–

a Tigers GmbH képviseletében G. Eder és J. Dehn Rechtsanwälte,

–

a Hauptzollamt Landshut képviseletében G. Pieper, meghatalmazotti minőségben,

–

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében L. Grønfeldt, T. Maxian Rusche és N. Kuplewatzky, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2013. május 13‑i 412/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2013. L 131., 1. o.) 1. cikke (3) bekezdésének, valamint a 2000. november 16‑i 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2000. L 311., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 10. kötet, 239. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12‑i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL 1992. L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.; a továbbiakban: Vámkódex) 78. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet egy német társaság, a Tigers GmbH és a Hauptzollamt Landshut (Landshut fővámhivatala; a továbbiakban: vámhivatal) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, hogy ez utóbbi elutasított egy, a dömpingellenes vám részleges visszatérítése iránti kérelmet.

3

A Kínai Népköztársaságból származó egyes asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2012. november 14‑i 1072/2012/EU bizottsági rendelet (HL 2012. L 318., 28. o.; helyesbítés HL 2013. L 36., 11. o.) 1. cikke ekképp rendelkezik:

„(1)   A jelenleg az ex 6911 10 00, ex 6912 00 10, ex 6912 00 30, ex 6912 00 50 és ex 6912 00 90 KN‑kód alá tartozó (TARIC‑kódok: 6911 10 00 90, 6912 00 10 11, 6912 00 10 91, 6912 00 30 10, 6912 00 50 10 és 6912 00 90 10), a Kínai Népköztársaságból származó, asztali és konyhai kerámiaáruk – kivéve a kerámiakéseket – behozatalára ideiglenes dömpingellenes vám kerül kivetésre.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alább felsorolt vállalatok által gyártott termék vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson megállapított árára alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:

(3)   A (2) bekezdésben említett vállalatokra meghatározott ideiglenes dömpingellenes vámtételek alkalmazásának feltétele a II. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Amennyiben ilyen számla bemutatására nem kerül sor, akkor a minden más vállalatra érvényes vámot kell alkalmazni.

(4)   Az (1) bekezdésben említett termék Európai Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.

(5)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámtételekre vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

4

A 412/2013 végrehajtási rendelet (229) preambulumbekezdése értelmében:

„Annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosítására különleges intézkedésekre van szükség. Ezek közé a különleges intézkedések közé tartozik az e rendelet II. mellékletében megállapított követelményeknek megfelelő érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak. Az ilyen számlával nem kísért behozatalra a »minden más vállalatra« alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik.”

5

Az említett végrehajtási rendelet 1. cikke ekképp rendelkezik:

„(1)   Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni a jelenleg az ex 6911 10 00, ex 6912 00 10, ex 6912 00 30, ex 6912 00 50 és az ex 6912 00 90 (TARIC‑kódok: 6911 10 00 90, 6912 00 10 11, 6912 00 10 91, 6912 00 30 10, 6912 00 50 10 és 6912 00 90 10) KN‑kódok alá tartozó és a Kínából származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára, kivéve a kerámiakéseket, a kerámia fűszerdarálókat és a kerámiadaráló részeit, a kerámiahámozókat, kerámia késélezőket és a pizza vagy kenyér sütéséhez használt kordierit kerámia pizzaköveket.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alább felsorolt vállalatok által gyártott termékek vámfizetés előtti, nettó, uniós határparitáson számított árára alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

(3)   A (2) bekezdésben felsorolt vállalatok esetében meghatározott egyéni dömpingellenes vámtétel alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a II. mellékletben meghatározott követelményeknek. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, az összes többi vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.”

6

A 412/2013 végrehajtási rendelet II. mellékletében ez áll:

„Az 1. cikk (3) bekezdésben említett érvényes kereskedelmi számlán kötelező feltüntetni a számlát kibocsátó vállalat tisztségviselője által aláírt, alábbi formátumú nyilatkozatot:

7

A Vámkódex 62. cikke értelmében:

„(1)   Az írásbeli vámáru‑nyilatkozatot az erre a célra előírt hivatalos mintának megfelelő nyomtatvány felhasználásával kell elkészíteni. A vámáru‑nyilatkozatot alá kell írni, és annak tartalmaznia kell minden olyan adatot, amelyek azokhoz a vámeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükségesek, amelyre az árut bejelentik.

(2)   A bejelentéshez mellékelni kell azokat az iratokat, amelyek azokhoz a vámeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükségesek, amelyre az árut bejelentették.”

8

E kódex 78. cikke értelmében:

„(1)   A vámhatóság saját kezdeményezésére vagy a nyilatkozattevő kérelmére, az áru kiadása után módosíthatja a vámáru‑nyilatkozatot.

(2)   A vámhatóság az áru kiadása után, és azért, hogy meggyőződjön a vámáru‑nyilatkozatban szereplő adatok pontosságáról, megvizsgálhatja az érintett áruval kapcsolatos import vagy export műveletekre, vagy az ezt követő, ezen árukat érintő kereskedelmi ügyletekre vonatkozó adatokat és kereskedelmi okmányokat. Az ilyen vizsgálat a nyilatkozattevő, az említett műveletekben üzlettársi minőségben közvetlenül vagy közvetve részt vevő valamilyen más személy, vagy az említett okmányt és adatokat üzleti célból birtokában tartó valamilyen más személy telephelyén végezhető el. A vámhatóság, amennyiben erre még lehetőség van, meg is vizsgálhatja az árut.

(3)   Ha a vámáru‑nyilatkozat felülvizsgálata vagy utólagos ellenőrzése azt jelzi, hogy az érintett vámeljárást szabályozó rendelkezéseket helytelen vagy hiányos adatok alapján alkalmazták, a vámhatóság, a megállapított rendelkezésnek megfelelően és a rendelkezésére álló új információk figyelembevételével meghoz minden szükséges intézkedést a helyzet rendezésére.”

9

2012. december 17‑én a Tigers különböző asztali termékeket és egyéb kerámiaárukat importált Németországba a Kínai Népköztársaságból. E termékekre az 1072/2012 rendelettel ideiglenes dömpingellenes vámot vetettek ki.

10

Ugyanezen a napon a Tigers az importált árukra vonatkozó vámáru‑nyilatkozatot, valamint egy számlát nyújtott be Az említett nyilatkozat az árucikkek megjelöléseként a B999 TARIC kiegészítő kóddal, vagyis az 1072/2012 rendeletben nem szereplő „minden más vállalat” behozatalainak megfelelő kóddal megjelölt kerámiatermékeket tüntette fel.

11

Továbbra is 2012. december 17‑én a vámhivatal megvizsgálta az árukat a hivatalos helyiségeiben, és a bejelentett B999 TARIC kiegészítő kódot valamennyi esetben a B354 TARIC kiegészítő kódra, vagyis az 1072/2012 rendelet I. mellékletében felsorolt exportálók/gyártók behozatalainak megfelelő kódra módosította.

12

Ugyanakkor, mivel a behozatalkor a Tigers az általa bemutatott számlához nem mellékelt aláírt gyártói nyilatkozatot, és így e számla nem felelt meg az 1072/2012 rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek, a vámhivatal e rendeletet alkalmazva az ideiglenes dömpingellenes vám készpénzbiztosítékaként az 58,8%‑os vámtétel alapján számított összeg letétbe helyezésére kötelezte a Tigerst.

13

A 412/2013 végrehajtási rendelet elfogadást követően a vámhivatal e rendelet értelmében 2013. június 28‑án végleges dömpingellenes vámot állapított meg a Tigers behozatalai tekintetében, amelyet a 412/2013 végrehajtási rendeletben fel nem sorolt „minden más vállalatra” vonatkozó 36,1%‑os dömpingellenes vám alapján számított ki anélkül, hogy a 412/2013 végrehajtási rendelet II. melléklete szerinti követelményeknek megfelelő érvényes kereskedelmi számlát kért volna a Tigerstől.

14

2013. július 4‑i levelében a Tigers benyújtotta a gyártó aláírásával ellátott eredeti számlát, továbbá kérte a szerinte tartozatlanul fizetett dömpingellenes vám visszatérítését, mivel vele szemben a 412/2013 végrehajtási rendelet I. mellékletében felsorolt vállalatok behozatalaira alkalmazandó 17,9%‑os dömpingellenes vámtétel helyett a 412/2013 rendelet nem szereplő, „minden más vállalatra” vonatkozó 36,1%‑os végleges dömpingellenes vámtétel került megállapításra.

15

2013. október 2‑i határozatával a vámhivatal azzal az indokkal utasította el a Tigers visszatérítés iránti kérelmét, hogy az utólag kiállított vagy bemutatott érvényes kereskedelmi számla nem ismerhető el.

16

2013. november 4‑i levelével az alapügy felperese kifogást nyújtott be e határozattal szemben, 2014. május 5‑én pedig benyújtotta a gyártó által kiállított módosított számlát.

17

2015. február 24‑i határozatával a vámhivatal elutasította a Tigers kifogását. E hivatal véleménye szerint a visszatérítés iránti kérelemmel együtt utólag benyújtott és a kifogás tárgyában folytatott eljárásban utólag még egyszer kijavított, megfelelő gyártói nyilatkozatot tartalmazó számlának az egyéni dömpingellenes vámtétel biztosításához a vámáru‑nyilatkozat elfogadásának időpontjában kellett volna rendelkezésre állnia.

18

A Tigers keresetet nyújtott be a Finanzgericht Münchenhez (müncheni adóügyi bíróság, Németország) a vámhivatalnak a visszatérítés iránti kérelmét elutasító határozatával szemben.

19

E körülmények között a Finanzgericht München (müncheni adóügyi bíróság) felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

20

Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a 412/2013 végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell‑e értelmezni, hogy az lehetővé teszi, hogy egy érvényes kereskedelmi számlát a vámáru‑nyilatkozat megtételét követően nyújtsanak be a végleges dömpingellenes vám megállapításának céljából, amennyiben minden egyéb, ahhoz szükséges előzetes feltétel teljesül, hogy a vállalkozásra különös dömpingellenes vámtételt vessenek ki.

21

Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (2016. november 16‑iHemming és társai ítélet, C‑316/15, EU:C:2016:879, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

22

A 412/2013 végrehajtási rendelet 1. cikke (3) bekezdésének megfogalmazását illetően, e rendelkezés előírja, hogy az egyéni dömpingellenes vámtétel alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amely megfelel a rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeknek. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a rendeletben a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

23

E megfogalmazásból és különösen az „alkalmazásának feltétele” kifejezésből egyértelműen az következik, hogy egy érvényes, az e rendelet II. mellékletében előírt követelményeknek megfelelő kereskedelmi számlának a vámhatóságok részére történő bemutatása az egyéni dömpingellenes vámtétel alkalmazásának elengedhetetlen feltétele.

24

Ezzel szemben az említett megfogalmazás egyáltalán nem írja elő azt az időpontot, amikor az ilyen számlát be kell mutatni. Következésképpen e megfogalmazás nem tiltja azt, hogy a 412/2013 végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt minden követelménynek megfelelő ilyen számlát a vámáru‑nyilatkozat megtételét követően mutassanak be a vámhatóságoknak.

25

Azon szövegkörnyezetet illetően, amelybe az említett 1. cikk (3) bekezdése illeszkedik, amint azt a főtanácsnok is kiemelte indítványának 60. pontjában, más dömpingellenes rendeletekkel szemben a 412/2013 végrehajtási rendelet egyéb más rendelkezése sem írja elő azt az időpontot, amikor az érvényes kereskedelmi számlát be kell mutatni a vámhatóságnak.

26

E körülményekre figyelemmel a 412/2013 végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem tiltja meg az érintett importőrök számára, hogy az ilyen számlát a vámáru‑nyilatkozatot követően mutassák be.

27

Mindazonáltal, mivel e rendelet egyetlen olyan rendelkezést sem tartalmaz, amely 1. cikkének (4) bekezdése értelmében véve előírná a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazásának mellőzését, a dömpingellenes vámmal sújtott árukra vonatkozó vámáru‑nyilatkozatok benyújtásának és ellenőrzésének szabályait a közösségi vámkódex szabályozza.

28

E tekintetben meg kell állapítani, hogy ez a kódex nem írja elő kifejezetten, hogy mely időpontban kell a kereskedelmi számlát benyújtani. Egyébiránt, jóllehet a Vámkódex 62. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a vámáru‑nyilatkozathoz mellékelni kell azokat az iratokat, amelyek azokhoz a vámeljárásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához szükségesek, amelyre az árut bejelentették, amelyek között nyilvánvalóan szerepel a kereskedelmi számla is, az említett rendelkezés nem írja elő, hogy milyen következményekkel jár az, ha az e nyilatkozathoz mellékelt dokumentumok, mint például az alapügyben vitatott kereskedelmi számla, nem megfelelő.

29

E körülményre figyelemmel ez utóbbi vonatkozásban az említett kódex 78. cikke előírja azt az eljárást, amely lehetővé teszi a vámhatóság számára, hogy hivatalból vagy a nyilatkozattevő kérelmére, módosíthatja a vámáru‑nyilatkozatot a vonatkozó áru kiadása után, tehát e nyilatkozat megtételét követően.

30

E tekintetben az említett hatóság a 78. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében egyfelől módosíthatja, tehát felülvizsgálhatja a vámáru‑nyilatkozatokat, másfelől pedig azért, hogy meggyőződjön a vámáru‑nyilatkozatban szereplő adatok pontosságáról, megvizsgálhatja a releváns adatokat és okmányokat. Ha ez a felülvizsgálat vagy ellenőrzés azt mutatja, hogy az érintett vámeljárást szabályozó rendelkezéseket helytelen vagy hiányos adatok alapján alkalmazták, az említett 78. cikk (3) bekezdése alapján a vámhatóságok kötelesek a rendelkezésére álló új információk figyelembevételével minden szükséges intézkedést meghozni a helyzet rendezésére.

31

Ily módon a Vámkódex 78. cikkének összességéből az következik, hogy a vámáru‑nyilatkozat benyújtását követően is megengedett olyan új dokumentumok benyújtása, amelyeket a vámhatóság figyelembe vehet. Az említett cikk logikája ugyanis a vámeljárásnak a tényleges helyzethez való igazítására irányul (lásd ebben az értelemben: 2015. december 10‑iVeloserviss ítélet, C‑427/14, EU:C:2015:803, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

32

Márpedig semmi nem utal arra, hogy egy érvényes, a 412/2013 végrehajtási rendelet II. mellékletében felsorolt követelményeknek megfelelő számlát ki kellene ebből zárni.

33

E következtetést a 412/2013 végrehajtási rendelet célkitűzései is megerősítik.

34

E végrehajtási rendelet (229) preambulumbekezdése értelmében ugyanis annak érdekében, hogy a lehető legalacsonyabb szintre csökkentsék az intézkedések megkerülésének a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó kockázatát, úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásának biztosításához különleges intézkedésekre van szükség.

35

A megfelelő alkalmazás akkor biztosított, ha a dömpingellenes vámot azon tényezők tekintetében állapítják meg, amelyek pontossága ellenőrizhető, szükség szerint a közösségi Vámkódex 78. cikke szerinti eljárás segítségével.

36

Következésképpen, azon tényre tekintettel, miszerint a 412/2013 végrehajtási rendelet azt a célkitűzést követi, hogy a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazásával csökkentsék az intézkedések megkerülésének kockázatát, úgy kell tekinteni, hogy megengedett, hogy az érintett importőrök érvényes kereskedelmi számlát nyújtsanak be, akár a vámáru‑nyilatkozatot követően is.

37

Az alapügyben a Bíróság elé terjesztett iratokból az tűnik ki, hogy a vámáru‑nyilatkozatnak a vámhatóságok általi ellenőrzése során e hatóságok megállapították, hogy az importált áruk a 412/2013 végrehajtási rendelet I. mellékletében felsorolt egyik társaságtól származnak, tehát e termékek behozatalára az e társaságoktól származó árukra alkalmazandó egyéni dömpingellenes vámtételt kell alkalmazni.

38

Következésképpen nem tűnik úgy, az intézkedéseknek a vámtételek közötti nagy különbségekből adódó megkerülése kockázata állna fenn, aminek vizsgálata mindazonáltal a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

39

A fenti megfontolásokra figyelemmel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 412/2013 végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi, hogy egy érvényes kereskedelmi számlát a vámáru‑nyilatkozat megtételét követően nyújtsanak be a végleges dömpingellenes vám megállapításának céljából, amennyiben minden egyéb, ahhoz szükséges előzetes feltétel teljesül, hogy a vállalkozásra különös dömpingellenes vámtételt vessenek ki, és amennyiben biztosított a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazása, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

40

Az első kérdésre adott válaszra tekintettel a második kérdést nem szükséges megválaszolni.

41

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

A Kínai Népköztársaságból származó asztali és konyhai kerámiaáruk behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről szóló, 2013. május 13‑i 412/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelet 1. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az lehetővé teszi, hogy egy érvényes kereskedelmi számlát a vámáru‑nyilatkozat megtételét követően nyújtsanak be a végleges dömpingellenes vám megállapításának céljából, amennyiben minden egyéb, ahhoz szükséges előzetes feltétel teljesül, hogy a vállalkozásra különös dömpingellenes vámtételt vessenek ki, és amennyiben biztosított a dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazása, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.