INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A Bizottság 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata[1] meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi keretét a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket, valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő.

A reformra irányuló jelenlegi javaslatok „A KAP jövője 2020-ig” című bizottsági közleményen[2] alapulnak, amely átfogó szakpolitikai alternatívákat vázolt fel a mezőgazdaságot és a vidéki térségeket érintő jövőbeli kihívások megválaszolására, valamint a KAP célkitűzéseinek, azaz 1) a fenntartható élelmiszer-termelésnek, 2) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és az éghajlatváltozás elleni fellépésnek, valamint 3) a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében. A közleményben szereplő reformjavaslatok mind az intézményközi vita[3], mind a hatásvizsgálat keretében az érdekelt felekkel folytatott konzultáció során széles körű támogatásra találtak.

A folyamat során világossá vált, hogy ösztönözni kell az erőforrás-hatékonyságot, hiszen ezáltal teremthető meg az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén – az Európa 2020 stratégiával összhangban – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, miközben a KAP-ot továbbra is két olyan pillér köré célszerű szervezni, amelyek egymást kiegészítő eszközökkel ugyan, de ugyanazon célkitűzések megvalósítására irányulnak. Az első pillér tartalmazza az európai uniós mezőgazdasági termelőknek éves szinten alapvető jövedelemtámogatást biztosító közvetlen kifizetéseket és piaci intézkedéseket, valamint a konkrét piaci zavarok esetén nyújtandó támogatást, a második pillér pedig a vidékfejlesztést, amelynek esetében a tagállamok közös keretrendszer alapján többéves programokat dolgoznak ki és társfinanszíroznak.[4]

Az egymást követő reformok révén a KAP a termelők jövedelemtámogatásának biztosítása mellett fokozta a mezőgazdaság piacorientáltságát, a környezetvédelmi követelmények szorosabban beépültek a mezőgazdasági szakpolitikába, valamint megnőtt a vidékfejlesztési támogatások jelentősége, amelyek immár az EU vidéki térségeinek fejlesztésére irányuló integrált szakpolitikai eszközt jelentenek. E reformfolyamat hatására ugyanakkor a támogatások tagállamok közötti és tagállamokon belüli jobb elosztása, valamint a környezetvédelmi kihívások megoldását szolgáló intézkedések célirányosabbá tétele és az egyre erősödő piaci ingadozások jobb kezelése iránti igény is megmutatkozott.

Eddig a reformok főleg magát a mezőgazdaságot érintő kihívásokra, így például a nagymértékű termékfeleslegek levezetésére vagy az élelmiszer-biztonsági válságok kezelésére kerestek megoldásokat, és e megoldások később uniós és nemzetközi szinten is hasznos eszközül szolgáltak az EU számára. Napjaink legtöbb kihívása azonban olyan tényezőkre vezethető vissza, amelyek kívül esnek a mezőgazdaság területén, és ennélfogva átfogó politikai választ igényelnek.

A mezőgazdasági termelők jövedelmi helyzete továbbra is nehéz marad, mivel több kockázattal, a termelékenység csökkenésével, valamint a ráfordítási árak növekedése miatti árpréssel kell szembenézniük; ezért továbbra is fenn kell tartani a jövedelemtámogatást, valamint meg kell erősíteni a kockázatok és a válsághelyzetek kezelésére irányuló eszközöket. Az erős lábakon álló mezőgazdaság nélkülözhetetlen az uniós élelmiszeripar és a globális élelmezésbiztonság szempontjából.

A mezőgazdaság területén és a vidéki térségekben ezzel egyidejűleg fokozni kell az erőfeszítéseket az Európa 2020 menetrend részét képező ambiciózus éghajlatvédelmi és energiaügyi célkitűzések, valamint a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégia megvalósítása érdekében. A mezőgazdasági termelőknek, akik az erdészeti gazdálkodókkal együtt a földek fő kezelői, támogatásra lesz szükségük a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések elérését leginkább elősegítő művelési rendszerek és eljárások alkalmazásában és fenntartásában, mivel a piaci árak nem tükrözik e közjavak biztosítását. Különösen fontos továbbá a vidéki térségekben rejlő különböző potenciálok lehető legjobb kihasználása, hiszen ez hozzájárul az inkluzív növekedéshez és kohézióhoz.

A jövőbeli KAP éppen ezért nem csupán az uniós gazdaság jóllehet lényeges, de kis részterületével foglalkozó politika lesz, hanem az élelmezésbiztonság, a környezetvédelem és a területi egyensúly szempontjából is stratégiai fontosságú politika. Ebben rejlik egy valóban közös politika uniós hozzáadott értéke: a korlátozott költségvetési forrásokat a lehető leghatékonyabban képes felhasználni úgy, hogy közben EU-szerte biztosítja a mezőgazdaság fenntarthatóságát, az éghajlatváltozás és egyéb fontos, határokon átnyúló problémák kezelését, valamint a tagállamok közötti szolidaritás erősítését, ugyanakkor a helyi igények figyelembevétele érdekében a végrehajtás során kellő rugalmasságot biztosít.

A többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatban meghatározott keret előirányozza a KAP kétpilléres szerkezetének fenntartását, miközben a költségvetési források névértékét mindkét pillér esetében a 2013. évi szinten tartja és egyértelműen a fő uniós prioritások terén elérendő eredmények teljesítését helyezi a középpontba. A javaslat szerint a közvetlen kifizetéseknek a fenntartható termelés elősegítésére kell irányulniuk, és ennek érdekében az e célra rendelkezésre álló költségvetési források 30%-át az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös, kötelező intézkedésekre kell szánni. A kifizetések mértékét célszerű fokozatosan egymáshoz közelíteni és a jelentős kifizetésben részesülő kedvezményezettek esetében fokozatosan maximalizálni kell a kifizetéseket. A vidékfejlesztést más uniós, megosztott irányítású alapokkal együtt egy olyan közös stratégiai keretbe indokolt belefoglalni, amely eredményorientáltabb és amelyre egyértelműbb és megfelelőbb előzetes feltételek vonatkoznak. Végezetül a KAP finanszírozását a piaci intézkedések tekintetében a többéves pénzügyi keret mellett két másik eszközzel is kívánatos erősíteni: 1) egy válsághelyzetek kezelésére szolgáló vésztartalékkal és 2) az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap alkalmazási körének kibővítésével.

Mindezek alapján a 2014–2020-as időszakra vonatkozóan a KAP jogi keretének főbb elemeit a következő rendeletek tartalmazzák:

– a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a közvetlen kifizetésekről szóló rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) irányuló javaslat (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

– az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (a vidékfejlesztésről szóló rendelet);

– a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (horizontális rendelet);

– a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat;

– az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat.

A vidékfejlesztésről szóló rendelet a Bizottság által 2011. október 6-án előterjesztett azon javaslatra épül, amely az összes alapnak egy közös stratégiai kereten belül történő működtetésére vonatkozó szabályokat határozza meg[5]. Egy további rendelet készül a leginkább rászoruló személyeknek szóló programról, amelyre vonatkozóan a pénzeszközök jelenleg a többéves pénzügyi keret egy másik fejezetében találhatóak.

Ezenkívül az Európai Unió Bírósága által felvetett kifogások figyelembevételével jelenleg zajlik a kedvezményezettekre vonatkozó információk közzétételével kapcsolatos új szabályok kidolgozása, hogy a kedvezményezetteknek a személyes adatok védelméhez fűződő joga a lehető leginkább összeegyeztethető legyen az átláthatóság elvével.

2.           AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT

A jelenlegi politikai keret értékelésére, valamint a jövőbeli kihívások és igények vizsgálatára támaszkodva a hatásvizsgálat három lehetséges forgatókönyv hatásait értékeli és hasonlítja össze. Mindez egy szolgálatközi csoport által irányított, 2010 áprilisában kezdődött hosszú folyamat eredménye, amelynek során mélyreható mennyiségi és minőségi elemzésre került sor: többek között a 2020-ig terjedő időszak tekintetében a mezőgazdasági piacokra és bevételekre vonatkozó középtávú előrejelzések formájában referenciahelyzet került meghatározásra, valamint a különböző szakpolitikai lehetőségek által az ágazat gazdaságára gyakorolt hatásokat szemléltető modell került kidolgozásra.

A hatásvizsgálatban ismertetett három forgatókönyv a következő: 1) kiigazítás: ez a forgatókönyv megtartja a jelenlegi politikai keretet, ugyanakkor megoldást keres annak legnagyobb hiányosságaira, például a közvetlen kifizetések elosztásának a kérdésére; 2) integráció: ez a forgatókönyv fontos politikai változásokkal számol, így a közvetlen kifizetések célirányosabbá tételével és „kizöldítésével”, a vidékfejlesztési politikának a többi uniós szakpolitikával való jobb összehangolásával és stratégiai irányultságának erősítésével, valamint a termelők közötti együttműködés szélesebb körű alkalmazását lehetővé tevő jogalap-szélesítéssel; 3) hangsúlyváltás: ez a forgatókönyv kizárólag környezetvédelmi szempontok mentén történő szakpolitikai hangsúlyváltást jelent, amelynek keretében a közvetlen kifizetések fokozatosan megszűnnek, feltételezve, hogy a termelési kapacitás támogatás nélkül fenntartható, valamint hogy a vidéki területek társadalmi-gazdasági igényeit más szakpolitikák is ki tudják szolgálni.

Tekintettel a gazdasági válságra és a közfinanszírozásra nehezedő nyomásra, amelyre válaszul az EU kidolgozta az Európa 2020 stratégiát és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot, a három forgatókönyv eltérő fontosságot tulajdonít a versenyképesebb és fenntarthatóbb mezőgazdasággal rendelkező dinamikus vidéki térségek megteremtését célzó jövőbeli KAP három politikai célkitűzésének. Az Európa 2020 stratégiával – különösen a forráshatékonyság tekintetében – való jobb összhang megteremtése érdekében egyre fontosabb lesz, hogy a kutatás, a tudásmegosztás, valamint (többek között a mezőgazdasági termelékenységgel és fenntarthatósággal kapcsolatos európai innovációs partnerség keretében) az együttműködés és az innováció ösztönzése révén növekedjen a mezőgazdasági termelékenység. Ugyan az uniós mezőgazdasági politikára már nem jellemző kereskedelemtorzító politikai környezet, az ágazatra azonban várhatóan további teher fog nehezedni a – különösen a dohai fejlesztési menetrend, illetve az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás keretében – folytatódó liberalizáció következtében.

A hatásvizsgálat keretében folytatott konzultáció során előnyben részesített szempontok figyelembevételével három politikai forgatókönyv került kidolgozásra. Az érdekeltek 2010. november 23. és 2011. január 25. között nyújthatták be észrevételeiket, valamint 2011. január 12-én tanácsadó bizottság került összehívásra. A főbb következtetések összefoglalva a következők[6]:

– Az érintettek körében széles egyetértés uralkodik abban a tekintetben, hogy a jövő kihívásainak kezeléséhez, azaz az élelmezésbiztonságnak, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásnak és a kiegyensúlyozott területi fejlődésnek az elérése érdekében két pillér köré szerveződő, erős KAP-ra van szükség.

– A legtöbb megkérdezett úgy véli, hogy a KAP-nak piac- és árstabilizáló szerepet kellene betöltenie.

– Az érintettek véleménye megoszlik a támogatások irányultságát (különösen a közvetlen támogatások újraelosztását és a kifizetések maximalizálását) illetően.

– Egyetértés van a tekintetben, hogy az éghajlatváltozás elleni fokozott küzdelem és a nagyobb környezeti teljesítmény megvalósításában, amely az Unió társadalmának javát szolgálja, mindkét pillér fontos szerepet játszhat. Habár számos termelő úgy gondolja, hogy ez mára már megvalósult, a szélesebb közönség azon a véleményen van, hogy az első pillérhez tartozó kifizetések felhasználásának hatékonyságát növelni lehetne.

– A megkérdezettek azt szeretnék, ha a jövőben bekövetkező növekedés és fejlődés kiterjedne az EU egészére, beleértve a kedvezőtlen helyzetű térségeket is.

– Több válaszadó hangsúlyozta, hogy a KAP-ot össze kellene vonni más, így a környezetvédelmi, egészségügyi, kereskedelemi vagy fejlesztési szakpolitikákkal.

– A megkérdezettek szerint a KAP az innováció, a versenyképes vállalkozások fejlesztése, valamint a közjavak uniós polgárok számára való biztosítása révén illeszkedhet az Európa 2020 stratégiához.

Ennek megfelelően a hatásvizsgálat során összehasonlításra került a három lehetséges politikai forgatókönyv:

A hangsúlyváltással számoló forgatókönyv nyomán a termelés a leginkább költséghatékony területekre és a legjövedelmezőbb ágazatokba helyeződne át, és ezáltal felgyorsulna a mezőgazdasági ágazat strukturális kiigazítása. Bár a környezetvédelem finanszírozásában jelentős növekedés következne be, az ágazat ugyanakkor a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának korlátozása következtében nagyobb kockázatnak lenne kitéve. Ezentúl jelentős társadalmi és környezeti költségek keletkeznének, mivel a kevésbé versenyképes területeken számottevő jövedelemcsökkenés és környezetkárosodás következne be, hiszen ebből a politikai alternatívából hiányzik a kölcsönös megfeleltetési követelményekhez kötött közvetlen kifizetések multiplikátor hatása.

A lehetőségek skálájának másik végén a kiigazításra irányuló forgatókönyv áll, amely a leginkább lehetővé tenné a szakpolitikai folytonosságot és egyben korlátozott, mindazonáltal érezhető javulást eredményezne mind a mezőgazdaság versenyképessége, mind a környezeti teljesítmény terén. Ugyanakkor komoly kétségek merülnek fel azt illetően, hogy a szóban forgó forgatókönyv képes-e megfelelően kezelni a mezőgazdaság hosszú távú fenntarthatósága szempontjából is meghatározó, az éghajlatváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos jövőbeli nagy kihívásokat.

Az integrációra irányuló forgatókönyv a közvetlen kifizetések célirányosabbá tétele és „kizöldítése” révén úttörő megközelítést alkalmaz. Az értékelés tanúsága szerint van lehetőség környezetbarátabb mezőgazdaság kialakítására úgy, hogy az a termelők számára ésszerű költségekkel járjon, habár egyes adminisztratív terhek nem kerülhetők el. A vidékfejlesztés szintén új lendületet kaphat, feltéve, hogy a tagállamok és régiók hatékony módon tudnak élni az új lehetőségekkel, valamint a közös stratégiai keret és más uniós alapok nem hatnak az első pillérhez kapcsolódó szinergiákkal szemben, illetve nem gyengítik a vidékfejlesztésre jellemző sajátos erősségeket. Megfelelő egyensúly elérése mellett ez a forgatókönyv alkalmas a leginkább arra, hogy választ adjon a mezőgazdaság és a vidéki területek hosszú távú fenntarthatóságának kérdésére.

Mindezek alapján a hatásvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az integrációra irányuló forgatókönyv képes a legkiegyensúlyozottabb módon fokozatosan összhangba hozni a KAP-ot az Unió stratégiai célkitűzéseivel, és ez az egyensúly a jogalkotási javaslatok egyes elemeinek átültetésében is kifejezésre jut. Ki kell alakítani továbbá egy olyan értékelési keretet, amely szakpolitikai célkitűzésekhez kötött közös mutatók segítségével méri a KAP teljesítményét.

Az egyszerűsítés a teljes folyamat során fontos szempont volt, amelyet kívánatos többféle módon, például a kölcsönös megfeleltetés és a piaci eszközök ésszerűsítése vagy a mezőgazdasági kistermelők támogatási rendszerének kialakítása révén tovább fokozni. Ezenkívül a közvetlen kifizetések „kizöldítését” ajánlatos oly módon kialakítani, hogy az adminisztratív terhek, köztük az ellenőrzési költségek, a lehető legalacsonyabb szinten maradjanak.

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

A javaslat célszerűnek tartja a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének megőrzését: az első pillérbe tartozó általános érvényű éves kötelező intézkedéseket a második pillér többéves programozási megközelítésmódjának keretében olyan nem kötelező intézkedéseknek célszerű kiegészíteniük, amelyek jobban illeszkednek a tagállami és regionális sajátosságokhoz. A közvetlen kifizetések rendszerének újratervezése ugyanakkor a második pillérhez kapcsolódó szinergiák jobb kihasználására irányul, a második pillér maga pedig – az egyéb uniós, megosztott irányítású alapokkal való jobb összehangolás érdekében – közös stratégiai keret részét képezi.

Ennek alapján megmarad a négy alapvető jogi eszközből álló jelenlegi szerkezet is, habár a finanszírozásról szóló rendelet hatálya bővül oly módon, hogy a közös rendelkezések bekerülnek a mostantól horizontális rendeletnek nevezett rendeletbe.

E javaslatok összhangban állnak a szubszidiaritás elvével. A KAP valóban közös politika: az EU és a tagállamok megosztott hatáskörébe tartozik, amelynek irányítása a fenntartható és sokrétű mezőgazdaság EU-szerte történő megőrzése céljából uniós szinten történik az éghajlatváltozáshoz hasonló, több tagállamot érintő fontos kérdések figyelembevételével és a tagállamok közötti szolidaritás erősítésével. Az élelmezésbiztonságot, a környezetet és a területi egyensúlyt érintő jövőbeli nagy kihívások tükrében a KAP továbbra is stratégiai jelentőségű szakpolitika marad, amely lehetővé teszi a politikai kihívások minél eredményesebb kezelését és a költségvetési források lehető leghatékonyabb felhasználását. A javaslat értelmében továbbá megmarad az eszközök eddigi kétpilléres szerkezete, hiszen ez nagyobb rugalmasságot biztosít a tagállamok számára a helyi sajátosságaikhoz jobban illeszkedő megoldások kialakításában és a második pillér társfinanszírozásában. Az új európai innovációs partnerség és a kockázatkezelési eszköztár szintén a második pillérbe tartozik. Ezzel egyidejűleg a szakpolitika jobban fog igazodni az Európa 2020 stratégiához (és többek között a többi uniós alapot magában foglaló közös kerethez), valamint számos tekintetben javul és egyszerűsödik. Végezetül a hatásvizsgálat keretében elvégzett elemzés egyértelműen kimutatta, mekkora költségeket generálna az intézkedések elmaradása az okozott negatív gazdasági, környezeti és társadalmi következményeknél fogva.

Az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet meghatározza a mezőgazdasági piacok közös szervezésére vonatkozó szabályokat, valamint külön eszközbe helyezi a leginkább rászoruló személyeknek szóló támogatási programot.

A tejágazatot érintő 2008–2009. évi válság rámutatott arra, hogy szükség van egy hatékony biztonságiháló-mechanizmus fenntartására, valamint a rendelkezésre álló eszközök optimalizálására. A tejágazattal foglalkozó magas szintű szakértői csoportban lezajlott későbbi megbeszélések szintén utaltak arra, hogy javítani kell az élelmiszerlánc működését. A rendelet célja ezért, hogy az állami intervencióval, a magántárolással, a rendkívüli/sürgősségi intézkedésekkel és az egyes ágazatoknak nyújtott támogatásokkal kapcsolatos eddig tapasztalatok alapján ésszerűsítse, kiterjessze és egyszerűsítse a rendelkezéseket, valamint megkönnyítse a termelők és szakmaközi szervezetek közötti együttműködést.

Bizonyos (például a sovány tejre, a komlóra és a selyemhernyóra vonatkozó) ágazati támogatások megszűnnek. A tejkvóta-rendszer és a szőlőtelepítési tilalom hatálya az érvényes jogszabályok értelmében le fog járni, e tekintetben tehát a jogszabályok nem változnak. A cukorkvóta 2015. szeptember 30-án szűnik meg. Bevezetésre kerül az állatbetegségekre és a fogyasztói bizalomvesztésre vonatkozó egyetlen közös rendelkezés, valamint a piaci zavarokra vonatkozó általános záradék; ez utóbbi kiterjesztésre kerül, így a jelenlegi egységes közös piacszervezés hatálya alá tartozó valamennyi ágazatot lefedi.

A termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek tagállamok általi elismerése kiterjesztésre kerül a jelenlegi egységes közös piacszervezés hatálya alá tartozó valamennyi ágazatra. A gyümölcs- és zöldségágazati termelői csoportok létrehozásához nyújtott támogatás átkerül a vidékfejlesztés területére.

A rendelet tükrözi a tejágazat esetében korábban már benyújtott azon javaslatot, amely meghatározza az alapvető feltételeket arra az esetre vonatkozóan, ha a tagállamok a tejtermelők élelmezési láncon belüli tárgyalási pozíciójának erősítése céljából kötelezővé teszik írásbeli szerződés megkötését. A rendelet továbbá a forgalmazási előírásokkal kapcsolatban a minőségpolitikai csomag keretében tett javaslatra is visszatér.

Az egyszerűsítés szempontjából az egyes ágazati támogatások megszüntetése, a selyemhernyó-ágazati támogatási program termeléstől való elválasztása, a cukorkvóta-rendszer megszüntetése, valamint a komlóágazatban a szállítói szerződések nyilvántartására és az egyenértékűségi igazolásra vonatkozó kötelezettség megszüntetése révén csökkenni fognak a tagállamokra és a piaci szereplőkre nehezedő adminisztratív terhek. A jövőben nem lesz szükség az ágazati támogatási programok alkalmazásához kapacitás fenntartására és e programok ellenőrzéséhez pénzügyi eszközök elkülönítésére.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A többéves pénzügyi keretről szóló javaslat értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak a 2014–2020 közötti időszakra rendelkezésre álló, az első pillérhez utalt (folyó árakon) 317,2 milliárd EUR, valamint a második pillérhez utalt 101,2 milliárd EUR előirányzatokat fő tevékenységeire kell összpontosítania.

Az első és második pillérhez tartozó forrásokat további 17,1 milliárd EUR egészíti ki, amelyből a többéves pénzügyi keret egyéb jogcímei alatt 5,1 milliárd EUR a kutatásra és innovációra, 2,5 milliárd EUR az élelmiszer-biztonságra és 2,8 milliárd EUR a leginkább rászoruló személyek élelmiszer-támogatására irányul, továbbá a többéves pénzügyi kereten kívül 3,9 milliárd EUR található a mezőgazdasági ágazatot érintő válságokra képzett új tartalékban és legfeljebb 2,8 milliárd EUR az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapban, vagyis a 2014–2020 közötti időszakban összesen 435,6 milliárd EUR áll rendelkezésre.

A támogatások tagállamok közötti elosztását illetően a javaslat azt indítványozza, hogy minden olyan tagállam esetében, amelynek közvetlen kifizetései nem érik el az uniós átlag 90%-át, a különbség egyharmada kerüljön kipótlásra. A közvetlen kifizetésekre vonatkozó rendeletben a nemzeti korlátok ennek alapján kerülnek meghatározásra.

A vidékfejlesztési támogatás elosztása a politikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi elosztás figyelembevételével történik. Ahogy már jelenleg is, a kevésbé fejlett régióknak indokolt továbbra is magasabb társfinanszírozási rátával rendelkezniük, amely egyes intézkedésekre – tudásmegosztás, termelői csoportok, együttműködés, Leader stb. – szintén alkalmazandó.

A javaslat a pillérek közötti átcsoportosítások tekintetében bizonyos fokú (a közvetlen kifizetések 5%-áig terjedő) rugalmasságot vezet be: az első pillérből a másodikba való átcsoportosítás révén a tagállamok megerősíthetik vidékfejlesztési politikájukat, míg a második pillérből az elsőbe való átcsoportosítással azok a tagállamok élhetnek, amelyekben a közvetlen kifizetések szintje nem éri el az uniós átlag 90%-át.

A KAP-reformra vonatkozó javaslatok pénzügyi hatását részletesen a javaslatokat kísérő pénzügyi kimutatás tartalmazza.

2011/0281 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke első albekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára[7],

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[8],

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően[9],

rendes jogalkotási eljárás keretében[10],

mivel:

(1) „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló bizottsági közlemény[11] meghatározza a lehetséges kihívásokat, célkitűzéseket és irányvonalakat a 2013 utáni közös agrárpolitika vonatkozásában. Az említett közleményről folyó vitára tekintettel 2014. január 1-jével esedékes a KAP reformja. A reformnak ki kell terjednie a KAP valamennyi fő eszközére, többek között a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, […]-i …/…/EU [COM(2010)799] tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”)[12]. A reform hatókörére tekintettel helyénvaló a(z) [COM(2010)799] rendeletet hatályon kívül helyezni és az egységes közös piacszervezésről szóló új rendelettel felváltani. A reform keretében indokolt a – különösen az egynél több mezőgazdasági ágazatot érintő – rendelkezéseket a lehetőségekhez mérten összehangolni, ésszerűsíteni és egyszerűsíteni, többek között annak biztosításával, hogy az intézkedések nem alapvető rendelkezéseit a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhassa.

(2) Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során haladéktalanul, időben és megfelelő módon továbbítania kell a vonatkozó dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

(3) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 43. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanács intézkedéseket fogad el az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére vonatkozóan. Az egyértelműség érdekében, amikor a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, e rendeletnek kifejezetten utalnia kell arra a tényre, hogy az említett bekezdés alapján a Tanács fogad majd el intézkedéseket.

(4) Ennek a rendeletnek az egységes közös piacszervezés minden alapvető elemét tartalmaznia kell. Az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítése bizonyos esetekben elválaszthatatlanul kapcsolódik ezekhez az alapelemekhez.

(5) Ez a rendelet a Szerződés I. mellékletében felsorolt valamennyi mezőgazdasági termékre alkalmazandó annak biztosítására, hogy a szóban forgó valamennyi termékre vonatkozóan megvalósuljon a közös piacszervezés, ahogy azt a Szerződés 40. cikkének (1) bekezdése előírja.

(6) Egyértelművé kell tenni, hogy a(z) […/EU] rendelet [horizontális KAP-rendelet][13] és a szóban forgó rendelet értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók az e rendeletben meghatározott intézkedésekre is. A [horizontális KAP-rendelet] egyebek mellett rendelkezéseket állapít meg a KAP-rendelkezések által meghatározott kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében, többek között az ellenőrzésekre és a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazandó igazgatási intézkedésekre és igazgatási szankciókra, a biztosítékok benyújtására és felszabadítására vonatkozó szabályokra, valamint a jogosulatlan kifizetések visszafizettetésére vonatkozóan.

(7) E rendelet és a Szerződés 43. cikke értelmében elfogadott más jogi aktusok utalnak a kombinált nómenklatúra szerinti árumegnevezésekre, és hivatkoznak az ott szereplő vámtarifaszámokra és alszámokra. A közös vámtarifa szerinti nómenklatúra módosítása szükségessé teheti a szóban forgó rendeletek ennek megfelelő technikai kiigazítását. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az említett kiigazítások elvégzése céljából végrehajtási intézkedéseket fogadjon el. Az egyértelműség és az egyszerűség érdekében a mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozó eljárásról szóló, 1979. február 5-i 234/79/EGK tanácsi rendeletet[14], amely jelenleg a szóban forgó felhatalmazásról rendelkezik, célszerű hatályon kívül helyezni és a felhatalmazást e rendeletbe belefoglalni.

(8) A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet II. mellékletének I. részében a rizságazat vonatkozásában megállapított fogalommeghatározások naprakésszé tétele tekintetében.

(9) Annak biztosítása érdekében, hogy a termelés egyes hántolatlanrizs-fajták előállítására összpontosuljon, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy végrehajtási intézkedéseket fogadjon el az állami intervenciós ár növelésének vagy csökkentésének megállapítására vonatkozóan.

(10) A gabonafélékre, a rizsre, a cukorra, a szárított takarmányra, a vetőmagokra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a lenre és a kenderre, a gyümölcs- és zöldségfélékre, a banánra, a tejre és a tejtermékekre, valamint a selyemhernyókra vonatkozóan meg kell határozni – az egyes termékek biológiai termelési ciklusához lehető leginkább igazodóan – a gazdasági éveket.

(11) A gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az e termékekre vonatkozó gazdasági évek meghatározása tekintetében.

(12) A piacok stabilizálása és a mezőgazdaságból élők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében, figyelembe véve egyrészt az egyes ágazatok eltérő igényeit, másrészt a különböző ágazatok közötti kölcsönhatásokat, ágazatonként eltérő, differenciált ártámogatási rendszer került kialakításra, valamint közvetlen támogatási rendszerek kerültek bevezetésre. A szóban forgó intézkedések állami intervenció, vagy – az adott esettől függően – magántárolásához nyújtott támogatás formájában valósulnak meg. Az ártámogatási intézkedésekre továbbra is szükség van, azonban ésszerűsíteni és egyszerűsíteni kell őket.

(13) Az egyértelműség és az átláthatóság érdekében az előírásokat közös szerkezetbe kell foglalni az egyes ágazatokban követett szakpolitikák fenntartása mellett. E célból helyénvaló különbséget tenni a referenciaárak és az intervenciós árak között, valamint az utóbbiakat meghatározni, különösen annak egyértelművé tételével, hogy csak az állami intervenció céljából meghatározott intervenciós ár felel meg a mezőgazdaságról szóló WTO-megállapodás 3. melléklete 8. pontjának első mondatában említett alkalmazott szabályozott árnak (árkülönbözet-támogatás). Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a piaci intervenció nem csak állami intervenció formájában valósulhat meg, hanem előre meghatározott árak alkalmazása nélkül, más formában is.

(14) Az intervenciós rendszernek célszerű az egyes érintett ágazatok tekintetében a korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlat és megszerzett tapasztalatok alapján az év bizonyos időszakaiban rendelkezésre állnia, és ezen időszakok alatt vagy állandó jelleggel vagy a piaci árak függvényében működnie.

(15) Annak az árnak, amelyen az állami intervenció keretében a felvásárlást (azaz az árkülönbözet-támogatást) végre kell hajtani, egyes termékek bizonyos mennyiségeire vonatkozóan rögzített árnak kell lennie, egyéb esetekben azt a korábbi közös piacszervezés keretében alkalmazott gyakorlatra és megszerzett tapasztalatokra figyelemmel pályázati úton kell megállapítani.

(16) E rendeletben rendelkezni kell az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének lehetőségéről. Ezeket az intézkedéseket úgy kell meghozni, hogy ne okozzanak zavart a piacon, valamint a vásárlók árukhoz való egyenlő hozzáférése és a velük szembeni egyenlő bánásmód biztosítva legyen.

(17) A piaci átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározása tekintetében, amelyek alapján a piaci helyzetre figyelemmel úgy dönthet, hogy a piaci egyensúly megteremtése és a piaci árak stabilizálása céljából magántárolási támogatást nyújt.

(18) Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az azon termékekre vonatkozó – és az e rendeletben meghatározott követelményeket kiegészítő – követelmények és feltételek megállapítása tekintetében, amelyek felvásárlására állami intervenció keretében, tárolására pedig magántárolási támogatási rendszer keretében kerül sor, valamint a felvásárlási és eladási árak minőséget tükröző növelésének vagy csökkentésének a meghatározása tekintetében, és a kifizető ügynökségek arra vonatkozó kötelezettségére vonatkozó rendelkezések elfogadása tekintetében, hogy az átvételt követően, de még a betárolás előtt ki kell csontoztatniuk a marhahúst.

(19) Az intervenciós készletek tárolása terén Unió-szerte tapasztalható különbségek figyelembevétele, valamint a gazdasági szereplőknek az állami intervencióhoz való megfelelő hozzáférése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a rendszer keretében felvásárolandó termékek intervenciós tárolására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények, a tagállami tárolólétesítményekben maradt kis mennyiségek értékesítésére vonatkozó rendelkezések, az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségek közvetlen értékesítésére vonatkozó szabályok, valamint a termékeknek a termékekért és azok vámmal és a KAP keretében nyújtandó vagy kivetendő egyéb összegekkel kapcsolatos kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok tekintetében.

(20) Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a nyújtandó támogatás összegének csökkentésére vonatkozó intézkedések tekintetében abban az esetben, ha a raktározott mennyiség nem éri el a szerződéses mennyiséget, valamint az előleg fizetésére vonatkozó feltételek tekintetében.

(21) Az állami intervenciós vagy a magántárolási rendszerben részt vevő gazdasági szereplők jogainak és kötelezettségeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a pályázati eljárások alkalmazására, a piaci szereplők jogosultságára és a biztosíték letétbe helyezésével kapcsolatos kötelezettségre vonatkozó rendelkezések tekintetében.

(22) A különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak rögzítésének és a piaci intervenciós intézkedések állami intervenciós vagy magántárolási intézkedések formájában történő alkalmazásának javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, valamint a juh- és kecskehús-ágazatban a hasított testek uniós osztályozási rendszerei tekintetében.

(23) A hasított testek pontos és megbízható osztályozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a hasított testek osztályozása tagállamok általi alkalmazásának egy uniós bizottság általi felülvizsgálata tekintetében.

(24) A közös agrárpolitika keretében elfogadott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló fennálló programnak indokolt egy külön rendelet tárgyát képeznie, hogy ezáltal is kifejezésre jussanak társadalmi kohézióra irányuló célkitűzései. E rendeletben ugyanakkor rendelkezni kell arról, hogy az állami intervenciós készletben lévő termékeket a szóban forgó program keretében történő felhasználás céljából rendelkezésre lehessen bocsátani.

(25) Elő kell segíteni, hogy a gyermekek több gyümölcsöt, zöldséget és tejterméket fogyasszanak, többek között azáltal, hogy abban az életszakaszban, amikor a gyermekek étkezési szokásai még kialakulóban vannak, tartósan növelni kell étrendjükben az említett termékek arányát. Ezért ösztönözni kell azokat az uniós támogatásokat, amelyek finanszírozást, illetve társfinanszírozást nyújtanak az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az említett termékekkel történő ellátásához.

(26) A programokkal kapcsolatos hatékony és eredményes költségvetési gazdálkodás érdekében minden egyes program tekintetében megfelelő rendelkezéseket kell meghatározni. Az uniós támogatás nem használható fel a meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. A költségvetési korlátokra tekintettel ugyanakkor a tagállamok a programokhoz nyújtott pénzügyi hozzájárulásaikat a magánszféra hozzájárulásaival helyettesíthetik. Az iskolagyümölcs-program eredményessé tétele érdekében a tagállamoknak rendelkezniük kell kísérő intézkedésekről is, és a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy ezekhez nemzeti támogatást nyújtsanak.

(27) A gyermekek egészséges táplálkozási szokásait elősegítendő, valamint az európai alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása és a program ismertségének növelése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében nem támogatható termékek; a program célcsoportja; a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, ezen belül a kísérő intézkedések; a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása; a támogatás tagállamok közötti elosztásának objektív kritériumai, a támogatásnak a tagállamok közötti indikatív elosztása, valamint a támogatási összegeknek a benyújtott kérelmek alapján történő, tagállamok közötti átcsoportosítását meghatározó módszer; a támogatható költségek, beleértve az ezekre vonatkozó átfogó felső határ megállapításának lehetőségét; valamint arra vonatkozó előírás, hogy a kedvezményezettek hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére.

(28) A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, valamint a tejipar újításainak és fejlődésének figyelembevétele, valamint annak érdekében, hogy a támogatást a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők vegyék igénybe és növekedjen a támogatási program ismertsége, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az iskolatej-programmal kapcsolatban a következők tekintetében: a program keretében támogatható termékek; a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, valamint a program célcsoportja; a támogatás odaítélésének feltételei; támogatási előleg fizetése esetén a teljesítést garantáló biztosíték nyújtása; nyomon követés és értékelés; valamint arra vonatkozó előírás, hogy az oktatási intézmények hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére.

(29) A komlótermelői szervezeteknek szóló támogatási programokat csak egy tagállam alkalmazza. A rugalmasság megteremtése, valamint a szóban forgó ágazat és a többi ágazat megközelítésmódjának összehangolása érdekében a szóban forgó támogatási programot indokolt megszüntetni, ugyanakkor biztosítani annak lehetőségét, hogy a termelői szervezetek a vidékfejlesztési intézkedések keretében támogatásban részesülhessenek.

(30) Uniós finanszírozás szükséges annak ösztönzéséhez, hogy a piaci szereplők jóváhagyott szervezetei az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítását célzó munkaprogramokat dolgozzanak ki. Ebben az összefüggésben ennek a rendeletnek célszerű előírnia, hogy az uniós támogatás az érintett munkaprogramok keretében vállalt tevékenységekhez kapcsolódó prioritásokkal összhangban kerüljön elosztásra. A szóban forgó programok minőségének javítása érdekében ugyanakkor a tevékenységek körét a leghasznosabbakra kell korlátozni, valamint társfinanszírozást kell bevezetni.

(31) Annak biztosítása érdekében, hogy az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci szereplők szervezetei részére nyújtott támogatások elérjék az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítására irányuló céljukat, valamint hogy az említett szervezetek eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatási program alkalmazásában a piaci szereplők szervezeteinek jóváhagyására, a jóváhagyás felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek; uniós finanszírozásra jogosult intézkedések; uniós támogatás nyújtása bizonyos intézkedésekhez; uniós támogatásra nem jogosult tevékenységek és költségek; a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása, valamint biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó követelmény.

(32) Ez a rendelet különbséget tesz egyrészről a gyümölcs- és zöldségfélék, másrészről a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék között, az előbbibe beletartozik a forgalmazásra szánt gyümölcs és zöldség és a feldolgozásra szánt gyümölcs és zöldség is. A termelői szervezetekre, a működési programokra és az uniós finanszírozásra vonatkozó szabályok csak a gyümölcs- és zöldségfélékre, és a kizárólag feldolgozásra szánt gyümölcs- és zöldségfélékre alkalmazandók.

(33) A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése előre nem kiszámítható, a termékek pedig romlandóak. Még a kismértékű felesleg is jelentős zavart okozhat a piacon. Ezért válságkezelési intézkedéseket kell hozni, amelyeket továbbra is be kell építeni a működési programokba.

(34) A gyümölcs- és zöldségfélék termesztése és forgalmazása során, beleértve a termesztési gyakorlatot, a hulladékkezelést és a piacról kivont termékek elhelyezését, teljes körűen figyelembe kell venni a környezetvédelmi szempontokat, különös figyelemmel a vízminőség védelmére, a biodiverzitás fenntartására és a tájvédelemre.

(35) A vidékfejlesztési politika keretében az összes tagállam valamennyi ágazata tekintetében biztosítani kell a termelői csoportok létrehozásához nyújtott támogatást és következésképpen a gyümölcs- és zöldségágazatban e célra nyújtott különleges támogatást meg kell szüntetni.

(36) Annak érdekében, hogy a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetekre különösképpen pénzügyi döntéseik terén nagyobb felelősség háruljon, valamint, hogy a számukra biztosított közforrások a jövőbeli követelményeknek való megfelelést szolgálják, meg kell állapítani a források felhasználását szabályozó feltételeket. Erre a termelői szervezetek által felállított működési alapok közös finanszírozása megfelelő megoldást jelent. Egyes esetekben engedélyezni kell kiegészítő finanszírozási lehetőségeket. A működési alapok kizárólag a gyümölcs- és zöldségágazatbeli működési programok finanszírozására használhatók fel. Az uniós kiadások korlátok között tartása érdekében a működési alapokat létrehozó termelői szervezeteknek szóló támogatás tekintetében felső összeghatárt kell megállapítani.

(37) Azokban a régiókban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelés szervezettsége gyenge, lehetővé kell tenni kiegészítő nemzeti pénzügyi hozzájárulások nyújtását. A strukturálisan kifejezett hátrányban lévő tagállamok esetében indokolt, hogy e hozzájárulásokat az Unió visszatérítse.

(38) A gyümölcs- és zöldségágazatban a termelői szervezeteknek nyújtott támogatások hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a működési alapok és működési programok, a nemzeti keret és a nemzeti stratégia felépítése és tartalma, az uniós pénzügyi támogatás, a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések, valamint a nemzeti pénzügyi támogatás tekintetében.

(39) A borágazatban a versenyképes struktúrák megszilárdítására alkalmas támogatási intézkedésekről kell rendelkezni. Célszerű, hogy az intézkedéseket az Unió alakítsa ki és finanszírozza, indokolt azonban a tagállamokra bízni a regionális szerveik igényeit kielégítő – adott esetben azok sajátosságait is számításba vevő – megfelelő intézkedések megválasztását, illetve az intézkedések bevonását a nemzeti támogatási programba. Indokolt, hogy e programok végrehajtásáért a tagállamok legyenek felelősek.

(40) E nemzeti támogatási programok egyik támogatható kulcsintézkedésének az uniós borok harmadik országokban végzett reklámozásának és forgalmazásának kell lennie. A szerkezetátalakítási és átállási tevékenységeket továbbra is fedezni kell, mivel azok kedvező hatást gyakorolnak a borágazat szerkezetére. Támogatást kell biztosítani a borágazatban az olyan beruházások számára is, amelyek a vállalkozások gazdasági teljesítményének javítására irányulnak. A melléktermék lepárlására irányuló támogatásnak rendelkezésre kell állnia azon tagállamok számára, amelyek azt a környezet megőrzésére és a borminőség szavatolására kívánják használni.

(41) A válsághelyzetek felelősségteljes megközelítésének elősegítése érdekében az olyan megelőzési eszközöket, mint amilyen a betakarítási biztosítás, a kölcsönös kockázatkezelési alap és a zöld szüret, a borágazati támogatási programok szerinti támogatásra jogosultnak kell minősíteni.

(42) A szőlőtermesztők részére támogatási jogosultság biztosításával nyújtandó, a tagállamok döntése szerinti támogatásra vonatkozó rendelkezések véglegesítésre kerültek. Ezért e célra csak olyan támogatást lehet nyújtani, amelyről a tagállamok a [COM(2011)799] rendelet 137. cikkének értelmében az említett cikkben meghatározott feltételek szerint 2013. december 1-ig döntenek.

(43) Annak érdekében, hogy a bortámogatási programok elérjék céljukat, valamint az európai alapok célzott felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó szabályok tekintetében: a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig; a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos jogosultsági feltételek, a támogatható kiadások és műveletek típusai, a nem támogatható intézkedések, valamint a támogatás maximális mértéke intézkedésenként; a támogatási programokban az alkalmazásuk kezdetét követően végrehajtott módosítások; az előlegfizetéssel kapcsolatos követelmények és felső határok, beleértve az előleg nyújtása esetén fennálló biztosítékfizetési kötelezettséget; a támogatási programokkal kapcsolatos általános rendelkezések és fogalommeghatározások; a támogatási intézkedésekkel való visszaélés és a projektek kettős finanszírozásának elkerülése; a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó előírások; a támogatási intézkedések végrehajtása kapcsán a tagállamokra vonatkozó követelmények, valamint a támogatási intézkedések hatályával való összhangot biztosító korlátozások meghatározása; a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések, beleértve a biztosításközvetítőkön keresztül történő kifizetést is.

(44) A méhészetet a termelési feltételek és a hozamok változatossága, valamint a gazdasági szereplők területi széttagoltsága és sokfélesége jellemzi, mind a termelési, mind a forgalmazási szakaszban. Ezen túlmenően, figyelembe véve a varroatózisnak az utóbbi években több tagállamot is sújtó terjedését, továbbá azokat a problémákat, amelyeket ez a betegség okoz a méztermelésben, továbbra is uniós szintű cselekvésre van szükség, mivel a varroatózis nem számolható fel teljesen, és kezelésének jóváhagyott termékekkel kell történnie. A fenti körülményekre tekintettel, továbbá a méhészeti termékek uniós termelésének és forgalmazásának javítása érdekében háromévente ágazati nemzeti programokat kell kidolgozni a méhészeti termékek termelése és forgalmazása általános feltételeinek javítása céljából. Ezeket a nemzeti programokat részben az Uniónak kell finanszíroznia.

(45) A méhészetnek juttatott európai alapok célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azok az intézkedések, amelyek szerepelhetnek a méhészeti programokban, a nemzeti programok tartalmára, összeállítására és a kapcsolódó tanulmányokra vonatkozó szabályok, valamint az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti elosztására vonatkozó feltételek.

(46) Az uniós selyemhernyó-tenyésztési támogatást – a támogatások tekintetében más ágazatokban alkalmazott megközelítésmód mintájára – indokolt a közvetlen kifizetési rendszer keretében a termeléstől függetleníteni.

(47) Az Unióban termelt, takarmányként való hasznosításra, illetve kazeinné és kazeinátokká való feldolgozásra szánt sovány tejre és sovány tejporra nyújtott támogatás a piac támogatása szempontjából nem bizonyult hatékonynak, ezért a szóban forgó támogatást, valamint a kazein és a kazeinátok sajtgyártás során történő felhasználására vonatkozó szabályokat meg kell szüntetni.

(48) A mezőgazdasági termékek forgalmazására vonatkozó előírások alkalmazása hozzájárulhat a termelés és a forgalmazás gazdasági feltételeinek, valamint a termékek minőségének javulásához. Az ilyen előírások alkalmazása ezért a termelők, a kereskedők és a fogyasztók érdekeit egyaránt szolgálja.

(49) A mezőgazdasági termékekre vonatkozó minőségpolitikáról szóló bizottsági közlemény[15] és az azt követő viták nyomán, a fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javítását elősegítendő, helyénvaló az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások fenntartása.

(50) Annak garantálása érdekében, hogy minden termék ép, megbízható és piacképes minőségű legyen, és az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[16] sérelme nélkül, a fent említett bizottsági közleményben előirányzott alapvető általános forgalmazási előírás megfelelőnek tűnik az ágazati vagy termékenkénti forgalmazási előírások hatálya alá nem tartozó termékek esetében. Ha a szóban forgó termékek megfelelnek a rájuk vonatkozó nemzetközi előírásnak, akkor ezek a termékek az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek tekintendők.

(51) Néhány ágazat és/vagy termék esetében a meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések fontos szerepet játszanak a versenyfeltételek meghatározásában. Ezért helyénvaló ezen ágazatok és/vagy termékek esetében olyan meghatározásokat, megjelöléseket és kereskedelmi megnevezéseket megállapítani, amelyek csak a vonatkozó követelményeknek megfelelő termékek forgalmazására használhatók az Unióban.

(52) A forgalmazási előírásokra vonatkozóan horizontális jellegű rendelkezéseket kell bevezetni.

(53) A forgalmazási előírásoknak, amelyek alkalmazására azért van szükség, hogy a piacot szabványosított és kielégítő minőségű termékekkel lehessen ellátni, különösen a meghatározásokra, az osztályokba sorolásra, a kiszerelésre és címkézésre, a csomagolásra, a termelési módszerre, a tartósításra, a szállításra, a termelőkre vonatkozó információkra, egyes anyagok jelenlétére, kapcsolódó adminisztratív dokumentumokra, a tárolásra, a tanúsításra és a határidőkre kell vonatkozniuk.

(54) Figyelembe véve a termékekre vonatkozó kielégítő és átlátható tájékoztatás iránti fogyasztói igényt, lehetővé kell tenni a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározását is, figyelembe véve néhány ágazat sajátosságait, különösen a feldolgozott mezőgazdasági termékek tekintetében.

(55) A forgalmazási előírásoknak minden, az Unióban forgalmazott mezőgazdasági termékre vonatkozniuk kell.

(56) Helyénvaló különös szabályokat meghatározni a harmadik országokból behozott termékek tekintetében, abban az esetben, ha az egyes harmadik országokban hatályban lévő nemzeti rendelkezések az uniós jogszabályokkal való egyenértékűség révén indokolják a forgalmazási előírásoktól való eltérések engedélyezését.

(57) Helyénvaló lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a kenhető zsírok vonatkozásában a minőségi szintekre vonatkozó nemzeti szabályokat fogadhassanak el vagy tarthassanak fenn.

(58) A piaci helyzet változásaira való reagálás érdekében és az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az általános forgalmazási előírással kapcsolatos követelmények és a megfelelésre vonatkozó szabályok elfogadása, módosítása és az ezektől való eltérés tekintetében.

(59) A fogyasztói elvárások figyelembevétele érdekében, valamint abból a célból, hogy hozzájáruljon a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javításához, továbbá a folyamatosan változó piaci feltételekhez és a növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, a vonatkozó nemzetközi előírások és a technika fejlődésének figyelembevétele, és végül a termékinnováció akadályozásának elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el ágazatok vagy termékek szerinti – a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozó – forgalmazási előírások elfogadása, az ilyen előírások alkalmazását érintő eltérések és mentességek megállapítása, valamint a meghatározások és kereskedelmi megnevezések szükség szerinti módosítása, és a rájuk vonatkozó eltérések vagy mentességek tekintetében.

(60) Az egyes termékekre és/vagy ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályoknak a forgalmazási előírások tekintetében történő helyes és átlátható alkalmazása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az ilyen forgalmazási előírások alkalmazására, valamint a kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartására, forgalmazására és felhasználására vonatkozó feltételek tekintetében.

(61) Az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének és a különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az egyes forgalmi előírások esetében alkalmazandó azon tűréshatárok vonatkozásában, amelyeket túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül, valamint azon szabályok vonatkozásában, amelyek meghatározzák azon feltételeket, amelyek teljesülése esetén az importált termékek a forgalmazási előírásokra vonatkozó uniós követelményeknek megfelelőnek minősülnek, valamint amelyek lehetővé teszik az azon szabályoktól való eltérést, amelyek kimondják, hogy kizárólag a szóban forgó előírásokkal összhangban forgalmazhatók termékek az Unióban, és végül meghatározzák a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályokat.

(62) Az uniós minőségi borok koncepciója többek között azon alapul, hogy a borok földrajzi eredetüknek köszönhetően különleges jellemzőkkel rendelkeznek. E borokat a fogyasztók az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések alapján tudják azonosítani. Az érintett termékekhez társított minőség alátámasztására szolgáló, átlátható és kidolgozottabb keretek megteremtése érdekében olyan szabályozást kell kialakítani, amely alapján az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés megszerzésére vonatkozó kérelmeket a bortól és szeszes italoktól eltérő élelmiszerekre alkalmazandó, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben[17] szabályozott uniós horizontális minőségi politika szerinti megközelítéssel összhangban bírálják el.

(63) Az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok sajátos minőségi jellemzőinek megőrzése érdekében meg kell engedni a tagállamoknak, hogy szigorúbb szabályokat alkalmazzanak.

(64) Az Unióban az oltalom megszerzéséhez a borok esetében használható eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket uniós szinten, a Bizottság által meghatározott eljárási szabályoknak megfelelően kell elismerni és nyilvántartásba venni.

(65) Az oltalomnak harmadik országok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései előtt is nyitva kell állnia, amennyiben a termékek a származási országukban oltalom alatt állnak.

(66) A bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy számára, hogy kifogás benyújtása útján érvényesítse jogait.

(67) A nyilvántartásba vett eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek oltalmat kell élvezniük minden olyan használattal szemben, amely visszaél a követelményeknek megfelelő termék hírnevével. A tisztességes verseny elősegítése és a fogyasztók megtévesztésének elkerülése végett indokolt kiterjeszteni az oltalmat az e rendeletben nem szabályozott termékekre és szolgáltatásokra is, ideértve azokat a termékeket, amelyek nem szerepelnek a Szerződés I. mellékletében.

(68) A meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon olyan borszőlőfajta-nevek használatának engedélyezése tekintetében, amelyek valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből állnak vagy ilyet tartalmaznak.

(69) A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevétele, a termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása, valamint a termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó elvek, valamint a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő fogalommeghatározások, korlátozások és eltérések, továbbá azon feltételek, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki; a termékleírások elemei; az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők típusa; az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem kapcsán követendő eljárások, ezen belül az előzetes nemzeti eljárások, a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai; a határokon átnyúló területet érintő kérelmekre alkalmazandó eljárások; a harmadik országbeli földrajzi területet érintő kérelmekre alkalmazandó eljárások; azon időpont, amelytől kezdve az oltalom érvényes; a termékleírások módosítása esetén alkalmazandó eljárások; valamint azon időpont, amikor egy adott módosítás hatályba lép.

(70) A megfelelő szintű oltalom biztosítása érdekében, továbbá annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan e rendeletnek a 2009. augusztus 1. előtt oltalomban részesített bornevek tekintetében történő alkalmazása, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezés tekintetében alkalmazandó korlátozások és az alábbiakra vonatkozó átmeneti rendelkezések elfogadása tekintetében: a tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert bornevek; az előzetes nemzeti eljárás; azok a borok, amelyeket egy meghatározott időpontot megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; a termékleírás módosításai.

(71) Bizonyos kifejezéseket hagyományosan használnak az Unióban, és ezek az eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kiegészítő tájékoztatást nyújtanak a fogyasztók számára a borok sajátosságairól és minőségéről. A belső piac működésének és a tisztességes versenynek a biztosítása, valamint a fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy e hagyományos kifejezések az Unióban oltalomban részesüljenek.

(72) A megfelelő szintű oltalom biztosítása, a termelők, illetve a gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme, valamint az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az oltalom alá helyezendő hagyományos kifejezés nyelve és helyesírása; a hagyományos kifejezés oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők típusa; a hagyományos kifejezés elismerése iránti kérelem érvényességének feltételei; azon indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt elismerésével szemben; az oltalom hatálya, beleértve a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajtanevekkel való kapcsolatot; a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai; a kérelmek vagy az igénylések benyújtásának időpontja; a hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelmek kapcsán követendő eljárások, ezen belül a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, és a törlési és módosítási eljárás; azon feltételek, amelyek mellett a hagyományos kifejezések harmadik országok termékein feltüntethetők; valamint a kapcsolódó eltérések meghatározása.

(73) Az e rendelet hatálya alá tartozó borágazati termékek leírása, megjelölése és kiszerelése jelentősen befolyásolhatja a piacon való értékesíthetőségüket. A borágazati termékek címkézéséről szóló tagállami jogszabályok közötti különbségek akadályozhatják a belső piac zökkenőmentes működését. Ezért szabályokat kell meghatározni, amelyek számításba veszik a fogyasztók és a termelők jogos érdekeit. Ezért helyénvaló rendelkezni a címkézés uniós szabályozásáról.

(74) A meglévő címkézési gyakorlatoknak, valamint a címkézéssel és a kiszereléssel kapcsolatos horizontális szabályoknak való megfelelés biztosítása, a borágazat sajátosságainak figyelembevétele, a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások hatékonyságának biztosítása, és a gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme céljából, továbbá annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, illetve az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyását indokló rendkívüli körülmények; az e rendeletben előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata; egyes kötelező adatok; választható adatok; kiszerelés; azon eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok címkézésére és kiszerelésére vonatkozó szükséges intézkedések, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a vonatkozó követelményeknek; azon borok, amelyeket 2009. augusztus 1-jét megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; valamint a címkézésre és a kiszerelésre vonatkozó eltérések.

(75) A borra vonatkozó rendelkezéseket a Szerződés 218. cikke értelmében kötött megállapodások fényében kell alkalmazni.

(76) Helyénvaló a borszőlőfajták osztályba sorolására vonatkozó szabályokat megállapítani, amelyek alapján az évente 50 000 hektoliternél nagyobb mennyiséget előállító tagállamok továbbra is felelősek maradnak azon borszőlőfajták osztályozásáért, amelyekből a területükön bor állítható elő. Bizonyos borszőlőfajtákat ki kell zárni.

(77) Helyénvaló a bortermelésre vonatkozóan meghatározni bizonyos borászati eljárásokat és korlátozásokat, különös tekintettel a házasításra és harmadik országokból származó bizonyos szőlőmust-, szőlőlé- és friss szőlő-típusok felhasználására. A nemzetközi előírások teljesítése érdekében indokolt, hogy a Bizottság a további borászati eljárások tekintetében általános szabályként a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott borászati eljárásokat vegye alapul.

(78) A borágazatban a tagállamok számára engedélyezni kell, hogy a területükön készített borokra vonatkozóan korlátozhassanak vagy kizárhassanak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb korlátozásokat írjanak elő, és hogy a későbbiekben meghatározandó feltételek mellett lehetővé tegyék nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti jellegű alkalmazását.

(79) Az érintett termékek megfelelő szintű nyomonkövethetősége és különösen a fogyasztók védelme érdekében az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi borágazati termék tekintetében elő kell írni, hogy azt az Unión belüli mozgásakor dokumentum kísérje.

(80) A bortermelési potenciál jobb kezelése érdekében kívánatos, hogy a tagállamok megküldjék a Bizottságnak a termelési potenciáljuk szőlőkataszteren alapuló jegyzékét. A szerkezetátalakítási és átállási támogatást azon tagállamokra kell korlátozni, amelyek a jegyzéket megküldték, így ösztönözve őket az említett jegyzék megküldésére.

(81) A termelési potenciál tagállamok általi nyomon követésének és ellenőrzésének az egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szőlőkataszter alkalmazási körére és tartalmára, valamint a kapcsolódó mentességekre vonatkozóan.

(82) A borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének az egyszerűbbé tétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a kísérőokmányokkal kapcsolatos szabályok, valamint az ilyen okmány használata és a használatra vonatkozó kötelezettség alóli mentesség; azon feltételek meghatározása, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül; nyilvántartás vezetésének kötelezővé tétele; annak meghatározása, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesség biztosítása; a nyilvántartásban szerepeltetendő műveletek meghatározása; a kísérőokmányok és a nyilvántartások használatára vonatkozó szabályok meghatározása.

(83) A kvótarendszer megszűnését követően továbbra is sajátos eszközökre lesz szükség a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők jogai és kötelezettségei közötti tisztességes egyensúly biztosításához. Ezért meg kell állapítani az említett jogalanyok közötti megállapodásokat szabályozó alapvető rendelkezéseket.

(84)             A cukorágazat sajátosságainak, valamint valamennyi érintett fél érdekeinek megfelelő figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szóban forgó megállapodások, és különösen a cukorrépa vásárlását, szállítását, átvételét és árának kifizetését szabályozó feltételek tekintetében.

(85) A termelői szervezetek és társulásaik hasznos szerepet játszhatnak a kínálat összpontosítása és a legjobb gyakorlatok előmozdítása terén. A szakmaközi szervezeteknek fontos szerep juthat az ellátási lánc szereplői közötti párbeszéd, valamint a legjobb gyakorlatok és a piaci átláthatóság előmozdítása terén. A szóban forgó szervezetek és társulásaik meghatározására és elismerésére vonatkozó, jelenleg csupán bizonyos ágazatokra kiterjedő meglévő rendelkezéseket ezért indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és kiterjeszteni, hogy ily módon uniós jogszabályban meghatározott alapszabályok alapján – kérésre – valamennyi ágazatban lehetőség legyen az elismerésre.

(86) A különböző ágazatokban jelenleg meglévő rendelkezések hatékonynak bizonyultak, hiszen azáltal, hogy a tagállamok számára lehetővé tették, hogy az ilyen szervezetek bizonyos szabályait a tagsággal nem rendelkező termelőkre is kiterjesszék, elősegítették a termelői szervezetek, társulásaik és a szakmaközi szervezetek befolyásának növelését, ezért e rendelkezéseket indokolt összehangolni, egyszerűsíteni és kiterjeszteni.

(87) Az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfi tekintetében rendelkezni kell olyan intézkedések elfogadásának a lehetőségéről, amelyek elősegítik a kínálat piaci követelményekhez való igazítását, és ezen keresztül a piacok stabilizálását és az érintett mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítását.

(88) A termelői szervezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek arra irányuló tevékenységének ösztönzése érdekében, hogy – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegítsék a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a minőség javítását célzó intézkedések az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazatában; a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítésére irányuló intézkedések; a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése; az alkalmazott termelőeszközök alapján készített rövid és hosszú távú előrejelzések készítését lehetővé tévő intézkedések.

(89) A borpiac jobb működése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk a szakmaközi szervezetek által hozott döntések végrehajtására. E döntések ugyanakkor nem terjedhetnek ki olyan eljárásokra, amelyek torzító hatást gyakorolhatnak a versenyre.

(90) Mivel az uniós jog nem szabályozza a formális, írásbeli szerződéseket, a tagállamok saját szerződésjogi rendszerükön belül tehetik kötelezővé ezeknek a szerződéseknek az alkalmazását, feltéve, hogy ennek során betartják az uniós jogszabályokat, és mindenekelőtt szem előtt tartják a belső piac és a közös piacszervezés megfelelő működését. Tekintettel arra, hogy ebben az összefüggésben eltérések vannak az Unióban, a szubszidiaritás érdekében indokolt, hogy ez a döntés a tagállamok hatáskörében maradjon. Mindazonáltal a tej- és tejtermékágazat esetében – az e szerződésekre vonatkozó megfelelő minimumszabályok, valamint a belső piac és a közös piacszervezés jó működésének biztosítása érdekében – uniós szinten meg kell határozni néhány, az említett szerződések alkalmazására vonatkozó alapfeltételt. Mivel néhány tejipari szövetkezet alapszabálya tartalmazhat hasonló hatással járó szabályokat, az egyszerűség érdekében ezeket mentesíteni kell a szerződés alkalmazására vonatkozó követelmény alól. Annak érdekében, hogy ez a rendszer hatékonyan működjön, azt akkor is alkalmazni kell, ha a tejet köztes szereplők gyűjtik össze a termelőktől és szállítják a feldolgozókhoz.

(91) A termelés ésszerű fejlesztésének és így a tejtermelők megfelelő életszínvonalának biztosítása érdekében meg kell erősíteni tárgyalási pozíciójukat a feldolgozókkal szemben, hogy ennek eredményeként az ellátási láncban a hozzáadott érték méltányosabb eloszlása valósuljon meg. Ezért a KAP céljainak megvalósítása érdekében a Szerződés 42. cikkének és 43. cikke (2) bekezdésének megfelelően rendelkezni kell arról, hogy a tejtermelők által alkotott termelői szervezetek vagy ezek társulásai – tagjaik összessége vagy azok egy része termelésének vonatkozásában –tárgyalásokat folytassanak a tejüzemekkel a szerződéses feltételekről, így többek között az árról. A hatékony tejpiaci verseny fenntartása érdekében ezt a lehetőséget megfelelő számszerű korlátokhoz kell kötni.

(92) Az Unió területén termelt komló szállítására vonatkozó valamennyi szerződés nyilvántartásba vétele sok teherrel járó intézkedés, így azt meg kell szüntetni.

(93) Annak érdekében, hogy a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a szakmaközi szervezetek és a piaci szereplők szervezeteinek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal elő lehessen segíteni a szóban forgó szervezetek és társulások által folytatott tevékenységek hatékonyságát, továbbá a verseny és a közös piacszervezés jó működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok tekintetében: az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, ezen belül az e rendeletben felsoroltaktól való eltérések; e szervezetek és társulások alapszabálya, elismerése, szervezete, jogi személyisége, tagsága, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az összeolvadásnak a következményei; a több tagállamban működő szervezetek és társulások; a tevékenységek kiszervezése és a technikai eszközök szervezetek vagy azok társulásai általi biztosítása; a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékeinek minimális mennyisége vagy értéke; a szervezetek egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése és a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek kiterjeszthetők, a reprezentativitásra vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, többek között az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésének vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását.

(94) Az egységes piac magában foglal egy, az Unió külső határain alkalmazandó kereskedelmi rendszert. Ennek a kereskedelmi rendszernek behozatali vámokat és export-visszatérítéseket kell magában foglalnia, valamint – elvben – stabilizálnia kell az uniós piacot. A kereskedelmi rendszernek a többoldalú kereskedelmi tárgyalások Uruguay-i Fordulója keretében, valamint kétoldalú megállapodásokban elfogadott kötelezettségvállalásokon kell alapulnia.

(95) A kereskedelmi forgalom nyomon követése elsősorban irányítás kérdése, melyet rugalmasan kell kezelni. Az engedélyekre vonatkozó követelmények bevezetésével kapcsolatos döntés meghozatalakor mérlegelni kell, hogy szükség van-e engedélyekre az érintett piacok irányításához, és különösen a kérdéses termékek behozatalának nyomon követéséhez.

(96) A kereskedelmi és piaci fejlemények, valamint az érintett piacokon jelentkező igények figyelembevétele érdekében, továbbá – amennyiben szükséges – a behozatal és a kivitel nyomon követése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatok azon termékeinek jegyzéke, amelyek esetében behozatali vagy kiviteli engedélyt kell bemutatni; valamint azon esetek és helyzetek, amelyekben nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni.

(97) Az engedélyrendszer főbb elemeinek meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az engedélyből fakadó jogoknak és kötelezettségeknek, valamint az engedély joghatásainak a meghatározása, beleértve a tűréshatár biztosításának lehetőségét a behozatali vagy kiviteli kötelezettség tekintetében, valamint az eredet és a származás feltüntetését, amennyiben az kötelező; annak előírása, hogy a behozatali engedély kibocsátásának vagy a szabad forgalomba bocsátásnak előfeltétele egy olyan, harmadik ország vagy szerv által kibocsátott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit; az engedély átruházására vonatkozó szabályok, vagy – szükség szerint – az átruházhatóságra vonatkozó korlátozások elfogadása; az engedélyrendszer megbízhatósága és hatékonysága, valamint azon helyzetek kezelése érdekében szükséges szabályok elfogadása, amikor a csalások és szabálytalanságok megelőzése vagy felszámolása céljából szükségessé válik, hogy a tagállamok célzott adminisztratív segítséget nyújtsanak egymásnak; valamint azon esetek és helyzetek meghatározása, amikor szükséges, illetve nem szükséges letétbe helyezni biztosítékot annak garantálására, hogy a termékek behozatalára vagy kivitelére az engedély érvényességi ideje alatt kerül sor.

(98) A mezőgazdasági termékekre vonatkozó, a WTO-megállapodásokban és a kétoldalú megállapodásokban foglaltakat tükröző vámok alapvető elemei a közös vámtarifában kerülnek megállapításra. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy intézkedéseket fogadjon el a behozatali vámok ezen alapvető elemeknek megfelelő részletes kiszámítása tekintetében.

(99) A bizonyos mezőgazdasági termékek behozatala miatt esetleg az uniós piacot sújtó káros hatások megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében az ilyen termékek behozatalát – amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek – kiegészítő vámtétel megfizetéséhez kell kötni.

(100) A belépésiár-rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el arról, hogy a vámértéket az egységáron kívül egy másik értékkel összevetve is ellenőrizni kell.

(101) Bizonyos feltételek mellett helyénvaló a Szerződéssel összhangban megkötött nemzetközi megállapodásokból vagy egyéb jogi aktusokból eredő behozatali vámkontingensek megnyitása és kezelése.

(102) Annak érdekében, hogy az érintettek méltányos feltételek mellett juthassanak hozzá a rendelkezésre álló mennyiségekhez, az uniós megállapodások, kötelezettségvállalások és jogok érvényesüljenek, valamint a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódban részesüljenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: azon feltételek és jogosultsági követelmények meghatározása, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a behozatali vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be; rendelkezések elfogadása a jogoknak a gazdasági szereplők között történő átruházására, valamint szükség esetén az ilyen átruházást érintő korlátozásokra vonatkozóan a behozatali vámkontingens kezelésének keretében; a behozatali vámkontingens keretében történő behozatalnak biztosíték letétbe helyezéséhez való kötése; a vámkontingensre vonatkozó nemzetközi megállapodásban vagy más vonatkozó jogi aktusban rögzített sajátosságokat, követelményeket vagy korlátozásokat érintő szükséges rendelkezések elfogadása.

(103) A mezőgazdasági termékek, egyes esetekben, a harmadik országokban megkülönböztetett behozatali elbánásban részesülhetnek, ha megfelelnek bizonyos előírásoknak és/vagy árfeltételeknek. Az ilyen rendszerek megfelelő alkalmazásának biztosítása érdekében az importáló harmadik ország hatóságai és az Unió között igazgatási együttműködésre van szükség. E célból a termékekhez egy, az Unió területén kibocsátott tanúsítványt kell mellékelni.

(104) Annak érdekében, hogy a kivitelre kerülő termékek a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodások értelmében – bizonyos feltételek teljesülése esetén – harmadik országba történő bevitelkor megkülönböztetett elbánásban részesülhessenek, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el azon követelmény tekintetében, mely szerint a tagállamok illetékes hatóságai – kérelem alapján és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – kötelesek kiállítani a feltételek betartását tanúsító okmányt.

(105) A vámrendszer az Unió külső határain lehetővé teszi minden egyéb védintézkedés mellőzését. A belső piaci és vámmechanizmus rendkívüli körülmények között elégtelennek bizonyulhat. Ilyen esetekben – annak érdekében, hogy az Unió piaca ne maradjon védtelen az esetlegesen kialakuló zavarokkal szemben – az Uniónak képesnek kell lennie valamennyi szükséges intézkedés haladéktalan megtételére. Az ilyen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió nemzetközi kötelezettségeivel.

(106) Lehetőséget kell biztosítani az aktív vagy passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának megtiltására. Indokolt ezért lehetőséget biztosítani ilyen helyzetekben az aktív és passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztésére.

(107) A harmadik országokba irányuló kivitel után járó – az Unión belüli árak és a világpiaci árak közötti különbségen alapuló és a WTO-ban tett kötelezettségvállalások által meghatározott korlátokon belüli – visszatérítések odaítélésére vonatkozó rendelkezéseknek arra kell szolgálniuk, hogy biztosítsák az Unió részvételét az e rendelet hatálya alá tartozó egyes termékek nemzetközi kereskedelmében. A támogatott kivitelnek értékbeli és mennyiségi korlátok között kell maradnia.

(108) Az értékbeli korlátoknak való megfelelésről akkor kell gondoskodni, amikor az Európai Mezőgazdasági Garanciaalappal kapcsolatos szabályok alapján történő kifizetések ellenőrzése révén az export-visszatérítések meghatározására sor kerül. Az ellenőrzés az export-visszatérítések kötelező előzetes rögzítése segítségével megkönnyíthető, miközben a differenciált visszatérítések esetében lehetőség van egy földrajzi területen belül – amelyre egy egységes export-visszatérítési mérték vonatkozik – a meghatározott rendeltetési hely megváltoztatására. A rendeltetési hely megváltoztatása esetén a tényleges rendeltetési helyre alkalmazandó export-visszatérítést kell megfizetni, amelynek felső határa a rendeltetési helyre alkalmazandó, előzetesen rögzített összeg.

(109) A mennyiségi korlátoknak való megfelelést megbízható és hatékony ellenőrző rendszernek kell biztosítania. E célból az export-visszatérítések odaítélését kiviteli engedélyhez kell kötni. Az export-visszatérítéseket a rendelkezésre álló felső korlát mértékéig, az érintett termék adott helyzetének függvényében kell odaítélni. E szabály alól kivételt tenni csak a Szerződés I. mellékletében nem szereplő olyan feldolgozott termékek esetében szabad, amelyekre nem vonatkoznak mennyiségbeli korlátok. Rendelkezni kell az irányítási szabályok szigorú betartásától való eltérésről abban az esetben, ha az export-visszatérítésben részesülő kivitel várhatóan nem lépi túl a megállapított mennyiséget.

(110) Élő szarvasmarhafélék kivitele esetében rendelkezni kell arról, hogy az export-visszatérítés odaítélésére és kifizetésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha betartásra kerülnek az uniós jogban az állatok jóléte, és különösen az állatok szállítás alatti védelme tekintetében előírt rendelkezések.

(111) Annak biztosítására, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek exportőrei egyenlő esélyekkel rendelkezzenek az export-visszatérítéshez való hozzáférés tekintetében, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyes szabályoknak a feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékekre való alkalmazása tekintetében.

(112) Annak érdekében, hogy az exportőröket az állatjóléti feltételek betartására ösztönözze, és lehetővé tegye az illetékes hatóságok számára az export-visszatérítésekkel kapcsolatos kiadások helyességének ellenőrzését azokban az esetekben, amikor a visszatérítés nyújtásának feltétele az állatjóléti követelmények teljesítése, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az állatjóléti követelmények uniós vámterületen kívüli teljesítése tekintetében, beleértve független harmadik felek bevonását is.

(113) Annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők a pályázati eljárásban való részvételük során teljesítsék kötelezettségeiket, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a pályázat tárgyát képező export-visszatérítés esetében az engedélyhez kapcsolódóan előírt biztosíték felszabadítása elsődleges feltételének meghatározása tekintetében.

(114) A gazdasági szereplőkre és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: olyan küszöbértékek rögzítése, amelyek alatt a kiviteli engedély kibocsátása, illetve bemutatása nem kötelező, olyan rendeltetési helyek vagy műveletek megjelölése, amelyek esetében indokolt lehet a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó követelmény alóli mentesítés, és – indokolt helyzetben – a kiviteli engedély utólagos megadásának lehetővé tétele.

(115) Az export-visszatérítésekre való teljes körű vagy részleges jogosultságot indokolttá tévő gyakorlati helyzetek figyelembevétele érdekében, továbbá abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplők számára az export-visszatérítés kérelmezése és végső kifizetése közötti időszak áthidalásához, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: másik időpont meghatározása a visszatérítésre vonatkozóan; az export-visszatérítés kifizetését érintő következmények abban az esetben, ha az engedélyben említett termékkód vagy rendeltetési hely nem egyezik meg a tényleges termékkel, illetve rendeltetési hellyel; az export-visszatérítések előzetes kifizetése, beleértve a biztosíték letétbe helyezésére és felszabadítására vonatkozó feltételeket is;          a termékek valós rendeltetési helyét érintő kétségek felmerülése esetén szükséges ellenőrzések és bizonyítékok, beleértve az Unió vámterületére történő újrabehozatal lehetőségét is; azon rendeltetési helyek, amelyek esetében a kivitel az Unióból való kivitelnek minősül, valamint egyes rendeltetési helyeknek az export-visszatérítésre jogosultságot biztosító uniós vámterületek közé történő felvétele.

(116) Annak biztosítására, hogy az export-visszatérítés által érintett termékeket valóban kivigyék az Unió vámterületéről és hogy azok ne kerülhessenek vissza az említett területre, továbbá annak érdekében, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek azok az adminisztratív terhek, amelyek a visszatérítés által érintett termékeknek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési hely szerinti országba történő megérkezésére vonatkozó bizonyítékok kiállításával és benyújtásával összefüggésben a gazdasági szereplőkre hárulnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az a határidő, amelyen belül meg kell történnie az Unió vámterületéről való kiléptetésnek, beleértve az átmeneti újrabeléptetés idejét is; azok a feldolgozási műveletek, amelyek az említett időszakban végrehajthatók az export-visszatérítéssel támogatott termékeken; bizonyíték arra nézve, hogy az érintett termékek megérkeztek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre; azok a visszatérítési küszöbértékek és feltételek, amelyek mellett az exportőrök mentesíthetők az említett igazolási kötelezettség alól; a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre való megérkezés igazolásának független harmadik felek által történő jóváhagyására vonatkozó feltételek.

(117) A különböző ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az export-visszatérítéssel támogatható gazdasági szereplőkre és termékekre vonatkozó egyedi követelmények és feltételek, ezen belül különösen a termékek meghatározása és jellemzői, valamint az export-visszatérítés kiszámítása céljából alkalmazandó együtthatók meghatározása.

(118) Annak érdekében, hogy tiltott termények ne zavarhassák meg a rost előállítására szolgáló kender piacát, e rendeletnek rendelkeznie kell a kender és a kendermag behozatalának ellenőrzéséről, biztosítandó, hogy ezek a termékek bizonyos garanciákat nyújtsanak a tetrahidro-kannabinol-tartalom tekintetében. Ezenkívül a nem vetés céljára szolgáló kendermag behozatalának továbbra is egy olyan ellenőrzési rendszer hatálya alatt kell maradnia, amely rendelkezik az érintett importőrök tevékenységének engedélyezéséről.

(119) A virághagymák tekintetében ma már nincs szükség export-minimálárak rögzítésére, így azokat el kell törölni.

(120) A Szerződés 42. cikkével összhangban a Szerződés versenyszabályokra vonatkozó rendelkezései a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére kizárólag az uniós jog által a Szerződés 43. cikke (2) és (3) bekezdésének keretében, és az ott megállapított eljárással összhangban meghatározott mértékig alkalmazandók.

(121) A Szerződés 101. cikkében említett megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, valamint az erőfölénnyel való visszaélésre vonatkozó versenyszabályokat alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére is olyan mértékben, hogy azok alkalmazása ne akadályozza a KAP célkitűzéseinek megvalósulását.

(122) Különös figyelmet kell fordítani azon gazdálkodói vagy termelői szervezetekre, illetve ezek társulásaira, amelyek célja mezőgazdasági termékek közös előállítása vagy kereskedelme, vagy a közös létesítmény-használat, feltéve, hogy az ilyen együttes fellépés nem zárja ki a verseny lehetőségét vagy nem veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében foglalt célkitűzések elérését.

(123) A szakmaközi szervezetek egyes tevékenységei tekintetében sajátos megközelítést kell lehetővé tenni, feltéve, hogy az ilyen tevékenységek nem vezetnek a piacok felosztásához, nem befolyásolják a közös piacszervezés megfelelő működését, nem torzítják, illetve nem szüntetik meg a versenyt, nem vonják maguk után az árak rögzítését, és nem vezetnek megkülönböztetéshez.

(124) A nemzeti támogatások nyújtása veszélyeztetné az egységes piac megfelelő működését. Ezért a mezőgazdasági termékekre általános szabályként a Szerződésnek az állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Bizonyos esetekben kivételt lehet tenni. Ha ilyen kivételek alkalmazandók, a Bizottságnak képesnek kell lennie a meglévő, az új vagy a javasolt nemzeti támogatások jegyzékének összeállítására, hogy megfelelő észrevételeket tudjon tenni a tagállamok felé és alkalmas intézkedéseket tudjon javasolni számukra.

(125) A rénszarvas tenyésztésének és a rénszarvasból készült termékek előállításának és értékesítésének sajátos gazdasági helyzete miatt Finnország és Svédország e tekintetben a továbbiakban is nyújthat nemzeti kifizetéseket.

(126) Az igazolt válsághelyzetek kezelése érdekében – akár a támogatási programok alapján előirányzott átmeneti krízislepárlás-támogatási intézkedés 2012-ben esedékes megszűnését követően is – a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy krízislepárlási támogatást nyújtsanak a tagállam saját nemzeti támogatási programjához tartozó megfelelő éves költségvetés értékének 15 %-os átfogó költségvetési korlátján belül. Minden ilyen támogatásról értesíteni kell a Bizottságot, és a támogatást annak odaítélését megelőzően e rendelet alapján jóvá kell hagyni.

(127) A kivágási támogatásra és a borágazati támogatási programok bizonyos intézkedéseire vonatkozó előírásoknak önmagukban nem szabad kizárniuk az ugyanezen célú nemzeti kifizetések odaítélését.

(128) Finnországban a cukorrépa-termesztés sajátos földrajzi és éghajlati körülmények között történik, ami a cukorreform általános hatásain túlmenően is hátrányosan befolyásolja az ágazatot. Az említett tagállam számára ezért állandó jelleggel engedélyezni kell, hogy nemzeti kifizetéseket nyújtson cukorrépa-termelői részére.

(129) A tagállamok számára engedélyezni kell, hogy – amint ezt jelenleg a 73/2009/EK rendelet 120. cikke lehetővé teszi – a héjas gyümölcsűek esetében továbbra is nemzeti kifizetést folyósítsanak, ezzel is csökkentve a héjas gyümölcsűekre vonatkozó korábbi uniós támogatás termeléstől elválasztott támogatással való felváltásának hatásait. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó rendeletet hatályon kívül fogják helyezni, az egyértelműség érdekében a nemzeti kifizetéseket szerepeltetni kell ebben a rendeletben.

(130) A szabad mozgásnak az állatbetegségek terjedése elleni küzdelmet célzó intézkedések alkalmazásából eredő korlátozásai nehézségeket okozhatnak egy vagy több tagállam piacán. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a közegészségügyi, illetve növény- vagy állat-egészségügyi kockázatok miatti fogyasztói bizalomvesztés olyan súlyos piaci zavarokat okozhat, mint a fogyasztás vagy az árak jelentős csökkenése. A tapasztalatok fényében a fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedéseket a növényi termékekre is ki kell terjeszteni.

(131) A marha- és borjúhúsra, a tejre és tejtermékekre, a sertés-, juh- és kecskehúsra, a tojásra és a baromfira vonatkozó rendkívüli piactámogatási intézkedéseknek közvetlenül a betegségek terjedése elleni küzdelem érdekében elfogadott egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedésekhez kell kapcsolódniuk. Az ilyen intézkedéseket a tagállamok kérésére kell meghozni, az érintett piacok súlyos zavarainak elkerülése érdekében.

(132) A piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében különleges intervenciós intézkedésekről kell rendelkezni. Meg kell határozni ezen intézkedések alkalmazási körét.

(133) Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacon bekövetkező jelentős áremelkedés, vagy -csökkenés a piac megzavarásának kockázatával fenyeget, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az érintett ágazatra vonatkozó szükséges intézkedések tekintetében, ezen belül – adott esetben – az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályának, időbeli tartamának vagy más aspektusainak kiterjesztését vagy módosítását érintő intézkedések, valamint a behozatali vámok részleges vagy teljes körű felfüggesztéséről, többek között bizonyos mennyiségek és/vagy időszakok tekintetében.

(134) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a szükséghelyzetben felmerülő egyedi problémák megoldásához elfogadja a szükséges intézkedéseket.

(135) A vállalkozások, tagállamok és/vagy harmadik országok számára elő lehet írni, hogy e rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának nyomon követése, elemzése és kezelése, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, nyomon követése, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint nemzetközi megállapodások végrehajtása, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettség teljesítése céljából tájékoztatást nyújtsanak. Az e célra szolgáló eljárások összehangolása, egyszerűsítése és ésszerűsítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a tájékoztatással kapcsolatos valamennyi szükséges intézkedés elfogadására. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a különböző adatforrások között.

(136) Annak érdekében, hogy az értesítések gyors, hatékony, pontos és költséghatékony módon történjenek, a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusok elfogadására irányuló felhatalmazást kell adni a Bizottságnak a következők tekintetében: azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni; az értesítés módszerei; a rendelkezésre bocsátott információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférés jogára vonatkozó szabályok; valamint az információk közzétételének feltételei és eszközei.

(137) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló uniós jogszabályokat, és különösen a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet alkalmazni kell.

(138) A mezőgazdasági ágazatban bekövetkező válságokra képzett tartalékból pénzeszközöket a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás[18] 14. bekezdésében szereplő feltételeknek és eljárásoknak megfelelően lehet átutalni, és egyértelművé kell tenni, hogy e rendelet jelenti az alkalmazandó alap jogi aktust.

(139) A [COM(2010)799]/EU rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a szükséges intézkedések, és különösen a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések tekintetében.

(140) A sürgősségi eljárás alkalmazását olyan kivételes esetekre kell fenntartani, amikor ez a piac megzavarásának kockázatával szembeni hatékony és eredményes fellépés érdekében szükségesnek bizonyul, vagy amikor piaci zavarok jelennek meg. A sürgősségi eljárás alkalmazását indokolni kell, és meg kell határozni azokat az eseteket, amelyekben a sürgősségi eljárást kell alkalmazni.

(141) Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtásához egységes feltételek álljanak rendelkezésre, a végrehajtási hatáskört a Bizottságra kell ruházni. E hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek[19] megfelelően kell gyakorolni.

(142) Az e rendelet végrehajtására szolgáló jogi aktusokat vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, tekintettel, hogy e jogi aktusok a KAP-ot érintik, a 182/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontjában foglaltak szerint. Az e rendelethez kapcsolódó, a versenyjogot érintő végrehajtási aktusok esetében azonban a tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel általánosságban a versenyjog végrehajtására szolgáló jogi aktusokat a tanácsadó bizottsági eljárás alkalmazásával kell elfogadni.

(143) Amennyiben szükséghelyzetben előálló, rendkívül sürgős megfontolások úgy kívánják, a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia az uniós védintézkedések elfogadásával, visszavonásával vagy módosításával, illetve az aktív vagy passzív feldolgozási eljárások alkalmazásának felfüggesztésével kapcsolatban, amennyiben erre a piaci helyzetre való azonnali reagálás érdekében szükség van, illetve szükséghelyzetben előálló, konkrét problémák megoldásával kapcsolatban, amennyiben a probléma kezelése azonnal intézkedést igényel.

(144) Egyes, e rendelet szerinti olyan intézkedések tekintetében, amelyek gyors fellépést igényelnek vagy amelyek pusztán általános rendelkezések egyedi helyzetekre történő, mérlegelés nélküli alkalmazásából állnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül fogadhasson el végrehajtási aktusokat.

(145) A Bizottságot továbbá fel kell hatalmazni olyan adminisztratív vagy irányítási feladatok elvégzésére, amelyek nem foglalják magukban felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási aktusok elfogadását.

(146) A [COM(2010)799] rendelet alapján számos ágazati intézkedés, köztük a tej- és cukorkvótákkal kapcsolatos intézkedések, a cukorágazatot érintő egyéb intézkedések, szőlőtelepítési korlátozások és egyes állami támogatások e rendelet hatálybalépését követően ésszerű időn belül hatályukat vesztik. A [COM(2010)799] rendelet hatályon kívül helyezését követően a vonatkozó rendelkezések az érintett programok végéig továbbra is alkalmazandók.

(147) A [COM(2010)799] rendeletben szereplő rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy átmeneti intézkedéseket fogadjon el.

(148) Az 1995. évi betakarítás során a komlótermelőknek nyújtott támogatás meghatározásáról szóló, 1996. július 30-i 1601/96/EK tanácsi rendelet[20] átmeneti intézkedés, ezért jellegéből adódóan ma már nem aktuális. Az 1493/1999/EK rendeletben nem szereplő borászati kezeléseken esetlegesen átesett egyes importált borok közvetlen emberi fogyasztásra történő kínálatának és értékesítésének engedélyezéséről szóló, 2001. május 22-i 1037/2001/EK tanácsi rendelet[21] ma már nem aktuális, mivel azt az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a borkereskedelemről szóló, a 2005. december 20-i 2006/232/EK tanácsi határozattal elfogadott megállapodás[22] rendelkezései hatálytalanították. Az egyértelműség és a jogbiztonság érdekében az 1601/96/EK és az 1037/2001/EK rendelet hatályon kívül kell helyezni.

(149) A tej- és tejtermékágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében az e rendeletben megállapított intézkedéseket a tejpiacon jelenleg uralkodó gazdasági körülmények és az ellátási lánc szerkezete indokolja. A szóban forgó intézkedéseket ezért célszerű kellően hosszú ideig alkalmazni (a tejkvóták eltörlése előtt és után egyaránt), hogy hatásukat teljes mértékben kifejthessék. Azonban – tekintettel messze ható jellegükre – átmenetinek kell lenniük, és felülvizsgálat tárgyát kell képezniük. A Bizottságnak a tejpiaci fejleményekről jelentéseket kell elfogadnia, amelyeknek különösen a termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönző lehetséges intézkedésekre kell kiterjedniük és amelyek előterjesztési határideje 2014. június 30., illetve 2018. december 31.,

ELFOGADTÁK EZT A RENDELETET:

TARTALOMJEGYZÉK

INDOKOLÁS............................................................................................................................. 2

1........... A JAVASLAT HÁTTERE............................................................................................. 2

2........... AZ ÉRDEKELTEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓ EREDMÉNYEI, HATÁSVIZSGÁLAT           4

3........... A JAVASLAT JOGI ELEMEI....................................................................................... 7

4........... KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK................................................................................ 8

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet)............................................... 10

I. RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK................................................................................ 41

II. RÉSZ BELSŐ PIAC............................................................................................................. 46

I. CÍM PIACI INTERVENCIÓ................................................................................................. 46

I. FEJEZET Állami intervenció és magántárolási támogatás.......................................................... 46

1. szakasz Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó általános rendelkezések     46

2. szakasz Állami intervenció....................................................................................................... 47

3. szakasz Magántárolási támogatás............................................................................................ 50

4. szakasz Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó közös rendelkezések 51

II. FEJEZET Támogatási programok........................................................................................... 55

1. szakasz Az élelmiszerhez való hozzáférés javítását célzó programok......................................... 55

1. alszakasz Iskolagyümölcs-program.......................................................................................... 55

2. alszakasz Iskolatej-program.................................................................................................... 58

2. szakasz Az olívaolaj és étkezési olajbogyó ágazatában nyújtott támogatások............................. 59

3. szakasz Támogatások a gyümölcs- és zöldségágazatban........................................................... 61

4. szakasz Támogatási programok a borágazatban....................................................................... 68

1. alszakasz Általános rendelkezések és támogatható intézkedések............................................... 68

2. alszakasz Egyedi támogatási intézkedések................................................................................ 70

3. alszakasz Eljárási rendelkezések.............................................................................................. 74

5. szakasz A méhészeti ágazatra vonatkozó támogatás................................................................. 76

II. CÍM A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELŐI SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK     78

I. FEJEZET A forgalmazásra vonatkozó szabályok...................................................................... 78

1. szakasz Forgalmazási előírások............................................................................................... 78

1. alszakasz Bevezető rendelkezések........................................................................................... 78

2. alszakasz Általános forgalmazási előírás................................................................................... 78

3. alszakasz Ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások............................................ 79

4. alszakasz A behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó forgalmazási előírások............................. 85

5. alszakasz Közös rendelkezések............................................................................................... 86

2. Szakasz Eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések a borágazatban..... 87

1. alszakasz Bevezető rendelkezések........................................................................................... 87

2. Alszakasz Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések................................................................... 88

3. Alszakasz Hagyományos kifejezések....................................................................................... 98

3. Szakasz Címkézés és kiszerelés a borágazatban..................................................................... 100

II. FEJEZET EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK.......... 105

1. Szakasz Cukor..................................................................................................................... 105

2. Szakasz Bor......................................................................................................................... 105

3. Szakasz Tej és tejtermékek................................................................................................... 107

III. FEJEZET Termelői szervezetek és társulások, szakmaközi szervezetek, piaci szereplők szervezetei  109

1. Szakasz Fogalommeghatározás és elismerés.......................................................................... 109

2. Szakasz A szabályok és a kötelező hozzájárulások kiterjesztése............................................. 112

3. Szakasz A kínálat kiigazítása................................................................................................. 114

4. Szakasz Eljárási szabályok.................................................................................................... 115

III. RÉSZ HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM................... 118

I. FEJEZET Behozatali és kiviteli engedélyek............................................................................. 118

II. fejezet Behozatali vámok...................................................................................................... 120

III. Fejezet A vámkontingensek kezelése és a harmadik országok által alkalmazott különleges behozatali elbánás            122

IV. Fejezet Meghatározott termékek behozatalára vonatkozó különös rendelkezések................. 125

V. szakasz Védintézkedések és aktív feldolgozás....................................................................... 126

VI. fejezet Export-visszatérítések.............................................................................................. 128

VII. fejezet Passzív feldolgozás.................................................................................................. 133

IV. RÉSZ VERSENYSZABÁLYOK....................................................................................... 135

I. FEJEZET A vállalkozásokra vonatkozó szabályok................................................................. 135

II. FEJEZET Az állami támogatásra vonatkozó szabályok.......................................................... 138

V. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK......................................................................... 142

I. FEJEZET Rendkívüli intézkedések......................................................................................... 142

1. szakasz Piaci zavarok............................................................................................................ 142

2. Szakasz Az állatbetegségekhez, valamint a közegészségügyi, illetve állat- és növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó piactámogatási intézkedések....................................... 143

3. Szakasz Egyedi problémák.................................................................................................... 144

II. FEJEZET Információközlés és jelentéstétel........................................................................... 144

III. FEJEZET A mezőgazdasági válságokra képzett tartalék....................................................... 146

VI. RÉSZ HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁSOK, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK................................................................................................................ 147

I. FEJEZET Hatáskör-átruházások és végrehajtási rendelkezések.............................................. 147

II. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések............................................................................ 148

I. MELLÉKLET AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK FELSOROLÁSA I. rész: Gabonafélék................................................................................................................................................ 151

II. rész: Rizs.............................................................................................................................. 154

III. rész: Cukor......................................................................................................................... 155

IV. rész: Szárított takarmány..................................................................................................... 155

V. rész: Vetőmagok.................................................................................................................. 156

VI. rész: Komló........................................................................................................................ 157

VII. rész: Olívaolaj és étkezési olajbogyó................................................................................... 157

VIII. rész: Len és kender........................................................................................................... 157

IX. rész: Gyümölcs- és zöldségfélék.......................................................................................... 158

X. rész: Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek.................................................................. 158

XI. rész: Banán......................................................................................................................... 162

XII. rész: Bor............................................................................................................................ 162

XIII. rész: Élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat         163

XIV. rész: Dohány.................................................................................................................... 163

XV. rész: Marha- és borjúhús................................................................................................... 163

XVI. rész: Tej és tejtermékek.................................................................................................... 164

XVII. rész: Sertéshús................................................................................................................ 164

XVIII. rész: Juh- és kecskehús.................................................................................................. 165

XIX. rész: Tojás....................................................................................................................... 165

XX. rész: Baromfihús................................................................................................................ 166

XXI. rész: Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol........................................................................... 166

XXII. rész: Méhészeti termékek................................................................................................ 167

XXIII. rész: Selyemhernyó........................................................................................................ 167

XXIV. rész: Egyéb termékek.................................................................................................... 168

II. MELLÉKLET A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK I. rész: a rizságazatra vonatkozó meghatározások..................................................................................... 177

II. rész: A komlóágazatra vonatkozó meghatározások................................................................ 180

III. rész: A borágazatra vonatkozó meghatározások................................................................... 180

IV. rész: A marha- és borjúhúságazatra vonatkozó meghatározások........................................... 182

V. rész: A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó meghatározások................................................. 182

VI. rész: A tojáságazatra vonatkozó meghatározások................................................................. 183

VII. rész: A baromfihús-ágazatra vonatkozó meghatározások..................................................... 183

VIII. rész: A méhészeti ágazatra vonatkozó meghatározások...................................................... 184

III. MELLÉKLET A 7. CIKKBEN EMLÍTETT RIZS ÉS CUKOR SZABVÁNYOS MINŐSÉGE    185

IV. MELLÉKLET A 41. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TÁMOGATÁSI PROGRAMOK KÖLTSÉGVETÉSE................................................................................................................. 187

V. MELLÉKLET AZ 56. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZERVEZETEK          188

VI. MELLÉKLET A 60. CIKKBEN EMLÍTETT TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSAI, MEGJELÖLÉSEI ÉS KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI..................................................................................... 189

I. rész. A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa............................................................... 189

I............ Fogalommeghatározás................................................................................................ 189

II........... Kereskedelmi megnevezések...................................................................................... 189

II. rész: Szőlőből készült termékek............................................................................................ 192

III. rész: Tej és tejtermékek....................................................................................................... 199

IV. rész: A 0401 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt tej........................................... 201

V. rész: Baromfihús-ágazati termékek........................................................................................ 204

A VI. melléklet függeléke (a II. részben említetteknek megfelelően) Szőlőtermő övezetek........... 210

VII. MELLÉKLET A 62. CIKKBEN EMLÍTETT BORÁSZATI ELJÁRÁSOK I. rész Alkoholtartalom-növelés, savtartalom-növelés és savtompítás bizonyos szőlőtermő övezetekben........................................ 215

II. rész Korlátozások................................................................................................................ 218

VIII. MELLÉKLET A 163. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT................. 221

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS..................................................................................................... 237

I. RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk Hatály

(1)          Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek, azaz a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló [COM(2011)416] rendelet I. mellékletében szereplő halászati és akvakultúra-termékek kivételével az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek piacának közös szervezését.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. mellékletben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:

a)      gabonafélék, az I. melléklet I. része;

b)      rizs, az I. melléklet II. része;

c)      cukor, az I. melléklet III. része;

d)      szárított takarmány, az I. melléklet IV. része;

e)      vetőmagok, az I. melléklet V. része;

f)       komló, az I. melléklet VI. része;

g)      olívaolaj és étkezési olajbogyó, az I. melléklet VII. része;

h)      len és kender, az I. melléklet VIII. része;

i)       gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet IX. része;

j)       feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék, az I. melléklet X. része;

k)      banán, az I. melléklet XI. része;

l)       bor, az I. melléklet XII. része;

m)     élő növények, az I. melléklet XIII. része;

n)      dohány, az I. melléklet XIV. része;

o)      marha- és borjúhús, az I. melléklet XV. része;

p)      tej és tejtermékek, az I. melléklet XVI. része;

q)      sertéshús, az I. melléklet XVII. része;

r)       juh- és kecskehús, az I. melléklet XVIII. része;

s)       tojás, az I. melléklet XIX. része;

t)       baromfihús, az I. melléklet XX. része;

u)      etil-alkohol, az I. melléklet XXI. része;

v)      méhészet, az I. melléklet XXII. része;

w)     selyemhernyó, az I. melléklet XXIII. része;

x)      egyéb termékek, az I. melléklet XXIV. része.

2. cikk A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések

A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és felügyeletéről szóló […/…/EU] rendelet, valamint a rendelet értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók az e rendeletben meghatározott intézkedések tekintetében.

3. cikk Fogalommeghatározások

(1)          E rendelet alkalmazásában a II. mellékletben meghatározott, bizonyos ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások alkalmazandók.

(2)          A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló […]/EU rendeletben, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló […]/EU rendeletben és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […]/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni az e rendelet alkalmazásához szükséges esetekben.

(3)          A rizságazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. melléklet I. részében szereplő, rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározások naprakésszé tétele céljából.

(4)          E rendelet alkalmazásában „kevésbé fejlett régiók” a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló [COM(2011)615]/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet[23] 82. cikke (2) bekezdésének a) pontjában ekként meghatározott régiók értendők.

4. cikk A mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítása

A Bizottság – végrehajtási aktusok útján – a kombinált nómenklatúra módosítása miatt szükséges esetekben kiigazíthatja az e rendeletben, illetve a Szerződés 43. cikke alapján elfogadott más jogi aktusokban szereplő árumegnevezéseket, valamint a kombinált nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokra és alszámokra való hivatkozásokat. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. cikk A rizs átváltási arányai

A Bizottság végrehajtási aktusok útján:

a)           rögzítheti a rizs átváltási arányait a feldolgozás különböző szakaszaira, valamint a feldolgozási költségeket és a melléktermékek értékét;

b)           elfogadhatja a rizs átváltási arányainak alkalmazása tekintetében szükséges intézkedéseket.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

6. cikk Gazdasági évek

A gazdasági évek a következők:

a)           egy adott év január 1-jétől december 31-ig a banánágazat esetében;

b)           április 1-jétől a következő év március 31-ig az alábbi ágazatok esetében:

i.        szárított takarmány-ágazat,

ii.       selyemhernyó-ágazat;

c)           július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:

i.        gabonaágazat,

ii.       vetőmag-ágazat,

iii.      az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata,

iv.      len- és kenderágazat,

v.       tej- és tejtermékágazat;

d)           augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;

e)           szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;

f)            október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.

A gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett termékekre vonatkozó gazdasági év megállapítása céljából.

7. cikk Referenciaárak

A referenciaárak a következők:

a)           a gabonaágazat tekintetében 101,31 EUR/tonna, amely ár a raktárba szállított árura, kirakodás előtt érvényes nagykereskedelmi ár;

b)           a hántolatlan rizs tekintetében 150 EUR/tonna a III. melléklet A. pontjában meghatározott szabványos minőség esetében, amely ár a raktárba szállított árura, kirakodás előtt érvényes nagykereskedelmi ár;

c)           a III. melléklet B. pontjában meghatározott szabványos minőségű, csomagolatlan cukor tekintetében a gyártelepi ár:

i.        a fehércukor esetében: 404,4 EUR/tonna,

ii.       a nyerscukor esetében: 335,2 EUR/tonna;

d)           a marha- és borjúhúságazat tekintetében 2224 EUR/tonna a hímivarú szarvasmarhafélék esetében a 18. cikk (8) bekezdésével összhangban lévő, a hasított kifejlett marhákra vonatkozó uniós osztályozási rendszer szerinti R3 osztályozású hasított testre;

e)           a tej- és tejtermékágazat tekintetében:

i.        246,39 EUR/100 kg a vaj esetében,

ii.       169,80 EUR/100 kg a sovány tejpor esetében;

f)            a sertéshús tekintetében 1509,39 EUR/tonna a súly és a színhústartalom alapján meghatározott szabványos minőségű hasított sertésre a hasított sertésre vonatkozó, a 18. cikk (8) bekezdése szerinti uniós osztályozási rendszerrel összhangban, az alábbiak szerint:

i.        60–120 kg tömegű hasított testek: E osztály,

ii.       120–180 kg tömegű hasított testek: R osztály.

II. RÉSZ BELSŐ PIAC

I. CÍM PIACI INTERVENCIÓ

I. FEJEZET Állami intervenció és magántárolási támogatás

1. szakasz Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó általános rendelkezések

8. cikk Hatály

Ez a fejezet megállapítja a piaci intervencióval kapcsolatos szabályokat az alábbiak tekintetében:

a)           állami intervenció, amelynek keretében a tagállamok illetékes hatóságai a termékeket felvásárolják és kitárolásukig tárolják; valamint

b)           a termékek magántárolásához nyújtott támogatás.

9. cikk A támogatásra jogosult termékek eredete

Csak az Unióból származó termékek jogosultak az állami intervenció keretében történő felvásárlásra vagy a magántároláshoz nyújtott támogatásra. Előírás továbbá, hogy a növényekből előállított termékeket az Unióból származó növényből, a tejből előállított termékeket pedig az Unióban termelt tejből kell előállítani.

2. szakasz Állami intervenció

10. cikk Az állami intervencióra jogosult termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 18. és 19. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és/vagy végrehajtási aktusokban meghatározott követelményekre és feltételekre figyelemmel állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:

a)           közönséges búza, árpa és kukorica;

b)           hántolatlan rizs;

c)           a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhúságazati friss vagy hűtött hús;

d)           jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;

e)           jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.

11. cikk Állami intervenciós időszakok

Állami intervencióra az alábbiak szerint van lehetőség:

a)           a közönséges búza, az árpa és a kukorica tekintetében november 1-jétől május 31-ig;

b)           a hántolatlan rizs tekintetében április 1-jétől július 31-ig;

c)           a marha- és borjúhús tekintetében a gazdasági év során végig;

d)           a vaj és a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől augusztus 31-ig.

12. cikk Az állami intervenció megnyitása és lezárása

(1)          A 11. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:

a)      meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében;

b)      a Bizottság végrehajtási aktusok útján megnyithatja az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni;

c)      a Bizottság egyéb végrehajtási aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 19. cikk a) bekezdése alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a 18. cikk (8) bekezdése szerint elfogadott, hasított testek uniós osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a tonnánkénti 1 560 eurót.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján lezárhatja az állami intervenciót a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 19. cikk a) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszak során az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek.

13. cikk A rögzített áron való felvásárlás vagy a pályázati eljárás

(1)          A 12. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján megnyitott állami intervenció esetében a felvásárlásra rögzített áron, a 11. cikkben említett egyes időszakokra vonatkozó következő mennyiségi határokon belül kerülhet sor:

a)      a közönséges búza esetében 3 millió tonna;

b)      a vaj esetében 30 000 tonna;

c)      a sovány tejpor esetében 109 000 tonna.

(2)          A 12. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a felvásárlásra pályázati eljárás útján kerülhet sor, amelynek keretében meghatározásra kerül a maximális felvásárlási ár:

a)      a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor (1) bekezdésben említett határt meghaladó mennyiségei esetében;

b)      az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs, valamint a marha- és borjúhús esetében.

Rendkívüli és kellően indokolt körülmények esetén a Bizottság végrehajtási aktusok útján a pályázati eljárásokat egyes tagállamokra, illetve egy adott tagállam régióira korlátozhatja, vagy – tekintettel a 14. cikk (2) bekezdésére – a regisztrált piaci átlagárak alapján tagállamonként, illetve tagállamon belül régiónként állapíthatja meg az állami intervenciós árat. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

14. cikk Állami intervenciós árak

(1)          Az állami intervenciós ár:

a)      az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy

b)      az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.

(2)          Az állami intervenciós ár szintje:

a)      a közönséges búza, az árpa, a kukorica, a hántolatlan rizs és a sovány tejpor tekintetében rögzített áron való felvásárlás esetén a 7. cikkben megállapított vonatkozó referenciaárnak felel meg, pályázati eljárás útján való felvásárlás esetén pedig nem haladhatja meg a vonatkozó referenciaárat;

b)      a vaj tekintetében rögzített áron való felvásárlás esetén a 7. cikkben meghatározott referenciaár 90 %-ának felel meg, pályázati eljárás útján való felvásárlás esetén pedig nem haladhatja meg a referenciaár 90 %-át;

c)      a marha- és borjúhús tekintetében nem haladhatja meg a 12. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett árat.

(3)          Az (1) és (2) bekezdésben említett állami intervenciós árak nem zárják ki az árak minőségi okokból bekövetkező növelését vagy csökkentését a közönséges búza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében. Ezenfelül tekintettel arra az igényre, hogy a termelés egyes hántolatlanrizs-fajták előállítására összpontosuljon, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állami intervenciós ár növelésének, illetve csökkentésének a megállapítása céljából.

15. cikk Az állami intervencióból történő értékesítésre vonatkozó általános elvek

Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének a következőképpen kell történnie:

a)           a piac bármiféle zavarának elkerülésével;

b)           a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával;

c)           a Szerződés 218. cikke értelmében kötött megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban.

A termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a(z) […/…/EU] rendeletben meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják, amennyiben a szóban forgó program ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben a szóban forgó termékek könyv szerinti értéke a 14. cikk (2) bekezdésében említett megfelelő rögzített állami intervenciós ár.

3. szakasz Magántárolási támogatás

16. cikk Támogatható termékek

Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekre, valamint a Bizottság által a 17–19. cikk értelmében felhatalmazáson alapuló és/vagy végrehajtási aktusok útján meghatározandó követelményekre és feltételekre figyelemmel magántárolási támogatás a következő termékek tekintetében nyújtható:

a)           fehér cukor;

b)           olívaolaj;

c)           lenrost;

d)           kifejlett szarvasmarhafélék friss vagy hűtött húsa;

e)           közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyert tejszínből előállított vaj;

f)            tehéntejből előállított sovány tejpor;

g)           sertéshús;

h)           juh- és kecskehús.

17. cikk

A támogatás odaítélésének feltételei

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a piac átláthatóságának biztosításához szükséges esetben azon feltételek meghatározása céljából, amelyek mellett határozhat a 16. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról, figyelemmel az érintett termékekre vonatkozó uniós feljegyzett piaci átlagárakra és referenciaárakra, illetve az ágazatot érintő különösen súlyos piaci helyzet, illetve egy vagy több tagállamban fellépő gazdasági folyamatok nyomán szükséges fellépésre.

(2)          A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján úgy határozhat, hogy az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek figyelembevételével magántárolási támogatást nyújt a 16. cikkben felsorolt termékekre. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján előre vagy pályázati eljárás útján meghatározza a 16. cikkben említett magántárolási támogatás mértékét. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján korlátozhatja a magántárolási támogatás odaítélését vagy a feljegyzett piaci átlagárak alapján tagállamonként, illetve tagállamon belül régiónként határozhatja meg a magántárolási támogatás mértékét. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. szakasz Az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra vonatkozó közös rendelkezések

18. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(9) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására.

(2)          Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhat az ebben a rendeletben foglalt követelményeken túl további követelményeket és feltételeket azon termékek vonatkozásában, amelyek felvásárlására állami intervenció keretében, tárolására pedig magántárolási támogatás mellett kerül sor. E követelmények és feltételek célja az intervencióba vont és tárolt termékek támogathatóságának és minőségének garantálása, különösen a minőségi csoportok, a minőségi osztályok, a kategóriák, a mennyiségek, a csomagolás, a címkézés, a korhatárok, a tartósítás, és a termékek azon állapota vonatkozásában, amelyre az állami intervenciós ár és a magántárolási támogatás vonatkozik.

(3)          A gabonafélék és a hántolatlan rizs ágazata sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rendelkezhet a közönséges búza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében a felvásárlási és eladási áraknak a minőséget tükröző, a 14. cikk (3) bekezdésében említett növeléséről vagy csökkentéséről.

(4)          A marha- és borjúhús ágazata sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a kifizető ügynökségek azon kötelezettségére vonatkozóan, hogy az átvételt követően és a betárolás előtt kicsontoztassák a marhahúst.

(5)          Az intervenciós készletek tárolása terén Unió-szerte tapasztalható eltérések figyelembevételével, valamint a gazdasági szereplőknek az állami intervencióhoz való megfelelő hozzáférése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következőket:

a)      az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek tekintetében a tárolási helyszínekre vonatkozó követelmények, a tárolási helyszínek minimális tárolókapacitására vonatkozó szabályok, valamint az átvett termékek jó állapotának megőrzését szolgáló és a termékeknek a tárolási időszak végén történő elhelyezésére vonatkozó műszaki követelmények;

b)      a tagállami tárolókban maradt kis mennyiségek tagállami hatáskörben történő, az uniós eljárásnak megfelelő értékesítésére vonatkozó szabályok, valamint az újra nem csomagolható vagy csökkent minőségű mennyiségek közvetlen értékesítésére vonatkozó szabályok;

c)      a termékeknek az azokért és azok vámok és más, a közös agrárpolitika keretében juttatandó vagy kivetendő összegek tekintetében való kezeléséért felelős tagállamon belüli és kívüli tárolására vonatkozó szabályok.

(6)          Annak biztosítása érdekében, hogy a magántárolási támogatás a kívánt hatást gyakorolja a piacra, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján:

a)      intézkedéseket fogad el a nyújtandó támogatás összegének csökkentéséről abban az esetben, ha a tárolt mennyiség kevesebb, mint a szerződéses mennyiség,

b)      feltételeket határozhat meg az előleg fizetésére vonatkozóan.

(7)          Az állami intervenciós vagy a magántárolási rendszerben részt vevő gazdasági szereplők jogainak és kötelezettségeinek figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja a következőkre vonatkozó szabályokat:

a)      a gazdasági szereplők számára az árukhoz való egyenlő hozzáférést és azonos bánásmódot biztosító pályázati eljárások alkalmazása;

b)      a gazdasági szereplők támogathatósága;

c)      a gazdasági szereplők kötelezettségeinek teljesítését garantáló biztosíték nyújtására vonatkozó kötelezettség.

(8)          A különböző termékek kiszerelésének szabványosítása, és ezáltal a piac átláthatóságának, az árak rögzítésének és a piaci intervenciós intézkedések alkalmazásának javítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján a hasított testekre vonatkozó uniós osztályozási rendszereket fogadhat le a következő ágazatokban:

a)      marha- és borjúhús;

b)      sertéshús;

c)      juh- és kecskehús.

(9)          A hasított testek pontos és megbízható osztályozása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rendelkezhet arról, hogy a hasított testek osztályozásának tagállamok általi alkalmazását a Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló uniós bizottság felülvizsgálja. E rendelkezések előírhatják, hogy a felülvizsgálattal járó költségeket az Unió viseli.

19. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e fejezet Unión belüli egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Ezek különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a)           az e fejezet alkalmazásához szükséges reprezentatív időszakok, piacok és piaci árak;

b)           az állami intervenció keretében felvásárolandó termékek beszállításának folyamata és feltételei, az ajánlattevő által viselt szállítási költségek, a termékeknek a kifizető ügynökségek általi átvétele és a kifizetés;

c)           a marha- és borjúhús ágazat tekintetében a kicsontozással kapcsolatos műveletek;

d)           az egyik tagállamban intervenció keretében felvásárolt és betárolt termékeknek egy másik országban való tárolására szóló engedélyek kiadása;

e)           az állami intervenció keretében felvásárolt termékek értékesítésére vagy elhelyezésére vonatkozó feltételek, különös tekintettel az értékesítési árakra, a kitárolás feltételeire, a kitárolt termékek további felhasználására vagy rendeltetésére, beleértve az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program céljából rendelkezésre bocsátott termékekkel kapcsolatos eljárásokat, és ezen belül a tagállamok közötti átadásokat;

f)            a tagállami illetékes hatóságok és a kérelmezők közötti szerződés kötése és annak tartalma;

g)           a magántárolásba helyezés, a magántárolás és a kitárolás;

h)           a magántárolás időtartama és a szerződésben meghatározott időtartamok lerövidítésének vagy meghosszabbításának feltételei;

i)            azon feltételek, amelyek értelmében a magántárolási szerződés hatálya alá tartozó termékek újbóli értékesítéséről vagy elhelyezéséről határozni lehet;

j)            a rögzített áron való felvásárlás vagy a rögzített áron felvásárolt termékek magántárolásához nyújtott támogatás esetén alkalmazandó eljárásokra vonatkozó szabályok;

k)           pályázati eljárások alkalmazása az állami intervenció és a magántárolás kapcsán, különösen a következők tekintetében:

i.        az ajánlatok vagy pályázatok benyújtása, és az a minimális mennyiség, amelyre kérelmet vagy ajánlatot lehet benyújtani, valamint

ii.       az ajánlatok kiválasztása annak biztosításával, hogy azok részesülnek előnyben, amelyek az Unió számára a legelőnyösebbek, valamint fenntartva annak lehetőségét, hogy szerződés odaítélésére nem feltétlenül kerül sor.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

20. cikk Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság elfogadja azokat a végrehajtási aktusokat, amelyek szükségesek:

a)           a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott intervenciós korlátok betartásához; valamint

b)           a 13. cikk (2) bekezdésében említett pályázati eljárás alkalmazásához a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében a 13. cikk (1) bekezdésében meghatározott mennyiségek túllépése esetén.

II. FEJEZET Támogatási programok

1. szakasz Az élelmiszerhez való hozzáférés javítását célzó programok

1. alszakasz Iskolagyümölcs-program

21. cikk A gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott támogatás

(1)          A Bizottság által a 22. és 23. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokban meghatározandó feltételekkel uniós támogatás nyújtható a következőkhöz:

a)      oktatási intézményekben, így bölcsődékben, óvodákban és más iskola-előkészítő intézményekben, valamint általános és középiskolákban tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történő ellátása; valamint

b)      a logisztikához és elosztáshoz, az eszközökhöz, a népszerűsítéshez, a nyomon követéshez, értékeléshez, valamint a kísérő intézkedésekhez kapcsolódó egyes költségek.

(2)          A programban részt venni kívánó tagállamoknak nemzeti vagy regionális szinten előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk a program végrehajtására. A tagállamoknak rendelkezniük kell a program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedésekről is.

(3)          A tagállamok stratégiáik kidolgozásakor listát állítanak össze az adott program keretében engedélyezhető gyümölcs- és zöldségágazati, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazati, valamint banánágazati termékekről. A listán azonban nem szerepelhetnek a Bizottság által a 22. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadott intézkedésekkel kizárt termékek. A tagállamok a termékeket objektív kritériumok alapján választják ki, amely kritériumok között szerepelhet többek között a szezonális jelleg, a termények elérhetősége vagy környezetvédelmi megfontolások. E tekintetben a tagállamok előnyben részesíthetik az uniós eredetű termékeket.

(4)          Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás:

a)      tanévenként nem haladhatja meg a 150 millió EUR összeget; valamint

b)      nem haladhatja meg a termékellátási költségek és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségek 75 %-át, illetve a kevésbé fejlett régiókban és a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókban e költségek 90 %-át; valamint

c)      nem terjedhet ki a termékellátási költségeken és az (1) bekezdésben említett kapcsolódó költségeken kívüli költségekre.

(5)          Az (1) bekezdésben említett uniós támogatás nem használható fel már meglévő nemzeti iskolagyümölcs-programokhoz vagy gyümölcsre is kiterjedő egyéb iskolai termékosztási programokhoz nyújtott finanszírozás felváltására. Azonban ha egy tagállamban már működik olyan program, amely e cikk értelmében részesülhetne uniós támogatásban, és az adott tagállamnak szándékában áll a programot többek között annak célcsoportját, időtartamát vagy a keretében engedélyezett termékeket illetően kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni, e tagállam részesülhet uniós támogatásban, feltéve hogy a teljes nemzeti hozzájárulás és az uniós támogatás arányát illetően érvényesülnek a (4) bekezdés b) pontjában említett korlátozások. Ebben az esetben az adott tagállam feltünteti végrehajtási stratégiájában, hogy programját milyen módon szándékozik kiterjeszteni vagy hatékonyabbá tenni.

(7)          A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 152. cikknek megfelelően.

(8)          Az uniós iskolagyümölcs-program nem érinti az uniós joggal összeegyeztethető, különálló nemzeti iskolagyümölcs-programokat.

(9)          Az Unió ezenkívül – a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló […/…/EU] rendelet 6. cikke alapján – finanszírozhat az iskolagyümölcs-programhoz kapcsolódó tájékoztatási, nyomonkövetési és értékelési intézkedéseket is, beleértve a program iránti tudatosság növelését és a kapcsolódó hálózatba szervezési intézkedéseket is.

22. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(4) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására.

(2)          A gyermekek egészséges táplálkozási szokásainak elősegítése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)      a programból táplálkozási szempontok miatt kizárt termékek;

b)      a program célcsoportja;

c)      a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiák, beleértve a kísérő intézkedéseket is;

d)      a támogatást kérelmezők kiválasztása és jóváhagyása.

(3)          Az európai alapok hatékony és célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)      a támogatás tagállamok közötti elosztására vonatkozó objektív kritériumok, a támogatásnak a tagállamok közötti indikatív elosztása, valamint a támogatási összegek tagállamok közötti, a benyújtott kérelmek alapján történő átcsoportosítását meghatározó módszer;

b)      a támogatható költségek, beleértve az ezekre vonatkozó átfogó felső határ megállapításának lehetőségét;

c)      nyomon követés és értékelés.

(4)          A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján előírhatja, hogy a programban részt vevő tagállamok hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére.

23. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az ezen alszakaszhoz kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést, különös tekintettel a következőkre:

a)           a támogatásnak a részt vevő tagállamok közötti végleges elosztása a költségvetésben rendelkezésre álló előirányzatok keretein belül;

b)           a támogatási kérelmek és a kifizetések;

c)           a program népszerűsítésének módszerei, valamint a programmal kapcsolatos hálózatba szervezés.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. alszakasz Iskolatej-program

24. cikk A gyermekek tejtermékekkel való ellátása

(1)          Uniós támogatást kell nyújtani az oktatási intézményekben tanuló gyermekek egyes tej- és tejtermékágazati termékekkel való ellátásához.

(2)          A programban részt venni kívánó tagállamoknak előzetes nemzeti stratégiát kell kidolgozniuk – nemzeti vagy regionális szinten – a program végrehajtására.

(3)          A tagállamok az uniós támogatáson felül nemzeti támogatást is nyújthatnak a 152. cikknek megfelelően.

(4)          A tej valamennyi fajtájára vonatkozó uniós támogatások összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(5)          Az (1) bekezdésben előírt uniós támogatás gyermekenként és naponta legfeljebb 0,25 liter tejjel egyenértékű terméknek megfelelő mennyiségre nyújtható.

25. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(4) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására.

(2)          A tejtermékekkel kapcsolatos fogyasztói viselkedésminták alakulásának, a tejipar újításainak és fejlődésének, valamint a táplálkozási szempontoknak a figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza a támogatható termékeket, a támogatás igénybevételéhez szükséges, a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégiákra vonatkozó szabályokat és a program célcsoportját.

(3)          Annak érdekében, hogy a támogatást a megfelelő kedvezményezettek és kérelmezők vegyék igénybe, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket.

Annak érdekében, hogy a kérelmezők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, támogatási előleg fizetése esetén a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a teljesítést garantáló biztosíték letétbe helyezésére vonatkozóan.

(4)          A támogatási program ismertségének növelése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján előírhatja, hogy az oktatási intézmények hívják fel a figyelmet az Unió támogató szerepére.

26. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket, különösen a következőkre vonatkozóan:

a)           a támogatásra jogosult maximális termékmennyiség betartását biztosító eljárások;

b)           a kérelmezők, a támogatási kérelmek és a kifizetések jóváhagyása;

c)           a program népszerűsítésének módja.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. szakasz Az olívaolaj és étkezési olajbogyó ágazatában nyújtott támogatások

27. cikk A piaci szereplők szervezeteinek nyújtott támogatások

(1)          Az Unió finanszírozást biztosít olyan hároméves munkaprogramokhoz, amelyeket a piaci szereplőknek a 109. cikkben említett szervezetei dolgoznak ki a következő területek közül egyre vagy többre vonatkozóan:

a)      az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak javítása;

b)      az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minőségének javítása;

c)      a nyomon követést biztosító rendszer, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó minőségének a nemzeti közigazgatási szervek fennhatósága alatt történő tanúsítása és védelme, különösen a végső felhasználóknak értékesített olívaolajok minőségének ellenőrzése.

(2)          Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokkal kapcsolatos uniós finanszírozási összegek a következők:

a)      Görögország esetében évi 11 098 000 EUR;

b)      Franciaország esetében évi 576 000 EUR; valamint

c)      Olaszország esetében évi 35 991 000 EUR.

(3)          Az (1) bekezdésben említett munkaprogramokra nyújtható uniós finanszírozás maximális összege megegyezik a tagállamok által visszatartott összegekkel. A támogatható költségek utáni finanszírozás maximális mértéke a következő:

a)      az (1) bekezdés a) pontjában említett területen végzett tevékenységek esetében 75 %;

b)      az állóeszköz-beruházások esetében 75 %, az (1) bekezdés b) pontjában említett területen végzett egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %;

c)      az (1) bekezdés c) pontjában említett területeken legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó piaci szereplők jóváhagyott szervezetei által végrehajtott munkaprogramok esetében 75 %, az e területeken végrehajtott egyéb tevékenységek esetében pedig 50 %.

Az érintett tagállamok az uniós finanszírozás által nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-áig terjedő kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

28. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          Annak biztosítása érdekében, hogy a 27. cikkben említett támogatások elérjék azon céljukat, hogy javuljon az olívaolaj és az étkezési olajbogyó termelési minősége, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a támogatási program alkalmazásában a termelői szervezetek jóváhagyására, valamint a jóváhagyás felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó feltételek;

b)      az uniós finanszírozásra jogosult intézkedések;

c)      uniós finanszírozás nyújtása bizonyos intézkedésekhez;

d)      az uniós finanszírozásra nem jogosult tevékenységek és költségek;

e)      a munkaprogramok kiválasztása és jóváhagyása.

(2)          Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak előírására, hogy támogatási előleg fizetése esetén biztosítékot kell letétbe helyezni.

29. cikk Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)           a munkaprogramok végrehajtása és azok módosítása;

b)           a támogatás kifizetése, beleértve az előleget.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. szakasz Támogatások a gyümölcs- és zöldségágazatban

30. cikk Működési alapok

(1)          A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei működési alapot hozhatnak létre. Az alapot a következőkből finanszírozzák:

a)      a tagoknak vagy magának a termelői szervezetnek a pénzügyi hozzájárulása;

b)      a Bizottság által a 35. és 36. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusokban meghatározott feltételekre figyelemmel a termelői szervezeteknek nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulás.

(2)          A működési alapok kizárólag a tagállamoknak benyújtott és általuk jóváhagyott működési programok finanszírozására használhatók fel.

31. cikk Működési programok

(1)          A gyümölcs- és zöldségágazati működési programok a 106. cikk c) pontjában említett, vagy az alábbiakban felsorolt célkitűzések közül legalább kettőnek a megvalósítására irányulnak:

a)      a termelés tervezése;

b)      a termékek minőségének javítása;

c)      a termékek kereskedelmi értékének növelése;

d)      a friss vagy feldolgozott termékek promóciója;

e)      környezetvédelmi intézkedések és környezetkímélő termelési módszerek, a biogazdálkodást is beleértve;

f)       válságmegelőzés és -kezelés.

A működési programokat jóváhagyás céljából be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(2)          Az (1) bekezdés f) pontjában említett válságmegelőzés és -kezelés célja a gyümölcs- és zöldségpiaci válságok elkerülése és kezelése, és ebben az összefüggésben a következőkre terjed ki:

a)      piacról történő árukivonás;

b)      zöld szüret vagy a gyümölcs- és zöldségfélék be nem takarítása;

c)      promóció és kommunikáció;

d)      képzési intézkedések;

e)      betakarítási biztosítás;

f)       a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása.

A válság-megelőzési és -kezelési intézkedések – beleértve bárminemű tőke- és kamat-visszafizetést a harmadik albekezdés szerint – a működési program keretében felmerülő kiadások legfeljebb egyharmadát tehetik ki.

A termelői szervezetek a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához piaci feltételekkel kölcsönt vehetnek fel. Ebben az esetben a tőke és a kölcsön után járó kamatok visszafizetése az operatív program részét képezheti, és így jogosult lehet a 32. cikk szerinti uniós pénzügyi támogatásra. A válságmegelőzés és -kezelés keretében tett bármely konkrét intézkedés vagy ilyen kölcsönökből vagy közvetlenül finanszírozható, de egyszerre mindkét módon nem.

(3)          A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a)      a működési programok két vagy több környezetvédelmi intézkedést tartalmazzanak; vagy

b)      a működési programok kiadásainak legalább 10 %-a környezetvédelmi intézkedéseket fedezzen.

A környezetvédelmi intézkedéseknek tiszteletben kell tartaniuk az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet 29. cikkének (3) bekezdésében előírt, az agrár-környezetvédelmi kifizetésekre vonatkozó követelményeket.

Amennyiben az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet 29. cikkének (3) bekezdése szerinti agrár-környezetvédelmi kötelezettségvállalások közül egyet vagy többet egy termelői szervezet termelő tagjainak legalább 80 %-a vállalta, akkor e kötelezettségvállalások mindegyike az első albekezdés a) pontjában említett környezetvédelmi intézkedésnek számít.

Az első albekezdésben említett környezetvédelmi intézkedések támogatása fedezi az intézkedésből származó többletköltségeket és bevételkiesést.

(4)          A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a környezeti terhelést növelő beruházások csak olyan esetekben legyenek engedélyezhetők, amikor hatékony védintézkedések óvják a környezetet az ilyen terheléssel szemben.

32. cikk Uniós pénzügyi támogatás

(1)          Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2)          Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének 4,1 %-a.

Ez a százalékarány mindazonáltal a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ára növelhető, amennyiben a forgalmazott termékek összértékének 4,1 %-át meghaladó összeget csak válságmegelőzési és -kezelési intézkedések céljaira használják fel.

(3)          A termelői szervezet kérésére – egy működési program vagy a működési program egy része tekintetében – az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni, amennyiben a szóban forgó program az alábbi feltételek legalább egyikét teljesíti:

a)      több olyan uniós termelői szervezet nyújtja be, amelyek különböző tagállamokban, több államot érintő rendszerek keretében működnek;

b)      szakmaközi alapon működő rendszerbe bekapcsolódott egy vagy több termelői szervezet nyújtja be;

c)      kizárólag a 834/2007/EK tanácsi rendelet[24] hatálya alá tartozó biotermékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d)      egy másik elismert termelői szervezettel egyesült elismert termelői szervezet első benyújtott működési programja;

e)      termelői szervezetek elismert társulásának első benyújtott működési programja;

f)       olyan tagállamok termelői szervezetei nyújtják be, amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermés kevesebb mint 20 %-át forgalmazzák termelői szervezetek;

g)      a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiók egyikének termelői szervezete nyújtja be;

h)      kizárólag az oktatási intézményekben tanuló gyermekek gyümölcs- és zöldségfogyasztásának előmozdítását célzó intézkedések egyedi támogatását érinti.

(4)          Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a gyümölcs- és zöldségfélék piacról történő kivonása esetében akkor, ha a kivont mennyiség nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

a)      ingyenes szétosztás a tagállamok által elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

b)      ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási intézmények, iskolák, közoktatási intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében, amelyek minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék.

32. cikk Nemzeti pénzügyi támogatás

(1)          A tagállamok olyan régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka különösen alacsony, a Bizottság – a tagállamok kellően indokolt kérésére – a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban, végrehajtási aktusok útján engedélyezheti a tagállamoknak, hogy a termelői szervezetek számára a 30. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást fizessenek. Ez a támogatás a működési alapot egészíti ki.

(2)          A tagállamok olyan régiói számára, amelyekben a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet 28. cikkében említett termelői csoportok a gyümölcs- és zöldségtermelés értékének kevesebb mint 15 %-át értékesítik, és amelyekben a gyümölcs- és zöldségtermelés részesedése a teljes mezőgazdasági termelésből legalább 15 %, az (1) bekezdésben említett nemzeti pénzügyi támogatást az Unió az érintett tagállam kérésére megtérítheti. A Bizottság végrehajtási aktusok útján dönt a nemzeti pénzügyi támogatás megtérítéséről. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

34. cikk A működési programokra vonatkozó nemzeti keret és nemzeti stratégia

(1)          A tagállamok nemzeti keretet hoznak létre a 31. cikk (3) bekezdésében említett környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos általános feltételek meghatározása érdekében. Ez a keret különösen arról rendelkezik, hogy ezen intézkedéseknek teljesíteniük kell az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet megfelelő követelményeit, különösen az annak 6. cikkében előírt, az összhanggal kapcsolatos követelményeket.

A tagállamok az általuk javasolt keretet benyújtják a Bizottságnak, amely végrehajtási aktusok útján három hónapon belül módosításokat írhat elő, amennyiben úgy véli, hogy a javaslat nem járul hozzá a Szerződés 191. cikkében, valamint a hetedik uniós környezetvédelmi cselekvési programban rögzített célkitűzések eléréséhez. Az egyéni gazdaságokat érintő, működési programok által támogatott beruházások esetében is szem előtt kell tartani a szóban forgó célkitűzéseket.

(2)          Minden tagállam létrehozza a gyümölcs- és zöldségpiachoz kapcsolódó fenntartható működési programokra vonatkozó nemzeti stratégiáját. Ez a stratégia a következőket tartalmazza:

a)      helyzetelemzés az erős és a gyenge pontok kiemelésével, valamint a fejlesztési lehetőségek vizsgálata;

b)      a választott prioritások indoklása;

c)      az operatív programok célkitűzései és az eszközök, valamint a teljesítménymutatók;

d)      a működési programok értékelése;

e)      a termelői szervezetek jelentéstételi kötelezettségei.

A nemzeti stratégia az (1) bekezdésben említett nemzeti keretet is magában foglalja.

(3)          Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazható az elismert termelői szervezetekkel nem rendelkező tagállamokra.

35. cikk Átruházott hatáskörök

A gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek hatékony, célzott és fenntartható támogatásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározására vonatkozóan:

a)           működési alapok és működési programok, különös tekintettel a következőkre:

i.        a működési alapok becsült összege, finanszírozása és felhasználása,

ii.       a működési programok tartalma, időtartama, jóváhagyása és módosítása,

iii.      a működési program szerinti intézkedések, tevékenységek vagy kiadások támogathatósága, valamint a vonatkozó kiegészítő nemzeti szabályok,

iv.      a működési programok és a vidékfejlesztési programok közötti kapcsolat,

v.       a termelői szervezetek társulásainak működési programjai;

b)           a nemzeti keret és a nemzeti stratégia felépítése és tartalma;

c)           az uniós pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

i.        az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja, különösen a termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének megállapítása,

ii.       a támogatás kiszámításakor figyelembe veendő referencia-időszakok,

iii.      a pénzügyi támogatás jogos összegének csökkentése a támogatási kérelem késedelmes benyújtása esetén,

iv.      előlegfizetés, valamint a biztosíték fizetése és elvesztése előlegfizetés esetén;

d)           válságmegelőzési és -kezelési intézkedések, különös tekintettel a következőkre:

i.        a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések megválasztása,

ii.       a piacról történő árukivonás fogalmának meghatározása,

iii.      a piacról kivont termékek rendeltetése,

iv.      a piacról történő árukivonás támogatásának felső határa,

v.       a piacról történő árukivonás előzetes bejelentése,

vi.      a forgalmazott termékek mennyiségének kiszámítása árukivonás esetén,

vii.     az Európai Unió jelképének feltüntetése az ingyenes szétosztásra szánt termékek csomagolásán,

viii.    a piacról kivont termékek kedvezményezettjeire vonatkozó feltételek,

ix.      a zöld szüret és a be nem takarítás fogalmának meghatározása,

x.       a zöld szüret és a be nem takarítás alkalmazására vonatkozó feltételek,

xi.      a betakarítási biztosítás célja,

xii.     a kedvezőtlen időjárási jelenség fogalmának meghatározása,

xiii.    a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek támogatása;

e)           nemzeti pénzügyi támogatás, különös tekintettel a következőkre:

i.        a termelők szervezettségének foka,

ii.       a működési programok módosítása,

iii.      a pénzügyi támogatás jogos összegének csökkentése a támogatási kérelem késedelmes benyújtása esetén,

iv.      biztosíték fizetése, felszabadítása és elvesztése előlegfizetés esetén,

v.       a nemzeti pénzügyi támogatás Unió általi megtérítésének maximális mértéke.

36. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)           a működési alapok kezelése;

b)           a működési programok formátuma;

c)           támogatási kérelmek és a támogatások kifizetése, ideértve a támogatási előleg- és részletfizetést;

d)           a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések finanszírozásához nyújtható kölcsönök;

e)           a forgalmazási előírások betartása a piacról történő árukivonás esetén;

f)            az ingyenes szétosztásra szánt termékek szállítási, válogatási és csomagolási költségei;

g)           válság-megelőzéssel és -kezeléssel kapcsolatos promóciós, kommunikációs és képzési intézkedések;

h)           a betakarítási biztosítással kapcsolatos intézkedések irányítása;

i)            a válság-megelőzési és -kezelési intézkedések állami támogatására vonatkozó rendelkezések;

j)            a nemzeti pénzügyi támogatás nyújtásának engedélyezése;

k)           a nemzeti pénzügyi támogatás kérelmezése és kifizetése;

l)            a nemzeti pénzügyi támogatás megtérítése.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

4. szakasz Támogatási programok a borágazatban

1. alszakasz Általános rendelkezések és támogatható intézkedések

37. cikk Hatály

Ez a szakasz meghatározza azon szabályokat, amelyek az uniós pénzeszközök tagállamoknak való odaítélésére, illetve e pénzeszközöknek a tagállamok által az ötéves nemzeti támogatási programon (a továbbiakban: támogatási program) keresztül, a borágazat megsegítését célzó különleges támogatási intézkedések finanszírozására történő felhasználására vonatkoznak.

38. cikk Összeegyeztethetőség és egységesség

(1)          A támogatási programoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük az uniós joggal, és összhangban kell állniuk az Unió tevékenységeivel, szakpolitikáival és prioritásaival.

(2)          A tagállamok felelnek a támogatási programokért, biztosítják azok belső egységességét, továbbá azt, hogy összeállításuk és végrehajtásuk objektív módon, az érintett termelők gazdasági helyzetének figyelembevételével és a termelők közötti indokolatlan megkülönböztetés nélkül valósuljon meg.

(3)          Nem nyújtható támogatás:

a)      a 43. cikk (3) bekezdésének d) és e) pontjának sérelme nélkül a kutatási projektekhez és kutatási projekteket támogató intézkedésekhez;

b)      az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló […/…/EU] rendelet alapján a tagállamok vidékfejlesztési programjaiban szereplő intézkedésekhez.

39. cikk A támogatási programok benyújtása

(1)          A IV. mellékletben felsorolt valamennyi termelő tagállam benyújtja a Bizottsághoz ötéves támogatási programja tervezetét, amely a 40. cikkben meghatározott támogatható intézkedések közül legalább egyet tartalmaz.

(2)          A támogatási program három hónappal a Bizottságnak való benyújtását követően válik alkalmazandóvá.

Ha azonban a Bizottság végrehajtási aktus útján úgy határoz, hogy a benyújtott támogatási program nem felel meg az e szakaszban meghatározott szabályoknak, erről tájékoztatja az érintett tagállamot. Ilyen esetben a tagállam felülvizsgált támogatási programot nyújt be a Bizottságnak. A felülvizsgált támogatási program két hónappal a benyújtását követően válik alkalmazandóvá, kivéve, ha az összeegyeztethetetlenség továbbra is fennáll, amely esetben ez az albekezdés alkalmazandó.

(3)          A (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a tagállamok által benyújtott programok változtatásaira is.

40. cikk Támogatható intézkedések

A támogatási programok az alábbi intézkedések közül egyet vagy többet tartalmazhatnak:

a)           az egységes támogatási rendszer keretében a 42. cikknek megfelelően nyújtott támogatás;

b)           promóció a 43. cikknek megfelelően;

c)           a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása a 44. cikknek megfelelően;

d)           zöld szüret a 45. cikknek megfelelően;

e)           kölcsönös kockázatkezelési alapok a 46. cikknek megfelelően;

f)            szüreti biztosítás a 47. cikknek megfelelően;

g)           beruházások a 48. cikknek megfelelően;

h)           melléktermék-lepárlás a 49. cikknek megfelelően.

41. cikk A támogatási programokra vonatkozó általános szabályok

(1)          A rendelkezésre álló uniós pénzeszközök a IV. mellékletben szereplő költségvetési kereten belül kerülnek elosztásra.

(2)          Uniós támogatás csak a megfelelő támogatási program benyújtása után felmerülő támogatható költségekre nyújtható.

(3)          A tagállamok nem járulnak hozzá az Unió által a támogatási programok keretében finanszírozott intézkedések költségeihez.

2. alszakasz Egyedi támogatási intézkedések

42. cikk Az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása

A támogatási programokban a szőlőtermesztők részére csak olyan, támogatási jogosultság révén nyújtott támogatások szerepelhetnek, amelyekről a tagállamok a [COM(2010)799] rendelet 137. cikke alapján és az ott meghatározott feltételekkel 2012. december 1-jéig döntöttek.

43. cikk Promóció harmadik országokban

(1)          Az e cikk szerinti támogatás célja az uniós borokat érintő, harmadik országbeli tájékoztató és promóciós intézkedések finanszírozása és ezáltal e borok versenyképességének javítása az érintett országokban.

(2)          Az (1) bekezdésben említett intézkedések az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandók.

(3)          Az (1) bekezdés szerinti intézkedések kizárólag az alábbiak lehetnek:

a)      olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezetbarát jelleg szempontjából nyújtott előnyök kiemelését célozzák;

b)      nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon vagy kiállításokon való részvétel;

c)      tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és a biotermelésre vonatkozó uniós rendszerek kapcsán;

d)      új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

e)      a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok.

(4)          Az (1) bekezdésben említett promóciós tevékenységekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

44. cikk Szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása

(1)          A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó intézkedések célja a bortermelők versenyképességének javítása.

(2)          A szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása kizárólag akkor támogatható, ha a tagállamok a 102. cikk (3) bekezdésével összhangban benyújtják a termelési potenciáljukra vonatkozó jegyzéket.

(3)          A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag a következő tevékenységek közül egyre vagy többre nyújtható:

a)      fajtaváltás, ideértve az átoltással történő fajtaváltást is;

b)      a szőlőültetvények áttelepítése;

c)      a szőlőültetvény termesztéstechnológiai módszereinek javítása.

A természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények rendes megújítása nem támogatható.

(4)          A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása kizárólag az alábbi formákban valósulhat meg:

a)      a termelők ellentételezése az intézkedés végrehajtásából adódó bevételkiesésért;

b)      a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez való hozzájárulás.

(5)          A (4) bekezdés a) pontjában említett, a termelők számára a bevételkiesésért nyújtott ellentételezés a vonatkozó veszteség akár 100 %-át is fedezheti, és az alábbi formákban valósulhat meg:

a)      a(z) [COM(2010)799] rendelet II. része I. címe III. fejezete V. szakasza II. alszakaszának a telepítési jogra vonatkozó átmeneti szabályozást meghatározó rendelkezéseitől eltérve, az átmeneti szabályozás időtartamának végéig, egy meghatározott, három évet meg nem haladó időtartamra szólóan a régi és az új szőlőültetvények együttes fenntartásának engedélyezése;

b)      pénzbeli ellentételezés.

(6)          A szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg az 50 %-ot. A kevésbé fejlett régiókban a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 75 %-ot.

45. cikk Zöld szüret

(1)          E cikk alkalmazásában a zöld szüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítését vagy eltávolítását, és ennek következtében az érintett terület terméshozamának nullára való csökkenését jelenti.

(2)          A zöldszüreti támogatás az uniós borpiacon a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához járul hozzá a piaci válság megelőzése érdekében.

(3)          A zöldszüreti támogatás az adott tagállam által meghatározandó hektáronkénti átalányösszeg formájában ellentételezésként nyújtható.

A támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen elpusztítási vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4)          Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszüreti intézkedés egyes bortermelők esetében ne vezessen a (3) bekezdés második albekezdésében említett felső határt meghaladó kompenzációhoz.

46. cikk Kölcsönös kockázatkezelési alapok

(1)          A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás azon termelőknek nyújt segítséget, akik a piaci ingadozások ellen kívánják biztosítani magukat.

(2)          A kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás az alap adminisztratív költségeit fedező átmeneti és csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható.

47. cikk Szüreti biztosítás

(1)          A szüreti biztosítás támogatása a termelők bevételének biztosításához járul hozzá olyan esetekben, amikor azt természeti katasztrófa, kedvezőtlen időjárási jelenség, betegség vagy kártevőfertőzés veszélyezteti.

(2)          A szüreti biztosítás támogatása uniós pénzügyi hozzájárulás formájában nyújtható, amelynek mértéke nem haladhatja meg az alábbiakat:

a)      a természeti katasztrófákhoz sorolható kedvezőtlen időjárási jelenségek okozta károk elleni biztosításra a termelők által fizetett biztosítási díjak 80 %-a;

b)      a gazdálkodók által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-a:

i.        az a) pontban említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk,

ii.       állatok, növényi kórokozók vagy kártevőfertőzés okozta károk.

(3)          A szüreti biztosításhoz nyújtott támogatás akkor adható, ha a biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után több mint 100 %-os ellentételezést, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott.

(4)          A szüreti biztosítás támogatása nem torzíthatja a biztosítási piacon zajló versenyt.

48. cikk Beruházások

(1)          Támogatás nyújtható a feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és a bor forgalmazására irányuló olyan tárgyi vagy immateriális beruházásokhoz, amelyek javítják a vállalkozás összteljesítményét, és az alábbiak közül egy vagy többet érintenek:

a)      a VI. melléklet II. részében említett termékek előállítása vagy forgalmazása;

b)      a VI. melléklet II. részében említett termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák kifejlesztése.

(2)          Az (1) bekezdés szerinti támogatás maximális mértéke kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás[25] szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható.

Az első albekezdéstől eltérve a maximális támogatási mérték a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiók, valamint az 1405/2006/EK rendelet[26] 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek valamennyi vállalkozása tekintetében is alkalmazható. A 2003/361/EK ajánlás mellékletének I. címe 2. cikkének (1) bekezdése alá nem tartozó, 750 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében a maximális támogatásintenzitás megfeleződik.

Nem nyújtható támogatás a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás[27] értelmében vett, nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(3)          A támogatható kiadásokba nem tartoznak bele a(z) [COM(2011)615]/EU rendelet 59. cikkének (3) bekezdésében említett nem támogatható költségek.

(4)          A támogatható beruházási költségekhez nyújtott uniós hozzájárulás maximális mértéke:

a)      50 % a kevésbé fejlett régiókban;

b)      40 % a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)      75% a Szerződés 349. cikkében említett legkülső régiókban;

d)      65 % az 1405/2006/EK rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken.

(5)          A [COM(2011)615]/EU rendelet 61. cikkét értelemszerűen kell alkalmazni az e cikk (1) bekezdésében említett támogatásra.

49. cikk Melléktermék-lepárlás

(1)          Támogatás nyújtható a borkészítés melléktermékeinek a VII. melléklet II. részének D. szakaszában szereplő feltételeknek megfelelően végzett önkéntes vagy kötelező lepárlásához.

A támogatás összegét az előállított szesz alkoholtartalmának térfogatszázalékára és hektoliterenként kell rögzíteni. Nem nyújtható támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalmára, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

(2)          A nyújtható támogatás maximális mértékét a Bizottság a begyűjtési és feldolgozási költségek alapján az 51. cikk értelmében elfogadott végrehajtási aktusok útján állapítja meg.

(3)          Az (1) bekezdésben említett, támogatásban részesült lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzítás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra szabad felhasználni.

3. alszakasz Eljárási rendelkezések

50. cikk Átruházott hatáskörök

Azért, hogy a támogatási programok elérjék célkitűzéseiket, valamint az európai alapok célzott felhasználása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkkel kapcsolatos szabályok meghatározására:

a)           a kiadásokért viselt felelősség a támogatási programok kézhezvételének, illetve módosításának időpontjától a támogatási programok alkalmazásának időpontjáig;

b)           a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos jogosultsági feltételek, a támogatható kiadások és műveletek típusai, nem támogatható intézkedések, valamint a támogatás maximális mértéke intézkedésenként;

c)           a támogatási programokban az alkalmazásuk kezdetét követően végrehajtott módosítások;

d)           az előlegfizetéssel kapcsolatos követelmények és felső határok, beleértve az előleg nyújtása esetén fennálló biztosítékfizetési kötelezettséget;

e)           az e szakasszal kapcsolatos általános rendelkezések és fogalommeghatározások;

f)            a támogatási intézkedésekkel való visszaélésnek és a projektek kettős finanszírozásának az elkerülése;

g)           a borkészítés melléktermékeinek termelők általi kivonása a piacról és az e kötelezettség alóli kivételek az adminisztratív többletterhek elkerülése érdekében, valamint a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok;

h)           a támogatási intézkedések végrehajtása kapcsán a tagállamokra vonatkozó követelmények meghatározása, valamint olyan korlátozások és vizsgálatok előírása, amelyek a támogatási intézkedések hatályával való összhangot hivatottak biztosítani;

j)            a kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések, valamint a biztosításközvetítőkön keresztül nyújtott kifizetések a 47. cikkben előírt szüreti biztosítás támogatása esetében.

51. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)           a támogatási programok benyújtása, a kapcsolódó pénzügyi terv, valamint a programok felülvizsgálata;

b)           kérelmezési és kiválasztási eljárások;

c)           a támogatott intézkedések értékelése;

d)           a zöld szürethez és a melléktermék-lepárláshoz nyújtott támogatás kiszámítása és kifizetése;

e)           a támogatási intézkedések tagállamok általi pénzügyi irányítására vonatkozó követelmények;

f)            az intézkedések koherenciáját biztosító szabályok.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

5. szakasz A méhészeti ágazatra vonatkozó támogatás

52. cikk Nemzeti programok és finanszírozás

(1)          A tagállamok hároméves időszakra szóló nemzeti programokat dolgozhatnak ki a méhészeti ágazatra vonatkozóan.

(2)          A méhészeti programokhoz nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a tagállamok által viselt kiadások 50 %-át.

(3)          A (2) bekezdésében meghatározott uniós hozzájárulásra való jogosultság érdekében a tagállamoknak tanulmányt kell készíteniük a területükön működő méhészeti ágazat termelési és forgalmazási szerkezetéről.

53. cikk Átruházott hatáskörök

A méhészetnek juttatott európai alapok célzott felhasználásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)           azok az intézkedések, amelyek szerepelhetnek a méhészeti programokban;

b)           a nemzeti programok összeállítására, tartalmára és az 52. cikk (3) bekezdésében említett tanulmányokra vonatkozó szabályok; valamint

c)           az uniós pénzügyi hozzájárulás tagállamok közötti, többek között az Unióban található méhcsaládok száma alapján történő elosztására vonatkozó feltételek.

54. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján:

a)           szabályokat fogadhat el annak biztosítására, hogy a méhészeti programok keretében finanszírozott intézkedések egyidejűleg nem részesülnek más uniós rendszerből származó kifizetésekből, és rendelkezhet a fel nem használt összegek átcsoportosításáról;

b)           jóváhagyhatja a tagállamok által benyújtott méhészeti programokat, ideértve az uniós pénzügyi hozzájárulás elosztását.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II. CÍM A FORGALMAZÁSRA ÉS A TERMELŐI SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. FEJEZET A forgalmazásra vonatkozó szabályok

1. szakasz Forgalmazási előírások

1. alszakasz Bevezető rendelkezések

55. cikk Hatály

A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növényegészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja az általános forgalmazási előírással, valamint a mezőgazdasági termékekre vonatkozóan az ágazatok és/vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat.

2. alszakasz Általános forgalmazási előírás

56. cikk Az általános forgalmazási előírásnak való megfelelés

(1)          E rendelet alkalmazásában valamely termék akkor felel meg az „általános forgalmazási előírásnak”, ha ép, megbízható és piacképes minőségű.

(2)          Abban az esetben, ha nem kerültek megállapításra a 3. alszakaszban, valamint a 2000/36/EK[28], a 2001/112/EK[29], a 2001/113/EK[30], a 2001/114/EK[31], a 2001/110/EK[32] és a 2001/111/EK[33] tanácsi irányelvben említett forgalmazási előírások, azok a mezőgazdasági termékek, amelyeket a végső fogyasztók részére történő, a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontjában foglaltak szerinti kiskereskedelmi értékesítésre vagy szállításra szánnak, csak akkor forgalmazhatók, ha megfelelnek az általános forgalmazási előírásnak.

(3)          Amennyiben egy forgalmazásra szánt termék megfelel az V. mellékletben felsorolt nemzetközi szervezetek valamelyike által elfogadott vonatkozó előírásnak, akkor az általános forgalmazási előírásnak megfelelőnek minősül.

57. cikk Átruházott hatáskörök

A piaci helyzet változásaira való reagálás, valamint az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 56. cikk (1) bekezdésében említett általános forgalmazási előírással kapcsolatos követelmények és az 56. cikk (3) bekezdésében említett megfelelésre vonatkozó szabályok elfogadására, módosítására, valamint az ezektől való eltérésre vonatkozóan.

3. alszakasz Ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások

58. cikk Általános elv

Azok a termékek, amelyek tekintetében ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások kerültek megállapításra, kizárólag ezen előírásoknak megfelelően forgalmazhatók az Unióban.

59. cikk Az előírások megállapítása és tartalma

(1)          A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint a mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását érintő gazdasági feltételeknek és a szóban forgó termékek minőségének a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az 55. cikkben említett forgalmazási előírások tekintetében, továbbá eltéréseket és mentességeket határozzon meg az ilyen előírások alkalmazásának vonatkozásában annak érdekében, hogy lehetővé tegye a folyamatosan változó piaci feltételekhez és a növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodást, a vonatkozó nemzetközi előírások alakulásának figyelembevételét és a termékinnováció akadályozásának elkerülését.

(2)          Az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások a következőkre vonatkozhatnak:

a)      az e rendeletben megadottaktól eltérő meghatározások, megjelölések és/vagy kereskedelmi megnevezések, valamint azon hasított testek és részeik felsorolása, amelyekre alkalmazandó a VI. melléklet;

b)      osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;

c)      a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;

d)      kiszerelés, kereskedelmi megnevezések, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, védőcsomagolás, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata;

e)      olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság és a termékjellemzők;

f)       a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;

g)      a gazdálkodás típusa és a termelési módszer, beleértve a borászati eljárásokat és a kapcsolódó igazgatási szabályokat is, valamint a megmunkálási folyamat;

h)      must és bor házasítása, ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;

i)       tárolási módszer és hőmérséklet;

j)       a termelés helye és/vagy a származási hely;

k)      a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés;

l)       a termelőnek és/vagy azoknak az ipari létesítményeknek az azonosítása és nyilvántartása, amelyekben a terméket előállították vagy feldolgozták;

m)     a víztartalom százalékos aránya;

n)      egyes anyagok és/vagy eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;

o)      egyedi felhasználás;

p)      kereskedelmi dokumentumok, kísérődokumentumok és vezetendő nyilvántartások;

q)      tárolás, szállítás;

r)       tanúsítási eljárás;

s)       az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak és/vagy a 60. cikkben említett meghatározásoknak, megjelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek;

t)       határidők.

(3)          Az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások a(z) [COM(2010)733] rendelet IV. címének sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kerülnek megállapításra:

a)      az érintett termék sajátosságai;

b)      a termékek zökkenőmentes forgalomba hozatalát lehetővé tévő feltételek biztosításának szükségessége;

c)      a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;

d)      a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározására használt módszerek;

e)      az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások.

60. cikk Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések

(1)          A VI. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések a következő ágazatokra vagy termékekre vonatkoznak:

a)      olívaolaj és étkezési olajbogyó;

b)      bor;

c)      marha- és borjúhús;

d)      emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;

e)      baromfihús;

f)       emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok.

(2)          A VI. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek.

(3)          A növekvő fogyasztói igényekhez való alkalmazkodás, a műszaki fejlődés figyelembevétele és a termékinnováció akadályozásának elkerülése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan.

61. cikk Tűréshatár

Az egyes ágazatok sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el minden egyes előírás tekintetében arra a tűréshatárra vonatkozóan, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül.

62. cikk Borászati eljárások és vizsgálati módszerek

(1)          A VI. melléklet II. részében felsorolt termékek Unión belüli előállítása és tárolása során kizárólag a VII. mellékletnek megfelelően engedélyezett és az 59. cikk (2) bekezdésének g) pontjában, valamint a 65. cikk (2) és (3) bekezdésében előírt borászati eljárások alkalmazhatók.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a következőkre:

a)      szőlőlé és sűrített szőlőlé;

b)      szőlőlé készítésére szánt szőlőmust és sűrített szőlőmust.

Az engedélyezett borászati eljárások csak a termék megfelelő előállításának, tárolásának vagy érlelésének biztosítására alkalmazandók.

A VI. melléklet II. részében felsorolt termékeket az Unióban a VII. mellékletben meghatározott szabályoknak megfelelően kell előállítani.

A VI. melléklet II. részében felsorolt termékek nem forgalmazhatók az Unióban abban az esetben, ha:

a) az Unióban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek, vagy

b) valamely tagállamban nem engedélyezett borászati eljárás alkalmazásával készültek, vagy

c) nem felelnek meg a VII. mellékletben meghatározott szabályoknak.

(2)          Az 59. cikk (2) bekezdésének g) pontjában említett borászati eljárások engedélyezésekor a Bizottság:

a)      az OIV által ajánlott és közzétett borászati eljárásokat és vizsgálati módszereket, valamint a még nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazásának eredményeit veszi alapul;

b)      figyelembe veszi az emberi egészség védelmét;

c)      figyelembe veszi a fogyasztóknak egy adott termékről alkotott benyomásuk és az abból eredő elvárásaik alapján történő esetleges megtévesztésével kapcsolatos kockázatokat, és felméri, hogy vannak-e, illetve alkalmazhatók-e az ilyen kockázatok kizárására alkalmas információs eszközök;

d)      gondoskodik arról, hogy a bor természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak és ne következzen be lényeges változás az érintett termék összetételében;

e)      biztosítja a környezet megóvásának minimálisan elfogadható szintjét;

f)       tiszteletben tartja a borászati eljárásokra vonatkozó általános szabályokat, valamint a VII. mellékletben megállapított szabályokat.

(3)          A Bizottság – szükség esetén – végrehajtási aktusok útján elfogadja az 59. cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett módszereket a VI. melléklet II. részében felsorolt termékekre vonatkozóan. E módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az elérni kívánt jogos cél elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az említett szabályok elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket kell alkalmazni.

63. cikk Borszőlőfajták

(1)          A VI. melléklet II. részében felsorolt és az Unióban előállított termékeket az e cikk (2) bekezdése szerint osztályba sorolható borszőlőfajtákból kell előállítani.

(2)          A tagállamoknak – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba kell sorolniuk azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.

A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:

a)      az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;

b)      az érintett fajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.

Amennyiben egy borszőlőfajtát töröltek az első albekezdésben említett osztályozásból, azt a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.

(3)          Azok a tagállamok, amelyek bortermelése – az utolsó öt borászati év átlagos termelése alapján számítva – nem haladja meg az évi 50 000 hektolitert, mentesülnek a (2) bekezdés első albekezdésében említett osztálybasorolási kötelezettség alól.

Mindazonáltal bortermelés céljából az első albekezdésben említett tagállamokban is kizárólag a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelő borszőlőfajták telepíthetők, telepíthetők újra és olthatók.

(4)          A (2) bekezdés első és harmadik albekezdésétől, valamint a (3) bekezdés második albekezdésétől eltérve a tagállamok tudományos kutatási és kísérleti célból engedélyezik az alábbi borszőlőfajták telepítését, újratelepítését és oltását:

a)      a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében az osztályozásban nem szereplő borszőlőfajták;

b)      a (3) bekezdésben említett tagállamok esetében a (2) bekezdés második albekezdésének meg nem felelő borszőlőfajták.

(5)          Azokat a borszőlőfajtákból álló szőlőültetvényeket, amelyeket bortermelés céljából a (2)–(4) bekezdés megsértésével telepítettek, ki kell vágni.

Nem kötelező azonban az olyan ültetvények kivágása, amelyek esetében a termelés kizárólag a bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra szolgál.

64. cikk A VI. melléklet II. részében felsorolt kategóriáknak nem megfelelő bor felhasználásának egyedi esetei

A 63. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban összeállított osztályozásban szereplő borszőlőfajtákból készült, de a VI. melléklet II. részében meghatározott kategóriák egyikének sem megfelelő bor – a bizonyíthatóan 1971. szeptember 1. előtt palackozott borok kivételével – kizárólag az egyéni bortermelő és háztartása általi saját fogyasztásra, borecetkészítésre vagy lepárlásra használható fel.

65. cikk Egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályok

(1)          Az 59. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére a tagállamok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan nemzeti szabályokat, amelyek különböző minőségi szinteket állapítanak meg a kenhető zsírok vonatkozásában. E szabályoknak lehetővé kell tenniük az említett minőségi szinteknek különösen a termékek előállításához felhasznált nyersanyagokra, a termékek érzékszervi tulajdonságaira, valamint fizikai és mikrobiológiai stabilitására vonatkozó kritériumok alapján történő meghatározását.

Az első albekezdés szerinti lehetőséggel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy más tagállamok azon termékei esetében, amelyek megfelelnek az említett nemzeti szabályokban megállapított kritériumoknak, megkülönböztetéstől mentes feltételek mellett használhatók legyenek azon kifejezések, amelyek utalnak a szóban forgó kritériumoknak való megfelelésre.

(2)          A tagállamok a területükön készített és az uniós jog alapján engedélyezett borokra vonatkozóan korlátozhatnak vagy megtilthatnak bizonyos borászati eljárásokat, továbbá szigorúbb szabályokat írhatnak elő annak érdekében, hogy fokozottabban biztosítsák az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, illetve oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok, valamint a pezsgők és likőrborok alapvető jellegzetességeinek megőrzését.

(3)          A tagállamok a Bizottság által a (4) bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott feltételek mellett engedélyezhetik nem engedélyezett borászati eljárások kísérleti célú alkalmazását.

(4)          Figyelembe véve a megfelelő és átlátható alkalmazás biztosítása iránti igényt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének alkalmazásával, valamint az e cikk (3) bekezdésében említett kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározására vonatkozóan.

4. alszakasz A behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó forgalmazási előírások

66. cikk Általános rendelkezések

Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak, valamint egyes mezőgazdasági termékek sajátos jellegének figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek meghatározására vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén az importált termékek az uniós forgalmazási előírásoknak megfelelőnek minősülnek, és amelyek lehetővé teszik az 58. cikkben foglaltaktól való eltérést, továbbá a forgalmazási előírásoknak az Unióból exportált termékekre történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozóan.

67. cikk A bor behozatalára vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)          A Szerződés 218. cikke alapján kötött megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezés hiányában az e fejezet 2. szakaszában és az e rendelet 60. cikkében említett meghatározásokban, megjelölésekben és kereskedelmi megnevezésekben foglalt, a borok eredetmegjelöléseire, földrajzi jelzéseire és címkézésére vonatkozó rendelkezések alkalmazandók az Unióba behozott, a 2009 61, a 2009 69, illetve a 2204 KN-kód alá tartozó termékekre.

(2)          A Szerződés 218. cikke alapján kötött megállapodásokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában az e cikk (1) bekezdésében említett termékeket az OIV által ajánlott és közzétett vagy az Unió által az e rendelet alapján engedélyezett borászati eljárásokkal összhangban kell előállítani.

(3)          Az (1) bekezdésben említett termékek behozatala a következők bemutatásához van kötve:

a)      az (1) és a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek való megfelelést tanúsító igazolás, amelyet a Bizottság által közzéteendő jegyzékben szereplő illetékes szerv állított ki a termék származási országában;

b)      a termék származási országa által kijelölt szerv vagy hivatal által kiállított analitikai bizonylat, amennyiben a terméket közvetlen emberi fogyasztásra szánják.

5. alszakasz Közös rendelkezések

68. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e szakaszhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket, különös tekintettel a következőkre:

a)           az általános forgalmazási előírás végrehajtása;

b)           a VI. mellékletben foglalt meghatározások és kereskedelmi megnevezések alkalmazása;

c)           A VI. melléklet III. része 5. pontjának második bekezdésében említett tej- és tejtermékeket, valamint a VI. melléklet VI. része hatodik bekezdésének a) pontjában említett kenhető zsírokat felsoroló jegyzék elkészítése a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatandó azon indikatív jegyzékek alapján, amelyek a tagállamok területén az említett rendelkezéseknek megfelelőnek tekintett termékeket tartalmazzák;

d)           az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírások végrehajtása, többek között a mintavétellel és a termékek összetételének meghatározására szolgáló vizsgálati módszerekkel kapcsolatos részletes szabályok;

e)           annak megállapítása, hogy egy adott termék esetében alkalmaztak-e az engedélyezett borászati eljárásoknak meg nem felelő borászati kezeléseket;

f)            a tűréshatár meghatározása;

g)           a 66. cikk végrehajtása.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. Szakasz Eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések a borágazatban

1. alszakasz Bevezető rendelkezések

69. cikk Hatály

(1)          Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VI. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.

(2)          Az (1) bekezdésben említett szabályok a következőkre irányulnak:

a)      a fogyasztók és a termelők jogos érdekeinek védelme;

b)      annak biztosítása, hogy az érintett termékek belső piaca zökkenőmentesen működjön; és

c)      a minőségi termékek előállításának előmozdítása és ezzel egyidejűleg nemzeti minőségpolitikai intézkedések alkalmazásának lehetővé tétele.

2. Alszakasz Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések

70. cikk Fogalommeghatározások

(1)          E szakasz alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)      „eredetmegjelölés”: valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – ország neve, amelyet a 69. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.        a termék minősége és jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők,

ii.       a szőlő, amelyből a termék készült, kizárólag a szóban forgó földrajzi területről származik,

iii.      a termelés az adott földrajzi területen történik, és

iv.      a terméket a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtából nyerik;

b)      „földrajzi jelzés”: valamely régióra, meghatározott helyre vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – országra utaló jelölés, amelyet a 69. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak, amely megfelel a következő követelményeknek:

i.        olyan egyedi minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkezik, amelyek a szóban forgó földrajzi eredetből adódnak,

ii.       a készítéséhez használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag e földrajzi területről származik,

iii.      előállítását az adott földrajzi területen végzik, és

iv.      a Vitis vinifera fajhoz tartozó vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtából nyerik.

(2)          Egyes hagyományosan használt elnevezések eredetmegjelölésnek minősülnek, amennyiben:

a)      bort jelölnek;

b)      földrajzi névre utalnak;

c)      megfelelnek az (1) bekezdés a) pontjának i–iv. alpontjában említett követelményeknek; és

d)      keresztülmennek az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának biztosítására irányuló, ezen alszakaszban meghatározott eljáráson.

(3)          Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, beleértve a harmadik országok földrajzi területeire vonatkozókat is, az ezen alszakaszban meghatározott szabályoknak megfelelően jogosultak oltalomra az Unióban.

71. cikk Az oltalom iránti kérelem

(1)          Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó technikai jellegű dokumentációt:

a)      az oltalomban részesítendő elnevezés;

b)      a kérelmező neve és címe;

c)      a (2) bekezdésben említett termékleírás; és

d)      a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.

(2)          A termékleírás lehetővé teszi az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését.

(3)          Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

72. cikk Kérelmezők

(1)          Bármely termelői érdekcsoport vagy – kivételes és kellően indokolt esetekben – egyéni termelő kérelmezheti valamely eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmát. A kérelemhez egyéb érdekelt felek is csatlakozhatnak.

(2)          Termelők csak a saját maguk által előállított bor oltalma iránt nyújthatnak be kérelmet.

(3)          A több országot érintő földrajzi területet jelölő elnevezések, illetve a több országot érintő földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos megnevezések esetében közös kérelem is benyújtható.

73. cikk Előzetes nemzeti eljárás

(1)          Az Unióból származó borok eredetmegjelölésének vagy földrajzi jelzésének oltalma iránt a 71. cikknek megfelelően benyújtott kérelmek esetében előzetes nemzeti eljárásra kerül sor.

(2)          Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem felel meg a követelményeknek vagy nem egyeztethető össze az uniós joggal, elutasítja a kérelmet.

(3)          Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a követelmények teljesültek, lefolytatja a nemzeti eljárást, amelynek során megfelelő módon, legalább az interneten közzéteszik a termékleírást.

74. cikk A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)          A Bizottság közzéteszi az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelem benyújtásának időpontját.

(2)          A Bizottság megvizsgálja, hogy a 71. cikkben említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek.

(3)          Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek teljesültek, végrehajtási aktusok útján rendelkezik a 71. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és a termékleírásnak az előzetes nemzeti eljárás során való közzétételére vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről.

(4)          Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen alszakaszban meghatározott feltételek nem teljesültek, végrehajtási aktus útján dönt a kérelem elutasításáról.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

75. cikk Kifogásolási eljárás

A 71. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum közzétételének időpontjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállam vagy harmadik ország, illetve a tagállam területén állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen: ehhez az ezen alszakaszban foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozatot kell a Bizottsághoz benyújtania.

Harmadik országban állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott telephellyel rendelkező jogi személy esetében a nyilatkozatot az első bekezdésben említett két hónapos határidőn belül, közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

76. cikk Határozat az oltalomról

A Bizottság a 75. cikkben említett kifogásolási eljárás lezárását követően rendelkezésére álló információk alapján végrehajtási aktus útján határoz az ezen alszakaszban meghatározott feltételeknek és általában véve az uniós jognak megfelelő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának megadásáról, illetve – ha az említett feltételek nem teljesülnek – a kérelem elutasításáról.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

77. cikk Homonimák

(1)          A benyújtott kérelem tárgyát képező olyan elnevezések bejegyzésekor, amelyek teljesen vagy részben azonos alakúak az e rendelet rendelkezései alapján már bejegyzett elnevezések egyikével, kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy az általa jelölt termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

A bejegyzett azonos alakú elnevezés használatát abban az esetben lehet engedélyezni, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelembe véve, hogy az érintett termelők számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani, valamint el kell kerülni a fogyasztók megtévesztését.

(2)          Az (1) bekezdést értelemszerűen kell alkalmazni, amennyiben a kérelem tárgyát képező elnevezés részben vagy teljesen azonos alakú a tagállamok jogszabályai szerint oltalmat élvező jelzések valamelyikével.

(3)          Amennyiben egy borszőlőfajta neve valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölésből vagy földrajzi jelzésből áll vagy ilyet tartalmaz, a szóban forgó név nem használható mezőgazdasági termékek címkézése céljából. A Bizottság a meglévő címkézési gyakorlatok figyelembevételével a 160. cikkel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján másként is határozhat.

(4)          A termékeknek a 70. cikk szerinti eredetmegjelöléseire és földrajzi jelzéseire vonatkozó oltalom nem érinti a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[34] 2. cikke értelmében a szeszes italokra alkalmazandó, oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket.

78. cikk Az oltalom elutasításának indokai

(1)          Köznevesült elnevezések nem élvezhetnek oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként.

E szakasz alkalmazásában a „köznevesült elnevezés” olyan bornév, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – az Unióban egy borfajta általánosan elterjedt elnevezésévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy egy elnevezés köznevesültnek minősül-e vagy sem, minden vonatkozó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)      az Unióban, és különösen a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b)      a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogszabályokat.

(2)          Olyan elnevezés nem élvezhet oltalmat eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, amely – figyelembe véve egy védjegy jó hírnevét és elismertségét – a bor mibenlétét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére.

79. cikk Kapcsolat a védjegyekkel

(1)          Amennyiben egy eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés e rendelet értelmében oltalom alatt áll, a használata tekintetében a 80. cikk (2) bekezdésének hatálya alá eső és a VI. melléklet II. részében felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó termékhez kapcsolódó védjegy lajstromozását el kell utasítani, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalomban részesül.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

(2)          A 78. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az olyan védjegyek, amelyek használata a 80. cikk (2) bekezdésének hatálya alá tartozik, és amelyeknek az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nyilvántartásba vételére irányuló kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtását megelőzően kérelmezték nyilvántartásba vételét, vettek nyilvántartásba, illetve amelyek használat révén meghonosodtak az Unió területén – amennyiben a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget –, az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés nyilvántartásba vétele ellenére is tovább lehet használni és meg lehet újítani, feltéve, hogy a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[35] vagy a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet[36] értelmében nincs oka a védjegy érvénytelenítésének vagy törlésének.

Ilyen esetekben az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a vonatkozó védjeggyel párhuzamosan történő használata megengedett.

80. cikk Oltalom

(1)          Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket bármely forgalmazó használhatja az olyan borok esetében, amelyek a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készültek.

(2)          Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ezek egyikével a vonatkozó termékleírásnak megfelelően ellátott borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)      az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.        olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a termékleírásának, vagy

ii.       amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;

b)      az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;

c)      a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott bortermékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)      bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)          Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem válhatnak a 78. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezésekké az Unióban.

81. cikk Nyilvántartás

A Bizottság létrehozza és naprakészen tartja a borokra vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi nevek nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását. A nyilvántartásba bejegyezhetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan eredetmegjelölések és földrajzi jelzések is, amelyek az Uniót is részes feleik között tudó nemzetközi megállapodások alapján az Unióban oltalmat élveznek. Az ilyen elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az érintett megállapodás kifejezetten nem rögzíti, hogy az e rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.

82. cikk A termékleírás módosítása

A 86. cikk (4) bekezdésének b) pontjában szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve az érintett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

83. cikk Törlés

A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási aktus útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

84. cikk Meglévő oltalom alatt álló bornevek

(1)          Az 1493/1999/EK tanácsi rendelet[37] 51. és 54. cikkének, valamint a 753/2002/EK bizottsági rendelet[38] 28. cikkének megfelelően oltalom alatt álló bornevekre az e rendelet szerinti oltalom automatikusan érvényes. A Bizottság e borneveket felveszi az e rendelet 81. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján hivatalosan is törli a 81. cikk szerinti nyilvántartásból azokat a borneveket, amelyekre a [COM(2010)799] rendelet 191. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó.

(3)          A 83. cikk nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevekre.

A Bizottság 2014. december 31-ig, saját kezdeményezésére, végrehajtási aktusok útján dönthet az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő oltalom alatt álló bornevek oltalmának törléséről, amennyiben azok nem felelnek meg a 70. cikkben foglalt feltételeknek.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

85. cikk Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik, többek között az ezen alszakasz szerinti oltalomra vonatkozó kérelmek, kifogási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadások fedezésére.

86. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(5) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására.

(2)          A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés sajátosságainak figyelembevételével a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja a következőket:

a)      a földrajzi terület határainak meghatározására vonatkozó elvek; valamint

b)      a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő fogalommeghatározások, korlátozások és eltérések.

(3)          Figyelembe véve a termékek minőségének és nyomonkövethetőségének biztosítása iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a termékleírások további követelményekkel egészíthetők ki.

(4)          Figyelembe véve a termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)      a termékleírás részei;

b)      az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők típusa;

c)      az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalma iránti kérelmekre vonatkozó feltételek, az előzetes nemzeti eljárások, a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések módosítási, törlési és átminősítési eljárásai;

d)      a több ország területét érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

e)      a harmadik országbeli földrajzi területeket érintő kérelmekre vonatkozó feltételek;

f)       az az időpont, amikor az oltalom vagy a módosítás hatályba lép;

g)      a termékleírásokat érintő módosításokra vonatkozó feltételek.

(5)          Figyelembe véve, hogy az elnevezések számára megfelelő szintű oltalmat kell biztosítani, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján korlátozásokat fogadhat el az oltalom alatt álló elnevezés tekintetében.

(6)          Figyelembe véve azon igényt, hogy a gazdasági szereplőket és az illetékes hatóságokat ne érintse hátrányosan ezen alszakasznak azon bornevek tekintetében történő alkalmazása, amelyek 2009. augusztus 1. előtt már oltalomban részesültek vagy az oltalmuk iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján átmeneti rendelkezéseket fogadhat el a következők vonatkozásában:

a)      a tagállamok által 2009. augusztus 1-jéig eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként elismert bornevek és azon bornevek, amelyek tekintetében az oltalom iránti kérelem ezen időpont előtt került benyújtásra;

b)      az előzetes nemzeti eljárás;

c)      azok a borok, amelyeket egy meghatározott időpontot megelőzően hoztak forgalomba vagy címkéztek; és

d)      a termékleírás módosításai.

87. cikk Végrehajtási hatáskörök

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a következőkre vonatkozóan:

a)      azon információk, amelyeknek a földrajzi terület és a végtermék közötti kapcsolat tekintetében a termékleírásban szerepelniük kell;

b)      az oltalom megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat közzététele;

c)      a 81. cikkben említett nyilvántartás létrehozása és naprakészen tartása;

d)      az oltalom alatt álló eredetmegjelölés oltalom alatt álló földrajzi jelzéssé történő átminősítése;

e)      a több országot érintő területre vonatkozó kérelmek benyújtása.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az eredetmegjelölések, illetve földrajzi jelzések oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárással, a kifogást tartalmazó, valamint a törlés és az átminősítés iránti kérelmekre vonatkozó eljárással, valamint a meglévő oltalom alatt álló bornevekkel kapcsolatos tájékoztatással kapcsolatos szükséges intézkedéseket, különös tekintettel az alábbiakra:

a)      dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b)      határidők;

c)      a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

88. cikk Egyéb végrehajtási hatáskörök

Amennyiben egy kifogás elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt végrehajtási aktusok útján elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja.

3. Alszakasz Hagyományos kifejezések

89. cikk Fogalommeghatározás

A „hagyományos kifejezés” a tagállamokban a 69. cikk (1) bekezdésében említett termékek tekintetében hagyományosan használt olyan kifejezés, amely jelzi:

a)           hogy egy adott termék uniós vagy nemzeti jogszabály alapján oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel van ellátva;

b)           az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási vagy érlelési eljárását, illetve minőségét, színét, származási helyének jellegét vagy valamely, a termék történetéhez kapcsolódó eseményt.

90. cikk Oltalom

(1)          Az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések kizárólag a 89. cikkben foglalt fogalommeghatározásnak megfelelően előállított termékek esetében használhatóak.

A hagyományos kifejezések oltalmat élveznek a jogellenes használattal szemben.

A tagállamoknak meg kell tenniük az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogellenes használatának megszüntetéséhez szükséges lépéseket.

(2)          A hagyományos kifejezések az Unióban nem válhatnak köznevesült elnevezéssé.

91. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(4) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására.

(2)          Figyelembe véve, hogy az elnevezések számára megfelelő oltalmat kell biztosítani, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rendelkezéseket fogadhat el az oltalom alá helyezendő kifejezés nyelvére és helyesírására vonatkozóan.

(3)          Figyelembe véve a termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a)      a hagyományos kifejezések oltalma iránt folyamodni jogosult kérelmezők típusa;

b)      a hagyományos kifejezések elismerése iránti kérelem érvényességének feltételei;

c)      azok az indokok, amelyek alapján kifogás emelhető valamely hagyományos kifejezés javasolt elismerésével szemben;

d)      az oltalom hatálya, a védjegyekkel, az oltalom alatt álló hagyományos kifejezésekkel, az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel vagy földrajzi jelzésekkel, a homonimákkal, illetve bizonyos borszőlőfajtanevekkel való kapcsolat;

e)      a hagyományos kifejezések törlésének lehetséges indokai;

f)       a kérelmek vagy az igénylések benyújtásának időpontja;

g)      a hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek kapcsán követendő eljárások, ezen belül a Bizottság által végzett vizsgálat, a kifogásolási eljárás, valamint a törlési és módosítási eljárás.

(4)          Figyelembe véve az Unió és egyes harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságait, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadhatja azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén harmadik országból származó termékeken is használhatók hagyományos kifejezések, és eltérésekről rendelkezhet a 89. cikk alkalmazása alól.

92. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a hagyományos kifejezések oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára irányuló eljárás, valamint a kifogást tartalmazó, illetve a törlés iránti kérelmekre vonatkozó eljárás tekintetében, különös tekintettel az alábbiakra:

a)      dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b)      határidők;

c)      a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek;

d)      az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések közzétételére vonatkozó részletes szabályok.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján határoz a hagyományos kifejezés oltalma iránti kérelmek, valamint az oltalom alatt álló kifejezés módosítása iránti kérelmek elfogadásáról vagy elutasításáról, illetve a hagyományos kifejezések oltalmának törléséről.

(3)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján rendelkezik azon hagyományos kifejezések oltalmáról, amelyek esetében az oltalom iránti kérelem elfogadásra került, és ennek keretében a szóban forgó kifejezéseket a 89. cikkel összhangban osztályozza, valamint közzéteszi fogalommeghatározásukat és/vagy a használatukra vonatkozó feltételeket.

(4)          Az e cikk (1)–(3) bekezdésében említett végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

93. cikk Egyéb végrehajtási hatáskörök

Amennyiben egy kifogás elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság azt végrehajtási aktusok útján elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja.

3. Szakasz Címkézés és kiszerelés a borágazatban

94. cikk Fogalommeghatározás

E szakasz alkalmazásában:

a)           „címkézés”: minden, egy adott terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumon, feliraton, címkén, gyűrűn vagy galléron feltüntetett szó, adat, védjegy, márkanév, képi anyag vagy jelölés;

b)           „kiszerelés”: minden olyan információ, beleértve a palackok formáját és típusát is, amely az érintett termék csomagolása révén jut el a fogyasztókhoz.

95. cikk A horizontális szabályok alkalmazhatósága

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2008/95/EK irányelvet, a 89/396/EGK tanácsi irányelvet[39], a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[40], valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet[41] kell alkalmazni a termékek címkézésére és kiszerelésére.

96. cikk Kötelező adatok

(1)          Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VI. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézése és kiszerelése a következő kötelező adatokat tartalmazza:

a)      a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VI. melléklet II. részének megfelelően;

b)      az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:

i.        az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés, és

ii.       az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés neve;

c)      a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;

d)      a származás feltüntetése;

e)      a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;

f)       importbor esetében az importőr feltüntetése; valamint

g)      pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.

(2)          Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.

(3)          Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható a következő esetekben:

a)      amennyiben a címkén szerepel a 89. cikk a) pontja szerinti hagyományos kifejezések egyike;

b)      a Bizottság által a 160. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározandó kivételes és kellően indokolt körülmények fennállása esetén, a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében.

97. cikk Választható adatok

(1)          A VI. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéje és kiszerelése különösen a következő választható adatokat tartalmazhatja:

a)      az évjárat;

b)      egy vagy több borszőlőfajta neve;

c)      a 96. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említettektől eltérő borok esetében a cukortartalomra utaló kifejezések;

d)      az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében a 89. cikk b) pontjában említett hagyományos kifejezések;

e)      az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést megjelenítő uniós szimbólum;

f)       bizonyos előállítási eljárásokra utaló kifejezések;

g)      az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében egy másik, az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés szerinti területnél kisebb vagy nagyobb földrajzi egység neve.

(2)          A 77. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett adatok használatát illetően az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel nem rendelkező borok esetében:

a)      a tagállamok a tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások biztosítására irányuló törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket hoznak annak érdekében, hogy garantálják az érintett információk helytállóságát;

b)      a tagállamok a területükön megtalálható borszőlőfajtákból készült borok tekintetében – megkülönböztetéstől mentes, objektív kritériumok alapján és kellő figyelemmel a tisztességes verseny biztosítására – listát készíthetnek a kizárt borszőlőfajtákról, különösen abban az esetben, ha:

i.        a bor tényleges eredetét illetően a fogyasztók szempontjából fennáll az összetéveszthetőség veszélye amiatt, hogy az adott borszőlőfajta egy meglévő oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés szerves részét képezi,

ii.       az ellenőrzések nem lennének költséghatékonyak amiatt, hogy az adott borszőlőfajta a tagállam szőlőültetvényeinek igen kis részét képviseli;

c)      a különböző tagállamokból származó borok házasítása nem vonhatja maga után a borszőlőfajta címkén való feltüntetését, kivéve, ha az érintett tagállamok másként állapodnak meg, és gondoskodnak a vonatkozó tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások kivitelezhetőségéről.

98. cikk Nyelvek

(1)          A 96. és a 97. cikkben említett, kötelező és választható szöveges adatokat az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén kell feltüntetni.

(2)          Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések elnevezésének, illetve a 89. cikk b) pontjában említett hagyományos kifejezéseknek az oltalom szerinti nyelven vagy nyelveken kell szerepelniük a címkén.

A nem a latin ábécé szerint szövegezett, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, illetve nemzeti különleges megnevezések esetében az elnevezés az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

99. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(6) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására.

(2)          Figyelembe véve a címkézéssel és a kiszereléssel kapcsolatos horizontális szabályoknak való megfelelés biztosítása, valamint a borágazat sajátosságainak figyelembevétele iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén fogalommeghatározásokat, szabályokat és korlátozásokat fogadhat el a következők tekintetében:

a)      az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;

b)      a kötelező adatok, és ezen belül:

i.        a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek,

ii.       az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek,

iii.      olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg,

iv.      olyan rendelkezések, amelyek a 96. cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően, és

v.       a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések;

c)      választható adatok, és ezen belül:

i.        a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek,

ii.       olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;

d)      a kiszerelés, és ezen belül:

i.        bizonyos palackformák használatára vonatkozó feltételek, valamint az egyes egyedi palackformák jegyzéke,

ii.       a „pezsgős” típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek,

iii.      olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg,

iv.      a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.

(3)          Figyelembe véve az e szakaszban előírt tanúsítási, jóváhagyási és ellenőrzési eljárások hatékonyságának biztosítása iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az e tekintetben szükséges intézkedéseket.

(4)          Figyelembe véve a gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályokat fogadhat el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a szükséges követelményeknek.

(5)          Figyelembe véve azon igényt, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján átmeneti rendelkezéseket fogadhat el a 2009. augusztus 1. előtt forgalomba hozott és címkézett borok tekintetében.

(6)          Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az e szakaszban foglaltaktól eltérő rendelkezéseket fogadhat el az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem tekintetében.

100. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján intézkedéseket fogadhat el az eljárásokra és a technikai jellegű követelményekre vonatkozóan. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

II. FEJEZET EGYES ÁGAZATOKRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

1. Szakasz Cukor

101. cikk

A cukorágazatban létrejött megállapodások

(1)          A cukorrépa és a cukornád vásárlásának feltételeit, ezen belül többek között a vetés előtti szállítási szerződéseket a cukorrépa és a cukornád uniós termelői és az uniós cukorgyártó vállalkozások közötti, szakmán belüli írásos megállapodások szabályozzák.

(2)          Figyelembe véve a rizságazat sajátosságait, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodások feltételei tekintetében.

2. Szakasz Bor

102. cikk Szőlőkataszter és jegyzék

(1)          A tagállamok szőlőkatasztert vezetnek, amely naprakész információkat tartalmaz a termelési potenciállal kapcsolatban.

(2)          Az e cikk (1) bekezdésében megállapított kötelezettség nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyekben a 63. cikk (2) bekezdése alapján osztályozott borszőlőfajtákkal betelepített összterület kevesebb, mint 500 hektár.

(3)          Azok a tagállamok, amelyek támogatási programjaiban a 44. cikknek megfelelően szerepel a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása is, a szőlőkataszter alapján minden évben március 1-jéig benyújtják a Bizottságnak a termelési potenciáljukra vonatkozó, naprakésszé tett jegyzéket.

(4)          Figyelembe véve a termelési potenciál tagállamok általi nyomon követésének és ellenőrzésének egyszerűbbé tétele iránti igényt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a szőlőkataszter alkalmazási körére és tartalmára, valamint az azokkal kapcsolatos mentességekre vonatkozóan.

(5)          A Bizottság 2016. január 1-jét követően végrehajtási aktus útján úgy határozhat, hogy e cikk (1)–(3) bekezdése már nem alkalmazandó. Az ilyen végrehajtási aktust a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

103. cikk Kísérőokmányok és nyilvántartás

(1)          A borágazatba tartozó termékeket hivatalosan engedélyezett kísérőokmánnyal lehet az Unióban forgalomba hozni.

(2)          Azok a természetes és jogi személyek vagy személyek csoportjai, akik, illetve amelyek kereskedelmi tevékenységük során a borágazatba tartozó termékeket tartanak, különösen a termelők, a palackozók, a feldolgozók, valamint a kereskedők, nyilvántartást vezetnek az említett termékek bevételezéséről és kiadásáról.

(3)          Figyelembe véve a borászati termékek szállításának és a szállítás tagállamok általi ellenőrzésének egyszerűbbé tétele iránti igényt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)      a kísérőokmánnyal és annak használatával kapcsolatos szabályok;

b)      azok a feltételek, amelyek teljesülése esetén a kísérőokmány oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tanúsítására szolgáló okmánynak minősül;

c)      nyilvántartás vezetésének előírása;

d)      annak meghatározása, hogy ki köteles nyilvántartást vezetni, és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentességek;

e)      a nyilvántartásban szerepeltetendő műveletek.

(4)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja:

a)      a nyilvántartás felépítésére, a nyilvántartásban szerepeltetendő termékekre, a nyilvántartásba vétel határidejére és a nyilvántartás lezárására vonatkozó szabályokat;

b)      a tagállamokat a veszteségek maximálisan elfogadható százalékos értékének meghatározására kötelező intézkedéseket;

c)      a nyilvántartások vezetésére vonatkozó általános és átmeneti rendelkezéseket;

d)      a kísérőokmányok és a nyilvántartások megőrzési idejét meghatározó szabályokat.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

3. Szakasz Tej és tejtermékek

104. cikk Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban

(1)          Ha egy tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstejfeldolgozónak nyerstejet szállít, e szerződésnek teljesítenie kell a (2) bekezdésben megállapított feltételeket.

Az első albekezdésben említett esetben az érintett tagállam arról is dönt, hogy ha a nyerstej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi, a feleknek a szállítás minden szakaszára vonatkozóan kell-e ilyen szerződést kötniük. E célból a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyerstejet egy nyerstejfeldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és ennek során a nyerstej tulajdonjoga minden esetben átszáll.

(2)          A szerződésre az alábbi előírások vonatkoznak:

a)      a szállítás megkezdése előtt kell megkötni;

b)      írásban kell rögzíteni; és

c)      tartalmaznia kell különösen az alábbi elemeket:

i.        a szállított tejért fizetendő árat, amely:

– állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy

– csak a szerződésben megállapított tényezők – különösen a piaci fejlemények piaci mutatókon alapuló változása, a szállított mennyiség és a szállított nyerstej minősége vagy összetétele – alapján változik;

ii.       a szállítható és/vagy szállítandó mennyiséget és a szállítások ütemezését, valamint

iii.      a szerződés időtartamát; a szerződés lehet határozatlan idejű, felmondási záradékkal.

(3)          Az (1) bekezdéstől eltérve nem kell szerződés kötését előírni akkor, ha a mezőgazdasági termelő a nyerstejet olyan nyerstejfeldolgozó szövetkezetnek szállítja, amelynek ő is tagja, és amelynek alapszabálya a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekkel azonos hatású rendelkezéseket tartalmaz.

(4)          A mezőgazdasági termelők, nyerstejbegyűjtők vagy -feldolgozók által kötött szállítási szerződések valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is, a felek szabadon tárgyalhatnak.

(5)          E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja a szükséges intézkedéseket. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

105. cikk Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban

(1)          A 106. cikknek megfelelően elismert, mezőgazdasági termelőket tömörítő tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak tagjaik nevében együttes termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyerstejnek a termelő által a nyerstej feldolgozója vagy a 104. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.

(2)          A termelői szervezet az alábbi feltételek mellett folytathat tárgyalásokat:

a)      függetlenül attól, hogy a nyerstej feletti tulajdonjog átkerül-e a mezőgazdasági termelőtől a termelői szervezethez vagy sem;

b)      függetlenül attól, hogy a tárgyalás útján megszabott ár azonos-e a termelő tagok egy része vagy összessége által együttesen előállított termékek esetében;

c)      ha az adott termelői szervezet által folytatott tárgyalás keretébe tartozó nyerstej teljes mennyisége nem haladja meg:

i)        a teljes uniós termelés 3,5 %-át, és

ii)       az adott termelői szervezet által folytatott tárgyalások által érintett tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át, és

iii)      az adott termelői szervezet által folytatott tárgyalások által érintett valamennyi tagállam összesített nemzeti termelésének 33 %-át;

d)      ha az érintett termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; és

e)      ha a termelői szervezet értesíti azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyekben tevékenységet folytat.

(3)          E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik. Annak érdekében, hogy ezek a társulások megfelelően nyomon követhetők legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e társulások elismerésének feltételeire vonatkozóan.

(4)          A (2) bekezdés c) pontjának ii. és iii. alpontjától eltérve a második albekezdésben említett versenyhatóság – vagy azért mert ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kkv-k ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a felügyelete alá tartozó területen – eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezet nem folytathat tárgyalásokat, még akkor sem, ha nem valósul meg a 33 %-os küszöb túllépése.

Az első albekezdésben említett határozatot egynél több tagállam termelését érintő tárgyalások esetében a Bizottság az 1/2003/EK rendelet 14. cikkében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktus útján hozza meg. Más esetekben a határozatot annak a tagállamnak a versenyhatósága hozza meg, amelynek termelésére a tárgyalások vonatkoznak.

Az első és a második albekezdésben említett határozatok csak az érintett vállalkozások értesítésének időpontját követően alkalmazandók.

(5)          E cikk alkalmazásában:

a)      „nemzeti versenyhatóság”: az 1/2003/EK rendelet 5. cikkében említett hatóság;

b)      „kkv”: a mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás.

III. FEJEZET Termelői szervezetek és társulások, szakmaközi szervezetek, piaci szereplők szervezetei

1. Szakasz Fogalommeghatározás és elismerés

106. cikk Termelői szervezetek

A tagállamok – kérelem alapján – elismerik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:

a)           az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok valamelyikében működő termelőkből állnak;

b)           a termelők kezdeményezésére jöttek létre;

c)           meghatározott céllal működnek, amelyek legalább egyikének az alábbiakra kell vonatkoznia:

i.        a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében,

ii.       a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala,

iii.      a termelési költségek optimalizálása és a termelői árak stabilizálása,

iv.      kutatások folytatása a fenntartható termelési módszerekkel és a piac alakulásával kapcsolatban,

v.       a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához,

vi.      a melléktermékek és a hulladékok kezelése, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biológiai sokféleség megőrzése vagy előmozdítása, valamint

vii.     hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás elleni fellépéshez;

d)           egy adott piacon nincsenek gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 39. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi.

107. cikk Termelői szervezetek társulásai

A tagállamok – kérelem alapján – elismerik a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok valamelyikében működnek és elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jöttek létre.

A termelői szervezetek társulásai – a 114. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott szabályok szerint – a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik.

108. cikk Szakmaközi szervezetek

(1)          A tagállamok – kérelem alapján – az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamennyi ágazatban elismerik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:

a)      egy vagy több ágazat termékeinek előállításához, forgalmazásához és/vagy feldolgozásához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak;

b)      az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;

c)      meghatározott céllal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat:

i)        a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött szerződések tekintetében az árakra, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, valamint nemzeti szintű piaci fejlemények elemzése révén,

ii)       a termékek forgalomba hozatalának jobb koordinációja, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén,

iii)      az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása,

iv)      a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása,

v)       azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállítására irányuljon, különös tekintettel a termékminőségre, és ezen belül is az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek sajátosságainak megőrzésére, valamint a környezetvédelemre,

vi)      az állatgyógyászati készítmények, növényvédő szerek és egyéb adalékok használatának csökkentését célzó lehetőségek felkutatása, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítása,

vii)     olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható,

viii)    az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme és előmozdítása,

ix)      kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén,

x)       egészséges fogyasztási minták előmozdítása, és a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás,

xi)      promóciós tevékenységek végrehajtása, mindenekelőtt harmadik országokban.

(2)          Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában, valamint a dohányágazatban működő szakmaközi szervezetek esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti meghatározott célok között a következők közül legalább az egyik is szerepelhet:

a)      a kínálat koncentrálása és koordinálása, valamint a tagok termékeinek forgalmazása;

b)      a termelés és a feldolgozás együttes hozzáigazítása a piaci követelményekhez, valamint a termék javítása;

c)      a termelés és a feldolgozás ésszerűsítésének és fejlesztésének ösztönzése.

109. cikk A piaci szereplők szervezetei

E rendelet alkalmazásában az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci szereplői szervezetek magukban foglalják az elismert termelői szervezeteket, az elismert szakmaközi szervezeteket vagy egyéb piaci szereplők elismert szervezeteit, vagy ezek bármelyikének társulásait.

2. Szakasz A szabályok és a kötelező hozzájárulások kiterjesztése

110. cikk A szabályok kiterjesztése

(1)          Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy több gazdasági térségében működő, elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé teheti a szóban forgó gazdasági térségben vagy térségekben működő egyéb, a szervezethez nem tartozó piaci szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.

(2)          A „gazdasági térség” olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi zónát jelent, amelyekben a termelési és a forgalmazási körülmények azonosak.

(3)          Egy szervezet vagy társulás akkor minősül reprezentatívnak, ha az adott tagállam érintett gazdasági térségében vagy térségeiben:

a)      az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának alábbi részét lefedi:

i.        a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek esetében a 60%-ot, illetve

ii.       más esetekben legalább kétharmadot; és

b)      a termelői szervezetek esetében az érintett termelők legalább 50 %-a a termelői szervezetek tagjai közé tartozik.

Amennyiben a szervezet vagy a társulás szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több gazdasági térséget érint, a szervezetnek vagy társulásnak az összes általa összefogott ágazatban, és az érintett gazdasági térségek mindegyikében igazolnia kell a reprezentativitás első albekezdésben meghatározott minimális szintjét.

(4)          Azon szabályoknak, amelyek kiterjesztése az (1) bekezdés szerint kérhető az egyéb piaci szereplőkre, az alábbi célok egyikére kell irányulniuk:

a)      a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;

b)      a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;

c)      az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;

d)      forgalmazási szabályok;

e)      környezetvédelmi szabályok;

f)       a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;

g)      az ökológiai gazdálkodás, valamint az eredetmegjelölések, a minőséget igazoló címkék és a földrajzi árujelzők védelmét szolgáló intézkedések;

h)      a termékek értékének különösen a közegészségügyet nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;

i)       a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;

j)       kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állatgyógyászati készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj és a környezet védelmét;

k)      a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;

l)       minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése.

A szóban forgó szabályok nem okozhatnak kárt más piaci szereplőknek az érintett tagállamban vagy az Unióban, nem eredményezhetik a 145. cikk (2) bekezdésében felsorolt hatásokat, és nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós és nemzeti szabályokkal.

111. cikk A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás

Abban az esetben, amikor egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 110. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és amennyiben az említett szabályok által érintett tevékenységek azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálja, akiknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam úgy határozhat, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás a szóban forgó tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülő költségek fedezésére szolgál.

3. Szakasz A kínálat kiigazítása

112. cikk A kínálat piaci követelményekhez történő igazítását elősegítő intézkedések

A 106–108. cikkben említett szervezetek azon tevékenységének ösztönzése érdekében, amely – a piacról való kivonással kapcsolatos tevékenységek kivételével – elősegíti a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élő növények, a marha- és borjúhús, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás és a baromfihús ágazatában az alábbi célokra irányuló intézkedések tekintetében:

a)           a minőség javítása;

b)           a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás jobb szervezésének elősegítése;

c)           a piaci ártendenciák feljegyzésének megkönnyítése;

d)           az alkalmazott termelőeszközökre alapozott rövid és hosszú távú előrejelzések készítésének lehetővé tétele.

113. cikk A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok

A közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, különösen a 108. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetek által hozott döntések révén.

E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:

a)           nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre;

b)           nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;

c)           nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;

d)           nem adhatnak alapot a borok értékesítéséhez és forgalmazásához szükséges nemzeti és uniós igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben az értékesítés az említett szabályoknak eleget tesz.

4. Szakasz Eljárási szabályok

114. cikk Átruházott hatáskörök

Annak biztosítására, hogy a termelői szervezetek, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatában működő piaci szereplőket tömörítő szervezetek és a szakmaközi szervezetek célkitűzései és feladatai egyértelműen meghatározásra kerüljenek, és ezáltal is fokozódjon a szóban forgó szervezetek által folytatott tevékenységek hatékonysága, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelői szervezetek, a termelői szervezetek társulásai, a szakmaközi szervezetek és a piaci szereplőket tömörítő szervezetek vonatkozásában az alábbi kérdésekben:

a)           az ilyen szervezetek és társulások által fakultatív, illetve kötelező jelleggel követendő konkrét célok, illetve azon konkrét célok, amelyek nem támogathatók, ezen belül a 106–109. cikkben megállapított céloktól való eltérések;

b)           e szervezetek és társulások alapszabálya, elismerése, szervezeti felépítése, jogi személyisége, tagsága, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, a 106. cikk d) pontjában említett azon előírás, melynek értelmében a termelői szervezetek elismerésének feltétele, hogy egy adott piacon ne legyenek gazdasági erőfölényben, kivéve ha a Szerződés 39. cikkében megfogalmazott célkitűzések elérése ezt szükségessé teszi, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az összeolvadásnak a következményei;

c)           a több tagállamban működő szervezetek és társulások, ezen belül az e cikk a) és b) pontjában említett szabályok;

d)           a tevékenységek kiszervezése és a technikai eszközök szervezetek vagy társulások általi biztosítása;

e)           a szervezetek és társulások forgalomba hozható termékeinek minimális mennyisége vagy értéke;

f)            a szervezetek 110. cikk szerinti egyes szabályainak a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre történő kiterjesztése és a 111. cikkben említett, a tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő kötelező hozzájárulás, ezen belül a termelésre vonatkozó azon szigorúbb szabályok listája, amelyek a 110. cikk (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja alapján kiterjeszthetők, a reprezentativitásra vonatkozó további követelmények, az érintett gazdasági térségek, és ezen belül az ezek meghatározása tekintetében a Bizottság által végzett vizsgálat, azon minimális időszak, ameddig a szabályoknak hatályban kell maradniuk, mielőtt kiterjesztésre kerülhetnek, azon személyek, illetve szervezetek, amelyek esetében a szabályok vagy a hozzájárulások alkalmazhatók, valamint azon körülmények, amelyek fennállása esetén a Bizottság kérheti a szabályok kiterjesztésnek vagy a kötelező hozzájárulások fizetésének visszautasítását vagy visszavonását.

115. cikk

A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadhatja az e fejezethez kapcsolódó szükséges intézkedéseket, különösen a 110. és a 112. cikkben említett intézkedések végrehajtásához kapcsolódó eljárásokra és technikai feltételekre vonatkozóan. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

116. cikk

Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján egyedi határozatokat fogadhat el az alábbiakkal kapcsolatban:

a)           a 114. cikk c) pontja értelmében elfogadott szabályokkal összhangban azon szervezetek elismerése, amelyek egynél több tagállamban fejtenek ki tevékenységet;

b)           szakmaközi szervezetek elismerésének elutasítása vagy visszavonása, szabályok vagy kötelező hozzájárulások kiterjesztésének hatályon kívül helyezése, a tagállamok által a 114. cikk f) pontja alapján elfogadott szabályok értelmében közölt gazdasági térségek módosításának jóváhagyása vagy a módosítással kapcsolatos határozat meghozatala.

III. RÉSZ HARMADIK ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KERESKEDELEM

I. FEJEZET Behozatali és kiviteli engedélyek

117. cikk Általános szabályok

(1)          Azon esetek sérelme nélkül, amikor e rendeletnek megfelelően behozatali vagy kiviteli engedélyre van szükség, egy vagy több mezőgazdasági terméknek az Unióban való szabad forgalomba bocsátás céljából történő behozatala vagy az Unióból való kivitele engedély bemutatásához köthető, amennyiben az érintett piacok irányítása, és különösen a szóban forgó termékek kereskedelmének felügyelete céljából az engedélyek szükségesnek tűnnek.

(2)          Amennyiben valamely, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott jogi aktus másképp nem rendelkezik, továbbá az e fejezet alkalmazása tekintetében hozott intézkedések sérelme nélkül, a tagállamok az engedélyt bármely kérelmezőnek kiadják, a kérelmező Unión belüli székhelyétől függetlenül.

(3)          Az engedélyek az Unió egész területén érvényesek.

118. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          Figyelembe véve a kereskedelmi és piaci fejleményeket, illetve az érintett piacokon jelentkező igényeket, továbbá a szóban forgó termékek behozatalának nyomon követése céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározása érdekében:

a)      azon mezőgazdasági termékek jegyzéke, amelyek behozatala vagy kivitele engedély bemutatásához van kötve;

b)      azon esetek és helyzetek, amikor – különösen az adott termékek vámjogi státusza, a betartandó kereskedelmi rendelkezések, a műveletek céljai, a kérelmező jogállása és az érintett mennyiségek alapján – nem szükséges behozatali vagy kiviteli engedélyt bemutatni.

(2)          Az engedélyrendszer főbb elemeinek meghatározása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, és ezekben:

a)      meghatározza az engedélyből fakadó jogokat és kötelezettségeket, az engedély joghatásait, a behozatali vagy kiviteli kötelezettség betartására vonatkozó toleranciát és az eredet és a származás feltüntetését, amennyiben ez kötelező;

b)      előírja, hogy a behozatali engedély kibocsátásának vagy a szabad forgalomba bocsátásnak előfeltétele egy olyan, harmadik ország vagy valamely tanúsító szerv által kibocsátott dokumentum bemutatása, amely tanúsítja többek között a termékek eredetét, eredetiségét és minőségi jellemzőit;

c)      rögzíti az engedély átruházása esetén alkalmazandó szabályokat, vagy az átruházhatóságra vonatkozó korlátozásokat;

d)      rögzíti az engedélyrendszer megbízhatósága és hatékonysága, valamint azon helyzetek kezelése érdekében szükséges szabályokat, amikor a csalások és szabálytalanságok megelőzése vagy felszámolása céljából szükségessé válik, hogy a tagállamok célzott adminisztratív segítséget nyújtsanak egymásnak;

e)      meghatározza azokat az eseteket és helyzeteket, amikor a kérelmezőnek biztosítékot kell letétbe helyeznie annak garantálására, hogy a termékeket az engedély érvényességi ideje alatt behozza, illetve kiviszi, valamint azokat az eseteket és helyzeteket, amikor a nincs szükség biztosíték letétbe helyezésére.

119. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az e szakaszhoz kapcsolódó szükséges intézkedéseket, és többek között az alábbi szabályokat:

a)           a kérelmek benyújtása, valamint az engedélyek kibocsátása és felhasználása;

b)           az engedély érvényességi ideje és a letétbe helyezendő biztosíték összege;

c)           az engedélyek használatához kapcsolódó követelmények teljesítésének igazolása;

d)           helyettesítő engedélyeknek és az engedélyek másodlatainak a kiállítása;

e)           az engedélyek tagállamok általi kezelése és a rendszer irányításához szükséges információcsere.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

120. cikk Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján:

a) korlátozhatja azon mennyiségeket, amelyekre engedély adható ki;

b) elutasíthatja a kérelmezett mennyiségeket; és

c) felfüggesztheti a kérelmek benyújtását, hogy jelentős mennyiségek kérelmezése esetén ily módon szabályozza a piacot.

II. fejezet Behozatali vámok

121. cikk Nemzetközi megállapodások végrehajtása

A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján intézkedéseket fogad el a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött nemzetközi megállapodásoknak vagy bármely egyéb, a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével vagy a közös vámtarifával összhangban elfogadott jogi aktusnak a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali vámok kiszámítása tekintetében történő végrehajtására. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

122. cikk A belépési árak rendszere a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség- és a borágazat egyes termékei esetében

(1)          A gyümölcs- és zöldség-, illetve a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat termékei, valamint a szőlőlé és a must esetében a közös vámtarifa szerinti vámtétel alkalmazásához a szállítmány belépési ára egyenlő a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendelet[42] (a továbbiakban: a Vámkódex) és a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EK rendelet[43] (a továbbiakban: a Vámkódex végrehajtási rendelkezései) szerint kiszámított vámértékkel.

(2)          A Vámkódex végrehajtási rendelkezéseinek 248. cikke alkalmazásában a vámhatóságok által végrehajtandó azon ellenőrzések keretében, amelyek célja annak megállapítása, hogy kell-e biztosítékot letétbe helyezni, a vámértéket össze kell vetni a terméknek a Vámkódex 30. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, egységáron alapuló értékével.

(3)          Figyelembe véve a belépésiár-rendszer hatékonyságának biztosítása iránti igényt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben arról rendelkezik, hogy a vámhatóságok által elvégzendő, az e cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzések keretében a vámértéknek az egységárral való összevetésén túl, vagy a helyett a vámértéket egy másik értékkel összevetve is ellenőrizni kell.

A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadja az e bekezdés első albekezdésében említett másik érték kiszámításához szükséges szabályokat. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

123. cikk Kiegészítő behozatali vámok

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja a gabona-, a rizs-, a cukor-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a marha- és borjúhús-, a tej- és tejtermék-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, a tojás-, a baromfi-, és a banánágazat azon termékeit, valamint azokat a szőlőléből, illetve szőlőmustból készült termékeket, amelyekre – a közös vámtarifában megállapított vámtételek mellett történő behozataluk esetén – kiegészítő behozatali vámot kell alkalmazni azoknak a káros hatásoknak a megelőzése vagy ellensúlyozása érdekében, amelyek az uniós piacot a szóban forgó termékek behozatala következtében esetleg érhetik, amennyiben:

a)      a behozatal az Unió által a Kereskedelmi Világszervezetnek bejelentett szintnél („küszöbár”) alacsonyabb áron történik; vagy

b)      a behozatal mennyisége egy adott évben egy meghatározott szintet („küszöbmennyiség”) meghalad.

A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejezhető ki.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)          Nem vethető ki kiegészítő behozatali vám abban az esetben, ha a behozatal várhatóan nem fogja megzavarni az uniós piacot, vagy ha a kiváltott hatások nem állnának arányban az elérni kívánt céllal.

(3)          Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában az importárakat az adott szállítmányra vonatkozó CIF-importárak alapján kell meghatározni.

A CIF-importárakat össze kell vetni a termék reprezentatív világpiaci áraival vagy az uniós importpiacon arra a termékre vonatkozó reprezentatív árakkal.

(4)          A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadhatja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

124. cikk Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján:

a)           a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött nemzetközi megállapodásban, illetve a Közös Vámtarifában rögzített, továbbá az e rendelet 121. cikke szerint elfogadott szabályokkal összhangban megállapíthatja a behozatali vám mértékét;

b)           a kiegészítő behozatali vámoknak a 123. cikk (1) bekezdésének első albekezdése alapján elfogadott szabályok keretében történő alkalmazása céljából megállapíthatja a reprezentatív árakat és a küszöbmennyiségeket.

III. Fejezet A vámkontingensek kezelése és a harmadik országok által alkalmazott különleges behozatali elbánás

125. cikk Vámkontingensek

(1)          Az Unióban (vagy annak egy részében) történő szabad forgalomba hozatalra szánt mezőgazdasági termékek behozatalára vagy a részben vagy egészben a Bizottság által kezelendő, az uniós mezőgazdasági termékek harmadik országokba való bevitelére vonatkozó azon vámkontingenseket, amelyek a Szerződés 218. cikkének megfelelően kötött megállapodásokból vagy a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadott egyéb jogi aktusból erednek, a Bizottság nyitja meg és/vagy igazgatja a 126–128. cikknek megfelelően elfogadott felhatalmazáson alapuló és végrehajtási aktusok útján.

(2)          A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, illetve más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:

a)      a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);

b)      a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a „párhuzamos vizsgálat módszere”);

c)      a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a „hagyományos/újonnan érkező importőrök” módszerének alkalmazása).

(3)          A kezelés alkalmazott módszerének:

a)      behozatali vámkontingensek esetében kellő súlyt kell fektetnie az uniós piac ellátási igényeire és a piaci egyensúly megőrzésének szükségességére; illetve

b)      kiviteli vámkontingensek esetében lehetővé kell tennie az adott kontingens alapján rendelkezésre álló lehetőségek teljes körű kihasználását.

126. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          Figyelembe véve, hogy a gazdasági szereplőknek a behozatali vámkontingens keretében méltányos feltételek mellett kell hozzájutniuk a rendelkezésre álló mennyiségekhez és egyenlő bánásmódban kell őket részesíteni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben:

a)      meghatározza azokat a feltételeket és jogosultsági követelményeket, amelyeket a gazdasági szereplőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a behozatali vámkontingens keretében kérelmet nyújthassanak be: az érintett rendelkezések előírhatják a harmadik országokkal és az azokkal megegyező vámjogi helyzetű területekkel folytatott kereskedelem vagy a feldolgozói tevékenység terén szerzett tapasztalat minimális szintjét, az érintett piaci szektorra vonatkozóan meghatározott minimális mennyiségben és időtartamban kifejezve; a rendelkezések magukban foglalhatnak továbbá olyan konkrét szabályokat is, amelyek egy meghatározott ágazat szükségleteinek kielégítését és a szóban forgó ágazatban alkalmazott gyakorlatoknak, illetve a feldolgozóipari felhasználásoknak és szükségleteknek való megfelelést hivatottak biztosítani;

b)      rendelkezéseket fogad el a jogoknak a gazdasági szereplők között, a behozatali vámkontingens kezelésének keretében történő átruházására, valamint szükség esetén az ilyen átruházást érintő korlátozásokra vonatkozóan;

c)      biztosíték letétbe helyezéséhez kötheti a behozatali vámkontingens keretében történő behozatalt;

d)      elfogadja a vámkontingensre vonatkozó nemzetközi megállapodásban vagy a 125. cikk (1) bekezdésében említett más vonatkozó jogi aktusban rögzített sajátosságokat, követelményeket vagy korlátozásokat érintő rendelkezéseket.

(2)          Annak érdekében, hogy az exportált termékek harmadik országba történő kivitelük során – az Unió által a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodások értelmében – bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhessenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 160. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben előírja, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak – kérelemre és a megfelelő ellenőrzések elvégzését követően – ki kell állítaniuk a feltételek betartását tanúsító olyan okmányt, amely alapján az exportált termékek harmadik országba történő kivitelük során bizonyos feltételek betartása mellett különleges elbánásban részesülhetnek.

127. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján meghatározhatja:

a)      az éves vámkontingenseket, szükség esetén az év egészére megfelelően elosztva, és a kontingensek kezelésére alkalmazandó módszert;

b)      a behozatali, illetve kiviteli rendszer elfogadásáról szóló megállapodásban vagy jogi aktusban megállapított egyedi rendelkezések alkalmazására vonatkozó szabályokat, különösen a következők tekintetében:

i.        a termék jellegére, származási helyére és eredetére vonatkozó garanciák,

ii.       az i. pontban említett garanciák ellenőrzésére szolgáló dokumentum elismerése,

iii.      az exportáló ország által kiadott dokumentum bemutatása,

iv.      a termékek rendeltetési helye és felhasználása;

c)      az engedélyek érvényességi ideje;

d)      a biztosíték összege;

e)      az engedélyek felhasználása, valamint – szükség esetén – különösen a vámkontingens keretében történő behozatal iránti kérelmek benyújtásának és az engedélyek megadásának feltételeire vonatkozó egyedi szabályok;

f)       a 126. cikk (2) bekezdésében említett okmányhoz kapcsolódó szükséges intézkedések.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

128. cikk Egyéb végrehajtási hatáskörök

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja az azon folyamat irányítására vonatkozó rendelkezéseket, amellyel garantálható a behozatali vámkontingens keretében rendelkezésre álló mennyiségek túllépésének megelőzése, különösen a rendelkezésre álló mennyiségek elérése esetén az egyes kérelmek tekintetében megállapítandó elosztási együttható, az elbírálás alatt álló kérelmek elutasítása és – szükség esetén – a kérelmek benyújtásának felfüggesztése révén.

(2)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján rendelkezéseket fogadhat el a fel nem használt mennyiségek újraelosztásával kapcsolatban.

IV. Fejezet  Meghatározott termékek behozatalára vonatkozó különös rendelkezések

129. cikk Kenderbehozatal

(1)          Az alábbiakban említett termékeket kizárólag a következő feltételek teljesülése esetén lehet behozni az Unióba:

a)      az 5302 10 00 KN-kód alá tartozó valódi nyerskendert akkor, ha az teljesíti a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló […/EU] rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében és 28. cikkének h) pontjában meghatározott feltételeket;

b)      az ex 1207 99 15 KN-kód alá tartozó, vetésre szánt kendermag-fajtákat akkor, ha azokhoz mellékelték annak igazolását, hogy az adott fajta tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló […/EU] rendelet 25. cikkének (3) bekezdésével és 28. cikkének h) pontjával összhangban meghatározott szintet;

c)      a 1207 99 91 KN-kód alá tartozó, nem vetésre szánt kendermagot kizárólag a tagállam engedélyével rendelkező importőrök hozhatnak be annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a magokat ne lehessen vetőmagként felhasználni.

(2)          Ezt a cikket a tagállamok által a Szerződéssel, valamint a Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségekkel összhangban elfogadott, az itt leírtaknál szigorúbb szabályok sérelme nélkül kell alkalmazni.

130. cikk Az importált termékekre vonatkozó eltérések és különleges biztosíték a borágazatban

A Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésének megfelelően az importált termékekre vonatkozóan a VII. melléklet II. része B. szakaszának 5. pontjától vagy C. szakaszától való eltérések fogadhatók el az Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban.

A VII. melléklet II. része B. szakaszának 5. pontjától való eltérések esetében az importőröknek a szóban forgó termékekért azok szabad forgalomba bocsátásakor a kijelölt vámhatóságoknál biztosítékot kell letétbe helyezniük. A biztosítékot fel kell szabadítani, amint az importőr olyan bizonyítékkal szolgál, amelyet elfogadnak annak a tagállamnak a vámhatóságai, ahol a szabad forgalomba bocsátásra sor kerül, és amely igazolja, hogy:

a)           a termékek esetében nem alkalmaztak eltérést; illetve

b)           amennyiben alkalmaztak eltérést, a termékekből nem készítettek bort, vagy ha bort készítettek belőlük, akkor azt megfelelő módon felcímkézték.

A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján megállapíthatja az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat, többek között a biztosíték összegére és a megfelelő címkézésre vonatkozóan. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

V. szakasz  Védintézkedések és aktív feldolgozás

131. cikk Védintézkedések

(1)          A Bizottság a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. február 26-i 260/2009/EK tanácsi rendelettel[44] és az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 7-i 625/2009/EK tanácsi rendelettel[45] összhangban, e cikk (3) bekezdésére is figyelemmel az Unióba irányuló behozatalra vonatkozó védintézkedéseket hoz.

(2)          Amennyiben az Európai Parlament és a Tanács valamely egyéb jogi aktusa, illetve a Tanács valamely egyéb jogi aktusa másként nem rendelkezik, a Bizottság a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött nemzetközi megállapodásokban az Unióba történő behozatal tekintetében meghatározott védintézkedéseket e cikk (3) bekezdésének megfelelően hozza meg.

(3)          A Bizottság az e cikk (1) és (2) bekezdésében említett intézkedéseket végrehajtási aktusok útján, valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére hozhatja meg. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

              Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási aktusok útján határozatot hoz. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

              A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek.

(4)          A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján visszavonhatja vagy módosíthatja az e cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott uniós védintézkedéseket. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

              A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

132. cikk A vámfelügyelet melletti feldolgozási és az aktív feldolgozási rendszer felfüggesztése

(1)          Amennyiben a vámfelügyelet melletti feldolgozási, illetve az aktív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási aktusok útján részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a vámfelügyelet melletti feldolgozási vagy aktív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabonafélék, a rizs, a cukor, az olívaolaj és az étkezési olajbogyó, a gyümölcsök és zöldségek, a feldolgozott gyümölcsök és zöldségek, a bor, a marha- és borjúhús, a tej és a tejtermékek, a sertéshús, a juh- és kecskehús, a tojás, a baromfihús és a mezőgazdasági eredetű etilalkohol ágazatába tartozó termékek tekintetében. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

              Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, végrehajtási aktusok útján határozatot hoz. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

              A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek.

(2)          Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben – részben vagy teljes körűen – megtilthatja az aktív feldolgozási rendszer alkalmazását az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében.

VI. fejezet Export-visszatérítések

133. cikk Hatály

(1)          A kivitel világpiaci árfolyamok vagy árak alapján történő lebonyolításának lehetővé tételéhez szükséges mértékben, valamint a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő korlátokon belül az említett árfolyamok vagy árak és az uniós árak közötti különbséget export-visszatérítés révén ki lehet egyenlíteni:

a)      a következő ágazatok további feldolgozás nélkül exportálandó termékei esetében:

i)        gabona,

ii)       rizs,

iii)      cukor, az I. melléklet III. részének b)–d) és g) pontjában felsorolt termékek tekintetében,

iv)      marha- és borjúhús,

v)       tej és tejtermékek,

vi)      sertéshús,

vii)     tojás,

viii)    baromfihús;

b)      az e bekezdés a) pontjának i–iii., v. és vii. alpontjában felsorolt ágazatok termékei esetében, amennyiben azokat a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 2009. november 30-i 1216/2009/EK tanácsi rendelettel[46] összhangban, feldolgozott áruk formájában, illetve az I. melléklet X. részének b) pontjában felsorolt, cukor hozzáadásával készült termék formájában kívánják exportálni.

(2)          A feldolgozott áruk formájában kivitelre kerülő termékek után járó export-visszatérítés nem haladhatja meg a további feldolgozás nélkül exportált ugyanazon termékekre alkalmazandó export-visszatérítés mértékét.

(3)          A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

134. cikk Az export-visszatérítések elosztása

Az export-visszatérítés mellett exportálható mennyiségek kiosztásához olyan módszert kell alkalmazni, amely:

a)           a termék jellegének és az érintett piac helyzetének legjobban megfelel, a rendelkezésre álló erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználását teszi lehetővé, figyelembe véve az uniós kivitel hatékonyságát, szerkezetét és a piaci egyensúlyra gyakorolt hatását, valamint nem idéz elő megkülönböztetést a gazdasági szereplők, különösen a nagy és kis gazdasági szereplők között;

b)           az adminisztrációs követelményeket tekintve a lehető legkevesebb adminisztrációs terhet rója a piaci szereplőkre.

135. cikk Az export-visszatérítések mértékének megállapítása

(1)          Egyazon termékre az Unió egészében azonos export-visszatérítést kell alkalmazni. A rendeltetési helytől függően azonban lehetnek eltérések, különösen amennyiben ezt a világpiaci helyzet, egyes piacok sajátos követelményei vagy a Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő kötelezettségek szükségessé teszik.

(2)          A visszatérítések mértékét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerződés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

136. cikk Export-visszatérítés nyújtása

(1)          A 133. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt, további feldolgozás nélkül exportált termékekre visszatérítés csak kérelem alapján és kiviteli engedély bemutatása mellett nyújtható.

(2)          A 133. cikk (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt termékekre alkalmazandó visszatérítés mértéke megegyezik az engedély iránti kérelem benyújtásának napján alkalmazandó visszatérítés mértékével vagy az érintett pályázati eljárásból eredő és – differenciált visszatérítés esetében – az ugyanazon a napon a következőkre alkalmazandó visszatérítés mértékével:

a)      az engedélyen feltüntetett rendeltetési hely; vagy

b)      a tényleges rendeltetési hely, ha az eltér az engedélyen feltüntetett rendeltetési helytől, amely esetben az alkalmazandó összeg nem haladhatja meg az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre alkalmazandó összeget.

A Bizottság végrehajtási aktusok útján megfelelő intézkedéseket hozhat az e bekezdésben előírt rugalmassággal való visszaélés megelőzésére. Ezek az intézkedések többek között a kérelmek benyújtására szolgáló eljárásra vonatkozhatnak.

(3)          Figyelembe véve, hogy a Szerződés I. mellékletében említett termékek és az ezek feldolgozásával előállított termékek exportőreit az export-visszatérítés tekintetében egyenlő elbánásban kell részesíteni, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e rendelet 160. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk (1) és (2) bekezdésének a 133. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékekre történő alkalmazására vonatkozóan.

A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadhatja az e bekezdés alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)          A visszatérítés kifizetésére a következőkre vonatkozó bizonyítékok benyújtását követően kerül sor:

a)      a termékek a vámkódex 161. cikkében említett kiviteli eljárással összhangban elhagyták az Unió vámterületét;

b)      differenciált visszatérítés esetén az importált termékek megérkeztek az engedélyen feltüntetett rendeltetési helyre vagy arra a másik rendeltetési helyre, amelyre vonatkozóan a visszatérítés mértéke a (2) bekezdés b) pontjának sérelme nélkül megállapításra került.

137. cikk Az élő állatokra nyújtott export-visszatérítések a marha- és borjúhúságazatban

(1)          A marha- és borjúhús-ágazati termékek tekintetében az élő állatok exportjára járó visszatérítés odaítélésének és kifizetésének feltétele az uniós jogszabályokban meghatározott állatjóléti követelményeknek és különösen az állatok szállítás alatti védelmére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés.

(2)          Figyelembe véve, hogy az exportőröket az állatjóléti feltételek betartására kell ösztönözni, és annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok az export-visszatérítésekkel kapcsolatos kiadások helyességét ellenőrizni tudják azokban az esetekben, amikor a visszatérítés nyújtásának feltétele az állatjóléti követelmények teljesítése, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állatjóléti követelmények uniós vámterületen kívüli teljesítésére, és ezen belül független harmadik felek bevonására vonatkozóan.

(3)          A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadhatja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

138. cikk A kivitelre vonatkozó korlátok

A Szerződés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredő, a mennyiséget illető kötelezettségvállalásokat az érintett termékekre alkalmazott referencia-időszakokra kiadott kiviteli engedélyek alapján kell betartani.

A Bizottság elfogadhatja azokat a végrehajtási aktusokat, amelyek a mennyiséget illető kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükségesek, és ezen belül – a kötelezettségvállalások túllépése vagy várható túllépése esetén – felfüggesztheti vagy korlátozhatja a kiviteli engedélyek kiadását. A Kereskedelmi Világszervezet mezőgazdaságról szóló megállapodásából eredő kötelezettségek teljesítése tekintetében a referencia-időszak vége nincs hatással az exportengedélyek érvényességére.

139. cikk Átruházott hatáskörök

(1)          A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (2)–(6) bekezdésében felsorolt intézkedések megállapítására.

(2)          Figyelembe véve, hogy a gazdasági szereplőknek a pályázati eljárásban való részvétel során teljesíteniük kell kötelezettségeiket, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározza a pályázat tárgyát képező export-visszatérítés esetében az engedélyhez kapcsolódva előírt biztosíték felszabadításának elsődleges feltételét.

(3)          Figyelembe véve a gazdasági szereplőkre és a hatóságokra háruló adminisztratív terhek lehető legkisebb mértékűre való csökkentése iránti igényt, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rögzíthet olyan küszöbértékeket, amelyek alatt a kiviteli engedély kibocsátása, illetve bemutatása nem kötelező, megjelölhet olyan rendeltetési helyeket vagy műveleteket, amelyek esetében indokolt lehet a kiviteli engedély bemutatására vonatkozó követelmény alóli mentesítés, és – indokolt helyzetben – lehetővé teheti a kiviteli engedély utólagos megadását.

(4)          Az export-visszatérítésekre való teljes körű vagy részleges jogosultságot indokolttá tévő gyakorlati helyzetek figyelembevétele érdekében, továbbá abból a célból, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplők számára az export-visszatérítés kérelmezése és végső kifizetése közötti időszak áthidalásához, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el a következők tekintetében:

a)      másik időpont meghatározása a visszatérítésre vonatkozóan;

b)      az export-visszatérítés kifizetését érintő következmények abban az esetben, ha az engedélyben említett termékkód vagy rendeltetési hely nem egyezik meg a tényleges termékkel, illetve rendeltetési hellyel;

c)      az export-visszatérítések előzetes kifizetése, beleértve a biztosíték letétbe helyezésére és felszabadítására vonatkozó feltételeket is;

d)      a termékek valós rendeltetési helyét érintő kétségek felmerülése esetén szükséges ellenőrzések és bizonyítékok, valamint az Unió vámterületére történő újrabehozatal lehetősége;

e)      azon rendeltetési helyek, amelyek esetében a kivitel az Unióból való kivitelnek minősül, valamint egyes rendeltetési helyeknek az export-visszatérítésre jogosultságot biztosító uniós vámterületek közé történő felvétele.

(5)          Figyelembe véve, hogy biztosítani kell azt, hogy az export-visszatérítés által érintett termékeket valóban kivigyék az Unió vámterületéről és azok ne kerülhessenek vissza az említett területre, továbbá annak érdekében, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkenjenek azok az adminisztratív terhek, amelyek a visszatérítés által érintett termékeknek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési hely szerinti országba történő megérkezésére vonatkozó bizonyítékok kiállításával és benyújtásával összefüggésben a gazdasági szereplőkre hárulnak, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén intézkedéseket fogadhat el a következők tekintetében:

a)      az a határidő, amelyen belül meg kell történnie az Unió vámterületéről való kiléptetésnek, beleértve az átmeneti újrabeléptetés idejét is;

b)      azok a feldolgozási műveletek, amelyek az említett időszakban végrehajthatók az export-visszatérítéssel támogatott termékeken;

c)      bizonyíték arra nézve, hogy az érintett termékek megérkeztek a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre;

d)      azok a visszatérítési küszöbértékek és feltételek, amelyek mellett az exportőrök mentesíthetők az említett igazolási kötelezettség alól;

e)      a differenciált visszatérítésre jogosultságot biztosító rendeltetési helyre való megérkezés igazolásának független harmadik felek által történő jóváhagyására vonatkozó feltételek.

(6)          Figyelembe véve a különböző ágazatok sajátosságait, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén egyedi követelményeket és feltételeket állapíthat meg az export-visszatérítéssel támogatható gazdasági szereplők és termékek, a termékek meghatározása és jellemzői tekintetében, valamint az export-visszatérítés kiszámítása céljából alkalmazandó együtthatók meghatározására vonatkozóan.

140. cikk A vizsgálóbizottsági eljárással összhangban gyakorolt végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadja az e szakasz alkalmazásához szükséges intézkedéseket, különösen az alábbiakra vonatkozóan:

a)           a ki nem osztott vagy fel nem használt exportálható mennyiségek újraelosztása;

b)           a 133. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett termékek.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

141. cikk Egyéb végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási aktusok útján, a 139. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott szabályokkal összhangban rögzítheti az export-visszatérítés kiigazítására alkalmazandó együtthatókat.

VII. fejezet Passzív feldolgozás

142. cikk A passzív feldolgozási rendszer felfüggesztése

(1)          Amennyiben a passzív feldolgozási rendszer zavart idéz vagy idézhet elő az uniós piacon, a Bizottság valamely tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére, végrehajtási aktusok útján részben vagy teljes mértékben felfüggesztheti a passzív feldolgozási rendszer alkalmazását a gabona-, a rizs-, a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, a bor-, a marha- és borjúhús-, a sertéshús-, a juh- és kecskehús-, valamint a baromfihús-ágazat termékei tekintetében. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Ha a Bizottsághoz valamely tagállamtól kérelem érkezik, a Bizottság a kérelemre vonatkozóan annak kézhezvételétől számítva öt munkanapon belül, végrehajtási aktusok útján határozatot hoz. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a tagállamokat az elfogadott intézkedésekről, és ezek haladéktalanul hatályba lépnek.

(2)          Az Európai Parlament és a Tanács a Szerződés 43. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva, a mezőgazdasági piacok közös szervezésének megfelelő működéséhez szükséges mértékben – részben vagy teljes körűen – megtilthatja a passzív feldolgozási rendszer alkalmazását az (1) bekezdésben említett termékek tekintetében.

IV. RÉSZ VERSENYSZABÁLYOK

I. FEJEZET A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

143. cikk A Szerződés 101–106. cikkének alkalmazása

Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a Szerződés 101–106. cikkét, valamint az azok alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 144–146. cikkére is figyelemmel – alkalmazni a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése és 102. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a mezőgazdasági termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.

144. cikk A KAP-célok esetében a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára biztosított eltérések

(1)          A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni az e rendelet 143. cikkében említett olyan megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek szükségesek a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok eléréséhez.

Ezen belül a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdését nem kell alkalmazni a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy ilyen szervezetek által alkotott társulások, továbbá az ezen rendelet 106. cikke szerinti elismert termelői szervezetek vagy az e rendelet 107. cikke szerinti elismert termelői szervezetek társulásainak olyan megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, amely mezőgazdasági termékek előállításával vagy értékesítésével, vagy az ilyen termékek tárolására, kezelésére vagy feldolgozására szolgáló közös létesítmények használatával kapcsolatos, és amely nem köti ki azonos árak alkalmazását, kivéve, ha a szóban forgó megállapodás, döntés, illetve összehangolt magatartás kizárja a versenyt vagy veszélyezteti a Szerződés 39. cikkében meghatározott célok elérését.

(2)          A tagállamokkal folytatott konzultációt követően és azután, hogy meghallgatta az érintett vállalkozásokat vagy az ilyen vállalkozások által alkotott társulásokat, valamint bármely egyéb olyan természetes vagy jogi személyt, aki vagy amely meghallgatását célszerűnek ítélte meg, a Bizottság – az Európai Bíróság általi felülvizsgálatra is figyelemmel – kizárólagos hatáskörrel rendelkezik arra, hogy –végrehajtási aktusok révén – kötelezően kihirdetendő határozatot fogadjon el, amelyben megállapítja, hogy mely megállapodás, döntés és összehangolt magatartás esetén teljesülnek az (1) bekezdés szerinti feltételek.

A Bizottság a fent említettek meghatározását saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, illetve valamely érdekelt vállalkozásnak vagy vállalkozások társulásának a kérésére végzi el.

(3)          A határozatnak a (2) bekezdés első albekezdésében említett kihirdetése az érintett felek nevének és a határozat főbb tartalmi elemeinek feltüntetésével történik. A kihirdetés során figyelemmel kell lenni a vállalkozásoknak az üzleti titkaik megőrzéséhez fűződő jogos érdekére.

145. cikk Az elismert szalmaközi szervezetek megállapodásai és összehangolt magatartásai

(1)          A Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 108. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységeket végző, az e rendelet 108. cikke szerinti elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, továbbá az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazatára, valamint a dohányágazatra (e rendelet 108. cikkének (2) bekezdése).

(2)          Az (1) bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha:

a)      a megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról a Bizottság értesítést kapott;

b)      Bizottság az általa kért valamennyi információ kézhezvételét követő két hónapon belül – végrehajtási aktus révén – nem állapította meg, hogy az adott megállapodás, döntés vagy összehangolt magatartás nem felel meg az uniós szabályoknak.

(3)          A megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés b) pontjában említett időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.

(4)          Minden esetben az uniós szabályokkal összeegyeztethetetlennek kell minősíteni azokat a megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek:

a)      az Unión belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;

b)      befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;

c)      a verseny olyan jellegű torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett KAP-célok eléréséhez;

d)      árak vagy kvóták rögzítését vonják maguk után;

e)      hátrányos megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek az adott termék jelentős részének vonatkozásában.

(5)          Ha a Bizottság a (2) bekezdés b) pontjában említett két hónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, akkor végrehajtási aktus útján határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra a Szerződés 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.

Az említett bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet értesítésének időpontját megelőzően, kivéve ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.

(6)          Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire is. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.

II. FEJEZET Az állami támogatásra vonatkozó szabályok

146. cikk A Szerződés 107–109. cikkének alkalmazása

(1)          A (2) bekezdésre is figyelemmel, a Szerződés 107–109. cikkét alkalmazni kell a mezőgazdasági termékek előállítására és kereskedelmére.

(2)          A Szerződés 107–109. cikkét nem kell alkalmazni a tagállamok által az alábbiakkal összhangban nyújtott kifizetésekre:

a)      az e rendelet szerinti, részben vagy egészben az Unió által finanszírozott intézkedések; vagy

b)      az e rendelet 147–153. cikkének rendelkezései.

147. cikk A borágazati támogatási programokhoz kapcsolódó nemzeti kifizetések

A 41. cikk (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok – az állami támogatásokról szóló uniós szabályokkal összhangban – a 43., 47. és 48. cikkben említett intézkedésekhez nemzeti kifizetést nyújthatnak.

Az állami támogatásokról szóló uniós szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási arány a közforrásból – azaz az uniós és nemzeti forrásokból – származó összfinanszírozásra vonatkozik.

148. cikk A rénszarvasra vonatkozó nemzeti kifizetés Finnországban és Svédországban

A Bizottság által végrehajtási aktus útján megadott engedély alapján Finnország és Svédország nemzeti kifizetést nyújthat a rénszarvas tenyésztéséhez és értékesítéséhez, valamint a rénszarvasból készült termékek (ex 0208 és ex 0210 KN-kód) előállításához és értékesítéséhez, amennyiben az nem vezet a termelés hagyományos szintjének emelkedéséhez.

149. cikk A cukorágazatra vonatkozó nemzeti kifizetések Finnországban

Finnország egy adott gazdasági évben hektáronként legfeljebb 350 EUR nemzeti kifizetést nyújthat a cukorrépa-termelőknek.

150. cikk A méhészetre vonatkozó nemzeti kifizetések

A tagállamok nemzeti kifizetést nyújthatnak a strukturális vagy természeti feltételekből eredően hátrányos helyzetű méhészetek védelme érdekében vagy gazdaságfejlesztési programok keretében, kivéve a termelésre vagy kereskedelemre irányuló támogatásokat.

151. cikk A bor válság esetén történő lepárlásához nyújtott nemzeti támogatás

(1)          A tagállamok igazolt válsághelyzetben nemzeti kifizetést nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz.

(2)          Az (1) bekezdésben említett kifizetésnek arányosnak kell lennie és lehetővé kell tennie a válság kezelését.

(3)          Az ilyen kifizetés céljára egy adott évben egy adott tagállamban rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan a IV. mellékletben tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 15 %-át.

(4)          Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetést alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. A Bizottság végrehajtási aktusok útján határoz az intézkedés jóváhagyásáról és a kifizetések engedélyezéséről.

(5)          Az (1) bekezdésben említett, lepárlásból származó alkoholt – a versenytorzulás elkerülése érdekében – kizárólag ipari vagy energetikai célokra használhatók fel.

(6)          A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadhatja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

152. cikk Gyermekek különböző termékekkel való ellátáshoz nyújtott nemzeti kifizetések

A tagállamok a 21. és 24. cikk szerinti uniós támogatást kiegészítve nemzeti kifizetést is nyújthatnak az oktatási intézmények tanulóinak különféle termékekkel való ellátásához vagy a 21. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolódó költségek fedezéséhez.

A tagállamok az ilyen kifizetéseket az érintett ágazatban kivetett illetékekből vagy a magánszektorból származó egyéb hozzájárulásokból finanszírozhatják.

A tagállamok a 21. cikk szerinti uniós támogatást kiegészítve nemzeti kifizetést is nyújthatnak a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban a gyermekek gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátását szolgáló uniós program eredményességének biztosításához szükséges kísérő intézkedések finanszírozásához.

153. cikk A diófélékre vonatkozó nemzeti kifizetések

(1)          A tagállamok évente hektáronként legfeljebb 120,75 EUR összegig terjedő nemzeti kifizetést nyújthatnak a következő termékeket előállító mezőgazdasági termelőknek:

a)      a 0802 11 és a 0802 12 KN-kód alá tartozó mandula;

b)      a 0802 21 és a 0802 22 KN-kód alá tartozó mogyoró;

c)      a 0802 31 és a 0802 32 KN-kód alá tartozó dió;

d)      a 0802 50 KN-kód alá tartozó pisztácia;

e)      a 1212 99 30 KN-kód alá tartozó szentjánoskenyér.

(2)          A nemzeti támogatás legfeljebb a következő nagyságú területekre fizethető:

Tagállam || A terület maximális mérete (ha)

Belgium || 100

Bulgária || 11 984

Németország || 1 500

Görögország || 41 100

Spanyolország || 568 200

Franciaország || 17 300

Olaszország || 130 100

Ciprus || 5100

Luxemburg || 100

Magyarország || 2 900

Hollandia || 100

Lengyelország || 4 200

Portugália || 41 300

Románia || 1 645

Szlovénia || 300

Szlovákia || 3 100

Egyesült Királyság || 100

(3)          A tagállamok a nemzeti kifizetés odaítélésének feltételeként előírhatják, hogy a mezőgazdasági termelők legyenek tagjai egy a 106. cikk értelmében elismert termelői szervezetnek.

V. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET Rendkívüli intézkedések

1. szakasz Piaci zavarok

154. cikk A piaci zavarok felszámolását célzó intézkedések

(1)          Figyelembe véve, hogy hatékonyan és eredményesen szükséges fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacon bekövetkező jelentős áremelkedés, vagy -csökkenés, illetve egyéb tényezők a piac megzavarásának kockázatával fenyegetnek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az érintett ágazatra vonatkozó szükséges intézkedések tekintetében, a Szerződés 218. cikke értelmében megkötött megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával.

Amennyiben a piac megzavarásának kockázatával fenyegető, az első albekezdésben említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, akkor az e rendelet 161. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

              Ezen intézkedések – a szükséges mértékben és a szükséges időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait, valamint részben vagy teljes körűen felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.

(2)          Az (1) bekezdésben említett intézkedések nem alkalmazandók az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt termékekre.

(3)          A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadhatja az e cikk (1) bekezdésének alkalmazásához szükséges szabályokat. Ezek a szabályok különösen az eljárásokra és a technikai jellegű kritériumokra vonatkozhatnak. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

2. Szakasz Az állatbetegségekhez, valamint a közegészségügyi, illetve állat- és növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó piactámogatási intézkedések

155. cikk Az állatbetegségekhez, valamint a közegészségügyi, illetve állat- és növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedések

(1)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el a következőkre vonatozóan:

a)      az érintett piac esetében, az Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásainak figyelembevétele érdekében, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából eredhetnek; valamint

b)      azon súlyos piaci zavarok figyelembevétele érdekében, amelyek közvetlenül a fennálló közegészségügyi, illetve állat- vagy növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztésre vezethetők vissza.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)          Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágazatokra alkalmazandók:

a)      marha- és borjúhús;

b)      tej és tejtermékek;

c)      sertéshús;

d)      juh- és kecskehús;

e)      tojás;

f)       baromfihús.

A közegészségügyi vagy növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedések – az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsoroltak kivételével – az összes többi mezőgazdasági termék esetében is alkalmazandók.

(3)          Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az érintett tagállam(ok) kérésére kell meghozni.

(4)          Az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam haladéktalanul megtette a betegség felszámolásához szükséges egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely az érintett piac támogatásához feltétlenül szükséges.

(5)          Az Unió az (1) bekezdés szerinti intézkedésekhez a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

A marha- és borjúhúságazat, a tej- és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban az Unió a száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.

(6)          A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, az nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.

3. Szakasz Egyedi problémák

156. cikk Egyedi gyakorlati problémák megoldására szolgáló intézkedések

(1)          A Bizottság végrehajtási jog aktusok útján elfogadja az egyedi gyakorlati problémák megoldására szolgáló, szükséges és indokolható szükséghelyzeti intézkedéseket. Az ilyen intézkedések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges időtartamra. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)          Egyedi problémák megoldása érdekében a Bizottság, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a 162. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el.

II. FEJEZET Információközlés és jelentéstétel

157. cikk Információközlési kötelezettségek

(1)          E rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának nyomon követése, elemzése és kezelése, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, nyomon követése, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint nemzetközi megállapodások végrehajtása, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettségek teljesítése céljából a Bizottság a (2) bekezdésben említett eljárással összhangban elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a vállalkozások, tagállamok és/vagy harmadik országok által közlendő információkra vonatkozóan. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a különböző adatforrások között.

              A beérkezett információk nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára is eljuttathatók vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők, feltéve, hogy ennek során figyelembe veszik a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik, és ezen belül az árakra vonatkozó adataik védelméhez fűződő jogos érdekét.

(2)          Annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értesítés gyors, hatékony, pontos és költséghatékony legyen, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek megállapítják a következőket:

a)      azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;

b)      az értesítés módszerei;

c)      az elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságokkal kapcsolatos szabályok;

d)      az információk közzétételének feltételei és eszközei.

(3)          A Bizottság végrehajtási aktusok útján elfogadja:

a)      az e cikk alkalmazásához szükséges információk közlésére vonatkozó szabályokat;

b)      a benyújtandó információk kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidőivel kapcsolatos szabályokat;

c)      az információk és dokumentumok tagállamok, nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására, illetve közzétételére vonatkozó rendelkezéseket, figyelembe véve a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét.

Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

158. cikk A Bizottság jelentéstételi kötelezettsége

A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:

(a)          2013-tól kezdődően háromévente a méhészeti ágazatra vonatkozó, az 52–54. cikkben meghatározott intézkedések végrehajtásáról,

(b)          2014. június 30-ig és 2018. december 31-ig a piaci helyzet alakulásáról a tej- és tejtermékágazatban, és különösen a 104–107. és a 145. cikknek az alkalmazásáról, különös tekintettel azokra a lehetséges intézkedésekre, amelyek a mezőgazdasági termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönzik, és adott esetben a Bizottság e jelentést javaslatokkal kíséri.

III. FEJEZET A mezőgazdasági válságokra képzett tartalék

159. cikk A tartalék felhasználása

A mezőgazdasági válságokra képzett tartalékból a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött intézményközi megállapodás[47] 14. bekezdésében szereplő feltételeknek és eljárásoknak megfelelően átutalt pénzeszközöket rendelkezésre kell bocsájtani azon év vagy évek tekintetében, amelyek esetében kiegészítő támogatásra van szükség, az e rendelet hatálya alá tartozó azon intézkedésekhez, amelyek a szokásos piaci fejleményeken kívül eső körülmények esetén kerülnek végrehajtásra.

A pénzeszközöket elsősorban az alábbiak tekintetében felmerülő költségek fedezésére kell átutalni:

a)           a II. rész I. címének I. fejezete;

b)           a III. rész VI. fejezete; és

c)           e rész I. fejezete.

A Bizottság végrehajtási aktus útján, e cikk második bekezdésétől eltérve úgy határozhat, hogy a b) pontban említettek közül bizonyos kiadások fedezésére nem utalhatók át pénzeszközök, amennyiben a szóban forgó kiadások a szokásos piacszabályozás részét képezik. Az ilyen végrehajtási aktusokat a 162. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

VI. RÉSZ HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁSOK, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET Hatáskör-átruházások és végrehajtási rendelkezések

160. cikk A felhatalmazás gyakorlása

(1)          E cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit.

(2)          A Bizottság e rendeletben említett felhatalmazása e rendelet hatálybalépésének időpontjától határozatlan időre szól.

(3)          Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendeletben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)          A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)          Az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.

161. cikk A sürgősségi eljárás

(1)          Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus haladéktalanul hatályba lép és alkalmazandó, amennyiben nem emelnek ellene kifogást a (2) bekezdésnek megfelelően. Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)          Az Európai Parlament vagy a Tanács a 160. cikk (5) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. A Bizottság ebben az esetben az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelő határozatáról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a jogi aktust.

162. cikk A bizottsági eljárás

(1)          A Bizottság munkáját a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)          Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, az 5. cikkével összefüggésben.

II. FEJEZET Átmeneti és záró rendelkezések

163. cikk Hatályon kívül helyezés

(1)          A [COM(2010)799]/EU rendelet hatályát veszti.

A [COM(2010)799]/EU rendelet alábbi rendelkezései azonban továbbra is alkalmazandók:

a)      a cukorágazat tekintetében a II. rész I. címe, a 248., és a 260–262. cikk, valamint a III. melléklet II. része a 2014/2015. cukorpiaci gazdasági év végéig, azaz 2015. szeptember 30-ig;

b)      a tejtermelésre vonatkozó korlátozásoknak a II. rész I. címének III. fejezetében meghatározott rendszerével kapcsolatos rendelkezések 2015. március 31-ig;

c)      a borágazat tekintetében:

i.        a 82–87. cikk azon, a 82. cikk (2) bekezdésében említett területek vonatkozásában, amelyeken még nem történt meg a szőlőültetvények kivágása, és azon, a 83. cikk (1) bekezdésében említett területek vonatkozásában, amelyek helyzete nem került rendezésre, az érintett szőlőültetvények kivágásáig, illetve a terület helyzetének rendezéséig,

ii.       a telepítési jogra vonatkozó, a II. rész I. címe III. fejezete V. szakaszának II. alszakasza szerinti átmeneti szabályozás 2015. december 31-ig, illetve – a tagállamok által a 89. cikkének (5) bekezdése értelmében hozott határozatok végrehajtásához szükséges mértékben – 2018. december 31-ig;

d)      a 291. cikk (2) bekezdése 2014. március 31-ig;

e)      a 293. cikk első és második bekezdése a 2013/2014. cukorpiaci gazdasági év végéig;

f)       a 294. cikk 2017. december 31-ig;

g)      a 326. cikk.

(2)          A [COM(2010)799]/EU rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre, valamint a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és felügyeletéről szóló […]/EU rendeletre történő hivatkozásként kell tekinteni és az e rendelet VIII. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

(3)          A 234/79/EGK, az 1601/96/EK és az 1037/2001/EK tanácsi rendelet hatályát veszti.

164. cikk Átmeneti szabályok

A [COM(2010)799]/EU rendeletben foglalt rendelkezésekről az e rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 160. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedések tekintetében.

165. cikk Hatálybalépés és alkalmazás

(1)          Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

A cukorágazat tekintetében azonban a 7., a 16., és a 101. cikket, valamint a III. mellékletet csak a 2014/2015. cukorpiaci gazdasági év végét követően, 2015. október 1-jétől kell alkalmazni.

(2)          A tej- és tejtermékágazat vonatkozásában a 104. és a 105. cikk 2020. június 30-ig alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

I. MELLÉKLET AZ 1. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TERMÉKEK FELSOROLÁSA I. rész: Gabonafélék

A gabonafélék ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)       0709 90 60 || Csemegekukorica frissen vagy hűtve

      0712 90 19 || Szárított csemegekukorica egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, a hibrid vetőmag kivételével

      1001 90 91 || Közönséges búza és kétszeres vetőmag

      1001 90 99 || Tönköly, közönséges búza és kétszeres, nem vetésre

      1002 00 00 || Rozs

      1003 00 || Árpa

      1004 00 00 || Zab

      1005 10 90 || Kukorica-vetőmag, a hibrid kivételével

      1005 90 00 || Kukorica, a vetőmag kivételével

      1007 00 90 || Cirokmag, a hibrid vetőmag kivételével

      1008 || Hajdina, köles és kanárimag; más gabonaféle

b)       1001 10 00 || Durumbúza

c)       1101 00 || Búzaliszt vagy kétszeres liszt

      1102 10 00 || Rozsliszt

      1103 11 || Durva őrlemény és dara búzából

      1107 || Maláta, pörkölve is

d)       0714 || Manióka, arrowroot, szálepgyökér, csicsóka, édesburgonya és magas keményítő- vagy inulintartalmú más hasonló gyökér és gumó frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, egészben, szeletelve vagy labdacs (pellet) formában tömörítve is; szágóbél

|| ex   1102 || Gabonaliszt, a búza- vagy a kétszeres liszt kivételével:

||       1102 20 || – Kukoricaliszt

||       1102 90 || – Más:

||       1102 90 10 || – – Árpaliszt

||       1102 90 30 || – – Zabliszt

||       1102 90 90 || – – Más

|| ex   1103 || Durva őrlemény, dara és labdacs (pellet) gabonából, kivéve a búzából készült durva őrleményt és darát (1103 11 alszám), a rizsből készült durva őrleményt és darát (1103 19 50 alszám), valamint a rizsből készült labdacsot (pelletet) (1103 20 50 alszám)

|| ex   1104 || Másképpen megmunkált gabonaféle (pl. hántolt, lapított, pelyhesített, fényezett, szeletelt vagy durván darált), a 1006 vtsz. alá tartozó rizs és a 1104 19 91 alszám alá tartozó pelyhesített rizs kivételével; gabonacsíra egészben, lapítva, pelyhesítve vagy őrölve

||       1106 20 || Liszt, dara és por a 0714 vtsz. alá tartozó szágóból vagy gyökérből vagy gumóból

|| ex   1108 || Keményítő; inulin:

|| – Keményítő:

||       1108 11 00 || – – Búzakeményítő

||       1108 12 00 || – – Kukoricakeményítő

||       1108 13 00 || – – Burgonyakeményítő

||       1108 14 00 || – – Manióka- (kasszava-) keményítő

|| ex   1108 19 || – – Más keményítő:

||       1108 19 90 || – – – Más

||       1109 00 00 || Búzasikér, szárítva is

KN-kód || Árumegnevezés

||       1702 || Más cukor, beleértve a vegytiszta tejcukrot, malátacukrot, szőlőcukrot és a gyümölcscukrot is, szilárd állapotban; cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül; műméz, természetes mézzel keverve is; égetett cukor:

|| ex   1702 30 || – Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, gyümölcscukor-tartalom nélkül vagy 20 tömegszázaléknál kevesebb gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:

||

||

|| || – – Más:

|| ex 1702 30 50 || – – – Fehér kristályos por alakjában, összetömörítve is, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva

|| ex   1702 30 90 || – – – Más, 99 tömegszázaléknál kevesebb szőlőcukor-tartalommal, szárazanyagra számítva

|| ex   1702 40 || – Szőlőcukor és szőlőcukorszirup, legalább 20, de kevesebb mint 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva, az invertcukor kivételével:

||       1702 40 90 || – – Más

|| ex   1702 90 || – Más, beleértve az invertcukrot és más cukor- és cukorszirup-keveréket 50 tömegszázalék gyümölcscukor-tartalommal, szárazanyagra számítva:

||       1702 90 50 || – – Maltodextrin és maltodextrinszirup

|| – – Égetett cukor:

|| – – – Más:

||       1702 90 75 || – – – – Por alakban, összetömörítve is

||       1702 90 79 || – – – – Más

||       2106 || Másutt nem említett élelmiszer-készítmény:

|| ex   2106 90 || – Más

|| – – Ízesített vagy színezett cukorszirup:

|| – – – Más

||       2106 90 55 || – – – – Szőlőcukorszirup és maltodextrinszirup

|| ex   2302 || Gabonafélék szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is

|| ex   2303 || Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék, kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék, sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék, labdacs (pellet) alakban is:

||       2303 10 || – Keményítő gyártásánál keletkező maradék és hasonló hulladék

||       2303 30 00 || – Sör- vagy szeszgyártási üledék és hulladék

|| ex   2306 || Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve és labdacs (pellet) alakban is, a 2304 és 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével

|| – Más

||       2306 90 05 || – – Kukoricacsírából

|| ex   2308 00 || Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag és növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is:

||       2308 00 40 || – Makk és vadgesztenye; seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével

||       2309 || Állatok etetésére szolgáló készítmény:

|| ex   2309 10 || – Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

||       2309 10 11       2309 10 13       230910 31       2309 10 33       2309 10 51       2309 10 53 || – – A 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90 ,a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal              

KN-kód || Árumegnevezés

|| ex   2309 90 || – Más:

||       2309 90 20 || – – A Kombinált Nómenklatúra 23. árucsoportjához tartozó Kiegészítő megjegyzések 5. pontjában említett termékek

|| – – Más, beleértve az előkeveréket is:

||       2309 90 31       2309 90 33       2309 90 41       2309 90 43       2309 90 51       2309 90 53 || – – – A 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90 , a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal           

(1)  Ezen alszámok alkalmazásában tejtermék: a 0401–0406 vtsz. alá, továbbá a 1702 11 00, a 1702 19 00 és a 2106 90 51 alszám alá tartozó termék.

II. rész: Rizs

A rizságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)         1006 10 21–         1006 10 98 || Vetéstől eltérő célra szánt hántolatlan nyers rizs

        1006 20 || Előmunkált (barna) rizs

        1006 30 || Félig vagy teljesen hántolt rizs polírozva vagy fényezve is

b)         1006 40 00 || Törmelék rizs

c)         1102 90 50 || Rizsliszt

        1103 19 50 || Durva őrlemény és dara rizsből

        1103 20 50 || Labdacs (pellet) rizsből

        1104 19 91 || Pelyhesített rizs

ex    1104 19 99 || Lapított rizs

        1108 19 10 || Rizskeményítő

III. rész: Cukor

A cukorágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)        1212 91 || Cukorrépa

       1212 99 20 || Cukornád

b)        1701 || Nád- vagy répacukor és vegytiszta szacharóz szilárd állapotban

c)        1702 20 || Juharcukor és juharcukorszirup

       1702 60 95 és       1702 90 95 || Más cukor szilárd állapotban és cukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, a tejcukor, a szőlőcukor, a maltodextrin és az izoglükóz kivételével

       ||

       1702 90 71 || Égetett cukor legalább 50 tömegszázalék szacharóztartalommal, szárazanyagra számítva

       2106 90 59 || Ízesített vagy színezett cukorszirup, az izoglükóz-, tejcukor-, szőlőcukor- és maltodextrinszirup kivételével

d)        1702 30 10        1702 40 10        1702 60 10        1702 90 30 || Izoglükóz

e)        1702 60 80        1702 90 80 || Inulinszirup

f)        1703 || Cukor kivonása vagy finomítása során nyert melasz

g)        2106 90 30 || Ízesített vagy színezett izoglükózszirup

h)        2303 20 || Kilúgozott cukorrépaszelet, kipréselt cukornád és más cukorgyártási hulladék

IV. rész: Szárított takarmány

A szárított takarmány-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a) ex    1214 10 00 || – Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet) forró levegővel mesterségesen szárítva

– Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és labdacs (pellet) más módon szárítva és őrölve

ex    1214 90 90 || – Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével

– Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve

b) ex    2309 90 99 || – Lucernaléből és fűléből nyert fehérjekoncentrátum

– Kizárólag a fent említett koncentrátumok előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert, dehidratált termékek

V. rész: Vetőmagok

A vetőmag-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

       0712 90 11 || Hibrid csemegekukorica:

– vetésre

       0713 10 10 || Borsó (Pisum sativum):

– vetésre

ex   0713 20 00 || Csicseriborsó:

– vetésre

ex   0713 31 00 || A Vigna mungo (L) Hepper vagy a Vigna radiata (L.) Wilczek fajhoz tartozó bab:

– vetésre

ex   0713 32 00 || Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):

– vetésre

       0713 33 10 || Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):

– vetésre

ex   0713 39 00 || Más bab:

– vetésre

ex   0713 40 00 || Lencse:

– vetésre

ex   0713 50 00 || Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor)

– vetésre

ex   0713 90 00 || Más szárított hüvelyes zöldség:

– vetésre

       1001 90 10 || Tönköly:

– vetésre

ex   1005 10 || Hibridkukorica-vetőmag

       1006 10 10 || Hántolatlan nyers rizs:

– vetésre

       1007 00 10 || Hibrid cirokmag:

– vetésre

       1201 00 10 || Szójabab, törve is:

– vetésre

       1202 10 10 || Földimogyoró héjában, nem pörkölve vagy másképpen nem főzve:

– vetésre

       1204 00 10 || Lenmag, törve is:

– vetésre

       1205 10 10 és ex   1205 90 00 || Olajrepce- vagy repcemag, törve is:

– vetésre

       1206 00 10 || Napraforgómag, törve is:

– vetésre

ex   1207 || Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is:

– vetésre

       1209 || Mag, gyümölcs és spóra:

– vetési célra

VI. rész: Komló

A komlóágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

1210 || Komlótoboz frissen vagy szárítva, őrölve, porítva vagy labdacs (pellet) alakban is; lupulin

1302 13 00 || Növényi nedv és kivonat komlóból

VII. rész: Olívaolaj és étkezési olajbogyó

Az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)        1509 || Olívaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

       1510 00 || Kizárólag olívabogyóból nyert más olaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, beleértve a 1509 vtsz. alá tartozó olajokkal vagy ezek frakcióival készült keverékeket is

b)        0709 90 31 || Olajbogyó frissen vagy hűtve, nem étolaj kinyerésére szánt

       0709 90 39 || Más olajbogyó frissen vagy hűtve

       0710 80 10 || Olajbogyó (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:

       0711 20 || Olajbogyó ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban

ex   0712 90 90 || Szárított olajbogyó egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve

       2001 90 65 || Olajbogyó ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva

ex   2004 90 30 || Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva

       2005 70 00 || Olajbogyó ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva

c)        1522 00 31        1522 00 39 || Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajtartalommal

       2306 90 11        2306 90 19 || Olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más maradék

VIII. rész: Len és kender

A len- és kenderágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

                   5301 || Len nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

                   5302 || Valódi kender (Cannabis sativa L.) nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és -hulladék (beleértve a fonalhulladékot és a foszlatott anyagot is)

IX. rész: Gyümölcs- és zöldségfélék

A gyümölcs- és zöldségágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

      0702 00 00 || Paradicsom frissen vagy hűtve

      0703 || Vöröshagyma, gyöngyhagyma, fokhagyma, póréhagyma és más hagymaféle frissen vagy hűtve

      0704 || Káposzta, karfiol, karalábé, kelkáposzta és élelmezési célra alkalmas hasonló káposztaféle frissen vagy hűtve

      0705 || Saláta (Lactuca sativa) és cikória (Cichorium spp.) frissen vagy hűtve

      0706 || Sárgarépa, fehérrépa, salátának való cékla, bakszakáll, gumós zeller, retek és élelmezési célra alkalmas más hasonló gyökér, frissen vagy hűtve

      0707 00 || Uborka és apró uborka frissen vagy hűtve

      0708 || Hüvelyes zöldség, hüvelyben vagy kifejtve, frissen vagy hűtve

ex  0709 || Más zöldség frissen vagy hűtve, a 0709 60 91, a 0709 60 95, a 0709 60 99, a 0709 90 31, a 0709 90 39 és a 0709 90 60 alszámok kivételével

ex  0802 || Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is, a 0802 90 20 alszám alá tartozó aréka (vagy bétel) és kóladió kivételével

      0803 00 11 || Plaintain frissen

ex  0803 00 90 || Plaintain szárítva

      0804 20 10 || Füge, frissen

      0804 30 00 || Ananász

      0804 40 00 || Avokádó

      0804 50 00 || Guajava, mangó és mangosztán

      0805 || Citrusfélék frissen vagy szárítva

      0806 10 10 || Csemegeszőlő frissen

      0807 || Dinnye (beleértve a görögdinnyét is) és papaya frissen

      0808 || Alma, körte és birs frissen

      0809 || Kajszibarack, cseresznye, meggy, őszibarack (beleértve a nektarint is), szilva és kökény frissen

      0810 || Más gyümölcs frissen

      0813 50 31       0813 50 39 || Kizárólag a 0801 és a 0802 vtsz. alá tartozó szárított diófélék keveréke

      0910 20 || Sáfrány

ex  0910 99 || Kakukkfű frissen vagy hűtve

ex  1211 90 85 || Bazsalikom, citromfű, menta, Origanum vulgare (szurokfű/oregánó/vadmajoránna), rozmaring, orvosi zsálya frissen vagy hűtve

      1212 99 30 || Szentjánoskenyér

X. rész: Feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek

A feldolgozott gyümölcs és zöldség ágazata a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a) ex  0710 || Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva, kivéve a 0710 40 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát, a 0710 80 10 alszám alá tartozó olajbogyót, valamint a 0710 80 59 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcsét

|| ex  0711 || Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve a 0711 20 alszám alá tartozó olajbogyót, a 0711 90 10 alszám alá tartozó, a Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcsét és a 0711 90 30 alszám alá tartozó csemegekukoricát

|| ex  0712 || Szárított zöldség egészben, aprítva, szeletelve, törve vagy porítva, de tovább nem elkészítve, kivéve az ex 0712 90 05 alszám alá tartozó, forró levegővel mesterségesen szárított és emberi fogyasztásra alkalmatlan burgonyát, a 0712 90 11 és a 0712 90 19 alszám alá tartozó csemegekukoricát és az ex 0712 90 90 alszám alá tartozó olajbogyót

||       0804 20 90 || Füge szárítva

||       0806 20 || Szőlő szárítva

|| ex  0811 || Gyümölcs és diófélék nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőszer hozzáadása nélkül, kivéve az ex 0811 90 95 alszám alá tartozó fagyasztott banánt

KN-kód || Árumegnevezés

|| ex  0812 || Gyümölcs és diófélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban, kivéve az ex 0812 90 98 alszám alá tartozó ideiglenesen tartósított banánt

|| ex  0813 || Szárított gyümölcs, a 0801—0806 vtsz. alá tartozók kivételével; diókeverék vagy ebbe az árucsoportba tartozó szárított gyümölcsök keveréke, kivéve a 0813 50 31 és a 0813 50 39 alszámokhoz, a 0801 és a 0802 vtsz. alá tartozó diókeverékeket

||       0814 00 00 || Citrusfélék vagy a dinnyefélék héja (beleértve a görögdinnye héját is) frissen, fagyasztva, szárítva vagy sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban ideiglenesen tartósítva

||       0904 20 10 || Édes paprika szárítva, nem zúzott, nem őrölt

b) ex  0811 || Gyümölcs és diófélék nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is, fagyasztva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

|| ex  1302 20 || Pektintartalmú anyagok és pektinátok

|| ex  2001 || Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság), kivéve: -     a Capsicum nemzetséghez tartozó növényeknek a 2001 90 20 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével -     a 2001 90 30 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata) -     a 2001 90 40 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit -     a 2001 90 60 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet -     a 2001 90 65 alszám alá tartozó olajbogyót -     az ex 2001 90 97 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit

||       2002 || Paradicsom ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

||       2003 || Ehető gomba és szarvasgomba, ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva

|| ex  2004 || Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékekek kivételével, kivéve a 2004 90 10 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), az ex 2004 90 30 alszám alá tartozó olajbogyót és a 2004 10 91 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

|| ex  2005 || Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, kivéve a 2005 70 00 alszám alá tartozó olajbogyót, a 2005 80 00 alszám alá tartozó csemegekukoricát (Zea mays var. saccharata), a Capsicum nemzetséghez tartozó növényeknek a 2005 99 10 alszám alá tartozó gyümölcsét az édes paprika és a spanyol paprika kivételével, valamint a 2005 20 10 alszám alá tartozó, liszt, dara vagy pelyhesített formában elkészített vagy tartósított burgonyát

|| ex  2006 00 || Gyümölcs, dióféle, gyümölcshéj és más növényrész, cukorral tartósítva (drénezett, cukrozott vagy kandírozott), kivéve az ex 2006 00 38 és az ex 2006 00 99 vtsz. alá tartozó, cukorban tartósított banánt

|| ex  2007 || Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém gyümölcsből vagy diófélékből, főzéssel készítve, cukorral vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve: -     az ex 2007 10 alszám alá tartozó, banánból készült homogenizált készítményeket -     az ex 2007 99 39, az ex 2007 99 50 és az ex 2007 99 97 alszám alá tartozó, banánból készült dzsemet, gyümölcskocsonyát (zselé), gyümölcsízt, pürét és krémet

|| ex  2008 || Más módon elkészített vagy tartósított, másutt nem említett gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész, cukor vagy más édesítőanyag vagy alkohol hozzáadásával is, kivéve: -     a 2008 11 10 alszám alá tartozó amerikaimogyoró-vajat -     a 2008 91 00 alszám alá tartozó pálmafacsúcsrügyet -     a 2008 99 85 alszám alá tartozó kukoricát -     a 2008 99 91 alszám alá tartozó jamgyökeret, édesburgonyát (batáta) és a növények hasonló, étkezésre alkalmas, legalább 5 tömegszázalék keményítőtartalommal rendelkező részeit -     az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó szőlőlevelet, komlóhajtást és a növények hasonló, étkezésre alkalmas részeit -     az ex 2008 92 59, az ex 2008 92 78, az ex 2008 92 93 és az ex 2008 92 98 alszám alá tartozó, másképpen elkészített vagy tartósított banánt tartalmazó keverékeket -     az ex 2008 99 49, az ex 2008 99 67 és az ex 2008 99 99 alszám alá tartozó, más módon elkészített vagy tartósított banánt

|| ex  2009 || Gyümölcslé (kivéve a 2009 61 és a 2009 69 alszám alá tartozó szőlőlevet és szőlőmustot és az ex 2009 80 alszám alá tartozó banánlevet) és zöldséglé, nem erjesztve és hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

XI. rész: Banán

A banánágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kódok || Árumegnevezés

       0803 00 19 || Banán frissen, kivéve a plantain fajtát

ex   0803 00 90 || Banán szárítva, kivéve a plantain fajtát

ex   0812 90 98 || Banán ideiglenesen tartósítva

ex   0813 50 99 || Szárított banánt tartalmazó keverékek

       1106 30 10 || Liszt, dara és por banánból

ex   2006 00 99 || Banán cukorral tartósítva

ex   2007 10 99 || Homogenizált készítmények banánból

ex   2007 99 39 ex   2007 99 50 ex   2007 99 97 || Dzsem, gyümölcskocsonya (zselé), gyümölcsíz, püré és krém banánból

ex   2008 92 59 ex   2008 92 78 ex   2008 92 93 ex   2008 92 98 || Más módon elkészített vagy tartósított banánt tartalmazó keverék, alkohol hozzáadása nélkül

ex   2008 99 49 ex   2008 99 67 ex   2008 99 99 || Banán másképpen elkészítve vagy tartósítva

ex   2009 80 35 ex   2009 80 38 ex   2009 80 79 ex   2009 80 86 ex   2009 80 89 ex   2009 80 99 || Banánlé

XII. rész: Bor

A borágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)       2009 61       2009 69 || Szőlőlé (beleértve a szőlőmustot is)

      2204 30 92       2204 30 94       2204 30 96       2204 30 98 || Más szőlőmust, kivéve az erjedésben lévő vagy az alkohol hozzáadásától eltérő módon erjesztéssel lefojtott szőlőmustot

b) ex  2204 || Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével, kivéve a 2204 30 92, a 2204 30 94, a 2204 30 96 és a 2204 30 98 alszám alá tartozó más szőlőmustot

c)       0806 10 90 || Szőlő frissen a csemegeszőlő kivételével

      2209 00 11       2209 00 19 || Borecet

d)       2206 00 10 || Pikett

      2307 00 11       2307 00 19 || Borseprő

      2308 00 11       2308 00 19 || Szőlőtörköly

XIII. rész: Élő fák és egyéb növények, hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat

Az élő növények ágazata magában foglalja a Kombinált Nómenklatúra 6. árucsoportjában található valamennyi terméket.

XIV. rész: Dohány

A dohányágazat a 2401 KN-kód alá tartozó nyers- vagy feldolgozatlan dohányt és dohányhulladékot foglalja magában.

XV. rész: Marha- és borjúhús

A marha- és borjúhúságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)       0102 90 05–       0102 90 79 || Háziasított szarvasmarhafajtákhoz tartozó élő állatok, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

      0201 || Szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve

      0202 || Szarvasmarhafélék húsa fagyasztva

      0206 10 95 || Sovány és zsíros dagadó frissen vagy hűtve

      0206 29 91 || Sovány és zsíros dagadó fagyasztva

      0210 20 || Szarvasmarhafélék húsa sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

      0210 99 51 || Sovány és zsíros dagadó sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

      0210 99 90 || Húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből készült élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény

      1602 50 10 || Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség szarvasmarhafélékből főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

      1602 90 61 || Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, főzés nélkül; főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke

b)       0102 10 || Élő szarvasmarhafélék fajtatiszta tenyészállatai

0206 10 98 || Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

      0206 21 00       0206 22 00       0206 29 99 || Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége a sovány és zsíros dagadó kivételével, fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

      0210 9959 || Szarvasmarhafélék élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve, a sovány és zsíros dagadó kivételével

ex  1502 00 90 || Szarvasmarhafaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

1602 50 31 és 1602 50 95 || Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség szarvasmarhafélékből, kivéve a főzés nélküli húst vagy belsőséget, valamint a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

      1602 90 69 || Más elkészített vagy konzervált hús szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal, kivéve a főzés nélkülieket és a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

XVI. rész: Tej és tejtermékek

A tej- és tejtermékágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)       0401 || Tej és tejszín nem sűrítve, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadása nélkül

b)       0402 || Tej és tejszín sűrítve vagy cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával

c)       0403 10 11–       0403 10 39       0403 9011 to       0403 90 69 || Író, aludttej és tejföl, joghurt, kefir és más erjesztett vagy savanyított tej és tejföl, sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, ízesítés, gyümölcs, diófélék vagy kakaó hozzáadása nélkül

d)       0404 || Tejsavó sűrítve vagy cukrozva vagy más édesítőanyag hozzáadásával is; máshol nem említett, természetes tejalkotórészeket tartalmazó termék cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is

e) ex   0405 || Vaj és tejből nyert más zsír és olaj; kenhető tejkészítmények legalább 75 tömegszázalék, de legfeljebb 80 tömegszázalék zsírtartalommal

f)       0406 || Sajt és túró

g)       1702 19 00 || Tejcukor és tejcukorszirup hozzáadott ízesítő- vagy színezőanyagok nélkül, kevesebb mint 99 tömegszázalék tejcukortartalommal, vízmentes laktózra vonatkoztatva, szárazanyagra számítva

h)       2106 90 51 || Ízesített vagy színezett tejcukorszirup

i) ex   2309 || Állatok etetésére szolgáló készítmény:

–  Olyan termékeket tartalmazó készítmények és takarmányok, amelyekre e rendelet vonatkozik, közvetlenül vagy az 1667/2006/EK rendelet alapján, kivéve azokat a készítményeket és takarmányokat, amelyekre e melléklet I. része vonatkozik.

XVII. rész: Sertéshús

A sertéshúságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a) ex  0103 || Háziasított fajtákhoz tartozó élő sertés, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

b) ex  0203 || Házi sertés húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

ex  0206 || Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket,

ex  0209 00 || Sovány húsréteget nem tartalmazó sertészsiradék (szalonna), nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

ex  0210 || Házi sertés élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

      1501 00 11       1501 00 19 || Sertészsír (zsiradék is)

c)       1601 00 || Kolbász és hasonló termék húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből; ezeken a termékeken alapuló élelmiszerek

      1602 10 00 || Homogenizált készítmények húsból, vágási melléktermékből, belsőségből vagy vérből

      1602 20 90 || Elkészített vagy konzervált termékek állatok májából, kivéve liba- és kacsamájból

      1602 41 10       1602 42 10       1602 49 11–       1602 49 50 || Más elkészített és konzervált termékek házisertéshús- vagy belsőségtartalommal

      1602 90 10 || Állati vérből készült termékek

      1602 90 51 || Más elkészített vagy konzervált termékek házisertéshús- vagy belsőségtartalommal

      1902 20 30 || Töltött tészta főzve vagy másképp elkészítve is, 20 tömegszázalékot meghaladó kolbász és más hasonló, bármely fajta hús- vagy belsőségtartalommal, beleértve bármely fajta vagy eredetű zsírt is

XVIII. rész: Juh- és kecskehús

A juh- és kecskehús-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)        0104 10 30 || Bárány (1 éves korig)

||        0104 10 80 || Élő juh, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat és a bárányt

||        0104 20 90 || Élő kecske, kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat

||        0204 || Juh- vagy kecskehús frissen, hűtve vagy fagyasztva

||        0210 99 21 || Juh- és kecskehús csonttal, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

||        0210 99 29 || Juh- és kecskehús csont nélkül, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

b)        0104 10 10 || Élő juh – fajtatiszta tenyészállat

||        0104 20 10 || Élő kecske – fajtatiszta tenyészállat

||        0206 80 99 || Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen vagy hűtve, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

||        0206 90 99 || Juh és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége fagyasztva, kivéve a gyógyszerészeti termékek gyártására használt vágási melléktermékeket és belsőségeket

||        0210 99 60 || Juh- és kecske élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

|| ex    1502 00 90 || Birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével

c)        1602 90 72 || Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék vagy belsőség birkából vagy kecskéből, főzés nélkül;

||        1602 90 74 || főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keveréke birkából vagy kecskéből

d)        1602 90 76        1602 90 78 || Más elkészített vagy konzervált, vágási melléktermék vagy belsőség birkából vagy kecskéből, kivéve a főzés nélkülieket és a főtt hús vagy belsőség és főzés nélküli hús vagy belsőség keverékét

XIX. rész: Tojás

A tojáságazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)        0407 00 11        0407 00 19        0407 00 30 || Baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve

b)        0408 11 80        0408 19 81        0408 19 89        0408 91 80        0408 99 80 || Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is, kivéve az emberi fogyasztásra alkalmatlanokat

XX. rész: Baromfihús

A baromfihús-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

a)       0105 || Élő baromfi, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk

b) ex  0207 || A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi élelmezési célra alkalmas húsa, vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva, kivéve a c) pont alá tartozó májat

c)       0207 13 91 || Baromfimáj frissen, hűtve vagy fagyasztva

      0207 14 91 ||

      0207 26 91 ||

      0207 27 91 ||

      0207 34 ||

      0207 35 91 ||

      0207 36 81 ||

      0207 36 85 ||

      0207 36 89 ||

      0210 99 71 || Baromfimáj sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

      0210 99 79 ||

d)       0209 00 90 || Baromfizsiradék, nem olvasztott vagy másképpen nem kivont, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

e)       1501 00 90 || Baromfizsír

f)       1602 20 10 || Liba- vagy kacsamáj, másképpen elkészítve vagy tartósítva

  ||

      1602 31 || A 0105 vtsz. alá tartozó baromfi húsa, vágási mellékterméke vagy belsősége, másképpen elkészítve vagy tartósítva

      1602 32 ||

      1602 39 ||

XXI. rész: Mezőgazdasági eredetű etil-alkohol

1.           Az etilalkohol-ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

ex  2207 10 00 || Nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

ex  2207 20 00 || Etil-alkohol és más szesz denaturálva, bármilyen alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

ex  2208 90 91 és ex  2208 90 99 || Nem denaturált etil-alkohol kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből állítottak elő

2.           Az etilalkohol-ágazat magában foglalja a 2208 KN-kód alá tartozó, több mint kétliteres tartályban (palackban) kiszerelt és az etil-alkohol 1. pontban említett valamennyi tulajdonságával rendelkező, mezőgazdasági eredetű etil-alkoholon alapuló termékeket is.

XXII. rész: Méhészeti termékek

A méhészeti ágazat a következő táblázatban felsorolt termékeket foglalja magában:

KN-kód || Árumegnevezés

     0409 00 00 || Természetes méz

ex 0410 00 00 || Élelmezési célra alkalmas méhpempő és méhszurok

ex 0511 99 85 || Élelmezési célra nem alkalmas méhpempő és méhszurok

ex 1212 99 70 || Virágpor

ex 1521 90 || Méhviasz

XXIII. rész: Selyemhernyó

A selyemhernyó-ágazat az ex 0106 90 00 KN-kód alá tartozó selyemhernyókat, valamint az ex 0511 99 85 KN-kód alá tartozó selyemhernyópetéket foglalja magában.

XXIV. rész: Egyéb termékek

Egyéb termékek alatt az 1. cikk (1) bekezdésében említett, de az I–XXIII. részben nem felsorolt termékek értendők, beleértve az alábbi 1. és 2. szakaszban felsorolt termékeket is.

1. szakasz

KN-kód || Árumegnevezés

ex  0101 || Élő ló, szamár, lóöszvér (muli) és szamáröszvér:

      0101 10 || – Fajtatiszta tenyészállat:

      0101 10 10 || – – Ló(a)

      0101 10 90 || – – Más

      0101 90 || – Más:

– – Ló:

      0101 90 19 || – – – Vágástól eltérő célra

      0101 90 30 || – – Szamár

      0101 90 90 || – – Lóöszvér (muli) és szamáröszvér

ex  0102 || Élő szarvasmarhafélék:

ex  0102 90 || – Fajtatiszta tenyészállattól eltérő:

      0102 90 90 || – – Nem háziasított fajták

ex  0103 || Élő sertés:

      0103 10 00 || – Fajtatiszta tenyészállatok(b)

– Más:

ex  0103 91 || – – 50 kg-nál kisebb tömegű:

      0103 91 90 || – – – Nem háziasított fajták

ex  0103 92 || – – Legalább 50 kg tömegű

KN-kód || Árumegnevezés

      0103 92 90 || – – Nem háziasított fajták

      0106 || Más élő állat

ex  0203 || Sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva:

– Frissen vagy hűtve:

ex  0203 11 || – – Egész és fél:

      0203 11 90 || – – – Nem házi sertésből

ex  0203 12 || – – Comb, lapocka és részei csonttal:

      0203 12 90 || – – – Nem házi sertésből

ex  0203 19 || – – Más:

      0203 19 90 || – – – Nem házi sertésből

– Fagyasztva:

ex  0203 21 || – – Egész és fél:

      0203 21 90 || – – – Nem házi sertésből

ex  0203 22 || – – Comb, lapocka és részei csonttal:

      0203 22 90 || – – – Nem házi sertésből

ex  0203 29 || – – Más:

      0203 29 90 || – – – Nem házi sertésből

ex  0205 00 || Szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér húsa frissen, hűtve vagy fagyasztva

ex  0206 || Szarvasmarhafélék, sertés, juh, kecske, ló, szamár, lóöszvér (muli) vagy szamáröszvér élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége frissen, hűtve vagy fagyasztva:

ex  0206 10 || – Szarvasmarhafélékből frissen vagy hűtve

      0206 10 10 || – – Gyógyászati termékek gyártására (c)

– Szarvasmarhafélékből fagyasztva:

ex  0206 22 00 || – – Máj:

– – – Gyógyászati termékek gyártására (c)

ex  0206 29 || – – Más:

      0206 29 10 || – – – Gyógyászati termékek gyártására (c)

ex  0206 30 00 || – Sertésből frissen vagy hűtve:

– – Gyógyászati termékek gyártására (c)

– – Más:

– – – Nem házi sertésből

– Sertésből fagyasztva:

ex  0206 41 00 || – – Máj:

– – – Gyógyászati termékek gyártására (c)

– – – Más:

– – – – Nem házi sertésből

ex 0206 49 00 || – – Más:

|| – – – Házi sertésből: – – – – Gyógyászati termékek gyártására (c)

|| – – – Más

  ||  

ex   0206 80 || – Más frissen vagy hűtve:

       0206 80 10 || – – Gyógyászati termékek gyártására (c)

– – Más:

       0206 80 91 || – – – Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből

ex   0206 90 || – Más fagyasztva:

       0206 90 10 || – – Gyógyászati termékek gyártására (c)

– – Más:

       0206 90 91 || – – – Lóból, szamárból, lóöszvérből (muliból) és szamáröszvérből

       0208 || Más hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség frissen, hűtve vagy fagyasztva

KN-kód || Árumegnevezés

ex   0210 || Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermék és belsőség, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve; élelmezési célra alkalmas liszt és őrlemény húsból, vágási melléktermékből vagy belsőségből:

– Sertéshús:

ex   0210 11 || – – Sonka, lapocka és részei csonttal:

       0210 11 90 || – – – Nem házi sertésből

ex   0210 12 || – – Oldalas és dagadó és részei:

       0210 12 90 || – – – Nem házi sertésből

ex   0210 19 || – – Más:

       0210 19 90 || – – – Nem házi sertésből

– Más, beleértve a húsból, vágási melléktermékből és belsőségből készült, élelmezési célra alkalmas lisztet és őrleményt is:

       0210 91 00 || – – Főemlősökből

       0210 92 00 || – – Bálnából, delfinből és barna delfinből (a cetfélék [Cetacea] rendjébe tartozó emlősből); lamantinból és dugongból (a szirének [Sirenia] rendjébe tartozó emlősből)

       0210 93 00 || – – Hüllőből (kígyóból és teknősbékából is)

ex   0210 99 || – – Más:

– – – Hús:

       0210 99 31 || – – – – Rénszarvasból

       0210 99 39 || – – – – Más

– – – Vágási melléktermék és belsőség:

– – – – Nem házi sertésből, szarvasmarhafélékből, juhból és kecskéből

       0210 99 80 || – – – – – Nem baromfimájból

ex   0407 00 || Madártojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve:

       0407 00 90 || – Nem baromfitojás

ex   0408 || Madártojás héj nélkül és tojássárgája frissen, szárítva, gőzben vagy forró vízben megfőzve, formázva, fagyasztva vagy másképpen tartósítva, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is:

– Tojássárgája:

ex   0408 11 || – – Szárítva:

       0408 11 20 || – – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan(d)

ex   0408 19 || – – Más:

       0408 19 20 || – – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan(d)

– Más:

ex   0408 91 || – – Szárítva:

       0408 91 20 || – – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan(d)

ex   0408 99 || – – Más:

       0408 99 20 || – – – Emberi fogyasztásra alkalmatlan(d)

       0410 00 00 || Máshol nem említett, élelmezési célra alkalmas állati eredetű termék

       0504 00 00 || Állati bél, hólyag és gyomor (a halból származó kivételével), egészben és darabban, frissen, hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében tartósítva, szárítva vagy füstölve

ex   0511 || Másutt nem említett állati termék; az 1. vagy a 3. árucsoportba tartozó, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat:

       0511 10 00 || – Szarvasmarhafélék spermája

– Más:

||

ex   0511 99 || – – Más:

       0511 99 85 || – – – Más

ex   0709 || Más zöldség frissen vagy hűtve:

ex   0709 60 || – A Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse:

– – Más:

       0709 60 91 || – – – – Capsicum nemzetségből, capsicin vagy capsicum illóolaj-tartalmú festék gyártásához(c)

       0709 60 95 || – – – Illóolaj vagy gyanta gyártásához(c)

       0709 60 99 || – – – Más

KN-kód || Árumegnevezés

ex   0710 || Zöldség (nyersen, vagy gőzöléssel vagy vízben forrázással főzve is) fagyasztva:

ex   0710 80 || – Más zöldség:

– – A Capsicum és a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse:

       0710 80 59 || – – – Nem édes paprika

ex   0711 || Zöldségfélék ideiglenesen tartósítva (pl. kén-dioxid-gázzal, sós lében, kénes vízben vagy más tartósítóoldatban), de közvetlen fogyasztásra nem alkalmas állapotban:

ex   0711 90 || – Más zöldség; zöldségkeverék:

– – Zöldségfélék:

       0711 90 10 || – – – – A Capsicum vagy Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika kivételével

ex   0713 || Szárított hüvelyes zöldség kifejtve, hántolva vagy felesen is

ex   0713 10 || – Borsó (Pisum sativum):

       0713 10 90 || – – Nem vetésre

ex   0713 20 00 || – Csicseriborsó:

– – Nem vetésre

– Bab (Vigna spp., Phaseolus spp.)

ex   0713 31 00 || – – A Vigna mungo (L) Hepper vagy Vigna radiata (L) Wilczek fajhoz tartozó bab:

– – – Nem vetésre

ex   0713 32 00 || – – Kis szemű, vörös színű (Adzuki) bab (Phaseolus vagy Vigna angularis):

– – – Nem vetésre

ex   0713 33 || – – Vesebab, ideértve a fehér babot is (Phaseolus vulgaris):

       0713 33 90 || – – – Nem vetésre

ex   0713 39 00 || – – Más:

– – – Nem vetésre

ex   0713 40 00 || – Lencse:

– – Nem vetésre

ex   0713 50 00 || – Nagy szemű disznóbab (Vicia faba var. major) és lóbab (Vicia faba var. equina, Vicia faba var. minor)

– – Nem vetésre

ex   0713 90 00 || – Más:

– – Nem vetésre

       0801 || Kókuszdió, brazildió és kesudió frissen vagy szárítva, héjastól is

ex   0802 || Más dióféle frissen vagy szárítva, héjastól is:

ex   0802 90 || – Más:

ex   0802 90 20 || – – Aréka (vagy bétel) és kóladió

ex   0804 || Datolya, füge, ananász, avokádó, guajava, mangó és mangosztán frissen vagy szárítva:

       0804 10 00 || – Datolya

       0902 || Tea, aromásítva is

ex   0904 || Bors a Piper nemzetségből; a Capsicum vagy a Pimenta nemzetséghez tartozó növények gyümölcse szárítva vagy zúzva vagy őrölve, a 0904 20 10 alszám alá tarozó édes paprika kivételével

       0905 00 00 || Vanília

       0906 || Fahéj és fahéjvirág

       0907 00 00 || Szegfűszeg (egész gyümölcs, kocsány és szár)

       0908 || Szerecsendió, szerecsendió-virág és kardamom

       0909 || Ánizsmag, badián-, édeskömény-, koriander-, kömény- vagy rétiköménymag; borókabogyó

ex   0910 || Gyömbér, kurkuma, babérlevél, curry és más fűszer a kakukkfű és a sáfrány kivételével

ex   1106 || Liszt, dara és por a 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből, a 0714 vtsz. alá tartozó szágóból vagy gyökérből vagy gumóból vagy a 8. árucsoportba tartozó termékekből:

       1106 10 00 || – A 0713 vtsz. alá tartozó szárított hüvelyes zöldségből

ex   1106 30 || – A 8. árucsoportba tartozó termékekből:

       1106 30 90 || – – Nem banánból

KN-kód || Árumegnevezés

ex   1108 || Keményítő; inulin:

       1108 20 00 || – Inulin

       1201 00 90 || Szójabab, törve is, nem vetésre

       1202 10 90 || Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héjában, nem vetésre

       1202 20 00 || Földimogyoró nem pörkölve vagy másképpen nem főzve, héj nélkül, törve is

       1203 00 00 || Kopra

       1204 00 90 || Lenmag, törve is, nem vetésre

       1205 10 90 és ex   1205 90 00 || Olajrepce- vagy repcemag, törve is, nem vetésre

       1206 00 91 || Napraforgómag, törve is, nem vetésre

       1206 00 99 ||

       1207 20 90 || Gyapotmag, törve is, nem vetésre

       1207 40 90 || Szezámmag, törve is, nem vetésre

       1207 50 90 || Mustármag, törve is, nem vetésre

       1207 91 90 || Mákszem, törve is, nem vetésre

       1207 99 91 || Kendermag, törve is, nem vetésre

ex   1207 99 97 || Más olajos mag és olajtartalmú gyümölcs, törve is, nem vetésre

       1208 || Olajosmagliszt és -dara vagy olajtartalmú gyümölcsliszt és -dara, a mustárliszt és -dara kivételével

ex   1211 || Növény és növényrész (beleértve a magot és a gyümölcsöt is), elsősorban illatszer, gyógyszer vagy rovarirtószer, gombaölőszer vagy hasonlók gyártására, frissen vagy szárítva, vágva, zúzva vagy porítva is, kivéve az e melléklet IX. részében az ex 1211 90 85 KN-kód alatt felsorolt termékeket

ex   1212 || Szentjánoskenyér, tengeri moszat és más alga, cukorrépa és cukornád frissen, hűtve, fagyasztva vagy szárítva, őrölve is; másutt nem említett, elsősorban emberi fogyasztásra szolgáló gyümölcsmag és más növényi termék (beleértve a Cichorium intybus sativum fajta nem pörkölt cikóriagyökereket is):

ex   1212 99 || – – Nem cukornád:

       1212 99 41 és        1212 99 49 || – – – Szentjánoskenyérmag

ex   1212 99 70 || – – – Más, a cikóriagyökér kivételével

       1213 00 00 || Gabonaszalma és -pelyva nyersen, vágva, őrölve, sajtolva vagy labdacs (pellet) alakban is

ex   1214 || Karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna (alfalfa), lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény labdacs (pellet) alakban is:

ex   1214 10 00 || – Lucerna- (alfalfa-) őrlemény és -labdacs (pellet), kivéve a forró levegővel mesterségesen szárított lucerna- (alfalfa-) őrleményt és -labdacsot (pellet) vagy a más módon szárított, őrölt lucerna- (alfalfa-) őrleményt és labdacsot (pellet)

ex   1214 90 || – Más:

       1214 90 10 || – – Marharépa, karórépa és más takarmánygyökér

ex   1214 90 90 || – – Más, kivéve:

– Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny és hasonló takarmánynövény, forró levegővel mesterségesen szárítva, a széna, a takarmánykáposzta és a szénatartalmú termékek kivételével

– Lucerna (alfalfa), baltacim, lóhere, csillagfürt, bükköny, orvosi somkóró, szegletes lednek és szarvaskerep más módon szárítva és őrölve

ex   1502 00 || Szarvasmarhafaggyú, birka- vagy kecskefaggyú, a 1503 vtsz. alá tartozók kivételével:

ex   1502 00 10 || – Ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével, kivéve a csontból és hulladékból nyert zsírokat(c)

       1503 00 || Zsírsztearin, zsírolaj, oleosztearin, oleoolaj és faggyúolaj nem emulgálva vagy nem keverve vagy más módon nem elkészítve

ex   1504 || Halból vagy tengeri emlősből nyert zsír és olaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva, kivéve a 1504 10 és a 1504 20 vtsz. alá tartozó halmájolajat és frakciókat

       1507 || Szójababolaj és frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

       1508 || Földimogyoró-olaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

       1511 || Pálmaolaj és frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

       1512 || Napraforgómag-, pórsáfránymag- vagy gyapotmagolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

KN-kód || Árumegnevezés

       1513 || Kókuszdió (kopra)-, pálmamagbél- vagy babassuolaj és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

       1514 || Olajrepce-, repce- vagy mustárolaj és ezek frakciói, finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

ex   1515 || Más stabilizált növényi zsír és olaj (kivéve az ex 1515 90 11 alszám alá tartozó jojobaolajat) és ezek frakciói finomítva is, de vegyileg nem átalakítva

ex   1516 || Állati vagy növényi zsír és olaj és ezek frakciói részben vagy teljesen hidrogénezve, közbeesően észterezve, újraészterezve vagy elaidinizálva, finomítva is, de tovább nem elkészítve (kivéve a 1516 20 10 alszám alá tartozó hidrogénezett ricinusolajat, ún. „opálviaszt”)

ex   1517 || Margarin; ebbe az árucsoportba tartozó állati vagy növényi zsírok vagy olajok vagy különböző zsírok vagy olajok frakcióinak étkezésre alkalmas keveréke vagy készítménye, a 1516 vtsz. alá tartozó étkezési zsír vagy olaj vagy ezek frakciói kivételével, kivéve a 1517 10 10, a 1517 90 10 és a 1517 90 93 alszámokat

       1518 00 31        1518 00 39 || Stabilizált folyékony növényi olaj, keverék, műszaki vagy ipari felhasználásra, az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszer-előállítás kivételével(c)

       1522 00 91 || Az olaj alja és olajseprő (olajdrass); zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok feldolgozásából származó semlegesítési iszap (soapstock), kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak

       1522 00 99 || Zsíros anyagok vagy állati vagy növényi viaszok egyéb feldolgozási maradékai, kivéve azokat, amelyek olívaolajra jellemző tulajdonságokkal rendelkező olajat tartalmaznak

ex   1602 || Más elkészített vagy konzervált hús, vágási melléktermék, belsőség vagy vér:

– Sertésből:

ex   1602 41 || – – Sonka és részei:

       1602 41 90 || – – – Nem házi sertésből

ex   1602 42 || – – Lapocka és részei:

       1602 42 90 || – – – Nem házi sertésből

ex   1602 49 || – – Más, beleértve a keverékeket is:

       1602 49 90 || – – – Nem házi sertésből

ex   1602 90 || – Más, beleértve az állati vérből készült termékeket is:

– – Nem állati vérből készült termékek:

       1602 90 31 || – – – Vadból vagy nyúlból

|| – – – Más:

– – – – Nem házisertéshús- vagy belsőségtartalommal:

– – – – – Nem szarvasmarhahús- vagy belsőségtartalommal:

       1602 90 99 || – – – – – – Nem birkából vagy kecskéből

ex   1603 00 || Kivonat és lé húsból

       1801 00 00 || Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve

       1802 00 00 || Kakaóhéj, kakaóhártya, -bőr és más kakaóhulladék

ex   2001 || Zöldség, gyümölcs, dióféle és más ehető növényrész ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva (savanyúság):

ex   2001 90 || – Más:

       2001 90 20 || – – A Capsicum nemzetséghez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével

ex   2005 || Más zöldség ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006 vtsz. alá tartozó termékek kivételével:

ex   2005 99 || – Más zöldség és zöldségkeverék:

       2005 99 10 || – – A Capsicum nemzetséghez tartozó növények gyümölcse, az édes paprika vagy a spanyol paprika kivételével

ex   2206 || Más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok máshol nem említett keverékei:

       2206 00 31–        2206 00 89 || – Nem pikett

ex   2301 || Emberi fogyasztásra alkalmatlan liszt, dara és labdacs (pellet) húsból vagy vágási melléktermékből, belsőségből, halból vagy rákféléből, puhatestűből vagy más gerinctelen víziállatból; tepertő:

       2301 10 00 || – Liszt, dara és labdacs (pellet) húsból vagy vágási melléktermékből, belsőségből; tepertő

KN-kód || Árumegnevezés

ex   2302 || Gabonafélék vagy hüvelyes növények szitálásából, őrléséből vagy egyéb megmunkálása során keletkező korpa, korpás liszt és más maradék, labdacs (pellet) alakban is:

       2302 50 00 || – Hüvelyes növényből

       2304 00 00 || Szójababolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is

       2305 00 00 || Földimogyoró-olaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is

ex   2306 || Növényi zsírok vagy olajok kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék, őrölve vagy labdacs (pellet) alakban is, a 2304 vagy 2305 vtsz. alá tartozó termékek kivételével, a 2306 90 05 (kukoricacsíra kivonásakor keletkező olajpogácsa és más szilárd maradék), valamint a 2306 90 11 és a 2306 90 19 (olívaolaj kivonásakor keletkező olajpogácsa és más maradék) alszám kivételével

ex   2307 00 || Borseprő; nyers borkő:

       2307 00 90 || – Nyers borkő

ex   2308 00 || Állatok etetésére szolgáló, másutt nem említett növényi anyag és növényi hulladék, növényi maradék és melléktermék, labdacs (pellet) alakban is:

       2308 00 90 || – Nem szőlőtörköly, makk és vadgesztenye, seprő vagy törköly gyümölcsből, a szőlő kivételével

ex   2309 || Állatok etetésére szolgáló készítmény:

ex   2309 10 || – Kutya- vagy macskaeledel a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve:

       2309 10 90 || – – Nem a 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90, a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal

ex   2309 90 || – Más:

       2309 90 10 || – – Más, beleértve az előkeveréket is: – – Hal vagy tengeri emlős részeit tartalmazó oldat

ex   2309 90 91–        2309 90 99 || – – – Nem a 1702 30 50, a 1702 30 90, a 1702 40 90, a 1702 90 50 és a 2106 90 55 alszámok alá tartozó keményítő-, szőlőcukor-, szőlőcukorszirup-, maltodextrin- vagy maltodextrinszirup- vagy tejtermék-tartalommal, a következők kivételével:

– Lucernaléből és fűléből nyert fehérjekoncentrátum

– Kizárólag az első franciabekezdésben említett koncentrátumok előállítása során keletkező, szilárd maradékból és léből nyert dehidratált termékek

(a)   Az ezen alszám alá történő besorolás a vonatkozó uniós rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ [lásd a 94/28/EK tanácsi irányelvet (HL L 178., 1994.7.12., 66. o.) és az 504/2008/EK bizottsági rendeletet (HL L 149., 2008.6.7., 453. o.)]. (b)  Az ezen alszám alá történő besorolás a vonatkozó uniós rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ [lásd a 88/661/EGK tanácsi irányelvet (HL L 382., 1988.12.31., 36. o.) és a 94/28/EK tanácsi irányelvet (HL L 178., 1994.7.12., 66. o.), valamint a 96/510/EK bizottsági határozatot (HL L 210., 1996.8.20., 53. o.)]. (c)   Az ezen alszám alá történő besorolás a vonatkozó uniós rendelkezésekben meghatározott feltételektől függ [lásd a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 291–300. cikkét (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.)]. (d)  Az ezen alszám alá történő besorolás a Kombinált Nómenklatúra bevezető rendelkezéseinek II. szakasza F. pontjában meghatározott feltételektől függ.

2. szakasz

KN-kód || Leírás ||

0101 90 11 || Élő ló, vágásra (a) ||

ex 0205 00 || Ló húsa, frissen, hűtve vagy fagyasztva ||

0210 99 10 || Lóhús, sózva, sós lében tartósítva vagy szárítva ||

0511 99 10 || Porcok vagy inak; nyesedék és a nyers bőr vagy irha hasonló hulladékai ||

0701 || Burgonya frissen vagy hűtve ||

0901 || Kávé nyersen, pörkölve vagy koffeinmentesen is; kávéhéj és burok; bármilyen arányban valódi kávét tartalmazó pótkávé ||

1105 || Liszt, dara, por, pehely, granulátum és labdacs (pellet) burgonyából ||

ex 1212 99 70 || Cikória gyökér ||

2209 00 91 és 2209 00 99 || Ecet és ecetsavból nyert ecetpótló a borecet kivételével ||

4501 || Természetes parafa nyersen vagy egyszerűen előkészítve; parafahulladék; aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa ||

(a)   Az ezen alszám alatti bejegyzés a vonatkozó uniós rendelkezésekben megállapított feltételek szerint történik (lásd a 2454/93/EGK bizottsági rendelet 291–300. cikkét – HL L 253., 1993.10.11., 1. o.).

II. MELLÉKLET A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK I. rész: a rizságazatra vonatkozó meghatározások

I.          A „hántolatlan rizs”, „előmunkált rizs”, „félig hántolt rizs”, „teljesen hántolt rizs”, „kerek szemű rizs”, „közepes szemű rizs”, „hosszú szemű A vagy B rizs” és „törmelék rizs” fogalmak meghatározása a következő:

1.         a)         „Hántolatlan rizs”: olyan rizs, amelyen csépelés után rajta marad a magburok.

b)      „Előmunkált rizs”: olyan hántolatlan rizs, amelyről csak a magburkot távolították el. Az ide besorolandó rizsfajták kereskedelmi elnevezése „barnarizs”, „cargo” rizs, „loonzain” és „riso sbramato”.

c)       „Félig hántolt rizs”: olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot és részben a csírát, valamint a magtok külső rétegét részben vagy teljes egészében eltávolították, de a belső rétegeit nem.

d)      „Teljesen hántolt rizs”: olyan hántolatlan rizs, amelyről a magburkot, a magtok belső és külső rétegét teljes egészében, valamint a hosszú, ill. a közepes szemű rizsnél a csírát teljesen, a kerek szemű rizsnél pedig legalább részben eltávolították, de amelynél a szemek hosszanti fehér barázdáltsága maximum a szemek 10 %-ánál maradt meg.

2.      a)          „Kerek szemű rizs”: olyan rizs, amelynél a szem hosszúsága nem haladja meg az 5,2 mm-t és hosszúság/szélesség aránya 2-nél kisebb.

b)      „Közepes szemű rizs”: az 5,2 mm-nél nagyobb, de legfeljebb 6,0 mm hosszúságú olyan rizs, amelynél a hosszúság/szélesség aránya 3-nál kisebb.

c)       „Hosszú szemű rizs”:

i.        hosszú szemű A rizs, amelynél a szemek hosszúsága meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya 2-nél nagyobb, de 3-nál kisebb,

ii.       hosszú szemű B rizs, amelynél a szemek hosszúsága meghaladja a 6,0 mm-t, és a hosszúság/szélesség aránya egyenlő vagy nagyobb mint 3.

d)      „A rizsszemek mérése”: a szemek mérését teljesen hántolt rizsen kell elvégezni a következő módszer szerint:

i.        a szállítmányból reprezentatív mintát kell venni,

ii.       ii. a mintát át kell rostálni, hogy csak a teljes szemek, beleértve az éretlen szemeket is, maradjanak fönn,

iii.      két mérést kell elvégezni egyenként 100 szemen, majd azokat átlagolni kell,

iv.      az eredményt milliméterben, egy tizedesjegyre kerekítve kell megadni.

3.      „Törmelék rizs”: olyan rizsszemdarabok, amelyek hossza nem haladja meg a rizsszemek átlagos hosszúságának háromnegyedét.

II.           A nem kifogástalan minőségű szemek és tört szemek tekintetében a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

A.      „Egész szemek”: olyan szemek, amelyekről csak a végződés egy részét távolították el, tekintet nélkül a hántolás egyes fázisaiban keletkező jellemzőkre.

B.      „Nyesett szemek”: olyan szemek, amelyekről a végződés egészét eltávolították.

C.      „Tört szemek, illetve szemdarabok”: olyan szemek, amelyekről a végződésnél nagyobb részt távolítottak el; a tört szemek közé a következők tartoznak:

– nagyméretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem fele, de amelyek nem alkotnak egy teljes egész szemet),

– közepes méretű tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza nem kisebb, mint egy teljes szem negyede, de amelyek kisebbek a „nagyméretű tört szemek” minimális méreténél),

– finom tört szemek (szemdarabkák, amelyek hossza kisebb, mint egy egész szem negyede, de amelyek túl nagyok ahhoz, hogy átférjenek egy 1,4 mm lyukméretű rostán),

– törmelék (kis szemdarabok vagy -részecskék, amelyek átférnek egy 1,4 mm lyukméretű rostán); a hasított szemek (hosszirányú hasítással előállított szemdarabok) e meghatározás alá tartoznak.

D.      „Zöld szemek”: nem teljesen érett szemek.

E.      „Természetes torzulást mutató szemek”: olyan szemek, amelyek akár örökletes, akár nem örökletes eredetű természetes torzulást mutatnak a fajtára jellemző morfológiai jellemzőkhöz képest.

F.      „Fakó szemek”: olyan szemek, amelyek felületének legalább háromnegyede átlátszatlan és fakó.

G.      „Pirosbarázdás szemek”: különböző élénkségű és árnyalatú hosszirányú piros barázdákkal tarkított szemek, a magházból származó maradványoknak köszönhetően.

H.      „Pettyes szemek”: sötét színű, jól elkülöníthető, többé-kevésbé szabályos formájú kis kört tartalmazó szemek; a pettyes szemek közé tartoznak azok a szemek is, amelyeknek csak a felületén találhatók enyhe fekete barázdák; a barázdák és a pettyek körül nem lehet sárga vagy sötét udvar.

I.       „Foltos szemek”: olyan szemek, amelyek felülete egy kisebb területén természetes színük szembetűnő elváltozása észlelhető; a foltok különböző színűek lehetnek (feketés, vöröses, barna); foltnak tekintendők a mély fekete barázdák is. Ha a foltok színe kellőképpen erős ahhoz, hogy azonnal szembetűnjenek (fekete, rózsaszínű, vörösesbarna), és ha a szemnek legalább a felével egyenlő területet borítanak be, a szemeket sárga szemnek kell tekinteni.

J.       „Sárga szemek”: olyan szemek, amelyek egészben vagy részben szárítástól eltérő természetes színváltozáson mentek keresztül és citrom- vagy narancssárga árnyalatot vettek fel.

K.     „Borostyánszínű szemek”: olyan szemek, amelyek teljes felülete a szárítástól eltérő okból csekély egyenletes színváltozáson ment keresztül; e változás következtében a szemek színe világos borostyánsárgára változik.

II. rész: A komlóágazatra vonatkozó meghatározások

1.           „komló”: a nőivarú, kúszó komló növény (Humulus lupulus) szárított, toboz néven is ismert virágzata; a virágzat kocsányos, színe zöldessárga, alakja tojásdad, leghosszabb mérete általában 2 és 5 cm között váltakozik,

2.           „komlóliszt”: a komló őrlésekor keletkező termék, amelyben annak minden természetes alkotóeleme megtalálható,

3.           „emelt lupulintartalmú komlóliszt”: a levelek, a szárak, a murvalevelek és a főér részleges mechanikus eltávolítása után a komló őrlésével létrejövő termék,

4.           „komlókivonat”: komlóból vagy komlólisztből oldószer segítségével nyert magas töménységű termék,

5.           „kevert komlótermék”: az 1–4. pontban említett termékek közül kettőnek vagy ennél többnek a keveréke.

III. rész: A borágazatra vonatkozó meghatározások

Szőlőtőkékkel kapcsolatos fogalmak

1.           „Kivágás”: a szőlővel betelepített területen található összes szőlőtőke teljes eltávolítása.

2.           „Telepítés”: a beoltott vagy oltatlan szőlőtőkék vagy szőlőtőkerészek szőlőtermesztés vagy oltványiskola létrehozása céljából történő végleges ültetése.

3.           „Átoltás”: egy előzőleg már beoltott szőlőtőke oltása.

Termékkel kapcsolatos fogalmak

4.           „Friss szőlő”: a szőlőnek a bor készítésére, előállítására használt érett vagy enyhén szárított gyümölcse, amelyet szokásos borászati eszközökkel lehet zúzni vagy préselni, és amelyben spontán módon beindulhat az alkoholos erjedés.

5.           „Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust”: olyan termék:

a)      amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 12 és legfeljebb 15 térfogatszázalék,

b)      amelyet úgy nyernek, hogy legalább 8,5 térfogatszázalék természetes alkoholtartalmú és kizárólag a 166. cikk (2) bekezdése alapján osztályozható borszőlőfajtákból előállított, nem erjedt szőlőmusthoz hozzáadnak:

(i)      vagy szőlő eredetű semleges alkoholt, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék,

(ii)      vagy egy a bor lepárlásából származó, nem finomított terméket, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 80 térfogatszázalék.

6.           „Szőlőlé”: olyan nem erjesztett, de erjeszthető folyékony termék, amelyet:

a)      megfelelő kezeléssel állítottak elő, hogy így változatlan állapotában fogyasztásra alkalmas legyen,

b)      friss szőlőből vagy szőlőmustból vagy visszaalakítással állítottak elő. Ha visszaalakítással állítják elő, sűrített szőlőmustból vagy sűrített szőlőléből kell előállítani.

A szőlőlé esetében az 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom megengedett.

7.           „Sűrített szőlőlé”: olyan nem karamellizált szőlőlé, amelyet a szőlőlé részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni, oly módon, hogy a később meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20 °C-os hőmérsékleten a kijelzett számadat ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

A sűrített szőlőlé esetében az 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom megengedett.

8.           „Borseprő”:

a)      az erjedés után, a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a bort tartalmazó tárolóedényekben lerakódó üledék;

b)      az a) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék;

c)      a tárolás folyamán vagy az engedélyezett kezelés után a szőlőmustot tartalmazó tárolóedényekben lerakódó üledék; vagy

d)      a c) pontban említett termék szűréséből vagy centrifugálásából származó üledék.

9.           „Szőlőtörköly”: az erjedt vagy nem erjedt friss szőlő préseléséből származó maradvány.

10.         „Törkölybor/pikett”: olyan termék, amelyet:

a)      a vízben áztatott, kezeletlen szőlőtörköly erjesztésével; vagy

b)      az erjesztett szőlőtörköly vízzel történő kilúgozásával nyernek.

11.         „Lepárlás céljára szeszezett bor”: olyan termék:

a)      amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 18 és legfeljebb 24 térfogatszázalék;

b)      amelyet kizárólag úgy állítanak elő, hogy egy maradékcukrot nem tartalmazó borhoz olyan, bor lepárlásából származó, nem finomított terméket adnak hozzá, amelynek maximális tényeges alkoholtartalma 86 térfogatszázalék; vagy

c)      amelynek maximális illósav-tartalma ecetsavban kifejezve 1,5 gramm/liter.

12.         „Küvé”:

a)      szőlőmust;

b)      bor; vagy

c)      szőlőmustok és/vagy különböző tulajdonságokkal rendelkező borok keveréke, amelyeket egy meghatározott pezsgőfajta készítésére szánnak.

Alkoholtartalommal kapcsolatos fogalmak

13.         „Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban”: annak a tiszta alkoholnak a térfogata, amely 20 °C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében található.

14.         „Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom”: annak a tiszta alkoholnak a térfogata 20 °C-os hőmérsékleten, amely a termék 100 térfogategységében található cukor e hőmérsékleten lezajló teljes erjedésével keletkezhetne.

15.         „Összes alkoholtartalom térfogatszázalékban”: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.

16.         „Természetes alkoholtartalom térfogatszázalékban”: egy termék alkoholtartalom-növelés előtti összes alkoholtartalma térfogatszázalékban.

17.         „Tényleges alkoholtartalom tömegszázalékban”: 100 kg termékben levő tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

18.         „Tömegben számított potenciális alkoholtartalom”: 100 kilogramm termékben található cukor teljes erjedésével készíthető tiszta alkohol mennyisége kilogrammban.

19.         „Összes alkoholtartalom tömegszázalékban”: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege.

IV. rész: A marha- és borjúhúságazatra vonatkozó meghatározások

1.           „szarvasmarha”: az ex 0102 10 és a 0102 90 05–0102 90 79 KN-kód alá tartozó háziasított szarvasmarhafajtákhoz tartozó élő állat;

2.           „kifejlett szarvasmarha”: a legalább 8 hónapos szarvasmarha.

V. rész: A tej- és tejtermékágazatra vonatkozó meghatározások

Az Új-Zélandról származó vaj vámkontingensének alkalmazása céljából a „közvetlenül tejből vagy tejszínből előállított” kifejezés nem zárja ki a tejből vagy tejszínből, tárolt anyagok felhasználása nélkül, olyan egyetlen, önálló és megszakítás nélküli eljárással előállított vajat, amelynek során a tejszín sűrített tejzsír és/vagy ilyen tejzsír frakcionálásának szakaszán mehet keresztül.

VI. rész: A tojáságazatra vonatkozó meghatározások

1.           „héjas tojás”: baromfitojás héjában, frissen, tartósítva vagy főzve, kivéve a 2. pontban meghatározott keltetőtojást,

2.           „keltetőtojás”: keltetési célú baromfitojás,

3.           „teljes termékek”: emberi fogyasztásra alkalmas madártojás héj nélkül, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is,

4.           „elkülönített termékek”: emberi fogyasztásra alkalmas madártojás-sárgája, cukor vagy más édesítőanyag hozzáadásával is.

VII. rész: A baromfihús-ágazatra vonatkozó meghatározások

1.           „élő baromfi”: élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként több mint 185 gramm súllyal,

2.           „csirke”: élő tyúk, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk egyenként legfeljebb 185 gramm súllyal,

3.           „vágott baromfi”: nem élő, a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyas, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk, egész, belsőséggel vagy anélkül,

4.           „származtatott termékek”: a következő termékek:

a)      az I. melléklet XX. részének a) pontjában megjelölt termékek;

b)      az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt termékek, kivéve a vágott baromfit és az élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékeket és belsőséget, amelyek „darabolt baromfiként” ismertek;

c)      az I. melléklet XX. részének b) pontjában megjelölt, élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek és belsőségek;

d)      az I. melléklet XX. részének c) pontjában megjelölt termékek;

e)      az I. melléklet XX. részének d) és e) pontjában megjelölt termékek;

f)       az I. melléklet XX. részének f) pontjában szereplő termékek, kivéve a 1602 20 11 és a 1602 20 19 KN-kód alá tartozó termékeket.

VIII. rész: A méhészeti ágazatra vonatkozó meghatározások

1.           „Méz”: az Apis mellifera méhek által növényi nektárból vagy élő növényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok élő növényi részeken kiválasztott anyagából előállított természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját különleges anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidratálnak és lépekben érlelnek.

A főbb mézfajták a következők:

a)      eredet szerint:

i.        virágméz vagy nektárméz: növényi nektárból nyert méz,

ii.       harmatméz: főképpen a növényi nedveket szívó rovarok (Hemiptera) élő növényi részeken kiválasztott anyagából vagy élő növényi részek nedvéből nyert méz,

b)      az előállítás és/vagy kiszerelés módja szerint:

iii.      lépes méz: a méhek által újonnan épített, még lakatlan lépek sejtjeiben vagy kizárólag méhviaszból készített vékony lépalaplapokban tárolt, lezárt egész lépben vagy léprészekben értékesített méz;

iv.      darabos méz vagy lépet tartalmazó méz: egy vagy több lépdarabot tartalmazó méz;

v.       lecsapolt méz: felfedett lakatlan lépek lecsapolásával nyert méz;

vi.      kivont méz: felfedett lakatlan lépek centrifugálásával nyert méz;

vii.     sajtolt méz: lakatlan lépek sajtolásával, 45 C-ot meg nem haladó mérsékelt hő alkalmazásával vagy anélkül nyert méz;

viii.     szűrt méz: az idegen szerves vagy szervetlen anyagok oly módon történő eltávolításával nyert méz, amely jelentős polleneltávolítást eredményez.

Az „ipari méz” olyan méz, amely:

a)      ipari felhasználásra vagy egyéb, feldolgozásra kerülő élelmiszerek összetevőjeként történő felhasználásra alkalmas, és

b)      esetleg:

– idegen íze vagy illata van, vagy

– erjedése megkezdődött, vagy már megerjedt, illetőleg

– túlmelegítették.

2.           „Méhészeti termékek”: méz, méhviasz, méhpempő, méhszurok vagy virágpor.

III. MELLÉKLET A 7. CIKKBEN EMLÍTETT RIZS ÉS CUKOR SZABVÁNYOS MINŐSÉGE

A.           A hántolatlan rizs szabványos minősége

A szabványos minőségű hántolatlan rizs:

(a)     megbízható, kifogástalan kereskedelmi minőségű, szagtalan,

(b)     legfeljebb 13 % nedvességtartalmú,

(c)     az egész szemek tekintetében 63 tömegszázalékos teljesen hántolt rizshozammal rendelkezik (3 %-os nyesett szem tűréshatárral), amelyben a nem kifogástalan minőségű teljesen hántolt rizsszemek tömegszázaléka a következő:

a 1106 10 27 és a 1006 10 98 KN-kódok alá tartozó hántolatlan fakó rizsszemek || 1,5 %

a 1106 10 27 és a 1006 10 98 KN-kódoktól eltérő KN-kódok alá tartozó hántolatlan fakó rizsszemek || 2,0 %

pirosbarázdás szemek || 1,0 %

pettyes szemek || 0,50 %

foltos szemek || 0,25 %

sárga szemek || 0,02 %

borostyánszínű szemek || 0,05 %

B.           A cukor szabványos minősége

I.       A cukorrépa szabványos minősége

A szabványos minőségű cukorrépa:

a)       ép és forgalomképes minőségű,

b)      az átvételkor 16 %-os cukortartalmú.

II.      A fehércukor szabványos minősége

1.       A szabványos minőségű fehércukor jellemzői a következők:

a)       ép, eredeti és forgalomképes minőségű; száraz, homogén szemcsés kristályok, szabadon folyó,

b)      minimális polarizáció: 99,7,

c)       maximális nedvességtartalom: 0,06 %,

d)      maximális invertcukor-tartalom: 0,04 %,

e)       a 2. pont alapján meghatározott pontok száma nem haladhatja meg összesen a 22-t, sem:

          a 15-öt a hamutartalom tekintetében,

          a 9-et a színtípus tekintetében, amelyet a Braunschweigi Agrártechnológiai Intézet módszerének (a továbbiakban: a Braunschweigi módszer) alkalmazásával határoztak meg,

          a 6-ot az oldat színezése tekintetében, amelyet a Cukorelemzés Egységes Módszereinek Nemzetközi Bizottsága módszerének (a továbbiakban: az ICUMSA-módszer) alkalmazásával határoztak meg.

2.       Egy pont:

a)       a 28 Brix-en, az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott hamutartalom 0,0018 %-ának,

b)      a Braunschweigi módszer alkalmazásával meghatározott színtípus 0,5 egységének,

c)       az ICUMSA-módszer alkalmazásával meghatározott oldatszínezés 7,5 egységének felel meg.

3.       Az 1. pontban említett tényezők meghatározására azokat a módszereket kell alkalmazni, amelyeket e tényezők meghatározására az intervenciós intézkedések keretében alkalmaznak.

III.     A nyerscukor szabványos minősége

1.       A szabványos minőségű nyerscukor 92 %-os fehércukor-hozamú cukor.

2.       A nyers répacukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor polarizációs fokából le kell vonni:

a)       annak néggyel szorzott százalékos hamutartalmát,

b)      annak kettővel szorzott százalékos invertcukor-tartalmát,

c)       egyet.

3.       A nyers nádcukor hozamát úgy kell kiszámítani, hogy e cukor kettővel szorzott polarizációs fokából le kell vonni százat.

IV. MELLÉKLET A 41. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT TÁMOGATÁSI PROGRAMOK KÖLTSÉGVETÉSE

Költségvetési évenként 1000 EUR-ban

BG || 26 762

CZ || 5 155

DE || 38 895

EL || 23 963

ES || 353 081

FR || 280 545

IT || 336 997

CY || 4 646

LT || 45

LU || 588

HU || 29 103

MT || 402

AT || 13 688

PT || 65 208

RO || 42 100

SI || 5 045

SK || 5 085

UK || 120

V. MELLÉKLET AZ 56. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT NEMZETKÖZI SZERVEZETEK

- Codex Alimentarius

- Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottsága

VI. MELLÉKLET A 60. CIKKBEN EMLÍTETT TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSAI, MEGJELÖLÉSEI ÉS KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI

E melléklet alkalmazásában a kereskedelmi megnevezés a 2000/13/EK irányelv 5. cikkének (1) bekezdése értelmében az élelmiszer árumegnevezését jelenti.

I. rész. A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa

I.            Fogalommeghatározás

E melléklet e részének alkalmazásában „hús”: bármely, 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhából származó, emberi fogyasztásra szánt hasított test, csontos vagy csont nélküli hús belsőségekkel vagy ezek nélkül, frissen, fagyasztva vagy mélyhűtve, csomagolva vagy kiszerelve is.

Vágáskor a 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhákat a piaci szereplők az illetékes hatóság felügyelete alatt a következő kategóriák egyikébe sorolják:

(A)         V kategória: a 8 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák

A kategóriát azonosító betű: V,

(B)         Z kategória: legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák

A kategóriát azonosító betű: Z.

II.          Kereskedelmi megnevezések

1.           A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsát a különböző tagállamokban csak a következő, valamennyi tagállam vonatkozásában meghatározott kereskedelmi megnevezéssel vagy megnevezésekkel szabad forgalmazni:

(A)    A 8 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa esetében (A kategóriát azonosító betű: V):

Az értékesítés helye szerinti ország || Használandó kereskedelmi megnevezés

Belgium || veau, viande de veau/kalfsvlees/Kalbfleisch

Bulgária || месо от малки телета

Cseh Köztársaság || Telecí

Dánia || Lyst kalvekød

Németország || Kalbfleisch

Észtország || Vasikaliha

Görögország || μοσχάρι γάλακτος

Spanyolország || Ternera blanca, carne de ternera blanca

Franciaország || veau, viande de veau

Írország || Veal

Olaszország || vitello, carne di vitello

Ciprus || μοσχάρι γάλακτος

Lettország || Teļa gaļa

Litvánia || Veršiena

Luxemburg || veau, viande de veau/Kalbfleisch

Magyarország || Borjúhús

Málta || Vitella

Hollandia || Kalfsvlees

Ausztria || Kalbfleisch

Lengyelország || Cielęcina

Portugália || Vitela

Románia || carne de vițel

Szlovénia || Teletina

Szlovákia || Teľacie mäso

Finnország || vaalea vasikanliha/ljust kalvkött

Svédország || ljust kalvkött

Egyesült Királyság || Veal

(B)    A legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa esetében (A kategóriát azonosító betű: Z):

Az értékesítés helye szerinti ország || Használandó kereskedelmi megnevezés

Belgium || jeune bovin, viande de jeune bovin/jongrundvlees/Jungrindfleisch

Bulgária || Телешко месо

Cseh Köztársaság || hovězí maso z mladého skotu

Dánia || Kalvekød

Németország || Jungrindfleisch

Észtország || noorloomaliha

Görögország || νεαρό μοσχάρι

Spanyolország || Ternera, carne de ternera

Franciaország || jeune bovin, viande de jeune bovin

Írorzság || rosé veal

Olaszország || vitellone, carne di vitellone

Ciprus || νεαρό μοσχάρι

Lettország || jaunlopa gaļa

Litvánia || Jautiena

Luxemburg || jeune bovin, viande de jeune bovin/Jungrindfleisch

Magyarország || Növendék marha húsa

Málta || Vitellun

Hollandia || rosé kalfsvlees

Ausztria || Jungrindfleisch

Lengyelország || młoda wołowina

Portugália || Vitelão

Románia || carne de tineret bovin

Szlovénia || meso težjih telet

Szlovákia || mäso z mladého dobytka

Finnország || vasikanliha/kalvkött

Svédország || Kalvkött

Egyesült Királyság || Beef

2.           Az 1. pontban említett kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni az adott húsrész vagy belsőség megnevezésével vagy jelölésével.

3.           A 1. pontban szereplő táblázat A. pontjában a V kategória esetében felsorolt kereskedelmi megnevezések, valamint az ezekből származtatott új megnevezések kizárólag abban az esetben használhatók, ha az e mellékletben foglalt feltételek teljesülnek.

Különösen a a “veau”, a “telecí”, a “Kalb”, a “μοσχάρι”, a “ternera”, a “kalv”, a “veal”, a “vitello”, a “vitella”, a “kalf”, a “vitela” és a “teletina” kifejezés nem használható 12 hónapnál idősebb szarvasmarha húsának kereskedelmi megnevezéseként, illetve nem szerepelhet ilyen hús címkéjén.

4.           Az 1. pontban említett feltételek nem vonatkoznak az olyan szarvasmarha-húsra, amelyre 2007. június 29. előtt az 510/2006/EK rendeletnek megfelelően oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeztek be.

II. rész: Szőlőből készült termékek

(1)     Bor

         Wine shall be the product obtained exclusively from the total or partial alcoholic fermentation of fresh grapes, whether or not crushed, or of grape must.

Wine shall:

a)       tényleges alkoholtartalma – függetlenül attól, hogy sor került-e a VII. melléklet I. részének B. szakaszában felsorolt eljárások alkalmazására vagy sem – nem kisebb 8,5 térfogatszázaléknál, amennyiben a bort kizárólag az e melléklet függelékében említett A. vagy B. szőlőtermő övezetekben szüretelt szőlőből állították elő, más szőlőtermő övezetekben pedig nem kisebb 9 térfogatszázaléknál,

b)      tényleges alkoholtartalma – eltérve az egyébként alkalmazandó minimális tényleges alkoholtartalomtól, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor esetében – függetlenül attól, hogy sor került-e a VII. melléklet I. részének B. szakaszában meghatározott eljárások alkalmazására vagy sem – legalább 4,5 térfogatszázalék,

c)       összes alkoholtartalma nem nagyobb 15 térfogatszázaléknál. Ugyanakkor, ettől eltérően:

– az összes alkoholtartalom felső határa elérheti a 20 térfogatszázalékot az Unió egyes, a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó szőlőtermő területeiről származó, olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő,

– az összes alkoholtartalom felső határa meghaladhatja a 15 térfogatszázalékot az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező olyan borok esetében, amelyeket alkoholtartalom-növelés nélkül állítanak elő,

(d)     összes savtartalma (borkősavban kifejezve) nem kisebb, mint 3,5 gramm/liter vagy 46,6 milliekvivalens/liter, kivéve a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadott esetleges eltéréseket.

         A „retsina” olyan bor, amelyet kizárólag Görögország földrajzi területén állítanak elő az Aleppo fenyőfa gyantájával kezelt szőlőmust felhasználásával. Az Aleppo fenyőfa gyantájának használata kizárólag a „retsina” nevű bor készítésére megengedett, Görögország vonatkozó rendelkezéseiben megállapított feltételek szerint.

         A b) ponttól eltérve a „tokaji eszencia” és a „Tokajská esencia” bornak minősül.

         Mindazonáltal a 60. cikk (2) bekezdése ellenére a tagállamok engedélyezhetik a „bor” kifejezés használatát, ha az:

a)       valamely gyümölcs nevével együtt, összetett szó formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére szolgál; vagy

b)      egy összetett szó része.

         Ki kell zárni az e mellékletben felsorolt borkategóriáknak megfelelő termékekkel való összetévesztés lehetőségét.

(2)     Még erjedésben lévő újbor

         A még erjedésben levő újbor olyan termék, amelynek alkoholos erjedése még nem ment teljesen végbe, és amelyet még nem fejtettek le a seprőjéről.

(3)     Likőrbor

A likőrbor olyan termék:

a)       amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 15 és legfeljebb 22 térfogatszázalék;

b)      amelynek összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék, kivéve bizonyos eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott likőrborokat, amelyek listáját a Bizottság az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állítja össze;

c)       amelyet az alábbiakból állítanak elő:

– részben erjedt szőlőmustból,

– borból,

– az előbbi termékek vegyítéséből, vagy

– szőlőmustból vagy annak borral való vegyítéséből a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó egyes olyan likőrborok esetén, amelyek oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkeznek,

(d)     amelynek eredeti természetes alkoholtartalma nem kevesebb 12 térfogatszázaléknál, kivéve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott egyes olyan likőrborokat, amelyek jegyzékét a Bizottság az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állítja össze,

(e)     amelyhez a következők közül hozzáadtak:

i.        egyet vagy többet együttesen:

– szőlő eredetű semleges alkohol, ideértve a szárított szőlő lepárlásával előállított alkoholt is, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék,

– borból vagy szárított szőlőből előállított párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 86 térfogatszázalék,

ii.       adott esetben a következő termék(ek)kel együtt:

– sűrített szőlőmust,

– az e) pont i. alpontjában említett termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke,

f)       amelyhez az e) ponttól eltérve az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező egyes olyan likőrborok esetében, amelyek jegyzékét a Bizottság az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén állítja össze, hozzáadták:

i.        az e) pont i. alpontjában felsorolt termékeket egyedül vagy együttesen; vagy

ii.       a következő termékek közül egyet vagy többet:

– borból vagy száraz szőlőből előállított alkohol, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 95 és legfeljebb 96 térfogatszázalék,

– borpárlat vagy törkölypárlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 86 térfogatszázalék,

– szárított szőlőből készített párlat, amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 52 és legfeljebb 94,5 térfogatszázalék; valamint

iii.      adott esetben egy vagy több terméket az alábbiak közül:

– szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust,

– közvetlen hőhatással készített sűrített szőlőmust, amely – e művelet kivételével – megfelel a sűrített szőlőmust fogalommeghatározásának,

– sűrített szőlőmust,

– az f) pont ii. alpontjában felsorolt termékek egyikének és a c) pont első és negyedik francia bekezdésében említett szőlőmustnak a keveréke.

(4)     Pezsgő

A pezsgő olyan termék:

a)       amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek

– friss szőlőből,

– szőlőmustból, vagy

– borból,

(b)     amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel,

(c)     amelyben 20°C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt; valamint

(d)     amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 8,5 térfogatszázalék.

(5)     Minőségi pezsgő

A minőségi pezsgő olyan termék:

a)       amelyet első vagy második alkoholos erjesztéssel nyernek:

– friss szőlőből,

– szőlőmustból, vagy

– borból,

b)      amelyből a tárolóedény kinyitásakor kizárólag az erjedésből származó szén-dioxid szabadul fel,

c)       amelyben 20°C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3,5 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt, valamint

d)      amely esetében az előállítására szánt küvék összes alkoholtartalma nem lehet kisebb, mint 9 térfogatszázalék.

(6)     Illatos minőségi pezsgő

Az illatos minőségi pezsgő olyan minőségi pezsgő:

a)       amelyet a küvé összeállításakor kizárólag a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén összeállított jegyzéken szereplő különleges borszőlőfajtákból nyert szőlőmustból vagy erjedésben lévő szőlőmustból állítanak elő.

          A küvé összeállításakor bor felhasználásával, hagyományos módon előállított illatos minőségi pezsgők jegyzékét a Bizottság az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozza meg.

b)      amelyben 20°C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt,

(c)     amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 6 térfogatszázalék; valamint

(d)     amelynek összes alkoholtartalma legalább 10 térfogatszázalék.

(7)     Szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor

A szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor olyan termék:

a)       amelyet oltalom alatt álló eredetmegnevezéssel vagy földrajzi jelzéssel nem rendelkező borból nyernek;

b)      amelyből a tárolóedény kinyitásakor olyan szén-dioxid szabadul fel, amely teljesen vagy részben e gáz hozzáadásából származik; valamint

c)       amelyben 20 °C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva 3 barnál nem kisebb túlnyomás uralkodik az oldott szén-dioxid jelenléte miatt.

(8)     Gyöngyözőbor

Semi-sparkling wine shall be the product which:

a)       amelyet borból nyernek, feltéve, hogy annak összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

b)      amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék;

c)       amelyben 20°C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a benne oldott endogén szén-dioxid jelenléte miatt; valamint

d)      amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek le.

(9)     Szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor

A szénsav hozzáadásával készült gyöngyözőbor olyan termék,

a)       amelyet borból nyernek;

b)      amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 7 térfogatszázalék és összes alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék;

c)       amelyben 20°C-os hőmérsékleten, zárt tárolóedényekben tárolva minimum 1 bar és maximum 2,5 bar túlnyomás uralkodik a teljes mértékben vagy részben hozzáadott oldott szén-dioxid jelenléte miatt; valamint

d)      amelyet 60 literes vagy annál kisebb térfogatú tárolóedényekbe töltenek.

(10)   Szőlőmust

         A szőlőmust a friss szőlőből természetes úton vagy fizikai eljárások révén nyert folyékony termék. A szőlőmust megengedett tényleges alkoholtartalma legfeljebb 1 térfogatszázalék.

(11)   Részben erjedt szőlőmust

         Az erjedésben lévő szőlőmust a szőlőmust erjedése által nyert olyan termék, amelynek tényleges alkoholtartalma nagyobb 1 térfogatszázaléknál, de kisebb a termék összes alkoholtartalmának háromötödénél.

(12)   Szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust

         A szárított szőlőből nyert részben erjedt szőlőmust szárított szőlőből nyert szőlőmust részleges erjesztésével készített olyan termék, amelynek erjedés előtti teljes cukortartalma legalább 272 gramm/liter, és amelynek természetes és tényleges alkoholtartalma nem lehet 8 térfogatszázaléknál kisebb. Azonban egyes, a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó borok, amelyek teljesítik ezeket a feltételeket, nem tekinthetők szárított szőlőből nyert erjedésben lévő szőlőmustnak.

(13)   Sűrített szőlőmust

         A sűrített szőlőmust olyan karamellizálatlan szőlőmust, amelyet szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 62. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésével és a 68. cikk d) pontjával összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20°C-os hőmérsékleten kijelzett érték ne legyen kisebb 50,9 ref. %-nál.

         A sűrített szőlőmust esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

(14)   Finomított szőlőmustsűrítmény

         A finomított szőlőmustsűrítmény olyan folyékony, karamellizálatlan termék:

a)       amelyet a szőlőmust részleges vízelvonásával állítanak elő, amihez a közvetlen hőhatás kivételével bármely engedélyezett módszert fel lehet használni oly módon, hogy a 62. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdésével és a 68. cikk d) pontjával összhangban összhangban meghatározandó módszer szerint használt refraktométeren 20°C-os hőmérsékleten kijelzett érték ne legyen kisebb 61,7 ref. %-nál,

b)      amelyet a savtalanítás és a cukortól eltérő egyéb összetevők eltávolítása céljából engedélyezett módszerekkel kezeltek,

c)       amely a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

– pH-értéke 25 Brix-en nem nagyobb 5-nél,

– abszorbanciája 425 nanométeren, 1 centiméteres vastagságon, 25 Brix-en sűrített szőlőmustnál nem több mint 0,100,

– egy bizonyos – külön meghatározandó – analitikai módszerrel nem érzékelhető szacharóztartalommal rendelkezik,

– Folin–Ciocalteu-indexe nem nagyobb 6,00-nál 25 Brixen,

– titrálható savtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 15 milliekvivalens,

– kén-dioxid-tartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 25 milligramm,

– összes kationtartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem nagyobb, mint 8 milliekvivalens,

– 25 Brixen és 20 °C-os hőmérsékleten vezetőképessége nem nagyobb, mint 120 mikro-Siemens/centiméter,

– furforoltartalma az összcukortartalom kilogrammjára vonatkoztatva nem több mint 25 milligramm,

– mezoinozitol jelenléte jellemzi.

          A finomított szőlőmustsűrítmény esetében 1 térfogatszázaléknál nem nagyobb tényleges alkoholtartalom a megengedett.

(15)   Szárított szőlőből készült bor

A szárított szőlőből készült bor olyan termék,

a)       amelyet alkoholtartalom-növelés nélkül, részleges vízelvonás céljából napon vagy árnyékon hagyott szőlőből állítanak elő;

b)      amelynek összes alkoholtartalma legalább 16 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék; valamint

c)       amelynek természetes alkoholtartalma legalább 16 térfogatszázalék (vagy 272 gramm cukor literenként).

(16)   Túlérett szőlőből készült bor

A túlérett szőlőből készült bor olyan termék,

a)       amelyet alkohol hozzáadása nélkül állítanak elő;

b)      amelynek természetes alkoholtartalma nagyobb 15 térfogatszázaléknál; valamint

c)       amelynek összes alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék és tényleges alkoholtartalma legalább 12 térfogatszázalék.

A tagállamok e termékre érlelési időtartamot írhatnak elő.

(17)   Borecet

A borecet olyan ecet,

a)       amelyet kizárólag a bor ecetsavas erjedése által nyernek; valamint

b)      amelynek összes savtartalma – ecetsavban kifejezve – legalább 60 gramm/liter.

III. rész: Tej és tejtermékek

1.      A „tej” kifejezés kizárólag az egy vagy több fejésből nyert rendes tőgyváladékot jelenti, az ahhoz történő hozzáadás vagy abból történő kivonás nélkül.

A „tej” kifejezés alkalmazható azonban:

a)       olyan tejre, amelyet összetételének megváltoztatása nélkül kezeltek, vagy olyan tejre, amelynek zsírtartalmát e melléklet IV. részének értelmében szabványosították;

b)      egy vagy több szóval együtt a tej típusának, osztályának, eredetének és/vagy tervezett felhasználásának megjelölésére, azon fizikai kezelés, illetve az összetételben történt változtatás ismertetésére, amelynek alávetették, feltéve, hogy ez a változtatás a természetes tejalkotóelemek hozzáadására és/vagy kivonására korlátozódik.

2.      E rész alkalmazásában „tejtermékek” a kizárólag tejből származó termékek, elismerve azt, hogy adhatók hozzájuk az előállításukhoz szükséges anyagok, feltéve, hogy ezeknek az anyagoknak a használata nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálja.

A következőket kizárólag a tejtermékekre kell fenntartani:

a)       a forgalmazás valamennyi fázisában használt következő elnevezések:

i.        savó,

ii.       tejszín,

iii.      vaj,

iv.      író,

v.       vajolaj,

vi.      kazeinok,

vii.     vízmentes tejzsír (AMF),

viii.     sajt,

ix.      joghurt,

x.       kefir,

xi.      kumisz,

xii.     viili/fil,

xiii.     smetana

xiv.    fil,

b)      a 2000/13/EK irányelv 5. cikkének értelmében a tejtermékek kapcsán használt árumegnevezések.

3.      A „tej” kifejezés és a tejtermékekre alkalmazott megnevezések használhatóak más szóval vagy szavakkal együtt olyan összetett termékek megjelölésére, amelyeknek egyik alkotórésze sem helyettesíti valamely tejalkotórészt, illetve nem szolgál valamely tejalkotórész helyettesítésére, és amelyeknek a tej vagy a tejtermék akár mennyiségi szempontból, akár a termék jellegénél fogva lényeges összetevője.

4.      A tej és a Bizottság által meghatározandó tejtermékek eredetét, amennyiben az nem szarvasmarha, fel kell tüntetni.

5.      Az e rész 1., 2. és 3. pontjában említett megnevezések nem alkalmazhatók a hivatkozott pontokban említettektől eltérő termékekre.

         Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik olyan termékek megnevezésére, amelyek pontos jellege a hagyományos felhasználásból egyértelműen kiderül, és/vagy amennyiben a megnevezést egyértelműen a termék valamely jellemző tulajdonságának leírására alkalmazzák.

6.      Az e rész 1., 2. és 3. pontjában említettektől eltérő termékek vonatkozásában nem alkalmazható semmiféle olyan címke, kereskedelmi dokumentum, tájékoztató anyag vagy a 2006/114/EK tanácsi irányelv[48] 2. cikkében meghatározott reklám bármely olyan formája, sem olyan kiszerelési forma, amely azt állítja, sejteti vagy sugallja, hogy az tejtermék.

         A tejet vagy tejterméket tartalmazó termékek esetében azonban a „tej” vagy az e rész 2. pontjának második albekezdésében említett megnevezések kizárólag az alapanyagok ismertetésére és az összetevőknek a 2000/13/EK irányelv szerinti felsorolásában használhatók.

IV. rész: A 0401 KN-kód alá tartozó, emberi fogyasztásra szánt tej

I.       Fogalomeghatározások

E rész alkalmazásában:

a)       „tej”: egy vagy több tehén fejésével nyert termék;

b)      „fogyasztói tej”: a III. pontban említett olyan termékek, amelyeket további feldolgozás nélkül juttatnak el a fogyasztókhoz;

c)       „zsírtartalom”: az adott tej száz egységében levő tejzsír tömegben kifejezett aránya;

d)      „fehérjetartalom”: az adott tej száz egységében lévő fehérje tömegben kifejezett aránya (a tej tömegszázalékban kifejezett összes nitrogéntartalmát 6,38-cal megszorozva számított érték).

II.      A végső fogyasztó részére történő szállítás vagy értékesítés

(1)     A végső fogyasztó részére csak a fogyasztói tejre megállapított követelményeknek megfelelő, feldolgozás nélküli tej szállítható vagy értékesíthető, akár közvetlenül, akár éttermek, kórházak, üzemi étkezdék vagy egyéb hasonló tömegétkeztetési egységek közvetítésével.

(2)     A termékek tekintetében alkalmazandó kereskedelmi megnevezések az e rész III. pontjában szereplő megnevezések. Ezek a megnevezések csak a hivatkozott pontban említett termékekre alkalmazhatóak az összetett megnevezésekben történő használatuk sérelme nélkül.

(3)     A tagállamok rendelkezéseket hoznak a fogyasztóknak az érintett termékek jellegével és összetételével kapcsolatos tájékoztatása érdekében, amennyiben az ilyen tájékoztatás hiánya zavart eredményezhet.

III.     Fogyasztói tej

1.       A következő termékeket kell fogyasztói tejnek tekinteni:

a)       nyerstej: olyan tej, amelyet nem melegítettek 40 C fölé vagy nem tettek ki hasonló eredménnyel járó kezelésnek;

b)      teljes tej: hőkezelt tej, amely a zsírtartalom vonatkozásában megfelel a következő követelmények egyikének:

i.        standardizált teljes tej: legalább 3,50 % (m/m) zsírtartalmú tej. A tagállamok azonban további kategóriát is megállapíthatnak a 4,00 % (m/m) vagy azt meghaladó zsírtartalmú teljes tejre,

ii.       nem standardizált teljes tej: olyan tej, amelynek zsírtartalmát a fejési fázis óta nem változtatták meg, sem tejzsírok hozzáadásával vagy kivonásával, sem olyan tejjel való elegyítésével, amelynek természetes zsírtartalmát megváltoztatták. Tejzsírtartalma azonban nem lehet 3,50 %-nál (m/m) kevesebb,

c)       zsírszegény tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát legalább 1,50 %-ra (m/m) és legfeljebb 1,80 %-ra (m/m) csökkentették;

d)      sovány (fölözött) tej: olyan hőkezelt tej, amelynek zsírtartalmát nem több, mint 0,50 %-ra (m/m) csökkentették.

          Az első albekezdés b), c) és d) pontjában megállapított, zsírtartalomra vonatkozó követelményeknek nem megfelelő hőkezelt tej fogyasztói tejnek tekinthető, amennyiben zsírtartalmát világosan és könnyen olvasható formában, egy tizedesjegy pontossággal feltüntetik a csomagoláson „… % zsírtartalom” formában. Az ilyen típusú tej azonban nem nevezhető teljes tejnek, zsírszegény tejnek vagy sovány (fölözött) tejnek.

2.       Az 1.b) pont ii. alpontjának sérelme nélkül csak a következő módosítások engedhetők meg:

a)       a fogyasztói tejre meghatározott zsírtartalom teljesítése érdekében a természetes zsírtartalom módosítása tejszín hozzáadásával vagy kivonásával, vagy teljes tej, zsírszegény tej, illetve sovány (fölözött) tej hozzáadásával,

b)      a tej dúsítása tejfehérjékkel, ásványi sókkal vagy vitaminokkal, a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban[49],

c)       a laktóztartalom csökkentése glükózra vagy galaktózra történő átalakítás révén.

          A tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítása csak akkor engedélyezhető, ha ezt a termék csomagolásán kitörölhetetlenül feltüntetik úgy, hogy az könnyen látható és olvasható legyen. E jelölések feltüntetése azonban nem mentesít a 90/496/EGK tanácsi irányelvben[50] meghatározott tápértékjelölési kötelezettség alól. Amennyiben fehérjék hozzáadására került sor, a dúsított tej fehérjetartalma legalább 3,8 % (m/m).

          A tagállamok azonban korlátozhatják vagy megtilthatják a tej összetételének a b) és c) pontban említett módosítását.

3.       A fogyasztói tej:

a)       fagyáspontja közelít a begyűjtött fogyasztói tej származási területén a nyerstej rögzített, átlagos fagyáspontjához,

b)      a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében 20°C-on mérve legalább 1028 gramm/liter tömegű, az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében pedig azzal egyenértékű literenkénti tömegű,

c)       a 3,5 % (m/m) zsírtartalmú tej esetében minimum 2,9 % (m/m) fehérjét tartalmaz, az ettől eltérő zsírtartalmú tej esetében pedig azzal egyenértékű koncentrációjú.

V. rész: Baromfihús-ágazati termékek

I        E melléklet e része az alábbi fajoktól származó, az Unióban ipari vagy kereskedelmi úton forgalmazott, bizonyos típusú és kiszerelésű baromfihúsra, előkészített baromfihúsra és -belsőségekre, valamint baromfihúsból vagy –belsőségből készült termékekre alkalmazandó:

– Gallus domesticus,

– kacsa,

– liba,

– pulyka,

– gyöngytyúk.

         E rendelkezéseket a 0210 99 39 KN-kód alá tartozó, sós lében tartósított baromfihúsra is alkalmazni kell.

II       Fogalomeghatározások

(1)     „baromfihús”: olyan emberi fogyasztásra alkalmas baromfihús, amelyet hűtőkezelésen kívül nem vetettek alá kezelésnek,

(2)     „friss baromfihús”: – 2°C-nál nem alacsonyabb és + 4°C-nál nem magasabb hőmérsékleten tárolt, a hűtési eljárás során korábban soha meg nem keményedett baromfihús. A tagállamok azonban megállapíthatnak ettől kis mértékben eltérő hőmérsékleti követelményeket a friss baromfihús kiskereskedelmi egységekben vagy az árusító hellyel szomszédos létesítményben történő darabolásához és kezeléséhez szükséges legrövidebb időtartamra, amennyiben a darabolás és a kezelés kizárólagos célja a vevő közvetlen, helyszíni kiszolgálása,

(3)     „fagyasztott baromfihús”: olyan baromfihús, amelyet a szokásos vágási technológia által megengedett lehető legrövidebb időn belül le kell fagyasztani, és mindenkor – 12°C-nál nem magasabb hőmérsékleten kell tartani,

(4)     „gyorsfagyasztott baromfihús”: olyan baromfihús, amelyet mindenkor – 18°C-nál nem magasabb hőmérsékleten kell tartani a 89/108/EGK tanácsi irányelvben[51] előírt tűréshatárokon belül,

(5)     „előkészített baromfihús”: olyan baromfihús, beleértve az apróra darabolt baromfihúst, amelyhez élelmiszereket, fűszereket vagy adalékanyagokat adtak hozzá, vagy amelyen olyan eljárásokat végeztek, amelyek nem voltak elegendőek a hús belső izomrostszerkezetének módosításához,

(6)     „friss előkészített baromfihús”: olyan előkészített baromfihús, amelyhez friss baromfihúst használtak fel.

          A tagállamok azonban megállapíthatnak ettől kis mértékben eltérő hőmérsékleti követelményeket a friss előkészített baromfihús előállítása során az üzemben végzett darabolás és kezelés megkönnyítéséhez szükséges legrövidebb időtartamra, és csak a szükséges mértékben.

(7)     „baromfihús-készítmény”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.1. pontjában meghatározott olyan húskészítmény, amelyhez baromfihúst használtak fel.

VI. rész: Kenhető zsírok

A 60. cikkben említett termékek feldolgozás nélkül sem közvetlenül, sem éttermeken, kórházakon, üzemi étkezdéken vagy hasonló létesítményeken keresztül nem értékesíthetők és nem juttathatók el a végső fogyasztóhoz, amennyiben nem felelnek meg a mellékletben meghatározott követelményeknek.

E termékek kereskedelmi megnevezése meg kell egyezzen az ebben a részben szereplővel.

Az alább szereplő kereskedelmi megnevezéseket az itt meghatározott, a következő KN-kódok alá besorolt, legalább 10, de legfeljebb 90 tömegszázalék zsírtartalmú termékek számára kell fenntartani:

a)      a 0405 és az ex 2106 KN-kód alá tartozó tejzsírok,

b)      az ex 1517 KN-kód alá tartozó zsírok,

c)      az ex 1517 és az ex 2106 KN-kód alá tartozó, növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok.

A szárazanyagon belül a zsírtartalom só nélküli arányának legalább kétharmadot kell kitennie.

E kereskedelmi megnevezések azonban csak azokra a termékekre alkalmazandók, amelyek 20°C hőmérsékleten megőrzik szilárd halmazállapotukat, és kenhetőek.

A meghatározásokat nem kell alkalmazni a következőkre:

a)      az olyan termékek megjelölésére, amelyeknél a hagyományos felhasználásból egyértelműen megállapítható a termékek pontos jellege és/vagy ha a megjelöléseket egyértelműen a termék jellemző tulajdonságának ismertetésére használják;

b)      koncentrált termékek (vaj, margarin, keverékek) megnevezésére, amelyek zsírtartalma legalább 90 %.

Zsírcsoport || Kereskedelmi megnevezés || Termékkategória

Meghatározások || A kategória kiegészítő leírása a zsírtartalom tömegszázalékának megadásával

A. Tejzsírok Szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek, amelyek kizárólag tejből és/vagy bizonyos tejtermékekből készültek, és amelyek esetében a zsír az alapvető értékösszetevő. Ugyanakkor adhatók hozzájuk az előállításukhoz szükséges egyéb anyagok, amennyiben ezen anyagok nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálják. || 1. Vaj 2. Háromnegyed-zsíros vaj (*) 3. Félzsíros vaj (**) 4. Kenhető vajkészítmény X % || A termék tejzsírtartalma legalább 80, de kevesebb mint 90 %, maximális víztartalma 16 %, és zsírmentes tejszárazanyag-tartalma 2 %. A termék tejzsírtartalma legalább 60 és legfeljebb 62 %. A termék tejzsírtartalma legalább 39 és legfeljebb 41 %. Termék a következő tejzsírtartalommal: -        39 % alatti, -        több mint 41 %, de kevesebb mint 60 %, -        több mint 62 %, de kevesebb mint 80 %.

B. Zsírok Szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek, amelyek szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és amelyek tejzsírtartalma a zsírtartalom legfeljebb 3 %-a. || 1. Margarin 2. Háromnegyed-zsíros margarin (***) 3. Félzsíros margarin (****) 4. Kenhető zsír X % || Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80, de kevesebb mint 90 %. Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60, de legfeljebb 62 %. Növényi és/vagy állati zsírokból előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39, de legfeljebb 41 %. Növényi és/vagy állati zsírból készült termék a következő zsírtartalommal: -       39 % alatti, -       több mint 41, de kevesebb mint 60 %, -       több mint 62, de kevesebb mint 80 %.

Zsírcsoport || Kereskedelmi megnevezés || Termékkategória

Meghatározások || A kategória kiegészítő leírása a zsírtartalom tömegszázalékának megadásával

C. Növényi és/vagy állati termékekből álló zsírok Szilárd, képlékeny, elsődlegesen „víz az olajban” típusú, emulzió formájú termékek, amelyek szilárd és/vagy folyékony növényi és/vagy állati eredetű, emberi fogyasztásra alkalmas zsírokból készültek, és amelyek tejzsírtartalma a zsírtartalom 10 % és 80 %-a között van. || 1. Keverék 2. Háromnegyed-zsíros keverék (*****) 3. Félzsíros keverék (******) 4. Kenhető keverék X % || Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 80, de kevesebb, mint 90 %. Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 60, de legfeljebb 62 %. Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből előállított termék, amelynek zsírtartalma legalább 39, de legfeljebb 41 %. Növényi és/vagy állati zsírok keverékéből készült termék a következő zsírtartalommal: -       39 % alatti, -       több mint 41, de kevesebb mint 60 %, -       több mint 62, de kevesebb mint 80 %.

(*)             Dán megfelelője „smør 60”. (**)           Dán megfelelője „smør 40”. (***)         Dán megfelelője „margarine 60”. (****)       Dán megfelelője „margarine 40”. (*****)     Dán megfelelője „blandingsprodukt 60”. (******)   Dán megfelelője „blandingsprodukt 40”.

Megjegyzés:             Az e részben felsorolt termékek tejzsírösszetevője kizárólag fizikai eljárásokkal módosítható.

VII. rész: Az olívaolajra és olívapogácsa-olajra vonatkozó megjelölések és meghatározások

Az e részben meghatározott, az olívaolajra és olívapogácsa-olajra vonatkozó megjelölések és meghatározások használata kötelező az érintett termékek Unión belüli forgalmazása során, valamint – amennyiben a szóban forgó megjelölések és meghatározások összeegyeztethetőek a kötelező erejű nemzetközi szabályokkal – a harmadik országokkal folytatott kereskedelem során is.

Kizárólag az e rész 1. pontjának a) és b) alpontjában, valamint 3. és 6. pontjában említett olajok hozhatók kiskereskedelmi forgalomba.

(1)     SZŰZ OLÍVAOLAJOK

         Az olajfa terméséből kizárólag mechanikai vagy egyéb fizikai eljárással olyan körülmények, különösen hőmérsékleti viszonyok között előállított olajok, amelyek nem vezetnek az olaj összetételének megváltozásához, és amelyeket mosáson, ülepítésen, centrifugáláson és szűrésen kívül nem vetettek alá semmilyen kezelésnek, kivéve az oldószerek felhasználásával vagy újraészterezési eljárással nyert olajokat és mindenféle, egyéb olajokkal képzett keverékeket.

         A szűz olívaolajok kizárólag a következő osztályokba sorolhatók be és az alábbi megjelölésekkel láthatók el:

a)       Extraszűz olívaolaj

          Olyan szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,8 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

b)      Szűz olívaolaj

          Olyan szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 2 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

c)       Lampant olívaolaj

          Olyan szűz olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként meghaladja a 2 grammot, és/vagy amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

(2)     FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJ

         Szűz olívaolaj finomításával nyert olyan olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

(3)     FINOMÍTOTT OLÍVAOLAJOKBÓL ÉS SZŰZ OLÍVAOLAJOKBÓL ÁLLÓ OLÍVAOLAJ

         Finomított olívaolaj és a lampant olívaolajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olyan olívaolaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

(4)     NYERS OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

         Olívapogácsából oldószeres vagy fizikai eszközök alkalmazásával történő kezelés útján nyert olyan olaj, vagy bizonyos meghatározott jellemzők kivételével a lampant olívaolajnak megfelelő olaj – az újraészterezés útján nyert olaj és az egyéb olajfajtákkal kevert olajok kivételével –, amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

(5)     FINOMÍTOTT OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

         Nyers olívapogácsa-olaj finomításával nyert olyan olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg a 0,3 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

(6)     OLÍVAPOGÁCSA-OLAJ

         Finomított olívapogácsa-olaj és a lampant olívaolajon kívüli szűz olívaolaj keverésével nyert olyan olaj, amelynek olajsavban kifejezett szabadzsírsav-tartalma 100 grammonként nem haladja meg az 1 grammot, és amelynek egyéb jellemzői megfelelnek az e kategória tekintetében meghatározott jellemzőknek.

A VI. melléklet függeléke (a II. részben említetteknek megfelelően) Szőlőtermő övezetek

A szőlőtermő övezetek a következők:

(1)          Az A. szőlőtermő övezet részei:

a)      Németországban a 2.a) pontba nem tartozó szőlőfajtákkal betelepített területek,

b)      Luxemburgban a luxemburgi borvidék,

c)      Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Írországban, Lengyelországban és Svédországban ezeknek az országoknak a szőlőtermő területei,

d)      a Cseh Köztársaságban a Čechy bortermelő vidék.

(2)          A B. szőlőtermő övezet részei:

(a)     Németországban a Baden régióhoz tartozó, szőlővel betelepített területek;

(b)     Franciaországban az e mellékletben nem említett megyékben, valamint a következő megyékben található, szőlővel betelepített területek:

– Elzász: Bas-Rhin, Haut-Rhin,

– Lotharingia: Meurthe-et-Moselle, Meuse, Moselle, Vosges,

– Champagne: Aisne, Aube, Marne, Haute-Marne, Seine-et-Marne,

– Jura: Ain, Doubs, Jura, Haute-Saône,

– Savoie: Savoie, Haute-Savoie, Isère (Chapareillan település),

– a Loire völgye: Cher, Deux-Sèvres, Indre, Indre-et-Loire, Loir-et-Cher, Loire-Atlantique, Loiret, Maine-et-Loire, Sarthe, Vendée, Vienne, valamint a Nièvre megyei Cosne-sur-Loire járás szőlővel betelepített területei;

c)      Ausztriában az ausztriai szőlőtermő területek;

d)      a Cseh Köztársaságban Moravia régió bortermelő vidéke és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek az 1.d) pontban;

e)      Szlovákiában a következő régiókban található szőlőtermő területek: Malokarpatská vinohradnícka oblasť, Južnoslovenská vinohradnícka oblasť, Nitrianska vinohradnícka oblasť, Stredoslovenská vinohradnícka oblasť a Východoslovenská vinohradnícka oblasť és a 3.f) pontban nem szereplő szőlőtermő területek;

f)       Szlovéniában a következő régiókban található szőlőtermő területek:

– Podravje: Štajerska Slovenija, Prekmurje,

– Posavje: Bizeljsko Sremič, Dolenjska és Bela krajina, és azok a szőlővel betelepített területek, amelyek nem szerepelnek a 4.d) pontban;

g)      Romániában a Podișul Transilvaniei területe.

(3)          A C. I. szőlőtermő övezet részei:

a)      Franciaországban:

– a következő megyék szőlővel betelepített területei: Allier, Alpes-de-Haute-Provence, Hautes-Alpes, Alpes-Maritimes, Ariège, Aveyron, Cantal, Charente, Charente-Maritime, Corrèze, Côte-d’Or, Dordogne, Haute-Garonne, Gers, Gironde, Isère (Chapareillan település kivételével), Landes, Loire, Haute-Loire, Lot, Lot-et-Garonne, Lozère, Nièvre, (Cosne-sur-Loire járás kivételével), Puy-de-Dôme, Pyrénées-Atlantiques, Hautes- Pyrénées, Rhône, Saône-et-Loire, Tarn, Tarn-et-Garonne, Haute-Vienne, Yonne,

– a Drôme megyei Valence és Die járás szőlővel betelepített területei (Dieulefit, Loriol, Marsanne és Montélimar kanton kivételével),

– Ardèche megyében Tournon járásban Antraigues, Burzet, Coucouron, Montpezat-sous-Bauzon, Privas, Saint-Etienne de Lugdarès, Saint-Pierreville, Valgorge és la Voulte-sur-Rhône kantonok szőlővel betelepített területei,

b)      Olaszországban a Valle d’Aosta régióban, valamint Sondrio, Bolzano, Trento és Belluno tartományban található, szőlővel betelepített területek,

c)      Spanyolországban A Coruña, Asturias, Cantabria, Guipúzcoa és Vizcaya tartományban található, szőlővel betelepített területek,

d)      Portugáliában a Norte régiónak abban a részében található szőlőtermő területek, amely megfelel a „Vinho Verde”-ként megjelölt bortermőhelynek, valamint a „Região viticola da Extremadura”-hoz tartozó „Concelhos de Bombarral, Lourinhã, Mafra e Torres Vedras” szőlőtermő területek („Freguesias da Carvoeira e Dois Portos” kivételével),

e)      Magyarországon az összes szőlőtermő terület,

f)       Szlovákiában a Tokajská vinohradnícka oblasť területén található, szőlővel betelepített területek,

g)      Romániában azok a szőlőtermő területek, amelyek nem tartoznak a 2.g) vagy a 4.f) pont alá.

(4)          A C. II. szőlőtermő övezet részei:

a)      Franciaországban:

– a következő megyék szőlővel betelepített területei: Aude, Bouches-du-Rhône, Gard, Hérault, Pyrénées-Orientales (Olette és Arles-sur-Tech kanton kivételével), Vaucluse,

– szőlővel betelepített területek Var megye azon részén, amely a délen határos Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település északi határával,

– szőlővel betelepített területek Nyons járásban, illetve a Drôme megyei Loriol-sur-Drôme kantonban,

– szőlővel betelepített területek Ardèche megyének a 3.a) pontban fel nem sorolt részeiben,

b)      Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területei: Abruzzo, Campania, Emilia-Romagna, Friuli-Venezia Giulia, Lazio, Liguria, Lombardia (Sondrio tartomány kivételével), Marche, Molise, Piemont, Toscana, Umbria Veneto (Belluno tartomány kivételével), beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Elba és a Toszkán szigetcsoport többi szigete, a Ponziane szigetek, Capri és Ischia,

c)      Spanyolországban a következő tartományok szőlővel betelepített területei:

– Lugo, Orense, Pontevedra,

– Ávila (kivéve azokat a településeket, amelyek megfelelnek a cebrerosi „comarca”-ként megjelölt bornak), Burgos, León, Palencia, Salamanca, Segovia, Soria, Valladolid, Zamora,

– La Rioja,

– Álava,

– Navarra,

– Huesca,

– Barcelona, Girona, Lleida,

– Zaragoza tartománynak abban a részében, amely az Ebro folyótól északra fekszik,

– Tarragona tartománynak azokon a településein, amelyek a Penedés eredetmegjelöléshez tartoznak,

– Tarragona tartománynak abban a részében, amelyhez a Conca de Barbera-i „comarca”-ként megjelölt bor tartozik,

d)      Szlovéniában a következő régiók szőlővel betelepített területei: Brda vagy Goriška Brda, Vipavska dolina vagy Vipava, Kras és Slovenska Istra;

e)      Bulgáriában a következő régiók szőlővel betelepített területei: Dunavszka Ravnina (Дунавска равнина), Csernomorszki Rajon (Черноморски район), Rozova Dolina (Розова долина);

f)       Romániában a következő régiók szőlővel betelepített területei:

         Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidék, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket.

(5)          A C. III. a) szőlőtermő övezet részei:

a)      Görögországban a következő nomoik szőlővel betelepített területei: Florina, Imathia, Kilkis, Grevena, Larisa, Ioannina, Levkas, Akhaia, Messinia, Arkadia, Korinthia, Iraklio, Khania, Rethimni, Samos, Lasithi, valamint Thira szigete (Santorini);

b)      Cipruson a 600 métert meghaladó tengerszint feletti magasságon található szőlőtermő területek;

c)      Bulgáriában azok a szőlőtermő területek, amelyek nem tartoznak a 4.e) pontba.

(6)          A C. III. b) szőlőtermő övezet részei:

a)      Franciaországban:

– a Korzika megyéiben található, szőlővel betelepített területek,

– Var megyében a tenger és a (szintén idetartozó) Evenos, Le Beausset, Solliès-Toucas, Cuers, Puget-Ville, Collobrières, La Garde-Freinet, Plan-de-la-Tour és Sainte-Maxime település által határolt vonal között található, szőlővel betelepített területek,

– az Olette és az Arles-sur-Tech kantonban a Pyrénées-Orientales megyében található, szőlővel betelepített területek,

b)      Olaszországban a következő régiók szőlővel betelepített területei: Calabria, Basilicata, Apulia, Szardínia és Szicília, beleértve az ezekhez a régiókhoz tartozó szigeteket is, mint például Pantelleria és a Lipari-, Egadi- és a Pelagiai-szigetek,

c)      Görögországban az 5.a) pontban fel nem sorolt, szőlővel betelepített területek,

d)      Spanyolországban a 3.c) vagy a 4.c) pontban fel nem sorolt, szőlővel betelepített területek,

e)      Portugáliában a 3.d) pontban fel nem sorolt régiókban található, szőlővel betelepített területek,

f)       Cipruson a 600 métert nem meghaladó tengerszint feletti magasságon található szőlőtermő területek,

g)      Máltán a szőlővel betelepített területek.

(7)          Az e mellékletben említett közigazgatási egységek által lefedett területek körülhatárolása az 1981. december 15-én hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint történt, illetve Spanyolország esetében az 1986. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint, Portugália esetében pedig az 1998. március 1-jén hatályban levő nemzeti rendelkezések szerint.

VII. MELLÉKLET A 62. CIKKBEN EMLÍTETT BORÁSZATI ELJÁRÁSOK I. rész Alkoholtartalom-növelés, savtartalom-növelés és savtompítás bizonyos szőlőtermő övezetekben

A.           Enrichment limits

1.      Amennyiben az Unió bizonyos szőlőtermelő övezeteiben az éghajlati feltételek azt szükségessé teszik, az érintett tagállamok megengedhetik a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, illetve a még erjedésben levő újbor és a 63. cikk szerint osztályozható borszőlőfajtákból előállított borok térfogatszázalékban számított természetes alkoholtartalmának növelését.

2.      A természetes alkoholtartalom növelése a B. szakaszban említett borászati eljárásokkal történik, és nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)       3 térfogatszázalék az A. szőlőtermő övezetben,

b)      2 térfogatszázalék a B. szőlőtermő övezetben,

c)       1,5 térfogatszázalék a C. szőlőtermő övezetekben.

3.      A rendkívül kedvezőtlen időjárású években a tagállamok kérhetik, hogy a 2. pontban megállapított határérték(ek)et 0,5 %-kal emeljék. Ilyen kérés esetén a Bizottság a 68. cikkben említett hatáskörben a lehető leghamarabb elfogadja a végrehajtási jogi aktust. A Bizottság törekszik arra, hogy határozatát a kérelem benyújtását követő négy héten belül meghozza.

B.           Alkoholtartalom-növelési eljárások

1.      Az A. szakaszban említett térfogatban számított természetes alkoholtartalom-növelés csak a következők szerint hajtható végre:

a)       friss szőlő, részben erjedt szőlőmust, illetve még erjedésben levő újbor esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával;

b)      szőlőmust esetében szacharóz, sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadásával, vagy részleges sűrítéssel, beleértve a fordított ozmózist;

c)       bor esetében hűtéssel történő részleges sűrítéssel.

2.      Az 1. pontban említett eljárások kölcsönösen kizárják egymást, amennyiben a bor vagy a szőlőmust alkoholtartalmát sűrített szőlőmusttal vagy finomított szőlőmustsűrítménnyel növelik, és az 1234/2007/EK rendelet 103y. cikke alapján támogatást fizettek.

3.      A szacharóz 1.pont a) és b) alpontjában említett hozzáadása csak száraz cukrozással, és csak az alábbi övezetekben végezhető:

a)       A. szőlőtermő övezet,

b)      B. szőlőtermő övezet,

c)       C. szőlőtermő övezet,

         kivéve az Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Cipruson lévő szőlőültetvényeket, és az alábbi fellebbviteli bíróságok joghatósága alá tartozó franciaországi megyékben lévő szőlőültetvényeket:

– Aix-en-Provence,

– Nîmes,

– Montpellier,

– Toulouse,

– Agen,

– Pau,

– Bordeaux,

– Bastia.

         A francia nemzeti hatóságok azonban a fent említett francia megyékben kivételesen engedélyezhetik a száraz cukorral történő alkoholtartalom-növelést. Franciaországnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen engedélyekről.

4.      A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadása nem eredményezheti a friss zúzott szőlő, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy még erjedésben levő újbor eredeti térfogatának az A. szőlőtermő övezetben 11 %-nál, a B. szőlőtermő övezetben 8 %-nál és a C. szőlőtermő övezetekben pedig 6,5 %-nál nagyobb mértékű növekedését.

5.      Az 1. pontban említett eljárásoknak alávetett szőlőmust vagy bor sűrítése:

a)       nem eredményezheti a termék eredeti térfogatának 20 %-nál nagyobb mértékű csökkenését;

b)      az A. szakasz 2.c) pontjától eltérve nem eredményezheti a termék természetes alkoholtartalmának 2 térfogatszázalékot meghaladó növekedését.

6.      Az 1. és az 5. pontban említett eljárások nem növelhetik a friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben lévő újbor és a bor térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmát:

a)       az A. szőlőtermő övezetben több, mint 11,5 térfogatszázalékra;

b)      a B. szőlőtermő övezetben több, mint 12 térfogatszázalékra;

c)       a C. I. szőlőtermő övezetben több, mint 12,5 térfogatszázalékra;

d)      a C. II. szőlőtermő övezetben több, mint 13 térfogatszázalékra; valamint

e)       a C. III. szőlőtermő övezetben több, mint 13,5 térfogatszázalékra.

7.      A 6. ponttól eltérve a tagállamok:

a)       vörösbor esetében a 6. pontban említett termékek térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalmának felső határát 12 térfogatszázalékra emelhetik a A. szőlőtermő övezetben, illetve 12,5 térfogatszázalékra a B. szőlőtermő övezetben;

b)      a 6. pontban említett termékek térfogatban számított összes alkoholtartalmát eredetmegjelöléssel ellátott borok esetében egy általuk meghatározandó szintre emelhetik.

C.           Savtartalom-növelés és savtompítás

1.      A friss szőlő, a szőlőmust, a részben erjedt szőlőmust, a még erjedésben levő újbor, valamint a bor alávethető:

a)       savtompításnak az A., B. és C. I. szőlőtermő övezetekben,

b)      savtartalom-növelésnek és savtompításnak a C. I., C. II. és C. III. a) szőlőtermő övezetben, e szakasz 7. pontja előírásainak sérelme nélkül, vagy

c)       savtartalom-növelésnek a C. III. b) szőlőtermő övezetben.

2.      Az 1. pontban említett, a bortól eltérő egyéb termékek savtartalmának növelése csak 1,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 20 milliekvivalensig történhet.

3.      A borok savtartalmának növelése csak 2,50 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 33,3 milliekvivalensig történhet.

4.      A borok savtompítása csak 1 g/l felső határig (borkősavban kifejezve) vagy literenkénti 13,3 milliekvivalensig történhet.

5.      A sűrítésre szánt szőlőmust savtartalma részlegesen tompítható.

6.      Az 1. pont ellenére a rendkívüli időjárási körülmények által jellemzett években a tagállamok az A. és B. szőlőtermő övezetekben az e szakasz 2. és 3. pontjában említett feltételek szerint engedélyezhetik az 1. pontban említett termékek savtartalmának növelését.

7.      Ugyanazon termék savtartalom-növelése és alkoholtartalom-növelése – kivéve a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén esetenként meghatározandó eltéréseket –, illetve savtartalom-növelése és savtompítása egymást kölcsönösen kizáró eljárások.

D.          Eljárások

1.      A B. és a C. szakaszban említett eljárások – a borok savtartalom-növelésének és savtompításának kivételével – csak akkor engedélyezettek, ha ezeket a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó feltételek szerint végzik akkor, amikor a friss szőlőt, a szőlőmustot, a részben erjedt szőlőmustot vagy a még erjedésben levő újbort borrá vagy egyéb, a pezsgőtől és a szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbortól eltérő, közvetlen emberi fogyasztásra szánt borágazati itallá alakítják abban a szőlőtermő övezetben, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

2.      A borok sűrítését abban a szőlőtermő övezetben kell végezni, ahol a felhasznált friss szőlőt szüretelték.

3.      A borok savtartalmának növelésére és savtompítására csak abban a bortermelő gazdaságban és szőlőtermő övezetben kerülhet sor, ahol a szóban forgó bor készítéséhez felhasznált szőlőt szüretelték.

4.      Az 1., 2. és 3. pontban említett eljárásokról tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat. Ugyanez vonatkozik a természetes vagy jogi személyek, illetve személyek csoportjai, különösen a termelők, palackozók, feldolgozók és a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó kereskedők által szakmájuk gyakorlása során a friss szőlővel, szőlőmusttal, részben erjedt szőlőmusttal vagy hordós borral azonos időben és azonos helyen tárolt sűrített szőlőmust, finomított szőlőmustsűrítmény vagy szacharóz mennyiségére vonatkozóan. Az e mennyiségekről való tájékoztatás azonban helyettesíthető a bejövő árukra és a készlet felhasználására vonatkozó nyilvántartásba való bejegyzéssel.

5.      A B. és C. szakaszban említett eljárások mindegyikét fel kell tüntetni a 103. cikkben előírt kísérőokmányon, amely a kezelésen átesett termékek forgalomba hozatalához szükséges.

6.      Those processes, subject to derogations justified by exceptional climatic conditions, shall not be carried out:

a)       a C. szőlőtermő övezetben január 1. után;

b)      a A. és a B. szőlőtermő övezetekben március 16. után, és

kizárólag az e dátumokat közvetlenül megelőző szőlőszüretből származó termékek esetében végezhetők el.

7.      A 6. pont ellenére a borok hűtéssel történő sűrítése, savtartalmának növelése és savtompítása egész évben végezhető.

II. rész Korlátozások

A.           Általában

1.      Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja víz hozzáadását, kivéve, ha az különleges technikai okból szükséges.

2.      Az engedélyezett borászati eljárások egyike sem tartalmazhatja alkohol hozzáadását, kivéve az alkohol, likőrbor, a pezsgő, a lepárlás céljából szeszezett bor és a gyöngyözőbor hozzáadásával lefojtott erjesztésű friss szőlőmustok esetét.

3.      A lepárlás céljára szeszezett bort kizárólag lepárlásra lehet felhasználni.

B.           Friss szőlő, szőlőmust és szőlőlé

1.      Alkohol hozzáadásával fojtott friss szőlőmust csak a 2204 10, a 2204 21 és a 2204 29 KN-kódok alá nem tartozó termékek készítése során használható. Ez nincs kihatással azon szigorúbb előírásokra, amelyeket a tagállamok a 2204 10, a 2204 21 és a 2204 29 KN-kódok alá nem tartozó termékek területükön történő előállítására vonatkozóan érvényesíthetnek.

2.      A szőlőlevet és sűrített szőlőlevet nem szabad borrá alakítani vagy borhoz hozzáadni. Az Unió területén tilos ezeknek az alkoholos erjesztése.

3.      Az 1. és 2. pont rendelkezései nem vonatkoznak azokra a termékekre, amelyek az Egyesült Királyságban, Írországban és Lengyelországban a 2206 00 KN-kód alá tartozó termékek előállítására szolgálnak, és amelyek esetében a tagállamok engedélyezhetik a „bor” kereskedelmi megjelölést is magában foglaló összetett név használatát.

4.      Töppedt szőlőből nyert részben erjedt szőlőmustot kizárólag likőrborok készítésére – kizárólag azokon a borvidékeken, ahol ennek 1985. január 1-jén hagyományai voltak – és túlérett szőlőből készített borok készítésére lehet forgalomba hozni.

5.      A harmadik országokból származó friss szőlőt, szőlőmustot, részben erjedt szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, finomított szőlőmustsűrítményt, alkohol hozzáadásával fojtott szőlőmustot, szőlőlevet, sűrített szőlőlevet és bort, valamint e termékek keverékeit az Unió területén nem szabad az e mellékletben említett termékké feldolgozni vagy ilyen termékhez hozzáadni.

C.           Borok keverése

A harmadik országból származó bort tilos az Unióból származó borral házasítani, valamint tilos harmadik országokból származó borokat egymással házasítani az Unió területén.

D.          Melléktermékek

1.      A szőlő túlpréselése tilos. A tagállamok a helyi és a technikai feltételeket figyelembe véve meghatározzák azt a minimális alkoholmennyiséget, amelyet a szőlő kipréselése után a szőlőtörkölynek és a borseprőnek tartalmaznia kell.

         Az e melléktermékekben levő alkohol mennyiségét a tagállamok legalább az előállított bor alkoholtartalmának 5 %-ával egyenlő szinten határozzák meg.

2.      Borseprőből vagy szőlőtörkölyből közvetlen emberi fogyasztásra szánt bort vagy italt – alkohol, borpárlat vagy törkölybor kivételével – nem szabad előállítani. A bor seprőre, szőlőtörkölyre vagy kipréselt aszúpépre töltése a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó feltételek mellett engedélyezhető, amennyiben ezt az eljárást hagyományosan alkalmazzák Magyarországon a „tokaji fordítás” és a „tokaji máslás”, valamint Szlovákiában a „Tokajský forditáš” és a „Tokajský mášláš” előállításakor.

3.      A borseprő préselése és a szőlőtörköly újraerjesztése a lepárlástól és a törkölyborkészítéstől eltérő célra tilos. A borseprő szűrése és centrifugálása nem tekintendő préselésnek abban az esetben, ha az így előállított termékek megbízható, eredeti és forgalomképes minőségűek.

4.      A törkölybort, amennyiben előállítását az érintett tagállam engedélyezi, kizárólag lepárlásra vagy a bortermelő háztartásában való fogyasztásra lehet felhasználni.

5.      A tagállamok arra vonatkozó lehetőségének a sérelme nélkül, hogy határozzanak a melléktermékek lepárlás útján történő kivonásának megköveteléséről, bármely olyan természetes vagy jogi személy vagy személyek csoportja, aki, illetve amely melléktermékekkel rendelkezik, a Bizottság által az 59. cikk (1) bekezdése értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén meghatározandó feltételek szerint vonja ki azokat.

VIII. MELLÉKLET A 163. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

[COM(2010)799] rendelet || E rendelet

1. cikk || 1. cikk

2. cikk (1) bekezdés || 3. cikk (1) bekezdés

2. cikk (2) bekezdés a) és b) pont || -

2. cikk (2) bekezdés c) pont || 14. cikk (1) bekezdés

3. cikk || 6. cikk

4. cikk || 3. cikk (3) bekezdés

5. cikk || 5. cikk

6. cikk (1) bekezdés || -

6. cikk (2) bekezdés || 9. cikk, 10. cikk d) és e) pont

7. cikk || 9. cikk

8. cikk || 7. cikk

9. cikk || -

10. cikk || 10. cikk

11. cikk || 11. cikk

12. cikk || 12. cikk

13. cikk || 13. cikk

14. cikk || 14. cikk (2) és (3) bekezdés

15. cikk || 15. cikk

16. cikk || -

17. cikk || -

18. cikk || -

19. cikk || -

20. cikk || [16. cikk (1) bekezdés c) és d) pont]

21. cikk || -

22. cikk || 16. cikk

23. cikk || -

24. cikk || [17. cikk]

25. cikk || [17. cikk]

26. cikk || [17. cikk]

27. cikk || [17. cikk]

28. cikk || [18. cikk (5) bekezdés]

29. cikk || [18. cikk (7) bekezdés a) pont, 19. cikk k) pont ii. alpont]

30. cikk || [18. cikk (5) bekezdés]

31. cikk || 18. cikk

32. cikk || 19. cikk

33. cikk || 20. cikk

34. cikk || [18. cikk (8) és (9) bekezdés]

35. cikk || [18. cikk (8) és (9) bekezdés]

36. cikk || 19. cikk

37. cikk || 155. cikk (1) bekezdés a) pont, (2), (3) és (4) bekezdés

38. cikk || 155. cikk (1) bekezdés b) pont, (2) és (3) bekezdés

39. cikk || 155. cikk (5) bekezdés

40. cikk || 154. cikk

41. cikk || 154. cikk

42. cikk || -

43. cikk (1), (3)–(7) bekezdés || -

43. cikk (2) bekezdés || 101. cikk (1) bekezdés

44. cikk || -

45. cikk || -

46. cikk a) és c) pont || -

46. cikk b) pont || 101. cikk (2) bekezdés

47. cikk || 112. cikk

48. cikk || 115. cikk

49. cikk || -

50. cikk || -

51. cikk || -

52. cikk || -

53. cikk || -

54. cikk || -

55. cikk || -

56. cikk || -

57. cikk || -

58. cikk || -

59. cikk || -

60. cikk || -

61. cikk || -

62. cikk || -

63. cikk || -

64. cikk || -

65. cikk || -

66. cikk || -

67. cikk || -

68. cikk || -

69. cikk || -

70. cikk || -

71. cikk || -

72. cikk || -

73. cikk || -

74. cikk || -

75. cikk || -

76. cikk || -

77. cikk || -

78. cikk || -

79. cikk || -

80. cikk || -

81. cikk || -

82. cikk || -

83. cikk || -

84. cikk || -

85. cikk || -

86. cikk || -

87. cikk || -

88. cikk || -

89. cikk || -

90. cikk || -

91. cikk || -

92. cikk || -

93. cikk || -

94. cikk || -

95. cikk || -

96. cikk || -

97. cikk || -

98. cikk (1) bekezdés || 113. cikk

98. cikk (2) és (3) bekezdés || 157. cikk

99. cikk || -

100. cikk || -

101. cikk || -

102. cikk || -

103. cikk || -

104. cikk || -

105. cikk || -

106. cikk || -

107. cikk || -

108. cikk || 24. és 152. cikk

109. cikk || 25. cikk

110. cikk || 26. cikk

111. cikk || -

112. cikk || -

113. cikk || -

114. cikk || 27. cikk

115. cikk || 28. cikk

116. cikk || 29. cikk

117. cikk || -

118. cikk || -

119. cikk || -

120. cikk || 30. cikk

121. cikk || 31. cikk

122. cikk || 32. cikk

123. cikk || 33. cikk

124. cikk || 34. cikk, [31. cikk b) pont]

125. cikk || 35. cikk a) pont, [136. cikk (2) bekezdés]

126. cikk || 35. cikk

127. cikk || 36. cikk

128. cikk || 21. és 152. cikk

129. cikk || 22. cikk

130. cikk || 23. cikk

131. cikk || 37. cikk

132. cikk || 38. cikk

133. cikk || 39. cikk, [50. cikk a) pont], [51. cikk a) pont]

134. cikk || [50. cikk a) pont]

135. cikk || 40. cikk

136. cikk (1)–(3) bekezdés || 41. cikk

136. cikk (4) bekezdés || 147. cikk

137. cikk || 42. cikk

138. cikk || 43. cikk

139. cikk || 44. cikk

140. cikk || 45. cikk

141. cikk || 46. cikk

142. cikk || 47. cikk

143. cikk || 48. cikk

144. cikk || 49. cikk

145. cikk || -

146. cikk || 50. cikk

147. cikk || 51. cikk

148. cikk (1) bekezdés || 52. cikk (1) bekezdés

148. cikk (2) bekezdés || 150. cikk

149. cikk || [53. cikk a) pont]

150. cikk || 52. cikk (3) bekezédés

151. cikk (1) bekezdés || 52. cikk (2) bekezdés

151. cikk (2) bekezdés || -

152. cikk || [53. cikk b) pont]

153. cikk || 53. cikk a) és c) pont

154. cikk || 54. cikk

155. cikk || -

156. cikk || -

157. cikk || -

158. cikk || 55. cikk

159. cikk || 56. cikk

160. cikk || 57. cikk

161. cikk || 58. cikk

162. cikk || 59. cikk

163. cikk || 60. cikk

164. cikk || 61. cikk

165. cikk || 62. cikk

166. cikk || 63. cikk

167. cikk || 64. cikk

168. cikk || 65. cikk

169. cikk || 66. cikk

170. cikk || 67. cikk

171. cikk || -

172. cikk || 68. cikk

173. cikk || 69. cikk

174. cikk || 70. cikk

175. cikk || 71. cikk, [86. cikk (4) bekezdés]

176. cikk || 71. cikk (3) bekezdés, [86. cikk (4) bekezdés]

177. cikk || 72. cikk, [86. cikk (4) bekezdés]

178. cikk || 73. cikk, [86. cikk (4) bekezdés]

179. cikk || 74. cikk, [86. cikk (4) bekezdés]

180. cikk || 75. cikk

181. cikk || 76. cikk

182. cikk || 77. cikk

183. cikk || 78. cikk

184. cikk || 79. cikk

185. cikk || 80. cikk

186. cikk || 81. cikk

187. cikk || -

188. cikk || -

189. cikk || 82. cikk

190. cikk || 83. cikk

191. cikk || 84. cikk

192. cikk || 85. cikk

193. cikk || 86. cikk

194. cikk || 87. cikk

195. cikk || 88. cikk

196. cikk || 89. cikk

197. cikk || 90. cikk

198. cikk || 91. cikk

199. cikk || 92. cikk

200. cikk || 93. cikk

201. cikk || 94. cikk

202. cikk || 95. cikk

203. cikk || 96. cikk

204. cikk || 97. cikk

205. cikk || 98. cikk

206. cikk || -

207. cikk || 99. cikk

208. cikk || 100. cikk

209. cikk || 106. cikk

210. cikk || 108. cikk

211. cikk (1) bekezdés || -

211. cikk (2) bekezdés || [164. cikk]

212. cikk || 109. cikk

213. cikk || [114. cikk]

214. cikk || [114. cikk]

215. cikk || 107. cikk, [114. cikk]

216. cikk || [114. cikk]

217. cikk || -

218. cikk || 110. cikk, [116. cikk]

219. cikk || [157. cikk]

220. cikk || [116. cikk]

221. cikk || 111. cikk

222. cikk || 110. cikk

223. cikk || [114. és 116. cikk]

224. cikk || 110. cikk

225. cikk || [114., 116. és 157. cikk]

226. cikk || 111. cikk

227. cikk (1) és (3) bekezdés || [114 és 116. cikk]

227. cikk (2) bekezdés || [164. cikk]

228. cikk || 111. cikk, [116. cikk]

229. cikk || 105. cikk

230. cikk || 114. és 115. cikk

231. cikk || -

232. cikk || -

233. cikk || 117. cikk (1) bekezdés, [118. cikk (1) bekezdés a) pont]

234. cikk || 117. cikk (2) bekezdés

235. cikk || 117. cikk (3) bekezdés

236. cikk || [118. cikk (2) bekezdés e) pont]

237. cikk (1) bekezdés || 122. cikk

237. cikk (2) bekezdés || 130. cikk

238. cikk || 118. cikk

239. cikk || 119. cikk

240. cikk || -

241. cikk || [121. cikk]

242. cikk || [121. cikk]

243. cikk || [121. cikk]

244. cikk || [121. cikk]

245. cikk || [121. cikk]

246. cikk || 122. cikk

247. cikk || 123. cikk

248. cikk || -

249. cikk || 121. cikk

250. cikk || 121. cikk

251. cikk || 125. cikk

252. cikk || [126. cikk (1) bekezdés]

253. cikk || 126. cikk (1) bekezdés

254. cikk || 127. cikk

255. cikk || 128. cikk

256. cikk || [121. cikk]

257. cikk || [121. cikk]

258. cikk || [121. cikk]

259. cikk || [121. cikk]

260. cikk || -

261. cikk || -

262. cikk || -

263. cikk || 129. cikk

264. cikk || -

265. cikk || 131. cikk

266. cikk || 132. cikk

267. cikk || 117. cikk

268. cikk || 118. cikk

269. cikk || 119. cikk

270. cikk || 120. cikk

271. cikk || 133. cikk

272. cikk || 134. cikk

273. cikk || 135. cikk

274. cikk || 136. cikk

275. cikk || 137. cikk

276. cikk || 138. cikk

277. cikk || 139. cikk

278. cikk || 140. cikk

279. cikk || 125. cikk

280. cikk || [126. cikk (2) bekezdés]

281. cikk || -

282. cikk || 142. cikk

283. cikk || 143. cikk

284. cikk || 144. cikk

285. cikk || 145. cikk

286. cikk || 145. cikk

287. cikk || 145. cikk

288. cikk || 110. cikk

289. cikk || 114. és 115. cikk

290. cikk || 146. cikk

291. cikk (1) bekezdés || 146. cikk

291. cikk (2) bekezdés || -

292. cikk || 148. cikk

293. cikk, első és második bekezdés || -

293. cikk, harmadik. bekezdés || 149. cikk

293. cikk, negyedik. bekezdés || [157. cikk]

294. cikk || -

295. cikk || -

296. cikk || -

297. cikk || 151. cikk

298. cikk || 154. cikk

299. cikk || 154. cikk

300. cikk || 154. cikk

301. cikk || 154. cikk (3) bekezdés és 157. cikk

302. cikk || 158. cikk

303. cikk || -

304. cikk || 102. cikk

305. cikk || [158. cikk]

306. cikk || 103. cikk

307. cikk || -

308. cikk || [157. cikk]

309. cikk || -

310. cikk || [157. cikk]

311. cikk || 104. cikk

312. cikk || [157. cikk]

313. cikk || 2. cikk

314. cikk || -

315. cikk || 156. cikk

316. cikk || 157. cikk

317. cikk || -

318. cikk || -

319. cikk || -

320. cikk || 160. cikk

321. cikk || 160. cikk

322. cikk || 161. cikk

323. cikk || 162. cikk

324. cikk || -

325. cikk || 163. cikk

326. cikk || -

327. cikk || 164. cikk

328. cikk || 164. cikk

329. cikk || 165. cikk

I. melléklet || I. melléklet (I-XX, XXIV/1)

II. melléklet || I. melléklet (XXI-XXIII)

III. melléklet || II

IV. melléklet || III

V. melléklet || [18. cikk (8) bekezdés]

VI. melléklet || -

VII. melléklet || -

VIII. melléklet || -

IX. melléklet || -

X. melléklet || IV. melléklet

XI. melléklet || V. melléklet

XII. melléklet || VI. melléklet

XIII. melléklet || VII. melléklet

XIV. melléklet || [114. cikk (1) bekezdés f) pont]

XV. melléklet || [121. cikk]

XVI. melléklet || [121. cikk]

XVII. melléklet || -

XVIII. melléklet || -

XIX melléklet || -

XX. melléklet || VIII. melléklet

[COM(2010)799] rendelet || A közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló […/…/EU] rendelet

96. cikk (3) bekezdés || 89. cikk (4) bekezdés

145. cikk || 91–101. cikk

171. cikk || 89. cikk (3) bekezdés

185. cikk (4) bekezdés || 90. cikk (1) bekezdés

187. cikk || 90. cikk (2) és(4) bekezdés

188. cikk || 90. cikk (3) és (4) bekezdés

206. cikk || 89. cikk (1) bekezdés

236. cikk || 67. cikk

307. cikk || 65. cikk (2) bekezdés c) pont és 104. cikk b) pont

317. cikk || 62. cikk

318. cikk || 64. és 66. cikk

319. cikk || 63. cikk

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI 1.1. A javaslat/kezdeményezés címe

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történő módosításáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésével kapcsolatos egyes támogatások és visszatérítések megállapítására vonatkozó intézkedések meghatározásáról;

-        Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek az egységes támogatási rendszer és a szőlőtermesztők támogatása tekintetében történő módosításáról.

1.2. A tevékenységalapú irányítás /tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)[52]

Szakpolitikai terület, 2. fejezet, 05. cím

1.3. A javaslat/kezdeményezés típusa (a 2013 utáni KAP jogszabályi kerete)

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésre irányul

¨ A javaslat/kezdeményezés kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedésre irányul[53]

x A javaslat/kezdeményezés jelenlegi intézkedés meghosszabbítására irányul

x A javaslat/kezdeményezés új intézkedésnek megfelelően módosított intézkedésre irányul

1.4. Célkitűzések 1.4.1. A javaslat/kezdeményezés által érintett többéves bizottsági stratégiai célkitűzések

Az uniós mezőgazdaság és vidékfejlesztés – az Európa 2020 stratégiával összhangban álló – intelligens, fenntartható és inkluzív növekedését célzó erőforrás-hatékonyság érdekében a KAP célkitűzései a következők:

– fenntartható élelmiszer-termelés;

– a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni fellépés;

– kiegyensúlyozott területi fejlődés.

1.4.2. Konkrét célkitűzés(ek) és a tevékenységalapú irányítás/tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett tevékenység(ek)

A 05. címhez kapcsolódó konkrét célkitűzések:

1. sz. konkrét célkitűzés:

Környezeti közjavak előállítása

2. sz. konkrét célkitűzés:

Termelési nehézségek ellensúlyozása a hátrányos természeti adottságú területeken

3. sz. konkrét célkitűzés:

Az éghajlatváltozás mérséklését és az alkalmazkodást elősegítő intézkedések

4. sz. konkrét célkitűzés:

Az uniós költségvetés (KAP) kezelése a magas színvonalú pénzügyi irányításnak megfelelően

A 05 02. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – A mezőgazdasági piacokon történő intervenciók:

5. sz. konkrét célkitűzés:

A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése

A 05 03. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzés – Közvetlen támogatások:

6. sz. konkrét célkitűzés:

Hozzájárulás a gazdaságok jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése

A 05 04. alcímhez kapcsolódó konkrét célkitűzések – Vidékfejlesztés:

7. sz. konkrét célkitűzés:

A környezetbarát növekedés serkentése innováció révén

8. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki foglalkoztatás támogatása és a vidéki területek társadalmi szerkezetének fenntartása

9. sz. konkrét célkitűzés:

A vidéki gazdaság helyzetének javítása és a diverzifikáció előmozdítása

10. sz. konkrét célkitűzés:

A gazdálkodási rendszerekben a szerkezeti diverzitás lehetővé tétele

1.4.3. Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

A jelenlegi szakaszban nem lehet számszerű célokat meghatározni a hatásmutatókra vonatkozóan. Bár a szakpolitika képes egy adott irányba hatni, a mutatók által mért széleskörű gazdasági, környezeti és társadalmi eredményeket végső soron számos külső tényező is befolyásolja, amelyek – a jelenlegi tapasztalatok szerint – számottevővé és kiszámíthatatlanná váltak. Jelenleg további elemzés folyik, amely a 2013 utáni időszakra készül el.

A közvetlen kifizetések tekintetében a tagállamoknak korlátozott mértékben lehetőségük lesz dönteni a közvetlen kifizetések rendszerein belüli egyes elemek végrehajtásáról.

A vidékfejlesztés esetében a várható eredmények és hatás a tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó vidékfejlesztési programoktól függ. A tagállamokat felkérik arra, hogy programjaikban határozzanak meg célokat.

1.4.4. Eredmény- és hatásmutatók

A javaslatok egységes monitoring- és értékelési keret kidolgozását írják elő a közös agrárpolitika teljesítményének mérése céljából. A keret magában foglalja a KAP-intézkedések – különösen a közvetlen kifizetések, a piaci intézkedések, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés alkalmazása – nyomon követéséhez és értékeléséhez kapcsolódó valamennyi eszközt.

E KAP-intézkedések hatását a következő célkitűzésekkel összefüggésben kell mérni:

a)       fenntartható élelmiszer-termelés, középpontban a mezőgazdasági termelők jövedelmével, a mezőgazdaság termelékenységével és az árstabilitással;

b)       a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozással összefüggő fellépések, középpontban az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával, a biológiai sokféleséggel, a talaj- és vízgazdálkodással;

c)       kiegyensúlyozott területi fejlődés, középpontban a vidékfejlesztéssel, a növekedés előmozdításával és a szegénység visszaszorításával a vidéki területeken.

A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza az említett célkitűzésekhez és területekhez kapcsolódó konkrét mutatókat.

Emellett a vidékfejlesztés terén a javaslat megerősített közös monitoring- és értékelési rendszert tartalmaz. E rendszer céljai a következők: a) a vidékfejlesztési politika terén elért előrelépés és eredmények bemutatása és a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó intézkedések hatásának, eredményességének és hatékonyságának, valamint jelentőségének értékelése, b) hozzájárulás a vidékfejlesztés célzottabb támogatásához és c) a nyomon követéshez és értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása. A Bizottság végrehajtási aktusok révén meghatározza a szakpolitikai prioritásokhoz kapcsolódó közös mutatók listáját.

1.5. A javaslat/kezdeményezés indoklása 1.5.1. Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek)

A KAP-ra vonatkozó – az Európa 2020 stratégiában az európai vidéki területekre vonatkozóan meghatározott célok közvetlen átültetését jelentő – többéves stratégiai célkitűzések megvalósítása, valamint a Szerződés megfelelő előírásainak teljesítése érdekében a javaslatok célja, hogy jogszabályi keretet határozzanak meg a közös agrárpolitika 2013 utáni időszakára.

1.5.2. Az uniós részvételből adódó többletérték

A jövőbeli KAP nem csupán az uniós gazdaság egy kicsi, bár lényeges részével foglalkozó szakpolitika lesz, hanem stratégiai jelentőséggel bír az élelmezésbiztonság, a környezet és a területi egyensúly szempontjából is. Így a KAP – igazi közös szakpolitikára jellemző módon – a leghatékonyabban használja ki a korlátozott költségvetési erőforrásokat a fenntartható mezőgazdaságnak az Unió egész területén történő megőrzése céljából, valamint a több országra kiterjedő olyan fontos kérdések kezelése érdekében, mint például az éghajlatváltozás és a tagállamok közötti szolidaritás erősítése.

Ahogy az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közlemény[54] megállapítja, a KAP eredendően európai dimenziójú szakpolitika. A tagállamok ahelyett, hogy 27 különböző mezőgazdasági szakpolitikát és költségvetést vinnének, összevonják erőforrásaikat és egyetlen európai szakpolitikát hajtanak végre egyetlen európai költségvetésből. Ebből természetszerűleg adódik, hogy a KAP jelentős részét teszi ki az uniós költségvetésnek. Mindazonáltal hatékonyabb és gazdaságosabb, mint a koordinálatlan tagállami megközelítések összessége.

1.5.3. Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

A jelenlegi szakpolitikai keret értékelése alapján került sor az érdekelt felekkel folytatott kiterjedt konzultációra, a jövőbeli kihívások és szükségletek elemzésére és átfogó hatásvizsgálat elvégzésére. A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálatban és indokolásban további részletek találhatók.

1.5.4. Összhang és lehetséges szinergia egyéb pénzügyi eszközökkel

A jelen pénzügyi kimutatás tárgyát képező jogalkotási javaslatokat az egységes keretrendeletre vonatkozó javaslat szélesebb összefüggésében kell vizsgálni, amely a közös stratégiai finanszírozási keretet jelentő alapokra (EMVA, ERFA, ESZA, Kohéziós Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap) vonatkozó egységes szabályokat tartalmaz. A keretrendelet nagymértékben hozzájárul az adminisztratív teher csökkentéséhez, az uniós alapok hatékony módon történő felhasználásához és az egyszerűsítés gyakorlati megvalósításához. Ez alátámasztja az említett alapok és az ezeket az alapokat is érintő jövőbeli partnerségi szerződések közös stratégiai keretéhez kapcsolódó új koncepciókat.

A létrehozandó közös stratégiai keret az Európa 2020 stratégia célkitűzéseit és prioritásait az EMVA-ra, az ERFA-ra, az ESZA-ra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó prioritásokká formálja, ami biztosítani fogja a közös célkitűzések megvalósítását célzó alapok integrált felhasználását.

A közös stratégiai keret a megfelelő uniós szakpolitikákkal és eszközökkel való koordinációt szolgáló mechanizmusokat is megállapít.

Emellett a KAP-ot illetően jelentős szinergia és egyszerűsítés érhető el a közös agrárpolitika első (EMGA) és második (EMVA) pillérére vonatkozó irányítási és ellenőrzési előírások harmonizálásával és egymáshoz igazításával. Fenn kell tartani az EMGA és az EMVA közötti szoros kapcsolódást és a tagállamokban már meglévő struktúrákat.

1.6. Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

x A javaslat/kezdeményezés határozott időtartamra vonatkozik (a közvetlen kifizetések rendszerére, a vidékfejlesztésre és az átmeneti rendelkezésekre vonatkozó rendelettervezetek esetében)

– x   A javaslat/kezdeményezés időtartama: 2014.01.01. – 2020.12.31.

– x   A következő többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó pénzügyi hatás. A vidékfejlesztés esetében 2023-ig van hatása a kifizetésekre.

x A javaslat/kezdeményezés határozatlan időtartamra vonatkozik (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelettervezet és a horizontális rendelet esetében).

– Végrehajtás 2014-től.

1.7. Tervezett irányítási módszer(ek)[55]

x Centralizált irányítás közvetlenül a Bizottság által

¨ Centralizált irányítás közvetetten a következőknek történő hatáskör-átruházással:

– ¨  végrehajtó ügynökségek

– ¨  a Közösségek által létrehozott szervek[56]

– ¨  tagállami közigazgatási /közfeladatot ellátó szervek

– ¨  az Európai Unióról szóló szerződés V. címe értelmében külön intézkedések végrehajtásával megbízott, a költségvetési rendelet 49. cikke szerinti vonatkozó jogalapot megteremtő jogi aktusban meghatározott személyek

x Megosztott irányítás a tagállamokkal

¨ Decentralizált irányítás harmadik országokkal

¨ Nemzetközi szervezetekkel közös irányítás (nevezze meg)

Megjegyzések

A jelenlegi helyzethez képest nincs lényeges változás, vagyis a KAP reformjához kapcsolódó jogalkotási javaslatok által érintett kiadások nagy részének kezelése a tagállamokkal folytatott megosztott irányítás mellett történik majd. Mindazonáltal egy rendkívül kis rész a Bizottság centralizált közvetlen irányítása alá fog tartozni.

2. IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 2.1. A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

A KAP nyomon követése és értékelése tekintetében a Bizottság négyévente jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, az első jelentést legkésőbb 2017 végéig kell benyújtania.

Ezt a KAP valamennyi területére vonatkozó különös rendelkezések egészítik ki, különböző átfogó jelentéstételi és értesítési követelményekkel, amelyeket végrehajtási szabályokban kell meghatározni.

A vidékfejlesztést illetően előírások szabályozzák majd a programok szintjén végrehajtott nyomon követést is, amelyet összehangolnak a többi alappal, és amely előzetes, időközi és utólagos értékelésekkel kapcsolódik össze.

2.2. Igazgatási és kontrollrendszer 2.2.1. Felismert kockázat(ok)

A KAP-nak több mint hétmillió kedvezményezettje van, akik számos különböző – részletes és időnként összetett jogosultsági kritériumokat tartalmazó – támogatási rendszer keretében jutnak támogatáshoz.

A közös agrárpolitika területén a hibaarány csökkenése ma már tendenciának tekinthető. Így a legutóbbi, 2 %-hoz közeli hibaarány megerősíti az elmúlt évek általánosan pozitív értékelését. A cél az, hogy további erőfeszítésekkel a hibaarány 2 %-alá csökkenjen.

2.2.2. Tervezett ellenőrzési mód(ok)

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott jelenlegi rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő. Előírja a tagállami szintű – az akkreditált kifizető ügynökségek köré szerveződő – kötelező igazgatási struktúrát, az ügynökségek a 2.3. pontban meghatározott elvek szerint felelősek a végső kedvezményezetteknél végrehajtott ellenőrzésekért. Az egyes kifizető ügynökségek vezetőinek minden évben vezetői megbízhatósági nyilatkozatot kell tenniük, amely a számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, a belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működésére, valamint a mögöttes ügyletek jogszerűségére és szabályosságára vonatkozik. E három szempontra vonatkozóan független auditszervnek kell véleményt adnia.

A Bizottság folytatja a mezőgazdasági kiadások kockázatalapú módszer alkalmazásával történő auditját, annak biztosítása érdekében, hogy ellenőrzései a legnagyobb kockázatot jelentő területekre összpontosuljanak. Amennyiben ezek az auditok feltárják, hogy a felmerült kiadások sértik az uniós jogszabályokat, a Bizottság a megfelelőségi elszámolás keretében kizárja a szóban forgó összegeket az uniós finanszírozásból.

A jogalkotási javaslatokat kísérő hatásvizsgálat 8. melléklete részletesen elemzi az ellenőrzések költségeit.

2.3. A csalások és a szabálytalanságok megelőzésre vonatkozó intézkedések

A jogalkotási csomag, különösen a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről szóló rendeletre vonatkozó javaslat a kifizető ügynökségek által az ellenőrzésekkel és szankciókkal összefüggésben alkalmazandó jelenlegi részletes rendszer fenntartását és megerősítését irányozza elő, amely egységes alapjellemzőket és az egyes támogatási rendszerek jellegzetességeire szabott konkrét szabályokat tartalmaz. Általánosságban a rendszerek a támogatási kérelmek 100 %-ának teljes adminisztratív ellenőrzését, adott esetben egyéb adatbázisokkal történő keresztellenőrzést, valamint az ügyletek minimális számára vonatkozóan kifizetés előtti helyszíni ellenőrzést írnak elő, a szóban forgó támogatási rendszerekhez kapcsolódó kockázattól függően. Ha ezek a helyszíni ellenőrzések nagyszámú szabálytalanságot tárnak fel, további ellenőrzéseket kell végrehajtani. Ebben az összefüggésben a legfontosabb rendszer az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer (IIER), amely a 2010-es pénzügyi évben az EMGA és az EMVA keretében felmerült összes kiadás körülbelül 80 %-ára kiterjedt. Azon tagállamok esetében, amelyek megfelelően működő ellenőrzési rendszerekkel rendelkeznek és a hibaarány alacsony, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy lehetővé tegye a helyszíni ellenőrzések számának csökkentését.

Emellett a jogszabálycsomag előirányozza a tagállamok számára a szabálytalanságok és csalás megelőzését, feltárását és megszüntetését; hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók kivetését az uniós jogszabályokkal vagy a nemzeti joggal összhangban, valamint a szabálytalan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetését A rendszer automatikus elszámolási mechanizmust tartalmaz a szabálytalanságok kezelésére, ami biztosítja, hogy amennyiben a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, vagy bírósági eljárás esetén nyolc éven belül nem kerül sor a visszafizettetésre, a szóban forgó összegeket az érintett tagállam viselje. Ez a mechanizmus komoly ösztönzést jelent a tagállamoknak a szabálytalan kifizetések lehető leggyorsabb visszafizettetésére.

3. A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

A pénzügyi kimutatásban megjelölt összegek a jelenlegi árakon és kötelezettségvállalásoknak megfelelően kerültek kifejezésre.

A jogalkotási javaslatokból következő, az alábbi táblázatokban található változások mellett a jogalkotási javaslatok további, pénzügyi hatást nem jelentő változásokat vonnak maguk után.

A jelenlegi szakaszban a 2014–2020 közötti időszak egyik évére vonatkozóan sem lehet kizárni a pénzügyi fegyelem alkalmazását. Ez azonban nem maguktól a reformjavaslatoktól függ, hanem más tényezőktől, például a közvetlen támogatások végrehajtásától vagy a mezőgazdasági piacok jövőbeli alakulásától.

Ami a közvetlen támogatásokat illeti, az átmeneti rendelkezésekről szóló javaslatban meghatározott, a 2014. évre (2013. naptári év) vonatkozó, kiterjesztett nettó felső határok magasabbak, mint a kísérő táblázatokban található, a közvetlen támogatásokhoz tartozó összegek. Ennek a kiterjesztésnek az a célja, hogy biztosítsa a hatályos jogszabályok további érvényesülését olyan forgatókönyv esetén, amikor az összes egyéb elem változatlan marad, a költségvetési fegyelemre vonatkozó mechanizmus esetleges alkalmazása szükségességének sérelme nélkül.

A reformjavaslatok olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek bizonyos mértékű rugalmasságot biztosítanak a tagállamoknak a vidékfejlesztéshez kapcsolódó közvetlen támogatások általuk történő elosztása terén. Amennyiben a tagállamok a rugalmasság alkalmazása mellett döntenek, ez az adott összegek szempontjából pénzügyi következményekkel jár, amelyeket azonban a jelenlegi szakaszban nem lehet számszerűsíteni.

A pénzügyi kimutatás nem veszi figyelembe a válságalapok esetleges igénybevételét. Hangsúlyozni kell, hogy a piaci intézkedésekkel összefüggő kiadások esetében figyelembe vett összegek azon alapulnak, hogy nem kerül sor állami intervenció keretében történő felvásárlásra, vagy egyéb, az egyes ágazatok válsághelyzetéhez kapcsolódó intézkedésekre.

3.1. A kiadások a többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik?

1. táblázat: A KAP összegei, beleértve a többéves pénzügyi keretre (MFF) vonatkozó javaslatokban és a KAP reformjára vonatkozó javaslatokban előirányzott kiegészítő összegeket

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten belül || || || || || || || || || ||

2. fejezet || || || || || || || || || ||

Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (2) (3) (4) || 44 939 || 45 304 || 44 830 || 45 054 || 45 299 || 45 519 || 45 508 || 45 497 || 45 485 || 317 193

Becsült címzett bevétel || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 672 || 4 704

P1 – Közvetlen kifizetések és piaci intézkedésekhez kapcsolódó kiadások (címzett bevételekkel együtt) || 45 611 || 45 976 || 45 502 || 45 726 || 45 971 || 46 191 || 46 180 || 46 169 || 46 157 || 321 897

P2 – Vidékfejlesztés (4) || 14 817 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 14 451 || 101 157

Összesen || 60 428 || 60 428 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

1. fejezet || || || || || || || || || ||

CSF (közös strat. keret) – Mezőgazdasági kutatás és innováció || N.A. || N.A. || 682 || 696 || 710 || 724 || 738 || 753 || 768 || 5 072

Leginkább rászoruló személyek || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

Összesen || N.A. || N.A. || 1 061 || 1 082 || 1 104 || 1 126 || 1 149 || 1 172 || 1 195 || 7 889

3. fejezet || || || || || || || || || ||

Élelmiszer-biztonság || N.A. || N.A. || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 350 || 2 450

|| || || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi kereten kívül || || || || || || || || || ||

Mezőgazdasági válságok esetére képzett tartalék || N.A. || N.A. || 531 || 541 || 552 || 563 || 574 || 586 || 598 || 3 945

Európai Globalizációs Alap (EGF) || || || || || || || || || ||

ebből a mezőgazdaság számára rendelkezésre álló maximális összeg (5) || N.A. || N.A. || 379 || 387 || 394 || 402 || 410 || 418 || 427 || 2 818

|| || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || || || || || || || || || ||

ÖSSZESEN – bizottsági javaslatok (MFF + MFF-en kívül) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 62 274 || 62 537 || 62 823 || 63 084 || 63 114 || 63 146 || 63 177 || 440 156

ÖSSZESEN – MFF-javaslatok (a tartalék és az EGF kivételével) + címzett bevételek || 60 428 || 60 428 || 61 364 || 61 609 || 61 877 || 62 119 || 62 130 || 62 141 || 62 153 || 433 393

Megjegyzések:

(1)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

(2)           Az összegek az első pillérre vonatkozóan javasolt éves felső határokra vonatkoznak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a javaslat alapján a számlaelszámolásból eredő negatív kiadások (jelenleg a 05 07 01 06. költségvetési tételhez tartoznak) a címzett bevételekhez kerülnének (67 03. költségvetési tétel). A részletek a következő oldalon, a becsült bevételeket tartalmazó táblázatban találhatók.

(3)           A 2013. évre vonatkozó adatok tartalmazzák az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, valamint a halászati ágazat piaci intézkedéseit.

(4)           A fenti táblázatban található összegek megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges, 2011. június 29.) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). Az alábbi szakaszokban található táblázatokban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(5)           Az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleménnyel (COM(2011)500 végleges) összhangban, az Európai Globalizációs Alap keretében (2011-es árakon) összesen legfeljebb 2,5 milliárd EUR áll majd rendelkezésre a globalizáció hatásai által érintett mezőgazdasági termelőknek nyújtandó kiegészítő támogatáshoz. A fenti táblázatban a jelenlegi árakon történő évenkénti bontás csak tájékoztató jellegű adat. A költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrehozandó intézményközi megállapodás tervezete (COM (2011)403 végleges, 2011. június 29.) az EGF számára összességében (2011-es árakon) évi legfeljebb 429 millió EUR összeget határoz meg.

3.2. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás 3.2.1. A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

2. táblázat: Becsült bevételek, valamint a 2. fejezeten belül a 05. szakpolitikai területhez tartozó kiadások

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 123 || 123 || || || || || || 246

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 187

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 864 || 864 || 741 || 741 || 741 || 741 || 741 || 5 433

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || 2 622 || 2 641 || 2 670 || 2 699 || 2 722 || 2 710 || 2 699 || 18 764

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 43 081 || 43 297 || 43 488 || 43 454 || 43 454 || 43 454 || 303 105

05 03. –- Közvetlen támogatások (maximalizálás után) || 42 170 || 42 535 || 42 876 || 42 917 || 43 125 || 43 303 || 43 269 || 43 269 || 43 269 || 302 027

|| || || || || || || || || ||

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 14 455 || 101 185

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás után) || 14 817 || 14 451 || 14 455 || 14 619 || 14 627 || 14 640 || 14 641 || 14 641 || 14 641 || 102 263

|| || || || || || || || || ||

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0 || 0

Összesen || 60 229 || 60 229 || 59 953 || 60 177 || 60 423 || 60 642 || 60 631 || 60 620 || 60 608 || 423 054

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || 59 212 || 59 436 || 59 682 || 59 901 || 59 890 || 59 879 || 59 867 || 417 867

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány) valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

3. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása költségvetési fejezetenként, a bevételeket és a KAP-kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

Költségvetési év || 2013 || 2013 kiigazított || || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 ||

BEVÉTELEK || || || || || || || || || ||

123 – Cukortermelési díj (saját források) || 123 || 123 || 0 || 0 || || 0 || 0 || 0 || 0 ||

|| || || || || || || || || ||

67 03. – Címzett bevételek || 672 || 672 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

ebből: ex 05 07 01 06. – Számlaelszámolás || 0 || 0 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 795 || 795 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

KIADÁSOK || || || || || || || || || ||

05 02. – Piacok (1) || 3 311 || 3 311 || -689 || -670 || -641 || -612 || -589 || -601 || -612 || -4 413

05 03. – Közvetlen támogatások (maximalizálás előtt) (2) || 42 170 || 42 535 || -460 || -492 || -534 || -577 || -617 || -617 || -617 || -3 913

05 03. – Közvetlen támogatások – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a vidékfejlesztésbe || || || 0 || -164 || -172 || -185 || -186 || -186 || -186 || -1 078

05 04. – Vidékfejlesztés (maximalizálás előtt) || 14 817 || 14 451 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 4 || 28

05 04. – Vidékfejlesztés – a maximalizálás becsült eredménye, amely átkerül a közvetlen támogatásokból || || || 0 || 164 || 172 || 185 || 186 || 186 || 186 || 1 078

05 07 01 06. – Számlaelszámolás || -69 || -69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 69 || 483

Összesen || 60 229 || 60 229 || -1 076 || -1 089 || -1 102 || -1 115 || -1 133 || -1 144 || -1 156 || -7 815

NETTÓ KÖLTSÉGVETÉS a címzett bevételek levonása után || || || -1 145 || -1 158 || -1 171 || -1 184 || -1 202 || -1 213 || -1 225 || -8 298

Megjegyzések:

(1)           2013-ra vonatkozóan, a 2013-ra már egyeztetett jogi kiigazításokat (például a borra vonatkozó felső határ, a burgonyakeményítőre vonatkozó támogatás eltörlése, szárított takarmány), valamint néhány tervezett fejleményt figyelembe vevő, 2012. évi költségvetési tervezeten alapuló előzetes becslés szerint. A becslések valamennyi évre vonatkozóan feltételezik, hogy nem merül fel további – piaci zavarok vagy válságok miatti támogatási intézkedésekhez szükséges – finanszírozási igény.

(2)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

4. táblázat: A KAP-reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a KAP piaci intézkedéseihez kapcsolódó kiadásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükséglet || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Rendkívüli intézkedések: a jogalap egyszerűsített és kiterjesztett alkalmazási köre || || 154., 155., 156. cikk || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A durumbúza és a cirok intervenciós felvásárlásának megszüntetése || || korábban a 10. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

A leginkább rászoruló személyeknek szóló élelmiszerprogramok || (2) || Korábban az 1234/2007/EK rendelet 27. cikke || 500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -500.0 || -3 500.0

Magántárolás (lenrost) || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || Pm

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (3) || Korábban a 637/2008/EK rendelet 5. cikke || 10.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -4.0 || -28.0

Zöldség-gyümölcs termelői csoportok tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatás || || korábban a 117. cikk || 30.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || -15.0 || -15.0 || -30.0 || -30.0 || -90.0

Iskolagyümölcs-program || || 21. cikk || 90.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 60.0 || 420.0

Termelői szervezetek megszüntetése a komlóágazatban || || korábban a 111. cikk || 2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -2.3 || -15.9

Sovány tejpor opcionális magántárolása || || 16. cikk || N.A. || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm || pm

A sovány tej / sovány tejpor takarmányként vagy kazein előállításához való felhasználásához nyújtott támogatás megszüntetése || || korábban a 101. és 102. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

Vaj opcionális magántárolása || (4) || 16. cikk || 14.0 || [-1.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-14.0] || [-85.0]

A tej promóciós illetékének eltörlése || || korábban a 309. cikk || pm || - || - || - || - || - || - || - || -

05 02. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása (5) || || || || -446.3 || -446.3 || -446.3 || -461.3 || -461.3 || -476.3 || -476.3 || -3 213.9

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi szükséglet becslése a 2012.évi bizottsági költségvetési tervezeten alapul, kivéve a) a gyümölcs- és zöldségágazatot, ahol a szükségletek a vonatkozó reformok pénzügyi kimutatásain alapulnak és b) a már egyeztetett jogszabályi módosításokat.

(2)           A 2013. évi összeg megfelel a COM(2010)486 bizottsági javaslatnak. 2014-től az intézkedést az 1. fejezetből finanszírozzák.

(3)           A Görögországra vonatkozó gyapot-szerkezetátalakítási program költségkerete (4 millió EUR/év) 2014-től a vidékfejlesztéshez kerül. A Spanyolországra vonatkozó költségkeret (6,1 millió EUR/év) 2018-tól az egységes támogatási rendszerbe kerül (erről már döntés született).

(4)           Becsült hatás, ha az intézkedést nem alkalmazzák.

(5)           A 05 02. és 05 03. alcímen belüli kiadások mellett a 05 01., 05 07. és 05 08. alcímen belüli közvetlen kiadásokat várhatóan az EMGA-hoz rendelt bevételből finanszírozzák.

5. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatásokat illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest ||

|| || 2013 (1) || 2013 kiigazított (2) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

|| || || || || || || || || || || ||

Közvetlen támogatások || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 341.0 || 381.1 || 589.6 || 768.0 || 733.2 || 733.2 || 733.2 || 4 279.3

– Már elfogadott módosítások: || || || || || || || || || || || ||

Fokozatos bevezetés az EU-12-ben || || || || || 875.0 || 1 133.9 || 1 392.8 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 1 651.6 || 10 008.1

Gyapot – szerkezetátalakítás || || || || || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 0.0 || 6.1 || 6.1 || 6.1 || 18.4

Állapotfelmérés || || || || || -64.3 || -64.3 || -64.3 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -90.0 || -552.8

Korábbi reformok || || || || || -9.9 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -32.4 || -204.2

|| || || || || || || || || || || ||

– Az új KAP-reformjavaslatokhoz kapcsolódó módosítások || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ebből: maximalizálás || || || || || 0.0 || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

|| || || || || || || || || || || ||

05 03. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || -459.8 || -656.1 || -706.5 || -761.3 || -802.2 || -802.2 || -802.2 || -4 990.3

ÖSSZES KIADÁS || || || 42 169.9 || 42 535.4 || 42 876.4 || 42 916.5 || 43 125.0 || 43 303.4 || 43 268.7 || 43 268.7 || 43 268.7 || 302 027.3

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A már egyeztetett jogszabályi módosítások figyelembevételével, vagyis az Egyesült Királyság számára biztosított önkéntes moduláció és a 136. cikk („fel nem használt összegek”) alkalmazása 2013 végén megszűnik.

6. táblázat: A közvetlen támogatások elemei

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || || || || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

II. melléklet || || || || || 42 407.2 || 42 623.4 || 42 814.2 || 42 780.3 || 42 780.3 || 42 780.3 || 256 185.7

Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlathoz nyújtott támogatás (30 %) || || || || || 12 866.5 || 12 855.3 || 12 844.3 || 12 834.1 || 12 834.1 || 12 834.1 || 77 068.4

A fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatásra fordítható maximális összeg (2 %) || || || || || 857.8 || 857.0 || 856.3 || 855.6 || 855.6 || 855.6 || 5 137.9

Alaptámogatási rendszer, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkező területek számára nyújtott támogatás, termeléstől függő önkéntes támogatás || || || || || 28 682.9 || 28 911.1 || 29 113.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 29 090.6 || 173 979.4

A fenti tételekből a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre fordítható maximális összeg (10 %) || || || || || 4 288.8 || 4 285.1 || 4 281.4 || 4 278.0 || 4 278.0 || 4 278.0 || 25 689.3

A II. mellékletben található borágazati támogatások áthelyezése[57] || || || || || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 159.9 || 959.1

Maximalizálás || || || || || -164.1 || -172.1 || -184.7 || -185.6 || -185.6 || -185.6 || -1 077.7

Gyapot || || || || || 256.0 || 256.3 || 256.5 || 256.6 || 256.6 || 256.6 || 1 538.6

POSEI/kis égei-tengeri szigetek || || || || || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 417.4 || 2 504.4

7. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a közvetlen támogatások nyújtására vonatkozó 2014. évi átmeneti intézkedéseket illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Becsült szükségletek || Változások 2013-hoz képest

|| || || 2013 (1) || 2013 kiigazított || 2014 (2)

A 73/2009/EK tanácsi rendelet IV. melléklete || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 541.9

Fokozatos bevezetés az EU-10-ben || || || || || 616.1

Állapotfelmérés || || || || || -64.3

Korábbi reformok || || || || || -9.9

05 03. ÖSSZESEN || || || || ||

ÖSSZES KIADÁS || || || 40 165.0 || 40 530.5 || 41 072.4

Megjegyzések:

(1)           A 2013. évi összeg tartalmazza a szőlőtőke-kivágáshoz kapcsolódó 2012. évi összegek becslését.

(2)           A kiterjesztett nettó felső határok tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

8. táblázat: A KAP reformjavaslatok pénzügyi hatásának kiszámítása a vidékfejlesztést illetően

                millió EUR (jelenlegi árakon)

KÖLTSÉGVETÉSI ÉV || || Jogalap || Vidékfejlesztésre nyújtott támogatás || Változások 2013-hoz képest ||

|| || || 2013 || 2013 kiigazított (1) || 2014 || 2015 || 2016 || 2017 || 2018 || 2019 || 2020 || ÖSSZESEN 2014-2020

Vidékfejlesztési programok || || || 14 788.9 || 14 423.4 || || || || || || || ||

Gyapotra nyújtott támogatás – szerkezetátalakítás || (2) || || || || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 4.0 || 28.0

A közvetlen támogatások maximalizálásának eredménye || || || || || || 164.1 || 172.1 || 184.7 || 185.6 || 185.6 || 185.6 || 1 077.7

Vidékfejlesztési költségkeret a technikai segítségnyújtás kivételével || (3) || || || || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -8.5 || -59.4

Technikai segítségnyújtás || (3) || || 27.6 || 27.6 || 8.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 3.5 || 29.4

Innovatív helyi együttműködésre odaítélt díj || (4) || || N.A. || N.A. || 0.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 5.0 || 30.0

05 04. ÖSSZESEN || || || || || || || || || || || ||

A reformjavaslatok nettó hatása || || || || || 4.0 || 168.1 || 176.1 || 188.7 || 189.6 || 189.6 || 189.6 || 1 105.7

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás előtt) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 14 455.1 || 101 185.5

ÖSSZES KIADÁS (maximalizálás után) || || || 14 816.6 || 14 451.1 || 14 455.1 || 14 619.2 || 14 627.2 || 14 639.8 || 14 640.7 || 14 640.7 || 14 640.7 || 102 263.2

Megjegyzések:

(1)           A hatályos jogszabályoknak megfelelő, csak a 2013. pénzügyi év végéig alkalmazandó kiigazítások.

(2)           Az 1. táblázatban található összegek (3.1. szakasz) megfelelnek az „Európa 2020 stratégia költségvetése” című bizottsági közleményben (COM(2011)500 végleges) levő összegeknek. Azonban arról még dönteni kell, hogy a többéves pénzügyi keret tükrözi-e majd a gyapot-szerkezetátalakítási program egyik tagállamot érintő költségkeretének 2014-től megvalósuló áthelyezését a vidékfejlesztéshez, ami az EMGA közbenső felső határára és a második pillérre vonatkozó összeg kiigazítását jelenti (4 millió EUR/év). A fenti 8. táblázatban az összegek áthelyezésre kerültek, függetlenül attól, hogy megjelennek-e a többéves pénzügyi keretben.

(3)           A technikai segítségnyújtásra vonatkozó 2013. évi összeget a kezdeti vidékfejlesztési költségkeret alapján állapították meg (az első pillérből történő áthelyezéseket nem tartalmazza).

A 2014–2020 közötti időszakra megállapított technikai segítségnyújtás a teljes vidékfejlesztési költségkeret 0,25 %-a.

(4)           A technikai segítségnyújtásra rendelkezésre álló összeg fedezi.

A többéves pénzügyi keret fejezete: || 5 || „Igazgatási kiadások”

millió EUR (három tizedesjegyig)

Megjegyzés:   A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani.

|| || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság: ||

Ÿ Humánerőforrás || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Ÿ Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

ÖSSZESEN – Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság || Előirányzatok || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| || || N. év[58] || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 1–5. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN || Kötelezettségvállalási előirányzatok || || || || || || || ||

Kifizetési előirányzatok || || || || || || || ||

3.2.2. Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR-ban (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a teljesítéseket ò || || || 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

TELJESÍTÉSEK

Teljesítések típusa || Teljesítés átlagos költsége || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma || Költség || Teljesítések száma összesen || Összköltség

5. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS: A mezőgazdasági ágazat versenyképességének fokozása és az élelmiszer-ellátási lánc értéktermeléséből való részesedésének növelése || || || || || || || || || || || || || || || ||

Gyümölcs- és zöldségfélék: termelői szervezetek révén történő értékesítés[59] || A termelői szervezetek révén értékesített termékek értékének aránya a teljes termelés értékéből || || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 830.0 || || 5 810.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – szerkezetátalakítás8 || Hektárszám || || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || 54 326 || 475.1 || || 3 326.0

Borágazat: Nemzeti költségkeret – beruházások59 || || || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || 1 147 || 178.9 || || 1 252.6

Borágazat: Nemzeti költségkeret – melléktermék-lepárlás59 || hektoliter || || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || 700 000 || 98.1 || || 686.4

Borágazat: Nemzeti költségkeret – élelmezési célú alkohol59 || hektárszám || || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || 32 754 || 14.2 || || 14.2

Borágazat: Nemzeti költségkeret – must-sűrítmények használata59 || hektoliter || || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || 9 || 37.4 || || 261.8

Borágazat: Nemzeti költségkeret – promóció59 || || || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 267.9 || || 1 875.3

–Egyéb || || || || 720.2 || || 739.6 || || 768.7 || || 797.7 || || 820.3 || || 808.8 || || 797.1 || || 5 452.3

5. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 2 621.8 || || 2 641.2 || || 2 670.3 || || 2 699.3 || || 2 721.9 || || 2 710.4 || || 2 698.7 || || 18 763.5

6. sz. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS Hozzájárulás a mezőgazdasági üzemek jövedelméhez és a jövedelemingadozás mérséklése || || || || || || || || || || || || || || || ||

– Közvetlen jövedelemtámogatás[60] || A kifizetéssel érintett hektárok száma (millió) || || 161.014 || 42 876.4 || 161.014 || 43 080.6 || 161.014 || 43 297.1 || 161.014 || 43 488.1 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 43 454.3 || 161.014 || 303 105.0

6. sz. konkrét célkitűzés részösszege || || 42 876.4 || || 43 080.6 || || 43 297.1 || || 43 488.1 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 43 454.3 || || 303 105.0

ÖSSZKÖLTSÉG || || || || || || || || || || || || || || || ||

Megjegyzés: Az 1–4. és a 7–10. konkrét célkitűzés esetében a teljesítést még meg kell határozni (lásd a fenti 1.4.2. szakaszt).

3.2.3. Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás 3.2.3.1. Összegzés

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || ÖSSZESEN

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETE || || || || || || || ||

Humánerőforrás[61] || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 136.998 || 958.986

Egyéb igazgatási kiadások || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 9.704 || 67.928

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉNEK részösszege || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok || || || || || || || ||

Humánerőforrás || || || || || || || ||

Egyéb igazgatási kiadások || || || || || || || ||

A többéves pénzügyi keret 5. FEJEZETÉBE bele nem tartozó előirányzatok részösszege || || || || || || || ||

ÖSSZESEN || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 146.702 || 1 026.914

3.2.3.2.  Becsült humánerőforrás-szükségletek

– ¨  A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után humánerőforrások felhasználását.

– x   A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrások felhasználását vonja maga után:

Megjegyzés: A becslések szerint a jogalkotási javaslatok nem befolyásolják az igazgatási jellegű előirányzatokat, vagyis az a cél, hogy a jogszabályi keretet a humánerőforrások és igazgatási kiadások jelenlegi szintje mellett lehessen végrehajtani. A 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó adatok a 2011. évi helyzeten alapulnak.

A becsléseket egész számmal (vagy legfeljebb egy tizedesjeggyel) kell kifejezni

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év

Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek) ||

XX 01 01 01. (a központban és a bizottsági képviseleteken) || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034 || 1 034

XX 01 01 02. (küldöttségeknél) || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3 || 3

XX 01 05 01. (közvetett kutatás) || || || || || || ||

10 01 05 01. (közvetlen kutatás) || || || || || || ||

Ÿ Külső személyi állomány (teljes munkaidős egyenértékben kifejezve)[62] ||

XX 01 02 01. (AC, INT, END a teljes keretből) || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78 || 78

XX 01 02 02. (AC, AL, END, INT és JED a küldöttségeknél) || || || || || || ||

XX 01 04 yy || - a központban || || || || || || ||

- küldöttségeknél || || || || || || ||

XX 01 05 02. (AC, END, INT – közvetett kutatásban) || || || || || || ||

10 01 05 02. (AC, END, INT –közvetlen kutatásban) || || || || || || ||

Egyéb költségvetési tétel (kérjük megnevezni) || || || || || || ||

ÖSSZESEN[63] || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115 || 1 115

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak ||

Külső személyzet ||

3.2.4. A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

– x   A javaslat/kezdeményezés összeegyeztethető a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretre vonatkozó JAVASLATOKKAL.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetének átdolgozása szükséges.

– ¨  A javaslat/kezdeményezés miatt szükség van a rugalmassági eszköz alkalmazására vagy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára.

3.2.5. Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

– A javaslat/kezdeményezés nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

– X  A vidékfejlesztésre (EMVA) vonatkozó javaslat az alábbi becsült társfinanszírozást irányozza elő:

előirányzatok millió EUR (három tizedesjegyig)

|| 2014. év || 2015. év || 2016. év || 2017. év || 2018. év || 2019. év || 2020. év || Összesen

Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam || Tagállam

Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN[64] || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó || meghatározandó

3.3. A bevételre gyakorolt becsült pénzügyi hatás

– x   A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

– ¨  A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

– x   a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

– x   a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési tétel: || Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok || A javaslat/kezdeményezés hatása[65]

N. év || N+1. év || N+2. év || N+3. év || A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. pont) további évekkel bővíthető

|| || || || || || || ||

Az egyéb címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési tétel(eke)t.

Lásd a 3.2.1. szakaszban a 2. és 3. táblázatot.

[1]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európa 2020 stratégia költségvetése (COM(2011) 500 végleges, 2011.6.29.).

[2]               A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése (COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18.).

[3]               Lásd különösen az Európai Parlament 2011. június 23-i állásfoglalását (2011/2015(INI)), valamint a Tanács 2011. március 18-i elnökségi következtetéseit.

[4]               A jelenlegi jogszabályi keret a következőket foglalja magában: 73/2009/EK tanácsi rendelet (közvetlen kifizetések), 1234/2007/EK tanácsi rendelet (piaci eszközök), 1698/2005/EK tanácsi rendelet (vidékfejlesztés) és 1290/2005/EK tanácsi rendelet (finanszírozás).

[5]               A Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2011)615), 2011.10.6.

[6]               A beérkezett 517 hozzászólásról áttekintést nyújt a hatásvizsgálat 9. melléklete.

[7]               HL C […]., […], […]. o.

[8]               HL C […]., […], […]. o.

[9]               […]-i vélemény, HL C […]., […], […]. o.

[10]             HL C […]., […], […]. o.

[11]             COM(2010) 672 végleges, 2010.11.18.

[12]             HL L 299., .2007.11.16., 1. o.

[13]             …

[14]             HL L 34., 1979.2.9., 2. o.

[15]             COM/2009/234 végleges.

[16]             HL L 31., 2002.2.1, 1. o.

[17]             HL L 93., 2006.3.31, 12. o.

[18]             HL L [...]., [...], [...]. o.

[19]             HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

[20]             HL L 206., 1996.8.16., 46. o.

[21]             HL L 87., 2007.3.24., 1. o.

[22]             HL L 145., 2001.5.31., 12. o.

[23]             HL L […], […], […] o.

[24]             HL L 189., 2007.7.20, 1. o.

[25]             HL L 124., 2003.5.20, 36. o.

[26]             HL L 265., 2006.9.25, 1. o.

[27]             HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

[28]             HL L 197., 2000.8.3, 19. o.

[29]             HL L 10., 2002.1.12., 58. o.

[30]             HL L 10., 2002.1.12., 67. o.

[31]             HL L 15., 2002.1.17., 19. o.

[32]             HL L 10., 2002.1.12., 47. o.

[33]             HL L 10., 2002.1.12., 53. o.

[34]             HL L 39., 2008.2.13., 16. o.

[35]             HL L 299., 2008.11.8., 25. o.

[36]             HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

[37]             HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

[38]             HL L 118., 2002.5.4., 1. o.

[39]             HL L 186., 1989.6.30., 21. o.

[40]             HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

[41]             HL L 247., 2007.9.21., 17. o.

[42]             HL L 302., 1992.10.19., 10. o.

[43]             HL L 253., 1993.10.11., 1. o.

[44]             HL L 84., 2009.3.31., 1. o.

[45]             HL L 185., 2009.7.17., 1. o.

[46]             HL L 328., 2009.12.15, 10. o.

[47]             HL L [...]., [...], [...]. o.

[48]             HL L 376., 2006.12.27., 21. o.

[49]             HL L 404., 2006.12.30., 26. o.

[50]             HL L 276., 1990.10.6., 40. o.

[51]             HL L 40., 1999.2.11., 34. o.

[52]             Tevékenységalapú irányítás: ABM: (Activity-Based Management), tevékenységalapú költségvetés-tervezés: ABB (Activity Based Budgeting).

[53]             A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja szerint.

[54]             COM (2011) 500 végleges, 2011. június 29.

[55]             Az egyes irányítási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletben szereplő megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Költségvetési Főigazgatóság honlapján: http://www.cc.cec/budg/man/budgmanag/budgmanag_en.html

[56]             A költségvetési rendelet 185. cikkében előírt szervek.

[57]             A 2014–2020 közötti időszakra megállapított közvetlen támogatások tartalmazzák a borágazati támogatások egységes támogatási rendszerbe való – a tagállamok által 2013-ra vonatkozóan már elfogadott – áthelyezésének becslését.

[58]             Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve.

[59]             A korábbi végrehajtáson és a 2012. évi költségvetési tervezet becslésein alapul. A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei esetében az összegek összhangban vannak az ágazat reformjával és – ahogy azt a 2012. évi költségvetési tervezet tevékenységi beszámolói már jelzik – az eredmények csak 2011 végén válnak ismertté.

[60]             A 2009. évi potenciálisan támogatható területeken alapul.

[61]             A létszámtervben szereplő tisztviselői és ideiglenes alkalmazotti álláshelyek esetében a 127 000 EUR összegű átlagos költségen alapul.

[62]             AC= szerződéses alkalmazott, INT=átmeneti alkalmazott, JED=küldöttségi pályakezdő szakértő, AL= helyi alkalmazott; END= nemzeti szakértő;

[63]             Ez nem tartalmazza a 05 01 04 04. költségvetési sorra vonatkozó közbenső felső határt.

[64]             Ezt a tagállamok által benyújtandó vidékfejlesztési programokban határozzák meg.

[65]             A hagyományos saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összegeket, vagyis a 25 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegeket kell megadni.