d4328bfb-a214-11eb-b85c-01aa75ed71a1

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - d4328bfb-a214-11eb-b85c-01aa75ed71a1 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document d4328bfb-a214-11eb-b85c-01aa75ed71a1

Help

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap

Access initial legal act

(

Legal status of the document In force

)

01/01/2021

HTML

PDF

02015R1017 — HU — 01.01.2021 — 002.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/1017 RENDELETE

(2015. június 25.)

az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap

(HL L 169, 2015.7.1., 1. o)

Módosította:

		Hivatalos Lap
		Szám	Oldal	Dátum
►M1	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/2396 RENDELETE (2017. december 13.)	L 345	34	27.12.2017
►M2	AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/523 RENDELETE (2021. március 24.)	L 107	30	26.3.2021

▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2015/1017 RENDELETE

(2015. június 25.)

FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1)

Ez a rendelet létrehozza az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (a továbbiakban: ESBA), az uniós garanciát és az uniós garanciaalapot. E rendelet létrehozza továbbá az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot (a továbbiakban: EBTP) és a Beruházási Projektek Európai Portálját (a továbbiakban: BPEP).

(2)

Az (1) bekezdés alkalmazásában e rendelet előírja a Bizottság számára, hogy kössön az Európai Beruházási Bankkal (EBB) egy az ESBA-ra vonatkozó megállapodást és egy az EBTP működtetésére vonatkozó megállapodást.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.	„ESBA-megállapodás” : az a jogi eszköz, amelyben a Bizottság és az EBB rögzíti az ebben a rendeletben az ESBA kezelésére vonatkozóan meghatározott feltételeket;

2.	„EBTP-megállapodás” : az a jogi eszköz, amelyben a Bizottság és az EBB rögzíti az ebben a rendeletben az EBTP működtetésére vonatkozóan meghatározott feltételeket;

3.	„nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények” : hivatásos alapon pénzügyi tevékenységeket folytató jogi személyek, amelyek valamely tagállamtól vagy valamely központi, regionális vagy helyi szintű szervezettől megbízást kapnak arra, hogy fejlesztési tevékenységeket végezzenek;

„beruházási platformok” :

különleges célú gazdasági egységek, kezelt számlák, szerződésen alapuló társfinanszírozási vagy kockázatmegosztási mechanizmusok, vagy bármilyen más módon létrehozott mechanizmusok, amelyeken keresztül szervezetek pénzügyi hozzájárulást nyújtanak több beruházási projekt finanszírozása céljából, és amelyek magukba foglalhatják az alábbiakat:

nemzeti vagy nemzetinél alacsonyabb szintű platformok, amelyek egy adott tagállam területén végrehajtott több beruházási projektet fognak össze;

▼M1

határokon átnyúló, több országot érintő, regionális vagy makroregionális platformok, amelyek egy adott földrajzi térségben végrehajtott projektekben érdekelt több tagállamból, régióból vagy harmadik országból származó partnereket fognak össze;

▼B

tematikus platformok, amelyek egy adott ágazat beruházási projektjeit fogják össze.

5.	„kis- és középvállalkozások” vagy „kkv-k” : a 2003/361/EK bizottsági ajánlás ( 1 ) mellékletének 2. cikkében meghatározottak szerinti mikro-, kis- és középvállalkozások;

6.	„kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok” : olyan, legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k;

7.	„közepes piaci tőkeértékű vállalatok” : olyan, legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek, amelyek nem kkv-k, és nem kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatok;

8.	„addicionalitás” : az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott addicionalitás.

II.

FEJEZET

EURÓPAI STRATÉGIAI BERUHÁZÁSI ALAP

3. cikk

Cél

Az ESBA célja az, hogy az EBB kockázatviselési képességének megnövelése révén támogassa az Unióban a következőket:

beruházások;

a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára a forráshoz jutás lehetőségeinek javítása, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra.

4. cikk

Az ESBA-megállapodás feltételei

(1)

A Bizottság az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően megállapodást köt az EBB-vel az ESBA kezeléséről és az uniós garancia nyújtásáról.

(2)

Az ESBA-megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia különösen a következőkről:

az ESBA létrehozása, ideértve a következőket:

az ESBA mint különálló, egyértelműen azonosítható és átlátható eszköz, és mint az EBB által kezelt külön számla létrehozása, amelynek műveleteit egyértelműen meg lehet különböztetni az EBB egyéb műveleteitől;

▼M1

ii.

az EBB által az ESBA-n keresztül nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege – legalább 7 500 000 000 EUR, garancia vagy készpénz formájában – és feltételei;

▼B

iii.

az EBB által az ESBA-n keresztül az EBA-nak nyújtandó finanszírozás, illetve garanciák feltételei;

▼M1

iv.

az uniós garancia mellett végrehajtott műveletek árazása, amelynek összhangban kell lennie az EBB árazási politikájával;

▼M1

az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvnek és az EBB abban foglalt előjogainak sérelme nélkül az EBB által az ESBA-n keresztül biztosított finanszírozás kedvezményezettje által viselt, a művelethez kapcsolódó finanszírozási költségek csökkentéséhez való hozzájárulást lehető tevő eljárások, különösen az uniós garancia díjának modulálása, különösen olyan esetekben, ahol azért van rá szükség, mert a pénzpiaci stresszhelyzet megakadályozná egy életképes projekt megvalósítását, vagy ahol arra a beruházási platformok létrehozásának elősegítése vagy projektek támogatása céljából van szükség olyan ágazatokban vagy területeken, ahol jelentős piaci zavarok, illetve nem optimális beruházási feltételek tapasztalhatók, olyan mértékben, amely nem befolyásolja jelentősen a Garancialap feltöltéséhez szükséges finanszírozást;

▼B

az ESBA-ra vonatkozó, a 7. cikk szerinti irányítási rendelkezések, az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv (a továbbiakban: az EBB alapokmánya) sérelme nélkül, többek között:

az irányítóbizottság összetétele és létszáma;

ii.

rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a Bizottság képviselője lássa el az irányítóbizottság üléseinek elnöki feladatait;

▼M1

iii.

rendelkezés arról, hogy az irányítóbizottság a 7. cikk (3) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően hozza meg a határozatait;

▼B

iv.

az ügyvezető igazgatónak és a helyettes ügyvezető igazgatónak a kinevezésére szolgáló eljárás, az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató javadalmazása és a munkájukra vonatkozó – az EBB személyzeti szabályzatával összhangban álló – feltételek, továbbá a helyettesítésükkel és elszámoltathatóságukkal kapcsolatos szabályok és eljárások, e rendelet sérelme nélkül;

a beruházási bizottság tagjainak kinevezésére és felmentésére szolgáló eljárás, javadalmazásuk és a munkájukra vonatkozó feltételek és a beruházási bizottságon belüli szavazási szabályok, a határozatképesség feltételeinek és annak meghatározásával, hogy az egyes tagok egy-egy szavazattal rendelkeznek;

vi.

annak előírása, hogy az irányítóbizottság és a beruházási bizottság fogadja el saját eljárási szabályzatát;

vii.

annak előírása, hogy – az EBB alapokmányával összhangban – az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteket az EBB irányító szervei hagyják jóvá.

viii.

rendelkezések az esetleges összeférhetetlenségek elkerülésére és kezelésére vonatkozóan;

az uniós garancia, amely az EBB számára nyújtott feltétel nélküli, visszavonhatatlan, azonnal lehívható garancia, beleértve a következőket:

▼M1

az uniós garancia nyújtására vonatkozó – többek között a fedezetre vonatkozó feltételekkel, a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra megállapított fedezettel és az uniós garancia lehetséges lehívását kiváltó eseményekkel kapcsolatos – részletes szabályok a 11. cikkel összhangban;

▼B

ii.

annak előírása, hogy a kockázatvállalás díját az ESBA hozzájárulói között a kockázatvállalásuk arányában osszák el, és hogy az Uniót megillető pénzösszegek kifizetését, valamint az uniós garanciával kapcsolatos kifizetéseket a kellő időben, kizárólag a műveletek nyereségének és veszteségének nettósítását követően hajtsák végre;

iii.

a 9. cikkel összhangban az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelmények, ideértve a kifizetési feltételeket, így például a konkrét határidőket, az esedékes összegekre fizetendő kamatokat és a szükséges likviditási megállapodásokat;

iv.

a követelések EBB-re bízandó behajtásával kapcsolatos rendelkezések és eljárások, a 11. cikk (5) bekezdésével összhangban;

az uniós garancia egyedi projektekhez, illetve beruházási platformok, nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények támogatásához való igénybevételére vonatkozó, a beruházási bizottság által történő jóváhagyás szabályai, e rendelettel, és különösen annak 7. cikke (12) bekezdésével, 9. cikke (5) bekezdésével és II. mellékletével, valamint az e rendelet értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal összhangban;

az uniós garancia igénybevételére irányuló beruházási javaslatok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárások, beleértve a következőket:

a beruházási javaslatoknak a beruházási bizottság elé terjesztésére vonatkozó eljárás;

ii.

rendelkezések a beruházási javaslatoknak a beruházási bizottsághoz történő benyújtásakor megadandó információkról;

iii.

annak előírása, hogy az uniós garancia igénybevételére irányuló beruházási javaslatok benyújtására és jóváhagyására vonatkozó eljárás nem sértheti az EBB-nek az EBB alapokmányában, és különösen annak 19. cikkében meghatározott döntéshozatali szabályait;

iv.

az e rendelet 24. cikkének megfelelő átmeneti rendelkezéseket és különösen azt pontosító szabályok, hogy az EBB által a szóban forgó cikkben említett időszak során jóváhagyott műveleteket milyen módon kell az uniós garanciafedezet hatálya alá vonni;

az ESBA-val kapcsolatos jelentéstétel, monitoring és elszámoltathatóság, beleértve a következőket:

az EBB-re vonatkozó és adott esetben az EBA-val együttműködésben teljesítendő operatív jelentéstételi kötelezettségek, a 16. cikkel összhangban;

ii.

az ESBA-val kapcsolatos pénzügyi jelentéstételi kötelezettségek;

iii.

a pénzügyi ellenőrzésre és a csalás megelőzésére vonatkozó szabályok, a 20. és 21. cikkel összhangban;

iv.

fő teljesítménymutatók, különösen az uniós garancia igénybevétele, a 6. és a 9. cikkben, valamint a II. mellékletben megállapított célkitűzések és kritériumok teljesítése, a magántőke mozgósítása, valamint az ESBA makrogazdasági – és ezzel együtt a beruházások támogatására gyakorolt – hatása tekintetében;

az ESBA működésének értékelése a 18. cikknek megfelelően;

az ESBA kommunikációs és promóciós stratégiája;

az ESBA-megállapodásnak a Bizottság vagy az EBB kezdeményezésére történő módosítására vonatkozó eljárás és a módosításhoz szükséges feltételek, ideértve a módosításról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történő jelentéstételre vonatkozó kötelezettséget;

bármely egyéb, az ESBA kezeléséhez szükséges adminisztratív vagy szervezeti feltételek, amennyiben lehetővé teszik az uniós garancia megfelelő igénybevételét;

a tagállamoknak az ESBA-hoz garanciavállalások vagy készpénz formájában történő hozzájárulásaira, valamint egyéb harmadik feleknek az ESBA-hoz kizárólag készpénz formájában történő hozzájárulásaira vonatkozó rendelkezések, amelyek az érintett tagállamokra vagy egyéb harmadik felekre nem ruházhatnak jogot sem a döntéshozatalban, sem pedig az irányítóbizottsági szavazásban való részvételre.

(3)

Az ESBA-megállapodásban elő kell írni továbbá, hogy:

az ESBA-nak az EBA által végzett tevékenységeit az EBA irányító szerveinek kell irányítaniuk;

az ESBA-nak az EBA által végzett tevékenységeire vonatkozóan jelentéstételi követelményeket kell előírni a 16. cikknek megfelelően;

az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek után az Uniót megillető összegeket az uniós garancia lehívásakor teljesítendő kifizetések, majd ezt követően a költségek levonása után kell teljesíteni, a 9. cikk (6) bekezdésével és az EBTP-megállapodással összhangban.

5. cikk

Addicionalitás

▼M1

(1)

E rendelet alkalmazásában „addicionalitás”: az ESBA által olyan műveletekhez nyújtott támogatás, amelyek piaci hiányosságok vagy nem optimális beruházási feltételek kezelésére irányulnak, és amelyeket az ESBA támogatása nélkül nem lehetett volna végrehajtani azon időszak alatt, amely alatt az uniós garancia igénybe vehető, vagy nem lehetett volna ugyanolyan mértékben végrehajtani az EBB, illetve az EBA által vagy a meglévő uniós pénzügyi eszközök alapján. Az ESBA által támogatott projektek a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célokat támogatják, ösztönzik a munkahelyteremtést és a fenntartható növekedést, és kockázati profiljuk jellemzően magasabb, mint a szokásos EBB-műveletek keretében támogatott projekteké. Az ESBA portfóliója általánosságban magasabb kockázati profillal fog rendelkezni, mint az EBB által a szokásos beruházási politikája alapján támogatott beruházási portfóliónak az e rendelet hatálybalépése előtti kockázati profilja.

A piaci hiányosságok vagy nem optimális beruházási feltételek hatékonyabb kezelése, valamint kis méretű projektek esetében különösen a beruházási platformok alkalmazásának megkönnyítése érdekében, ezáltal biztosítva a komplementaritást és elkerülve más szereplők kiszorítását ugyanarról a piacról, az EBB ESBA által támogatott különleges tevékenységeinek lehetőség szerint és amennyiben az kellően indokolt:

alárendeltségi jellemzőkkel kell rendelkezniük, többek között alacsonyabb szintű pozícióval a többi beruházóhoz képest;

részt kell venniük kockázatmegosztási eszközökben;

határokon átnyúló jellemzőkkel kell rendelkezniük;

meghatározott kockázatokat kell viselniük; vagy

egyéb, a II. melléklet 3. szakaszának d) pontjában részletesebben meghatározott aspektusokkal kell bírniuk.

Az addicionalitás első albekezdés szerinti meghatározásának való megfelelés követelményének sérelme nélkül, a következő elemek határozottan utalnak az addicionalitásra:

—

az EBB alapokmányának 16. cikke szerinti különleges tevékenységeknek megfelelő kockázatot hordozó projektek, kifejezetten azok, amelyek ország-, ágazat- vagy régióspecifikus kockázatokat hordoznak, különösen a kevésbé fejlett régiókban és az átmeneti régiókban és/vagy amennyiben az ilyen projektek az innovációval kapcsolatos kockázatokat hordoznak, különös tekintettel a növekedést, a fenntarthatóságot és a termelékenységet fokozó, még nem kipróbált technológiákra;

—

két vagy több tagállamot összekapcsoló fizikai infrastruktúrára – beleértve az e-infrastruktúrát is – irányuló, illetve az infrastruktúra vagy az infrastruktúrához kapcsolódó szolgáltatások egy tagállamról egy vagy több másik tagállamra való kiterjesztésére irányuló projektek.

▼B

(2)

A II. mellékletben meghatározott beruházási irányelvekkel összhangban az irányítóbizottság az ágazatokat és az országokat illetően kiigazítja a projektek összetételét, a tagállami piaci feltételek és a beruházási környezet alakulásának folyamatos monitoringja alapján, annak érdekében, hogy segítsen orvosolni a piaci hiányosságokat és a nem megfelelő beruházási helyzeteket, ideértve a pénzügyi széttagoltságból eredő problémákat is. Ezen kiigazítás végrehajtásakor az irányítóbizottságnak kerülnie kell, hogy a szükségesnél kockázatosabb megközelítést alkalmazzon.

Amennyiben a kockázati szint azt szükségessé teszi, az EBB különleges tevékenységeit e rendelet alapján szélesebb körben kell alkalmazni, mint e rendelet hatálybalépése előtt. Ez különösen azon tagállamok tekintetében alkalmazandó, ahol az EBB különleges tevékenységeit nem alkalmazták vagy csak kivételesen alkalmazták e rendelet hatálybalépése előtt, hogy ezáltal lehetővé váljon a további műveletek és projektek végrehajtása, valamint az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, illetve beruházási platformok általi további finanszírozás.

6. cikk

Az uniós garancia igénybevételére vonatkozó jogosultsági kritériumok

(1)

►M1 Az ESBA-megállapodásban elő kell írni, hogy az ESBA olyan projekteket támogathat, amelyek piaci hiányosságokat vagy nem optimális beruházási feltételeket kezelnek, és amelyek: ◄

gazdaságilag életképesek egy uniós normáknak megfelelően lefolytatott költség-haszon elemzés szerint, figyelembe véve a magán és állami partnerek projektnek nyújtott lehetséges támogatását és társfinanszírozását;

összhangban vannak az uniós szakpolitikákkal, többek között az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, a minőségi munkahelyek teremtésére, valamint a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra vonatkozó célkitűzéssel;

addicionalitást biztosítanak;

amennyiben lehetséges, a lehető legnagyobb mértékben mobilizálnak tőkét a magánszektorból; és

technikailag életképesek.

▼M1

(2)

Az EBB vagy az EBA által pénzügyi közvetítőkön keresztül végrehajtott műveletekhez nyújtandó ESBA-támogatásra jogosult projektek mérete nem korlátozható. Annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA-támogatás kis méretű projekteket is lefedjen, az EBB-nek és az EBA-nak szükség esetén a lehetséges mértékben ki kell terjesztenie a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel való együttműködést és elő kell segítenie a lehetőségeket, többek között a beruházási platformok létrehozásának megkönnyítése révén.

▼B

7. cikk

Az ESBA irányítása

(1)

Az irányítóbizottságnak, a beruházási bizottságnak és az ügyvezető igazgatónak az e rendelet szerinti feladataik végrehajtásakor kizárólag az ebben a rendeletben meghatározott célkitűzéseket szabad szem előtt tartaniuk.

▼M1

(1a)

Az ESBA irányítási struktúráiban részt vevő valamennyi intézménynek és szervnek arra kell törekednie, hogy biztosítsa a nemek közötti egyensúlyt az ESBA megfelelő irányító szerveiben.

▼B

(2)

Az ESBA-megállapodásban elő kell írni, hogy az ESBA-t irányítóbizottság irányítja, amely a 9. cikk (2) bekezdésében foglalt általános célkitűzésekkel összhangban, az uniós garancia igénybevételének céljából meghatározza:

az ESBA stratégiai orientációját, ideértve az uniós garancia elosztását az infrastruktúra és innováció ablakon belül, és a 11. cikk (3) bekezdése, valamint a II. melléklet 7. szakaszának b) pontja alapján meghozandó bármely döntést;

az ESBA működéséhez szükséges működési szabályokat és eljárásokat;

a beruházási platformokkal és a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel folytatott műveletekre vonatkozó szabályokat;

az ESBA kockázati profilját.

▼M1

(3)

Az irányítóbizottságnak öt tagja van: három tagot a Bizottság jelöl, egyet az EBB, egy szavazati joggal nem rendelkező szakértő tagot pedig az Európai Parlament. Az említett szakértő nem kérhet vagy fogadhat el utasításokat uniós intézményektől, szervektől, hivataloktól vagy ügynökségektől, valamely tagállam kormányától vagy bármely egyéb közjogi vagy magánjogi szervezettől, és teljesen függetlenül kell eljárnia. A szakértőnek feladatait pártatlanul és az ESBA érdekeit szem előtt tartva kell ellátnia.

Az irányítóbizottság szavazati joggal rendelkező tagjai közül választja meg elnökét hároméves, egyszer megújítható határozott időtartamra. Az irányítóbizottság megvitatja és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi az összes tag álláspontját. Abban az esetben, ha a tagok álláspontja nem egyezik, az irányítóbizottság a szavazati joggal rendelkező tagok egyhangú szavazatával határoz. Az irányítóbizottság üléseinek jegyzőkönyvében részletesen rögzíteni kell az összes tag álláspontját.

Az irányítóbizottság üléseinek részletes jegyzőkönyvét az irányítóbizottság általi jóváhagyásukat követően haladéktalanul közzéteszik. Az Európai Parlamentet a jegyzőkönyvek közzétételről azonnal értesíteni kell.

▼B

Az irányítóbizottság rendszeresen konzultációt szervez a megfelelő érdekelt felekkel – különösen a társberuházókkal, a hatóságokkal, a szakértőkkel, az oktatási, képzési és kutatási intézményekkel, a szociális partnerekkel és a civil társadalom képviselőivel – az EBB által e rendelet értelmében folytatott beruházási politika irányáról és végrehajtásáról.

Az EBA által az e rendelet hatálya alá tartozó műveletek végrehajtására igénybevett eszközöket közösen hagyja jóvá az irányítóbizottság és az ügyvezető igazgató, a beruházási bizottsággal folytatott konzultációt követően.

(4)

A tagállamok és egyéb harmadik felek – az egyéb harmadik felek esetében az irányítóbizottság egyetértésétől függően – hozzájárulhatnak az ESBA-hoz, a tagállamok esetében garanciavállalások vagy készpénz formájában, az egyéb harmadik felek esetében pedig kizárólag készpénz formájában. Sem a tagállamok, sem az egyéb harmadik felek nem kapnak az irányítóbizottságban tagsági képviseletet, sem szerepet az ESBA egyéb alkalmazottainak kinevezésében, ideértve a beruházási bizottság tagjait is, továbbá nem rendelkeznek semmilyen joggal az ESBA irányításának az e rendeletben meghatározott egyéb szempontjait illetően sem.

(5)

Az ESBA-megállapodásban elő kell írni, hogy az ESBA élére ügyvezető igazgatót kell kinevezni, akinek feladata az ESBA napi szintű irányítása, valamint a (6) bekezdésben említett beruházási bizottság üléseinek előkészítése és az elnöki teendők ellátása.

▼M1

Az ügyvezető igazgató munkáját helyettes ügyvezető igazgató segíti. Az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató megfigyelőként vesznek részt az irányítóbizottság ülésein. Az ügyvezető igazgató negyedévente jelentést tesz az ESBA tevékenységéről az irányítóbizottságnak.

▼B

(6)

Az irányítóbizottság az EBB eljárásainak megfelelően nyílt és átlátható kiválasztási eljárást követően kiválaszt egy-egy jelöltet az ügyvezető igazgatói és a helyettes ügyvezető igazgatói pozíció mindegyikére.

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot a kiválasztási eljárás valamennyi szakaszában – szigorú titoktartási követelményeket betartva – megfelelő módon és kellő időben tájékoztatni kell. Ez a kötelezettség az Európai Parlament és az EBB közötti, a 17. cikk (5) bekezdésében említett megállapodás megkötésétől függetlenül alkalmazandó.

Az Európai Parlament a lehető leggyorsabban, de legkésőbb a kiválasztott jelölt nevének közlését követő négy héten belül meghallgatást szervez minden egyes pozícióra jelölt személlyel.

Az Európai Parlament általi jóváhagyást követően az EBB elnöke kinevezi az ügyvezető igazgatót és a helyettes ügyvezető igazgatót határozott, legfeljebb három évig tartó időtartamra, amely egy alkalommal megújítható.

(7)

Az ESBA-megállapodásban elő kell írni, hogy az ESBA keretében beruházási bizottságot kell létrehozni, amelynek feladata az ESBA beruházási politikájával összhangban a potenciális projektek vizsgálata, valamint az EBB-műveletek uniós garancia révén történő támogatásának jóváhagyása az olyan projektek tekintetében, amelyek megfelelnek a 6. és a 9. cikkben meghatározott követelményeknek, tekintet nélkül a szóban forgó projektek 8. cikk szerinti földrajzi elhelyezkedésére. Ezen túlmenően a beruházási bizottság az illetékes szerv a beruházási platformokkal és nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel végrehajtott műveletek jóváhagyása tekintetében is.

(8)

A beruházási bizottságnak nyolc független szakértőből és az ügyvezető igazgatóból kell állnia. A beruházási bizottság szakértőit nyílt és átlátható kiválasztási eljárás alapján az irányítóbizottság nevezi ki határozott, legfeljebb három évig tartó időtartamra. Megbízatásuk megújítható, azonban a megbízatás időtartama összességében nem haladhatja meg a hat évet. A független szakértőknek jelentős és releváns piaci szakértelemmel kell rendelkezniük a projektstrukturálás és a projektfinanszírozás, valamint a mikro- és a makroökonómia területén.

A beruházási bizottság szakértőinek kinevezésekor az irányítóbizottságnak gondoskodnia kell a beruházási bizottság összetételének sokrétűségéről annak érdekében, hogy a beruházási bizottság széleskörű ismeretekkel rendelkezzen a 9. cikkben említett ágazatokról és az Unión belüli földrajzi piacokról.

A beruházási bizottság összetételének nemi szempontból kiegyensúlyozottnak kell lennie. Az irányítóbizottságnak törekednie kell olyan szakértők kiválasztására, akik az alábbi területek legalább egyikén rendelkeznek beruházási tapasztalatokkal:

kutatás, fejlesztés és innováció;

közlekedési infrastruktúrák és innovatív közlekedési technológiák;

energetikai infrastruktúrák, energiahatékonyság és megújuló energia;

információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrák;

▼M1

éghajlat-politika, környezetvédelem és környezetgazdálkodás;

▼B

oktatás és képzés;

egészségügy és gyógyszerek;

kkv-k;

kulturális és kreatív iparágak;

városi mobilitás;

szociális infrastruktúrák és a szociális és szolidáris gazdaság;

▼M1

fenntartható mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a tágabb értelemben vett biogazdaság egyéb területei.

▼B

(9)

A beruházási bizottság tagjainak a bizottság tevékenységében való részvételük során pártatlanul, az ESBA érdekeit szem előtt tartva kell végezniük a munkájukat. A II. mellékletben meghatározott beruházási irányelvek végrehajtásakor és az uniós garancia igénybevételével kapcsolatos döntéshozatalkor a beruházási bizottság tagjai nem kérhetnek, és nem fogadhatnak el utasításokat az EBB-től, az uniós intézményektől, a tagállamoktól, vagy bármely más köz- vagy magánszervezettől. Az EBB személyzete által a beruházási bizottságnak nyújtandó elemzési, logisztikai és adminisztratív támogatás sérelme nélkül megfelelő szervezeti szabályokat kell megállapítani és fenntartani a beruházási bizottság működési függetlenségének biztosítása érdekében. Az uniós garancia odaítélése tekintetében az EBB személyzete által végzett projektértékelés nem kötelező a beruházási bizottságra nézve.

(10)

A beruházási bizottság minden egyes tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát nyilvánosságra kell hozni, és folyamatosan aktualizálni kell. ►M1 A beruházási bizottság minden egyes tagja késedelem nélkül tájékoztatja az irányítóbizottságot, az ügyvezető igazgatót és a helyettes ügyvezető igazgatót minden olyan információról, amely az összeférhetetlenség hiányának folyamatos ellenőrzéséhez szükséges. ◄

(11)

Az irányítóbizottság kérésére a (9) és a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségeket megsértő bármely beruházási bizottsági tag szerződését az alkalmazandó foglalkoztatási és munkaügyi jogszabályoknak megfelelően meg kell szüntetni. ►M1 Az ügyvezető igazgató a tudomására jutott minden kötelezettségszegésről tájékoztatja az irányítóbizottságot, megfelelő intézkedést javasol, és gondoskodik annak végrehajtásáról. Az ügyvezető igazgató gyakorolja gondossági kötelezettségét a beruházási bizottság tagjainak esetleges összeférhetetlenségével kapcsolatban. ◄

(12)

A beruházási bizottság e rendelettel összhangban – beleértve a II. mellékletben meghatározott beruházási irányelveket is – dönt az uniós garancia igénybevételéről.

A beruházási bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza. ►M1 Az uniós garancia igénybevételét jóváhagyó határozatokat nyilvánosságra kell hozni és hozzáférhetővé kell tenni, valamint indokolást kell tartalmazniuk, különös tekintettel az addicionalitás kritériumának való megfelelésre. A határozatokban utalni kell a (14) bekezdésben említett, mutatókat tartalmazó eredménytáblán alapuló globális értékelésre is. A nyilvánosságra hozott határozat nem tartalmazhat bizalmas üzleti adatokat. Döntésének meghozatalában a beruházási bizottságot az EBB által rendelkezésre bocsátott dokumentáció segíti.

Az eredménytáblát – mely eszközként szolgál a beruházási bizottság számára ahhoz, hogy az uniós garancia felhasználásakor előnyben részesítse a magasabb pontszámmal és nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező műveleteket – a projekt aláírását követően nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott eredménytábla nem tartalmazhat bizalmas üzleti adatokat.

A beruházási bizottság határozatainak bizalmas üzleti adatokat tartalmazó részeit az EBB kérésre és szigorú titoktartási követelmények mellett továbbítja az Európai Parlamentnek. ◄

▼M1

Évente kétszer az EBB benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a beruházási bizottság által hozott határozatok jegyzékét és az e határozatokhoz kapcsolódó eredménytáblákat. A benyújtásra szigorú titoktartási követelmények vonatkoznak.

▼B

(13)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e rendelet II. mellékletében meghatározott beruházási irányelvek 6–8. szakasza nem alapvető elemeinek módosítására, anélkül hogy e szakaszokat teljes mértékben törölné. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az EBB-vel folytatott szoros párbeszéd keretében kell előkészíteni.

▼M1

(14)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikk (1)–(3) és (5) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet olyan, mutatókat tartalmazó eredménytáblával történő kiegészítése érdekében, amelynek alkalmazásával a beruházási bizottságnak biztosítania kell az uniós garancia lehetséges vagy tényleges igénybevételének független és átlátható értékelését. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat az EBB-vel folytatott szoros párbeszéd keretében kell előkészíteni.

Az irányítóbizottságnak ‒ az ESBA stratégiai iránymutatásának részeként ‒ meg kell határoznia az eredménytábla egyes pilléreire vonatkozó alsó küszöbértéket azzal a céllal, hogy javítsa a projektek értékelését.

Az irányítóbizottság az EBB kérésére engedélyezheti a beruházási bizottságnak olyan projekt megvizsgálását is, melynek pontszáma valamelyik pillérben az alsó küszöbérték alá esik, de az eredménytáblában szereplő globális értékelés szerint az említett projekthez kapcsolódó művelet jelentős piaci zavart orvosolna, vagy magas hozzáadott értékkel rendelkezik.

▼B

III.

FEJEZET

AZ UNIÓS GARANCIA ÉS AZ UNIÓS GARANCIAALAP

8. cikk

Az uniós garancia

Az Unió visszavonhatatlan és feltétel nélküli garanciát nyújt (a továbbiakban: uniós garancia) az EBB-nek az e rendelet és az ESBA-megállapodás hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekhez, amennyiben az említett műveletek:

végrehajtására az Unión belül kerül sor; vagy

egy vagy több tagállamban található vagy ott letelepedett jogalanyokat érintenek, és az európai szomszédságpolitika - ezen belül a stratégiai partnerség -, a bővítési politika, az Európai Gazdasági Térség vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hatálya alá tartozó egy vagy több harmadik országra, illetve az EUMSZ II. mellékletében meghatározott valamely tengerentúli országra vagy területre terjednek ki, függetlenül attól, hogy van-e partner az említett harmadik országokban, illetve tengerentúli országokban vagy területeken.

Az uniós garanciát a 10. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani.

9. cikk

Az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelmények

(1)

Az uniós garancia nyújtása az ESBA-megállapodás hatálybalépésének függvénye.

▼M1

(2)

Az uniós garancia az EBB-nek a beruházási bizottság által jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteihez vagy az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtása céljából az EBA számára a 11. cikk (3) bekezdésével összhangban biztosított finanszírozáshoz vagy garanciákhoz nyújtható.

Az EBB adott esetben pénzügyi közvetítőkre vagy jóváhagyott jogosult gazdasági egységekre, különösen beruházási platformokra és nemzeti fejlesztési bankokra vagy intézményekre delegálja a kis méretű alprojektek értékelését, kiválasztását és ellenőrzését a kis méretű projektek forráshoz jutásának javítása és megkönnyítése céljából. E cikk (5) bekezdése harmadik albekezdésétől eltérve, a pénzügyi közvetítőkre vagy jóváhagyott jogosult gazdasági szereplőkre delegált alprojektek vonatkozásában a beruházási bizottság nem tarthatja fenn magának a jogot az uniós garancia felhasználásának jóváhagyására, ha az adott alprojekthez nyújtott ESBA-hozzájárulás összege nem éri el a 3 000 000 EUR-t. Szükség esetén az irányítóbizottság iránymutatást nyújt azzal kapcsolatban, hogy a beruházási bizottság milyen eljárással határozzon az uniós garancia olyan alprojektek esetén való felhasználásáról, ahol az ESBA-hozzájárulás összege legalább 3 000 000 EUR.

Az érintett műveleteknek összhangban kell lenniük az uniós szakpolitikákkal és a következő általános célok valamelyikét kell támogatniuk:

▼B

kutatás, fejlesztés és innováció, különösen a következők révén:

a Horizont 2020 programmal összhangban lévő projektek;

ii.

kutatási infrastruktúrák;

iii.

demonstrációs projektek és programok, valamint kapcsolódó infrastruktúrák, technológiák és folyamatok bevezetése;

iv.

a tudományos élet – az iparral való együttműködést is beleértve – támogatása;

tudás- és technológiaátadás;

az energetikai ágazat fejlesztése az energiaunió prioritásaival, többek között az energiaellátás biztonságával és a 2020-as, 2030-as és 2050-es éghajlat- és energiapolitikai keretekkel összhangban, különösen a következők révén:

a megújuló energia használatának vagy a megújulóenergia-ellátásnak a kiterjesztése;

ii.

energiahatékonyság és energiamegtakarítás (a kereslet csökkentésére összpontosítva a keresletoldali szabályozás és az épületek felújítása révén);

iii.

az energetikai infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése (különösen a határkeresztező szállítóvezetékek, az intelligens hálózatok elosztói szinten, az energiatárolás és az energiahálózatok összekapcsolása);

a közlekedési infrastruktúrák, valamint a közlekedést szolgáló berendezések és innovatív technológiák fejlesztése, különösen a következők révén:

az 1315/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet értelmében támogatható projektek és horizontális prioritások;

ii.

intelligens és fenntartható városi mobilitással kapcsolatos projektek (amelyek az akadálymentességre, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az energiafogyasztás és a balesetek csökkentésre irányulnak);

iii.

csomópontok TEN-T infrastruktúrákba való bekapcsolására irányuló projektek;

▼M1

iv.

vasúti infrastruktúra, egyéb vasúti projektek és tengeri kikötők;

▼B

az EBA-n vagy az EBB-n keresztül pénzügyi támogatás a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató szervezetek számára, különös hangsúlyt helyezve a kkv-kra és a kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, különösen a következők révén:

működő tőke és beruházás biztosítása;

ii.

kockázatfinanszírozás biztosítása a kkv-k, induló vállalkozások, a kisméretű közepes piaci tőkeértékű és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára az alapítástól a terjeszkedési szakaszig a technológiai vezető szerep biztosítása érdekében az innovatív és fenntartható ágazatokban;

információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és telepítése, különösen a következők révén:

digitális tartalom;

▼M1

ia.

blokklánc-technológia;

ib.

a dolgok internete;

ic.

kiberbiztonsági és hálózatvédelmi infrastruktúra;

▼B

ii.

digitális szolgáltatások;

iii.

nagysebességű távközlési infrastruktúrák;

iv.

szélessávú hálózat;

környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság, különösen a következők révén:

a környezetvédelemhez és környezetvédelmi irányításhoz kapcsolódó projektek és infrastruktúra;

ii.

az ökoszisztéma-szolgáltatások erősítése;

iii.

fenntartható város- és vidékfejlesztés;

iv.

éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések;

humántőke, kultúra és egészség, különösen a következők révén:

oktatás és képzés;

▼M1

ii.

kulturális és kreatív ágazatok, amelyekben az 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 2 ) létrehozott Kreatív Európa programmal és az említett rendelettel létrehozott kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszközével való együttműködés révén létrejövő ágazatspecifikus finanszírozási mechanizmusokat kell engedélyezni az adott célnak megfelelő hitelek biztosítása érdekében az említett ágazatok számára;

▼B

iii.

innovatív egészségügyi megoldások;

iv.

új, hatékony gyógyszerek;

▼M1

szociális infrastruktúrák, szociális szolgáltatások, szociális és szolidáris gazdaság;

▼B

vi.

idegenforgalom;

▼M1

fenntartható mezőgazdaság, erdészet, halászat, akvakultúra és a tágabb értelemben vett biogazdaság egyéb területei;

e rendelet követelményeinek keretében, a 2014/99/EU bizottsági végrehajtási határozat ( 3 ) I. és II. mellékletében felsorolt kevésbé fejlett régiók és átmeneti régiók esetében EBB-támogatásra jogosult egyéb iparágak és szolgáltatások.

Az ESBA keresletvezérelt természetének elismerése mellett az EBB arra törekszik, hogy az infrastruktúra és innováció keretből nyújtott ESBA-finanszírozás legalább 40 %-a olyan projektösszetevőket támogasson, amelyek hozzájárulnak az éghajlat-politikához, az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciája (a továbbiakban: COP21) keretében tett vállalásoknak megfelelően. A kkv-knak és a kis méretű közepes piaci tőkeértékű vállalatoknak nyújtott ESBA-finanszírozást ebbe nem kell beszámítani. Az EBB a saját nemzetközileg elfogadott módszerével állapítja meg az éghajlat-politikához hozzájáruló említett projektösszetevőket vagy költségrészesedéseket. Az irányítóbizottság szükség esetén ezzel kapcsolatban is részletes iránymutatást nyújt.

▼M1

(3)

Azon beruházási időszak, amelynek során az uniós garancia az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek támogatására nyújtható:

2020. december 31-ig tart azon EBB-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBB és a kedvezményezett vagy a pénzügyi közvetítő 2022. december 31-ig szerződést ír alá;

2020. december 31-ig tart azon EBA-műveletek esetében, amelyek tekintetében az EBA és a pénzügyi közvetítő 2022. december 31-ig szerződést ír alá.

(4)

Az EBB szükség esetén és a lehetséges mértékben együttműködik a nemzeti fejlesztési bankokkal vagy intézményekkel és a beruházási platformokkal.

▼B

(5)

Az EBB az uniós garanciát a célzottan létrehozott olyan beruházási platformok vagy alapok, illetve nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények támogatására veszi igénybe – a beruházási bizottság jóváhagyását követően –, amelyek az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő műveleteket (a továbbiakban: jogosult gazdasági egységek) finanszíroznak.

Az irányítóbizottság a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban pontosan meghatározza az e bekezdés első albekezdésében említett jogosult gazdasági egységekre vonatkozó szabályokat. A beruházási bizottság értékeli, hogy az ESBA-tól támogatást kérő ilyen gazdasági egységek és konkrét eszközeik megfelelnek-e az irányítóbizottság által meghatározott szabályoknak.

▼M1

A beruházási bizottság dönthet úgy, hogy fenntartja a jogot a pénzügyi közvetítők által vagy a jóváhagyott jogosult gazdasági egységeken belül előterjesztett új projektek jóváhagyására.

▼B

(6)

Az EBB alapokmánya 17. cikkének megfelelően az EBB előírja, hogy a finanszírozási és beruházási műveletek kedvezményezettjei viselik az ESBA-hoz kapcsolódó valamennyi költségét. E bekezdés második és harmadik albekezdésének sérelme nélkül az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteihez kapcsolódóan az EBB-nél felmerült igazgatási kiadások vagy bármely egyéb díj fedezetét nem lehet az Unió általános költségvetéséből biztosítani.

Az EBB a teljes fennálló uniós garanciakötelezettség 1 %-ának megfelelő kumulált maximális felső korlát erejéig veheti igénybe az uniós garanciát azon költségek fedezése céljából, amelyeket a finanszírozási és beruházási műveletek kedvezményezettjei viseltek volna, de amelyeket a nemteljesítés bekövetkezése óta nem hajtottak be.

Emellett az EBB az uniós garanciát igénybe veheti bármely behajtási költség arányos részének fedezésére, amennyiben ezeket a költségeket nem vonták le a behajtott összegből, továbbá a likviditáskezeléshez kapcsolódó bármely költség fedezésére.

Abban az esetben, ha az EBB az ESBA nevében a 11. cikk (3) bekezdésének megfelelően uniós garanciával fedezett finanszírozást vagy garanciát nyújt az EBA-nak, az EBA díjai a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett díjazásból, illetve az EBA bevételeiből, behajtott követeléseiből és az általa kapott egyéb kifizetésekből nem levont mértékig fedezhetők az Unió általános költségvetéséből.

(7)

A tagállamok bármilyen uniós finanszírozási forrást igénybe vehetnek, beleértve az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a transzeurópai hálózatokra és az iparra vonatkozó szakpolitikák és strukturális politikák keretében létrehozott eszközöket is azon jogosult projektek finanszírozásához való hozzájárulásra, amelyeket az EBB közvetlenül vagy az EBA-n keresztül az uniós garancia fedezete mellett finanszíroz, amennyiben az említett projektek megfelelnek az adott eszközök és az ESBA jogi kerete szerinti jogosultsági kritériumoknak, célkitűzéseknek és alapelveknek.

A Bizottság a koordináció, a kiegészítő jelleg és a szinergiák biztosítása céljából megfelelő iránymutatást biztosít az uniós eszközök és az uniós garancia melletti EBB-finanszírozás együttes igénybevételével kapcsolatban.

10. cikk

Jogosult eszközök

(1)

A 9. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában és a 11. cikkel összhangban az EBB az uniós garanciát az e cikk (2) bekezdésében említett eszközök kockázatának fedezésére veszi igénybe.

(2)

A következő eszközök jogosultak az uniós garancia fedezetére:

▼M1

EBB-hitelek, garanciák, viszontgaranciák, tőkepiaci eszközök, a finanszírozás vagy hitelminőség-javító eszközök más formái ‒ ideértve az alárendelt kölcsönöket ‒, tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések, ideértve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok javára szólókat is;

▼B

az EBB által az EBA számára annak érdekében nyújtott finanszírozás és garanciák, hogy az EBA hitelt, garanciát, viszontgaranciát, egyéb más hitelminőség-javító eszközt, tőkepiaci eszközt, valamint tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetéseket nyújthasson, ideértve a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok javára szólókat is;

EBB-garancia nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, beruházási platformok vagy alapok számára, az uniós garancia viszontgaranciája mellett.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett eszközöket a 8. cikkben említett olyan műveletek céljára kell nyújtani, megszerezni vagy kibocsátani, amelyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, amennyiben az EBB- vagy EBA-finanszírozásra még le nem járt vagy meg nem szüntetett, az EBB vagy az EBA által aláírt vagy megkötött finanszírozási megállapodás vagy az EBB vagy az EBA által aláírt vagy megkötött ügylet alapján kerül sor.

(3)

Az uniós garancia viszontgaranciája mellett nemzeti fejlesztési bankoknak vagy intézményeknek nyújtott EBB-garanciáknak – adott esetben – a tőketartalék felszabadítását kell célozniuk.

(4)

Az e rendelet alapján végzett műveletei során az EBA garanciát nyújthat nemzeti fejlesztési banknak vagy intézménynek, illetve beruházási platformnak, illetve beruházhat beruházási platformokba.

11. cikk

Az uniós garancia által biztosított fedezet és a garancia feltételei

▼M1

(1)

Az uniós garancia összege semmilyen esetben sem haladhatja meg a 26 000 000 000 EUR-t, amelynek egy része az EBB által az EBA számára a (3) bekezdéssel összhangban nyújtott finanszírozás vagy garanciák céljaira fordítható. Az uniós garancia alapján az Unió általános költségvetéséből teljesített kifizetések teljes nettó összege nem haladhatja meg a 26 000 000 000 EUR-t, 2018. július 6. előtt pedig nem haladhatja meg a 16 000 000 000 EUR-t.

▼B

(2)

Egy adott portfólióval kapcsolatos kockázatvállalás díját a hozzájárulók között a kockázatvállalásuk arányában kell elosztani. Az uniós garancia keretében portfólióalapú, első veszteségre nyújtott garancia vagy teljes garancia biztosítható. Az uniós garancia más hozzájárulókkal azonos feltételek mellett nyújtható.

▼M1

(3)

Amennyiben az EBB finanszírozást vagy garanciát nyújt az EBA számára az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek végrehajtásához, az uniós garancia az ilyen finanszírozás vagy garanciák tekintetében 6 500 000 000 EUR kezdeti értékhatárig teljes garanciát biztosít, feltéve, hogy az EBB fokozatosan legalább 4 000 000 000 EUR összegű finanszírozást vagy garanciát biztosít az uniós garancia fedezete nélkül. Az (1) bekezdés sérelme nélkül az irányítóbizottság a 6 500 000 000 EUR összegű értékhatárt adott esetben legfeljebb 9 000 000 000 EUR-ra módosíthatja anélkül, hogy az EBB köteles lenne az általa biztosított finanszírozás, illetve garanciák összegét 4 000 000 000 EUR fölé emelni.

▼B

(4)

Amennyiben az EBB az ESBA-megállapodással összhangban lehívja az uniós garanciát, az Unió a szóban forgó megállapodás feltételeinek megfelelően igény szerint teljesít kifizetést.

(5)

Amennyiben az Unió az uniós garancia alapján kifizetést teljesít az EBB-nek, az Unióra átszállnak az EBB e rendelet hatálya alá tartozó bármely finanszírozási vagy beruházási műveletével kapcsolatos jogai, az EBB pedig az Unió nevében gondoskodik a kifizetett összegekre vonatkozó követelések behajtásáról, és a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában említett rendelkezésekkel összhangban és eljárások keretében behajtott összegekből visszatérítést nyújt az Uniónak.

(6)

Az uniós garanciát a 10. cikkben említett eszközök tekintetében azonnal lehívható garanciaként kell nyújtani, és annak a következőket kell fedeznie:

▼M1

a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében:

a tőke és a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően az EBB számára esedékes, de a nemteljesítés bekövetkeztéig be nem folyt összes kamat és összeg; az alárendelt kölcsönök esetében a halasztás, a csökkentés vagy az előírt exit nemteljesítési eseménynek tekintendő;

ii.

az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek olyan piacokon, ahol korlátozottak a lehetőségek hosszú futamidejű fedezeti ügyletekre;

a 10. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések esetében: a befektetett összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek és az eurótól eltérő pénznemek árfolyam-ingadozásaiból eredő veszteségek;

▼B

a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett műveletek esetében: a felhasznált összegek és a kapcsolódó finanszírozási költségek.

Az uniós garancia a 9. cikk (6) bekezdésének második és harmadik albekezdésében említett összegek fedezésére is szolgál.

▼M2

11a. cikk

Az ESBA-portfólió más portfóliókkal való kombinációja

Az e rendelet 11. cikke (6) bekezdésétől és az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az uniós garancia fedezheti az e rendelet 11. cikke (6) bekezdésében említett veszteségeket is az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 7. cikkének (1) bekezdésben említett pénzügyi termékek által támogatott finanszírozási vagy beruházási műveletek teljes portfóliójával kapcsolatban.

▼B

12. cikk

Az uniós garanciaalap

(1)

Uniós garanciaalapot (a továbbiakban: garanciaalap) kell létrehozni, amely olyan likviditási puffert képez, amelyből az uniós garancia lehívása esetén az EBB-nek fizetést kell teljesíteni.

(2)

A garanciaalap forrásai a következők:

hozzájárulások az Unió általános költségvetéséből;

a garanciaalap befektetett forrásainak hozama;

a nemteljesítő adósoktól az ESBA-megállapodásban meghatározott behajtási eljárás keretében behajtott összegek a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának iv. alpontjában előírtak szerint,

az Unió bevételei és az általa az ESBA-megállapodással összhangban kapott egyéb befizetések.

(3)

A garanciaalap e cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában előírt forrásai a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 21. cikke (4) bekezdésével összhangban belső címzett bevételt képeznek.

(4)

A garanciaalap számára a (2) bekezdés szerint biztosított forrásokat a Bizottság közvetlenül kezeli és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban fekteti be, a megfelelő prudenciális szabályokkal összhangban.

▼M1

(5)

A garanciaalapnak a (2) bekezdésben említett forrásait arra kell felhasználni, hogy a garanciaalap olyan megfelelő szintet (a továbbiakban: célösszeg) érjen el, amely tükrözi az uniós garanciakötelezettség teljes összegét. A célösszeget a teljes uniós garanciakötelezettség 35 %-ában kell meghatározni.

▼B

(6)

A garanciaalap szintje megfelelőségének a 16. cikk (6) bekezdésében előírt jelentéssel összhangban végrehajtott értékelését követően a következő kifizetéseket kell teljesíteni:

a garanciaalap bármely többletét a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikke (4) bekezdése szerinti belső címzett bevételként az általános költségvetésbe kell befizetni bármely olyan költségvetési sort illetően, amelyet fel lehetett volna használni a garanciaalap átcsoportosítási forrásaként,

a garanciaalapot az n+1. évben kezdődő legfeljebb hároméves időszakban éves részletek befizetésével kell feltölteni.

▼M1

(7)

2018. július 1-jétől, amennyiben az uniós garancia lehívásainak eredményeként a garanciaalap szintje a célösszeg 50 %-a alá csökken, vagy a Bizottság kockázatértékelése alapján a garanciaalap szintje egy éven belül az említett szint alá csökkenhet, a Bizottság jelentést nyújt be azokról a rendkívüli intézkedésekről, amelyekre szükség lehet.

(8)

Az uniós garancia lehívását követően a garanciaalapnak az e cikk (2) bekezdése b) és d) pontja szerinti forrásai célösszeget meghaladó részét a beruházási időszaknak a 9. cikkben meghatározott határain belül az uniós garancia teljes összegének visszaállítására kell felhasználni.

(9)

A garanciaalapnak a (2) bekezdés c) pontja szerinti forrásait az uniós garancia teljes összegének visszaállítására kell felhasználni.

(10)

Az uniós garancia 26 000 000 000 EUR összegének teljes visszaállítása esetén a garanciaalapban található, a célösszeget meghaladó bármely összeget a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikkének (4) bekezdése szerinti belső címzett bevételként az Unió általános költségvetésének bármely olyan költségvetési sorára kell befizetni, amelyet a garanciaalap átcsoportosítási forrásaként lehetett felhasználni.

▼B

13. cikk

A garanciaalap finanszírozása az Unió általános költségvetéséből

Az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet az e rendelet I. mellékletében foglaltaknak megfelelően módosul.

A 12. cikk (5) bekezdésének második albekezdéséből származó kötelezettségek teljesítése érdekében szükség esetén 2020 utánra szóló – és legfeljebb a 2023-as pénzügyi évvel bezárólag – kifizetési előirányzatokat lehet bevezetni az Unió általános költségvetésébe.

Az Unió általános költségvetésének a garanciaalap feltöltésére szolgáló éves előirányzatait az Európai Parlament és a Tanács az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelettel ( 6 ) teljes összhangban engedélyezi az éves költségvetési eljárás keretében.

IV.

FEJEZET

AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI TANÁCSADÓ PLATFORM

14. cikk

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform

(1)

Az Európai Beruházási Tanácsadó Platform (EBTP) célja, hogy – az EBB és a Bizottság meglévő tanácsadó szolgálataira építve – tanácsadással segítse a beruházási projektek meghatározását, előkészítését és kidolgozását, és központi technikai tanácsadó platformként szolgáljon az Unión belüli projektfinanszírozás számára. ►M1 E támogatásba beletartozik a projektstrukturáláshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtásnak, az innovatív pénzügyi eszközöknek, a köz- és magánszféra közötti partnerségnek az igénybevételével kapcsolatban nyújtott célzott támogatás, valamint adott esetben az uniós jogot érintő releváns kérdésekkel kapcsolatos információnyújtás, figyelembe véve a kevésbé fejlett pénzügyi piacokkal rendelkező tagállamok sajátosságait és szükségleteit, valamint a különböző ágazatok helyzetét. ◄

Az EBTP-nek képesnek kell lennie arra, hogy technikai segítségnyújtást biztosítson a 9. cikk (2) bekezdésében felsorolt területeken, különösen az energiahatékonysággal, a TEN-T hálózattal és a városi mobilitással kapcsolatban. ►M1 Az EBTP-nek támogatnia kell továbbá éghajlat-politikai projektek, a körforgásos gazdaságot előmozdító projektek vagy komponenseik előkészítését, különösen a COP21 összefüggésében, továbbá a digitális szektort előmozdító projektek, valamint az 5. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének második franciabekezdésében említett projektek előkészítését. ◄

(2)

Az EBTP a más uniós programok keretében már rendelkezésre álló szolgáltatásokon felül nyújt szolgáltatásokat, ideértve a következőket:

egyablakos ügyintézés biztosítása a hatóságok és a projektgazdák által igénybe vehető technikai segítségnyújtáshoz;

segítségnyújtás a projektgazdáknak adott esetben abban, hogy projektjeiket úgy fejlesszék tovább, hogy azok megfeleljenek a 6. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

▼M1

a helyi ismeretekre való építés az ESBA által nyújtott támogatás Unió-szerte történő elősegítése érdekében és ahol lehetséges, az ESBA ágazati és földrajzi diverzifikációjának a II. melléklet 8. szakaszában említett céljához való aktív hozzájárulás az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények abban való támogatásával, hogy műveleteket kezdeményezzenek és fejlesszenek, különösen a kevésbé fejlett régiókban és az átmeneti régiókban, valamint szükség esetén az ESBA-támogatás iránti igény strukturálásának elősegítésével;

▼B

platform biztosítása szakértői tapasztalatcseréhez és a projektek kidolgozásával kapcsolatos know-how megosztásához;

▼M1

beruházási platformok – főként határokon átnyúló és több tagállam és/vagy régió részvételével működő makroregionális beruházási platformok – létrehozásához proaktív tanácsadási támogatás nyújtása, szükség esetén helyi jelenléttel;

▼M1

a kis méretű projektek – többek között beruházási platformokon keresztüli – vonzásában és finanszírozásában rejlő lehetőségek kihasználása;

tanácsadás más uniós finanszírozási források - mint például az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és az 1316/2013/EU rendelettel létrehozott Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz - ESBA-támogatással való kombinálásával kapcsolatban, az ilyen kombinált finanszírozási források felhasználásához kapcsolódó gyakorlati problémák megoldása céljából;

proaktív támogatás nyújtása a 8. cikk első bekezdésének b) pontjában említett műveletek előmozdításához és ösztönzéséhez.

▼B

(3)

Az EBTP szolgáltatásainak elérhetőnek kell lenniük a magán- és állami projektgazdák számára, a nemzeti fejlesztési bankokat vagy intézményeket és a beruházási platformokat vagy alapokat, valamint a regionális és helyi állami szervezeteket is beleértve.

(4)

Az EBB által a (2) bekezdés szerinti EBTP-szolgáltatásokért felszámított díjak az EBTP műveletei költségeinek fedezésére és a szóban forgó szolgáltatások nyújtására szolgálnak. A kkv-knak felszámított díjak felső határa a nekik nyújtott technikai segítségnyújtás költségének egyharmada. Az állami projektgazdák számára az uniós programok keretén belül igénybe vehető szolgáltatásokon felül nyújtott EBTP-szolgáltatások díjmentesek.

▼M1

(5)

Az (1) bekezdésben említett célkitűzés megvalósítása és a helyi szintű tanácsadási segítség nyújtásának megkönnyítése érdekében az EBTP-nek törekednie kell az EBB, a Bizottság, a nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, valamint az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságai szakértelmének felhasználására.

▼M1

(5a)

Az EBB javasolja az EBB-finanszírozásért folyamodó projektgazdáknak, különösen a kis méretű projektek tekintetében, hogy utalják projektjeiket az EBTP-hez adott esetben projektjeik előkészítésének javítása és/vagy annak vizsgálata céljából, hogy van-e lehetőség projekteknek beruházási platformokon keresztül történő összevonására. Az EBB tájékoztatja továbbá azokat a projektgazdákat, akiktől megtagadták az EBB-finanszírozást, vagy akiknél a lehetséges EBB-finanszírozás ellenére forráshiány merül fel, hogy projektjeiket szerepeltethetik a Beruházási Projektek Európai Portálján.

▼B

(6)

Annak biztosítása érdekében, hogy az EBTP által nyújtott szolgáltatások széles kört fedjenek le az Unió egészében, az EBTP, ahol lehetséges, uniós, regionális, nemzeti vagy a nemzetinél alacsonyabb szinten együttműködik a hasonló szolgáltatásokat nyújtókkal. ►M1 Az egyrészről az EBTP, másrészről az EBTP céljai szempontjából releváns szakértelemmel rendelkező nemzeti fejlesztési bank vagy intézmény, nemzetközi pénzügyi szervezet, vagy intézmény vagy irányító hatóság – beleértve azokat is, amelyek nemzeti tanácsadóként járnak el – közötti együttműködés megvalósulhat szerződéses partnerség formájában. Az EBTP arra törekszik, hogy tagállamonként legalább egy nemzeti fejlesztési bankkal vagy intézménnyel együttműködési megállapodást kössön. Azokban a tagállamokban, ahol nincsenek fejlesztési bankok vagy intézmények, az EBTP-nek adott esetben és az érintett tagállam kérésére proaktív tanácsadási támogatást kell nyújtania egy ilyen bank vagy intézmény létrehozásához. ◄

▼M1

(6a)

Annak érdekében, hogy a tanácsadási szolgáltatások az Unión belül minél szélesebb földrajzi területen igénybe vehetők legyenek és az ESBA-ról szóló helyi ismereteket sikeresen ki lehessen aknázni, figyelembe véve a meglévő támogatási rendszereket, szükség szerint biztosítani kell az EBTP helyi jelenlétét annak céljából, hogy kézzelfogható, proaktív és testre szabott helyszíni támogatást lehessen nyújtani. Ezt különösen azokban a tagállamokban vagy régiókban kell biztosítani, amelyek nehézségekkel szembesülnek az ESBA alá tartozó projektek fejlesztése során. Az EBTP segíti a tudás regionális és helyi szintre való átadását a regionális és helyi kapacitás és szakértelem folyamatos kiépítése céljából.

▼M1

(7)

Az EBTP operatív költségeinek fedezésére a 2020. december 31-ig az Unió általános költségvetéséből évente 20 000 000 EUR referenciaösszegű hozzájárulást kell rendelkezésre bocsátani a (2) bekezdésben említett szolgáltatásokra, amennyiben e költségeket a (4) bekezdésben említett díjakból származó fennmaradó összeg nem fedezi.

▼B

(8)

A Bizottság megállapodást köt az EBB-vel az EBTP-nek az EBB-n belül történő megvalósításáról (EBTP-megállapodás).

Az EBTP-megállapodás tartalmazza különösen a (7) bekezdéssel összhangban az EBTP számára nyújtandó szükséges finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket.

(9)

Az EBB 2016. szeptember 1-jéig, azt követően pedig évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az EBTP által a (2) bekezdés szerint nyújtott szolgáltatásokról és a költségvetésének végrehajtásáról. E jelentés tájékoztatást ad a befolyt díjakról és azok felhasználásáról is.

FEJEZET

A BERUHÁZÁSI PROJEKTEK EURÓPAI PORTÁLJA

15. cikk

A Beruházási Projektek Európai Portálja

(1)

A Bizottság az EBB támogatásával létrehoz egy átlátható portált, a Beruházási Projektek Európai Portálját (BPEP), amely a jelenlegi és a jövőbeli uniós beruházási projekteket tartalmazza. Ez egy nyilvánosan hozzáférhető és felhasználóbarát projektadatbázis, amely releváns információkat tartalmaz minden projektről.

(2)

A BPEP elsősorban a befektetők számára való láthatóság biztosítására, valamint tájékoztatási célokra szolgál. A projektek BPEP-n való szerepeltetése nem befolyásolhatja azon döntéseket, hogy mely végső projekteket választják ki az e rendelet szerinti vagy bármely egyéb uniós eszköz keretében történő támogatásra vagy közfinanszírozásra.

(3)

A tagállamok hozzájárulhatnak a BPEP létrehozásához és kezeléséhez.

(4)

A magánprojektgazdák számára vissza nem térítendő díj számítható fel a projektpályázatok BPEP-be való felvételének feldolgozásáért. Az összegyűjtött díjbevétel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 21. cikkének (4) bekezdése szerinti külső címzett bevételt képez a BPEP számára.

VI.

FEJEZET

JELENTÉSTÉTEL, ELSZÁMOLTATHATÓSÁG ÉS ÉRTÉKELÉS

16. cikk

Jelentéstétel és számvitel

▼M1

(1)

Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – hathavonta jelentést nyújt be a Bizottságnak az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és a 4. cikk (2) bekezdése f) pontjának iv. alpontjában említett fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelését. A jelentésnek a statisztikai, pénzügyi és számviteli adatokat az EBB egyes finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozóan és összesített alapon is tartalmaznia kell. Évente egyszer a jelentésben azt is fel kell tüntetni, hogy az EBB milyen beruházási akadályokba ütközött az e rendelet hatálya alá tartozó beruházási műveletek végzése során.

▼B

(2)

Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről. A jelentést nyilvánosságra kell hozni és annak tartalmaznia kell a következőket:

az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek értékelése a műveletek, ágazatok, országok és régiók szintjén, valamint a műveletek e rendelettel, különösen az addicionalitás biztosításának kritériumával, való összhangjának értékelése, az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések közötti eloszlásának értékelésével együtt;

az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének, a magánszektorbeli források mozgósításának, a becsült és a tényleges eredményeknek és az EBB finanszírozási és beruházási műveletei eredményének és hatásának értékelése összevont alapon, ideértve a munkahelyteremtésre gyakorolt hatást is;

annak értékelése, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó műveletek milyen mértékben járulnak hozzá a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések megvalósításához, ideértve az ESBA által a kutatás, a fejlesztés, az innováció, a közlekedés (ideértve a TEN-T-t és a városi mobilitást), a telekommunikáció, az energetikai infrastruktúra és az energiahatékonyság terén eszközölt beruházások szintjének értékelését is;

az uniós garancia igénybevételére vonatkozó követelményeknek és a 4. cikk (2) bekezdése f) pontjának iv. alpontjában említett fő teljesítménymutatóknak való megfelelés értékelése;

az ESBA által támogatott projektek révén elért tőkeáttételi hatás értékelése;

azoknak a projekteknek a bemutatása, amelyek esetében az európai strukturális és beruházási alapok támogatását összekapcsolják az ESBA támogatásával, valamint az egyes forrásokból származó hozzájárulások teljes összege;

a kedvezményezetteknek juttatott összeg, valamint az EBB finanszírozási és beruházási műveleteinek összevont alapon végzett értékelése;

az EBB finanszírozási és beruházási műveletei hozzáadott értékének és az e műveletekhez kapcsolódó összesített kockázatnak az értékelése;

az uniós garancia lehívására, a veszteségekre, a megtérülésre, a visszatérített összegekre és minden egyéb befolyt kifizetésre vonatkozó részletes információk;

az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiről szóló, független külső ellenőr által vizsgált pénzügyi jelentések.

(3)

A Bizottság által elvégzendő számviteli és az uniós garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatos jelentéstételi feladatok, valamint a garanciaalap Bizottság által történő kezelése céljaira az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – évente benyújtja a Bizottságnak és a Számvevőszéknek a következőket:

az EBB és az EBA által készített kockázatértékelés, és az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó és besorolási információk;

az Unió fennálló, az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire nyújtott uniós garanciából eredő pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletekre lebontva;

az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből származó teljes nyereség vagy veszteség a 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontjában említett portfóliókon belül.

(4)

Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – kérésre minden olyan további adatot benyújt a Bizottságnak, amely a Bizottság e rendelettel összefüggő kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(5)

Az EBB és adott esetben az EBA az (1)–(4) bekezdésben említett adatokat saját költségén biztosítja.

(6)

A Bizottság a Bizottság pénzügyi kimutatásai keretében minden év március 31-ig benyújtja az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap helyzetére vonatkozó, kért információkat. Ezenfelül minden év május 31-ig éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek a garanciaalap előző naptári évi kezeléséről, amely jelentés többek között értékelést tartalmaz a célösszeg és a garancialap szintje megfelelőségéről, továbbá arról, hogy szükség van-e a garanciaalap feltöltésére. Az éves jelentés tartalmazza a garanciaalap előző naptári év végi pénzügyi helyzetének, az előző naptári év során végbement pénzügyi mozgásoknak, valamint a jelentős ügyleteknek és a pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos releváns információknak a bemutatását. A jelentés információkat tartalmaz továbbá a garanciaalap előző naptári év végi pénzgazdálkodásáról, teljesítményéről és kockázatáról.

17. cikk

Elszámoltathatóság

▼M1

(1)

Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az irányítóbizottság elnöke és az ügyvezető igazgató beszámol az ESBA teljesítményéről az ezt kérő intézménynek, többek között ‒ az Európai Parlament erre irányuló kérése esetén ‒ az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson való részvétele keretében is. Ezenkívül az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére az ügyvezető igazgató jelentést tesz az ezt kérő intézménynek a beruházási bizottság munkájáról.

(2)

Az irányítóbizottság elnöke és az ügyvezető igazgató ‒ szóban vagy írásban ‒ válaszol az Európai Parlament vagy a Tanács által az ESBA-hoz címzett kérdésekre, minden esetben a kérdés kézhezvételének napjától számított öt héten belül. Emellett az ügyvezető igazgató szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlamentnek vagy a Tanácsnak a beruházási bizottság munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre.

▼B

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére a Bizottság jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról.

(4)

Az Európai Parlament kérésére az EBB elnöke részt vesz az Európai Parlament által tartott, az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteit érintő meghallgatáson. Az EBB elnöke szóban vagy írásban válaszol az Európai Parlament vagy a Tanács által az EBB-hez címzett, az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteire vonatkozó kérdésekre, a kérdés kézhezvételének napjától számított öt héten belül.

(5)

Az Európai Parlament és az EBB megállapodást köt az Európai Parlament és az EBB közötti, e rendelet szerinti információcsere részletes szabályairól, többek között az ügyvezető igazgató és a helyettes ügyvezető igazgató kiválasztására irányuló eljárásról is.

18. cikk

Értékelés és felülvizsgálat

(1)

Az EBB 2017. január 5-ig értékeli az ESBA működését. Az EBB benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(2)

A Bizottság 2017. január 5-ig értékeli az uniós garancia igénybevételét és a garanciaalap működését. A Bizottság benyújtja értékelését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelést a Számvevőszék véleménye kíséri.

(3)

2018. június 30-ig, majd ezt követően háromévente:

az EBB átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az ESBA működéséről, amely tartalmazza az ESBA által az uniós beruházásokra, munkahelyteremtésre, illetve a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok finanszírozáshoz jutására gyakorolt hatásának értékelését;

a Bizottság átfogó jelentést hoz nyilvánosságra az uniós garancia igénybevételéről és a garanciaalap működéséről.

(4)

Az EBB – adott esetben az EBA-val együttműködve – hozzájárul a Bizottság által a (2) és a (3) bekezdésnek megfelelően végrehajtandó értékeléshez és jelentéstételhez, és biztosítja az ahhoz szükséges információkat a Bizottság számára.

(5)

Az EBB és az EBA rendszeresen benyújtja az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság számára valamennyi független értékelő jelentését, amelyekben értékeli az e rendelet szerinti EBB- és EBA-tevékenységek hatását és gyakorlati eredményeit.

▼M1

(6)

A Bizottság mind a 2021-ben kezdődő többéves pénzügyi kereten belüli minden új javaslat benyújtása előtt, mind a beruházási időszak végén jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely e rendelet alkalmazásának független értékelését tartalmazza, magában foglalva:

az ESBA működésének, az uniós garancia felhasználásának és az EBTP működésének az értékelését;

annak értékelését, hogy az ESBA jól használja-e fel az Unió általános költségvetéséből származó forrásokat, megfelelő mértékben mozgósít-e magántőkét és ösztönöz-e magánberuházásokat;

annak értékelését, hogy a beruházástámogatási rendszer fenntartása makrogazdasági szempontból hasznos-e;

a beruházási időszak végén a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának v. alpontjában említett eljárás alkalmazásának értékelését.

(7)

Kellően figyelembe véve a (6) bekezdésben említett, független értékelést tartalmazó első jelentést, a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amihez a 2021-ben kezdődő többéves pénzügyi keretből való megfelelő finanszírozás járul.

(8)

Az e cikk (6) bekezdésben említett jelentések keretében értékelni kell a 7. cikk (14) bekezdésében és a II. mellékletben említett eredménytábla használatát, különös tekintettel az egyes pillérek megfelelőségére és az értékelés során betöltött megfelelő szerepükre. A jelentést – adott esetben, és ha a benne foglalt megállapítások ezt megfelelően indokolják – a 7. cikk (14) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus felülvizsgálatára irányuló javaslatnak kell kísérnie.

▼B

VII.

FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

19. cikk

Átláthatóság és az információk nyilvánosságra hozatala

Az EBB – a dokumentumokhoz és információhoz való hozzáférésre vonatkozó átláthatósági politikájával és az ezzel kapcsolatos általános uniós elvekkel összhangban – weboldalán a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi az EBB e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi finanszírozási és beruházási műveletével – ezen belül a pénzügyi közvetítők szerepével – kapcsolatos információkat, valamint az azzal kapcsolatos információkat, hogy e műveletek hogyan járulnak hozzá a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzések megvalósításához.

▼M1

Az EBB és az EBA tájékoztatja, vagy kötelezi a pénzügyi közvetítőket, hogy tájékoztassák a végső kedvezményezetteket, köztük a kkv-kat a létező ESBA-támogatásokról oly módon, hogy ezt az információt, különösen a kkv-k esetében, megjeleníti az ESBA-támogatást biztosító vonatkozó megállapodásban, és ezzel felhívja a nyilvánosság figyelmét az ügyre, és javítja a támogatások láthatóságát.

▼B

20. cikk

A Számvevőszék által végzett ellenőrzés

(1)

Az e rendeletnek megfelelően végrehajtott tevékenységek külső ellenőrzését az EUMSZ 287. cikkével összhangban a Számvevőszék végzi.

▼M1

(2)

E cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a Számvevőszék – kérésére és az EUMSZ 287. cikkének (3) bekezdésével összhangban – teljeskörű hozzáférést kap minden olyan dokumentumhoz vagy információhoz, amelyre a feladata elvégzéséhez szüksége van.

▼B

21. cikk

Csalás elleni intézkedések

(1)

Az EBB haladéktalanul értesíti az OLAF-ot, és rendelkezésére bocsátja a szükséges információkat, ha az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletek előkészítésének, végrehajtásának vagy lezárásának bármely szakaszában megalapozottan feltételezheti, hogy csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit sértő jogellenes tevékenység folyik.

(2)

A 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 7 ), a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben ( 8 ) és a 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletben ( 9 ) megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően az OLAF az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében vizsgálati cselekményeket, köztük helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet annak megállapítása érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó bármely finanszírozási és beruházási művelettel kapcsolatban történt-e csalás, korrupció, pénzmosás vagy bármely más, az Unió pénzügyi érdekeit érintő jogellenes tevékenység. Az OLAF a vizsgálatai során szerzett bármely információt megküldheti az érintett tagállamok illetékes hatóságainak.

Amennyiben az ilyen jogellenes tevékenységek bizonyítást nyernek, az EBB az ilyen tevékenységekkel érintett, e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletei tekintetében behajtásra irányuló intézkedéseket tesz.

(3)

Az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekre vonatkozóan aláírt finanszírozási megállapodásoknak tartalmazniuk kell olyan rendelkezést, amely az ESBA-megállapodásnak, az EBB szabályainak és az alkalmazandó szabályozási követelményeknek megfelelően csalás, korrupció és más jogellenes tevékenység esetén az EBB finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárást és szükség esetén megfelelő behajtási intézkedéseket tesz lehetővé. Az EBB e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteiből való kizárás alkalmazására vonatkozó határozatot a megfelelő finanszírozási vagy beruházási megállapodással összhangban kell meghozni.

22. cikk

Kizárt tevékenységek és nem együttműködő országok és területek

▼M1

(1)

Az EBB-nek és az EBA-nak az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveleteik során meg kell felelniük az alkalmazandó uniós jogszabályoknak, valamint az elfogadott nemzetközi és uniós standardoknak, és ezért e rendelet keretében nem támogathatnak olyan projekteket, amelyek hozzájárulnak a pénzmosáshoz, a terrorizmus finanszírozásához, az adókikerüléshez, az adócsaláshoz vagy az adókijátszáshoz.

Ezenkívül az EBB és az EBA nem léphet új üzleti kapcsolatba, illetve üzleti kapcsolatait nem újíthatja meg olyan országban vagy területen bejegyzett vagy létrehozott szervezettel, amely szerepel az adózási szempontból nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó uniós szakpolitika keretében készülő jegyzékben, vagy amelyet a Bizottság kiemelt kockázatot jelentő harmadik országként határozott meg az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) 9. cikkének (2) bekezdése értelmében, vagy amely nem működik együtt az Unióval vagy nem tartja be az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos, nemzetközileg elfogadott adóügyi standardokat.

A pénzügyi közvetítőkkel való megállapodások megkötése esetén az EBB-nek és az EBA-nak át kell ültetnie az ebben a cikkben említett követelményeket a vonatkozó megállapodásokba, és fel kell kérnie a pénzügyi közvetítőket, hogy számoljanak be azok betartásáról.

Az EBB-nek és az EBA-nak legkésőbb az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének elfogadását követően felül kell vizsgálnia a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó politikáját.

Ezt követően az EBB-nek és az EBA-nak minden évben jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ESBA finanszírozási és beruházási műveleteivel kapcsolatban a nem együttműködő országokra és területekre vonatkozó politikájuk végrehajtásáról, amely jelentésnek tartalmaznia kell országokra lebontott információkat is, valamint azon közvetítők jegyzékét, akikkel együttműködnek.

▼B

(2)

Az EBB az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletei során a pénzügyi rendszerek pénzmosás, valamint terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló uniós jogban, különösen az (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 11 ) és az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 12 ) előírt elveket és normákat alkalmazza. Ennek keretében az EBB az e rendelet alapján történő közvetlen finanszírozást és közvetítőkön keresztül végrehajtott finanszírozást egyaránt a tényleges tulajdonosra vonatkozó információknak az (EU) 2015/849 irányelv szerinti felfedésétől teszi függővé.

23. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)

A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)

►M1 A Bizottságnak a 7. cikk (13) és (14) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. július 4-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. ◄ Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 7. cikk (13) és (14) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(4)

A 7. cikk (13) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő egy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam egy hónappal meghosszabbodik.

(5)

Az eredménytáblát első alkalommal létrehozó és a 7. cikk (14) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három héten belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három héttel meghosszabbodik.

A 7. cikk (14) bekezdése értelmében elfogadott bármely további felhatalmazáson alapuló jogi aktus tekintetében e cikk (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

VIII.

FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

Átmeneti rendelkezés

(1)

Az EBB és az EBA benyújthatják a Bizottságnak az általuk a 2015. január 1-jétől az ESBA-megállapodás megkötéséig és a beruházási bizottság valamennyi tagjának és az ügyvezető igazgatónak az e rendelet hatálybalépését követő első kinevezéséig tartó időszakban jóváhagyott finanszírozási és beruházási műveleteket.

(2)

A Bizottság értékeli az (1) bekezdésben említett műveleteket és – amennyiben megfelelnek a 6. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumoknak, a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános célkitűzéseknek és a II. mellékletnek – dönt az uniós garancia e műveletekre történő kiterjesztéséről.

25. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ 1291/2013/EU RENDELET ÉS AZ 1316/2013/EU RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

1. Az 1291/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 6. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A Horizont 2020 végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg 74 828,3 millió EUR folyó árakon, amelyből maximum 72 445,3 millió EUR fordítható az EUMSZ XIX. címe alapján végzett tevékenységekre.

Az éves előirányzatokat az Európai Parlament és a Tanács engedélyezi a többéves pénzügyi keret korlátai között.

(2)

Az EUMSZ XIX. címe alapján végzett tevékenységekre fordított összeg az e rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti prioritások között a következőképpen oszlik meg:

Kiváló tudomány: 24 232,1 millió EUR folyó árakon;

Ipari vezető szerep: 16 466,5 millió EUR folyó árakon;

Társadalmi kihívások: 28 629,6 millió EUR folyó árakon.

A Horizont 2020-ból az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott különös célkitűzésekre és a JRC-nek a nem nukleáris közvetlen cselekvéseire fordítható uniós pénzügyi hozzájárulás legmagasabb teljes összege a következő:

„A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése”: 816,5 millió EUR folyó árakon;

ii.

„Tudomány a társadalommal és a társadalomért”: 444,9 millió EUR folyó árakon;

iii.

a JRC nem nukleáris közvetlen cselekvései: 1 855,7 millió EUR folyó árakon.

Az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott prioritások és különös célkitűzések indikatív bontása a II. mellékletben szerepel.

(3)

Az EIT a Horizont 2020-ból a II. mellékletben foglaltak szerint, folyó árakon legfeljebb 2 383 millió EUR összegű hozzájárulásban részesül.”.

A II. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

A költségvetés bontása

A Horizont 2020-ra irányadó indikatív bontás – az éves költségvetési eljárás függvényében – a következő:

	millió EUR folyó árakon
I. Kiváló tudomány, azon belül:	24 232,1
1. Európai Kutatási Tanács (EKT)	13 094,8
2. Jövőbeli és kialakulóban lévő technológiák	2 585,4
3. Marie Skłodowska-Curie-cselekvések	6 162,3
4. Kutatási infrastruktúrák	2 389,6
II. Ipari vezető szerep, azon belül:	16 466,5
1. Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (1), (4)	13 035
2. Kockázatfinanszírozáshoz jutás (*2)	2 842,3
3. Innováció a kkv-knál (*3)	589,2
III. Társadalmi kihívások, azon belül (*4)	28 629,6
1. Egészségügy, demográfiai változások és jólét	7 256,7
2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a tengerekkel és a szárazföldi vizekkel kapcsolatos kutatás, valamint a biogazdaság	3 707,7
3. Biztonságos, tiszta és hatékony energia	5 688,1
4. Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés	6 149,4
5. Éghajlatváltozás elleni küzdelem, környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok	2 956,5
6. Európa a változó világban – inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak	1 258,5
7. Biztonságos társadalmak – Európa és polgárai szabadságának és biztonságának védelme	1 612,7
IV. A kiválóság fokozása és a részvétel ösztönzése	816,5
V. A tudomány a társadalommal és a társadalomért	444,9
VI. A Közös Kutatóközpont (JRC) nem nukleáris közvetlen cselekvései	1 855,7
VII. Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT)	2 383
ÖSSZESEN	74 828,3
(1) Ebből 7 423 millió EUR az információs és kommunikációs technológiákra (ikt) – azon belül 1 549 millió EUR a fotonikára, valamint mikro- és nanoelektronikára –, 3 741 millió EUR a nanotechnológiára, a fejlett anyagokra és a korszerű gyártásra és feldolgozásra, 501 millió EUR a biotechnológiára és 1 403 millió EUR a világűrre szánt keret. Ennek következtében 5 792 millió EUR áll majd rendelkezésre a kulcsfontosságú alaptechnológiák támogatására. (2) Ebből az összegből várhatóan körülbelül 994 millió EUR jut a stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) projektjeinek megvalósítására. Az összegnek mintegy harmada kerülhet kkv-khoz. (3) Azon cél elérése érdekében, hogy a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés és a „Társadalmi kihívások” prioritás költségvetési keretének együttesen legalább 20 %-a jusson a kkv-kra, kezdetben e két költségvetés minimum 5 %-a a kkv-kat támogató eszközhöz kerül. A Horizont 2020 időtartama alatt a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzés és a „Társadalmi kihívások” prioritás teljes költségvetéseinek átlagosan legalább 7 %-a kerül a kkv-kat támogató eszközhöz. (4) A gyorsított innovációt célzó eszköz keretében végzett kísérleti tevékenységek a „Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén” különös célkitűzésből és a „Társadalmi kihívások” prioritás vonatkozó különös célkitűzéseiből kapnak finanszírozást. Elegendő számú projekt fog elindulni ahhoz, hogy lehetővé váljon a kísérleti program teljes körű értékelése.”.

2. Az 1316/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

Az 5. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)

A 2014 és 2020 közötti időszakban a CEF végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg folyó árakon 30 442 259 000 EUR. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

közlekedési ágazat: 24 050 582 000 EUR, ebből 11 305 500 000 EUR-t a Kohéziós Alapból kell átcsoportosítani kizárólag a Kohéziós Alapból támogatható tagállamok általi, e rendelettel összhangban való felhasználásra;

távközlési ágazat: 1 041 602 000 EUR;

energetikai ágazat: 5 350 075 000 EUR.

Az említett összegek nem érintik az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet ( *1 ) szerinti rugalmassági mechanizmus alkalmazását.

A 14. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Az Unió költségvetéséből a pénzügyi eszközökhöz nyújtott teljes hozzájárulás nem haladhatja meg a CEF 5. cikk (1) bekezdésében említett teljes pénzügyi keretösszegének a 8,4 %-át.”

A 21. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső összeghatár legfeljebb 10 %-ra történő felemelésére, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszának 2015-ös értékelése kedvező; valamint

ii.

a projektek szerződéses kötelezettségvállalásai tekintetében a pénzügyi eszközök igénybevétele meghaladja a 6,5 %-ot.”.

II. MELLÉKLET

AZ ESBA BERUHÁZÁSI IRÁNYELVEI

(1) Hatály

A beruházási irányelvek célja, hogy ezzel a rendelettel együtt alapul szolgáljanak a beruházási bizottság számára ahhoz, hogy átlátható módon és függetlenül döntsön az uniós garancia ESBA-támogatásra jogosult EIB-műveletekhez való igénybevételéről, az e rendeletben meghatározott célkitűzéseknek és más vonatkozó követelményeknek megfelelően.

A beruházási irányelvek alapját az általános célkitűzésekkel, a jogosultsági kritériumokkal, a jogosult eszközökkel és az addicionalitás fogalommeghatározásával kapcsolatban e rendeletben megállapított elvek képezik. Az irányelvek kiegészítik e rendeletet a következőkkel: (i) további iránymutatást nyújtanak a jogosultság megállapításához, (ii) kockázati keretet biztosítanak a műveletekhez, (iii) ágazati és földrajzi diverzifikációs küszöböket állapítanak meg, valamint (iv) az elsőbbség meghatározásának megkönnyítése érdekében kritériumokat állapítanak meg az ESBA-célkitűzések megvalósításához való hozzájárulás értékeléséhez.

A beruházási irányelvek kizárólag az e rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett hitel- és tőkefinanszírozási eszközökkel kapcsolatos ESBA-műveletekre vonatkoznak, így nem alkalmazandók a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eszközökkel kapcsolatos ESBA-műveletekre.

(2) Jogosult partnerek, projekttípusok és eszközök

a) Az uniós garanciában való részesülésre jogosult partnerek közé tartoznak a következők:

—

tetszőleges méretű szervezetek, ideértve a közüzemi szolgáltatókat, a különleges célú gazdasági egységeket vagy projekttársaságokat, a kkv-kat vagy a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat,

—

nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények, illetve pénzügyi közvetítő intézmények,

—

tőke-/hitelfinanszírozási alapok és egyéb kollektívbefektetésieszköz-formák,

—

beruházási platformok,

—

közszektorbeli szervezetek (akár területi, akár nem területi szervezetek, de ide nem értve az ilyen szervezetekkel végzett, közvetlen tagállami kockázatot eredményező műveleteket), valamint közszektorbeli szervezetekhez hasonló jogalanyok.

b) Az uniós garancia új műveletek finanszírozásának – közvetlen vagy közvetett – támogatására szolgál. Az infrastruktúra területén a zöldmezős beruházásokat (eszköz létrehozását) kell ösztönözni. A barnamezős beruházások (a meglévő eszközök fejlesztése és korszerűsítése) szintén támogathatók. Főszabály szerint nem nyújtható uniós garancia refinanszírozási műveletek (pl. hatályos kölcsönmegállapodások leváltása vagy részben vagy teljes mértékben már megvalósult projektek más formában történő pénzügyi támogatása) támogatására; kivételes és kellően indokolt körülmények között azonban kivétel tehető, ha igazolják, hogy az ügylet lehetővé tesz egy az ügylet összegével legalább egyenértékű új beruházást, amely teljesítené a 6. cikkben és a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági kritériumokat és általános célkitűzéseket.

▼M1

Az autópályák ESBA-forrásokból való támogatása az alábbi területekre vonatkozó magán- és/vagy állami beruházásokra korlátozódik:

—

közlekedés a kohéziós országokban, a kevésbé fejlett régiókban vagy a határokon átnyúló közlekedési projektek keretében;

—

a közúti biztonság növelése, fenntartása vagy fejlesztése, intelligens közlekedési rendszerek kifejlesztése vagy a transzeurópai közlekedési hálózat meglévő autópályái minőségének és teljességének, különösen a biztonságos parkolóhelyek, az alternatív tisztaüzemanyag-töltőállomások és az elektromos töltőrendszerek biztosítása;

—

hozzájárulás a transzeurópai közlekedési hálózat 2030-ig történő kiteljesítéséhez.

Kifejezetten lehetővé kell tenni, hogy az ESBA-forrásokból történő támogatás a meglévő közlekedési infrastruktúra karbantartására és fejlesztésére is igénybe vehető legyen.

▼B

c) Az uniós garanciával termékek széles köre támogatható, mivel ez lehetővé teszi az ESBA számára, hogy alkalmazkodjon a piaci igényekhez, miközben ösztönzi a projektekben a magánberuházást, anélkül hogy kiszorítaná a magánfinanszírozást. ►M1 Ennek keretében az EBB várhatóan az ESBA keretében nyújt finanszírozást, hogy elérje az összesen legalább 500 000 000 000 EUR-t kitevő állami, illetve magánberuházásokra vonatkozóan kitűzött átfogó célt, beleértve a 10. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett eszközökkel kapcsolatos ESBA-műveletek keretében az EBA-n keresztül, a nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken keresztül, valamint a legfeljebb 3 000 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások forráshoz jutásán keresztül mozgósított finanszírozást. ◄ A jogosult termékek közé tartoznak többek között ( 13 ) a hitelek, a garanciák/viszontgaranciák, a mezzanine és alárendelt finanszírozás, a tőkepiaci eszközök – ideértve a hitelminőség-javító eszközöket –, a tulajdonviszonyt, illetve részben tulajdonviszonyt megtestesítő – többek között nemzeti fejlesztési bankokon vagy intézményeken, beruházási platformokon vagy beruházási alapokon keresztül megvalósuló – beruházások. Minderre figyelemmel annak érdekében, hogy a beruházók széles köre ruházhasson be az ESBA keretében megvalósuló projektekbe, az EBB megfelelő portfóliókat hozhat létre.

d) A nemzeti fejlesztési bankok vagy intézmények és a beruházási platformok vagy alapok jogosultak az EBB által a 10. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban az uniós garancia viszontgaranciája mellett nyújtott garanciára. Az EBB e garanciájának odaítélésére vonatkozó döntés célja, hogy mind nemzeti, mind regionális szinten mozgósítsa a beruházásokat, továbbá az ESBA-kezdeményezés javára kiaknázza e szervezetek egymást kiegészítő szakértelmét, egyedi komparatív előnyeit és mozgásterét.

(3) Addicionalitás

Az uniós garanciával olyan műveletek támogathatók, amelyek eleget tesznek az addicionalitás biztosítása e rendelet 5. cikke (1) bekezdésében meghatározott kritériumának.

Ezenkívül a következő általános elveket is alkalmazni kell:

a meglévő pénzügyi eszközök megkettőzésének elkerülése érdekében az uniós garancia igénybe vehető meglévő uniós programok vagy más uniós finanszírozási források vagy közös eszközök kiegészítésére, ezekkel ötvözve, ezek megerősítésére vagy fejlesztésére;

az ESBA beruházási időszaka alatt az EFSI által támogatott beruházások elvileg nem szoríthatják ki más uniós pénzügyi eszközök igénybevételét;

a pénzügyi források lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében figyelmet kell fordítani arra, hogy az infrastruktúra és innováció ablakban szereplő, kkv-kra és kisméretű közepes piaci tőkeértékű vállalatokra összpontosító új termékek kiegészítsék a meglévő uniós pénzügyi eszközöket és az ESBA kkv-ablak szerinti pénzügyi eszközeit. Mindazonáltal lehetőség lesz az eszközök kumulatív alkalmazására, különösen olyan esetekben, amikor a szokásos támogatás nem elegendő a beruházások fellendítéséhez;

▼M1

valamely művelet különleges EBB tevékenységnek minősül, ha a következő jellemzők közül legalább egy fennáll:

—

alárendeltség más hitelezőkhöz képest, ideértve a nemzeti fejlesztési bankokat vagy intézményeket és a magánhitelezőket;

—

kockázatmegosztási eszközökben való részvétel, ahol az adott pozíció az EBB-t magas szintű kockázatnak teszi ki;

—

olyan egyedi kockázatoknak való kitettség, mint az ország-, ágazat- vagy régióspecifikus kockázatok, elsősorban a kevésbé fejlett régiókban és az átmeneti régiókban és/vagy az innovációval kapcsolatos kockázatok, különös tekintettel a növekedést, a fenntarthatóságot és a termelékenységet fokozó, még nem kipróbált technológiákra;

—

sajáttőke-típusú jellemzők, mint pl. teljesítménytől függő kifizetések;

—

egyéb azonosítható, az EBB hitelkockázati iránymutatása szerint magasabb kockázati kitettséget eredményező aspektusok, például partnerkockázat, korlátozott biztosíték, illetve az, hogy a visszafizetésre csak a projekt eszközeinek igénybevételével kerül sor.

▼B

(4) Hozzáadott érték: az ESBA célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulás

Az uniós garanciában részesülő projekteknek meg kell felelniük a 6. cikkben és a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági kritériumoknak és általános célkitűzéseknek.

(5) Eredménytábla

A 7. cikkben említett eredménytáblát a beruházási bizottság használja fel arra a célra, hogy biztosítsa az uniós garancia lehetséges igénybevételének független és átlátható értékelését. ►M1 Az eredménytáblát a bizalmas üzleti adatok feltüntetése nélkül, közvetlenül a művelet uniós garanciából való finanszírozásának aláírását követően közzé kell tenni. ◄

(6) Beruházási ablakok

a) A 10. cikk (2) bekezdés a) pontjában említett hitel- és tőkefinanszírozási eszközök az Infrastruktúra és innováció ablak keretében állnak rendelkezésre, amely egy „Adósság típusú műveletek” alfejezetből és egy „Sajáttőke-típusú műveletek” alfejezetből áll. A műveletek ( 14 ) leosztása a két alfejezet között az EBB kölcsönbesorolási rendszere és az EBB szokásos kockázatértékelése alapján, az irányítóbizottság által nyújtott iránymutatások figyelembevételével történik.

b) Infrastruktúra és innováció ablak – „Adósság típusú műveletek” alfejezet

—

►M1 Adósságtípusú műveletek esetében az EBB vagy az EBA elvégzi a szokásos kockázatértékelését, amely magában foglalja a nemteljesítés valószínűségének és a behajtási aránynak a kiszámítását. E paraméterek alapján az EBB vagy az EBA kockázati értéket rendel az egyes műveletekhez. ◄ E számításokat az ügylet teljes kockázatának felmérése érdekében az uniós garancia figyelembevétele nélkül kell elvégezni.

—

Az adósság típusú műveletek mindegyikéhez kockázati besorolást rendelnek (az ügylet kölcsönbesorolása) az EBB kölcsönbesorolási rendszere alapján. ►M1 Az adósságtípusú műveletek mindegyikéhez kockázati besorolást rendelnek (az ügylet kölcsönbesorolása) az EBB vagy az EBA kölcsönbesorolási rendszere alapján. ◄ A szokásos EBB-műveletek keretében támogatott projekteknél magasabb kockázati profilú ügyletek„különleges tevékenységeknek” minősülnek az EBB alapokmánya 16. cikkében és az EBB hitelkockázati politikára vonatkozó iránymutatásaiban meghatározottak szerint. Az uniós garancia által fedezett műveletek kockázati profilja általában magasabb a szokásos EBB-műveletekénél, így a különleges tevékenységek körébe tartoznak. A jobb kölcsönbesorolással rendelkező ügyletek bekerülhetnek az ESBA portfóliójába, feltéve, hogy egyértelműen igazolt azok jelentős hozzáadott értéke, és a portfólióban való szerepeltetésük összhangban van az addicionalitás biztosításának kritériumával.

—

►M1 A projekteknek gazdaságilag és technikailag életképesnek kell lenniük, továbbá az EBB-finanszírozást a megfelelő banki működés elveivel összhangban kell összeállítani, és annak meg kell felelnie az EBB vagy az EBA belső iránymutatásaiban rögzített magas szintű kockázatkezelési elveknek. ◄ Minden lényeges információt az irányítóbizottság és a beruházási bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

—

►M1 Az adósságtípusú termékek árát a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjával összhangban kell meghatározni. ◄

c) Infrastruktúra és innováció ablak – „Sajáttőke-típusú műveletek” alfejezet

—

A sajáttőke-típusú műveletek esetében az uniós garancia igénybe vehető az egyedi vállalatokba vagy projektekbe való közvetlen beruházások támogatására (sajáttőke-típusú közvetlen beruházások), valamint alapok vagy hasonló portfóliókockázatok finanszírozására (sajáttőke-típusú portfólió), amennyiben az EBB a saját kockázatára is azonos feltételek mellett fektet be. ►M1 Annak megállapítása, hogy egy ügylet hordoz-e sajáttőke-típusú kockázatokat vagy sem, az EBB vagy az EBA szokásos értékelése alapján történik, függetlenül az ügylet jogi formájától és nómenklatúrájától. ◄

—

►M1 Az EBB a sajáttőke-típusú műveleteit az EBB vagy az EBA belső szabályaival és eljárásaival összhangban hajtja végre. ◄ A műveletek értékeléséhez szükséges minden lényeges információt az irányítóbizottság és a beruházási bizottság tagjainak rendelkezésére kell bocsátani.

—

►M1 A sajáttőke-típusú beruházások árát a 4. cikk (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontjával összhangban kell meghatározni. ◄

(7) Kitettségi korlátok kockázati kategóriák szerint

a) A különleges tevékenységek kategóriáira vonatkozóan megállapított kitettségi korlát az ügyletekhez rendelt kölcsönbesorolásban megállapított kockázati szint emelkedésével csökken. Ezért az adósság típusú ügyletek kockázata tekintetében megállapított kitettségi korlát általában magasabb, mint a sajáttőke-típusú ügyletek kockázata esetében.

b) Az uniós garancia által biztosított hitelminőség-javítás lehetőségének hangsúlyozása érdekében az EBB az EBB saját kockázatára végzett műveletek megfelelő korlátjánál magasabb szintre állítja be az ESBA-hoz rendelt kitettségi korlátokat. Az irányítóbizottság és a beruházási bizottság tagjai részletes áttekintést kapnak az ESBA kockázati korlátairól. Az irányítóbizottság rendszeresen felügyeli az ESBA portfólió kockázati profilját, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket fogad el.

c) Kivételes alapon, az irányítóbizottság egyetértésével olyan ügyletek is bekerülhetnek az ESBA portfóliójába, amelyek összege meghaladja az ESBA egyedi korlátait, feltéve, hogy esetükben az addicionalitás és a hozzáadott érték egyértelműen bizonyított, és azok beemelése valószínűleg nem veszélyezteti a teljes portfólió kockázati szintjére vonatkozóan a ►M1 ————— ◄ beruházási időszak végére kitűzött cél elérését.

(8) Ágazati és földrajzi diverzifikáció

Jóllehet az ESBA kereslet-vezérelt, az egész Unióban az e rendelet 8. cikkének hatálya alá tartozó jogosult projektek támogatására törekszik, ideértve a határokon átnyúló projekteket is, a források ágazati vagy földrajzi szempontú előzetes elosztása nélkül. Ugyanakkor minden erőfeszítést meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a ►M1 ————— ◄ beruházási időszak végéig a támogatás az ágazatok és régiók széles körére kiterjedjen, és elkerüljék a túlzott ágazati vagy földrajzi koncentrációt.

a) Ágazati koncentráció

Az ESBA portfóliójában megvalósuló ágazati diverzifikáció és koncentráció kezelése érdekében az irányítóbizottság koncentrációs korlátokat állapít meg az uniós garancia által fedezett műveletek ►M1 ————— ◄ beruházási időszak végéig elért volumene tekintetében. Az indikatív koncentrációs korlátokat nyilvánosságra kell hozni.

Az irányítóbizottság – a beruházási bizottsággal folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy módosítja ezen indikatív korlátokat. Ebben az esetben az irányítóbizottság írásban megindokolja döntését az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

b) Földrajzi koncentráció

Nem fordulhat elő, hogy a ►M1 ————— ◄ beruházási időszak végén az ESBA támogatásával megvalósuló műveletek valamely konkrét területen koncentrálódjanak. E célból az irányítóbizottság indikatív iránymutatásokat fogad el a földrajzi diverzifikációval és koncentrációval kapcsolatban. Az irányítóbizottság – a beruházási bizottsággal folytatott konzultációt követően – dönthet úgy, hogy módosítja ezen indikatív iránymutatásokat. Az irányítóbizottság az indikatív iránymutatásokkal kapcsolatos döntéseit írásban megindokolja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az ESBA célja, hogy tevékenységével valamennyi tagállamot lefedje.

1. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közös nyilatkozata a Horizont 2020 bontásáról

„Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyetért abban, hogy a következő költségvetési sorok nem járulnak hozzá az ESBA finanszírozásához: „A felderítő kutatás megerősítése az Európai Kutatási Tanács tevékenységén keresztül”, „Marie Sklodowska-Curie-cselekvések” és „A kiválóság terjesztése és a részvétel növelése”. A tartaléknak a bizottsági javaslathoz képest történő további felhasználásából eredő fennmaradó összeget a Bizottság által javasolt csökkentések arányában jóváírják a Horizont 2020-hoz tartozó többi költségvetési soron. Az indikatív bontást az ESBA-rendelet I. melléklete tartalmazza.”

2. A Bizottság nyilatkozata a 2016-os költségvetési tervezetről

„A Bizottság elemezni fogja a Horizont 2020-hoz tartozó különböző költségvetési sorokból az ESBA céljaira juttatott hozzájárulásoknak az egyes programok végrehajtásának hatékonyságára gyakorolt lehetséges hatását, és adott esetben módosító indítványt javasol az Unió 2016-ra szóló általános költségvetésének tervezetéhez a Horizont 2020-hoz tartozó költségvetési sorok bontásának kiigazítása céljából.”

3. A Bizottság nyilatkozata az ESBA-kezdeményezés keretében nyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum végrehajtását célzó egyszeri hozzájárulások értékeléséről

„A Tanács Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) végrehajtásával kapcsolatos előjogainak sérelme nélkül, a tagállamok – akár valamely tagállam, akár az általános kormányzati ágazatba sorolt vagy a tagállam nevében eljáró nemzeti fejlesztési bankok általi, – ESBA-hoz, vagy a beruházási terv végrehajtása érdekében létrehozott tematikus vagy több országra vonatkozó ESBA beruházási platformokhoz történő egyszeri hozzájárulásai elvileg egyszeri intézkedéseknek minősülnek az 1466/97/EK tanácsi rendelet 5. cikke és az 1467/97/EK tanácsi rendelet 3. cikke értelmében.”

( 1 ) A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, a kis- és a középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1295/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 221. o.).

( 3 ) A Bizottság 2014/99/EU végrehajtási határozata (2014. február 18.) a 2014–2020 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és az Európai Szociális Alapból finanszírozásra jogosult régiók, valamint a Kohéziós Alapból finanszírozásra jogosult tagállamok jegyzékének megállapításáról (HL L 50., 2014.2.20., 22. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

( 6 ) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

( 8 ) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

( 9 ) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/847 rendelete (2015. május 20.) a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 1. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

( *1 ) A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 347., 2013.12.20., 884. o.).”.

( 13 ) Az ESBA-n keresztül kínálható termékek nem kizárólagos felsorolása.

( 14 ) A „művelet” kifejezés jelenthet mind projektekbe való közvetlen beruházást (hitel vagy tőke), mind pénzügyi vagy más közvetítővel végrehajtott „műveletet” (projektek, programok vagy eszközök), de – a kételyek eloszlatása végett – nem utalhat magukra az e közvetített ügyletek által támogatott projektekre.

Top

Choose the experimental features you want to try