This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52013PC0028
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL amending Regulation (EC) No 1370/2007 concerning the opening of the market for domestic passenger transport services by rail
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról
/* COM/2013/028 final - 2013/0028 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő módosításáról /* COM/2013/028 final - 2013/0028 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A 2011. március 28-án elfogadott,
közlekedéspolitikáról szóló, 2011. évi fehér könyvében[1] a Bizottság egy olyan
belső vasúti piaccal rendelkező egységes európai vasúti
térségről kialakított nézetét ismertette, ahol az európai vasúttársaságok
szükségtelen műszaki és közigazgatási és jogi akadályok nélkül nyújthatnak
szolgáltatásokat. Eddig számos szakpolitikai kezdeményezés
ismerte fel azt a vasúti infrastruktúrában rejlő lehetőséget, hogy a
belső piac alapja és a fenntartható növekedés mozgatórugója legyen. Az
Európai Tanács 2012. januári következtetéseiben kiemelte a teljes mértékben
integrált egységes piacban rejlő növekedési potenciál, így többek között a
hálózatos iparágakkal összefüggő intézkedések felszabadításának fontosságát.
A Bizottság 2012. május 30-án elfogadott „Intézkedések a stabilitás, a
növekedés és a munkahelyteremtés érdekében” című közleményében
hangsúlyozta a szabályozási terhek és a vasúti ágazatba való belépés útjában
álló akadályok további csökkentésének fontosságát. Az egységes piac jobb
irányításáról szóló, 2012. június 6-án elfogadott bizottsági közlemény[2] ugyancsak a közlekedési ágazat
jelentőségét hangsúlyozta. Az előző évtizedben három
jogalkotási „vasúti csomag” igyekezett megnyitni a nemzeti piacokat, és a
vasutat uniós szinten még versenyképesebbé és átjárhatóbbá tenni. A vasúti és
közúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2007 decemberében kihirdetett
1370/2007/EK rendelet keretet állapított meg a közszolgáltatási
szerződések odaítéléséhez és a közszolgáltatási kötelezettségek
ellentételezéséhez, azonban a vasúti személyszállítási szerződések
odaítéléséhez nem határozott meg közös módszert. A vasút Unión belüli
közlekedésben vállalt részaránya azonban az új uniós jogszabály ellenére is
szerény maradt. 1.2. A megoldásra váró problémák Az érdekelt felek megítélése szerint a
jelenlegi jogi keretek között a vasúti személyszállítási szolgáltatások
teljesítménye a szolgáltatási minőség és a működési hatékonyság
tekintetében elmarad a várakozásoktól. A 2012-ben készített
Eurobarométer-felmérés válaszadóinak 54 % ‑a elégedetlen volt
országának nemzeti, illetve a regionális vasúti rendszerével. A 2011-es
Fogyasztói eredménytábla[3]
szerint az utasok általános elégedettségi mutatója 10-es skálán 6,7 volt,
ami messze elmaradt a legtöbb fogyasztói termék és szolgáltatás iránti bizalom
mutatójától. A vasúti szolgáltatások fogyasztói megítélése minden más
közlekedési módnál rosszabb (a városi és különösen a légi közlekedés jobb
pontszámokat ért el): a 30 szolgáltatási piacból a 27. helyen állnak. A
legjobban és a legrosszabbul teljesítő vasúthálózatok között a
működési hatékonyság terén jelentős különbségek mutatkoznak. Ezek a
különbségek az eszközök (pl. a járműállomány) és az infrastruktúra
kihasználása, valamint a munkatermelékenység tekintetében egyaránt
számottevő eltérésekről tanúskodnak. A működési hatékonyság
terén mutatkozó különbségek miatt más gazdasági ágazatokhoz képest (az
infrastruktúra finanszírozását leszámítva) jelentős közfinanszírozási
igény mutatkozik, mivel számos vasúti vállalkozás veszteséggel működik. A vasúttársaságok működési
hatékonyságának és szolgáltatásaik minőségének javítását azonban számtalan
akadály hátráltatja. Ezek az akadályok mindenekelőtt a versenykényszer
hiányával és a belföldi személyszállítási szolgáltatások piacra jutásával
függnek össze. Sok tagállamban ez a piac el van zárva a verseny elől, ami
nemcsak a növekedést korlátozza, hanem aránytalanságokat is teremt a piacaikat
megnyitó és a piacok megnyitásától elzárkózó tagállamok között. A belföldi
vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitásával szemben
tanúsított eltérő nemzeti hozzáállások hátráltatják a vasúti
személyszállítási szolgáltatások valódi belső piacának létrejöttét. Ugyanakkor a belföldi személyszállítási
szolgáltatások túlnyomó többségét nem kereskedelmi alapon, hanem
közszolgáltatási szerződések keretében biztosítják. Tekintve, hogy e
szerződések odaítélésére közös uniós szabályok nem vonatkoznak, egyes
tagállamok az ilyen szerződések odaítélésére versenytárgyalást vezettek
be, míg más tagállamokban odaítélésük közvetlenül történik. Az uniós
szabályozási keretek e széttagoltsága megnehezíti a belső piacon való
működésben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázására készülő
vasúttársaságok helyzetét. Ebből adódóan ez a jogalkotási csomag a
közszolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos verseny mellett a versenyt
hátráltató akadályokkal (például megfelelő járművek rendelkezésre
állása az ilyen szerződések iránt érdeklődő potenciális
ajánlattevők számára, valamint az utasok javát szolgáló információs és
integrált jegykiadó rendszerekhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés) is
foglalkozik. 1.3. Általános célkitűzések Az Európai Unió közlekedéspolitikájának
fő célkitűzése egy olyan közlekedési belső piac létrehozása,
amely a magas fokú versenyképességet és a gazdasági tevékenységek harmonikus,
kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését egyaránt képes előidézni.
A 2011. évi fehér könyv szerint 2050-re a közepes távolságú személyszállítást
többségében vasúton kell lebonyolítani. Ez a „modális átállás” hozzájárulna az
üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak az intelligens, fenntartható és inkluzív
növekedést célzó Európa 2020 stratégiában[4]
előírt 20 %-os csökkenéséhez. A fehér könyv következtetése szerint a
közlekedésben nem lehet jelentős változást elérni megfelelő hálózat
és annak intelligensebb hasznosítása nélkül. Ennek
a javaslatnak a negyedik vasúti csomag részeként az az átfogó célkitűzése,
hogy javítsa a vasúti személyszállítási szolgáltatások minőségét és
működési hatékonyságát, ezáltal pedig javítsa a vasút más közlekedési
módokkal szembeni versenyképességét és vonzerejét, valamint továbbfejlessze az
egységes európai vasúti térséget. 1.4. Konkrét célkitűzések Ez a javaslat a vasúti személyszállításra
vonatkozó közszolgáltatási szerződések odaítélésének közös szabályait,
valamint a versenytárgyalási eljárások eredményességének fokozását célzó
kísérő intézkedéseket öleli fel. A közszolgáltatási szerződések
kötelezően versenytárgyaláson alapuló pályáztatásának célkitűzése,
hogy fokozza a belföldi vasúti piacok versenykényszerét, ezáltal növelve a
személyszállítási szolgáltatások mennyiségét és emelve minőségét. A vasúti
szerződések versenytárgyaláson alapuló pályáztatása emellett jobb a
közlekedési közszolgáltatásokra fordított források kedvezőbb ár-érték
arányát is biztosítani tudja. A szerződés-odaítélési eljárásra vonatkozó
közös szabályok hozzájárulnak a vasúttársaságok üzleti feltételeinek
egységesebbé tételéhez. Ezeket a javaslatokat az egységes európai vasúti térség
létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelv (átdolgozás)[5]
– a vasúttársaságok számára nyílt hozzáférési jogokat bevezető és a vasúti
infrastruktúrához való megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosító
rendelkezéseket megerősítő – javasolt módosításaival összefüggésben
kell értelmezni. 2. AZ ÉRDEKELT FELEKKEL
FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI A hatásvizsgálati folyamatban végzett
munkájának támogatása céljából a Bizottság külső tanácsadót kért fel
támogató tanulmány elkészítésére és egy célzott konzultáció végrehajtására. A
külső tanácsadó a 2011 decemberében megkezdett tanulmány záró
jelentését 2012 szeptemberében nyújtotta be. A tanulmány az érdekelt felek véleményét nyílt
konzultáció helyett változatos összetételű célzott konzultációk útján
gyűjtötte össze. 2012. március 1. és április 16. között 427, vasúthoz
kapcsolódó érdekelt fél (vasúttársaságok, pályahálózat-működtetők,
tömegközlekedési minisztériumok, biztonsági hatóságok, minisztériumok,
képviseleti testületek, munkavállalói szervezetek stb.) kapott személyre
szabott kérdőíveket. Az utasok véleményét a vasúttal rendelkező 25
tagállam között egyenletesen megoszló 25 000 válaszadó bevonásával
készített Eurobarométer-felmérés útján gyűjtötte össze a vizsgálat. A
helyi és regionális önkormányzatokat a Régiók Bizottságának hálózatán keresztül
érték el. A konzultációkat az érdekelt felek 2012. május
29-i, közel 85 résztvevővel zajló meghallgatása, egy 2012. szeptember
24-én tartott, körülbelül 420 fős konferencia és az egyes érdekelt
felekkel 2012 folyamán folytatott megbeszélések egészítették ki. A Bizottság
munkatársai találkoztak az Európai Vasutak Közössége (a vasúttársaságok
képviseletében), az Európai Személyszállítási Szolgáltatók Szövetsége, az
Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége, az Európai Utasok
Szövetsége, az Európai Pályahálózat-működtetők és az UITP (Nemzetközi
Tömegközlekedési Szövetség) képviselőivel. Az érdekelt felek számára Franciaországban,
Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült
Királyságban is szerveztek tematikus üléseket. A válaszadók többsége (60 %) egyetértett
azzal, hogy a piaci integrációt további új nyílt hozzáférési jogok,
kötelező versenytárgyalási eljárás, vagy e kettő ötvözete tudná
ösztönözni. Az ismertetett lehetőségek közül a legpozitívabb megoldásnak a
belföldi vasúti személyszállításhoz a közszolgáltatási szerződések
életképességére gyakorolt esetleges hatásokat felmérő gazdasági
egyensúlyvizsgálattól függően megadott nyílt hozzáférés bizonyult (a
válaszadók 55 %-a). A jelenlegi rendszer megítélése rendkívül negatív volt
(20 %-os támogatottság). A munkavállalói képviselők várakozása
szerint a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának bármilyen
fokú megnyitása a munkakörülmények romlását és a sztrájkok gyakoribbá válását
fogja eredményezni. A kötelező versenytárgyalási eljárás
tekintetében a válaszadók 45 %-a támogatta az olyan rugalmas
lehetőségeket, mint a tárgyalásos közbeszerzési eljárás, míg az összes
közszolgáltatási szerződés fokozatos kifuttatásához biztosított átmeneti
időszakokat a válaszadók 80 %-a helyeselte. A válaszadók többsége (60 %) egyetértett
abban, hogy járműlízing-társaságok létrehozása javítaná a
járműellátottságot, túlnyomó többségük (75 %) pedig hangot adott
annak, hogy a pályahálózat-működtetők biztosítsanak teljes körű
hozzáférést a műszaki információkhoz. Az integrált jegykiadás tekintetében
a válaszadók az uniós vagy tagállami szintű kötelező intézkedésekkel
szemben a nem kötelező erejű rendelkezéseket, illetve az önkéntes
megállapodások megkötésére felhatalmazó záradékokat részesítették
előnyben. A vasúti ágazati szociális párbeszédért
felelős bizottság véleményét a vizsgálat március 26-án és június 19-én
kérte ki, különösen a vasút szociális hatásának felmérése és lehetőségei
tekintetében. A fent említett külső tanulmány és az
érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat következtetései alapján a
Bizottság a meglévő szabályozási keret korszerűsítésére kínálkozó
számtalan lehetőség hatásairól mennyiségi és minőségi szempontú
vizsgálatot végzett. A hatásvizsgálat azt mutatta ki, hogy
gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi hatásait tekintve a legjobb
megoldást, 2019 és 2035 között 21–29 milliárd EUR nettó jelenértéket
generálva, az alábbiak ötvözete kínálná: –
a közszolgáltatási szerződések gazdasági
egyensúlyára gyakorolt hatásuk vizsgálatától függő, tág értelemben
meghatározott nyílt hozzáférési jogok; –
versenytárgyalásos alapon odaítélt közszolgáltatási
szerződések; –
önkéntes alapú nemzeti integrált jegykiadó
rendszerek, és –
a tagállamok kötelezettsége, amelynek értelmében a
közbeszerzési pályázatokon részt venni kívánó vasúttársaságok számára
megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítaniuk a megfelelő
járművekhez. 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. Az illetékes helyi hatóság
meghatározása (2. cikk c) pont) Ez a módosítás azáltal fokozza a
jogbiztonságot, hogy pontosítja: egy „illetékes helyi hatóság” hatóköre nem az
ország területének nagy részére, hanem városi agglomerációkra és vidéki
körzetekre terjed ki. 3.2. Rendelkezések a közszolgáltatási
kötelezettségek és a közszolgáltatási szerződések földrajzi hatóköre
illetékes hatóságok általi meghatározásának módjáról (2. cikk e) pont és
új 2a. cikk) Ez a
cikk egy rugalmas, ugyanakkor alakszerű és átlátható eljárást ír elő
a közszolgáltatási kötelezettségeknek és a közszolgáltatási szerződések
földrajzi hatókörének meghatározásához arra az esetre, ha az illetékes
hatóságok megítélése szerint a felelősségi körükbe tartozó terület
szakpolitikai szempontból kívánatos mobilitási szintjének biztosításához a
közszféra beavatkozására van szükség. A cikk a személyszállítási
közszolgáltatási szakpolitika célkitűzéseit meghatározó tömegközlekedési tervek
és a személyszállítási közszolgáltatás ellátási és teljesítményszerkezeteinek
kidolgozását írja elő az illetékes hatóságok számára. Előírja
továbbá, hogy az illetékes hatóságoknak – a tömegközlekedési tervekben
meghatározott célkitűzések elérése érdekében – meg kell indokolniuk az
általuk a közlekedési szolgáltatókkal szemben bevezetni kívánt közszolgáltatási
kötelezettségek jellegét és mértékét, valamint a közszolgáltatási
szerződés hatályát. Az illetékes hatóságoknak a Szerződés általános
elvein, például a megfelelőségen, a szükségességen és az arányosságon
nyugvó szempontokat, illetve olyan gazdasági szempontokat kell alkalmazniuk,
mint a költséghatékonyság és a pénzügyi fenntarthatóság. Ez a cikk azt is
előírja, hogy az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell az érdekelt
felekkel – pl. utas- és munkavállalói szervezetekkel, valamint közlekedési
szolgáltatókkal – folytatott megfelelő konzultációt. A vasúti szállítás
esetében az eljárás jogi felülvizsgálatáról a független vasúti szabályozó szervezeteknek
kell gondoskodniuk. Ezen túlmenően a cikk a vasúti személyszállítás
kapcsán minden egyes közszolgáltatási szerződés esetében megállapít egy
rugalmas felső forgalmi küszöbértéket, ezzel biztosítva a hatékony
versenyt, ugyanakkor figyelembe véve a tagállamok vasúti személyszállítási
piacainak eltérő méretét és közigazgatási szerkezetét. 3.3. A pályáztatásra bocsátandó
közszolgáltatási szerződés hatálya alá eső személyszállításra
vonatkozó üzemeltetési, műszaki és pénzügyi információk nyújtása
(4. cikk (6) bekezdés és 4. cikk új (8) bekezdés) A 4. cikk (8) bekezdésének ezen új
rendelkezése arra kötelezi az illetékes hatóságokat, hogy a közszolgáltatási
szerződésre pályázó potenciális ajánlattevőknek adjanak át bizonyos
üzemeltetési, műszaki és pénzügyi információkat ahhoz, hogy ajánlataikat
kellő tájékozottsággal készíthessék el, ami a verseny megerősödését
eredményezi. A 4. cikk (6) bekezdésének módosítása
egyértelműsíti, hogy az illetékes hatóságoknak a pályázati dokumentumokban
egyértelműen fel kell tüntetniük, amennyiben a szociális előírásoknak
vagy kritériumoknak való megfelelést követelményként írják elő a
közszolgáltatók számára. 3.4. Alacsony volumenről szóló
szerződések közvetlen odaítélésének felső határértékei, valamint
közvetlen odaítélés kis- és középvállalkozások számára (5. cikk (4) bekezdés) Ez a rendelkezés konkrét felső
határértékeket vezet be a közvetlenül odaítélt, alacsony volumenről szóló
vasúti szállítási szerződések értékére vonatkozóan. A jelenlegi
határértékeket autóbusszal vagy vasúttól eltérő egyéb kötöttpályás
közlekedési móddal történő szállításhoz mérten határozták meg. A vasút
esetében javasolt határérték értelmében egy szerződés közvetlen odaítélése
akkor engedélyezhető, ha a pályázati eljárás megszervezésének költsége
meghaladja a várható előnyöket. A kapcsolódó határérték vonatkilométerben
adja meg a vasúti szállítási szolgáltatások nyújtásának átlagos
egységköltségét. 3.5. Vasúti szerződések odaítélése
kötelezően versenytárgyalásos alapon (5. cikk (6) bekezdés és 4.
cikk) Az 5. cikk (6) bekezdésének elhagyásával az
illetékes hatóságok elesnek annak lehetőségétől, hogy eldönthessék:
az adott vasúti közszolgáltatási szerződést közvetlenül vagy
versenytárgyalási eljárás alapján ítéljék oda. A vasút esetében is a
versenytárgyalási eljárás általános szabálya alkalmazandó. 3.6. A szerződés odaítélésére
vonatkozó megkötések (5. cikk új (6) bekezdés) A vasúti szerződések
versenytárgyalás-alapú pályáztatásának bevezetését követő verseny fokozása
érdekében e rendelkezés értelmében az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy
egy adott pályahálózat vagy útvonalcsomag különböző szakaszaira vonatkozó
vasúti személyszállítási szerződéseket különböző vasúttársaságoknak
ítélik oda. Ehhez az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy korlátozzák az
egyazon vasúttársaságnak a versenypályázati eljárást követően
odaítélendő szerződések számát. 3.7. Hozzáférés vasúti járművekhez
(új 5a. cikk és új 9a. cikk) Annak a tagállami kötelezettségnek a
bevezetésével, amely szerint a vasúti személyszállítási közszolgáltatásokat
nyújtani kívánó szolgáltatók számára a tagállamoknak a megfelelő
járművekhez hatékony és megkülönböztetésmentes hozzáférést kell
biztosítaniuk, a közszolgáltatási szerződésekért folyó hatékony verseny
egyik jelentős akadálya hárul el. Azokban a tagállamokban, ahol a vasúti
járművek mögül hiányoznak a jól működő lízingpiacok, az
illetékes hatóságok feladata meghozni azokat a járművekhez való
hozzáférést biztosító intézkedéseket, amelyek a piac megnyitásához szükségesek.
Mivel azonban a helyzet és az igények országról országra változhatnak, az új
rendelkezés – miközben feltünteti a leggyakrabban alkalmazott intézkedéseket –
nagy teret enged az illetékes hatóságok számára a célkitűzés eléréséhez
legmegfelelőbb intézkedések kiválasztásában. A járművekhez való
hozzáférést biztosító eljárás és intézkedések részleteit az e rendelet
9a. cikkében említett vizsgálati eljáráson alapuló végrehajtási aktusokban
kell meghatározni. 3.8. Közszolgáltatási
szerződésekről szóló bizonyos információk közzététele (7. cikk
(1) és (2) bekezdés) Ez a rendelkezés arra kötelezi az illetékes
hatóságokat, hogy a közszolgáltatási kötelezettségekről szóló éves
jelentéseikben és a tervezett pályázati eljárásokról kiadott előzetes
értesítéseikben tüntessék fel a közszolgáltatási szerződések kezdő
dátumát és időtartamát. Ez a kiegészítő információ, valamint a
tagállamoknak az illetékes hatóságok által kiadott éves jelentésekhez való
hozzáférés megkönnyítésére vonatozó kötelezettsége fokozni fogja az odaítélt,
illetve a valószínűsíthetően a jövőben odaítélendő
közszolgáltatási szerződések átláthatóságát, miáltal megkönnyíti a
közlekedési szolgáltatók felkészülését a későbbi pályázati eljárásokra. 3.9. A versenytárgyalási eljárásokra
alkalmazott átmeneti időszak (8. cikk (2) bekezdés) Ez a rendelkezés azt egyértelműsíti, hogy
a 2019. december 2-ig tartó tízéves átmeneti időszak kizárólag az
5. cikk (3) bekezdésére vonatkozik, amely az illetékes hatóságokat
versenypályázati eljárások szervezésére kötelezi. Az 5. cikk minden egyéb rendelkezése
(például alacsony szerződési volumen esetén szükséghelyzeti intézkedésként
a szerződés belső szolgáltatónak való esetleges közvetlen odaítélése,
valamint az odaítélési határozat jogi felülvizsgálatának lehetősége)
azonnali hatállyal alkalmazandó. 3.10. A már létező közvetlenül
odaítélt vasúti szerződésekre vonatkozó átmeneti időszak
(8. cikk új (2a) bekezdés) Ez a rendelkezés további átmeneti
időszakot vezet be azokkal a vasúti közszolgáltatási szerződésekkel
kapcsolatban, amelyeket 2013. január 1. és 2019. december 2. között közvetlenül
ítélnek oda. E szerződések lejáratukig, de legkésőbb 2022. december
31-ig maradhatnak hatályban. Ez a közvetlenül odaítélt közszolgáltatási
szerződést elnyerő vasúttársaságoknak elég időt biztosít arra,
hogy igazodjanak a szerződések versenytárgyalás alapján történő
odaítéléséhez, és felkészüljenek a versenytárgyalási eljárásra. 3.11. Az 1370/2007/EK rendelet kiigazításai
az állami támogatások bejelentése alóli mentességek és az állami támogatásoknak
a Szerződés követelményeivel való összeegyeztethetőségére vonatkozó feltételek
tekintetében A 994/98/EK rendelet (felhatalmazó rendelet)[6] tervezett módosítására
vonatkozó javaslatában a Bizottság az 1370/2007/EK
rendelet módosítására is javaslatot tesz annak érdekében, hogy – összhangban a
Szerződés 108. cikkének (4) bekezdésében és 109. cikkében előírt
eljárásokkal – a felhatalmazó rendelet hatálya alá vonja a Szerződés 93.
cikkében említett, a közlekedés összehangolásával vagy a közszolgáltatás
fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítésével
kapcsolatos támogatást. A Bizottság jelenleg arra számít, hogy a kapcsolódó
jövőbeni, csoportos mentességekről szóló rendelet tartalmát tekintve
– az 1370/2007/EK rendeletnek az ezen (vasúti ágazatra vonatkozó) jogalkotási
javaslattervezetben szereplő módosításától eltekintve – lényegében megfelel
a jelenlegi mentesítésnek. 2013/0028 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS
RENDELETE az 1370/2007/EK rendeletnek a belföldi vasúti
személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása tekintetében történő
módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak
91. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság
javaslatára, a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti
parlamenteknek való megküldését követően, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság véleményére[7],
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[8], a rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1) A vasúti személyforgalom
elmúlt évtizedben bekövetkezett növekedése nem volt elégséges ahhoz, hogy a
közúti és a légi közlekedéssel összehasonlítva növelje a vasút részarányát. A
vasúti személyszállítás Európai Unión belüli 6 %-os részaránya meglehetősen
stabil maradt. A vasúti személyszállítási szolgáltatások a rendelkezésre állás
és a minőség tekintetében nem tartottak lépést a folyamatosan változó
igényekkel. (2) A nemzetközi vasúti
személyszállítási szolgáltatások uniós piaca 2010-től nyitva áll a verseny
előtt. Ezenkívül nyílt hozzáférési jogok bevezetésével vagy a
közszolgálati szerződések versenypályázati eljárás útján történő
odaítélésével, illetve e két módszer együttes alkalmazásával néhány tagállam
belföldi személyszállítási szolgáltatásait megnyitotta a verseny előtt. (3) A Bizottság a
közlekedéspolitikáról szóló, 2011. március 28-án elfogadott fehér könyvében[9] bejelentette a belső
vasúti piac kiteljesítésére irányuló szándékát, amely az uniós vasúttársaságok
számára lehetővé teszi, hogy szükségtelen műszaki és közigazgatási
akadályok nélkül nyújtsanak bármilyen típusú vasúti szállítási szolgáltatást. (4) Személyszállítási
közszolgáltatásaik megszervezése során az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk
kell, hogy a közszolgáltatási kötelezettségek és a közszolgáltatási
szerződések földrajzi hatóköre a területükön érvényes személyszállítási
közszolgáltatási szakpolitikai célkitűzések megvalósítása szempontjából
megfelelő, szükséges és arányos legyen. Ezt a szakpolitikát piaci alapú
közlekedési megoldásoknak teret hagyó tömegközlekedési tervekben kell
meghatározni. A tömegközlekedési tervek és a közszolgáltatási kötelezettségek
meghatározásának folyamatát az érdekelt felek – köztük a potenciális piacra
lépők – számára átláthatóvá kell tenni. (5) A tömegközlekedési tervekben
meghatározott célkitűzések elérését szolgáló hatékony és eredményes
finanszírozás érdekében az illetékes hatóságoknak a tömegközlekedési
célkitűzés megvalósítását célzó közszolgáltatási kötelezettségeket
költséghatékony módon, az e kötelezettségek nettó pénzügyi hatásához kapcsolódó
ellentételezést szem előtt tartva kell meghatározniuk, és biztosítaniuk
kell a közszolgáltatási szerződések keretében megszervezett
tömegközlekedés hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát. (6) A vasúti személyszállítási
közszolgáltatás zökkenőmentes működése érdekében különösen fontos,
hogy az illetékes hatóságok teljesítsék ezeket a közszolgáltatási
kötelezettségekre, valamint a közszolgáltatási szerződések hatályára
vonatkozó kritériumokat, mivel a nyílt hozzáférésű közlekedési
tevékenységeket jól össze kell hangolni a közszolgáltatási szerződés
alapján megvalósuló közlekedési tevékenységekkel. Ezért e folyamat
megfelelő alkalmazásának és átláthatóságának biztosítása a független vasúti
szabályozó szervezet feladata. (7) A vasúti személyszállításra
vonatkozó közszolgáltatási szerződések maximális éves volumenét az e
szerződésekért folyó verseny megkönnyítése érdekében meg kell határozni,
ugyanakkor az illetékes hatóságok számára a volumen gazdasági és üzemeltetési
megfontolások szerinti optimalizálásának terén bizonyos rugalmasságot kell
biztosítani. (8) A pályázatok
előkészítésének megkönnyítése és ezzel a verseny fokozása érdekében az
illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a közszolgáltatási
szerződésben érintett szállítási szolgáltatásokra és infrastruktúrára
vonatkozó bizonyos információk a pályázat benyújtása iránt érdeklődő
minden közszolgáltatóhoz eljussanak. (9) A közszolgáltatási
szerződések közvetlen odaítélhetőségének felső határértékeit a
vasúti szállítás esetében azokhoz a konkrét gazdasági feltételekhez kell
igazítani, amelyek között az ágazat pályázati eljárásai lebonyolíthatók. (10) A vasúti személyszállítási
szolgáltatások belső piacának létrehozásához az ágazatban lebonyolított
közszolgáltatási szerződések versenytárgyalási eljárásainak tekintetében
közös szabályokra van szükség, amelyeket minden tagállamban összehangolt módon
kell alkalmazni. (11) Azon keretfeltételek
kialakítása szempontjából, amelyek között a társadalom maradéktalanul
kiaknázhatja a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának
eredményes megnyitásával járó előnyöket, fontos, hogy a tagállamok a
közszolgáltatók alkalmazottai számára is megfelelő szintű szociális
védelmet biztosítsanak. (12) A közszolgáltatók vasúti
járművekhez való hozzáférését az illetékes hatóságoknak megfelelő és
eredményes intézkedéseken keresztül kell elősegíteniük, amennyiben azt a
piac megfelelő gazdasági és megkülönböztetésmentes feltételek mellett nem
tudja biztosítani. (13) A közszolgáltatási
szerződések kapcsán a jövőben induló pályázati eljárások bizonyos
kulcsfontosságú jellemzőinek maradéktalanul átláthatónak kell lenniük,
hogy a piac ily módon szervezettebben tudjon reagálni. (14) Az 1370/2007/EK rendelet
belső logikájával összhangban világossá kell tenni, hogy a 2019. december
2-ig tartó átmeneti időszak kizárólag a közszolgáltatási szerződések
versenytárgyalási eljárások megszervezésének kötelezettségére vonatkozik. (15) A vasúttársaságoknak a
közszolgáltatási szerződések kötelezően versenytárgyaláson alapuló
odaítélésére való felkészüléséhez több időre van szükségük, hogy az ilyen
szerződéseket korábban közvetlenül elnyerő vállalatok eredményes és
fenntartható belső szerkezetátalakítást tudjanak végrehajtani. Ezért az e
rendelet hatálybalépésének dátuma és 2019. december 3. között közvetlenül
odaítélt szerződésekre vonatkozóan átmeneti intézkedéseket kell
megállapítani. (16) A belföldi vasúti
személyszállítási szolgáltatások piacának megnyitása után megfelelő
rendelkezések előírására van szükség, tekintve, hogy az illetékes
hatóságoknak intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy az egy
vasúttársaságnak általuk odaítélt szerződések számának korlátozásával
biztosítani tudják a magas szintű versenyt. (17) Annak érdekében, hogy e
rendelet 5a. cikkének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen,
indokolt végrehajtási hatásköröket ruházni a Bizottságra. Ezeket a hatásköröket
a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami
ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek
megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelettel[10]
összhangban kell gyakorolni. (18) A 994/98/EK rendelet
(felhatalmazó rendelet)[11]
módosításának összefüggésében a Bizottság javaslatot tesz az 1370/2007/EK
rendelet (COM(2012) 730/3) módosítására is. Az állami támogatásokra vonatkozó
csoportmentességi rendeletek összehangolt megközelítése érdekében és alkalmazva
a Szerződés 108. cikkének (4) bekezdésében és 109. cikkében előírt
eljárásokat, a Szerződés 93. cikkében említett, a közlekedés
összehangolásával vagy a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos
kötelezettségek terheinek megtérítésével kapcsolatos támogatást a felhatalmazó
rendelet hatálya alá kell vonni. (19) Ezért az
1370/2007/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET: 1. cikk Az 1370/2007/EK rendelet a
következőképpen módosul: (1) a) A 2. cikk c)
pontjának helyébe a következő szöveg lép: „c) „illetékes helyi hatóság”: bármely illetékes
hatóság, amelynek földrajzi illetékessége nem országos, hanem egy városi
agglomeráció vagy vidéki körzet közlekedési szükségleteire terjed ki;” b) A 2. cikk e) pontja a következő
szöveggel egészül ki: „A közszolgáltatási kötelezettségek hatálya nem
terjed ki azokra a közlekedési közszolgáltatásokra, amelyek túlmutatnak a
helyi, regionális vagy szubnacionális hálózatokban rejlő lehetőségek
kiaknázásához szükséges kereteken.” (2) A szöveg a következő 2a.
cikkel egészül ki: „2a. cikk Tömegközlekedési tervek és közszolgáltatási
kötelezettségek 1. Az illetékes hatóságoknak el kell
készíteniük és rendszeresen naprakésszé kell tenniük a felelősségi körükbe
tartozó terület minden vonatkozó szállítási módra kiterjedő
személyszállítási közszolgáltatási terveit. E tömegközlekedési tervekben az
illetékes hatóságok felelősségi körébe tartozó területen jelen levő
valamennyi szállítási módra kiterjedően meg kell határozni a
tömegközlekedési politika célkitűzéseit és megvalósításuk módját. E
terveknek legalább a következőket kell tartalmazniuk: a) a pályahálózat vagy az útvonalak
szerkezete; b) a tömegközlekedési ajánlat által
kielégítendő alapkövetelmények, például a hozzáférhetőség, a területi
összeköttetés, a biztonság, a fő csatlakozási csomópontok által
biztosított modális és intermodális összekapcsolódások, valamint olyan ajánlati
jellemzők, mint a működési idők, a szolgáltatások gyakorisága és
a kapacitáskihasználás minimális szintje; c) az olyan tételekhez kapcsolódó
minőségi szabványok, mint a megállók és a járművek felszereltségi
jellemzői, a pontosság és megbízhatóság, a tisztaság, az ügyfélszolgálat
és -tájékoztatás, a panaszkezelés és a jogorvoslat, valamint a szolgáltatás
minőségének nyomon követése; d) a díjszabási politika elvei; e) olyan működési követelmények, mint
a kerékpárszállítás, a forgalomirányítás és a zavarok esetén követendő
katasztrófaterv. A tömegközlekedési tervek kidolgozása során az
illetékes hatóságoknak ügyelniük kell különösen az utasjogokkal, a szociális
védelemmel, a foglalkoztatással és környezetvédelemmel kapcsolatos alkalmazandó
szabályokra. Az illetékes hatóságok az érintett érdekelt
felekkel folytatott konzultációt követően elfogadják, majd közzéteszik a
tömegközlekedési terveket. E rendelet alkalmazásában az érintett érdekelt felek
közé tartoznak legalább a közlekedési szolgáltatók, adott esetben a
pályahálózat-működtetők, reprezentatív utas- és munkavállalói
szervezetek. 2. A közszolgáltatási kötelezettségek
megállapításának és a közszolgáltatási szerződések odaítélésének
összhangban kell állnia az alkalmazandó tömegközlekedési tervekkel. 3. A személyszállítási közszolgáltatásra
vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségek jellemzőit és hatályát az
alábbiak szerint kell megállapítani: a) meghatározásuk a 2. cikk e) pontjával
összhangban történik; b) a tömegközlekedési terv
célkitűzéseinek elérése szempontjából megfelelőnek kell lenniük, c) nem haladhatják meg a tömegközlekedési
terv célkitűzéseinek eléréséhez szükséges és arányos mértéket. A b) pontban említett megfelelőség felmérése
során szem előtt kell tartani, hogy a közszféra személyszállítási
közszolgáltatások nyújtásába való beavatkozása az alkalmas mód-e a
tömegközlekedési tervekben megfogalmazott célkitűzések elérésére. A vasúti személyszállítási közszolgáltatás
tekintetében a c) pontban említett szükségesség és arányosság felmérésének
figyelembe kell vennie az egységes vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012.
november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás)[12] 10. cikkének (2) bekezdése
szerint nyújtott szállítási szolgáltatásokat, valamint mérlegelnie kell a
pályahálózat-működtetők és az igazgatási szervezetek számára
ugyanazon irányelv 38. cikke (4) bekezdésének első mondata alapján
szolgáltatandó minden információt is. 4. A közszolgáltatási kötelezettségek
meghatározásának és azok nettó pénzügyi hatása ellentételezésének: a) a legköltséghatékonyabb módon kell
elérnie a tömegközlekedési terv célkitűzéseit; b) a tömegközlekedési tervben előírt
követelmények értelmében pénzügyileg hosszú távon fenn kell tartania a
személyszállítási közszolgáltatást. 5. A közszolgáltatási kötelezettségek
meghatározása során az illetékes hatóságnak meg kell állapítania a
közszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó követelmények tervezetét és
hatályát, az e kötelezettségek (2), (3) és (4) bekezdésben előírt
követelményeknek való megfelelőségére irányuló felmérés alaplépéseit,
valamint a felmérés eredményét. Az illetékes hatóságnak a közszolgáltatási
kötelezettségek meghatározásához megfelelő módon egyeztetnie kell az
érintett érdekelt felekkel, így legalább a közlekedési szolgáltatókkal, adott
esetben a pályahálózat-működtetőkkel, a reprezentatív utas- és
munkavállalói szervezetekkel, és mérlegelnie kell álláspontjaikat. 6. A vasúti személyszállítási közszolgáltatás
vonatkozásában: a) az értékelés, valamint az e cikkben
meghatározott eljárás e cikk rendelkezéseinek való megfelelőségét a
2012/34/EU irányelv 55. cikkében meghatározott igazgatási szervezetnek
kell biztosítania, beleértve a saját kezdeményezésére történő eseteket is.
b) az egyes közszolgáltatási
szerződések vonatkilométerben megadott maximális éves volumenét
10 millió vasútkilométer vagy a közszolgáltatási szerződések
keretében nyújtott teljes nemzeti személyszállítási volumen egyharmada közül a
nagyobb értékben kell megállapítani.” (3) A 4. cikk a
következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdés a) pontjának a helyébe a
következő szöveg lép: „a) egyértelműen meg kell határozniuk a
közszolgáltató által teljesítendő, a 2. cikk e) pontjában és a 2a. cikkben
meghatározott közszolgáltatási kötelezettségeket és az érintett földrajzi
területeket;” b) Az (1) bekezdés b) pontja utolsó
mondatának helyébe a következő szöveg lép: „Az 5. cikk (3) bekezdésének értelmében oda nem
ítélt közszolgáltatási szerződések esetében ezeket a paramétereket úgy
kell meghatározni, hogy az ellentételezés egyetlen esetben sem haladja meg a
közszolgáltatási kötelezettségek végrehajtása során felmerült költségekre és
elért bevételre gyakorolt nettó pénzügyi hatás fedezéséhez szükséges összeget,
figyelembe véve az ezzel kapcsolatosan a közszolgáltató
által megtartott bevételeket, valamint egy ésszerű nyereséget;” c) A (6) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „Amennyiben az illetékes hatóságok a nemzeti
joggal összhangban bizonyos minőségi és társadalmi előírásoknak való
megfelelést, vagy szociális és minőségi kritériumok megállapítását írják
elő a közszolgáltatók számára, ezeket az előírásokat a pályázati
dokumentumokban és a közszolgáltatási szerződésekben fel kell tüntetni.” d) A szöveg a következő (8) bekezdéssel
egészül ki: „8. Az illetékes hatóságoknak minden érdekelt fél
számára elérhetővé kell tenniük a versenytárgyalási eljárás keretében
benyújtandó ajánlat elkészítéséhez kapcsolódó vonatkozó információkat. Ezeknek
az információknak tartalmazniuk kell például a pályáztatott személyszállítási
közszolgáltatáshoz kapcsolódó utasigényt, a díjszabásokat, a költségeket és a
bevételeket, valamint a szükséges járművek üzemeltetéséhez kapcsolódó
infrastruktúra-jellemzők részleteit, lehetővé téve számukra, hogy
üzleti terveiket a megfelelő információk birtokában készítsék el. A
pályahálózat-működtetőknek támogatniuk kell az illetékes hatóságokat
minden vonatkozó infrastruktúra-jellemző biztosításában. A fent előírt
rendelkezéseknek való megfelelés elmulasztását az e rendelet 5. cikkének
(7) bekezdésében előírt jogi felülvizsgálatnak kell alávetni.” (4) Az 5. cikk a
következőképpen módosul: a) A (4) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „4. Amennyiben a nemzeti jog nem tiltja, az illetékes
hatóságok dönthetnek úgy, hogy közvetlenül ítélnek oda olyan közszolgáltatási
szerződéseket: a) amelyek becsült átlagos éves értéke:
1 000 000 eurónál, illetve vasúti személyszállításra vonatkozó
közszolgáltatási szerződés esetén 5 000 000 eurónál kevesebb,
vagy b) amelyek évente
300 000 kilométernél, illetve vasúti személyszállításra vonatkozó
közszolgáltatási szerződés esetén 150 000 kilométernél kevesebb
személyszállítási közszolgáltatás nyújtására vonatkoznak. A legfeljebb 23 közúti járművet üzemeltető
kis- és középvállalkozásoknak közvetlenül odaítélt közszolgáltatási
szerződések esetében e küszöbértékek megemelhetők vagy egy
2 000 000 EUR alatti becsült éves átlagértékre, vagy a
személyszállítási közszolgáltatás keretében nyújtott kevesebb, mint évi
600 000 kilométernyi szolgáltatásra.” b) A (6) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy a
vasúttársaságok közötti verseny fokozása érdekében az egy adott pályahálózat
vagy útvonalcsomag szakaszaira vonatkozó vasúti személyszállítási
közszolgáltatási szerződéseket különböző vasúttársaságoknak ítélik
oda. Ennek érdekében az illetékes hatóságok a pályázati eljárás elindítását
megelőzően dönthetnek úgy, hogy korlátozzák az egyazon vasúttársaságnak
odaítélhető szerződések számát.” (5) A szöveg a következő 5a.
cikkel egészül ki: „5a. cikk Járműállomány 1. A tagállamoknak az állami támogatásokra
vonatkozó szabályokkal összhangban meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket
annak érdekében, hogy a közszolgáltatás keretében vasúti személyszállítási
közszolgáltatásokat nyújtani kívánó szolgáltatók számára hatékony és
megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítsanak vasúti személyszállítási
közszolgáltatásra alkalmas járművekhez. 2. Amennyiben olyan
járműlízing-társaságok, amelyek az (1) bekezdésben említett
járműveket minden érintett vasúti személyszállítással foglalkozó
közlekedési szolgáltató számára megkülönböztetésmentes és kereskedelmileg
életképes feltételek mellett tudnák lízingelni, a megfelelő piacon nem
léteznek, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a járművek
maradványérték-kockázatát – az állami támogatásokra vonatkozó szabályok
értelmében – az illetékes hatóság viselje, amennyiben a közszolgáltatási
szerződésekre meghirdetett közbeszerzési eljárásokban részt venni kívánó
és képes szolgáltatók ilyen pályázati eljárásokon való részvétel céljából azt
kérelmezik. Az illetékes hatóság az első albekezdésben
előírt követelménynek az alábbi módok egyikén tehet eleget: a)
a közszolgáltatási szerződés végrehajtásához
használt járműállományt saját maga szerzi be abból a célból, hogy azt
piaci áron vagy a közszolgáltatási szerződés részeként a kiválasztott
közszolgáltató rendelkezésére bocsássa, a 4. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a
6. cikk és – adott esetben – a melléklet alapján; b)
a közszolgáltatási szerződés végrehajtásához
használt járműállomány finanszírozásához piaci áron vagy a
közszolgáltatási szerződés részeként garanciát nyújt, a 4. cikk (1)
bekezdésének b) pontja, a 6. cikk és – adott esetben – a melléklet
alapján. Ez a garancia az adott esetben alkalmazandó, állami támogatásokra
vonatkozó szabályok tiszteletben tartása mellett a maradványértékre is
kiterjedhet; c)
a közszolgáltatási szerződésben
kötelezettséget vállal arra, hogy a járműállományt a szerződés lejártakor
piaci áron átveszi. A b) és a c) pontban említett esetekben az
illetékes hatóságnak jogában áll előírni a közszolgáltatást nyújtó
szolgáltató számára, hogy a közszolgáltatási szerződés lejártával a
járműállományt adja át a szerződést elnyerő új szolgáltatónak.
Az illetékes hatóság az új közszolgáltatót kötelezheti a járműállomány
átvételére. Az átadást piaci árakon kell végrehajtani.” 3. Ha a járműállomány új
tömegközlekedési szolgáltatónak való átadása megtörtént, az illetékes
hatóságnak a pályázati dokumentumokban részletes tájékoztatást kell nyújtania a
járművek karbantartási költségeiről és fizikai állapotáról. 4. A Bizottság [e rendelet
hatálybalépésétől számított 18 hónapig] intézkedéseket fogad el, amelyek
részletesen meghatározzák az e cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazásához
követendő eljárásokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 9a. cikk (2)
bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelően kell megalkotni.” (6) A 6. cikk (1) bekezdésének
helyébe a következő szöveg lép: „1. Valamely általános szabályhoz vagy
közszolgáltatási szerződéshez kapcsolódó valamennyi ellentételezésnek meg
kell felelnie a 4. cikkben meghatározott rendelkezéseknek, tekintet nélkül
a szerződés odaítélésének módjára. Természetétől függetlenül az
5. cikk (3) bekezdésével összhangban oda nem ítélt közszolgáltatási
szerződéshez vagy valamely általános szabályhoz kapcsolódó valamennyi
ellentételezésnek a mellékletben meghatározott rendelkezéseknek is meg kell
felelnie.” (7) A 7. cikk a
következőképpen módosul: a) Az (1) bekezdés helyébe a
következő szöveg lép: „1. Minden illetékes hatóság évente egyszer
összevont jelentést tesz közzé a felelősségi körébe tartozó
közszolgáltatási kötelezettségekről, a közszolgáltatási szerződések
kezdő dátumáról és időtartamáról, a kiválasztott közszolgáltatókról,
valamint a visszatérítés útján az említett közszolgáltatóknak biztosított
ellentételezésekről és kizárólagos jogokról. A jelentés különbséget tesz
az autóbusz-közlekedés és a vasúti közlekedés között, megengedi a közlekedési
közszolgáltatási hálózat teljesítményének, minőségének és
finanszírozásának ellenőrzését és értékelését, valamint adott esetben
tájékoztatást ad a biztosított kizárólagos jogok típusáról és
terjedelméről. A tagállamok – például egy közös internetes portálon
keresztül – központi hozzáférést biztosítanak e jelentésekhez.” b) A (2) bekezdés a következő ponttal
egészül ki: „d) a közszolgáltatási szerződés tervezett
kezdő dátuma és időtartama.” (8) A 8. cikk a
következőképpen módosul: a) A (2) bekezdés első albekezdésének
helyébe a következő szöveg lép: „2. A (3) bekezdés sérelme nélkül, a vasúti
közszolgáltatási szerződések – az egyéb kötöttpályás közlekedési módok,
például a metró és a villamos kivételével – odaítélésének
2019. december 3-tól meg kell felelnie az 5. cikk
(3) bekezdésének. Minden egyéb kötöttpályás közlekedési módra vonatkozó,
illetve közúti közszolgáltatási szerződést az 5. cikk
(3) bekezdésével összhangban legkésőbb 2019. december 3-ig
kell odaítélni. A 2019. december 3-ig tartó átmeneti időszak során a
tagállamok intézkedéseket hoznak az 5. cikk (3) bekezdésének való
fokozatos megfelelés érdekében, elkerülendő a különösen a szállítási
kapacitást érintő súlyos szerkezeti problémákat.” b) A szöveg a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki: „2a. A 2013. január 1. és
2019. december 2. között közvetlenül odaítélt vasúti
személyszállítási közszolgáltatási szerződések lejáratuk dátumáig
hatályban maradhatnak. Azonban 2022. december 31. után semmilyen körülmények
között nem maradhatnak hatályban.” c) A (3)
bekezdés második albekezdése utolsó mondatának helyébe a következő szöveg lép: „A d) pontban említett szerződések
lejáratukig hatályban maradhatnak, feltéve, hogy azok az e rendelet
4. cikkében meghatározott időtartamokhoz hasonló határozott
időtartamra szólnak.” (9) A szöveg a következő 9a.
cikkel egészül ki: „9a. cikk A bizottság eljárása 1. A Bizottságot munkájában az egységes
európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU
európai parlamenti és tanácsi (átdolgozott) irányelv[13] 62. cikkével létrehozott
egységes európai vasúti térségért felelős bizottság segíti. E bizottság a
182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül. 2. Az e bekezdésre történő
hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.” 2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazható valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, -án/-én. Az Európai Parlament részéről a
Tanács részéről az elnök az
elnök [1] Fehér könyv: „Útiterv az egységes európai közlekedési
térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony
közlekedési rendszer felé”; COM(2011) 144. [2] Az egységes piac jobb irányítása; COM(2012) 259. [3] http://ec.europa.eu/consumers/consumer_research/cms_en.htm
[4] A Bizottság közleménye: Európa 2020 – Az
intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája;
COM(2010) 2020. [5] HL L 343., 2012.12.14., 32. o. [6] Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az Európai Közösséget
létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások
bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK
tanácsi rendelet és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról
szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról, COM(2012) 730 végleges, 2012.12.5. [7] HL C […], […], […] o. [8] HL C […], […], […] o. [9] Fehér könyv: Útiterv az egységes európai közlekedési
térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony
közlekedési rendszer felé; COM(2011) 144. [10] HL L 55., 2011.2.28, 13. o. [11] Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az Európai Közösséget
létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások
bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK
tanácsi rendelet és a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról
szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról, COM(2012) 730 végleges, 2012.12.5. [12] HL L 343., 2012.12.14., 32. o. [13] HL L 343., 2012.12.14., 32. o.