SOC/833
Zöld készségek és zöld szakképzési intézmények
VÉLEMÉNY
„Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Hogyan biztosítható a zöld készségek megléte és a zöld szakképzési intézmények népszerűsítése?
(feltáró vélemény az EU Tanácsa dán elnökségének felkérésére)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kapcsolat:
|
SOC@eesc.europa.eu
|
|
Felelős:
|
Triin AASMAA GOMES
|
|
A dokumentum kelte:
|
2025. 09. 05.
|
Előadó: Nicoletta MERLO
Társelőadó: Jean-Michel POTTIER
|
Tanácsadó:
|
Francis PETEL (az I. Csoporthoz tartozó társelőadó felkérésére)
|
|
|
|
|
Az EU dán elnökségének felkérése:
|
levél, 2025. 02. 07.
|
|
Jogalap:
|
az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
|
|
Illetékes szakbizottság:
|
Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság szekció
|
|
Elfogadás a szekcióülésen:
|
2025. 09. 03.
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
87/0/0
|
|
Elfogadás a plenáris ülésen:
|
20xx. xx. xx.
|
|
Plenáris ülésszak száma:
|
…
|
|
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
|
xx/xx/xx
|
1.Következtetések és ajánlások
1.1Az EGSZB olyan rendszerszintű megközelítést javasol a zöld készségek elsajátítására irányuló képzések terén, amely integrálja a többszintű kormányzást, a célzott beruházásokat és az inkluzív oktatási modelleket. A készségek rugalmas meghatározását konkrét intézkedésekkel kell biztosítani, többek között a helyi és regionális önkormányzatok szerepvállalásával és az olyan, meglévő mechanizmusok hatékony végrehajtása révén, mint a zöld készségek európai nyomonkövetési rendszere vagy a területi megfigyelőközpontok. Ez szilárd keretet biztosít a zöld készségek iránti igények nyomon követéséhez és előrejelzéséhez azáltal, hogy új eszközök létrehozása helyett inkább a meglévőkre épít.
1.2Az EGSZB az európai alapok stratégiai felhasználását javasolja a szakképzés korszerűsítése, az egész életen át tartó tanulás támogatása és az oktatók képesítésének javítása érdekében. Népszerűsíteni kell az adóösztönzőket, és egyértelműen meg kell határozni a képzési beruházásokat, többek között a finanszírozás és az elszámolás kezelése, valamint az eredmények nyomon követése tekintetében. Az EGSZB szükségesnek tartja továbbá a köz- és magánszféra közötti, a zöld készségek fejlesztésére irányuló partnerségek ösztönzését, valamint a kis- és középvállalkozások megfelelő támogatását a képzési programok megvalósításában. Mindenképpen biztosítani kell továbbá, hogy elegendő erőforrás álljon rendelkezésre a hatékony zöld és digitális képzés szavatolásához.
1.3Annak érdekében, hogy a zöld átállás valóban inkluzív legyen, az EGSZB javasolja, hogy dolgozzanak ki egyértelmű keretet a mikrotanúsítványok bevezetésére, és mozdítsák elő a moduláris és rugalmas – különösen a vegyes tanuláson alapuló – képzési pályák széles körű elfogadását. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ezek a pályák hozzáférhetőek legyenek a felnőtt tanulók és az alacsony képzettségű munkavállalók számára is. Ezeket az erőfeszítéseket olyan személyre szabott tanácsadással és támogató szolgáltatásokkal kell kiegészíteni, amelyek erősítik a transzverzális készségeket és ösztönzik az élethosszig tartó tanulás iránti motivációt.
1.4Az EGSZB a fenntarthatóság oktatásba és képzésbe való rendszerszintű integrációját javasolja határon átnyúló együttműködés, a diákok és a tanárok mobilitása, valamint a bevált gyakorlatok cseréje révén. Az Erasmus+ program kulcsszerepet játszik azáltal, hogy támogatja a zöld és digitális átállást a szakképzésben. A programhoz megfelelő finanszírozást és támogatást kell nyújtani, mivel egyedülálló eszközről van szó a diákok és a tanárok mobilitásának előmozdítására, ami pedig elengedhetetlen a határon átnyúló együttműködésnek, a tantervi innovációnak és a bevált gyakorlatok cseréjének ösztönzéséhez.
1.5Az EGSZB ajánlja, hogy teljeskörűen hajtsuk végre a szociális jogok európai pillérének első alapelvét, és szerezzünk érvényt annak, hogy „[m]indenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz”. Elő kell mozdítani a nem formális és informális környezetben megszerzett készségek elismerését, valamint az üzleti igényeknek és az egyéni törekvéseknek megfelelő szakmai továbbképzési tervek kidolgozása érdekében ösztönözni kell a szociális partnerek között a rendszeres megbeszéléseket.
1.6A munkavállalókat egész életpályájuk során minőségi szakképzéssel kell támogatni, beleértve az iránymutatást és a készségek értékelésére szolgáló eszközöket is. Az EGSZB úgy véli, hogy a gyors képzési pályákra kell összpontosítani annak érdekében, hogy a munkavállalók képesek legyenek átállni, illetve alkalmazkodni a zöld és digitális szerepkörökhöz. Ennek során különféle rugalmas képzési formákat kell alkalmazni, valamint ki kell dolgozni olyan, a kiszolgáltatott csoportok igényeire szabott képzéseket, amelyeket aktív foglalkoztatástámogatási intézkedések és az egész életen át tartó iránymutatást szolgáló rendszerek egészítenek ki. Emellett közös európai megközelítésre van szükség a képzések hatásának értékeléséhez és a bevált gyakorlatok terjesztéséhez, többek között szociális párbeszéd és kollektív tárgyalások révén, a nemzeti gyakorlatokkal összhangban.
1.7Az EGSZB kéri, hogy a mesterséges intelligencia (MI) segítségével biztosítsák, hogy a szakképzés jobban megfeleljen a zöld átállás által támasztott követelményeknek, előre jelezve a felmerülő képzési igényeket, gyorsan frissítve a tanterveket és személyre szabva a tanulási pályákat. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az MI használata etikus és fenntartható formában történjen, valamint hogy a tanárok és az oktatók megfelelő képzésben részesüljenek.
2.Bevezetés
2.1A zöld és digitális átállás egyedülálló lehetőség és kulcsfontosságú stratégiai kihívás az EU számára, amely hatással van a környezetre, a gazdaságra, a társadalomra és a foglalkoztatásra is. Az átállás sikere attól függ, hogy a munkavállalókat és a vállalatokat fel tudjuk-e vértezni a fenntartható megoldások adaptálásához, innovációjához és bevezetéséhez szükséges készségekkel. A klímasemlegességre való átállás átalakítja az ágazatokat, új munkahelyeket teremt, a meglévőket pedig újraértelmezi, ezért a zöld foglalkoztatás, a növekedés, az innováció és a versenyképesség előmozdítása és támogatása elengedhetetlen. Ehhez foglalkozni kell a munkavállalók képzésével és átképzésével is, és előre kell jelezni a jövőbeli munkahelyeken várható változásokat. Ebben az összefüggésben kulcsfontosságú, hogy támogassuk az éghajlati paktumot, amely az EU zöld munkahelyekkel kapcsolatos tevékenységeire épít, és aktívan támogatja majd a munkaügyi szervezeteket, az oktatási intézményeket és a közigazgatási szerveket annak érdekében, hogy azok segíteni tudjanak a zöld gazdaságban munkát keresőknek.
2.2Jelentős hiány mutatkozik a zöld készségek terén, különösen a kis- és középvállalkozások körében, valamint az olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az építőipar, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás, az energetika és a mérnöki ágazat. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a zöld készségek hiánya a munkaerőpiacon, miközben a képzésre és átképzésre irányuló erőfeszítések még mindig nem képesek kielégíteni a növekvő igényeket. E hiányosságok kezelése – többek között a zöld készségeknek a fiatalok és az alulreprezentált csoportok alaptantervébe történő beépítése révén – létfontosságú ahhoz, hogy az EU elérhesse éghajlat-politikai és fenntarthatósági céljait, és képes legyen biztosítani a zöld gazdaságra való méltányos és inkluzív átállást.
2.3Az európai zöld megállapodás céljainak (pl. klímasemlegesség és körforgásos gazdaság) elérése az olyan oktatási és képzési rendszerektől függ, amelyek képesek a tájékozott polgárok, a tájékozott fogyasztók és a szakképzett munkavállalók szerepvállalásának növelésére. Az oktatás és képzés – beleértve az átképzést és a továbbképzést is – kulcsfontosságú szerepet játszik a környezetvédelmi tudatosság növelésében, a rendszerszemléletű gondolkodás ösztönzésében, a műszaki és transzverzális készségek fejlesztésében, valamint a fenntarthatóságot célzó kollektív fellépés előmozdításában. Olyan rendszerszintű és életciklus-alapú megközelítésre van szükség, amely magában foglalja az oktatás valamennyi formáját, a kötelező iskolai oktatástól a szakképzésen át a felsőoktatásig és az egész életen át tartó tanulásig, valamint megfelelő módon integrálja a tantervekbe és az irányításba a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot, továbbá az önkormányzatokkal, régiókkal és vállalkozásokkal kialakított partnerségeket.
2.4Ebben az összefüggésben a szakképzési intézményeknek fontos szerep jut a termelő ágazatok átalakításának támogatásában és a méltányos átállás biztosításában. A vállalatok számára a zöld készségekbe való befektetés a versenyképesség növelésén, a termelési modellek innovációján és a tehetségek vonzásán keresztül térül meg, a munkavállalók számára pedig mindez új szakmai lehetőségekhez való hozzáférést, jobb képesítéseket és stabilabb munkakörülményeket biztosít. Ennek a dán elnökség felkérésére készült feltáró véleménynek az a célja, hogy támogassa a szükséges paradigmaváltást annak érdekében, hogy a szakképzés a kiválóságra és a minőségre összpontosító, méltányos és inkluzív átállás stratégiai eszközévé válhasson. Az EGSZB SOC/826. számú, kapcsolódó véleménye kiegészíti ezt a véleményt.
3.Általános megjegyzések
3.1A „zöld készségeket” olyan készségekként határozhatjuk meg, amelyekre a munkavállalóknak minden ágazat minden szintjén szükségük van ahhoz, hogy támogathassák a termékeknek, a szolgáltatásoknak és a folyamatoknak a hozzáigazítását az éghajlatváltozás, a környezetvédelmi követelmények és a szabályozások által előidézett változásokhoz. Vannak köztük műszaki (tudományos, technológiai és mérnöki) készségek, de humán készségek is (például döntéshozatal, kreativitás, kritikus gondolkodás, interdiszciplináris együttműködés, aktív polgári szerepvállalás, a fenntarthatóság kultúrája, projektmenedzsment és vállalkozói készség), amelyek mind szükségesek a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló átálláshoz, és összhangban állnak az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival.
3.2Nem csak a zöld készségek hiánya jelent problémát: a képzési rendszerek több szempontból nem felelnek meg a változó munkaerőpiaci igényeknek, amit tovább súlyosbít a kettős (zöld és digitális) átállás. Amint az a készségek uniójában megállapításra került, a továbbképzés és az átképzés alapvető fontosságú lesz az emberek élete és szakmai pályafutása során, ugyanakkor minden ötödik felnőttnek nehézségei vannak az olvasással és írással, és a felnőtt lakosság kevesebb mint 40%-a vesz részt oktatásban vagy képzésben, ami messze elmarad a 2030-ra kitűzött 60%-os célértéktől. Ez az arány jóval alacsonyabb az alacsonyan képzett felnőttek körében (18,4%). A felnőtt lakosság közel fele annak ellenére nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel, hogy a munkahelyek több mint 90%-ában szükség van rájuk. Az időhiány, a pénzügyi szempontok, a gondozási feladatok és a motiváció hiánya is akadályozzák a felnőttek további tanulásban való részvételét.
3.3A szakképzés megerősítésére irányuló uniós erőfeszítések ellenére továbbra is hangsúlyt kell helyezni a tantervek folyamatos frissítésére, mivel ez teszi lehetővé, hogy a munkavállalók elsajátítsák a munkaerőpiac szempontjából releváns készségeket. Csak így kerülhető el annak a kockázata, hogy a képzések széttagoltak, elavultak és a kiszolgáltatott csoportok számára hozzáférhetetlenek legyenek. Ahhoz pedig, hogy a fiatalok megalapozott és jövőorientált döntéseket tudjanak hozni tanulmányaikról és szakmai életútjukról, rendkívül fontos, hogy világosabb iránymutatást nyújtsunk nekik. Az oktatás minősége terén mutatkozó regionális és helyi egyenlőtlenségek tovább veszélyeztetik az európai versenyképességet, a kohéziót, valamint a zöld és digitális átállás sikerét, ezért megfelelően kezelni kell ezt a problémát.
3.4A szakképzés társadalmi megítélése továbbra is akadályt jelent: Európában a felső középfokú oktatásban tanuló diákok mindössze 48%-a választja a szakképzést, ami tükrözi annak az egyetemi oktatásnál alacsonyabb státuszát. Kulturális váltásra van szükség a szakképzés vonzerejének növelése és annak elismerése érdekében, hogy a szakképzés létfontosságú az innováció, a fenntarthatóság és a befogadás szempontjából, tekintettel arra is, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalmakra való átállás új szakosodásokat hoz létre, és újjáéleszt korábban elhanyagolt munkaköröket. A szakképzés dán éve például egy olyan kezdeményezés, amelynek célja, hogy a közvélemény jobban megértse a szakképzésben rejlő lehetőségeket.
3.5A zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari terv hangsúlyozza, hogy „a zöld átállásnak emberközpontúnak és inkluzívnak kell lennie, hogy méltányos és igazságos eredményeket lehessen elérni, minőségi munkahelyeket teremteni úgy, hogy senkit sem hagyunk hátra”. Ez a zöld átállás kulcsfontosságú eleme, és elengedhetetlen a legitimitás megteremtéséhez, valamint annak elkerüléséhez, hogy a munkavállalók körülményeit és jogait feláldozzák. Vita tárgyát képezi az is, hogy azok a munkavállalók, akik hanyatló munkaterületen dolgoznak, képesek lesznek-e könnyedén olyan új munkakörökbe átlépni, amelyek földrajzilag máshol helyezkednek el, és eltérő készségeket igényelnek.
4.Részletes megjegyzések
4.1A klímasemlegességre való átálláshoz a zöld készségekkel kapcsolatos képzés rendszerszintű megközelítésére van szükség, amely magában foglalja az irányítást, a beruházásokat és az inkluzív oktatási modelleket. A zöld készségek nemzeti tantervekbe való beépítése, valamint az intézmények, a szociális partnerek, a civil társadalmi szervezetek, a képzési szolgáltatók és a tudományos közösség közti strukturált párbeszéd elengedhetetlen a kialakulóban lévő munkaköri profilok azonosításához. A többszintű kormányzás – olyan eszközök támogatásával, mint a területi megfigyelőközpontok és a köz- és magánszféra közötti partnerségek – jobban tudja azonosítani a szükségleteket és célzottabb stratégiákat tud kidolgozni, miközben a robusztusabb szakképzési, illetve az iskolából a munkába való átmenetet szolgáló rendszerek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fiatalokat integrálni lehessen az erős ökológiai és digitális növekedés jellemezte ágazatokba. Amint azt a készségek uniója kiemeli, az irányítási kereteknek kifejezetten be kell vonniuk az összes érdekelt felet, biztosítandó, hogy a szakpolitikák és a képzési programok teljes mértékben összhangban legyenek a zöld átállás követelményeivel.
4.2A regionális és helyi igények kielégítéséhez, valamint ahhoz, hogy a képzéseket a helyi gazdasági és társadalmi körülményekhez igazítsák, elengedhetetlen, hogy a regionális és helyi önkormányzatok nagyobb szerephez jussanak a képzések tervezésében. A szükséges készségek meghatározásakor, valamint a piaci igényeknek megfelelő képzési pályák és azokhoz kapcsolódó képesítések kialakításakor tanúsítandó rugalmasságnak túl kell lépnie a puszta szándéknyilatkozatokon. Éppen ellenkezőleg, a képzési intézményeknek prioritássá kell tenniük ezt az agilitást.
4.3Az EGSZB kiemeli a folyamatos képzés fontosságát a stratégiai zöld ágazatokban, hangsúlyozva a szabadfoglalkozású tevékenységek szerepét. A felmerülő képzési igények proaktív észleléséhez és kezeléséhez a zöld készségek nyomon követésére szolgáló, meglévő eszközökön alapuló európai rendszerre van szükség. Egy rendszeres jelentéstételi és teljesítményértékelési eszköz fokozná az átláthatóságot és irányt mutathatna a folyamatos fejlesztéseknek. Ennek a rendszernek életkor szerint lebontott adatokat és előretekintő tanulmányokat kell tartalmaznia, hogy közép- és hosszú távú jövőképet alkosson a munkaerőpiaci tendenciákról.
4.4A beruházások és az ösztönzők létfontosságúak. Az uniós források stratégiai felhasználása elengedhetetlen a szakképzés naprakésszé tételéhez, az infrastruktúra korszerűsítéséhez, valamint az egész életen át tartó tanulás támogatásához és az oktatók képzéséhez. Népszerűsíteni kell a zöld készségekbe beruházó vállalatok számára nyújtott adóösztönzőket, valamint az innovatív képzési klaszterek (pl. megújuló energia és fenntartható építőipar) fejlesztését célzó, a köz- és magánszféra közötti partnerségeket. Az ilyen beruházásokhoz megfelelő szabályozási és számviteli változtatásokra, valamint nyomonkövetési eredményekre van szükség, összhangban az uniós tagállamok nemzeti gyakorlataival.
4.5A zöld átállásnak inkluzívnak kell lennie, és népszerűsítenie kell a hozzáférhető, rugalmas és moduláris képzési pályákat – gondolva itt például a mikrotanúsítványokon alapuló (világos végrehajtási keretet igénylő) módszerekre és a vegyes tanulásra –, így támogatva a felnőtteket és az alacsonyabban képzett munkavállalókat, különösen a magas kibocsátású ágazatokban. Szintén kulcsfontosságú olyan személyre szabott tanácsadás és támogató szolgáltatások biztosítása, amelyek erősítik a transzverzális készségeket és táplálják az egész életen át tartó tanulás iránti motivációt. A kiszolgáltatott csoportok számára testre szabott képzést kell kidolgozni, amelyet aktív foglalkoztatástámogatási intézkedésekkel és az egész életen át tartó iránymutatást szolgáló rendszerekkel kell kiegészíteni. A például Dániában, Finnországban és Németországban sikeresen bevezetett felnőttkori tanulószerződéses gyakorlati képzések – moduláris programok, részidős formátumok, a korábbi tapasztalatok hivatalos elismerése és pénzügyi támogatás révén – stratégiai szerepet játszanak, segítve a reziliens, képzett és befogadó munkaerő kiépítését.
4.6A fenntarthatóság európai oktatásba és képzésbe való rendszerszintű integrációjának hatékonyabb előmozdítása érdekében támogatni kell a határokon átnyúló együttműködést, a diákok és a tanárok mobilitását, valamint a bevált gyakorlatok cseréjét. Ehhez fontos lesz az iskolák, a vállalkozások és a kutatóközpontok közti szinergiák előmozdítása, a regionális sajátosságok erősítése, valamint az oktatás, az innováció és a társadalmi befogadás összekapcsolására képes, valódi helyi képzési ökoszisztémák kialakításához való hozzájárulás.
4.7Az Erasmus+ program Európa-szerte döntő szerepet játszik a szakképzés zöld és digitális átalakításának támogatásában. Az Erasmus+ olyan stratégiai intézkedések révén mozdítja elő a határokon átnyúló együttműködést, a tantervi innovációt és a bevált gyakorlatok cseréjét, mint a szakképzési kiválósági központok (SzKK-k), a 2. fő intézkedés keretében megvalósuló együttműködési partnerségek, valamint a tanulók és oktatók mobilitási projektjei. Rendkívül fontos, hogy az Erasmus+ a következő programozási időszakban is erőteljes támogatásban és megfelelő finanszírozásban részesüljön, így biztosítva, hogy ne torpanjon meg a pozitív hatása.
4.8A szociális jogok európai pillérének 1. alapelvében foglaltaknak megfelelően mindenkinek joga van a minőségi és inkluzív egész életen át tartó tanuláshoz, hogy olyan készségeket szerezzen és tartson fenn, amelyek lehetővé teszik a társadalomban való teljes körű részvételt és a zökkenőmentes munkaerőpiaci átmenetet. Ez azt jelenti, hogy a tanárok és oktatók részére folyamatos továbbképzési programokat kell bevezetni, amelyek az innovatív tanítási módszerekre és a naprakész tartalmakra összpontosítanak. Elengedhetetlen továbbá, hogy ösztönözzük a nem formális és informális környezetben elsajátított készségek átlátható érvényesítési és tanúsítási rendszerek révén történő elismerését, minden munkavállaló számára hozzáférést biztosítva ezekhez a rendszerekhez. A munkáltatók és a munkavállalók közötti karrierinterjúk szervezése lehetőséget kínálna egy közös szakmai fejlődési terv kidolgozására azzal a céllal, hogy a munkavállalók szakmai fejlődési törekvéseit összehangolják a vállalat készségigényeivel.
4.9Fontos, hogy a szakképzés egész életpályájuk során kísérje a munkavállalókat, gondolva itt iránymutatási és készségfelmérési eszközökre is. A humántőkébe való befektetés elismerésének a versenyképesség és a társadalmi kohézió stratégiai mozgatórugójává kell válnia. A belső vagy külső szervezésű, e-oktatás formájában megvalósuló vagy helyszíni vállalati képzési rendszerek csak akkor lehetnek hatékonyak, ha világos keretrendszerrel rendelkeznek, és nyomon követhetőek. Szükség van egy közös európai megközelítésre, amelynek segítségével értékelni lehet a képzések hatásait és terjeszteni a jó gyakorlatokat, többek között szociális párbeszéd és kollektív tárgyalások révén, összhangban a nemzeti gyakorlatokkal. A keretrendszer külön rendelkezéseket tartalmazhatna a stratégiai készségekre vonatkozóan. A szakképzési rendszereket hozzá kell igazítani a vállalatok igényeihez, a munkahelyi képzés pedig az új digitális és zöld készségek fejlesztésének kulcsfontosságú eszköze. A hozzáférés és a hatékonyság biztosításához elengedhetetlen az egyértelmű tájékoztatás, a minőség-ellenőrzés és a nyomonkövethetőség.
4.10Az ökológiai polgári szerepvállalással kapcsolatos oktatás megerősítése, a tartalomnak a konkrét helyi tapasztalatokkal való összekapcsolása és az interdiszciplináris módszerek bevezetése mind kulcsfontosságúak lesznek a fenntarthatósági elvek tényleges beépítése szempontjából. Az ökológiai és polgári felelősségvállalás alapos megértésének elősegítése érdekében már kisgyermekkorban meg kell kezdeni a fenntarthatóságra való nevelést. A formális, nem formális és informális oktatás teljes szinergiája elősegíti a társadalmi részvételt, a tapasztalati tanulást és a társaktól való tanulást is.
4.11A mesterséges intelligencia (MI) rendkívül hatékonyan segítheti a szakképzésnek a zöld átállás igényeihez igazodó megújítását, lehetővé téve, hogy gyorsabban reagáljon a technológiai és szabályozási változásokra. A mesterséges intelligencia segíthet az újonnan felmerülő képzési igények előrejelzésében, a tantervek gyors frissítésében és a tanulási utak testreszabásában; ugyanakkor alkalmazása etikus, méltányos és fenntartható, fejlődésorientált megközelítést igényel az oktatási intézmények részéről, valamint biztosítani kell, hogy a szakképző tanárok és oktatók naprakész kompetenciákkal rendelkezzenek, beleértve az MI tanítási gyakorlatukba történő beépítését. Fontos továbbá, hogy minden szakképzési program és szakma tartalmazzon a zöld és digitális készségekről szóló modult, hogy a munkavállalókat teljeskörűen fel lehessen készíteni a munkaerőpiac változó igényeire. Ehhez megfelelő technológiai eszközöket kell rendelkezésre bocsátani mind a tanulók, mind az oktatók számára.
4.12Felül kell vizsgálni a vállalati képzés lehetséges akadályait, különösen a kkv-k esetében (pl. pénzügyi, pszichológiai és szervezeti akadályok, a képzéseken való részvétel miatt távol lévő munkavállalók helyettesítése stb.). A kisvállalkozások esetében el kell kerülni, hogy zavar keletkezzen a szervezet működésében, és hogy a képzésben részt vevő munkavállalók helyettesítésének nehézségei miatt bevételkiesés jelentkezzen. A munkavállalók számára jelentős pszichológiai akadályt jelent, hogy „visszaüljenek az iskolapadba”, aminek leküzdése megfelelő tanítási módszereket igényel.
4.13Az EGSZB és a nemzeti szintű civil társadalmi szervezetek (köztük környezetvédelmi és ifjúsági szervezetek) döntő szerepet játszhatnak, és segíthetnek egy méltányosabb, befogadóbb és részvételen alapuló ökológiai átállás előmozdításában.
Kelt Brüsszelben, 2025. szeptember 3.
a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció elnöke
Cinzia DEL RIO
_____________
