 02 02 (uniós küldöttségeknél)

    AC

    AL

    END

    INT

    JED

    ·Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

    ·A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETÉNEK részösszege

    0.5

    69 000

    5

    690 000

    6

    828 000

    5

    690 000

    5.5

    759 000

    22

    3 036 000

    XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

    A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.    

    A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    ÖSSZESEN

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    FTE

    Előirányzatok

    A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)

    ·10 01 05 02 (közvetlen kutatás)

    AD

    AST

    ·XX 01 05 01 (közvetett kutatás)

    AD

    AST

    Külső munkatársak 54

    ·xx 01 04 yy 
    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

    ·- a központban

    AC

    END

    INT

    ·- uniós küldöttségeknél

    AC

    AL

    END

    INT

    JED

    ·XX 01 05 02 (közvetett kutatás)

    AC

    END

    INT

    ·10 01 05 02 (közvetlen kutatás)

    AC

    END

    INT

    ·Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

    ·A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

    0

    0

    0

    0

    0

    0

    0

    0

    0

    0

    0

    0

    ·XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.ÖSSZESEN

    0.5

    69 000

    5

    690 000

    6

    828 000

    5

    690 000

    5.5

    759 000

    22

    3 036 000

    A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

    2.Az egyéb igazgatási kiadások költsége

       A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

       A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

    millió EUR (három tizedesjegyig)

    ·

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    ÖSSZESEN

    ·A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETE

    ·    A központban:

    ·XX 01 02 11 01 – Kiküldetési és reprezentációs költségek

    ·XX 01 02 11 02 – Konferenciákkal és ülésekkel kapcsolatos költségek

    16 300

    31 600

    180 600

    30 600

    30 600

    289 700

    ·XX 01 02 11 03 – Bizottságok 55

    60 000

    60 000

    60 000

    180 000

    ·XX 01 02 11 04 - Tanulmányok és konzultációk

    ·XX 01 02 11 05 – Információs és irányítási rendszerek

    ·XX 01 03 01 – IKT-berendezések és -szolgáltatások 56

    ·Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

    ·    Uniós küldöttségeknél

    ·XX 01 02 12 01 – Kiküldetési, konferencia- és reprezentációs költségek

    ·XX 01 02 12 02 – A személyzet továbbképzése

    ·XX 01 03 02 01 – Ingatlanok vásárlása, bérlése és ezzel kapcsolatos kiadások

    ·XX 01 03 02 02 – Bútorok, felszerelések, készletek és szolgáltatások

    ·A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETÉNEK részösszege

    16 300

    91 600

    240 600

    90 600

    30 600

    469 700

    XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.



    millió EUR (három tizedesjegyig)

    2018

    2019

    2020

    2021

    2022-től

    ÖSSZESEN

    A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok

    XX 01 04 yy – Technikai és igazgatási segítségnyújtás (a külső munkatársakat nem számítva) az operatív előirányzatokból (korábbi BA-tételek)

    - a központban

    - uniós küldöttségeknél

    XX 01 05 03 - A közvetett kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások

    10 01 05 03 – A közvetlen kutatással kapcsolatos egyéb igazgatási kiadások

    Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni)

    A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege

    0

    XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

    ÖSSZESEN

    A többéves pénzügyi keret
    5. FEJEZETÉBE beletartozó és bele nem tartozó előirányzatok

    16 300

    91 600

    240 600

    90 600

    30 600

    469 700

    A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

    3.A költségek kiszámítására használt módszerek

    3.1.Humánerőforrás

    Ez a rész ismerteti a szükségesnek tartott humán erőforrások becslésére használt számítási módszert (a munkateherre vonatkozó feltevések, beleértve a konkrét álláshelyeket (Sysper 2 munkakörök), a személyzeti kategóriákat és az azoknak megfelelő átlagos költségeket)

    ·A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE

    ·Megjegyzés: A központban foglalkoztatott egyes személyzeti kategóriák átlagköltségei a Költségvetési Főigazgatóság honlapján érhetők el:

    · https://myintracomm.ec.europa.eu/budgweb/EN/pre/legalbasis/Pages/pre-040-020_preparation.aspx

    ·Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak

    ·- 2018 – második félév:

    ·1 FTE – az IMI-rendszer használatának előkészítő munkálatai (linkeket tartalmazó adattár kifejlesztése és az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre)

    ·- 2019:

    ·1 FTE – az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre

    ·2 FTEs – minőségellenőrzés

    ·2 FTE – egységes digitális portál irányítása

    ·

    ·- 2020:

    ·1 FTE – az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre

    ·2 FTEs – minőségellenőrzés

    ·1 FTE – a visszajelzések eredményeinek elemzése és közzététele

    ·2 FTE – egységes digitális portál irányítása

    ·

    ·- 2021:

    ·1 FTE – az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre

    ·1 FTE – minőségellenőrzés

    ·1 FTE – a visszajelzések eredményeinek elemzése és közzététele

    ·2 FTE – egységes digitális portál irányítása

    ·

    ·- 2022-től:

    ·1 FTE – az IMI-rendszer használata a tagállami hatóságok közötti, az igazolások hitelességének és érvényességének ellenőrzése céljából történő együttműködésre

    ·0.5 FTE – az igazolások tagállami hatóságok közötti cseréjére szolgáló egyéb technikai eszközök alkalmazása

    ·1 FTE – minőségellenőrzés

    ·1 FTE – a visszajelzések eredményeinek elemzése és közzététele

    ·2 FTE – egységes digitális portál irányítása

    ·

    ·

    ·Külső munkatársak

    ·

    ·

    ·A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok

    ·Csak a kutatási költségvetésből finanszírozott álláshelyek 

    ·

    ·

    ·Külső munkatársak

    ·

    ·

    3.2.Egyéb igazgatási kiadások

    Adja meg az egyes költségvetési sorok esetében alkalmazott számítási módszer részleteit,

    és különösen az azokat alátámasztó feltételezéseket (pl. ülések száma évente, átlagköltségek, stb.)

    A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE

    Munkaértekezletek az érdekelt felekkel az egységes digitális portál fejlesztésének előkészítéséről: 2 000 € (2 munkaértekezlet 2018-ban, 2 munkaértekezlet 2019-ben)

    - Konferencia az egységes digitális portál elindításáról: 150 000 € (2020)

    - Bizottságok (30 000 € minden ülésre): 2019–2012-ig évente 2

    - Az egységes digitális portál koordinációs csoport éves ülése (15 300 € minden ülésre): 2018-tól évente 2

    A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok

    (1) Lásd például a 2017. március 9-i következtetéseket.
    (2) Tanulmány az EU-n belüli határon átnyúló tevékenységet folytató vállalkozások információs és segítségnyújtási igényeiről, zárójelentés, 2017. április.
    (3) Az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozó magas szintű csoport záró jelentése, 2014. április
    (4) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020. A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása COM(2016) 0179 final.
    (5) Lásd a hatásvizsgálat 6.2.3. szakaszát.
    (6) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376, 2006.12.27., 36. o.)
    (7) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22–142. o.).
    (8) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése, COM(2015) 550 final, 2015.10.28.
    (9) https://ec.europa.eu/commission/work-programme-2017_en
    (10) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73–114. o.).
    (11) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/17/EU irányelve (2012. június 13.) a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő módosításáról (HL L 156., 2012.6.16., 1–9. o.).
    (12) http://ec.europa.eu/DocsRoom/documents/20813
    (13) A Bizottság (EU) 2016/7 végrehajtási rendelete (2016. január 5.) az egységes európai közbeszerzési dokumentum formanyomtatványának meghatározásáról (HL L 3, 2016.1.6., 16–34. o.).
    (14) HL C , , o.
    (15) HL C , , o.
    (16) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése, COM(2015)550 final, 2015.10.28.
    (17) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Európai digitális egységes piaci stratégia COM(2015) 192 final, 2015.5.6.
    (18) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020. A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása COM(2016) 179 final.
    (19) Jelentés az uniós polgárságról: A polgárok jogainak megerősítése a demokratikus átalakulás uniójában, 2017. január 24., COM(2017) 30 final/2.
    (20) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).
    (21) Az Európai Parlament és a Tanács 764/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 21–29. o.).
    (22) Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendelete (2011. március 9.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 88., 2011.4.4., 5–43. o.).
    (23) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22–142. o.).
    (24) A Bizottság ajánlása (2013. szeptember 17.) a SOLVIT működését meghatározó elvekről (HL L 249., 2011.9.19., 10. o.).
    (25) A chartát a Tanács 2013-ban hagyta jóvá.
    (26) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73–114. o.).
    (27) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).
    (28) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22–142. o.).
    (29) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65–242. o.) és az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243–374. o.).
    (30) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1–123. o.).
    (31) Az Európai Parlament és a Tanács 987/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról (HL L 284., 2009.10.30., 1–42. o.).
    (32) Az Európai Parlament és a Tanács 1024/2012/EU rendelete (2012. október 25.) a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről és a 2008/49/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (az IMI-rendelet) (HL L 316., 2012.11.14., 1. o.).
    (33) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65–242. o.).
    (34) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/101/EK irányelve (2009. szeptember 16.) az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 258., 2009.10.1., 11–19. o.).
    (35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendelete (2015. május 20.) a fizetésképtelenségi eljárásról (HL L 141., 2015.6.5., 19–72. o.).
    (36) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13–18. o.).
    (37) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.).
    (38) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31–50. o.).
    (39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
    (40) Az Európai Parlament és a Tanács 260/2012/EU rendelete (2012. március 14.) az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 94., 2012.3.30., 22–37. o.).
    (41) Tevékenységalapú irányítás: ABM (Activity Based Management); Tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).
    (42) A költségvetési rendelet 54. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.
    (43) Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html
    (44) Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.
    (45) EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.
    (46) Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országok.
    (47) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
    (48) A teljesítés a nyújtandó termékekre és szolgáltatásokra vonatkozik (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).
    (49) Az 1.4.2. pontban leírtak szerint. „Konkrét célkitűzés(ek)…”
    (50) Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.
    (51) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő.
    (52) Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).
    (53) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő
    (54) AC=szerződéses alkalmazott; AL=helyi alkalmazott; END=kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JED=küldöttségi pályakezdő szakértő
    (55) Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.
    (56) IKT: Információs és kommunikációs technológiák: Az Informatikai Főigazgatósággal konzultálni kell.
    Top

    Brüsszel, 2017.5.2.

    COM(2017) 256 final

    Megfelelési csomag

    MELLÉKLETEK

    a következőhöz:

    JAVASLAT
    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

    az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

    {SWD(2017) 211 final}
    {SWD(2017) 212 final}
    {SWD(2017) 213 final}
    {SWD(2017) 214 final}


    MELLÉKLETEK

    a következőhöz:

    JAVASLAT
    AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

    az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális portál létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról

    I. MELLÉKLET
    A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, az egységes piaci jogaikat gyakorló polgárok és vállalkozások szempontjából releváns információterületek jegyzéke

    A polgárok számára releváns információterületek:

    Terület

    A JOGOKRA, KÖTELEZETTSÉGEKRE ÉS SZABÁLYOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

    Utazás az Unión belül

    ·az uniós polgárok, azok nem uniós polgár családtagjai, az egyedül utazó kiskorúak, valamint az Unión belüli határokon átutazó nem uniós polgárok számára szükséges úti okmányok (személyazonosító igazolvány, vízum, útlevél)

    ·az Unión belül és az Unióból kiindulva repülővel, vonattal, hajóval és busszal utazó, valamint az utazási csomagot vagy utazási szolgáltatásegyüttest vásárló személyek jogai és kötelezettségei

    ·segítségnyújtás csökkent mozgásképességű személyeknek az Unión belüli és az Unióból kiinduló utazásaik során

    ·állatok, növények, alkohol, dohány, cigaretta és egyéb áruk szállítása az Unióban történő utazások során

    ·hanghívások, valamint elektronikus üzenetek és elektronikus adatok küldése és fogadása az Unión belül

    Munkavállalás és nyugdíj az Unióban

    ·munkakeresés másik tagállamban

    ·munkavállalás másik tagállamban

    ·képesítések elismerése munkavállalás céljából másik tagállamban

    ·adózás másik tagállamban

    ·foglalkoztatási feltételek (beleértve a munkaidőt, a fizetett szabadságot, a szabadnap-jogosultságokat, a túlórával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, az egészségügyi vizsgálatokat, a szerződések megszüntetését, az elbocsátást és a létszámcsökkentést)

    ·egyenlő bánásmód (a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályok, a férfiak és nők egyenlő díjazása, a határozott idejű/állandó munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók egyenlő díjazása)

    ·a különböző típusú tevékenységekre vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírások

    ·társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek az Unióban, beleértve a nyugdíjfolyósítással kapcsolatosakat is

    Járművek az Unióban

    ·gépjármű átvitele ideiglenes vagy állandó jelleggel másik tagállamba

    ·vezetői engedély megszerzése és megújítása

    ·kötelező gépjármű-biztosítás kötése

    ·gépjármű vásárlása és értékesítése másik tagállamban

    ·gépjármű bérlése

    ·egy ország közlekedési szabályai és járművezetőkre vonatkozó előírásai

    Tartózkodás másik tagállamban

    ·átköltözés ideiglenes vagy állandó jelleggel másik tagállamba

    ·részvétel a helyhatósági választásokon és az európai parlamenti választásokon

    ·a tartózkodási kártyára vonatkozó követelmények az uniós polgárok és családtagjaik számára, beleértve a nem uniós polgár családtagokat is

    Tanulmányok és szakmai gyakorlat másik tagállamban

    ·iskolai tanulmányok másik tagállamban

    ·egyetemi tanulmányok másik tagállamban

    ·önkéntes munka másik tagállamban

    ·szakmai gyakorlat másik tagállamban

    ·kutatás végzése másik tagállamban oktatási program keretében

    Egészségügyi ellátások

    ·orvosi ellátás igénybevétele másik tagállamban

    ·vényköteles gyógyszerek vásárlása a rendelvény kiadásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban, online vagy személyesen

    Határokon átnyúló családi jogok és kötelezettségek, családokra vonatkozó szabályok

    · születés, kiskorú gyermekek felügyelete, szülői felelősség, a határon átnyúló családi helyzetben lévő gyermekekkel kapcsolatos tartási kötelezettségek

    ·vegyes állampolgárságú párkapcsolatok (házasság, különválás, házasság felbontása, házassági vagyonjogi kérdések, élettársak jogai)

    ·örökléssel kapcsolatos jogok másik tagállamban

    Fogyasztók határokon átnyúló helyzetekben

    ·áruk és szolgáltatások (köztük pénzügyi szolgáltatások) vásárlása más tagállamból, online vagy személyesen

    ·bankszámla másik tagállamban

    ·kapcsolódás a közszolgáltatásokhoz, például a gáz-, a villamos, a víz-, a távközlési és az internethálózathoz

    ·fizetési műveletek, beleértve az átutalásokat, valamint a határokon átnyúló fizetési műveletek késedelme

    ·az áruk és szolgáltatások vásárlásával kapcsolatos fogyasztói jogok és vásárlói garancia

    A vállalkozások számára releváns információterületek:

    Terület

    A JOGOKRA, KÖTELEZETTSÉGEKRE ÉS SZABÁLYOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

    Vállalkozás indítása, működtetése és megszüntetése

    ·cégnyilvántartásba vétel (nyilvántartásba vételi eljárások és jogi formák üzleti tevékenység végzéséhez)

    ·szellemi tulajdonjogok (szabadalmi kérelem; védjegy, rajz vagy formaterv lajstromozása; többszörözési engedély megszerzése)

    ·a kereskedelmi gyakorlatok tisztességessége és átláthatósága, beleértve az áruk és szolgáltatások értékesítésével kapcsolatos fogyasztói jogokat és vásárlói garanciát

    ·online fizetési szolgáltatások határokon átnyúló fizetések számára online értékesített áruk és szolgáltatások esetén

    ·a szerződési jogból eredő jogok és kötelezettségek, ideértve a késedelmi kamatokat is

    ·fizetésképtelenségi eljárás és a vállalkozás felszámolása

    ·hitelbiztosítás

    ·vállalatok egyesülése, vállalat értékesítése

    Alkalmazottak

    ·foglalkoztatási feltételek (beleértve a munkaidőt, a fizetett szabadságot, a szabadnap-jogosultságokat, a túlórával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, az egészségügyi vizsgálatokat, a szerződések megszüntetését, az elbocsátást és a létszámcsökkentést)

    ·társadalombiztosítási jogok és kötelezettségek az Unióban (munkáltatóként való regisztráció, a munkavállalók bejelentése, a munkavállaló munkaszerződésének megszűnéséről való értesítés, társadalombiztosítási járulékok fizetése, a nyugdíjakhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek)

    ·munkavállalók más tagállamokban való foglalkoztatása (a munkavállalók kiküldetése, a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályok, a munkavállalók tartózkodási követelményei)

    ·egyenlő bánásmód (a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés elleni szabályok, a férfiak és nők egyenlő díjazása, a határozott idejű/állandó munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalók egyenlő díjazása)

    ·a személyzet érdekképviseletére vonatkozó szabályok

    Adózás

    ·héa: a héával kapcsolatos általános szabályokra, a héakulcsokra és a héamentességekre, a héanyilvántartásba vételre és a héabefizetésre, valamint a héavisszatérítésre vonatkozó információk

    ·jövedéki adó: az általános szabályokra, az adókulcsokra és a mentességekre vonatkozó információk

    ·egyéb adók: befizetés, adókulcsok

    Termékek

    ·a CE-jelölés megszerzése

    · az alkalmazandó szabványok és műszaki előírások azonosítása, a termékek tanúsíttatása

    ·az uniós előírások hatálya alá nem tartozó termékek kölcsönös elismerése

    ·a veszélyes vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására vonatkozó követelmények

    ·távértékesítés/üzlethelyiségen kívüli értékesítés: az ügyfeleknek előre adandó tájékoztatás, a szerződés írásban történő megerősítése, a szerződéstől való elállás, az áru kiszállítása, egyéb konkrét kötelezettségek

    ·hibás termék: fogyasztói jogok és vásárlói garancia, értékesítés utáni felelősség, a károsult fél jogorvoslati lehetőségei

    ·tanúsítás, címkézés (EMAS, energiacímkézés, környezettudatos tervezés, uniós ökocímke)

    ·újrahasznosítás és hulladékgazdálkodás

    Szolgáltatások

    ·az üzleti tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyek beszerzése

    ·hatóságok értesítése határokon átnyúló tevékenységek végzéséről

    ·szakmai képesítések elismerése

    Vállalkozásfinanszírozás

    ·uniós szintű finanszírozáshoz jutás, beleértve az uniós finanszírozási programokat és a vállalkozási támogatásokat

    ·nemzeti szintű finanszírozáshoz jutás

    ·vállalkozók számára indított kezdeményezések (új vállalkozók számára szervezett csereprogramok, mentori programok stb.)

    Közbeszerzés

    ·nyilvános közbeszerzési eljáráson való részvétel: szabályok és eljárások

    ·nyilvános ajánlati felhívás alapján ajánlat online benyújtása

    ·közbeszerzési eljárással kapcsolatos szabálytalanságok jelentése

    Munkahelyi egészségvédelem és biztonság

    ·a különböző típusú tevékenységekre vonatkozó egészségügyi és biztonsági előírások, beleértve a kockázatmegelőzést, a tájékoztatást és a képzést

    II. MELLÉKLET
    Az 5. cikk (2) bekezdésben említett eljárások

    Életesemények

    Eljárások

    Várt eredmény

    Születés

    Születési anyakönyvi kivonat igénylése

    Születési anyakönyvi kivonat

    Tanulmányok

    Tanulmányi ösztöndíj igénylése állami intézménytől

    Határozat az ösztöndíjkérelemről

    Munka

    Társadalombiztosítási ellátásra való bejelentkezés

    Kézhezvétel visszaigazolása

    Képesítés elismerésének kérelmezése

    Határozat az elismerés iránti kérelemről

    Költözés

    Lakcímváltozás bejelentése

    Az új cím bejegyzésének megerősítése

    Személyazonosító igazolvány vagy útlevél igénylése / megújítása

    Személyazonosító igazolvány vagy útlevél kiállítása vagy megújítása

    Gépjármű nyilvántartásba vétele

    Forgalmi engedély

    Nyugdíjba vonulás

    Nyugdíj és előnyugdíj igénylése állami vagy félig állami nyugdíjrendszerektől

    Határozat a nyugdíj-, illetve előnyugdíj-igénylésről

    Vállalkozásindítás

    Üzleti tevékenység általános bejegyzése, kivéve az EUMSZ 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságok alapítására vonatkozó eljárásokat

    A vállalkozás működésének megkezdéséhez szükséges valamennyi lépés teljesítésének igazolása

    Munkáltató (természetes személy) állami vagy félig állami nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való regisztrációja

    Társadalombiztosítási nyilvántartási szám

    Munkavállaló állami vagy félig állami nyugdíj- és biztosítási rendszereknél való bejelentése

    Társadalombiztosítási nyilvántartási szám

    Üzleti tevékenység végzése

    A társadalombiztosítási rendszerek értesítése a munkavállalóval kötött szerződés megszűnéséről

    Az értesítés kézhezvételének igazolása

    A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetése

    A munkavállalók társadalombiztosítási járulékainak befizetéséről szóló elismervény vagy más igazolás

    III. MELLÉKLET
    A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett segítségnyújtási és problémamegoldó szolgáltatások jegyzéke

    (1)Egyablakos ügyintézési pontok

    (2)Termékinformációs kapcsolattartó pontok

    (3)Építésitermék-információs kapcsolattartó pontok

    (4)Szakmai képesítésekkel foglalkozó nemzeti segítségnyújtó központok

    (5)Egészségügyi kapcsolattartó pontok

    (6)EURES

    (7)Online vitarendezés

    Top