Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 62023CJ0336

A Bíróság ítélete (tizedik tanács), 2024. november 21.
HP - Hrvatska pošta d.d. kontra Povjerenik za informiranje.
A Visoki upravni sud (Horvátország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem.
Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – Nyílt hozzáférésű adatok és a közszféra információinak további felhasználása – (EU) 2019/1024 irányelv – 1. cikk – Hatály – 2. cikk – A dokumentumok »további felhasználásának« fogalma – Közszférabeli szervezet birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés joga.
C-336/23. sz. ügy.

Court reports – general – 'Information on unpublished decisions' section

ECLI identifier: ECLI:EU:C:2024:979

 A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)

2024. november 21. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal – Jogszabályok közelítése – Nyílt hozzáférésű adatok és a közszféra információinak további felhasználása – (EU) 2019/1024 irányelv – 1. cikk – Hatály – 2. cikk – A dokumentumok »további felhasználásának« fogalma – Közszférabeli szervezet birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés joga”

A C‑336/23. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Visoki upravni sud (közigazgatási fellebbviteli bíróság, Horvátország) a Bírósághoz 2023. május 26‑án érkezett, 2023. május 25‑i határozatával terjesztett elő

a HP – a Hrvatska pošta d.d.

és

a Povjerenik za informiranje

között,

a STAS d.o.o.

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),

tagjai: D. Gratsias tanácselnök (előadó), I. Jarukaitis, a negyedik tanács elnöke és Csehi Z. bíró,

főtanácsnok: P. Pikamäe,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

–

a Povjerenik za informiranje képviseletében Z. Pičuljan, meghatalmazotti minőségben,

–

a horvát kormány képviseletében G. Vidović Mesarek, meghatalmazotti minőségben,

–

a cseh kormány képviseletében J. Očková, M. Smolek és J. Vláčil, meghatalmazotti minőségben,

–

az osztrák kormány képviseletében A. Posch és J. Schmoll, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében U. Małecka, M. Mataija és G. Meessen, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20‑i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2019. L 172., 56. o.) 1. cikke (2) bekezdésének és 2. cikkének az értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a HP – Hrvatska pošta d.d. (a továbbiakban: HP) és a Povjerenik za informiranje (tájékoztatási megbízott, Horvátország) között a HP‑hez benyújtott – többek között építési szerződések, építési munkák esetei és az építmények átadásáról szóló jegyzőkönyvek közlésére irányuló – információkérés tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3

A 2019/1024 irányelv (9), (13), (23) és (70) preambulumbekezdése az alábbiakat mondja ki:

„(9)

A közszféra információi egy olyan különleges adatforrást képviselnek, amely hozzájárulhat a belső piac fejlesztéséhez, valamint a felhasználóknak és a jogi személyeknek szánt új alkalmazások fejlesztéséhez. Az intelligens adathasználat – ideértve az adatok mesterséges intelligencián alapuló alkalmazásokon keresztüli kezelését is – a gazdaság minden ágazatára hatással lehet.

[…]

(13)

A belső piac létrehozásának egyik fő célja olyan feltételek megteremtése, amelyek [európai uniós] és tagállami szinten egyaránt elősegítik a termékek és szolgáltatások fejlesztését. A közszféra információi, illetve a közfeladatok ellátása vagy általános érdekű szolgáltatások nyújtása során gyűjtött, előállított, sokszorosított és terjesztett információk fontos alapanyagot jelentenek a digitális tartalommal bíró termékek és szolgáltatások számára, és még ennél is fontosabb tartalomforrássá válnak a fejlett digitális technológiák, például a mesterséges intelligencia, a megosztott könyvelési technológiák és a dolgok internetének fejlődésével. […]

[…]

(23)

[…] Ez az irányelv egy olyan kötelezettséget állapít meg a tagállamok számára, hogy minden meglévő dokumentumot továbbfelhasználhatóvá tegyenek, kivéve, ha a hozzáférést korlátozzák vagy kizárják a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályok vagy az ebben az irányelvben meghatározott egyéb kivételek. Ez az irányelv a tagállamok hatályos hozzáférési szabályaira épül, és nem változtatja meg a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti szabályokat. Nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a polgárok vagy a jogi személyek a vonatkozó hozzáférési szabályok szerint csak a sajátos érdekük igazolása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz. […] A közszférabeli szervezeteket ösztönözni kell, hogy bocsássák rendelkezésre dokumentumaikat további felhasználás céljából. […]

[…]

(70)

Mivel az irányelv céljait – nevezetesen a közszféra dokumentumain alapuló, Unió‑szerte hozzáférhető információs termékek és szolgáltatások létrehozását, valamint a közszféra dokumentumainak egyrészt magánvállalkozások, elsősorban kkv‑k által hozzáadott értékkel rendelkező információs termékek és szolgáltatások létrehozása érdekében, másrészt a polgárok által az információ szabad áramlása és a kommunikáció megkönnyítése érdekében történő, határokon átnyúló hatékony felhasználásának biztosítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és a javasolt fellépés egész Unióra kiterjedő hatálya miatt azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az [EUMSZ 5. cikk]ben foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. […]”

4

Ezen irányelv „Tárgy és hatály” című 1. cikke így rendelkezik:

„(1)   Ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg a nyílt hozzáférésű adatok felhasználásának előmozdítása, valamint a termékek és a szolgáltatások terén az innováció ösztönzése céljából az alábbiak további felhasználására és a további felhasználásukat megkönnyítő gyakorlati feltételekre vonatkozóan:

a)

a tagállamok közszférabeli szervezeteinek birtokában lévő dokumentumok;

b)

olyan közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok, amelyek:

i.

a [vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26‑i] 2014/25/EU [európai parlamenti és tanácsi] irányelvben [(HL 2014. L 94., 243. o.; helyesbítés: HL 2014. L 327., 9. o.)] meghatározott területeken végeznek tevékenységet;

[…]

c)

kutatási adatoknak minősülnek a 10. cikkben meghatározott feltételek szerint.

(2)   Ezen irányelvet nem lehet a következőkre alkalmazni:

[…]

b)

a közvállalkozások birtokában lévő olyan dokumentumokra:

i.

amelyek előállítása kívül esik a tagállamok törvényei vagy más kötelező erejű rendelkezései által meghatározottak szerinti általános érdekű szolgáltatások nyújtásán;

ii.

amelyek a versenynek közvetlenül kitett tevékenységekhez kapcsolódnak, és ezért a 2014/25/EU irányelv 34. cikke értelmében nem tartoznak a közbeszerzési szabályok hatálya alá;

[…]

d)

olyan dokumentumokra – mint például a különleges adatok –, amelyekhez a hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai kizárják, például a következők alapján:

i.

a nemzetbiztonság védelme (azaz állambiztonság), a honvédelem vagy a közbiztonság védelme,

ii.

a statisztikai adatokra vonatkozó titoktartás,

iii.

kereskedelmi titoktartás (ideértve az üzleti, a szakmai vagy a vállalati titkokat);

[…]

f)

olyan dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést korlátozzák a tagállamok hozzáférési szabályai, ideértve azokat az eseteket is, amelyekben a polgárok vagy a jogi személyek csak különleges érdekük bizonyítása esetén juthatnak hozzá a dokumentumokhoz;

[…]

(3)   Ez az irányelv az uniós és tagállami hozzáférési szabályokra épül, és azokat nem érinti.

[…]

(7)   Ez az irányelv a tagállami közszférabeli szervezetek és a közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok […] további felhasználását szabályozza.”

5

A 2019/1024 irányelv „Fogalommeghatározások” című 2. cikkének szövege a következő:

„Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

»közszférabeli szervezet«: az állam, a regionális és helyi önkormányzatok, a közjogi intézmények, vagy az olyan társulások, amelyeket egy vagy több ilyen hatóság, illetve közjogi intézmény hozott létre;

2.

»közjogi intézmény«: olyan intézmény, amelyre a következők mindegyike jellemző:

a)

amely kifejezetten olyan közérdekű célra jött létre, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű;

b)

amely jogi személyiséggel rendelkezik; és

c)

amelyet többségi részben állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény finanszíroz; vagy amelynek irányítása e hatóságok vagy intézmények felügyelete alatt áll; vagy amelynek olyan ügyvezető, döntéshozó vagy felügyelő testülete van, amely tagjainak többségét állami, területi vagy települési hatóság, vagy egyéb közjogi intézmény nevezi ki;

3.

»közvállalkozás«: olyan, az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott területek valamelyikén tevékenységet végző vállalkozás, amelyben a közszférabeli szervezetek közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorolhatnak tulajdonjoguk, pénzügyi részesedésük vagy az adott vállalkozásra irányadó szabályok alapján. A közszférabeli szervezetek meghatározó befolyását vélelmezni kell minden olyan esetben, amikor az említett szervezetek közvetlenül vagy közvetve:

a)

birtokolják a vállalkozás jegyzett tőkéjének többségét;

b)

birtokolják a vállalkozás által kibocsátott részvényekhez kötődő szavazati jogok többségét;

c)

kijelölhetik a vállalkozás ügyvezető, döntéshozó, vagy felügyelő testülete tagjainak több mint felét;

[…]

6.

»dokumentum«:

a)

bármilyen tartalom, függetlenül az adathordozó formájától (papír vagy elektronikus forma, illetve hangi, képi vagy audiovizuális eszköz);

b)

az ilyen tartalom bármely része;

[…]

11.

»további felhasználás«: az alábbiak birtokában lévő dokumentumok felhasználása természetes vagy jogi személyek által:

a)

közszférabeli szervezetek birtokában lévő dokumentumok felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon a közfeladat ellátása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amellyel a dokumentumokat előállították, a közszférabeli szervezetek közötti, kizárólag közfeladataik ellátása keretében történő dokumentumcsere kivételével; vagy

b)

közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok felhasználása olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra, amely kívül esik azon az általános érdekű szolgáltatás nyújtása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amellyel a dokumentumokat előállították, a közszférabeli szervezetek és a közvállalkozások közötti, kizárólag a közszférabeli szervezetek közfeladatainak ellátása keretében történő dokumentumcsere kivételével;

[…]”

A horvát jog

6

Zakon o pravu na pristup informacijama (az információhoz való hozzáférés jogáról szóló törvény) (Narodne novine, br. 25/13, 85/15, 69/22; a továbbiakban: az információhoz való hozzáférésről szóló törvény) 5. cikke a következőképpen rendelkezik:

„E törvény alkalmazásában:

[…]

2)

»közjogi szervezet«: az állami hatóság, az egyéb állami szerv, a helyi vagy regionális önkormányzat, a közhatalmat gyakorló jogi személy és egyéb szervezet, az olyan jogi személy, amelynek alapítója a horvát állam, valamely helyi vagy regionális önkormányzat, illetve közhatalmat gyakorló jogi személy, az olyan jogi személy, amelyet külön jogszabály alapján nagyrészt vagy teljesen állami költségvetésből, helyi vagy regionális önkormányzati költségvetésből, azaz közforrásokból (adók, illetékek stb.) finanszíroznak, valamint az olyan gazdasági társaság, amelyben a horvát állam, illetve helyi vagy regionális önkormányzat külön‑külön vagy együttesen többségi részesedéssel rendelkezik;

[…]

5)

»az információhoz való hozzáférés joga«: magában foglalja a felhasználónak az információ igényléséhez és megszerzéséhez való jogát, valamint a közjogi szervezet azon kötelezettségét, hogy az igényelt információhoz való hozzáférést lehetővé tegye, azaz az információt a benyújtott kérelemtől függetlenül közzétegye, amennyiben e közzététel törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelezettségen alapul;

6)

»további felhasználás«: a közjogi szervezet információinak természetes vagy jogi személyek általi, az információ létrehozásának eredeti céljától eltérő kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célokra való felhasználása, amely felhasználásra törvényben vagy más jogszabályban meghatározott hatáskör vagy szokásosan közfeladatnak minősülő tevékenység keretében kerül sor. Nem minősül további felhasználásnak a közjogi szervezetek között a hatáskörükbe tartozó feladatok ellátása céljából történő információcsere;

[…]”

7

E törvénynek „Az információhoz való hozzáférés jogának korlátozása” című IV. fejezetében szereplő 15. cikke a következőket írja elő:

„[…]

(2)   A közjogi szervezetek korlátozhatják az információkhoz való hozzáférést:

[…]

2)

ha az információ a jogszabályokban foglaltak szerint üzleti vagy szakmai titoknak minősül;

[…]

(4)   A közjogi szervezetek korlátozhatják az információkhoz való hozzáférést, ha:

1)

az információ létrehozása egy vagy több közjogi szervezeten belül folyamatban van, és az információ létrehozásának teljes és végleges befejezése előtti hozzáférhetővé tétel jelentősen megzavarhatja az információ létrehozási folyamatát;

[…]

(8)

Az e cikk (4) bekezdésének 1. pontjában említett információkhoz való hozzáférés az információ létrehozásának befejezését követően is korlátozható, különösen, ha a hozzáférhetővé tétel jelentősen megzavarná a döntéshozatali folyamatot és a véleménynyilvánítást, vagy az információ tartalmának félreértelmezéséhez vezetne, kivéve, ha az információ hozzáférhetővé tételéhez nyomós közérdek fűződik.

[…]”

8

E törvénynek „Az információk további felhasználása” című VI. fejezetében található 27. cikke értelmében:

„[…]

(2)

A közjogi szervezet a további felhasználásra alkalmas információk nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételével vagy a további felhasználásra irányuló kérelmek alapján lehetővé teszi a felhasználóknak a nyílt hozzáférésű adatokhoz való hozzáférést és a további felhasználást.

[…]

(5)

A közjogi szervezet nem köteles a további felhasználás céljára információt létrehozni, átalakítani vagy arról kivonatot készíteni, ha ez aránytalanul sok időt vagy erőforrást igényel; a közjogi szervezet nem köteles a további felhasználás céljára az információt utólag frissíteni, javítani vagy tárolni sem.

[…]”

9

Az információhoz való hozzáférésről szóló törvénynek „Az információk további felhasználása iránti kérelem és a felhasználók jogainak védelme” című 29. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A további felhasználás iránti kérelemben a kérelmezőnek az e törvény 18. cikkének (3) bekezdésében foglalt adatokon túlmenően meg kell jelölnie azokat az információkat, amelyeket tovább fel kíván használni, azt, hogy milyen formában és módon kívánja megkapni az igényelt információkat, valamint közölnie kell az információ felhasználásának célját (kereskedelmi vagy nem kereskedelmi cél).

(2)   A következő szervezetek nem kötelesek a további felhasználásra irányuló kérelmet teljesíteni:

[…]

2.

olyan gazdasági társaságok, amelyekben a horvát állam vagy valamely helyi vagy regionális önkormányzat közvetlen vagy közvetett módon meghatározó befolyást gyakorol vagy gyakorolhat tulajdonjog, pénzügyi részesedés vagy az adott társaságra irányadó szabályok alapján, és amelyek:

–

a földgáz‑ és hőenergia‑, a villamos energia‑, a vízgazdálkodási ágazattal, a közlekedési szolgáltatások, a repülőterek, a tengeri és folyami kikötők, a postai szolgáltatások, a kőolaj‑ és földgázkitermelés, valamint a szén vagy egyéb szilárd tüzelőanyagok feltárása vagy kitermelése ágazatával kapcsolatos tevékenységeket a közbeszerzési törvénynek megfelelően végzik,

[…]

(7)   Az információ további felhasználásával kapcsolatos határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani a [tájékoztatási] megbízotthoz. A tájékoztatási megbízott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a Visoki upravni sud [(közigazgatási fellebbviteli bíróság, Horvátország) előtt közigazgatási peres eljárás kezdeményezhető.

[…]

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

10

A HP, amely a Horvát Köztársaság 100%‑os tulajdonában álló társaság, egyetemes postai szolgáltató e tagállamban. Ezenkívül kereskedelmi tevékenységet is folytat.

11

A HP‑hoz tájékoztatás iránti kérelmet nyújtottak be, amely többek között építési szerződésekre, az építkezések állására és az építmények átadásáról szóló jegyzőkönyvekre vonatkozott.

12

Mivel e kérelmet a HP elutasította, ezen elutasító határozattal szemben fellebbezést nyújtottak be az információs megbízotthoz, aki arra kötelezte a HP‑t, hogy tegyen eleget e kérelemnek.

13

A HP által az információs megbízott e határozatával szemben indított kereset tárgyában eljáró Visoki upravni sud (közigazgatási fellebbviteli bíróság) visszautalta az ügyet e megbízott elé azzal az indokkal, hogy abban az időpontban, amikor e megbízott meghozta e határozatot, a 2019/1024 irányelv átültetésére előírt határidő már lejárt, és az e megbízott által a HP terhére előírt adatközlési kötelezettséget az ezen irányelvben szereplő új fogalommeghatározások és kivételek fényében kell megvizsgálni.

14

A visszautalás alapján eljárva az információs megbízott ismét kötelezte a HP‑t a kért információk közlésére.

15

A HP e határozattal szemben keresetet indított a Visoki upravni sud (közigazgatási fellebbviteli bíróság), a kérdést előterjesztő bíróság előtt.

16

Keresetének alátámasztása érdekében a HP többek között azt állítja, hogy a 2019/1024 irányelvet helytelenül ültették át a horvát jogba, mivel az információhoz való hozzáférésről szóló törvény értelmében vett „közjogi szervezet” fogalmának tartalma nem egyezik meg az ezen irányelv 2. cikkének 3. pontja értelmében vett „közvállalkozás” fogalmának tartalmával. Továbbá ez utóbbi fogalomnak az ezen irányelvben szereplő meghatározása mind az információk további felhasználására, mind az információhoz való hozzáférés jogára alkalmazandó. A HP végül arra hivatkozik, hogy azok az információk, amelyek szolgáltatására őt kötelezték, ágazati tevékenységéhez kapcsolódnak, és üzleti titoknak minősülnek.

17

Az információs megbízott azt állítja, hogy az alapeljárás tárgya nem az információk további felhasználásához való jog, hanem az információhoz való hozzáférési jog gyakorlása. Márpedig a 2019/1024 irányelv nem az információhoz való hozzáférés jogát szabályozza, hanem a nyílt hozzáférésű adatokat és a közszféra információinak további felhasználását.

18

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita megoldása érdekében el kell döntenie azt a kérdést, hogy a HP az alapügy keretében köteles volt‑e olyan információkat közölni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az általános érdekű szolgáltatások nyújtásához, ami többek között magában foglalja az információk „újrafelhasználása” 2019/1024 irányelv értelmében vett fogalma terjedelmének meghatározását.

19

E körülmények között a Visoki upravni sud (közigazgatási fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

„1)

[A 2019/1024 irányelv] 2. cikkének 11. pontja értelmében vett »további felhasználás« fogalmába bele kell e érteni minden olyan információhoz való hozzáférést, amelyet közszférabeli szervezet/közvállalkozás állított elő, vagy amely e szervezet/vállalkozás birtokában van, és amelyet a felhasználó (természetes vagy jogi személy) először igényel a közszférabeli szervezettől?

2)

Az olyan információ rendelkezésre bocsátása iránti kérelem, amelyet közszférabeli szervezet/közvállalkozás állított elő, vagy amely e szervezet/vállalkozás birtokában van, és amelyet tevékenysége keretében vagy e szervezet szervezetével és munkájával összefüggésben állítottak elő, tekinthető‑e olyan információ rendelkezésre bocsátása iránti kérelemnek, amelyre ezen irányelv rendelkezései alkalmazandók, azaz ezen irányelv rendelkezései alkalmazandók‑e a közszférabeli szervezetek birtokában lévő információkhoz való hozzáférés iránti valamennyi kérelemre?

3)

Azok a közszférabeli szervezetek tekinthetők‑e csak [a 2019/1024 irányelv] 2. cikkében említett, információk rendelkezésre bocsátására kötelezett jogalanyoknak, amelyektől a további felhasználást kérték, vagy az új fogalommeghatározások valamennyi közszférabeli szervezetre és az e szervezetek birtokában lévő valamennyi információra vonatkoznak, azaz [ezen] irányelv 2. cikke az általuk előállított vagy birtokolt információk rendelkezésére bocsátására kötelezett jogalanyokat sorolja‑e fel, vagy úgy kell‑e tekinteni, hogy az [ezen] irányelv 2. cikkében említett jogalanyoknak az információkat csak további felhasználás esetén kell rendelkezésre bocsátaniuk?

4)

[A 2019/1024 irányelv] 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt, információk rendelkezésre bocsátására vonatkozó kötelezettség alóli kivételek tekinthetők‑e olyan kivételeknek, amelyek alapján a közszférabeli szervezetek megtagadhatják az általuk előállított vagy birtokukban lévő információk rendelkezésre bocsátását, vagy olyan kivételekről van‑e szó, amelyek csak akkor alkalmazandók, ha a közszférabeli szervezetektől további felhasználást kértek?”

A Bíróság előtti eljárás

20

A Bíróság elnöke 2023. július 27‑iHP – Hrvatska pošta végzésével (C‑336/23, EU:C:2023:617) elutasította a Visoki upravni sud (közigazgatási fellebbviteli bíróság) arra irányuló kérelmét, hogy a jelen ügyet a Bíróság eljárási szabályzatának 105. cikke szerinti gyorsított eljárásban bírálják el.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

21

Elöljáróban meg kell állapítani egyrészt, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapeljárás alapjául szolgáló, a jelen ítélet 11. pontjában említett kérelem kizárólag valamely közszférabeli szervezet birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozott, anélkül hogy tárgya e dokumentumok további felhasználása lett volna.

22

Másrészt e határozatból kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság szerint az alapeljárásra ratione temporis alkalmazandó jog meghatározása szempontjából releváns időpont az, amikor az információs megbízott meghozta a HP‑t e kérelem teljesítésére felszólító határozatát, és ezen időpontban a 2019/1024 irányelv átültetésére előírt határidő lejárt.

23

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az uniós jog értelmezésére vonatkozó kérdéseket a nemzeti bíróság a saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján terjeszti elő, amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja (2023. április 27‑iM. D. [A Magyarországra való beutazás tilalma] ítélet, C‑528/21, EU:C:2023:341, 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

24

Így együttesen vizsgálandó kérdéseivel a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2019/1024 irányelvet akként kell‑e értelmezni, hogy valamely közszférabeli szervezet birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem ezen irányelv hatálya alá tartozik.

25

E tekintetben meg kell állapítani, hogy – amint az a 2019/1024 irányelv (9), (13) és (70) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik – ezen irányelv célja a nyílt hozzáférésű adatok felhasználásának elősegítése, valamint a közszféra dokumentumain alapuló digitális tartalomtermékek és szolgáltatások uniós és tagállami szintű fejlesztéséhez szükséges feltételek megteremtése a belső piac működésének javítása céljából.

26

E célból ez az irányelv minimumszabályokat állapít meg a tagállami közszférabeli szervezetek és egyes közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok további felhasználására és a további felhasználást megkönnyítő gyakorlati feltételekre vonatkozóan, valamint a kutatási adatok további felhasználásának előmozdítása érdekében.

27

Ezen irányelv 2. cikkének 11. pontja értelmében „további felhasználás” alatt az ilyen dokumentumok természetes vagy jogi személyek által olyan kereskedelmi vagy nem kereskedelmi célra történő felhasználását kell érteni, amely kívül esik azon a közfeladat ellátása vagy általános érdekű szolgáltatás nyújtása keretén belüli eredeti célkitűzésen, amellyel a dokumentumokat előállították.

28

Bár a 2019/1024 irányelv értelmében vett „további felhasználás” feltételezi az érintett dokumentumokhoz való hozzáférést, ez nem változtat azon, hogy két nyilvánvalóan elkülönülő műveletről van szó (lásd analógia útján: 2011. október 27‑iBizottság kontra Lengyelország ítélet, C‑362/10, EU:C:2011:703, 54. pont).

29

Márpedig ez az irányelv, amint azt az 1. cikkének (7) bekezdése kimondja, a tagállami közszférabeli szervezetek és a közvállalkozások birtokában lévő dokumentumok további felhasználását szabályozza, anélkül azonban, hogy bármilyen kötelezettséget írna elő a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében.

30

A 2019/1024 irányelv (23) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 1. cikke (3) bekezdésének megfelelően ugyanis ez az irányelv a hatályos uniós és tagállami hozzáférési szabályokra épül, és azokat nem érinti. Továbbá ezen irányelv 1. cikke (2) bekezdésének d) és f) pontja úgy rendelkezik, hogy az irányelv nem vonatkozik azokra a dokumentumokra, amelyekhez a hozzáférést a tagállamok hozzáférési szabályai kizárják vagy korlátozzák.

31

Így a 2019/1024 irányelv nem mondja ki a közszféra dokumentumaihoz való hozzáférés jogát, hanem azt feltételezi, hogy a tagállami vagy az uniós jog állapít meg ilyen jogot, így az e dokumentumokhoz való hozzáférés feltételei nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá (lásd analógia útján: 2018. november 14‑iNKBM ítélet, C‑215/17, EU:C:2018:901, 32. pont).

32

A fenti megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2019/1024 irányelvet akként kell értelmezni, hogy valamely közszférabeli szervezet birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

A költségekről

33

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.
 

A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:
 

A nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20‑i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvet

 

a következőképpen kell értelmezni:

 

valamely közszférabeli szervezet birtokában lévő dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem nem tartozik ezen irányelv hatálya alá.

 

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: horvát.

Top