Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62016CA0082

C-82/16. sz. ügy: A Bíróság (nagytanács) 2018. május 8-i ítélete (a Raad voor Vreemdelingenbetwistingen [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – K. A. és társai kontra Belgische Staat (Előzetes döntéshozatal — Határellenőrzés, menekültügy, bevándorlás — EUMSZ 20. cikk — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — 7. és 24. cikk — 2008/115/EK irányelv — 5. és 11. cikk — A beutazási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár — Tartózkodási engedély iránti kérelem olyan uniós polgárral való családegyesítés céljából, aki soha nem gyakorolta szabad mozgását — A kérelem vizsgálatának megtagadása)

OJ C 231, 2.7.2018, p. 3–4 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

201806150331954932018/C 231/03822016CJC23120180702HU01HUINFO_JUDICIAL201805083421

C-82/16. sz. ügy: A Bíróság (nagytanács) 2018. május 8-i ítélete (a Raad voor Vreemdelingenbetwistingen [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – K. A. és társai kontra Belgische Staat (Előzetes döntéshozatal — Határellenőrzés, menekültügy, bevándorlás — EUMSZ 20. cikk — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — 7. és 24. cikk — 2008/115/EK irányelv — 5. és 11. cikk — A beutazási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár — Tartózkodási engedély iránti kérelem olyan uniós polgárral való családegyesítés céljából, aki soha nem gyakorolta szabad mozgását — A kérelem vizsgálatának megtagadása)

Top

C2312018HU310120180508HU00033142

A Bíróság (nagytanács) 2018. május 8-i ítélete (a Raad voor Vreemdelingenbetwistingen [Belgium] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – K. A. és társai kontra Belgische Staat

(C-82/16. sz. ügy) ( 1 )

„(Előzetes döntéshozatal — Határellenőrzés, menekültügy, bevándorlás — EUMSZ 20. cikk — Az Európai Unió Alapjogi Chartája — 7. és 24. cikk — 2008/115/EK irányelv — 5. és 11. cikk — A beutazási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár — Tartózkodási engedély iránti kérelem olyan uniós polgárral való családegyesítés céljából, aki soha nem gyakorolta szabad mozgását — A kérelem vizsgálatának megtagadása)”

2018/C 231/03Az eljárás nyelve: holland

A kérdést előterjesztő bíróság

Raad voor Vreemdelingenbetwistingen

Az alapeljárás felei

Felperesek: K. A., M. Z., M. J., N. N. N., O. I. O., R. I., B. A.

Alperes: Belgische Staat

Rendelkező rész

1)

A harmadik országok illegálisan [helyesen: jogellenesen] tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet – és különösen 5. és 11. cikkét – akként kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az a tagállami gyakorlat, amelynek keretében kizárólag azon az alapon nem vizsgálják a tagállam állampolgárságával rendelkező és a szabad mozgását korábban soha nem gyakorló uniós polgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja által a tagállam területén benyújtott családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelmet, hogy a harmadik ország állampolgárával szemben beutazási tilalmat rendeltek el.

2)

Az EUMSZ 20. cikket akként kell értelmezni, hogy:

azzal ellentétes az a tagállami gyakorlat, amelynek keretében kizárólag emiatt nem vizsgálják az ilyen kérelmet, ugyanakkor nem vizsgálták az ezen uniós polgár és a harmadik ország ezen állampolgára közötti olyan eltartotti viszony fennállását, amely miatt – a származékos tartózkodási jognak az ezen utóbbitól való megtagadása esetén – az említett uniós polgár ténylegesen az Unió teljes területének elhagyására kényszerülne, ily módon pedig megfosztanák attól, hogy ténylegesen élvezze az e jogállás révén biztosított jogok lényegét;

amennyiben az uniós polgár nagykorú, olyan eltartotti viszony, amely e cikk alapján a harmadik ország érintett állampolgára számára származékos tartózkodási jog megadását igazolhatja, csak kivételes esetekben képzelhető el, amelyekben – figyelemmel az összes releváns körülményre – az érintett személy egyáltalán nem választható el az őt eltartó családtagjától;

amennyiben az uniós polgár kiskorú, az ilyen eltartotti viszony fennállása értékelésének – a gyermek mindenek felett álló érdekében – az adott ügy körülményei összességének, többek között a gyermek életkorának, testi és érzelmi fejlettségének, a szüleivel fennálló érzelmi kapcsolata erősségének, valamint azon kockázatnak a figyelembevételén kell alapulnia, amelyet a harmadik országbeli állampolgár szülőtől való elszakítás a gyermek lelki egyensúlyára jelenthet; az akár biológiai, akár jogi családi köteléknek az ezzel az állampolgárral való fennállása nem elegendő, az ezen utóbbival való együttélés pedig nem szükséges az ilyen eltartotti viszony megállapításához;

közömbös, hogy a családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelmének alátámasztása céljából a harmadik ország állampolgára által hivatkozott eltartotti viszony a beutazási tilalomra vonatkozó határozat vele szemben történő elfogadását követően keletkezett;

közömbös, hogy a harmadik ország állampolgárával szemben hozott, a beutazási tilalomra vonatkozó határozat jogerőssé vált, amikor családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelmét benyújtja;

közömbös, hogy a harmadik országnak a családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelmet benyújtó állampolgárával szemben elfogadott, beutazási tilalomra vonatkozó határozatot a visszatérési kötelezettség megsértése igazolja; amennyiben közrendi okok igazolták ezt a határozatot, az ilyen okok csak akkor eredményezhetik az e cikken alapuló származékos tartózkodási jognak a harmadik ország ezen állampolgárától való megtagadását, ha az ügy valamennyi körülményének az – arányosság elve, az érintett esetleges gyermek vagy gyermekek mindenek felett álló érdeke, valamint az alapvető jogok tükrében elvégzett – konkrét értékeléséből kitűnik, hogy az érintett a közrendre nézve valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent.

3)

A 2008/115 irányelv 5. cikkét akként kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti gyakorlat, amelynek keretében anélkül fogadnak el kiutasítási határozatot harmadik ország olyan állampolgárával szemben, aki már állt – még mindig hatályos – beutazási tilalommal párosuló kiutasítási határozat hatálya alatt, hogy figyelembe vennék a családi életével kapcsolatos, a beutazási tilalom elrendelését követően benyújtott családegyesítési célú tartózkodás iránti kérelemben említett tényezőket, köztük különösen kiskorú gyermekének érdekét, kivéve ha ezekre a tényezőkre az érintett korábban már hivatkozhatott volna.


( 1 ) HL C 145., 2016.4.25.

Top