VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

HATÁSVIZSGÁLATHOZ

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság tervezett jogalkotási munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak a Bizottság által megfogalmazott problémáról és annak lehetséges megoldásairól, valamint megoszthassák velünk az esetleg a birtokukban lévő releváns információkat, ideértve a különböző alternatívák szerintük várható következményeit.

A kezdeményezés címe

Határokon átnyúló vasúti forgalom – jobb irányítás és koordináció

Vezető főigazgatóság (felelős egység)

Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság, egységes európai vasúti térség osztály

A kezdeményezés várható típusa

Jogalkotási javaslat

Indikatív ütemterv

2022. negyedik negyedév

További információk

https://transport.ec.europa.eu/transport-modes/rail_en 

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

A vasúti közlekedés energiahatékony és környezetbarát szállítási mód. A határokon átnyúló áru- és személyszállítási szolgáltatások azonban továbbra is akadályokba ütköznek, amelyek korlátozzák versenyképességüket és vonzerejüket. A vasúti és multimodális szállítási szolgáltatások, beleértve a vasúti közlekedést is, a vasúti infrastruktúra-kapacitási szolgáltatásokra, és így az ezek nyújtásához szükséges valamennyi folyamatra – beleértve a kapacitástervezést és -felosztást, valamint a közlekedésszervezést – támaszkodnak.

A 913/2010/EU rendelet együttműködési mechanizmusokat vezetett be annak érdekében, hogy a vasúti árufuvarozók számára elegendő, rugalmas és jó minőségű infrastruktúrakapacitást biztosítson az EU vasúti folyosóin. A rendelet értékelése azonban kimutatta, hogy a meglévő intézkedések nem voltak elegendőek a határokon átnyúló vasúti árufuvarozás növeléséhez. Ennek fényében a rendelet nem volt elegendő ahhoz, hogy támogassa az EU ambiciózus politikáit a közlekedés, az éghajlatváltozás, az energia és a környezetvédelem területén.

A határokon átnyúló vasúti utasforgalom növekszik, de még mindig csak a teljes forgalom mintegy 10%-át teszi ki. Az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban a versenyképesebb határokon átnyúló vasúti szolgáltatások hozzájárulnának az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a helyi légszennyezés és a szűk keresztmetszet csökkentéséhez, a biztonság növeléséhez és a szállítás energiahatékonyságának javításához. A fenntartható és intelligens mobilitási stratégia intézkedéseket irányoz elő a határokon átnyúló vasúti forgalom jobb irányítására és összehangolására.

E célkitűzés megvalósítása a TEN-T iránymutatások felülvizsgálatára irányuló javaslattal kezdődött; a jelenlegi kezdeményezés további intézkedéseket vezet be a határokon átnyúló vasúti forgalom irányításának és összehangolásának javítása érdekében.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A határokon átnyúló vasúti forgalom, különösen az árufuvarozás, küzd azért, hogy vonzza a szolgáltatás igénybe vevőit, javítsa versenyképességét és növelje a forgalom volumenét. A vasúti forgalom és a vasúton történő multimodális szállítás fő problémái a következők:

§a vasúti árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások és a vasúton is történő intermodális szállítási szolgáltatások elégtelen versenyképessége;

§a vasúti szolgáltatások korlátozott növekedési potenciálja, különösen az árufuvarozásé, az infrastruktúrakapacitás hiánya vagy annak nem hatékony kihasználása miatt.

E problémák kiváltó okai az alábbiak:

§a meglévő hálózat kapacitásának nem hatékony kezelése, ami az erőforrások nem hatékony felhasználásához és megbízhatósági problémákhoz vezet, és ezáltal akadályozza a határokon átnyúló vasúti (árufuvarozási) forgalom fejlődését, különösen a személy- és árufuvarozás által egyaránt használt, túlterhelt vonalakon;

§a határokon átnyúló összehangolás hiányosságai az infrastruktúrakapacitás és a forgalom kezelésében szokásos vagy zavarhelyzetekben;

§a digitális eszközök elégtelen kiépítése és használata – ahol léteznek digitális eszközök, azok gyakran nemzeti megközelítéseken alapulnak, és hiányzik a határokon átnyúló vagy a különböző érdekelt felek közötti kölcsönös átjárhatóság;

§elégtelen együttműködés a vasúti árufuvarozásban érintett operatív érdekelt felek között, különösen a multimodális szállítási láncok szervezésében a más közlekedési módokkal való kapcsolódási pontokon, pl. a terminálokon;

§az infrastrukturális szolgáltatások és az árufuvarozási szolgáltatások teljesítményének elégtelen átláthatósága, ami akadályozza a fennálló akadályok és a lehetséges korrekciós intézkedések átfogó elemzését, és korlátozza a versenyt a vasúti szállítási szolgáltatások nyújtása terén;

§a verseny elégtelen szintje, különösen a távolsági vasúti utasforgalomban.

A többi kiváltó ok nem tartozik e kezdeményezés tárgykörébe, de a kapcsolódó kezdeményezések foglalkoznak ezekkel. Ide tartoznak a következők:

§a közlekedés külső költségeinek elégtelen internalizálása valamennyi közlekedési módra kiterjedően;

§elégtelen vagy rosszul karbantartott vasúti infrastruktúra, különösen a határokon átnyúló vasúti árufuvarozás tekintetében, amely a beruházások tervezésénél gyakran a második helyen áll az utasforgalom mögött, és amelyet a határokon átnyúló összehangolás hiánya akadályoz;

§a nemzeti vasúti rendszerek műszaki és üzemeltetési átjárhatóságának hiánya az EU-ban.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Jogalap

Az uniós beavatkozás jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 91. cikke. A közös közlekedéspolitika megosztott hatáskörbe tartozik, és mind az EU, mind az uniós tagállamok képesek jogszabályokat alkotni és kötelező erejű jogi aktusokat elfogadni.

Az uniós fellépés szükségessége

A határokon átnyúló vasúti szállítási szolgáltatások, különösen az árufuvarozás esetében, továbbra is a nemzeti szintű széttagoltságtól szenvednek. Ez elsősorban a nemzeti vasúti pályahálózat-működtetők és az elosztó szervek által nyújtott szolgáltatásokat érinti. A széttagoltság továbbá a nemzeti hatóságok által kialakított eltérő szabályozási keretekből és bizonyos mértékig a vasúti és multimodális szállítási szolgáltatások üzemeltetőinek összehangolatlan fellépéséből ered. A vasúti tömegközlekedéshez való egyenlő hozzáférés azt jelenti, hogy a vasúti személyforgalmat vonzóbbá kell tenni az egész EU-ban.

Az összehangolás hiánya akadályokat gördít az áruk és az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások szabad mozgása elé, amelyek csak az uniós jog egységes elvei és szabályai alapján győzhetők le.

B. Célkitűzések és szakpolitikai alternatívák    

A kezdeményezés célja a határokon átnyúló vasúti szállítás növelése, elsősorban a vasúti infrastruktúra használatának optimalizálásával. További cél a vasúti infrastruktúra-kapacitás és a közlekedésszervezés javításához szükséges feltételek megteremtése a vasúti forgalom valamennyi típusára kiterjedően, valamint a vasúti áruszállítási szolgáltatások multimodális integrációjának javítása érdekében. Az állami és magánszereplők meglévő kezdeményezéseit kellően figyelembe vesszük a szakpolitikai lehetőségek megtervezésekor. Ezek közé tartozik többek között: i. a menetrend-újratervezési projekt; ii. a várható vonatérkezési idők elektronikus cseréje; iii. az együttműködésen alapuló döntéshozatal; valamint iv. a vasúti és a terminálkapacitás és -üzemeltetés összehangolása. A kezdeményezés figyelembe veszi a vasúti infrastruktúra és a vasúti közlekedési szolgáltatások tervezésének, üzemeltetésének és nyomon követésének digitalizálása terén elért eredményeket is.

A kezdeményezés jogalkotási és nem jogalkotási intézkedéseket egyaránt figyelembe vesz. A jogalkotási intézkedések módosítanák a jelenleg a 913/2010/EU rendeletben és a 2012/34/EU irányelvben meghatározott, a vasúti infrastruktúra működtetésére és üzemeltetésére vonatkozó szabályokat. Az olyan nem jogalkotási intézkedések, mint az iránymutatás, az önkéntes megállapodások vagy a jobb végrehajtási intézkedések kiegészíthetik a jogalkotási intézkedéseket.

A beavatkozás fő területei a következők:

A.Vasúti kapacitásgazdálkodás, amely a vasúti infrastruktúra fokozott kihasználását biztosító valamennyi tevékenységre kiterjed a különböző stratégiai és taktikai tervezési fázisokban: beruházástervezés, eszközgazdálkodás (ami az infrastrukturális munkálatok miatt kapacitáskorlátozásokat eredményez), menetrendtervezés és kapacitásfelosztási folyamat, valamint menetrendváltozások a kapacitásfelosztás és a vonatüzemeltetés közötti szakaszban.

B.Forgalom és kontingencia menedzsment: ez lényegében a vasúti forgalom valós idejű irányítását jelenti az üzemeltetési fázisban, mind normál körülmények között (vonatbeosztás), mind a nagyobb zavarok kezelése során (válság- vagy kontingencia menedzsment).

C.A vasúti áruszállítás erősebb integrálása a multimodális logisztikai láncokba: a tervezés, az üzemeltetés és az üzemeltetés utáni szakaszok során történő összehangolás és együttműködés a vasúti ágazat érdekelt felei (pályahálózat-működtetők és vasúti társaságok) és a multimodális láncok más szereplői, például a közlekedésszervezők, más szállítási módok üzemeltetői, a terminálüzemeltetők és a feladók (az árufuvarozási szolgáltatások megrendelői) között. A multimodális személyszállítási szolgáltatások nem tartoznak e kezdeményezés hatálya alá.

D.A teljesítmény nyomon követése és menedzsmentje: ez magában foglalja a vasúti infrastruktúra és az árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatások teljesítményének nyomon követésére és javítására irányuló valamennyi tevékenységet az üzemeltetést követő szakaszban.

E.Az infrastruktúrahasználat, a tájékoztatás és a szabályozási felügyelet feltételei: ez a fent említett beavatkozási területek közül többre vonatkozó átfogó elvekre és szabályokra terjed ki, például a gazdasági ösztönzőkre, az elektronikus információcserére és a digitális eszközök használatára, valamint a gazdasági és jogi szempontokra vonatkozó szabályokra.

A kezdeményezés emellett foglalkozik e beavatkozási területek és az infrastruktúra-tervezés, valamint a vasútbiztonság és a kölcsönös átjárhatóság kölcsönhatásával is. A szakpolitikai lehetőségeket alkotó egyes intézkedéseket úgy kell megtervezni, hogy azok a fent említett problémákat és a problémákat kiváltó tényezőket kezeljék. Valamennyi lehetőség a problémákat kiváltó összes tényezőt kezeli, de különböző intézkedésekkel.

Az alábbi előzetes szakpolitikai lehetőségeket határozták meg, amelyeket a hatásvizsgálat során finomítani és elemezni fognak, figyelembe véve a konzultációs tevékenységek és az elemzés eredményeit:

■1. lehetőség: A vasúti áru- és személyforgalom meglévő jogi keretének finomítása

—Ez a lehetőség megtartja a meglévő jogszabályok kulcsfontosságú eszközeit, például a folyosóalapú irányítást és az egyablakos ügyintézést, de pontosítja és továbbfejleszti azokat, hogy fokozza a hatékonyságukat és az eredményességüket a fent vázolt problémákat kiváltó tényezők kezelésében. Ez magában foglalhatná például azt a követelményt, hogy az egyablakos ügyintézést kötelezővé kell tenni a határokon átnyúló áruforgalom esetében.

—Mivel a kulcsfontosságú eszközök megmaradnak, ez a lehetőség az uniós jogszabályok más eszközeivel való koherencia javítására összpontosít, például a vasúti interoperabilitás és biztonság, valamint a vasútnak a multimodális logisztikába való integrációja tekintetében.

—Ez a lehetőség egy viszonylag stabil jogi keretet biztosít, és az uniós vasúti árufuvarozási politika célkitűzéseinek elérése érdekében főként az ágazat által szorgalmazott kezdeményezésekre támaszkodik, amelyeket szükség esetén nem jogalkotási intézkedések, például iránymutatások és erőteljesebb végrehajtási tevékenységek kísérnek.

■2. lehetőség: Az áru- és személyforgalomra vonatkozó szabályok, eljárások és eszközök átfogó korszerűsítése és harmonizációja

—Ez a lehetőség új megközelítéseket, eljárásokat és szabályokat vezet be, különösen a vasúti kapacitásgazdálkodás tekintetében. Tekintettel az uniós vasúthálózat túlnyomórészt vegyes használatú jellegére, ez a lehetőség mind az áru-, mind a személyforgalomra vonatkozik. A lehetőség olyan új elemeket vezetne be, mint a különböző forgalmi szegmensek kapacitáskihasználásának előretekintő, többéves tervezése, rugalmasabb kapacitásfelosztási folyamatok, további teljesítményalapú ösztönző rendszerek, a digitális eszközök erőteljesebb használata („digital per default”) és egyebek. Ez különösen az ágazati érdekeltek folyamatban lévő munkáját veszi figyelembe a kapacitásgazdálkodási és menetrend-áttervezési programmal kapcsolatban.

—A kapacitáskezelésen kívüli beavatkozási területeken (pl. közlekedésszervezés) ez a lehetőség az 1. lehetőségben szereplő intézkedésekre épül.

—Ami a határokon átnyúló összehangolást illeti, ez a lehetőség elsősorban az együttműködésre épül, a döntéshozatali hatáskörök és az operatív funkciók túlnyomórészt nemzeti szinten maradnak. A 913/2010/EU rendelet által létrehozott irányítási struktúra szerepe összhangban lenne az e lehetőség alapján létrehozott új kerettel.

■3. lehetőség: A döntéshozatali és operatív funkciók erősebb központosítása európai szinten

Ez a lehetőség a 2. lehetőségben bevezetett új szabályokat, folyamatokat és eszközöket kiegészíti egy hálózati szintű irányító és operatív szervvel, amely bizonyos döntéshozatali és operatív funkciókat központosít. Többek között a következők tartozhatnak ide: i. európai szinten célzott szervezetek létrehozása, például döntéshozatali hatáskörrel a kapacitásgazdálkodásban, operatív funkciókkal a közlekedésszervezésben vagy a gazdasági piacszabályozásban és a szabályozási felügyeletben; vagy ii. az Európai Bizottság végrehajtási hatásköreinek jelentős kiterjesztése.

C. Valószínűsíthető hatások

A kezdeményezés várhatóan fellendíti a vasúti árufuvarozást, és esetleg további munkahelyeket teremt az árufuvarozó vasúti társaságoknál és a terminálüzemeltetőknél. Az EU-n belüli áruszállítás intenzívebbé tételének egyik lehetséges járulékos előnye a kereskedelem és a gazdasági tevékenység növekedése lenne, ami további munkahelyeket eredményezne.

Az alkalmazott szakpolitikai lehetőségtől függően a kezdeményezés jelentős hatással lehet a vasúti személyszállításra is: a jobb kapacitásgazdálkodás az Európai Unióban többletkapacitásokat eredményezhet az új, határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatások számára, ezáltal növelve a határokon átnyúló fenntartható utazás lehetőségeit.

Ha a kezdeményezés a vasúti közlekedés nagyobb arányú elterjedését eredményezné, az hozzájárulna az üvegházhatású gázok kibocsátás, a helyi légszennyezés és a közúti torlódások csökkentéséhez, valamint a közlekedésbiztonság javításához. A szállítási tevékenységek vasútra való áthelyezése a többi közlekedési mód által okozott zajszennyezés csökkenését és a vasúti teherforgalom által okozott zajszennyezés valószínűsíthető növekedését eredményezi egyes helyeken. A zajjal kapcsolatos átjárhatósági műszaki előírások 2024 decemberétől megtiltják a „zajos” vasúti tehervagonok használatát az EU legintenzívebben használt vasúti szakaszain, ami jelentősen hozzájárul a vasúti zajszennyezés e kezdeményezésből eredő potenciális növekedésének mérsékléséhez.

A kezdeményezés hatásainak eléréséhez kiegészítő politikai beavatkozásokra van szükség, különösen a fent említett problémákat kiváltó tényezők kezelése érdekében, amelyek nem tartoznak e kezdeményezés hatálya alá.

D. Minőségi jogalkotási eszközök

Hatásvizsgálat

A fent említett beavatkozási területeken a jogi keret felülvizsgálatára irányuló javaslatokat hatásvizsgálat fogja alátámasztani. Ez a vizsgálat elemezni fogja a különböző szakpolitikai lehetőségeket annak biztosítására, hogy a fent említett általános és konkrét célkitűzések megvalósuljanak. A széles körű értékelésre és más rendelkezésre álló adatokra építve a hatásvizsgálat 2022-ben kezdődik. 2022 első negyedévében elindult egy külső, a hatásvizsgálatot támogató kutatás.

Konzultációs stratégia

A tervek szerint 2022 első negyedévében egy 12 hetes nyílt nyilvános konzultáció indul az EU valamennyi hivatalos nyelvén, hogy adatokat és véleményeket gyűjtsenek a nagyközönségtől. A konzultáció a Bizottság nyilvános konzultációinak központi oldalán 1 („Ossza meg velünk véleményét!”) keresztül lesz elérhető. Az eredményeket egy, a Bizottság weboldalán közzétett összegző jelentés fogja bemutatni.

A hatásvizsgálatot támogató tanulmány keretében széleskörű, célzott konzultációs programra kerül sor a szokásos adatgyűjtési eszközök, például felmérések és interjúk felhasználásával.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A javasolt intézkedéseket több érdekképviseleti csoportnak (közigazgatás, vasúti pályahálózat-működtetők, elosztó szervek, vasúti szabályozó szervek, vasúti társaságok stb.) kell végrehajtania. Ezek a csoportok hasznos információkkal szolgálhatnak arról, hogy mely intézkedések lesznek a legköltséghatékonyabbak.

Az intézkedések széles körű hatást gyakorolhatnak a vasúti szolgáltatásokat igénybe vevőkre és más vállalkozásokra (pl. a közlekedési ágazatban a multimodális szállításra gyakorolt hatáson keresztül).

Célközönség

Minden szinten (kkv-k, nagyvállalatok és multinacionális vállalatok) minden érintett féllel konzultálni fognak. Ide tartoznak a következők:

·vasúti társaságok (meglévők és új belépők);

·pályahálózat-működtetők és elosztó szervek;

·nemzeti vasútbiztonsági hatóságok;

·szabályozó szervek;

·vasúti létesítmények üzemeltetői;

·a közlekedésért felelős nemzeti, regionális és helyi hatóságok;

·európai és nemzetközi szervezetek, a szállítás terén működő gyártók érdekeit képviselő szervezetek;

·a multimodális szállításban részt vevő egyéb szervezők és fuvarozók;

·a közlekedési ágazatban tevékenykedő szakszervezetek és szakmai szövetségek;

·kereskedelmi és magánfelhasználók és szervezeteik (áru- és személyforgalom);

·pénzügyi intézmények, befektetők és környezetvédelmi szervezetek.