(1)

Dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: eredeti vizsgálat) követően a Tanács a 986/2012/EU végrehajtási rendelettel (2) módosított 383/2009/EK tanácsi rendelettel (3) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó egyes ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (a továbbiakban: PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára.

(2)

Az intézkedések keretében 46,2 %-os értékvám került kivetésre, amely alól a Kiswire Qingdao, Ltd (0 %), valamint az Ossen Innovation Materials Co. Joint Stock Company Ltd és az Ossen Jiujiang Steel Wire Cable Co. Ltd (mindkettő 31,1 %) kivételt képezett.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti első hatályvesztési felülvizsgálatot követően a Bizottság a legutóbb az (EU) 2019/1382 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) módosított (EU) 2015/865 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) hatályban tartotta az intézkedéseket.

(4)

A Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (a továbbiakban: PSC-huzalok és -sodratok) behozatala tekintetében hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (6) közzétételét követően a Bizottsághoz kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára.

(5)

A kérelmet 2020. február 28-án nyújtotta be a European Stress Information Service (a továbbiakban: ESIS, kérelmező), amelynek termelése az egyes PSC-huzalok és -sodratok teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki.

(6)

A kérelem azon az indokoláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával vagy megismétlődésével és az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(7)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2020. június 4-én a Bizottság a Kínából származó PSC-huzalok és -sodratok behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. A Bizottság az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (7) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés).

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezenfelül külön értesítette a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról a kérelmezőt, a többi ismert uniós gyártót, az exportáló gyártókat, az ismert és érintett uniós importőröket és felhasználókat, valamint a kínai hatóságokat, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Minden érdekelt fél lehetőséget kapott arra, hogy a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban észrevételeket nyújtson be, illetve kérje a Bizottság és/vagy a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő előtti meghallgatását.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság a mintát az uniós termelés és értékesítés azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján választotta ki, amelyet a rendelkezésre álló időn belül észszerűen meg lehetett vizsgálni, egyúttal biztosítva a földrajzi reprezentativitást. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók termelése a becsült teljes uniós termelés 46 %-át tette ki a vizsgálati időszakban. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg az ideiglenes mintával kapcsolatos észrevételeiket, azonban egyetlen észrevétel sem érkezett. Az ideiglenes minta ezért megerősítésre került és az uniós gazdasági ágazat helyzetének szempontjából reprezentatívnak tekinthető.

(12)

Annak eldöntése érdekében, hogy a kínai exportáló gyártók és az uniós független importőrök tekintetében szükséges-e a mintavétel, a Bizottság felkérte a szóban forgó feleket, hogy jelentkezzenek, és bocsássák rendelkezésére az eljárás megindításáról szóló értesítésben kért információkat. Emellett a Bizottság felkérte Kína Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdekeltek lehetnek a vizsgálatban való részvételben, és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot. Mivel azonban ezen felek egyike sem jelentkezett, sem az exportáló gyártók, sem pedig a független importőrök tekintetében nem volt szükséges a mintavétel. Mivel a kínai gyártók nem működtek együtt, a Kínából érkező behozatalra vonatkozó ténymegállapítások az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján születtek.

(13)

A Bizottság kérdőívet küldött a mintában szereplő uniós gyártóknak, valamint a kínai kormánynak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket, valamint az importőrök, felhasználók és exportáló gyártók számára összeállított kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (8).

(14)

A Bizottságnak a mintában szereplő három uniós gyártó, valamint az uniós gyártók szervezete (ESIS) nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(15)

A Covid19-járvány kitörése, valamint a különböző tagállamok által bevezetett korlátozó intézkedések miatt a Bizottság nem tudott az alaprendelet 16. cikke értelmében ellenőrző látogatásokat tenni. A Bizottság ehelyett az adatok egybevetésével távolról ellenőrizte a megállapításokhoz szükségesnek ítélt összes információt, összhangban a Covid19-járványnak a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokra gyakorolt hatásáról szóló közleményével (9). A Bizottság a következő mintában szereplő uniós gyártók esetében végzett távoli ellenőrzést:

(16)

A Bizottság 2021. július 5-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(17)

Észrevételeket a kérelmező nyújtott be. Az észrevételeket a Bizottság megvizsgálta és kellőképpen figyelembe vette.

(18)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(19)

A jelen vizsgálat 2020. június 4-én, azaz az Egyesült Királyság és az EU közötti megállapodásban meghatározott átmeneti időszak alatt kezdődött, amelyben az uniós jog továbbra is alkalmazandó volt az Egyesült Királyságra. Ez az időszak 2020. december 31-én véget ért. Következésképpen 2021. január 1-jétől az egyesült királyságbeli vállalatok és szervezetek már nem minősülnek érdekelt feleknek ebben az eljárásban.

(20)

Az ügy irataihoz 2021. január 18-án fűzött feljegyzésével a Bizottság felkérte azokat az egyesült királyságbeli gazdasági szereplőket, amelyek úgy vélik, hogy továbbra is érdekelt félnek minősülnek, hogy vegyék fel vele a kapcsolatot. Egyetlen vállalat sem jelentkezett.

(21)

Annak érdekében, hogy összhangba hozza az érdekelt felektől gyűjtött adatokat azzal, hogy az átmeneti időszak véget ért, és az így az uniós jog többé már nem alkalmazandó az Egyesült Királyságra, a Bizottság felkérte az érintett érdekelt feleket egy felülvizsgált, a 27 tagú EU-t alapul vevő kérdőív kitöltésére.

(22)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg az ex 7217 10 90, ex 7217 20 90, ex 7312 10 61, ex 7312 10 65 és ex 7312 10 69 KN-kódok (TARIC-kódok: 7217109010, 7217209010, 7312106191, 7312106591 és 7312106991) alá tartozó, lemezelés vagy bevonás nélküli, ötvözetlen acélból készült huzalok, cinkkel lemezelt vagy bevont, ötvözetlen acélból készült huzalok, valamint akár lemezelt vagy bevont, akár lemezelés vagy bevonás nélküli, legfeljebb 18 huzalból álló, legalább 0,6 tömegszázalék széntartalommal rendelkező, 3 mm-t meghaladó maximális keresztmetszetű sodort huzalok (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). Azok a hét huzalból álló, galvanizált (de további bevonat nélküli) huzalsodratok, amelyek esetében a központi huzal átmérője a külső hat huzal átmérőjénél legfeljebb 3 %-kal nagyobb, nem tartoznak a hatályos intézkedések alá és nem képezik e felülvizsgálat tárgyát (10).

(23)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméket elsősorban beton megerősítéséhez használják az építőiparban, de függesztő elemekben és kábelhidakban is megtalálható. Magas széntartalmú acél hengerhuzalból állítják elő, amelynél tisztítás, húzás és melegítés – és a sodratok esetében – spirális tekercselés után érik el az átmérőre, az ellenálló képességre és a szilárdságra vonatkozó sajátos jellemzőket.

(24)

A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek alapvető fizikai és műszaki tulajdonságai, valamint alapvető felhasználási területei azonosak:

(25)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(26)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha sokkal csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt (tehát 2007. január és 2007. december között). A Comext-statisztika (Eurostat) szerint a Kínából származó PSC-huzalok és -sodratok behozatalának volumene az uniós piac kevesebb, mint 0,1 %-át fedte le a felülvizsgálati időszakban, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt 8,2 % volt a piaci részesedése. A piaci részesedés hasonlóan csekély mértékű (kevesebb, mint 0,1 %) volt az előző hatályvesztési felülvizsgálatban. A Kínából érkező behozatal abszolút értékben drasztikusan csökkent, az eredeti vizsgálat alatti 86 918 tonnához képest az előző hatályvesztési felülvizsgálat időszakában 99 tonnára, a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálat időszakában pedig 86 tonnára esett vissza.

(27)

A (12) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Az exportáló gyártók tehát nem nyújtottak be kitöltött kérdőívet, így nem közöltek adatokat az exportárakról és -költségekről, a belföldi árakról és költségekről, a gyártási folyamathoz felhasznált inputról, a gyártási általános költségekről, kapacitásukról, termelésükről, beruházásaikról stb. Hasonlóképpen sem a kínai kormány, sem az exportáló gyártók nem foglalkoztak az ügy irataiban foglalt bizonyítékokkal, többek között a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól piacvédelmi vizsgálatokhoz készült bizottsági szolgálati munkadokumentummal (11) (a továbbiakban: jelentés).

(28)

Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek.

(29)

Következésképpen a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével összefüggésben tett, Kínát érintő ténymegállapítások alapjául – az alaprendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban – a rendelkezésre álló tények, így különösen a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben és az érdekelt felek beadványaiban foglalt információk, továbbá egyéb információforrások, köztük kereskedelmi import- és exportstatisztikák (az Eurostat és a GTA adatai), az OECD-től (12), valamint független vas- és acélipari ár-, hír-, adat-, elemzés- és konferenciaszolgáltatóktól származó adatok, például a Dun & Bradstreet által kiadott Global Financials (13) és a Global Trade Alert (14).

(30)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre Kínát illetően, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján megindította a vizsgálatot ezzel az országgal szemben.

(31)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Ezenkívül az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezt támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, továbbá a határidőn belül az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány.

(32)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság arra is kitért, hogy – a Bizottság rendelkezésére álló információk szerint – a jelen ügyben, Kína esetében India lehetséges reprezentatív harmadik ország. Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja alapján a Bizottság kiválasztja a reprezentatív országot a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál.

(33)

2020. szeptember 18-án a Bizottság feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához felhasználható termelési tényezőket. Emellett a torzulástól mentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megjelölte a lehetséges reprezentatív országokat (Brazília, Malajzia és Törökország). A Bizottsághoz a kérelmezőtől érkeztek észrevételek az első feljegyzéssel kapcsolatban, amely azzal érvelt, hogy Brazília lényegesen kevésbé fejlett ország, mint Kína, és ezért e kritérium tekintetében kevésbé hasonló, mint Törökország és Malajzia. Ezenkívül úgy tűnik, hogy Brazília esetében nem állnak azonnal rendelkezésre a villamos energiára, a földgázra és a vízre vonatkozó releváns és torzulástól mentes kormányzati adatok. A kérelmező megjegyezte továbbá, hogy a GTA-ból a hengerhuzalra vonatkozóan lekérdezett adatok a 7213 10 kódra vonatkoztak, ugyanakkor a 7213 91 kód megfelelőbb. A Bizottság megerősítette, hogy a 7213 91 HR-kód felel meg a hengerhuzal termelési tényezőnek, és lekérdezte a GTA-ból a 7213 91 HR-kódra vonatkozó adatokat. A behozatali adatok ezen új kivonata alapján továbbra is érvényes maradt a Bizottságnak a lehetséges reprezentatív ország kiválasztására vonatkozó eredeti döntése. A kérelmező fenntartotta a kérelemben foglalt álláspontját, miszerint India a megfelelő reprezentatív ország, új érveket azonban nem hozott fel ennek alátámasztására. Más országot nem javasolt megfelelő jelöltnek.

(34)

2020. december 21-én a Bizottság második feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni úgy, hogy Törökországot tekinti reprezentatív országnak. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget egy reprezentatív országbeli gyártó – a Celik Halat Vetel Sanayii A.S. – rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. Nem érkeztek észrevételek a második feljegyzéssel kapcsolatban.

(35)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (15) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. E vizsgálat keretében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(36)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez. (16) A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen, (17) hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében. (18) A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg. (19) Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén. (20) Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek, (21) valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn. (22)

(37)

A jelentésen túlmenően a kérelem olyan jelenségekre mutatott rá különösen, amelyek a PSC-huzalok és -sodratok ágazatában és az acélágazatban (az acélból készült hengerhuzalok a PSC-huzalok és -sodratok gyártásának fő inputanyagai) befolyásolják a költségeket és az árakat:

(38)

A (28) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen nyújtott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának a jelen ügyben való indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(39)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta, amelyek egyebek mellett a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított jelentésből származtak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(40)

A PSC-huzalok és -sodratok gyártásához szükséges legfontosabb nyersanyagot előállító acélágazatban továbbra is komoly mértékű a kínai kormány tulajdonosi szerepe. A legnagyobb gyártók közül számos állami tulajdonban van. Többet közülük az „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” című dokumentum külön is megemlít. Például a kínai állam tulajdonában lévő Shanxi Taiyuan Iron & Steel Co. Ltd (a továbbiakban: Tisco) az internetes honlapján található bemutatkozása szerint olyan „vas- és acélipari óriásvállalat”, amely „rendkívül nagy méretű, integrált vasércbányászati, vas- és acélgyártási, feldolgozási, szállítási és kereskedelmi üzletággal rendelkező vas- és acélipari komplexummá fejlődött (23)”. Egy másik nagyvállalat a kínai állam tulajdonában lévő, a közelmúltban konszolidált China Baowu Steel Group Co. Ltd (előzőleg Baosteel csoport és Wuhan Iron & Steel) részeként acélgyártással foglalkozó Baosteel. (24) Miközben az állami és a magántulajdonú vállalatok száma a becslések szerint közel azonos, a világ tíz legnagyobb acélgyártója közé tartozó öt kínai gyártóból négy van állami tulajdonban. (25) Ugyanakkor míg 2016-ban a tíz legnagyobb gyártó az ágazat teljes kibocsátásának csak mintegy 36 %-át adta, a kínai kormány ugyanebben az évben célul tűzte ki, hogy 2025-re mintegy tíz nagyvállalatnál összpontosítsa az acéltermelés 60–70 %-át. (26) Ezt a szándékát a kínai kormány 2019 áprilisában, az acélipar konszolidációjára vonatkozó iránymutatás közzétételének bejelentésekor ismét kinyilvánította. (27) A konszolidáció keretében kényszerű összefonódásokra kerülhet sor a jövedelmező magánvállalatok és a gyengén teljesítő állami tulajdonú vállalatok között. (28) Mivel a PSC-huzalok és -sodratok kínai exportőrei nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú hengerhuzalgyártók pontos aránya nem állapítható meg.

(41)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel a PSC-huzalok és -sodratok gyártói nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, lehetetlen volt megállapítani, hogy vannak-e személyi kapcsolatok a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között. Mindazonáltal a PSC-huzalok és -sodratok előállítására szolgáló elsődleges nyersanyag – a hengerhuzal – számos gyártója szoros kapcsolatban áll a KKP-vel, például a felső vezetés vagy az igazgatótanács tagjai között vannak KKP-tagok. Például a HBIS csoport, a Jiangsu Shagang, az Anshan Iron and Steel Group, a Baoshan (Baosteel) és a Shougang.

(42)

A PSC-huzalok és -sodratok fő nyersanyaga, a hengerhuzal gyártásával foglalkozó ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. A következő példák jól szemléltetik, hogy a kínai kormány egyre nagyobb mértékben beavatkozik a hengerhuzal-ágazat működésébe. Sok hengerhuzalgyártó kiemelten foglalkozik internetes honlapján a pártépítő tevékenységgel, párttagoknak is helyet biztosít a vállalatvezetésben, és hangsúlyozza a KKP iránti elkötelezettségét. A vizsgálat feltárta, hogy számos hengerhuzalgyártó – köztük a HBIS Group (Hesteel), a Jiangsu Shagang, az Anshan Iron and Steel Group, a Baoshan (Baosteel) és a Shougang vállalatok – folytatnak pártépítő tevékenységeket.

(43)

A PSC-huzalok és -sodratok gyártásával foglalkozó ágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák.

(44)

Noha a PSC-huzalok és -sodratok gyártásával foglalkozó ágazat szakosodott ágazatnak számít, és a Bizottság a vizsgálat során nem azonosított konkrét, kifejezetten a PSC-huzalok és -sodratok gyártásával foglalkozó ágazat fejlesztését meghatározó szakpolitikai dokumentumokat, a PSC-huzalok és -sodratok gyártásának legfontosabb nyersanyagával, az acéllal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás előnyös a PSC-huzalok és -sodratok gyártásával foglalkozó ágazat számára.

(45)

A kínai kormány az acélipart kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti. (29) Ezt támasztja alá az acéliparral foglalkozó számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum, köztük a vizsgálati időszakban is érvényes „Acélipari kiigazítási és korszerűsítési terv (2016–2020)” is. Ez a terv kijelentette, hogy az acélipar „a kínai gazdaság fontos, alapvető ágazata, a nemzetgazdaság egyik sarokköve (30)”. A tervben meghatározott fő feladatok és célkitűzések az ágazat fejlesztésének valamennyi szempontjára kiterjednek. (31) A vizsgálati időszakban is alkalmazandó tizenharmadik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv (32) célul tűzte ki a felső kategóriás acélterméktípusokat gyártó vállalatok támogatását. (33) Emellett a termékek megfelelő minőségével, tartósságával és megbízhatóságával is foglalkozik, és ennek érdekében előirányozza olyan vállalatok támogatását, amelyek a tiszta acélgyártáshoz, a precíziós hengerléshez és a minőségjavításhoz kapcsolódó műszaki megoldásokat alkalmaznak. (34) Az ipari szerkezetátalakításhoz összeállított útmutató katalógus 2011. évi kiadásának 2013. évi módosítása (35) az acélipart az ösztönzött ágazatok közé sorolja.

(46)

Ahogyan az a PSC-huzal- és -sodrat-gyártás nyersanyagának számító acéllal kapcsolatos fenti példákból is látható, a kínai kormány a szakpolitikai eszközök és iránymutatások széles tárházát vonultatja fel a PSC-huzalok és -sodratok gyártásával foglalkozó ágazat fejlődésének további szabályozására, és az ágazat fejlesztésének és működésének lényegében minden aspektusa felett ellenőrzést gyakorol. A PSC-huzalok és -sodratok gyártásának legfontosabb nyersanyagával, az acéllal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás tehát előnyös a PSC-huzalok és -sodratok gyártásával foglalkozó ágazat számára.

(47)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak – köztük a PSC-huzalok és -sodratok gyártása során felhasznált legfontosabb nyersanyag, az acél gyártásával foglalkozó gazdasági ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(48)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a PSC-huzalok és -sodratok gyártásával foglalkozó ágazatban való, a (36) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(49)

A PSC-huzalok és -sodratok gyártásával foglalkozó ágazatra a (36) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek. (36)

(50)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (36) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a PSC-huzalok és -sodratok gyártásával foglalkozó ágazatra. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(51)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a PSC-huzalok és -sodratok gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a PSC-huzalok és -sodratok gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(52)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a PSC-huzalok és -sodratok belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(53)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(54)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(55)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(56)

A (33) és a (34) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság két feljegyzést helyezett el az ügy iratai között a rendes érték és a termelési tényezők meghatározásához felhasznált forrásokról, 2020. szeptember 18-án (első feljegyzés), illetve december 21-én (második feljegyzés). A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a következtetéséről, hogy a vizsgálat jelen szakaszában Törökországot vélte megfelelő reprezentatív országnak.

(57)

Az első feljegyzésben a Bizottság rögzítette, hogy Brazília, Malajzia és Törökország gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint Kínáéhoz hasonló, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(58)

A feljegyzést követően nem érkezett a gazdasági fejlettségi szintre vonatkozó észrevétel.

(59)

Az első feljegyzésben a Bizottság rámutatott, hogy Brazíliában, Malajziában és Törökországban köztudottan gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. Azonban Malajziát később kizárta a lehetséges reprezentatív országok köréből, mivel ebben az országban csak egy olyan gyártót talált, amely a felülvizsgálat tárgyát képező terméket előállítja, és ennek a gyártónak a legutóbbi rendelkezésre álló (2018-as) pénzügyi adatai csak minimális, a fedezeti ponthoz („nullszaldóhoz”) közeli nyereséget mutattak.

(60)

A Bizottság továbbá az előzőekben említett és vizsgált országok mindegyike esetében ellenőrizte a nyilvános adatok (és különösen a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira vonatkozó nyilvános pénzügyi adatok) rendelkezésre állását.

(61)

A Bizottság olyan nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatokkal rendelkező, PSC-huzalokat és -sodratokat előállító gyártókat keresett, amelyek felhasználhatók az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához. A Bizottság olyan vállalatokra korlátozta a kutatást, amelyek nyilvánosan hozzáférhető eredménykimutatással rendelkeznek a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan, és nyereségesek voltak abban az időszakban. Ezért a második feljegyzésben csak egy brazil és egy törökországi vállalat szerepelt.

(62)

A Brazíliára és a Törökországra vonatkozóan nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatok minősége és részletessége alapján, továbbá a termelési tényezőkre vonatkozó referenciaértékek rendelkezésre állását figyelembe véve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Törökország megfelelő reprezentatív ország. A Celik Halat Vetel Sanayii AS nevű török vállalat közzétette az auditált éves beszámolóját, amelyből látszódnak az általános előállítási költségek. Ezenkívül a beszámolóból az is kitűnik, hogy a vállalat forgalmának jelentős részét a felülvizsgálat tárgyát képező termék értékesítése teszi ki. A brazil vállalat esetében nem állnak rendelkezésre ilyen részletességű adatok.

(63)

A Törökország termelési tényezőiről a vizsgálat irataiban rendelkezésre álló releváns adatok körültekintő elemzését követően a Bizottság a következőket állapította meg:

(64)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét. A (34) preambulumbekezdésben leírtak szerint a Bizottság megállapította, hogy a kiválasztott török vállalat (Celik Halat Vetel Sanayii AS) éves beszámolói nyilvánosan hozzáférhetők, és felhasználhatók az SGA-költségek torzulástól mentes és észszerű összegének meghatározásához.

(65)

Miután megállapítást nyert, hogy az említett tényezők alapján Törökország megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(66)

A fenti elemzés szerint Törökország megfelelt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében előírt minden olyan kritériumnak, amely ahhoz szükséges, hogy megfelelő reprezentatív országnak lehessen tekinteni. Így különösen, Törökország elegendő mennyiségben gyártotta a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és esetében teljeskörű adatok állnak rendelkezésre minden termelési tényezőről, az SGA-költségekről, valamint a nyereségről.

(67)

A második feljegyzésben a Bizottság közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a hengerhuzal torzulástól mentes költségét a reprezentatív országban.

(68)

A Bizottság továbbá jelezte, hogy a reprezentatív ország torzulástól mentes munkaerőköltségeit az ILO statisztikái, a torzulástól mentes energiaköltségeket pedig a (63) preambulumbekezdésben foglaltak szerinti nemzeti statisztikák felhasználásával határozza meg. Végül azonban a Bizottság Törökország nemzeti munkaerőköltség-statisztikáit használta fel a számításához, mivel ezek részletesebbnek bizonyultak.

(69)

A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezők között nem szereplő költségek figyelembevétele céljából egy, a gyártási általános költségekre vonatkozó értéket is belefoglalt a számításba. Ennek az összegnek a megállapításához a (15) preambulumbekezdésben említett együttműködő uniós gyártók által szolgáltatott pénzügyi adatokat használta fel. A módszertan részletes ismertetése a 3.2.2. szakasz e) pontjában található.

(70)

Végezetül a második feljegyzésben foglaltak szerint a Bizottság az SGA-költségek és a nyereség megállapításához a (64) preambulumbekezdésben szereplő, kiválasztott török vállalat pénzügyi adatait használta fel.

(71)

mivel a kínai exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést a felülvizsgálati eljárásban, a Bizottságnak az uniós gazdasági ágazat tájékoztatása alapján kellett meghatároznia a PSC-huzalok és -sodratok gyártásához felhasznált termelési tényezőket. Az eredeti vizsgálat során a kínai vállalatoktól beszerzett adatok és a PSC-huzalok és -sodratok kínai gyártóinak honlapján hozzáférhető információk azt mutatják, hogy a kínai gyártók gyártási eljárásai és az általuk felhasznált anyagok hasonlóak az uniós gazdasági ágazat tájékoztatásában foglaltakhoz.

(72)

Együttműködés hiányában a Bizottság a referenciaértéket a GTA szerinti török vámtarifaszámokon belül a hengerhuzal – mint termelési tényező – legrészletesebb vámtarifaszámaira alapozta.

(73)

Figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott információkat, valamint azt, hogy a rendes érték meghatározásához a termelési tényezők tekintetében figyelembe vett forrásokkal kapcsolatos két feljegyzésre az exportáló gyártóktól nem érkezett észrevétel, a Bizottság a következő termelési tényezőket és vámtarifaszámokat azonosította:

1. táblázat

A PSC-huzalok és -sodratok termelési tényezői

(74)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat során egyik kínai gyártó sem működött együtt, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése szerinti, a gyártó gyártelepi árán számított, torzulástól mentes alapanyagár megállapításához a Bizottság a PSC-huzalok és -sodratok gyártásához felhasznált minden egyes anyag esetében a reprezentatív országbeli importárakat használta fel.

(75)

A Bizottság mindegyik nyersanyag esetében a reprezentatív országban érvényes importárakra támaszkodott. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert az (54) preambulumbekezdésben jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták.

(76)

A Bizottság nem vette figyelembe a reprezentatív országba a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) 1. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatali volument sem. Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendes érték megállapítása céljából nem vehetők figyelembe ezen országok belföldi árai. Ennek a kizárásnak nem volt jelentős hatása, mivel a fennmaradó behozatal továbbra is a reprezentatív országba irányuló teljes behozatal több mint 95 %-át tette ki.

(77)

Annak érdekében, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében előírt módon meghatározza az exportáló gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árát, a Bizottság a reprezentatív ország importvámját vette tekintetbe a megfelelő szinteken, az importált anyagok származási országától függően.

(78)

A munkaerőköltség referenciaértékének megállapításához a Bizottság Törökország nyilvánosan hozzáférhető nemzeti statisztikáiból indult ki, amelyek között szerepelnek a munkáltató által fizetendő adókra és járulékokra vonatkozó adatok.

(79)

A villamos energia referenciaértékének megállapításához a Bizottság a Török Statisztikai Hivatal honlapján felhasználási sávok szerint közzétett ágazati villamosenergia-árakat használta fel.

(80)

A Bizottság a (73) preambulumbekezdésben összefoglalt termelési tényezők alapján számította ki a gyártási általános költségeket, azaz az egyéb közvetlen termelési költségeket és közműdíjakat, az értékcsökkenés és az egyéb gyártási általános költségeket. A kínai gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a gyártási általános költségek kiszámítása az uniós gazdasági ágazat által közölt gyártási általános költségek és a közvetlen termelési költségek hányadosán (7,87 %) alapult. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékos értéket alkalmazta a torzulástól mentes gyártási költségekre.

(81)

Az SGA-költségek és a nyereség esetében a Bizottság a Celik Halat Vetel Sanayii AS nevű török gyártónak a Dun & Bradstreet által kiadott Global Financials kiadványban közzétett pénzügyi adatait használta fel. A Bizottság e vállalat nyilvánosan hozzáférhető, auditált beszámolóját a második feljegyzés mellékleteként bocsátotta az érdekelt felek rendelkezésére.

(82)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően meghatározta a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(83)

A Bizottság először a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket az uniós gazdasági ágazat közölt a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához szükséges egyes termelési tényezők (nyersanyagok, munkaerő és energia) felhasználására vonatkozóan. Ezeket a felhasználási volumeneket megszorozta a d) pontban leírtak szerint Törökország vonatkozásában megállapított, torzulástól mentes egységköltségekkel.

(84)

Ezt követően a torzulástól mentes termelési költségek meghatározása érdekében a torzulástól mentes gyártási költségekhez hozzáadta a gyártási általános költségeknek a (80) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott hányadát.

(85)

Végezetül a (84) preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségeken felül a Bizottság figyelembe vette a (81) preambulumbekezdésben foglalt módon meghatározott reprezentatív országbeli SGA-költségeket és nyereséget. A közvetlen költségek százalékaként kifejezett és a torzulástól mentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költségek és nyereség mértéke 11,62 %, illetve 9,39 % volt.

(86)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi paritáson számított rendes értéket. Együttműködő exportáló gyártó hiányában a Bizottság az ország egészére vonatkozóan állapította meg a rendes értéket.

(87)

mivel a szóban forgó behozatal volumene korlátozott volt (86 tonna a felülvizsgálati időszakban), a teljes uniós behozatalnak csupán 0,34 %-át tette ki, ami 0,02 %-os uniós piaci részesedésnek felelt meg, továbbá tekintve, hogy az exportáló gyártók nem működtek együtt, a Bizottság nem tekintette reprezentatívnak az Unióba irányuló export esetében alkalmazott árakat. Ezért a Bizottság nem tudott érdemi következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszak alatt.

(88)

A Bizottság továbbá az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta a dömping megismétlődésének valószínűségét az intézkedések hatályvesztése esetén. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá: a harmadik országokba irányuló kínai export árai és a Kínára vonatkozóan képzett rendes érték közötti kapcsolatot, a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, más piacok elérhetőségét, valamint az uniós piac vonzerejét.

(89)

A Bizottság a GTA importstatisztikái alapján azonosította a Kínából származó PSC-huzalok és -sodratok két legjelentősebb importőrét a felülvizsgálati időszak alatt: a Fülöp-szigetek és Dél-Korea. Az erre a két piacra exportált mennyiség az uniós felhasználás 39 %-át teszi ki. Mivel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek használata a rendes érték megállapításához, a 3.2.2. szakaszban meghatározottak szerint képzett, Kínára vonatkozó rendes értéket használta helyettesítő mutatóként a PSC-huzalok és -sodratok ezen fő piacokon felszámított kínai exportárakkal való összehasonlításhoz. Ez az összehasonlítás azt mutatta, hogy a PSC-huzalokat és -sodratokat a Kínára vonatkozóan képzett, tonnánként 756 EUR összegben megállapított rendes értéknél átlagosan 35 %-kal alacsonyabb áron exportálták harmadik országokba.

(90)

A kínai kormány és a kínai gyártók együttműködésének hiányában a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás megállapítása a rendelkezésre álló tények, különösen pedig az alaprendelet 18. cikkével összhangban a kérelmező által benyújtott adatok alapján történt.

(91)

A kínai termelési kapacitás a kérelmező szerint számottevően meghaladja az aktuális termelési volument és a kínai piacon jelentkező belső keresletet. A (92) és a (93) preambulumbekezdésben szereplő számadatok a PSC-huzalok össztermelésére vonatkoznak.

(92)

A kérelemben szolgáltatott adatok szerint a PSC-huzalok és -sodratok gyártásának volumene 3,6 millió tonna volt Kínában a felülvizsgálati időszak alatt. A kínai kereslet növekedése az elmúlt években jelentősen lassult: átlagosan 2 % körül volt, jelentős ingadozásokkal, 2015-ben és 2018-ban pedig negatív növekedés volt tapasztalható. Ez az átlagos növekedés kisebb mértékű, mint az azonos időszakban bekövetkezett termelésnövekedés. A felülvizsgálati időszakban Kínában a kereslet [3,3–3,4 millió tonnát] tett ki.

(93)

A kérelmező szerint a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártására megközelítőleg 2 millió tonna szabad kapacitás áll rendelkezésre Kínában. A kérelmező a szabad termelési kapacitást a termelés alakulása és az ugyanezen eljárás keretében lefolytatott legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat alapján kiszámított kapacitás alapján számította ki (42). A kérelmező kifejtette továbbá, hogy egy bizalmas jellegű tanulmányban megadott kínai termelési index tanúsága szerint a figyelembe vett időszakban a PSC-huzalok és -sodratok kínai gyártói jelentősen bővítették és jelenleg is bővítik termelési kapacitásukat.

(94)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén felhasználhatnak arra, hogy PSC-huzalokat és -sodratokat gyártsanak az Unióba történő exportra.

(95)

A Kínából származó PSC-huzalok és -sodratok exportjával szemben különféle piacvédelmi intézkedések és egyéb behozatali korlátozások vannak hatályban. A Global Trade Alert szerint például Brazíliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Kanadában, Kolumbiában, Mexikóban, Tajvanon, Törökországban és Ukrajnában dömpingellenes intézkedéseket, Tajvanon és az USA-ban szubvencióellenes intézkedéseket, Chilében és az Egyesült Királyságban pedig védintézkedéseket alkalmaznak. Ezek az intézkedések nemcsak korlátozzák a kínai gyártók bejutását a felsorolt piacokra, hanem azt is jelzik, hogy a PSC-huzalok és -sodratok kínai gyártói folyamatosan tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot követnek.

(96)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűsíthetően dömpingáron átirányítanák kivitelük egy részét az Unió piacára.

(97)

A GTA adatai szerint a kínai exportáló gyártók az uniós gyártók uniós átlagos értékesítési áraihoz viszonyítva 20 %-kal alacsonyabb áron exportáltak a legfontosabb harmadik országbeli piacaikra, vagyis Dél-Koreába és a Fülöp-szigetekre (lásd a (116) preambulumbekezdést). Figyelembe véve a (158) preambulumbekezdésben jelzett árszintbeli különbséget, valamint azt a tényt, hogy – a (95) preambulumbekezdésben említettek szerint – a más piacokhoz való hozzáférést piacvédelmi intézkedések korlátozzák, az Unióba irányuló kivitel továbbra is nagyon vonzó a kínai exportőrök számára.

(98)

Az uniós piac a mérete miatt is vonzó a kínai gyártók számára, a teljes felhasználás ugyanis meghaladja az 538 344 tonnát.

(99)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszak alatt esetlegesen megvalósult dömpingtől függetlenül valószínűsíthető az Unióba irányuló kínai behozatal által előidézett dömping megismétlődése az intézkedések hatályvesztése esetén.

(100)

Noha a vizsgálat nem vont le következtetést arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal továbbra is dömpingáron érkezett-e az uniós piacra, ebből nem vonható le az a következtetés, hogy a PSC-huzalok és -sodratok kínai gyártóinak tisztességtelen árképzési gyakorlatai nem ismétlődnének az intézkedések hatályvesztése esetén.

(101)

A Dél-Koreába és a Fülöp-szigetekre irányuló export jelentős volumenére tekintettel (211 000 tonna, összehasonlításképpen az Unióba exportált mennyiség mindössze 86 tonna volt) ennek a harmadik országokba irányuló exportnak az árai reprezentatívnak tekinthetők az esetleges dömping megállapítása szempontjából. Szintén alátámasztja a folyamatos tisztességtelen árképzési gyakorlatok meglétét, hogy más országokban is több piacvédelmi intézkedés van hatályban a PSC-huzalok és -sodratok kínai exportjával szemben.

(102)

Ezenkívül a Bizottság egyéb bizonyítékokat is feltárt arra vonatkozóan, hogy a dömping az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg megismétlődik.

(103)

A felülvizsgálati időszakban nagyon jelentős nagyságú kihasználatlan szabad kapacitás állt rendelkezésre Kínában, mértéke meghaladta a teljes uniós felhasználás háromszorosát.

(104)

Végezetül az a körülmény, hogy az uniós piac mind méretét, mind az árakat tekintve vonzó célpiacnak számít, valamint hogy más piacok a piacvédelmi intézkedések miatt továbbra is zárva vannak a kínai kivitel előtt, azt jelzi, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai kivitelt valószínűsíthetően az uniós piac felé irányítanák (át).

(105)

Következésképpen a Bizottság megállapította, hogy ha nem hosszabbítja meg az intézkedéseket, a dömping megismétlődése valószínű.

(106)

A felülvizsgálati időszak alatt tizennyolc gyártó foglalkozott az Unióban a hasonló termék előállításával. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(107)

A Bizottság az uniós felhasználást úgy határozta meg, hogy összeadta az uniós gazdasági ágazat uniós piacon való értékesítési volumenét a Kínából és más harmadik országokból származó behozatallal, az Eurostat adatbázisából származó, TARIC-kód (az Európai Unió integrált vámtarifája) szerinti lebontásban nyilvántartott adatok alapján.

(108)

Ezek alapján az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

(109)

A PSC-huzalok és -sodratok iránti kereslet elsősorban az építőipari tevékenységtől függ (a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő alkalmazása). Ezért a felülvizsgálat tárgyát képező termék iránti kereslet alakulása egy általános építőipari tendenciát tükröz.

(110)

Az európai építőipar némi fellendülését követően az uniós felhasználás 2018-ban körülbelül 7 %-kal nőtt 2016-hoz képest (43). A felhasználás e növekedését 6 százalékpontos csökkenés (44) követte a felülvizsgálati időszakban (amely szintén – a PSC-huzalok és -sodratok uniós felhasználásának nagy részét képviselő – németországi szélerőművek építéséhez kapcsolódó keresletcsökkenésnek (45) volt betudható), amelynek következtében az uniós felhasználásban csekély mértékű, 1 %-os növekedés volt tapasztalható a figyelembe vett időszakban.

(111)

Megjegyzendő, hogy az Unióban az építőipari tevékenység 2020-ban további 7,8 %-kal csökkent a felülvizsgálati időszakhoz képest, és csak 2022-re várható, hogy az ágazat ismét eléri a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalt szintet (2021-ben 4,1 %-os, 2022-ben pedig 3,4 %-os növekedéssel) (46).

(112)

Az intézkedések bevezetése és azok későbbi megújítása lényegében leállította a PSC-huzalok és -sodratok kínai behozatalát. A figyelembe vett időszakban Kínából érkező behozatal mennyisége alacsony volt, 78 és 111 tonna között ingadozott, ami 0,01–0,02 %-os részesedést jelent az uniós piacon. Összehasonlításképpen: a kínai behozatal az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (2007) elérte a 86 918 tonnát (az uniós piac 8 %-át), 2010-re pedig az uniós piac 1 %-ára csökkent.

(113)

mivel a felülvizsgálati időszakban Kína rendkívül keveset értékesített a felülvizsgálat tárgyát képező termékből az Unióban, így ezekre az adatokra támaszkodva nem lehet érdemi következtetéseket levonni.

(114)

A Bizottság ezért a valószínű exportárat a PSC-huzalok és -sodratok Kínából bizonyos harmadik országokba irányuló kivitele alapján határozta meg (lásd a (97) preambulumbekezdést).

(115)

Pontosabban a Bizottság az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített hasonló termék árát összehasonlította a Kínában gyártott és egyes harmadik országok (Dél-Korea és a Fülöp-szigetek) részére értékesített PSC-huzalok és -sodratok árával. Az összehasonlítás során a Bizottság uniós határparitáson számított CIF-árakat használt.

(116)

Az árak összehasonlításából kiderült, hogy a valószínűsíthető áralákínálási különbözet jelentős, 20,3 %-os volt.

(117)

Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal mennyisége, piaci részesedése és árai a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Behozatali volumen és piaci részesedés – más harmadik országok

(118)

Az Eurostat által a TARIC-kódok szintjén közölt adatok alapján a többi harmadik országból érkező behozatal 25 500 tonna volt a felülvizsgálati időszakban. A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból (Kína kivételével) érkező behozatal viszonylag stabil, 4,6–5,7 %-os piaci részesedéssel rendelkezett. A figyelembe vett időszak egésze során a Thaiföldről és az Oroszországból származó behozatal a teljes behozatal több mint 50 %-át tette ki. A nem elhanyagolható volumenű Unióba irányuló kivitellel rendelkező egyéb exportáló országok közé tartozott Ukrajna, Törökország és Dél-Korea.

(119)

A figyelembe vett időszakban a harmadik országokból érkező behozatal súlyozott átlagára átlagosan 5,2 %-kal volt magasabb a mintában szereplő uniós gyártók átlagáránál (lásd a 8. táblázatot), ami valószínűleg magyarázattal szolgál az import piaci részesedésének stabilitására.

(120)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(121)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az uniós gazdasági ágazat szövetsége (ESIS) által szolgáltatott adatok alapján és a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött és ellenőrzött kérdőíveiben feltüntetett adatok alapján értékelte. Az adatok valamennyi uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott válaszaiban közölt adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra vonatkoztak. Mindkét adathalmaz reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(122)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(123)

A mikrogazdasági mutatók a következők: értékesítési egységárak, egységköltség, bérköltségek, készletek, nyereségesség, pénzforgalom, beruházások, beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(124)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Az uniós gyártók termelése, termelési kapacitása és kapacitáskihasználása

(125)

Az uniós termelés 3 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, és nagyrészt követte a vizsgált termék uniós felhasználásának alakulását (azaz a 2017–2018 közötti 5–7 %-os növekedést, amelyet a felülvizsgálati időszakban csökkenés követett).

(126)

A termelési kapacitás a felülvizsgálati időszakban 10 %-kal emelkedett 2018-hoz képest (összességében 13 %-kal a figyelembe vett időszakban) több uniós gyártó által megvalósított beruházásoknak köszönhetően (beleértve az új gyártósorokba történt beruházásokat is). E beruházásokra a 2017–2018-as keresleti tendenciák alapján kerül sor, amikor is az építőipar bővülőben volt.

(127)

A fenti mutatók változása (azaz a tényleges termelést meghaladó mértékű termelésikapacitás-növekedés) a kapacitáskihasználás szintjének csökkenéséhez vezetett. Noha a kapacitáskihasználási szint továbbra is életképes, a figyelembe vett időszakban 76 %-ról 70 %-ra csökkent.

(128)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése

(129)

A hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítésének volumene az uniós felhasználás alakulásával összhangban 2 %-kal növekedett.

(130)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt stabil maradt.

(131)

2016 és a felülvizsgálati időszak között az uniós felhasználás 1 %-kal nőtt. Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2 %-kal növekedett; ez a piaci részesedést tekintve enyhe növekedést jelentett (95 %) a felülvizsgálati időszak alatt, amely 1 %-kal magasabb, mint 2016-ban.

(132)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység az uniós gyártóknál

(133)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszak alatt 10 %-kal nőtt. A termelés ezen időszak alatti lassabb bővülése következtében a termelékenység 6 %-kal csökkent ugyanazon időszak alatt.

(134)

A (87) preambulumbekezdésben foglalt következtetésnek megfelelően, az Unióba irányuló kínai exportértékesítések nem minősültek reprezentatívnak az árra (és a mennyiségekre) nézve, aminek következtében az uniós piac esetében nem lehetett ezen időszakra dömpinget megállapítani.

(135)

A Kínából érkező dömpingelt behozatal által jelentett nyomástól megszabadulva az uniós gazdasági ágazatnak sikerült leküzdenie a kereslet ingadozásai és a hengerhuzal (a PSC-huzalok és -sodratok elsődleges nyersanyaga) emelkedő ára jelentette kihívásokat. A gazdasági ágazat azonban továbbra is sérülékeny, amint azt a fedezeti ponthoz közeli nyereségszint és a kereslet nagyfokú volatilitása is bizonyítja.

(136)

Az uniós gazdasági ágazat uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek átlagárai és az egységnyi költség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

8. táblázat

Átlagos értékesítési árak az Unióban, egységköltség

(137)

Az uniós gazdasági ágazat független vevők felé, Unión belül felszámított átlagos értékesítési egységára a felülvizsgálati időszakban 18 %-kal nőtt. 2016-hoz képest 2018-ban ideiglenesen 36 %-os áremelkedésre került sor.

(138)

Az értékesítési árak alakulása lényegében a termelési költségek növekedését tükrözte, főleg a PSC-huzalok és -sodratok előállításához használt legfontosabb nyersanyag – a hengerhuzal – árának emelkedését. E tendencia 2019-es enyhe megfordulása az említett áremelkedés és az uniós felhasználás visszaesése által együttesen előidézett árnyomást tükrözi.

(139)

Az átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakult:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(140)

Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség 7 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(141)

A készletszintek a figyelembe vett időszakban a következőképpen alakultak:

10. táblázat

Készletek

(142)

A mintában szereplő uniós gyártók zárókészleteinek szintje egy mérsékelt, 3 %-os növekedéssel stabil maradt a figyelembe vett időszakban. A felülvizsgálati időszakban a készletek szintje az uniós gazdasági ágazat termelésének mintegy 3 %-át tette ki. A fentiek arra utalnak, hogy a mintában szereplő uniós gyártók értékesítése és termelése közötti arány felettébb kiegyensúlyozott.

(143)

A jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(144)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevők részére megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Összességében a jövedelmezőség alacsony volt, és a fedezeti pont körül ingadozott a figyelembe vett időszakban (2018 kivételével). Pontosabban, a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége a figyelembe vett időszakon belül 2018-ig 2 %-ról 6 %-ra javult, amikor is az uniós építőipar piaci növekedéséből fakadó nagy kereslet párosult a PSC-huzalok és -sodratok uniós gyártóinak azon képességével, hogy a hengerhuzal árnövekedése által előidézett többletköltségeket áthárítsák a vevőkre. A jövedelmezőség ezt követően némileg a fedezeti pont alá esett vissza a felülvizsgálati időszakban. A 2019-ben tapasztalt negatív jövedelmezőség és az értékesítési árak csökkenése annak az eredménye volt, hogy abban az évben a kereslet a vártnál gyengébb, a hengerhuzal ára pedig magas volt.

(145)

A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességére utal. A nettó pénzforgalom a teljes figyelembe vett időszakban pozitív maradt, és az időszak második felében ugyanolyan tendenciát követett, mint a jövedelmezőség: számottevően javult 2018-ban, majd pedig a felülvizsgálati időszakban a figyelembe vett időszak elejéhez viszonyítva 16 %-os csökkenést mutatott.

(146)

A beruházásoknak a figyelembe vett időszak alatti négyszeres növekedése azt jelzi, hogy az uniós gazdasági ágazat folyamatosan törekszik a hatékonyságnövelésre és az új piacokon való megjelenésre, és továbbra is versenyképes az uniós piacon és világszerte. A beruházások elsősorban a termelőlétesítmények és -berendezések korszerűsítésére és cseréjére irányultak.

(147)

A beruházásoknak a hasonló termék gyártásából és értékesítéséből származó megtérülése ugyanolyan tendenciát mutatott, mint a jövedelmezőség: pozitív volt a figyelembe vett időszak első három évében, 2018-ban meredeken emelkedett, majd a felülvizsgálati időszakban negatívvá vált (–9 %).

(148)

A vizsgálat kimutatta, hogy a gazdasági ágazat helyzete makroszinten stabil volt, összhangban a felhasználás általános, enyhe növekedési tendenciájával (+ 1 % a figyelembe vett időszakban), amely hatással volt az uniós gazdasági ágazat termelési és értékesítési volumenének szerény növekedésére.

(149)

A vizsgálat azt is feltárta, hogy a gazdasági ágazat helyzete mikroszinten összességében viszonylag kedvező volt, noha még mindig sérülékeny. A jövedelmezőség és a pénzforgalom pozitív volt a figyelembe vett időszakban, a jövedelmezőség csak a felülvizsgálati időszakban lett negatív (de nagyon közel volt a fedezeti ponthoz) az előre jelzettnél alacsonyabb építőipari kereslet miatt. Az uniós építési piac fellendülésével azonban várhatóan javulni fog az uniós gazdasági ágazat helyzete.

(150)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét tehát nem érte kár, és ennek a viszonylag pozitív helyzetnek a fő oka a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából történő behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések megléte volt.

(151)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(152)

A Bizottságnak a (151) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. Ezért a Bizottság a továbbiakban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűleg bekövetkezne-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(153)

Annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a kár megismétlődése, a Bizottság megvizsgálta a) a kínai gyártási kapacitást és szabad kapacitást; b) a dömpingellenes intézkedések hiányában a Kínából származó behozatal várható árszintjét és c) az uniós piac vonzerejét.

(154)

A jelentős kínai felhasználás ellenére a termelés üteme (több mint 233 000 tonna) meghaladta a belföldi felhasználást, és így egyre nagyobb nyomás nehezedik a harmadik országokba irányuló exportra.

(155)

Ezenkívül Kína kapacitásfeleslege a kérelmező által szolgáltatott adatokból is nyilvánvaló: Kína 2019-ben körülbelül 3,6 millió tonna éves kibocsátással rendelkezett a PSC-huzalok és -sodratok terén, és a becsült kapacitása 4,5 és 5,6 millió tonna között volt (47). Kínában a kihasználatlan szabad gyártási kapacitás (ami 2 millió tonna között van) legalább háromszorosa az uniós piacénak.

(156)

A (96) preambulumbekezdésben a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók az intézkedések hatályvesztése esetén nagy mennyiségben exportálnának PSC-huzalokat és -sodratokat az Unióba, és erre valószínűleg dömpingelt árakon kerülne sor.

(157)

Úgy tűnik, hogy az intézkedések 2009-es bevezetése visszatartotta a kínai exportőröket attól, hogy továbbra is nagy mennyiségben és alacsony áron dömpingeljék termékeiket az uniós piacon. Ennek eredményeként csak jelentéktelen volumenű behozatal érkezik Kínából az Unióba.

(158)

A legfontosabb exportpiacokra (Dél-Korea és a Fülöp-szigetek, amelyek az uniós felhasználás körülbelül 40 %-át teszik ki) irányuló kínai export árai esetében 20,3 %-os alákínálás volt megfigyelhető az uniós gazdasági ágazat értékesítési áraihoz képest. Ez azt mutatja, hogy a kínai exportőrök kivitelük jelentős részét más piacokra irányították át, jóval alacsonyabb árszinteken, mint az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai az Unió piacán.

(159)

A (97) és a (98) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós piac mind mérete, mind pedig az árszint szempontjából vonzó.

(160)

Az uniós piac jelentős mérete, valutájának jelenlegi viszonylagos erőssége és az egyéb jelentős harmadik országbeli piacokhoz képest magasabb uniós árak miatt az Unió rendkívül vonzó piac a kínai termelők számára. Ugyanis ez a valószínűsíthető, magas áralákínálási különbözet, amely a harmadik országokba irányuló kínai export árai és az uniós gazdasági ágazat árai közötti különbség alapján került megállapításra, az uniós piacot az egyéb jelentős exportpiacoknál vonzóbbá teszi a kínai gyártók számára. Az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók a harmadik országokkal szemben alkalmazottnál magasabb árakon tudnának exportálni az Unióba, és még így is az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá tudnának kínálni.

(161)

Ezenkívül, amint azt a (95) preambulumbekezdés említi, más jelentős piacokon – mint például az USA, Brazília, Kanada és Törökország piacán – szintén érvényben vannak a Kínából származó PSC-huzalok és -sodratok behozatala elleni intézkedések. Ezért az uniós intézkedések hatályvesztése esetén az Unió természetesen nagyon vonzó piac lenne a kínai export számára.

(162)

Tekintettel a vizsgálat megállapításaira – nevezetesen Kína becsült szabad kapacitásával és az EU-ba irányuló kínai kivitel várható árszínvonalával kapcsolatban levont következtetésekre – kijelenthető, hogy az intézkedések meghosszabbításának hiánya minden valószínűség szerint a károkozás megismétlődéséhez, illetve az uniós gazdasági ágazat még mindig sérülékeny helyzetének romlásához vezetne, mégpedig amiatt, hogy feltehetően nagyobb mennyiségben érkezne Kínából az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai alá kínáló dömpingelt árú behozatal.

(163)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(164)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt félnek lehetőséget biztosítottak álláspontja ismertetésére.

(165)

Ennek alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket. Emlékeztetni kell arra, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek.

(166)

A (150) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az intézkedések lehetővé tették az uniós gazdasági ágazat számára, hogy viszonylag pozitív mikrogazdasági helyzetet teremtsen és azt megőrizze. Az uniós gazdasági ágazat felépülése folyamatban van; intézkedéseket hoztak a hatékonyság javítására, és beruházásokat eszközöltek a versenyképesség megőrzésére. A gazdasági ágazat azonban továbbra is sérülékeny, amint azt a fedezeti ponthoz közeli profitszint is bizonyítja, amely annak eredménye, hogy a gazdasági ágazat csak korlátozott képes a nyersanyagárak emelkedését továbbhárítani a vevőkre, és hogy csökkent az építőipar aktivitása (ami nagyfokú keresletingadozást idéz elő). Az intézkedések megszüntetése ezért valószínűleg az uniós piacra belépő alacsony árú, dömpingelt behozatal okozta jelentős kár megismétlődését eredményezné, ami az uniós gazdasági ágazat sérülékeny helyzetének további romlásához vezetne.

(167)

Az intézkedések fenntartása esetén várhatóan az uniós gazdasági ágazat képes lesz megvalósítani operatív beruházásait, végső soron pedig javítani a jövedelmezőségén és megőrizni a jelentős munkaerejét.

(168)

Ezért a Kínával szembeni intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat javát szolgálná.

(169)

A (12) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen importőr sem jelentkezett az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően és a vizsgálat során (az előző hatályvesztési felülvizsgálat során is hasonló volt a helyzet). Noha nem zárható ki, hogy az intézkedések bevezetése hátrányosan érintette tevékenységüket, az importőrök nem függnek Kínától, és a felülvizsgálat tárgyát képező terméket más beszállító országoktól, például Thaiföldről vagy Oroszországból is be tudják szerezni. Ezért a Bizottság (hasonlóan a korábbi hatályvesztési felülvizsgálathoz) arra a következtetésre jutott, hogy az importőrök részéről nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a meglévő intézkedéseket nem szabad meghosszabbítani.

(170)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés közzétételét követően és a vizsgálat során egyetlen felhasználó sem jelentkezett. Ezért nem voltak arra utaló jelek, hogy a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat során levont következtetések (48) a továbbiakban ne lennének érvényesek, és hogy az intézkedések fenntartása olyan kedvezőtlen hatásokkal járna a felhasználókra, amelyek meghaladnák az intézkedések kedvező hatásait.

(171)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem szólnak uniós érdekből fakadó kényszerítő okok a Kínából származó behozatalra alkalmazandó jelenlegi dömpingellenes intézkedések kiterjesztése ellen.

(172)

A fenti megfontolásokból az következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a Kínai Népköztársaságból származó egyes, ötvözetlen acélból készült elő- és utófeszítő huzalok és huzalsodratok (PSC-huzalok és -sodratok) behozatalára az (EU) 2019/1382 végrehajtási rendelettel módosított (EU) 2015/865 végrehajtási rendelettel kivetett dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(173)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – gyártott felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra a „minden egyéb vállalatra” alkalmazandó vámok vonatkoznak. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(174)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (49). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(175)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethetik észrevételeiket. A kérelmezőtől észrevételek érkeztek a (177)–(178) preambulumbekezdésben említett védintézkedések hatályát illetően.

(176)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet (50) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatláb egy százalékponttal megnövelt értékének megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(177)

Az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelettel (51) a Bizottság hároméves időtartamra védintézkedést vezetett be egyes acéltermékek vonatkozásában. Az (EU) 2021/1029 bizottsági végrehajtási rendelettel (52) Bizottság 2024. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedést. A felülvizsgálat tárgyát képező termék (konkrétabban a jelenleg az 7217 10 90 és az ex 7217 20 90 KN-kód alá tartozó termék) megegyezik a védintézkedés hatálya alá tartozó termékkategóriák egyikével. Következésképpen a védintézkedés keretében megállapított vámkontingensek túllépése esetén mind a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot, mind a dömpingellenes vámot meg kellene fizetni ugyanazon behozatal után. Mivel a dömpingellenes intézkedések és a védintézkedések ilyen együttes alkalmazása a kívántnál nagyobb hatást gyakorolhat a kereskedelemre, a Bizottság úgy határozott, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékre kivetett védővám alkalmazásának időtartamára nézve megakadályozza a dömpingellenes vám és a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám együttes alkalmazását.

(178)

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése szerinti, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, és az nagyobb az e rendelet szerinti dömpingellenes vámoknál, csak az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése szerinti, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot kell beszedni. A védintézkedés és a dömpingellenes vámok egyidejű alkalmazásának időtartama alatt az e rendelet alapján kivetett vámok beszedését fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése szerinti, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, és az kisebb az e rendeletben megállapított dömpingellenes vámoknál, az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése szerinti, a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot, valamint az e vám és az e rendelet alapján kivetett dömpingellenes vámok szintje közötti különbségnek megfelelő összeget kell beszedni. A dömpingellenes vám nem beszedett összegének beszedését fel kell függeszteni.

(179)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,