EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62020CN0702

C-702/20. sz. ügy: Az Augstākā tiesa (Senāts) (Lettország) által 2020. december 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SIA DOBELES HES kontra Sabiedrisko pakalpojumu regulēšanas komisija, Ekonomikas ministrija, Finanšu ministrija

OJ C 79, 8.3.2021, p. 22–24 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2021.3.8.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 79/22


Az Augstākā tiesa (Senāts) (Lettország) által 2020. december 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – SIA DOBELES HES kontra Sabiedrisko pakalpojumu regulēšanas komisija, Ekonomikas ministrija, Finanšu ministrija

(C-702/20. sz. ügy)

(2021/C 79/29)

Az eljárás nyelve: lett

A kérdést előterjesztő bíróság

Augstākā tiesa (Senāts)

Az alapeljárás felei

Felperes az elsőfokú eljárásban és csatlakozó felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: SIA DOBELES HES

Alperes az elsőfokú eljárásban és felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: Sabiedrisko pakalpojumu regulēšanas komisija

A többi fél az eljárásban: Ekonomikas ministrija, Finanšu ministrija

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

Úgy kell-e tekinteni, hogy a közszolgáltatóval szemben előírt azon kötelezettség, hogy a villamosenergia-termeléshez megújuló energiaforrásokat felhasználó termelőktől a piaci árnál magasabb áron vásároljon villamos energiát – a végső fogyasztónak a megvalósult fogyasztása arányában fennálló fizetési kötelezettsége mellett –, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami beavatkozásnak vagy állami forrásoknak minősül?

2)

Úgy kell-e értelmezni a „villamosenergia-piac liberalizációjának” fogalmát, hogy úgy kell tekinteni, hogy a liberalizáció már a szabad kereskedelem bizonyos elemeinek fennállása esetén bekövetkezett, mint például valamely közszolgáltató által más tagállambeli szolgáltatókkal kötött szerződések esetén? Tekinthető-e úgy, hogy a villamosenergia-piac liberalizációja azon időpontban kezdődik, amelyben a jogszabály a villamosenergia-fogyasztók egy részének (például az átviteli hálózathoz csatlakoztatott villamosenergia-fogyasztóknak vagy az elosztóhálózathoz csatlakoztatott nem háztartási villamosenergia-fogyasztóknak) biztosítja a villamosenergiaszolgáltató-váltáshoz való jogot? A villamosenergia-piac lettországi szabályozásának fejlődése és különösen a 2007. év előtti helyzet milyen hatással van a villamosenergia-termelők számára nyújtott támogatásoknak a Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése alapján történő értékelésére (az első kérdésre adandó válasz szempontjából)?

3)

Abban az esetben, ha az első és a második kérdésre adandó válaszból az tűnik ki, hogy a villamosenergia-termelőknek nyújtott támogatás nem minősül az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, az a tény, hogy a felperes jelenleg liberalizált villamosenergia-piacon működik, és a kártérítés megfizetése a jelen helyzetben előnyt biztosít számára az érintett piacon jelen lévő más gazdasági szereplőkkel szemben, maga után vonja-e, hogy a kártérítést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak kell tekinteni?

4)

Abban az esetben, ha az első és a második kérdésre adandó válaszból az tűnik ki, hogy a villamosenergia-termelőknek nyújtott támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül, úgy kell-e tekinteni az állami támogatásoknak az említett rendelkezés szerinti ellenőrzése kontextusában, hogy a felperesnek az előállított villamos energia után járó emelt összegű kifizetéshez való, törvényben meghatározott jog hiányos teljesítéséből eredő kár megtérítése iránti kérelme új állami támogatás iránti kérelemnek, vagy inkább valamely állami támogatás korábban ki nem fizetett részének kifizetése iránti kérelemnek minősül?

5)

Abban az esetben, ha az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a kártérítés iránti kérelmet a múltbeli körülmények kontextusában valamely állami támogatás korábban ki nem fizetett részének kifizetése iránti kérelemként kell értékelni, az következik-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikkének (1) bekezdéséből, hogy a szóban forgó állami támogatás kifizetésével kapcsolatos ítélethozatalhoz jelenleg meg kell vizsgálni az aktuális piaci helyzetet, és figyelembe kell venni a hatályos szabályozást (ideértve a túlkompenzáció megelőzése céljából jelenleg fennálló korlátozásokat)?

6)

Jelentősége van-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmezése szempontjából annak, hogy a szélerőművek – a vízerőművektől eltérően – a múltban teljes összegű támogatásban részesültek?

7)

Jelentősége van-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmezése szempontjából annak, hogy jelenleg a teljes összegű támogatásban nem részesülő vízerőműveknek csak bizonyos része kap kártérítést?

8)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (1) 3. cikkének (2) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését, hogy mivel a jelen ügyben vitatott támogatás összege nem haladja meg a csekély összegű támogatás küszöbértékét, meg kell állapítani, hogy a szóban forgó támogatás eleget tesz a csekély összegű támogatások tekintetében megállapított kritériumoknak? Úgy kell-e értelmezni az 1407/2013 rendelet 5. cikkének (2) bekezdését, hogy a jelen ügyben – a túlkompenzáció megelőzésére irányadó, a Bizottság SA.43140 számú határozatában szereplő feltételekre tekintettel – azon tény, hogy az okozott kár megtérítésének kifizetését csekély összegű támogatásnak tekintik, elfogadhatatlan halmozódást eredményezhet?

9)

Abban az esetben, ha a jelen ügyben úgy kell tekinteni, hogy állami támogatást ítéltek oda/fizettek ki, úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. július 13-i 2015/1589/EU tanácsi rendelet (2) 1. cikkének b) és c) pontját, hogy a jelen ügyben fennállókhoz hasonló körülmények új állami támogatásnak, és nem pedig létező állami támogatásnak felelnek meg?

10)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kilencedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén, annak megítélése szempontjából, hogy a felperes helyzete összeegyeztethető-e a 2015/1589 rendelet 1. cikke b) pontjának iv. alpontjában hivatkozott, létező támogatásnak tekintendő támogatásokkal, a 2015/1589 rendelet 17. cikkének (2) bekezdése szerinti jogvesztő határidő kezdő időpontjaként kizárólag azon időpontot kell-e figyelembe venni, amikor a támogatás tényleges kifizetése megtörtént?

11)

Abban az esetben, ha úgy kell tekinteni, hogy állami támogatást ítéltek oda/fizettek ki, úgy kell-e értelmezni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (3) bekezdését, valamint a 2015/1589 rendelet 2. cikkének (1) bekezdését és 3. cikkét, hogy az állami támogatás bejelentésére irányuló, a jelen ügyben szereplőhöz hasonló eljárást megfelelőnek kell tekinteni abban az esetben, ha a nemzeti bíróság azzal a feltétellel ad helyt az elszenvedett kár megtérítése iránti kérelemnek, hogy kézhez vette a Bizottság támogatást engedélyező határozatát, és arra kötelezi a gazdasági minisztériumot, hogy az ítélethozataltól számított két hónapon belül küldje meg a Bizottságnak a kereskedelmi tevékenységhez nyújtott támogatásra vonatkozó megfelelő nyilatkozatot?

12)

Jelentősége van-e az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke (1) bekezdésének értelmezése szempontjából annak a ténynek, hogy az elszenvedett kár megtérítését az állami szektor olyan szervétől (közszolgáltatási szabályozó bizottság) kérik, amelynek hagyományosan nem kellett ilyen költségeket viselnie, valamint azon ténynek, hogy az említett szerv költségvetését a szabályozott ágazatokba tartozó közszolgáltatók által fizetett olyan állami díjak képezik, amelyeket kizárólag a szabályozási tevékenységre lehet fordítani?

13)

Összeegyeztethető-e a jelen ügyben vitatotthoz hasonló kártérítési rendszer az uniós jogban foglalt és a szabályozott ágazatokra alkalmazott elvekkel, különösen a 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) által módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) (engedélyezési irányelv) 12. cikkével és (30) preambulumbekezdésével?


(1)  HL 2013. L 352., 1. o.

(2)  HL 2015. L 248., 9. o.

(3)  Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. november 25-i 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2009. L 337., 37. o.; helyesbítés: HL 2013. L 241., 8. o.).

(4)  HL 2002. L 108., 21. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 337. o.


Top