Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016TN0892

T-892/16. sz. ügy: 2016. december 19-én benyújtott kereset – Apple Sales International és Apple Operations Europe kontra Bizottság

OJ C 53, 20.2.2017, p. 37–39 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

20.2.2017   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 53/37


2016. december 19-én benyújtott kereset – Apple Sales International és Apple Operations Europe kontra Bizottság

(T-892/16. sz. ügy)

(2017/C 053/46)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Apple Sales International (Cork, Írország) és Apple Operations Europe (Cork, Írország) (képviselők: A. von Bonin és E. van der Stok ügyvédek, D. Beard QC, A. Bates, L. Osepciu és J. Bourke, Barristers)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg az Írország által az Apple javára végrehajtott SA.38373 (2014/C) (korábbi 2014/NN) (korábbi 2014/CP) állami támogatásról szóló, 2016. augusztus 30-i európai bizottsági határozatot;

másodlagosan, részben semmisítse meg a határozatot; és

a Bizottságot kötelezze a felperesek részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tizennégy jogalapra hivatkoznak.

1.

Első jogalap: a Bizottság tévesen értelmezte az ír jogszabályokat.

A felperesek úgy vélik, hogy külföldi illetőségű társaságokként az 1997. évi Taxes Consolidation Act (Adókonszolidációs törvény) 25. szakasza alapján csak az ír fióktelepeik által gyakorolt tevékenységekhez rendelhető „adóköteles nyereségek” után voltak kötelesek megfizetni az ír társasági adót. Az Állásfoglalások megfelelően tükrözték a fióktelepek „adóköteles nyereségeit”, ezáltal pedig nem biztosítottak előnyt. A Bizottság annak megállapítása során is tévedett, hogy a 25. szakasz szerinti nyereségmegosztásnak a szokásos piaci ár elvét kell követnie.

2.

Második jogalap: a szokásos piaci ár elve nem működik olyan tesztként, amelynek segítségével az EUMSZ 107. cikk alapján eldönthető, hogy az adómegállapítások tartalmaznak-e állami támogatást.

A Bizottság tévesen állapította meg, hogy az EUMSZ 107. cikk megkövetelte Írországtól, hogy a felpereseknek a 25. szakasz szerinti adóköteles nyereségeit a szokásos piaci árnak a Bizottság által kialakított elve alapján számítsa ki.

3.

Harmadik jogalap: a Bizottság alapvető hibákat követett el a felperesek Írországon kívüli tevékenységeit illetően.

A Bizottság alapvető hibákat követett el azáltal, hogy nem ismerte el, hogy a felperesek nyereséget keletkeztető tevékenységeit, különösen a szellemi tulajdonjogok („Apple IP”) kifejlesztését és forgalmazását az Egyesült Államokban irányították és igazgatták. Az e tevékenységekből származó nyereség az Egyesült Államokhoz, nem pedig Írországhoz rendelhető. A Bizottság tévedett, amikor csak a felperesek igazgatótanácsi üléseiről készült jegyzőkönyveket vette figyelembe, és figyelmen kívül hagyta a tevékenységekkel kapcsolatos minden egyéb bizonyítékot.

4.

Negyedik jogalap: a Bizottság alapvető hibákat követett el a felperesek írországi tevékenységeit illetően.

A Bizottság nem ismerte el, hogy az ír fióktelepek csak rutinfeladatokat láttak el, és nem vettek részt az Apple IP nyereséget keletkeztető kifejlesztésében és forgalmazásában.

5.

Ötödik jogalap: a Bizottság feltételezései ellentétesek a bizonyítási teherrel, az OECD iránymutatásokkal és az egybehangzó szakértői véleményekkel; a következtetés ellentmond önmagának.

A Bizottság azt feltételezte, hogy a felperesek összes jelentős nyereséget keletkeztető tevékenysége az írországi fióktelepekhez rendelhető, anélkül hogy megfelelően értékelte volna a bizonyítékokat, ideértve azt a terjedelmes szakértői bizonyítékot, amely alátámasztja, hogy a nyereségek nem az írországi tevékenységekhez rendelhetők.

6.

Hatodik jogalap: a felpereseket ugyanúgy kezelték, mint Írországban a többi külföldi illetőségű adóalanyt, és nem részesítették őket szelektív bánásmódban.

A Bizottság nem bizonyította a szelektív jelleget: tévedett, amikor úgy kezelte a felpereseket, mintha írországi belföldi illetőségű társaságok lennének, továbbá mintha a világszintű nyereségeik alapján kellene adóztatni őket.

7.

Hetedik jogalap: az elsődleges érvelési vonalat a lényeges eljárási szabályok megsértése miatt meg kell semmisíteni.

Az eljárást megindító határozat nem fejtette ki az elsődleges érvelési vonalat. Ha ezt megtette volna, az Apple olyan bizonyítékot tudott volna előterjeszteni, amely az ügy kimenetelét megváltoztathatta volna, és meg is kellett volna változtatnia.

8.

Nyolcadik jogalap: ténybeli és mérlegelési hibák voltak abban, ahogyan a Bizottság a másodlagos érvelési vonal keretében az írországi fióktelepekre alkalmazta a tranzakciós nettó árrés módszert.

A Bizottság által kifejtett másodlagos érvelési vonal tévesen elutasítja a szakértői bizonyítékokat, és elmulasztja kifejteni, hogy mi lenne a helyes nyereség-hozzárendelési elemzés.

9.

Kilencedik jogalap: a vagylagos érvelési vonal sérti a lényeges eljárási szabályokat, és nyilvánvaló mérlegelési hibát tartalmaz.

A Bizottság tévedett, amikor az Állásfoglalásokat az Irish Revenue (az ír adóhatóság) által harmadik felek részére kibocsátott állásfoglalásokkal hasonlította össze, mivel a ténybeli körülmények eltérők voltak.

10.

Tizedik jogalap: a másodlagos és a vagylagos érvelési vonal nem teszi lehetővé a visszatérítendő összeg kiszámítását.

A határozat nem tartalmaz semmilyen magyarázatot arról, hogy a másodlagos vagy a vagylagos érvelési vonal alapján mekkora összeget kell visszatéríttetni, ellentétben az állami támogatásokkal kapcsolatos szabályokkal és a jogbiztonság elvével.

11.

Tizenegyedik jogalap: a Bizottság az állítólagos támogatás visszatéríttetésének előírásával megsértette a jogbiztonság elvét és a visszaható hatály tilalmát.

12.

Tizenkettedik jogalap: a Bizottság elmulasztott alapos és pártatlan vizsgálatot lefolytatni.

13.

Tizenharmadik jogalap: az EUMSZ 296. cikk, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdése c) pontjának megsértése.

14.

Tizennegyedik jogalap: a határozat túllépi az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése alapján a Bizottságot megillető hatáskört.

A Bizottság megsértette a jogbiztonság elvét azáltal, hogy az állami támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok előre nem látható értelmezése alapján rendelte el a visszatéríttetést; a gondossági kötelezettségével ellentétes módon elmulasztotta megvizsgálni az összes releváns bizonyítékot; elmulasztotta megfelelően megindokolni a határozatot; valamint túllépte az EUMSZ 107. cikk alapján őt megillető hatáskört, amikor megpróbálta átértelmezni Írország társaságiadó-rendszerét.


Top