VÉLEMÉNYEZÉSI FELHÍVÁS

KEZDEMÉNYEZÉSHEZ (hatásvizsgálat nélkül)

E dokumentum célja tájékoztatni a nyilvánosságot és az érdekelt feleket a Bizottság munkájáról, hogy visszajelzést adhassanak és tevékenyen részt vehessenek a konzultációkban.

A kezdeményezés címe

Az európai adatuniós stratégia

Vezető főigazgatóság – felelős egység

DG CNECT, G1. osztály

A kezdeményezés várható típusa

A Bizottság közleménye

Indikatív ütemterv

2025. harmadik negyedév

További információk

-

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztatási célt szolgál. Nem határozza meg a Bizottságnak a kezdeményezés jövőjére vagy végleges tartalmára vonatkozó végső döntését. Az e dokumentumban ismertetett kezdeményezés minden eleme, ideértve az ütemtervet is, változhat.

A. Politikai környezet, problémameghatározás és szubszidiaritási vizsgálat

Politikai környezet

Ez a kezdeményezés a 2020. évi adatstratégiában meghatározott intézkedésekből következik, amelyek célja egy olyan belső piac létrehozása volt, ahol az adatok szabadon áramolhatnak. Azóta a technológiai és geopolitikai fejlemények aktualizált megközelítést tesznek szükségessé. A Draghi-jelentés megállapította, hogy az EU-ban hiányoznak a nagy adatkészletek, valamint hogy elő kell mozdítani az ágazatközi koordinációt és az adatmegosztást a mesterséges intelligencia, különösen a generatív mesterséges intelligencia európai iparba való integrációjának felgyorsítása érdekében. A 2024. áprilisi Letta-jelentés hangsúlyozta, hogy többet kell tenni az adatok valódi belső piacának megvalósítása érdekében. Az „MI-kontinens” cselekvési terv a mesterséges intelligenciában rejlő potenciál kiaknázására irányuló kulcsfontosságú intézkedésként emeli ki az európai adatuniós stratégiát.

Az Európai Bizottság 2024–2029-es megbízatására vonatkozó politikai iránymutatás még inkább kiemeli, hogy a Bizottságnak „meg kell ragadnia az adatokban rejlő eddig kiaknázatlan lehetőségeket”. Végezetül „Az EU versenyképességi iránytűje” című, 2025 januárjában közzétett bizottsági közlemény kimondja, hogy a Bizottság adatuniós stratégiát fog javasolni a magán- és nyilvános adatok biztonságos megosztásának átlátható folyamatok révén történő javítása és megkönnyítése, a szabályozási rendszer és alkalmazásának egyszerűsítése, valamint az új rendszerek vagy alkalmazások fejlesztésének felgyorsítása érdekében, az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett.

A kezdeményezés által kezelni kívánt probléma

A 2020. évi uniós adatstratégia hozott néhány eredményt: a közös európai adatterek létrehozása az adatok vállalatok általi szuverén megosztásának és összevonásának decentralizált kereteiként, például az adatkormányzási rendelet által szabályozott adatközvetítő szolgáltatások segítségével; az ipari adatokhoz való hozzáférésre és azok megosztására vonatkozó, az adatrendelet szerinti új jogok; valamint az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet szerinti egészségügyi adatok. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos forradalom felgyorsulásával azonban többet kell tenni az ipari adatok és az alulreprezentált nyelvekből származó adatok kiaknázása érdekében.

Az EU gazdasága, amelyet a hagyományos ágazatokban működő erős vállalatok, de a technológiai ágazatban jelen lévő kevés nagy szereplő jellemez, kihívásokkal néz szembe a digitalizációs folyamat során. Ezzel párhuzamosan a nagy, nem uniós technológiai szereplők arra törekszenek, hogy belépjenek a hagyományos iparágakba, és digitalizációs partnerként kínálják magukat. Az európai iparban hiányoznak a digitalizációs projektek alternatívái, beleértve többek között a mesterséges intelligencia fejlesztését és alkalmazását.

A személyesadat-gazdaságtól eltérő ipari adatok területspecifikusak, és számos különböző szereplő birtokában vannak, amelyek szabályozási kihívásokkal szembesülnek az adatok megosztása és összevonása terén. Bizonyos adatok nyelvspecifikusak, és előfordulhat, hogy csak kis számban léteznek. Ennek következtében az innovatív vállalatok nem képesek különböző ipari területek vagy európai nyelvek alapmodelljeinek tanítására vagy folyamatos fejlesztésére.

Az adatokhoz való hozzáférés mellett továbbra is kihívást jelent a tehetségekhez, a számítástechnikai eszközökhöz és a tőkéhez való hozzáférés. Az uniós adatfelhasználás szabályozási környezetét a különböző szervek vagy hatóságok által érvényesített, általános és ágazatspecifikus jogszabályok összetett kombinációja jellemzi, amelyek kölcsönhatása gyakran nehezen érthető a vállalkozások számára, ami hatékonysági problémákat és bizonytalanságokat okoz a vállalkozások és a közigazgatási szervek számára. A személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályok harmonizálására irányuló erőfeszítések ellenére a tagállamok az engedő rendelkezések vagy a konkrét kívülmaradáshoz való jog alapján eltérhetnek. A különböző jogszabályokban szereplő, egyre több jelentéstételi és értesítési követelmény befolyásolja a versenyképességet.

Miközben a nemzetközi adatáramlás egyre fontosabbá válik a gazdaság egészében, kihívásokkal is szembe kell nézni. Az európai vállalatok gyakran szembesülnek bizonytalansággal a nem uniós országokból az EU-ba irányuló adattovábbítást illetően. Az uniós adatok bizonyos kategóriái nem részesülnek kellő védelemben a rosszindulatú szereplőkkel szemben. A közelmúltbeli geopolitikai feszültségek kérdéseket vetnek fel az EU gazdasági biztonságával kapcsolatban a más országoktól való túlzott függőség esetén, például a generatív mesterséges intelligencia bizonyos területeire vonatkozó releváns adatoktól való függőség tekintetében, ami akadályozza az EU képességét arra, hogy biztosítsa hosszú távú versenyképességét.

Az uniós fellépés alapja (jogalap és szubszidiaritási vizsgálat)

Európának lehetősége van arra, hogy élen járjon az adatgazdaságban, és biztonságos módon használja fel az adatokat a megbízható, megkülönböztetésmentes mesterséges intelligencia megerősítése és a globális piaci versenyképesség fokozása érdekében – feltéve, hogy további intézkedéseket is fontolóra vesznek. A stratégia segítheti az európai vállalatokat és polgárokat abban, hogy hatékonyabban profitáljanak a kontinensen előállított adatokból, miközben minimalizálják a jogbizonytalanságokat.

Jogalap

Maga a közlemény az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 114. cikkén alapul. A közlemény várhatóan számos, különböző jogalapokon nyugvó kezdeményezést és intézkedést fog bejelenteni. A bejelentett lehetséges jogalkotási és nem jogalkotási eszköz(ök) tartalmától és hatályától függően a megfelelő jogalapok adott esetben az említett jogi eszközök megszövegezésekor lesznek felsorolva.

Az uniós fellépés szükségessége

Az adatpiacok határokon átnyúló jellege kihívást jelent az egyes tagállamok számára, mivel a független intézkedések azzal a kockázattal járnak, hogy szabályozási és piaci széttagoltság alakul ki. Ennek megelőzése érdekében egyre nagyobb szükség van egy olyan összehangolt megközelítésre, amely az EU teljes belső piacát figyelembe veszi. Ez a megközelítés lehetővé tenné a méretgazdaságosság elérését, létrehozná a megbízható uniós eszközök ökoszisztémáját, megerősítené az európai vállalatokat, és előmozdítaná az összetartóbb, versenyképesebb, megkülönböztetésmentes és megbízhatóbb európai adat- és MI-piacot. A nemzetközi adatáramlás az uniós vállalatok versenyképességének fontos és uniós szinten hatékonyan kezelt szempontja, ahol az egységes megközelítés fokozza Európa tárgyalási pozícióját, biztosítja a szabályozás következetességét a globális kötelezettségvállalások terén, és megakadályozza a tagállamok közötti széttagoltságot. Bár az adminisztratív terhek a nemzeti jogszabályokból is adódnak, az uniós jogszabályi keret is az ilyen terhek rendszeres forrása. E terhek csökkentése támogatná Európa tágabb versenyképességi célkitűzéseit.

B. Mit kíván elérni a kezdeményezés és hogyan?

Az első célkitűzés az adattechnológiákba történő beruházások ösztönzése és bizonyos adateszközök önkéntes intézkedések vagy finanszírozás révén történő rendelkezésre bocsátása annak érdekében, hogy lehetővé váljon az adatok fokozott felhasználása és rendelkezésre állása, például a generatív mesterséges intelligencia fejlesztése érdekében. Ez magában foglalhatja az induló innovatív vállalkozások adatokhoz való hozzáférésének javítását célzó intézkedéseket, például a további adatforrásokhoz való, igény szerinti hozzáférést elősegítő egyablakos ügyintézési rendszert, valamint az önkéntes adatmegosztást megkönnyítő további intézkedéseket.

A második célkitűzés az egyszerűsítés. Ezt (1) a meglévő szabályok egyszerűsítésével és (2) az adminisztratív terhek csökkentésére szolgáló adateszközök fejlesztésével lehetne elérni. A meglévő keret megszilárdítása érdekében értékelni kell azt, és szükség esetén célzott kiigazításokat kell javasolni annak érdekében, hogy az eszközök a lehető legjobb módon működjenek együtt a hatékony adatgazdaság érdekében, beleértve a hatékony irányítási mechanizmusokat is. A digitális infrastruktúrákat úgy kell kialakítani és kiépíteni, hogy lehetővé váljon a jelentéstételi kötelezettségeknek való automatikus megfelelés. Ez kiterjedhet arra is, hogy a jövőbeli jogalkotási kezdeményezésekben figyelembe vegyék a kötelező digitális jelentéstétel végrehajtását, és megkönnyítsék a digitális jelentéstételt a meglévő jogszabályokban. 

A harmadik célkitűzés egy „nemzetközi adatstratégia” kidolgozása, amelynek magában kell foglalnia az uniós adatok exportjának védelmét célzó intézkedéseket, valamint az EU-ba irányuló adatbehozatalt ösztönző intézkedéseket. Ehhez olyan integrált megközelítésre van szükség, amely figyelembe veszi többek között az EU belső adatvédelmi vívmányait, valamint az EU digitális külkereskedelmi politikáját. Ezen túlmenően a nemzetközi adatstratégiának figyelembe kell vennie a közös európai adatterekhez való hozzáférést is, és meg kell határoznia a két- és többoldalú kiemelt szerepvállalást célzó intézkedéseket, valamint a szerződéses alapú adatmegosztást elősegítő nemzetközi szabályok kidolgozását.

Várható hatások

Az intézkedés gazdasági hatása várhatóan olyan adatközpontúbb, elsősorban mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatásokban és termékekben jelentkezik, amelyeket a felhasználók igényei szerint terveznek meg. A stratégia a megbízható és virágzó adatgazdaság továbbfejlesztését fogja eredményezni, ezáltal az adatvédelmi és kiberbiztonsági szabványoknak megfelelően valószínűleg növelni fogja az adatok értékét. Egy még integráltabb és digitálisan megerősített belső piac lehetővé teszi az uniós vállalkozások – köztük a kkv-k – számára, hogy bővítsék kapacitásukat és a lehető legjobban kihasználhassák a piac előnyeit, de a közszolgáltatások is képesek lesznek arra, hogy minden területen megbirkózzanak a releváns társadalmi kihívásokkal.

A jogszabályi keret egyszerűsítése enyhíteni fogja a vállalkozások szabályozásból eredő terheit. Az adminisztratív terhek csökkentése kedvező hatással lesz az egész gazdaságra, de különösen a kisebb és közepes vállalkozásokra, amelyek kevesebb kapacitással rendelkeznek a megfelelési feladatok elvégzésére, és amelyek számára gyakran az adminisztratív terhek jelentik a legnagyobb kihívást a beruházások tekintetében.

A nem személyes adatok nemzetközi áramlásának uniós szintű kezelése megerősítené Európa globális digitális vezetőként betöltött szerepét, fokozná a szabályozási koherenciát, vonzaná az EU-ba irányuló adatáramlást, és erősebb biztosítékokat biztosítana az uniós adatok harmadik országokkal való biztonságos és versenyképes cseréjéhez.

Jövőbeli nyomon követés

Tekintettel a kezdeményezés jellegére – amely egy széles körű szakpolitikai közlemény –, a kezdeményezés nyomon követésére a különböző intézkedések végrehajtásának későbbi szakaszában kerül sor. A Bizottság időben értékelni fogja a stratégiát, először az Európai Adatinnovációs Testületen és az adatkérdésekkel foglalkozó szakértői csoporton, valamint sokszínű érdekképviseleti csoportján mint nyomonkövetési mechanizmuson keresztül, valamint rendszeresen jelentést tesz az érintett tanácsi munkacsoportnak és parlamenti bizottságoknak. A Bizottság a stratégia végrehajtását az abból következő különböző intézkedések révén is értékelni fogja. Minden jogalkotási intézkedést alapos értékelés és megfelelő értékelési mechanizmusok kísérnek.

C. Minőségi jogalkotás

Hatásvizsgálat

Mivel a közlemény stratégiát és áttekintést határoz meg, az ilyen típusú fellépések esetében nincs szükség előzetes hatásvizsgálatra. A valószínűleg jelentős hatást kifejtő jogalkotási javaslatokat, lehetséges intézkedéseket vagy egyéb javaslatokat és kezdeményezéseket, valamint a stratégiában bejelentett szakpolitikai alternatívákat adott esetben hatásvizsgálatok kísérik. Az adatuniós stratégia célja egy olyan általános megközelítés meghatározása, amelyre nézve nincsenek azonosítható hatások.

Konzultációs stratégia

A konzultációs tevékenységek a következőket foglalják magukban:

nyilvános konzultáció (lásd alább); célzott kérdőívek a tagállamoknak és a kiválasztott szakértőknek; célzott konzultációk, többek között a kkv-król; ágazati munkaértekezletek; szakértői interjúk; magas szintű rendezvények és országlátogatások.

A kkv-közösség megcélzása közvetlenül, elsőként az Európai Adatinnovációs Testületen és annak kkv-képviselőin, valamint a kkv-k vállalkozási hálózatán keresztül fog történni.

Emellett az Európai Bizottság minőségi jogalkotásra irányuló politikájával összhangban – amelynek célja a rendelkezésre álló legjobb ismereteken alapuló kezdeményezések kidolgozása – felkérjük az adatszabályozás, a mesterséges intelligencia és/vagy az adminisztratív teher csökkentésének területén szakértelemmel rendelkező tudományos kutatókat, valamint tudományos szervezeteket, tudós társaságokat és tudományos egyesületeket, hogy nyújtsák be a témába vágó, már publikált és még közzététel előtt álló tudományos kutatásokat, elemzéseket és adatokat.

E véleményezési felhívás részeként nyilvános konzultációt indítunk az „Ossza meg velünk véleményét!” oldalon, amelyre mindenki válaszolhat. Ez itt található: nyilvános konzultációk oldala. A kérdőívet angol, francia és német nyelven tesszük közzé, míg a válaszok az EU 24 hivatalos nyelvének bármelyikén kitölthetők. A nyilvános konzultáció egy kérdőívből áll, amelyhez külön dokumentumot is lehet csatolni. A nyilvános konzultáció 8 hétig fog tartani. A konzultáció lezárását követő 8 hét elteltével tényszerű összefoglaló jelentés közzétételére kerül sor a konzultációs oldalon. A Bizottság kellő időben és a konzultáció lezárását követően összefoglaló jelentést is készít, amely összefoglalja az összes konzultációs tevékenységet.

Miért indítottuk ezt a konzultációt?

A konzultációs folyamat célja, hogy lehetőséget biztosítson az érdekelt felek számára véleményük kifejtésére és az uniós adatgazdaságra vonatkozó jövőbeli szakpolitikai menetrend alakításának elősegítésére. Emellett a Bizottság e szakpolitikai területre vonatkozó lehetséges jövőbeli kezdeményezéseihez is hozzá fog járulni, miközben valamennyi érdekelt fél észrevételeit együttműködésen alapuló és inkluzív módon hallgatja meg.

Célközönség

Az érdekelt felek a következők szerint csoportosíthatók:

·állampolgárok/nagyközönség,

·közszférabeli adatszolgáltatók,

·technológiaszolgáltatók és üzleti felhasználók,

·illetékes nemzeti hatóságok,

·adatkezelési szolgáltatók,

·adatközvetítő szolgáltatók,

·adatszolgáltatók,

·az adatok szolgáltatásához, felhasználásához és kezeléséhez kapcsolódó iparág, kkv-k és vállalkozások. Idetartoznak az ipari szövetségek, az érintett területen működő nemzetközi szervezetek, a generatív MI-vel foglalkozó szolgáltatók és a szintézismegoldásokkal foglalkozó vállalatok és értékesítők is,

·szakmai szövetségek,

·kutatók és tudományos körök,

·platformképviselők,

·civil társadalmi szervezetek és fogyasztói szervezetek,

·szakértők és agytrösztök: idetartoznak a különböző, érintett témákban dolgozó kutatók és szakemberek, valamint a kutatóintézetek.