EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document EESC-2021-03668-AC

Vélemény - Európai Gazdasági és Szociális Bizottság - Új generációs kkv-stratégia

EESC-2021-03668-AC

VÉLEMÉNY

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Új generációs kkv-stratégia

_____________

Új generációs kkv-stratégia – hatékonyabb és gyorsabb végrehajtás
(saját kezdeményezésű vélemény)

INT/947

Előadó: Milena ANGELOVA

Társelőadó: Panagiotis GKOFAS

HU

Közgyűlési határozat:

2021. 03. 25.

Jogalap:

az eljárási szabályzat 32. cikkének (2) bekezdése

saját kezdeményezésű vélemény

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció

Elfogadás a szekcióülésen:

2021. 12. 13.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2022. 01. 19.

Plenáris ülés száma:

566.

A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)

235/1/7

1.Következtetések és ajánlások

1.1A kkv-k jelentik az EU gazdaságának gerincét, ezért a gazdasági fellendülés nagymértékben függ attól, hogy a kkv-k milyen sikeresen tudnak alkalmazkodni, illetve mennyire sikeresen működnek majd a világjárvány utáni új körülmények között, amelyeket a digitális és a zöld átállás által előidézett mélyreható változások formálnak. Ahhoz, hogy a kkv-k ne csak túléljenek, hanem sikeresen tudjanak gyarapodni, növekedni és terjeszkedni is, előmozdítva az uniós gazdaság fejlődését, valamint színvonalas munkahelyeket és jóllétet teremtve a polgárok számára, az EU-nak és a tagállamoknak további erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy kedvező üzleti környezetet, valamint megfelelő finanszírozási és támogatási intézkedéseket biztosítsanak a kkv-k számára.

1.2A jövő igényeihez igazodó szakpolitikai és szabályozási keretnek biztonságot, következetességet, egyértelműséget és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a kkv-k számára. Emellett új szakpolitikai intézkedések bevezetésekor vagy a meglévők felülvizsgálatakor tiszteletben kell tartani a minőségi jogalkotás 1 és a versenyképességi vizsgálat elvét, fenntartva ugyanakkor a magas szintű környezetvédelmet és szociális védelmet. Az EGSZB észszerűsített adminisztratív eljárásokat szorgalmaz, hogy az erőforrásokat ne olyan tevékenységekre összpontosítsák, amelyek akadályozzák a vállalkozásfejlesztési erőfeszítéseket.

1.3Az EGSZB megismétli a „pénzügyi és finanszírozási ombudsmanok” hálózatának létrehozására és fejlesztésére irányuló javaslatát, akik a kkv-k rövid távú likviditásának javítására irányuló intézkedések végrehajtását kísérnék figyelemmel. A következők tartoznának e hálózat feladatai közé: a kkv-k forráshoz jutásának elősegítése; minőségi adatok gyűjtése és elemzése annak megismerése érdekében, hogy a közvetítő bankok használnak-e pénzügyi eszközöket a pénzügyi forrásokra leginkább rászoruló kkv-k elérésére, ha igen, hogyan használják azokat, illetve miért nem nyújtanak nekik hitelt; egyúttal közvetíthetne a kkv-k és a finanszírozást nyújtók közötti átfogóbb vitákban is. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok mielőbb dolgozzanak ki és valósítsanak meg egy egyszerű pályázati eljárást a kkv-k számára, hogy megkönnyítsék és felgyorsítsák az uniós forrásokhoz való hozzáférésüket.

1.4Az EGSZB fontos rövid távú szakpolitikai intézkedésnek tekinti a belső és a nemzetközi piacok zökkenőmentes működésének lehetővé tételét, és arra kéri a tagállamokat, hogy a késedelmes fizetésekről szóló irányelv hatékony alkalmazása mellett tegyenek külön erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a kkv-k számára lehetőséget biztosítsanak a közbeszerzési eljárásokban való részvételre és a közbeszerzési szerződések elnyerésére, valamint általánosságban gyorsítsák fel az állami beruházásokat a vállalkozások forgalmának növelése érdekében. Az EGSZB üdvözli az állami támogatások ideiglenes keretrendszerének 2022 júniusáig történő meghosszabbítására irányuló európai bizottsági javaslatot, mivel az elősegíti a piacalapú Covid19 utáni feltételek megteremtését.

1.5Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kkv-k számára kulcsfontosságú a kompetenciák és készségek – többek között a digitális és a környezetvédelmi készségek – fejlesztése. Ez a vállalkozókat, a vállalatvezetőket és a munkavállalókat egyaránt érinti. Az új készségek iránti kereslet miatt a szakképzések, valamint a tovább- és átképzések egyaránt kiigazításra szorulnak. A szociális párbeszéd fontos szerepet játszik a készségfejlesztésben, emellett pedig szükség van a bevált szakoktatási és szakképzési gyakorlatok előmozdítására és megosztására is a megfelelő uniós kezdeményezések révén, a kkv-k szervezetei, a szociális partnerek és a tagállamok közötti együttműködés keretében.

1.6Különösen a mikro- és kisvállalkozásoknak, a családi és a hagyományos vállalkozásoknak, valamint a szociális gazdaság vállalkozásainak van szükségük gyakorlati, helyi szintű támogatásra, konkrét kampányokra, eszközökre és tanácsadásra. Sokkal többet kell tenni a kielégítő és alkalmazható tanácsadási szolgáltatások rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének biztosítása érdekében – és ehhez nélkülözhetetlen a kkv-k szervezeteinek támogatása is. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által elindított, a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet 2 .

1.7A más vállalkozásokkal és érdekelt felekkel való hálózatépítés, illetve a velük folytatott együttműködés és létrehozott partnerségek megerősítése szintén hozzájárul, hogy a kkv-k gyorsabban talpra álljanak, felgyorsuljon a digitalizációjuk, valamint képesek legyenek az ökologizálás útjára lépni, többek között azáltal, hogy szorosan bevonják őket az ipari ökoszisztémák átállási pályáinak előkészítésébe. Míg a Covid19-világjárvány a kkv-k körében a digitális éllovasok esetében elősegítette a digitalizáció terjedését, a lemaradásban lévők esetében ugyanakkor mélyítette a digitális szakadékot. Emellett hangsúlyozottan alaposabb munkára van szükség ahhoz, hogy felmérjék azokat a lehetőségeket és kihívásokat, amelyekkel a kkv-k – különösen a legsérülékenyebbek, a legkevesebb erőforrással rendelkezők – szembesülnek a zöld átállás miatt, valamint hogy támogatni lehessen őket az ezzel kapcsolatos erőfeszítéseikben. A kkv-kat képviselő szervezetek megkönnyíthetik és segíthetik ezt a folyamatot – ehhez külön támogatási intézkedéseket és a közös fellépések finanszírozására szolgáló eszközöket kell kidolgozni és kínálni számukra.

1.8Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kkv-követek hálózata, az Enterprise Europe Network és a kkv-k szervezetei központi szerepet játszanak abban, hogy minden támogatási intézkedés tekintetében a kkv-k lehető legszélesebb köréhez eljuttassák, illetve terjesszék az információkat, valamint kéri őket, hogy úgy alakítsák struktúráikat és munkamódszereiket, hogy jobban megfeleljenek ezeknek az igényeknek. Az EGSZB azt javasolja, hogy erősítsék meg még jobban a kkv-k uniós és nemzeti szintű szervezetei és a kkv-követek hálózata közötti kapcsolatokat egy interaktívabb modell létrehozása, valamint a kkv-követek szerepének jobb megértése és elismerése érdekében. E modell keretében állandó és közvetlen, következetes, szoros és átfogó kapcsolatot kellene fenntartani a kkv-kkal és a kkv-kat képviselő szervezetekkel. A kkv-követek feladata, hogy az uniós szakpolitikákat az adott tagállamban konkrét intézkedésekbe és támogatási rendszerekbe ültessék át az érintettek igényeire szabva, valamint megszervezzék az egyes kkv-k sajátos helyzetének kezelésére irányuló gyakorlati intézkedéseket, hogy senkit se hagyjanak hátra. Az EGSZB érdeklődéssel várja, hogy mielőbb kinevezzenek egy uniós kkv-követet, aki ténylegesen vezető szerepet tölt be ebben a folyamatban.

2.A vélemény háttere

2.1Az EGSZB olyan „új generációs uniós kkv-stratégia” kidolgozását szorgalmazta, amely reagálna az új helyzetre 3 , mivel az Európai Bizottság éppen a Covid19-világjárvány megjelenése előtt indította el az uniós kkv-stratégiát 4 . Továbbá a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret, valamint a Next Generation EU keretében kidolgozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kapcsán végzett munka lezárásakor fontos értékelni, hogy valóban megvalósult-e az a cél, hogy a kkv-kat támogató intézkedéseket helyezzék e programok középpontjába. Ez a feladat különösen sürgős és fontos, mivel a gyors és sikeres végrehajtás biztosítása érdekében továbbra is gondoskodni kell arról, hogy uniós, nemzeti és regionális szinten jobban figyelembe vegyék a kkv-kat képviselő szervezetek által tett számos ajánlást és javaslatot.

2.2Az EGSZB saját kezdeményezésű véleménye a korábbi véleményre 5 építve – az abban foglalt ajánlások megismétlése nélkül – arra összpontosít, hogy miként lehet jobban kielégíteni a kkv-k ösztönzéssel és támogatással kapcsolatos igényeit. Ezek az igények nemcsak a Covid19 utáni új helyzetből fakadnak, hanem abból is, hogy az uniós kkv-knak – amelyek uniós és tagállami szinten egyaránt fontos szerepet játszanak a gazdaság és a társadalom helyreállításában és rezilienciájának növelésében – az egyik legbonyolultabb jogszabályi keretnek kell megfelelniük. A véleményben az EGSZB azt taglalja, hogy miként segítik elő az uniós pénzeszközök és más szakpolitikai támogatási intézkedések a kkv-kban rejlő lehetőségek kiaknázását, illetve mit lehet tenni a végrehajtás felgyorsítása és a kkv-stratégia sikeres és gyors megvalósításának biztosítása érdekében, a közelmúltbeli tapasztalatokon és fejleményeken alapuló esetleges kiigazításokat is ideértve.

3.Kihívások, lehetőségek és a kkv-k eltérő kapacitásai

3.1A kkv-k komoly kihívásokkal néznek szembe nemcsak a világjárványból való gazdasági kilábalás és a világjárvány utáni új körülményekhez való alkalmazkodás szempontjából, hanem a digitális és zöld átállás, valamint a demográfiai változások tekintetében is. Az új helyzet ugyanakkor lehetőségeket is teremt a kkv-k számára, különösen, ha megfelelő támogatási intézkedések állnak rendelkezésre, amelyek a kkv-k meglehetősen eltérő sajátosságaihoz és a kkv-k kilábalási, digitalizációs és ökologizálási kapacitásához igazodnak 6 .

3.2A világjárvány gyökeresen megváltoztatta a kkv-k működési környezetét, mivel a globális piacokon is jelentős változásokat idézett elő, valamint nőttek az energia- és szállítási költségek is, amit a közelmúltban a növekvő infláció és a negatív kamatlábak tovább súlyosbítottak. A kkv-kat ezen kívül a következők sújtották: a fogyasztói kereslet és a bevételek visszaesése, ami negatív hatással volt a pénzforgalomra és a tőkéhez jutásra, az ellátási lánc zavarai (nyersanyaghiány és áremelkedések), valamint a munkavállalói kapacitás, a jólét és a strukturális munkaerőhiány közötti egyensúly megteremtéséhez kapcsolódó kihívások. A likviditáshiány, a fizetési késedelmek és a megnövekedett finanszírozási igény ugyancsak jelentős kihívásokat jelentenek, amelyek a világjárvány során tovább súlyosbodtak.

3.3A kkv-k igen sokfélék és heterogének, kilábalási és fejlődési kapacitásuk is eltér attól függően, hogy a fogyasztói piacokon kínálnak árukat és szolgáltatásokat, vagy pedig a nagyobb cégek számára nyújtanak köztes termékeket. Továbbá a főként nemzeti vagy akár helyi szinten működő kkv-k talpra állása erősen függ a belföldi viszonyok rendeződésétől, míg az egységes piacon kereskedő kkv-k számára az egységes piac zökkenőmentes működése a meghatározó, a nemzetközi szinten működő kkv-k pedig a megzavart nemzetközi értékláncok helyreállítására, áthelyezésére és diverzifikálására, valamint a szabadkereskedelmi megállapodások gyors végrehajtására számítanak.

 

3.4Sajnálatos módon a 27 tagú EU-ban a kkv-k a digitalizációjuk szintjét tekintve le vannak maradva a brit, a norvég, az amerikai és az ázsiai társaikhoz képest. Bár a világjárvány időszaka segített felhívni a figyelmet a digitalizáció jelentőségére, ugyanakkor el is mélyítette a digitális szakadékot az élen járók és az őket követők között, és továbbra is problémát jelent, hogy a kkv-k nem rendelkeznek kellő szakértelemmel és erőforrással ahhoz, hogy ezt a hasznukra tudják fordítani, a következőknek vannak ugyanis híján:

-a digitalizációhoz szükséges digitális technológia és eszközök ismerete és elérhetősége, valamint készségfejlesztés,

-megfelelő összeköttetés, digitális eszközök és szolgáltatások,

-idő és finanszírozás,

-a digitális stratégia konkrét üzleti modellel való ötvözésére való képesség (beleértve az arra való képesség hiányát is, hogy az új technológiákat a meglévő technológiákkal és üzleti folyamatokkal ötvözzék, illetve áttérjenek a korábbi rendszerekről vagy üzemen kívül helyezzék a régi technológiákat).

3.5A kkv-k körében végzett felmérés eredményei alátámasztják az EGSZB korábbi következtetéseinek 7 helyességét, mivel a kkv-k 72%-a úgy véli, hogy az állami támogatási rendszerekhez való jobb hozzáférés hasznos lenne ahhoz, hogy folytathassák a digitalizációt, és egyúttal hasznosnak tartják a szükséges készségek és szakértelem megszerzéséhez és a hálózatokhoz való hozzáféréshez nyújtott támogatást (61%, illetve 62%), valamint a forrásteremtéshez nyújtott segítséget (50%) is. Minden kkv nagyobb hasznát látná a támogatásoknak és a támogatott állami finanszírozásnak, mint a pénzügyi eszközöknek.

3.6A kkv-k számára egyre fontosabbá válnak az olyan immateriális javak is, mint az imázs vagy az ügyfelekkel ápolt hosszú távú kapcsolatok, hogy ki tudják elégíteni a folyamatosan változó és növekvő igényeket, valamint meg tudjanak felelni a fenntarthatóság miatt megnövekedett szintű versenynek. A digitalizáció és az ökologizálás kéz a kézben járnak, mivel a digitalizáció segít a vállalkozásoknak optimalizálni az erőforrás-felhasználást és csökkenteni a környezeti hatásokat, ugyanakkor a digitalizáció éghajlatra és környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatásait is kezelni kell, főként tágabb rendszerszinten.

3.7A kkv-k gyakran bizonytalanok, nem ismerik és nem értik a konkrét éghajlat- és környezetvédelmi politikákat, többek között az új pénzügyi eszközökkel kapcsolatos követelményeket sem. A zöld megállapodás és az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag többek között közvetlen követelményeken keresztül, illetve közvetve, az erőforrások megnövekedett költségei révén érintheti a kkv-kat. Ugyanakkor a hatékonyabb energia- és anyagfelhasználás és logisztika költségmegtakarítást is eredményezhet, a fenntarthatóbb termékek pedig – az ügyfelek elvárásaitól függően – előnyöket teremthetnek a piacokon. A környezetvédelmi és éghajlatváltozás elleni küzdelmet szolgáló technológiák és megoldások iránti belföldi és globális kereslet növekedése lehetőséget jelent azon vállalkozások számára, amelyek más vállalkozásoknak vagy a közszférának nyújtanak megoldásokat. A befektetők és a finanszírozók fenntarthatósági elvárásai is egyértelmű növekedési tendenciát mutatnak.

3.8Ezenkívül a kkv-k digitális és zöld átállásban elfoglalt helyét a következők befolyásolják:

-a kkv-k mérete, amely kihat az erőforrások rendelkezésre állására és hozzáférhetőségére. Noha a mikro-, kis- és középvállalkozások hasonlóak az általuk előállított hozzáadott érték arányát tekintve, az egyes kategóriákba tartozó vállalkozások száma jelentősen eltér (93,3%, 5,7%, illetve 0,9% 2020-ban). A legkevesebb erőforrással rendelkező mikrovállalkozások túlsúlya jól mutatja a kihívások jellegét és mértékét,

-a kkv-k piaci helyzete és az általuk képviselt ágazat terén megfigyelhető különbségek – pl. a digitalizációt és ökologizálást szolgáló technológiákat és megoldásokat kifejlesztő és szolgáltató vállalkozások más helyzetben vannak, mint azok, amelyek e megoldásokat bevezetik és használják,

-a vállalkozások kora és növekedési intenzitása. Az induló innovatív vállalkozások és a növekvő innovatív vállalkozások nagyobb valószínűséggel használnak fejlett digitális technológiákat, mint más kkv-k,

-általános üzleti környezet, amelynek vonzónak és támogatónak kell lennie a vállalkozói szellem, az innováció, a beruházások és a kereskedelem szempontjából,

-tagállamok közötti különbségek – a digitális átállást illetően ezek főként a digitális infrastruktúrára és a digitális készségekre vonatkoznak, míg a zöld átállást illetően e különbségek például a gazdaság természetierőforrás-intenzitásából, valamint és a környezetgazdálkodással kapcsolatos eltérő hagyományokból és kultúrákból fakadnak,

-különböző helyszínek – a kkv-k különböző keretfeltételekkel találkoznak például a városokban és a vidéki területeken.

3.9Mivel az uniós vállalkozók elöregednek, az Európai Bizottságnak elő kell mozdítania és meg kell könnyítenie a vállalkozások átruházását, mivel ez a foglalkoztatás és a vállalkozások megőrzése révén az egész gazdaság javát szolgálja, és a kkv-k segítségére van abban, hogy ki tudják elégíteni a jövőbeli igényeket, mivel mindez jobb felkészültséget és készségeket jelenthet a digitalizáció, az ökologizálás és a vállalkozások megújulása terén. Sikeres vállalkozásátruházás révén korszerűsíthető és átalakítható az üzleti modell úgy, hogy az digitális és fenntartható legyen, ellenben a sikertelen vagy meg nem valósult vállalkozásátruházások végső soron munkahelyek elvesztéséhez és a gazdasági növekedés elmaradásához vezetnek. A vállalkozói sokszínűség előmozdítása – pl. a nők és a harmadik országbeli állampolgárok bevonása – hozzáadott értéket teremthet és felgyorsíthatja a növekedést a stratégiai iparágak és az üzleti ágazatok számos területén. A szociális gazdasági modelleknek, például a munkavállalók tulajdonában álló szövetkezeteknek is szerepet kell játszaniuk ebben.

4.A sikeres új generációs kkv-stratégia alapelvei

4.1Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a kkv-stratégia végrehajtását, valamint azt a kkv-k különböző feltételeinek, kapacitásainak és igényeinek megfelelően, az alábbi elvekkel összhangban igazítsák ki.

4.2A fellendülést és a rezilienciát ösztönző uniós és nemzeti szintű intézkedéseknek elő kell segíteniük a gazdasági, szociális és környezeti szempontból fenntartható fejlődést. Ugyan az állami beruházás és finanszírozás alapvető szerepet játszik, ez nem homályosíthatja el a magánberuházások jelentőségét és a kedvező üzleti környezet megteremtésének szükségességét, különösen akkor, amikor a jelentős változást hozó folyamatokat is megfelelően irányítani kell. Általános szabályként az uniós szakpolitikai intézkedéseknek a világjárvány után egy olyan fenntartható gazdasághoz kell vezetniük, amely az állami támogatás és a protekcionizmus helyett inkább az innováción, a készségeken és a versenyen alapul.

4.3Mivel a vállalkozások a munkahelyteremtés és az általános jóllét javítása révén létfontosságú gazdasági és társadalmi szerepet töltenek be, az uniós szakpolitikák középpontjában olyan támogatási intézkedéseknek kell állniuk, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások fejlődését. E kérést az is indokolja, hogy a vállalkozások alapvető szerepet játszanak mind a kettős átállás megvalósításában, mind a versenyképes, digitális, klímasemleges és körforgásos gazdaság megteremtésére vonatkozó célkitűzés elérésében. E fejlődést egyre inkább a piaci mechanizmusok irányítják, felelősségteljes szociális párbeszéddel támogatva.

4.4Tekintve, hogy az EU-ban (a 2020-as adatok alapján) a hozzáadott érték 53%-a és a foglalkoztatottak 65%-a a kkv-knak tudható be, tagadhatatlan, hogy döntő szerepet töltenek be az uniós gazdaságban és annak sikeres helyreállításában. Különös figyelmet kell szentelni a mikro-kkv-k (az összes kkv 93%-a) különleges igényeinek, és fokozni kell a szociális gazdaság fő motorjaként betöltött szerepüket. Mivel a kkv-k és a nagyvállalatok számos módon kapcsolódnak egymáshoz, az érintett ökoszisztémákba és értékláncokba való hatékonyabb integrációjuk kölcsönösen előnyös.

4.5Mivel a kkv-k nagymértékben különböznek egymástól a kilábalási, digitalizációs és ökologizálási kapacitásuk szempontjából, nincs egységesen alkalmazható megoldás. A támogatási intézkedések esetében figyelembe kell venni, hogy a kkv-k általános kapacitása a vállalkozás által a világjárvány során elszenvedett veszteségek jellegétől, mértékétől és okától (ami gyakran ágazatspecifikus), a vállalkozás piacokon, értékláncokban és üzleti ökoszisztémákban elfoglalt helyétől, a vállalkozás digitális és zöld átállásban betöltött szerepétől és szintjétől, a vállalkozás pénzügyi, fizikai és emberi erőforrásaitól, valamint az adott tagállamban biztosított működési környezettől függ.

4.6 Mivel a világjárvány rövid távú következményeit még nem sikerült kezelni, továbbra is fontos, hogy az egészséges vállalkozások segítséget kapjanak a jelenlegi helyzet túléléséhez. Ugyanakkor a hosszabb távú digitális és zöld átállást lehetővé tevő és támogató feltételeket azonnal javítani kell. Mind a rövid távú, mind a közép- és hosszú távú uniós finanszírozási és egyéb szakpolitikai intézkedések végrehajtásának középpontjában tehát a kkv-knak kell állniuk.

4.7A Covid19-válság rávilágított arra, hogy a szükségtelen csődök elkerülése és a munkahelyek megmentése érdekében támogatni kell a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásokat és vállalkozókat. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák munkájukat a vállalkozók második esélye és újrakezdése előtt álló akadályok felszámolására irányulóan, valamint gyorsan és megfelelően hajtsák végre a szerkezetátalakításról és fizetésképtelenségről szóló irányelvet 8 , amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre korai előrejelző rendszereket, amelyek révén időben lehet segítséget nyújtani a bajba jutott vállalkozóknak.

5.A stabil üzleti környezet lehetővé tétele

5.1A kkv-stratégia szorosan kapcsolódik az iparstratégiához, és a kettőt egyszerre kell kidolgozni és végrehajtani a kedvező üzleti feltételek megteremtése szempontjából, beleértve az áruk, a szolgáltatások, a tőke, az adatok és a munkaerő jól működő egységes piacát, a zökkenőmentes kettős átállást, valamint az EU kulcsfontosságú iparágakon és a kkv-k kapcsolódó értékláncain belüli nyitott stratégiai autonómiáját. Elengedhetetlen a kkv-k szoros bevonása az ipari ökoszisztémák átállási pályáinak előkészítésébe.

5.2A tagállamok úgy segíthetik felgyorsítani a kkv-k fejlődését, hogy uniós és nemzeti szinten egyaránt több lehetőséget biztosítanak számukra a közbeszerzési eljárásokban való részvételre és a közbeszerzési szerződések elnyerésére, valamint általánosságban felgyorsítják az állami beruházásokat, hogy az érintett vállalkozások forgalma gyorsabban növekedjen. A késedelmes fizetésekről szóló irányelvben megállapított, a közigazgatások által a vállalkozásoknak teljesített kifizetésekre vonatkozó szabályok szigorúbb végrehajtást igényelnek, valamint új jogorvoslati lehetőségeket kell előirányozni, a magánvállalkozások közötti tranzakciók felgyorsítására irányulóan is. A kifizetések felgyorsítása tovább javíthatja a kkv-k likviditását.

5.3Az áruk kölcsönös elismerése biztosíthatja az áruk szabad mozgását az EU-ban, de sok kkv továbbra is nehézségekkel szembesül más tagállamok piacára való belépéskor a megterhelő nemzeti adminisztratív eljárások miatt. Az EGSZB kiemeli, hogy a szabványosítás nagy jelentőséggel bír a piaci akadályok felszámolásában és a határokon átnyúló tevékenységek elősegítésében. Továbbra is elő kell mozdítani az érdekelt felek, például a kkv-k hatékony részvételét a szabványosítási folyamatokban, mind uniós, mind nemzetközi szinten. A szabványokat kkv-barát módon kell kidolgozni, valamint támogatást és iránymutatást kell nyújtani a szabványok kkv-k általi alkalmazásához.

5.4A nemzetközi kereskedelem fontos szerepet játszik a vállalkozások és az uniós gazdaság növekedése és fejlődése szempontjából. A kkv-k piacra jutásának, nemzetközivé válásának és növekedésének elősegítése érdekében a világjárványhoz kapcsolódó akadályok elhárítása mellett a nyitott és szabályokon alapuló kereskedelemről szóló hosszabb távú, két- és többoldalú tárgyalásokat is folytatni kell.

5.5Ahhoz, hogy el lehessen érni az új generációs kkv-stratégia célkitűzéseit – egyúttal kezelve a költségek és az átláthatóság terén jelentkező számos kihívást is –, az említett stratégiát olyan támogató és ösztönző szabályozási keretnek kell kísérnie, amely előmozdítja a kkv-k hatékony és gyors talpra állását, fejlődését és foglalkoztatási képességét. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a szakpolitikai és szabályozási keretnek biztonságot, következetességet és egyértelműséget kell biztosítania a kkv-k számára, meg kell felelnie a minőségi jogalkotási programnak 9 , beleértve a versenyképességi ellenőrzéseket és a különböző kezdeményezések kumulatív hatásainak értékelését, valamint teljes mértékben végre kell hajtania a kisvállalkozói intézkedéscsomagot és az egyszeri adatszolgáltatás elvét, ugyanakkor fenn kell tartania a magas szintű környezetvédelmi és szociális védelmet, és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania. A szabályozást illetően a versenyszféra méretét is figyelembe kell venni, felmérve ezáltal, hogy egyes konkrét szabályok esetében minden vállalatra ugyanolyan szabályoknak kell-e vonatkozniuk, vagy azokat a vállalatok méretének megfelelően egyedileg kell-e kialakítani. Az EGSZB emellett észszerűsített adminisztratív eljárásokat szorgalmaz, hogy az erőforrásokat ne olyan tevékenységekre összpontosítsák, amelyek ahelyett, hogy erősítenék, inkább akadályozzák a vállalkozásfejlesztési erőfeszítéseket. 

5.6Az áruk, a szolgáltatások és a munkavállalók szabad áramlásának, valamint a kkv-k üzletmenet-folytonosságának biztosítása érdekében szükség van az egységes piacon hozott intézkedések tagállamok közötti jobb összehangolására olyan előre nem látható körülmények között, mint például a világjárvány. Az egységes piaci szükséghelyzeti eszközre vonatkozó, küszöbönálló kezdeményezés fontos alapul szolgál ehhez a munkához.

5.7Az EGSZB úgy véli, hogy az olyan kkv-k esetében, amelyeket a szolgáltató és az ügyfél közötti nagyfokú információs aszimmetria jellemez, valamint az olyan szolgáltatások esetében, amelyek során a szolgáltató az ügyfél meghatalmazottjaként jár el (pl. a szabadfoglalkozásúak esetében), a szakmai szabályozás védheti a szolgáltatások biztonságát, függetlenségét és minőségét, ugyanakkor ki kell küszöbölni a piaci torzulásokat, az esetleges határokon átnyúló akadályokat is ideértve.

5.8A digitális és környezetbarát megoldások elterjedésének lehetővé tétele érdekében minden üzleti helyszínen – többek között a vidéki és távoli területeken is – megfelelő és megfizethető fizikai infrastruktúrára van szükség. Bár a hatékony digitális összeköttetésekbe, valamint a fenntartható közlekedési és energetikai rendszerekbe irányuló beruházás minden körülmények között hasznos, a fellendülést is elősegíti.

6.Pénzügyi és egyéb támogatások

6.1A kkv-k további pénzügyi és egyéb támogatások iránti igénye elsősorban abból fakad, hogy a korlátozott erőforrásaik miatt csökkent a kilábalási, digitalizációs és ökologizálási kapacitásuk. A Covid19 által kiváltott válságot az energiaárak emelkedésének is betudható növekvő infláció most még tovább mélyíti. Az EGSZB ezért hangsúlyozza a megfelelő pénzügyi és nem pénzügyi támogatás biztosításának fontosságát, és reméli, hogy a tagállamok – a vállalatok támogatására szolgáló eltérő erőforrásaikra és képességeikre is tekintettel – gyorsan jóváhagyják az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret meghosszabbítására irányuló javaslatot 10 , amely hídként szolgál a Covid19 utáni piaci alapú feltételekhez.

6.2Az állami pénzügyi támogatás elosztásakor ügyelni kell arra, hogy kerüljük a győztesek kiválasztását, valamint az életképtelen vállalkozások támogatását, mivel a versenynek és a piacoknak kell eldönteniük, hogy mely vállalkozások sikeresek. A pénzeszközök elosztásakor inkább a kkv-k eltérő feltételeit és típusait kell figyelembe venni, és a támogatást ily módon hatékonyabbá és célzottabbá kell tenni, hogy kielégíthessék a szóban forgó igényeket.

6.3Az EGSZB megismétli arra irányuló javaslatát, hogy a tagállamokban hozzák létre és fejlesszék a „pénzügyi és finanszírozási ombudsmanok” EU által koordinált hálózatát, és javasolja, hogy annak hatályát terjesszék ki az összes finanszírozási forrásra. Az EGSZB javasolta továbbá egy kkv-likviditási munkacsoport létrehozását is, amely az ombudsmanokkal szorosan együttműködve nyomon követné az Európai Bizottság új, a mikro-kkv-k rövid távú likviditásának biztosítását célzó intézkedéseinek végrehajtását, amelyeket uniós és tagállami szinten javasoltak. Emellett a kkv-k finanszírozáshoz jutásának elősegítésével a hálózat az Európai Bizottságnak is segíthet a kvalitatív adatok gyűjtésében és elemzésében, hogy a bankoktól kapott visszajelzésekre irányadó elvekkel összhangban megtudjuk, hogy a közvetítő bankok hogyan használják fel a pénzügyi eszközöket a pénzügyi erőforrásokra leginkább rászoruló kkv-k elérésében, és miért nem adnak nekik hitelt. A hálózatnak rendeznie kellene a kkv-k és a bankok, egyéb pénzügyi szolgáltatók és likviditásszolgáltatók, valamint az egyéb finanszírozó szervek közötti átfogóbb vitákat is.

6.4Az innovációs beruházások mindenképpen hasznosak, mivel hozzájárulnak mind a jelenlegi vállalkozások fejlődéséhez, mind pedig az új vállalkozások létrehozásához és a hosszú távú siker megerősítéséhez. Az innováció finanszírozása során nemcsak az egyes innovációs ökoszisztémákra kell összpontosítani, hanem az olyan technológiák és megoldások fejlesztését is fokozni kell, amelyeket a kkv-k széles köre be tud vezetni és alkalmazni tud. A kockázatos, de innovatív ötletek megvalósításához több szereplő – kutatók, vállalkozók és végfelhasználók vagy ügyfelek – részvételére van szükség. A Horizont Európa és az InvestEU által finanszírozott uniós támogatási programok azonban túlságosan bonyolultak ahhoz, hogy egyes kkv-k alkalmazhassák őket, még ha jogosultak is lennének a támogatásra. Az EU e kihívást úgy küzdheti le, hogy csökkenti az elképzelések kkv-k általi bemutatásával kapcsolatos terheket és akadályokat, valamint a sikeres pályázóknak az egész folyamat során folyamatos mentorálást és támogatást nyújt. Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok mielőbb dolgozzanak ki és valósítsanak meg egy egyszerű pályázati eljárást a kkv-k számára, hogy megkönnyítsék és felgyorsítsák az uniós forrásokhoz való hozzáférésüket.

6.5Számos kohéziós politikai program használja ki az újonnan bevezetett szabályokat és a megnövekedett rugalmasságot arra, hogy a világjárvány által leginkább sújtott ágazatok és régiók számára előirányzatokat csoportosítson át. Az Európai Bizottságnak garantálnia kell, hogy az innovációhoz és a kettős átálláshoz kapcsolódó előirányzatok ne csökkenjenek, ami kihat a kkv-k infrastrukturális, illetve digitális kapacitásukat és környezeti rezilienciájukat érintő beruházásaira.

6.6A kompetenciák és készségek fejlesztése a jövőorientált beruházások másik olyan területe, amelyet prioritásként kell kezelni. A készségfejlesztés szükségessége a vállalkozókat, a vállalatvezetőket és a munkavállalókat egyaránt érinti. A kkv-k jelenlegi és jövőbeli igényeinek kielégítése érdekében gondoskodni kell a megfelelő szakmai készségekről. Annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a kettős átálláshoz kapcsolódó igényeket, a digitális és zöld készségeket mindenki esetében alapkészségnek kell tekinteni. Az új készségek iránti kereslet kielégítéséhez egyrészt ki kell igazítani a szakképzéseket, másrészt tovább- és átképzéseket kell szervezni. A szociális párbeszéd fontos szerepet játszik a munkahelyi készségfejlesztésben, és a kkv-k szervezetei, a szociális partnerek és a tagállamok közötti együttműködés keretében, releváns uniós kezdeményezések révén elő kell mozdítani és meg kell osztani a helyes szakképzési gyakorlatokat.

6.7Különösen a mikro- és kisvállalkozásoknak van szükségük olyan gyakorlati, helyi szintű támogatásra és tanácsadásra, amely szervesen kapcsolódik az erőforrásokkal összefüggő kapacitásukhoz. A hosszabb távú és a mindennapi célok kapcsán egyaránt sokkal többet kell tenni a kielégítő és alkalmazható tanácsadási szolgáltatások rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének biztosítása érdekében, a korszerű technológiák átvételét, a készségek fejlesztését és a jobb üzleti teljesítményt is ideértve. Az EGSZB továbbá kéri, hogy dolgozzanak ki konkrét kampányokat és eszközöket kifejezetten a mikrovállalkozások számára, amelyek a kkv-k legnagyobb és legkiszolgáltatottabb csoportját alkotják.

6.8A kkv-k valódi igényeinek megértéséhez és a kellően célirányos intézkedésekhez nélkülözhetetlen egy olyan szilárd adatbázis, amely a helyi szintű feltételekre vonatkozó információkat tartalmazza. Az is fontos, hogy a szakpolitikai döntéshozók minden szinten folyamatosan tájékozódjanak a kkv-k gyakorlati életéről és körülményeiről. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg még jobban a kkv-követek hálózatát, azt egy olyan interaktívabb modell irányába terelve, amelynek keretében a lehető legszorosabb és legátfogóbb, folyamatos, közvetlen és következetes kapcsolatot tartanak fenn a kkv-kkal és a kkv-kat képviselő szervezetekkel, illetve a támogató hálózatokkal, pl. a szociális partnerekkel és az érdekelt felek szervezeteivel. Az EGSZB továbbá arra kéri az Európai Bizottságot, hogy sürgősen nevezze ki az uniós kkv-követet, hogy az mielőbb megkezdhesse munkáját. Az uniós kkv-követnek nemcsak jelképes, hanem operatív státusszal is rendelkeznie kell az intézményeken belül. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a kkv-követek hálózata, az Enterprise Europe Network és a kkv-k szervezetei központi szerepet játszanak abban, hogy minden támogatási intézkedést a lehető legszélesebb körben nyilvánosságra hozzanak, hogy az információk a kkv-k lehető legszélesebb köréhez eljussanak.

6.9A más vállalkozásokkal és érdekelt felekkel való hálózatépítés, illetve a velük folytatott együttműködés és létrehozott partnerségek továbbra is a kkv-k kilábalási, digitalizációs és ökologizálási kapacitása fokozásának másik megoldását jelentik. Ennek kell az innováció és a vállalati ökoszisztémák fejlesztése egyik fő célját jelentenie, és az EGSZB hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a digitális innovációs központok szerepét és hálózatát, valamint hogy az online platformoknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük és támogatniuk kell a kkv-kat. A digitalizáció a mindennapi üzleti életben is kulcsfontosságú, mivel megkönnyíti a hálózatépítést, és lehetővé teszi a kkv-k számára, hogy szélesebb körű és szorosabb kapcsolatot építsenek ki az ügyfelekkel, a befektetőkkel, az üzleti partnerekkel, a szociális partnerekkel, a kutatókkal, az oktatókkal és a hatóságokkal.

6.10Az EGSZB szerint a kkv-k digitalizációjára irányuló új programok kidolgozásakor a következő elveket kell figyelembe venni – és ezek a kkv-k támogatását célzó összes intézkedésre is alkalmazhatók:

-a főbb érdekelt felekkel és szakértőkkel való előzetes konzultáció révén annak biztosítása, hogy a program célirányos legyen, megfeleljen az igényeknek, valamint a kedvezményezettek számára érthetőbb legyen, illetve megpályázása és megvalósítása is könnyebb legyen,

-a program esetében egy fő kapcsolattartási pont létrehozása, ahol a kkv-k hozzáférhetnek azokhoz az információkhoz és forrásokhoz, amelyek támogatják őket digitalizációs tevékenységeikben, valamint a beszerzésnek és e technológiák használatának módját illetően egyaránt segítik őket a szakismeretek fejlesztésében,

-a vállalkozók saját digitális készségeinek fejlesztése, mivel ez közvetlenül összefügg a vállalat digitalizációs szintjével, valamint a vállalaton belüli digitális készségek általános szintjének emelésével,

-a külső finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése és a gyors kifizetések biztosítása,

-a más partnerekkel és érdekelt felekkel való együttműködés előmozdítása,

-annak biztosítása, hogy a digitalizációs programokat úgy alakítsák ki, hogy a kkv-któl adatokat és visszajelzéseket gyűjtsenek – többek között a jelenlegi és jövőbeli szolgáltatások és programok javítása céljából is.

Kelt Brüsszelben, 2022. január 19-én.

Christa SCHWENG

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

_____________

(1)     HL C 517., 2021.12.22., 45. o.  
(2)     https://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=89&newsId=10117&furtherNews=yes#navItem-1 .
(3)     HL C 429., 2020.12.11., 210. o.
(4)     COM(2020) 103 final .
(5)     HL C 429., 2020.12.11., 210. o.
(6)     HL C 197., 2018.6.8., 1. o.
(7)     HL C 429., 2020.12.11., 210. o. és a korábbi vélemények.
(8)    2016/0359(COD).
(9)     HL C 517., 2021.12.22., 45. o.
(10)    Készült 2021. szeptember 30-án – a keret további hat hónappal való meghosszabbítása érdekében.
Top