EUR-Lex Access to European Union law
This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 62014TN0401
Case T-401/14: Action brought on 10 June 2014 — Duro Felguera v Commission
T-401/14. sz. ügy: 2014. június 10-én benyújtott kereset – Duro Felguera kontra Bizottság
T-401/14. sz. ügy: 2014. június 10-én benyújtott kereset – Duro Felguera kontra Bizottság
OJ C 253, 4.8.2014, p. 51–52
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
4.8.2014 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 253/51 |
2014. június 10-én benyújtott kereset – Duro Felguera kontra Bizottság
(T-401/14. sz. ügy)
2014/C 253/67
Az eljárás nyelve: spanyol
Felek
Felperes: Duro Felguera (Gijón, Spanyolország) (képviselő: A. López Gómez ügyvéd)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
— |
semmisítse meg a megtámadott határozatot; |
— |
másodlagosan semmisítse meg a határozatot annyiban, amennyiben az az új és a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősíti azon adóügyi intézkedések összességét, amelyek az úgynevezett spanyol pénzügyi lízingrendszert (SEAF) alkotják; |
— |
harmadlagosan semmisítse meg a megtámadott határozat 1. és 4. cikkét, amelyek a gazdasági érdekcsoportok (AIE) befektető társaságait ezen állítólagos támogatások kizárólagos kedvezményezettjeiként, és a visszatéríttetés kizárólagos kötelezettjeiként azonosítják; |
— |
negyedlegesen semmisítse meg a megtámadott határozat 4. cikkét annyiban, amennyiben az az uniós jog általános elveinek megsértésével elrendeli az állítólagos támogatások visszatéríttetését; |
— |
ötödlegesen semmisítse meg a megtámadott határozat 4. cikkét annyiban, amennyiben az a befektetők és más jogalanyok közötti magánjogi szerződések jogszerűségéről határoz, és |
— |
a Bizottságot kötelezze ezen eljárás valamennyi költségének viselésére. |
Jogalapok és fontosabb érvek
A jelen ügyben megtámadott határozat azonos a T-515/13. sz. Spanyolország kontra Bizottság ügyben megtámadott határozattal. Keresetének alátámasztása végett a felperes hat jogalapra hivatkozik.
1. |
Első jogalapja keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a megtámadott határozat sérti az EUMSZ 107. cikket, mivel a SEAF-ot, és az azt alkotó intézkedéseket állami támogatásnak minősíti. A felperes álláspontja szerint a Bizottság globális álláspontja téves, mivel magánjogi jellegű, a jogalanyok által a nyereség optimalizálása céljából véghezvitt ügyleteket kever össze az adóhatóságok által ad hoc jelleggel, adókedvezmény létrehozása céljából létrehozott mechanizmussal. |
2. |
A felperes a második jogalapját arra alapítja, hogy a Bizottság tévesen határozta meg a támogatás kedvezményezettjét, mivel maga a Bizottság is elismeri, hogy a támogatásban, illetve annak többségében a hajót megvásárló hajózási vállalkozó részesül, és nem a gazdasági érdekcsoport (AIE). Még ha az előrehozott értékcsökkenést az AIE kérné is, és az e csoport tagjai számára biztosítana is hasznot, ezt követően azt 90 %-ban átruházzák a hajótársaságokra. |
3. |
A felperes a harmadik jogalapja keretében azzal érvel, hogy megsértették az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikket azáltal, hogy a Bizottság a tonnánkénti adóztatás spanyol rendszerét bizonyos esetek vonatkozásában új támogatásnak minősíti, és nem létező támogatásnak. |
4. |
A felperes a negyedik jogalapja keretében az EUMSZ 107. és EUMSZ 296. cikk megsértésére hivatkozik amiatt, hogy a Bizottság nem jelölte meg a megfelelő módon azokat az indokokat, amelyek arra a következtetésre vezették, hogy a gazdasági érdekcsoport és annak befektetői az állami támogatás kizárólagos és végső kedvezményezettjei, és hogy e csoport és annak befektetői kötelesek a visszatérítésre. |
5. |
Ötödször –másodlagos jelleggel – a felperes arra hivatkozik, hogy a támogatás visszatérítésének elrendelése nem lehetséges, mivel a megtámadott határozat sérti az egyenlő bánásmódnak, az arányosságnak és a bizalomvédelemnek az általános elvét. |
6. |
Hatodszor – harmadlagosan – a felperes azt állítja, hogy megsértették a hatáskörmegosztásnak az EUMSZ 107. és EUMSZ 108. cikken, a 659/1999 tanácsi rendelet 14. cikkén, valamint az EU Alapjogi Chartájának 16. cikkén alapuló elvét, mivel a megtámadott határozat a befektetők és az egyéb jogalanyok között a spanyol jog alapján kötött magánjogi szerződésekben szereplő szerződéses kikötések jogszerűségét bírálta el. |