This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0207
Proposal for a DIRECTIVE OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Council Directives 78/660/EEC and 83/349/EEC as regards disclosure of non-financial and diversity information by certain large companies and groups
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról
/* COM/2013/0207 final - 2013/0110 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról /* COM/2013/0207 final - 2013/0110 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A számviteli irányelvek[1] (a továbbiakban: irányelvek) az
éves és a konszolidált éves pénzügyi beszámolók és jelentések elkészítésével
foglalkoznak. Konkrétan a negyedik irányelv 46. cikke
(1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy adott esetben és a
vállalat fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges
mértékben az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a nem pénzügyi információkat,
beleértve a környezetvédelem és a foglalkoztatás kérdéseire vonatkozó
információkat is. A negyedik irányelv 46a. cikke ezenkívül a
tőzsdén jegyzett vállalatok által készítendő vállalatirányítási nyilatkozat
tartalmára vonatkozó szabályokat tartalmaz. A Bizottság az egységes piaci
intézkedéscsomagban[2]
elismerte, majd a „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó
megújult uniós stratégia (2011–2014)” című közleményben[3] megismételte, hogy valamennyi
ágazatban van lehetőség a társadalmi szempontokkal és a környezetvédelemmel
kapcsolatban a vállalatok által szolgáltatott információk átláthatóságának
javítására az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. A javaslat a
megújult stratégia egyik meghatározó jelentőségű kötelezettségvállalásának tesz
eleget. A közlemény meghatározása szerint a vállalati
társadalmi felelősségvállalás nem más, mint „a vállalkozásoknak a társadalomra
gyakorolt hatásuk iránti felelőssége”. A közlemény szerint a vállalati
társadalmi felelősségvállalás fejlődését maguknak a vállalatoknak kell
irányítaniuk, és a vállalatoknak ki kell alakítaniuk a társadalmi és környezeti
kérdések üzleti tevékenységükbe és stratégiájukba való beépítését szolgáló
folyamatot. A nem pénzügyi jellegű átláthatóság tehát kulcsfontosságú eleme a
vállalati társadalmi felelősségvállalásnak. A magasabb fokú átláthatóság segíthet a
vállalatoknak abban, hogy jobban kezeljék a nem pénzügyi kockázatokat és
lehetőségeket, ezáltal is javítva a nem pénzügyi teljesítményüket. A nem
pénzügyi információkat ugyanakkor a civil társadalmi szervezetek és a helyi
közösségek is fel tudják használni a vállalat tevékenységével összefüggő
hatások és kockázatok felmérése céljából. Ezen információk egyúttal lehetővé
teszik a befektetők számára, hogy jobban számításba tudják venni a
fenntarthatóság és a hosszú távú eredményesség szempontjait. A konzultációk ugyanakkor rávilágítottak arra,
hogy az Európai Unió nagyvállalatai csak korlátozott számban tesznek közzé
rendszeresen nem pénzügyi információkat, és a közzétett információk minősége
igencsak változatos, ami a befektetők és az érdekelt felek számára bonyolulttá
teszi a vállalatok helyzetének és teljesítményének megértését és
összehasonlítását. A javaslat ezért bizonyos nagyvállalatok
számára előírja a releváns nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos
információk közzétételét, biztosítva ezáltal az egyenlő versenyfeltételeket az
Unió egészében. A javaslat ugyanakkor egy rugalmas és nem egy
gyökeres változtatást igénylő megközelítést követ. A vállalatok a meglévő
nemzeti vagy nemzetközi beszámolási kereteket is alkalmazhatják, és továbbra is
lesz mozgásterük az általuk követett gyakorlat tartalmának meghatározása terén,
illetve rugalmas keretek között választhatják meg az információközlés hasznos
és releváns módjait. Amennyiben a vállalatok úgy vélik, hogy egyes
szakpolitikai területek rájuk nem vonatkoznak, lehetőségük lesz arra, hogy
álláspontjukat megindokolják, és nem kell minden áron kidolgozniuk valamilyen
politikát az adott területre vonatkozóan. Az Európai Parlament „Vállalati társadalmi
felelősségvállalás: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti
magatartás, valamint fenntartható fejlődés”[4],
valamint „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: a társadalmi érdekek
előmozdítása és a fenntartható és inkluzív fellendüléshez vezető út”[5] című állásfoglalásaiban elismerte,
hogy szükség van az átláthatóság növelésére ezen a téren, és felkérte a
Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot erre vonatkozóan. A fentiek alapján a javaslat a következő
célokat követi: 1) Meghatározott vállalatok átláthatóságának
növelése és az aktuálisan közzétett nem pénzügyi információk relevanciájának,
konzisztenciájának és összehasonlíthatóságának fokozása a létező követelmények
szigorítása és pontosítása révén. 2) A sokszínűség fokozása a vállalatok
igazgatótanácsaiban az átláthatóság növelése révén a vállalati menedzsment
hatékony felügyeletének és a vállalat stabil irányításának előmozdítása
érdekében. 3) A vállalat elszámoltathatóságának és
teljesítményének, valamint az egységes piac hatékonyságának fokozása. A nem pénzügyi információk közzétételének a
számviteli irányelvekben alkalmazott jelenlegi megközelítése nem volt
kellőképpen hatékony. A megkérdezett érdekelt felek többsége úgy vélte, hogy a
számviteli irányelvekben meghatározott kötelezettség nem egyértelmű és sérti a
jogbiztonság elvét. Egyértelműbb követelményekre és a vállalat
hosszú távú sikere szempontjából lényeges aktuális kérdésekre történő
fokozottabb összpontosításra van tehát szükség. A tagállamok egy része olyan
nemzeti szabályozást dolgozott ki, amely túlmutat a számviteli irányelvek
előírásain. A nemzeti előírások azonban jelentős eltéréseket mutatnak, és ez is
csak fokozza a jogbizonytalanságot, amellyel a belső piacon tevékenykedő
vállalatok és befektetők szembesülnek. Néhány tagállam a „számolj be vagy indokolj”
modelleket részesítette előnyben, amelyekben a vállalatok választhatnak a
beszámoló elkészítése vagy a beszámolókészítés mellőzése indokainak bemutatása
között. Más tagállamok egyértelmű, adott esetben meglehetősen korlátozó jogi
kötelezettségeket vezetnek be. Néhány tagállam a nagyvállalatokra összpontosít,
míg mások kizárólag bizonyos tőzsdén jegyzett vállalatokra vagy állami
tulajdonú vállalatokra koncentrálnak. Néhány tagállam nemzetközi
iránymutatásokra (jóllehet gyakran különbözőekre) hivatkozik, míg más
tagállamok saját nemzeti jelentéstételi iránymutatásokat dolgoznak ki. Az
eltérő megközelítések a jogi keretek európai unióbeli széttöredezettségét
eredményezték. A javaslattal a Bizottság ezért kíván egyenlő
versenyfeltételeket teremteni, korlátozni a több tagállamban tevékenykedő
vállalkozások költségeit, továbbá könnyebb és szélesebb körű hozzáférést
biztosítani a befektetők részére a kulcsfontosságú, hasznos információkhoz. Ezenfelül az igazgatótanácsok nem kellő
mértékű sokszínűsége az igazgatótanács tagjai által képviselt álláspontok
hasonlóságát (az úgynevezett „csoportgondolkodás” jelensége) és az innovatív
ötletekkel szembeni ellenállás növekedését eredményezheti. Ez negatív hatást
gyakorolhat a vállalatirányítás igazgatótanács általi kritizálására és
felügyeletére és ezért a vállalatok teljesítményére. A sokszínűségre vonatkozó
politikák fokozott átláthatósága jelentős mértékben hozzájárulhat az egyenlő
bánásmód ösztönzéséhez és az érintett vállalatok döntéshozó testületeiben
előforduló megkülönböztetés bármely fajtája elleni küzdelemhez. A
foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott, valláson vagy meggyőződésen,
fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló
megkülönböztetést tiltja a 2000/78/EK irányelv. A foglalkoztatás és munkavégzés
területén alkalmazott, nemi alapon történő megkülönböztetés tiltott a
2006/54/EK irányelv értelmében. A foglalkoztatás során alkalmazott, faji vagy
etnikai származáson alapuló megkülönböztetést tiltja a 2000/43/EK irányelv. Az azonosított problémák befolyásolhatják a
vállalatok általános teljesítményét, elszámoltathatóságát, a befektetők arra
vonatkozó lehetőségét, hogy megfelelően és időben értékeljenek és elemezzenek
minden releváns információt, valamint az Európai Unió pénzügyi piacainak
hatékonyságát. Az egységes piacban a fenntartható növekedés és foglalkoztatás
tekintetében rejlő előnyök ennek következtében nem minden esetben aknázhatók ki
teljes mértékben. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI Az érdekelt felekkel és érintettekkel
folytatott konzultáció A bizottsági szolgálatok rendszeresen és
széles körben konzultáltak az érdekelt felekkel az e módosító javaslat
megalkotásához vezető eljárás során. A cél az összes érdekelt fél
álláspontjának megismerése volt, ideértve a készítőket, a felhasználókat, a nem
kormányzati szervezeteket stb. A párbeszéd az alábbi formában zajlott: –
Két nyilvános konzultáció „A vállalatok nem
pénzügyi információnak közzétételéről”, illetve „A felelős vállalatirányítás
uniós kereteiről”. A nem pénzügyi információk tekintetében az érdekelt felek
többsége egyetértett a jelenlegi jogi keret fejlesztésének szükségességével,
mivel az mind a beszámolókészítők, mind az információt felhasználók
szempontjából előnyökkel járhat. A sokszínűség tekintetében „A felelős
vállalatirányítás uniós kereteiről” folytatott konzultáció keretében választ
adók többsége egyértelműen támogatta a vállalatok sokszínűségre vonatkozó
politikáinak közzétételét. Úgy vélték, hogy a fokozott átláthatóság
megalapozottabb döntéshozatalt tenne lehetővé a befektetők számára, és segítene
mérsékelni a „csoportgondolkodás” jelenségét. –
Különböző tapasztalatokkal és háttérrel rendelkező
tagból álló 16 fős ad hoc szakértői csoport, valamint –
az érdekelt felek és a tagállamok képviselőinek
részvételével tartott számos megbeszélés. A hatásvizsgálat A bizottsági szolgálatok által elvégzett
hatásvizsgálat egyrészt a nem pénzügyi információk nem megfelelő mértékű
átláthatóságával, másrészt az igazgatótanácsok sokszínűségének hiányával
kapcsolatos két fő problémát azonosította. A nem pénzügyi információk nem megfelelő
mértékű átláthatósága Bizonyos vállalatok nem megfelelő mértékben
elégítették ki az érdekelt felek (ideértve a befektetőket, a részvényeseket, a
munkavállalókat és a civil társadalmi szervezeteket) nem pénzügyi jellegű
átláthatóság iránti igényét. A hatásvizsgálat az információk mennyiségével és
minőségével kapcsolatos különleges problémákat emelt ki. –
Az információk mennyisége: becslés szerint az összesen körülbelül 42 000 uniós nagyvállalat
közül csak körülbelül 2 500 tesz közzé formálisan évente nem pénzügyi
információkat. –
Az információk minősége: a vállalatok által közzétett információk általánosságban nem elégítik
ki megfelelő mértékben a felhasználók szükségleteit. A bizottsági szolgálatok által elvégzett
elemzés piaci és szabályozási hiányosságot tárt fel a probléma okaként.
Egyrészt a piaci ösztönzők nem tűnnek eléggé hatékonynak, illetve
kiegyenlítettnek. A nem pénzügyi információk iránti növekvő igény ellenére, a
nem pénzügyi információk közzétételével kapcsolatos előnyök az érdekelt felek
némelyike szerint csak hosszú távon jelentkeznek és pontosan nem is
számszerűsíthetők, miközben a rövid távon jelentkező költségek sokkal
nyilvánvalóbbak és könnyen mérhetők. A vállalatok egy része – jóllehet
koncepcionális szinten elismeri a nem pénzügyi beszámolás előnyeit – vélhetően
emiatt a benyomás miatt nem lesz kellőképpen ösztönözve arra, hogy érdemi
erőfeszítéseket tegyen ezen a téren. Másrészt az uniós és tagállami szabályozási
intézkedések nem voltak kellőképpen hatékonyak e probléma kezelésében. Számos lehetőséget vizsgáltunk a jelenlegi
helyzet javítása érdekében, ideértve a fennálló követelmény szigorítását, a
részletes jelentéstétellel kapcsolatos új követelmények bevezetését vagy egy
uniós standard létrehozását. E szakpolitikai lehetőségek értékelésének fényében
úgy tűnt, hogy a fennálló kötelezettség szigorításának lehetősége részesítendő
előnyben az üzleti jelentés részét képező nem pénzügyi beszámoló
megkövetelésével. Az igazgatótanácsok nem kellő mértékű
sokszínűsége A hasonló tanulmányi és szakmai hátterű,
földrajzi származású, életkorú vagy nemű tagokból álló igazgatótanácsokat szűk
látókörű „csoportgondolkodás” jellemezheti. Ez a vállalatirányítási döntések
hatékony vitatásának hiányát idézheti elő, mivel az eltérő nézetek, értékek és
szaktudások hiánya az ülésteremben kevesebb vitával, ötlettel és kritikával
jár. A „csoportgondolkodás” a vállalatirányítás által felvetett innovatív
ötletek nehezebb elfogadását is eredményezheti. Az igazgatótanács nem kellő
mértékű sokszínűsége mindenekelőtt a vállalatokat a helyzet megváltoztatására
késztető elégtelen piaci ösztönzőkkel függ össze. E tekintetben az
igazgatótanácsi tagok kiválasztásának a személyek gyakran túl szűk csoportjából
merítő nem megfelelő gyakorlata hozzájárul a hasonló profilú tagok
kiválasztásának fenntartásához. A problémát állandósító másik elem az
igazgatótanács sokszínűségének nem megfelelő mértékű átláthatósága, mivel ezen
információ mennyisége és nyilvánosságának mértéke gyakran elégtelen. Az igazgatótanácsok nem kellő mértékű
sokszínűsége és az átláthatóság hiánya ezért azzal jár, hogy a vállalatokat
kevésbé jól irányítják, azok kevésbé befogadóak és kevésbé innovatívak, és így
kevésbé járulnak hozzá a növekedéshez. Az EU 2020 inkluzív és egyúttal fenntartható
növekedéssel összefüggő céljaira tekintettel ezért a Bizottság számos
lehetőséget mérlegelt e probléma kezelése céljából. E szakpolitikai lehetőségek
értékelése fényében úgy tűnt, hogy a legmegfelelőbb lépés a jelen helyzetben a
sokszínűséggel kapcsolatos politika közzététele. Ez az a lépés, amelyet az
érdekelt felek többsége is támogat a többi lehetőséggel, úgymint a
sokszínűséggel kapcsolatos kötelező politikával vagy a kizárólag a toborzási
politikára összpontosító intézkedéssel szemben. Az említett rendelkezések mellett a Bizottság
már 2012. november 14-én jogalkotási javaslatot terjesztett elő arra
irányulóan, hogy az alulreprezentált nem képviselőinek aránya elérje a 40%-ot a
tőzsdén jegyzett vállalatok nem ügyvezetői beosztású igazgatótanácsi tagjai
között, a kis- és középvállalkozások kivételével[6]. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI Az irányelvek javasolt módosítása A javaslat a negyedik irányelv 46. cikke
és a hetedik irányelv 36. cikke módosításának formájában készült, a nem
pénzügyi információk közzétételével foglalkozva. Az igazgatótanácsok
sokszínűségének új követelményével összefüggésben a Bizottság a negyedik
irányelv 46a. cikkének módosítására tesz javaslatot. A számviteli szabályokról szóló irányelvek a
valamely tagállam vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) joga szerint alapított
korlátolt felelősségű társaságok pénzügyi kimutatásaiban foglalt információkra
vonatkozó szabályokat tartalmaznak. Mivel az átláthatósági irányelv
4. cikkének (5) bekezdése hivatkozik a negyedik irányelv 46. cikkére
és a hetedik irányelv 36. cikkére, e rendelkezések javasolt módosításainak
hatálya akkor is ki fog terjedni az Európai Unió szabályozott piacain jegyzett
vállalatokra, ha azok valamely harmadik országban vannak bejegyezve. Jogalap, szubszidiaritás és arányosság A javaslat a Szerződés 50. cikkének (1)
bekezdésén alapul, amely a társasági jogi belső piac létrehozását célzó uniós
intézkedések elfogadásának jogalapját képezi. A javaslat szerint a
nagyvállalatoknak közzé kell tenniük a nem pénzügyi információkat az
átláthatóság növelését szolgáló követelményeknek megfelelően a vállalat
átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása céljából, elkerülve
ugyanakkor az adminisztratív terhek indokolatlan növekedését. A szubszidiaritás elvének megfelelően az
Európai Unió csak akkor járhat el, ha ez a tagállami szintű beavatkozásnál jobb
eredményekre vezet, és az intézkedéseknek a megvalósítani kívánt politika
céljainak eléréséhez szükséges és a célok elérése szempontjából arányos
mértékre kell korlátozódniuk. A közelmúltban több tagállam is hozott olyan
rendelkezéseket, amelyek további információk közzétételét írják elő ezen a
területen. A nemzeti rendelkezések ugyanakkor számottevő eltéréseket mutatnak,
ami nehézségeket okoz a belső piacon működő vállalatok összehasonlítása
szempontjából. E módosítás céljai nem valósíthatók meg a tagállamok egyoldalú
intézkedései révén. A nagyobb fokú átláthatóság nem eredményezheti
az adminisztratív terhek indokolatlan növekedését. A kisebb vállalatok számára
nagyobb nehézséget jelent az információk összegyűjtése és elemzése. A
„gondolkozz először kicsiben” elvnek megfelelően az irányelv szerinti
közzétételi követelmények nem vonatkoznának egy meghatározott méret alatti
vállalatokra. A nagyvállalatokat illetően a közzétett nem
pénzügyi információknak hozzáférhetőbbeknek, hasznosabbaknak és
következetesebbeknek kell lenniük az Európai Unió szintjén, mivel e vállalatok
gyakran az Európai Unió egészében tevékenykednek, és tevékenységeik relevánsak
a belső piaci befektetők és egyéb érdekelt felek szempontjából. Az egységes
piacon belüli következetes információk harmonizált követelményén túl
mindazonáltal a tagállamoknak bizonyos fokú rugalmassággal kell rendelkezniük a
további jelentéstételi kötelezettségek tekintetében. E célból a számviteli
szabályokról szóló irányelvek módosítása a legmegfelelőbb jogi eszköz, mivel az
bizonyos fokú rugalmasságot biztosít a tagállamok számára. Az irányelvek
módosítása azt is biztosítja, hogy a javasolt uniós intézkedés tartalma és
formája ne lépje túl a szabályozási cél eléréséhez szükséges és a cél elérése
szempontjából arányos mértéket. A javaslat részletes magyarázata A nem pénzügyi információk A 46. cikk (1) bekezdésének b) pontja
szerinti jelenlegi kötelezettség értelmében a nagyvállalatok nem pénzügyi
információkat tesznek közzé, beleértve a környezetvédelem és a foglalkoztatás
kérdéseire vonatkozó információt is. Ezen intézkedés jelentős előnyöket
biztosít az egységes piacon működő vállalatoknak, befektetőknek és egyéb
érdekelt feleknek, és ezért inkluzív, fenntartható és hosszú távú növekedést és
foglalkoztatást eredményez. A javaslat 1. cikkének a) pontja bizonyos
nagyvállalatokat az üzleti jelentésükben foglalt nyilatkozat közzétételére
kötelezi, beleértve legalább a környezetvédelmi, a társadalmi és a
foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció
elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó lényeges információt
is. E területeken belül a vállalatnak a következő információkat kell közölnie:
i. politikáinak leírását, ii. eredményeit és iii. a kockázattal kapcsolatos
szempontokat. Ezen információk szolgáltatása során – a
tagállami szinten hozott esetleges szigorúbb szabályok sérelme nélkül – a
vállalat a nemzeti, uniós vagy nemzetközi keretekre, például az ENSZ Globális
Megállapodásra, a „Védelem, tisztelet, jogorvoslat” elnevezésű ENSZ-keretet
végrehajtó, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére irányadó ENSZ-elvekre,
az OECD által a multinacionális vállalatok részére kiadott irányelvekre, az ISO
26000-re, az ILO által kiadott, a multinacionális vállalatokra és a szociális
politikára vonatkozó elvekről szóló kiadott háromoldalú nyilatkozatra és a
Globális Jelentéstételi Kezdeményezésre (GRI) támaszkodhat, és nyilvánosságra
hozhatja, hogy mely keretre támaszkodott. A különleges politikát e területek
közül egy vagy több területen nem alkalmazó vállalatnak ezt meg kell
indokolnia. Az intézkedés a vállalaton belüli és a
befektetők és egyéb érdekelt felek általi döntéshozatal szempontjából hasznos
üzleti információkra összpontosít. Az intézkedés nagy fokú rugalmasságot enged
meg és elkerüli a vállalatokat – különösen az új közzétételi kötelezettségek
által nem érintett legkisebb vállalatokat – sújtó szükségtelen adminisztratív
terheket. Az előírt közzététellel kapcsolatos költségek a nagyvállalatok
tekintetében arányban állnak az információk értékével és hasznosságával,
valamint a vállalkozások méretével, befolyásával és összetettségével. Konkrétan az 1. cikk a) pontjában
foglaltaknak megfelelően a kötelezettség csak azokat a vállalatokat terheli,
amelyek munkavállalóinak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt, és
amelyek 20 millió EUR-t meghaladó mérlegfőösszeggel vagy
40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkeznek. Ez a
küszöbérték, amely magasabb a számviteli irányelvekben jelenleg alkalmazottnál
(250 munkavállaló) kiegyensúlyozottnak tekinthető, mivel kizárja az
adminisztratív terhek esetleges indokolatlan növekedését, és biztosítja a nem
pénzügyi beszámolási kötelezettségek megfelelő hatályát. Ez erre alapozott
becslés szerint az új előírás mintegy 18 000 vállalatot érintene az
EU-ban. Ezenfelül az 1. cikk b) pontjában foglaltaknak
megfelelően azok a vállalatok, amelyek jelentést készítenek ugyanazon pénzügyi
év vonatkozásában, mentesülnek a nem pénzügyi beszámoló elkészítésének
kötelezettsége alól, feltéve hogy a jelentés: i. magában foglalja az 1. cikk a)
pontja által előírt témákat és tartalmat, ii. nemzeti, uniós vagy nemzetközi
kereteken alapul, és iii. azt az üzleti jelentéshez csatolják. Az 1. cikk c) pontja végezetül mentesíti a
leányvállalatokat az 1. cikk a) pontjában rögzített kötelezettség alól, feltéve
hogy a mentesített vállalat és leányvállalatai valamely másik vállalat üzleti
jelentésében össze vannak vonva, és a konszolidált éves üzleti jelentés
megfelel az 1. cikk a) pontja szerinti követelményeknek. A sokszínűség Az (1) bekezdés új g) pontja a tőzsdén
jegyzett nagyvállalatokat a sokszínűséggel kapcsolatos politikájukra vonatkozó
információk közlésére kötelezi, beleértve az életkori, nemi, földrajzi
származási, valamint a tanulmányi és szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokat
is. Az információt a vállalatirányítási nyilatkozat tartalmazza majd, és annak
ki kell terjednie az említett politika céljaira, annak végrehajtására és az
elért eredményekre is. A sokszínűséggel kapcsolatos politikával nem rendelkező
vállalatoknak csak indokolniuk kell ennek hiányát. 4. KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK A javaslatnak nincsenek a Közösség
költségvetését érintő vonzatai. 2013/0110 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
IRÁNYELVE a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi
irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak
bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében
történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló
szerződésre és különösen annak 50. cikke (1) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti
parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[7],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[8], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) Az „Egységes piaci
intézkedéscsomag Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom
növeléséhez »Együtt egy újfajta növekedésért«” című, az Európai Parlamentnek, a
Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának
címzett, 2011. április 13-án elfogadott közleményében[9] a Bizottság rámutatott arra,
hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében szükség van a
társadalmi szempontokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatban a vállalatok
által szolgáltatott információk átláthatóságának javítására. (2) A szociális és környezetvédelmi
információk vállalatok általi közzétételének az e területre vonatkozó
jogalkotási javaslat előterjesztése révén történő fejlesztésének szükségességét
megerősítette „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult
stratégia (2011–2014)” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági
és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett,
2011. október 25-én elfogadott bizottsági közlemény[10]. (3) Az Európai Parlament a
2013. február 6-i „Vállalati társadalmi felelősségvállalás:
elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint
fenntartható növekedés”[11],
illetve „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: a társadalmi érdekek
előmozdítása és a fenntartható és inkluzív fellendüléshez vezető út”[12] című állásfoglalásaiban
elismerte a fenntarthatóságra, például a társadalmi és környezeti tényezőkre
vonatkozó információk vállalkozások általi közzétételének fontosságát a
fenntarthatósági kockázatok beazonosítása, továbbá a befektetői és fogyasztói
bizalom növelése szempontjából, és felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő
javaslatot a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozóan. (4) A vállalatok, részvényesek és
egyéb érdekelt felek érdekében egyformán jelentőséggel bír a korlátolt
felelősségű nagyvállalkozásokra vonatkozó nem pénzügyi információk
közzétételével kapcsolatos nemzeti rendelkezések összehangolása. Az
összehangolásra azért van szükség e területeken, mert az említett vállalkozások
többsége több tagállamban működik. (5) Szintén szükség van bizonyos
jogszabályi minimumkövetelmények felállítására az uniós vállalkozások által
nyilvánosságra hozandó információk köre tekintetében. Az üzleti jelentéseknek
valós és átfogó képet kell adniuk a vállalkozás politikáiról, eredményeiről és
kockázatairól. (6) Az Unióban közzétett nem
pénzügyi információk következetességének és összehasonlíthatóságának javítása
érdekében a vállalatokat arra kell kötelezni, hogy üzleti jelentésükbe legalább
a környezetvédelmi, a szociális és a foglalkoztatási kérdésekre, az emberi
jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés
kérdéseire vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi beszámolót
foglaljanak. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell a politikák leírását, az
eredményeket és az ezekkel kapcsolatos kockázatokat. (7) Ezen információk
szolgáltatása során a vállalatok a nemzeti keretekre, az uniós keretekre,
például a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), és a
nemzetközi keretekre, például az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Globális
Megállapodásra, a „Védelem, tisztelet, jogorvoslat” elnevezésű ENSZ-keretet
végrehajtó, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére irányadó
ENSZ-elvekre, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által
a multinacionális vállalatok részére kiadott iránymutatásokra, a Nemzetközi
Szabványügyi Szervezet (ISO) 26000 szabványára, a Nemzetközi Munkaügyi
Szervezet (ILO) által kiadott, a multinacionális vállalatokra és a szociális
politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatra és a Globális
Jelentéstételi Kezdeményezésre (GRI) támaszkodhatnak. (8) Az ENSZ Rio +20 konferenciája
„A jövő, amit akarunk” című zárónyilatkozatának[13] 47. cikke elismeri a
vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstétel fontosságát, és az
érintett vállalatokat a fenntarthatósággal kapcsolatos információk
jelentéstételi ciklusaikba történő integrálásának megfontolására ösztönzi. A
47. cikk arra is ösztönzi a vállalatokat, az érdekelt kormányokat és az
érdekelt feleket, hogy az ENSZ rendszerének támogatásával szükség szerint
fejlesszenek ki a legjobb gyakorlattal kapcsolatos modelleket, és mozdítsák elő
a pénzügyi és nem pénzügyi információk integrálását szolgáló intézkedéseket,
figyelembe véve a már létező keretekből származó tapasztalatokat. (9) A befektetők nem pénzügyi
információkhoz való hozzáférése egy lépés azon célkitűzés felé az
erőforrás-hatékony Európa megvalósítása ütemtervének keretében, amely arra
irányul, hogy 2020-ra működjenek azok a piaci és szakpolitikai ösztönzők,
amelyek díjazzák a hatékonyságot növelő befektetéseket[14]. (10) A 2011. március 24-i és 25-i
Európai Tanács a szabályozási terheknek különösen a kis- és középvállalkozások
(kkv-k) tekintetében történő csökkentésére szólított fel mind uniós, mind
nemzeti szinten, és intézkedéseket javasolt a termelékenység növelésére, míg az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia a
kkv-k üzleti környezetének javítását és a kkv-k nemzetközivé válásának
elősegítését célozza. Így a „gondolkozz először kicsiben” elvével összhangban a
78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelv szerinti közzétételi kötelezettségek csak
bizonyos nagyvállalkozásokra és vállalatcsoportokra vonatkoznak. (11) Ezeknek a nem pénzügyi
információk közzétételére vonatkozó kötelezettségeknek a hatályát a
munkavállalók átlagos létszámára, az eszközök összértékére és az árbevételre
tekintettel kell meghatározni. A kkv-kat mentesíteni kell a kiegészítő jellegű
kötelezettségek alól, és a nem pénzügyi beszámolónak az üzleti jelentésben
történő közzétételére vonatkozó kötelezettséget csak azon vállalkozásokra kell
alkalmazni, amelyek munkavállalóinak átlagos létszáma meghaladja az
500 főt, és amelyek 20 millió EUR-t meghaladó mérlegfőösszeggel
vagy 40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkeznek. (12) A 78/660/EGK irányelv és a
83/349/EGK irányelv hatálya alá tartozó vállalatok és vállalatcsoportok
némelyike önkéntes alapon már készít nem pénzügyi jelentéseket. E
vállalkozásokat nem terheli a nem pénzügyi beszámoló üzleti jelentésbe
foglalására vonatkozó kötelezettség, feltéve hogy a jelentés ugyanarra a
pénzügyi évre vonatkozik, legalább a jelen irányelv által megkövetelt
tartalommal bír, és azt az üzleti jelentéshez csatolták. (13) A 78/660/EGK irányelv hatálya
alá tartozó számos vállalkozás valamely vállalatcsoport tagja. A konszolidált
éves üzleti jelentéseket úgy kell elkészíteni, hogy az ilyen
vállalatcsoportokra vonatkozó információk átadhatók legyenek a tagoknak és
harmadik személyeknek. A konszolidált éves üzleti jelentéseket szabályozó
nemzeti jogot ezért össze kell hangolni a vállalkozások által az Unióban
közzéteendő információk összehasonlíthatóságával és következetességével
kapcsolatos célok elérése érdekében. (14) A 78/660/EGK irányelv 51a.
cikkének e) pontja értelmében a könyvvizsgálók jelentése tartalmazza az arra
vonatkozó véleményt is, hogy az üzleti jelentés, beleértve az abban foglalt nem
pénzügyi információt is, összhangban áll-e vagy sem az azonos pénzügyi évről
készített éves beszámolóval. (15) Azon szaktudások és nézetek
különbözősége, amelyekkel a vállalatok adminisztratív, irányítási és
felügyeleti testületeinek tagjai bírnak, elősegíti az üzleti szervezet és ügyek
jó megértését. Ez a különbözőség lehetővé teszi e testületek tagjai számára a
vállalatirányítási döntések építő jellegű megvitatását és az innovatív
ötletekre való nagyobb nyitottságot, megoldást kínálva a tagok nézeteinek
hasonlóságából, azaz a „csoportgondolkodásból” fakadó problémákra. Ily módon
hozzájárul a vállalatirányítás hatékony felügyeletéhez és a vállalat sikeres
irányításához. Mindezért fontos a vállalkozások sokszínűséggel kapcsolatos
politikája átláthatóságának fokozása. Ez tájékoztatásul szolgálna a piac
számára a vállalatirányítási gyakorlatokról, és így közvetett nyomást gyakorolna
a vállalatokra a sokszínűbb igazgatótanácsok kialakítása tekintetében. (16) Indokolt, hogy adminisztratív,
irányítási és felügyeleti testületeikre vonatkozó sokszínűséggel kapcsolatos
politikáiknak például az életkorral, nemmel, földrajzi származással, tanulmányi
és szakmai háttérrel kapcsolatos szempontok tekintetében történő nyilvánosságra
hozatalának kötelezettsége csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatokra
vonatkozzon. Ezért célszerű, hogy azokat a kis- és középvállalatokat, amelyek a
78/660/EGK irányelv 27. cikke alapján mentesíthetők bizonyos számviteli
kötelezettségek alól, ne terhelje ez a kötelezettség. Célszerű, hogy a
sokszínűséggel kapcsolatos politika közzététele a 78/660/EGK irányelv 46a.
cikkében előírt vállalatirányítási nyilatkozat részét képezze, és a
sokszínűséggel kapcsolatos politikával nem rendelkező vállalatok ne legyenek
kötelesek ilyet elfogadni, de egyértelműen meg kelljen indokolniuk annak
hiányát. (17) Mivel a jelen irányelv célja,
nevezetesen az uniós vállalatok által közzétett információk relevanciájának,
következetességének és összehasonlíthatóságának fokozása, nem valósítható meg
megfelelő módon a tagállamok által, és ezért hatása miatt jobban megvalósítható
uniós szinten, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében rögzített
szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett
cikkben rögzített arányosság elvével összhangban a jelen irányelv nem lép túl a
kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéken. (18) Ez az irányelv tiszteletben
tartja azokat az alapvető jogokat és alapelveket, amelyeket különösen az
Európai Unió Alapjogi Chartája elismer, beleértve a vállalkozás szabadságát, a
magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelmét.
Ezen irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell
végrehajtani. (19) A 78/660/EGK és a 83/349/EGK
irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk A
78/660/EGK irányelv módosítása A 78/660/EGK irányelv az alábbiak szerint
módosul: (1)
A 46. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés helyébe a következő
szöveg lép: „(1) a) Az üzleti jelentésnek valós áttekintést
kell adnia a társaság üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről, illetve
helyzetéről, azon főbb kockázatok és bizonytalanságok leírásával együtt,
amelyekkel a társaság szembesül. Az áttekintésnek a társaság üzletmenetének
fejlődéséről és teljesítményéről, illetve helyzetéről kiegyensúlyozott és
átfogó, az üzleti tevékenység kiterjedtségével és összetettségével összhangban
álló elemzést kell nyújtania. b) Azon vállalkozások tekintetében, amelyek
munkavállalóinak átlagos létszáma a pénzügyi év folyamán meghaladja az 500 főt,
és amelyek mérlegfőösszege a mérlegfordulónapjukon meghaladja a
20 millió EUR-t vagy amelyek nettó árbevétele meghaladja a
40 millió EUR-t, az áttekintésnek magában kell foglalnia legalább a
környezetvédelmi, a szociális és a foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok
tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire
vonatkozó információt tartalmazó nem pénzügyi beszámolót is, amely a
következőket tartalmazza: i. a vállalat által az e kérdésekkel kapcsolatban
követett politika leírása; ii. e politikák eredményei; iii. az e kérdésekkel kapcsolatos kockázatokat és
e kockázatok vállalat általi kezelésének módja. Ha az említettekre vonatkozóan a vállalat nem
rendelkezik egy vagy több kérdéssel kapcsolatos politikával, magyarázatot kell
adnia annak hiányára. Ezen információk szolgáltatása során a vállalat a
nemzeti, az uniós vagy a nemzetközi keretekre támaszkodhat, és ebben az esetben
meg kell jelölnie, hogy mely keretekre támaszkodott. c) A társaság fejlődésének,
teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az
elemzésnek tartalmaznia kell a pénzügyi és azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi
jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység
szempontjából. d) Az elemzés során az üzleti jelentésnek
adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további magyarázatokkal kell
szolgálnia az éves beszámolóban közölt összegekre.” b) a (4) bekezdés helyébe a következő
szöveg lép: „(4) „Amennyiben a vállalat ugyanarra a pénzügyi
évre vonatkozó átfogó jelentést készít a nemzeti, uniós vagy nemzetközi
keretekre támaszkodva, és a jelentés tartalmazza az (1) bekezdés b) pontja
szerinti információkat, a vállalat mentesül az (1) bekezdés b) pontja szerinti
nem pénzügyi beszámoló elkészítésének kötelezettsége alól, feltéve hogy e
jelentés az üzleti jelentés részét képezi.” c) a cikk a következő (5) bekezdéssel
egészül ki: „(5) A leányvállalatnak minősülő vállalat mentesül
az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségek alól, ha a vállalat és
leányvállalatai össze vannak vonva valamely más vállalat pénzügyi beszámolóiban
és üzleti jelentésében, és a konszolidált éves üzleti jelentés a 83/349/EGK
irányelv 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban készül el.” (2)
A 46a. cikk a következőképpen módosul: a) az (1) bekezdés az alábbi g) ponttal
egészül ki: „g) a vállalat adminisztratív, irányítási és
felügyeleti testületeire vonatkozó, sokszínűséggel kapcsolatos politikájának
leírása, többek között az életkori, nemi, földrajzi származási, a tanulmányi és
szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra tekintettel, e sokszínűséggel
kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a jelentéstételi
időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha a vállalat nem rendelkezik ilyen
politikával, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az annak hiányára vonatkozó
egyértelmű és indokolt magyarázatot.” b) a cikk a következő (4) bekezdéssel
egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés g) pontja nem alkalmazandó a
27. cikk szerinti társaságokra.” (3)
Az 53a. cikk helyébe a következő szöveg lép: „53a. cikk A tagállamok nem tehetik lehetővé a jelen irányelv
1a., 11. és 27. cikkében, 43. cikke (1) bekezdésének 7a. és 7b. pontjában, 46.
cikkének (3) bekezdésében, 47. és 51. cikkében megállapított mentességek
igénybevételét azon társaságok tekintetében, amelyek értékpapírjait a
2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett
szabályozott piacra bevezették.” 2. cikk
A
83/349/EGK irányelv módosításai A 83/349/EGK irányelv az alábbiak szerint
módosul: (1)
A 36. cikk a következőképpen módosul: a) a (1) bekezdés helyébe a következő
szöveg lép: „(1) Az összevont (konszolidált) üzleti
jelentésnek valós áttekintést kell adnia legalább a konszolidálásba bevont
vállalkozások egészében vett üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről,
illetve helyzetéről azon főbb kockázatok és bizonytalanságok leírásával együtt,
amelyekkel azok szembesülnek. Az áttekintésnek a konszolidálásba bevont
vállalkozások egészében vett üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről,
illetve helyzetéről kiegyensúlyozott, az üzleti tevékenység kiterjedtségével és
összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania. A konszolidálásba bevonandó vállalatok azon
anyavállalatai tekintetében, amelyek munkavállalóinak átlagos létszáma a
pénzügyi év folyamán meghaladja az 500 főt, és amelyek mérlegfőösszege a
mérlegfordulónapjukon meghaladja a 20 millió EUR-t vagy amelyek nettó
árbevétele meghaladja a 40 millió EUR-t, az áttekintésnek magában
kell foglalnia legalább a környezetvédelmi, a szociális és a foglalkoztatási
kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni
küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információt tartalmazó nem
pénzügyi beszámolót is, amely a következőket tartalmazza: –
i. a vállalat által az e kérdésekkel kapcsolatban
követett politika leírása; –
ii. e politikák eredményei; –
iii. az e kérdésekkel kapcsolatos kockázatokat és e
kockázatok vállalat általi kezelésének módja. Ha a konszolidálásba bevont vállalkozások
egészében nem rendelkeznek e kérdések közül egy vagy több kérdéssel kapcsolatos
politikával, a vállalatnak magyarázatot kell adnia annak hiányára. Ezen információk szolgáltatása során a
konszolidált éves üzleti jelentés a nemzeti, az uniós vagy a nemzetközi
keretekre támaszkodhat, és ebben az esetben meg kell jelölnie, hogy mely
keretekre támaszkodott. A társaság fejlődésének, teljesítményének vagy
helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az elemzésnek tartalmaznia kell a
pénzügyi és azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat,
amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából. Az elemzés során az összevont (konszolidált)
üzleti jelentésnek adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további
magyarázatokkal kell szolgálnia az összevont (konszolidált) éves beszámolóban
kimutatott összegekre.” b) A cikk a következő (4) és
(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Amennyiben az anyavállalat ugyanarra a
pénzügyi évre vonatkozó átfogó jelentést készít a nemzeti, uniós vagy
nemzetközi keretekre támaszkodva, hivatkozva a konszolidálásba bevont
vállalkozások csoportjának egészére, és a jelentés tartalmazza az (1) bekezdés
harmadik albekezdése szerinti információkat, az anyavállalat mentesül az (1)
bekezdés harmadik albekezdése szerinti nem pénzügyi beszámoló elkészítésének
kötelezettsége alól, feltéve hogy ezen átfogó jelentés a konszolidált éves
üzleti jelentés részét képezi. (5) A leányvállalatnak is minősülő anyavállalat
mentesül az (1) bekezdés harmadik albekezdésének b) pontja szerinti
kötelezettségek alól, ha a mentesített vállalat és leányvállalatai össze vannak
vonva valamely más vállalat pénzügyi beszámolóiban és üzleti jelentésében, és a
konszolidált éves üzleti jelentés az (1) bekezdés harmadik albekezdésével
összhangban készül el.” 3. cikk
Átültetés
a nemzeti jogba (1) A tagállamok hatályba
léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb […]-ig[15] megfeleljenek. E rendelkezések
szövegét a tagállamok haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. A tagállamok rendelkezetnek
úgy, hogy az első albekezdésben említett rendelkezéseket a
201_. január 1-jén kezdődő pénzügyi évtől[16] elsőként azokra – az adott
tagállam joga által szabályozott – vállalkozásokra kell alkalmazni, amelyek
átruházható értékpapírjai a pénzügyi eszközök piacairól szóló,
2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott
piacra be vannak vezetve valamely tagállamban, míg az 1. és 2. cikk
hatálya alá tartozó összes többi vállalkozásra a 201_. január 1-jén
kezdődő pénzügyi évtől[17]. Amikor a tagállamok
elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az
irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást
kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok közlik a
Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen
irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 4. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 5. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a
címzettjei. Kelt Strasbourgban, -án/-én. az
Európai Parlament részéről a Tanács részéről az elnök az
elnök [1] A Tanács 1978. július 25-i negyedik irányelve a
meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról (78/660/EGK); a
Tanács 1983. június 13-i hetedik irányelve az összevont (konszolidált) éves
beszámolóról (83/349/EGK). [2] „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó
a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez”, COM (2011) 206.
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0206:FIN:HU:PDF,
15. o. [3] COM(2011) 681 végleges, 2011. október 25. [4] Jelentés a vállalati társadalmi felelősségvállalásról:
elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint
fenntartható növekedés (2012/2098(INI)); Jogi Bizottság: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A7-2013-0017+0+DOC+PDF+V0//hu&language=hu [5] Jelentés a vállalati társadalmi felelősségvállalásról: a
társadalmi érdekek előmozdítása és a fenntartható és inkluzív fellendüléshez
vezető út (2012/2097(INI)) Foglalkoztatási és Szociális Bizottság http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A7-2013-0023+0+DOC+PDF+V0//hu&language=hu [6] A tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói
körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről
szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat,
COM (2012) 614 final. [7] HL C […], […],
[…] o. [8] HL C […], […],
[…] o. [9] COM(2011) 206 végleges, 2011. április 13. [10] COM(2011) 681 végleges, 2011. október 25. [11] Jelentés a vállalati társadalmi felelősségvállalásról:
elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint
fenntartható növekedés (2012/2098(INI)); Jogi Bizottság. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A7-2013-0017+0+DOC+PDF+V0//hu&language=hu [12] Jelentés a vállalati társadalmi felelősségvállalásról: a
társadalmi érdekek előmozdítása és a fenntartható és inkluzív fellendüléshez
vezető út (2012/2097(INI)) Foglalkoztatási és Szociális Bizottság. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A7-2013-0023+0+DOC+PDF+V0//hu&language=hu [13] A Rio+20 fenntartható fejlődési ENSZ-konferencia „A jövő,
amit akarunk” című záródokumentuma, Egyesült Nemzetek, A/CONF.216/L.1. [14] COM(2011) 571 végleges, 2011.
szeptember 20. [15] Két évvel a hatálybalépést követően. [16] Az átültetési határidőt követő első év. [17] Az átültetési határidőt követő második év.