1.

Megengedi-e a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/23/EK tanácsi irányelv (1) 3. cikkének (4) bekezdése a vállalkozás átadója vagyonára vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő vállalkozás-átruházás esetén az olyan korlátozást a – vállalkozás-átruházás esetén a szakmai vagy szakma-közi kiegészítő ellátórendszerekben a munkavállalóknak az öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátásokra vonatkozó jogára is elsődlegesen a 2001/23/EK irányelv 3. cikke (1) bekezdésének és (3) bekezdésének alkalmazását előíró – nemzeti jogban, hogy a vagyont átvevő kedvezményezett nem felel az olyan jövőbeli jogosultságokért, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindítását megelőző foglalkoztatási időszakokon alapulnak?

2.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) 8. cikke által megkövetelt védelem szintjéhez igazodnak e a 2001/23/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti, a munkavállalók érdekeinek védelme céljából szükséges intézkedések, azon jogok tekintetében, amelyek részükre azonnali vagy jövőbeli jogcímet nyújtanak öregségi ellátásra szakmai vagy szakma közi kiegészítő ellátórendszerekben a vállalkozás átadójának a vagyonára vonatkozó fizetésképtelenségi eljárás megindítását követő vállalkozás átruházás esetén?

3.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdésre adandó nemleges választ esetén:

Úgy kell-e értelmezni a 2001/23/EK rendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontját, hogy a munkavállalók érdekeinek védelme céljából szükséges intézkedések elfogadottnak minősülnek azon jogok tekintetében, amelyek részükre azonnali vagy jövőbeli jogcímet nyújtanak öregségi ellátásra szakmai vagy szakma-közi kiegészítő ellátórendszerekben, ha a nemzeti jog előírja, hogy

4.

Ha a nemzeti jog a 2001/23/EK irányelv 3. és 4. cikkének alkalmazását fizetésképtelenségi eljárás során történő vállalkozás-átruházás esetén is előírja, alkalmazható-e a 2001/23/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja a munkavállalóknak olyan nyugdíjvárományaira szakmai vagy szakma-közi kiegészítő ellátórendszerekben, amelyek ugyan már a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt keletkeztek, azonban csak a nyugdíjra való jogosultságot keletkeztető esemény megvalósulása esetén és ily módon csak egy későbbi időpontban eredményezik a munkavállalók ellátási jogosultságát?

5.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második vagy negyedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Kiterjed-e a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló, 2008. október 22-i 2008/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke szerint a tagállamok által nyújtandó védelem szintje az olyan nyugdíjvárományok biztosításának a kötelezettségére, amelyek a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor a nemzeti jogban még nem minősültek jogszabály szerint megszerzettnek, és tulajdonképpen csak azért minősülnek jogszabály szerint megszerzettnek, mert a munkaviszonyt a fizetésképtelenséggel kapcsolatban nem szüntetik meg?

6.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Milyen körülmények között tekinthetők nyilvánvalóan aránytalannak a volt munkavállaló által a munkáltató fizetésképtelensége miatt a foglalkoztatói nyugdíjrendszerben nyújtott ellátások tekintetében elszenvedett veszteségek, és ezért milyen körülmények között kötelezhetik azok a tagállamokat ezzel szemben a 2008/94/EK irányelv 8. cikke szerinti minimális szintű védelem biztosítására annak ellenére, hogy a munkavállaló a megszerzett nyugdíjjogosultságainak legalább a felét megkapja?

7.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett ötödik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Abban az esetben is biztosítják-e a munkavállalók nyugdíjvárományainak a 2001/23/EK irányelv 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja vagy a 2001/23/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerint szükséges – a 2008/94/EK irányelv 8. cikke szerintivel egyenértékű – védelmét, ha e védelem nem a nemzeti jogból következik, hanem a 2008/94/EK irányelv 8. cikkének közvetlen alkalmazásából?

8.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett hetedik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

Abban az esetben is közvetlen hatálya van-e a 2008/94/EK irányelv 8. cikkének, és ezért az egyes munkavállaló hivatkozhat rá a nemzeti bíróság előtt, ha ugyan megkapja a megszerzett nyugdíjjogosultságainak legalább a felét, a munkáltató fizetésképtelensége miatt elszenvedett veszteségeit azonban mégis aránytalannak kell tekinteni?

9.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett nyolcadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:

A tagállam közigazgatási szervének minősül-e a foglalkoztatói nyugdíjrendszert a fizetésképtelenséggel szemben biztosító intézményként a tagállam által – a munkáltatókra nézve kötelező jelleggel – kijelölt olyan magánjogi intézmény, amely a pénzügyi szolgáltatások állami felügyelete alá tartozik, a közjog erejénél fogva szedi be a munkáltatóktól a fizetésképtelenséggel szembeni biztosításhoz szükséges hozzájárulásokat, és hatósághoz hasonlóan közigazgatási aktussal teremtheti meg a végrehajtás feltételeit?