Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52026PC0338

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az EU–Közép-Amerika Társulási Tanács keretében elfogadott, a megállapodás II. mellékletének 15., 16., 19., 20. és 30. cikkére vonatkozó magyarázó megjegyzéseket bevezető, 2020. december 14-i 2/2020 határozatnak a megállapodás II. mellékletének 19., 22. és 27. cikkére vonatkozó további magyarázó megjegyzések beillesztése céljából történő módosításával kapcsolatosan az Európai Unió által az EU-Közép-Amerika Társulási Tanácsban képviselendő álláspontról

COM/2026/338 final

Brüsszel, 2026.7.3.

COM(2026) 338 final

2026/0180(NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az EU–Közép-Amerika Társulási Tanács keretében elfogadott, a megállapodás II. mellékletének 15., 16., 19., 20. és 30. cikkére vonatkozó magyarázó megjegyzéseket bevezető, 2020. december 14-i 2/2020 határozatnak a megállapodás II. mellékletének 19., 22. és 27. cikkére vonatkozó további magyarázó megjegyzések beillesztése céljából történő módosításával kapcsolatosan az Európai Unió által az EU-Közép-Amerika Társulási Tanácsban képviselendő álláspontról


INDOKOLÁS

1.A javaslat tárgya

E javaslat tárgya az Unió által az EU–Közép-Amerika Társulási Tanácsban az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodással (a továbbiakban: a megállapodás) felállított társulási tanács határozatának tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat.

2.A javaslat háttere

2.1.Az EU–Közép-Amerika társulási megállapodás

A megállapodás célja az EU és Közép-Amerika közötti kétoldalú kereskedelem bővítése és ezáltal a térség országai közötti regionális integráció folyamatának megerősítése. Az EU a megállapodást Hondurasszal, Nicaraguával és Panamával 2013. augusztus 1-jétől, Costa Ricával és Salvadorral 2013. október 1-jétől, Guatemalával pedig 2013. december 1-jétől ideiglenesen alkalmazza.

2.2.A társulási tanács

A társulási tanács felügyeli a megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását és ellenőrzi a megállapodás végrehajtását. Megvizsgál minden, a megállapodás keretében felmerülő, nagyobb jelentőséggel bíró ügyet és egyéb közös érdekű kétoldalú, többoldalú vagy nemzetközi kérdést, valamint megvizsgálja a Feleknek a megállapodás hatálya alá tartozó kapcsolatok javítására irányuló javaslatait és ajánlásait. A társulási tanács a Felek közötti kölcsönös egyetértéssel döntéseket és ajánlásokat fogad el.

2.3.A társulási tanács tervezett jogi aktusa

Az EU–Közép-Amerika Társulási Tanács tervezett határozata az EU–Közép-Amerika Társulási Tanácsnak a megállapodás II. melléklete 15., 16., 19., 20. és 30. cikkéhez fűzött magyarázó megjegyzéseket bevezető, 2020. december 14-i 2/2020 határozatát módosítja a megállapodás II. mellékletének 19., 22. és 27. cikkére vonatkozó további magyarázó megjegyzések beillesztése céljából.

A további magyarázó megjegyzések kiegészítik a 2/2020 határozatot, és további iránymutatást nyújtanak a számlanyilatkozatra, a számlanyilatkozat kivitel utáni helyesbítésére, valamint a származási igazolás olyan kisebb eltéréseire és nyilvánvaló alaki hibáira vonatkozó rendelkezések alkalmazásához, amelyek nem érintik a számlanyilatkozat érvényességét.

3.Az Unió által képviselendő álláspont

A II. melléklet 37. cikke kimondja, hogy a Felek a vámüggyel, a kereskedelmi könnyítésekkel és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság keretében megállapodnak a II. melléklet értelmezésével, alkalmazásával és kezelésével kapcsolatos „Magyarázó megjegyzésekről”, hogy annak a társulási tanács általi elfogadását javasolják.

Az Európai Unió által képviselendő álláspont egyetlen tanácsi határozatban történő meghatározása

A fent említett kiegészítő magyarázó megjegyzések összhangban vannak az EU és Chile közötti ideiglenes kereskedelmi megállapodás, valamint a felülvizsgált pán-euromediterrán egyezmény keretében elfogadott egyéb magyarázó megjegyzésekkel.

A javaslat az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozó közös kereskedelempolitika keretében megkötött preferenciális kereskedelmi megállapodás végrehajtásához kapcsolódik.

4.Jogalap

4.1.Eljárási jogalap

4.1.1.Általános elvek

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.

A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát 1 .

4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A társulási tanácsot megállapodás, nevezetesen az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodás hozta létre.

A társulási tanács által elfogadandó jogi aktus – amely ez esetben egy határozat – joghatással bíró jogi aktus. A megállapodás 6. cikkének megfelelően a tervezett jogi aktus a nemzetközi jog szerint kötelező érvényű lesz.

A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.

Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.

4.2.Anyagi jogalap

4.2.1.Általános elvek

Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.

4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás

A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma az Unió közös kereskedelempolitikájával kapcsolatos.

Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése.

4.3.Következtetés

A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

5.A tervezett jogi aktusok kihirdetése

Mivel a társulási tanács jogi aktusa módosítani fogja a 2020. december 14-i 2/2020 határozatot, és a megállapodás II. mellékletének végrehajtását szolgálja, elfogadását követően helyénvaló kihirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2026/0180 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS HATÁROZATA

az EU–Közép-Amerika Társulási Tanács keretében elfogadott, a megállapodás II. mellékletének 15., 16., 19., 20. és 30. cikkére vonatkozó magyarázó megjegyzéseket bevezető, 2020. december 14-i 2/2020 határozatnak a megállapodás II. mellékletének 19., 22. és 27. cikkére vonatkozó további magyarázó megjegyzések beillesztése céljából történő módosításával kapcsolatosan az Európai Unió által az EU-Közép-Amerika Társulási Tanácsban képviselendő álláspontról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdésének első albekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A 2012. június 25-i 2012/734/EU tanácsi határozat 2 révén az Unió megkötötte az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodást (a továbbiakban: a megállapodás), és a megállapodás 2013. augusztus 1-je óta az Unió, Nicaragua, Honduras és Panama között, 2013. október 1-je óta az említett Felek, valamint Salvador és Costa Rica között, 2013. december 1-je óta pedig egyrészről az Unió, Nicaragua, Honduras, Panama, Salvador és Costa Rica, másrészről Guatemala között ideiglenesen alkalmazandó.

(2)A megállapodás II. mellékletének 37. cikke értelmében a társulási tanács jóváhagyhat a II. melléklet értelmezésére, alkalmazására és kezelésére vonatkozó magyarázó megjegyzéseket.

(3)A társulási tanács határozatot tervez elfogadni a megállapodás II. mellékletének 15., 16., 19., 20. és 30. cikkére vonatkozó magyarázó megjegyzéseket bevezető, 2020. december 14-i 2/2020 EU–Közép-Amerika társulási tanácsi határozatnak 3 a megállapodás II. mellékletének 19., 22. és 27. cikkére vonatkozó további magyarázó megjegyzések beillesztése céljából történő módosításáról.

(4)Helyénvaló meghatározni az Unió által a társulási tanácsban képviselendő álláspontot, mivel e határozat joghatással fog bírni az Unióban,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) Az EU–Közép-Amerika Társulási Tanácsban az Unió által képviselendő álláspont az e határozathoz mellékletként csatolt határozattervezeten alapul.

(2) Az Uniót az EU–Közép-Amerika Társulási Tanácsban képviselő személyek a Tanács további határozata nélkül elfogadhatnak a határozattervezetet érintő kisebb módosításokat.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    A Bíróság 2014. október 7-i ítélete, Németország kontra Tanács, C-399/12, ECLI:EU:C:2014:2258, 61–64. pont.
(2)    HL L 346., 2012.12.15., 1. o.
(3)    HL L 25., 2021.1.26., 96–105. o.
Top

Brüsszel, 2026.7.3.

COM(2026) 338 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat

A Tanács határozata

az EU–Közép-Amerika Társulási Tanács keretében elfogadott, a megállapodás II. mellékletének 15., 16., 19., 20. és 30. cikkére vonatkozó magyarázó megjegyzéseket bevezető, 2020. december 14-i 2/2020 határozatnak a megállapodás II. mellékletének 19., 22. és 27. cikkére vonatkozó további magyarázó megjegyzések beillesztése céljából történő módosításával kapcsolatosan az Európai Unió által az EU-Közép-Amerika Társulási Tanácsban képviselendő álláspontról




















MELLÉKLET

AZ EU–KÖZÉP-AMERIKA TÁRSULÁSI TANÁCS x/2026 HATÁROZATA

(...)

az EU–Közép-Amerika Társulási Tanács keretében elfogadott, a megállapodás II. mellékletének 15., 16., 19., 20. és 30. cikkére vonatkozó magyarázó megjegyzéseket bevezető, 2020. december 14-i 2/2020 határozatnak a megállapodás II. mellékletének 19., 22. és 27. cikkére vonatkozó további magyarázó megjegyzések beillesztése céljából történő módosításáról

AZ EU–KÖZÉP-AMERIKA TÁRSULÁSI TANÁCS,

tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról szóló megállapodásra (a továbbiakban: a megállapodás) és különösen annak II. melléklete 37. cikkére,

mivel:

(1)    A megállapodás II. melléklete a „származó termék” fogalmának meghatározására és az igazgatási együttműködés módszereire vonatkozik.

(2)    A megállapodás II. mellékletének 37. cikke értelmében a Feleknek a vámüggyel, a kereskedelmi könnyítésekkel és a származási szabályokkal foglalkozó albizottság keretében meg kell állapodniuk a II. melléklet értelmezésével, alkalmazásával és kezelésével kapcsolatos magyarázó megjegyzésekről, majd azokat jóváhagyásra a társulási tanács elé kell terjeszteniük.

(3)    Az EU–Közép-Amerika Társulási Tanács 2020. december 14-i 2/2020 határozatával a Felek megállapodtak a II. melléklet 15., 16., 19., 20. és 30. cikkére vonatkozó magyarázó megjegyzésekről. A 19. cikkhez fűzött magyarázó megjegyzéseket („A számlanyilatkozatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása”) módosítani kell a 2/2020 határozatban a számlanyilatkozatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása tekintetében megállapított iránymutatás kiegészítése érdekében, tekintettel a gyakorlatban gyakran előforduló különböző körülményekre, például a Felek között közvetlenül szállított származó termékek kapcsán harmadik országban kiállított számlákra, vagy a származó és nem származó termékekre egyaránt vonatkozó számlákra.

(4)    Ezenkívül a II. melléklet 22. cikkéhez magyarázó megjegyzést kell fűzni, hogy iránymutatást nyújtson abban az esetben, ha az exportőr a kivitelt követően helyesbítené a számlanyilatkozatot, amennyiben az importáló Fél vámhatósága a korábbi számlanyilatkozatot elutasítandónak ítéli. Hasonlóképpen, a II. melléklet 27. cikkéhez magyarázó megjegyzést kell fűzni annak elkerülése érdekében, hogy a származási igazolást a származási igazoláson és a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések miatt vagy a származási igazolás olyan nyilvánvaló alaki hibái miatt elutasítsák, amelyek nem érintik az okmány érvényességét vagy az abban foglalt adatokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az EU–Közép-Amerika Társulási Tanács 2020. december 14-i 2/2020 határozatának mellékletében foglalt, a megállapodás II. mellékletének 19. cikkére vonatkozó magyarázó megjegyzés helyébe e határozat 1. mellékletének szövege lép.

2. cikk

A 2/2020 határozat melléklete kiegészül a megállapodás II. mellékletének 22. és 27. cikkére vonatkozó, e határozat 2. melléklete szerinti magyarázó megjegyzésekkel.

3. cikk

Ez a határozat 180 nappal az elfogadásának napját követően lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, xxxxx -án/-én.


1. MELLÉKLET

„19. cikk

A számlanyilatkozatra vonatkozó rendelkezések alkalmazása

Az alábbi iránymutatások alkalmazandók:

a) a számlanyilatkozatot az exportáló Fél exportőre állítja ki. Ha a számlát egy harmadik országban állították ki, az exportáló Fél területén kiállított szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon számlanyilatkozatot kell kiállítani, amely kellő részletességgel leírja az érintett árut ahhoz, hogy azt a II. mellékletnek megfelelően származóként lehessen azonosítani. Ilyen esetekben egyértelműen azonosítani kell az áruk exportőrét azon az okmányon, amelyen a számlanyilatkozatot kiállítják;

b) ha a számla, a szállítólevél vagy egyéb kereskedelmi okmány származó és nem származó termékeket egyaránt tartalmaz, a származó termékeket ilyenként kell azonosítani az említett okmányokon, és a nem származó termékeket egyértelműen, külön kell azonosítani. Nincs meghatározott mód a nem származó termékek külön azonosítására. Ez azonban megtehető a következőképpen:

i. minden árutétel után zárójelben annak feltüntetése a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon, hogy a termékek származóak-e vagy sem;

ii. két rovat használata a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon (származó termékek és nem származó termékek), és a termékek megfelelő rovatban való felsorolása; vagy

iii. egy szám hozzárendelése minden egyes termékhez, és annak feltüntetése, hogy mely számok vonatkoznak a származó termékekre, és melyek a nem származó termékekre;

c) a számla, szállítólevél vagy bármely más kereskedelmi okmány hátoldalán kiállított számlanyilatkozat elfogadható;

d) a számlanyilatkozat kiállításához a szövege rágépelhető, rányomtatható, ráírható vagy rábélyegezhető a számlára, szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra;

e) ha a számla vagy bármely más kereskedelmi okmány többoldalas, minden oldalt meg kell számozni, kivéve, ha egyébként nyilvánvaló, hogy a számla több oldalt tartalmaz 1 ;

f) egyéb kereskedelmi okmány lehet például egy kísérő csomagjegyzék.”

2. MELLÉKLET

„22. cikk

Számlanyilatkozat benyújtása

Az importáló Fél vámhatósága a 27. cikkhez fűzött magyarázó megjegyzés (2) bekezdésében meghatározottaktól eltérő esetekben engedélyezheti a helyesbített számlanyilatkozatnak az adott Fél területén alkalmazandó eljárások szerint történő benyújtását.

27. cikk

A számlanyilatkozaton észlelt eltérésekre és formai hibákra vonatkozó rendelkezések alkalmazása

1. A Felek nem utasíthatják el a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelmet a számlanyilatkozaton és a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozatok közötti kisebb eltérések vagy a számlanyilatkozat olyan nyilvánvaló alaki hibái alapján, amelyek nem teszik kétségessé a számlanyilatkozatban szereplő nyilatkozatok, többek között a származó státus helyességét, valamint azt, hogy az okmányok megfelelnek-e a benyújtott termékeknek; az ilyen eltérések vagy nyilvánvaló formai hibák a következőket foglalhatják magukban:

a) gépelési hibák, például a termék leírásában, az exportőr vagy a címzett nevében vagy címében;

b) az exportőrre vagy címzettre vonatkozó hibás további információk, például telefonszám, irányítószám vagy e-mail-cím.

2. Ugyanakkor a preferenciális tarifális elbánás iránti kérelem elutasítható a következő, nem kisebb hibák miatt:

a) az elfogadott exportőr helytelen engedélyszáma a számlanyilatkozatban;

b) a termékeknek a számlán, szállítólevélen vagy bármely más kereskedelmi okmányon szereplő pontatlan leírása, amely befolyásolja azok származó státusát vagy a részükre biztosított preferenciális tarifális elbánást;

c) a számlanyilatkozatra vonatkozó határidő a megállapodás II. mellékletének 21. cikkében említettektől eltérő okokból lejárt;

d) olyan származási ország, országcsoport vagy terület feltüntetése, amelyre nem terjed ki a megállapodás hatálya; vagy

e) az importáló Fél vámhatósága által azonosított bármely egyéb hiba, feltéve, hogy az említett hatóság megfelelően megindokolja.”

(1)    Az importáló Fél vámhatósága akkor is elfogadhatja a számlanyilatkozatot érvényes származási igazolásként, ha a számla vagy más kereskedelmi okmány oldalai nincsenek számozva, feltéve, hogy az egyértelműen egyetlen okmány részét képezi.
Top