Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62021CA0512

C-512/21. sz. ügy: A Bíróság (tizedik tanács) 2022. december 1-jei ítélete (a Fővárosi Törvényszék [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Aquila Part Prod Com S.A kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (Előzetes döntéshozatal – Adózás – A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere – 2006/112/EK irányelv – 168. cikk – A héa levonásához való jog – Az adósemlegesség, a tényleges érvényesülés és az arányosság elve – Csalás – Bizonyítás – Az adóalany gondossági kötelezettsége – Az élelmiszerlánc-biztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezésekből és uniós szabályokból eredő kötelezettségek megsértésének figyelembevétele – Az adóalany által adóköteles ügyletek teljesítésére vonatkozóan harmadik személy részére adott megbízás – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 47. cikk – A tisztességes eljáráshoz való jog)

HL C 35., 2023.1.30, p. 12–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2023.1.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 35/12


A Bíróság (tizedik tanács) 2022. december 1-jei ítélete (a Fővárosi Törvényszék [Magyarország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Aquila Part Prod Com S.A kontra Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(C-512/21. sz. ügy) (1)

(Előzetes döntéshozatal - Adózás - A hozzáadottérték-adó (héa) közös rendszere - 2006/112/EK irányelv - 168. cikk - A héa levonásához való jog - Az adósemlegesség, a tényleges érvényesülés és az arányosság elve - Csalás - Bizonyítás - Az adóalany gondossági kötelezettsége - Az élelmiszerlánc-biztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezésekből és uniós szabályokból eredő kötelezettségek megsértésének figyelembevétele - Az adóalany által adóköteles ügyletek teljesítésére vonatkozóan harmadik személy részére adott megbízás - Az Európai Unió Alapjogi Chartája - 47. cikk - A tisztességes eljáráshoz való jog)

(2023/C 35/14)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Fővárosi Törvényszék

Az alapeljárás felei

Felperes:: Aquila Part Prod Com S.A

Alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Rendelkező rész

1)

A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvet

a következőképpen kell értelmezni:

azzal ellentétes, hogy ha az adóhatóság arra hivatkozással kívánja megtagadni valamely adóalanytól az előzetesen felszámított hozzáadottérték-adó (héa) levonásához való jog által biztosított előnyt, hogy ezen adóalany körhinta jellegű héacsalásban vett részt, akkor ezen adóhatóság annak megállapítására szorítkozik, hogy ezen ügylet körbeszámlázásos láncolat részét képezi;

az említett adóhatóság feladata egyrészt az adócsalás tényállási elemeinek pontos meghatározása és a csalárd cselekmények bizonyítása, másrészt pedig annak megállapítása, hogy az adóalany aktívan részt vett ezen adócsalásban, illetve tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának alátámasztására hivatkozott ügylettel az említett adócsalásban vesz részt, ami nem foglalja szükségszerűen magában az adócsalásban részt vevő valamennyi szereplő, valamint az e szereplők által elkövetett valamennyi cselekmény azonosítását.

2)

A 2006/112 irányelvet

a következőképpen kell értelmezni:

azzal nem ellentétes, hogy ha az adóhatóság a levonási jog megtagadása érdekében az adóalany hozzáadottértékadó-csalásban való aktív részvételére hivatkozik, akkor ezen adóhatóság e megtagadást kiegészítő jelleggel vagy másodlagosan olyan bizonyítékokra alapozza, amelyek nem az ilyen részvételt, hanem azt támasztják alá, hogy ezen adóalany kellő körültekintés tanúsítása mellett tudhatta volna, hogy az érintett ügylet az értékesítő által elkövetett csalás részét képezi;

önmagában az a körülmény, hogy az ezen ügyletet magában foglaló értékesítési lánc tagjai ismerték egymást, nem elegendő az adóalany adócsalásban való részvételének megállapításához.

3)

A 2006/112 irányelvet az arányosság elvével összefüggésben

a következőképpen kell értelmezni:

azzal nem ellentétes, hogy szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülmények fennállása esetén megkövetelik az adóalanytól, hogy fokozottabb körültekintést tanúsítson az arról való meggyőződés érdekében, hogy az általa teljesített ügylettel nem vesz részt adócsalásban;

ugyanakkor nem várható el tőle, hogy olyan összetett és alapos ellenőrzéseket végezzen, mint amelyeket az adóhatóság folytathat le;

a nemzeti bíróság feladata annak értékelése, hogy a jelen ügy körülményeire tekintettel az adóalany kellő körültekintéssel járt-e el, és megtette-e az ilyen körülmények között tőle észszerűen elvárható intézkedéseket.

4)

A 2006/112 irányelvet

a következőképpen kell értelmezni:

azzal ellentétes, ha az adóhatóság kizárólag azzal az indokkal tagadja meg valamely adóalanytól a hozzáadottérték-adó (héa) levonásához való jog gyakorlását, hogy az nem tartotta tiszteletben az élelmiszerlánc-biztonságra vonatkozó nemzeti rendelkezésekből és uniós szabályokból eredő kötelezettségeket;

e kötelezettségek megsértése ugyanakkor más tényezőkkel együtt olyan tényezőnek minősülhet, amelyet az adóhatóság mind valamely héacsalás fennállásának, mind pedig az említett adóalany e csalásban való részvételének megállapítása érdekében még akkor is figyelembe vehet, ha az ilyen jogsértés megállapítására illetékes nemzeti közigazgatási szerv e tekintetben előzetesen nem hozott határozatot.

5)

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított tisztességes eljáráshoz való jogot

a következőképpen kell értelmezni:

azzal nem ellentétes, ha az adóhatóság határozatával szemben benyújtott kereset tárgyában eljáró bíróság valamely hozzáadottérték-adóra vonatkozó csalás fennállásának vagy az adóalany e csalásban való részvételének bizonyítékaként veszi figyelembe az említett kötelezettségek megsértését, ha e bizonyíték ezen bíróság előtt kontradiktórius eljárásban kétségbe vonható és vita tárgyát képezheti.

6)

A 2006/112 irányelvet és az adósemlegesség elvét

a következőképpen kell értelmezni:

azokkal nem ellentétes az olyan adójogi gyakorlat, amely annak érdekében, hogy valamely adóalanytól azzal az indokkal tagadják meg a levonási jogot, hogy az hozzáadottérték-adóra vonatkozó csalásban vett részt, a megbízásra alkalmazandó nemzeti szabályoktól és a jelen ügyben megkötött megbízási szerződés kikötéseitől függetlenül figyelembe veszi azt a körülményt, hogy az adóalany megbízottjának törvényes képviselője tudott az e csalást megvalósító tényállásról.


(1)  HL C 471., 2021.11.22.


Top