Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document C2011/085/07

Az Újfehértói meggypálinka műszaki dokumentációjának főbb előírásai

OJ C 85, 18.3.2011, p. 10–12 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

18.3.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 85/10


AZ ÚJFEHÉRTÓI MEGGYPÁLINKA MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓJÁNAK FŐBB ELŐÍRÁSAI

2011/C 85/07

BEVEZETÉS

2010. június 8-án Magyarország kérelmezte az „Újfehértói meggypálinka” földrajzi árujelzőként való nyilvántartásba vételét a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint.

A 110/2008/EK rendelet 17. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság a szóban forgó cikk (1) bekezdésében említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 12 hónapon belül ellenőrzi, hogy az megfelel-e a rendeletnek.

Az ellenőrzés megtörtént, és a 17. cikk (6) bekezdésével összhangban a Bizottság szolgálatai 2010. november 17-én, a szeszes italokkal foglalkozó bizottság 101. ülésén bejelentették, hogy a kérelem megfelel a rendeletnek.

Ezért a műszaki dokumentáció főbb előírásait az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzé kell tenni.

A 17. cikk (7) bekezdésének megfelelően a műszaki dokumentáció főbb előírásainak közzétételi időpontjától számított hat hónapon belül bármely természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, kifogást emelhet a földrajzi árujelző III. mellékletben történő lajstromozásával szemben azon az alapon, hogy az e rendeletben előírt feltételek nem teljesülnek. A kellően megalapozott kifogást a Bizottsághoz kell benyújtani az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén, vagy a kérelemhez mellékelni kell az e nyelvek egyikén készült fordítást.

AZ ÚJFEHÉRTÓI MEGGYPÁLINKA MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓJÁNAK FŐBB ELŐÍRÁSAI

A.   A szeszes ital földrajzi megjelölést is tartalmazó elnevezése és kategóriája:

Elnevezés: Újfehértói meggypálinka

Szeszesital-kategória: Gyümölcspárlat (a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 9. kategóriája)

B.   A szeszes ital leírása, beleértve a termék főbb fizikai, kémiai mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit:

Érzékszervi tulajdonságok:

Tükrösen tiszta, színtelen, kellemes meggy ízű és illatú; jellegében fellelhető a gyümölcs citrusossága és a magjellegből adódó marcipánosság.

Kémiai és fizikai tulajdonságok:

alkoholtartalom

:

legalább 40 % V/V;

metilalkohol-tartalom

:

max. 1 000 g/hl abs. alk.;

illóanyag-tartalom

:

min. 200 g/hl abs. alk.;

hidrogén-cianid tartalom

:

legfeljebb 7 g/hl abs. alk.

C.   Az érintett földrajzi terület meghatározása:

Az Újfehértói meggypálinka alapanyaga Szabolcs-Szatmár-Bereg megye alábbi településeiről származhat: Bálintbokor, Butyka, Császárszállás, Érpatak, Geszteréd, Kálmánháza, Kismicske, Kisszegegyháza, Lászlótanya, Ludastó, Petőfitanya, Szirond, Újfehértó, Újsortanya, Táncsicstag, Vadastag, Zsindelyes.

D.   Az Újfehértói meggypálinka előállítási módjának az ismertetése:

Az „Újfehértói” eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók.

A kimagozott gyümölcshöz semmilyen adalékanyagot vagy cukrot nem szabad adni.

A cefrézés során a magozott meggy cefrét megfelelően előkészített és rehidratált fajélesztővel beoltják.

A csonthéjas gyümölcsöknél szükséges az ún. magíz biztosítása. Ezért a megengedett (max. 3 %) magtöret mellett, ha szükséges, szárított magtöretet tesznek vissza az erjedő cefrébe.

A meggycefre lepárlását kétféle berendezésen végezhetik (szakaszos, kisüsti jellegű, vagy folyamatos lepárló berendezésen). A lepárlást követően a párlatot megfelelő tisztaságú rozsdamentes acél tárolótartályokban legalább 3 hónapon keresztül pihentetik, érlelik.

E.   A földrajzi környezettel vagy a földrajzi származással való kapcsolatot alátámasztó részletek:

Az érintett földrajzi területen az uralkodó talajtípus a homok talajképző kőzeten kialakult humuszos homoktalaj. Ezt a talajtípust az 1 %-nál magasabb humusztartalom, valamint a 40 cm körüli termőréteg-vastagság jellemzi. A víztartó és vízáteresztő képessége jó, emellett levegős és nehezen szárad ki, tápanyag-szolgáltató képessége pedig elegendő a jó termés eléréséhez. Vízgazdálkodása kedvező, mert a közepes vízáteresztő képességhez jó víztartó kapacitás párosul. A talaj levegőzöttsége és tápanyag-gazdálkodása szintén kedvező.

Az Újfehértói fürtös meggyfajta termesztési igényének, illetve az érintett földrajzi terület adottságainak összehasonlítása során megállapítható, hogy az igény és az adottság szerencsésen egybeesik, nem véletlen tehát, hogy ezen a területen alakult ki a meggytermesztés, és itt született az Újfehértói fürtös meggyfajta is, valamint innen származik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye meggytermésének nagy része.

Természetesen Újfehértón is – mint általában az Alföldön – óriási volt a becsületük a táplálkozáskultúrában a gyümölcsöknek. E gyümölcsök közül való a meggy, amelynek vadon termő példányai már a mai település létrejötte idején – a XVII. század elején – megtalálhatók voltak a határban.

A nagyobb földbirtokkal, gyümölcsössel rendelkező gazdák a település népével egy időben főzették nyári pálinkájukat, a már említett „aratópálinkát”.

Újfehértónak a XIX. század elejétől kiterjedt és nagyszámú szőlőskertjei voltak. A szőlő mellett ott díszlettek ezekben a különféle gyümölcsfák, köztük a félvad cigánymeggy, majd ezek mellett egyre nagyobb számban a Szilágyi- és Pándy-meggyfák is. Az 1970-es évek derekán pedig feltűntek a meggyültetvények is a kisgazdaságokban, melyeknek fái a Pándy-meggyből, illetve az újfehértói kutatóállomáson 1965-ben kifejlesztett fürtös meggyből tevődtek ki.

Újfehértón két nagyobb, üzemszerű pálinkafőzde üzemelt. Az egyiket a „község”, a másikat a helyi nagybirtokosság tartotta fenn. Az előző a település északi, az utóbbi pedig a déli részén működött, melyet Csernyus Lőrinc 1848–1849-es honvédfőhadnagy alapított, s jelenleg is üzemel a Rákóczi úton.

Mindösszességében azt mondhatjuk tehát, hogy a megfelelő klimatikus viszonyok mellett a meggypálinka készítése és fogyasztása komoly múltra tekint vissza a megjelölt területen.

Az Újfehértói meggypálinkát kizárólag a meghatározott földrajzi területen fekvő szeszfőzdékben szabad előállítani, gyártani és palackozni.

F.   Az uniós és/vagy a nemzeti és/vagy a regionális rendelkezések által meghatározott követelmények:

A szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke.

A pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény.

G.   A kérelmező neve és levelezési címe:

Név

:

Zsindelyes Pálinkafőzde Kft.

Levelezési cím

:

Érpatak

Zsindelyes tanya 1.

4245

MAGYARORSZÁG/HUNGARY

H.   A földrajzi árujelző kiegészítése és/vagy a címkézésre vonatkozó egyedi szabályok:

A jelölés a jogszabályokban előírtakon kívül a következőket tartalmazza:

 

„Újfehértói meggypálinka”

 

„védett eredetjelölés”


Top