Det här dokumentet är ett utdrag från EUR-Lex webbplats
Dokument 52011PC0779
Proposal for a REGULATION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL on specific requirements regarding statutory audit of public-interest entities
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről
/* COM/2011/0779 végleges - 2011/0359 (COD) */
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről /* COM/2011/0779 végleges - 2011/0359 (COD) */
INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE A pénzügyi válság közvetlen folyományaként
Európában és másutt is olyan eszközöket vetettek be, amelyek legfőbb célja
a pénzügyi rendszer mielőbbi stabilizálása volt. A bankok, fedezeti
alapok, hitelminősítő intézetek, felügyeletek és központi bankok
szerepét sok esetben megkérdőjelezték és alapos vizsgálatnak vetették alá,
ugyanakkor nem, vagy csak kevés figyelmet kapott az a szerep, amelyet a
könyvvizsgálók a válságban játszottak – vagy inkább, amelyet játszaniuk kellett
volna. Annak ismeretében, hogy 2007 és 2009 között számos bank mutatott ki
jelentős veszteségeket mérlegen belüli és kívüli pozíciói kapcsán, sok
uniós polgár és befektető számára nehezen érthető, hogy a
könyvvizsgálók ügyfeleik (különösen a bankok) részére miként adhattak ki „tiszta”
jelentéseket ezekről az időszakokról. Fontos megjegyezni, hogy
egy olyan válságban, amelynek során 2008 októbere és 2009 októbere között az
adófizetők pénzéből 4 588,9 milliárd EUR-t fordítottak a
bankok támogatására, amely az EU-27 2009. évi bruttó hazai termékének
39 %-át tette ki[1], a pénzügyi rendszer valamennyi eleme javításra szorul. A megbízható könyvvizsgálat kulcsfontosságú az
általános és a piaci bizalom helyreállításához. Hozzájárul a befektetők
védelméhez azáltal, hogy a könnyen hozzáférhető, költséghatékony és
megbízható információkat szolgáltat a társaságok pénzügyi kimutatásairól.
Emellett csökkentheti a vizsgált társaságok tőkeköltségeit a pénzügyi
kimutatások átláthatóságának és megbízhatóságának javításával. Ki kell emelni azt is, hogy a könyvvizsgálókat
a jog hatalmazza fel arra, hogy kötelező könyvvizsgálatot végezzenek
azoknak a társaságoknak a pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan, amelyek
korlátozott felelősséggel bírnak, és/vagy szolgáltatást nyújthatnak a
pénzügyi szektorban. A felhatalmazás társadalmi feladatot ró a könyvvizsgálóra,
akinek véleményt kell mondania arról, hogy az ilyen társaságok pénzügyi
kimutatásai megfelelnek-e a valóságnak. A könyvvizsgálókra vonatkozó jóváhagyási
eljárásokat harmonizáló 84/253/EGK irányelv 1984. évi elfogadása óta az Unió
részlegesen szabályozta a jog szerinti könyvvizsgálatot. Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog
szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv
módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv jelentősen kibővítette a korábbi irányelv
alkalmazási körét. A pénzügyi válság a jog szerinti
könyvvizsgálat gyengeségeit különösen a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok tekintetében hangsúlyozta ki, amelyek tevékenységükből,
méretükből vagy alkalmazottaik számából adódóan jelentős közérdeket
képviselnek, vagy amelyeknek társasági formájuk miatt érdekeltjeik köre széles.
Emiatt ez a javaslat a közérdeklődésre számot
tartó jogalanyok pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatára
vonatkozó feltételeket rögzíti. 2. AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ
EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLATOK A Bizottság 2010. október 13. és december 8.
között konzultációt folytatott[2]. Összesen mintegy 700 különböző érdekelt
nyilvánított véleményt: a szakma képviselői, felügyeletek,
befektetők, tudományos szakértők, gazdasági társaságok, kormányzati
szervek, szakmai testületek és magánszemélyek. A konzultáció a változás iránti igényt és az
azzal szembeni ellenállást egyaránt kimutatta. Különösen a jelenleg
kedvező helyzetben lévő érdekeltek ellenzik a változtatást.
Ugyanakkor főként a könyvvizsgáló kkv-k és befektetők következtettek arra,
hogy a legutóbbi pénzügyi válság komoly hiányosságokra mutatott rá. A nyilvános vélemények összefoglalója az alábbi
dokumentumban található: http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/docs/2010/audit/summary_responses_en.pdf Ezenkívül a Bizottság 2011. február 10-én a
könyvvizsgálat témájában rendezett magas szintű konferenciája[3]
további eszmecserére adott alkalmat. A Bizottság zöld könyvére reagálva az Európai
Parlament 2011. szeptember 13-án saját kezdeményezésű jelentést fogadott
el a témában, amelyben szorgalmazza, hogy a Bizottság gondoskodjon nagyobb
átláthatóságról és jobb versenyfeltételekről a könyvvizsgálati piacon[4].
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. június 16-án hasonló
jelentést fogadott el[5]. A fenti kérdésekre a Pénzügyi
Szolgáltatásokkal Foglalkozó Bizottság 2011. május 16-i ülésén, valamint a
Könyvvizsgálati Szabályozó Bizottság 2011. június 24-i ülésén is felhívták a
tagállamok figyelmét. A jobb szabályozás elvével összhangban a
hatásvizsgálat meghatározza azokat a problémás területeket, amelyek esetében
szabályozási intézkedésre lehet szükség: ·
Az érdekeltek túlzott várakozásokat támasztanak a
könyvvizsgálattal szemben ahhoz képest, amit a könyvvizsgálók ténylegesen
tesznek. ·
A függetlenség nem biztosított és nem bizonyítható
egy olyan paradigmában, amelyben a könyvvizsgálat gyakorlatilag csak egy a
számos kereskedelmi szolgáltatás közül. A könyvvizsgálói szolgáltatások
rendszeres pályáztatásának és a könyvvizsgáló cégek időszakos rotációjának
hiánya a könyvvizsgálatot alapvető szellemiségétől: a szakmai
szkepticizmustól fosztotta meg. ·
Piaci koncentráció és a választási lehetőség
hiánya: A piac olyan mértékben koncentrálódott, hogy ritka az, ha egy
közérdeklődésre számot tartó jogalany könyvvizsgálója nem a négy nagy
könyvvizsgáló cég egyike. A tagállamok többségében a nagy jegyzett társaságok
több mint 85 %-ának könyvvizsgálatát a négy nagy cég végzi. A hatásvizsgálat az alábbi
előnyben részesített szakpolitikai lehetőségeket eredményezte: ·
Tisztázni kell a jog szerinti könyvvizsgálat
hatókörét, továbbá javítani kell azt a tájékoztatást, amelyet a könyvvizsgáló a
felhasználók, a vizsgált jogalanyok, az audit bizottságok, valamint a
felügyeletek részére nyújt. ·
Annak tilalma, hogy a könyvvizsgáló a vizsgált
jogalany részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtson, vagy akár annak
általános tilalma, hogy a könyvvizsgáló nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat
nyújtson, hatékonyan kezelné a függetlenség és a szakmai szkepticizmus
erősítése iránti igényt. Ezenfelül szigorúbb
szabályok alkalmazása a könyvvizsgálók kijelölési folyamatában, valamint a
könyvvizsgáló cégek kötelező rotációjának bevezetése hozzájárulna a
könyvvizsgálatok jobb minőségéhez. ·
A könyvvizsgálói szolgáltatást nyújtó pártatlan
megválasztásának elősegítése érdekében tiltani kell az olyan
szerződéses feltételeket, amelyek korlátozzák a könyvvizsgáló cégek
közötti választást, átláthatóbbá kell tenni a könyvvizsgálat minőségét és
a könyvvizsgáló cégeket, továbbá könyvvizsgálati minőségi tanúsítást kell
bevezetni. ·
A könyvvizsgálói szolgáltatást nyújtók közötti
nagyobb választási lehetőség érdekében meg kell szüntetni a tulajdonosi
korlátozásokat. ·
Meg kell erősíteni a tagállami felügyeleti
hatóságokat, továbbá az Unió egészére kiterjedően meg kell szervezni az
Európai Értékpapír-piaci Hatóságon (EÉPH) belüli együttműködést. Az e javaslathoz kapcsolódó hatásvizsgálati
jelentés az alábbi címen található: http://ec.europa.eu/internal_market/auditing/index_en.htm 3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI 3.1. Jogalap A hatályos 2006/43/EK irányelv az EUMSZ 50.
cikkére épül. A kapcsolódó követelmények (pl. a könyvvizsgálók jóváhagyására és
nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények) megállapítása és módosítása
továbbra is az irányelv hatálya alá tartozik[6]. A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok
jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó további sajátos követelményeket az
EUMSZ 114. cikke alapján ez a rendelet rögzíti. 3.2. Szubszidiaritás és arányosság Az uniós szabályok az eddigiekben nagyfokú
mérlegelési lehetőséget biztosítottak a tagállamok számára, amelyek
viszont nagymértékben építettek a szakma önszabályozására. A válság megmutatta,
hogy az önszabályozás nem előremutató megoldás. Ezenfelül a
hatásvizsgálatban kiemelt problémák nem oldhatók meg tagállami szinten, mert ez
lényeges eltérésekhez vezetne a szabályozási keretekben, ami viszont súlyosan
veszélyeztetné az egységes piacot. Az értékpapírpiacok és a pénzügyi
szereplők összekapcsolódására tekintettel a könyvvizsgálatokat az Unióban
mindenütt egységes keretrendszerben kell elvégezni. Mivel
a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok Európában gyakran folytatnak több
országra kiterjedő tevékenységet, rendkívül fontos a könyvvizsgálók és a
piaci szerkezet szerepének és függetlenségének uniós szintű kezelése.
Érdemes megjegyezni, hogy a befektetők védelmére és a pénzügyi
intézményekre vonatkozó jogszabályokat jelenleg is az Unió szintjén fogadják
el. Ezenfelül az uniós
szintű, összehangolt, nemzetközi támogatással kiegészített megközelítés a
szabályozási arbitrázs kockázatát is csökkentené. A javaslat tiszteletben
tartja az arányosság elvét: rendelkezései nem lépik túl az említett
célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. 3.3. A javaslat részletes
magyarázata A 2006/43/EK irányelv 39–43. cikke már megfogalmaz
a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára
vonatkozó egyes követelményeket. Ezeket a követelményeket az irányelv a
továbbiakban nem tartalmazza, azok részletesebben kidolgozott változatban
átkerülnek ebbe a rendeletbe. A rendelet megfelelő
és arányos jogi eszköz, amellyel biztosítható a közérdeklődésre számot
tartó jogalanyok kiváló minőségű könyvvizsgálata. A rendelet
közvetlen alkalmazhatósága nagyobb jogbiztonságot nyújt. Emellett a jogszabály
az Unió egészében azonos napon lép hatályba, így elkerülhetők az azzal
összefüggő problémák, hogy az egyes tagállamok a jogszabályt késve ültetik
át[7]. Rendelettel biztosítható továbbá a legnagyobb fokú harmonizáció: a
rendelet alapján a jog szerinti könyvvizsgálatokra valamennyi tagállamban
lényegében azonos szabályok szerint kerülne sor. 3.3.1. I. cím (Tárgy, hatály és
fogalommeghatározások) A rendelet a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálókra, valamint
a vizsgált jogalanyokra vonatkozik. Rögzíti például a közérdeklődésre
számot tartó jogalanynál kötelezően létrehozandó audit bizottsággal
kapcsolatos szabályokat. A módosított 2006/43/EK irányelv
fogalommeghatározásait ebben a rendeletben is alkalmazni kell. A pénzügyi szektor fejlődésével új típusú pénzügyi
intézmények jönnek létre az uniós jog szerint, így indokolt a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok meghatározásának kiterjesztése a
befektetési vállalkozásokra, a pénzforgalmi intézményekre, az átruházható értékpapírokkal
foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), az
elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, valamint az alternatív befektetési
alapokra. 3.3.2. II. cím (A
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára
vonatkozó feltételek) I. fejezet (Függetlenség és az
összeférhetetlenség elkerülése) A könyvvizsgálónak megfelelő
szabályzatokkal és eljárásokkal kell biztosítania a függetlenséggel, a
belső minőség-ellenőrzési rendszerekkel, valamint az
alkalmazottak felügyeletével kapcsolatban a rendelet alapján fennálló
kötelezettségek teljesítését. A könyvvizsgálói megbízás megszűnését
követő két éven belül a korábbi könyvvizsgálók és fő könyvvizsgáló
partnerek, illetve alkalmazottaik nem tölthetnek be kulcsfontosságú vezető
tisztséget a vizsgált jogalanynál, nem lehetnek a vizsgált jogalany audit
bizottságának tagjai vagy az ügyviteli szervének nem ügyvezető tagjai,
továbbá nem lehetnek a vizsgált jogalany felügyelő bizottságának tagjai. A vizsgált jogalany részére nyújtott
kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatások díja legfeljebb az adott
jogalany által fizetett könyvvizsgálói díjak 10 %-a lehet. Megfelelő óvintézkedéseket kell
alkalmazni továbbá akkor, ha a könyvvizsgáló egy adott közérdeklődésre
számot tartó jogalany részére nyújtott könyvvizsgálói és kapcsolódó pénzügyi
ellenőrzési szolgáltatásokból származó díjbevétele a könyvvizsgáló éves
díjbevételének jelentős hányadát teszi ki. Jog szerinti könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég
vagy a könyvvizsgáló cég hálózatának tagja a vizsgált jogalany részére egy
esetben sem nyújthat egyes olyan, nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat, amelyek
alapvetően nem egyeztethetőek össze a könyvvizsgálat független
közérdekű funkciójával, míg más – a könyvvizsgálat független
közérdekű funkciójával alapvetően összeegyeztethető – nem
könyvvizsgálói szolgáltatások esetében az audit bizottság vagy az illetékes
hatóság felhatalmazást kap annak – a konkrét körülményektől függő –
értékelésére, hogy azok nyújthatók-e a vizsgált jogalany részére. Kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatás azonban
nyújtható. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a VI. címben foglalt
feltételekkel kiigazítsa az engedélyezett és tiltott szolgáltatások jegyzékét.
Ezenkívül a jelentős méretű könyvvizsgáló cégeknek szakmai tevékenységüket
a jog szerinti könyvvizsgálatra kell összpontosítaniuk, és tiltani kell
számukra a nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtását. Egy megbízás elfogadása
vagy folytatása előtt a könyvvizsgálónak fel kell mérnie a függetlenségét
esetlegesen fenyegető veszélyeket, és függetlenségéről biztosítania
kell az audit bizottságot. II. fejezet (Bizalmasság és szakmai
titoktartás) A könyvvizsgálók a bizalmassági és szakmai
titoktartási szabályokra hivatkozva nem gátolhatják e javaslat rendelkezéseinek
alkalmazását. A 13. cikk lehetővé
teszi a szükséges információk cseréjét a könyvvizsgálat során. Ugyanakkor az említett szabályok a tervezet szerint nem tennék
lehetővé a könyvvizsgáló számára azt, hogy harmadik országok hatóságaival
a 2006/43/EK irányelv XI. fejezetében előírt együttműködési
csatornákon kívül működjön együtt. III. Fejezet (a jog szerinti könyvvizsgálat
elvégzése) A rendelet rögzíti, hogy a könyvvizsgálónak
meg kell tennie a szükséges lépéseket az arra vonatkozó vélemény kialakítása
érdekében, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak-e, és a
vonatkozó pénzügyi beszámolási szabályrendszerrel összhangban készültek-e. Ez nem terjed ki sem a vizsgált jogalany életképességére,
sem annak hatékonyságára és eredményességére, ahogyan a vezetés vagy az
ügyviteli szerv a jogalany ügyeit a múltban igazgatta vagy a jövőben
igazgatja majd. A fentiek kizárása azonban nem akadályozhatja sem a
könyvvizsgálat megfelelő elvégzéséhez szükséges könyvvizsgálói feladatok,
sem a beszámolási követelmények teljesítését. A javaslat megerősíti
a szakmai szkepticizmus szerepét. A könyvvizsgálónak mindig számítania kell
arra, hogy a jogalanynál szerzett korábbi tapasztalataitól függetlenül tévedés
vagy csalás következtében előforduló lényeges hibás állítással találkozik. A javaslat rögzíti a jog
szerinti könyvvizsgálat elvégzésére vonatkozó alapvető követelményeket. A
könyvvizsgáló cégnek legalább a fő könyvvizsgáló partnert ki kell
jelölnie, akinek tevékenyen részt kell vennie a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésében.
Megfelelő erőforrásokat is biztosítani kell. Ügyfélnyilvántartást
kell vezetni, emellett könyvvizsgálati dossziét kell nyitni. Ezenfelül a
könyvvizsgálónak gondoskodnia kell valamennyi szervezeti követelmény
megfelelő alkalmazásáról. Olyan esemény előfordulásakor, amely a
jog szerinti könyvvizsgálati tevékenység feddhetetlensége szempontjából súlyos
következményekkel jár vagy járhat, a könyvvizsgálónak megfelelő
intézkedéseket kell hoznia az esemény következményeinek kezelésére, valamint az
esemény ismételt előfordulásának megelőzésére. A konszolidált pénzügyi kimutatások
könyvvizsgálata esetében, ha a csoportkönyvvizsgálónak nincs módja a harmadik
országbeli könyvvizsgáló(k) által végzett könyvvizsgálati munka
dokumentálására, akkor megfelelő intézkedések – például kiegészítő
könyvvizsgálati munka – mellett értesítenie kell az illetékes hatóságot. A könyvvizsgáló, illetve a
könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói jelentést csak belső
minőség-ellenőrzést követően nyújthatja be. Az ellenőrzés
olyan könyvvizsgáló feladata, aki nem vesz részt abban a jog szerinti
könyvvizsgálatban, amelyre a belső minőség-ellenőrzés
vonatkozik. IV. fejezet (Könyvvizsgálói jelentés) A közzétett könyvvizsgálói jelentés tartalma
kibővül: ismerteti az alkalmazott módszertant, különösen azt, hogy a
mérleg mekkora részét ellenőrizték közvetlenül, illetve az ellenőrzés
milyen mértékben alapult rendszer- és megfelelőségi teszten; a
könyvvizsgálat elvégzése során alkalmazott lényegességi szinteket; a pénzügyi
kimutatásokban előforduló lényeges hibás állítás kockázatának fő
területeit; azt, hogy a jog szerinti könyvvizsgálat célja csalás felderítése
volt-e, valamint korlátozott vagy elutasító záradék, illetve a
véleménynyilvánítás elutasítása esetén a döntés indokolását. Ismertetnie kell továbbá a részletes vizsgálat és a
megfelelőségi teszt súlyozásának változását az előző évhez
képest. Ezenfelül a
könyvvizsgálónak hosszabb és részletesebb jelentést is kell készítenie az audit
bizottság számára. A javaslat szerint ez a jelentés részletesebben ismerteti az
elvégzett könyvvizsgálatot, a vállalkozás helyzetét (pl. a tevékenység
folyamatosságát), a könyvvizsgálat megállapításait, valamint a szükséges
magyarázatokat. Ez a kiegészítő jelentés mutatja be és indokolja továbbá
az audit bizottságnak az elvégzett könyvvizsgálati munkát. A tervezet szerint a
kiegészítő jelentést az audit bizottság és a vizsgált jogalany vezetése
részére kell benyújtani, de azt a nyilvánosság nem ismerheti meg, mivel üzleti
titkot, valamint esetlegesen árérzékeny információkat tartalmaz. Ugyanakkor
kérésre a könyvvizsgáló köteles a jelentést az illetékes hatóság rendelkezésére
bocsátani. A pénzügyi szolgáltatási
irányelvek többsége jelenleg is előírja a könyvvizsgáló számára, hogy a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyt felügyelő illetékes
hatóságokat tájékoztassa a közérdeklődésre számot tartó jogalannyal
kapcsolatos tényekről és döntésekről. Ez a kötelezettség a javaslat
szerint valamennyi közérdeklődésre számot tartó jogalanyra kiterjed. Ezenfelül
a hitelintézeteket és biztosítóintézeteket felügyelő illetékes
hatóságoknak rendszeres párbeszédet kell folytatniuk a könyvvizsgálókkal. V. fejezet (A jog
szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által készített átláthatósági
jelentés, nyilvántartás) A könyvvizsgálóknak
pénzügyi információkat kell közzétenniük, amelyekben kimutatják különösen
teljes forgalmuk megoszlását a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoktól
kapott könyvvizsgálói díjak, az egyéb jogalanyoktól kapott könyvvizsgálói
díjak, valamint az egyéb szolgáltatásokból származó díjbevételek között. Közzé
kell tenniük továbbá annak a hálózatnak a pénzügyi információit is, amelyhez
tartoznak. A közérdeklődésre
számot tartó jogalanyok könyvvizsgálói által kiadott átláthatósági jelentéseket
a cégek saját vállalatirányítására vonatkozó nyilatkozatnak kell kiegészítenie.
A könyvvizsgálói díjakkal kapcsolatban további kiegészítő információkat
kell az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani felügyeleti feladataik
ellátásának elősegítésére. A könyvvizsgáló bizonyos dokumentumokat és
információkat öt évig köteles megőrizni. 3.3.3. III. cím (A jog szerinti
könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kijelölése a közérdeklődésre számot
tartó jogalanyoknál) Nagyobb függetlensége és kapacitása érdekében
az audit bizottságnak nem ügyvezető tagokból kell állnia, akik közül
legalább egy tagnak a könyvvizsgálat terén, egy másik tagnak pedig a számvitel
és/vagy a könyvvizsgálat terén kell tapasztalattal és ismeretekkel
rendelkeznie. A részvényesek
közgyűlése részére a könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozóan tett
javaslatnak az audit bizottság ajánlásán kell alapulnia. Az ajánlásnak minden
esetben tartalmaznia kell a javasolt döntés indokolását. Ezenkívül az
ajánlásnak, amennyiben nem a könyvvizsgálói megbízás megújítására vonatkozik,
legalább két választási lehetőséget kell tartalmaznia (a meglévő
könyvvizsgáló kizárásával), amelyek közül az egyiket az audit bizottság
kellő megalapozottsággal támogatja. Az audit bizottság az ajánlását
előírásszerű pályáztatási folyamatot követően teheti meg.
Hitelintézetek és biztosítóintézetek esetében az audit bizottságnak az ajánlást
be kell nyújtania a pénzügyi felügyeleti hatóság részére, amelynek a javasolt
választás tekintetében vétójoggal kell rendelkeznie. Tiltani kell a harmadik
felekkel megállapított olyan szerződéses feltételeket, amelyek korlátozzák
a vizsgált jogalanyt a könyvvizsgáló kiválasztásában. Az abból adódó bizalmi
viszony veszélyének kezelésére, hogy a vizsgált vállalkozás gyakran évtizedekig
sorozatosan ugyanazt a könyvvizsgáló céget jelöli ki, a rendelet bevezeti a
könyvvizsgáló cégek legfeljebb hatéves időszakot követő kötelező
rotációját, amely időszak egyes kivételes körülmények között 8 évre
meghosszabbítható. Amennyiben a közérdeklődésre számot tartó jogalany
kettő vagy több jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget
bízott meg, a megbízás maximális időtartama 9 év, kivételes esetben ez az
időtartam 12 évre hosszabbítható. Ezenkívül a rendelet várakozási
időt is előír, amelynek leteltét követően a könyvvizsgáló cég
ismét jogosult ugyanannál a jogalanynál jog szerinti könyvvizsgálatot végezni.
A zavartalan átmenet érdekében a korábbi könyvvizsgálónak a lényeges
információkat tartalmazó átadási aktát kell átadnia a belépő könyvvizsgáló
részére. Az audit bizottság, egy
vagy több részvényes, az illetékes hatóságok és a közérdeklődésre számot
tartó jogalanyok felügyeletében illetékes hatóságok felhatalmazást kapnak arra,
hogy indokolt esetben valamely tagállami bíróságon a könyvvizsgáló felmentése
iránti keresetet nyújtsanak be. 3.3.4. IV. cím (A
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát
végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek tevékenységének felügyelete) I. fejezet (Illetékes hatóságok) Az egyes tagállamoknak illetékes hatóságot
kell kijelölniük, amely a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok
könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek
felügyeletéért felelős. Az ilyen hatóságoknak megfelelő személyi
állományt kell fenntartaniuk, és függetleneknek kell lenniük a könyvvizsgálóktól.
Az illetékes hatóságok alkalmazottaira szakmai
titoktartási kötelezettség vonatkozik. Az illetékes hatóságoknak
rendelkezniük kell azokkal a felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel, amelyek
feladataik ellátásához szükségesek, a könyvvizsgálói jelentés tartalmát azonban
nem befolyásolhatják. Az illetékes hatóságoknak
tagállami szinten együtt kell működniük a jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek jóváhagyásáért és nyilvántartásba vételéért felelős
hatósággal (2006/43/EK irányelv), valamint a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok egyéb felügyeleteivel, pl. a bank- vagy biztosítási felügyelettel. II. fejezet
(Minőségbiztosítás, vizsgálat, piacfelügyelet, készenléti tervezés és
átláthatóság az illetékes hatóságoknál) Az illetékes hatóságok
feladatai közé tartoznak az alábbiak: ·
a végzett jog szerinti könyvvizsgálatok
minőségbiztosítási ellenőrzése. Az
ellenőrzésnek arányosnak kell lennie az ellenőrzött könyvvizsgáló
tevékenységének terjedelmével; ·
a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok nem
megfelelő jog szerinti könyvvizsgálatának felderítésére, helyesbítésére és
megelőzésére irányuló vizsgálat; ·
a fejlemények figyelemmel kísérése a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére nyújtott jog szerinti
könyvvizsgálati szolgáltatások piacán; ·
a nagy könyvvizsgáló cégek folyamatos működését
fenyegető veszélyek figyelemmel kísérése, ideértve a nagyfokú
koncentrációból eredő kockázatokat, valamint annak előírása a nagy
könyvvizsgáló cégek számára, hogy készenléti tervet dolgozzanak ki az ilyen
veszélyek kezelésére; ·
átlátható tevékenység, ideértve az egyes
minőségbiztosítási ellenőrzésekről szóló jelentések
közzétételét. III. fejezet (Az illetékes hatóságok
közötti együttműködés, kapcsolat az Európai felügyeleti hatóságokkal) A rendelet előírja, hogy az illetékes
hatóságok az Unió egészére kiterjedő együttműködése az EÉPH keretében
történjen, amely így felváltja az Európai Bizottság elnökletével
működő szakértői csoport, a Könyvvizsgálók Felügyeleti
Testületei Európai Csoportja (EGAOB) égisze alatti, az Unió egészére kiterjedő
együttműködési mechanizmust. Az EÉPH a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyokkal összefüggésben jelenleg is
folytat tevékenységet a könyvvizsgálat (és a számvitel) területén. A jogi
keretrendszer előírja továbbá, hogy a könyvvizsgálat területén az EÉPH, az
Európai Bankhatóság (EBH), valamint az Európai Biztosítási és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH) vegyesbizottság keretében működjön
együtt. Az EÉPH állandó belső bizottságot hoz
létre, amelynek legalább a tagállami illetékes hatóságok a tagjai. Az EÉPH több kérdést illetően
ad útmutatást, pl. a könyvvizsgálói jelentés és az audit bizottsághoz címzett
kiegészítő jelentés tartalmi és formai követelményeire, az audit bizottság
felügyeleti tevékenységére, valamint a minőségbiztosítási
ellenőrzésre vonatkozóan. A javaslat önkéntes páneurópai könyvvizsgálati
minőségi tanúsítást vezet be, amelynek célja, hogy javítsa valamennyi
olyan könyvvizsgáló cég láthatóságát, elismertségét és hírnevét, amely
kapacitással bír a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok kiváló minőségű
könyvvizsgálatára. Az EÉPH közzéteszi a tanúsítvány
megszerzésének követelményeit, valamint adminisztrációs és díjvonzatait. A
tagállami illetékes hatóságoknak részt kell venniük a tanúsítvány megszerzése
iránti kérelmek elbírálásában. A vizsgálattal és helyszíni ellenőrzéssel
kapcsolatban az illetékes hatóságok értesítik a másik tagállam illetékes
hatóságát, ha arra a következtetésre jutnak, hogy e rendelet rendelkezéseivel
ellentétes tevékenységre kerül vagy került sor. Ezenfelül az egyik tagállam
illetékes hatósága kérheti, hogy egy másik tagállam illetékes hatósága ez
utóbbinak a területén vizsgálatot folytasson le. Az EÉPH egy vagy több
illetékes hatóság kérésére létrehozhat továbbá az illetékes hatóságokból álló
kollégiumokat, hogy elősegítse bizonyos feladatok ellátását. IV. fejezet
(Együttműködés harmadik országbeli könyvvizsgálókkal, valamint nemzetközi
szervezetekkel és szervekkel) Az illetékes hatóságok és
az EÉPH az információk cseréjéről harmadik országbeli illetékes
hatóságokkal csak abban az esetben köthetnek együttműködési megállapodást,
ha a közölt információk tekintetében szakmai titoktartási garanciák vannak
érvényben, és tiszteletben tartják az adatvédelmi szabályokat. 3.3.5. V. fejezet (Felügyeleti
intézkedések és szankciók) Az e rendeletben foglalt követelményeknek való
jobb megfelelés érdekében, és „A szankciórendszerek erősítése a pénzügyi
szektorban” című, 2010. december 9-i bizottsági közlemény nyomán[8]
kibővül a felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskör,
valamint az illetékes hatóságok szankcionálási hatásköre. A tervezet a jogsértés meghatározott eseteiben a
könyvvizsgálókkal és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokkal szemben
közigazgatási pénzbírságot ír elő. A hatóságoknak a szankciókat és
intézkedéseket átlátható módon kell alkalmazniuk. 3.3.6. VI. cím (Beszámolás, átmeneti
és záró rendelkezések) A javaslat átmeneti szabályokat vezet be a
könyvvizsgáló cégek rotációjára vonatkozó kötelezettség hatálybalépésével, a
könyvvizsgáló cég kiválasztási eljárásának kötelező megszervezésével,
valamint a kizárólag könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtó könyvvizsgáló cégek
létrehozásával kapcsolatban. 3.3.7. Szabályozástechnikai
standardok és az EUMSZ 290. cikkének való megfelelés A könyvvizsgálat és a könyvvizsgálati piac
fejlődésének figyelembevétele érdekében az EÉPH-nak szabályozástechnikai
standardokat kell benyújtania a Bizottság részére, amelyek technikai
követelményeket határoznak meg a belépő könyvvizsgálónak átadandó átadási
akta tartalmára, valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók számára előírt európai
minőségi tanúsítvány bevezetésére vonatkozóan. A
Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezeket a technikai standardokat
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján fogadja el. A Bizottság 2009.
szeptember 23-án az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítási és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH), valamint az EÉPH (Európai
Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló rendeletjavaslatokat fogadott el[9]. Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztetni kíván az európai
felügyeleti hatóságokat létrehozó rendeletek elfogadásakor az EUMSZ 290. és
291. cikkével összefüggésben tett nyilatkozataira, amelyek szerint: „A
szabályozási standardok elfogadására vonatkozó eljárások tekintetében a
Bizottság hangsúlyozza a pénzügyi szolgáltatási ágazatnak a
Lámfalussy-rendszerből eredő egyedi jellegét, amelyet az EUMSZ-hez
csatolt 39. nyilatkozat is kifejezetten elismer. A Bizottság azonban súlyos
kétségeinek ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi
aktusok és a végrehajtási intézkedések elfogadásakor betöltött szerepének a
korlátozása összhangban van-e az EUMSZ 290. és 291. cikkével.” 4. KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK A Bizottság javaslatának nincs sem közvetlen, sem
közvetett hatása az Európai Unió költségvetésére. Így különösen azok a
feladatok, amelyeket a javaslat szerint az EU felügyeleti szervei látnának el,
nem igényelnek további uniós forrásokat. 2011/0359 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi
követelményekről (EGT-vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI
UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió
működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai
Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus
tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően, tekintettel az Európai
Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[10], az európai adatvédelmi biztossal folytatott
egyeztetést követően[11], rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: (1)
A jog szerinti könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló
cégeket a jog hatalmazza fel arra, hogy a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát elvégezzék az ilyen jogalanyok éves és
konszolidált pénzügyi kimutatásai iránti közbizalom erősítése érdekében. A jog szerinti könyvvizsgálat közérdekű szerepe azt
jelzi, hogy emberek és intézmények széles köre bízik meg a jog szerinti
könyvvizsgálók munkájának minőségében. A kiváló minőségű
könyvvizsgálat javítja a pénzügyi kimutatások feddhetetlenségét és
hatékonyságát, és ezzel hozzájárul a piacok rendezett működéséhez. Ezáltal
a könyvvizsgálók különösen fontos társadalmi szerepet töltenek be. (2)
Az uniós jogszabályok előírják, hogy a
hitelintézetek, a biztosítóintézetek, a szabályozott piacra bevezetett
értékpapírok kibocsátói, a pénzforgalmi intézmények, az ÁÉKBV-k, az
elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, valamint az alternatív befektetési
alapok pénzügyi kimutatásainak (mind az éves beszámolóknak, mind a konszolidált
beszámolóknak) a könyvvizsgálatát egy vagy több olyan személy végezze el, akit
az ilyen könyvvizsgálat végzésére az uniós jog hatalmaz fel, nevezetesen a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és
konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi
irányelv[12]
1. cikkének (1) bekezdése, a biztosítóintézetek éves és összevont
(konszolidált) éves beszámolóiról szóló, 1991. december 19-i 91/674/EGK tanácsi
irányelv[13] 1. cikkének (1)
bekezdése, a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival
kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények
harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. december
15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[14]
4. cikkének (4) bekezdése, a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és
a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és
a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i
2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[15]
15. cikkének (2) bekezdése, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív
befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i
2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[16]
73. cikke, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének
megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a
2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i
2009/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[17]
3. cikkének (1) bekezdése, és az
alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a
2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet
módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelv[18] 22. cikkének (3)
bekezdése. Ezenfelül a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK
tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv[19] 4. cikkének (1)
bekezdése előírja a befektetési vállalkozások éves pénzügyi kimutatásainak
könyvvizsgálatát akkor, ha a negyedik, a bizonyos jogi formájú társaságok éves
beszámolójáról szóló, 1978. július 25-i 78/660/EGK tanácsi irányelv[20],
vagy a hetedik, a konszolidált beszámolóról szóló, 1983. június 13-i 83/349/EGK
tanácsi irányelv[21] nem alkalmazandó. (3)
A jog szerinti könyvvizsgálat elvégzéséért
felelős személyek jóváhagyásának feltételeit, valamint a jog szerinti
könyvvizsgálat elvégzésére vonatkozó minimumkövetelményeket az éves és
összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK
és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv rögzíti[22]. (4)
A mostani pénzügyi válság során, 2007 és 2009
között számos bank mutatott ki jelentős veszteségeket mérlegen belüli és
kívüli pozíciói kapcsán. Ez nemcsak azt a kérdést
vetette fel, hogy a könyvvizsgálók miként adhattak ügyfeleiknek korlátozás
nélküli könyvvizsgálói jelentést ezen időszakokról, hanem a jelenlegi
jogszabályi keretek alkalmasságát és megfelelőségét is
megkérdőjelezte. A Bizottság 2010. október 13-án zöld könyvet adott ki
„Könyvvizsgálati politika: a válság tanulságai” címmel[23],
amely széles körű társadalmi konzultációt indított el a pénzügyi piacok
szabályozási reformja általános összefüggésében a könyvvizsgálat
szerepéről és hatóköréről, valamint arról, hogy a könyvvizsgálat
tökéletesítése miként járulhatna hozzá a pénzügyi stabilitás fokozásához. A
nyilvános konzultáció alapján megállapítható, hogy a közérdeklődésre
számot tartó jogalanyok éves és konszolidált beszámolóinak jog szerinti
könyvvizsgálatára vonatkozóan a 2006/43/EK irányelvben rögzített szabályok
jelentős javításra szorulnak. 2011. szeptember
13-án az Európai Parlament saját kezdeményezésű jelentést adott ki a zöld
könyvről. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. június 16-án
szintén jelentést fogadott el a zöld könyvről. (5)
Részletes szabályok megállapítására van szükség
annak érdekében, hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálata megfelelő minőségű legyen, és azt a jog
szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek szigorú követelmények alapján
végezzék. A közös szemléletű szabályozásnak
javítania kell a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti
könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek
feddhetetlenségét, függetlenségét, pártatlanságát, felelősségét,
átláthatóságát és megbízhatóságát, ami hozzájárul az Unión belüli jog szerinti
könyvvizsgálat minőségéhez és ezáltal a belső piac zavartalan
működéséhez, egyúttal biztosítja a fogyasztók és a befektetők
nagyfokú védelmét. A közérdeklődésre számot tartó jogalanyokra vonatkozó
külön jogi aktus kidolgozása biztosítja továbbá a következetes harmonizációt és
az egységes alkalmazást, így hozzájárul a belső piac hatékonyabb
működéséhez. (6)
A pénzügyi szektor fejlődésével az uniós jog
új típusú pénzügyi intézményeket hoz létre. Egyre fontosabbak a szokásos
bankrendszeren kívüli új jogalanyok és tevékenységek, és egyre nagyobb hatást
gyakorolnak a pénzügyi stabilitásra. Emiatt indokolt
a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok meghatározásának kiterjesztése
további pénzügyi intézményekre és egyéb jogalanyokra, például a befektetési
vállalkozásokra, a pénzforgalmi intézményekre, az átruházható értékpapírokkal
foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV), az
elektronikuspénz-kibocsátó intézményekre, valamint az alternatív befektetési
alapokra. (7)
Az éves és konszolidált pénzügyi kimutatások
könyvvizsgálatának célja, hogy jogi biztosítékot nyújtson az olyan
befektetőknek, hitelezőknek és üzletfeleknek, amelyeknek részesedésük
van a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokban, vagy azokhoz üzleti
érdekük fűződik. Ennélfogva a jog szerinti
könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek az ilyen jogalanyok jog szerinti
könyvvizsgálata során teljes mértékben függetlennek kell lenniük, és kerülniük
kell az összeférhetetlenséget. A könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek
függetlenségének megállapítása érdekében figyelembe kell venni a könyvvizsgálót
és könyvvizsgáló céget magában foglaló hálózat fogalmát. (8)
A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló
cégek megfelelő belső szervezete hozzájárul a függetlenségüket
fenyegető veszélyek kiküszöböléséhez. Így a könyvvizsgáló cég tulajdonosai
vagy részvényesei, valamint az ilyen cég vezetői nem avatkozhatnak a jog
szerinti könyvvizsgálat végrehajtásába olyan módon, hogy az veszélyeztesse
annak a jog szerinti könyvvizsgálónak a függetlenségét és pártatlanságát, aki a
jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében végzi. Emellett jogszabályi kötelezettségeik teljesítése érdekében
a jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek megfelelő
belső szabályzatokat és eljárásokat kell bevezetniük a szervezetükön belül
folytatott jog szerinti könyvvizsgálati tevékenységben részt vevő alkalmazottakra
és egyéb személyekre vonatkozóan. Ezeknek a szabályzatoknak és eljárásoknak
különösen arra kell törekedniük, hogy a függetlenséget fenyegető
veszélyeket kiküszöböljék, illetve kezeljék, továbbá biztosítsák a jog szerinti
könyvvizsgálat minőségét, feddhetetlenségét és alaposságát. A
szabályzatoknak és eljárásoknak arányosaknak kell lenniük a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tevékenysége terjedelmével és
összetettségével. (9)
A könyvvizsgálóknak, könyvvizsgáló cégeknek és
alkalmazottaiknak különösen tartózkodniuk kell az olyan jogalany jog szerinti
könyvvizsgálatától, amelyhez üzleti vagy pénzügyi érdekük fűződik,
továbbá tartózkodniuk kell a vizsgált jogalany által kibocsátott, garantált
vagy egyéb módon támogatott pénzügyi eszközzel való kereskedéstől, a
diverzifikált kollektív befektetési formákban való részesedések kivételével. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem
vehet részt a vizsgált jogalany belső döntéshozatali folyamataiban. Meg
kell akadályozni, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók vagy alkalmazottaik a
vizsgált jogalanynál vezetői vagy igazgatósági tisztséget töltsenek be a
könyvvizsgálói megbízás befejezését követő megfelelő idő letelte
előtt. (10)
Az egy vizsgált jogalanytól kapott díjak mértéke,
valamint a díjstruktúra szintén veszélyeztetheti a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég függetlenségét. Így biztosítani kell azt, hogy a
könyvvizsgálói díjak ne függjenek semmilyen feltételtől, továbbá azt, hogy
ha az egy ügyféltől kapott könyvvizsgálói díjak mértéke jelentős,
akkor speciális eljárást vezessenek be a könyvvizsgálat minőségének
fenntartására. Ha az egy ügyféltől való függés
túlzott mértékű, akkor a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló
cégnek tartózkodnia kell az adott jog szerinti könyvvizsgálat elvállalásától. (11)
Ha a jog szerinti könyvvizsgálók, könyvvizsgáló
cégek vagy hálózatuk tagjai a vizsgált jogalany részére a jog szerinti
könyvvizsgálaton kívüli szolgáltatást nyújtanak, az veszélyeztetheti
függetlenségüket. Emiatt indokolt annak tiltása, hogy a jog szerinti
könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek vagy hálózatuk tagjai a vizsgált jogalanyok
részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtsanak. A valamely társaság
részére nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújtó könyvvizsgáló cég az adott
társaság jog szerinti könyvvizsgálatát nem végezheti, ami szűkíti a jog
szerinti könyvvizsgálat elvégzésére rendelkezésre álló könyvvizsgáló cégek
körét, különösen a nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok könyvvizsgálata esetében, amelynek a piaca koncentrált.
Következésképpen annak érdekében, hogy legyen minimális számú könyvvizsgáló
cég, amely a nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok
részére könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújthat, indokolt annak előírása,
hogy a jelentős méretű könyvvizsgáló cégek szakmai tevékenységüket a
jog szerinti könyvvizsgálat végzésére összpontosítsák, és ne nyújthassanak a
jog szerinti könyvvizsgálati feladataikhoz nem kapcsolódó egyéb, például
tanácsadási szolgáltatást. (12)
Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében fontos,
hogy a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti
könyvvizsgálatára szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt a jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég értékelje a függetlenségre
vonatkozó követelmények teljesülését, különösen azt, hogy az adott jogalannyal
fennálló kapcsolatából eredően veszélybe kerül-e a függetlensége. Függetlenségük megőrzése érdekében fontos továbbá,
hogy nyilvántartást vezessenek a saját, valamint alkalmazottaik és a jog
szerinti könyvvizsgálat folyamatában részt vevő egyéb személyek
függetlenségét fenyegető valamennyi veszélyről, valamint az ilyen
veszélyek csökkentése érdekében alkalmazott óvintézkedésekről. Ezenfelül
akkor, ha a függetlenségüket fenyegető veszélyek az azok mérséklését célzó
óvintézkedéseket követően is jelentősek, vissza kell lépniük vagy
tartózkodniuk kell a könyvvizsgálat elvégzésétől. A jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég évente írásban igazolja függetlenségét a
vizsgált jogalany audit bizottságának, továbbá a bizottsággal egyeztet a
függetlenségét fenyegető veszélyekről, valamint az azok mérséklésére
alkalmazott óvintézkedésekről. (13)
A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az
egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995.
október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[24]
szabályozza a személyes adatok feldolgozását, amely a tagállamokban a
tagállamok illetékes hatóságai, különösen a tagállamok által kijelölt független
hatóságok felügyelete alatt e rendelettel összefüggésben folyik. A személyes
adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása
tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad
áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet[25] szabályozza a személyes
adatok e rendelet szerinti feldolgozását, amelyet az EÉPH az európai
adatvédelmi biztos felügyelete alatt végez. Az illetékes hatóságok általi
információcserének vagy információtovábbításnak meg kell felelnie a személyes
adatok továbbítására vonatkozóan a 95/46/EK irányelvben rögzített szabályoknak,
továbbá az EÉPH általi információcserének vagy információtovábbításnak meg kell
felelnie a személyes adatok továbbítására vonatkozóan a 45/2001/EK rendeletben
rögzített szabályoknak. (14)
Fontos, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek tiszteletben tartsák ügyfeleik magánélethez és az adatok
védelméhez való jogát. Ezért rájuk szigorú
titoktartási és szakmai titoktartási szabályoknak kell vonatkozniuk, amelyek
azonban nem csorbíthatják ezen rendelet megfelelő végrehajtását vagy – ha
az anyavállalat harmadik országban található – a csoportkönyvvizsgálóval a
konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során való
együttműködést, és be kell tartani a 95/46/EK irányelv rendelkezéseit. Ugyanakkor
az említett szabályok nem teszik lehetővé a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég számára azt, hogy harmadik országok hatóságaival a
2006/43/EK irányelv XI. fejezetében előírt együttműködési csatornákon
kívül működjön együtt. Ezek a titoktartási szabályok emellett vonatkoznak
minden olyan jog szerinti könyvvizsgálóra vagy könyvvizsgáló cégre is, amelyek
egy adott könyvvizsgálói feladatot már nem végeznek. (15)
A jog szerinti könyvvizsgálat eredménye az arra
vonatkozó vélemény, hogy a vizsgált jogalanyok pénzügyi kimutatásai
megfelelnek-e a valóságnak. Előfordulhat azonban, hogy az érdekeltek
előtt nem világosak az adott könyvvizsgálat korlátai (a lényegesség elve,
a mintavételi módszerek, a könyvvizsgálónak a csalások feltárásával kapcsolatos
feladatai és a vezető tisztségviselők felelőssége), ezért
túlzott várakozásokat táplálhatnak azzal szemben. A
túlzott várakozások mérséklése érdekében fontos egyértelműbben
meghatározni a jog szerinti könyvvizsgálat hatókörét. (16)
Noha a pénzügyi információk rendelkezésre
bocsátásának elsődleges felelőssége a vizsgált jogalanyok vezetését
terheli, a könyvvizsgálók is szerepet vállalnak ebben azzal, hogy a vezetést
felhasználói szempontból tevékenyen ösztönzik. A könyvvizsgálat jobb
minősége érdekében ezért fontos, hogy a könyvvizsgálók a vizsgált
jogalannyal szemben erősebb szakmai szkepticizmussal éljenek. A könyvvizsgálóknak fel kell ismerniük annak
lehetőségét, hogy csalásból vagy tévedésből eredő lényeges hibás
állítások a könyvvizsgálónak a vizsgált jogalany vezetésének becsületességével
és feddhetetlenségével kapcsolatos korábbi tapasztalata ellenére is
előfordulhatnak. A könyvvizsgálati munka megszervezésében és a szükséges
erőforrások feladatokhoz való rendelésében a fő szempont a
könyvvizsgálat minőségének biztosítása kell, hogy legyen. A jog szerinti
könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek és személyi állományuk feddhetetlensége
alapvető fontosságú a jog szerinti könyvvizsgálatok és a pénzügyi piacok
iránti közbizalom megteremtésében. Ezért megfelelően kell kezelni minden
olyan eseményt, amely a jog szerinti könyvvizsgálati tevékenység
feddhetetlensége szempontjából súlyos következményekkel járhat. A jog szerinti
könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek megfelelően dokumentálnia kell
a könyvvizsgálati munkát. (17)
A konszolidált pénzügyi kimutatások esetében fontos
világosan meghatározni a csoport különböző jogalanyainak vizsgálatát
végző jog szerinti könyvvizsgálók felelősségi körét. Ennek érdekében a csoportkönyvvizsgálónak teljes
felelősséget kell vállalnia a könyvvizsgálói jelentésért. (18)
Az egyes jog szerinti könyvvizsgálói megbízások
keretében végzett munka megbízható belső minőség-ellenőrzése a
könyvvizsgálat kiváló minőségét szolgálja. Ezért a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálói jelentését csak a
belső minőség-ellenőrzés befejezése után adhatja ki. (19)
A jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit az
érdekeltek számára a könyvvizsgálói jelentésben kell bemutatni. Az érdekelteknek a vizsgált jogalany pénzügyi kimutatásai
iránti nagyobb bizalma érdekében különösen fontos, hogy a könyvvizsgálói
jelentés megalapozott és kellően alátámasztott legyen, továbbá
tartalmazzon a végzett könyvvizsgálatra vonatkozó további információkat. A
könyvvizsgálói jelentésnek elégséges mértékben ismertetnie kell a könyvvizsgálat
során alkalmazott módszertant, különösen azt, hogy a mérleg mekkora részét
ellenőrizték közvetlenül, illetve az ellenőrzés milyen mértékben
alapult rendszer- és megfelelőségi teszten; a könyvvizsgálat elvégzése
során alkalmazott lényegességi szinteket; az éves és konszolidált pénzügyi
kimutatásokban előforduló lényeges hibás állítás kockázatának fő
területeit; azt, hogy a jog szerinti könyvvizsgálat célja csalás felderítése
volt-e, valamint korlátozott vagy elutasító záradék, illetve a véleménynyilvánítás
elutasítása esetén a döntés indokolását. (20)
A jog szerinti könyvvizsgálat értékét a vizsgált
jogalany számára különösen növelné a kommunikáció erősítése a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég, valamint az audit bizottság között. A jog
szerinti könyvvizsgálat során folytatott rendszeres párbeszéden túl fontos,
hogy a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a jog szerinti
könyvvizsgálat eredményeit tartalmazó részletesebb kiegészítő jelentést
nyújtson be az audit bizottságnak. Lehetővé kell
tenni, hogy a részletes kiegészítő jelentést a közérdeklődésre számot
tartó jogalanyok felügyeletei megismerhessék, azonban az nyilvánosságra nem
hozható. (21)
A jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló
cégek jelenleg is adnak információt a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok felügyeleteinek olyan tényekről vagy döntésekről, amelyek
a vizsgált jogalany tevékenységére vonatkozó szabályok megsértését, vagy a
vizsgált jogalany folyamatos működésének megzavarását jelenthetik. A
felügyeleti feladatok ellátását segítené továbbá, ha a hitelintézetek és
pénzügyi intézmények felügyeletei számára kötelező lenne a rendszeres
párbeszéd kialakítása az ilyen intézményeket vizsgáló jog szerinti
könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel. (22)
A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek iránti bizalom erősítése, valamint az említettek
nagyobb felelőssége érdekében fontos, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók
és könyvvizsgáló cégek fokozzák átláthatósági jelentési tevékenységüket. Emiatt a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek
számára elő kell írni, hogy auditált pénzügyi információkat tegyenek
közzé, amelyekben kimutatják különösen teljes forgalmuk megoszlását a közérdeklődésre
számot tartó jogalanyoktól kapott könyvvizsgálói díjak, az egyéb jogalanyoktól
kapott könyvvizsgálói díjak, valamint az egyéb szolgáltatásokból származó
díjbevétel között. Közzé kell tenniük továbbá annak a hálózatnak a pénzügyi
információit is, amelyhez tartoznak. A könyvvizsgáló cégek átláthatósági
jelentéseit a vállalatirányításra vonatkozó nyilatkozattal kell kiegészíteni,
amely bemutatja, hogy a könyvvizsgáló cég fenntart-e intézkedéseket a
megbízható vállalatirányítás érdekében. A könyvvizsgálói díjakkal kapcsolatban
további kiegészítő információkat kell az illetékes hatóságok
rendelkezésére bocsátani felügyeleti feladataik ellátásának elősegítésére. (23)
Az audit bizottság vagy a vizsgált jogalanynál
annak megfelelő feladatot ellátó szerv döntő szerepet játszik a
kiváló minőségű jog szerinti könyvvizsgálat elősegítésében. Az
audit bizottság nagyobb függetlensége és szakmai felkészültsége érdekében
különösen fontos annak előírása, hogy tagjainak többsége független legyen,
és a bizottság legalább egy tagja a könyvvizsgálat, egy másik tagja pedig a
könyvvizsgálat és/vagy a számvitel területén szaktudással rendelkezzen. A
jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói, illetve felügyelő
bizottsági tagjai szerepéről és az igazgatóság (felügyelő bizottság)
által létrehozott bizottságokról szóló, 2005. február 15-i bizottsági ajánlás[26]
meghatározza, hogyan kell létrehozni az audit bizottságokat, és azoknak hogyan
kell működniük. Figyelemmel azonban az igazgatótanács és a felügyelő
bizottság méretére a kis piaci tőkeértékű társaságoknál, valamint a
kis- és közepes méretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál,
indokolt az, hogy az ilyen jogalanyoknál az audit bizottsághoz vagy a vizsgált
jogalanynál annak megfelelő feladatkört ellátó szervhez rendelt
feladatokat az ügyviteli vagy felügyelő szerv is elláthassa. Az audit bizottság felállítására vonatkozó kötelezettség
alól mentesíteni kell továbbá azokat a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyokat, amelyek ÁÉKBV-k vagy alternatív befektetési alapok. A mentesítés
figyelembe veszi, hogy nem indokolt audit bizottság felállítása akkor, amikor
az alap csupán a vagyonkoncentrációt szolgálja. Az ÁÉKBV-k és az alternatív
befektetési alapok, valamint az ezeket kezelő társaságok szigorúan
meghatározott szabályozási környezetben működnek, és olyan konkrét irányítási
mechanizmusok alá tartoznak, mint a letéteményesük által gyakorolt
ellenőrzések. (24)
Fontos továbbá, hogy az audit bizottság nagyobb
szerepet kapjon az új jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
kiválasztásakor annak érdekében, hogy a vizsgált jogalany részvényeseinek vagy
tagjainak közgyűlése megalapozottabb döntést hozhasson. A
közgyűlésnek szóló javaslattételkor ezért az igazgatótanácsnak ismertetnie
kell, hogy az audit bizottság ajánlása alapján jár-e el, és ha nem, ennek
indokait. Annak érdekében, hogy a közgyűlés érdemben dönthessen, az audit
bizottság ajánlásának legalább két választási lehetőséget kell
tartalmaznia a könyvvizsgálói megbízásra vonatkozóan, ezek egyikének
kellően megalapozott támogatásával. Ajánlásának tisztességes és megfelelő
alátámasztására az audit bizottságnak saját felelősségi körében fel kell
használnia a vizsgált jogalany által szervezett kötelező kiválasztási
eljárás eredményeit. A kiválasztási eljárás során a vizsgált jogalanynak jog
szerinti könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket, köztük kisebbeket is, a
könyvvizsgálói megbízásra vonatkozó ajánlattételre kell felhívniuk. A pályázati
dokumentációnak átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási
feltételeket kell tartalmaznia az ajánlatok értékeléséhez. Tekintettel azonban
arra, hogy a kiválasztási eljárás méretüknél fogva aránytalan költségekkel
járhat a kis piaci tőkeértékű társaságok, valamint a kis- és közepes
méretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára, indokolt az
ilyen jogalanyok felmentése e kötelezettség alól. (25)
A vizsgált jogalany részvényeseinek vagy tagjainak
közgyűlése számára biztosított jog a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég kiválasztására értéktelen akkor, ha a vizsgált jogalany
harmadik féllel olyan szerződést köt, amely a választást korlátozza. Ezért semmis a vizsgált jogalany és egy harmadik fél között
kikötött olyan szerződéses feltétel, amely egy adott jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kiválasztására vonatkozik, vagy azt
korlátozza. (26)
Az egynél több jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég közérdeklődésre számot tartó jogalany általi kijelölése
megerősíti a szakmai szkepticizmust és hozzájárul a könyvvizsgálat jobb
minőségéhez. Emellett ez az intézkedés a kisebb könyvvizsgáló cégek jelenlétével
együtt elősegíti az ilyen cégek kapacitásának fejlesztését, javítva ezzel
a nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok választási
lehetőségét a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek között. Ezért
a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat bátorítani és ösztönözni kell
arra, hogy a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzésére egynél több jog szerinti
könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jelöljenek ki. (27)
A bizalmi viszony veszélyének kezelése és ezáltal a
könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek függetlenségének erősítése érdekében
fontos meghatározni a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég egy
adott vizsgált jogalanynál teljesített könyvvizsgálói megbízásának maximális
időtartamát. Emellett megfelelő, fokozatos rotációs mechanizmust kell
kialakítani a jog szerinti könyvvizsgálatban részt vevő legmagasabb
beosztású munkatársakra vonatkozóan, amely kiterjed a jog szerinti
könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég megbízásából végző fő
könyvvizsgáló partnerekre is. Fontos egy olyan megfelelő időszak
előírása is, amelyben a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
nem végezhet jog szerinti könyvvizsgálatot ugyanannál a jogalanynál. A zavartalan átmenet érdekében a korábbi könyvvizsgáló a
lényeges információkat tartalmazó átadási aktát ad át a belépő
könyvvizsgáló részére. (28)
A könyvvizsgáló függetlenségének védelme érdekében
fontos, hogy felmentésére csak megfelelő indokok alapján kerülhessen sor,
és akkor, ha ezeket az indokokat közlik a felügyeletért felelős hatósággal
vagy hatóságokkal. Ha megfelelő indokok állnak fenn és a vizsgált jogalany
nem jár el, akkor az audit bizottságot, a részvényeseket, a könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek, valamint a közérdeklődésre számot tartó jogalany
felügyeletében illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy valamely
tagállami bíróságon a könyvvizsgáló felmentése iránti keresetet nyújtsanak be. (29)
A belső piac iránti nagyfokú befektetői
és fogyasztói bizalom érdekében, amely az összeférhetetlenség elkerülésével
teremthető meg, a jog szerinti könyvvizsgálókat és könyvvizsgáló cégeket
olyan illetékes hatóságoknak kell felügyelniük, amelyek a könyvvizsgálói
szakmától függetlenek, valamint kapacitásuk, szaktudásuk és erőforrásaik
megfelelőek. A tagállami illetékes hatóságoknak
megfelelő hatáskörrel kell rendelkezniük felügyeleti feladataik
ellátásához, ideértve annak lehetőségét, hogy dokumentumokba
betekintsenek, bármely személytől tájékoztatást kérjenek, és vizsgálatot
folytassanak. A pénzügyi piacok, a pénzügyi beszámolással kapcsolatos kötelezettségek
teljesítése, vagy a jog szerinti könyvvizsgálat felügyeletére kell
szakosodniuk. Lehetővé kell tenni azonban, hogy a közérdeklődésre
számot tartó jogalanyokat terhelő kötelezettségek teljesítését az ilyen
jogalanyok felügyeletéért felelős illetékes hatóságok felügyeljék. Az
illetékes hatóságok finanszírozásának mentesnek kell lennie a jog szerinti
könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek nemkívánatos befolyásától. (30)
A felügyelet minősége javul, ha hatékony
együttműködés jön létre a tagállami szinten különféle feladatokkal
megbízott hatóságok között. Emiatt a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatával kapcsolatos kötelezettségek
felügyeletében illetékes hatóságoknak együtt kell működniük a jog szerinti
könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyásáért és nyilvántartásba
vételéért felelős hatóságokkal, a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok felügyeleti hatóságaival, valamint a pénzügyi rendszereknek a
pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának
megelőzéséről szóló, 2006. október 26-i 2005/60/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvben említett pénzügyi hírszerző egységekkel[27]. (31)
A könyvvizsgálat magas színvonalának biztosítása
szempontjából alapvető jelentőséggel bír a jog szerinti könyvvizsgálat
külső minőségbiztosítása. Növeli a közzétett pénzügyi információk
hitelességét, és nagyobb védelmet biztosít a részvényesek, a befektetők, a
hitelezők és a többi érintett fél számára. A jog szerinti könyvvizsgálókat
és könyvvizsgáló cégeket ezért az illetékes hatóságok felelősségi körébe
tartozó minőségbiztosítási rendszerben kell vizsgálni, amely biztosítja a
tárgyilagosságot és a könyvvizsgálói szakmától való függetlenséget. A
minőségbiztosítási ellenőrzéseket úgy kell megszervezni, hogy a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálatát végző
valamennyi jog szerinti könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég
minőségbiztosítási ellenőrzésére legalább háromévenként sor kerüljön.
A közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat
könyvvizsgáló jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek külső
minőségbiztosításáról szóló 2008. május 6-i bizottsági javaslat[28]
tájékoztatást ad az ellenőrzés lefolytatásának módjáról. A
minőségbiztosítási ellenőrzéseknek arányosaknak kell lenniük az
ellenőrzött jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által
végzett tevékenység terjedelmével és összetettségével. (32)
A vizsgálatok segítségével felderíthető,
megelőzhető és helyesbíthető a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok nem megfelelően végzett jog szerinti könyvvizsgálata. Az
illetékes hatóságokat ezért fel kell hatalmazni a jog szerinti könyvvizsgálók
és könyvvizsgáló cégek vizsgálatára. (33)
A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok
részére nyújtott jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások piaca idővel
fejlődik. Emiatt az illetékes hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a
piac fejlődését, különös tekintettel a könyvvizsgáló választásának
esetleges korlátozására, valamint a nagyfokú piaci koncentrációból eredő
kockázatokra. (34)
A fontos könyvvizsgáló cégek bukása esetén zavarok
következhetnek be a könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásában, és a piaci
kockázatok strukturális okokból tovább halmozódhatnak. Az illetékes
hatóságoknak ezért megelőző intézkedésként elő kell írniuk az
egyes tagállamok legnagyobb könyvvizsgáló cégei számára, hogy készenléti tervet
dolgozzanak ki az adott cég folyamatos működését veszélyeztető
események kezelésére. Az ilyen terv intézkedéseket határozhat meg az érintett
cég rendezett csődjének előkészítésére. (35)
Az illetékes hatóságok tevékenységének átláthatósága
hozzájárul a befektetők és fogyasztók belső piac iránti nagyobb
bizalmához. Ezért elő kell írni az illetékes hatóságok számára, hogy
tevékenységükről rendszeresen számoljanak be, és az egyes
ellenőrzésekről jelentést tegyenek közzé. (36)
A tagállamok illetékes hatóságai közötti
együttműködés nagyban hozzájárulhat a jog szerinti könyvvizsgálat
egységesen kiváló minőségének biztosításához az Unión belül. A tagállamok illetékes hatóságainak ezért együtt kell
működniük egymással, ha az a jog szerinti könyvvizsgálatokkal kapcsolatos
felügyeleti feladataik ellátásához szükséges. Tiszteletben kell tartaniuk a
honos ország szabályozásának elvét, és az azon tagállam általi felügyeletet,
ahol a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget jóváhagyják és a
vizsgált jogalany székhelye van. Az illetékes hatóságok közötti
együttműködés fokozható különösen akkor, ha azt az európai felügyeleti
hatóságok vegyes bizottsága keretében, az európai felügyeleti hatóság (Európai
Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i
1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai
Értékpapír-piaci Hatóság (EÉPH) vezetésével szervezik meg[29].
Az EÉPH az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról
szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelettel létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság)[30]
, valamint az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és
Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i
1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Európai
Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH)[31]
támogatásával az együttműködéshez a tagállami illetékes hatóságok részére
nyújtott tanácsadással és iránymutatással járul hozzá. (37)
A tagállamok illetékes hatóságai közötti
együttműködésnek ki kell terjednie az információcserére, a
minőség-ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködésre, a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának
végzésével kapcsolatos vizsgálatokhoz nyújtott segítségre, ideértve azokat az
eseteket is, amikor a vizsgált magatartás nem jár az érintett tagállamok
hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezéseinek megszegésével; továbbá a
készenléti tervezésre. A tagállamok illetékes
hatóságai közötti együttműködés keretében az illetékes hatóságok
kollégiumokat hozhatnak létre, és egymás között átruházhatják a feladatokat. Az
együttműködés során figyelembe kell venni a könyvvizsgálót és
könyvvizsgáló céget magában foglaló hálózat fogalmát. Az illetékes hatóságoknak
és az európai felügyeleti hatóságoknak tiszteletben kell tartaniuk a bizalmas
adatkezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó szabályokat. (38)
A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló
cégek a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti
könyvvizsgálatának elvégzésére való alkalmasságának elismerése elősegíti a
könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára, hogy új ügyfeleket szerezzenek.
Ezért rendelkezni kell az EÉPH által kidolgozandó, európai léptékű
minőségi tanúsítványról. A tagállami illetékes
hatóságoknak részt kell venniük a tanúsítvány megszerzése iránti kérelmek
elbírálásában. (39)
A tőkepiacok egymással való kapcsolata miatt
fel kell hatalmazni a tagállamok illetékes hatóságait és az európai felügyeleti
hatóságokat arra, hogy az információcsere vagy minőségbiztosítási
ellenőrzés kapcsán együttműködjenek harmadik országbeli felügyeleti
hatóságokkal és szervekkel. A 2006/43/EK irányelvben rögzített eljárásokat kell
alkalmazni azonban akkor, ha a harmadik országbeli hatóságokkal való
együttműködés a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek
birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagokkal vagy egyéb dokumentumokkal
függ össze. (40)
A tőkepiacok zavartalan működéséhez fenntartható
könyvvizsgálói kapacitásra és a jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások
versenyképes piacára van szükség, ahol biztosított a közérdeklődésre
számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának elvégzésére képes
könyvvizsgáló cégek megfelelő választéka. Az EÉPH-nak jelentést kell
készítenie a könyvvizsgálati piac szerkezetében e rendelet hatására
bekövetkező változásokról. A vizsgálat során az EÉPH-nak figyelembe kell
vennie, hogy milyen hatást gyakorolnak a könyvvizsgálati piac szerkezetére a
jog szerinti könyvvizsgálókra vonatkozó nemzeti polgári jogi felelősségi
előírások. E jelentés és más megfelelő bizonyítékok alapján a
Bizottságnak jelentést kell előterjesztenie a jog szerinti
könyvvizsgálókra vonatkozó nemzeti polgári jogi felelősségi előírások
által a könyvvizsgálati piac szerkezetére gyakorolt hatásról, és megállapításai
nyomán meg kell tennie az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket. (41)
Az e rendeletben foglalt követelményeknek való jobb
megfelelés érdekében, és „A szankciórendszerek erősítése a pénzügyi
szektorban” című, 2010. december 9-i bizottsági közlemény[32]
nyomán ki kell bővíteni a felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó
hatáskört, valamint az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörét. Elő
kell írni a meghatározott jogsértésekért a jog szerinti könyvvizsgálókkal, a
könyvvizsgáló cégekkel és a közérdeklődésre számot tartó jogalanyokkal
szembeni közigazgatási pénzbírság alkalmazását. Az illetékes hatóságoknak a
szankciókat és intézkedéseket átlátható módon kell alkalmazniuk. A szankciók alkalmazása és közzététele során tiszteletben
kell tartani az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített alapvető
jogokat, különösen a magán- és családi élethez való jogot (7. cikk), a
személyes adatok védelméhez való jogot (8. cikk), valamint a hatékony
jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk). (42)
A visszaélések bejelentői az illetékes
hatóságok számára olyan új információkat szolgáltathatnak, amelyek segítik a
hatóságokat a szabálytalanságok, ezen belül a csalás felderítésében és
szankcionálásában. A bejelentőket azonban visszatarthatja a megtorlástól
való félelem vagy az ösztönzők hiánya. A tagállamoknak ezért
megfelelő rendszert kell biztosítaniuk, amely ösztönzi a visszaélések
bejelentőit arra, hogy a tagállamok figyelmét felhívják a rendelet esetleges
megszegésére, ugyanakkor megvédi őket a megtorlástól. A bejelentést a
tagállamok ösztönözhetik, a bejelentők azonban csak akkor lehetnek
jogosultak ezen ösztönzőkre, ha olyan új információt tárnak fel, amelyet
nem jogszabályi kötelezettségük alapján szolgáltatnak, és a feltárt információ
az e rendelet megszegéséért alkalmazott szankciót eredményez. A tagállamoknak
gondoskodniuk kell arról is, hogy a bejelentőkre vonatkozóan bevezetett
rendszereik tartalmazzanak a bejelentett személy számára megfelelő védelmet
biztosító mechanizmusokat is, különös tekintettel az ilyen személynek a
személyes adatok védelméhez való jogára, továbbá olyan eljárásokat, amelyek
biztosítják a bejelentett személy védelemhez és meghallgatáshoz való jogát az
őt érintő döntések meghozatala előtt, valamint azt a jogát, hogy
az őt érintő döntések ellen bíróság előtt hatékony
jogorvoslattal éljen. (43)
A könyvvizsgálat és a könyvvizsgálati piac
fejlődésének figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni
arra, hogy technikai követelményeket határozzon meg a belépő
könyvvizsgálónak átadandó átadási akta tartalmára, valamint a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát
végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára előírt európai
minőségi tanúsítvány bevezetésére vonatkozóan. (44)
A pénzügyi piacok, a könyvvizsgálat és a
könyvvizsgálói szakma technikai fejlődésének figyelembevétele, továbbá az
ezen rendeletben rögzített követelmények pontos meghatározása érdekében a
Bizottságot az EUMSZ 290. cikkének megfelelően fel kell hatalmazni jogi
aktusok elfogadására. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása
különösen fontos a kapcsolódó könyvvizsgálói szolgáltatások és a nem
könyvvizsgálói szolgáltatások jegyzékének alkalmazásához, valamint azon díj
mértékének megállapításához, amelyet az EÉPH az európai minőségi
tanúsítvány kiállításáért a jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló
cégeknek felszámíthat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az
előkészítő munkálatok során megfelelő konzultációkat folytasson,
többek között szakértői szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló
jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során egyidejűleg,
időben és megfelelő módon továbbítania kell a megfelelő
dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz. (45)
A jogbiztonság, valamint az e rendelettel
bevezetett szabályokra való zavartalan áttérés érdekében átmeneti szabályokat
kell bevezetni a könyvvizsgáló cégek rotációjára vonatkozó kötelezettség
hatálybalépésével, a könyvvizsgáló cég kiválasztási eljárásának kötelező
megszervezésével, valamint a könyvvizsgáló cégek kizárólag könyvvizsgálói
szolgáltatásokat nyújtó céggé való átalakulásával kapcsolatban. (46)
E rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a jog
szerinti könyvvizsgálat szerepének tisztázását és pontosabb meghatározását a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok vonatkozásában; a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által a vizsgált jogalanynak, a
befektetőknek és egyéb érdekelteknek nyújtott tájékoztatás javítását; a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok könyvvizsgálói és felügyeletei
közötti kommunikációs csatornák javítását; a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok részére nem könyvvizsgálói szolgáltatások nyújtásából adódó
összeférhetetlenség megelőzését; a könyvvizsgáló vizsgált jogalany általi
kiválasztásának és díjazásának jelenlegi gyakorlatából vagy a bizalmi
viszonyból eredő esetleges összeférhetetlenség kockázatának csökkentését;
a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég váltásának, valamint a
könyvvizsgálói szolgáltatást nyújtó kiválasztásának megkönnyítését a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára, a könyvvizsgálói
szolgáltatást nyújtók közötti nagyobb választási lehetőséget a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára; valamint a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál jog szerinti könyvvizsgálatot
végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek szabályozása és
felügyelete, ezen belül az uniós szintű együttműködés terén a
hatékonyság, a függetlenség és a következetesség javítását a tagállamok nem
tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a célkitűzések terjedelme
miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió az EUMSZ 5. cikkében
meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben foglalt arányossági elvvel összhangban
ez a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez
szükséges mértéket. (47)
Ez a rendelet tiszteletben tartja különösen az
Európai Unió alapjogi chartájában elismert alapvető jogokat és elveket,
nevezetesen a magán- és családi élethez való jogot (7. cikk), a személyes
adatok védelméhez való jogot (8. cikk), a vállalkozás szabadságát (16. cikk), a
hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk), az
ártatlanság vélelmét és a védelemhez való jogot (48. cikk), a
bűncselekmények és büntetések törvényességének és arányosságának elveit
(49. cikk), valamint a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés
tilalmát (50. cikk), és azokkal összhangban alkalmazandó, ELFOGADTA EZT A RENDELETET: I. cím Tárgy, hatály és fogalommeghatározások 1. cikk Tárgy Ez a rendelet megállapítja a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok éves és konszolidált pénzügyi
kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó követelményeket, a jog
szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek szervezetére, valamint a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok általi kiválasztására vonatkozó, a
függetlenséget és az összeférhetetlenség elkerülését elősegítő
szabályokat, valamint a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek fenti
követelményeknek való megfelelése felügyeletére vonatkozó szabályokat. 2. cikk Hatály (1)
Ez a rendelet az alábbiakra vonatkozik: a) a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálókra és
könyvvizsgáló cégekre; b) a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyokra. (2)
Ezt a rendeletet a 2006/43/EK irányelv sérelme
nélkül kell alkalmazni. 3. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában a 2006/43/EK
irányelv 2. cikkében rögzített fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, a
„könyvvizsgálói jelentés” és az „illetékes hatóság” meghatározása kivételével. 4. cikk Nagyméretű, közérdeklődésre
számot tartó jogalanyok E rendelet alkalmazásában a „nagyméretű,
közérdeklődésre számot tartó jogalany” fogalma az alábbiakat foglalja magában: a) a
2006/43/EK irányelv 2. cikke 13. pontjának a) alpontjában meghatározott
jogalanyokra vonatkozóan az egyes tagállamokban az év végi jegyzések alapján a
tíz legnagyobb piaci tőkeértékű részvénykibocsátót, valamint minden
olyan részvénykibocsátót, amely az év végi jegyzések alapján a
megelőző három naptári évben 1 000 000 000 EUR-t
meghaladó átlagos piaci tőkeértékkel rendelkezett; b) a 2006/43/EK
irányelv 2. cikke 13. pontjának b)–f) alpontjában meghatározott jogalanyokra
vonatkozóan minden olyan jogalanyt, amelynek mérlegfőösszege a mérleg
fordulónapján meghaladta az 1 000 000 000 EUR-t; c) a 2006/43/EK irányelv 2. cikke 13.
pontjának g) és h) alpontjában meghatározott jogalanyokra vonatkozóan minden
olyan jogalanyt, amely a mérleg fordulónapján 1 000 000 000 EUR-t
meghaladó értékű eszközt kezelt. II. cím A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó feltételek I. FEJEZET FÜGGETLENSÉG ÉS AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
ELKERÜLÉSE 5. cikk Függetlenség és pártatlanság A jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a
közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatának
elvégzését ne befolyásolja olyan fennálló vagy lehetséges összeférhetetlenség,
illetve üzleti vagy egyéb kapcsolat, amelyben érintett a jog szerinti
könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég,
vagy adott esetben annak hálózata, vezető tisztségviselői,
könyvvizsgálói, alkalmazottai, vagy olyan egyéb természetes személy, akinek a
szolgáltatásai a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, vagy a jog szerinti
könyvvizsgálóhoz vagy könyvvizsgáló céghez irányítás útján közvetlenül vagy
közvetetten kapcsolódó személy. 6. cikk A jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek belső szervezete (1)
A jog szerinti könyvvizsgálóra és könyvvizsgáló
cégre az alábbi szervezeti követelmények vonatkoznak: a) a könyvvizsgáló cég megfelelő
szabályzatokkal és eljárásokkal biztosítja, hogy tulajdonosai vagy
részvényesei, valamint a cég vagy annak kapcsolt vállalkozása ügyviteli,
ügyvezető és felügyelő szervei ne avatkozzanak a jog szerinti
könyvvizsgálat végrehajtásába olyan módon, hogy az veszélyeztesse annak a jog
szerinti könyvvizsgálónak a függetlenségét és pártatlanságát, aki a jog
szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég nevében végzi; b) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megbízható ügyviteli és számviteli
folyamatokat, belső ellenőrzési mechanizmusokat, hatékony kockázatelemzési
eljárásokat, valamint az információfeldolgozási rendszerekre vonatkozóan
hatékony ellenőrzési és óvintézkedéseket alkalmaz. A belső ellenőrzési mechanizmusokat úgy
kell megtervezni, hogy a könyvvizsgáló cég, illetve a jog szerinti
könyvvizsgáló munkavégzési struktúrája valamennyi szintjén biztosítsa a
döntéseknek és az eljárásoknak való megfelelést. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég döntéshozatali eljárásokat és szervezeti struktúrákat vezet be és tart
fenn, amelyek egyértelműen és dokumentáltan meghatározzák a beszámolási
útvonalakat, továbbá kijelölik a feladat- és felelősségi köröket; c) a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég megfelelő szabályzatokkal és eljárásokkal biztosítja,
hogy alkalmazottai, valamint minden olyan természetes személy, akinek a
szolgáltatásai a rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, és aki
közvetlenül részt vesz a jog szerinti könyvvizsgálati tevékenységben,
megfelelő tudással és tapasztalattal rendelkezzenek a kijelölt feladatok
elvégzéséhez; d) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő szabályzatokkal és
eljárásokkal biztosítja, hogy a fontos könyvvizsgálati feladatok
kiszervezésének módja ne rontsa a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég belső ellenőrzésének minőségét, valamint az illetékes
hatóságok képességét annak felügyeletére, hogy a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég teljesíti-e az e rendeletben rögzített kötelezettségeit; e) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő és hatékony szervezeti és
ügyviteli intézkedéseket hoz a függetlenséget fenyegető, a 11. cikk (2)
bekezdésében említett veszélyek megelőzésére, azonosítására,
megszüntetésére, illetve kezelésére és közzétételére; f) a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég megfelelő eljárásokat és standardokat vezet be a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatának
elvégzésére, az alkalmazottak betanítására, valamint tevékenységük
felügyeletére és ellenőrzésére, továbbá a 15. cikk (5) bekezdésében
említett könyvvizsgálati dosszié felépítésére vonatkozóan; g) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési
rendszer útján biztosítja a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatának minőségét. A minőség-ellenőrzési
rendszer legalább az f) pontban említett eljárásokat és standardokat foglalja
magában. Könyvvizsgáló cég esetében a belső minőség-ellenőrzési
rendszerért olyan személy felelős, aki jog szerinti könyvvizsgálónak
minősül; h) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő rendszerekkel,
erőforrásokkal és eljárásokkal biztosítja az általa végzett jog szerinti
könyvvizsgálati tevékenység folyamatosságát és szabályosságát; i) a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég szabályzat útján zárja ki azt, hogy saját maga vagy
bármely alkalmazottja a munkavégzés során bűncselekményben vagy
jogsértésben vegyen részt. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
emellett megfelelő és hatékony szervezeti és ügyviteli intézkedéseket hoz
az olyan események kezelésére és nyilvántartására, amelyek jog szerinti
könyvvizsgálati tevékenysége feddhetetlenségére nézve súlyos következményekkel
járnak vagy járhatnak; j) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megfelelő javadalmazási politikákat
alkalmaz, amelyek elegendő teljesítményösztönzőt nyújtanak a
könyvvizsgálat minőségének biztosításához. Mindenekelőtt az
alkalmazottak javadalmazása és teljesítményértékelése nem függhet annak a bevételnek
a mértékétől, amelyre a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
a vizsgált jogalanytól szert tesz; k) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég figyelemmel kíséri és értékeli az e
rendelettel összhangban bevezetett rendszerei, valamint belső
ellenőrzési és belső minőség-ellenőrzési mechanizmusai és
intézkedései megfelelőségét és hatékonyságát, és megfelelő
intézkedéseket hoz a hiányosságok kezelésére. Így a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég évente értékeli mindenekelőtt a g) pontban említett
belső minőség-ellenőrzési rendszert. A jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyilvántartást vezet az értékelés
megállapításairól, valamint a belső minőség-ellenőrzési rendszer
módosítására javasolt intézkedésekről. Az első albekezdésben említett szabályzatokat
és eljárásokat dokumentálni kell, továbbá azokat közölni kell a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég alkalmazottaival. A könyvvizsgálati feladatok d)
pontban említett kiszervezése nem érinti a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég felelősségét a vizsgált jogalannyal szemben. (2)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
az e cikk (1) bekezdésében megállapított követelményeket saját mérete, valamint
tevékenységének összetettsége figyelembevételével teljesíti. A jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló
cégnek igazolnia kell a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság
felé, hogy a követelmények teljesítése arányos a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég méretével, valamint tevékenységének összetettségével. 7. cikk Függetlenség a vizsgált jogalanytól (1)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég, valamint a könyvvizsgáló cégben szavazati joggal rendelkező személy
független a vizsgált jogalanytól, és a vizsgált jogalany döntéshozatalában nem
vesz részt. (2)
A jog szerinti könyvvizsgálók,
a könyvvizsgáló cégek, ezek fő könyvvizsgáló partnerei, alkalmazottai,
valamint az olyan természetes személyek, akiknek a szolgáltatásai a
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt
állnak, és akik közvetlenül részt vesznek a jog szerinti könyvvizsgálati
tevékenységben, valamint a 2004/72/EK bizottsági irányelv 1. cikkének (2)
bekezdése szerint a velük szoros kapcsolatban lévő személyek[33] nem vásárolhatnak vagy adhatnak el a jog szerinti könyvvizsgálati
tevékenységük körében vizsgált jogalany által kibocsátott, garantált vagy egyéb
módon támogatott pénzügyi eszközt, továbbá nem vehetnek részt az ilyen
eszközzel végrehajtott egyéb ügyletekben, a diverzifikált kollektív befektetési
formákban való és a kezelt alapokban – mint például nyugdíjalapokban és
életbiztosításban – való részesedések kivételével. (3)
A (2) bekezdésben említett
személy vagy társaság egy adott vizsgált jogalany jog szerinti
könyvvizsgálatában nem vehet részt vagy annak meghatározását egyéb módon nem
befolyásolhatja, ha a személy vagy társaság: a) a vizsgált
jogalany valamely pénzügyi eszközének birtokosa, a diverzifikált kollektív
befektetési formákban való részesedések kivételével; b) a vizsgált
jogalannyal kapcsolatban álló szervezet valamely pénzügyi eszközének birtokosa,
amelynek birtoklása összeférhetetlenséget okozhat vagy általában összeférhetetlenséget
okozónak tekinthető, a diverzifikált kollektív befektetési formákban való
részesedések kivételével; c) nemrég a vizsgált
jogalanynál állt alkalmazásban vagy azzal üzleti, vagy bármely egyéb olyan
kapcsolatban állt, amely összeférhetetlenséget okozhat vagy általában
összeférhetetlenséget okozónak tekinthető. (4)
A (2) bekezdésben említett személyek vagy
társaságok nem kérhetnek vagy nem fogadhatnak el pénzt, ajándékot vagy
szívességet olyan személytől, akivel a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég szerződéses kapcsolatban áll. (5)
Nem alkalmazhatók a szakmai etikára vonatkozóan a
2006/43/EK irányelv 21. cikkének (1) bekezdése alapján bevezetett olyan
tagállami intézkedések, amelyek nem egyeztethetők össze a (2), (3) és (4)
bekezdéssel. 8. cikk Korábbi jog szerinti könyvvizsgálók,
illetve a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek alkalmazottainak
foglalkoztatása a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál (1)
A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatát a könyvvizsgáló cég nevében elvégző jog szerinti
könyvvizsgáló, illetve fő könyvvizsgáló partner a könyvvizsgálói
megbízástól jog szerinti könyvvizsgálóként vagy fő könyvvizsgáló
partnerként történő visszalépését követően legalább két évig: a) nem tölthet be kulcsfontosságú
vezető tisztséget a vizsgált jogalanynál; b) nem lehet a vizsgált jogalany audit
bizottságának tagja, vagy ilyen bizottság hiányában az audit bizottságnak
megfelelő feladatkört ellátó szerv tagja; c) nem lehet a vizsgált
jogalany ügyviteli szervének nem ügyvezető tagja, vagy a vizsgált jogalany
felügyelő szervének tagja. (2)
A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég alkalmazottai, valamint az olyan egyéb természetes személyek,
akiknek a szolgáltatásai az ilyen könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
rendelkezésére vagy ellenőrzése alatt állnak, akkor, ha az ilyen
alkalmazottakat vagy egyéb természetes személyeket jog szerinti
könyvvizsgálóként jóváhagyták, a jog szerinti könyvvizsgálati tevékenységben
való közvetlen részvételüket követően legalább egy évig nem tölthetik be
az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett tisztségeket. 9. cikk Könyvvizsgálói díjak (1)
A közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál
végzett jog szerinti könyvvizsgálat díja nem feltételektől függő díj.
Az első albekezdés alkalmazásában a
feltételektől függő díj a könyvvizsgálói megbízásért járó olyan díj,
amelyet előzetesen meghatározott alapon egy ügylet vagy végrehajtott munka
kimenetelének vagy eredményének függvényében számítanak ki. A bíróság vagy
illetékes hatóság által megállapított díj nem tekintendő
feltételektől függő díjnak. (2)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég a vizsgált jogalany részére a 10. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolódó
pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokat nyújt, az ilyen szolgáltatások díja
legfeljebb a vizsgált jogalany által a jog szerinti könyvvizsgálatért fizetett
díjak 10 %-a lehet. (3)
Ha egy jog szerinti könyvvizsgálat alá vont,
közérdeklődésre számot tartó jogalanytól kapott díjak összege meghaladja a
jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég teljes éves díjbevételének 20 %-át, vagy két egymást
követő évben 15 %-át, akkor a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
közli az audit bizottsággal, hogy a kapott díjak összege meghaladja teljes
díjbevételének 20 %-át, illetve 15 %-át, és a 11. cikk (4)
bekezdésének d) pontja szerinti egyeztetést le kell folytatni. Az audit
bizottság mérlegeli, hogy a könyvvizsgálói jelentés kiadása előtt
elvégezteti-e a könyvvizsgálói megbízás minőség-ellenőrzését más jog
szerinti könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel. Ha egy jog szerinti könyvvizsgálat alá vont,
közérdeklődésre számot tartó jogalanytól kapott díjak összege két egymást
követő évben eléri vagy meghaladja a jog szerinti könyvvizsgálatot
végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég teljes éves
díjbevételének 15 %-át, akkor a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tájékoztatja
a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot erről a
helyzetről. A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság a jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég által adott objektív indokok
alapján dönt arról, hogy e jogalany jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cége folytathatja-e a jog szerinti könyvvizsgálatot egy további
időszakban, amely semmi esetre sem haladhatja meg a két évet. Ha a vizsgált jogalany
mentesül az audit bizottság felállításának kötelezettsége alól, akkor a
vizsgált jogalany eldönti, hogy melyik szerve álljon kapcsolatban a jog
szerinti könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel az e bekezdésben rögzített
kötelezettségek teljesítése céljából. 10. cikk A nem könyvvizsgálói szolgáltatások
nyújtásának tilalma (1)
A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég a vizsgált jogalany, annak anyavállalata és ellenőrzött
vállalkozásai részére jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatásokat és
kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokat nyújthat. Ha a jog szerinti könyvvizsgáló egy hálózat tagja,
akkor a hálózat tagja a vizsgált jogalany, annak anyavállalata és Unión belüli
ellenőrzött vállalkozásai részére jog szerinti könyvvizsgálati
szolgáltatásokat vagy kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokat
nyújthat. (2)
E cikk alkalmazásában kapcsolódó pénzügyi
ellenőrzési szolgáltatások az alábbiak: a) az évközi pénzügyi kimutatások
könyvvizsgálata vagy ellenőrzése; b) bizonyosság nyújtása
a vállalatirányítási nyilatkozatokkal kapcsolatban; c) bizonyosság nyújtása
a társadalmi szerepvállalás kérdéseivel kapcsolatban; d) a jog szerinti
könyvvizsgálat hatókörén kívül a szabályozói feladatellátás segítése érdekében
bizonyosság nyújtása vagy igazolás a pénzügyi intézmények szabályozói részére
történő adatszolgáltatásról, például a tőkekövetelményekre vagy
szolvenciamutatókra vonatkozóan, amelyek alapján megállapítható annak
valószínűsége, hogy a vállalkozás továbbra is teljesíti
hitelkötelezettségeit; e) az adójogszabályok
betartásának igazolása, amennyiben a nemzeti jog ilyen igazolást ír elő; f) a könyvvizsgálati
munkával kapcsolatos egyéb jog szerinti feladat, amelyet a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára uniós jogszabály ír elő. (3)
A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég sem közvetlenül, sem közvetve nem nyújthat a vizsgált
jogalany, annak anyavállalata és ellenőrzött vállalkozásai részére nem
könyvvizsgálói szolgáltatásokat. Ha a jog szerinti könyvvizsgáló egy hálózat tagja,
akkor a hálózat egyetlen tagja sem nyújthat a vizsgált jogalany, annak
anyavállalata és Unión belüli ellenőrzött vállalkozásai részére nem
könyvvizsgálói szolgáltatásokat. E cikk alkalmazásában nem könyvvizsgálói
szolgáltatások az alábbiak: a) minden esetben összeférhetetlenséget eredményező
szolgáltatások: i. a könyvvizsgálathoz nem kapcsolódó
szakértői szolgáltatások, adótanácsadás, általános vezetési és egyéb
tanácsadási szolgáltatások; ii. könyvvitel, valamint számviteli nyilvántartások
és pénzügyi kimutatások készítése; iii. belső ellenőrzési vagy
kockázatkezelési eljárás kialakítása és végrehajtása a pénzügyi kimutatásokban
szerepeltetett pénzügyi információk előkészítésére és/vagy
ellenőrzésére vonatkozóan, valamint kockázattal kapcsolatos tanácsadás; iv. értékelési szolgáltatások, méltányossági
állásfoglalások, természetbeni hozzájárulásról szóló jelentések készítése; v. aktuáriusi és jogi szolgáltatások, ideértve a peres
ügyek megoldását is; vi. pénzügyi informatikai rendszerek kialakítása
és végrehajtása a 2006/43/EK irányelv 2. cikke (13) pontja b)–j) alpontjában
említett közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára; vii. részvétel a könyvvizsgálati ügyfél belső
ellenőrzésében, valamint a belső könyvvizsgálati feladatkörrel
összefüggő szolgáltatások nyújtása; viii. közvetítői vagy kereskedési,
befektetési tanácsadási vagy befektetési banki szolgáltatások; b) esetleg összeférhetetlenséget eredményező
szolgáltatások: i. humánerőforrás-szolgáltatások, ideértve a
felső vezetők felvételét is; ii. támogatói nyilatkozat kiadása befektetők
részére egy vállalkozás értékpapírjainak kibocsátásával összefüggésben; iii. pénzügyi informatikai rendszerek kialakítása
és végrehajtása a 2006/43/EK irányelv 2. cikke (13) pontja a) alpontjában
említett közérdeklődésre számot tartó jogalanyok számára; iv. az eladói vagy vevői oldalon nyújtott
átvilágítási szolgáltatások lehetséges egyesülés vagy felvásárlás esetén és a
vizsgált jogalannyal kapcsolatos bizonyosság nyújtása más érdekeltek részére
pénzügyi vagy társasági ügylet során; Az első és a második albekezdéstől
eltérve a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyújthat a b) pont
iii. és iv. alpontjában említett szolgáltatásokat a
35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság előzetes jóváhagyása
alapján. Az első és a második albekezdéstől
eltérve a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nyújthat a b) pont
i. és ii. alpontjában említett szolgáltatásokat az e rendelet 31. cikkében említett audit bizottság előzetes
jóváhagyása alapján. (4)
Ha annak a hálózatnak a tagja, amelyhez a
közérdeklődésre számot tartó jogalany jog szerinti könyvvizsgálatát
végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég tartozik, a
vizsgált közérdeklődésre számot tartó jogalany ellenőrzése alatt
álló, harmadik országban bejegyzett vállalkozás részére nem könyvvizsgálói
szolgáltatásokat nyújt, akkor az érintett jog szerinti könyvvizsgálónak vagy
könyvvizsgáló cégnek fel kell mérnie, hogy függetlenségét veszélyeztetik-e a
hálózat tagja által nyújtott szolgáltatások. Ha az így nyújtott szolgáltatások érintik a
függetlenségét, akkor a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
óvintézkedések útján mérsékli a harmadik országban nyújtott szolgáltatásokból
eredő veszélyeket. A jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatát csak akkor folytathatja, ha a 11. cikkel összhangban
igazolni tudja, hogy a szolgáltatások nyújtása nem befolyásolja szakmai
megítélését és a könyvvizsgálói jelentést. A vizsgált jogalany
döntéshozatalában való részvételt, valamint a (3) bekezdés a) pontjának ii. és
iii.alpontjában említett szolgáltatások nyújtását úgy kell tekinteni, hogy az
minden esetben érinti a könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlenségét. A (3) bekezdés a) pontjának
i., valamint iv–viii. alpontjában említett szolgáltatásnyújtásról feltételezni
kell, hogy érinti a függetlenséget. A jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég kikérheti az illetékes hatóság ezzel kapcsolatos
véleményét. (5)
Ha egy könyvvizsgáló cég éves könyvvizsgálati
bevételének több mint egyharmada nagyméretű, közérdeklődésre számot
tartó jogalanyoktól származik, és a könyvvizsgáló cég olyan hálózathoz
tartozik, amelyben a tagok összesített éves könyvvizsgálati bevétele az Unión
belül meghaladja az 1 500 millió EUR-t, akkor teljesítenie kell az
alábbi feltételeket: a) közérdeklődésre számot tartó
jogalany részére sem közvetlenül, sem közvetetten nem nyújthat nem
könyvvizsgálói szolgáltatásokat; b) nem lehet olyan
hálózat tagja, amely az Unión belül nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújt; c) a (3) bekezdésben
felsorolt szolgáltatásokat nyújtó jogalany sem közvetlenül, sem közvetetten nem
birtokolhatja a könyvvizsgáló cég tőkéjének vagy szavazati jogainak
5 %-ot meghaladó részét; d) a (3) bekezdésben
felsorolt szolgáltatásokat nyújtó jogalanyok sem közvetlenül, sem közvetetten
nem birtokolhatják együttesen a könyvvizsgáló cég tőkéjének vagy szavazati
jogainak 10 %-ot meghaladó részét; e) a könyvvizsgáló cég
sem közvetlenül, sem közvetetten nem birtokolhatja a (3) bekezdésben felsorolt
szolgáltatásokat nyújtó jogalany tőkéjének vagy szavazati jogainak
5 %-ot meghaladó részét. (6)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 68.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az
e cikk (2) bekezdésében említett kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési
szolgáltatások, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett nem könyvvizsgálói
szolgáltatások jegyzékének alkalmazása céljából. E
hatáskörében a Bizottság figyelembe veszi a könyvvizsgálat és a könyvvizsgálói
szakma fejlődését. 11. cikk A jog szerinti könyvvizsgálat
előkészítése és a függetlenséget fenyegető veszélyek felmérése (1)
A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatára szóló megbízás elfogadása vagy folytatása előtt
a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég értékeli és dokumentálja a
következőket: –
azt, hogy teljesíti-e a belső szervezetre
vonatkozóan a 6. cikkben rögzített követelményeket; –
azt, hogy teljesíti-e a 7., 9. és 10. cikkben
rögzített követelményeket; –
azt, hogy rendelkezik-e a könyvvizsgálat
megfelelő elvégzéséhez szükséges szakképzett alkalmazottakkal, idővel
és erőforrásokkal; –
könyvvizsgáló cég esetében azt, hogy a fő
könyvvizsgáló partnert jóváhagyták-e jog szerinti könyvvizsgálóként a jog
szerinti könyvvizsgálatot előíró tagállamban; –
a 33. cikkben rögzített feltételek teljesülését; –
a 2005/60/EK irányelv sérelme nélkül a
közérdeklődésre számot tartó jogalany feddhetetlenségét. (2)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
felméri továbbá, hogy fennállnak-e a függetlenségét fenyegető veszélyek. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem végezheti el a jog szerinti könyvvizsgálatot, ha a jog szerinti
könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy a hálózat, valamint a vizsgált jogalany
között olyan közvetett vagy közvetlen pénzügyi, üzleti, munkáltatói vagy más
kapcsolat áll fenn, amely alapján pártatlan, ésszerű és tájékozott
harmadik fél arra a következtetésre juthatna, hogy az csorbítja a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlenségét. Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég függetlensége önellenőrzés vagy önérdek miatt veszélybe kerül, a jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem végezheti el a jog szerinti
könyvvizsgálatot. Ha a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlensége érdekképviselet, bizalmi
viszony vagy fenyegetés miatt veszélybe kerül, a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég köteles óvintézkedéseket alkalmazni az ilyen veszélyek
csökkentése érdekében. Ha a veszély az alkalmazott óvintézkedésekhez képest
olyan mértékű, hogy az a függetlenséget sérti, a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég nem végezheti el a jog szerinti
könyvvizsgálatot. (3)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
nyilvántartást vezet az (1) és (2) bekezdésben említett értékelésekről,
továbbá a könyvvizsgálati munkaanyagokban dokumentálja a függetlenségét
fenyegető összes jelentős veszélyt, valamint az e veszélyek
csökkentésére alkalmazott óvintézkedéseket. (4)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég: a) évente írásban igazolja az audit
bizottságnak, hogy független a vizsgált jogalanytól; b) évente írásban
megerősíti az audit bizottságnak a könyvvizsgáló partnerek, valamint a jog
szerinti könyvvizsgálatot végző szűkebb csoport felső
vezetője vagy vezetője nevét, továbbá tanúsítja, hogy nem áll fenn
összeférhetetlenség; c) engedélyt kér
az audit bizottságtól arra, hogy a 10. cikk (3) bekezdése b) pontjának i. és
ii. alpontja szerinti nem könyvvizsgálói szolgáltatásokat nyújthasson a
vizsgált jogalany részére; d) engedélyt kér a 35.
cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságtól arra, hogy a 10. cikk (3)
bekezdése b) pontjának iii. és iv. alpontja szerinti nem könyvvizsgálói
szolgáltatásokat nyújthasson a vizsgált jogalany részére; e) évente megvitatja az
audit bizottsággal a függetlenségét fenyegető veszélyeket, valamint az
általa a (3) bekezdés szerint dokumentált veszélyek csökkentésére alkalmazott
óvintézkedéseket. Ha a vizsgált jogalany mentesül az audit bizottság
felállításának kötelezettsége alól, akkor a vizsgált jogalany eldönti, hogy
melyik szerve lássa el az e bekezdésben az audit bizottság részére kijelölt
feladatkört. II. FEJEZET BIZALMASSÁG ÉS SZAKMAI TITOKTARTÁS 12. cikk Bizalmasság és szakmai titoktartás A jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég, ideértve azt is, aki vagy amely befejezte részvételét egy
adott könyvvizsgálói megbízásban, valamint a korábbi jog szerinti könyvvizsgáló
és könyvvizsgáló cég nem hivatkozhat a bizalmasságra és a szakmai titoktartásra
vonatkozóan a 2006/43/EK irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében rögzített
szabályokra annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazását megakadályozza. 13. cikk Információk közlése harmadik országbeli
könyvvizsgálókkal és hatóságokkal (1)
Ha egy jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég olyan közérdeklődésre számot tartó jogalanynál végez jog
szerinti könyvvizsgálatot, amely egy harmadik országban található
anyavállalattal rendelkező vállalkozáscsoport tagja, akkor a 2006/43/EK
irányelv 23. cikkének (1) bekezdésében a bizalmasságra és a szakmai
titoktartásra vonatkozóan rögzített szabályok nem akadályozhatják azt, hogy a
jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a végzett könyvvizsgálati
munkára vonatkozó dokumentációját átadja a harmadik országban található
csoportkönyvvizsgáló részére, ha a dokumentáció kizárólag az anyavállalat
konszolidált pénzügyi kimutatásait vizsgáló könyvvizsgálat elkészítéséhez
szükséges. Az információknak a harmadik országban található
csoportkönyvvizsgáló részére történő átadása a 95/46/EK irányelv IV.
fejezetével, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó tagállami
szabályokkal összhangban történik. (2)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég olyan közérdeklődésre számot tartó jogalanynál végez jog szerinti
könyvvizsgálatot, amely harmadik országban értékpapírt bocsátott ki, vagy amely
olyan csoport tagja, amely harmadik országban jogszabályban előírt
konszolidált pénzügyi kimutatást ad ki, akkor a birtokában lévő
könyvvizsgálati munkaanyagokat vagy az adott jogalany könyvvizsgálatával
kapcsolatos egyéb dokumentumokat csak a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében
foglalt feltételekkel adhatja át az érintett harmadik országok illetékes
hatóságainak. III. FEJEZET A JOG SZERINTI KÖNYVVIZSGÁLAT ELVÉGZÉSE 14. cikk A jog szerinti könyvvizsgálat hatóköre (1)
A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálata során a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy
könyvvizsgáló cégnek meg kell tennie a szükséges lépéseket, hogy véleményt
alkosson arról, hogy az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások megbízható
és valós képet adnak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási kerettel összhangban,
és adott esetben arról, hogy az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások
megfelelnek-e a 22. cikkben említett jog szerinti követelményeknek. E lépések során legalább a 15–20. cikkben
rögzített követelményeket teljesíteni kell. A jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég a 21–25. cikkel összhangban nyilvánít véleményt. (2)
A 22. és 23. cikkben említett beszámolási
követelmények sérelme nélkül a jog szerinti könyvvizsgálat hatóköre nem terjed
ki sem a vizsgált jogalany jövőbeli életképességére, sem annak
hatékonyságára és eredményességére, ahogyan a vezetés vagy az ügyviteli szerv a
jogalany ügyeit a múltban igazgatta vagy a jövőben igazgatja majd. 15. cikk Szakmai szkepticizmus A közérdeklődésre számot tartó jogalany
jog szerinti könyvvizsgálata során a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy
könyvvizsgáló cégnek mindvégig szakmai szkepticizmussal kell élnie, figyelembe
véve annak lehetőségét, hogy szabálytalanságra, ezen belül csalásra vagy
tévedésre utaló tényből vagy magatartásból eredő lényeges hibás
állítás attól függetlenül előfordulhat, hogy a könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég milyen korábbi tapasztalattal rendelkezik a vizsgált jogalany
vezetése, valamint az irányításával megbízott személyek becsületességével és
feddhetetlenségével kapcsolatban. A jog szerinti
könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek különösen a valós értékekre, a
goodwill és egyéb immateriális javak értékvesztésére, valamint a tevékenység folyamatossága
szempontjából lényeges jövőbeni cash flow-kra vonatkozó vezetői
becslések vizsgálatakor kell szakmai szkepticizmussal élnie. E cikk alkalmazásában a
szakmai szkepticizmus az olyan szakember hozzáállása, aki kételkedik, számít az
olyan körülményekre, amelyek tévedésből vagy csalásból eredő hibás
állításra utalhatnak, továbbá kritikai értékelésnek veti alá a könyvvizsgálati
bizonyítékokat. 16. cikk Munkaszervezés (1)
Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatát könyvvizsgáló cég végzi, akkor a könyvvizsgáló cég
legalább egy fő könyvvizsgáló partnert jelöl ki. A
könyvvizsgáló cég valamennyi kijelölt könyvvizsgáló partner számára
elegendő erőforrást biztosít feladatai megfelelő ellátásához. A kijelölendő fő könyvvizsgáló partnerek
kiválasztása során a könyvvizsgáló cég a könyvvizsgálati minőség, a
függetlenség és a szaktudás biztosítását tekinti fő szempontnak. A kijelölt fő
könyvvizsgáló partnerek tevékenyen részt vesznek a jog szerinti könyvvizsgálat
elvégzésében. (2)
Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatát jog szerinti könyvvizsgáló végzi, akkor a
könyvvizsgáló elegendő időt fordít a megbízásra, és alkalmazottai
számára elegendő erőforrásokat biztosít feladatai megfelelő
ellátásához. (3)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
nyilvántartást vezet azokról az esetekről, amelyekben alkalmazottai nem
tartják be ezt a rendeletet. Nyilvántartást vezet továbbá az ilyen esetek
következményeiről, ideértve az érintett alkalmazottakkal szembeni intézkedéseket,
valamint a belső minőség-ellenőrzési rendszer módosítására
hozott intézkedéseket. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég éves
jelentésben foglalja össze az e téren meghozott intézkedéseket, amelyet
eljuttat az alkalmazottakhoz. Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég külső szakértőt kér fel tanácsadásra, akkor dokumentálja a
felkérést, valamint a kapott tanácsokat. (4)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
ügyfélnyilvántartást vezet. A nyilvántartás az egyes könyvvizsgálati
ügyfelekről az alábbi adatokat tartalmazza: a) az ügyfél nevét, címét és tevékenységének
helyét; b) könyvvizsgáló cég esetében a fő
könyvvizsgáló partnereket; c) a jog szerinti könyvvizsgálatért,
valamint az egyéb szolgáltatásokért az egyes pénzügyi években felszámított
díjakat. (5)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
könyvvizsgálati dossziét hoz létre minden elvégzett jog szerinti
könyvvizsgálatra vonatkozóan. A könyvvizsgálati
dosszié legalább az alábbi adatokat és dokumentumokat tartalmazza papíralapú
vagy elektronikus formátumban: a) a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég és a vizsgált jogalany közötti szerződést és annak
valamennyi módosítását; b) a vizsgált jogalannyal a jog szerinti
könyvvizsgálattal kapcsolatban folytatott levelezést; c) a jog szerinti könyvvizsgálat várható
hatókörét és módszerét rögzítő könyvvizsgálati tervet; d) az elvégzett könyvvizsgálati
tevékenységek jellegének és terjedelmének leírását; e) a könyvvizsgálati tervben rögzített
könyvvizsgálati eljárások szakaszainak kezdő és befejező dátumát; f) a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások
fő megállapításait; g) az f) pontban említett megállapítások
alapján levont következtetéseket; h) a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a
fő könyvvizsgáló partner a 22. és 23. cikkben említett jelentések
tervezetével alátámasztott véleményét; i) a 11. cikk (3)
bekezdése, a 16. cikk (3) bekezdése, 17. és 18. cikk, valamint a 19. cikk (6)
bekezdése alapján nyilvántartott adatokat; j) a 22. és 23. cikkben
említett jelentéseket alátámasztó, valamint az e rendelet és más vonatkozó
jogszabályi előírások betartásának figyelemmel kísérését szolgáló egyéb
lényeges adatokat és dokumentumokat. A könyvvizsgálati dossziét a 22. cikkben említett
könyvvizsgálói jelentés aláírásának napjától számított két hónapon belül le
kell zárni. (6)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
nyilvántartást vezet a jog szerinti könyvvizsgálatok végzésével kapcsolatos
panaszokról. 17. cikk A piac integritása (1)
Olyan esemény előfordulásakor, amely a jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég jog szerinti könyvvizsgálati
tevékenységének feddhetetlensége szempontjából súlyos következményekkel jár
vagy járhat, a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég: a) nyilvántartásba veszi az eseményt; b) megfelelő intézkedéseket hoz az
esemény következményeinek kezelésére, valamint az esemény ismételt
előfordulásának megelőzésére; c) az eseményről
tájékoztatja a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságot. Az első albekezdés a) pontjában említett
nyilvántartásban szerepeltetni kell az eseménnyel kapcsolatos tényeket és
körülményeket, az érintett személyre vagy személyekre vonatkozó információkat,
valamint az említett albekezdés b) pontja alapján hozott intézkedések
részleteit. (2)
A 2005/60/EK irányelv sérelme nélkül, ha a
közérdeklődésre számot tartó jogalanynál jog szerinti könyvvizsgálatot
végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég szabálytalanságra,
ezen belül a vizsgált jogalany pénzügyi kimutatásait érintő csalásra utaló
tény vagy magatartás előfordulását, illetve elkövetését vagy annak
kísérletét feltételezi vagy alapos okkal feltételezheti, akkor erről
tájékoztatja a vizsgált jogalanyt, és felkéri a kérdés kivizsgálására, valamint
arra, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket a szabálytalanságok kezelésére
és a szabálytalanságok ismételt előfordulásának megakadályozására. Ha a vizsgált jogalany az ügyet nem vizsgálja ki
vagy nem intézkedik, vagy ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég megítélése szerint a vizsgált jogalany által meghozott intézkedések nem
megfelelőek az adott szabálytalanságok kezelésére, akkor a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a szabálytalanságokról tájékoztatja a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyokat felügyelő illetékes
hatóságokat. Az első albekezdésben
említett tények jóhiszemű közlése az illetékes hatóságokkal a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részéről nem képezi az információ
nyilvánosságra hozatalára vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi
korlátozások megszegését, és nem alapozza meg e személyek bárminemű
felelősségét. 18. cikk A konszolidált pénzügyi kimutatások
könyvvizsgálata (1)
Az olyan vállalkozáscsoport konszolidált pénzügyi
kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálata esetén, amelynél az anyavállalat
közérdeklődésre számot tartó jogalany, a csoportkönyvvizsgáló: a) teljes felelősséggel tartozik a 22.
cikkben említett könyvvizsgálói jelentésért, valamint a 23. cikkben említett
audit bizottsághoz címzett, a konszolidált pénzügyi kimutatásokkal kapcsolatos
kiegészítő jelentésért; b) dokumentálja, hogy a csoport könyvvizsgálata
céljából a könyvvizsgálati munka mely elemeit végzik harmadik országbeli
könyvvizsgálók, jog szerinti könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló
jogalanyok és könyvvizsgáló cégek; c) dokumentált felülvizsgálatot végez a
harmadik országbeli könyvvizsgálók, jog szerinti könyvvizsgálók, harmadik
országbeli könyvvizsgáló jogalanyok és könyvvizsgáló cégek által a csoport
könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálati munkáról. A
csoportkönyvvizsgáló által megőrzött dokumentációnak lehetővé kell
tennie az érintett illetékes hatóság számára, hogy megfelelően
áttekinthesse a csoportkönyvvizsgáló munkáját. Az első albekezdés (c) pontjának alkalmazásában
a csoportkönyvvizsgáló azzal a feltétellel támaszkodhat harmadik országbeli
könyvvizsgáló, jog szerinti könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jogalany vagy
könyvvizsgáló cég munkájára, hogy megszerzi az adott harmadik országbeli
könyvvizsgáló, jog szerinti könyvvizsgáló, könyvvizsgáló jogalany vagy
könyvvizsgáló cég hozzájárulását a vonatkozó dokumentációnak a konszolidált
pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata során való átadásához. (2)
Ha a csoportkönyvvizsgáló nincs abban a helyzetben, hogy
az (1) bekezdés első albekezdésének c) pontját betartsa, akkor
megfelelő intézkedéseket hoz, és erről tájékoztatja a 35. cikk (1)
bekezdésében említett illetékes hatóságot. Ilyen intézkedés lehet további jog szerinti
könyvvizsgálat elvégzése a közérdeklődésre számot tartó jogalany érintett
leányvállalatánál akár közvetlenül, akár a feladatok kiszervezése útján. (3)
Ha a csoportkönyvvizsgálót minőségbiztosítási
ellenőrzés vagy olyan vizsgálat alá vonják, amely egy vállalkozáscsoport
konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatára irányul,
ahol az anyavállalat közérdeklődésre számot tartó jogalany, akkor a
csoportkönyvvizsgáló kérésre az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a
birtokában lévő dokumentációt a harmadik országbeli könyvvizsgálók, jog
szerinti könyvvizsgálók, könyvvizsgáló jogalanyok vagy könyvvizsgáló cégek
által a csoport könyvvizsgálata céljából végzett könyvvizsgálati munkáról,
ideértve a csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat is. Az illetékes hatóság e rendelet IV. címének III.
fejezete alapján további dokumentációt kér be arról a könyvvizsgálati munkáról,
amelyet a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a csoportos
könyvvizsgálat céljából az érintett illetékes hatóságok részére végeznek. Ha a vállalkozáscsoport egy részének
könyvvizsgálatát harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló
jogalanyok végzik, az illetékes hatóság a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében
említett munkavégzési megállapodások keretében további dokumentációt kér be a
harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló jogalanyok által a
harmadik országbeli illetékes hatóságok részére végzett könyvvizsgálati
munkáról. A harmadik albekezdéstől
eltérve, ha a vállalkozáscsoport egy részének könyvvizsgálatát olyan harmadik
országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló jogalanyok végzik, amely harmadik
országgal nem kötöttek a 2006/43/EK irányelv 47. cikkében említett munkavégzési
megállapodást, a csoportkönyvvizsgáló kérésre megfelelően eljuttatja
részükre a harmadik országbeli könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló jogalanyok
által végzett könyvvizsgálati munka további dokumentációját, ezen belül a
csoport könyvvizsgálatára vonatkozó munkaanyagokat. Az eljuttatás biztosítása
érdekében a csoportkönyvvizsgáló megőrzi a dokumentáció egy példányát,
vagy megállapodik a harmadik országbeli könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló
jogalannyal, hogy ezekhez kérelem esetén megfelelően és korlátozásmentesen
hozzáférhessen, vagy egyéb megfelelő intézkedést hoz. Ha jogi vagy egyéb
okok miatt a könyvvizsgálati munkaanyag nem kerülhet a harmadik országból a
csoportkönyvvizsgálóhoz, a csoportkönyvvizsgáló által megőrzött
dokumentációnak bizonyítékot kell tartalmaznia arra, hogy a
csoportkönyvvizsgáló végrehajtotta a megfelelő eljárásokat ahhoz, hogy
hozzáférjen a könyvvizsgálói dokumentációhoz, a harmadik ország jogszabályaiból
fakadó jogi akadályokon kívüli akadályok esetén pedig tartalmaznia kell az ilyen
akadály meglétét alátámasztó bizonyítékot is. 19. cikk Belső minőség-ellenőrzés (1)
A 22. és 23. cikkben említett jelentések kiadása
előtt belső minőség-ellenőrzést kell végezni, amely
értékeli a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által
a jelentések tervezetében foglalt vélemény és következtetések
megalapozottságát. (2)
A belső minőség-ellenőrzést
belső minőségellenőr végzi. Az ellenőr olyan jog szerinti
könyvvizsgáló, aki nem vesz részt abban a jog szerinti könyvvizsgálatban,
amelyre a belső minőség-ellenőrzés vonatkozik. (3)
A belső minőség-ellenőrzés során az
ellenőr legalább a következőket nyilvántartásba veszi: a) a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a
fő könyvvizsgáló partner által a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások
megállapításait, valamint az azokból levont következtetések alátámasztására
adott szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást, függetlenül attól, hogy azt a
belső minőségellenőr kérésére adták vagy sem; b) az auditált pénzügyi
kimutatásokat; c) a végrehajtott
könyvvizsgálati eljárások megállapításait, valamint az azokból levont
következtetéseket; d) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner a 22. és 23. cikkben
említett jelentések tervezetében közölt véleményét. (4)
A belső minőség-ellenőrzés legalább
a következő elemeket értékeli: a) a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég függetlenségét a vizsgált jogalanytól; b) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által a jog szerinti
könyvvizsgálat során feltárt jelentős kockázatokat, valamint az általa a
feltárt kockázatok megfelelő kezelésére hozott intézkedéseket; c) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner által adott indokolást
különösen a lényegességre és a b) pontban említett jelentős kockázatokra
vonatkozóan; d) a külső
szakértők tanácsadás iránti megkeresését, valamint a kapott tanácsok
alkalmazását; e) a könyvvizsgálat
során a pénzügyi kimutatásokban feltárt, helyesbített és helyesbítetlen hibás
állítások jellegét és hatókörét; f) az audit
bizottsággal, valamint a vizsgált jogalany ügyvezető és/vagy
felügyelő szerveivel megvitatott kérdéseket; g) az illetékes
hatóságokkal és adott esetben egyéb harmadik felekkel megvitatott kérdéseket; h) azt, hogy a
dossziéból kiválasztott dokumentumok és információk megfelelően tükrözik-e
a könyvvizsgálatba bevont alkalmazottak álláspontját, valamint azt, hogy e
dokumentumok és információk alátámasztják-e a jog szerinti könyvvizsgáló vagy a
fő könyvvizsgáló partner által a 22. és 23. cikkben említett jelentések
tervezetében közölt véleményt. (5)
A belső minőségellenőr a belső
minőség-ellenőrzés eredményeit megvitatja a jog szerinti
könyvvizsgálóval vagy a fő könyvvizsgáló partnerrel. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
meghatározza az akkor követendő eljárást, ha az ellenőr és a jog
szerinti könyvvizsgáló vagy a fő könyvvizsgáló partner véleménye az
ellenőrzés eredményeit illetően eltér. (6)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
nyilvántartást vezet a belső minőség-ellenőrzés
eredményeiről, valamint az eredményeket megalapozó szempontokról. 20. cikk Nemzetközi könyvvizsgálati standardok
alkalmazása A jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti
könyvvizsgálatát a 2006/43/EK irányelv 26. cikkében említett nemzetközi
könyvvizsgálati standardoknak megfelelően végzi, amennyiben a standardok
összhangban állnak az e rendeletben rögzített követelményekkel. IV. FEJEZET KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS 21. cikk A jog szerinti könyvvizsgálat eredményei A jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég a jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit az alábbi
jelentésekben mutatja be: –
a 22. cikk szerinti könyvvizsgálói jelentés; –
az audit bizottsághoz címzett, a 23. cikk szerinti
kiegészítő jelentés. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég a jog szerinti könyvvizsgálat eredményeit a vizsgált jogalany
audit bizottságának a 24. cikkel összhangban, a közérdeklődésre számot
tartó jogalanyok felügyeleteinek a 25. cikkel összhangban mutatja be. 22. cikk Könyvvizsgálói jelentés (1)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
a közérdeklődésre számot tartó jogalanynál végzett jog szerinti
könyvvizsgálat eredményeit könyvvizsgálói jelentésben mutatja be. (2)
A könyvvizsgálói jelentés írásban készül. A
könyvvizsgálói jelentés legalább: a) azonosítja azt a jogalanyt, amelynek éves
vagy konszolidált pénzügyi kimutatásaira a könyvvizsgálat vonatkozik; b) meghatározza az éves
vagy konszolidált pénzügyi kimutatásokat, valamint azokat a dátumokat és
időszakokat, amelyekre vonatkoznak; c) további jelentések
felülvizsgálata esetén ismerteti a felülvizsgálat hatókörét; d) meghatározza, hogy a
vizsgált jogalanyon belül melyik szerv jelölte ki a jog szerinti
könyvvizsgálókat vagy könyvvizsgáló cégeket; e) közli a kijelölés
napját, valamint a folyamatos megbízás teljes időtartamát a korábbi
hosszabbításokkal és megújításokkal együtt; f) közli, hogy a jog
szerinti könyvvizsgálatot a 20.cikkben említett nemzetközi könyvvizsgálati
standardokkal összhangban végezték el; g) megjelöli a pénzügyi
kimutatások összeállítása során alkalmazott pénzügyi beszámolási
szabályrendszert; h) ismerteti az
alkalmazott módszertant, ezen belül azt, hogy a mérleg mekkora részét
ellenőrizték közvetlenül, illetve az ellenőrzés milyen mértékben
alapult rendszer- és megfelelőségi teszten; i) ismerteti a
részletes vizsgálat és megfelelőségi teszt súlyozásának változását az
előző évhez képest akkor is, ha az előző évi jog szerinti
könyvvizsgálatot más jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezte; j) részletezi a jog
szerinti könyvvizsgálat elvégzése során figyelembe vett lényegességi szintet; k) meghatározza azokat a
területeket, amelyeken fennáll annak a kockázata, hogy az éves vagy
konszolidált pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak,
ideértve a kritikus számviteli becsléseket vagy az értékelési bizonytalanság
területeit; l) nyilatkozatot
tartalmaz a vizsgált jogalany helyzetéről, illetve konszolidált pénzügyi
kimutatások jog szerinti könyvvizsgálata esetén az anyavállalat és a csoport
helyzetéről, különösen arról, hogy a jogalany, illetve az anyavállalat és
a csoport képes-e a kötelezettségeit belátható időn belül teljesíteni, és
ezáltal biztosított-e tevékenységének folyamatossága; m) értékeli a
jogalany, illetve konszolidált pénzügyi kimutatások esetében az anyavállalat
belső ellenőrzési rendszerét és azon belül a jog szerinti
könyvvizsgálat során feltárt jelentős belső ellenőrzési
hiányosságokat, továbbá a könyvviteli és számviteli rendszert; n) ismerteti, hogy a jog
szerinti könyvvizsgálatnak milyen mértékben volt célja a szabálytalanságok,
ezen belül a csalás felderítése; o) jelzi és ismerteti a
számviteli szabályok, a jogszabályok, a létesítő okiratok megsértését,
valamint a számviteli politikai döntéseket és a jogalany irányítása
szempontjából jelentős egyéb ügyeket; p) megerősíti, hogy
a könyvvizsgálói vélemény összhangban áll a 23. cikkben említett, az audit
bizottsághoz címzett kiegészítő jelentéssel; q) nyilatkozatot
tartalmaz arról, hogy a 10. cikk (3) bekezdésében említett nem könyvvizsgálói
szolgáltatásokra nem került sor, valamint arról, hogy a jog szerinti könyvvizsgálók
vagy könyvvizsgáló cégek a könyvvizsgálat során teljes mértékben
megőrizték függetlenségüket. Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot
könyvvizsgáló cég végezte, a jelentésben azonosítani kell a könyvvizsgálói
megbízást teljesítő csoport valamennyi tagját, továbbá meg kell állapítani
azt, hogy valamennyi tag teljes mértékben megőrizte függetlenségét, és a
vizsgált jogalanyhoz nem fűződött közvetlen vagy közvetett érdeke; r) felsorolja a 10.
cikk (3) bekezdése b) pontjának i. és ii. alpontjában említett azon nem
könyvvizsgálói szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan az audit bizottság engedélyezte a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére, hogy azokat a vizsgált jogalany
számára nyújtsa; s) felsorolja a 10.
cikk (3) bekezdése b) pontjának iii. és iv. alpontjában említett azon nem
könyvvizsgálói szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan a 35. cikk (1)
bekezdésében említett illetékes hatóság engedélyezte a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére, hogy azokat a vizsgált jogalany
számára nyújtsa; t) könyvvizsgálói
záradékot tartalmaz, amely egyértelműen tartalmazza a jog szerinti
könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek arról alkotott véleményét, hogy az éves
vagy konszolidált pénzügyi kimutatások a vonatkozó pénzügyi beszámolási
szabályrendszernek megfelelően készültek-e, valamint megbízható és valós
képet adnak-e, és adott esetben azt is tartalmazza, hogy az éves vagy
konszolidált pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek;
a könyvvizsgálói záradék hitelesítő, korlátozott vagy elutasító lehet,
illetve ha a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek nem tudnak
záradékot adni, elutasítják a véleménynyilvánítást. Korlátozott vagy elutasító
záradék, illetve a véleménynyilvánítás elutasítása esetén a jelentésben
indokolni kell az ilyen döntést; u) hivatkozik minden
olyan kérdésre, amelyre a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek
nyomatékosan felhívták a figyelmet anélkül, hogy korlátozott záradékot adtak
volna; v) véleményt fogalmaz meg
arra vonatkozóan, hogy az éves beszámoló összhangban áll-e az azonos pénzügyi
évről készített éves pénzügyi kimutatásokkal; w) meghatározza a jog
szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek székhelyét. (3)
Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatának elvégzésére több jog szerinti könyvvizsgálót vagy
könyvvizsgáló céget jelölnek ki, akkor azok megállapodnak a jog szerinti
könyvvizsgálat eredményeiről, és közös jelentést nyújtanak be, amelyet
közös záradékkal látnak el. Megállapodás hiányában az egyes jog szerinti
könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a jelentést külön záradékkal látják el.
Ha a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló
cégek egyike korlátozott vagy elutasító záradékot ad vagy a
véleménynyilvánítást elutasítja, akkor úgy kell tekinteni, hogy a jelentést
valamennyi jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég korlátozott vagy
elutasító záradékkal látta el, illetve a véleménynyilvánítást elutasította. Az
egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a nézeteltérést
külön bekezdésben indokolják. (4)
A könyvvizsgálói jelentés terjedelme legfeljebb
négy oldal, vagy szóközök nélkül 10 000 karakter. Nem tartalmazhat
kereszthivatkozást a 23. cikkben említett, az audit bizottsághoz címzett
kiegészítő jelentésre. (5)
A könyvvizsgálói jelentést a jog szerinti
könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek aláírják és keltezik. Ha a jog szerinti
könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor a könyvvizsgálói jelentést
legalább a könyvvizsgáló cég megbízásából a jog szerinti könyvvizsgálatot
végző jog szerinti könyvvizsgálók írják alá. (6)
A vállalkozások meghatározott fajtáinak éves
pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és kapcsolódó
beszámolóiról szóló [XXX] irányelv 35. cikke a közérdeklődésre számot
tartó jogalanyokról készült könyvvizsgálói jelentésekre nem vonatkozik. (7)
A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
nem használhatja fel illetékes hatóság nevét úgy, hogy az arra utaljon vagy azt
sugallja, hogy az adott illetékes hatóság a könyvvizsgálói jelentést elfogadta
vagy jóváhagyta. 23. cikk Az audit bizottsághoz címzett
kiegészítő jelentés (1)
A közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég a vizsgált jogalany audit bizottsága részére kiegészítő
jelentést nyújt be. Ha a vizsgált jogalanynál nem működik audit
bizottság, akkor a kiegészítő jelentést a vizsgált jogalanynál az audit
bizottságnak megfelelő feladatkört ellátó szervhez kell benyújtani. Az audit bizottság vagy az
annak megfelelő feladatkört ellátó szerv jogosult a kiegészítő
jelentést a vizsgált jogalany irányító, ügyviteli vagy felügyelő szerve
részére átadni. A kiegészítő jelentés a
vizsgált jogalany közgyűlése részére akkor adható át, ha a vizsgált
jogalany ügyvezető vagy ügyviteli szerve úgy dönt. (2)
Az audit bizottsághoz címzett kiegészítő
jelentés írásban készül. Részletesen és konkrétan ismerteti az elvégzett jog
szerinti könyvvizsgálat eredményeit, ezen belül legalább: a) a 22. cikk (2) bekezdésének q) pontja
szerinti függetlenségi nyilatkozatot tartalmaz; b) megjelöli az audit
bizottsággal vagy a vizsgált jogalanynál annak megfelelő feladatkört
ellátó szervvel folytatott megbeszélések napját; c) megjelöli a vizsgált
jogalany ügyvezető, ügyviteli vagy felügyelő szervével folytatott
megbeszélések napját, ha van ilyen; d) ismerteti a
kijelölési eljárást; e) ismerteti a feladatok
megoszlását a jog szerinti könyvvizsgálók és/vagy könyvvizsgáló cégek között; f) jelzi és ismerteti a
lényeges bizonytalansággal kapcsolatos megítéléseket, amelyek kétségessé
tehetik azt, hogy a jogalany képes a vállalkozás folytatására; g) részletesen
meghatározza, hogy a könyvvitel, a számvitel, valamennyi auditált dokumentum,
az éves vagy konszolidált pénzügyi kimutatások és az esetleges kiegészítő
jelentések megfelelőnek ítélhetők-e; h) jelzi és részletesen
ismerteti az előírások megsértésének valamennyi esetét, ideértve a nem
lényeges eseteket is, amennyiben azok az audit bizottság számára fontosnak
tekinthetők feladatai ellátásához; i) értékeli az éves
vagy konszolidált pénzügyi kimutatások különböző tételeire alkalmazott
értékelési módszereket, valamint azok változásának hatását; j) részletesen
ismerteti a vállalkozás folytatásának értékeléséhez felhasznált garanciákat,
támogatói nyilatkozatokat, állami intervencióra vonatkozó vállalásokat,
valamint egyéb támogató intézkedéseket; k) igazolja a leltározás
és egyéb fizikai ellenőrzés során való jelenlétet akkor, ha leltározásra
vagy fizikai ellenőrzésre sor került; l) konszolidált
pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálata esetében közli és ismerteti a
konszolidáció elveit; m) konszolidált pénzügyi
kimutatások jog szerinti könyvvizsgálata esetében jelzi, hogy a könyvvizsgálati
munka mely elemeit végzik harmadik országbeli könyvvizsgálók, jog szerinti
könyvvizsgálók, harmadik országbeli könyvvizsgáló jogalanyok vagy könyvvizsgáló
cégek; n) jelzi, hogy a
vizsgált jogalany minden kért magyarázatot és dokumentumot megadott, illetve
rendelkezésre bocsátott-e. (3)
Ha a kijelölt jog szerinti könyvvizsgálók vagy
könyvvizsgáló cégek nem értenek egyet egymással a könyvvizsgálati eljárásokat,
a számviteli szabályokat, vagy a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzését
érintő egyéb kérdést illetően, akkor a nézeteltérést az audit bizottsághoz
címzett kiegészítő jelentésben indokolni kell. (4)
Az audit bizottsághoz címzett kiegészítő
jelentést a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek aláírják és
keltezik. Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi, akkor az
audit bizottsághoz címzett kiegészítő jelentést legalább a könyvvizsgáló
cég megbízásából a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog szerinti
könyvvizsgálók írják alá. (5)
Kérésre az audit bizottsághoz címzett
kiegészítő jelentést a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló
cégek haladéktalanul az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják. 24. cikk A jog szerinti könyvvizsgálat audit
bizottság általi felügyelete A közérdeklődésre számot tartó jogalany
audit bizottsága nyomon követi a jog szerinti könyvvizsgálatot végző jog
szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek munkáját. A jog szerinti könyvvizsgálók vagy
könyvvizsgáló cégek beszámolnak az audit bizottságnak a jog szerinti
könyvvizsgálat során felmerült legfontosabb kérdésekről, különösen a
belső ellenőrzés azon lényeges gyengeségeiről, amelyek a
pénzügyi beszámolás folyamatát érintik. Bármelyik fél kérésére a jog szerinti
könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek ezeket a kérdéseket megvitatják az
audit bizottsággal. Az audit bizottság
tájékoztatja a vizsgált jogalany ügyviteli vagy felügyelő szervét a jog
szerinti könyvvizsgálat kimeneteléről. Az audit bizottság ismerteti, hogy
a jog szerinti könyvvizsgálat miképp járult hozzá a pénzügyi beszámolás
feddhetetlenségéhez, valamint a folyamatban betöltött saját szerepét. Ha a vizsgált jogalany
mentesül az audit bizottság felállításának kötelezettsége alól, akkor a
vizsgált jogalany eldönti, hogy melyik szerve álljon kapcsolatban a jog
szerinti könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel az e cikkben rögzített
kötelezettségek teljesítése céljából. 25. cikk A közérdeklődésre számot tartó
jogalany felügyeleteihez szóló jelentés (1)
A 2004/39/EK irányelv 55. cikkének, a 2006/48/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv[34] 53. cikkének, a
2007/64/EK irányelv irányelv 15. cikke (4) bekezdésének, a 2009/65/EK irányelv
106. cikkének, a 2009/110/EK irányelv 3. cikke első bekezdésének, valamint
a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[35]
72. cikkének sérelme nélkül a közérdeklődésre számot tartó jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég köteles haladéktalanul beszámolni a közérdeklődésre
számot tartó jogalanyokat felügyelő illetékes hatóságoknak az adott
közérdeklődésre számot tartó jogalanyt érintő olyan tényekről
vagy döntésekről, amelyekről a jog szerinti könyvvizsgálat során
tudomást szerez, és amelyek az alábbiak bármelyikét eredményezhetik: a) azoknak a törvényi, rendeleti vagy
közigazgatási rendelkezéseknek a súlyos megsértését, amelyek adott esetben
megszabják az engedélyezésre vonatkozó feltételeket, vagy amelyek kifejezetten
a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok tevékenységének gyakorlását
szabályozzák; b) a közérdeklődésre számot tartó
jogalany folyamatos működésének károsodását; c) a pénzügyi kimutatások hitelesítésének
megtagadását, vagy fenntartások kifejezését. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég köteles továbbá beszámolni azokról a tényekről vagy döntésekről,
amelyekről az általa jog szerinti könyvvizsgálat keretében vizsgált közérdeklődésre
számot tartó jogalannyal szoros kapcsolatban álló vállalkozás jog szerinti
könyvvizsgálata során szerez tudomást. (2)
A hitelintézeteket és biztosítóintézeteket
felügyelő illetékes hatóságoknak rendszeres párbeszédet kell folytatniuk
az ilyen vállalkozások jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti
könyvvizsgálókkal és könyvvizsgáló cégekkel. Az első albekezdésben említett feladatok
ellátásának elősegítésére az EBH és az EBFH iránymutatást ad ki a
hitelintézeteket és biztosítóintézeteket felügyelő illetékes hatóságok
részére az 1093/2010/EU rendelet, illetve az 1094/2010/EU rendelet
16. cikkével összhangban. (3)
Az (1) bekezdésben említett tények vagy döntések,
vagy a (2) bekezdésben előírt párbeszéd során bármilyen tény
jóhiszemű közlése az illetékes hatóságokkal a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég részéről nem képezi az információ nyilvánosságra
hozatalára vonatkozó szerződéses vagy jogszabályi korlátozások
megszegését, és nem alapozza meg e személyek bárminemű felelősségét. V. FEJEZET A JOG SZERINTI KÖNYVVIZSGÁLÓK ÉS
KÖNYVVIZSGÁLÓ CÉGEK ÁLTAL KÉSZÍTETT ÁTLÁTHATÓSÁGI JELENTÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS 26. cikk A pénzügyi információk közzététele (1)
A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgáló cég az egyes pénzügyi évek
végét követően legkésőbb négy hónapon belül a 2004/109/EK irányelv 4.
cikkének (2) bekezdése szerint közzéteszi éves pénzügyi beszámolóját. A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók éves eredménykimutatást
tesznek közzé. (2)
Az éves pénzügyi beszámolóban és az éves
eredménykimutatásban a teljes forgalmat meg kell bontani a közérdeklődésre
számot tartó jogalanyok, valamint az anyavállalatként közérdeklődésre
számot tartó jogalannyal rendelkező vállalkozáscsoportok éves és
konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatából származó
díjbevétel, az egyéb jogalanyok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásainak
jog szerinti könyvvizsgálatából származó díjbevétel, valamint a 10. cikk (2)
bekezdésében meghatározott kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési
szolgáltatásokért felszámított díjak szerint. Az éves pénzügyi beszámoló vagy az éves
eredménykimutatás könyvvizsgálatát az e rendeletben foglaltak szerint kell
elvégezni. (3)
A hálózathoz tartozó jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég az éves pénzügyi beszámolóban, illetve az éves
eredménykimutatás mellékleteként az alábbi kiegészítő információkat is
közzéteszi: a) a hálózathoz tartozó valamennyi jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég neve; b) azok az országok, amelyekben a hálózathoz
tartozó egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek jog szerinti
könyvvizsgálónak minősülnek, vagy amelyekben székhelyük, központi
ügyvezetésük vagy üzleti tevékenységük fő helye található; c) a hálózathoz tartozó jog szerinti
könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek az éves és konszolidált pénzügyi
kimutatások jog szerinti könyvvizsgálatából származó összesített forgalmát; d) a hálózat auditált
konszolidált pénzügyi kimutatásait, valamint ha a hálózatot jogi személy
irányítja, akkor az ilyen jogi személy auditált, a 2004/109/EK irányelv 4.
cikkének (3) bekezdésével összhangban készített pénzügyi kimutatásait. Az első albekezdéstől eltérve a jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég a kiegészítő információkat
nem teheti közzé akkor, ha azokat a hálózatot irányító jogi személy, vagy a
hálózat egyéb képviselője teszi közzé. Ebben az
esetben a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az éves
eredménykimutatás vagy az éves pénzügyi beszámoló mellékletében feltünteti,
hogy a kiegészítő információk hol találhatók meg. (4)
Az éves pénzügyi beszámolót vagy éves
eredménykimutatást a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
honlapján közzé kell tenni úgy, hogy a közzétételt követően legalább öt
évig elérhető legyen. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég közli az illetékes hatóságokkal, hogy az éves eredménykimutatást vagy az
éves pénzügyi beszámolót a honlapján közzétette. 27. cikk Átláthatósági jelentés (1)
A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég az egyes pénzügyi évek végét követően legkésőbb
három hónapon belül közzéteszi éves átláthatósági jelentését. Az átláthatósági jelentést a jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég honlapján közzé kell tenni úgy, hogy a közzétételt
követően legalább öt évig elérhető legyen. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég a közzétett átláthatósági jelentést aktualizálhatja. Ilyenkor a
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég jelzi, hogy a jelentés aktualizált
változatát tette közzé, és a jelentés eredeti változatához továbbra is
hozzáférést biztosít. A jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég közli az EÉPH-val és az illetékes hatóságokkal, hogy az
átláthatósági jelentést a honlapján közzétette, vagy adott esetben azt, hogy a
jelentést aktualizálta. (2)
Az éves átláthatósági jelentés kötelező
tartalmi elemei: a) a könyvvizsgáló cég jogi struktúrájának
és tulajdonosi szerkezetének leírása; b) ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég egy hálózathoz tartozik, a hálózat, valamint a hálózat jogi
és szerkezeti kialakításának leírása; c) a könyvvizsgáló cég irányítási
struktúrájának leírása; d) a könyvvizsgáló cég belső
minőség-ellenőrzési rendszerének leírása és az ügyviteli vagy
ügyvezető szerv nyilatkozata a rendszer működésének hatékonyságáról; e) arra való utalás, hogy mikor került sor a
40. cikkben említett legutóbbi minőségbiztosítási ellenőrzésre; f) azon
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok felsorolása, amelyekre nézve a jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég az előző pénzügyi évben
jog szerinti könyvvizsgálatot végzett, valamint
azoknak a jogalanyoknak a felsorolása, amelyektől a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég éves bevételének 5 %-ot meghaladó
része származik; g) a
jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég függetlenséget biztosító
gyakorlatáról szóló nyilatkozat, amely azt is alátámasztja, hogy a függetlenségi
kritérium belső ellenőrzése megtörtént; h) a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég által a jog szerinti könyvvizsgálóknak a 2006/43/EK irányelv
13. cikkében említett folyamatos képzésével kapcsolatban alkalmazott
politikáról szóló nyilatkozat; i) a könyvvizsgáló cégek által fizetett
partneri díjak alapjáról szóló információk; j) a fő könyvvizsgáló partnereknek és
a személyi állománynak a 33. cikk (5) bekezdése szerinti rotációjára irányuló
politika leírása; k) vállalatirányítási
nyilatkozat, ha van. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég rendkívüli esetekben, valamely személy személyes biztonságát fenyegető
közvetlen és jelentős veszély enyhítéséhez szükséges mértékben eltekinthet
az első albekezdés f) pontjában előírt információk
közzétételétől. A jog szerinti könyvvizsgálónak
vagy könyvvizsgáló cégnek bizonyítania kell az illetékes hatóságnak, hogy a
veszély fennáll. (3)
Az átláthatósági jelentést a jog szerinti
könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek alá kell írnia. 28. cikk Vállalatirányítási nyilatkozat (1)
Ha egy könyvvizsgáló cég éves könyvvizsgálati
bevételének több mint egyharmada nagyméretű, közérdeklődésre számot
tartó jogalanyoktól származik, akkor vállalatirányítási nyilatkozatot kell
közzétennie. Ennek a nyilatkozatnak az átláthatósági jelentés elkülönült részét
kell képeznie. (2)
A vállalatirányítási nyilatkozat kötelező
tartalmi elemei: a) hivatkozás legalább a következők
egyikére: i. a könyvvizsgáló cégre vonatkozó
vállalatirányítási kódex; ii. az a vállalatirányítási kódex, amelynek
alkalmazását a könyvvizsgáló cég önkéntesen elhatározta; iii. minden, a nemzeti jogszabályok által előírton
túl alkalmazott vállalatirányítási gyakorlatra vonatkozó releváns információ. Az i. és ii. alpontban említett információra való
hivatkozáskor a könyvvizsgáló cégnek azt is fel kell tüntetnie, hogy a
vonatkozó szövegek hol férhetők hozzá a nyilvánosság számára. A iii.
alpontban említett információra való hivatkozáskor a könyvvizsgáló cégnek
hozzáférhetővé kell tennie vállalatirányítási gyakorlatait a nyilvánosság
számára; Ha a könyvvizsgáló cég nem esik vállalatirányítási
kódex hatálya alá és ilyen kódexet önkéntesen sem alkalmaz, erről
nyilatkoznia kell. b) annak magyarázata, hogy a könyvvizsgáló
cég a nemzeti jogszabályokkal összhangban milyen mértékben tér el az a) pont i.
és ii. alpontjában említett vállalatirányítási kódextől és annak mely
részeitől, illetve az eltérés okainak magyarázata. Ha a könyvvizsgáló cég
úgy határozott, hogy nem alkalmazza az a) pont i. vagy ii. alpontjában említett
vállalatirányítási kódex bármely rendelkezését, azt meg kell indokolnia; c) leírás a vállalkozás belső
ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb
jellemzőiről a pénzügyi beszámolási folyamat összefüggésében; d) az alábbi információk: i. a könyvvizsgáló cég szavazati jogainak
jelentős, 5 %-os vagy annál nagyobb arányú, közvetlen vagy közvetett
birtoklása, ideértve a piramis jellegű szerkezetben birtokolt szavazati
jogokat, valamint a szavazati jogok kölcsönös birtoklását; ii. a különleges
irányítási jogokkal rendelkezők azonosítása és az ilyen jogok ismertetése,
valamint annak megjelölése, hogy a jogok értékpapír birtoklásán,
szerződésen vagy egyéb körülményen alapulnak; iii. a szavazati jogok
korlátozása, ezen belül az adott arányú vagy számú szavazattal rendelkezők
szavazati jogainak korlátozása, valamint a szavazati jogok gyakorlásának
határideje; iv. az igazgatósági
tagok kinevezésére és cseréjére, valamint a létesítő okirat módosítására
vonatkozó szabályok; v. az igazgatósági
tagok jogosultságai; e) a részvényesek vagy szavazati joggal
rendelkezők közgyűlésének működése és fő jogosultságai,
valamint a részvényesek vagy szavazati joggal rendelkezők jogainak és
annak a leírása, hogy azok hogyan gyakorolhatók, kivéve, ha ezen információról
a nemzeti jogszabályok vagy rendelkezések teljes mértékben gondoskodnak; f) az ügyviteli, ügyvezető és
felügyelő szervek és ezek bizottságainak összetétele és működése. 29. cikk Az illetékes hatóságok tájékoztatása A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég az illetékes hatóság számára évente megküldi az auditált
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jegyzékét, a tőlük származó
díjbevétel szerinti bontásban. 30. cikk Nyilvántartás A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló
cégek a 6. cikk (1) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében, a 11. cikk (3) és
(4) bekezdésében, a 16. cikk (2)–(6) bekezdésében, a 17. cikk (1) és (2)
bekezdésében, a 18. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 19. cikk (3)–(6)
bekezdésében, a 22., 23. és 24. cikkben, a 25. cikk (1) és (2) bekezdésében, a
29. cikkben, a 32. cikk (2), (3), (5) és (6) bekezdésében, a 33. cikk (6)
bekezdésében, valamint a 43. cikk (4) bekezdésében említett dokumentumokat és
információkat azok keletkezését követően öt évig kötelesek megőrizni. A tagállamok
előírhatják a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára,
hogy az első albekezdésben említett dokumentumokat és információkat a
személyes adatok védelmére, valamint a közigazgatási és bírósági eljárásra
vonatkozó szabályaiknak megfelelően hosszabb ideig őrizzék meg. III. cím A jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek
kijelölése a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál 31. cikk Audit bizottság (1)
Minden közérdeklődésre számot tartó
jogalanynak rendelkeznie kell audit bizottsággal. Az audit bizottság az
ügyviteli szerv nem ügyvezető tagjaiból és/vagy a vizsgált jogalany
felügyelő bizottságának tagjaiból, és/vagy a vizsgált jogalany részvényesi
közgyűlése, illetve részvényesek nélküli jogalanyok esetében az annak
megfelelő szerv által kinevezett tagokból áll. Az audit bizottság legalább egy tagjának a
könyvvizsgálat terén, egy másik tagjának pedig a számvitel és/vagy a
könyvvizsgálat terén kell szaktudással rendelkeznie. Összességében
a bizottság tagjainak a vizsgált jogalany ágazatával kapcsolatos szaktudással
kell rendelkezniük. Az audit bizottság tagjainak
többsége független kell, hogy legyen. Az audit bizottság elnöke független,
kinevezése a tagok feladata. (2)
E cikk (1) bekezdésétől eltérve az olyan
közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál, amelyek teljesítik a
2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdésének f)
és t) pontjában rögzített feltételeket[36], az audit
bizottsághoz rendelt feladatkört összességében az ügyviteli vagy felügyelő
szerv is elláthatja legalább azzal a feltétellel, hogy ha az érintett szerv
elnöke ügyvezető tag, akkor nem lehet az audit bizottság elnöke. (3)
Az (1) bekezdéstől eltérve az alábbi
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok úgy dönthetnek, hogy nem
alkalmaznak audit bizottságot: a) azok a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok, amelyek a 83/349/EGK irányelv 1. cikke értelmében vett
leányvállalatok, ha a jogalany vállalatcsoporti szinten megfelel az említett
cikk (1)–(4) bekezdésében foglalt követelményeknek; b) azok a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok, amelyek a 2009/65/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében
meghatározott átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési
vállalkozások (ÁÉKBV), vagy a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott alternatív befektetési alapok (ABA); c) azok a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok, amelyek kizárólag a 809/2004/EK
bizottsági rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott eszközökkel fedezett
értékpapírok kibocsátójaként működnek[37]; d) a 2006/48/EK irányelv 1. cikkének (1)
bekezdése szerinti hitelintézetek, amelyek részvényeit a 2004/39/EK irányelv 4.
cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerint nem vezették be valamely tagállam
szabályozott piacán, és amelyek kizárólag – folyamatos vagy ismétlődő
módon – szabályozott piacon bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokat bocsátottak ki, feltéve hogy az ilyen kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírok teljes névértéke 100 000 000 EUR
alatt marad, továbbá hogy nem adtak ki a 2003/71/EK irányelv szerinti
tájékoztatót. A b) és c) pontban említett közérdeklődésre
számot tartó jogalany nyilvánosságra hozza azokat az okokat, amelyek miatt nem
tartja megfelelőnek sem audit bizottság, sem audit bizottsági feladatkört
ellátó ügyviteli vagy felügyelő szerv alkalmazását; (4)
Az (1) bekezdéstől eltérve az olyan
közérdeklődésre számot tartó jogalany, amely rendelkezik a vizsgálandó
jogalany bejegyzése szerinti tagállamban érvényben lévő rendelkezéseknek
megfelelően létrehozott és működő, az audit bizottságnak
megfelelő feladatkört ellátó testülettel, úgy dönthet, hogy nem alkalmaz
audit bizottságot. Ilyen esetben a jogalanynak nyilvánosságra kell hoznia, hogy
melyik szerv látja el e feladatkört, továbbá milyen a szerv összetétele. (5)
Az ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő
szerv tagjainak, illetve a vizsgált jogalany részvényeseinek közgyűlése
által kinevezett egyéb tagok felelősségének sérelme nélkül az audit
bizottság többek között: a) figyelemmel kíséri a pénzügyi beszámolás
folyamatát, és ajánlásokat vagy javaslatokat fogalmaz meg annak
feddhetetlensége érdekében; b) figyelemmel kíséri a vállalkozás
belső ellenőrzésének, adott esetben belső könyvvizsgálatának és
kockázatkezelő rendszereinek hatékonyságát; c) figyelemmel
kíséri az éves és konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti
könyvvizsgálatát, továbbá ellenőrzi a könyvvizsgálói jelentéstervezetek
teljességét és feddhetetlenségét a 22–23. cikknek megfelelően; d) felülvizsgálja
és figyelemmel kíséri a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
függetlenségét az 5–11. cikkel összhangban, és különösen a vizsgált jogalany
részére nyújtott további szolgáltatásokat a 10. cikkel összhangban; e) felelős
a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek kiválasztási
eljárásáért, és javaslatot tesz a jog szerinti könyvvizsgálók vagy
könyvvizsgáló cégek a 32. cikkel összhangban történő kijelölésére; f) eseti alapon engedélyezi a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
számára az e rendelet 10. cikke (3) bekezdése b) pontjának i. és ii.
alpontjában említett szolgáltatások nyújtását a vizsgált jogalany részére. 32. cikk A jog szerinti könyvvizsgálók vagy
könyvvizsgáló cégek kijelölése (1)
A 2006/43/EK irányelv 37. cikkének alkalmazásában a
jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek a közérdeklődésre
számot tartó jogalanyok általi kijelölésére az e cikk (2)–(5) bekezdésében
rögzített feltételek vonatkoznak. Ha a 2006/43/EK irányelv 37. cikkének (2)
bekezdése alkalmazandó, akkor a közérdeklődésre számot tartó jogalany tájékoztatja
az illetékes hatóságot az abban a cikkben említett alternatív rendszerek vagy
szabályok alkalmazásáról. (2)
Az audit bizottság ajánlást nyújt be a vizsgált
jogalany ügyviteli vagy felügyelő szervének a jog szerinti könyvvizsgálók
vagy könyvvizsgáló cégek kijelölésére vonatkozóan. Az
audit bizottságnak az ajánlást indokolnia kell. Ha az ajánlás nem egy könyvvizsgálói megbízás 33.
cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti meghosszabbítására irányul,
akkor az ajánlásnak legalább két választási lehetőséget kell tartalmaznia
a könyvvizsgálói megbízásra vonatkozóan, amelyek egyikét az audit bizottság
kellő megalapozottsággal támogatja. Ha az ajánlás egy
könyvvizsgálói megbízás 33. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti
meghosszabbítására irányul, az audit bizottság az ajánlás elkészítése során
figyelembe veszi a 40. cikk (6) bekezdésében említett, az ajánlott jog szerinti
könyvvizsgálóra vagy könyvvizsgáló cégre vonatkozó megállapításokat és
következtetéseket, amelyeket az illetékes hatóság a 44. cikk (d) pontja alapján
tesz közzé. Ajánlásában az audit bizottság
közli, hogy ajánlását harmadik fél nem befolyásolta, továbbá azt, hogy nem köti
a (7) bekezdésben említett szerződéses feltétel. (3)
Ha az ajánlás nem egy könyvvizsgálói megbízás 33.
cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti meghosszabbítására irányul,
akkor az audit bizottság az e cikk (2) bekezdésében említett ajánlása a
vizsgált jogalany által szervezett kiválasztási eljárást követően készül,
amelyre az alábbi feltételek vonatkoznak: a) a vizsgált jogalany bármely jog szerinti
könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget felkérhet arra, hogy tegyen ajánlatot a
jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatás nyújtására akkor, ha a 33. cikk (2)
bekezdése nem sérül, és a felkért könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek
legalább egyikének az előző naptári évben az érintett tagállamban
található nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyoktól
származó könyvvizsgálói díjbevétele a teljes bevétele legfeljebb 15 %-ának
felel meg; b) a vizsgált jogalany
szabadon megválaszthatja a felkért jog szerinti könyvvizsgálók vagy
könyvvizsgáló cégek megkeresésének módját, nem köteles pályázati felhívást
közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában és/vagy tagállami közlönyben vagy
napilapban; c) a vizsgált jogalany a
pályázati dokumentációt a meghívott jog szerinti könyvvizsgálók vagy
könyvvizsgáló cégek szándéka szerint készíti el. A pályázati dokumentációból a
pályázóknak meg kell ismerniük a vizsgált jogalany tevékenységét, valamint az
elvégzendő jog szerinti könyvvizsgálat típusát. A pályázati dokumentáció
átlátható és megkülönböztetéstől mentes kiválasztási szempontokat
tartalmaz, amelyek alapján a vizsgált jogalany a jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek által benyújtott ajánlatokat értékeli; d) a vizsgált
jogalany a kiválasztási eljárást szabadon határozhatja meg, és az érdekelt
pályázókkal az eljárás során közvetlenül tárgyalhat; e) ha tagállami jog vagy az uniós jog alapján a 35.
cikkben említett illetékes hatóságok a jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek számára bizonyos minőségi standardok teljesítését
írják elő, akkor a standardokat a pályázati dokumentációban meg kell
jelölni; f) a vizsgált jogalany
a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által benyújtott
ajánlatokat a pályázati dokumentációban előzetesen meghatározott
kiválasztási szempontok alapján értékeli. A vizsgált jogalany a kiválasztási
eljárás eredményéről jelentést készít, amelyet az audit bizottság
hitelesít. A vizsgált jogalany és az audit bizottság figyelembe veszi a 40.
cikk (6) bekezdésében említett, a pályázó jog szerinti könyvvizsgálóról vagy
könyvvizsgáló cégről szóló ellenőrzési jelentéseket, amelyeket az
illetékes hatóság a 44. cikk (d) pontja alapján tesz közzé; g) a vizsgált jogalanynak
igazolnia kell a 35. cikkben említett illetékes hatóság felé, hogy a
kiválasztási eljárást tisztességesen folytatta le. Az audit bizottság felelős az első
albekezdésben említett kiválasztási eljárásért. Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában
a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság közzéteszi az érintett
könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek évente aktualizált jegyzékét. A megfelelő számításokat az illetékes hatóság a jog
szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által a 28. cikk szerint
megadott információk alapján végzi el. (4)
Nem köteles alkalmazni a (3) bekezdésben említett
kiválasztási eljárást az olyan közérdeklődésre számot tartó jogalany,
amely teljesíti a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke
(1) bekezdésének f) és t) pontjában rögzített feltételeket. (5)
A vizsgált jogalany ügyviteli vagy felügyelő
szervének a vizsgált jogalany részvényeseiből vagy tagjaiból álló
közgyűlése elé terjesztett, a jog szerinti könyvvizsgálók vagy
könyvvizsgáló cégek kijelölésére vonatkozó javaslatának tartalmaznia kell az
audit bizottság ajánlását. Ha az ügyviteli vagy felügyelő szerv
javaslata az audit bizottság ajánlásától eltér, a javaslatban indokolni kell az
audit bizottság ajánlásától való eltérést. (6)
Hitelintézet vagy biztosítóintézet esetében az
ügyviteli vagy felügyelő szerv javaslattervezetet nyújt be a 35. cikk (2)
bekezdésében említett illetékes hatóságnak. A 35.
cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóság az ajánlásban javasolt
választás ellen vétójoggal élhet. Az ilyen kifogást érdemben indokolni kell. Ha az illetékes hatóság az audit bizottság
ajánlásának benyújtását követően az előírt határidőn belül nem
válaszol, akkor ez az ajánlás hallgatólagos elfogadásának minősül. (7)
Semmis a közérdeklődésre számot tartó jogalany
és egy harmadik fél között kikötött olyan szerződéses feltétel, amely a
jogalany részvényesei vagy tagjai közgyűlésének a 2006/43/EK irányelv 37.
cikke szerinti, az adott jogalany jog szerinti könyvvizsgálatára vonatkozó
választását a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek bizonyos
típusaira vagy csoportjaira korlátozza. A közérdeklődésre számot tartó jogalany
tájékoztatja a 35. cikkben említett illetékes hatóságokat bármely harmadik fél
arra irányuló kísérletéről, hogy ilyen szerződéses feltételt kössön
ki, vagy egyéb módon befolyásolja a részvényesi közgyűlésnek a jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kiválasztására vonatkozó
döntését. (8)
Ha a vizsgált jogalany mentesül az audit bizottság
felállításának kötelezettsége alól, akkor a vizsgált jogalany eldönti, hogy
melyik szerve lássa el az audit bizottság feladatkörét az e cikkben rögzített
kötelezettségek teljesítése céljából. (9)
A tagállamok előírhatják, hogy bizonyos
körülmények között a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknak legalább
hány jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget kell kijelölniük,
továbbá meghatározhatják a kijelölt könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek
kapcsolatát. Ha egy tagállam ilyen előírásokat alkalmaz,
akkor arról tájékoztatja a Bizottságot és az EÉPH-t. (10)
Annak elősegítésére, hogy a vizsgált jogalany
ellássa a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kijelölésére
irányuló kiválasztási eljárás megszervezésével kapcsolatos feladatait, az EBH,
az EBFH és az EÉPH az 1093/2010/EU rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve
az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban iránymutatást ad ki a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére a (3) bekezdésben említett
kiválasztási eljárásra vonatkozó feltételekről. 33. cikk A könyvvizsgálói megbízás időtartama (1)
A közérdeklődésre számot tartó jogalany a jog
szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget az első megbízás
keretében legalább kétéves időtartamra jelöli ki. A közérdeklődésre számot tartó jogalany a
megbízást csak egyszer hosszabbíthatja meg. A két megbízás együttes
időtartama legfeljebb hat év lehet. Amennyiben a hatéves
folyamatos megbízás időtartama alatt két jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég kapott megbízást, az egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy
könyvvizsgáló cégek megbízásának időtartama nem haladhatja meg a kilenc
évet. (2)
Az (1) bekezdésben említett megbízás maximális
időtartamának lejárta után a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég, vagy adott esetben hálózatának bármely Unión belüli tagja a
közérdeklődésre számot tartó jogalanynál legalább négy évig nem végezhet
jog szerinti könyvvizsgálatot. (3)
Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a
közérdeklődésre számot tartó jogalany kivételes esetben kérheti a 35. cikk
(1) bekezdésében említett illetékes hatóságot, hogy biztosítsa a
meghosszabbítást a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég újbóli
kijelöléséhez egy további időszakra. Két jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég kijelölése esetén ez a harmadik megbízás nem haladhatja meg a
három évet. Egy jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég kijelölése
esetén a harmadik megbízás nem haladhatja meg a két évet. (4)
A jog szerinti könyvvizsgálat elvégzéséért
felelős fő könyvvizsgáló partner a kijelölés napjától számított hét év
leteltét követően beszünteti részvételét a vizsgált jogalany jog szerinti
könyvvizsgálatában. A fő könyvvizsgáló partner egy legalább hároméves
időszak után vehet ismét részt a vizsgált jogalany jog szerinti
könyvvizsgálatában. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég megfelelő, fokozatos rotációs mechanizmust alakít ki a jog szerinti
könyvvizsgálatban részt vevő legmagasabb beosztású munkatársakra
vonatkozóan, amely kiterjed legalább a jog szerinti könyvvizsgálóként
nyilvántartásba vett személyekre. A fokozatos rotációs mechanizmust
szakaszokban, és az egyéneken, nem pedig egy teljes csapaton alapulva kell
megvalósítani. Arányosnak kell lennie a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég tevékenységének terjedelmével. A jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló
cégnek igazolnia kell az illetékes hatóság felé, hogy a mechanizmust
eredményesen alkalmazzák, és az igazodik a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég tevékenységének terjedelméhez. (5)
Ha egy jog szerinti könyvvizsgálót vagy
könyvvizsgáló céget egy másik jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
vált fel, a korábbi jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a
belépő jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére átadási
aktát kell átadnia. Az átadási akta tartalmazza
azokat a vizsgált jogalanyra vonatkozó lényeges információkat, amelyek megléte
ésszerűen elvárható a vizsgált jogalany tevékenysége jellegéneknek és
belső szervezetének megismeréséhez, továbbá annak biztosításához, hogy a jog
szerinti könyvvizsgálat folyamatos, és az előző években végzett
könyvvizsgálatokkal összehasonlítható legyen. A korábbi jog szerinti könyvvizsgálónak vagy
könyvvizsgáló cégnek a belépő jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég számára hozzáférést kell biztosítania továbbá a 23. cikkben
említett, az audit bizottsághoz címzett, az előző évekre vonatkozó
kiegészítő jelentésekhez, valamint a 25. és 27. cikk alapján az illetékes
hatóságoknak átadott információkhoz. A korábbi jog szerinti
könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek igazolnia kell az illetékes hatóság
felé, hogy az információkat a belépő jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég megkapta. (6)
Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket
dolgoz ki a (6) bekezdésben említett átadási akta tartalmát érintő
technikai követelmények meghatározása céljából. A Bizottság felhatalmazást kap a (6) bekezdésben
említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet
10. cikkével összhangban történő elfogadására. 34. cikk A jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek felmentése és lemondása (1)
A 2006/43/EK irányelv 38. cikke (1) bekezdésének
sérelme nélkül a vizsgált jogalany és a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég tájékoztatja az illetékes hatóságot a jog szerinti
könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek a megbízás időtartama alatt
történt felmentéséről vagy lemondásáról, és ezt megfelelően
indokolja. Ha egy tagállam e rendelet III. címének
alkalmazásában a 35. cikk (2) bekezdésével összhangban más illetékes hatóságot
jelölt ki, akkor az az illetékes hatóság az információt átadja a 35. cikk (1)
bekezdésében említett illetékes hatóságnak. (2)
Az audit bizottság, egy vagy több részvényes és a 35.
cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett illetékes hatóságok számára lehetővé
kell tenni azt, hogy indokolt esetben valamely tagállami bíróságon a jog
szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek felmentése iránti keresetet
nyújtsanak be. Ha a 2007/36/EK irányelv 6. cikkének (2)
bekezdésében rögzített feltétel alkalmazandó, akkor azt az első
albekezdésben leírt hatáskört gyakorló részvényesekre is alkalmazni kell. Ha a vizsgált jogalany
mentesül az audit bizottság felállításának kötelezettsége alól, akkor a
vizsgált jogalany eldönti, hogy e bekezdés alkalmazásában melyik szerve lássa
el az audit bizottság feladatkörét. IV. cím A közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatát végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek
tevékenységének felügyelete I. FEJEZET ILLETÉKES HATÓSÁGOK 35. cikk Az illetékes hatóságok kijelölése (1)
Minden egyes tagállam kijelöl egy illetékes
hatóságot, amely felelős az ebben a rendeletben előírt feladatok
végrehajtásáért és azért, hogy e rendelet rendelkezéseit alkalmazzák. Az illetékes hatóság az alábbiak egyike kell, hogy
legyen: a) a 2004/109/EK irányelv 24. cikkének (1)
bekezdésében említett illetékes hatóság; b) a 2004/109/EK irányelv 24. cikke (4)
bekezdésének h) pontjában említett illetékes hatóság; c) a 2006/43/EK irányelv
32. cikkében említett illetékes hatóság. (2)
Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok
dönthetnek úgy, hogy adott esetben az e rendelet III. címében foglalt
rendelkezések érvényesítésével kapcsolatos feladatokkal részben vagy egészben
az alábbiakban említett illetékes hatóságokat bízzák meg: a) a 2004/109/EK irányelv 24. cikkének (1)
bekezdése; b) a 2004/109/EK
irányelv 24. cikke (4) bekezdésének h) pontja; c) a 2006/48/EK irányelv
40. cikke; d) a 2009/138/EK
irányelv 30. cikke; e) a 2007/64/EK irányelv
20. cikke; f) a 2009/110/EK
irányelv 3. cikkének (1) bekezdése; g) a 2004/39/EK irányelv
48. cikke; h) a 2009/110/EK
irányelv 97. cikke; i) a 2011/61/EU
irányelv 44. cikke. (3)
Ha az (1) és (2) bekezdés alapján egynél több
illetékes hatóság kijelölésére került sor, akkor a hatóságokat úgy kell
megszervezni, hogy feladataik meghatározása egyértelmű legyen. (4)
Az (1), (2) és (3) bekezdés rendelkezései nem
sértik a tagállamok azon lehetőségét, hogy külön jogi és közigazgatási
megoldásokat alkalmazzanak azon tengerentúli európai területekre, amelyek
külkapcsolataiért az adott tagállam felelős. (5)
Az illetékes hatóságok kapacitás és szakértelem
tekintetében elegendő alkalmazottal, valamint megfelelő
erőforrásokkal rendelkeznek ahhoz, hogy az e rendeletben előírt
feladataikat elláthassák. (6)
A tagállamok az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az
1095/2010/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban tájékoztatják
egymást, az EBH-t, az EBFH-t és az EÉPH-t, továbbá tájékoztatják a Bizottságot
arról, ha e rendelet alkalmazásában illetékes hatóság kijelölésére kerül sor. Az EÉPH a tájékoztatást egységes szerkezetbe
foglalja és közzéteszi. 36. cikk A függetlenségre vonatkozó feltételek Az illetékes hatóságok, valamint az olyan
hatóság, amelyre a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság
feladatot ruházott, függetlenek a jog szerinti könyvvizsgálóktól és
könyvvizsgáló cégektől. Az ilyen hatóság
irányításában nem vehet részt az a személy, aki az előző három évben: a) közérdeklődésre számot tartó
jogalanynál jog szerinti könyvvizsgálatot végzett; b) könyvvizsgáló cégben szavazati jogokat
birtokolt; c) könyvvizsgáló cég ügyviteli,
ügyvezető, vagy felügyelő szervének tagja volt; d) könyvvizsgáló cég alkalmazásában
vagy azzal bármilyen egyéb kapcsolatban állt. A hatóságok finanszírozásának mentesnek kell
lennie a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek esetleges nemkívánatos
befolyásától. 37. cikk Szakmai titoktartás A szakmai titoktartás kötelezettsége minden
olyan személyre vonatkozik, akit illetékes hatóság vagy olyan hatóság
foglalkoztat vagy foglalkoztatott, amelyre a 35. cikk (1) bekezdésében említett
illetékes hatóság feladatot ruházott át, ideértve az ilyen hatóság által
megbízott szakértőket is. A szakmai titoktartás
alá tartozó információk nem közölhetők más személlyel vagy hatósággal,
kivéve az e rendeletben foglalt kötelezettségek, vagy valamely tagállam
törvényei, rendeletei vagy közigazgatási eljárásai alapján. 38. cikk Az illetékes hatóságok hatásköre (1)
A 40. és a 41. cikk sérelme nélkül az e rendelet
szerinti feladatainak ellátása során egy tagállam illetékes hatósága vagy egyéb
hatósága nem befolyásolhatja a könyvvizsgálói jelentések tartalmát. (2)
E rendelet szerinti feladataik teljesítése
érdekében az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban rendelkeznek
minden olyan felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel, amely feladatuk
végrehajtásához szükséges. Az illetékes hatóság hatáskörét az alábbi módok
valamelyikén gyakorolja: a) közvetlenül; b) más hatóságokkal együttműködésben; c) oly módon, hogy felelősségét
megtartva a 35. cikk (1) bekezdésével összhangban más hatóságokra ruházza át
feladatait; d) az illetékes
igazságügyi szervekhez benyújtott kérelem útján. (3)
E rendelet szerinti feladataik teljesítése
érdekében az illetékes hatóságok felügyeleti jogkörükben – a nemzeti joggal
összhangban – a következő hatáskörökkel rendelkeznek: a) hozzáférhetnek minden, a feladataik
ellátása szempontjából lényeges dokumentumhoz azok formájától függetlenül, és
azokról másolatot kaphatnak vagy készíthetnek; b) bármely személytől információt
kérhetnek, és ha szükséges, információszerzés céljából beidézhetnek és
kihallgathatnak személyeket; c) előre bejelentett vagy bejelentés
nélküli helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek; d) kérhetik a telefon- és adatforgalomnak a
jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek által kezelt nyilvántartásait; e) valamely ügyben
büntetőeljárást kezdeményezhetnek; f) szakértőt
kérhetnek fel ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatására; g) alkalmazhatják a 61. cikkben említett
közigazgatási intézkedéseket és szankciókat. Az illetékes hatóságok az első albekezdésben
említett hatásköreiket csak a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálókkal és
könyvvizsgáló cégekkel, a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog
szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek tevékenységében részt vevő személyekkel, a vizsgált
jogalanyokkal, kapcsolt vállalkozásaikkal és a velük kapcsolatban álló harmadik
felekkel, valamint olyan harmadik felekkel szemben, amelyekhez a közérdeklődésre
számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti
könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kiszerveztek bizonyos feladatköröket vagy
tevékenységeket, továbbá más, a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok
jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálókkal és
könyvvizsgáló cégekkel egyéb módon kapcsolatban álló vagy ezekhez kapcsolódó
személyekkel szemben gyakorolhatják. (4)
A (3) bekezdés d) pontjában említett telefon- és
adatforgalmi nyilvántartások bekéréséhez igazságügyi szerv engedélye
szükséges. (5)
Amennyiben egy, a 2006/43/EK irányelv 2. cikkének
(14) pontja szerinti szövetkezet vagy a 86/635/EGK irányelv 45. cikkében
említett hasonló jogalany esetében nemzeti jog írja elő vagy engedélyezi
annak nonprofit jellegű könyvvizsgáló jogalanyban való tagságát, a 35.
cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság dönthet úgy, hogy az e
rendeletben megállapított egyes rendelkezések nem alkalmazandók e jogalany jog
szerinti könyvvizsgálatára, feltéve, hogy a jog szerinti könyvvizsgálatot
végző jog szerinti könyvvizsgáló és azok a személyek, akik
befolyásolhatják a jog szerinti könyvvizsgálatot, megfelelnek a függetlenségre
vonatkozóan e rendelet I. fejezetében meghatározott elveknek. Amikor a 35. cikk
(1) bekezdésében említett illetékes hatóság arról dönt, hogy e kivételes
helyzetben a rendelet egyes rendelkezései nem kerülnek alkalmazásra, konzultál
a szövetkezetet vagy adott esetben a hasonló jogalanyt felügyelő
hatósággal. A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes
hatóság tájékoztatja az EÉPH-t a rendelet egyes rendelkezései alóli mentességet
eredményező kivételes helyzetről. Közli az EÉPH-val e rendelet azon
előírásait, amelyek az (5) bekezdésben említett jogalanyok jog szerinti
könyvvizsgálata során nem kerülnek alkalmazásra, valamint az e mentesség
nyújtásának igazolásául szolgáló indokokat. (6)
Az e cikk szerinti felügyeleti és vizsgálati
hatáskör gyakorlása során kezelt személyes adatok feldolgozása a 95/46/EK
irányelvnek megfelelően történik. 39. cikk Tagállami szintű együttműködés
más illetékes hatóságokkal A 35. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt
illetékes hatóság és adott esetben az olyan hatóság, amelyre az illetékes
hatóság feladatot ruházott át, tagállami szinten együttműködik: a) a 2006/43/EK irányelv szerint a jog
szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jóváhagyásáért és
nyilvántartásba vételéért felelős illetékes hatóságokkal; b) a 35. cikk (2) bekezdésében említett
hatóságokkal, függetlenül attól, hogy azokat e rendelet alkalmazásában
illetékes hatóságként kijelölték-e; c) a 2005/60/EK
irányelv 21. és 37. cikkében említett pénzügyi hírszerző egységekkel és
illetékes hatóságokkal. II. FEJEZET MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS, VIZSGÁLAT,
PIACFELÜGYELET, KÉSZENLÉTI TERVEZÉS ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK FELADATAINAK
ÁTLÁTHATÓSÁGA 40. cikk Minőségbiztosítás (1)
E cikk alkalmazásában: a) „ellenőrzés” a jog szerinti
könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási ellenőrzése,
amelyet egy ellenőr vezet, és amely nem minősül a 41. cikk szerinti
vizsgálatnak; b) „ellenőr” az ellenőrzést
végző személy, aki megfelel az e cikk (3) bekezdése második albekezdésének
a) pontjában meghatározott követelményeknek, és akit illetékes hatóság
foglalkoztat; c) „szakértő” az
olyan természetes személy, aki a pénzügyi piacok, a pénzügyi beszámolás, a
könyvvizsgálat tekintetében vagy az ellenőrzésekhez kapcsolódó egyéb
területen megfelelő tapasztalattal rendelkezik, ideértve a gyakorló, jog
szerinti könyvvizsgálókat is. (2)
A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes
hatóságok hatékony rendszert hoznak létre a könyvvizsgálat
minőségbiztosításához. Az illetékes hatóság legalább háromévente elvégzi a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát
végző jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek
minőségbiztosítási ellenőrzését. (3)
Az illetékes hatóság felelős a
minőségbiztosítási rendszerért, és azt az ellenőrzött jog szerinti
könyvvizsgálóktól és könyvvizsgáló cégektől függetlenül szervezi meg. Az illetékes hatóságnak az alábbi feladatai
vannak, amelyeket nem ruházhat át olyan szervezetre, amely kötődik a
könyvviteli vagy könyvvizsgálói szakmához: a) az ellenőrzési módszertanok
jóváhagyása és módosítása, ideértve a nyomonkövetési kézikönyveket, a
jelentéstételi módszertanokat és az időszaki ellenőrzési programokat
is; b) az ellenőrzési és nyomonkövetési
jelentések jóváhagyása és módosítása; c) az egyes ellenőrzéseket végző
ellenőrök jóváhagyása és kijelölése. Az illetékes hatóság megfelelő
erőforrásokat biztosít a minőségbiztosítási rendszerhez. (4)
Az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy a
személyzet – ideértve az ellenőröket és az ellenőrzési rendszer
vezetőit is – függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatos
megfelelő politikák és eljárások hatékonyan működjenek. Az illetékes hatóság az ellenőröket az alábbi
szempontok alapján jelöl ki: a) az ellenőröknek megfelelő
szakmai képzettséggel és a jog szerinti könyvvizsgálat, valamint a pénzügyi
beszámolás területén releváns tapasztalattal kell rendelkezniük azzal együtt,
hogy a minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos külön képzésben
is részesültek; b) gyakorló könyvvizsgáló vagy olyan
személy, akit jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég foglalkoztat,
vagy vele más módon kapcsolatban áll, nem tevékenykedhet ellenőrként; c) az adott személy
partneri vagy munkavállalói viszonyának, illetve egyéb fennálló kapcsolatának
megszűnésétől számított legalább két évig nem vehet részt
ellenőrként olyan jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
ellenőrzésében, amelynek partnere vagy alkalmazottja volt, illetve azzal
más módon kapcsolatba került; d) az ellenőröknek
nyilatkozniuk kell arról, hogy köztük és az ellenőrzés alá vont jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég között nem áll fenn
összeférhetetlenség. Az illetékes hatóság szakértőt bízhat meg konkrét
ellenőrzések lefolytatásával akkor, ha a hatóságon belül nem áll
rendelkezésre elegendő ellenőr. Az illetékes hatóság munkáját
szakértők segíthetik továbbá akkor, ha az valamely ellenőrzés
szakszerű lebonyolításához szükséges. Ilyen
esetben az illetékes hatóságoknak és a szakértőknek az e bekezdésben
foglalt követelményeknek megfelelően kell eljárniuk. A szakértők
függetlenek a szakmai szervezetektől és testületektől. (5)
Az ellenőrzés magában foglalja az alábbiakat: a) a könyvvizsgáló cég vagy a jog szerinti
könyvvizsgáló belső minőség-ellenőrzési rendszerének
felépítéséről készített értékelést; b) az eljárások megfelelőségének
megállapítására alkalmas tesztet és a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok könyvvizsgálati anyagainak ellenőrzését a belső
minőség-ellenőrzési rendszerek hatékonyságának igazolása céljából; c) a fenti a) és a b) pont szerinti
ellenőrzési megállapítások függvényében a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég által közzétett, a 27. cikk alapján készített legfrissebb
átláthatósági jelentésről készült értékelést. A jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég belső ellenőrzési politikájának és eljárásainak legalább az
alábbi elemeit meg kell vizsgálni: a) a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég megfelelését az érvényben lévő könyvvizsgálati és
minőség-ellenőrzési standardoknak, illetve az etikai és függetlenségi
követelményeknek – ideértve a 2006/43/EK irányelv IV. fejezetében és e rendelet
5–10. cikkében szereplőket, továbbá az érintett tagállam vonatkozó törvényeit,
rendeleteit és igazgatási előírásait is; b) a felhasznált erőforrások
mennyiségét és minőségét, ideértve a 2006/43/EK irányelv 13. cikkében a
folyamatos képzéssel kapcsolatban megállapított követelményeknek való
megfelelést is; c) a könyvvizsgálói díjakkal kapcsolatban a
9. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelést. A megfelelőség vizsgálatához a
könyvvizsgálati anyagoknak legalább egy meghatározó részét a jog szerinti
könyvvizsgálat helytelen elvégzésére vonatkozó kockázatelemzés alapján kell
kiválasztani. Az illetékes hatóságok
ezenkívül időszakosan ellenőrzik a jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek által a jog szerinti könyvvizsgálat során alkalmazott
módszertanokat. Az ellenőrzés az
ellenőrzött könyvvizsgáló cég vagy jog szerinti könyvvizsgáló által
folytatott tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő és
azzal arányos kell, hogy legyen. (6)
Az ajánlások alapjául szolgáló ellenőrzési
megállapításokról és következtetésekről – ideértve az átláthatósági
jelentésre vonatkozókat is – az ellenőrzési jelentés lezárása előtt
tájékoztatni kell a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget,
illetve meg kell vele vitatni azokat. Az ellenőrzési ajánlásokat az
ellenőrzött jog szerinti könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek az
illetékes hatóság által előírt ésszerű időn belül a gyakorlatban
is követniük kell. A könyvvizsgáló cég belső minőség-ellenőrzési
rendszerére vonatkozó ajánlások esetében azok gyakorlati megvalósítására
legfeljebb 12 hónap áll rendelkezésre. (7)
Az ellenőrzésről jelentést kell
készíteni, amelyben szerepelnek a minőségbiztosítási ellenőrzés
fő következtetései. 41. cikk Vizsgálat A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes
hatóságok hatékony vizsgálati rendszert hoznak létre a közérdeklődésre számot
tartó jogalanyok nem megfelelő jog szerinti könyvvizsgálatának
felderítése, helyesbítése és megelőzése céljából. Abban az esetben, ha egy
illetékes hatóság szakértőt bíz meg konkrét feladatok ellátásával, a
hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy nem áll fenn
összeférhetetlenség a szakértő és a vizsgált jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég között. 42. cikk Piacfelügyelet (1)
A 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes
hatóságok rendszeresen figyelemmel kísérik a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok részére nyújtott jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások
piacának fejleményeit. Az illetékes hatóságok különösen az alábbiakat
mérik fel: a) a nagyfokú koncentrációból eredő
kockázatokat, ideértve a jelentős piaci részesedésű könyvvizsgáló
cégek bukását, a jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások nyújtásában egy
vagy több ágazatot érintően bekövetkező zavarokat, a piaci kockázatok
további felhalmozódását, valamint a pénzügyi szektor általános stabilitására
gyakorolt hatást; b) a fenti kockázatokat csökkentő
intézkedések alkalmazásának szükségességét. (2)
20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését
követő 2 év] és azt követően legalább kétévente az egyes
illetékes hatóságok a kérdésről jelentést készítenek, amelyet benyújtanak
az EÉPH, az EBH és az EBFH részére. Az EÉPH, az EBH és az EBFH a jelentések alapján
közös jelentést készít az uniós helyzetről. A jelentést a Bizottsághoz, az
Európai Központi Bankhoz és az Európai Rendszerkockázati Testülethez kell
benyújtani. 43. cikk Készenléti tervezés (1)
Az 52. cikk sérelme nélkül a 35. cikk (1) bekezdése
szerint kinevezett illetékes hatóságok legalább az egyes tagállamok hat, a
nagyméretű, közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti
könyvvizsgálata szempontjából legnagyobb könyvvizsgáló cége számára előírják,
hogy készenléti tervet dolgozzanak ki az adott cég folyamatos működését
veszélyeztető események kezelésére. Az illetékes hatóság közzéteszi az első
albekezdés által érintett könyvvizsgáló cégek évente aktualizált jegyzékét. A hat legnagyobb könyvvizsgáló cég meghatározásához
szükséges számításokat az illetékes hatóság a jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek által a 28. cikk szerint megadott információk alapján végzi
el. (2)
A készenléti tervek intézkedéseket határoznak meg,
amelyekkel elkerülhető a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok
részére nyújtott jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatások zavarainak
bekövetkezése, a zavarok más – azonos hálózathoz tartozó vagy azon kívüli –
könyvvizsgáló cégekre való, azok felelősségét vagy hírnevét érintő
kockázatok miatti átterjedése, valamint a piaci kockázatok strukturális okokra
visszavezethető további felhalmozódása. A készenléti tervek meghatározzák: a) a könyvvizsgáló cégen belül az egyes
partnerek felelősségének mértékét; b) azt, hogy a jogi felelősség milyen
mértékben terjedhet át a hálózaton belüli további könyvvizsgáló cégekre
tagállami, uniós és nemzetközi szinten. (3)
A fizetésképtelenséget szabályozó tagállami
törvények sérelme nélkül az illetékes hatóságok kifejezetten előírhatják, hogy
a készenléti terv határozzon meg intézkedéseket az érintett cég rendezett
csődjének előkészítésére. (4)
Az érintett könyvvizsgáló cégek a készenléti
tervüket az illetékes hatóságok által szabott határidőn belül nyújtják be
az illetékes hatóságoknak. Szükség szerint a készenléti terveket aktualizálni
kell. Az illetékes hatóságoknak nem kell hivatalosan
jóváhagyniuk vagy elfogadniuk a készenléti terveket. A könyvvizsgáló cégek
előzetes megkeresésére azonban véleményt nyilváníthatnak a készenléti
tervekről vagy azok tervezetéről. 44. cikk Az illetékes hatóságok átláthatósága Az illetékes hatóságoknak átláthatónak kell
lenniük, és legalább az alábbiakat közzé kell tenniük: a) az e rendeletben előírt
feladatokkal kapcsolatos éves tevékenységi jelentéseket; b) az e rendeletben előírt
feladatokkal kapcsolatos éves munkaprogramokat; c) éves jelentést a
minőségbiztosítási rendszer átfogó eredményeiről. A jelentésben
szerepelnie kell a megfogalmazott ajánlásokra, az ajánlások követésére, továbbá
a meghozott felügyeleti intézkedésekre és az alkalmazott szankciókra vonatkozó
információknak. A jelentésben számszerűsített információkat és
alapvető teljesítménymutatókat kell szerepeltetni a pénzügyi forrásokra és
a személyi állományra, valamint a minőségbiztosítási rendszer
hatékonyságára és eredményességére vonatkozóan is; d) a 40. cikk (6) bekezdésében említett
ellenőrzési megállapításokat. III. FEJEZET AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK KÖZÖTTI
EGYÜTTMŰKÖDÉS, KAPCSOLAT AZ EURÓPAI FELÜGYELETI HATÓSÁGOKKAL 45. cikk Együttműködési kötelezettség A tagállamok illetékes hatóságai az e rendelet
céljainak érdekében szükséges körben együttműködnek egymással, ideértve
azokat az eseteket is, amikor a vizsgált magatartás nem jár az érintett
tagállam hatályos törvényi vagy rendeleti rendelkezéseinek megszegésével. 46. cikk AZ EÉPH (1)
Az illetékes hatóságok közötti együttműködést
az EÉPH keretei között kell megszervezni. E célból az EÉPH az 1095/2010/EU rendelet 41.
cikke szerinti állandó belső bizottságot hoz létre. A belső bizottság
legalább az e rendelet 35. cikkének (1) bekezdésében említett illetékes
hatóságokból áll. A 2006/43/EK irányelv 32. cikkében
említett illetékes hatóságok meghívást kapnak azokra a belső bizottsági
ülésekre, amelyek témája a jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek
jóváhagyásával és nyilvántartásba vételével kapcsolatos kérdések, valamint a
harmadik országokkal fennálló kapcsolatok köre, amennyiben azok a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát
érintik. Az EÉPH az EBH-val és az EBFH-val
az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkével létrehozott európai felügyeleti hatóságok
vegyes bizottsága keretében működik együtt. Az EÉPH szükség szerint átvesz
minden meglévő vagy folyamatban lévő feladatot a 2005/909/EK
határozattal létrehozott Könyvvizsgálók Felügyeleti Testületei Európai
Csoportjától (EGAOB). (2)
Az EÉPH az ebben a rendeletben meghatározott
esetekben tanácsot ad az illetékes hatóságoknak. Az illetékes hatóságok a
tanácsot mérlegelik, mielőtt e rendelet értelmében bármilyen végleges
határozatot hoznának. (3)
Az e rendeletben előírt feladatok ellátásának
elősegítésére az EÉPH szükség szerint iránymutatásokat ad ki az
1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban: a) a 22. cikkben említett jelentés tartalmi
és formai követelményeire vonatkozó közös standardokról; b) a 23. cikkben
említett jelentés tartalmi és formai követelményeire vonatkozó közös
standardokról; c) az audit bizottság
24. cikkben említett felügyeleti tevékenységére vonatkozó közös standardokról; d) a 27. cikkben
említett jelentés, ezen belül a 28. cikkben említett nyilatkozat tartalmi és
formai követelményeire vonatkozó közös standardokról és legjobb gyakorlatokról; e) a 33. cikkben
említett fokozatos rotációs mechanizmusra vonatkozó közös standardokról és
legjobb gyakorlatokról; f) a könyvvizsgálók
felmentésére, valamint az azt megalapozó, a 34. cikkben említett alapos indokok
meglétére vonatkozó közös standardokról és legjobb gyakorlatokról; g) az illetékes
hatóságok által az e rendeletnek megfelelően végzendő végrehajtási
gyakorlatokról és tevékenységekről; h) a 40. cikk szerinti
minőségbiztosítási ellenőrzés lefolytatására vonatkozó közös
standardokról és legjobb gyakorlatokról, különös tekintettel: i. a jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek tevékenységének és szabályzatainak eltérő
terjedelmére; ii. a jog szerinti könyvvizsgálókból és
könyvvizsgáló cégekből álló hálózatok tagjai által alkalmazott
minőségi standardok, szabályzatok és eljárások egységességére; i) a 41. cikk szerinti vizsgálatok
lefolytatására vonatkozó közös standardokról és legjobb gyakorlatokról; j) a 48. cikkben
előírt információcsere eljárásairól; k) a 49. cikk szerinti
minőségbiztosítási ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködés
eljárásairól és módozatairól; l) az 51. cikk szerinti
közös vizsgálattal ás ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködés
eljárásairól és módozatairól; m) az 53. cikk szerinti
kollégiumok operatív működéséről, beleértve a kollégiumi tagság
megállapításának módozatait, a szervezők kiválasztását és a kollégiumok
működésére vonatkozó írásbeli szabályokat, valamint a kollégiumok közötti
koordinációra vonatkozó rendelkezéseket is. Az első albekezdésben említett iránymutatások
kiadása előtt az EÉPH egyeztet az EBH-val és az EBFH-val. (4)
20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését
követő 4 év] és azt követően legalább kétévente az EÉPH jelentést
készít e rendelet alkalmazásáról. A jelentés közzététele előtt az EÉPH egyeztet
az EBH-val és az EBFH-val. A 20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését
követő 2 év] elkészítendő jelentésben az EÉPH értékeli a
könyvvizsgálati piac szerkezetét. E jelentés céljából az EÉPH megvizsgálja, hogy a
tagállamoknak a jog szerinti könyvvizsgálókra vonatkozó polgári jogi
szabályozása milyen hatást gyakorol a könyvvizsgálati piac szerkezetére. Az EÉPH a 20XX.X.X-ig [a
rendelet hatálybalépését követő 4 év] elkészítendő jelentésben
megvizsgálja, hogy a 35. cikk (1) bekezdésében említett
illetékes hatóságok rendelkeznek-e a megfelelő felhatalmazással és
erőforrásokkal feladataik ellátásához. Az EÉPH a 20XX.X.X-ig [az
átmeneti időszak végét követő 6 év] elkészítendő jelentésben
az alábbi kérdéseket vizsgálja: a) a könyvvizsgálati piac szerkezeti
változásai; b) a több országra kiterjedő
tevékenységek mintáinak változása, többek között a 2006/43/EK irányelv a(z)
xxxx/xx/EU irányelvvel módosított II. fejezetének eredményeképpen; c) időközi
értékelés a könyvvizsgálat minőségének javulásáról, továbbá e rendelet
hatásáról azokra a kis- és középvállalkozásokra, amelyek közérdeklődésre
számot tartó jogalanyok. A 20XX.X.X-ig [a rendelet hatálybalépését
követő 12 év] elkészítendő jelentésben az EÉPH e rendelet hatását
értékeli. (5) A Bizottság 20XX.X.X-ig [a
rendelet hatálybalépését követő 3 év] az EÉPH jelentései és más
megfelelő bizonyítékok alapján jelentést terjeszt elő arról, hogy a tagállamoknak
a jog szerinti könyvvizsgálókra vonatkozó polgári jogi szabályozása milyen
hatást gyakorol a könyvvizsgálati piac szerkezetére. E jelentéssel
összefüggésben a Bizottság megállapításai nyomán megteszi az általa
szükségesnek ítélt intézkedéseket. 47. cikk A székhely szerinti tagállam elve (1)
A tagállamok tiszteletben tartják a székhely
szerinti tagállam általi szabályozás elvét, és az azon tagállam általi
felügyeletet, ahol a jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget
jóváhagyják és a vizsgált jogalany székhelye van. (2)
A konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti
könyvvizsgálata esetén a konszolidált pénzügyi kimutatások jog szerinti
könyvvizsgálatát megkövetelő tagállam a jog szerinti könyvvizsgálat
kapcsán nem írhat elő további követelményeket a másik tagállamban
letelepedett leányvállalat jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára a nyilvántartásba vétel,
a minőségbiztosítási ellenőrzés, a könyvvizsgálati standardok, a
szakmai etika és a függetlenség tekintetében. (3)
Az olyan vállalkozás esetében, amelynek
értékpapírjait a vállalkozás bejegyzett székhelyének tagállamától eltérő
tagállam szabályozott piacán bevezetik, az értékpapírok forgalmazásának helye
szerinti tagállam a jog szerinti könyvvizsgálat kapcsán nem írhat elő
további követelményeket a vállalkozás éves vagy konszolidált pénzügyi
kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára a nyilvántartásba vétel, a minőségbiztosítási
ellenőrzés, a könyvvizsgálati standardok, a szakmai etika és a
függetlenség tekintetében. 48. cikk Információcsere (1)
A 35. cikkben említett illetékes hatóságoknak
indokolatlan késedelem nélkül át kell adniuk egymásnak és a megfelelő
európai felügyeleti hatóságoknak az e rendeletben meghatározott feladataik
ellátásához szükséges információkat. (2)
Egy másik illetékes hatóságtól vagy valamely
európai felügyeleti hatóságtól érkező információkérés esetén a megkeresett
illetékes hatóság indokolatlan késedelem nélkül intézkedik a kért információk
beszerzéséről. Ha a megkeresett illetékes hatóság nem képes haladéktalanul
rendelkezésre bocsátani a kért információt, értesíti a megkereső illetékes
hatóságot ennek okairól. (3)
Az illetékes hatóságok az alább felsoroltak közül
bármely esetben megtagadhatják az információkérés teljesítését: a) az információ átadása hátrányosan
érintheti a megkeresett tagállam szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét,
vagy sértheti a nemzetbiztonsági szabályokat; b) ugyanezen
intézkedések tekintetében és ugyanazon jog szerinti könyvvizsgálókkal vagy
könyvvizsgáló cégekkel szemben a megkeresett tagállam hatóságai előtt már
indítottak bírósági eljárást; c) a megkeresett
tagállam illetékes hatóságai már jogerős ítéletet hoztak ugyanezen tevékenységekért,
ugyanazon jog szerinti könyvvizsgálókkal vagy könyvvizsgáló cégekkel szemben. Azon illetékes hatóságok vagy európai felügyeleti
hatóságok, amelyek az (1) bekezdés értelmében jutnak információkhoz, azokat
csak e rendelet hatályába tartozó feladatok ellátásához, valamint az ezen
feladatok ellátásával konkrétan összefüggő közigazgatási vagy bírósági
eljárásokkal összefüggésben használhatják fel, a bírósági eljárások során rájuk
vonatkozó kötelezettségek sérelme nélkül. (4)
Az illetékes hatóságok továbbíthatnak olyan
bizalmas információkat a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok
felügyeletéért felelős illetékes hatóságoknak, a központi bankoknak, a
Központi Bankok Európai Rendszerének és az Európai Központi Banknak mint
monetáris hatóságoknak, valamint az Európai Rendszerkockázati Testületnek,
amelyek azok feladatainak ellátásához szükségesek. Az ilyen hatóságok vagy
szervek nem akadályozhatók meg abban, hogy az illetékes hatóságoknak az e
rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat átadják. 49. cikk A minőségbiztosítási
ellenőrzéssel kapcsolatos együttműködés (1)
Az illetékes hatóságok intézkedéseket tesznek a
hatékony uniós szintű együttműködés biztosítása érdekében a
minőségbiztosítási ellenőrzést illetően. (2)
Valamely tagállam illetékes hatósága segítséget
kérhet egy másik tagállam illetékes hatóságától az olyan jog szerinti
könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek minőségbiztosítási
ellenőrzésével kapcsolatban, amelyek az adott tagállamban jelentős
tevékenységet folytató hálózathoz tartoznak. A segítséget kérő illetékes hatóság
tájékoztatja az EÉPH-t a kérésről. Több országra kiterjedő vizsgálat
vagy ellenőrzés esetén az illetékes hatóságok felkérhetik az EÉPH-t, hogy
koordinálja a vizsgálatot vagy ellenőrzést. (3)
Ha egy illetékes hatóságot egy másik tagállam
illetékes hatósága arra kér fel, hogy olyan jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég minőségbiztosítási ellenőrzésében vegyen részt,
amely az adott tagállamban jelentős tevékenységet folytató hálózathoz
tartozik, akkor a megkeresett illetékes hatóság lehetővé teszi a
megkereső hatóság számára a minőségbiztosítási ellenőrzésben
való részvételt. A megkereső illetékes hatóság nem férhet
hozzá olyan információhoz, amely hátrányosan érintheti a megkeresett tagállam
szuverenitását, biztonságát vagy közrendjét, vagy sértheti a nemzetbiztonsági
szabályokat. 50. cikk Európai minőségi tanúsítvány (1)
Az EÉPH európai minőségi tanúsítványt vezet be
a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatát
végző könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára. Az európai minőségi tanúsítvány megfelel az
alábbi követelményeknek: a) az európai minőségi tanúsítványt az
EÉPH adja ki, és az Unióban mindenütt érvényes; b) a megfelelő követelményeket
teljesítő uniós könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek jogosultak az
európai minőségi tanúsítvány igénylésére; c) az EÉPH közzéteszi az európai
minőségi tanúsítvány megszerzésére vonatkozó követelményeket. A
követelményeknek a könyvvizsgálat minőségén, valamint a 2006/43/EK
irányelv 30. cikkében és e rendelet 40. cikkében említett
minőségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokon kell
alapulnia. d) az EÉPH a
kérelmező jog szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek részére az
európai minőségi tanúsítványt díj ellenében állítja ki az e cikk (4)
bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban. A
díjnak teljes mértékben fedeznie kell az EÉPH részéről a tanúsítvány
kiállításával kapcsolatban indokoltan felmerült kiadásokat, valamint az
illetékes hatóságok részéről az e cikk alapján végzett munka során
esetlegesen felmerült költségek megtérítését; e) az EÉPH a tanúsítvány
kiállítását vagy a kérelem elutasítását köteles megindokolni; f) a jog szerinti
könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég mindenkor megfelel a tanúsítvány első
odaítélésére vonatkozó feltételeknek; g) az EÉPH bármely jog
szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére kiállított tanúsítványt
valamely illetékes hatóság kérésére vagy saját kezdeményezésére
felülvizsgálhat. Figyelembe kell venni a minőségbiztosítási
ellenőrzés eredményeit; h) az EÉPH az európai
minőségi tanúsítványt visszavonhatja, ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég már nem teljesíti a megszerzésére vonatkozó feltételeket; i) az EÉPH
nyilvántartást vezet a tanúsítványt megszerző jog szerinti
könyvvizsgálókról és könyvvizsgáló cégekről; j) az európai
minőségi tanúsítvány önkéntes jellegű, és nem szabható feltételként a
jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek számára ahhoz, hogy
közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál jog szerinti könyvvizsgálatot
végezhessenek, más tagállamban a 2006/43/EK irányelv 14. cikke szerint
jóváhagyják őket, vagy más tagállamban az említett irányelv 3a. cikke
szerint elismerjék őket. (2)
Az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket
dolgoz ki, amelyek meghatározzák az európai minőségi tanúsítvány
megszerzésére vonatkozó eljárást a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok
jog szerinti könyvvizsgálatát végző jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek számára. Az említett technikai
standardok megfelelnek a következő elveknek: a) a kérelmeket az
EÉPH-hoz kell benyújtani a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég
jóváhagyása szerinti tagállamban elfogadott nyelven, vagy a nemzetközi pénzügyi
gyakorlatban szokásosan használt nyelven. Ha az európai minőségi tanúsítvány iránti
kérelmet könyvvizsgáló cégek csoportja nyújtja be, a csoport tagjai
megbízhatják a csoport egyik tagját, hogy a csoport nevében az összes kérelmet
nyújtsa be; b) a kérelem egy példányát az EÉPH továbbítja
a kérelem által érintett tagállamok illetékes hatóságaihoz; c) a kérelem által
érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanúsítvány iránti kérelmet közösen,
az 53. cikkben említett, illetékes hatóságokból álló kollégium keretében
bírálják el. Az elbírálás során a kollégium vizsgálja a kérelem teljességét,
valamint azt, hogy teljesíti-e a tanúsítvány kiállításának feltételeit. Az
elbírálás során fel kell használni az adott kérelmezőre vonatkozó
minőségbiztosítási ellenőrzésből nyert információkat; d) a
kérelem által érintett tagállamok illetékes hatóságai tájékoztatják az EÉPH-t
arról, hogy a kérelmező jogosult-e a tanúsítvány megszerzésére; e) a
kérelemről az EÉPH határoz; f) az eljárási
lépéseket és a határidőket az EÉPH határozza meg; A b) pont alkalmazásában az érintett tagállam
legalább: –
ha a kérelmező jog szerinti könyvvizsgáló,
akkor az a tagállam, amelyben a jog szerinti könyvvizsgálót a 2006/43/EK
irányelv 3. cikke szerint jóváhagyták, valamint adott esetben az a tagállam,
amelyben a jog szerinti könyvvizsgálót az említett irányelv 14. cikke szerint
jóváhagyták, és/vagy az a tagállam, amelyben a jog szerinti könyvvizsgáló a
2006/43/EK irányelv 14. cikke szerinti alkalmazkodási időszakot tölti; –
ha a kérelmező könyvvizsgáló cég, akkor az a
tagállam, amelyben a könyvvizsgáló céget a 2006/43/EK irányelv 3. cikke szerint
jóváhagyták, valamint adott esetben az a tagállam, amelyben a könyvvizsgáló
céget az említett irányelv 3a. cikke szerint elismerték, és/vagy az a tagállam,
amelyben a könyvvizsgáló cég ellenőrzött társasága, kapcsolt vállalkozása
vagy anyavállalata található. (3)
Az EÉPH a (2) bekezdésben említett
szabályozástechnikai standardtervezeteket [a rendelet hatálybalépését
követő 3 év]-ig benyújtja a Bizottsághoz. A Bizottság felhatalmazást kap a (2) bekezdésben
említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet
10. cikkével összhangban történő elfogadására. (4)
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 68.
cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az
(1) bekezdés d) pontjában említett díjak meghatározása céljából. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
meghatározzák különösen a díjak fajtáit, a díjköteles ügyeket, a díjak mértékét
és a díjfizetés módját, valamint azt, hogy az EÉPH milyen módon téríti meg az
illetékes hatóságoknak az e cikk alapján végzett munkájuk kapcsán felmerült
költségeiket. A jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló
cégnek felszámított díj fedez valamennyi igazgatási költséget. 51. cikk A vizsgálattal és helyszíni ellenőrzéssel
kapcsolatos együttműködés (1)
Ha valamely illetékes hatóság arra a
következtetésre jut, hogy a rendelet rendelkezéseivel ellentétes
tevékenységeket végeznek vagy végeztek egy másik tagállam területén, erről
a lehető legkonkrétabb módon értesíti a másik tagállam illetékes
hatóságát. A másik tagállam illetékes hatósága
megteszi a megfelelő intézkedést. E hatóság továbbá a lehető
legteljesebb mértékig tájékoztatja az értesítő illetékes hatóságot az
eredményről és a jelentős közbenső fejleményekről. (2)
Az egyik tagállam illetékes hatósága kérheti, hogy
egy másik tagállam illetékes hatósága ez utóbbinak a területén vizsgálatot
folytasson le. Kérheti továbbá, hogy saját személyzetének néhány
tagja számára engedélyezzék, hogy a vizsgálat, valamint a helyszíni ellenőrzés
során ezen másik tagállam illetékes hatóságának személyzetét elkísérjék. A megkereső illetékes
hatóság tájékoztatja az EÉPH-t az első és második albekezdésben említett
minden kérésről. A vizsgálat vagy
ellenőrzés az elvégzésének helye szerinti tagállam átfogó felügyelete alá
tartozik annak teljes időtartama alatt. Több országra kiterjedő
vizsgálat vagy ellenőrzés esetén azonban az illetékes hatóságok
felkérhetik az EÉPH-t, hogy koordinálja a vizsgálatot vagy ellenőrzést. (3)
A megkeresett illetékes hatóság megtagadhatja, hogy
eljárjon a (2) bekezdés első albekezdésében meghatározott vizsgálat
elvégzésére vonatkozó kérelem vagy azon kérelem tekintetében, hogy a (2)
bekezdés második albekezdésében meghatározottak szerint személyzetét egy másik
tagállam illetékes hatóságának személyzete kísérje el, ha: a) az ilyen vizsgálat vagy helyszíni
ellenőrzés hátrányosan érintené a megkeresett tagállam szuverenitását,
biztonságát vagy közrendjét; b) ugyanezen tevékenységekért, ugyanazon
személyekkel szemben a megkeresett tagállam hatóságai előtt már indítottak
bírósági eljárást; c) a megkeresett tagállam illetékes
hatóságai e személyekkel szemben, ugyanezen tevékenységekért már jogerős
határozatot hoztak. 52. cikk A készenléti tervezéssel kapcsolatos
együttműködés Ha a 43. cikkben foglalt követelmény által
érintett könyvvizsgáló cégek legalább uniós kiterjedésű hálózathoz
tartoznak, akkor az illetékes hatóságok az EÉPH keretében együttműködve
biztosítják, hogy a különböző tagállami követelmények figyelembe vegyék a
hálózat terjedelmét. Az illetékes hatóságok az
EÉPH és a többi illetékes hatóság rendelkezésére bocsátja a 43. cikk (4)
bekezdése alapján átvett készenléti terveket. Az EÉPH-nak a készenléti
terveket nem kell hivatalosan jóváhagynia vagy elfogadnia, azonban
véleményezheti azokat. 53. cikk Az illetékes hatóságok kollégiumai (1)
Illetékes hatóságokból álló kollégium hozható létre
a 40., 41., 50., 51., 52. és 61. cikkben említett, az egyes jog szerinti
könyvvizsgálókkal, könyvvizsgáló cégekkel vagy hálózataikkal kapcsolatos
feladatok ellátásának elősegítésére. (2)
Az egyes jog szerinti könyvvizsgálók és
könyvvizsgáló cégek vonatkozásában az illetékes hatóságok kollégiumait a
székhely szerinti tagállam illetékes hatósága hozza létre. A kollégium a székhely szerinti tagállam illetékes
hatóságából, valamint az alábbi feltételekkel más tagállamok illetékes
hatóságaiból áll: a) a jog szerinti könyvvizsgáló vagy
könyvvizsgáló cég az illetékes hatóság joghatósága alá tartozó
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok részére jog szerinti
könyvvizsgálati szolgáltatásokat nyújt; vagy b) a joghatósága alá tartozik a
könyvvizsgáló cég részét képező valamely fióktelep székhelye. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága
szervezőként jár el. (3)
Az egyes hálózatokra vonatkozóan az illetékes
hatóságokból álló kollégiumot egy vagy több illetékes hatóság kérésére az EÉPH
hozza létre. A kollégium azoknak a tagállamoknak az illetékes
hatóságaiból áll, ahol a hálózat jelentős tevékenységet folytat. (4)
Az adott hálózatra vonatkozóan létrehozott,
illetékes hatóságokból álló kollégium létrehozását követő 15 munkanapon
belül a kollégium tagjai szervezőt választanak. Megállapodás hiányában a
szervezőt az EÉPH jelöli ki. Annak biztosítása érdekében, hogy a választott
szervező továbbra is a legmegfelelőbb legyen, a kollégium tagjai
legalább ötévente felülvizsgálják a szervező kiválasztását. (5)
A szervező vezeti a kollégium üléseit,
koordinálja a kollégium tevékenységeit, és biztosítja a kollégium tagjai
közötti hatékony információcserét. (6)
A szervező a megválasztását követő tíz
munkanapon belül megállapítja az alábbi kérdésekre vonatkozóan a kollégiumban
alkalmazandó írásbeli koordinációs szabályokat: a) az illetékes hatóságok között
kicserélendő információk; b) azok az esetek, amikor az illetékes hatóságoknak
konzultálniuk kell egymással; c) azok az esetek, amikor az illetékes
hatóságok a felügyeleti feladatokat az 54. cikknek megfelelően
átruházhatják. (7)
A (6) bekezdés szerinti írásbeli koordinációs
szabályokról való megegyezés hiányában a kollégium bármely tagja az EÉPH-hoz
utalhatja az ügyet. A szervezőnek a végleges szöveg elfogadását
megelőzően kellően figyelembe kell vennie az EÉPH-nak az
írásbeli koordinációs szabályokról adott tanácsát. Az írásbeli szabályokat
olyan egységes dokumentumba kell foglalni, amely tartalmazza az EÉPH-nak az
írásbeli koordinációs szabályokról adott tanácsától való bármilyen
jelentős eltérés teljes körű indoklását is. A szervezőnek
továbbítania kell az írásbeli koordinációs szabályokat a kollégium tagjainak és
az EÉPH-nak. 54. cikk Feladatok átruházása A székhely szerinti tagállam illetékes
hatósága feladatait egy másik tagállam illetékes hatóságára – annak egyetértése
mellett – átruházhatja. A feladatok átruházása nem érinti az átruházó illetékes
hatóság felelősségét. 55. cikk Bizalmasság és szakmai titoktartás az EÉPH
tekintetében (1)
A szakmai titoktartási kötelezettség minden olyan
személyre vonatkozik, aki az EÉPH-nál vagy olyan személynél dolgozik vagy
dolgozott, akire az EÉPH feladatokat ruházott át, ideértve az EÉPH által
megbízott szakértőket is. A szakmai titoktartás
hatálya alá tartozó információk nem hozhatók más személyek vagy hatóságok
tudomására, kivéve, ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé. (2)
A fenti (1) bekezdés és a 37. cikk nem gátolja az
EÉPH-t és az illetékes hatóságokat a bizalmas információk cseréjében. Az ilyen
módon rendelkezésre bocsátott információk a szakmai titoktartás kötelezettsége
alá esnek, amely köti az illetékes hatóságok által foglalkoztatott, vagy
korábban foglalkoztatott személyeket. (3)
Az e rendelet alapján az EÉPH és az illetékes
hatóságok, valamint az egyéb hatóságok és szervek között kicserélt információk
bizalmasnak minősülnek, kivéve, ha azok közlésekor az EÉPH, az érintett
illetékes hatóság vagy egyéb hatóság, illetve szerv kijelenti, hogy az
információk közölhetők, vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi
szükségessé. 56. cikk A személyes adatok védelme (1)
A tagállamok a személyes adatok e rendelet szerinti
kezelése során a 95/46/EK irányelvet alkalmazzák. (2)
Az EÉPH, az EBH és az EBFH a személyes adatok e
rendelet szerinti kezelése során a 45/2001/EK rendeletet alkalmazza. IV. FEJEZET EGYÜTTMŰKÖDÉS HARMADIK ORSZÁGBELI
HATÓSÁGOKKAL, VALAMINT NEMZETKÖZI SZERVEZETEKKEL ÉS SZERVEKKEL 57. cikk Megállapodás az információcseréről (1)
Az illetékes hatóságok és az EÉPH az információk
cseréjéről harmadik országok illetékes hatóságaival csak abban az esetben
köthetnek együttműködési megállapodást, ha a közölt információk
tekintetében az érintett harmadik országokban olyan szakmai titoktartási garanciák
vannak érvényben, amelyek legalább a 37. és 55. cikkben meghatározott
garanciákkal egyenértékűek. Az információcsere az említett illetékes hatóságok
feladatainak elvégzését szolgálja. Ha az információcsere személyes adatok harmadik
országoknak történő továbbításával jár, akkor a tagállamoknak a 95/46/EK
irányelv, az EÉPH-nak a 45/2001/EK rendelet szerint kell eljárnia. (2)
Az illetékes hatóságok együttműködnek a
harmadik országok illetékes hatóságaival és egyéb érintett szerveivel a
könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre irányuló minőségbiztosítási
ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatban. Az
EÉPH részt vesz az együttműködésben. Az EÉPH hozzájárul a harmadik országokkal való
felügyeleti konvergencia kialakításához. (3)
A 2006/43/EK irányelv 47. cikkében rögzített
eljárásokat kell alkalmazni akkor, ha az együttműködés vagy
információcsere a jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek
birtokában lévő könyvvizsgálati munkaanyagokkal vagy egyéb dokumentumokkal
függ össze. 58. cikk A harmadik országokból származó információk
közlése Egy tagállam illetékes hatósága vagy az EÉPH a
harmadik országok illetékes hatóságától származó információkat csak abban az
esetben közölheti, ha ehhez megszerezte az információt átadó illetékes hatóság
kifejezett hozzájárulását, és amennyiben az ilyen információkat adott esetben
kizárólag olyan céllal közli, amelyhez az adott illetékes hatóság hozzájárult,
vagy ha azok közlését bírósági eljárás teszi szükségessé. 59. cikk A harmadik országoknak átadott információk közlése Egy tagállam illetékes hatósága vagy az EÉPH előírja,
hogy az általa harmadik országok illetékes hatóságával közölt információkat az
átvevő illetékes hatóság csak abban az esetben közölheti harmadik felekkel
vagy más hatósággal, ha ehhez saját tagállami jogával összhangban megszerezte
az információt átadó illetékes hatóság kifejezett előzetes hozzájárulását,
és amennyiben az ilyen információkat kizárólag olyan céllal közli, amelyhez az
adott tagállam illetékes hatósága vagy az EÉPH hozzájárult, vagy ha azok
közlését bírósági eljárás teszi szükségessé. 60. cikk Együttműködés nemzetközi
szervezetekkel és szervekkel Az EÉPH együttműködik a nemzetközi
könyvvizsgálati standardokat kidolgozó nemzetközi szervezetekkel és szervekkel.
V. cím Közigazgatási szankciók és intézkedések 61. cikk Közigazgatási szankciók és intézkedések (1)
A tagállamok megállapítják az e rendelet
előírásainak a mellékletben meghatározott megsértéséért felelős
személlyel szemben alkalmazandó közigazgatási szankciókra és intézkedésekre vonatkozó
szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy
alkalmazását biztosítsák. Az előírt szankcióknak
és intézkedéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek
kell lenniük. (2)
A tagállamok legkésőbb [a rendelet
hatálybalépését követő 24 hónap]-ig tájékoztatják a Bizottságot és az
EÉPH-t az (1) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok haladéktalanul
közlik a Bizottsággal és az EÉPH-val az ilyen szabályok későbbi
módosításait. (3)
E cikk és a 62–66. cikk a tagállami büntetőjog
rendelkezéseinek sérelme nélkül alkalmazandó. 62. cikk Szankcionálási hatáskör (1)
Ezt a cikket a rendelet megsértésének a
mellékletben felsorolt eseteiben kell alkalmazni. (2)
Az illetékes hatóságok 38. cikk szerinti
felügyeleti hatáskörének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett jogsértések
bármely esetében az illetékes hatóságok a nemzeti joggal összhangban jogosultak
legalább az alábbi közigazgatási intézkedések és szankciók alkalmazására: a) végzés, amely
előírja a jogsértésért felelős személy számára, hogy hagyjon fel az
adott magatartással és tartózkodjon a magatartás megismétlésétől; b) az illetékes
hatóságok internetes oldalán közzétett nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a
felelős személyt és a jogsértés jellegét; c) a
jog szerinti könyvvizsgáló, a könyvvizsgáló cég vagy a fő könyvvizsgáló
partner ideiglenes, az egész Unióra kiterjedő eltiltása a
közérdeklődésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatától
és/vagy a 22. cikk szerinti könyvvizsgálói jelentés aláírásától a jogsértés
megszűnéséig; d) a jogsértés
megszűnéséig érvényes nyilatkozat arról, hogy a könyvvizsgálói jelentés
nem felel meg a 22. cikkben foglalt követelményeknek; e) a könyvvizsgáló cég
tagjának, vagy a közérdeklődésre számot tartó jogalany ügyviteli vagy
ügyvezető szerve tagjának ideiglenes eltiltása attól, hogy könyvvizsgáló
cégnél vagy közérdeklődésre számot tartó jogalanynál tisztséget töltsön
be; f) közigazgatási
pénzbírság a jogsértésből származó nyereség vagy az amiatt elkerült
veszteség összegének legfeljebb kétszereséig, ha azok meghatározhatók; g) természetes személy
esetében közigazgatási pénzbírság legfeljebb 5 000 000 EUR, vagy
azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, a nemzeti
pénznemben e rendelet hatálybalépésének napján ennek megfelelő értékben; h) jogi személy esetében
közigazgatási pénzbírság az adott jogi személy előző üzleti évi
teljes éves árbevételének legfeljebb 10 %-áig; ha a jogi személy a
83/349/EGK irányelv 1. és 2. cikke szerinti anyavállalat leányvállalata, a
vonatkozó teljes éves árbevétel a végső anyavállalat konszolidált
beszámolójából eredő, előző üzleti évi teljes éves árbevétel. (3)
A tagállamok az illetékes hatóságokat a (2)
bekezdésben említetteken felüli szankcionálási hatáskörrel is felruházhatják,
és az említett bekezdésben rögzített mértéket meghaladó közigazgatási
pénzbírságot is előírhatnak. 63. cikk A szankciók hatékony alkalmazása (1)
A közigazgatási szankciók és intézkedések típusának
meghatározásakor az illetékes hatóságok figyelembe vesznek minden lényeges
körülményt, többek között: a) a jogsértés súlyosságát és
időtartamát; b) a felelős személy
felelősségének mértékét; c) a felelős személynek a felelős
vállalkozás teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves
jövedelmében kifejezett pénzügyi erejét; d) a felelős személy által elért
nyereség vagy elkerült veszteség jelentőségét, amennyiben ezek
meghatározhatók; e) a felelős
személynek az illetékes hatósággal való együttműködésének mértékét,
amelytől függetlenül az adott személy által elért nyereség vagy elkerült
veszteség visszaszolgáltatásáról gondoskodni kell; f) a felelős
személy általi korábbi jogsértéseket. Az illetékes hatóságok a nemzeti jogban
meghatározott további körülményeket is figyelembe vehetnek. (2)
Az EBH, az EBFH és az EÉPH az 1093/2010/EU
rendelet, az 1094/2010/EU rendelet, illetve az 1095/2010/EU rendelet 16.
cikkének megfelelően az illetékes hatóságoknak címzett közös
iránymutatásokat bocsát ki az egyes esetekben a tagállami jogi keretek között
alkalmazandó közigazgatási intézkedések és szankciók típusáról és közigazgatási
pénzbírságok mértékéről. 64. cikk A szankciók és intézkedések közzététele Az e rendelet megsértéséért alkalmazott
közigazgatási intézkedést vagy szankciót indokolatlan késedelem nélkül közzé kell
tenni, ezen belül legalább a jogsértés típusára és jellegére és a felelős
személyek azonosságára vonatkozó információkat, kivéve, ha az ilyen közzététel
súlyosan veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását. Ha a közzététel aránytalan kárt okozna az érintett feleknek, az
illetékes hatóságok anonim módon teszik közzé az intézkedéseket és szankciókat. Az illetékes hatóságok
indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatják az EÉPH-t az e rendelet
megsértéséért alkalmazott szankciókról és intézkedésekről. A szankciók közzététele
során tiszteletben kell tartani az Európai Unió alapjogi chartájában rögzített
alapvető jogokat, különösen a magán- és családi élethez való jogot és a
személyes adatok védelméhez való jogot. 65. cikk Fellebbezés A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes
hatóság e rendelettel összhangban hozott határozata ellen fellebbezéssel
lehessen élni. 66. cikk A jogsértések jelentése (1)
A tagállamok e rendelet megsértésének az illetékes
hatóságoknál történő bejelentését hatékony mechanizmusok bevezetésével
ösztönzik. (2)
Az (1) bekezdésben említett mechanizmusok közé
tartoznak legalább a következők: a) a jogsértésekről szóló jelentések
átvételére és nyomon követésére vonatkozó konkrét eljárások; b) a lehetséges vagy
tényleges jogsértést bejelentő személyek megfelelő védelme; c) a személyes adatok
védelme a lehetséges vagy tényleges jogsértést bejelentő személyt és a
bejelentett személyt érintően egyaránt, a 95/46/EK irányelvben
meghatározott elveknek megfelelően; d) megfelelő
eljárások, amelyek biztosítják a bejelentett személynek a védelemhez és a
meghallgatáshoz való jogát az őt érintő döntések meghozatala
előtt, valamint azt a jogát, hogy az őt érintő döntések és
intézkedések ellen bíróság előtt hatékony jogorvoslattal éljen. (3)
A könyvvizsgáló cégek és a közérdeklődésre
számot tartó jogalanyok megfelelő eljárásokat vezetnek be, amelyek
keretében alkalmazottaik speciális belső csatornán bejelenthetik az e
rendelet lehetséges vagy tényleges megsértését. 67. cikk Információcsere az EÉPH-val (1)
Az illetékes hatóságok és igazságügyi szervek
minden évben összesített információkat bocsátanak az EÉPH rendelkezésére a 61.,
62., 63., 64., 65 és 66. cikkel összhangban alkalmazott valamennyi
közigazgatási intézkedésről, szankcióról és bírságról. Az EÉPH a kapott
információkat éves jelentésben teszi közzé. (2)
Az illetékes hatóság a közigazgatási intézkedés,
szankció vagy bírság nyilvános közzétételével egyidejűleg az EÉPH-t is
értesíti. VI. cím Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok,
jelentéskészítés, átmeneti és záró rendelkezések 68. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1)
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására
vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e
cikk határozza meg. (2)
A Bizottság [a rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től
határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 10. cikk (6) bekezdésében és
az 50. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
elfogadására. (3)
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor
visszavonhatja a 10. cikk (6) bekezdésében és az 50. cikk (4) bekezdésében
említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban
meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetésének napján vagy a határozatban megjelölt későbbi
napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő,
felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (4)
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus
elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az
Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5)
A 10. cikk (6) bekezdése és az 50. cikk (4)
bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép
hatályba, ha az értesítést követő [két hónapos] időtartam
leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a
felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a
Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról
tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a
Tanács kezdeményezésére az említett időtartam [két hónappal]
meghosszabbodik. 69. cikk Jelentés 20XX.X.X-ig [az átmeneti időszak végét
követő 5 év] a Bizottság jelentést készít e rendelet alkalmazásáról. A jelentés kellő figyelmet fordít az EÉPH által
készített, a 46. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdésében említett
jelentésre. 70. cikk Átmeneti rendelkezés (1)
A 32. és 33. cikktől eltérve az alábbi
követelmények vonatkoznak a közérdeklődésre számot tartó jogalanynál
végzett jog szerinti könyvvizsgálatról szóló, [a rendelet hatálybalépésének
napja]-án/-én hatályban lévő szerződésekre: a) az olyan, XXXX.XX.XX. [a bizottsági
javaslat elfogadásának napja] előtt kötött könyvvizsgálói
szerződés, amely [a rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én
hatályban van, [a rendelet hatálybalépésének napja]-át/-ét követően
legfeljebb négy pénzügyi évig maradhat hatályban; b) a XXXX.XX.XX. [a
bizottsági javaslat elfogadásának napja] után és XXXX.XX.XX [a rendelet
hatálybalépésének napja] előtt kötött, hatályos könyvvizsgálói
szerződés XXXX.XX.XX [a rendelet hatálybalépésének napja]-át/-ét
követően legfeljebb öt pénzügyi évig maradhat hatályban; c) a fenti a) vagy b)
pontban említett, lejárt vagy megszüntetett könyvvizsgálói szerződést a
közérdeklődésre számot tartó jogalany ugyanazzal a jog szerinti
könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgáló céggel a 31. cikk (3) bekezdésének
alkalmazása nélkül, egy alkalommal megújíthatja. A megújított szerződés
maximális időtartama: i. 1 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált
jogalany részére több mint 100 egymást követő éven keresztül nyújtott
szolgáltatást; ii. 2 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált
jogalany részére 51–100 egymást követő éven keresztül nyújtott
szolgáltatást; iii. 3 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált
jogalany részére 21–50 egymást követő éven keresztül nyújtott
szolgáltatást; iv. 4 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált
jogalany részére 11–20 egymást követő éven keresztül nyújtott
szolgáltatást; v. 5 év, ha a könyvvizsgáló a vizsgált
jogalany részére legfeljebb tíz egymást követő éven keresztül nyújtott
szolgáltatást. A c) pontban rögzített feltételektől eltérve,
a könyvvizsgálói szerződés a [a rendelet hatálybalépését követő 2
év] után végződő első pénzügyi év végéig hatályban maradhat. Az a)–c) ponttól eltérve akkor, ha a tagállami
szabályok a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég és a vizsgált
jogalany közötti szerződéses jogviszony maximális időtartamát
legfeljebb kilenc évben határozzák meg, és a maximális időtartam
kitöltését követően előírják, hogy a vizsgált jogalany más jog
szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget válasszon, a könyvvizsgálói
szerződés az így meghatározott maximális időtartam végéig hatályban
maradhat. (2)
A 33. cikk minden olyan könyvvizsgálói
szerződés esetében alkalmazandó, amely [...] [a rendelet
hatálybalépésének napja] után és [...] [a rendelet hatálybalépésének
napját követő 2 év] előtt jött létre. A 32. cikk (3) bekezdése az ilyen szerződésre
csak akkor alkalmazandó, ha az első megújítást követően a
szerződés lejárt vagy azt megszüntették. 71. cikk Nemzeti rendelkezések A tagállamok meghozzák az e rendelet hatékony
alkalmazásának biztosítása szempontjából indokolt rendelkezéseket. 72. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos
Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet [a
rendelet hatálybalépését követő 2 év]-tól/-től kell alkalmazni. A 32. cikk (7) bekezdését
azonban [...] [a rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től, a 10.
cikk (5) bekezdését [...] [a rendelet hatálybalépésének napját követő 3
év]-tól/-től kell alkalmazni. Ez a rendelet teljes egészében
kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt Brüsszelben, […]-án/-én. Az Európai Parlament részéről A
Tanács részéről Az elnök Az
elnök MELLÉKLET I. A jog szerinti könyvvizsgálók,
könyvvizsgáló cégek és fő könyvvizsgáló partnerek által elkövetett
jogsértések A. Összeférhetetlenséggel és szervezeti
vagy működési követelményekkel kapcsolatos jogsértések (1)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem alkalmaz megfelelő szabályzatokat és eljárásokat a 6. cikk (1)
bekezdésének a)–k) pontjában foglalt szervezeti minimumkövetelmények
teljesítésére, azzal megsérti a 6. cikk (1) bekezdését. (2)
Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló
cég nevében elvégző jog szerinti könyvvizsgáló, illetve fő
könyvvizsgáló partner a könyvvizsgálatban jog szerinti könyvvizsgálóként vagy
fő könyvvizsgáló partnerként betöltött szerepéről történő
lemondását követő két éven belül kulcsfontosságú vezető tisztséget
tölt be a vizsgált jogalanynál, azzal megsérti a 8. cikk (1) bekezdésének a)
pontját. (3)
Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló
cég nevében elvégző jog szerinti könyvvizsgáló, illetve fő
könyvvizsgáló partner a könyvvizsgálatban jog szerinti könyvvizsgálóként vagy
fő könyvvizsgáló partnerként betöltött szerepéről történő
lemondását követő két éven belül a vizsgált jogalany audit bizottságában
vagy annak megfelelő szervében tagságot vállal, azzal megsérti a 8. cikk
(1) bekezdésének b) pontját. (4)
Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló
cég nevében elvégző jog szerinti könyvvizsgáló, illetve fő
könyvvizsgáló partner a könyvvizsgálatban jog szerinti könyvvizsgálóként vagy
fő könyvvizsgáló partnerként betöltött szerepéről történő
lemondását követő két éven belül a vizsgált jogalany ügyviteli szervében
nem ügyvezető tagságot, vagy felügyelő szervében tagságot vállal,
azzal megsérti a 8. cikk (1) bekezdésének c) pontját. (5)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem gondoskodik arról, hogy a vizsgált jogalany részére nyújtott kapcsolódó
pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokból származó díjbevétele ne haladja meg
a vizsgált jogalany által a jog szerinti könyvvizsgálatért fizetett díj
10 %-át, azzal megsérti a 9. cikk (2) bekezdését. (6)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég a vizsgált jogalany részére a jog szerinti könyvvizsgálati szolgáltatásokon
és a kapcsolódó pénzügyi ellenőrzési szolgáltatásokon kívül egyéb
szolgáltatást nyújt, azzal megsérti a 10. cikket. B. A jog szerinti
könyvvizsgálat elvégzésével kapcsolatos jogsértések (7)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem vezet nyilvántartást azokról az esetekről, amelyekben
alkalmazottai nem tartják be az e rendeletben foglaltakat, vagy nem készít éves
jelentést a rendeletben foglaltak betartatására hozott intézkedésekről,
azzal megsérti a 16. cikk (3) bekezdését. (8)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem vezet a 16. cikk (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett
adatokat tartalmazó ügyfélnyilvántartást, azzal megsérti a 16. cikk (4)
bekezdését. (9)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem állít össze a 16. cikk (5) bekezdésének a)–j) pontjában említett
információkat tartalmazó könyvvizsgálati dossziét az egyes általa végzett jog
szerinti könyvvizsgálatra vonatkozóan, azzal megsérti a 16. cikk (5)
bekezdését. (10)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem tájékoztatja a 36. cikkben említett illetékes hatóságot az olyan
eseményről, amely jog szerinti könyvvizsgálati tevékenysége
feddhetetlenségére nézve súlyos következményekkel jár vagy járhat, azzal
megsérti a 17. cikk (1) bekezdésének c) pontját. (11)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem tájékoztatja a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok
felügyeletét ellátó illetékes hatóságot a vizsgált jogalany pénzügyi
kimutatásaival kapcsolatban elkövetett vagy megkísérelt csalásról, azzal
megsérti a 17. cikk (2) pontját. (12)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem gondoskodik a belső minőség-ellenőrzésnek a 19. cikk
(2)–(6) bekezdésében foglalt követelmények szerinti lefolytatásáról, azzal
megsérti a 19. cikket. C. A
könyvvizsgálói jelentéssel kapcsolatos jogsértések (13)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem ad a 22. cikk (2), (3), (4), (5) és (7) bekezdésében foglalt
követelmények szerint elkészített könyvvizsgálói záradékot, azzal megsérti a
22. cikket. (14)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem nyújt be a 23. cikk (2)–(5) bekezdésében foglalt követelmények szerint
elkészített kiegészítő jelentést a vizsgált jogalany audit bizottsága
részére, azzal megsérti a 23. cikket. (15)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem számol be haladéktalanul a közérdeklődésre számot tartó
jogalanyokat felügyelő illetékes hatóságoknak az adott
közérdeklődésre számot tartó jogalanyt érintő olyan tényekről
vagy döntésekről, amelyekről a jog szerinti könyvvizsgálat során
tudomást szerez, és amelyek a 25. cikk (1) bekezdésének a)–c) pontjában
felsorolt jogsértések valamelyikéhez kapcsolódhatnak, azzal megsérti a 25.
cikket. D. A közzétételi
szabályokkal kapcsolatos jogsértések (16)
Ha a könyvvizsgáló cég az egyes pénzügyi évek végét
követően legkésőbb négy hónapon belül a 2004/109/EK irányelv 4.
cikkének (2) bekezdése szerint a honlapján nem teszi közzé éves pénzügyi
beszámolóját és ahhoz legalább öt éven keresztül nem biztosít hozzáférést,
azzal megsérti a 26. cikk (1) bekezdésének első albekezdését és azzal
összefüggésben a 26. cikk (4) bekezdését. (17)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló a honlapján nem
teszi közzé eredménykimutatását és ahhoz legalább öt éven keresztül nem
biztosít hozzáférést, azzal megsérti a 28. cikk (2) bekezdésének második
albekezdését és azzal összefüggésben a 27. cikk (1) bekezdését. (18)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég az éves pénzügyi beszámolóban, illetve az éves eredménykimutatásban a
teljes forgalmat nem bontja meg a közérdeklődésre számot tartó jogalanyok,
valamint az anyavállalatként közérdeklődésre számot tartó jogalannyal
rendelkező vállalkozáscsoportok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásainak
jog szerinti könyvvizsgálatából származó díjbevétel, az egyéb jogalanyok éves
és konszolidált pénzügyi kimutatásainak jog szerinti könyvvizsgálatából
származó díjbevétel, valamint a 10. cikkben meghatározott kapcsolódó pénzügyi
ellenőrzési szolgáltatásokért felszámított díjak szerint, azzal megsérti a
26. cikk (2) bekezdését. (19)
Ha a hálózathoz tartozó jog szerinti könyvvizsgáló
vagy könyvvizsgáló cég az eredménykimutatás, illetve az éves pénzügyi beszámoló
mellékleteként nem adja meg a 26. cikk (3) bekezdésének a)–d) pontjában
említett információkat és az említett bekezdés második albekezdése szerinti
eltérés nem alkalmazható, azzal megsérti a 26. cikk (3) bekezdését. (20)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem vagy késve teszi közzé a 27. cikk (2) bekezdésében, valamint adott
esetben a 28. cikkben foglalt információkat tartalmazó átláthatósági jelentést,
azzal megsérti a 27. cikket. (21)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég a 35. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóság számára évente nem
küldi meg a közérdeklődésre számot tartó, auditált jogalanyok jegyzékét a
tőlük származó díjbevétel szerinti bontásban, azzal megsérti a 29. cikket. (22)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég nem őrzi meg a 30. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumokat és
információkat, azzal megsérti a 30. cikk (1) bekezdését. E. A jog szerinti könyvvizsgálóknak és
könyvvizsgáló cégeknek a közérdeklődésre számot tartó jogalanyoknál való
kijelölésével kapcsolatos jogsértések (23)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég a 33. cikk (1) bekezdésében említett két egymást követő megbízás
lejártát követő négy éven belül jog szerinti könyvvizsgálatot végez a
közérdeklődésre számot tartó jogalanynál, azzal megsérti a 33. cikk (2)
bekezdését. (24)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég a könyvvizsgálói megbízás végével nem adja át a teljes átadási aktát a
belépő jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég részére, azzal
megsérti a 33. cikk (6) bekezdését. F. A
minőségbiztosítással kapcsolatos jogsértések (25)
Ha a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló
cég az ellenőrzési ajánlásokat az illetékes hatóság által szabott
határidőn belül nem teljesíti, azzal megsérti a 40. cikk (6) bekezdését. II. A közérdeklődésre számot tartó
jogalanyok által elkövetett jogsértések A. A jog
szerinti könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek kijelölésével kapcsolatos
jogsértések (1)
A 31. cikk (2), (3) és (4) cikkének sérelme nélkül,
ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany nem hoz létre audit bizottságot
és/vagy nem jelöli ki az előírt számú független tagot, és/vagy az
előírt számban nem jelöl ki a számvitel és/vagy a könyvvizsgálat terén
szaktudással rendelkező tagokat, azzal megsérti a 31. cikk (1) bekezdését. (2)
Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany nem
jelöl ki jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget a 32. cikk
(2)–(6) bekezdésében foglalt feltételek szerint, azzal megsérti a 32. cikk (1)
bekezdését. (3)
Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany a
33. cikkben említett időszakot meghaladóan ugyanazt a jog szerinti
könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget foglalkoztatja, azzal megsérti a 33.
cikket. (4)
Ha a közérdeklődésre számot tartó jogalany a
jog szerinti könyvvizsgálót vagy könyvvizsgáló céget alapos ok hiányában menti
fel, azzal megsérti a 34. cikket. [1] A különféle programok keretében jóváhagyott nagy
összegű támogatások azzal magyarázhatók, hogy egyes tagállamok
keretgarancia-programokat fogadtak el, amelyek bankjaik valamennyi adósságát
fedezték. A tagállamok főként garanciaintézkedéseket alkalmaztak.
Feltőkésítési intézkedések céljára 546,08 milliárd EUR-t (a GDP
4,5 %-át) hagytak jóvá, amelyből a tagállamok 2009-ben ténylegesen
141,5 milliárd EUR-t használtak fel. A 2008 októbere és 2010 októbere közötti
időszakban a Bizottság 22 tagállamban, vagyis Bulgária, a Cseh
Köztársaság, Észtország, Málta és Románia kivételével valamennyi tagállamban
pénzügyi válságkezelési intézkedést engedélyezett az állami támogatások
területén. [2] Európai Bizottság: „Könyvvizsgálati politika: a válság
tanulságai”, COM (2010) 561, 2010.10.13. [3] http://ec.europa.eu/internal_market/accounting/conferenc_20110209_en.htm [4] http://www.europarl.europa.eu/oeil/FindByProcnum.do?lang=en&procnum=INI/2011/2037 [5] COM(2010)561 végleges, HL C 248, 2011.8.25., 92.o. [6] Az egyes javaslatok hatályával kapcsolatban lásd a
2006/43/EK irányelv módosítására irányuló javaslat indokolásának 4.3.
szakaszát. [7] Adott esetben erre megfelelő átmeneti intézkedések
vonatkoznak. [8] COM(2010) 716 végleges. [9] COM(2009) 501 végleges, COM(2009) 502 végleges, COM
(2009) 503 végleges. [10] HL C ., ., o. [11] [Az európai adatvédelmi biztos véleményének kelte] [12] HL L 372., 1986.12.31., 1. o. [13] HL L 374., 1991.12.31., 7. o. [14] HL L 390., 2004.12.31., 38. o. [15] HL L 319., 2007.12.5., 1. o. [16] HL L 302., 2009.11.17., 32. o. [17] HL L 267., 2009.10.10., 7. o. [18] HL L 174., 2011.7.1., 1. o. [19] HL L 145., 2004.4.30., 1. o. [20] HL L 222., 1978.8.14., 11. o. [21] HL L 193., 1983.7.18., 1. o. [22] HL L 157., 2006.6.9., 87. o. [23] COM(2010) 561 végleges. [24] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. [25] HL L 8., 2001.1.12., 1. o. [26] HL L 52., 2005.2.25., 51. o. [27] HL L 309., 2005.11.25., 15. o. [28] HL L 120., 2008.5.7., 20. o. [29] HL L 331., 2010.12.15., 84. o. [30] HL L 331., 2010.12.15., 12. o. [31] HL L 331., 2010.12.15., 48. o. [32] COM(2010) 716 végleges. [33] HL L 162., 2004.4.30., 70. o. [34] HL L 177., 2006.6.30., 1. o. [35] HL L 335., 2009.12.17., 1. o. [36] HL L 345., 2003.12.31., 64. o. [37] HL L 149., 2004.04.30., 1. o.