–

P. Valach, A. Valachová, az SC Europa ZV II a.s., az SC Europa LV a.s., a VAV Parking a.s., az SC Europa BB a.s. és a Byty A s.r.o. képviseletében Z. Nötstaller Rechtsanwältin,

–

a Waldviertler Sparkasse Bank AG, a Československá obchodná banka a.s. és a Stadt Banská Bystrica képviseletében S. Fruhstorfer Rechtsanwältin,

–

a spanyol kormány képviseletében J. García‑Valdecasas Dorrego, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében M. Wilderspin és M. Heller, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.) 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Peter Valach, Alena Valachová, az SC Europa ZV II a.s, az SC Europa LV a.s., a VAV Parking a.s., az SC Europa BB a.s., a Byty A s.r.o. és a Waldviertler Sparkasse Bank AG, a Československá obchodná banka a.s., illetve a Stadt Banská Bystrica (Besztercebánya városa) között folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő, amelynek tárgya a VAV invest s.r.o. fizetésképtelenségére vonatkozó eljárásban benyújtott pénzügyi helyreállítási terv elutasítása miatti kártérítési kereset.

3

Az 1215/2012 rendelet (10) és (34) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

4

Az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja a következőképpen szól:

„E rendelet nem vonatkozik:

[…]

5

A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (HL 2000. L 160., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 19. kötet, 191. o.; helyesbítés: HL 2006. L 234., 43. o.) (4), (6) és (7) preambulumbekezdése szerint:

[…]

6

E rendelet 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:

„A fizetésképtelenségi eljárás megindítására azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén az adós fő érdekeltségei találhatók [helyesen: az adós fő érdekeltségeinek központja található]. Társaság vagy jogi személy esetén az ellenkező bizonyításáig a létesítő okirat szerinti székhelyet kell a fő érdekeltségek központjának tekinteni.”

7

Az Občiansky zákonník (szlovák polgári törvénykönyv) 415. §‑a értelmében:

„Mindenki köteles olyan magatartást tanúsítani, amely nem okoz kárt az egészségben, vagyonban, természetben és környezetben.”

8

A polgári törvénykönyv 420. §‑ának (1) bekezdése a következőképpen szól:

„Aki jogszabályi kötelezettsége megszegésével kárt okoz, köteles azt megtéríteni.”

9

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem szerint a szlovák jog értelmében a fizetésképtelenségi eljárásban megkülönböztetendő a csőd‑, illetve a helyreállítást célzó eljárás. Utóbbit a fizetésképtelenségi törvény 108–165. §‑a szabályozza.

10

A fizetésképtelenségi törvény 127. §‑ának (1) bekezdése szerint a három vagy öt tagból álló hitelezői bizottságot a törvénynek megfelelően a hitelezői gyűlés jelöli ki. E § (4) bekezdése szerint a hitelezői bizottság minden tagja köteles a hitelezők összességének érdekében eljárni.

11

A bizottság feladata e törvény 133. §‑ának (1) bekezdése értelmében, hogy – a hitelezői gyűlés mellett – jóváhagyja a fizetésképtelen adós által elkészítendő pénzügyi helyreállítási tervet. Amennyiben a hitelezői bizottság a tervet elutasítja, vagy a fizetésképtelenségi törvény 144. §‑ának (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem dönt, a fizetésképtelenségi szakértő köteles az e törvény 144. § (2) bekezdése alapján haladéktalanul a csődeljárás megindítását kezdeményezni.

12

A VAV invest egy szlovák jog szerinti társaság, amelynek vagyonával kapcsolatban helyreállítást célzó eljárás indult Szlovákiában. A Waldviertler Sparkasse Bankot, a Československá obchodná bankát és a Stadt Banská Bystricát (Besztercebánya városa) a hitelezői bizottság tagjainak jelölték.

13

A VAV invest a fizetésképtelenségi törvénynek megfelelően benyújtotta a pénzügyi helyreállítási tervet. A hitelezői bizottság azonban a 2015. december 11‑i ülésen érdemi indokolás nélkül elutasította ezt a tervet, ami a helyreállítását célzó eljárás eredménytelenségéhez és az ezt követően megindított csődeljárásban a VAV invest vagyonának értékesítéséhez vezetett.

14

Egyfelől P. Valach és A. Valachová azt állítja, hogy a pénzügyi helyreállítási terv elutasítása miatt a VAV investben fennálló részesedésük jelentős értékvesztése, illetve elmaradt haszon okán kárt szenvedtek. Másfelől az SC Europa ZV II, az SC Europa LV, a VAV Parking, az SC Europa BB és a Byty A azt állítja, hogy projekttársasági minőségükben kárt szenvedtek az építési projektek meghiúsulásának veszélye, illetve azok késedelme miatt.

15

Az alapeljárás felperesei a Landesgericht Krems an der Donau (Krems an der Donau‑i regionális bíróság, Ausztria) elé a felelősség megállapítása iránti keresetet terjesztettek, és azt állítják, hogy a Waldviertler Sparkasse Bank, a Československá obchodná banka és a Stadt Banská Bystrica (Besztercebánya városa) megsértette a szlovák polgári törvénykönyv 415. §‑a alapján fennálló általános kármegelőzési, továbbá a szlovák fizetésképtelenségi törvény értelmében mint hitelezői bizottsági tagokra háruló kötelezettségeit, különösen pedig a hitelezők összességének érdekében való eljárás kötelezettségét, éppen ezért a szlovák polgári törvénykönyv 420. §‑a alapján felelősséggel tartoznak a bekövetkezett károkért.

16

A Landesgericht Krems an der Donau (Krems an der Donau‑i regionális bíróság) a joghatóságának hiánya miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította a keresetet. E bíróság szerint a szóban forgó, felelősség megállapítása iránti kereset elválaszthatatlan az alapeljárás alpereseinek hitelezői bizottsági tagságából eredő funkcióitól, illetve az ebből fakadó, a fizetésképtelenségi törvény értelmében vett kötelezettségeitől. A felelősség megállapítása iránti kereset tehát közvetlenül a fizetésképtelenségi jogból következik, és szorosan kapcsolódik ahhoz. Ezáltal a kereset az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a rendelet hatálya alól kivett tárgykörbe tartozik, így arra az 1346/2000 rendelet alkalmazandó. Ebben az esetben az a bíróság rendelkezik joghatósággal, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindította.

17

Az alapeljárás felperesei fellebbezést nyújtottak be az Oberlandesgericht Wienhez (bécsi regionális felsőbíróság, Ausztria), amely a kereset elutasítását a joghatóság hiánya okán helybenhagyta, mivel a szóban forgó kereset a fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos, hiszen arra vonatkozik, hogy a fizetésképtelenségi eljárásban kötelező intézmény nem tett eleget a hitelezők összessége érdekében rá háruló kötelezettségeinek. Fizetésképtelenségi eljáráshoz kacsolódó eljárásként a kereset az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti kivétel hatálya alá tartozik.

18

Az alapeljárás felperesei felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be az Oberster Gerichtshofhoz (legfelsőbb bíróság, Ausztria).

19

Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak az 1215/2012 rendelet és az 1346/2000 rendelet hatályának elhatárolását illetően, különös tekintettel a valamely hitelezői bizottság tagjainak a fizetésképtelenségi eljárásban a szavazás alkalmával tanúsított magatartása miatti felelősségének megállapítása iránti keresetre.

20

E körülmények között az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni az [1215/2012 rendelet] 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját, hogy a fizetésképtelen adósban üzletrész‑tulajdonosnak – mint [P. Valach és A. Valachová] –, illetve az adóssal üzleti kapcsolatban álló projekttársaságoknak – mint [az SC Europa ZV II, az SC Europa LV, a VAV Parking, az SC Europa BB és a Byty A] – a hitelezői bizottság tagjai elleni, a fizetésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállítási tervvel kapcsolatos jogellenes szavazási magatartásra alapozott kártérítési igénye az [1215/2012 rendelet] 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a fizetésképtelenségre vonatkozik, és ezért nem tartozik a rendelet tárgyi hatálya alá?”

21

A kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy ez a rendelkezés vonatkozik a hitelezői bizottság tagjai elleni, a fizetésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállítási tervvel kapcsolatos szavazási magatartásra alapozott kártérítési keresetre, és ezért az ilyen kereset nem tartozik e rendelet tárgyi hatálya alá.

22

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolásához meg kell határozni azon bíróság joghatóságának terjedelmét, amely a fizetésképtelenségi eljárást megindította, hiszen a polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazandó 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja kizárja a hatálya alól a „csődeljárásokat, a kényszeregyezségeket és a hasonló eljárásokat”.

23

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az 1215/2012 rendelet (34) preambulumbekezdésének megfelelően biztosítani kell a szükséges folytonosságot egyrészt a Brüsszeli Egyezmény, a 44/2001/EK rendelet és az 1215/2012 rendelet között, másrészt pedig a módosított egyezmény Bíróság általi értelmezése és az egyezményt felváltó rendelkezések között.

24

Ezenkívül a Bíróság már megállapította, hogy az 1215/2012 rendeletet és az 1346/2000 rendeletet olyan módon kell értelmezni, hogy az e rendeletek által kimondott pozitív jogi szabályok közötti mindenfajta átfedés és minden joghézag elkerülhető legyen. Így az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján az e rendelet hatálya alól a „csődeljárásra, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárásokra, csődegyezségre, kényszeregyezségre és hasonló eljárásokra” vonatkozóként kizárt keresetek az 1346/2000 rendelet hatálya alá tartoznak. Ezzel párhuzamosan az 1346/2000 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó keresetek az 1215/2012 rendelet hatálya alá tartoznak (lásd ebben az értelemben: 2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 17. pont).

25

Amint az többek között az 1215/2012 rendelet (10) preambulumbekezdéséből következik, az uniós jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő „polgári és kereskedelmi ügyekben” fogalmat tág értelemben határozza meg, és ebből következően széles tárgyi hatályt jelöljön ki a rendelet számára. Ezzel szemben az 1346/2000 rendelet hatályát annak (6) preambulumbekezdésének megfelelően nem lehet kiterjesztően értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 18. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

26

Ezen elveket alkalmazva a Bíróság megállapította, hogy csak az olyan keresetek vannak kizárva az 1215/2012 rendelet hatálya alól, amelyek közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárásból adódnak, illetve szorosan ilyen eljáráshoz kapcsolódnak. Következésképpen kizárólag e keresetek tartoznak az 1346/2000 rendelet hatálya alá (lásd ebben az értelemben: 2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27

Márpedig az 1346/2000 rendelet (6) preambulumbekezdése éppen ugyanezen kritériumot veszi át e rendelet tárgyának körülhatárolásához. Ugyanis e preambulumbekezdés szerint az említett rendeletnek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében irányadó joghatósági rendelkezésekre kell korlátozódnia, valamint az olyan határozatokra, amelyeket „közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárás alapján hoznak, és amelyek [ahhoz] szorosan kapcsolódnak […]”.

28

Ebben az összefüggésben, az előbbi megfontolásokra figyelemmel, meg kell határozni, hogy egy olyan kártérítési kereset, mint amely az alapügy tárgyát képezi, megfelel‑e ezen kettős kritériumnak.

29

Az első kritériumot illetően emlékeztetni kell arra, hogy annak eldöntésénél, hogy egy adott kereset alapját közvetlenül valamely fizetésképtelenségi eljárás képezi‑e, amely elemet a Bíróság azon jogterület beazonosításához alkalmaz, amelyre e kereset tartozik, nem azon eljárási háttér az irányadó, amelybe e kereset illeszkedik, hanem a kereset jogalapja. E megközelítés szerint azt kell megvizsgálni, hogy a kereset alapjául szolgáló jog vagy kötelezettség a polgári és kereskedelmi jog általános szabályaiban vagy pedig a fizetésképtelenségi eljárások eltérést engedő, különös szabályaiban gyökerezik‑e (2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 22. pont).

30

A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság megállapításaiból kitűnik, hogy az alapügyben benyújtott kereset a hitelezői bizottság azon tagjai felelősségének megállapítására irányul, akik a 2015. december 11‑i szavazáson elutasították a VAV invest által javasolt pénzügyi helyreállítási tervet. Pontosan ezen elutasítás miatt indult meg a csődeljárás. Márpedig az alapeljárás felperesei úgy vélik, hogy e bizottság magatartása jogellenes volt, éppen ezért indítottak kártérítési keresetet.

31

E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság megjegyezte, hogy az olasz jog szerint a fizetésképtelenségi eljárásban két megoldási lehetőség különböztetendő meg, márpedig egyfelől a csődeljárás, másfelől pedig a helyreállítást célzó eljárás. Amennyiben a helyreállítást célzó eljárásban a hitelezői bizottság a tervet elutasítja, vagy a 144. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül nem hoz határozatot, a fizetésképtelenségi szakértő köteles a 144. § (2) bekezdése alapján haladéktalanul a csődeljárás megindítását kezdeményezni.

32

Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a jelen ügyben a kártérítési keresetet egyrészt a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló társaságban üzletrész‑tulajdonosok, másrészt pedig az e társasággal üzleti kapcsolatban álló társaságok nyújtották be.

33

Ezenkívül ez a kereset többek között annak meghatározására irányul, hogy a hitelezői bizottság tagjai a pénzügyi helyreállítási tervnek a csődeljárás megindítását előidéző elutasításakor megsértették‑e a hitelezők összességének érdekében való eljárás kötelezettségét.

34

Amint ugyanis az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból következik, a fizetésképtelenségi törvény 127. §‑ának (4) bekezdése értelmében a hitelezői bizottság minden tagja köteles a hitelezők összességének érdekében eljárni, hiszen e bizottság feladata, hogy az e törvény 133. §‑ának (1) bekezdésével összhangban a hitelezői gyűléssel együtt értékelje és adott esetben jóváhagyja a fizetésképtelen adós által elkészítendő pénzügyi helyreállítási tervet.

35

Így az alapügyben szóban forgó, a kártérítési kereset közvetlen és elválaszthatatlan következménye a hitelezői bizottság – a fizetésképtelenségi eljárás megindításakor felállított kötelező jogalany – által gyakorolt feladatnak, amely kifejezetten az ilyen jellegű eljárást szabályozó nemzeti jogi rendelkezésekből származik (lásd analógia útján: 2009. július 2‑iSCT Industri ítélet, C‑111/08, EU:C:2009:419, 28. pont).

36

Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a valamely hitelezői bizottság ellen indított kártérítési kereset alapjául szolgáló olyan kötelezettségek, mint amelyek az alapügy tárgyát képezik, a fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó különös szabályokból erednek.

37

Ami a jelen ítélet 27. pontjában említett második kritériumot illeti, az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a bírósági eljárás és a fizetésképtelenségi eljárás között fennálló kapcsolat erőssége a döntő annak meghatározásakor, hogy az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontjában szereplő kivétel alkalmazható‑e (2017. november 9‑iTünkers France és Tünkers Maschinenbau ítélet, C‑641/16, EU:C:2017:847, 28. pont).

38

E tekintetben annak vizsgálatához, hogy a hitelezői bizottság tagjainak felelősségét megalapozhatja‑e a pénzügyi helyreállítási terv elutasítása, különösen az ezen hitelezői bizottságra a fizetésképtelenségi eljárásban háruló kötelezettségek terjedelmét és az említett elutasítás e kötelezettségekkel való összeegyeztethetőségét kell elemezni. Márpedig meg kell állapítani, hogy egy ilyen elemzés közvetlen és szoros kapcsolatban áll a fizetésképtelenségi eljárással, és ezáltal szorosan összefügg ezen eljárás lefolytatásával.

39

E körülmények között meg kell állapítani, hogy egy olyan kereset, mint amelyről az alapügyben szó van, közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárásból ered, és azzal szorosan összefügg, így nem tartozik az 1215/2012 rendelet hatálya alá.

40

E megállapításokra tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1215/2012 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy ez a rendelkezés vonatkozik a hitelezői bizottság tagjai elleni, a fizetésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállítási tervvel kapcsolatos szavazási magatartásra alapozott kártérítési keresetre, és ezért az ilyen kereset nem tartozik e rendelet tárgyi hatálya alá.

41

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének b) pontját úgy kell értelmezni, hogy ez a rendelkezés vonatkozik a hitelezői bizottság tagjai elleni, a fizetésképtelenségi eljárásban a pénzügyi helyreállítási tervvel kapcsolatos szavazási magatartásra alapozott kártérítési keresetre, és ezért az ilyen kereset nem tartozik e rendelet tárgyi hatálya alá.