EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document E2023C0081

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 81/23/COL határozata (2023. május 31.) az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak az állami támogatási szabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló felülvizsgált iránymutatás bevezetése révén történő módosításáról [2024/1181]

HL L, 2024/1181, 2024.4.18, ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/1181/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/1181/oj

European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2024/1181

2024.4.18.

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 81/23/COL HATÁROZATA

(2023. május 31.)

az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályainak az állami támogatási szabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló felülvizsgált iránymutatás bevezetése révén történő módosításáról [2024/1181]

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG (a továbbiakban: Hatóság),

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (a továbbiakban: az EGT-megállapodás), különösen annak 61–63. cikkére és 26. jegyzőkönyvére,

tekintettel az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a felügyeleti és bírósági megállapodás), különösen annak 24. cikkére és 5. cikke (2) bekezdésének b) pontjára,

mivel:

A felügyeleti és bírósági megállapodás 24. cikke értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóság érvényt szerez az EGT-megállapodás állami támogatásra vonatkozó rendelkezéseinek.

A felügyeleti és bírósági megállapodás 5. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az EFTA Felügyeleti Hatóság közleményeket vagy iránymutatásokat ad ki az EGT-megállapodás által szabályozott ügyekben, amennyiben az említett megállapodás vagy a felügyeleti és bírósági megállapodás kifejezetten így rendelkezik, vagy amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóság ezt szükségesnek ítéli.

2009. június 10-én az EFTA Felügyeleti Hatóság elfogadta az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtására vonatkozó iránymutatást bevezető 254/09/COL határozatot (a továbbiakban: az EFTA Felügyeleti Hatóság végrehajtási iránymutatása) (1).

Ez az iránymutatás megfelel az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló közleményének (a továbbiakban: a végrehajtásról szóló közlemény) (2).

2021. július 23-án a Bizottság felülvizsgált közleményt fogadott el az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról (a továbbiakban: a végrehajtásról szóló felülvizsgált közlemény) (3).

A Bizottság által a végrehajtásról szóló felülvizsgált közleményben elvégzett módosítások az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: az EGT) szempontjából is relevánsak.

Az EGT állami támogatási szabályainak egységes alkalmazását az Európai Gazdasági Térség egész területén biztosítani kell, összhangban az EGT-megállapodás 1. cikkében megállapított, homogenitásra vonatkozó célkitűzéssel.

A végrehajtásról szóló felülvizsgált bizottsági közleménnyel összhangban helyénvaló módosítani az EFTA Felügyeleti Hatóság végrehajtási iránymutatását.

A felülvizsgált végrehajtási iránymutatás (1251068. sz. dokumentum) gyakorlati információkkal és útmutatással szolgál a nemzeti bíróságok és más érdekelt felek számára az állami támogatási szabályok nemzeti szintű végrehajtásáról. A felülvizsgált iránymutatás az EGT ítélkezési gyakorlatának legújabb fejleményeit is figyelembe veszi.

Az EGT-megállapodás XV. mellékletének 11. oldalán szereplő „ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK” cím II. pontja értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóság a Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Bizottság által elfogadott jogi aktusoknak megfelelő jogi aktusokat.

Az Európai Bizottsággal és az EFTA-államokkal folytatott konzultációt követően,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az állami támogatások eljárásjogi és anyagi jogi szabályait módosítani kell az állami támogatási szabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló felülvizsgált iránymutatás bevezetése révén. A felülvizsgált iránymutatást csatolták e határozathoz, és az a határozat szerves részét képezi.

2. cikk

Az állami támogatási szabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló felülvizsgált iránymutatás az EFTA Felügyeleti Hatóság 2009. évi végrehajtási iránymutatásának helyébe lép.

3. cikk

A felülvizsgált végrehajtási iránymutatás 2023. június 1-jén lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2023. május 31-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Arne RØKSUND

elnök

felelős testületi tag

Stefan BARRIGA

testületi tag

Árni Páll ÁRNASON

testületi tag

Melpo-Menie JOSÉPHIDÈS

ellenjegyző igazgató

Jogi és Végrehajtási Ügyek Igazgatósága


(1)   HL L 115., 2011.5.5., 13. o.

(2)   HL C 85., 2009.4.9., 1. o.

(3)   HL C 305., 2021.7.30., 1. o.


MELLÉKLET

Iránymutatás az állami támogatási szabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról  (*1)

1.

BEVEZETÉS 5

1.1.

Az állami támogatások ellenőrzésének rendszere 6

1.2.

A felfüggesztési kötelezettség 8

2.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ALAPELVEI 9

2.1.

A lojális együttműködés elve 9

2.2.

Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek alkalmazása a nemzeti eljárásokban 10

2.2.1.

A kereshetőségi jog 10

2.2.2.

Joghatóság 11

2.2.3.

A jogerő elve 12

3.

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG SZEREPE 13

3.1.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság kizárólagos hatásköre 13

3.2.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatási szabályok végrehajtására irányuló hatásköre 14

4.

A NEMZETI BÍRÓSÁGOK SZEREPE 15

4.1.

A nemzeti bíróságok hatáskörének korlátai az állami támogatási szabályok alkalmazása során 15

4.1.1.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata után 16

4.1.1.1.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság támogatás összeegyeztethetőségét megállapító határozata után 16

4.1.1.2.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárás megindításáról szóló határozata után 17

4.2.

A nemzeti bíróságok hatásköre 18

4.2.1.

A támogatás meglétének értékelése 18

4.2.2.

A felfüggesztési kötelezettség megsértésének értékelése 18

4.2.2.1.

A csoportmentességi rendeletek feltételeinek alkalmazása 18

4.2.2.2.

Létező támogatás 19

4.2.3.

Azon egyének jogainak védelme, akiket a felfüggesztési kötelezettség megsértése érint 20

4.2.3.1

Az intézkedés végrehajtásának felfüggesztése vagy megszüntetése 20

4.2.3.2.

Visszafizettetés 21

4.2.3.3.

Ideiglenes intézkedések 22

4.2.3.4.

Kártérítési kereset 23

5.

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG ÉS A NEMZETI BÍRÓSÁGOK KÖZÖTT 27

5.1.

Az EFTA Felügyeleti Hatóság által a nemzeti bíróságoknak nyújtott segítség 27

5.1.1.

Az együttműködés módjai 27

5.1.1.1.

Információk továbbítása a nemzeti bíróságok számára 28

5.1.1.2.

Az állami támogatási szabályok alkalmazásával kapcsolatos vélemények továbbítása 29

5.1.1.3.

Az írásbeli észrevételek benyújtása 30

5.2.

A nemzeti bíróságok által az EFTA Felügyeleti Hatóságnak nyújtott segítség 31

6.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK ÉS HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELMARADÁSA ÁLTAL KIVÁLTOTT KÖVETKEZMÉNYEK 32

6.1.

A jogellenes támogatásokat érintő, az EFTA Felügyeleti Hatóság előtt zajló eljárások 33

6.2.

Kötelezettségszegési eljárás 33

7.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 33

1.   BEVEZETÉS

(1)

2012-től a Bizottság végrehajtja az állami támogatási szabályozás korszerűsítési programját (1). A program keretében a Bizottság az állami támogatási szabályok értékeléséről szóló jogszabályokat, iránymutatásokat és közleményeket tartalmazó csomagot fogadott el. E csomagnak köszönhetően az EFTA Felügyeleti Hatóság előzetes ellenőrzési tevékenységét azokra az ügyekre összpontosíthatja, amelyek a legnagyobb hatással vannak az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésére, és eközben szorosabban együttműködhet az EGT-tag EFTA-államokkal az állami támogatási szabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtása terén. Ennek érdekében több lehetőség került bevezetésre az EGT-államok számára arra vonatkozóan, hogy a Bizottság vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság előzetes ellenőrzése nélkül nyújthassanak támogatásokat: újabb mentességeket kaptak a tervezett támogatási intézkedés bejelentésére irányuló kötelezettség alól. Ennek eredményeként megnőtt a csoportmentességek alapján nyújtott támogatás összege (2). Ennek kapcsán tovább nőtt a nemzeti bíróságoknak az állami támogatási szabályoknak történő megfelelés biztosításában játszott szerepe.

(2)

2019-ben a Bizottság tanulmányt tett közzé, amely az állami támogatási szabályok és határozatok nemzeti bíróságok általi végrehajtását vizsgálta 28 tagállamban (3) (a továbbiakban: végrehajtási tanulmány) (4). A végrehajtási tanulmány több mint 750 nemzeti bírósági ítéletet vizsgált a következő két kategóriában: 1) olyan ügyekben, amelyekben a nemzeti bíróságok a támogatás jogellenes végrehajtása kapcsán vontak le következtetéseket (a továbbiakban: magánjogi érvényesítés) és 2) olyan ügyekben, amelyekben a nemzeti bíróságok a visszafizettetést elrendelő bizottsági határozatok végrehajtásában vesznek részt (a továbbiakban: közjogi érvényesítés).

(3)

A végrehajtási tanulmány megállapította, hogy 2007 és 2017 között nőtt a nemzeti bíróságok elé kerülő állami támogatási ügyek száma. A növekedés ellenére a tagállamok csak ritka esetben tettek lehetővé jogorvoslatot, és a kártérítési keresetek is csak az ügyek elenyésző kisebbségét teszik ki. Továbbá, nem használták széles körben a Bizottság és a nemzeti bíróságok közötti együttműködés azon módjait, amelyet a Bizottság vezetett be 2009-ben az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló bizottsági közleménnyel (a továbbiakban: 2009. évi végrehajtási közlemény) (5) és 2015-ben az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelettel (a továbbiakban: eljárási rendelet) (6).

(3a)

2019-ben az EFTA Felügyeleti Hatóság tanulmányt tett közzé, amely az állami támogatási szabályok és határozatok nemzeti bíróságok általi végrehajtását vizsgálta a három EGT-tag EFTA-államban (a továbbiakban: az EGT EFTA végrehajtási tanulmány) (*). Az EGT EFTA végrehajtási tanulmány 45, különböző jelentőséggel bíró ítéletet azonosított. Az EGT EFTA végrehajtási tanulmány feltárta, hogy az EGT-megállapodás hatálybalépése óta az egyes EGT-tag EFTA-államokban meglehetősen kevés volt a magánjogi érvényesítési ügyek száma. A 45 vizsgált ítélet közül hat a felfüggesztési kötelezettség magánjogi érvényesítésére, kettő pedig jogellenes állami támogatás visszafizettetésére vonatkozott, melyek az EFTA Felügyeleti Hatóság elutasító határozatát tartalmazó visszafizettetési végzésén alapultak. A nemzeti bíróság egyetlen esetben sem indította meg az együttműködési eljárást az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló iránymutatása alapján (*).

(4)

Az iránymutatás gyakorlati információt nyújt a nemzeti bíróságok és más érdekelt felek számára az állami támogatási szabályok nemzeti szinten történő végrehajtásáról. Az iránymutatás figyelembe veszi az e bíróságok által az EGT EFTA végrehajtási tanulmány kapcsán, valamint az előzetes döntéshozatal céljából az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) elé előzetes döntéshozatal céljából terjesztett ügyekben felvetett kérdéseket, vagy az EFTA-Bíróság tanácsadói véleményeit (**). Egyes példák a Bizottság előtti eljárások és nemzeti bírósági eljárások közötti koherenciát, mások pedig a csoportmentességi rendeletek helytelen alkalmazását szemléltetik.

(5)

Ezen iránymutatás célja, hogy útmutatást adjon az EGT-tag EFTA-államok bíróságai számára az EFTA-államok közötti, Felügyeleti Hatóság és Bíróság létrehozásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: felügyeleti és bírósági megállapodás) (7) 34. cikke értelmében, és hogy ösztönözze az EFTA Felügyeleti Hatóság és a nemzeti bíróságok közötti szorosabb együttműködést az együttműködés valamennyi rendelkezésre álló eszközének meghatározásával. Az iránymutatás nem kötelező a nemzeti bíróságokra nézve, illetve nem érinti azok függetlenségét (8). E közlemény fő témája a magánjogi érvényesítés. A közjogi érvényesítés kérdésével a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről szóló bizottsági közlemény (9) (a továbbiakban: a visszafizettetési közlemény) foglalkozik.

(6)

Az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló 2009. évi iránymutatás elfogadása óta a Törvényszék, a Bíróság és az EFTA-Bíróság (a továbbiakban együttesen: EGT-bíróságok) ítélkezési gyakorlata fejlődött (*). Ez az iránymutatás figyelembe veszi ezeket a fejleményeket, és az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló 2009. évi iránymutatás helyébe lép.

1.1.   Az állami támogatások ellenőrzésének rendszere

(7)

Az állami támogatás az EGT-megállapodásban közvetlenül meghatározott jogi fogalom, és azt objektív körülmények alapján kell értelmezni (10). Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerint: „összeegyeztethetetlen az [EGT-] megállapodásban foglaltak érvényesülésével a […] tagállam, az EFTA-államok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a Szerződő Felek közötti kereskedelmet”. Az EFTA Felügyeleti Hatóság útmutatást adott az állami támogatás fogalmának értelmezéséről (11).

(8)

Az állami támogatás általános tilalma az állami támogatásokat magukban foglaló beavatkozások előzetes és utólagos ellenőrzésének kettős rendszerére támaszkodik. Az EGT-megállapodás 62. cikke értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságnak folyamatosan vizsgálnia kell a létező támogatás valamennyi rendszerét, valamint értékelnie kell az EGT-tag EFTA-államok új támogatás nyújtására vagy a létező támogatás módosítására vonatkozó terveit. Ahhoz, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság ezt az ellenőrzést hatékonyan elvégezhesse, az EGT-tag EFTA-államoknak együtt kell működniük, azaz minden releváns információt meg kell adniuk, valamint be kell jelenteniük az állami támogatási intézkedéseket.

(9)

Az EGT-tag EFTA-államok először is kötelesek bejelenteni az EFTA Felügyeleti Hatóságnak minden olyan intézkedést, amelynek célja új támogatás nyújtása vagy létező támogatás módosítása, másodszor pedig nem léptethetnek hatályba ilyen intézkedéseket addig, amíg az EFTA Felügyeleti Hatóság el nem végezte az EGT-magállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőség ellenőrzését (a továbbiakban: felfüggesztési kötelezettség) (12). A felügyeleti és bírósági megállapodás 3. jegyzőkönyve (a továbbiakban: 3. jegyzőkönyv) I. része 1. cikkének (3) bekezdéséből eredő felfüggesztési kötelezettség jogokat biztosít a magánszemélyek számára, amelyekre azok a nemzeti bíróságok előtt hivatkozhatnak (13).

(9a)

Az EGT-tag EFTA-államok esetében az EGT-szabályok végrehajtása az EGT-megállapodás 35. jegyzőkönyvének (a továbbiakban: az EGT-megállapodás 35. jegyzőkönyve) hatálya alá tartozik, amelynek értelmében az EGT-tag EFTA-államoknak biztosítaniuk kell, hogy a végrehajtott EGT-szabályok és az egyéb jogszabályi rendelkezések ütközése esetén a végrehajtott EGT-szabályok elsőbbséget élvezzenek. A magánszemélyek és a gazdasági szereplők jogában kell állnia, hogy nemzeti szinten érvényesíthessék az EGT-megállapodás rendelkezéseiből eredő, a nemzeti jogrend részét képező jogokat, amennyiben azok feltétel nélküliek és kellően pontosak (*), mint például a felfüggesztési kötelezettség.

(10)

Ebből következik, hogy az állami támogatások ellenőrzési rendszerének – amelynek alapvető jellemzője a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének rendelkezése – végrehajtása az EFTA Felügyeleti Hatóságnak és a nemzeti bíróságoknak egyaránt feladata, és szerepeik kiegészítik egymást, bár elkülönülnek egymástól. Míg az EFTA Felügyeleti Hatóság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak értékelésére, hogy egy támogatási intézkedés összeegyeztethető-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, a nemzeti bíróságok feladata azon egyének jogainak védelme, akiket a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének esetleges megsértése érint (14).

1.2.   A felfüggesztési kötelezettség

(11)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének végrehajthatósága azt jelenti, hogy a nemzeti bíróságoknak valamennyi megfelelő jogi lépést meg kell tenniük a nemzeti joggal összhangban annak érdekében, hogy kezeljék az e rendelkezés megsértéséből származó következményeket (15).

(12)

Ahhoz, hogy egy intézkedésre vonatkozzon a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében előírt felfüggesztési követelmény, két feltételnek kell teljesülnie: először is, az intézkedés új támogatásnak minősül, beleértve a létező támogatás módosításait is (16), másodszor pedig az intézkedésre a jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében előírt előzetes bejelentési kötelezettség vonatkozik.

(13)

Amennyiben tehát egy intézkedés nem minősül új támogatásnak, az EGT-tag EFTA-államok azt az EFTA Felügyeleti Hatóságnak történő előzetes bejelentés nélkül végrehajthatják. Az EGT-tag EFTA-államok továbbá végrehajthatják azokat a támogatási intézkedéseket, amelyek megfelelnek a bejelentési kötelezettség alóli mentesség valamennyi feltételének.

(14)

A de minimis rendeletek (17) meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek alapján egy adott támogatásról megállapítható, hogy nem érinti az EGT-államok közötti kereskedelmet, illetve nem fenyeget versenytorzulással. (18) Ha egy támogatási intézkedés megfelel a de minimis rendeletekben előírt valamennyi releváns feltételnek, akkor az érintett EGT-tag EFTA-állam mentesíthető az intézkedés EFTA Felügyeleti Hatóságnak való bejelentésének kötelezettsége alól.

(15)

A csoportmentességi rendeletek – mint az általános csoportmentességi rendelet (19) – meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a támogatási intézkedéseket a 61. cikk (2) vagy (3) bekezdése értelmében az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek kell vagy lehet tekinteni (20). Ha egy támogatási intézkedés megfelel az említett rendeletekben előírt valamennyi releváns feltételnek, akkor az érintett EGT-tag EFTA-állam mentesíthető a támogatás EFTA Felügyeleti Hatóságnak való bejelentésének kötelezettsége alól.

(16)

A 2012/21/EU bizottsági határozat (21) általánosságban az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz nyújtott állami támogatások tekintetében, valamint az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) konkrétan a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatások tekintetében meghatározta azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetében a közszolgáltatási kötelezettség kompenzációja az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése (*) és 93. cikke (**) értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető. Továbbá, ezekben az ügyekben a kérdéses intézkedésekre nem vonatkozik a felfüggesztési kötelezettség.

2.   AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ALAPELVEI

2.1.   A lojális együttműködés elve

(17)

Az EGT-megállapodás 3. cikke, amelynek mintájául az Európai Unióról szóló szerződés (23) (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdése szolgál, előírja a Szerződő Feleknek, hogy minden megfelelő intézkedést meghoznak azért, hogy biztosítsák az EGT-megállapodásból eredő kötelezettségek teljesülését és elősegítik az együttműködést a megállapodásnak a keretein belül. Az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EGT-tag EFTA-államok az e cikkben előírt lojális együttműködés elvének megfelelően kötelesek a hatáskörük keretein belül eljárva segíteni egymást a szóban forgó feladatok végrehajtásában. A felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke előírja, hogy az EFTA-államok minden megfelelő általános vagy különös intézkedést meghoznak azért, hogy biztosítsák a felügyeleti és bírósági megállapodásból eredő kötelezettségek teljesülését. Továbbá, az EFTA-államok tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az EGT-megállapodás és a felügyeleti és bírósági megállapodás célkitűzéseinek megvalósulását.

(18)

A kölcsönös segítségnyújtás kötelezettsége, amely az EGT-megállapodás 3. cikkéből és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikkéből ered, a nemzeti bíróságokra is vonatkozik (24). Ez azt jelenti, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság segítséget nyújt a nemzeti bíróságok számára, amikor azok az EGT-jogot alkalmazzák (25), és a nemzeti bíróságok az EFTA Felügyeleti Hatóság számára segítséget nyújtanak feladatainak teljesítésében. A nemzeti bíróságoknak ezért minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy az EGT-megállapodás szerinti kötelezettségeiket teljesítsék, és tartózkodniuk kell olyan döntések meghozatalától, amelyek veszélyeztetnék az EGT-megállapodás célkitűzéseinek megvalósulását (26).

2.2.   Az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveinek alkalmazása a nemzeti eljárásokban

(19)

A Bíróság következetesen elismerte az állami támogatási szabályok végrehajtása terén megvalósuló eljárási autonómia elvét (27). Ez az elv azt mondja ki, hogy amennyiben az EGT-jog az adott kérdést nem szabályozza, az EGT-tag EFTA-államok szabadon eldönthetik, hogy milyen módon teljesítik az EGT-megállapodásból fakadó kötelezettségeiket, feltéve, hogy az általuk alkalmazott eszközök nincsenek kedvezőtlen hatással az EGT-jog hatályára és eredményességére.

(20)

Az EGT-bíróságok ítélkezési gyakorlatának megfelelően a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének alkalmazásakor a vonatkozó nemzeti jogszabályok nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló belső jellegű helyzetekre vonatkozók (a továbbiakban: az egyenértékűség elve), és nem lehetnek úgy kialakítva, hogy a gyakorlatban ellehetetlenítsék vagy túlzottan megnehezítsék az EGT-jog által biztosított jogok gyakorlását (a továbbiakban: a tényleges érvényesülés elve) (28). A 2.2.1., a 2.2.2. és a 2.2.3. szakasz kifejti egyrészt az eljárási autonómia elve, másrészt az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elve közötti kölcsönhatást a kereshetőségi jog, a nemzeti bíróságok hatásköre és a jogerő elve tekintetében (29).

2.2.1.   A kereshetőségi jog

(21)

Az eljárási autonómia elvének alkalmazása során az EGT-államok a kereshetőségi jogra vonatkozó nemzeti szabályaikat alkalmazzák az állami támogatással kapcsolatos nemzeti jogvitára, feltéve, ha azok tiszteletben tartják az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elveit.

(22)

A tényleges érvényesülés elve szerint az egyének kereshetőségi jogával és eljáráshoz fűződő érdekével kapcsolatos nemzeti szabályok nem áshatják alá az egyének hatékony bírói jogvédelemhez való jogát, amelyet az EGT-jog biztosít a számukra (30).

(23)

A végrehajtási tanulmány rámutatott, hogy a nemzeti bíróságok általában olyan ügyekben ítélkeznek, amelyeket a támogatás kedvezményezettjének olyan versenytársai vittek bíróság elé, akik közvetlenül érintettek voltak a jogellenes támogatás végrehajtása által kiváltott versenytorzulásban (31).

(24)

A nemzeti bíróságoknak ugyanakkor a kereshetőségi jogra vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazása során figyelembe kell venniük azon kötelezettségüket, hogy védeniük kell minden olyan fél érdekét, akinek jogos érdeke fűződik az eljárás megindításához (a továbbiakban: harmadik felek), függetlenül attól, hogy közvetlenül érinti-e őket a támogatási intézkedésből származó versenytorzulás.

(25)

A nemzeti bíróságoknak további elemeket is tekintetbe kell venniük, amikor harmadik felek kereshetőségi jogát vizsgálják az adóintézkedések útján nyújtott állami támogatásokra vonatkozó ügyekben. Harmadik félnek minősülő adófizetőkről csak abban az esetben állapítható meg, hogy érdekük fűződik ahhoz, hogy a felfüggesztési kötelezettség megszegésével kivetett összegek visszatérítése céljából eljárást indítsanak, ha a rájuk kivetett adó, illeték vagy díj a jogellenes állami támogatás finanszírozásának részét alkotja (32). A kereshetőségi jog nem függ a támogatás kedvezményezettjével való versenyhelyzet fennállásától (33).

(26)

Ezzel szemben harmadik félnek minősülő adófizetők nem hivatkozhatnak a bizonyos vállalkozások vagy ágazatok részére adómentességet biztosító támogatási intézkedés jogellenes voltára abból a célból, hogy ezen adó, illeték vagy díj megfizetését elkerülhessék vagy azt visszafizettessék, hacsak az adóbevételt kizárólag a jogellenes állami támogatás finanszírozására tartják fenn a (25) bekezdés szerint. Ez a helyzet áll fenn akkor is, ha a kedvezményezettekkel versengve működnek (34). Egy ilyen megoldás növelné az állami támogatás versenyellenes hatásait, mivel megnövelné a jogellenes állami támogatásnak minősülő adómentességet élvező vállalkozások számát (35).

(27)

Amennyiben az EGT-megállapodással, a felügyeleti és bírósági megállapodással vagy az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatásra vonatkozó határozataival kapcsolatos kérdések merülnek fel a nemzeti eljárások keretében, az eljárásban részt vevő felek a nemzeti bíróságokhoz fordulhatnak, hogy azok tanácsadói véleményt kérjenek az EFTA-Bíróságtól. A felügyeleti és bírósági megállapodás 34. cikke értelmében az EFTA-Bíróságnak hatásköre van arra, hogy tanácsadói véleményeket adjon az EGT-megállapodás – többek között a 61. cikkének – értelmezésével kapcsolatban. Az EFTA Felügyeleti Hatóság által elfogadott állami támogatási határozat megsemmisítéséhez azonban megsemmisítés iránti kérelmet kell benyújtani a felügyeleti és bírósági megállapodás 36. cikke alapján. […] (36).[…] (37).

2.2.2.   Joghatóság

(28)

Az eljárási autonómia elve azt jelenti, hogy minden EGT-állam nemzeti jogrendszerének ki kell jelölnie azokat a bíróságokat, amelyek a jogellenes támogatás nyújtásával kapcsolatos eljárásokban joghatósággal rendelkeznek. Azt is jelenti, hogy az EGT-államok határozzák meg az e jogi intézkedéseket szabályozó részletes eljárási szabályokat, azzal a feltétellel, hogy az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének teljesülnie kell (38).

(29)

Az EGT-jog konkrét szabályainak hiányában az EGT-államok igazságszolgáltatási rendszereinek szerkezete nagyban különbözik. Egyes EGT-államok az állami támogatási ügyekre szakosodott bíróságokat hoztak létre, mások a meglévő bíróságok kamaráinak adtak kizárólagos joghatóságot vagy a bíróságok magánjogi és közjogi érvényesítési ügyekre vonatkozó joghatóságát egyértelműsítő eljárási szabályokat fogadtak el (39). Az EGT-államok többségében a polgári és a közigazgatási bíróságok illetékesek az állami támogatási szabályok alkalmazásában (40).

2.2.3.   A jogerő elve

(30)

A jogerő elve azt mondja ki, hogy nem lehet többé vita tárgyává tenni azokat az ítéleteket, amelyek jogerőre emelkedtek. Ez áll fenn abban az esetben, ha a rendelkezésre álló jogorvoslatok kimerültek, illetve az azok előterjesztésére vonatkozó határidők elteltek. A jogerő elve mind a jog, mind a jogviszonyok stabilitását, illetve az igazságszolgáltatás megfelelő működését biztosítja, és az EGT jogrendje és a nemzeti jogrendek egyaránt tartalmazzák (41). Az ítélkezési gyakorlat szerint a tárgykörre vonatkozó EGT-szabályozás hiányában ugyanis a jogerő elve megvalósításának részletes szabályai az EGT-államok eljárási autonómiájának elve alapján azok belső jogrendjébe tartoznak. Az ilyen eljárási szabályoknak azonban tiszteletben kell tartaniuk az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvét (42).

(31)

[…] (43). A nemzeti bíróságok kötelesek biztosítani az EGT-jog rendelkezéseinek teljes érvényesülését. Az EGT-megállapodás 35. jegyzőkönyve szerint a végrehajtott EGT-szabályok és egyéb jogszabályi rendelkezések ütközése esetén az EGT-tag EFTA-államoknak biztosítaniuk kell, hogy a végrehajtott EGT-szabályok elsőbbséget élvezzenek. (*)Ez a jogerő elvét előíró nemzeti szabályozásra is vonatkozik (44).

(32)

Az EGT-bíróságok ítélkezési gyakorlata korlátozza a jogerő elvének hatását az állami támogatás terén. A jogerő elvének alkalmazása nem korlátozhatja az EGT-megállapodás által az EFTA Felügyeleti Hatóságra ruházott, az állami támogatások összeegyeztethetőségének értékelésére vonatkozó kizárólagos hatáskört (45). Továbbá az a körülmény, hogy a nemzeti bíróság kizárta az állami támogatás fennállását valamely intézkedéssel kapcsolatban, még nem zárja ki azt, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság később megállapítsa, hogy a szóban forgó intézkedés jogellenes állami támogatásnak minősül (46). Ez a végső fokon eljáró nemzeti bíróság által hozott ítélet esetében is így van (47). Ez a helyzet akkor is, ha a jogerőre vonatkozó nemzeti szabályok olyan jogalapokra is kiterjednek, amelyeket bírósági eljárásban érvényesíteni lehetett volna, de ez nem történt meg (48).

3.   AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG SZEREPE

(33)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében előírt előzetes ellenőrzési rendszer célja annak biztosítása, hogy csak összeegyeztethető támogatások végrehajtása történhet meg (49). Ennek megvalósulása érdekében a csoportmentesség hatálya alá nem tartozó, tervezett támogatás végrehajtását elhalasztják addig, amíg az EFTA Felügyeleti Hatóság el nem fogadja a támogatás EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségről szóló határozatot (50).

3.1.   Az EFTA Felügyeleti Hatóság kizárólagos hatásköre

(34)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság általában két lépésben gyakorolja az adott támogatási intézkedés összeegyeztethetőségének értékelésére irányuló hatáskörét. Első lépésben az EFTA Felügyeleti Hatóság azt vizsgálja, hogy az intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül-e (51). Második lépésben azt vizsgálja, hogy az intézkedés összeegyeztethető-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével. Az első lépés (a támogatás meglétének értékelése) az EFTA Felügyeleti Hatóságnak és a nemzeti bíróságoknak egyaránt hatásköre, mivel adott esetben az utóbbiaknak kell megállapítaniuk, hogy egy intézkedésre vonatkozik-e a felfüggesztési kötelezettség (52). (Lásd a 4.2.1. és a 4.2.2. szakaszt). A második lépés, vagyis az összeegyeztethetőség értékelése, az EFTA Felügyeleti Hatóság kizárólagos felelősségi körébe tartozik. Az összeegyeztethetőség értékelését határozatba kell foglalni (53), amelynek felülvizsgálatát az EFTA-Bíróság végzi (54).

(35)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság egy intézkedés EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségét megállapíthatja vagy előzetes vizsgálattal (amennyiben nem merült fel kétsége az intézkedés EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetősége kapcsán) (55) vagy hivatalos vizsgálattal (amennyiben az előzetes vizsgálat során kétsége merült fel az intézkedés EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetősége kapcsán) (56). Hivatalos vizsgálat indítása esetén az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatot fogad el, amelyben megfogalmazza az intézkedés államitámogatás-jellegét érintő előzetes értékelését, valamint az adott intézkedés EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségét illetően felmerült kétségeit (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (57).

(36)

Az EFTA Felügyeleti Hatóságnak az állami támogatás összeegyeztethetőségének értékelésére irányuló kizárólagos hatásköre korlátozhatja a nemzeti bíróságokat az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének és a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó hatáskörük gyakorlásában (lásd a 4.1. szakaszt) (58). Ez igaz az eljárás megindításáról szóló határozat esetében, amikor az intézkedés összeegyeztethetőségének értékelése még folyamatban van és e határozatok bizonyos jogi következményekkel járnak a nemzeti bíróságok előtti eljárásokra nézve (lásd a 4.1.1.2. szakaszt).

(37)

Az EGT-megállapodás keretében a nemzeti bíróságoknak tiszteletben kell tartaniuk az EFTA Felügyeleti Hatóságnak az állami támogatás fennállására vonatkozó értékelését, amelyet az EFTA Felügyeleti Hatóság nemzeti bíróság határozatát megelőzően hozott végleges határozata tartalmaz (59). Ezzel szemben ha a nemzeti bíróság az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatát megelőzően ítélkezik, az a döntés – függetlenül attól, hogy jogerőre emelkedett vagy sem – nem akadályozhatja az EFTA Felügyeleti Hatóságot az EGT-megállapodás által ráruházott kizárólagos hatáskör gyakorlásában (lásd a 2.2.3. szakaszt) (60).

3.2.   Az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatási szabályok végrehajtására irányuló hatásköre

(38)

Főszabály szerint az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, amikor megállapítja, hogy a vizsgált intézkedés jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősül, a szabályok megsértése kapcsán jogorvoslat elrendelése céljából jogerős határozatot kell hoznia, amely lezárja a hivatalos vizsgálatot és elrendeli a támogatás visszafizettetését (a továbbiakban: visszafizettetési határozat) (61).

(39)

Az állami támogatások terén érvényes eljárási szabályok kodifikálják az EFTA Felügyeleti Hatóság végrehajtási hatáskörét (62). A 3. jegyzőkönyv II. része 14. cikkének (1) bekezdése kötelezően előírja az EFTA Felügyeleti Hatóság számára a jogellenes és összeegyeztethetetlen támogatások határozat útján történő visszafizettetését. Ha egy határozat megállapítja, hogy a támogatás jogellenes és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetetlen, az EFTA Felügyeleti Hatóságnak nincs mérlegelési jogköre, köteles elrendelni a támogatás visszafizettetését (63), kivéve, ha az ellentétes az EGT-jog valamelyik általános elvével (64). Ezenkívül az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a visszafizettetés elrendelésére vonatkozó hatásköre attól a naptól kezdődő tízéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető, amikor a jogellenes támogatást odaítélték a kedvezményezettnek (65).

(40)

A 3. jegyzőkönyv II. részének 11. cikke szerint bizonyos esetekben az EFTA Felügyeleti Hatóság saját mérlegelési jogkörében ideiglenes intézkedéseket alkalmazhat az összeegyeztethetőség értékelése során. Ezen belül bizonyos feltételek teljesülése esetén az EFTA Felügyeleti Hatóság visszafizettetési rendelkezést vagy felfüggesztő rendelkezést adhat ki (66). Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy korlátozza a bejelentési kötelezettség és a felfüggesztési kötelezettség megszegésével megvalósuló támogatás végrehajtásával kapcsolatos károkat (67).

4.   A NEMZETI BÍRÓSÁGOK SZEREPE

(41)

Míg az EFTA Felügyeleti Hatóság azt köteles vizsgálni, hogy egy támogatási intézkedés összeegyeztethető-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével (abban az esetben is, ha megállapította, hogy a végrehajtás a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megsértésével valósult meg), a nemzeti bíróságok elsődleges feladata azon egyének jogainak védelme, akiket ez a jogsértés érint (68).

(42)

A nemzeti bíróságok feladata, hogy hatékony jogi védelmet nyújtsanak harmadik feleknek (69). A nemzeti bíróságok az állami támogatások ellenőrzési rendszerén belül különösen fontos szerepet játszanak a jogellenes támogatásokat magukban foglaló ügyekben az EFTA Felügyeleti Hatóságnak az intézkedés összeegyeztethetőségére vonatkozó jogerős határozata hiányában vagy az ilyen határozat elfogadásáig, továbbá azokban az ügyekben, ahol valószínűleg összeegyeztethető támogatás nyújtása a felfüggesztési kötelezettség megszegése mellett történt (70).

4.1.   A nemzeti bíróságok hatáskörének korlátai az állami támogatási szabályok alkalmazása során

(43)

A nemzeti bíróságok hatáskörébe tartozik az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének és a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének értelmezése és alkalmazása. Ezen belül az EFTA Felügyeleti Hatóság adott intézkedésre vonatkozó határozata hiányában (71) a nemzeti bíróságokat az állami támogatás meglétének értékelésére irányuló hatáskörük gyakorlásában kizárólag az állami támogatás objektív fogalma köti (72).

(44)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbá elvégzi az állami támogatás fennállására vonatkozó értékelést, amely rendszerint az összeegyeztethetőség értékelését megelőző első lépés. Ezért az EFTA Felügyeleti Hatóság előtt zajló eljárások minden esetben – akár megelőzik a nemzeti bíróságok előtti eljárásokat, akár azok után zajlanak le – hatással lehetnek a nemzeti bíróságok előtt zajló eljárásokra (73), ahogy azt a 4.1.1. szakasz is kifejti.

4.1.1.   Az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata után

(45)

Annak érdekében, hogy ne sértsék meg az EGT-megállapodást, a nemzeti bíróságoknak tartózkodniuk kell attól, hogy olyan határozatot hozzanak, amely ellentétes az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatával (74), és ezért tiszteletben kell tartaniuk az EFTA Felügyeleti Hatóságnak az állami támogatás fennállására vonatkozó értékelését. A nemzeti bíróságnak nincs hatásköre az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatainak érvénytelenné nyilvánítására (75). A felügyeleti és bírósági megállapodás 36. cikke értelmében ilyen hatáskörrel csak az EFTA-Bíróság rendelkezik (76).

(46)

Ha a nemzeti bíróságnak kétségei vannak az EFTA Felügyeleti Hatóság határozatának értelmezését vagy érvényességét illetően, e bíróság felvilágosítást kérhet az EFTA Felügyeleti Hatóságtól (lásd az 5.1. szakaszt). Amennyiben az EGT-megállapodás értelmezésével kapcsolatos kérdés merül fel, a nemzeti bíróság (77) a felügyeleti és bírósági megállapodás 34. cikkével összhangban a kérdést tanácsadói vélemény céljából az EFTA-Bíróság elé terjesztheti (78).

4.1.1.1.   Az EFTA Felügyeleti Hatóság támogatás összeegyeztethetőségét megállapító határozata után

(47)

Az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a jogellenes támogatás összeegyeztethetőségét a támogatás nyújtását követően megállapító jogerős határozata utólagosan nem törvényesíti azokat a végrehajtási intézkedéseket, amelyeket a 3. jegyzőkönyvben előírt felfüggesztési kötelezettség megszegésével fogadtak el (79).

(48)

Ebben a helyzetben a nemzeti bíróságoknak biztosítaniuk kell a jogalanyok számára azt, hogy a felfüggesztési kötelezettség megsértéséből eredő valamennyi következményt megfelelően megállapítsák (80), többek között annak elrendelésével, hogy a kamatnak a jogellenesség időtartamára kiszámított összegét vissza kell fizetni, a nemzeti jognak megfelelően (81).

(49)

Ebből következik, hogy ha egy harmadik fél nemzeti bíróságon kéri a támogatás idő előtti végrehajtásához kapcsolódó előnyök megszüntetését, a bíróságnak le kell folytatnia az eljárást abban az esetben is, ha az EFTA Felügyeleti Hatóság a kérdéses támogatást már összeegyeztethetőnek nyilvánította. Minden egyéb értelmezés lehetővé tenné az EGT-tag EFTA-államok számára a 3. jegyzőkönyv rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyását, és ezáltal ellehetetlenítené azok tényleges érvényesülését (82).

4.1.1.2.   Az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárás megindításáról szóló határozata után

(50)

Más helyzet áll fenn akkor, ha az EFTA Felügyeleti Hatóság a 3. jegyzőkönyv II. része 4. cikke (4) bekezdésének megfelelően csupán a nemzeti bíróság által vizsgált támogatási intézkedést érintő vizsgálati eljárást indított. Az eljárás megindításáról szóló határozatban az EFTA Felügyeleti Hatóság elvben megfogalmazza kétségeit azzal kapcsolatban, hogy a kérdéses támogatási intézkedés összeegyeztethető-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével. Míg ezek a kétségek általában a támogatás összeegyeztethetőségét érintik, a támogatás fennállásának értékelése jellegét tekintve előzetes, és a kérdéses intézkedés előzetes vizsgálata alapján történik (83).

(51)

Az EGT-megállapodás 3. cikkének és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikkének megfelelően a nemzeti bíróságoknak tekintettel kell lenniük az EFTA Felügyeleti Hatóság előtt folyamatban lévő eljárásokból eredő jogi helyzetekre, abban az esetben is, ha azok ideiglenesek.

(52)

Ez azt jelenti, hogy folyamatban lévő vizsgálati eljárás esetén a nemzeti bíróságoknak magából az eljárás megindításáról szóló határozatból kell levonniuk a jogkövetkezményeket. Ha az eljárás megindításáról szóló határozatot követően a nemzeti bíróság fenntartja, hogy az adott intézkedés nem minősül az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatásnak, sérülne a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének tényleges érvényesülése (84).

(53)

E célból a nemzeti bíróságok felelőssége, hogy megtegyenek minden megfelelő intézkedést a felfüggesztési kötelezettség esetleges megsértésének kezelésére. A nemzeti bíróságok e célból úgy határozhatnak, hogy felfüggesztik a vizsgálat alatt álló intézkedés végrehajtását, és elrendelik a már kifizetett összegek visszafizettetését. Dönthetnek úgy is, hogy egyéb ideiglenes intézkedéseket vezetnek be az érintett felek érdekeinek, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság eljárás megindításáról szóló határozata tényleges érvényesülésének érdekében (85).

(54)

Továbbá, a nemzeti bíróságok nem függeszthetik fel eljárásukat addig, amíg az EFTA Felügyeleti Hatóság jogerős határozatot nem hozott (86), mivel ez az előnynek a felfüggesztési kötelezettség esetleges megsértése ellenére történő fenntartását jelentené a piacon.

(55)

Ugyanezek a korlátok vonatkozhatnak a nemzeti bíróságokra abban az esetben, ha az EFTA-Bíróság az EFTA Felügyeleti Hatóság jogerős határozatát (87) megsemmisítette, mivel az EFTA Felügyeleti Hatóság nem köteles az eljárást az elejétől újraindítani, hanem attól a ponttól kezdve folytathatja tovább, amikor a szabálytalanság bekövetkezett (88). Az eljárás megindításáról szóló határozat ezért mindaddig hatályban maradhat, amíg az EFTA Felügyeleti Hatóság új végleges határozatot nem hoz. E körülmények között a nemzeti bíróságoknak tehát biztosítaniuk kell a hivatalos eljárás megindításából eredő felfüggesztési kötelezettség betartását, például annak megakadályozását, hogy a visszafizettetett támogatást visszafizessék.

4.2.   A nemzeti bíróságok hatásköre

(56)

A (11)–(13) bekezdésben kifejtettek szerint a nemzeti bíróságoknak – az EFTA Felügyeleti Hatóság kizárólagos hatásköre által meghatározott kereteken belül – kell megállapítaniuk, hogy az állami támogatás nyújtására a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint került-e sor, ezzel értékelve a támogatás összeegyeztethetőségét és az ugyanezen intézkedéssel kapcsolatban az EFTA Felügyeleti Hatóság már esetlegesen létező határozatát.

(57)

A nemzeti bíróságok az értékelést két lépésben végzik el: először az intézkedés jellegét vizsgálják, annak megállapítása céljából, hogy az intézkedés az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül-e; másodszor, ha a nemzeti bíróságok megállapítják, hogy az intézkedés állami támogatásnak minősül, akkor azt is meg kell állapítaniuk, hogy vonatkozik-e arra a felfüggesztési kötelezettség. Ha a nemzeti bíróságok megállapítják a felfüggesztési kötelezettség megsértését, olyan megfelelő jogorvoslati lehetőségeket kell elfogadniuk, amely biztosítja azon egyének jogait, akiket ez a jogsértés érint.

4.2.1.   A támogatás meglétének értékelése

(58)

Az EGT-bíróságok megerősítették, hogy a nemzeti bíróságok, – ugyanúgy, mint az EFTA Felügyeleti Hatóság – hatáskörrel rendelkeznek az állami támogatás fogalmának értelmezésére (89).

(59)

Az állami támogatás létezésének megállapításához sok esetben összetett kérdések értékelésére van szükség (lásd a (14) bekezdést). Az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatásról szóló közleményében (90) az EFTA Felügyeleti Hatóság részletes útmutatást adott, amely segítséget nyújthat a nemzeti bíróságoknak.

(60)

Ha kétségek merülnek fel az állami támogatási elemek meglétével kapcsolatban, a nemzeti bíróságok kérhetik az EFTA Felügyeleti Hatóság véleményét (lásd az 5.1.1.2. szakaszt). A nemzeti bíróságoknak emellett lehetőségük van arra, hogy az ügyet a felügyeleti és bírósági megállapodás 34. cikke értelmében az EFTA-Bíróság elé terjesszék tanácsadói vélemény céljából.

4.2.2.   A felfüggesztési kötelezettség megsértésének értékelése

(61)

Amikor a nemzeti bíróságok azt értékelik, hogy egy adott támogatási intézkedésre érvényes-e a felfüggesztési kötelezettség, kötelesek mérlegelni azt, hogy az adott intézkedésre vonatkozik-e a bejelentési kötelezettség alóli mentességek egyike (lásd az 1.2. szakaszt). A nemzeti bíróságok különösen azt vizsgálják, hogy a kérdéses intézkedés megfelel-e a csoportmentességi rendeletben meghatározott kritériumoknak vagy hogy létező támogatásnak minősül-e.

(62)

Ha egy támogatási intézkedés megfelel a valamelyik csoportmentességi rendeletben meghatározott valamennyi releváns kritériumnak, akkor mentesül az EFTA Felügyeleti Hatóságnak való előzetes bejelentés kötelezettsége alól, és az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek minősül.

(63)

A létező támogatásra nem vonatkozik a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében az EGT-tag EFTA-államokra vonatkozóan meghatározott bejelentési kötelezettség, hanem az az EGT-megállapodás 62. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti, az EFTA Felügyeleti Hatóság által végzett más felülvizsgálati rendszer hatálya alá tartozik. A létező támogatásnak a 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikkének c) pontja értelmében vett módosításai azonban nem tartoznak a létező támogatás fogalmába.

4.2.2.1.   A csoportmentességi rendeletek feltételeinek alkalmazása

(64)

Az EFTA-államok akkor számolhatnak azzal, hogy egy intézkedés mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha az megfelel a csoportmentességi rendeletekben foglalt általános és konkrét feltételeknek. Azonban, ha egy EGT-tag EFTA-állam olyan támogatási intézkedést hajt végre, amely nem felel meg az alkalmazandó csoportmentességi szabályozásban foglalt valamennyi releváns feltételnek, és azt előzetesen nem jelentette be az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, akkor az adott támogatás végrehajtása jogellenes.

(65)

A 3. jegyzőkönyvből eredő bejelentési kötelezettség és felfüggesztési kötelezettség nem csak a nemzeti bíróságokra, hanem az EGT-tag EFTA-államok valamennyi közigazgatási szervére nézve is kötelező erejű (91).

(66)

Ha a nemzeti bíróságok úgy ítélik, hogy egy adott állami támogatási intézkedés végrehajtására jogszerűen került sor, akkor – annak megállapítása céljából, hogy az intézkedés mentesül a bejelentési kötelezettség alól – meg kell győződniük arról, hogy a valamely csoportmentességi rendeletben foglalt valamennyi feltétel teljesül. A Bíróság meghatározta, hogy a nemzeti bíróságok milyen hatáskörrel rendelkeznek, amikor azt állapítják meg, hogy az általános csoportmentességi rendeletben előírt feltételek alkalmazása helyesen történt-e (92), vagyis azt, hogy a nemzeti bíróságok mekkora mértékben értelmezhetik a Bíróság rendelkezéseit.

(67)

A csoportmentességi rendelet elfogadásának nem az a célja, hogy az EGT-tag EFTA-államokra ruházza az állami támogatás EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségének értékelését; ez továbbra is az EFTA Felügyeleti Hatóság kizárólagos hatáskörében marad (93). Az azonban a nemzeti bíróságok feladata, hogy meggyőződjenek arról, hogy a nemzeti hatóságok által nyújtott támogatás teljes mértékben megfelel-e az alkalmazandó csoportmentességi rendeletben foglalt általános és specifikus feltételeknek (szigorúan értelmezve) (94).

(68)

Ha a támogatás nyújtására a csoportmentességi rendelet alapján került sor, ám anélkül, hogy az összes alkalmazandó feltétel teljesült volna, akkor a támogatás kedvezményezettje abban az időpontban jogosan nem bízhatott abban, hogy a támogatást jogszerűen nyújtották (95). Ennek oka, hogy a nemzeti hatóságok nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy olyan jogerős határozatot hozzanak, amely megállapítja a támogatás bejelentésére vonatkozó kötelezettség hiányát (96).

4.2.2.2.   Létező támogatás

(69)

Ahogy azt a (63) bekezdés is említi, a létező támogatásra – az új támogatással ellentétben – nem vonatkozik a bejelentési kötelezettség. Kizárólag az EFTA Felügyeleti Hatóság jogosult annak értékelésére, hogy a létező támogatás továbbra is összeegyeztethető-e az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével, illetve – amennyiben megítélése szerint a támogatási program már nem összeegyeztethető – a megfelelő intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. Az állami támogatási szabályok végrehajtása során a nemzeti bíróságok szerepe annak megállapítására korlátozódik, hogy egy támogatási intézkedés a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (1) bekezdése értelmében létező támogatásnak minősül-e. Amennyiben az intézkedés létező támogatás, a nemzeti bíróságnak nem kell orvosolnia a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megsértését.

(70)

Az EGT-megállapodás nem ad útmutatást arról, hogy egy támogatási intézkedés milyen módon minősíthető létező támogatásnak. Ezt a 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikke b) pontjának azon rendelkezései írják elő, amelyek meghatározzák azokat a körülményeket, amelyek mellett egy támogatást létező támogatásnak kell tekinteni (97). A 3. jegyzőkönyv azonban nem tartalmaz rendelkezést a nemzeti bíróságok hatáskörére és kötelezettségeire vonatkozóan (98).

4.2.3.   Azon egyének jogainak védelme, akiket a felfüggesztési kötelezettség megsértése érint

(71)

Az egyének jogainak az állami támogatás jogellenes végrehajtásával szembeni védelme érdekében a nemzeti bíróságok a helyzettől függően különböző típusú jogorvoslatokat alkalmazhatnak. Határozhatnak például úgy, hogy felfüggesztik vagy megszüntetik az intézkedés végrehajtását (4.2.3.1. szakasz), elrendelik a már kifizetett összegek visszafizettetését (4.2.3.2. szakasz), vagy egyéb ideiglenes intézkedéseket vezetnek be az érintett felek érdekeinek érvényesülésének érdekében (4.2.3.3. szakasz) (99). Végezetül, felkérhetik őket arra, hogy határozzanak harmadik feleknek a jogellenes állami támogatással okozott kár megtérítéséről (4.2.3.4. szakasz). Mindenesetre, a nemzeti bíróságoknak garantálniuk kell az egyének felé, hogy valamennyi megfelelő jogi lépést megtesznek a nemzeti joggal összhangban annak érdekében, hogy kezeljék a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése megsértéséből származó következményeket (100).

4.2.3.1   Az intézkedés végrehajtásának felfüggesztése vagy megszüntetése

(72)

Ha az állami hatóság még nem hajtotta végre a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésének megsértésével nyújtott állami támogatási intézkedést, a nemzeti bíróságoknak felfüggesztéssel vagy megszüntetéssel meg kell akadályozniuk a végrehajtást. Ez a jogorvoslat azokban az esetekben is helyénvaló lehet, amikor az állami támogatási intézkedés hatályba lépett, de a támogatást (teljes egészében vagy részben) még nem folyósították, annak ellenére, hogy a támogatás már kifizetett részére vonatkozóan további jogorvoslatra van szükség.

(73)

Az EGT-jog nem határoz meg olyan konkrét következtetést, amelyet a nemzeti bíróságoknak szükségszerűen le kellene vonniuk a jogellenes állami támogatást nyújtó jogi aktus érvényességével kapcsolatban. Csupán annyit ír elő, hogy hatékony intézkedéseket kell hozniuk a jogellenes támogatás kedvezményezettnek történő kifizetésének megakadályozása érdekében. Azonban a nemzeti jog szerint lehetnek olyan helyzetek, ahol az intézkedés jogellenes végrehajtása a támogatást nyújtó jogi aktus megsemmisítésével felfüggeszthető (101).

(74)

Ennek megfelelően a nemzeti bíróságok semmisnek nyilváníthatják a szerződést, amellyel a támogatás nyújtása megvalósul, megsemmisíthetik az EGT-tag EFTA-állam hatóságainak a támogatás nyújtására vonatkozó határozatát, vagy felfüggeszthetik a végrehajtást (például azokban az esetekben, ha a támogatás nyújtása valamely létesítményhez vagy szolgáltatáshoz való hozzáférés formájában történik).

(75)

Amennyiben a támogatás nyújtása részletekben történik, a nemzeti bíróságoknak fel kell függeszteniük a jövőbeli kifizetéseket.

4.2.3.2.   Visszafizettetés

(76)

Ha a jogellenes támogatás kifizetése már megtörtént a kedvezményezett felé, a nemzeti bíróságoknak – az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a támogatás összeegyeztethetetlenségét megállapító határozata hiányában – elvben el kell rendelniük a jogellenesen kifizetett teljes összeg visszafizettetését (102). A támogatás visszafizettetés útján történő megszüntetése a támogatás jogellenességének logikus következménye (103).

(77)

A támogatás nyújtása előtti helyzet helyreállítása érdekében a nemzeti bíróságoknak teljes mértékben meg kell szüntetniük a kedvezményezett részére jogellenesen nyújtott előnyt. Ez az előny kiterjed a támogatásra (a továbbiakban: a támogatás tőkeösszege), valamint azon kamatok meg nem fizetésére, amelyeket a vállalkozásnak meg kellett volna fizetnie abban az esetben, ha a jogellenesség időtartama alatt uralkodó piaci feltételek mellett kellett volna kölcsönöznie a támogatás összegét, a versenypozíció ebből következő javulására, amíg ez az időszak tart (a továbbiakban: a jogellenes támogatás kamata) (104). Ezért a nemzeti bíróságoknak a támogatás tőkeösszegének és a jogellenes támogatás kamatának visszafizettetését egyaránt el kell rendelniük.

(78)

Ha a nemzeti bíróság és az EFTA Felügyeleti Hatóság előtt párhuzamosan zajlanak eljárások, és ha az EFTA Felügyeleti Hatóság összeegyeztethetetlennek nyilvánítja a támogatást, akkor a nemzeti bíróságnak le kell vonnia a megfelelő következtetéseket a visszafizettetési határozatok végrehajtását szabályozó nemzeti szabályok szerint (105).

(79)

A (48) bekezdésben leírtak szerint, ha az EFTA Felügyeleti Hatóság a támogatást összeegyeztethetőnek nyilvánítja, az EGT-jog szerint az EGT-tag EFTA-államok csak a jogellenes támogatás kamatának a jogellenesség időtartamára kiszámított összegét kötelesek visszafizettetni (106). A jogellenesség időtartama a támogatás kifizetésétől az összeegyeztethetőség kinyilvánításáig tart.

(80)

Ha az EFTA Felügyeleti Hatóság intézkedést összeegyeztethetőnek nyilvánító határozatát megsemmisítik, az adott intézkedés nem tekinthető az EFTA Felügyeleti Hatóság által jóváhagyottnak és végrehajtása jogellenesnek tekintendő (107). Ebben az esetben a kedvezményezett nem élhet azzal a jogos elvárással, hogy a támogatás jogszerű volt, mivel a megengedő határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtottak be (108).

(81)

A jogellenes támogatás kamatának kiszámításával kapcsolatban megjegyzendő, hogy sem a 3. jegyzőkönyv II. része 14. cikkének (2) bekezdése, sem a 195/04/COL határozat (109) 9. és 11. cikke nem alkalmazandó a jogellenes támogatás EGT-tag EFTA-állam általi visszafizettetésére az EFTA Felügyeleti Hatóság visszafizettetési határozata hiányában. Ezért az ilyen esetekben az érintett EGT-tag EFTA-állam hatóságainak kell kiszámítaniuk a jogellenes támogatás kamatát a vonatkozó nemzeti jognak megfelelően, amennyiben két feltétel teljesül. Először is, e szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvét (lásd a 2.2. szakaszt); másodszor, a jogellenes támogatás kamatát olyan összegben kell megállapítani, amely legalább megfelel azon összegnek, amely abban az esetben merült volna fel, ha a kedvezményezettnek a támogatási összeget az adott időszakban piaci feltételek mellett kell volna felvennie (110).

(82)

A nemzeti bíróságoknak a visszafizettetés elrendelésére vonatkozó hatásköre esetében alkalmazott tízéves jogvesztő határidő kapcsán megjegyzendő, hogy az EGT-bíróságok ítélete szerint ez a határidő – melyet az eljárási rendelet és a 3. jegyzőkönyv II. része ír elő –, kizárólag a Bizottságra és az EFTA Felügyeleti Hatóságra vonatkozik (111). Amennyiben a nemzeti eljárások hosszabb jogvesztő határidőt írnak elő, nemzeti bírónak kell elrendelnie a felfüggesztési kötelezettség megszegésével nyújtott támogatás visszafizettetését, akár az EFTA Felügyeleti Hatóságra érvényes jogvesztő határidő lejárta után is. A tíz évnél rövidebb nemzeti jogvesztő határidők a nemzeti bíróságokra nézve is kötelező erejűek, kivéve, ha rendelkezésre áll az EFTA Felügyeleti Hatóság visszafizettetési határozata (112). Amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóság visszafizettetési határozatot hoz, az EGT-tag EFTA-államok e határozat végrehajtásának elmulasztását nem indokolhatják a nemzeti jog követelményeivel, például a nemzeti jogvesztő határidőkkel (113).

4.2.3.3.   Ideiglenes intézkedések

(83)

A 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettségeik részeként a nemzeti bíróságok ideiglenes intézkedéseket is kötelesek hozni, amennyiben ez az egyének jogainak védelméhez és a nemzeti jogba átültetett 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésének érvényesüléséhez célszerű (114). A nemzeti bíróságok a támogatás versenyellenes hatásainak legalább átmeneti megszüntetését célzó intézkedéseket nemzeti joguknak megfelelően fogadják el (115), azzal a feltétellel, hogy az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének teljesülnie kell (lásd a 2.2. szakaszt).

(84)

A nemzeti bíróságok dönthetnek úgy, hogy ideiglenes intézkedéseket hoznak, amennyiben a feltehetően jogellenes támogatást már kifizették (116) vagy annak kifizetésére készülnek. Az első esetben a nemzeti bíróságok elrendelhetik a támogatásnak és a jogellenes támogatás kamatának visszafizetését vagy a támogatás (beleértve a támogatás megvalósulása és átutalása közötti időszakra számolt kamatot) zárolt számlára történő ideiglenes átutalását. Ezek a lehetőségek azt biztosítják, hogy a feltehetően jogellenes támogatáshoz fűződő előnyt a továbbiakban nem élvezheti a kedvezményezett. Ha fennáll a támogatás közelgő kifizetésének kockázata, a bíróság ideiglenes végzést adhat ki, amellyel megakadályozza a feltételezhetően jogellenes támogatás kifizetését addig, amíg érdemi eredmény nem születik az ügyben (117).

(85)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság folyamatban lévő vizsgálata nem mentesíti a nemzeti bíróságot a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti egyéni jogok védelmére irányuló kötelezettség alól (118). A nemzeti bíróság ezért megfelelő ideiglenes intézkedéseket hozhat a felfüggesztési kötelezettség esetleges megsértéséből eredő következmények kezelése érdekében.

(86)

A nemzeti bíróságok kötelessége ideiglenes intézkedéseket hozni, ha a következő feltételek teljesülnek: a) az állami támogatás fennállásával kapcsolatban nincsenek kétségek; b) a támogatás végrehajtására készülnek, illetve a támogatás végrehajtása már megtörtént; és c) nem derül fény olyan rendkívüli körülményekre, amelyek miatt a visszafizettetés nem lenne helyénvaló (119).

4.2.3.4.   Kártérítési kereset

(87)

A nemzeti bíróságok – a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint betöltött szerepük részeként – kötelesek lehetnek továbbá helyt adni harmadik személyeknek a jogellenes állami támogatással okozott kár megtérítése iránti követelésnek. A sikeres kereset a panaszosok számára közvetlen anyagi kártérítést biztosít az elszenvedett veszteség tekintetében.

(88)

A Bíróság több alkalommal is megállapította, hogy az érintett harmadik felek benyújthatnak kártérítési kereseteket a nemzeti bíróságokhoz a nemzeti jognak megfelelően (120), amelyben érvényre kell jutnia az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvének (lásd a 2.2. szakaszt).

(89)

[…] (121) […] (122). Az EFTA-Bíróság a Sveinbjörnsdóttir ügyben követett ítélkezési gyakorlat (123) alapján az EGT-tag EFTA-államok kötelesek megtéríteni az EGT-jog megsértéséből eredő, az egyéneknek okozott azon veszteséget és kárt, amelyért az állam felelős (124). E felelősség akkor áll fenn, ha a következő követelmények teljesülnek: a) a megsértett jogszabály arra irányul, hogy jogokat biztosítson az egyének számára; b) a jogsértés kellően súlyos; és c) közvetlen ok-okozati összefüggés áll fenn az EGT-tag EFTA-államot terhelő kötelezettség megsértése és a jogsérelmet szenvedett felek kára között (125).

(90)

A (89) bekezdésben meghatározott első két feltétel rendszerint a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megsértése vonatkozásában teljesül. A Bíróság megerősítette, hogy ez a rendelkezés az egyén számára jogokat keletkeztet, és egyértelművé tette, hogy e jogok védelme a nemzeti bíróságok tényleges feladata (126).

(91)

Ugyanígy – mivel az EGT-tag EFTA-állam hatóságai elvben kötelesek a végrehajtást megelőzően bejelenteni állami támogatási intézkedéseiket – a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megsértése az EGT-bíróságok ítélkezési gyakorlatában a legtöbb esetben elegendő a jog súlyos megsértésének megállapításához. Az állami támogatások megléte esetében az EGT-tag EFTA-állam hatóságai általában nem állíthatják, hogy nem volt tudomásuk a felfüggesztési kötelezettségről, mivel elegendő ítélkezési gyakorlat és az EFTA Felügyeleti Hatóság által adott iránymutatás áll rendelkezésre az EGT-megállapodás 61. cikke (1) bekezdésének és a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének alkalmazásáról. Kétség esetén az EGT-tag EFTA-államok jogbiztonsági okokból mindig bejelenthetik az intézkedést az EFTA Felügyeleti Hatóságnak, mielőtt azt alkalmazzák (127).

(92)

A (89) bekezdésben meghatározott harmadik követelmény, miszerint az EGT-jog megsértésének tényleges és biztos anyagi kárt kellett okoznia a panaszosnak, többféleképpen teljesülhet. A végrehajtási tanulmány rámutatott arra, hogy a nemzeti bíróságok ritkán ítéltek meg kártérítést, és kiemelte, hogy a kár számszerűsítése, valamint a kár és a jogellenes támogatás közötti ok-okozati összefüggés megállapítása jelentős akadályt jelent a panaszosok számára (128). Az EGT EFTA végrehajtási tanulmány feltárta, hogy az EGT-tag EFTA-államok nemzeti bíróságai eddig soha nem ítéltek meg kártérítést.

(93)

A panaszos gyakran azzal érvel, hogy a támogatás közvetlen következtében maradt el haszna. Ha a nemzeti bíróságok ilyen követelésekkel szembesülnek, akkor a következő megfontolásokat kell figyelembe venniük:

a)

az egyenértékűségre és a tényleges érvényesülésre vonatkozóan az EGT-jogban meghatározott követelmények erejénél fogva a nemzeti szabályok nem zárhatják ki egy EGT-tag EFTA-állam felelősségét az elmaradt haszon vonatkozásában (129). Amennyiben a nemzeti jog ennek kizárását tartalmazza, a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti kártérítési követelések tekintetében a nemzeti bíróságnak azt a rendelkezést figyelmen kívül kell hagynia;

b)

az elmaradt haszon tényleges összegének meghatározása könnyebb akkor, ha a jogellenes támogatás lehetővé tette a kedvezményezett számára, hogy a panaszos helyett nyerjen el egy szerződést vagy meghatározott üzleti lehetőséget;

c)

a kár bonyolultabb számszerűsítésére van szükség, amennyiben a támogatás pusztán egyfajta általános piaci részesedésvesztéshez vezetett. Az ilyen esetek kezelésének egyik módja az lehetne, hogy összehasonlítják a panaszos tényleges jövedelmi helyzetét (az eredménykimutatás alapján) azzal a feltételezett jövedelmi helyzettel, ami akkor állt volna elő, ha a jogellenes támogatásra nem került volna sor (130).

d)

lehetnek olyan körülmények, amikor a panaszos által elszenvedett kár meghaladja az elmaradt hasznot. Ez lehet a helyzet akkor, ha a jogellenes támogatás következményeként a panaszos üzleti vállalkozásának abbahagyására kényszerül.

(94)

A nemzeti eljárási szabályok olykor lehetővé teszik a nemzeti bíróság számára, hogy a tényleges kártérítési összeg megállapítása céljából szakértői értékelést kérjen. Amennyiben ez a helyzet – és feltéve, hogy a tényleges érvényesülés elvét (131) tiszteletben tartják –, az ilyen becslések alkalmazása a nemzeti jogba átültetett 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti kártérítési követelésekkel kapcsolatban szintén lehetséges.

(95)

A kártérítés igénylésének lehetősége elvileg nem függ az ugyanazon támogatási intézkedés vonatkozásában az EFTA Felügyeleti Hatóság által párhuzamosan folytatott egyetlen vizsgálattól sem. Az EFTA Felügyeleti Hatóság folyamatban lévő vizsgálata nem mentesíti a nemzeti bíróságot a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti egyéni jogok védelmére irányuló kötelezettség alól (132). Mivel a panaszos képes lehet bizonyítani, hogy veszteséget szenvedett a támogatás idő előtti végrehajtása miatt és – még pontosabban – a kedvezményezett jogellenes időelőnyének eredményeként, nem kizárt a sikeres kártérítési követelés még akkor sem, ha az EFTA Felügyeleti Hatóság a nemzeti bíróság döntésének időpontjáig már összeegyeztethetőnek ítélte a támogatást (133).

(96)

A Bíróság emlékeztetett arra, hogy az állami támogatás jogi jellegét tekintve alapvetően különbözik attól a kártérítéstől, amelyet adott esetben a nemzeti hatóságoknak kötelesek egyének megfizetni az általuk okozott károk kompenzációjaként (Asteris ítélkezési gyakorlat) (134). Azonban amikor a nemzeti bíróságok a harmadik felek részére a jogellenes támogatás közvetlen következményeként jelentkező költségek kompenzációjáról döntenek, figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy ne hozzanak olyan határozatokat, amelyeknek következménye támogatás nyújtása (135) vagy a kedvezményezettek körének bővítése (136).

(97)

Ugyan a magánszemélyek kérhetik a nemzeti bíróságokat, hogy rendeljék el azon károk megtérítését, amelyekre megítélésük szerint jogosultak, az ilyen keresetek nem eredményezhetik az állami támogatásra vonatkozó EGT-szabályok eredményes alkalmazásának megkerülését (137). Azok a magánszemélyek, akik a nemzeti jog alapján jogosultak lehetnek olyan támogatásra, amelyet nem jelentettek be az EFTA Felügyeleti Hatóságnak és azt az EFTA Felügyeleti Hatóság nem hagyta jóvá, de nem részesültek a szóban forgó támogatásban, nem jogosultak kártérítésként a számukra nem kifizetett támogatásnak megfelelő összegre, mivel ez jogellenes támogatás közvetett nyújtásának minősülne (138). Ebből következik, hogy az Asteris ítélkezési gyakorlat nem vonatkozik azokra az esetekre, amelyekben a felperes olyan korábbi állami támogatás nyújtását kéri a nemzeti bíróságtól, amelyet a felperes valamilyen okból nem kapott meg (139).

(98)

A jogellenes támogatásban részesülő kedvezményezettek néha megpróbáltak kártérítést igényelni az államtól azt követően, hogy felszólítást kaptak az összeg visszafizetésére. Ezek a kedvezményezettek általában jogos elvárásaik sérelmével kapcsolatban hoztak fel érveket. A Bíróság azonban megállapította, hogy a jogellenes módon nyújtott támogatási intézkedés nem támaszthat jogos elvárásokat a kedvezményezett részére, és a kedvezményezettnek képesnek kell lennie annak megítélésére, hogy a támogatás nyújtása során megfelelő volt-e az eljárás (140). Ezért a kereseteiket el kell utasítani.

(99)

Ugyan az esetjog elismerte azt az EGT-jogot, hogy harmadik személyek egy támogatás jogellenes végrehajtása miatt kártérítési keresetet indíthatnak az érintett EGT-állammal szemben, a támogatás kedvezményezettjeivel szembeni kártérítési kereset az állami támogatásokra vonatkozó EGT-jog értelmében megengedett, de nem kötelező, tekintettel arra, hogy az EGT-megállapodás 61. cikke és a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése nem ró semmiféle közvetlen kötelezettséget a kedvezményezettekre. Az SFEI ügyben hozott ítéletében a Bíróság megállapította, hogy mivel az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése (a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése) nem ró semmiféle közvetlen kötelezettséget a kedvezményezettre, ennek a cikknek a megsértése nem ad megfelelő alapot ahhoz, hogy a kedvezményezettnek felelőssége keletkezzen (141). Ez nem sérti a kedvezményezettel szembeni, a nemzeti jogon – például a szerződésen kívüli felelősséget szabályozó nemzeti rendelkezéseken – alapuló kártérítési kereset lehetőségét (142).

5.   EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG ÉS A NEMZETI BÍRÓSÁGOK KÖZÖTT

(100)

Az EFTA Felügyeleti Hatóságnak támogatnia kell a nemzeti bíróságokat az állami támogatási szabályok végrehajtásában játszott kulcsszerepük betöltésében, amelyet az EGT-megállapodás 3. cikke és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke ír elő. Másfelől viszont a nemzeti bíróságok kérhetnek segítséget az EFTA Felügyeleti Hatóságtól e szabályok folyamatban lévő ügyekre történő alkalmazásában. A nemzeti bíróságok és az EFTA Felügyeleti Hatóság közötti szoros együttműködés előmozdítja az állami támogatási szabályok EGT-ben történő alkalmazásának következetesebbé (143) és eredményesebbé tételét.

5.1.   Az EFTA Felügyeleti Hatóság által a nemzeti bíróságoknak nyújtott segítség

(101)

A nemzeti bíróságok számára történő segítségnyújtás során az EFTA Felügyeleti Hatóságnak tiszteletben kell tartania a szolgálati titoktartási kötelezettségét, valamint biztosítania kell saját működését és függetlenségét (144). A nemzeti bíróságok felé fennálló, az EGT-megállapodás 3. cikke és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke szerinti kötelezettségének teljesítése során az EFTA Felügyeleti Hatóság elkötelezett az iránt, hogy semleges és objektív maradjon. Az EFTA Felügyeleti Hatóság kérheti a nemzeti bíróságoktól, hogy továbbítsák részére a kért segítségnyújtáshoz szükséges információkat és dokumentumokat. A nemzeti bíróságok támogatása során az EFTA Felügyeleti Hatóság nem szolgálja az ügyben érintett felek magánérdekeit. Az EFTA Felügyeleti Hatóság hozzájárulása részét képezi arra irányuló kötelezettségének, hogy az állami támogatási szabályok helyes végrehajtását biztosítsa és a közérdeket védje (145). Az EFTA Felügyeleti Hatóság ezért nem hallgatja meg a nemzeti eljárásban részt vevő feleket.

(102)

Az EGT-megállapodás 3. cikke és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke alapján a nemzeti bíróságoknak történő segítségnyújtás nem érinti annak lehetőségét (146), hogy a nemzeti bíróságok a felügyeleti és bírósági megállapodás 34. cikkével összhangban tanácsadói véleményt (147) kérjenek az EFTA-Bíróságtól az EGT-jog értelmezésével kapcsolatban (148). […] (149).

5.1.1.   Az együttműködés módjai

(103)

Az EGT-megállapodás 3. cikke, amelynek mintájául az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése szolgál, arra kötelezi a Szerződő Feleket, hogy minden megfelelő intézkedést meghoznak azért, hogy biztosítsák az EGT-megállapodásból eredő kötelezettségek teljesülését, tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az EGT-megállapodás célkitűzéseinek megvalósulását, és elősegítik az együttműködést a megállapodásnak a keretein belül. A felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke továbbá arra kötelezi az EGT-tag EFTA-államokat, hogy minden megfelelő általános vagy különös intézkedést meghoznak azért, hogy biztosítsák a felügyeleti és együttműködési megállapodásból eredő kötelezettségek teljesülését, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti a felügyeleti és bírósági megállapodás céljainak megvalósulását. (*) (**) (***) Ezen iránymutatás 5.1.1.1., 5.1.1.2. és 5.1.1.3. szakasza részletesebben ismerteti az együttműködés különböző módjait.

5.1.1.1.   Információk továbbítása a nemzeti bíróságok számára

(104)

A nemzeti bíróságok felkérhetik az EFTA Felügyeleti Hatóságot, hogy továbbítsa nekik a birtokában lévő információkat (150).

(105)

A nemzeti bíróságok felkérhetik az EFTA Felügyeleti Hatóságot, hogy szolgáltasson információt az előtte zajló állami támogatási eljárásokról. Ez többek között tartalmazhat arra vonatkozó információkat, hogy: a) egy állami támogatási intézkedéssel kapcsolatban zajlik-e eljárás az EFTA Felügyeleti Hatóság előtt; b) egy EGT-tag EFTA-állam egy bizonyos támogatási intézkedést megfelelően bejelentett-e a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban; c) az EFTA Felügyeleti Hatóság hivatalos vizsgálatot indított-e; és d) az EFTA Felügyeleti Hatóság hozott-e már határozatot (151).

(106)

Ezen túlmenően a nemzeti bíróságok kérhetik az EFTA Felügyeleti Hatóságtól a birtokában lévő dokumentumok továbbítását. Ez magában foglalhat másolatokat az EFTA Felügyeleti Hatóság meglévő határozatairól – ha ezeket a határozatokat még nem tették közzé az EFTA Felügyeleti Hatóság weboldalán –, tényszerű adatokat, statisztikákat, piaci tanulmányokat és gazdasági elemzéseket.

(107)

Az EGT-megállapodás 3. cikkében és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikkében előírt lojális együttműködés elve értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóságnak biztosítania kell a nemzeti bíróságok számára mindazon információkat, amelyeket az utóbbiak esetleg kérnek (152). Ez magában foglalja a szolgálati titoktartási kötelezettség alá tartozó információkat is.

(108)

Az információk nemzeti bíróságoknak történő továbbításakor az EFTA Felügyeleti Hatóságnak fenn kell tartania a természetes és jogi személyeknek az EGT-megállapodás 122. cikkében és a felügyeleti és bírósági megállapodás 14. cikkében nyújtott biztosítékokat (153). A felügyeleti és bírósági megállapodás 14. cikke megtiltja az EFTA Felügyeleti Hatóság tagjai, tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára, hogy felfedjék a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat. Ez kiterjedhet a bizalmas információkra és az üzleti titkokra is.

(109)

Amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóság a nemzeti bíróság számára szolgálati titoktartási kötelezettség alá tartozó információkat kíván továbbítani, az EFTA Felügyeleti Hatóság felkéri a nemzeti bíróságot annak megerősítésére, hogy garantálni fogja e bizalmas információk és üzleti titkok védelmét. Amennyiben a nemzeti bíróság felkínálja ezt a garanciát (azaz hivatkozik a vonatkozó nemzeti jogalapra), az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbítani fogja a kért információt, megjelölve azokat a részeket, amelyek a szolgálati titoktartási kötelezettség alá tartoznak és ezért nem hozhatók nyilvánosságra. Másfelől viszont, amennyiben a nemzeti bíróság nem tud ilyen garanciát adni, az EFTA Felügyeleti Hatóság nem továbbítja a kért információt (154).

(110)

Egyéb helyzetek is vannak, amikor az EFTA Felügyeleti Hatóság adott esetben nem oszthat meg információkat nemzeti bíróságokkal. Az EFTA Felügyeleti Hatóság különösen akkor utasíthatja el az információk továbbítását az EGT-tag EFTA-állam bírósága részére, ha azok továbbítása az EFTA Felügyeleti Hatóság működésébe és függetlenségébe ütközne. Ez a helyzet állna elő akkor, ha az információk feltárása veszélyeztetné az EFTA Felügyeleti Hatóságra ruházott feladatok teljesítését (155) (pl. az EFTA Felügyeleti Hatóság belső határozathozatali eljárására vonatkozó információk).

(111)

A nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködés hatékonyságának biztosítása érdekében az EFTA Felügyeleti Hatóság arra törekszik, hogy az információkéréstől számított egy hónapon belül a nemzeti bíróság rendelkezésére bocsássa a kért információkat. Amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóságnak további felvilágosítást kell kérnie a nemzeti bíróságoktól azok eredeti megkereséseivel kapcsolatban, vagy olyan harmadik felekkel kell konzultálnia, akiket az információk továbbítása közvetlenül érint, úgy az egyhónapos időszak a felvilágosítás kézhezvételétől, illetve a konzultáció befejeződésétől kezdődik (156).

5.1.1.2.   Az állami támogatási szabályok alkalmazásával kapcsolatos vélemények továbbítása

(112)

Az EGT-megállapodás 3. cikke és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke értelmében a nemzeti bíróságok felkérhetik az EFTA Felügyeleti Hatóságot, hogy adjon véleményt az állami támogatási szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről (157).

(113)

Amennyiben a nemzeti bíróság egy előtte folyamatban lévő ügyben az állami támogatásra vonatkozó szabályokat alkalmazza, tiszteletben kell tartania a vonatkozó EGT-szabályokat és az EGT-bíróságok ítélkezési gyakorlatát. Nem érintve az EGT-megállapodás EGT-bíróságok általi végső értelmezését, a nemzeti bíróság az állami támogatási szabályok alkalmazásával kapcsolatban útmutatást találhat az EFTA Felügyeleti Hatóság döntéshozatali gyakorlatában, valamint az EFTA Felügyeleti Hatóság által kiadott vonatkozó közleményekben és iránymutatásokban. Emellett a nemzeti bíróság útmutatást találhat az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a weboldalán közzétett korábbi véleményeivel vagy megállapításaival kapcsolatban, ha a kérdéses ügy elemei analógiát mutatnak a nemzeti bíróságok előtt lévő ügy elemeivel (158).

(114)

Előfordulhat azonban, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság korábbi határozatai vagy véleményei, illetve az EFTA Felügyeleti Hatóság közleményei és iránymutatásai nem nyújtanak megfelelő útmutatást a nemzeti bíróságok számára. Az EGT-megállapodás 3. cikke és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke szerinti lojális együttműködés elvének megfelelően, valamint tekintettel arra, hogy a nemzeti bíróságok alapvető szerepet játszanak az állami támogatás végrehajtásában, az EFTA Felügyeleti Hatóság lehetőséget ad a nemzeti bíróságok számára, hogy kikérjék az EFTA Felügyeleti Hatóság véleményét az állami támogatási szabályok alkalmazását érintő, lényeges kérdéseket illetően (159).

(115)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság véleménye iránti kérelem elvben kiterjedhet az állami támogatással kapcsolatban a nemzeti eljárások keretében felmerülő valamennyi gazdasági, ténybeli vagy jogi kérdésre. A nemzeti bíróságok többek között az alábbiakat kérdezhetik az EFTA Felügyeleti Hatóságtól:

a)

Egy bizonyos intézkedés tartalmaz-e az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatási elemeket; ha igen, útmutatást kérhetnek a támogatás összegének számszerűsítése kapcsán. Ezek a megkeresések kapcsolódhatnak az EGT-megállapodás 61. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatási elemek bármelyikéhez (nevezetesen a vállalkozás fogalma, a szelektív előny megléte, az intézkedés EGT-tag EFTA-államnak tulajdonítása és az állami források bevonása, a verseny esetleges torzítása és a Szerződő Felek közötti kereskedelemre gyakorolt hatás).

b)

Egy bizonyos támogatási intézkedés megfelel-e egy csoportmentességi rendelet vagy egy de minimis rendelet valamely követelményének, ami azt jelenti, hogy nem szükséges előzetes bejelentést tenni az EFTA Felügyeleti Hatóságnál és nem kell alkalmazni a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti felfüggesztési kötelezettséget.

c)

Az egyedi támogatás olyan támogatási program hatálya alá tartozik-e, amelyet az EFTA Felügyeleti Hatóságnak bejelentettek, és amelyet az EFTA Felügyeleti Hatóság határozata az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethetőnek nyilvánított, vagy más módon minősül létező támogatásnak, és ennek következtében nem kell alkalmazni a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti felfüggesztési kötelezettséget.

d)

Léteznek-e olyan kivételes körülmények (160), amelyek megakadályoznák a nemzeti bíróságot abban, hogy az EGT-jog szerinti teljes visszafizettetést rendeljen el.

e)

Melyek az EGT-jog szerinti kártérítési követelések jogi előfeltételei; útmutatás a felmerült károk számszerűsítésével kapcsolatban.

f)

Hogyan kell kiszámítani a visszafizettetendő támogatás összegét és a visszafizettetési kamatot.

(116)

A nemzeti bíróságok nem rendelkeznek hatáskörrel a támogatási intézkedések összeegyeztethetőségének az EGT-megállapodás 61. cikkének (2) bekezdése, 61. cikkének (3) bekezdése, 59. cikkének (2) bekezdése és 49. cikke alapján történő értékelésére (161). Ezért nem kérhetik fel az EFTA Felügyeleti Hatóságot arra, hogy nyilvánítson véleményt egy adott támogatási intézkedésnek az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével való összeegyeztethetőségéről. A nemzeti bíróságok kérhetnek információt arra vonatkozóan, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság már értékeli-e egy bizonyos támogatási intézkedés összeegyeztethetőségét (ahogy azt az 5.1.1.1. szakasz kifejti).

(117)

Véleményének megadása során az EFTA Felügyeleti Hatóság – a lojális együttműködés elve szerint, amelyet az EGT-megállapodás 3. cikke és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke ír elő – a nemzeti bíróság részére tényszerű információkkal, illetve a kért gazdasági vagy jogi pontosításokkal szolgál. Az EFTA Felügyeleti Hatóság véleménye jogilag nem köti a nemzeti bíróságot.

(118)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság véleményét a nemzeti bíróságoknak e bíróságok eljárási szabályainak és gyakorlatának megfelelően adja át. A nemzeti bíróságokkal való együttműködés hatékonyságának biztosítása érdekében az EFTA Felügyeleti Hatóság arra törekszik, hogy a megkereséstől számított négy hónapon belül a nemzeti bíróság rendelkezésére bocsássa a kért véleményt. Amennyiben az EFTA Felügyeleti Hatóságnak a nemzeti bíróságtól további felvilágosítást kell kérnie a megkereséssel kapcsolatban, ez a négyhónapos időszak meghosszabbítható.

(119)

A nemzeti bíróságoknak az egyéni jogokat a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerint abban az időszakban is védenie kell, amikor az EFTA Felügyeleti Hatóság a kért véleményt készíti. A fentiekben ismertetettek (162) szerint a nemzeti bíróságnak az egyéni jogok védelmére vonatkozó, a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése szerinti kötelezettsége (ideértve az ideiglenes intézkedések alkalmazását is) attól függetlenül alkalmazandó, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóságtól még vár-e véleményt vagy sem.

5.1.1.3.   Az írásbeli észrevételek benyújtása

(120)

Az EGT-jog részét képező lojális együttműködés elve (az EGT-megállapodás 3. cikke és a felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke) értelmében az EFTA Felügyeleti Hatóság segítséget nyújthat az állami támogatási szabályokat alkalmazó EGT-tag EFTA-államok nemzeti bíróságainak.

(121)

Az EGT-tag EFTA-államok nemzeti jogával összhangban az EFTA Felügyeleti Hatóság a nemzeti bírósági eljárásokkal összefüggésben írásbeli észrevételeket nyújthat be azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az EGT-megállapodás állami támogatásokra vonatkozó szabályainak következetes alkalmazásához.

(122)

Az írásbeli észrevételek nemzeti joggal összhangban történő benyújtására vonatkozó döntés teljes mértékben az EFTA Felügyeleti Hatóság mérlegelési jogkörébe tartozik (163). Hozzájárulásának szükségességének és megfelelőségének értékelése során az EFTA Felügyeleti Hatóság többek között az alábbiakat mérlegelheti:

(a)

az ügynek várhatólag lesz-e a konkrét kérdéses ügyön túlmutató jelentősége (például az állami támogatással kapcsolatos általános kérdést is magában foglal);

(b)

az EFTA Felügyeleti Hatóság észrevételei hozzájárulnak-e az állami támogatási szabályok érintett nemzeti bíróságok által történő végrehajtásának hatékonyságához;

(c)

az ügy magában foglal-e olyan új érdemi kérdést, amelyet az EFTA Felügyeleti Hatóság határozathozatali gyakorlata, közleményei vagy iránymutatásai nem fednek le; vagy

(d)

az ügy olyan bíróság előtt van-e folyamatban, amelynek ítélete nem képezheti további fellebbezés tárgyát.

(123)

[...].

(124)

Annak érdekében, hogy hasznos észrevételeket nyújtson be, az EFTA Felügyeleti Hatóság felkérheti az érintett nemzeti bíróságot, hogy a rendelkezésére álló, az ügy Hatóság általi értékeléséhez szükséges dokumentumokat adja át. Az EFTA Felügyeleti Hatóság e dokumentumokat kizárólag észrevételei elkészítése céljából használja fel.

(125)

Az EFTA Felügyeleti Hatóság teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti bíróságok függetlenségét és működését. Ezért az EFTA Felügyeleti Hatóság az észrevételeit az EGT-tag EFTA-államok eljárási szabályainak és gyakorlatainak – többek között a felek jogait biztosító szabályoknak és gyakorlatoknak – megfelelően nyújtja be.

(126)

[…].

(127)

A nemzeti bíróságok az ezen iránymutatás 5.1.1.1., 5.1.1.2. és 5.1.1.3. szakasza szerinti segítségnyújtás iránti megkeresésekkel, valamint a napi munkájuk során felmerülő, állami támogatási politikával kapcsolatos minden egyéb írásbeli (lehetőleg e-mailben) vagy szóbeli kérdésekkel a következő címhez fordulhatnak:

EFTA Surveillance Authority

Competition and State Aid Directorate

Avenue des Arts 19H

1000 Brussels

Belgium

Telefon: +32 2 286 18 11

E-mail: registry@eftasurv.int

(128)

[…] (164).

(129)

[…].

(130)

Véleményei és írásbeli észrevételei benyújtásakor az EFTA Felügyeleti Hatóság arra kéri a nemzeti bíróságokat, hogy engedélyezzék azok közzétételét. Ez lehetővé teszi az EFTA Felügyeleti Hatóság számára, hogy weboldalán az általa benyújtott véleményeket és írásbeli észrevételeket, valamint – ha azok hozzáférhetők – az érintett nemzeti bíróság ítéleteit közzétegye.

5.2.   A nemzeti bíróságok által az EFTA Felügyeleti Hatóságnak nyújtott segítség

(131)

[…].

(132)

Az EGT-megállapodás 3. cikke, amelynek mintájául az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 4. cikkének (3) bekezdése szolgál, előírja a Szerződő Feleknek, hogy minden megfelelő intézkedést meghoznak azért, hogy biztosítsák az EGT-megállapodásból eredő kötelezettségek teljesülését és elősegítik az együttműködést a megállapodásnak a keretein belül. Az EFTA Felügyeleti Hatóság és az EGT-tag EFTA-államok, és azok igazságügyi hatóságai az e cikkben előírt lojális együttműködés elvének megfelelően kötelesek a hatáskörük keretein belül eljárva segíteni egymást a szóban forgó feladatok végrehajtásában. A felügyeleti és bírósági megállapodás 2. cikke további alapot biztosít az ilyen együttműködéshez.

(133)

Az állami támogatási szabályok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében a nemzeti bíróságokat kérjük arra, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság részére haladéktalanul küldjék meg minden olyan írásbeli ítéletük egy példányát, amelyet azután hoztak, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság tájékoztatást, véleményt vagy írásbeli észrevételeket küldött meg részükre. Így az EFTA Felügyeleti Hatóság megfelelő időben megismerheti azokat az ügyeket, amelyekben megfelelő lehet írásbeli észrevételeket tennie abban az esetben, ha az egyik fél fellebbezést nyújt be az ítélettel szemben. Az ítéletek megküldése során a nemzeti bíróságok jelzik az EFTA Felügyeleti Hatóság felé, hogy engedélyezik-e az adott ítéletnek az EFTA Felügyeleti Hatóság weboldalán történő közzétételét.

(134)

Az állami támogatási szabályok hatékonyabb és következetesebb alkalmazása érdekében az EFTA Felügyeleti Hatóság felkéri az EGT-tag EFTA-államokat, hogy hozzanak létre koordinációs pontokat az állami támogatási kérdésekkel foglalkozó bírák számára. A koordinációs pontoknak illeszkedniük kell az EGT-tag EFTA-államok közigazgatási struktúrájához, és tiszteletben kell tartaniuk az igazságügyi hatóság függetlenségét. Az EFTA Felügyeleti Hatóság továbbá úgy gondolja, hogy a tudás megosztása szempontjából különösen jelentős lehet az állami támogatási kérdésekkel foglalkozó bírák formális vagy informális hálózatainak létrehozása tagállami vagy uniós szinten. A központi koordinációs pontok és a bírói hálózatok segíthetik a nemzeti bírákat abban, hogy meg tudják osztani egymással az állami támogatásokhoz kapcsolódó bevált gyakorlatokat, illetve az EFTA Felügyeleti Hatóságot abban, hogy (például képzések és hírlevelek útján) tájékoztatást tudjon adni az állami támogatási szakpolitikákkal kapcsolatos legújabb fejleményekről […].

6.   AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI SZABÁLYOK ÉS HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁNAK ELMARADÁSA ÁLTAL KIVÁLTOTT KÖVETKEZMÉNYEK

(135)

Az ezen iránymutatás 4.2.1. és 4.2.2. szakaszában kifejtettek szerint a nemzeti bíróságokat felszólíthatják arra, hogy nemzeti jogrendszerükben közvetlenül alkalmazzák a nemzeti jogba átültetett 61. cikk (1) bekezdését és a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdését. Ha a nemzeti bíróságok ítéleteikkel a felfüggesztési kötelezettség megsértése mellett nyújtanak új támogatást, az EFTA Felügyeleti Hatóság a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (2) bekezdése értelmében vizsgálati eljárást indíthat annak megállapítására, hogy a jogellenes állami támogatás az EGT-megállapodásban foglaltak érvényesülésével összeegyeztethető-e. Továbbá, ha a nemzeti bíróságok elmulasztják biztosítani az EFTA Felügyeleti Hatóság visszafizettetési határozatából vagy az EGT-megállapodásból eredő kötelezettségek teljesítését (165). Az EFTA Felügyeleti Hatóság jogsértési eljárásokat indíthat az érintett EGT-tag EFTA-államokkal szemben.

(136)

A nemzeti bíróságoknak mint az EGT-tag EFTA-államok szerveinek kötelességük megfelelő intézkedéseket tenni a visszafizettetési határozatok tényleges végrehajtásának biztosítására. A visszafizettetési közlemény tartalmazza, hogy milyen következményeket von maga után, ha az EGT-tag EFTA-államok nem hajtják végre az EFTA Felügyeleti Hatóság visszafizettetési határozatait (166).

(137)

A nemzeti bíróságok feladata továbbá azon egyének jogainak védelme, akiket a felfüggesztési kötelezettség esetleges megsértése érint (167). Az ezen iránymutatás 6.2. szakaszában említettek szerint azon EGT-tag EFTA-államok (beleértve nemzeti bíróságaikat is), amelyek elmulasztják e jogok biztosítását, az EGT-jog szerinti kötelezettségeik teljesítését mulasztják el (168).

6.1.   A jogellenes támogatásokat érintő, az EFTA Felügyeleti Hatóság előtt zajló eljárások

(138)

A nemzeti bíróságok közvetlenül megsérthetik a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésében foglaltakat azzal, ha eljárásuk keretében új támogatást nyújtanak. Ez akkor következhet be, ha a nemzeti bíróság olyan ítéletet hoz, amely hatással van az állami támogatást nyújtó jogi aktus végrehajtására. Ilyenek például azok az esetek, ahol egy szerződés vagy támogatási határozat értelmezésének hatására egy támogatási intézkedés eredeti időtartama meghosszabbodik (169).

(139)

Ennek következtében a nemzeti bíróságoknak meg kell felelniük a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdésének és gondoskodniuk kell arról, hogy az EGT-tag EFTA-államban hatályos, alkalmazandó közigazgatási szabályoknak megfelelően a Hatóságnak bejelentik minden olyan döntésüket, amely – például értelmezés útján (170) – módosítja vagy meghosszabbítja az állami támogatást nyújtó jogi aktust.

(140)

Ha egy nemzeti bíróság nem biztosítja a felfüggesztési kötelezettség betartását és elmarad az új támogatás EFTA Felügyeleti Hatóságnak való bejelentése, az EFTA Felügyeleti Hatóság vizsgálatot indíthat a jogellenes állami támogatás kapcsán saját kezdeményezésre vagy a valamely érdekelt fél által a 3. jegyzőkönyv II. részének 20. cikke szerint benyújtott panasz nyomán.

6.2.   Kötelezettségszegési eljárás

(141)

A felügyeleti és bírósági megállapodás 31. cikke értelmében, ha az EFTA Felügyeleti Hatóság megítélése szerint egy EGT-tag EFTA-állam nem tett eleget az EGT-megállapodásban meghatározott kötelezettségeknek, az EFTA Felügyeleti Hatóság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Az eljárás célja a kötelezettségszegés megszüntetése. Az EFTA Felügyeleti Hatóság azt követően, hogy lezárult a pert megelőző szakasz, melynek keretében az érintett EGT-tag EFTA-állammal folytatott hivatalos véleménycsere után indokolt véleményt készít, az ügyet az EFTA-Bíróság elé utalhatja (171).

(142)

Ha a nemzeti bíróság a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikke (3) bekezdésének megsértéséből nem vonja le a megfelelő következtetéseket, azzal az EGT-megállapodásból eredő kötelezettségeit szegi meg. Ez például akkor fordulhat elő, ha a nemzeti bíróságok nem akadályozzák meg egy jogellenes intézkedés végrehajtását, illetve nem rendelik el a visszafizettetést (172).

(143)

Az EGT-tag EFTA-állam felelősségét is maga után vonhatja az, ha a nemzeti bíróság – a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdéséből eredő kötelezettségeit megszegve – elmulasztja az egyének jogainak védelmét. A Bíróság megállapította, hogy az EGT-államok felelősek az EGT-jog megsértéséből eredő károkért, ideértve azt az esetet is, ha kérdéses jogsértés a végső fokon ítélkező nemzeti bíróság határozatából ered (173).

7.   ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

(144)

Ez az iránymutatás az EFTA Felügyeleti Hatóság állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló meglévő iránymutatásának helyébe lép.

(145)

Ezen iránymutatás célja, hogy útmutatást adjon a nemzeti bíróságok számára az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása során. Az iránymutatás nem kötelező a nemzeti bíróságokra nézve, illetve nem érinti azok függetlenségét.

(146)

Ezt az iránymutatást az EFTA Felügyeleti Hatóság felülvizsgálhatja, amennyiben azt szükségesnek tartja, többek között az alkalmazandó EGT-szabályok módosulása vagy az ítélkezési gyakorlat jelentősebb fejleményei alapján.

(*1)  Ez az iránymutatás megfelel az állami támogatási szabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 305., 2021.7.30., 1. o.). A bizottsági közleményhez képest azonban néhány szövegrészt töröltek. A törlések egyfelől olyan jogi eszközökre és rendelkezésekre vonatkozó szövegrészeket érintenek, amelyek nem képezik részét az EGT-megállapodásnak, vagy utóbbi nem tartalmaz azokkal egyenértékű jogi eszközöket vagy rendelkezéseket, másfelől azokat a szövegrészeket, amelyek esetében jelenleg nem elég világos, hogy a bennük említett jogi eszköz milyen hatásokkal jár majd az EGT-megállapodással összefüggésben. A törölt szövegrészeket a [...] jelzés jelöli.

(1)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítése, COM/2012/0209 final.

(2)  […]. 2019-ben az EU-ban az aktív támogatási intézkedések több mint 86 %-ára csoportmentességi rendelet vonatkozott. Lásd: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/scoreboard/index_en.html Az EGT-tag EFTA-államok esetében ez a szám 67 % volt. További információk a következő weboldalon találhatók: https://www.eftasurv.int/state-aid/state-aid-scoreboards.

(3)  A végrehajtási tanulmány összeállítása Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás aláírása (2020. január 24.) és hatályba lépése (2020. február 1.) előtt történt meg. A végrehajtási tanulmányban a tagállamokra való hivatkozás az Egyesült Királyságra is vonatkozik.

(4)  Lásd: „Final Study on the enforcement of State aid rules and decisions by national courts (COMP/2018/001)” (Zárótanulmány az állami támogatási szabályok végrehajtásáról és a nemzeti bíróságok által hozott határozatokról (COMP/2018/001)), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2019.

(5)  A Bizottság közleménye az állami támogatásra vonatkozó jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról (HL C 85., 2009.4.9., 1. o.).

(6)  A Tanács (EU) 2015/1589 rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (kodifikált szöveg) (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.) (EGT-vonatkozású szöveg). A rendeletet még bele kell foglalni az EGT-megállapodásba.

(*)  Tanulmány az állami támogatási szabályok nemzeti bíróságok általi magánjogi érvényesítéséről az EGT-tag EFTA-államokban, közzétéve 2019 júliusában: https://www.eftasurv.int/state-aid/private-enforcement.

(*)   HL L 115., 2011.5.5., 13. o. és a HL 25. sz. EGT-kiegészítése, 2011.5.5., 1. o.

(**)  Az EFTA-Bíróság 2016. december 15-i ítélete, E-1/16 Synnøve Finden AS kontra Staten v/Landbruks- og matdepartmentet, EFTA Határozatok Tára [2016] 931. o., 47–48. pont, és az EFTA-Bíróság 2000. július 14-i ítélete, E-1/00 State Debt Management Agency kontra Íslandsbanki-FBA hf, EFTA Határozatok Tára [2000–2001], 8. o., 37. pont.

(7)  Annak meghatározásához, hogy egy szerv a felügyeleti és bírósági megállapodás 34. cikke (az EUMSZ 267. cikkének felel meg) értelmében vett bíróságnak minősül-e, az EFTA-Bíróság több alkalommal kimondta, hogy a felügyeleti és bírósági megállapodás 34. cikkének célja nem követeli meg a bíróság fogalmának szigorú értelmezését, amely az EGT-jog önálló fogalma (lásd: az EFTA-Bíróság 2020. július 16-i ítélete, E-8/19, Scanteam AS kontra Norvégia Kormánya, (még nem tették közzé), 41. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). […].

(8)  Mindazonáltal, bár ezen iránymutatás nem irányul kötelező joghatások kifejtésére, a nemzeti bíróságok kötelesek azt figyelembe venni az eléjük terjesztett jogvita megoldása érdekében. Lásd: a Bíróság 2014. szeptember 3-i ítélete, C-410/13, Baltlanta, EU:C:2014:2134, 64. pont, és a Bíróság 1989. december 13-i ítélete, C-322/88, Grimaldi, EU:C:1989:646, 18. pont; a Bíróság 2014. február 13-i ítélete, C-69/13, Mediaset, EU:C:2014:71, 31. pont.

(9)  Az EFTA Felügyeleti Hatóság iránymutatásokat fogad el az állami támogatási szabályok értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan, vagy az Európai Bizottság vonatkozó jogi aktusának EGT EFTA változata, vagy az adott jogi aktusra való hivatkozás formájában. Az Európai Bizottság közleményt fogadott el a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről (HL C 247., 2019.7.23., 1. o.), amely a 2007. évi visszafizettetési közlemény (HL C 272., 2007.11.15., 4. o.) helyébe lépett. A jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről szóló közlemény bizonyos mértékig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendeletet (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.) („eljárási rendelet”) követi, amelyet még nem foglaltak bele az EGT-megállapodásba. Az EFTA Felügyeleti Hatóság tehát a jelenleg alkalmazandó 2008. évi visszafizettetési közleményre hivatkozik, amely itt érhető el, HL L 105., 2011.4.21., 32. o.

(*)  Lásd például: az EFTA-Bíróság 2016. december 15-i ítélete, E-1/16 Synnøve Finden AS kontra Staten v/Landbruks- og matdepartmentet, EFTA Határozatok Tára [2016], 931. o., 47–48. pont, és az EFTA-Bíróság 2000. július 14-i ítélete, E-1/00 State Debt Management Agency kontra Íslandsbanki-FBA hf, EFTA Határozatok Tára [2000–2001] 8. o., 37. pont.

(10)  A Bíróság 2008. december 22-i ítélete, British Aggregates kontra Bizottság, C-487/06 P, EU:C:2008:757, 111. pont; a Bíróság 2000. május 16-i ítélete, Franciaország kontra Ladbroke Racing Ltd és Bizottság, C-83/98 P, EU:C:2000:248, 25. pont.

(11)  Lásd például az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról szóló iránymutatást (HL L 342., 2017.12.21., 35. o. és a HL 82. sz. EGT-kiegészítése, 2017.12.21., 1. o.); Az állami támogatási szabályok alkalmazása az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának ellentételezésére (HL L 161., 2013.6.13., 12. o. és a HL 34. sz. EGT-kiegészítése, 2013.6.13., 1. o.); Iránymutatás az állami kezességvállalásról (HL L 105., 2011.4.21., 32. o. és a HL 23. sz. EGT-kiegészítése, 2011.4.21., 1. o.); Iránymutatás a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatásról (HL L 209., 2015.8.6., 17. o. és a HL 44. sz. EGT-kiegészítése, 2015.8.6., 1. o.).

(12)  A Bíróság 2019. november 14-i ítélete, Dilly's Wellnesshotel, C-585/17, EU:C:2019:969, 54. pont.

(13)  Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdéséből eredő felfüggesztési kötelezettségnek, amelyet a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése is tükröz, közvetlen hatálya van az uniós tagállamokban. A Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 88. pont; a Bíróság 2020. március 3-i ítélete, Vodafone Magyarország, C-75/18, EU:C:2020:139, 22. pont; a Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 29. pont.

(*)  Az EFTA-Bíróság ítélete, Restamark, E-1/94, EFTA Határozatok Tára [1994–1995], 15. o., 77. pont, és HOB-vín ehf kontra Áfengis- og tóbaksverslun ríkisins, E-2/12, EFTA Határozatok Tára [2012], 1092. o., 122. pont, és Fjarskipti hf. kontra síminn hf., E-6/17, EFTA Határozatok Tára [2018], 78. o., 27. és 28. pont.

(14)  A Bíróság 2006. október 5-i ítélete, Transalpine Ölleitung in Österreich, C-368/04, EU:C:2006:644, 38. pont; a Bíróság 2010. március 11-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-1/09, EU:C:2010:136, 26. pont; a Bíróság 2015. november 11-i ítélete, Klausner Holz Niedersachsen, Klausner Holz Niedersachsen, C-505/14, EU:C:2015:742, 21. pont; a Bíróság 2020. március 3-i ítélete, Vodafone Magyarország, C-75/18, EU:C:2020:139, 21. pont.

(15)  A Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, ECLI:EU:C:2019:172, 88–89. pont; a Bíróság 2020. március 3-i ítélete, Vodafone Magyarország, C-75/18, ECLI:EU:C:2020:139, 22–23. pont. Az EFTA-Bíróság 2016. december 15-i ítélete, E-1/16, Synnøve Finden AS kontra Staten v/Landbruks- og matdepartmentet, EFTA Határozatok Tára [2016], 931. o., 48. pont.

(16)  A 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikkének c) pontja alapján „új támogatás” minden „olyan támogatás, azaz támogatási program és egyedi támogatás, amely nem létező támogatás, beleértve a létező támogatások módosítását is”. E rendelkezés, amely tágan került megfogalmazásra, nem csak magát a módosítást, hanem a módosítással érintett támogatást is lefedheti. Ezenkívül a 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikke b) pontjának ii. alpontja szerint „létező támogatás” többek között „az engedélyezett támogatás, azaz az olyan támogatási programok és egyedi támogatások, amelyeket az EFTA Felügyeleti Hatóság, vagy az I. rész 1. cikke (2) bekezdésének 3. albekezdésében meghatározott közös megegyezéssel az EFTA-államok engedélyeztek”. Ily módon az a támogatás, amely olyan engedélyezési határozat tárgya volt, amely az említett határozatban foglalt egyik feltételt sértő, arra irányuló módosítását követően, hogy e támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetőségét biztosítsák, nem tartozik többé az azt engedélyező határozat hatálya alá, új támogatásnak minősülhet. Lásd: a Bíróság 2017. október 25-i ítélete, Bizottság kontra Olaszország, C-467/15 P, EU:C:2017:799, 46. és 47. pont. Lásd még ezen iránymutatás 4.2.2.2. szakaszát.

(17)  A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.). A rendeletet a 2014. május 16-i 98/2014 EGT vegyes bizottsági határozat (HL L 310., 2014.10.30., 65. o. és a HL 63. EGT-kiegészítése, 2014.10.30., 56. o.) belefoglalta az EGT-megállapodásba, annak XV. melléklete 1ea. pontjába; A Bizottság 360/2012/EU rendelete (2012. április 25.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.). A rendeletet a 2012. december 7-i 225/2012 EGT vegyes bizottsági határozat (HL L 81., 2013.3.21., 27. o. és a HL 18. EGT-kiegészítése, 2013.3.21., 32. o.) belefoglalta az EGT-megállapodásba, annak XV. melléklete 1ha. pontjába.

(18)  Az ilyen rendeletek elfogadása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1588 tanácsi rendelet mint felhatalmazó rendelet alapján történik (HL L 248., 2015.9.24., 1. o.).

(19)  A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.). A rendeletet a 2014. június 27-i 152/2014 EGT vegyes bizottsági határozat (HL L 342., 2014.11.27., 63. o. és a HL 71. EGT-kiegészítése, 2014.11.27., 61. o.) belefoglalta az EGT-megállapodásba, annak XV. melléklete 1j. pontjába.

(20)  Az EUMSZ 109. cikke szerint az Európai Unió Tanácsa rendeleteket fogadhat el az EUMSZ 107. és 108. cikkének alkalmazására, és meghatározhatja a bejelentési kötelezettség alól mentesülő támogatási kategóriákat. Az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése szerint a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások azon kategóriáira vonatkozóan, amelyekről a Tanács az EUMSZ 109. cikkének megfelelően határozott.

(21)  A 2012/21/EU bizottsági határozat (2011. december 20.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról (az értesítés a C(2011) 9380. számú dokumentummal történt) (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.). A határozatot a 2012. március 30-i 66/2012 EGT vegyes bizottsági határozat (HL L 207., 2012.8.2., 46. o. és a HL 43. EGT-kiegészítése, 2012.8.2., 56. o.) belefoglalta az EGT-megállapodásba, annak XV. melléklete 1h. pontjába.

(22)  Az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.). A rendeletet a 2008. július 4-i 85/2008 EGT vegyes bizottsági határozat (HL L 280., 2008.10.23., 20. o. és a HL 64. EGT-kiegészítése, 2008.10.23., 13. o.) belefoglalta az EGT-megállapodásba, annak XIII. melléklete 4a. pontjába.

(*)  Az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdése megfelel az EGT-megállapodás 59. cikke (2) bekezdésének.

(**)  Az EUMSZ 93. cikke megfelel az EGT-megállapodás 49. cikkének.

(23)   HL C 202., 2016.6.7., 13. o.

(24)  Lásd: a Bíróság 2002. október 22-i ítélete, Roquette Frères, C-94/00, EU:C:2002:603, 31. pont, és az EFTA-Bíróság 2012. szeptember 28-i ítélete, E-18/11, Irish Bank Resolution Corporation Ltd kontra Kaupþing hf, EFTA Határozatok Tára [2012], 592. o., 58. és 123. pont.

(25)  A Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 50. pont; a Bíróság 1991. február 28-i ítélete, Delimitis kontra Henninger Bräu, C-234/89, EU:C:1991:91, 53. pont;

(26)  A Bíróság 2014. szeptember 11-i ítélete, Bizottság kontra Németország, C-527/12, EU:C:2014:2193, 56. pont; a Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 41. pont, és az EFTA-Bíróság 2014. október 17-i ítélete, E-28/13, LBI hf kontra Merril Lynch Int Ltd, EFTA Határozatok Tára [2014], 970. o., 40. pont.

(27)  A Bíróság 1983. szeptember 21-i ítélete, Deutsche Milchkontor GmbH, C-205/82, EU:C:1983:233, 22–23. pont; a Bíróság 2002. június 13-i ítélete, Hollandia kontra Bizottság, C-382/99, EU:C:2002:363, 90. pont; a Bíróság 2014. szeptember 11-i ítélete, Bizottság kontra Németország, C-527/12, EU:C:2014:2193, 39–42. pont; a Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 72. pont; a Bíróság 2015. november 11-i ítélete, Klausner Holz Niedersachsen, C-505/14, EU:C:2015:742, 40–41. pont; a Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 135. pont.

(28)  A tényleges érvényesülés elvének való megfeleléshez az adott rendelkezés sajátos jellegzetességeinek és az adott eljárásban betöltött szerepének elemzésére van szükség. Lásd ebben az értelemben: a Bíróság 2015. november 11-i ítélete, Klausner Holz Niedersachsen, C-505/14, EU:C:2015:742, 40. pont; a Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 138–140. pont. Az EFTA-Bíróság 2018. szeptember 17-i ítélete, E-10/17, Nye Kystlink AS kontra Color Group AS és Color Line AS, EFTA Határozatok Tára [2018], 292. o., 73–75. pont és 110–111. pont, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

(29)  Az alkalmazandó nemzeti eljárási szabályoknak az egyenértékűség és a tényleges érvényesülés elvével való összeegyeztethetősége azonban kapcsolódhat a nemzeti jogszabályok bármely más aspektusához, így például az állami támogatások nemzeti bíróságok előtti magánjogi érvényesítéséhez kapcsolódó költségek mértékéhez.

(30)  A Bíróság 2005. január 13-i ítélete, Streekgewest, C-174/02, EU:C:2005:10, 18. pont, és az EFTA-Bíróság 2013. június 13-i ítélete, E-11/12, Beatrix Koch, Dipl. Kfm. Lothar Hummel és Stefan Muller kontra Swiss Life AG, EFTA Határozatok Tára [2013], 272. o., 117. pont.

(31)  Romániában például minden olyan személy rendelkezik kereshetőségi joggal, akire valamely jogellenes állami támogatási intézkedés hatással van. Lásd a 3. mellékletet: A „Final Study on the enforcement of State aid rules and decisions by national courts (COMP/2018/001)” (Zárótanulmány az állami támogatásra vonatkozó szabályok végrehajtásáról és a nemzeti bíróságok által hozott határozatokról (COMP/2018/001)) országjelentései, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2019, 404. o. Továbbá, Lettországban a kereshetőségi jog közvetlenül az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésén alapul, így a nemzeti bíróságok egy kérdéses személy adott ügyben való kereshetőségi jogának megállapításakor hagyatkozhatnak az „érdekelt fél” eljárási rendeletben található meghatározására. Lásd a 3. mellékletet: A „Final Study on the enforcement of State aid rules and decisions by national courts (COMP/2018/001)” (Zárótanulmány az állami támogatásra vonatkozó szabályok végrehajtásáról és a nemzeti bíróságok által hozott határozatokról (COMP/2018/001)) országjelentései, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2019, 300. o.

(32)  Utalás történik például olyan ügyekre, ahol a jogellenes támogatás finanszírozása olyan adókból történik, amelyeket a felperesre is kivetnek. Más az álláspont viszont abban az esetben, ha a jogvita nem a vitatott adótól való mentesség iránti kérelmet, hanem a kérdéses adóra vonatkozó szabályok jogszerűségét érinti. Lásd ebben az értelemben: a Bíróság 2020. március 3-i ítélete, Vodafone Magyarország, C-75/18, EU:C:2020:139, 25. pont, valamint a Bíróság 2018. április 26-i ítélete, ANGED, C-233/16, EU:C:2018:280, 26. pont;

(33)  A Bíróság 2005. január 13-i ítélete, C-174/02, Streekgewest, ECLI:EU:C:2005:10, 19. pont.

(34)  A Bíróság 2016. november 10-i ítélete, DTS Distribuidora de Televisión Digital kontra Bizottság, C-449/14 P, EU:C:2016:848, 81–82. pont; a Bíróság 2016. december 21-i ítélete, Bizottság kontra Aer Lingus, C-164/15 P, EU:C:2016:990, 121. pont; a Bíróság 2020. március 3-i ítélete, Vodafone Magyarország, C-75/18, EU:C:2020:139, 24–28. pont.

(35)  A Bíróság 2006. június 15-i ítélete, Air Liquide Industries Belgium, C-393/04, EU:C:2006:403, 45. pont.

(36)  […].

(37)  […].

(38)  A Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 72. pont.

(39)  Írország például kizárólagos hatáskört adott a Felsőbíróság Versenyjogi Iktatólistájának a jogviták tárgyalására, ideértve az állami támogatási ügyeket is. Olaszországban az ország közigazgatási bíróságai 2013. január 19-től kezdődően csaknem kizárólagos hatáskört kaptak az állami támogatási szabályok közjogi és magánjogi érvényesítését érintő ügyek tárgyalására. A polgári bíróságok hatásköre továbbra is kiterjed bizonyos típusú eljárásokra és keresetekre. Lásd a 3. mellékletet: A „Final Study on the enforcement of State aid rules and decisions by national courts (COMP/2018/001)” (Zárótanulmány az állami támogatásra vonatkozó szabályok végrehajtásáról és a nemzeti bíróságok által hozott határozatokról (COMP/2018/001)) országjelentései, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2019, 253. és 263–264. o. Lásd még: Final Study on the enforcement of State aid rules and decisions by national courts (COMP/2018/001)” (Zárótanulmány az állami támogatási szabályok végrehajtásáról és a nemzeti bíróságok által hozott határozatokról (COMP/2018/001)), 103–104. o.

(40)  A legtöbb uniós tagállamban a közigazgatási bíróságok hatásköre azokra az ügyekre terjed ki, ahol a felperes valamely hatósági aktust kifogásol (például a támogatás visszafizettetését vagy megadását végrehajtó végzést), míg a polgári bíróságoké azokra az ügyekre, amelyek az állami támogatás visszafizettetésével kapcsolatosak a fizetésképtelenségi eljárások vonatkozásában vagy kártérítés megítéléséhez kapcsolódnak. Lásd: „Final Study on the enforcement of State aid rules and decisions by national courts (COMP/2018/001)” (Zárótanulmány az állami támogatási szabályok végrehajtásáról és a nemzeti bíróságok által hozott határozatokról (COMP/2018/001)), az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2019, 64. o. Norvégiában és Izlandon nincsenek szakosított bíróságok, a nemzeti bíróságok járnak el valamennyi ügyben, Liechtensteinben a nemzeti bíróságoknak hatásköre van arra, hogy visszaható hatállyal megsemmisítsék vagy érvénytelenítsék azt a szerződést vagy jogot, amelynek alapján a támogatást nyújtották. A támogatást nyújtó hatóság felülvizsgálhatja saját határozatát, vagy elrendelheti a jogellenes állami támogatás visszafizettetését az EFTA Felügyeleti Hatóság elutasító határozata okán; a felügyeleti panaszokat nemzeti hatósághoz lehet benyújtani.

(41)  A Bíróság 2015. november 11-i ítélete, Klausner Holz Niedersachsen, C-505/14, EU:C:2015:742, 38. pont.

(42)  A Bíróság 2009. szeptember 3-i ítélete, Fallimento Olimpiclub, C-2/08, EU:C:2009:506, 24. pont. A Bíróság 2014. július 10-i ítélete, Impresa Pizzarotti, C-213/13, EU:C:2014:2067, 54. pont; a Bíróság 2020. május 4-i ítélete, Telecom Italia, C-34/19; EU:C:2020:148, 58. pont.

(43)  […].

(*)  Az EFTA-Bíróság 2022. február 22-i ítélete, E-1/01, Hörður Einarsson kontra Izlandi Állam, EFTA Határozatok Tára [2002], 1. o., 52–53. pont.

(44)  A Bíróság 2007. július 18-i ítélete, Lucchini, C-119/05, EU:C:2007:434, 60 és 61. pont.

(45)  A Bíróság 2007. július 18-i ítélete, Lucchini, C-119/05, EU:C:2007:434, 61–63. pont; a Bíróság 2015. november 11-i ítélete, Klausner Holz Niedersachsen, C-505/14, EU:C:2015:742, 44. pont; a Bíróság 2020. március 4-i ítélete, Buonotourist kontra Bizottság, C-586/18 P, EU:C:2020:152, 92–96. pont; a Bíróság 2020. március 4-i ítélete, CSTP Azienda della Mobilità kontra Bizottság, C-587/18 P, EU:C:2020:150, 92–96. pont; a Bíróság 2009. szeptember 3-i ítélete, Fallimento Olimpiclub, C-2/08, EU:C:2009:506, 22–25. pont.

(46)   „A tényleges érvényesülés elvével összeegyeztethetetlennek kell tekinteni az olyan nemzeti szabályt, amely megakadályozza, hogy a nemzeti bíróság az EUMSZ 108. cikke (3) bekezdése [a 3. jegyzőkönyv I. része 1. cikkének (3) bekezdése] harmadik mondatának megsértéséből eredő valamennyi következményt megállapítsa egy olyan jogerős nemzeti bírósági határozat miatt, amelynek tárgya nem azonos és amely nem a szóban forgó szerződések állami támogatással összefüggő jellemzőire vonatkoznak”, a Bíróság 2015. november 11-i ítélete, Klausner Holz Niedersachsen, C-505/14, EU:C:2015:742, 45. pont.

(47)  A Bíróság 2020. március 4-i ítélete, Buonotourist kontra Bizottság, C-586/18 P, EU:C:2020:152, 92–96. pont.

(48)  A Bíróság 2015. november 11-i ítélete, Klausner Holz Niedersachsen, C-505/14, EU:C:2015:742, 30. és 42–43. pont.

(49)  A Bíróság 2020. március 3-i ítélete, Vodafone Magyarország, C-75/18, EU:C:2020:139, 19. pont.

(50)  A Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 25–26. pont; a Bíróság 2017. május 18-i ítélete, Fondul Proprietatea, C-150/16, EU:C:2017:388, 40. pont; a Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 84. pont.

(51)  [...]. Iránymutatás az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás 61. cikkének (1) bekezdésében említett állami támogatás fogalmáról (HL L 342., 2017.12.21., 35. o. és a HL 82. EGT-kiegészítése, 2017.12.21., 1. o.).

(52)  A Bíróság 2020. március 4-i ítélete, Buonotourist kontra Bizottság, C-586/18 P, EU:C:2020:152, 90. pont.

(53)  Lásd a 3. jegyzőkönyv II. részének 4. és 7. cikkét.

(54)  A Bíróság 2016. július 19-i ítélete, Kotnik és társai, C-526/14, EU:C:2016:570, 37. pont.

(55)  Engedélyező határozat, a 3. jegyzőkönyv II. része 4. cikkének (3) bekezdése.

(56)  Lásd: a „megengedő határozat” és az „elutasító határozat” fogalmát a 3. jegyzőkönyv II. része 7. cikkének (3), illetve (5) bekezdésében.

(57)  Lásd a 3. jegyzőkönyv II. része 4. cikkének (3) és (4) bekezdését.

(58)  Lásd: a Bíróság 2020. március 4-i ítélete, Buonotourist kontra Bizottság, C-586/18 P, EU:C:2020:152, 93–94. pont: „márpedig az ilyen hatáskör gyakorlása magában foglalja, hogy a Bizottság az EUMSZ 108. cikk értelmében meg tudja vizsgálni, hogy valamely intézkedés olyan állami támogatásnak minősül-e, amelyet e cikk (3) bekezdésének megfelelően be kellett volna neki jelenteni egy olyan helyzetben, amikor valamely tagállam hatóságai úgy ítélték meg, hogy ezen intézkedés nem felelt meg az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek, ideértve azt is, ha e hatóságok e tekintetben megfeleltek valamely nemzeti bíróság értékelésének. E következtetést nem kérdőjelezheti meg az a tény, hogy e bíróság olyan határozatot hozott, amely jogerőre emelkedett. Hangsúlyozni kell ugyanis, hogy a Bizottság kizárólagos hatáskörének szabálya az uniós jog elsőbbsége elvének következtében kötelező a belső jogrendben.

(59)  A Bíróság 2016. szeptember 15-i ítélete, PGE, C-574/14, EU:C:2016:686, 33. és 36–37. pont.

(60)  A Bíróság 2020. március 4-i ítélete, Buonotourist kontra Bizottság, C-586/18 P, EU:C:2020:152, 92–96. pont; a Bíróság 2020. március 4-i ítélete, CSTP Azienda della Mobilità kontra Bizottság, C-587/18 P, EU:C:2020:150, 92–96. pont.

(61)  A Bíróság 1990. február 14-i ítélete, Franciaország kontra Bizottság (Boussac), C-301/87, EU:C:1990:67, 9–22. pont. Ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság a 3. jegyzőkönyv II. része 11. cikkének (1) bekezdésében meghatározott konkrét esetekben az összeegyeztethetőség értékelésének befejezését megelőzően visszafizettetési rendelkezést adjon ki.

(62)  A Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 66. pont; a Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 110. pont. Mindkét esetben a Bíróság a (felülvizsgált) eljárási rendeletre hivatkozott, amely azáltal, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatban a Bizottság előtt folyamatban lévő valamennyi közigazgatási eljárásra alkalmazandó szabályokat tartalmaz, szabályozza és megszilárdítja a Bizottság gyakorlatát az állami támogatások ellenőrzése terén. A felülvizsgált eljárási rendeletet (az (EU) 2105/1589 rendeletet) még nem foglalták bele az EGT-megállapodásba.

(63)  A Bíróság 2002. március 7-i ítélete, Olaszország kontra Bizottság, C-310/99, EU:C:2002:143, 99. pont.

(64)  Lásd a 3. jegyzőkönyv II. része 14. cikkének (1) bekezdését.

(65)  Lásd a 3. jegyzőkönyv II. része 15. cikkének (1) bekezdését.

(66)  A Bíróság 1990. február 14-i ítélete, Franciaország kontra Bizottság, C-301/87, EU:C:1990:67, 19–20. pont; a Bíróság 1991. március 21-i ítélete, Olaszország kontra Bizottság, C-303/88, EU:C:1991:136, 46. pont. Az eljárási rendelet 12. cikke szerint, amennyiben a tagállam nem tartja be a felfüggesztő vagy a visszafizettetési rendelkezést, az EFTA Felügyeleti Hatóság jogosult – a rendelkezésére álló információk alapján az ügy lényegére vonatkozó vizsgálat elvégzése mellett – az ügyet közvetlenül az EFTA-Bíróság elé utalni, és annak megállapítását kérni, hogy a rendelkezések be nem tartása az EGT-megállapodás megsértését jelenti.

(67)  Lásd a 3. jegyzőkönyv II. része 11. cikkének (1) és (2) bekezdését.

(68)  A Bíróság 2008. február 12-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-199/06, EU:C:2008:79, 38. pont; a Bíróság 1991. november 21-i ítélete, Fédération nationale du commerce extérieur des produits alimentaires és társai kontra Franciaország, C-354/90, EU:C:1991:440, 11–12. pont.

(69)  A Bíróság 1973. december 11-i ítélete, Lorenz GmbH kontra Németországi Szövetségi Köztársaság és társai, C-120/73, EU:C:1973:152, 8. pont; a Bíróság 1991. november 21-i ítélete, Fédération nationale du commerce extérieur des produits alimentaires és társai kontra Franciaország, C-354/90, EU:C:1991:440, 11. pont; a Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 39. pont.

(70)  A nemzeti bíróságoknak az állami támogatási szabályok végrehajtásában játszott szerepével kapcsolatban lásd a visszafizettetési közleményt (HL C 247., 2019.7.23., 1. o.). Az EFTA Felügyeleti Hatóság iránymutatásokat fogad el az állami támogatási szabályok értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan, vagy az Európai Bizottság vonatkozó jogi aktusának EGT EFTA változata, vagy az adott jogi aktusra való hivatkozás formájában. Az Európai Bizottság közleményt fogadott el a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről (HL C 247., 2019.7.23., 1. o.), amely a 2007. évi visszafizettetési közlemény (HL C 272., 2007.11.15., 4. o.) helyébe lépett. A jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről szóló közlemény bizonyos mértékig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendeletet (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.) („eljárási rendelet”) követi, amelyet még nem foglaltak bele az EGT-megállapodásba. Ennek okán az EFTA Felügyeleti Hatóság nem tudta elfogadni a visszafizettetésről, valamint a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásról szóló közlemény érdemi EGT EFTA változatát, ezért a jelenleg alkalmazandó 2008-as visszafizettetési közleményére hivatkozik, amely itt érhető el: HL L 105., 2011.4.21., 32. o.

(71)  Lásd még: a Törvényszék 2019. június 20-i ítélete, A&O Hostel és Hotel Berlin kontra Bizottság, T-578/17, EU:T:2019:437, 72. pont.

(72)  Lásd e tekintetben: a Bíróság 1977. március 22-i ítélete, Steineke e Weinlig, 78/76, EU:C:1977:52, 14. pont.

(73)  A Bíróság 2020. március 4-i ítélete, CSTP Azienda della Mobilità kontra Bizottság, C-587/18 P, EU:C:2020:150, 92–93. pont; a Bíróság 2020. március 4-i ítélete, Buonotourist kontra Bizottság, C-586/18 P, EU:C:2020:152, 96. pont.

(74)  A Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 41. pont.

(75)  A Bíróság 1987. október 22-i ítélete, Foto-Frost kontra Hauptzollamt Lübeck-Ost, C-314/85, EU:C:1987:452, 20. pont.

(76)  A Bíróság 1991. február 21-i ítélete, Zuckerfabrik Süderdithmarschen és Zuckerfabrik Soest kontra Hauptzollamt Itzehoe és Hauptzollamt Paderborn, C-143/88 és C-92/89, EU:C:1991:65, 23. pont; a Bíróság 1995. november 9-i ítélete, Atlanta Fruchthandelsgesellschaft és társai (I) kontra Bundesamt für Ernährung und Forstwirtschaft, C-465/93, EU:C:1995:369, 51. pont; a Bíróság 2007. július 18-i ítélete, Lucchini, C-119/05, EU:C:2007:434, 53. pont.

(77)  [...] A felügyeleti és bírósági megállapodás 34. cikke szerint az EFTA-Bíróság hatásköre, hogy tanácsadói véleményt adjon az EGT-megállapodás értelmezésével kapcsolatban. Amennyiben egy EGT-tag EFTA-állam bármely bíróságához ilyen kérdést intéznek, az adott bíróság, amennyiben az ítélete meghozatalához szükségesnek tartja, kérheti az EFTA-Bíróságtól, hogy ilyen véleményt adjon.

(78)  A Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 50–51. pont; a Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 44. pont.

(79)  A Bíróság 2008. február 12-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-199/06, EU:C:2008:79, 40. pont; a Bíróság 2015. március 19-i ítélete, OTP Bank, C-672/13, EU:C:2015:185, 76. pont; a Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 59. pont.

(80)  A Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 30. pont; a Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 89. pont; a Bíróság 2020. március 3-i ítélete, Vodafone Magyarország, C-75/18, EU:C:2020:139, 23. pont; a Bíróság 2018. december 13-i ítélete, Rittinger és társai, C-492/17, EU:C:2018:1019, 42. pont.

(81)  A Bíróság 2008. február 12-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-199/06, EU:C:2008:79, 52–55. pont. A nemzeti jog keretein belül a nemzeti bíróság tehát adott esetben elrendelheti a jogellenes támogatás visszafizettetését, az EGT-államnak a támogatás későbbi újbóli nyújtásával kapcsolatos jogának sérelme nélkül. Hasonlóképpen a nemzeti bíróság hatáskörébe tartozik az is, hogy adott esetben a kérdéses támogatási intézkedés jogellenességével okozott kár megtérítése iránti követelésről döntsön (ugyanott, 53. pont).

(82)  Lásd e tekintetben: a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Arriva Italia és társai, C-385/18, EU:C:2019:1121, 85. pont.

(83)  A Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 37–40 pont.

(84)  () Ugyanott, 38. pont.

(85)   Ugyanott, 41–43. pont.

(86)  A Bíróság 2010. március 11-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-1/09, EU:C:2010:136, 31. és az azt követő pontok; a Bíróság 2014. április 4-i végzése, Flughafen Lübeck, C-27/13, EU:C:2014:240, 30. pont.

(87)  Azaz a hivatalos vizsgálati eljárást lezáró határozat a 3. jegyzőkönyv II. részének 7. cikke alapján.

(88)  Lásd e tekintetben: a Bíróság 1998. november 12-i ítélete, Spanyolország kontra Bizottság, C-415/96, EU:C:1998:533, 31. pont; a Bíróság 2000. október 3-i ítélete, Industrie des poudres sphériques kontra Tanács, C-458/98 P, EU:C:2000:531, 82. pont; a Törvényszék 2008. július 9-i ítélete, Alitalia kontra Bizottság, T-301/01, EU:T:2008:262, 99. és 142. pont.

(89)  A Bíróság 1977. március 22-i ítélete, Steinike & Weinlig, C-78/76, EU:C:1977:52, 14. pont; a Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 49. pont; a Bíróság 1991. november 21-i ítélete, Fédération nationale du commerce extérieur des produits alimentaires és társai kontra Franciaország, C-354/90, EU:C:1991:440, 10. pont; a Bíróság 2007. július 18-i ítélete, Lucchini, C-119/05, EU:C:2007:434, 50. pont; a Bíróság 2006. október 5-i ítélete, Transalpine Ölleitung in Österreich, C-368/04, EU:C:2006:644, 39. pont.

(90)   HL C 262., 2016.7.19., 1. o.

(91)  A Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 90–92. pont.

(92)   Ugyanott, 101. pont; a Bíróság 2019. július 29- i ítélete, BMW kontra Bizottság, C-654/17 P, EU:C:2019:634, 151. pont.

(93)  A Bíróság 2019. július 29-i ítélete, BMW kontra Bizottság, C-654/17 P, EU:C:2019:634, 132. és 133. pont; a Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 67. pont.

(94)  A Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 60. pont. E tekintetben a Bíróság egyértelművé tette, hogy a mentesség alkalmazására vonatkozó kritériumoknak egyértelműeknek és egyszerűen alkalmazhatóknak kell lenniük, és azoknak a nemzeti bíróságok általi vizsgálata nem teheti szükségessé eseti alapon végzett összetett gazdasági értékelések elvégzését (ugyanott, 61. és 68.pont).

(95)  A Bíróság 2005. december 15-i ítélete, Unicredito Italiano, C-148/04, EU:C:2005:774, 104. pont; a Bíróság 2015. március 19-i ítélete, OTP Bank, C-672/13, EU:C:2015:185, 77. pont; a Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 104. pont.

(96)  A Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 101. pont; a Bíróság 2019. július 29- i ítélete, BMW kontra Bizottság, C-654/17 P, EU:C:2019:634, 151. pont.

(97)  A 3. jegyzőkönyv II. része 1. cikkének b) pontja és 15. cikkének (3) bekezdése.

(98)  A Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 66. pont; a Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 110. pont. A 3. jegyzőkönyv II. része 15. cikkének (1) bekezdése például kimondja, hogy az EFTA Felügyeleti Hatóság támogatás-visszafizettetésre vonatkozó hatásköre tízéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető, míg ugyanezen cikk (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „minden támogatást, amellyel kapcsolatban a jogvesztő határidő lejárt, létező támogatásnak kell tekinteni”, ugyanakkor nem határoz meg a nemzeti bíróságokra alkalmazandó általános elvet (lásd a (82) bekezdést).

(99)  A Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 43. pont; a Bíróság 2016. december 21-i ítélete, Bizottság kontra Hansestadt Lübeck, C-524/14 P, EU:C:2016:971, 29. pont;

(100)  A Bíróság 2020. március 3-i ítélete, Vodafone Magyarország, C-75/18, EU:C:2020:139, 23. pont; a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Arriva Italia és társai, C-385/18, EU:C:2019:1121, 84. pont.

(101)  A Bíróság 2011. december 8-i ítélete, Residex Capital IV, C-275/10, EU:C:2011:814, 44–47. pont.

(102)  A Bíróság 2005. július 21-i ítélete, Xunta de Galicia, C-71/04, EU:C:2005:493, 49. pont; a Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 40. és 68. pont; a Bíróság 1991. november 21-i ítélete, Fédération nationale du commerce extérieur des produits alimentaires és társai kontra Franciaország, C-354/90, EU:C:1991:440, 12. pont; a Bíróság 2011. december 8-i ítélete, Residex Capital IV, C-275/10, EU:C:2011:814, 43. pont.

(103)  A Bíróság 2016. december 21-i ítélete, Bizottság kontra Aer Lingus, C-164/15 P és C-165/15 P, EU:C:2016:990, 116. pont; a Bíróság 2015. március 19-i ítélete, OTP Bank, C-672/13, EU:C:2015:185, 70. pont; a Bíróság 2011. december 8-i ítélete, Residex Capital IV, C-275/10, EU:C:2011:814, 33. pont. Az EFTA-Bíróság 2013. április 8-i ítélete, Hurtigruten ASA, a Norvég Királyság kontra EFTA Felügyeleti Hatóság, E-10/11, E-11/11, EFTA Határozatok Tára [2012], 758. o., 283. és 284. pont; az EFTA-Bíróság 2005. július 21-i ítélete, Fesil ASA és Finnfjord Smelteverk AS (E-5/04), Prosessindustriens Landsforening és társai (E-6/04), a Norvég Királyság (E-7/04) kontra EFTA Felügyeleti Hatóság, EFTA Határozatok Tára [2005], 117. o., 178. pont. Az EFTA-Bíróság 2016. július 29-i ítélete, EFTA Felügyeleti Hatóság kontra Izland, E-25/15, EFTA Határozatok Tára [2016] 631. o., 43. pont.

(104)  A Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 132. pont; a Bíróság 2011. december 8-i ítélete, Residex Capital IV, C-275/10, EU:C:2011:814, 39. pont.

(105)  […].

(106)  A Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 134. pont.

(107)  A Bíróság 2008. február 12-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-199/06, EU:C:2008:79, 63. pont.

(108)   Ugyanott, 68. pont.

(109)  A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.). A rendeletet a 2005. szeptember 30-i 123/2005 EGT vegyes bizottsági határozat (HL L 339., 2005.12.22., 32. o. és a HL 66. EGT-kiegészítése, 2005.12.22., 18. o.) belefoglalta az EGT-megállapodásba, annak II. melléklete 2. pontjába.

(110)  A Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 141. pont.

(111)  A Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 61. pont.

(112)   Ugyanott, 71–75. pont.

(113)  A Bíróság 1997. március 20-i ítélete, Land Rheinland-Pfalz kontra Alcan Deutschland, C-24/95, EU:C:1997:163, 34–37. pont; a Bíróság 2012. március 29-i ítélete, Bizottság kontra Olaszország, C-243/10, EU:C:2012:182, 35. pont; a Bíróság 2020. április 30-i ítélete, Nelson Antunes da Cunha, C-627/18, EU:C:2020:321, 60. pont.

(114)  A Bíróság 1991. november 21-i ítélete, Fédération nationale du commerce extérieur des produits alimentaires és társai kontra Franciaország, C-354/90, EU:C:1991:440, 12. pont; a Bíróság 2016. december 21-i ítélete, Bizottság kontra Hansestadt Lübeck, C-524/14 P, EU:C:2016:971, 29. pont; a Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 52. pont; a Bíróság 2006. október 5-i ítélete, Transalpine Ölleitung in Österreich, C-368/04, EU:C:2006:644, 46. pont.

(115)  A Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 52. pont; a Bíróság 2006. október 5-i ítélete, Transalpine Ölleitung in Österreich, C-368/04, EU:C:2006:644, 46. pont.

(116)  A végrehajtási tanulmány beszámol egy érdekes francia bírósági végzésről, amelyre a Bizottság elutasító határozata után került sor: a visszafizettetési végzéssel szembeni fellebbezés automatikus felfüggesztő hatásának kompenzációja érdekében a nemzeti bíróság utasította a kedvezményezettet, hogy az esedékes összegeket egy zárolt számlára fizesse be. Ennek során a bíróság a francia jog olyan rendelkezésére hivatkozott, amelynek értelmében az ideiglenes fizetés lehetséges olyan esetekben, ahol a fizetési kötelezettség észszerűen nem kérdőjelezhető meg. Lásd a 3. mellékletet: A „Final Study on the enforcement of State aid rules and decisions by national courts (COMP/2018/001)” (Zárótanulmány az állami támogatásra vonatkozó szabályok végrehajtásáról és a nemzeti bíróságok által hozott határozatokról (COMP/2018/001)) országjelentései, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2019, 156. o., FR8 összefoglaló: Cour administrative d’appel de Bordeaux, 2015. december 10.

(117)  A Bíróság 2016. október 26-i ítélete, DEI és Bizottság kontra Alouminion tis Ellados, C-590/14 P, EU:C:2016:797, 101. pont. Az EGT EFTA végrehajtási tanulmány rámutatott arra, hogy az EGT-tag EFTA-államokban nincs az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat.

(118)  A nemzeti bíróságok dönthetnek ideiglenes intézkedések mellett akkor is, ha az EFTA Felügyeleti Hatóság véleményére vagy tájékoztatására, illetve egy magasabb szintű nemzeti bíróság vagy az EFTA-Bíróság ítéletére várnak.

(119)  A Bíróság 2010. március 11-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-1/09, EU:C:2010:136, 36. pont; a Törvényszék 2015. március 3-i végzése, Gemeente Nijmegen kontra Bizottság, T-251/13, EU:T:2015:142, 45. pont.

(120)  A Bíróság 2008. február 12-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-199/06, EU:C:2008:79, 55. pont; a Bíróság 2006. október 5-i ítélete, Transalpine Ölleitung in Österreich, C-368/04, EU:C:2006:644, 56. pont; a Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 75. pont; a Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 56. pont.

(121)  […].

(122)  […].

(123)  A Bíróság 2006. június 13-i ítélete, Traghetti del Mediterraneo, C-173/03, EU:C:2006:391, 41. pont. […].

(124)  […]. Az EFTA-Bíróság 1998. december 10-i ítélete, E-9/97, Erla María Sveinbjörnsdóttir, EFTA Határozatok Tára [1998], 95. o., 62–63. pont; az EFTA-Bíróság 2002. május 30-i ítélete, E-4/01, Karl K.Karlsson kontra Izlandi Állam, EFTA Határozatok Tára [2002], 240. o., 25. pont; az EFTA-Bíróság 2008. június 20-i ítélete, E-8/07 Celina Ngyen kontra Staten v/Justis-og politidepartementet, EFTA Határozatok Tára [2008], 224. o., 31. pont, és az EFTA-Bíróság 2012. december 11-i ítélete, E-2/12, HOB vín ehf. kontra Áfengis-og tóbaksverslun ríkisins, EFTA Határozatok Tára [2012], 1092. o., 119. pont.

(125)  A Bíróság 2006. június 13-i ítélete, Traghetti del Mediterraneo, C-173/03, EU:C:2006:391, 45. pont, és az EFTA-Bíróság 1998. december 10-i ítélete, E-9/97, Erla María Sveinbjörnsdóttir, EFTA Határozatok Tára [1998], 95. o., 66. pont.

(126)  A Bíróság 1991. november 21-i ítélete, Fédération nationale du commerce extérieur des produits alimentaires és társai kontra Franciaország, C-354/90, EU:C:1991:440, 12–14. pont; a Bíróság 2003. október 21-i ítélete, van Calster és Cleeren, C-261/01 és C-262/01, EU:C:2003:571, 53. pont; a Bíróság 2008. február 12-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-199/06, EU:C:2008:79, 38. pont.

(127)  Bizonyos esetekben azonban az EGT-bíróságok azt az álláspontot képviselték, hogy a nemzeti bíróságoknak – annak megállapítása céljából, hogy az EGT-jog egy EGT-állam által megsértése elegendően súlyos megsértésnek minősül-e – több tényezőt is tekintetbe kell venniük, többek között a jog adott megsértésének kimenthetőségét vagy azt, hogy a valamely EGT-intézmény által képviselt álláspont hozzájárulhatott-e a jog megsértéséhez. Lásd ebben az értelemben: a Bíróság 2007. január 25-i ítélete, C-278/05, Robins és társai, EU:C:2007:56, 71. pont; a Bíróság 2000. július 4-i ítélete, Haim, C-424/97, EU:C:2000:357, 38. pont; a Bíróság 1996. május 23-i ítélete, The Queen kontra Ministry of Agriculture, Fisheries and Food, ex parte: Hedley Lomas (Ireland), C-5/94, EU:C:1996:205, 28. pont.

(128)  Bizonyos esetekben azonban a nemzeti bíróságok elfogadták az állam felelősségének elvét. Ebben az értelemben lásd: Marseille-i Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság, CTC kontra Corsica Ferries France, 2018. február 12.; Rapport d’expertise, CTC kontra Corsica Ferries France, 2019. február 28., N/REF: 500060, 3. melléklet: A „Final Study on the enforcement of State aid rules and decisions by national courts (COMP/2018/001)” (Zárótanulmány az állami támogatásra vonatkozó szabályok végrehajtásáról és a nemzeti bíróságok által hozott határozatokról (COMP/2018/001)) országjelentései, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2019, 152. o.

(129)  A Bíróság 1996. március 5-i ítélete, Brasserie du pêcheur kontra Bundesrepublik Deutschland és The Queen / Secretary of State for Transport, ex parte Factortame és társai, C-46/93 és C-48/93, EU:C:1991:428, 87. és 90. pont.

(130)  A végrehajtási tanulmány egy érdekes ügyről számolt be, ahol egy francia közigazgatási bíróság az összeegyeztethetetlen támogatás visszafizettetését elrendelő bizottsági határozat nyomán úgy döntött, hogy a piacirészesedés-vesztésért kártérítést ítél meg a kedvezményezett fő versenytársának. A fellebbviteli bíróság részben hatályon kívül helyezte a kártérítés becsült összegéről szóló korábbi ítéletet, és független szakértőt jelölt ki a kártérítés pontos összegének kiszámítására. A szakértő felmérte azoknak az ügyfeleknek a számát, akik az összeegyeztethetetlen támogatás miatt panaszostól átléptek a kedvezményezetthez, és számszerűsítette az ezután bekövetkező bevételkiesést. Az ilyen jellegű számszerűsítés sokszor összetett folyamat, amely a piac jellemzőitől és a versenytársak számától függ. Lásd a 3. mellékletet: A „Final Study on the enforcement of State aid rules and decisions by national courts (COMP/2018/001)” (Zárótanulmány az állami támogatásra vonatkozó szabályok végrehajtásáról és a nemzeti bíróságok által hozott határozatokról (COMP/2018/001)) országjelentései, az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxemburg, 2019, 152. o., FR6 összefoglaló: Tribunal administratif de Bastia, 2017. február 23. Lásd még: Marseille-i Fellebbviteli Bíróság, CTC kontra Corsica Ferries France, 2018. február 12.; Rapport d’expertise, CTC kontra Corsica Ferries France, 2019. február 28., N/REF: 500060

(131)  Lásd a 2.2. szakaszt.

(132)  A Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 44. pont; a Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 57–58. pont.

(133)  A Bíróság 2008. február 12-i ítélete, CELF et ministre de la Culture et de la Communication, C-199/06, EU:C:2008:79, 53. és 55. pont; a Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 60. pont.

(134)  A Bíróság 1988. szeptember 27-i ítélete, Asteris és társai kontra Görögország és EGT, C-106–120/87, EU:C:1988:457, 23. pont; a Bíróság 2016. december 21-i ítélete, Bizottság kontra Aer Lingus, C-164/15 P és C-165/15 P, EU:C:2016:990, 72. pont.

(135)  Lásd: A Bizottság 2014/201/EU határozata (2013. október 2.) a Simet SpA részére az 1987 és 2003 között nyújtott közlekedési közszolgáltatásokért járó kompenzációról (SA.33037 (2012/C) sz. állami támogatási intézkedés – Olaszország) (HL L 114., 2014.4.16., 67. o.), amelyet e kérdésben megerősített a Törvényszék 2016. március 3-i ítélete, Simet kontra Bizottság, T-15/14, EU:T:2016:124, 102–104. pont. Lásd még: a Bizottság (EU) 2015/1470 határozata (2015. március 30.) a Románia által nyújtott SA.38517 (2014/C) (korábbi 2014/NN) számú állami támogatásról 2013. december 11-i választottbírósági ítélet a Micula kontra Románia ügyben (HL L 232., 2015.9.4., 43. o.), amelyet megsemmisített a Törvényszék 2019. június 18-i ítélete, European Food és társai kontra Bizottság, T-624/15, EU:T:2019:423, és amelyet jelenleg vizsgál a Bíróság (C-638/19 P, Bizottság kontra European Food és társai).

(136)  A Bíróság 2006. október 5-i ítélete, Transalpine Ölleitung in Österreich, C-368/04, EU:C:2006:644, 57. pont.

(137)  A Bíróság 2004. június 29-i ítélete, Bizottság kontra Tanács, C-110/02, EU:C:2004:395, 43. pont; a Bíróság 2007. július 18-i ítélete, Lucchini, C-119/05, EU:C:2007:434, 59–63. pont; a Bíróság 2015. november 11-i ítélete, Klausner Holz Niedersachsen, C-505/14, EU:C:2015:742, 42–44. pont.

(138)  E tekintetben lásd még: Ruiz-Jarabo Colomer főtanácsnok 2005. április 28-i indítványa, Atzeni és társai, C-346/03 és C-529/03 egyesített ügyek, EU:C:2005:256, 198. pont.

(139)  Az Asteris ítélkezési gyakorlat olyan esetekre vonatkozik, amelyekben a felperes egyszerűen kártérítést kér (például a hatóságok által jogellenesen okozott kár kiigazítását kéri), ahogy azt akárki más hasonló helyzetben jogosult lenne kérni az érintett EGT-államban. Ez utóbbi esetben pusztán abból a tényből fakadóan, hogy az alperes közjogi jogalany, az a kártérítés, amelyet bármely felperes hasonló helyzetben – például két magánjogi jogalany közötti hasonló jogvita esetén – kapott volna, nem válik állami támogatássá.

(140)  A Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 98–104. pont; a Bíróság 2005. december 15-i ítélete, Unicredito Italiano, C-148/04, EU:C:2005:774, 104. pont; a Bíróság 2015. március 19-i ítélete, OTP Bank, C-672/13, EU:C:2015:185, 77. pont.

(141)  A Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, ECLI:EU:C:1996:285, 72–74. pont.

(142)  […].

(143)  […].

(144)  A Bíróság 1990. december 6-i végzése, Zwartveld és társai, C-2/88 Imm., EU:C:1990:440, 10. és 11. pont; a Törvényszék 1996. szeptember 18-i ítélete, Postbank kontra Bizottság, T-353/94, EU:T:1996:119, 93. pont.

(145)  […].

(146)  Lásd: a Bíróság 1982. október 6-i ítélete, CILFIT kontra Ministero della Sanità, C-283/81, EU:C:1982:335, 14–20. pont; a Bíróság 2008. szeptember 11-i ítélete, Unión General de Trabajadores de La Rioja, C-428/06–C-434/06, EU:C:2008:488, 42–43. pont; a Bíróság 2016. július 28-i ítélete, Association France Nature Environnement, C-379/15, EU:C:2016:603, 47–50. pont; a Bíróság 2016. szeptember 15-i ítélete, PGE, C-574/14, EU:C:2016:686, 40. pont; a Bíróság 2018. október 4-i ítélete, Bizottság kontra Franciaország (Forrásadó), C-416/17, EU:C:2018:811, 108. és az azt követő pontok.

(147)  Az információ vagy vélemény iránti kérelmek előnye, hogy kevésbé formálisak, és mindig kiegészíthetők egy tanácsadói vélemény iránti kérelemmel – e tekintetben lásd: a Bíróság 2020. október 28-i ítélete, INAIL, C-608/19, EU:C:2020:865, ahol mindkét lehetőséget igénybe vették.

(148)  A Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 44. pont; a Bíróság 2016. szeptember 15-i ítélete, PGE, C-574/14, EU:C:2016:686, 40. pont.

(149)  […].

(*)  Az Európai Bizottság és az uniós tagállamok közötti együttműködés három eszközét a felülvizsgált (2015/1589) eljárási rendelet 29. cikke kodifikálta, amelyet még nem foglaltak bele az EGT-megállapodásba.

(**)  A C-39/94. sz., SFEI és társai ügyben hozott ítélet 50. pontja; az 1990. július 13-i végzés, Zwartveld és társai, C-2/88. Imm., EBHT [1990]., I-3365. o., 16–22. pont; Delimitis kontra Henninger Bräu, C-234/89, EBHT [1991]., I-935. o., 53. pont.

(***)  A C-94/00. sz. Roquette Frères ügyben hozott ítélet (EBHT [2002]., I-9011. o.) 31. pontja.

(150)  […].

(151)  Ezen információk kézhezvételét követően az információt kérő nemzeti bíróság rendszeres tájékoztatást kérhet az ügy állásáról.

(152)  A Törvényszék 1996. szeptember 18-i ítélete, Postbank kontra Bizottság, T-353/94, EU:T:1996:119, 64. pont; a Bíróság 1990. július 13-i végzése, Zwartveld és társai, C-2/88 Imm., EU:C:1990:315, 16–22. pont.

(153)  A Bíróság 1991. február 28-i ítélete, Delimitis kontra Henninger Bräu, C-234/89, EU:C:1991:91, 53. pont; a Törvényszék 1996. szeptember 18-i ítélete, Postbank kontra Bizottság, T-353/94, EU:T:1996:119, 90. pont.

(154)  A Törvényszék 1996. szeptember 18-i ítélete, Postbank kontra Bizottság, T-353/94, EU:T:1996:119, 93. pont; a Bíróság 1990. december 6-i végzése, Zwartveld és társai, C-2/88 Imm., EU:C:1990:440, 10. és 11. pont.

(155)  A Bíróság 1990. december 6-i végzése, Zwartveld és társai, C-2/88 Imm., EU:C:1990:440, 11. pont; a Bíróság 2002. november 26-i ítélete, First és Franex, C-275/00, EU:C:2002:711, 49. pont; a Törvényszék 1996. szeptember 18-i ítélete, Postbank kontra Bizottság, T-353/94, EU:T:1996:119, 93. pont.

(156)  Ez lehet például a helyzet egy magánszemély által benyújtott bizonyos típusú információk esetében, vagy amennyiben az egyik EGT-tag EFTA-állam által benyújtott információkat egy másik EGT-tag EFTA-állam bírósága kéri.

(157)  […].

(158)  Lásd az 5.1.2. szakaszt.

(159)  A Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 50. pont.

(160)  Lásd e tekintetben: a Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 68–71. pont.

(161)  A Bíróság 2020. március 4-i ítélete, CSTP Azienda della Mobilità kontra Bizottság, C-587/18 P, EU:C:2020:150, 90. pont; a Bíróság 2007. július 19-i ítélete, Lucchini, C-119/05, EU:C:2007:434, 50–52. pont.

(162)  Lásd a fenti 4.2.3.3. szakaszt.

(163)  […].

(164)  […].

(165)  A Bíróság 2014. szeptember 11-i ítélete, Bizottság kontra Németország, C-527/12, ECLI:EU:C:2014:2193, 56. pont.

(166)  […]. Az EFTA Felügyeleti Hatóság iránymutatásokat fogad el az állami támogatási szabályok értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan, vagy az Európai Bizottság vonatkozó jogi aktusának EGT EFTA változata, vagy az adott jogi aktusra való hivatkozás formájában. Az Európai Bizottság közleményt fogadott el a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről (HL C 247., 2019.7.23., 1. o.), amely a 2007. évi visszafizettetési közlemény (HL C 272., 2007.11.15., 4. o.) helyébe lépett. A jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről szóló közlemény bizonyos mértékig az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i (EU) 2015/1589 tanácsi rendeletet (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.) („eljárási rendelet”) követi, amelyet még nem foglaltak bele az EGT-megállapodásba. Ennek okán az EFTA Felügyeleti Hatóság nem tudta elfogadni a visszafizettetésről, valamint a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatásról szóló közlemény érdemi EGT EFTA változatát, ezért a jelenleg alkalmazandó 2008-as visszafizettetési közleményére hivatkozik, amely itt érhető el: HL L 105., 2011.4.21., 32. o.

(167)  A Bíróság 2006. október 5-i ítélete, Transalpine Ölleitung in Österreich, C-368/04, EU:C:2006:644, 38. pont; a Bíróság 2013. november 21-i ítélete, Deutsche Lufthansa, C-284/12, EU:C:2013:755, 28. pont.

(168)  A Bíróság 2019. január 23-i ítélete, Fallimento Traghetti del Mediterraneo, C-387/17, EU:C:2019:51, 66. pont. a Bíróság 2019. március 5-i ítélete, Eesti Pagar, C-349/17, EU:C:2019:172, 110. pont.

(169)  Nincs jelentősége annak, hogy a nemzeti bíróság ítéletét ideiglenes intézkedés iránti eljárás vagy érdemi eljárás keretében hozza meg, mivel az ítélet a támogatási intézkedésre mindkét esetben hatással lehet (még ha csak ideiglenes hatással is).

(170)  A Bíróság 2016. október 26-i ítélete, DEI és Bizottság kontra Alouminion tis Ellados, C-590/14 P, EU:C:2016:797, 107. és 108. pont.

(171)  Ha az EFTA Felügyeleti Hatóság úgy ítéli meg, hogy az EGT-tag EFTA-állam nem teljesítette a felügyeleti és bírósági megállapodás 31. cikkének (2) bekezdése szerinti ítéletben megállapított kötelezettségeit, az EFTA Felügyeleti Hatóság az EFTA-Bíróság elé terjesztheti az ügyet.

(172)  A Bíróság 1991. november 21-i ítélete, Fédération nationale du commerce extérieur des produits alimentaires és társai kontra Franciaország, C-354/90, EU:C:1991:440, 12. pont; a Bíróság 1996. július 11-i ítélete, SFEI és társai, C-39/94, EU:C:1996:285, 70. pont.

(173)  A Bíróság 2003. szeptember 30-i ítélete, Köbler, C-224/01, EU:C:2003:513, 50. pont.


ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2024/1181/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)


Top