EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document EESC-2022-02804-AC

Vélemény - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság - A gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelemről szóló csomag

EESC-2022-02804-AC

VÉLEMÉNY

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

A gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelemről szóló csomag

____________

a)    Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó
szabályok megállapításáról

[COM(2022) 209 final — 2022/0155 (COD)]

b)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának –
Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára:

a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia

[COM(2022) 212 final]

INT/993

Előadó: Veselin MITOV 

HU

Felkérés:

a)    Az Európai Unió Tanácsa, 2022. 07. 22.

   Európai Parlament, 2022. 09. 12.

b)    Európai Bizottság, 2022. 06. 28.

Jogalap:

a)    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikke

b)    az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2022. 09. 08.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2022. 09. 21.

Plenáris ülésszak száma:

572.

A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)

233/0/1

1.Következtetések és ajánlások

1.1Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslatot 1 és a „Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia” című dokumentumot 2 . Ezek a szövegek nagyon jól időzítettek, tekintettel arra, hogy a gyermekek egyre fiatalabb korban és szinte naponta használják az internetet, valamint azért, mert az Europol növekvő keresletet tapasztalt a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok iránt.

1.2Az EGSZB támogatja a stratégia oktatási dimenzióját, mivel létfontosságú megerősíteni a készségeket, a digitális jártasságot és a személyes adatok felhasználási módjának tudatosítását, hogy a helyzetére való tekintet nélkül minden gyermek tájékozottan használhassa az internetet, megvédve magát annak lehetséges veszélyeitől.

1.3A törvényes képviselők, az iskolai, oktatási, sportolói stb. környezet képzése szintén döntő fontosságú, hiszen sok felnőtt sem rendelkezik az elvárt készségekkel. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a fent említett hálózatokon és multiplikátorokon keresztül médiatudatossági kampányokat szervezzen a gyermekek és törvényes képviselőik számára. Határozottan ösztönzi ezek kiterjesztését más civil szervezetekre is a hatás növelése és kreatív megoldások kifejlesztése érdekében, mivel ők azok akik egyes tagállamokban régóta gyűjtött helyszíni és első vonalbeli tapasztalatokkal rendelkeznek. Ezért tevékenységeikhez nekik is pénzügyi támogatást kell kapniuk.

1.4Lényegét tekintve támogatja a javasolt rendeletet, de fenntartásai vannak a tervezett intézkedések aránytalan jellege és az ártatlanság vélelmének esetleges sérülése miatt, mivel a technológiai vállalatokat az internetre kitett üzenetek, képek vagy videók ellenőrzésére köteleznék a gyermeket ért esetleges bántalmazások észlelése céljából, ezt követően pedig arra, hogy „bizonyosság” esetén a posteriori vonják be a tagállam által kijelölt „koordináló hatóságot”, amely illetékes abban, hogy a nemzeti bíróságtól vagy egy független közigazgatási hatóságtól felderítést elrendelő határozatot kérjen.

1.5Az online gyermekpornográfia elleni küzdelem jogos és szükséges ugyan, de a bizonyos tartalmakat – bármilyen jogellenesek, tiltottak vagy ártalmasak is legyen azok – prima facie észlelő magánrendszer előírása az összes virtuális kapcsolat általános ellenőrzésének veszélyét rejti magában.

1.6A javasolt rendelet előírja, hogy a vállalatoknak fel kell deríteniük a gyermek szexuális bántalmazására utaló beszédmódot, és mesterséges intelligencia segítségével elemezniük kell a felnőttek gyermekcsábítást célzó üzenetváltásait. Azonban könnyen belátható, hogy digitális életünkben az algoritmikus ellenőrzések nem tévedhetetlenek. Ezért elengedhetetlen, hogy körültekintően és szabályozott módon használják őket.

1.7Az EGSZB álláspontja az, hogy minden fél érdekeit védeni kell, például a levéltitkot és a magánélet tiszteletben tartását, ezek alkotmányos követelmények 3 . Márpedig a tárhely- és kommunikációs szolgáltatások ellenőrzése különösen az online adatcserék végponttól végpontig tartó titkosítására nézve lehet veszélyes. Kéri az Európai Bizottságot, hogy javítsa és pontosítsa a szöveget a levelezés titkosságának és a magánélet tiszteletben tartásának megőrzése érdekében.

1.8Az EGSZB támogatja egy új európai ügynökség létrehozását, amely két fő kompetenciával rendelkezik: egy operatív részleggel és egy kutatási és elemző részleggel, mivel a gyermekpornográfia és az online pedofília elleni küzdelem nemzetközi kiterjedése miatt összehangolt műveleteket és elemzéseket igényel.

1.9Az EGSZB örömmel fogadná az Eurojust részvételét az Európai Bizottság által tervezett keretben, mivel az összehangolt felmérések egyben összehangolt bírósági vizsgálatokat is jelentenek.

2.Az Európai Bizottság által javasolt intézkedések áttekintése

2.12022. május 11-én az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre 4 , valamint a „Digitális évtized a gyermekek és az ifjúság számára: a gyermekbarát internetre (BIK+) vonatkozó új európai stratégia” 5 című stratégiára.

2.2Ennek a „csomagnak” az alapja a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. évfordulója kapcsán a gyermekek jogairól szóló, 2019. november 26-i európai parlamenti állásfoglalás 6 , a Tanács következtetései a médiatudatosságról és a Tanács 2021. június 14-i ajánlása az európai gyermekgarancia létrehozásáról 7 .

A közleményben szereplő stratégia

2.3Bár a biztonságosabb internetközpontok hálózatán és a „betterinternetforkids.eu” portálon keresztül a gyermekek számára jobb internetet biztosító 2012-es stratégia kulcsszerepet játszott a gyermekek védelme és szerepvállalása terén az online térben, mára már elavult, mivel a gyermekek egyre korábban és gyakrabban kezdenek okostelefont és számítógépet használni, és egyre jobban függnek tőlük az iskolai vagy szabadidős tevékenységeik közben.

2.4A Covid19-világjárvány és a lezárások rávilágítottak arra, hogy milyen nagy szükség van az internet lehetséges veszélyeiről szóló képzésre a gyermekek, tanárok és oktatók számára. Az Europol szerint egyes tagállamokban 25%-kal nőtt a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok iránti kereslet. 2020–2021 között több mint 16 %-kal nőtt a gyermekekkel való szexuális célú ismerkedésről (gyermekcsábítás vagy „grooming”) szóló bejelentések száma.

2.5Az Európai Bizottság által 2022 májusában javasolt stratégia három pilléren alapul:

-a gyermekek megvédése a jogellenes és káros online tartalmaktól és az online jóllétük javítása,

-digitális önrendelkezés, hogy a gyermekek elsajátítsák a biztonságos és felelős online böngészéshez és véleménynyilvánításhoz szükséges készségeket,

-a gyermekek aktív részvétele, feljogosítva őket a véleménynyilvánításra és még több innovatív tevékenységre a jobb internetes élményük érdekében.

2.6A stratégia alapja az European Schoolnet által 2021. márciustól augusztusig szervezett #DigitalDecade4YOUth széleskörű konzultáció 8 a biztonságosabb európai internetközpontok Insafe hálózatának támogatásával, amelyet széles körű konzultációk egészítettek ki, valamint a gyermek azon joga, hogy meghallgassák bármely őt érintő eljárásban 9 .

2.7Ezt 2021 április–májusában kiegészítette a tanároknak szóló Better Internet for Kids (Jobb internetet a gyermekeknek) virtuális szabadegyetem (MOOC) „A digitális kultúra és az online biztonság: mennyire tette próbára képességeinket a világjárvány?” témában.

2.8Továbbá az EU-s polgárok (szülők, tanárok, oktatók stb.) válaszolhattak egy online felmérésre, amely a #DigitalDecade4YOUth konzultáció kérdéseit vette alapul.

2.9A 2020-as EU Kids Online 10 (EU-s gyerekek az online térben) felmérés rámutat, hogy a gyermekek többsége majdnem „naponta”, egyre korábban és egyre több ideig használja a digitális eszközét.

2.10A Covid19-világjárvány és a lezárások rávilágítottak a gyermekek és a törvényes képviselő felnőttek digitális képzésének szükségességére (lásd a 2021–2027-es időszakra vonatkozó digitális oktatási cselekvési tervet 11 ).

2.11Az összegyűlt adatok ugyanis azt mutatják, hogy a gyermekek gyakran vannak kitéve kárt okozó, jogellenes, sőt tiltott tartalmaknak, viselkedésnek és kapcsolatnak. A közösségi média vagy az interaktív játékok használata olyan kockázatokkal jár, mint a nem megfelelő tartalmak, a zaklatás, a gyermekek megkörnyékezése és a szexuális bántalmazás.

2.12Az Europol szerint 12 a Covid19-válság első hónapjaiban a gyermekpornográf anyagok iránti igény 25 %-kal nőtt a tagállamokban. Az Egyesült Államokban az Eltűnt és kizsákmányolt gyermekek nemzeti központjához (National Center for Missing and Exploited Children) 2021‑ben közel 30 millió bejelentés érkezett gyermekek szexuális kizsákmányolásának gyanújával, a bűnüldöző hatóságokat pedig több mint 4000 újabb kiskorú áldozathoz riasztották. 2020–2021 között több mint 16 %-kal nőtt a gyermekcsábításról (grooming) szóló bejelentések száma. A fogyatékkal élő gyermekek ráadásul különösen veszélyeztetettek: a szellemi vagy testi fogyatékos lányok közel 68 %-a, a fiúk 30 %-a lesz szexuális erőszak áldozata 18 éves kora előtt 13 .

2.13Márpedig a hatályos uniós jogszabályok (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv és az általános adatvédelmi rendelet) szerint az életkort és a szülői hozzájárulást ellenőrző mechanizmusok sok esetben hatástalanok, mivel a felhasználóknak regisztrációkor többnyire csak a születési idejüket kell megadniuk.

2.14A javasolt rendelet arra kötelezi az online tárhely- vagy kommunikációs szolgáltatókat, hogy derítsenek fel, jelentsenek be és távolítsanak el minden, a gyermekek szexuális bántalmazására vonatkozó online anyagot.

2.15Elrendeli egy európai ügynökség létrehozását is azzal a feladattal, hogy megelőzze a gyermek szexuális bántalmazását és küzdjön ellene, megkönnyítse a gyermek szexuális bántalmazására vonatkozó online tartalmak felderítését, bejelentését és eltávolítását, támogatást nyújtson az áldozatoknak és a gyermek szexuális bántalmazásának megelőzésével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos ismeretek, szakértelem és kutatás központjául szolgáljon.

Általános észrevételek a rendeletjavaslattal kapcsolatban

2.16A javaslat azon az elven alapul, hogy a kockázatértékelési és kockázatcsökkentési kötelezettségek először a tárhelyszolgáltatókat és az interperszonális kommunikációs szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókat terhelik, mielőtt a nemzeti bíróság vagy a tagállam által kijelölt független közigazgatási hatóság kiadhatná a felderítésre vonatkozó határozatot.

2.17Az EGSZB támogatja a javaslat elvét, amely kiegészíti és hatékonyabbá teszi a meglévő intézkedéseket azáltal, hogy szankciókat ír elő a tárhelyszolgáltatókkal és az interperszonális kommunikációs szolgáltatókkal szemben, és felelőssé teszi őket a gyermekbántalmazásról készült fényképek és videók prima facie nyomon követéséért.

2.18Ugyanakkor fenntartásai vannak a magánélet tiszteletben tartásának és a beszélgetések titkosításának kockázataival kapcsolatban. A virtuális üzenetek magánüzemeltetők általi esetleges megfigyelése és a potenciális alaptalan vádak ellentétesek lehetnek az ártatlanság vélelmével.

3.Részletes megjegyzések

A stratégiában javasolt oktatási ág

3.1Létfontosságú megtanítani a közösségi média és más digitális eszközök használatát a gyermekeknek és a törvényes képviselőiknek, mivel a gyermekek sokszor felnőtteknek tervezett digitális termékeket és szolgáltatásokat használnak, ahol a célzott marketingfogások és algoritmusok a hiszékenységükkel és a digitális eszközök rossz ismeretével visszaélő tartalmak megnyitására ösztönözhetik őket, vagy arra, hogy játékos alkalmazások vagy más, gyermekek által használt eszközök mögött rejtőző veszélyes személyekkel lépjenek kapcsolatba.

3.2Sokszor sem a gyermekek, sem a szülők nem fogják fel, hogy mennyi személyes adatot osztanak meg a közösségi médiában. A digitális készségek és jártasság, a személyes adatok felhasználási módjának tudatosítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermekek tájékozottan használják a virtuális világot.

3.3A szülőknek, nevelőknek, tanároknak, klubok, szabadidőközpontok stb. felelőseinek is szükségük van e készségekre a gyermekek irányításához.

3.4Az EGSZB szerint az oktatási ág fő feladata megvédeni a gyermekeket a digitális életükben, és önrendelkezővé tenni őket a virtuális világban.

3.5Számos tanárnál, szülőnél, nevelőnél ugyanis nem alakultak ki az elvárt készségek, és nehezen tudják tartani a lépést a technológiai változásokkal.

Ezeknek a képzéseknek ki kell térniük a gyermek online jogaira is, mivel a gyermek jogai online és offline is azonosak.

3.6A stratégia ezen ágának az uniós és nemzetközi szintű szoros együttműködésen, a szervezett civil társadalommal és főleg az iskolával való munka megerősítésén kell alapulnia.

Alapvetően fontos, hogy a nemzeti tantervek tartalmazzanak kötelező gyakorlati képzést az online böngészésről és annak kockázatairól, miközben inkluzívak és tiszteletben tartják általában a sokszínűséget és különösen az akadálymentességet.

3.7Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy a fent említett hálózatokon és multiplikátorokon keresztül médiatudatossági kampányokat szervezzen a gyermekek és törvényes képviselőik számára. Határozottan ösztönzi ezek kiterjesztését a többi civil szervezetre is a hatásának növelése és kreatív megoldások kifejlesztése érdekében, mivel egyes tagállamokban nekik tartós helyszíni és első vonalbeli tapasztalataik vannak. Az EGSZB úgy véli, hogy az oktatásnak ebben az összefüggésben döntő szerepe van, mivel ez a gyermekek online szexuális bántalmazása megelőzésének másik eszköze.

3.8Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a gyermekeket ösztönözni kell arra, hogy részt vegyenek az őket érintő stratégiai vitákban, azáltal, hogy jogot biztosítunk számukra az online közösségi platformokon való találkozásra és összefogásra, és bevonjuk őket a digitális menetrend meghatározásába. Ezért üdvözli a gyermekek részvételével foglalkozó új uniós platform létrehozását, és kéri, hogy a gyermekek véleményét ne csak meghallgassák, hanem ténylegesen is foglalkozzanak vele.

4.A rendeletjavaslatban kilátásba helyezett szankciók

4.1Mostanáig a tárhelyszolgáltatók és a személyközi kommunikációs szolgáltatók önkéntesen derítették fel a tiltott tartalmakat. Hallgatólagosan nehezményezve az önszabályozás kudarcát, az Európai Bizottság a cselekvésre késztetésüket javasolja, a nemzeti hatóságok által indított vizsgálati eljárás alapján kiszabott pénzbüntetés terhe alatt. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a szolgáltatóknak és tárhelynyújtóknak prima facie mindent ellenőrizniük kell, ami a szervereiken átmegy.

4.2Az EGSZB megérti, hogy az Európai Bizottság célja nem az, hogy megfossza a polgárokat a levélváltások titkosságától, de aggodalmát fejezi ki a beavatkozó jellegű technológiák esetlegesen nem megfelelő használata miatt, amelyek alááshatják a magánélet védelmét, ha azokat nem megfelelően tervezték és szabályozták. A kitűzött cél kettős: a technológia segítségével megakadályozni a gyermek szexuális bántalmazását és elkerülni, hogy a magánüzemeltetők algoritmusokkal általánosan ellenőrizzék az üzenetváltást.

4.3Az EGSZB úgy véli, hogy az algoritmusok fejlesztésének, tesztelésének és használatának gyakorlatát úgy kellene szabályozni, hogy az érdekelt feleket megfelelő és hatékony algoritmikus irányítás kialakítására ösztönözzük, sőt kötelezzük, hogy biztosítsák eszközeik megfelelő működését. Úgy véli, hogy magyarázó módszerekre van szükség az eszközök jobb megértéséhez, és így azok torzításainak és működési hibáinak feltárásához, hogy a probléma megoldható legyen, mielőtt a felhasználók áldozatokká válnának.

4.4Az EGSZB elismeri, hogy a javaslat a nemzeti bíróság ellenőrzésével összehangolt vizsgálatokat ír elő, de sürgeti az Európai Bizottságot, hogy az egyéni szabadságok megóvása érdekében javítson ezen.

4.5Az EGSZB hangsúlyozza a kiegyensúlyozott megközelítés fontosságát, mivel a tervezett rendszer üzenetek, fényképek és videók elemzésével azonosítja az esetleges gyermekbántalmazást, és riasztja „bizonyosság” esetén az illetékes hatóságokat. A riasztási mechanizmusnak tartalmaznia kell a tervezett intézkedések szükségességét, eredményességét, arányosságát és egyensúlyát.

4.6Emlékeztet, hogy a Schrems I ügyben 14 a Bíróság megállapította, hogy az a szabályozás, amely lehetővé teszi a hatóságok számára az általános jellegű hozzáférést a kommunikációk tartalmához, sérti az Alapjogi Chartában biztosított magánélethez való jog lényegét. A valamely szerveren tárolt tartalmak digitalizálása, ami a szerveren áthaladó minden kommunikáció elemzésével jár, kétségeket kelt tehát.

4.7A nyomon követés felelőssége a platformokra és/vagy a közösségi médiára hárul majd, őket felkérhetik tehát, hogy nyomon kövessék a gyermekzaklatási anyagokat, különben a globális forgalmuk akár 6 %-át is kitevő pénzbüntetést kell fizetniük. Mesterséges intelligencia segítségével fel kellene deríteniük a felnőttek gyermekcsábítást célzó beszédmódját is, hogy blokkolni lehessen az ilyen üzenetváltásokat. Az algoritmikus ellenőrzés megfelelő használata – mivel nem tévedhetetlen – létfontosságú a alaptalan vádakhoz vezető hibák kiküszöböléséhez.

4.8Az Európai Bizottság kötelezné a platformokat annak felmérésére is, hogy a szolgáltatásaik mennyire használhatók gyermekpornográf képek terjesztésére vagy gyermekcsábításra, valamint egy átfogó uniós magatartási kódexet javasol az életkornak megfelelő kialakításról 15 , amelyet általános feltételek kísérnének, ami előtt az EGSZB értetlenül áll.

4.9Hozzáteszi, hogy a tagállamoknak független hatóságot kell majd kinevezniük, amely felügyeli, hogy a platformok teljesítik-e a kötelességüket, és amely adott esetben jogosult lesz határozott időre szóló végzés kibocsátását kérni a bíróságtól vagy független közigazgatási hatóságtól egy adott szolgáltatáson elérhető konkrét tartalom felderítésére vonatkozóan, az érintett vállalattól pedig kérheti, hogy kutassa fel „a gyermek szexuális zaklatásával kapcsolatos vagy a bántalmazást előkészítő, sőt gyermekcsábítási célú anyagokat”.

4.10Ha ezek a független hatóságok úgy ítélik meg, hogy egy szolgáltatás túl kockázatos a gyermekek számára, akkor a tárhelyszolgáltatókat és a személyközi kommunikációs szolgáltatókat felkérhetik arra, hogy egy meghatározott időtartamra digitalizálják tartalmaikat és üzenetváltásaikat. Az EGSZB azt szeretné, ha ennek az eszköznek az alkalmazását a nemzeti bíróság mint az egyéni szabadságok őrének tényleges és előzetes ellenőrzése alá helyeznék, és kérdésesnek tartja, hogy össze lehet-e egyeztetni az ilyenfajta végzést az Alapjogi Chartával.

4.11A rendeletre vonatkozó javaslat, ebben a formában elfogadva, kényszerítené a technológiai vállalatokat, hogy a gyermekbántalmazás felderítése céljából a platformjaikat algoritmusokkal ellenőrizzék.

4.12Bár a cél dicséretes, az EGSZB úgy véli, hogy fennáll a veszélye annak, hogy akadályozzák az online magánlevelezés tiszteletben tartását, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelmét, és hogy mindent meg kell tenni ennek elkerülése érdekében.

4.13Az EGSZB álláspontja az, hogy mindenkinek az érdekeit védeni kell, mert ezek egy része alkotmányos követelmény; ilyen eset a levéltitok és a magánélet tiszteletben tartása 16 .

4.14Hangsúlyozza, hogy a tárhely- és kommunikációs szolgáltatások kilátásba helyezett kötelező általános vizsgálata a levéltitkot biztosító összes módszert veszélyezteti, például a végponttól végpontig terjedő titkosítást.

4.15Azt azonban az Európai Bizottság elismeri, hogy felnőttek gyermekcsábító üzenetváltásainak a keresése „általában véve a legilletéktelenebb behatolás a felhasználók számára”, mivel „automatikusan be kell olvasni hozzá a személyközi üzenetváltást”.

5.Egy új európai ügynökség létrehozása

5.1A rendeletjavaslat előírja egy Hágában székelő független európai ügynökség létrehozását is az Europol mellett, 26 millió eurós költségvetéssel, amelynek feladata a bejelentett tiltott anyagok vizsgálata, az ujjnyomatok és tiltott anyagok adatbázisainak összehangolása és a vállalkozások támogatása a megbízható technológiák megtalálása céljából.

Közvetítene a technológiai vállalatok, a bűnüldöző hatóságok és az áldozatok között is.

5.2Az EGSZB örömmel fogadja, hogy ennek az ügynökségnek a hatásköre két fő ágra oszlik: egy műveleti központ meg egy kutatási és elemzési központ, mivel az online gyermekpornográfia és pedofília elleni küzdelem fontossága megköveteli a műveletek és elemzések összehangolását.

5.3A műveleti szempont alapvető, és indokolja, hogy szorosan működjön együtt az Europollal, amelynek hatékonysága már nem kérdéses. A gyermekeket érintő online szexuális bűncselekmények uniós és nemzetközi elterjedtsége indokolja a létét.

5.4Az EGSZB örömmel fogadná az Eurojust részvételét a műveletekben az Európai Bizottság által tervezett keretben, mivel az összehangolt felmérések egyben összehangolt bírósági vizsgálatokat is jelentenek.

Kelt Brüsszelben, 2022. szeptember 21-én.

Christa SCHWENG

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

_____________

(1)      COM(2022) 209 final.
(2)

   COM(2022) 212 final.

(3)     La constitutionnalisation du droit au respect de la vie privée .
(4)

   COM(2022) 209 final — 2022/0155 (COD).

(5)

   COM(2022) 212 final.

(6)     HL C 232., 2021.6.16., 2. o.
(7)       HL L 223., 2021.6.22., 14. o.
(8)     https://europa.eu/!XXv6kx .
(9)     Az ENSZ gyermekjogi egyezménye, 12. cikk .
(10)     EU Kids Online .
(11)    COM(2020) 624 final.
(12)     https://europa.eu/!Jh78ux .
(13)     Fogyatékossággal élő gyermekek .
(14)    C-362/14. sz. ügy, (94) bekezdés.
(15)    COM(2022) 212 final.
(16)     La consitutionnalisation du droit au respect de la vie privée .
Top