EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document E2020P0015

A Borgarting lagmannsrett tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a P elleni büntetőeljárásban (E-15/20. sz. ügy) 2021/C 58/14

OJ C 58, 18.2.2021, p. 58–59 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.2.18.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 58/58


A Borgarting lagmannsrett tanácsadói vélemény iránti kérelme az EFTA-Bírósághoz a P elleni büntetőeljárásban

(E-15/20. sz. ügy)

(2021/C 58/14)

A Borgarting lagmannsrett (Borgarting fellebbviteli bíróság) 2020. október 16-án kelt, a Bíróság Hivatalához 2020. október 21-én beérkezett levelében tanácsadói vélemény iránti kérelmet nyújtott be az EFTA-Bírósághoz a P elleni büntetőeljárásban, az alábbi kérdéseket illetően:

1. kérdés

Ellentétes-e az EGT-megállapodás 3. cikkével és 7. cikkének a) pontjával – összefüggésben a 883/2004/EK rendelettel, különösen az annak 6. fejezetével együtt értelmezett 4., 5. és 7. cikkével – az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében:

a)

a munkanélküli ellátásra való jogosultság feltétele, hogy a munkanélküli személy Norvégiában tartózkodjon („oppholder seg”) (lásd a nemzeti biztosítási törvény 4-2. szakaszát); valamint

b)

a munkanélküli ellátásokról szóló nemzeti rendelet rendelkezik a tartózkodási követelmény alóli – a 883/2004/EK rendelet 64. cikkében szereplő előírást is magában foglaló – mentességről, amelyet az átültető rendeletben is végrehajtottak?

2. kérdés

Az 1. kérdésre adott választól függetlenül, az EGT-megállapodás szabad mozgásra vonatkozó szabályai, köztük a 28., 29. és 36. cikk értelmében vett korlátozásnak minősül-e az 1. kérdésben leírt szabályozás?

Ha igen, e korlátozás igazolható-e a következő indokokkal:

i.

általában úgy tekintik, hogy az illetékes államban való tartózkodás jobban ösztönzi a munkanélkülit és megfelelőbb lehetőséget nyújt számára ahhoz, hogy állást keressen és találjon, így az esetleges állást is gyorsabban be tudja tölteni;

ii.

általában úgy tekintik, hogy az illetékes államban való tartózkodás elősegíti, hogy a munkanélküli a foglalkoztatási szolgálatok rendelkezésére álljon, valamint hogy a norvégiai jelenlét lehetővé teszi a közigazgatás számára annak ellenőrzését, hogy a munkanélküli megfelel-e a munkanélküliség esetén fizetett pénzbeli ellátás igénybevételéhez szükséges feltételeknek – azt is beleértve, hogy a munkanélküli ténylegesen munkanélküli és nem rendelkezik rejtett jövedelemforrásokkal –, hogy valódi munkakereső-e, aktívan keres-e állást vagy részt vesz-e álláskeresésre irányuló egyéb tevékenységekben;

iii.

általában úgy tekintik, hogy az illetékes államban való tartózkodás jobb lehetőségeket biztosít a foglalkoztatási szolgálatok számára annak vizsgálatához, hogy a munkanélküli megfelelő nyomon követésben részesül-e; valamint

iv.

a nemzeti szabályozás lehetővé teszi, hogy a munkanélküli a 883/2004/EK rendeletben előírt feltételek mellett másik EGT-államban munkanélküli ellátásban részesüljön.

3. kérdés

Ha az 1. és a 2. kérdésre adott válaszok szükségessé teszik, a 2004/38 irányelvvel, többek között annak 4., 6. és 7. cikkével kapcsolatban is hasonló kérdések merülnek fel.

4. kérdés

A vádlottal szemben amiatt emeltek vádat, hogy hamis információkat szolgáltatott a norvég munkaügyi és jóléti hivatalnak (NAV) egy másik EGT-államban való tartózkodással kapcsolatban, és ezáltal félrevezette a norvég munkaügyi és jóléti hivatalt, amely olyan munkanélküli ellátást fizetett a számára, amelyre nem volt jogosult, mivel a nemzeti biztosítási törvény a munkanélküli ellátásban való részesülés feltételéül szabja a Norvégiában való tartózkodást („opphold”). Tekintettel a 883/2004/EK rendelet norvégiai átültetésére (lásd az 1. kérdést), a büntető törvénykönyv csalásra és hamis nyilatkozattételre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása a jelen ügyhöz hasonló esetben összhangban áll-e az olyan alapvető EGT-jogi elvekkel, mint az egyértelműség elve és a jogbiztonság elve?

5. kérdés

Figyelemmel a jelenlegihez hasonló konkrét ügyre és a 883/2004/EK rendelet átültetésére (lásd az 1. kérdést), a büntetőjogi szankció megfelel-e az arányosság elvének?


Top