This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62022CN0721
Case C-721/22 P: Appeal brought on 24 November 2022 by the European Commission against the judgment delivered by the General Court (Second Chamber) of 14 September 2022 in Case T-775/20, PB v Commission
C-721/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-775/20. sz., PB kontra Bizottság ügyben 2022. szeptember 14-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2022. november 24-én benyújtott fellebbezés
C-721/22. P. sz. ügy: A Törvényszék (második tanács) T-775/20. sz., PB kontra Bizottság ügyben 2022. szeptember 14-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2022. november 24-én benyújtott fellebbezés
HL C 35., 2023.1.30, p. 38–39
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
2023.1.30. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 35/38 |
A Törvényszék (második tanács) T-775/20. sz., PB kontra Bizottság ügyben 2022. szeptember 14-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2022. november 24-én benyújtott fellebbezés
(C-721/22. P. sz. ügy)
(2023/C 35/46)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J. Baquero Cruz, B. Araujo Arce, J. Estrada de Solà meghatalmazottak)
A többi fél az eljárásban: KT, az Európai Unió Tanácsa
A fellebbező kérelmei
A Bizottság kéri, hogy a Bíróság
— |
helyezze hatályon kívül az Európai Unió Törvényszékének a T-775/20. sz. ügyben 2022. szeptember 14-én hozott ítélete rendelkező részének első és harmadik pontját; |
— |
utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé a megsemmisítés iránti kereset érdemi elbírálása céljából; és |
— |
a PB-t kötelezze a költségek viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
Fellebbezésének alátámasztására a Bizottság téves jogalkalmazásra alapított megsemmisítési jogalapra hivatkozik.
A Bizottság vitatja a Törvényszék megállapítását, amely a megtámadott ítélet 65. pontjában kimondja, hogy az ezen ítélet 51–64. pontjában szereplő indokolás alapján a PIF-rendelet (1)„önmagában nem képezheti a jogalap nélkül beszedett összegek visszatéríttetésére irányuló közigazgatási intézkedések elfogadásának releváns jogalapját. […]”.
A Törvényszék tévesen alkalmazza a jogot, mivel a PIF-rendelet 4. és 7. cikke önálló és kellően pontos alapot biztosít a behajtásra irányuló közigazgatási intézkedések elfogadásához, amelyek nem minősülnek szankciónak.
Ítéletének 69. pontjában a Törvényszék végül arra a következtetésre jutott, hogy a 2002. évi költségvetési rendelet 103. cikkének, valamint a PIF-rendelet 4. és 7. cikkének együttes alkalmazása nem teszi lehetővé az elsőfokú eljárás felperesével szembeni intézkedés elfogadását, mivel a felperes nem volt a kifizetések közvetlen kedvezményezettje.
A Bizottság szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, mivel a PIF-rendelet 7. cikke – e rendelet 4. cikkével és a 2002. évi költségvetési rendelet 103. cikkével együttesen alkalmazva – kellően egyértelmű és pontos rendelkezés ahhoz, hogy lehetővé tegye az elsőfokú eljárás felperesével való visszatéríttetést, még akkor is, ha nem ő volt a szóban forgó kifizetések közvetlen kedvezményezettje.
(1) Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL 1995. L 312., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 340. o.).