02018R0858 — HU — 06.12.2022 — 003.001

---

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/858 RENDELETE (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 151, 2018.6.14., 1. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2144 RENDELETE (2019. november 27.)	L 325	1	16.12.2019
►M2	A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1445 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. június 23.)	L 313	4	6.9.2021
►M3	A BIZOTTSÁG (EU) 2022/2236 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2022. június 20.)	L 296	1	16.11.2022

Helyesbítette:

►C1	Helyesbítés, HL L 398, 11.11.2021, o 29  (2144/2019)

---

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/858 RENDELETE

(2018. május 30.)

a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet továbbá meghatározza a 2. cikk (1) bekezdésében említett járművek alapvető fontosságú rendszereinek megfelelő működésének súlyos veszélyeztetésére képes alkatrészek és tartozékok forgalomba hozatalára és forgalomba helyezésére vonatkozó rendelkezéseket.

2. cikk

Hatály

Az ilyen jóváhagyások nem érintik a 2006/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) alkalmazását.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet és a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusok alkalmazásában, az azokban foglalt eltérő rendelkezések hiányában:

1.	„típusjóváhagyás” : az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

2.	„EU-típusjóváhagyás” : az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel e rendelet vonatkozó közigazgatási rendelkezéseinek és műszaki követelményeinek;

3.

„nemzeti típusjóváhagyás” : az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa megfelel az adott tagállam nemzeti jogában meghatározott vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek; az ilyen jóváhagyás érvényessége a tagállam területére korlátozódik;

4.	„típusbizonyítvány” : az a dokumentum, amellyel a jóváhagyó hatóság hivatalosan igazolja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa típusjóváhagyásban részesült;

5.	„megfelelőségi nyilatkozat” : a gyártó által kiállított dokumentum, amely igazolja, hogy a gyártott jármű megfelel a jóváhagyott járműtípusnak és megfelel minden olyan rendeleti jellegű jogi aktusnak, amelyek a jármű gyártásakor alkalmazandók voltak;

6.	„egyedijármű-jóváhagyás” : az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy adott jármű – akár egyedi gyártású, akár nem – megfelel az EU-egyedijármű-jóváhagyásra vagy a nemzeti egyedijármű-jóváhagyásra vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

7.	„egészjármű-típusjóváhagyás” : az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság igazolja, hogy egy nem teljes, teljes vagy befejezett járműtípus megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

8.	„többlépcsős típusjóváhagyás” : az az eljárás, amellyel egy vagy több jóváhagyó hatóság igazolja, hogy – a gyártási készültségi foktól függően – egy nem teljes vagy befejezett járműtípus megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

9.

„lépésenkénti típusjóváhagyás” : az az eljárás, amely a jármű részét képező rendszerekre, alkotóelemekre és önálló műszaki egységekre érvényes minden EU-típusbizonyítvány- vagy ENSZ -típusbizonyítvány lépésenkénti összegyűjtéséből áll, és amelynek végeredménye – az utolsó szakaszban – az egészjármű-típusjóváhagyás;

10.	„egylépéses típusjóváhagyás” : az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság egyetlen művelettel igazolja, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusa egészében megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

11.	„vegyes típusjóváhagyás” : olyan lépésenkénti típusjóváhagyás, amelynek keretében az egészjármű-típusjóváhagyás utolsó szakaszában egy vagy több rendszer típusjóváhagyása szerezhető meg anélkül, hogy ezekre a rendszerekre EU-típusbizonyítványt kellene kiállítani;

12.	„rendszer típusjóváhagyása” : az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy a rendszer típusa megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

13.	„önálló műszaki egység típusjóváhagyása” : az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy önálló műszaki egység valamely típusa egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

14.	„alkotóelem típusjóváhagyása” : az az eljárás, amellyel a jóváhagyó hatóság tanúsítja, hogy egy alkotóelem típusa a járműtől függetlenül megfelel a vonatkozó közigazgatási rendelkezéseknek és műszaki követelményeknek;

15.	„jármű” : bármely gépjármű vagy annak pótkocsija;

16.	„gépjármű” : olyan motorral hajtott, teljes, befejezett vagy nem teljes jármű, amelyet önálló mozgásra terveztek és gyártottak, amely legalább négy kerékkel rendelkezik, és amelynek legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/órát;

17.

„pótkocsi” : olyan önálló hajtással nem rendelkező kerekes jármű, amelyet arra terveztek és gyártottak, hogy gépjármű vontassa, és amely legalább egy, a vontató gépjármű hosszirányú középsíkjára merőleges vízszintes tengely és egy, a hosszirányú középsíkjával párhuzamos függőleges tengely körül elfordulhat;

18.	„rendszer” : berendezések olyan összessége, amely a járműben egy vagy több meghatározott funkciót lát el, és amelyre e rendelet vagy a II. mellékletben felsorolt bármely rendeleti jellegű jogi aktus követelményei vonatkoznak;

19.

„alkotóelem” : e rendelet vagy a II. mellékletben felsorolt bármely rendeleti jellegű jogi aktus követelményeinek hatálya alá tartozó, a jármű részének szánt olyan berendezés, amelyre a járműtől függetlenül típusjóváhagyás adható, amennyiben a különös rendeleti jellegű jogi aktus erről kifejezetten rendelkezik;

20.

„önálló műszaki egység” : olyan berendezés, amelyet e rendelet vagy a II. mellékletben felsorolt bármely rendeleti jellegű jogi aktus követelményeinek hatálya alá tartozó, a jármű részének szántak, amelyre külön, de csak egy vagy több meghatározott járműtípussal kapcsolatban típusjóváhagyás adható, amennyiben a különös rendeleti jellegű jogi aktus erről kifejezetten rendelkezik;

21.	„alkatrészek” : a jármű összeállításához, javításához és karbantartásához használt termékek, valamint a pótalkatrészek;

22.	„tartozék” : alkatrésznek nem minősülő termék, amely a járműbe beépíthető vagy arra felszerelhető;

23.	„pótalkatrészek” : az adott jármű eredeti alkatrészeinek pótlására a járműbe beépítendő vagy arra felszerelendő termékek – ideértve a jármű használatához szükséges termékeket is –, a tüzelőanyag kivételével;

24.	„alapjármű” : olyan jármű, amelyet egy többlépcsős típusjóváhagyás kezdeti szakaszában használnak;

25.	„nem teljes jármű” : olyan jármű, amelynek az elkészüléséhez még legalább egy további gyártási szakaszon kell keresztülmennie ahhoz, hogy e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek megfeleljen;

26.	„befejezett jármű” : a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás eredményeként létrejövő olyan jármű, amely megfelel e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek;

27.	„teljes jármű” : olyan jármű, amelyet nem kell befejezni ahhoz, hogy e rendelet vonatkozó műszaki követelményeinek megfeleljen;

28.	„kifutó sorozatú jármű” : készleten lévő olyan jármű, amelyet nem lehet forgalmazni vagy a továbbiakban forgalmazni, nyilvántartásba venni vagy forgalomba helyezni, mert olyan új műszaki követelmények léptek hatályba, amelyek vonatkozásában nem kapott típusjóváhagyást;

29.	„alternatív üzemanyaggal működő jármű” : olyan jármű, amelyet úgy terveztek, hogy képes legyen a légköri hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapotú vagy az alapvetően nem ásványiolaj-származék tüzelőanyagok közül legalább egyfélével üzemelni;

30.	„kis sorozatban gyártott jármű” : az V. mellékletben meghatározott éves mennyiségi korlátokat meg nem haladó darabszámban forgalmazott, nyilvántartásba vett vagy forgalomba helyezett járműtípus;

31.	„különleges rendeltetésű jármű” : olyan M, N vagy O kategóriába tartozó jármű, amely olyan különleges műszaki jellemzőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik, hogy különleges körülményeket vagy berendezéseket igénylő feladatot lásson el;

32.	„járműtípus” : járművek olyan csoportja, amelyek legalább az I. melléklet B. részében meghatározott jellemzők tekintetében megegyeznek, ideértve a járművek olyan csoportját is, amelyek között az ott említett különböző változatok és kivitelek is szerepelnek;

33.	„félpótkocsi” : vontatott jármű, amelynek a tengelye vagy tengelyei (egyenletes terhelés esetében) a jármű tömegközéppontja mögött helyezkedik vagy helyezkednek el, és amely olyan kapcsoló berendezéssel van ellátva, amely lehetővé teszi vízszintes és függőleges erők átvitelét a vontató járműre;

34.

„piacfelügyelet” : a piacfelügyeleti hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenységek és megtett intézkedések, hogy a forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek, valamint alkatrészek és tartozékok megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott követelményeknek, és ne veszélyeztessék az egészséget, a biztonságot, a környezetet vagy a közérdek védelmének egyéb vonatkozásait;

35.	„piacfelügyeleti hatóság” : a tagállam területén a piacfelügyelet ellátásáért felelős egy vagy több nemzeti hatóság;

36.

„jóváhagyó hatóság” : a tagállamnak a Bizottságnál bejelentett egy vagy több hatósága, amely a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának vagy az egyedijármű-jóváhagyásnak valamennyi vonatkozásában, az alkatrészek és tartozékok engedélyezési eljárása, valamint a bizonyítvány kiadása és adott esetben visszavonása vagy megtagadása tekintetében hatáskörrel rendelkezik, a többi tagállam jóváhagyó hatóságával szemben kapcsolattartóként működik, kijelöli a műszaki szolgálatokat, és gondoskodik arról, hogy a gyártó teljesítse kötelezettségeit a gyártásmegfelelőséggel kapcsolatban;

37.

„nemzeti hatóság” : a jóváhagyó hatóság vagy bármilyen olyan egyéb hatóság, amely részt vesz és felelős a járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel, önálló műszaki egységekkel, alkatrészekkel vagy tartozékokkal kapcsolatos piacfelügyeletért, határellenőrzésért vagy nyilvántartásba vételért valamely tagállamban;

38.	„műszaki szolgálat” : a jóváhagyó hatóság által vizsgálatok elvégzése céljából vizsgálati laboratóriumnak kijelölt szervezet vagy szerv, illetve a kezdeti értékelés és egyéb vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzése céljából megfelelőségértékelő szervezetnek kijelölt szervezet vagy szerv;

39.	„nemzeti akkreditáló testület” : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

40.

„gyártó” : az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely felel a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásának, vagy az egyedijármű-jóváhagyásnak, vagy az alkatrészek és tartozékok engedélyezési eljárásának minden vonatkozásáért, a gyártásmegfelelőség biztosításáért és piacfelügyeleti kérdésekért, a legyártott jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész és tartozék tekintetében, függetlenül attól, hogy közvetlenül részt vesz-e vagy sem az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység valamennyi tervezési és gyártási szakaszában;

41.

„a gyártó képviselője” : az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól szabályos meghatalmazást kapott arra, hogy a gyártót képviselje a jóváhagyó hatóság vagy a piacfelügyeleti hatóság előtt, és eljárjon a gyártó nevében az e rendelet hatálya alá tartozó kérdésekben;

42.	„importőr” : az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országban gyártott járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot hoz forgalomba;

43.	„forgalmazó” : az a márkakereskedő vagy a gyártótól és az importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, aki vagy amely a járművet, rendszert, alkotóelemet, önálló műszaki egységet, alkatrészt vagy tartozékot forgalmazza;

44.	„gazdasági szereplő” : a gyártó, a gyártó képviselője, az importőr vagy a forgalmazó;

45.

„független gazdasági szereplő” : a hivatalos márkakereskedőtől és javítótól eltérő olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a járművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesz, ideértve a javítókatat, a szervizberendezések, eszközök és pótalkatrészek gyártóit és forgalmazóit, a műszaki tájékoztatók megjelentetőit, az autóklubokat, a közúti segélyszolgálatokat, az ellenőrzési és vizsgálati szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőket, az alternatív üzemanyaggal működő járművek tartozékainak szerelői, gyártói és javítói számára képzést nyújtó gazdasági szereplőket; idetartoznak az adott járműgyártó elosztóhálózatába tartozó hivatalos szervizek, márkakereskedők és forgalmazók is, amennyiben olyan járművekkel kapcsolatban is nyújtanak javítási és karbantartási szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában nem tagjai a járműgyártó elosztóhálózatának;

46.	„hivatalos javító” : olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely járművekkel kapcsolatos javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújt, és aki vagy amely a gyártó elosztóhálózatán belül működik;

47.	„független javító” : olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely járművekkel kapcsolatos javítási és karbantartási szolgáltatásokat nyújt és aki vagy amely nem a gyártó elosztóhálózatán belül működik;

48.

„járműjavítási és -karbantartási információk” : minden olyan információ – ideértve azok későbbi módosításait és kiegészítéseit is –, amely a jármű hibájának megállapításához, a jármű karbantartásához, ellenőrzéséhez, annak műszaki vizsgára történő felkészítéséhez, a jármű javításához, újraprogramozásához, újraindításához vagy amely a jármű távdiagnosztikai támogatásához szükséges, vagy amely az alkatrészeknek és tartozékoknak a járműre történő felszereléséhez szükséges, és amelyet a gyártók hivatalos partnereik, márkakereskedőik és javítóik rendelkezésére bocsátanak vagy amelyet a gyártók javítás és karbantartás céljára használnak fel;

49.

„a jármű fedélzeti diagnosztikai rendszerének (OBD) információi” : a jármű fedélzeti rendszere által generált vagy a motorhoz csatlakoztatott rendszerrel kapcsolatos olyan információ, amely képes észlelni a működési hibákat és adott esetben képes azokat egy figyelmeztető rendszer segítségével jelezni, képes a számítógépes memóriában tárolt adatok segítségével a hibák valószínűsíthető helyét beazonosítani, és képes ezeket az információkat a járművön kívül elérhetővé tenni;

50.	„forgalomba hozatal” : a járműnek, rendszernek, alkotóelemnek, önálló műszaki egységnek, alkatrésznek vagy tartozéknak az Unióban első alkalommal történő forgalmazása;

51.	„forgalmazás” : a piacon a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék gazdasági tevékenység kertében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;

52.	„forgalomba helyezés” : a jármű, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék első rendeltetésszerű használata az Unióban;

53.	„nyilvántartásba vétel” : jóváhagyott jármű – állandó vagy ideiglenes jellegű – közúti forgalomba helyezésének hatósági engedélyezése, amelynek részét képezi a jármű azonosítása és a forgalmi rendszám néven ismert sorozatszámmal való ellátása is;

54.

„virtuális vizsgálati módszer” : számításokat is magában foglaló olyan számítógépes szimuláció, amely bemutatja, hogy a jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység fizikai jelenléte nélkül az adott jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység megfelel a II. mellékletben felsorolt valamely rendeleti jellegű jogi aktus műszaki követelményeinek;

55.

„alternatív követelmények” : olyan közigazgatási rendelkezések és műszaki követelmények, amelyek célja a biztonság, a környezetvédelem és a munkavédelem olyan szintjének biztosítása, amely a lehető legteljesebb mértékben egyenértékű a II. mellékletben felsorolt egy vagy több rendeleti jellegű jogi aktusban előírt szinttel;

56.	„helyszíni értékelés” : a műszaki szolgálat vagy annak alvállalkozója vagy leányvállalata telephelyén elvégzett ellenőrzés;

57.	„helyszíni felügyeleti értékelés” : olyan rutinszerű, időszakos helyszíni értékelés, amely különbözik a műszaki szolgálat vagy annak alvállalkozója vagy leányvállalata első kijelölés céljából elvégzett helyszíni értékelésétől és az e kijelölés megújítása céljából végzett helyszíni értékeléstől is;

58.	„a jármű gyártási időpontja” : az az időpont, amikor egy adott jármű legyártása a gyártó által szerzett jóváhagyásnak megfelelően befejeződött.

4. cikk

Járműkategóriák

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletnek a járműtípusok és felépítménytípusok tekintetében történő módosításáról a műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK

5. cikk

Műszaki követelmények

E bekezdés alkalmazásában a megfelelőség értékelése céljára kizárólag a jóváhagyó hatóságok, a piacfelügyeleti hatóságok és a Bizottság által vagy nevében elvégzett ellenőrzéseket, vizsgálatokat, felülvizsgálatokat és értékeléseket lehet figyelembe venni.

6. cikk

A tagállamok kötelezettségei

A jóváhagyó hatóságokra és piacfelügyeleti hatóságokra vonatkozó értesítés tartalmazza a hatóságok nevét, címét – ideértve az elektronikus címét is – és felelősségi köreit. A Bizottság a jóváhagyó hatóságok és a piacfelügyeleti hatóságok jegyzékét és elérhetőségi adatait közzéteszi a weboldalán.

A tagállamok biztosítják, hogy jóváhagyó hatóságaik és a piacfelügyeleti hatóságaik tiszteletben tartják a szerepek és feladatok szigorú elválasztását, és hogy mindegyik egymástól függetlenül működik. Ezek a hatóságok tartozhatnak ugyanazon szervezethez, feltéve, hogy tevékenységeiket önállóan irányítják, különálló struktúrák részeként.

E bekezdés első albekezdésétől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem engedélyezik olyan járművek közúti forgalomban való használatát, forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, amelyek e rendelettel összhangban típusjóváhagyást kaptak, de meghaladják a 96/53/EK tanácsi irányelv ( 4 ) I. mellékletében meghatározott harmonizált méreteket, tömegeket és tengelyterheléseket.

Az érintett tagállamok a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik az időszakos felülvizsgálatok és értékelések eredményeinek összefoglalását.

A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak és a fórumnak arról, hogy miként kezelik 11. cikk (5) bekezdésében említett, a fórum által kiadott ajánlásokat.

Az érintett tagállamok a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik az időszakos felülvizsgálatok és értékelések eredményeinek összefoglalását.

A tagállamok jelentést tesznek a Bizottságnak és a fórumnak arról, hogy miként kezelik a 11. cikk (5) bekezdésében említett, a fórum által kiadott ajánlásokat.

7. cikk

A jóváhagyó hatóságok kötelezettségei

A jóváhagyó hatóságoknak hatékonyan és eredményesen együtt kell működniük egymással és meg kell osztaniuk egymással a szerepük és feladataik szempontjából lényeges információkat.

8. cikk

A piacfelügyeleti hatóságok kötelezettségei

Az ilyen ellenőrzések elvégzése során a piacfelügyeleti hatóságoknak figyelembe kell venniük:

Minden egyes vizsgálattal ellenőrizni kell a II. mellékletben felsorolt, alkalmazandó rendeleti jellegű jogi aktusoknak való megfelelőséget.

A piacfelügyeleti hatóságok kötelesek együttműködni a gazdasági szereplőkkel az olyan intézkedéseket illetően, amelyek megelőzhetik vagy csökkenthetik a gazdasági szereplők által forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek által okozott veszélyeket.

9. cikk

A Bizottság által végzett megfelelőség-ellenőrzés

A vizsgálatokat és ellenőrzéseket többek között statisztikailag értékelhető mintákon történő laboratóriumi vizsgálatokkal és közúti vizsgálatokkal kell elvégezni, és dokumentumok ellenőrzésével kell kiegészíteni.

A vizsgálatok és ellenőrzések során a Bizottság figyelembe veszi:

A Bizottság műszaki szolgálatokat bízhat meg a vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzésével, ebben az esetben a műszaki szolgálat a Bizottság nevében jár el. Ha a Bizottság e cikk alkalmazása céljából a vizsgálatok vagy ellenőrzések elvégzésével műszaki szolgálatokat bíz meg, gondoskodik arról, hogy az alkalmazott műszaki szolgálat különbözzön attól a műszaki szolgálattól, amely elvégezte az eredeti típusjóváhagyásra vonatkozó vizsgálatot.

A vizsgálatokat és ellenőrzéseket az alábbiakon lehet elvégezni:

A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal, amikor az elvégzi ezeket a vizsgálatokat és ellenőrzéseket.

Az ilyen adatoknak minden olyan paramétert és beállítást tartalmazniuk kell, amelyek szükségesek ahhoz, hogy pontosan utánozzák a típusjóváhagyási vizsgálat során alkalmazott vizsgálati feltételeket. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a rendelkezésre bocsátandó adatok körének meghatározásáról, figyelemmel a kereskedelmi titkok és a személyes adatok védelmére az uniós jog és a nemzeti jog szerint. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Ha a vizsgálatok és ellenőrzések alapján kérdéses a típusjóváhagyás helytállósága, a Bizottság haladéktalanul értesíti az érintett jóváhagyó hatóságot vagy hatóságokat és a fórumot.

A Bizottság tájékoztatja az illetékes jóváhagyó hatóságokat és piacfelügyeleti hatóságokat, hogy azok megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy az Unióban a felhasználókat megfelelő időn belül figyelmeztetni tudják a Bizottság által bármely járművel, rendszerrel, alkotóelemmel vagy önálló műszaki egységgel kapcsolatban azonosított meg nem felelésre annak érdekében, hogy megelőzzék a sérüléseket és egyéb károkat, illetve csökkentsék ezek kockázatát.

A Bizottság valamennyi, általa elvégzett megfelelőség-ellenőrző vizsgálatot követően jelentést tesz közzé a megállapításairól, és megállapításait továbbítja a tagállamoknak és a fórumnak. E jelentésnek részletes információkat kell tartalmaznia a megvizsgált járművekről, rendszerekről, alkotóelemekről és önálló műszaki egységekről az érintett gyártó megnevezéséről, valamint tartalmaznia kell a megállapítások rövid leírását, ideértve adott esetben az esetleges meg nem felelés jellegét is.

10. cikk

A Bizottság által végzett értékelések

Az első albekezdéstől eltérve, a Bizottság kisebb gyakorisággal is elvégezheti egy jóváhagyó hatóság értékelését, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott hatóság első értékelése bizonyítja, hogy a bevezetett eljárások biztosítják e rendelet hatékony alkalmazását, figyelembe véve a kiadott EU-típusjóváhagyások hatályát és körét.

11. cikk

A végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelős fórum

A fórum az egyes tagállamok által kinevezett képviselőkből áll, akik jóváhagyó hatóságaikat és piacfelügyeleti hatóságaikat képviselik.

A műszaki szolgálatokat, a 13. cikk (10) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokban megállapított követelményeknek megfelelő elismert harmadik feleket, az Európai Parlament képviselőit, az ipar és az érintett gazdasági szereplők képviselőit, valamint a biztonsággal és a környezettel kapcsolatos kérdésekben érintett érdekelt feleket adott esetben meg lehet hívni, hogy a fórum ülésein megfigyelőként részt vegyenek az e cikk (7) bekezdésében említett eljárási szabályzatnak megfelelően.

A fórum tanácsadói feladatainak céljául a következőket kell kitűzni: a legjobb gyakorlatok előmozdítása e rendelet egységes értelmezésének és végrehajtásának elősegítése céljából, a végrehajtási problémákkal, az együttműködéssel – különösen a műszaki szolgálatok értékelését, kijelölését és felügyeletét illetően –, a munkamódszerek és -eszközök kidolgozásával, az elektronikus információcsere eljárásának kifejlesztésével, a harmonizált végrehajtási projektek értékelésével és a szankciókkal kapcsolatos információcsere.

Amikor a fórum véleményt nyilvánít vagy ajánlást ad ki, konszenzusra törekszik. Amennyiben nem sikerül ilyen konszenzust elérnie, a fórum a tagállamok egyszerű többségével véleményt nyilvánít vagy ajánlást ad ki. Minden tagállam egy szavazattal rendelkezik. Az eltérő álláspontot képviselő tagállamok kérhetik, hogy álláspontjaikat annak indokolásaival együtt a fórum véleményében vagy ajánlásában rögzítsék.

12. cikk

Online adatcsere

A Bizottság és a tagállamok a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 5 ) létrehozott Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszert (RAPEX) és a 765/2008/EK rendelettel létrehozott piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszert (ICSMS) alkalmazzák a piacfelügyelet, a visszahívások, valamint a piacfelügyeleti hatóságok, a tagállamok és a Bizottság közötti egyéb releváns tevékenységek tekintetében.

2026. július 5-től kezdődően a tagállamok a nyilvánosság számára – a jármű-azonosító számok (VIN) révén –, strukturált adatként, elektronikus formátumban a megfelelőségi nyilatkozatban foglalt információkat hozzáférhetővé teszik a közös biztonságos elektronikus adatcsere-rendszerben a 37. cikknek megfelelően.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés első és második albekezdésében említett információk formátumának és az azokhoz való nyilvános hozzáférés kritériumainak meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés első albekezdésében említett információk formátumának és az azokhoz való nyilvános hozzáférés kritériumainak meghatározásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

A gyártók általános kötelezettségei

A többlépcsős típusjóváhagyás esetében a gyártó felel továbbá a járműgyártás valamely szakaszában általuk hozzáadott rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek jóváhagyásáért és gyártásmegfelelőségéért is. A korábbi gyártási szakaszokban már jóváhagyott alkotóelemeket, rendszereket vagy önálló műszaki egységeket módosító gyártók felelnek a módosított alkotóelem, rendszer vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyásáért és gyártásmegfelelőségéért. Az előző gyártási szakasz gyártói kötelesek információt szolgáltatni a következő szakasz gyártóinak minden olyan változásról, amely érintheti az alkotóelem, rendszer vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyását vagy az egészjármű-típusjóváhagyást. Ezt az információt rögtön az egészjármű-típusjóváhagyás új kiterjesztésének kiadásakor, de legkésőbb a nem teljes jármű gyártásának első napján kell szolgáltatni.

A gyártóknak nyilvántartást kell vezetniük az ilyen panaszokról, minden panasz esetében feltüntetve többek között a probléma leírását és az érintett járműtípus, rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék pontos beazonosításához szükséges adatokat, és a megalapozott panaszok esetében a gyártóknak tájékoztatniuk kell ezekről a forgalmazóikat és importőreiket.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az ingyenesen rendelkezésre bocsátandó adatok körének meghatározásáról, továbbá a harmadik felekkel szemben támasztott azon követelményekről, amelyekkel igazolják a közrend védelméhez és a környezetvédelem területeihez fűződő jogos érdekeiket, valamint a megfelelő vizsgálati létesítmények harmadik felek általi igénybevételéről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadni.

14. cikk

A gyártók kötelezettségei a követelményeknek meg nem felelő vagy súlyos veszélyt jelentő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik, önálló műszaki egységeik, alkatrészeik és tartozékaik vonatkozásában

A gyártónak haladéktalanul, részletesen tájékoztatnia kell a típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságot a meg nem felelésről és a megtett intézkedésekről.

A járműgyártóknak a 36. cikkben említett megfelelőségi nyilatkozatok másolatát a jármű gyártási időpontjától számított tíz éven keresztül elérhetővé kell tenniük a jóváhagyó hatóságok számára.

A gyártóknak valamely nemzeti hatóság indokolással ellátott kérelme alapján együtt kell működniük ezzel a hatósággal, a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően hozott bármely intézkedés tekintetében annak érdekében, hogy az általuk forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyeket megszüntessék.

15. cikk

A gyártó képviselőjének kötelezettségei

Az értesítésnek legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

16. cikk

Az importőrök kötelezettségei

Jármű esetében az importőröknek gondoskodniuk kell a járműnek az előírt megfelelőségi nyilatkozattal való ellátásáról.

17. cikk

Az importőrök kötelezettségei a követelményeknek meg nem felelő vagy súlyos veszélyt jelentő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik, önálló műszaki egységeik, alkatrészeik és tartozékaik vonatkozásában

Az importőröknek tájékoztatniuk kell a jóváhagyó hatóságokat és a piacfelügyeleti hatóságokat a megtett intézkedésekről is, és részletes tájékoztatást kell adniuk különösen a súlyos veszélyre és a gyártó által tett bármely intézkedésre vonatkozóan.

Az importőröknek valamely nemzeti hatóság indokolással ellátott kérelme alapján együtt kell működniük ezzel a hatósággal a 765/2008/EK rendelet 20. cikkének megfelelően hozott bármely intézkedés tekintetében annak érdekében, hogy az általuk forgalmazott járművek, rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok jelentette veszélyeket megszüntessék.

18. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

19. cikk

A forgalmazók kötelezettségei a követelményeknek meg nem felelő vagy súlyos veszélyt jelentő járműveik, rendszereik, alkotóelemeik, önálló műszaki egységeik, alkatrészeik és tartozékaik vonatkozásában

A forgalmazóknak tájékoztatniuk kell az említetteket a megtett intézkedésekről is, és részletes tájékoztatást kell adniuk a gyártó által tett bármilyen intézkedésről.

20. cikk

Azok az esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártó kötelezettségei vonatkoznak

Az importőr vagy a forgalmazó az alábbi esetekben e rendelet alkalmazásában gyártónak minősül, és a 8., 13. és 14. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak rá:

21. cikk

A gazdasági szereplők beazonosítása

A jóváhagyó hatóságok vagy a piacfelügyeleti hatóságok kérelmére a jármű forgalomba hozatalát követően tíz évig, illetve a rendszer, alkotóelem, önálló műszaki egység, alkatrész vagy tartozék forgalomba hozatalát követően öt évig a gazdasági szereplők kötelesek rendelkezésre bocsátani a következőkkel kapcsolatos információkat:

III. FEJEZET

EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK

22. cikk

EU-típusjóváhagyási eljárások

Emellett a gyártó nem teljes vagy befejezett járművek esetében választhatja a többlépcsős típusjóváhagyást is.

A többlépcsős típusjóváhagyás alkalmazandó a befejezésük után más gyártó által átalakított vagy módosított teljes járművekre is.

23. cikk

Az EU-típusjóváhagyás iránti kérelem

Nem nyújtható be más tagállamban egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység ugyanazon típusára új kérelem, amennyiben:

A jóváhagyó hatóságnak vissza kell utasítania egy eltérő típusmegjelölés vagy egy korábbi kérelemhez képest történt módosítás típusjóváhagyása iránti kérelmet, amennyiben a módosítások nem elegendőek ahhoz, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység új típusát alkossák.

24. cikk

Az adatközlő mappa

25. cikk

Az EU-típusjóváhagyás iránti kérelemmel együtt szolgáltatandó kiegészítő információk

Rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusjóváhagyása esetében a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusoknak megfelelően a jóváhagyó hatóság részére az egészjármű-típusjóváhagyás kiadásáig vagy elutasításáig hozzáférést kell biztosítani az adatközlő mappához és adott esetben az EU-típusbizonyítványokhoz, valamint azok mellékleteihez.

Az olyan rendszerek esetében, amelyekre vonatkozóan EU-típusbizonyítványt vagy ENSZ-típusbizonyítványt nem mutatnak be, a kérelemhez a 24. cikkben említett adatközlő mappa mellett csatolni kell az adott rendszernek a jármű-jóváhagyási szakaszban történő jóváhagyásához szükséges információkat, valamint az EU-típusbizonyítvány vagy ENSZ-típusbizonyítvány helyett a vizsgálati jegyzőkönyvet.

Az e bekezdés a) és b) pontjában említett információkat a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően kell benyújtani.

A jóváhagyó hatóság és a műszaki szolgálatok a gyártó számára dokumentáció vagy bármilyen további információ benyújtását is előírhatják annak érdekében, hogy a jóváhagyó hatóság vagy a műszaki szolgálat megfelelő szinten értelmezze a rendszereket – ideértve a rendszerfejlesztési folyamatokat és a rendszerkoncepciókat és szoftverek és algoritmusok funkcióit is –, amelyek az e rendelet követelményeinek való megfelelőség ellenőrzéséhez szükségesek, annak érdekében, hogy el tudják dönteni, milyen vizsgálatok szükségesek, vagy hogy lehetővé tegyék ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését.

IV. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁSOK VÉGREHAJTÁSA

26. cikk

Az EU-típusjóváhagyási eljárások végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 82. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. és IX. melléklet módosításáról, amelyek az e mellékletekben szabályozott eljárások naprakésszé tételével, az EU-típusjóváhagyás, illetve a többlépcsős típusjóváhagyás érdekében figyelembe veszik a szabályozási változásokat és a műszaki fejlődést.

Az információs csomagot elektronikusan is lehet tárolni. Az információs csomagnak tartalmaznia kell egy olyan tartalomjegyzéket, amely egyértelműen megjelöl minden oldalt és minden egyes dokumentum formátumát, és amely időrendben rögzíti az EU-típusjóváhagyás bármely módosítását.

A jóváhagyó hatóságnak az információs csomagot az érintett EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnését követően tíz éven keresztül meg kell őriznie.

A jóváhagyó hatóságnak fel kell kérnie azokat a jóváhagyó hatóságokat, amelyek kiadták a rendszerekre, alkotóelemekre vagy önálló műszaki egységekre vonatkozó típusjóváhagyásokat, hogy az 54. cikk (2) bekezdésének megfelelően járjanak el.

27. cikk

A kiadott, módosított, elutasított és visszavont EU-típusjóváhagyás bejelentése

28. cikk

Az EU-típusbizonyítvány

29. cikk

A rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyására vonatkozó különös rendelkezések

Ilyen esetben az EU-típusbizonyítványban fel kell tüntetni az alkotóelem vagy önálló műszaki egység felhasználására vonatkozó esetleges korlátozásokat, és meg kell adni az adott alkotóelem vagy az önálló műszaki egység járműbe való beszerelésének különös feltételeit.

Az említett alkotóelem vagy önálló műszaki egység járműbe történő beszerelése esetén a jóváhagyó hatóságnak a jármű jóváhagyásakor ellenőriznie kell, hogy az alkotóelem vagy az önálló műszaki egység megfelel-e minden alkalmazandó korlátozásnak, illetve beszerelési feltételnek.

30. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges vizsgálatok

31. cikk

A gyártásmegfelelőséggel kapcsolatos intézkedések

A IV. mellékletnek megfelelően a jóváhagyó hatóságnak meg kell hoznia az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy az ilyen ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusokban meghatározott gyakorisággal, illetve amennyiben az említett aktusok nem rendelkeznek a gyakoriságról, legalább háromévente egyszer elvégezze.

32. cikk

Díjak

A tagállam biztosítja, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a piacfelügyeleti tevékenységek költségeinek fedezésére. E költségek fedezésére – a nemzeti jog sérelme nélkül – az a tagállam, amelyben a járműveket forgalomba hozzák, díjakat vethet ki.

V. FEJEZET

AZ EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSOK MÓDOSÍTÁSAI ÉS ÉRVÉNYESSÉGE

33. cikk

Az EU-típusjóváhagyások módosítására vonatkozó általános rendelkezések

A jóváhagyó hatóságnak el kell döntenie, hogy ez a változás módosítást igényel-e az EU-típusjóváhagyásnak a 34. cikk szerinti felülvizsgálata vagy kiterjesztése révén, vagy hogy ez a változás új EU-típusjóváhagyást tesz-e szükségessé.

34. cikk

Az EU-típusjóváhagyások felülvizsgálata és kiterjesztése

Ilyen esetben a jóváhagyó hatóságnak szükség szerint haladéktalanul szükség szerint ki kell adnia az információs csomag módosított oldalait, egyértelműen feltüntetve a változás jellegét és az új kiadás keltét, vagy ki kell adnia az információs csomag egységes szerkezetbe foglalt, naprakésszé tett változatát, amelyhez mellékeli a változások részletes ismertetését.

Kiterjesztés esetén a jóváhagyó hatóságnak haladéktalanul egy naprakésszé tett EU-típusbizonyítványt kell kiadnia, amelyet egy kiterjesztési számmal kell ellátnia; amely az eddig kiadott, egymást követő kiterjesztések számánál eggyel nagyobb. Ennek a típusbizonyítványnak világosan fel kell tüntetnie a kiterjesztés okát, az új kiadás keltét, és adott esetben, az érvényesség időtartamát.

35. cikk

Az érvényesség megszűnése

Ha a jóváhagyó hatóság elvégzi az e bekezdés első albekezdésében említett ellenőrzést, nem szükséges megismételni a 30. cikk szerinti vizsgálatokat.

A jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység típusára vonatkozó EU-típusjóváhagyást megadó jóváhagyó hatóságnak az első albekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatnia kell a többi tagállam jóváhagyó hatóságait.

Járművek esetében az e bekezdés első albekezdésében említett tájékoztatásban szerepelnie kell a legutolsó legyártott jármű gyártási dátumának és a 19/2011/EU bizottsági rendelet ( 6 ) 2. cikke 2. pontjában meghatározott jármű-azonosító számának (VIN).

VI. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ÉS JELÖLÉSEK

36. cikk

A papíralapú megfelelőségi nyilatkozat

A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatnak egyértelműen ismertetnie kell a jármű fő jellemzőit, valamint műszaki tulajdonságait. A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatban szerepelnie kell a jármű gyártási időpontjának. A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatot olyan módon kell kialakítani, hogy a hamisítást meg lehessen előzni.

A papíralapú megfelelőségi nyilatkozatot a járművel együtt ingyenesen a vásárló rendelkezésére kell bocsátani. Átadása nem köthető ahhoz a feltételhez, hogy külön kérjék, vagy kiegészítő információkat nyújtsanak be a gyártónak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében tett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. szeptember 1-jéig el kell fogadni.

37. cikk

Az elektronikus formátumú megfelelőségi nyilatkozat

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az első ilyen végrehajtási jogi aktust 2020. szeptember 1-jéig kell elfogadni.

38. cikk

A gyártó jogszabályban előírt gyári adattáblája és kiegészítő táblája, jelölések és az alkotóelemek és önálló műszaki egységek típusjóváhagyási jele

Amennyiben ilyen típusjóváhagyási jel feltüntetése nem kötelező, a gyártónak az alkotóelemen vagy önálló műszaki egységen fel kell tüntetnie legalább a márkanevüket vagy védjegyüket, valamint a típusszámot vagy egy azonosító számot.

VII. FEJEZET

ÚJ TECHNOLÓGIÁK VAGY ÚJ KONCEPCIÓK

39. cikk

Mentesség az új technológiák vagy új koncepciók számára

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés első albekezdésében említett engedély megadásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az EU-típusjóváhagyás ideiglenes jellegének és korlátozott területi érvényességének az EU-típusbizonyítvány és a megfelelőségi nyilatkozat fejlécéből egyértelműen ki kell tűnnie.

Ugyanakkor az ideiglenes EU-típusjóváhagyás érvényességének megszűnése előtt az ideiglenes EU-típusjóváhagyásnak megfelelően gyártott járművek forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését minden olyan tagállamban engedélyezni kell, amely az (5) bekezdés szerint az ideiglenes EU-típusjóváhagyást elfogadta.

40. cikk

A rendeleti jellegű jogi aktusok későbbi kiigazítása

Amennyiben a 39. cikk szerinti mentesség valamely ENSZ-előírással kapcsolatos, a Bizottság javaslatot tesz az érintett ENSZ-előírásnak a felülvizsgált 1958. évi megállapodás értelmében alkalmazandó eljárás szerinti módosítására.

VIII. FEJEZET

A KIS SOROZATBAN GYÁRTOTT JÁRMŰVEK

41. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyása

42. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyása

43. cikk

A kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyásának érvényessége

A másik tagállam nemzeti hatóságának engedélyeznie kell a jármű forgalomba hozatalát, nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, kivéve, ha alapos oka van feltételezni, hogy a járműtípus jóváhagyásának alapjául szolgáló nemzeti műszaki követelmények nem egyenértékűek a sajátjaival.

IX. FEJEZET

EGYEDIJÁRMŰ-JÓVÁHAGYÁSOK

44. cikk

Az EU-egyedijármű-jóváhagyás

E fejezet nem vonatkozik a nem teljes járművekre.

45. cikk

Nemzeti egyedijármű-jóváhagyás

46. cikk

A nemzeti egyedijármű-jóváhagyás érvényessége

47. cikk

Különös rendelkezések

X. FEJEZET

FORGALMAZÁS, NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL VAGY FORGALOMBA HELYEZÉS

48. cikk

A nem kifutó sorozatú járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

A nem teljes járművek nyilvántartásba vétele és forgalomba helyezése mindaddig megtagadható, amíg a jármű nem teljes. Nem teljes járművek nem vehetők nyilvántartásba és nem helyezhetők forgalomba a 49. cikk alkalmazásának megkerülése céljából.

49. cikk

A kifutó sorozatú járművek forgalmazása, nyilvántartásba vétele vagy forgalomba helyezése

Az első albekezdés kizárólag olyan, az Unió területén található járművekre vonatkozik, amelyek gyártásuk idején érvényes EU-típusjóváhagyással rendelkeztek, és amelyeket ezen EU-típusjóváhagyás érvényességének lejárta előtt nem vettek nyilvántartásba vagy nem helyeztek forgalomba.

Az érintett tagállamok – a kérelem kézhezvételét követő három hónapon belül – döntenek arról, hogy engedélyezik-e területükön ezeknek a járműveknek a nyilvántartásba vételét vagy forgalomba helyezését, és ha igen, az ilyen járművek darabszámáról.

50. cikk

Az alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazása vagy forgalomba helyezése

XI. FEJEZET

VÉDZÁRADÉKOK

51. cikk

A feltételezhetően súlyos veszélyt jelentő vagy a követelményeknek meg nem felelő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek nemzeti értékelése

Amennyiben a piacfelügyeleti tevékenységeik alapján, valamint egy jóváhagyó hatóság vagy egy gyártó által benyújtott információk alapján, vagy panaszok alapján egy tagállam piacfelügyeleti hatóságai alapos okkal feltételezik, hogy egy jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység súlyos veszélyt jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, vagy nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, el kell végezniük az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység értékelését az e rendeletben előírt releváns követelmények tekintetében. Az érintett gazdasági szereplőknek és az illetékes jóváhagyó hatóságoknak teljes mértékben együtt kell működniük a piacfelügyeleti hatóságokkal, és ennek keretében továbbítaniuk kell a 31. cikkel összhangban elvégzett minden vonatkozó vizsgálat eredményét.

Az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység kockázatértékelésére a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alkalmazandó.

52. cikk

Nemzeti eljárások a súlyos veszélyt jelentő vagy a követelményeknek nem megfelelő járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek kezelésére

A 13–21. cikkben előírt kötelezettségeknek megfelelően a gazdasági szereplőnek gondoskodnia kell arról, hogy minden megfelelő korrekciós intézkedést meghozzanak az érintett összes olyan jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység tekintetében, amelyet az Unióban forgalomba hozott, nyilvántartásba vetetett vagy forgalomba helyezett.

Az e bekezdés első albekezdésében említett korlátozó intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

53. cikk

Uniós szintű korrekciós és korlátozó intézkedések

A tájékoztatásban meg kell adni minden rendelkezésre álló adatot, különösen az érintett jármű, rendszer, alkotóelem vagy önálló műszaki egység azonosításához szükséges adatokat, azok származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerült kockázat jellegét, a meghozott nemzeti korrekciós és korlátozó intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő érveit.

A bekezdés első albekezdésében említett konzultáció alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben határoz a harmonizált uniós szintű korrekciós vagy korlátozó intézkedésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság a második albekezdésben említett határozatát haladéktalanul megküldi az érintett gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják ezeket a jogi aktusokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a bejelentett nemzeti intézkedés indokolatlan, az érintett tagállam a második albekezdésben említett bizottsági határozattal összhangban visszavonja vagy kiigazítja az intézkedést.

Az e bekezdés első albekezdésben említett konzultáció alapján Bizottság végrehajtási jogi aktusokkal határoz az uniós szintű korrekciós vagy korlátozó intézkedésekről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság a második albekezdésben említett határozatát haladéktalanul megküldi az érintett gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják e jogi aktusokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

54. cikk

Nem megfelelő EU-típusjóváhagyás

A Bizottság az első albekezdésben említett határozatát haladéktalanul megküldi az érintett gazdasági szereplőknek. A tagállamok haladéktalanul végrehajtják e jogi aktusokat, és erről tájékoztatják a Bizottságot.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés első albekezdésében említett konzultációk alapján, amelyekben határoz a típusjóváhagyás elismerésének e cikk (1) bekezdésében említett megtagadásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

55. cikk

Az alapvető fontosságú rendszerek megfelelő működésének súlyos veszélyeztetésére alkalmas alkatrészek és tartozékok forgalomba hozatala és forgalomba helyezése

Ezek a követelmények a II. mellékletben felsorolt, rendeleti jellegű jogi aktusokon alapulhatnak, vagy adott esetben összehasonlítást tartalmazhatnak az alkatrésznek, illetve a tartozéknak az eredeti alkatrész, illetve tartozék környezeti vagy biztonsági teljesítményéhez viszonyítva. A követelmények révén mindkét esetben biztosítani kell, hogy az alkatrészek és tartozékok ne befolyásolják hátrányosan a jármű biztonsága vagy környezeti teljesítménye szempontjából alapvetően fontos rendszerek működését.

E cikk alkalmazásában az „eredeti alkatrészek és tartozékok” kifejezés olyan alkatrészeket és tartozékokat jelent, amelyeket a jármű gyártója által a kérdéses jármű összeszereléséhez megadott előírásoknak és gyártási szabványoknak megfelelően gyártanak.

56. cikk

Az alapvető fontosságú rendszerek zavartalan működésére nézve súlyos veszélyt jelentő alkatrészekre és tartozékokra vonatkozó, kapcsolódó követelmények

A jóváhagyó hatóságnak engedélyeznie kell az alkatrész vagy tartozék forgalomba hozatalát és forgalomba helyezését, ha az e cikk (1) bekezdésében említett vizsgálati jegyzőkönyv és más bizonyítékok alapján úgy ítéli meg, hogy a kérdéses alkatrész vagy tartozék megfelel az 55. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

A jóváhagyó hatóság az engedélyről szóló bizonyítványt haladéktalanul kiadja a gyártónak.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e bekezdés harmadik albekezdésében említett engedélyezési bizonyítvány mintájáról és számozási rendszeréről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy az alkatrészt vagy tartozékot azoknak a feltételeknek megfelelően gyártsák az adott időpontban és a továbbiakban is, amelyek szerint az engedélyt kiadták.

Amennyiben a jóváhagyó hatóság azt állapítja meg, hogy az engedély kiadásának feltételei már nem teljesülnek, fel kell szólítania a gyártót arra, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az alkatrészek vagy tartozékok megfeleljenek a követelményeknek. Szükség esetén vissza kell vonnia az engedélyt.

XII. FEJEZET

NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOK

57. cikk

Az EU-típusjóváhagyáshoz szükséges ENSZ-előírások

Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok meghatározzák az ENSZ-előírás vagy annak módosításai kötelező alkalmazásának időpontjait, és adott esetben átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak, és – adott esetben – az EU-típusjóváhagyás céljából meghatározzák a járművek első nyilvántartásba vételének és forgalomba helyezésének, valamint a rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek forgalmazásának időpontját.

58. cikk

Az ENSZ-előírások egyenértékűsége az EU-típusjóváhagyás vonatkozásában

XIII. FEJEZET

MŰSZAKI INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSA

59. cikk

A felhasználóknak szánt információk

60. cikk

Gyártóknak szánt információ

A járművek gyártói a rendszerek, alkotóelemek, önálló műszaki egységek, alkatrészek vagy tartozékok gyártóira nézve kötelező érvényű megállapodást köthetnek a nyilvánosan hozzá nem férhető bármilyen információ – ideértve a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó információt is – bizalmas kezelése érdekében.

XIV. FEJEZET

A JÁRMŰ OBD-INFORMÁCIÓIHOZ, VALAMINT A JAVÍTÁSI ÉS -KARBANTARTÁSI INFORMÁCIÓKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

61. cikk

A gyártóknak a jármű OBD-információk, valamint a járműjavítási és -karbantartási információk rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos kötelezettségei

A gyártóknak szabványosított, biztonságos és távolról elérhető lehetőséget kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a független javítók elvégezhessék azokat a beavatkozásokat, amelyek megkövetelik a jármű biztonsági rendszeréhez való hozzáférést.

A jármű OBD-információit, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkat a gyártók weboldalán szabványosított formátumban vagy – ha ez az információ jellege miatt nem lehetséges – egyéb megfelelő formátumban kell közzétenni. A javítókon kívüli független gazdasági szereplők részére az információkat géppel olvasható, általánosan rendelkezésre álló információs technológiai eszközökkel és szoftverrel elektronikusan feldolgozható formátumban is meg kell adni, amely lehetővé teszi a független gazdasági szereplők számára, hogy teljesítsék az üzleti tevékenységükkel kapcsolatos feladatokat az utópiac értékesítési láncában.

A jármű OBD-információi és a járműjavítási és -karbantartási információk későbbi módosításait és kiegészítéseit a gyártóknak ugyanakkor kell hozzáférhetővé tenniük a weboldalaikon, mint amikor a hivatalos javítók rendelkezésére bocsátják azokat.

62. cikk

Több típusjóváhagyás birtokosaira vonatkozó kötelezettségek

63. cikk

A járműjavítási és -karbantartási információk hozzáférési díja

Az időalapú hozzáférés mellett a gyártók tranzakciónkénti hozzáférést is felkínálhatnak, amely esetében a díjak számlázása tranzakciónként, és nem az igényelt hozzáférés időtartama alapján történik.

Ha a gyártók mindkét hozzáférési rendszert felkínálják, akkor a független javítók választják ki a hozzáférési rendszert, amely vagy időalapú vagy tranzakcióalapú lehet.

64. cikk

A jármű OBD-információira és a járműjavítási és -karbantartási információkra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének igazolása

65. cikk

A jármű OBD-információihoz és a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó kötelezettségek teljesítése

Ezek közé tartozhat a típusjóváhagyás visszavonása vagy felfüggesztése, bírság kiszabása, vagy a 84. cikk szerint elfogadott egyéb intézkedések.

66. cikk

A járműinformációkhoz való hozzáférés fóruma

A fórumnak tevékenységét az e rendelet X. mellékletében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell végeznie.

A Bizottság dönthet úgy, hogy a járműinformációkhoz való hozzáférés fórumának keretében folytatott megbeszéléseket és azok eredményeit bizalmasan kezeli.

XV. FEJEZET

A MŰSZAKI SZOLGÁLATOK ÉRTÉKELÉSE, KIJELÖLÉSE, BEJELENTÉSE ÉS FELÜGYELETE

67. cikk

A műszaki szolgálatokért felelős típusjóváhagyó hatóság

A szakértői értékeléseknek a típusjóváhagyó hatóságok által, a 73. cikk (4) bekezdésével összhangban elvégzett, a műszaki szolgálatok tevékenységeinek teljes vagy részleges értékeléseire kell kiterjednie, ideértve a személyzet szakmai alkalmasságát, a vizsgálati és az ellenőrzési módszertan helyességét, valamint a vizsgálati eredmények helyességét is, a rendeleti jellegű jogi aktusok meghatározott, a II. melléklet I. részében felsorolt köre alapján.

Mentesülnek a szakértői értékelés alól azok a műszaki szolgálatok értékelésével és felügyeletével kapcsolatos tevékenységek, amelyek a 45. cikknek megfelelően kiadott nemzeti egyedijármű-jóváhagyásra, vagy a 42. cikknek megfelelően kiadott, a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti szintű típusjóváhagyásra vonatkoznak.

Az akkreditált műszaki szolgálatok típusjóváhagyó hatóságok általi értékelése mentesül a szakértői értékelés alól.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben megállapítja a mintát az e bekezdés első albekezdésében említett tagállami eljárásokra vonatkozó információk rendelkezésre bocsátásához. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A Bizottság kockázatértékelés alapján dönthet úgy, hogy részt vesz a szakértői értékelő csoportban.

A szakértői értékelést az értékelés alá eső jóváhagyó hatóság felelősségére kell elvégezni, és az magában foglal egy, a szakértői értékelő csoport által szabadon kiválasztott műszaki szolgálat telephelyén tett helyszíni látogatást.

Azokat a jóváhagyó hatóságokat, amelyek esetében a (3) bekezdésének megfelelően nem kell szakértői értékelést végezni, nem kell bevonni a szakértői értékelő csoporttal kapcsolatos egyetlen tevékenységbe sem.

68. cikk

A műszaki szolgálatok kijelölése

69. cikk

A műszaki szolgálatok függetlensége

Az első albekezdés követelményeinek megfelelő szervezetnek vagy szervnek tekinthető az a szervezet vagy szerv is, amely az általa értékelt, vizsgált vagy ellenőrzött járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek tervezésében, gyártásában, szállításában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő szakmai szervezethez vagy szakmai szövetséghez tartozik, feltéve, hogy függetlenségét és az összeférhetetlenség hiányát igazolja az adott tagállam típusjóváhagyó hatósága felé.

70. cikk

A műszaki szolgálatok szakmai alkalmassága

71. cikk

A műszaki szolgálatok leányvállalatai és alvállalkozásai

72. cikk

A gyártó belső műszaki szolgálata

73. cikk

A műszaki szolgálatok értékelése és kijelölése

Amennyiben a műszaki szolgálat a székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kérelmezi a kijelölését, a közös értékelőcsoport egyik képviselőjének a székhely szerinti tagállam típusjóváhagyó hatóságához kell tartoznia, kivéve, ha ez a típusjóváhagyó hatóság úgy dönt, hogy nem vesz részt a közös értékelő csoportban.

A közös értékelő csoportnak részt kell vennie a műszaki szolgálat értékelésében, így a helyszíni értékelésben is. Azon tagállam kijelölő típusjóváhagyó hatóságának, amelyben a kérelmező műszaki szolgálat a kijelölését kérelmezte, a közös értékelőcsoport számára minden szükséges segítséget meg kell adnia, és időben hozzáférést kell biztosítania minden olyan dokumentációhoz, amely a kérelmező műszaki szolgálat értékeléséhez szükséges.

74. cikk

A Bizottság értesítése a műszaki szolgálatok kijelöléséről

E bejelentést azelőtt kell megtenni, mielőtt a kijelölt műszaki szolgálat megkezdi a 68. cikk (1) bekezdésében említett bármely tevékenység végzését.

75. cikk

A műszaki szolgálatok kijelölésének módosítása és megújítása

A típusjóváhagyó hatóságnak haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállam típusjóváhagyó hatóságát a kijelölés bármilyen korlátozásáról, felfüggesztéséről, vagy visszavonásáról.

A Bizottság ennek megfelelően naprakésszé teszi a 74. cikk (3) bekezdésében említett listát.

A kijelölést érintő változásokról szóló értesítést követő két hónapon belül a típusjóváhagyó hatóságnak jelentést kell benyújtania a Bizottságnak és a többi típusjóváhagyó hatóságnak a meg nem felelésre vonatkozó megállapításairól. Amennyiben az a már forgalomba hozott járművek, rendszerek, alkotóelemek vagy önálló műszaki egységek biztonságosságának garantálásához szükséges, a kijelölő típusjóváhagyó hatóságnak utasítania kell az érintett típusjóváhagyó hatóságokat, hogy észszerű időn belül függesszék fel vagy vonják vissza az összes jogszerűtlenül kiállított EU-típusbizonyítványt.

A műszaki szolgálat kijelölésének hatálya csak akkor terjeszthető ki a II. mellékletben felsorolt rendeleti jellegű jogi aktusokra, ha az a III. melléklet 2. függelékében foglalt eljárásoknak megfelelően, és a 74. cikkben említett bejelentés útján történik.

76. cikk

A műszaki szolgálatok felügyelete

E bekezdés első albekezdése nem alkalmazandó a műszaki szolgálatok azon tevékenységeire, amelyeket az akkreditáló testületek felügyelnek a 67. cikk (1) bekezdésével összhangban, 68–72. cikkben, a 80. és 81. cikkben és a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelőség biztosítása céljából.

A műszaki szolgálatok kérelemre rendelkezésre bocsátanak minden olyan információt és dokumentumot, amelyek a kijelölő típusjóváhagyó hatóság vagy a nemzeti akkreditáló testület számára szükségesek az említett követelményeknek való megfelelőség ellenőrzéséhez.

A műszaki szolgálatok haladéktalanul értesítik a kijelölő típusjóváhagyó hatóságot vagy a nemzeti akkreditáló testületet minden olyan, különösen a személyzetük, létesítményeik, leányvállalataik vagy alvállalkozóik tekintetében bekövetkező változásról, amely érintheti 68–72. cikkben, a 80. és 81. cikkben és a III. melléklet 2. függelékében foglalt követelményeknek való megfelelőségüket, vagy a járművekkel, rendszerekkel, alkotóelemekkel és önálló műszaki egységekkel kapcsolatos azon megfelelőségértékelési feladataik elvégzésére való alkalmasságukat, amelyek tekintetében kijelölték őket.

Ha az adott típusjóváhagyó hatóság elismeri ezt a jogszerű okot, értesítenie kell arról a Bizottságot.

A Bizottság haladéktalanul konzultál a tagállamokkal. A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el e konzultáció alapján, amelyben döntést hoz a jogszerű ok megalapozottságáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A műszaki szolgálat és a kijelölő típusjóváhagyó hatóság minden olyan információ bizalmas kezelését kérheti, amelyet egy másik tagállam típusjóváhagyó hatósága vagy a Bizottság számára továbbítottak.

A műszaki szolgálat értékelésének lezárását követő két hónapon belül minden tagállam tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot felügyeleti tevékenységéről. Ezeknek a jelentéseknek tartalmazniuk kell az értékelés összefoglalását, amelyet nyilvánosságra kell hozni.

77. cikk

A műszaki szolgálatok szakmai alkalmasságának vitatása

A Bizottság megvizsgálja a műszaki szolgálat felelősségét azokban az esetekben, amikor beigazolódott, vagy amikor megalapozottan feltételezhető, hogy egy típusjóváhagyást hamis adatok alapján adtak meg, hogy meghamisították a vizsgálati eredményeket, vagy hogy olyan adatokat, illetve műszaki előírásokat tartottak vissza, amelyek alapján a típusjóváhagyás megadását elutasították volna.

A Bizottság korlátozó intézkedések megtételére, ha szükséges, a kijelölés korlátozására, felfüggesztésére vagy visszavonására szólítja fel a tagállamot.

Amennyiben egy tagállam nem hozza meg a szükséges korlátozó intézkedéseket, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben dönt az érintett műszaki szolgálat kijelöléséről, felfüggesztéséről, korlátozásáról vagy visszavonásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 83. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot ezekről a végrehajtási jogi aktusokról, és ennek megfelelően naprakésszé teszi a 74. cikk (3) bekezdésében említett, közzétett információkat.

78. cikk

A műszaki szolgálatok értékelésére, kijelölésére és felügyeletére vonatkozó információcsere

Az információcserét a fórum koordinálja.

79. cikk

Együttműködés a nemzeti akkreditáló testületekkel

80. cikk

A műszaki szolgálatok működésével összefüggő kötelezettségek

81. cikk

A műszaki szolgálatok tájékoztatási kötelezettségei

XVI. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ ÉS VÉGREHAJTÁSI HATÁSKÖRÖK

82. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

83. cikk

Bizottsági eljárás

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

84. cikk

Szankciók

85. cikk

Az uniós szintű korrekciós és korlátozó intézkedések támogatása érdekében kiszabott igazgatási bírságok

A Bizottság nem szabhat ki igazgatási bírságokat az ugyanazon jogsértések miatt a tagállamok által a 84. cikkel összhangban kiszabott szankciókkal együtt. A Bizottság által kiszabott igazgatási bírságok nem haladhatják meg a 30 000  EUR összeget nem megfelelő járművenként, rendszerenként, alkotóelemenként vagy önálló műszaki egységenként.

A Bizottság nem indíthat, nem kezdhet újra és nem folytathat e cikk értelmében eljárást gazdasági szereplők ellen e rendelet olyan megsértése miatt, amelyért az érintett gazdasági szereplőkre már szankciót szabtak ki, vagy amelyért az érintett gazdasági szereplőket nem minősítették felelősnek a 84. cikk értelmében egy olyan határozattal, amely ellen már nem lehet fellebbezni.

86. cikk

A 715/2007/EK rendelet módosítása

87. cikk

Az 595/2009/EK rendelet módosítása

88. cikk

A 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezése

A 2007/46/EK irányelv 2020. szeptember 1-jétől hatályát veszti.

A 2007/46/EK irányelvre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet XI. mellékletének 3. pontjában található megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

89. cikk

Átmeneti rendelkezések

A 2018. július 4-ig előtt kijelölt műszaki szolgálatok kijelölését 2022. július 5-ig meg kell újítani, amennyiben az adott műszaki szolgálatok megfelelnek az e rendeletben előírt vonatkozó követelményeknek.

A 2018. július 4-ig előtt kijelölt műszaki szolgálatok kijelölésének legkésőbb 2022. július 5-ig érvényét kell vesztenie.

90. cikk

Jelentéstétel

91. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A rendeletet 2020. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

2020. július 5-től azonban a nemzeti hatóságok a gyártó kérelme esetén nem utasíthatják el egy új járműtípus EU-típusjóváhagyását vagy nemzeti típusjóváhagyását, illetve nem tilthatják meg egy új jármű nyilvántartásba vételét, forgalomba hozatalát vagy forgalomba helyezését, amennyiben az adott jármű megfelel e rendeletnek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

---

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. melléklet	Általános fogalommeghatározások, feltételek a járművek kategóriákba sorolásához, a járműtípusokhoz és a felépítménytípusokhoz
1. függelék:	Eljárás annak ellenőrzésére, hogy a jármű a terepjárók kategóriájába sorolható-e
2. függelék:	A különböző felépítményfajták kódjainak kiegészítésére használt számjegyek
II. melléklet	A járművek, rendszerek, alkotóelemek és önálló műszaki egységek EU-típusjóváhagyására vonatkozó követelmények
I. rész	A korlátlan sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok
1. függelék:	A 41. cikk szerinti, a kis sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok
2. függelék:	A járművek 44. cikk szerinti EU-egyedijármű-jóváhagyására vonatkozó követelmények
II. rész	Az I. részben említett irányelvek és rendeletek alternatívájaként elismert ENSZ-előírások jegyzéke
III. rész	A különleges rendeltetésű járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó követelményeket tartalmazó rendeleti jellegű jogi aktusok felsorolása
1. függelék:	Lakóautók, mentőjárművek és halottszállító kocsik
2. függelék:	Páncélozott járművek
3. függelék:	Kerekes székkel használható járművek
4. függelék:	Egyéb különleges rendeltetésű járművek (beleértve a különleges csoportot, a berendezésszállítókat és a lakókocsikat)
5. függelék:	Önjáró daruk
6. függelék:	Kivételes rakományt szállító járművek
III. melléklet	Az EU-típusjóváhagyás során követendő eljárások
1. függelék:	Azon szabványok, amelyeknek a 68. cikkben említett műszaki szolgálatoknak meg kell felelniük
2. függelék:	A műszaki szolgálatok értékelésére vonatkozó eljárás
IV. melléklet	A gyártásmegfelelőség ellenőrzésére szolgáló eljárások
V. melléklet	A kis sorozatokra és a kifutó sorozatokra vonatkozó legnagyobb darabszámok
VI. melléklet	A jármű biztonsága vagy környezetvédelmi jellemzői szempontjából alapvető fontosságú rendszerek megfelelő működésének jelentős veszélyeztetésére alkalmas alkatrészek és tartozékok jegyzéke, teljesítménykövetelményei és a megfelelő vizsgálati eljárások, valamint jelölési és csomagolási előírások
VII. melléklet	Rendeleti jellegű jogi aktusok, amelyek vonatkozásában a gyártó műszaki szolgálatként kijelölhető
Függelék:	Gyártó belső műszaki szolgálatának műszaki szolgálatként való kijelölése és alvállalkozók igénybevétele
VIII. melléklet	A gyártó vagy a műszaki szolgálat által használható virtuális vizsgálati módszerek alkalmazásának feltételei
1. függelék:	A virtuális vizsgálati módszerek használatának általános feltételei
2. függelék:	A virtuális vizsgálati módszerek használatának különös feltételei
3. függelék:	Validálási eljárás
IX. melléklet	A többlépcsős típusjóváhagyás során követendő eljárások
Függelék:	A gyártó kiegészítő táblájának mintája
X. melléklet	Hozzáférés a jármű OBD-információihoz, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz
1. függelék:	A jármű OBD-információi, valamint a járműjavítási és -karbantartási információkhoz való hozzáférésre vonatkozó gyártói bizonyítvány
2. függelék:	A jármű OBD-információi
XI. melléklet	Megfelelési táblázat

---

I. MELLÉKLET

ÁLTALÁNOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, FELTÉTELEK A JÁRMŰVEK KATEGÓRIÁKBA SOROLÁSÁHOZ, A JÁRMŰTÍPUSOKHOZ ÉS A FELÉPÍTMÉNYTÍPUSOKHOZ

BEVEZETŐ RÉSZ

Fogalommeghatározások és általános rendelkezések

1.   Fogalommeghatározások

1.1.

„Ülőhely” : bármely olyan hely, amely alkalmas egy, legalább a következő méretekkel rendelkező személy ülő helyzetben történő elhelyezésére: a)  a járművezető esetében egy 50 %-os méret-reprezentációjú felnőtt férfinek megfelelő próbabábu; b)  minden egyéb esetben egy 5 %-os méret-reprezentációjú felnőtt nőnek megfelelő próbabábu.

1.2.	„Ülés” : a jármű felépítményével egybeépített vagy attól különálló olyan teljes, kárpitozott szerkezet, amely egy személy ülő helyzetben való elhelyezésére szolgál. Az „ülés” kifejezés a különálló ülésekre, az üléspadokra, a lehajtható ülésekre, valamint a kivehető ülésekre egyaránt vonatkozik.

1.3.	„Áruk” : elsősorban bármilyen ingó testi tárgy. A kifejezés magában foglalja az ömlesztett termékeket, a feldolgozóipari termékeket, a folyadékokat, az élő állatokat, a terményeket és az oszthatatlan rakományt is.

1.4.	„Legnagyobb tömeg” : a járműszerelvény műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömege.

2.   Általános rendelkezések

2.1.   Ülőhelyek száma

2.1.1.

Az ülőhelyek számára vonatkozó követelmények a jármű közúti közlekedése során való használatra szánt ülésekre vonatkoznak.

2.1.2.

Ezek a követelmények nem alkalmazandók olyan ülésekre, amelyeket csak a jármű álló helyzetében használhatóak, és amelyek a felhasználók számára piktogrammal vagy megfelelő szöveggel egyértelműen meg vannak jelölve.

2.1.3.

Az ülőhelyek számolására a következő követelmények alkalmazandóak: a)  minden különálló ülést egy ülőhelynek kell számolni; b)  üléspad esetében ülőhelynek számít minden, az üléspárna szintjén mérve legalább 400 mm széles hely. Ez a feltétel nem jelenti azt, hogy a gyártó nem alkalmazhatja az 1.1. pontban említett általános rendelkezéseket; c)  ugyanakkor, a b) pontban említett hely azonban nem számolható egy ülőhelynek, ha: i.  az üléspad kialakítása olyan jellemzőkkel bír, – pl. rögzített konzol, ülőpárna nélküli rész vagy a névleges ülőfelületet megszakító belső kárpitelem – amelyek nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu természetes ülőhelyzetet vegyen fel; ii.  a közvetlenül a feltételezett ülőhely előtt található padlólemez kialakítása (pl. a kardánalagút miatt) nem teszi lehetővé, hogy a próbabábu lábai természetes helyzetet vegyenek fel.

2.1.4.

A 66. és 107. sz. ENSZ-előírás hatálya alá tartozó járművek esetében a 2.1.3. b) pontban említett méretet hozzá kell igazítani az egy személy számára a különféle járműosztályok tekintetében előírt minimális hely méretéhez.

2.1.5.

Ha egy kivehető ülés rögzítőelemei megtalálhatók a járműben, a kivehető ülést is bele kell számolni a jármű ülőhelyeinek számának meghatározásába.

2.1.6.

A kerekes székben helyet foglaló személy számára kialakított helyet is ülőhelynek kell tekinteni. 2.1.6.1. Ez a rendelkezés nem érinti a 107. sz. ENSZ-előírás 8. mellékletének 3.6.1. és 3.7. szakaszában megállapított követelményeket.

2.2.   Legnagyobb tömeg

2.2.1.

Félpótkocsi vontatója esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.

2.2.2.

Középtengelyes pótkocsit vagy merev vonórudas pótkocsit vontató gépjármű esetében a gépjármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegbe bele kell számolni a vonószerkezet által a vontatójárműre átvitt legnagyobb tömeget.

2.2.3.

Félpótkocsik, középtengelyes pótkocsik és merev vonórudas pótkocsik esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömeg az a legnagyobb tömeg, amelyet egy tengely vagy egy tengelycsoport a talajra átvisz, amikor a pótkocsi össze van kapcsolva a vontatójárművel.

2.2.4.

Utánfutó-átalakító esetében a jármű osztályozásához figyelembe veendő legnagyobb tömegnek magában kell foglalnia a félpótkocsinak a nyeregszerkezet által viselt legnagyobb tömegét.

2.3.   Speciális felszerelés

2.3.1.

Az elsősorban rögzített berendezésekkel – mint például gépekkel vagy készülékekkel – ellátott járműveket N vagy O kategóriájúnak kell tekinteni.

2.4.   Mértékegységek

2.4.1.

Eltérő rendelkezés hiányában minden mértékegységnek és az ahhoz társított jelnek meg kell felelnie a 80/181/EGK tanácsi irányelvnek ( 8 ).

3.   Jármű-kategóriákba sorolás

3.1.	A járműtípusok egyes jármű-kategóriákba sorolásáért a gyártó felel. Ehhez az e mellékletben felsorolt valamennyi releváns feltételt teljesíteni kell.

3.2.	A jóváhagyó hatóság felkérheti a gyártót, hogy bocsásson a rendelkezésére megfelelő kiegészítő adatokat annak alátámasztására, hogy egy járműtípust a különleges csoporton belül (kód: „SG”) a különleges rendeltetésű járművek kategóriájába kell sorolni.

A. RÉSZ

Feltételek a járművek kategóriákba sorolásához

1.   Jármű-kategóriák

Az EU-típusjóváhagyás és a nemzeti típusjóváhagyás, valamint az EU-egyedijármű-jóváhagyás és a nemzeti egyedijármű-jóváhagyás céljából a járműveket a 4. cikkben említett osztályozással összhangban kell kategóriákba sorolni.

Jóváhagyást csak a 4. cikk (1) bekezdésében említett kategóriákra adható ki.

2.   Jármű-alkategóriák

2.1.   Terepjárók

„Terepjáró” :

olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely sajátos műszaki jellemzőinek köszönhetően a szokásos közúton kívül is használható.

E jármű-kategóriák esetében a jármű-kategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni.

A járműveknek a terepjárók alkategóriájába való besorolására vonatkozó feltételek e rész 4. pontjában találhatók.

2.2.   Különleges rendeltetésű járművek

2.2.1.

A különleges rendeltetésű járművek alkategóriájába szánt nem teljes járművek esetében a jármű-kategóriát azonosító betűt és számot az S betűből álló utótaggal kell kiegészíteni. A különleges rendeltetésű járművek különféle típusait az 5. pont határozza meg és sorolja fel.

2.3.   Különleges rendeltetésű terepjáró

2.3.1.

olyan M vagy N kategóriájú jármű, amely a 2.1. és 2.2. pontban említett sajátos műszaki jellemzőkkel rendelkezik. E jármű-kategóriák esetében a jármű-kategóriát azonosító betűt és számot a G betűből álló utótaggal kell kiegészíteni. A különleges rendeltetésű járművek alkategóriájába szánt nem teljes járművek esetében a kategória jelzését egy S betűből álló második utótaggal kell kiegészíteni.

3.   A járművek N kategóriába való besorolásának feltételei

3.1.	Egy járműtípus N kategóriába való besorolásának alapját a járműnek a 3.2–3.6. pontban említett műszaki jellemzők képezik.

3.2.	Alapelv, hogy a járműnek az ülőhelyeket magában foglaló része (részei) teljesen el kell, hogy különüljön (különüljenek) a raktértől.

3.3.	A 3.2. pontban említett követelményektől eltérve a jármű ugyanazon részében is lehet személyeket és árukat szállítani, amennyiben a raktér olyan rögzítőeszközökkel van ellátva, amelyek megvédik az utasokat a menet közben, azaz többek között hirtelen fékezéskor, kanyarodáskor elmozduló rakománytól.

3.4.

A 3.3. pontban előírt, a rakomány rögzítésére, lekötözésére szolgáló eszközöket, továbbá a térelválasztó rendszereket, amelyeket a legfeljebb 7,5 tonna tömegű járművekhez terveztek, az ISO 27956:2009 „Közúti járművek – rakományrögzítés árukihordó teherkocsikon – előírások és vizsgálati módszerek” nemzetközi szabvány 3. és 4. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell megtervezni. 3.4.1. A 3.4. pontban említett követelmények teljesítése a gyártó által kiállított megfelelőségi tanúsítvánnyal is igazolható. 3.4.2. A 3.4. pontban foglalt követelmények teljesítése helyett a gyártó azt a lehetőséget is választhatja, hogy a jóváhagyó hatóságnak meggyőző módon igazolja, hogy a felszerelt rögzítőeszközök ugyanolyan szintű védelmet biztosítanak, mint amelyet az említett szabvány előír.

3.5.	A járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma nem haladhatja meg: a)  N1 kategóriájú járművek esetében a hatot; b)  N2 vagy N3 kategóriájú járművek esetében a nyolcat.

3.6.

A járművek kg-ban kifejezett áruszállítási kapacitásának legalább akkorának kell lennie, mint a személyszállítási kapacitásuknak. 3.6.1. E célból valamennyi konfiguráció esetében teljesülniük kell a következő egyenleteknek, különösen ha minden ülőhely foglalt: a)  ha N = 0: P – M ≥ 100 kg b)  ha 0 < N ≤ 2: P – (M + N × 68) ≥ 150 kg; c)  ha N > 2: P – (M + N × 68) ≥ N × 68; ahol a betűk a következőket jelentik: „P” : a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg; „M” : a menetkész tömeg; „N” : a járművezető helyén kívüli ülőhelyek száma. 3.6.2. A menetkész tömegbe (M) bele kell számolni azoknak a berendezéseknek a tömegét is, amelyeket az áru elhelyezése (pl. tartály, felépítmény stb.), mozgatása (pl. daru, lift stb.), illetve rögzítése (pl. rakományrögzítő eszközök) céljából szerelnek a járműre. 3.6.3. A 3.6.1. pontban említett képletek alkalmazása során nem kell a menetkész tömegbe (M) beleszámolni azoknak a berendezéseknek a tömegét, amelyeket nem a 3.6.2. pontban említett célokra használnak (mint például kompresszor, csörlő, áramfejlesztő, táv-, illetve hírközlési berendezések stb.).

3.7.	A 3.2–3.6. pontokban említett követelményeket a járműtípuson belül minden változatnak és kivitelnek teljesítenie kell.

3.8.

A járművek N1 kategóriába való besorolásának feltételei. 3.8.1. Minden vonatkozó feltétel teljesülése esetén a járművet az N1 kategóriába kell besorolni. Ha egy vagy több feltétel nem teljesül, a járművet az M1 kategóriába kell sorolni. 3.8.2. Az olyan járművek esetében, amelyeknél a vezetőtér és a rakomány egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük „BB” típusú), a 3.2–3.6. pontokban említett általános feltételeken kívül az e pontban megadott feltételeknek is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében. 3.8.2.1. Egy teljes vagy részleges fal vagy térelválasztó jelenlétének ténye az üléssor és a raktér között nem jelenti azt, hogy nem kell az előírt követelményeknek megfelelni. 3.8.2.2. A feltételek a következők: a)  az áru rakodása egy külön e célra tervezett és kialakított hátsó ajtón, lenyitható hátsó ajtón vagy oldalsó ajtón át lehetséges; b)  a hátsó ajtó vagy a lenyitható hátsó esetén az ajtó rakodónyílásának az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: i.  abban az esetben, ha a jármű csak egy sor üléssel van felszerelve, illetve az egyetlen ülés a vezetőülés, a rakodónyílás magassága legalább 600 mm kell, hogy legyen; ii.  abban az esetben, ha a jármű két vagy több sor üléssel van felszerelve, a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, teljes felülete pedig legalább 12 800  cm2 kell, hogy legyen; c)  a raktérnek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie: „raktér” : a jármű üléssor(ok) mögött, illetve a járművezető ülése mögött elhelyezkedő része, amennyiben a járműben az egyetlen ülés a vezetőülés; i.  a raktér felülete általában sík kell, hogy legyen; ii.  amennyiben a jármű csak egy sor üléssel vagy egyetlen üléssel van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 40 %-a kell, hogy legyen; iii.  amennyiben a jármű két vagy több üléssorral van felszerelve, a raktér legkisebb hossza a tengelytáv legalább 30 %-a kell, hogy legyen. Ha a leghátsó üléssor üléseit különleges szerszámok nélkül, könnyen el lehet távolítani, a raktér hosszára vonatkozó követelményeknek úgy kell teljesülniük, hogy valamennyi ülés be van szerelve a járműbe; iv.  a raktér hosszára vonatkozó követelményeknek úgy kell teljesülniük, hogy a legelső, illetve (az esettől függően) leghátsó sor ülései függőleges támlával az utasok általi szokásos használatnak megfelelő helyzetbe vannak állítva. 3.8.2.3. A mérésre vonatkozó különös feltételek 3.8.2.3.1.   Fogalommeghatározások a) „a rakodónyílás magassága” : az ajtónyílás alsó részének legmagasabb pontját, valamint felső részének legalacsonyabb pontját érintő két vízszintes sík közötti függőleges távolság; b) „a rakodónyílás felülete” : a lehető legszélesebbre kitárt hátsó ajtó(k) vagy lenyitható hátsó ajtó mellett keletkező legnagyobb nyílás – a jármű középvonalára merőleges – függőleges síkon keletkező derékszögű vetületének legnagyobb felülete; c) „tengelytáv” : a 3.8.2.2. és 3.8.3.1. pontban megadott képletek alkalmazása céljára a következők egymástól mért távolsága: i.  kéttengelyes jármű esetében az első tengely középvonala és a második tengely középvonala, ii.  háromtengelyes jármű esetében az első tengely középvonala, valamint a második és a harmadik tengelytől egyenlő távolságban húzódó képzeletbeli tengely középvonala. 3.8.2.3.2.   Az ülések beállítása a)  az üléseket a leghátsó helyzetbe kell állítani; b)  ha a háttámla állítható, olyan szögbe kell dönteni, hogy a háromdimenziós H-pont-vizsgáló eszköz törzsszöge 25° legyen; c)  ha a háttámla nem állítható, a járműgyártó által tervezett helyzetben kell lennie; d)  ha az ülés magassága állítható, a lehető legalacsonyabbra kell beállítani. 3.8.2.3.3.   A jármű állapota a)  a járművet a legnagyobb tömegének megfelelő mértékben kell terhelni; b)  a jármű kerekeinek egyenesen előre kell nézniük. 3.8.2.3.4. A 3.8.2.3.2. pont követelményei nem alkalmazandók, ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel. 3.8.2.3.5. A raktér hosszának mérése a)  ha a járműben nincs fal vagy térelválasztó, akkor az üléstámla tetejének leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, a csukott ajtó, illetve a csukott lenyitható hátsó ajtó közötti távolságot kell mérni; b)  ha a járművet fallal vagy térelválasztóval szerelték fel, akkor a fal vagy a térelválasztó leghátsó pontját érintő függőleges sík és a hátsó belső sík, illetve értelemszerűen a csukott ajtó vagy lenyitható hátsó ajtó közötti távolságot kell mérni; c)  a hosszra vonatkozó követelményeknek legalább a raktér padlójának szintjén a jármű középvonalán áthaladó hosszanti függőleges síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell. 3.8.3. Azon járművek esetében, amelyekben a vezetőtér és a rakomány nem egy térben helyezkedik el (azaz felépítményük „BE” típusú), a 3.2–3.6. pontokban említett általános feltételeken kívül az e pontban megadott feltételeknek is teljesülniük kell a járművek kategóriákba sorolása tekintetében. 3.8.3.1. Ha a jármű felépítménye zárt típusú, a következő követelmények érvényesek: a)  az árurakodás hátsó ajtó, lenyitható hátfali ajtó vagy panel révén, illetve egyéb módon lehetséges kell, hogy legyen; b)  a rakodónyílás legkisebb magassága legalább 800 mm, felülete pedig legalább 12 800  cm2 kell, hogy legyen; c)  a raktér legkisebb hosszának a tengelytáv legalább 40 %-ának kell lennie. 3.8.3.2. Amennyiben a jármű raktere nyitott, csak a 3.8.3.1. pont a) és c) alpontjában foglalt rendelkezések alkalmazandók. 3.8.3.3. A 3.8.3. pontban említett rendelkezések alkalmazásakor a 3.8.2.3.1. pontban megadott fogalommeghatározások alkalmazandók. 3.8.3.4. A raktér hosszára vonatkozó követelményeknek azonban a raktér padlójának szintjén, a jármű középvonalán áthaladó hosszanti síkban elhelyezkedő vízszintes vonal mentén teljesülniük kell.

4.   A járműveknek a terepjárók alkategóriájába való besorolására vonatkozó feltételek.

4.1.

Az M1 és N1 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha egyidejűleg megfelelnek az összes alábbi feltételeknek: a)  legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e; b)  legalább egy differenciálzárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek; c)  önálló járműként fel tudnak menni egy legalább 25 %-os emelkedőn; d)  az alábbi hat követelmény közül ötnek megfelelnek: i.  a megközelítési szög legalább 25°; ii.  az elhagyási szög legalább 20°; iii.  a terepszög legalább 20°; iv.  a szabad magasság az első tengely alatt legalább 180 mm; v.  a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 180 mm; vi.  a szabad magasság a tengelyek között legalább 200 mm.

4.2.

A legfeljebb 12 tonna legnagyobb tömegű M2, N2 vagy M3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek: a)  valamennyi tengelyük egyidejűleg meghajtható, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni; b)  i.  legalább egy első és legalább egy hátsó tengelyüket egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e; ii.  legalább egy differenciálzárral vagy egy azonos hatású mechanizmussal rendelkeznek; iii.  önálló járműként fel tudnak menni egy 25 %-os emelkedőn; c)  amennyiben legnagyobb tömegük nem haladja meg a 7,5 tonnát, az alábbi hat követelmény közül legalább ötnek, illetve ha legnagyobb tömegük több mint 7,5 tonna, legalább négynek megfelelnek: i.  a megközelítési szög legalább 25°; ii.  az elhagyási szög legalább 25°; iii.  a terepszög legalább 25°; iv.  a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm; v.  a szabad magasság a tengelyek között legalább 300 mm; vi.  a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.3.

A 12 tonnát meghaladó legnagyobb tömegű M3 vagy N3 kategóriájú járműveket a terepjárók alkategóriájába kell sorolni, ha megfelelnek az a) pontban említett feltételnek, vagy egyidejűleg mind a b), mind a c) pontban említett feltételeknek: a)  valamennyi tengelyük egyidejűleg meghajtható, függetlenül attól, hogy egy vagy több tengely meghajtását ki lehet-e kapcsolni; b)  i.  legalább a tengelyek felét (illetve háromtengelyű jármű esetében két tengelyt, öttengelyű esetében pedig három tengelyt) egyidejű meghajtásra tervezték, függetlenül attól, hogy valamelyik tengely meghajtása kikapcsolható-e; ii.  legalább egy differenciálzárral vagy legalább egy hasonló hatású mechanizmussal rendelkeznek; iii.  önálló járműként fel tudnak menni egy 25 %-os emelkedőn; c)  az alábbi hat követelmény közül legalább négynek megfelelnek: i.  a megközelítési szög legalább 25°; ii.  az elhagyási szög legalább 25°; iii.  a terepszög legalább 25°; iv.  a szabad magasság az első tengely alatt legalább 250 mm; v.  a szabad magasság a tengelyek között legalább 300 mm; vi.  a szabad magasság a hátsó tengely alatt legalább 250 mm.

4.4.	Az ebben a részben említett geometriai követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló eljárás leírását az 1. függelék tartalmazza.

4.5.

A 4.1. pont a) pontjában, 4.2. pont a) alpontjában, 4.2. pont b) alpontjában, 4.3. pont a) alpontjában és 4.3. pont b) alpontjában foglalt, az egyidejűleg meghajtott tengelyekre vonatkozó követelmények akkor tekinthetők teljesítettnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a)  a vonóerő átvitele valamennyi tengelyhez kizárólag mechanikus úton történik, ami nehéz terepen is biztosítja a vonóerőt; vagy b)  az érintett tengely valamennyi kerekét egyedi hidraulikus vagy elektromos motor hajtja meg. Amennyiben a 4.1. pont a) pontjában, 4.2. pont a) alpontjában, 4.2. pont b) alpontjában, 4.3. pont a) alpontjában és 4.3. pont b) alpontjában foglalt, a párhuzamos meghajtású tengelyekre vonatkozó követelményeknek megfelelő tengelyek meghajtása nem kizárólag mechanikus úton történik, az egyes kerekeknek nehéz terepen való működésre szánt meghajtással kell rendelkezniük. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy a teljes vonóerő legalább 75 %-a továbbítható legyen az adott kerékhez, amikor a többi keréknél a tapadási feltételek nem teszik lehetővé e kerekeken keresztül a vonóerő megfelelő átadását. A 4.5. pont b) alpontja szerinti kiegészítő hajtómű mindaddig nem teheti lehetővé a vonóerő automatikus kikapcsolását, amíg a jármű el nem éri a legnagyobb tervezési sebessége 75 %-át vagy a 65 km/h sebességet.

5.   Különleges rendeltetésű járművek

6.   Megjegyzések

6.1.	A típusjóváhagyás nem adható meg az alábbiakra: a)  az e rész 5.9. pontjában meghatározott utánfutó-átalakítóra; b)  a C. rész 5.4. pontjában meghatározott merev vonórudas pótkocsira; c)  olyan pótkocsira, amelyben a közúti közlekedés során személyeket lehet szállítani.

6.2.	A 6.1. pont nem sérti a kis sorozatban gyártott járművek nemzeti típusjóváhagyására vonatkozó 42. cikket.

B. RÉSZ

A járműtípusokra, változatokra és kivitelekre vonatkozó feltételek

1.   M1 kategória:

1.1.   Járműtípus

1.1.1.

Egy „járműtípus” olyan járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a gyártó cégneve. A cég tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását; b)  önhordó felépítmény esetében a felépítmény alapvető fontosságú elemeinek kialakítása és összeszerelése. Ugyanez alkalmazandó az olyan járművekre is, amelyek felépítményét szegecseléssel vagy hegesztéssel rögzítették egy külön keretre.

1.1.2.

Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédőkeret előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó, alapvető fontosságú elemeket különböző típusú kocsitestek (például limuzin és kupé) gyártására használja, az érintett járműveket az 1.1.1. pont b) pontjában foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Erről a gyártónak kell bizonyítékokat szolgáltatnia.

1.1.3.

Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

1.2.   Változat

1.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 2. pontjában található meghatározás szerint, amennyiben a gyártó az 1.1.2. pontban megadott feltételt alkalmazza; b)  a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében: i.  az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb); ii.  működési elv (szikragyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb); iii.  belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L4, V6 vagy egyéb); c)  a tengelyek száma; d)  a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása; e)  a kormányzott tengelyek száma; f)  a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes); g)  több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

1.3.   Kivitel

1.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg; b)  belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma; c)  a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor); d)  tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb); e)  az ülőhelyek maximális száma; f)  elhaladási zajszint; g)  kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro 5, Euro 6 vagy egyéb); h)  vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás; i)  elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes); j)  vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás; A h), i) és j) pontban foglalt kritériumok alternatívájaként az ugyanazon kivitelbe sorolt járművek CO2-kibocsátásának, elektromosenergia-fogyasztásának és tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására szolgáló valamennyi vizsgálatot az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet ( 9 ) XXI. melléklete 6. almellékletének rendelkezéseivel összhangban egységesen kell elvégezni.

2.   M2 és M3 kategória

2.1.   Járműtípus

2.1.1.

Egy „járműtípus” azon járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a gyártó cégneve. A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását; b)  kategória; c)  a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői: i.  az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete; ii.  önhordó felépítmény esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete; d)  a szintek száma (egy- vagy kétszintes); e)  elemek száma (merev/csuklós); f)  a tengelyek száma; g)  az energiaellátás módja (fedélzeti vagy külső).

2.1.2.

Egy járműtípusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

2.2.   Változat

2.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők mindegyike tekintetében megegyeznek: a)  a felépítmény típusa, a C. rész 3. pontjában található meghatározás szerint; b)  járműosztály vagy járműosztályok kombinációja a 107. sz. ENSZ-előírás 2.1.1. szakaszában meghatározottak szerint (csak teljes és befejezett járművek esetében); c)  a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett); d)  a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében: i.  az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb); ii.  működési elv (szikragyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb); iii.  belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb); e)  több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

2.3.   Kivitel

2.3.1.

Egy változaton belüli „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők mindegyike tekintetében megegyeznek: a)  a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg; b)  alkalmas-e a jármű pótkocsi vontatására vagy sem; c)  belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma; d)  a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor); e)  tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb); f)  elhaladási zajszint; g)  kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb).

3.   N1 kategória:

3.1.   Járműtípus

3.1.1.

Egy „járműtípus” azon járművekből állhat, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a gyártó cégneve. A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását; b)  önhordó felépítmény esetében a felépítmény alapvető fontosságú elemeinek kialakítása és összeszerelése; c)  nem önhordó felépítmény esetében az alvázat alkotó, alapvető fontosságú elemek kialakítása és szerkezete.

3.1.2.

Ha a gyártó a felépítmény padlórészét, valamint közvetlenül a szélvédőkeret előtt elhelyezkedő, a felépítmény elülső részét alkotó, alapvető fontosságú elemeket különböző típusú felépítmények (pl. eltérő tengelytávokkal és tetőmagasságokkal rendelkező zárt áruszállító és tehergépkocsi) gyártására használja, az érintett járműveket a 3.1.1. pont b) alpontjában foglalt követelményektől eltérve ugyanolyan típusúnak lehet tekinteni. Ezt a gyártónak kell bizonyítékokkal alátámasztania.

3.1.3.

Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

3.2.   Változat

3.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  az oldalsó ajtók száma vagy a felépítmény típusa a C. rész 4. pontjában található meghatározás szerint (teljes és befejezett járművek esetében), amennyiben a gyártó a 3.1.2. pontban megadott feltételt alkalmazza; b)  a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett); c)  a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében: i.  az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb); ii.  működési elv (szikragyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb); iii.  belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb); d)  a tengelyek száma; e)  a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása; f)  a kormányzott tengelyek száma; g)  több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

3.3.   Kivitel

3.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg; b)  belső égésű motor esetében a motor hengerűrtartalma; c)  a motor legnagyobb leadott teljesítménye vagy a legnagyobb folyamatos névleges teljesítmény (elektromos motor); d)  tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb); e)  az ülőhelyek maximális száma; f)  elhaladási zajszint; g)  kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro 5, Euro 6 vagy egyéb); h)  vegyes vagy súlyozott, vegyes CO2-kibocsátás; i)  elektromosenergia-fogyasztás (súlyozott, vegyes); j)  vegyes vagy súlyozott, vegyes tüzelőanyag-fogyasztás. k)  az 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 10 ) 12. cikkében meghatározott, innovatív technológiák egyedi kombinációjának megléte. A h), i) és j) pontban foglalt kritériumok alternatívájaként az ugyanazon kivitelbe sorolt járművek CO2-kibocsátásának, elektromosenergia-fogyasztásának és tüzelőanyag-fogyasztásának kiszámítására szolgáló valamennyi vizsgálatot az (EU) 2017/1151 rendelet XXI. melléklete 6. almellékletének rendelkezéseivel összhangban kell elvégezni.

4.   N2 és N3 kategória

4.1.   Járműtípus

4.1.1.

Egy „járműtípus” azon járművekből állhat, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a gyártó cégneve. A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását; b)  kategória; c)  az alváz kialakítása és szerkezete, amely tekintetében egy adott termékcsalád megegyezik; d)  a tengelyek száma.

4.1.2.

Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

4.2.   Változat

4.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a C. rész 4. pontjában és a 2. függelékben említett felépítményszerkezet-koncepció vagy felépítménytípus (csak teljes és befejezett járművek esetében); b)  a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett); c)  a motor a következő konstrukciós jellemzők tekintetében: i.  az energiaellátás típusa (belső égésű motor, elektromos motor, egyéb); ii.  működési elv (szikragyújtás, kompressziós gyújtás, egyéb); iii.  belső égésű motor esetében a hengerek száma és elrendezése (L6, V8 vagy egyéb); d)  a hajtott tengelyek száma és összekapcsolása; e)  a kormányzott tengelyek száma; f)  több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

4.3.   Kivitel

4.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg; b)  alkalmas-e a jármű az alábbi pótkocsi vontatására, vagy sem: i.  fékezetlen pótkocsi; ii.  a 13. sz. ENSZ-előírás 2.12. szakaszában meghatározott ráfutó fékrendszerrel felszerelt ráfutó fékezésű pótkocsi; iii.  a 13. sz. ENSZ-előírás 2.9. és 2.10. szakaszában meghatározott átmenő vagy félig átmenő fékezésű pótkocsi; iv.  O4 kategóriájú pótkocsi, amely a szerelvény legnagyobb tömegét nem növeli 44 tonnánál nagyobbra; v.  O4 kategóriájú pótkocsi, amely a szerelvény legnagyobb tömegét 44 tonnánál nagyobbra növeli; c)  a motor hengerűrtartalma; d)  a motor legnagyobb leadott teljesítménye; e)  tüzelőanyag jellege (benzin, gázolaj, LPG, kétfajta tüzelőanyag vagy egyéb); f)  elhaladási zajszint; g)  kipufogógáz-kibocsátási szint (pl. Euro IV, Euro V vagy egyéb).

5.   O1 és O2 kategória

5.1.   Járműtípus

5.1.1.

Egy „járműtípus” azon járművekből áll, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a gyártó cégneve. A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását; b)  kategória; c)  a C. rész 5. pontjában meghatározott típus; d)  a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői: i.  az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete; ii.  önhordó felépítmény esetében a járműfelépítményt alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete; e)  a tengelyek száma.

5.1.2.

Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

5.2.   Változat

5.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a 2. függelékben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében); b)  a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett); c)  a fékrendszer típusa (pl. fékezetlen/ráfutófék/külső energiaforrású); d)  több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

5.3.   Kivitel

5.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg; b)  a kerékfelfüggesztés típusa (lég-, acél- vagy gumirugós felfüggesztés, torziós rúd vagy egyéb); c)  a vonórúd kialakítása (háromszög, cső vagy egyéb).

6.   O3 és O4 kategória

6.1.   Járműtípus

6.1.1.

Egy „járműtípusnak” azon járművekből kell állnia, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a gyártó cégneve. A vállalkozás tulajdonlásának jogi formájában bekövetkező változás nem teszi szükségessé új jóváhagyás kiadását; b)  a kategória; c)  a pótkocsi típusa a C. rész 5. pontjában megadott fogalommeghatározásokhoz viszonyítva; d)  a szerkezet és a kialakítás alábbi jellemzői: i.  az alvázat alkotó legfontosabb elemek kialakítása és szerkezete; ii.  önhordó felépítménnyel rendelkező pótkocsik esetében a járműfelépítményt alkotó, alapvető fontosságú elemek kialakítása és szerkezete; e)  a tengelyek száma.

6.1.2.

Egy típusnak legalább egy változatból és egy kivitelből kell állnia.

6.2.   Változatok

6.2.1.

Egy járműtípuson belüli „változatba” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi konstrukciós és kialakítási jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a 2. függelékben említett felépítménytípus (teljes és befejezett járművek esetében); b)  a készültségi fok (pl. teljes/nem teljes/befejezett); c)  a felfüggesztés típusa (acél-, légrugós vagy hidraulikus felfüggesztés); d)  a következő műszaki jellemzők: i.  meghosszabbítható-e az alváz; ii.  rakfelület magassága (normális, alacsony rakterű, félig alacsony rakterű); e)  több szakaszban gyártott járművek esetében az előző szakaszhoz tartozó jármű gyártója és típusa.

6.3.   Kivitelek

6.3.1.

Egy változaton belül azonos „kivitelbe” azok a járművek tartozhatnak, amelyek az alábbi jellemzők tekintetében megegyeznek: a)  a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg; b)  a 96/53/EK irányelv I. mellékletének 3.2. és 3.3. pontjában említett, az egy tengelycsoportot alkotó két egymás utáni tengely közötti távolság szerinti alcsoportok, illetve azok kombinációja; c)  a tengelyek meghatározása az alábbiak szerint: i.  felemelhető tengelyek (száma és helye); ii.  terhelésátcsoportosító tengelyek (száma és helye); iii.  kormányzott tengelyek (száma és helye).

7.   Minden jármű-kategóriára vonatkozó követelmények

7.1.

Ha egy jármű legnagyobb tömege vagy az ülőhelyek száma vagy mindkettő alapján több kategóriába is beletartozik, a gyártó eldöntheti, hogy melyik jármű-kategóriára vonatkozó feltételeket alkalmazza a változatok és kivitelek meghatározásához. 7.1.1. Példák: a)  egy „A” jármű típusjóváhagyását a legnagyobb tömege alapján az N1 és az N2 kategóriára (3,5, illetve 4,2 tonna) is meg lehet adni. Ebben az esetben az N1 kategóriára vonatkozó paramétereket az N2 kategóriájú járműre is lehet alkalmazni (és fordítva); b)  egy „B” jármű típusjóváhagyását ülőhelyeinek száma alapján M1 és M2 kategóriájú jármű (7 + 1, illetve 10 + 1 ülőhely) típusjóváhagyásaként is meg lehet adni; ebben az esetben az M1 kategóriára vonatkozó paramétereket az M2 kategóriába tartozó járműre is lehet alkalmazni (és fordítva).

7.2.

Egy N kategóriájú jármű típusát az M1 vagy M2 kategóriára előírt rendelkezések szerint az esettől függően is jóvá lehet hagyni, ha a többlépcsős típusjóváhagyási eljárás következő szakaszában egy ilyen kategóriájú járművé kívánják átalakítani. 7.2.1. Ez csak a nem teljes járművek esetében megengedett. Ezeket a járműveket egyedi változatkóddal kell azonosítani, amelyet az alapjármű gyártója ad ki.

7.3.

A típus, a változat és a kivitel megjelölése 7.3.1. A gyártónak egy betűkből és/vagy római vagy arab számokból álló alfanumerikus kódot kell rendelnie minden egyes járműtípushoz, változathoz és kivitelhez. Zárójelek és kötőjelek használata megengedett, amennyiben azok nem betűket vagy számokat helyettesítenek. 7.3.2. A teljes kód neve: típus-változat-kivitel vagy „TVK-kód”. 7.3.3. A kódnak világosan és egyértelműen azonosítania kell a jármű műszaki jellemzőinek egyedi kombinációját az e részben meghatározott feltételek alapján. 7.3.4. Ugyanaz a gyártó felhasználhatja ugyanazt a kódot annak érdekében, hogy meghatározza a járműtípust, amikor a járműtípus kettő vagy több kategóriához is tartozik. 7.3.5. Ugyanaz a gyártó azonban nem alkalmazhatja ugyanazt a kódot annak érdekében, hogy egy jármű-kategórián belül egynél több típusjóváhagyás esetében meghatározza a járműtípust.

7.4.

A TVK-kód karakterszáma 7.4.1. A kód karakterszáma nem lépheti túl: a)  járműtípus kódja esetében a 15 karaktert; b)  változat kódja esetében a 25 karaktert; c)  kivitel kódja esetében a 35 karaktert. 7.4.2. A teljes alfanumerikus TVK-kód nem lehet hosszabb 75 karakternél. 7.4.3. Amennyiben a teljes kódot használják, a típus, a változat és a kivitel kódja között szóközt kell hagyni. Példa a TVK-kódra: 159AF[…szóköz]0054[…szóköz]977K(BE).

C. RÉSZ

A felépítménytípusok meghatározása

1.   Általános rendelkezések

1.1.	A felépítménytípusokat, valamint a IX. melléklet 38. pontjában említett karosszériakódot kódokkal kell jelölni. A kódok listáját elsősorban a teljes és a befejezett járművekre kell alkalmazni.

1.2.	Az M kategóriájú járművek esetében a felépítménytípusnak két betűből kell állnia, a 2. és 3. pontban foglaltak szerint.

1.3.	Az N és O kategóriájú járművek esetében a felépítménytípusnak két betűből kell állnia, a 4. és 5. pontban foglaltak szerint.

1.4.	Szükség esetén (különösen a 4.1. és 4.6., illetve az 5.1–5.4. pontban említett felépítménytípusok esetében) a kódokat két számjeggyel ki kell egészíteni. 1.4.1. A számjegyek listája a 2. függelékben található.

1.5.	A különleges rendeltetésű járművek esetében a használandó felépítménytípus a jármű-kategóriához kapcsolódik.

2.   M1 kategóriájú járművek

3.   M2 vagy M3 kategóriájú járművek

4.   N1, N2 vagy N3 kategóriájú járművek

5.   O kategóriájú járművek

---

1. függelék

Eljárás annak ellenőrzésére, hogy a jármű a terepjárók kategóriájába sorolható-e

1.   Általános kérdések

1.1.	A járművek terepjáróként való besorolásához az ebben a függelékben leírt eljárást kell alkalmazni.

2.   A geometriai mérések vizsgálati feltételei

2.1.

Az M1 és az N1 kategóriájú járműveknek terheletlen állapotban kell lenniük; egy 50 %-os méret-reprezentációjú felnőtt férfinek megfelelő próbabábut kell a vezetőülésre helyezni, a járművet fel kell tölteni hűtőfolyadékkal, tüzelőanyaggal, kenőanyaggal, és el kell látni szerszámokkal és egy pótkerékkel (ha a jármű ezt OEM-felszerelésként tartalmazza). A próbabábut más, ugyanolyan tömegű eszközzel is lehet helyettesíteni.

2.2.	A 2.1. pontban említett járművektől eltérő járműveket a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömegükig kell terhelni. A tömeg tengelyek közötti eloszlása a vonatkozó feltételeknek való megfelelőség tekintetében a legrosszabb esetnek kell, hogy megfeleljen.

2.3.

A típust képviselő járművet a 2.1. és 2.2. pontban megadott állapotban kell átadni a műszaki szolgálatnak. A járműnek álló helyzetben kell lennie, a kerekeinek egyenesen előre kell nézniük. A talajnak, amelyen a méréseket végzik, a lehető legsimábbnak és a vízszintest a lehető legjobban megközelítő helyzetűnek kell lennie (legfeljebb 0,5 %-os lejtés megengedett).

3.   A megközelítési, az elhagyási és a terepszög mérése

3.1.	A megközelítési szöget az ISO 612:1978 nemzetközi szabvány 6.10. pontja szerint kell mérni.

3.2.	Az elhagyási szöget az ISO 612:1978 nemzetközi szabvány 6.11. pontja szerint kell mérni.

3.3.	A terepszöget az ISO 612:1978 nemzetközi szabvány 6.9. pontja szerint kell mérni.

3.4.	Az elhagyási szög mérésekor az állítható magasságú hátsó aláfutásgátlókat a felső helyzetbe lehet állítani.

3.5.

A 3.4. pontban található előírás nem jelent arra vonatkozó kötelezettséget, hogy az alapjárművet eredeti berendezésként hátsó aláfutásgátlóval kell felszerelni. Az alapjármű gyártójának azonban értesíteni kell a következő szakasz gyártóját arról, hogy a járműnek teljesítenie kell az elhagyási szögre vonatkozó követelményeket, amennyiben hátsó aláfutásgátlóval szerelik fel.

4.   A szabad magasság mérése

4.1.   Szabad magasság a tengelyek között

4.1.1.

„Szabad magasság a tengelyek között”: a talaj síkja és a jármű legalacsonyabb rögzített pontja közötti legkisebb távolság. A fogalommeghatározás alkalmazásakor az első tengelycsoport utolsó tengelye és a hátsó tengelycsoport első tengelye közötti tartományt kell figyelembe venni.

4.1.2.

A járműnek egy merev része sem nyúlhat be az ábrán árnyékolással jelölt területre.

4.2.   Szabad magasság egy tengely alatt

4.2.1.

„Szabad magasság egy tengely alatt”: egy tengelyen a kerekek (ikerabroncsok esetén a belső kerekek) abroncsnyoma középpontján áthaladó, a járműnek a kerekek közötti legalacsonyabb rögzített pontját érintő körív legmagasabb pontja alatti távolság.

4.2.2.

A szabad magasság mérését szükség esetén minden tengelycsoport minden tengelyén el kell végezni.

5.   Kapaszkodóképesség

5.1.	„Kapaszkodóképesség”: a jármű azon képessége, hogy egy emelkedőn fel tud hajtani.

5.2.	Az M2, M3, N2 és N3 kategóriájú, nem teljes és teljes járművek kapaszkodóképességének ellenőrzésére vizsgálatot kell végezni.

5.3.	A vizsgálatot a műszaki szolgálatnak kell elvégeznie egy, a vizsgálandó járműtípust képviselő járművön.

5.4.	A gyártó kérelmére a VIII. mellékletben megadott feltételek mellett a járműtípus kapaszkodóképessége virtuális vizsgálattal is igazolható.

6.   Vizsgálati feltételek és a vizsgálat sikerét/sikertelenségét eldöntő feltételek

6.1.	Az 1230/2012/EU bizottsági rendelet ( 11 ) II. mellékletében foglalt feltételeket kell alkalmazni.

6.2.	A járműnek állandó sebességgel kell felhajtania az emelkedőn, a kerekek hosszanti vagy oldalirányú megcsúszása nélkül.

---

2. függelék

A különböző felépítményfajták kódjainak kiegészítésére használt számjegyek

01.

Plató;

02.	Lenyitható oldalfal;

03.	Zárt doboz;

04.	Kondicionált felépítmény szigetelt falakkal és a belső hőmérséklet fenntartására szolgáló berendezéssel;

05.	Kondicionált felépítmény szigetelt falakkal, de a belső hőmérséklet fenntartására szolgáló berendezés nélkül;

06.	Elhúzható ponyvás;

07.	Cserélhető felépítmény;

08.	Konténerszállító;

09.	Emelőhoroggal felszerelt járművek;

10.	Billenőplató;

11.

Tartály;

12.	Veszélyes áruk szállítására szolgáló tartály;

13.	Élőállat-szállító;

14.	Járműszállító;

15.	Betonkeverő;

16.	Betonszivattyús jármű;

17.	Rönkszállító;

18.	Hulladékgyűjtő jármű;

19.	Utcaseprő, takarító, csatornatisztító;

20.	Kompresszor;

21.	Csónakszállító;

22.	Siklórepülő-szállító;

23.	Kiskereskedelmi vagy kiállítási célokat szolgáló járművek;

24.	Autómentő;

25.	Létrás jármű;

26.	Darus tehergépjármű (de nem az A. rész 5.7. pontjában meghatározott önjáró daru);

27.	Emelőkosaras gépjármű;

28.	Talajfúró jármű;

29.	Alacsony padlós pótkocsi;

30.	Üvegszállító;

31.	Tűzoltóautó;

▼M3

32.	Lehajtható ponyvás;

▼B

99.	Olyan felépítmény, amely nem szerepel ezen a listán.

---

II. MELLÉKLET

A JÁRMŰVEK, RENDSZEREK, ALKOTÓELEMEK ÉS ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGEK EU-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

▼M3

I. RÉSZ

A korlátlan sorozatban gyártott járművek EU-típusjóváhagyására vonatkozó rendeleti jellegű jogi aktusok

MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK

a korlátlan sorozatban gyártott járművekre vonatkozó táblázathoz

X

:

A feltüntetett rendeleti jellegű jogi aktusnak megfelelően alkalmazandó a jármű-kategóriára, önálló műszaki egységre vagy alkotóelemre.

HA

:

Csak akkor alkalmazandó, ha a rendszert, önálló műszaki egységet vagy alkotóelemet felszerelték az adott jármű-kategóriába tartozó járműre.