(1)

A Tanács 2020. június 30-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló ajánlást (1) (a továbbiakban: a tanácsi ajánlás).

(2)

A Tanács 2020. július 16-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló (EU) 2020/1052 ajánlást (2). A Tanács 2020. július 30-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló (EU) 2020/1144 ajánlást (3). A Tanács 2020. augusztus 7-én elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló (EU) 2020/1186 ajánlást (4). A Tanács 2020. október 22-én elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló (EU) 2020/1551 ajánlást (5).

A Tanács 2020. december 17-én elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló (EU) 2020/2169 ajánlást (6). A Tanács 2021. január 28-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 tanácsi ajánlás módosításáról szóló (EU) 2021/89 ajánlást. (7)2021. február 2-án a Tanács elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlás módosításáról szóló (EU) 2021/132 ajánlást (8), 2021. május 6-án pedig az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlás módosításáról szóló (EU) 2021/767 ajánlást (9).

(3)

A Tanács 2021. május 20-án elfogadta az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásáról és e korlátozás esetleges feloldásáról szóló (EU) 2020/912 ajánlás módosításáról szóló (EU) 2021/816 ajánlást (10), hogy naprakésszé tegye azokat a kritériumokat, amelyek alapján értékelik, hogy a harmadik országokból kiinduló, nem alapvetően szükséges utazások biztonságosak és engedélyezhetők-e.

(4)

A tanácsi ajánlás értelmében a tagállamoknak 2020. július 1-jétől kezdődően fokozatosan és koordinált módon fel kell oldaniuk az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazásokra vonatkozó ideiglenes korlátozást a tanácsi ajánlás I. mellékletében felsorolt harmadik országok lakosai tekintetében. Az I. mellékletben említett harmadik országok jegyzékét a Tanácsnak kéthetente felül kell vizsgálnia, illetve adott esetben naprakésszé kell tennie a Bizottsággal és az érintett uniós ügynökségekkel és szolgálatokkal való szoros konzultációt követően, a tanácsi ajánlásban említett módszereken, kritériumokon és információkon nyugvó általános értékelés alapján.

(5)

A Tanács az azóta eltelt időszakban – a Bizottsággal és az érintett uniós ügynökségekkel és szolgálatokkal szoros konzultációt folytatva – megbeszéléseket tartott a tanácsi ajánlás I. mellékletében szereplő harmadik országok jegyzékének az (EU) 2021/816 ajánlással módosított tanácsi ajánlásban meghatározott kritériumok és módszerek alkalmazásával történő felülvizsgálatáról. E tárgyalások eredményeként az I. mellékletben szereplő harmadik országok jegyzékét módosítani kell. Konkrétan: Japánt fel kell venni a jegyzékbe.

(6)

A határellenőrzés nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke, amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely megszüntette a belső határellenőrzést. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell a külső határokon megtett intézkedések koordinációját, hogy szavatolják a schengeni térség megfelelő működését. Ennek érdekében 2021. június 3-tól kezdődően a tagállamoknak folytatniuk kell az Európai Unióba irányuló, nem alapvetően szükséges utazások ideiglenes korlátozásának koordinált feloldását az ezen ajánlással módosított tanácsi ajánlás I. mellékletében felsorolt harmadik országok lakosai tekintetében.

(7)

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek az ajánlásnak az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó. Mivel ez az ajánlás a schengeni vívmányokon alapul, Dánia az említett jegyzőkönyv 4. cikkének megfelelően az ezen ajánlásról szóló tanácsi döntést követő hat hónapos időszakon belül határoz arról, hogy azt végrehajtja-e.

(8)

Ez az ajánlás a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek alkalmazásában Írország a 2002/192/EK tanácsi határozattal (11) összhangban nem vesz részt. Ennélfogva Írország nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(9)

Izland és Norvégia tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat (12) 1. cikkének A. pontjában említett területhez tartoznak.

(10)

Svájc tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak (13) a 2008/146/EK tanácsi határozat (14) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak.

(11)

Liechtenstein tekintetében ez az ajánlás az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozatnak (15) a 2011/350/EU határozat (16) 3. cikkével együtt értelmezett 1. cikke A. pontjában említett területhez tartoznak,

1.

A tanácsi ajánlás 1. pontjának első bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

2.

Az ajánlás I. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

(*1)  A kölcsönösségre vonatkozó megerősítés függvényében."

(*1)  A kölcsönösségre vonatkozó megerősítés függvényében."

(1)

A Kutatási Végrehajtó Ügynökséget (a továbbiakban: Ügynökség) a kutatás és innováció területén az uniós programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából a 2013. december 13-i 2013/778/EU bizottsági végrehajtási határozattal hozták létre.

(2)

Igazgatási és operatív működése keretében az Ügynökség igazgatási vizsgálatokat, fegyelmi előeljárásokat, fegyelmi és felfüggesztési eljárásokat folytathat le a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatával és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekkel (a továbbiakban: személyzeti szabályzat) (5), valamint az igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatására vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekkel összhangban. Szükség esetén az Ügynökség előzetes tevékenységeket folytathat az esetleges csalásokkal és szabálytalanságokkal kapcsolatos esetekben és értesítheti az OLAF-ot az ügyekről.

(3)

Az Ügynökség személyzetének tagjai kötelesek bejelenteni az Unió érdekeit sértő, potenciálisan jogellenes tevékenységeket, beleértve a csalást és a korrupciót is. A személyzet tagjai kötelesek bejelenteni a hivatali feladatok ellátásával kapcsolatos olyan magatartást is, amely kimerítheti az uniós tisztviselők súlyos kötelezettségszegésének esetét. Ezt a visszaélések bejelentéséről szóló belső szabályzatok vagy politikák szabályozzák.

(4)

Az Ügynökség a személyzeti szabályzat végrehajtási intézkedéseiben foglaltak szerint a tényleges vagy lehetséges munkahelyi lelki vagy szexuális zaklatási ügyek eredményes megelőzését és kezelését célzó politikát dolgozott ki, amely nem hivatalos eljárást állapít meg, amelynek keretében a zaklatás állítólagos áldozata az Ügynökség „bizalmi” tanácsadóihoz fordulhat.

(5)

Az Ügynökség belső (IT) biztonsági vizsgálatokat, valamint az EU-minősített adatokra (EUCI) vonatkozó biztonsági szabályok esetleges megsértésével kapcsolatos vizsgálatokat is folytathat.

(6)

Az Ügynökség a tevékenységeit illetően belső és külső ellenőrzéseknek van alávetve, beleértve az Európai Bizottság belső ellenőrzési szolgálatai és az Európai Számvevőszék által folytatott ellenőrzéseket is.

(7)

Az Ügynökség kezelheti az Európai Ügyészség (EPPO) megkereséseit, az Ügynökség személyzetének egészségügyi adataihoz való hozzáférés iránti kérelmeket, továbbá a rendelet 45. cikke (2) bekezdésével összhangban elvégezheti az adatvédelmi tisztviselő által lefolytatandó vizsgálatokat.

(8)

Az ilyen igazgatási vizsgálatok, ellenőrzések és megkeresések keretében az Ügynökség együttműködik más uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel.

(9)

Az Ügynökség – kérésükre vagy saját kezdeményezésére – együttműködhet harmadik országok nemzeti hatóságaival és nemzetközi szervezetekkel.

(10)

Az Ügynökség az uniós tagállamok hatóságaival is együttműködhet, akár azok kérésére, akár saját kezdeményezésére.

(11)

Az Ügynökéggel szemben bejelentések, illetve az európai ombudsman révén panaszok, eljárások, illetve vizsgálatok folytathatók.

(12)

Az Ügynökség részt vehet az Európai Unió Bírósága előtt folyó ügyekben, amikor az ügyet a Bíróság elé utalja, megvédi az általa hozott és a Bíróság előtt megtámadott határozatot, vagy beavatkozik a feladataival összefüggő ügyekbe. Ezzel összefüggésben szükség lehet arra, hogy az Ügynökség titokban tarthassa a felek vagy a beavatkozók által megszerzett dokumentumokban szereplő személyes adatokat.

(13)

Tevékenységeivel összefüggésben az Ügynökség a személyes adatok különböző kategóriáit kezeli, ideértve a természetes személyek azonosító adatait, a kapcsolattartási adatokat, a munkahelyi beosztást és feladatokat, a magánéleti és a munkahelyi magatartásra és teljesítményre vonatkozó információkat, illetve a pénzügyi adatokat, valamint bizonyos különös esetekben különleges adatokat (például egészségügyi adatokat). A személyes adatok tényszerű „kemény” adatokat és „szoft” értékelési adatokat tartalmazhatnak.

A „kemény adatok” objektív tényszerű adatok, mint a személyazonosság megállapítására szolgáló adatok, a kapcsolattartási adatok, a professzionális adatok és más igazgatási adatok, az elektronikus hírközléssel kapcsolatos metaadatok és a forgalmi adatok.

A „szoft adatok” szubjektív adatok, és különösen helyzetek és körülmények leírását és értékelését, véleményeket, az érintettekkel kapcsolatos észrevételeket, az érintettek magatartásának vagy teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség által a vonatkozó jogi szabályozással összhangban folytatott eljárás vagy tevékenység tárgyával összefüggő vagy azzal kapcsolatban ismertetett egyedi határozatokat alátámasztó indokolást foglalják magukban.

Az értékelések, észrevételek és vélemények a rendelet 3. cikke 1. pontjának értelmében vett személyes adatnak minősülnek.

(14)

A rendelet alapján az Ügynökségnek ezért tájékoztatnia kell az érintetteket ezekről az adatkezelési tevékenységekről, és tiszteletben kell tartania az érintettként őket megillető jogokat.

(15)

Az Ügynökség köteles a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartani az érintettek alapvető jogait, különösen a tájékoztatáshoz, hozzáféréshez és helyesbítéshez, törléshez való jogot, az adatkezelés korlátozásához való jogot, az érintett adatvédelmi incidensről való tájékoztatásának jogát, illetve az adatközlés bizalmas jellegével kapcsolatos, az (EU) 2018/1725 rendeletben foglalt jogot. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az Ügynökségnek korlátoznia kell az érintett jogait és kötelezettségeit, tevékenységei, illetve mások alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében.

(16)

Ennélfogva a rendelet 25. cikkének (1) és (5) bekezdése lehetőséget biztosít az Ügynökség számára, hogy bizonyos feltételek mellett korlátozza a rendelet 14–22., 35. és 36. cikkének alkalmazását, továbbá – a 14–22. cikkben meghatározott jogokat és kötelezettségeket illető rendelkezései tekintetében – a 4. cikk alkalmazását; a korlátozásoknak az Ügynökség legmagasabb vezetői szintjén elfogadott belső szabályzatokon kell alapulniuk, és azokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amennyiben nem a Szerződések alapján elfogadott jogi aktusokon alapulnak.

(17)

A korlátozások az érintett különböző jogaira vonatkozhatnak, beleértve az érintettek tájékoztatását, a hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez való jogot, az adatkezelés korlátozásához való jogot, az érintett adatvédelmi incidensről való tájékoztatásának jogát, illetve az adatközlés bizalmas jellegével kapcsolatos jogot.

(18)

Előfordulhat, hogy az Ügynökségnek össze kell egyeztetnie ezeket a jogokat az igazgatási vizsgálatok, ellenőrzések és bírósági eljárások célkitűzéseivel. Arra is szükség lehet, hogy az Ügynökség egyensúlyt teremtsen az érintettek jogai és más érintettek alapvető jogai és szabadságai között.

(19)

Előfordulhat például, hogy az Ügynökségnek korlátoznia kell azokat az információkat, amelyeket az érintett részére szolgáltat személyes adatainak kezeléséről a közigazgatási vizsgálat előzetes értékelési szakaszában vagy már a vizsgálat során, az ügy esetleges ejtése előtt vagy a fegyelmi előeljárás szakaszában. Bizonyos körülmények között az ilyen információk megadása súlyosan befolyásolhatja, hogy az Ügynökség sikeresen le tudja-e folytatni a vizsgálatot, például amikor fennáll a veszélye annak, hogy az érintett személy megsemmisíti a bizonyítékokat, vagy a meghallgatás előtt befolyásolja a lehetséges tanúkat. Az Ügynökségnek adott esetben védenie kell a tanúk és más érintett személyek jogait és szabadságait is.

(20)

Szükséges lehet, hogy az Ügynökség titokban tartsa egy tanú vagy egy visszaélést bejelentő személy kilétét, ha az kérte a névtelenséget. Ebben az esetben az Ügynökség dönthet úgy, hogy a jogaik és a szabadságaik védelme érdekében korlátozza az ilyen személyek vagy a gyanúsított kilétének, nyilatkozatainak és egyéb személyes adatainak megismerését.

(21)

Szükséges lehet, hogy az Ügynökség megvédjen egy olyan munkatárssal kapcsolatos bizalmas adatokat, aki egy zaklatási ügy eljárásával kapcsolatban az Ügynökség bizalmi tanácsadóihoz fordult. Ilyen esetekben az Ügynökségnek valamennyi érintett személy jogainak és szabadságainak védelme érdekében adott esetben korlátoznia kell az állítólagos áldozat, az állítólagos zaklató és más érintett személyek kilétének, nyilatkozatainak és egyéb személyes adatainak megismerését.

(22)

A kiválasztási és felvételi eljárásokkal, a személyzet értékelésével és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a hozzáféréshez, helyesbítéshez és törléshez való jog, valamint az adatkezelés korlátozásához való jog csak bizonyos időpontokban gyakorolható, a vonatkozó eljárásokban meghatározott feltételek mellett, más érintettek jogainak védelme, valamint az egyenlő bánásmód és a tanácskozások titkossága elveinek tiszteletben tartása érdekében.

(23)

Az Ügynökség továbbá korlátozhatja az egyének hozzáférését például pszichológiai vagy pszichiátriai jellegű egészségügyi adataikhoz, ezen adatok esetleges szenzitivitása miatt, illetve lehetséges, hogy a Bizottság egészségügyi szolgálata csak közvetett hozzáférést kíván biztosítani az érintettek számára, kezelőorvosukon keresztül. Az érintett a Bizottság egészségügyi szolgálata értékelései és véleményei tekintetében a helyesbítéshez való jogát észrevételei vagy az általa választott orvos jelentésének benyújtása révén gyakorolhatja.

(24)

Az igazgató által képviselt Ügynökség adatkezelőként jár el, függetlenül attól, hogy az Ügynökségen belül hogyan ruházzák át az adatkezelői feladatokat az illetékes „megbízott adatkezelőkre” a konkrét adatkezelési műveletekkel kapcsolatos operatív felelősségi köröknek megfelelően.

(25)

A személyes adatokat az Európai Bizottság kommunikációs és információs rendszereinek biztonságáról szóló (EU, Euratom) 2017/46 bizottsági határozatnak (6) megfelelő biztonságos elektronikus környezetben vagy papíron kell tárolni, megakadályozva olyan személyek jogellenes hozzáférését, illetve a részükre történő továbbítást, akiknek azokat nem szükséges ismerniük. Az Ügynökség által kezelt személyes adatokat legfeljebb az adatkezelés céljából szükséges és megfelelő ideig – az Ügynökség adatvédelmi értesítéseiben vagy nyilvántartásaiban meghatározott ideig – őrzik meg.

(26)

Az Ügynökség csak olyan korlátozásokat alkalmazhat, amelyek tiszteletben tartják az alapvető jogok és szabadságok lényegét, illetve egy demokratikus társadalomban feltétlenül szükséges és arányos intézkedésnek minősülnek. Az Ügynökségnek indokolásban kell kifejtenie a korlátozások indokait, és ennek megfelelő tájékoztatást kell adnia az érintettek részére e jogalapokról, valamint arról, hogy joguk van panasszal fordulni az európai adatvédelmi biztoshoz, a rendelet 25. cikke (6) bekezdésének megfelelően.

(27)

Az elszámoltathatóság elve alapján az Ügynökségnek nyilvántartást kell vezetnie az általa alkalmazott korlátozásokról.

(28)

Amikor a feladataival kapcsolatban más szervezetektől kapott személyes adatokat kezel, az Ügynökségnek és az adott szervezetnek konzultálnia kell egymással a korlátozások megállapításának lehetséges jogalapjáról, valamint a korlátozások szükségszerűségéről és arányosságáról, kivéve, ha az veszélyeztetné az Ügynökség tevékenységét.

(29)

E belső szabályzatok tehát az Ügynökség által folytatott valamennyi, személyes adatokat érintő adatkezelési tevékenységére vonatkoznak, a fentiekben felsorolt közigazgatási vizsgálatok, fegyelmi eljárások, az OLAF részére bejelentett potenciális szabálytalanságokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek, az Európai Ügyészség (EPPO) vizsgálatai, a bejelentési eljárások, a zaklatási ügyekkel kapcsolatos (formális és informális) eljárások, a belső és külső panaszok kezelése, a saját egészségügyi adatokhoz való hozzáférés vagy azok helyesbítése iránti kérelmek, az adatvédelmi tisztviselő által a rendelet 45. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatandó vizsgálatok, a belsőleg vagy külső résztvevővel (például CERT-EU) folytatott (IT) biztonsági vizsgálatok, az ellenőrzések, az Európai Unió Bírósága vagy nemzeti hatóságok előtt folyó eljárások, a kiválasztási és felvételi eljárások, a személyzet értékelésével és a közbeszerzési eljárások során.

(30)

Ezeket a belső szabályokat a fent említett eljárások megindítása előtt, ezen eljárások ideje alatt és az eljárások kimenetelének nyomon követése során végzett adatkezelési tevékenységekre egyaránt alkalmazni kell. A belső szabályok alkalmazásának ki kell terjednie a Hivatal által más uniós intézményeknek, a nemzeti hatóságoknak és a nemzetközi szervezeteknek az igazgatási vizsgálatokon kívül nyújtott támogatásra és együttműködésre is.

(31)

A rendelet 25. cikkének (8) bekezdése értelmében az Ügynökség az érintettre vonatkozó korlátozás alkalmazásának okaira vonatkozó tájékoztatást elhalaszthatja, elhagyhatja vagy megtagadhatja, amennyiben e tájékoztatás bármilyen módon ellehetetlenítené a korlátozás hatását. Az Ügynökségnek eseti alapon kell értékelnie, hogy a korlátozásról adott tájékoztatás ellehetetleníti-e annak hatását.

(32)

Az Ügynökségnek azonnal fel kell oldania a korlátozást, amennyiben a korlátozást indokoló feltételek már nem állnak fenn, és ezeket a feltételeket rendszeresen értékelnie kell.

(33)

Az érintetteket megillető jogok és szabadságok legmagasabb szintű védelmének garantálása érdekében, továbbá a rendelet 44. cikkének (1) bekezdésével összhangban megfelelő időben konzultálni kell az Ügynökség adatvédelmi tisztviselőjével az esetlegesen korlátozások alkalmazását vagy felülvizsgálatát megelőzően, továbbá ellenőrizni kell, hogy azok megfelelnek-e ennek a határozatnak.

(34)

A rendelet 16. cikkének (5) bekezdése és 17. cikkének (4) bekezdése kivételeket állapít meg az érintettek tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga alól. Amennyiben e kivételek alkalmazandók, az Ügynökségnek nem kell e határozat alapján korlátozást alkalmaznia,

(1)

Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia, Peru és Ecuador között létrejött kereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: a kereskedelmi megállapodás) 191. cikke megállapítja azokat az eljárásokat, amelyek révén valamely Fél módosíthatja vagy helyesbítheti a kereskedelmi megállapodás VI. címének hatálya alá tartozó beszerzéseinek körét.

(2)

A kereskedelmi megállapodás XII. melléklete 1. függeléke A. szakaszának a központi szintű kormányzati szervezetekről szóló 1. alszakasza meghatározza, hogy Kolumbia mely központi szintű kormányzati szervezeteinek beszerzései tartoznak a VI. cikk hatálya alá.

(3)

A kormányzati beszerzési albizottság 2019. október 17-én Bogotában tartott ülésén Kolumbia tájékoztatta az Uniót azon szándékáról, hogy hat, 2011 után létrehozott, a végrehajtói szinthez tartozó ügynökség hozzáadásával naprakésszé teszi a központi szintű beszerzést végző szervek jegyzékét. Az Unió és Kolumbia közötti kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalások 2010. évi lezárásakor az ilyen ügynökségek által jelenleg gyakorolt hatásköröket miniszteri szintű beszerzést végző szervek gyakorolták. Ezek az ügynökségek jelenleg nem szerepelnek Kolumbia központi szintű beszerzést végző szerveinek jegyzékén.

(4)

Az Unió és Kolumbia egyetértenek abban, hogy az e határozatban meghatározott hat ügynökség hozzáadásával naprakésszé kell tenni a kolumbiai központi szintű beszerzést végző szervek jegyzékét.

(5)

Ennélfogva módosítani kell a kereskedelmi megállapodás XII. melléklete 1. függeléke A. szakaszának 1. alszakaszát. Az Unió és Kolumbia egyetértenek abban, hogy ez a naprakésszé tétel nem igényel kompenzációs kiigazítást, mivel ez a kereskedelmi megállapodás 191. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb módosítás.

(6)

A kereskedelmi megállapodás 14. cikkének (3) bekezdése értelmében, összefüggésben annak 12. cikke (4) bekezdésével, a kereskedelmi megállapodás XII. melléklete 1. függeléke A. szakasza 1. alszakaszának módosítására vonatkozó határozatot az Unió és – az érintett aláíró andoki országként – Kolumbia elfogadhatja a kereskedelmi megállapodás keretében létrehozott kereskedelmi bizottságban, mivel a határozat kizárólag e két Fél között fennálló kétoldalú kapcsolatra vonatkozik,