—

a Nintendo Co. Ltd, a Nintendo of America Inc. és a Nintendo of Europe GmbH képviseletében M. Howe QC, L. Lane barrister, R. Black, C. Thomas és D. Nickless solicitors, valamint G. Mondini és G. Bonelli avvocati,

—

a PC Box Srl képviseletében S. Guerra, C. Benelli és S. Fattorini avvocati,

—

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna és M. Szpunar, meghatalmazotti minőségben,

—

az Európai Bizottság képviseletében E. Montaguti és J. Samnadda, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 167., 10. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 230. o.; helyesbítés: HL L 314., 16. o.) 6. cikkének értelmezésére irányul.

2

Ezt a kérelmet a Nintendo Co. Ltd, a Nintendo of America Inc. és a Nintendo of Europe GmbH (a továbbiakban együtt: Nintendo vállalatok), valamint a PC Box Srl (a továbbiakban: PC Box) és a 9Net Srl (a továbbiakban: 9Net) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, hogy a PC Box mod chipeket és game copiereket (a továbbiakban: a PC Box készülékei) forgalmaz a saját maga által működtetett honlapon, amely számára a 9Net biztosít tárhelyet.

3

Az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló, 1886. szeptember 9‑én Bernben aláírt egyezmény (Párizsban, az 1971. évi július hó 24. napján felülvizsgált szöveg; kihirdette: az 1975. évi 4. tvr.) 1979. szeptember 28‑i módosítást követő változata 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Az »irodalmi és művészeti művek« kifejezés felöleli az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotását, tekintet nélkül a mű létrehozatalának módjára vagy alakjára […]”

4

A 2001/29 irányelv (9) és (47)–(50) preambulumbekezdése szerint:

[...]

5

A 2001/29 irányelv 1. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ezen irányelv tárgya a szerzői jog és a szomszédos jogok védelme a belső piac keretében, különös tekintettel az információs társadalomra.

(2)   Ez az irányelv – a 11. cikkben említett esetek kivételével – nem érinti és semmilyen módon nem befolyásolja

[...]

kapcsolatos hatályos közösségi rendelkezéseket.

[…]”

6

Ezen irányelv 6 cikkének (1)–(3) bekezdése a következőket írja elő:

„(1)   A tagállamok megfelelő jogi védelmet biztosítanak a hatásos műszaki intézkedések olyan megkerülése ellen, amelyet olyan személy hajt végre, aki tudja, vagy kellő gondosság mellett tudnia kellene, hogy cselekményének célja a műszaki intézkedés megkerülése.

(2)   A tagállamok megfelelő jogi védelmet biztosítanak

eszközök, termékek vagy alkatrészek, illetve ilyen tartalmú szolgáltatások előállítása, behozatala, terjesztése, eladása, bérbeadása, értékesítési vagy bérbeadási célú reklámozása, valamint kereskedelmi célú birtoklása ellen.

(3)   Ezen irányelv alkalmazásában »műszaki intézkedés« minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy a művek és más, jogi védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megelőzze, illetve megakadályozza a jogszabályban meghatározott szerzői jog vagy szomszédos jogok, illetve az [adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11‑i] 96/9/EK [európai parlamenti és tanácsi] irányelv [HL L 77., 20. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 15. kötet, 459. o.] III. fejezetében foglalt sui generis jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket. A műszaki intézkedés akkor minősül »hatásosnak«, ha a jogi védelem alatt álló mű vagy más teljesítmény felhasználását a jogosult valamely hozzáférés‑ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással – így például kódolással, titkosítással vagy a mű vagy más teljesítmény egyéb átalakításával – vagy olyan másolatkészítést ellenőrző mechanizmus útján ellenőrzi, amely a védelem célját megvalósítja.”

7

A 2009/24 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„Ezen irányelv rendelkezései szerint a tagállamok a számítógépi programokat az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló Berni Egyezmény szerinti irodalmi műként szerzői jogi védelemben részesítik. Ezen irányelv alkalmazásában a »számítógépi programok« fogalma magában foglalja azok előkészítő dokumentációját is.”

8

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló 2001/29/EK irányelvet átültető 2003. április 9‑i 68. sz. törvényerejű rendelettel (decreto legislativo n. 68 – Attuazione della direttiva 2001/29/CE sull’armonizzazione di taluni aspetti del diritto d’autore e dei diritti connessi nella società dell’informazione; a GURI 2003. április 14‑i 87. rendes különszáma) módosított, a szerzői és szomszédos jogokról szóló, 1941. április 22‑i 633. sz. törvény (legge n. 633 – Protezione del diritto d’autore e di altri diritti connessi al suo esercizio; a GURI 1941. július 16‑i 166. száma) 102c. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)   A szerzői és szomszédos jogok, valamint a 102a. cikk (3) bekezdésében szereplő [adatbázisokkal kapcsolatos] jog jogosultja a jogi védelem alatt álló művekre vagy tárgyakra hatásos műszaki intézkedést alkalmazhat, amely minden olyan technológiát, eszközt vagy alkatrészt magában foglal, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy megakadályozza vagy korlátozza a jogosult által nem engedélyezett cselekményeket.

(2)   A műszaki intézkedés akkor minősül hatásosnak, ha a jogi védelem alatt álló mű vagy tárgy használatát a jogosult valamely hozzáférés‑ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással – így például kódolással, titkosítással vagy a jogi védelem alatt álló mű vagy tárgy egyéb átalakításával – ellenőrzi, vagy olyan másolatkészítést ellenőrző mechanizmus útján korlátozza, amely a védelem célját valósítja meg.

(3)   A jelen cikk nem érinti az I. cím IV. fejezetének VI. részében szereplő, számítógépi programokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását.”

9

A Nintendo vállalatok, amelyek tagjai egy videojátékokat készítő és gyártó csoportnak, kétféle terméket hoznak forgalomba e játékokhoz: „DS” konzolokat, amelyek kézi rendszerek, és „Wii” konzolokat, amelyek asztali játékkonzolok.

10

A Nintendo vállalatok műszaki intézkedéseket hoztak, nevezetesen a konzolokba felismerő rendszert telepítettek, valamint titkosított kóddal látták el azon fizikai hordozókat, amelyekre a szerzői jogi védelemben részesülő videojátékokat rögzítették. Hatásukat tekintve ezek az intézkedések megakadályozzák a videojátékok jogellenes másolatainak használatát. A kód nélküli játékok a Nintendo által forgalmazott kétféle készülék közül egyiken sem működnek.

11

Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik az is, hogy ezek a műszaki intézkedések megakadályozzák azon programok, játékok és általában minden olyan multimédiás tartalom használatát a konzolokon, amelyek nem a Nintendótól származnak.

12

A Nintendo vállalatok tudomást szereztek a PC Box készülékeinek létezéséről, amelyek a konzolba történő beépítést követően megkerülik a hardveren található védelmi rendszert, és lehetővé teszik a hamisított videojátékok használatát.

13

Mivel a Nintendo vállalatok úgy vélték, hogy a PC Box készülékeinek elsődleges célja az volt, hogy megkerüljék és kijátsszák a Nintendo játékok védelmére szolgáló műszaki intézkedéseket, eljárást indítottak a PC Box és a 9Net ellen a Tribunale di Milano előtt.

14

A PC Box a Nintendo eredeti konzoljait egy kiegészítő szoftverrel együtt forgalmazza, amely kifejezetten az ilyen konzolokon történő használat céljából megalkotott „homebrewkból”, azaz független gyártók bizonyos alkalmazásaiból áll, amelyek használatához a PC Box műszaki intézkedésként telepített eszközt hatástalanító készülékeinek előzetes beépítése szükséges.

15

A PC Box szerint a Nintendo vállalatoknak valójában az a célja, hogy megakadályozzák egy olyan független szoftver használatát, amely nem minősül jogellenes videojáték‑másolatnak, hanem az a rendeltetése, hogy a konzolok teljes kihasználása érdekében lehetővé tegye azokon MP3 fájlok, filmek és videók lejátszását.

16

A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a videojátékok védelmét nem lehet a számítógépi programok tekintetében előírt védelemre korlátozni. Ugyanis, bár a videojátékok számítógépi program alapján működnek, a számítógépi program e játékok szerzői által előre kijelölt történeti keretben indul el és fut le, oly módon, hogy bizonyos felépítésbeli függetlenséggel bíró kép‑ és hangösszességet jelenít meg.

17

Az említett bíróságnak kétségei vannak afelől, hogy az olyan műszaki intézkedések alkalmazása, mint amilyeneket az alapügyben a Nintendo alkalmazott, nem lépi‑e túl a 2001/29/EK irányelvnek a (48) preambulumbekezdésére figyelemmel értelmezett 6. cikkében előírtakat.

18

E körülmények között a Tribunale di Milano felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:

19

A kérdést előterjesztő bíróság kérdéseivel – amelyeket együttesen kell megvizsgálni – először is lényegében azt szeretné megtudni, hogy a 2001/29 irányelvet úgy kell‑e értelmezni, hogy a „hatásos műszaki intézkedésnek” az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti fogalma alá tartozhatnak‑e az olyan műszaki intézkedések, amelyek elsődlegesen abból állnak, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni védelem érdekében nemcsak a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba – így a videojátékba – kerül beépítésre egy felismerő eszköz, hanem az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba is.

20

Másodszor az említett bíróság lényegében azt kérdezi a Bíróságtól, hogy mely szempontok alapján kell értékelni a 2001/29 irányelv 6. cikke értelmében vett hatásos műszaki intézkedések megkerülése elleni jogi védelem mértékét. Különösképpen azt szeretné megtudni e bíróság, hogy e tekintetben releváns‑e egyfelől az a sajátos rendeltetés, amelyet a jogosult tulajdonít annak a terméknek – például a Nintendo konzolnak –, amelybe a védett tartalmat beteszik, másfelől az említett hatásos műszaki intézkedések megkerülésére alkalmas eszközök, termékek vagy alkatrészek – például a PC Box készülékei – használatának mértéke, jellege és jelentősége.

21

E tekintetben előzetesen meg kell jegyezni, hogy a 2001/29 irányelv tárgya – amint az különösen az 1. cikke (1) bekezdéséből kitűnik – a szerzői jog és a szomszédos jogok védelme, ideértve a szerzőknek a műveikre vonatkozó kizárólagos jogait. Az olyan művek, mint a számítógépi programok kizárólag akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha eredetiek, tehát a szerző saját szellemi alkotásainak minősülnek (lásd a C-5/08. sz. Infopaq International ügyben 2009. július 16-án hozott ítélet [EBHT 2009., I-6569. o.] 35. pontját).

22

Ami valamely alkotás részeit illeti, meg kell állapítani, hogy a 2001/29 irányelvben nincs utalás arra, hogy e részekre más szabályok vonatkoznának, mint az egész műre. Következésképpen ezek akkor részesülnek szerzői jogi védelemben, ha jellegüknél fogva szerepet játszanak az egész mű eredetiségében (lásd a fent hivatkozott Infopaq International ügyben hozott ítélet 38. pontját).

23

Ezt a megállapítást nem teszi kétségessé az a tény, hogy a 2009/24 irányelv a 2001/29 irányelvhez képest lex specialisnak minősül (lásd a C‑128/11. sz. UsedSoft‑ügyben 2012. július 3‑án hozott ítélet 56. pontját). A 2009/24 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének megfelelően ugyanis az ezen irányelv által nyújtott védelem a számítógépi programokra korlátozódik. Márpedig – amint az az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik – az alapügyben is szóban forgó videojátékok összetett eszközöknek minősülnek, amelyek nemcsak számítógépi programból állnak, hanem olyan képi‑ és hangelemekből is, amelyek noha számítógépes nyelven vannak kódolva, saját, ezt a kódolást meghaladó alkotási értékkel bírnak. Mivel valamely videojáték részei – jelen esetben ezek a képi‑ és hangelemek – szerepet játszanak a mű eredetiségében, a 2001/29 irányelv által létrehozott rendszer keretében szerzői jogi védelemben részesülnek az egész művel együtt.

24

A 2001/29 irányelv 6. cikkét illetően meg kell jegyezni, hogy az megfelelő jogi védelem biztosítására kötelezi a tagállamokat minden hatásos „műszaki intézkedés” megkerülése ellen, amely intézkedést e cikk (3) bekezdése úgy határoz meg, mint minden olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendes működése során alapvetően arra szolgál, hogy a művek és más, jogi védelem alatt álló teljesítmények tekintetében megelőzze, illetve megakadályozza a jogszabályban meghatározott szerzői jog vagy szomszédos jogok, illetve az 96/9 irányelv III. fejezetében foglalt sui generis jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket.

25

Tekintettel arra, hogy – amint az a 2001/29 irányelv 2–4. cikkéből kitűnik – ilyen cselekménynek minősül a többszörözés, a művek nyilvánossághoz közvetítése és azok nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele, valamint a művek eredeti vagy többszörözött példányainak terjesztése, a 6. cikkben szereplő jogi védelem alkalmazásának célja kizárólag az, hogy védje a jogosultat az engedélyéhez kötött cselekmények tekintetében.

26

Ezzel kapcsolatban először is meg kell állapítani, hogy az említett irányelvben semmi nem enged arra következtetni, hogy a 6. cikkének (3) bekezdése nem foglalja magában az olyan műszaki intézkedéseket, mint amilyenekről az alapügyben szó van, amelyek részben a játékok fizikai hordozóiba vannak beépítve, részben pedig a konzolokba, és amelyek a kettő között interakciót tesznek szükségessé.

27

Ugyanis – amint azt a főtanácsnok az indítványának 43. pontjában megjegyezte – kitűnik az említett rendelkezésből, hogy a „hatásos műszaki intézkedés” fogalma széles körűen került meghatározásra, és beletartozik a hozzáférés‑ellenőrzési vagy védelmet nyújtó eljárással – így például kódolással, titkosítással vagy a mű vagy más teljesítmény egyéb átalakításával – vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus útján történő ellenőrzés. Ez a meghatározás egyébként megfelel a 2001/29 irányelv fő célkitűzésének, amely – amint az annak (9) preambulumbekezdéséből kitűnik – abban áll, hogy többek között a szerzők részére a szellemi alkotáshoz elengedhetetlen, magas szintű védelmet biztosítson.

28

Ilyen körülmények között meg kell állapítani, hogy az olyan műszaki intézkedések, mint amilyenekről az alapügyben szó van, amelyek részben a játékok fizikai hordozóiba vannak beépítve, részben pedig a konzolokba, és amelyek a kettő között interakciót tesznek szükségessé, a 2001/29 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti „hatásos műszaki intézkedések” fogalma alá tartoznak, ha azok célja a jogosult irányelv által védelemben részesített jogait sértő cselekmények megakadályozása vagy korlátozása.

29

Másodszor meg kell vizsgálni, hogy mely szempontok alapján kell értékelni a 2001/29 irányelv 6. cikke értelmében vett hatásos műszaki intézkedések megkerülése elleni jogi védelem mértékét.

30

Amint azt a főtanácsnok az indítványának 53–63. pontjában megjegyezte, e kérdés vizsgálata során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni jogi védelemnek – a 2001/29/EK irányelvnek a (48) preambulumbekezdésére tekintettel értelmezett 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően – tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, és nem tilthatja meg azon eszközöket vagy tevékenységeket, amelyek gazdaságilag jelentős célja vagy használata nem arra irányul, hogy a műszaki intézkedések megkerülésével megkönnyítse az ilyen cselekményeket.

31

Ekképpen az említett jogi védelem kizárólag az olyan műszaki intézkedések tekintetében biztosított, amelyek a szerzői jog jogosultja által a művek vonatkozásában nem engedélyezett – a jelen ítélet 25. pontjában szereplő – cselekmények megakadályozására vagy megszüntetésére irányulnak. Az említett intézkedéseknek e cél elérésére alkalmasnak kell lenniük, és nem szabad túllépniük az ennek érdekében szükséges mértéket.

32

Ezzel összefüggésben meg kell vizsgálni, hogy vannak‑e más olyan intézkedések vagy a konzolokba nem beépített eszközök, amelyek kevesebb problémát vagy korlátozást jelentenének a harmadik személyek olyan tevékenységei szempontjából, amelyekhez nem szükséges a szerzői jog jogosultjának engedélye, ugyanakkor hasonlóképpen védenék e jogosult jogait.

33

E célból célszerű figyelembe venni többek között a különböző típusú műszaki intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, a bevezetés műszaki és gyakorlati szempontjait, valamint az arra vonatkozó összehasonlítást, hogy e különböző típusú műszaki intézkedések mennyire hatásosak a jogosult jogainak védelme szempontjából, mindazonáltal ezen intézkedéseknek nem kell feltétlenül hatásosnak lenniük.

34

A szóban forgó jogi védelem mértékének értékelését – amint azt a főtanácsnok az indítványának 67. pontjában megjegyezte – nem a szerzői jog jogosultja által meghatározott sajátos rendeltetés alapján kell végezni. Hanem az értékelés során a 2001/29 irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében a hatásos műszaki intézkedések megkerülésére alkalmas eszközökre, termékekre vagy alkatrészekre vonatkozóan szereplő szempontokat kellene figyelembe venni.

35

Pontosabban az említett rendelkezés megfelelő jogi védelem biztosítására kötelezi a tagállamokat az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek ellen, amelyek célja a hatásos műszaki intézkedések említett védelmének megkerülése, amelyek e védelem megkerülésén kívül számottevő gazdasági jelentőséggel vagy céllal nem rendelkeznek, vagy amelyeket elsősorban e megkerülés lehetővé tétele, illetve megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át vagy szolgáltattak.

36

E tekintetben az említett eszközök, termékek vagy alkatrészek vizsgálata szempontjából – a szóban forgó körülmények függvényében – különösen az lesz releváns, hogy a harmadik személyek ténylegesen hogyan használják azokat. A kérdést előterjesztő bíróság többek között megvizsgálhatja, hogy milyen gyakran használják a PC Box készülékeit arra, hogy a Nintendo és Nintendo jogosított játékok nem engedélyezett másolatait használhassák Nintendo konzolokon, valamint hogy milyen gyakran használják e készülékeket olyan célokra, amelyek nem sértik a Nintendo vagy Nintendo jogosított játékokon fennálló szerzői jogot.

37

Figyelemmel a fenti megfontolásokra, azt kell válaszolni a feltett kérdésekre, hogy a 2001/29 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a „hatásos műszaki intézkedésnek” az ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti fogalma alá tartozhatnak az olyan műszaki intézkedések, amelyek elsődlegesen abból állnak, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni védelem érdekében nemcsak a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba – így a videojátékba – kerül beépítésre egy felismerő eszköz, hanem az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba is.

38

A nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy vannak‑e más olyan intézkedések vagy a konzolokba nem beépített eszközök, amelyek kevesebb problémát vagy korlátozást jelentenének a harmadik személyek tevékenységei szempontjából, ugyanakkor hasonlóképpen védenék e jogosult jogait. E célból célszerű figyelembe venni többek között a különböző típusú műszaki intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, a bevezetés műszaki és gyakorlati szempontjait, valamint az arra vonatkozó összehasonlítást, hogy e különböző típusú műszaki intézkedések mennyire hatásosak a jogosult jogainak védelme szempontjából, mindazonáltal ezen intézkedéseknek nem kell feltétlenül hatásosnak lenniük. Szintén az említett bíróság feladata megvizsgálni az említett műszaki intézkedések megkerülésére alkalmas eszközök, termékek vagy alkatrészek célját. E tekintetben – a szóban forgó körülmények függvényében – különösen az lesz releváns, hogy a harmadik személyek ténylegesen hogyan használják azokat. A nemzeti bíróság többek között megvizsgálhatja, hogy ténylegesen milyen gyakran használják ezen eszközöket, termékeket vagy alkatrészeket a szerzői jogot sértő módon, valamint hogy milyen gyakran használják azokat olyan célokra, amelyek nem sértik az említett jogot.

39

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22‑i 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy a „hatásos műszaki intézkedésnek” az ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdése szerinti fogalma alá tartozhatnak az olyan műszaki intézkedések, amelyek elsődlegesen abból állnak, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekmények elleni védelem érdekében nemcsak a jogi védelem alatt álló művet tartalmazó hordozóba – így a videojátékba – kerül beépítésre egy felismerő eszköz, hanem az e játékokhoz való hozzáférést és e játékok használatát biztosító hordozható készülékekbe vagy konzolokba is.

A nemzeti bíróság feladata megvizsgálni, hogy vannak‑e más olyan intézkedések vagy a konzolokba nem beépített eszközök, amelyek kevesebb problémát vagy korlátozást jelentenének a harmadik személyek tevékenységei szempontjából, ugyanakkor hasonlóképpen védenék e jogosult jogait. E célból célszerű figyelembe venni többek között a különböző típusú műszaki intézkedésekkel kapcsolatos költségeket, a bevezetés műszaki és gyakorlati szempontjait, valamint az arra vonatkozó összehasonlítást, hogy e különböző típusú műszaki intézkedések mennyire hatásosak a jogosult jogainak védelme szempontjából, mindazonáltal ezen intézkedéseknek nem kell feltétlenül hatásosnak lenniük. Szintén az említett bíróság feladata megvizsgálni az említett műszaki intézkedések megkerülésére alkalmas eszközök, termékek vagy alkatrészek célját. E tekintetben – a szóban forgó körülmények függvényében – különösen az lesz releváns, hogy a harmadik személyek ténylegesen hogyan használják azokat. A nemzeti bíróság többek között megvizsgálhatja, hogy ténylegesen milyen gyakran használják ezen eszközöket, termékeket vagy alkatrészeket a szerzői jogot sértő módon, valamint hogy milyen gyakran használják azokat olyan célokra, amelyek nem sértik az említett jogot.