This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52025DC0047
COMMUNICATION FROM THE COMMISSION TO THE EUROPEAN PARLIAMENT, THE COUNCIL, THE EUROPEAN ECONOMIC AND SOCIAL COMMITTEE AND THE COMMITTEE OF THE REGIONS A simpler and faster Europe: Communication on implementation and simplification
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Egyszerűbb és gyorsabb Európa: Közlemény a végrehajtásról és az egyszerűsítésről
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Egyszerűbb és gyorsabb Európa: Közlemény a végrehajtásról és az egyszerűsítésről
COM/2025/47 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Strasbourg, 2025.2.11.
COM(2025) 47 final
A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
Egyszerűbb és gyorsabb Európa: Közlemény a végrehajtásról és az egyszerűsítésről
I.Bevezetés
A Bizottság a következő öt évben a politikai iránymutatásban I foglaltaknak megfelelően ambiciózus programot fog megvalósítani, amely előretekintő és innovatív szakpolitikai intézkedéseket tartalmaz és fenntartja a magas szintű normákat. Ezek az új kezdeményezések a virágzó, sokszínű és méltányos Európai Unió alapjaira fognak épülni annak érdekében, hogy Európa még vonzóbb helyszínné váljon a lakosok, a munkavállalók és a befektetők számára.
Ezzel egyidejűleg messzemenően csökkenteni fogjuk az uniós polgárokra, vállalkozásokra és közigazgatási szervekre nehezedő szabályozási terheket. A jólét és a reziliencia fokozására törekedve a Bizottság példátlan egyszerűsítést fog javasolni a lehetőségek kibontakoztatása, valamint az innovációs és a növekedési potenciál kiteljesítése érdekében. Olyan új eszközöket fogunk mozgásba hozni, amelyek felgyorsítják, egyszerűsítik és javítják az uniós szakpolitikákat és jogszabályokat, a szabályokat pedig világosabbá, közérthetőbbé és gyorsabban végrehajthatóvá teszik. El fogjuk mélyíteni továbbá az összes érintett intézménnyel és érdekelt féllel folytatott együttműködésünket, hogy a közös felelősségvállalás révén még kiemelkedőbb eredményeket tudjunk felmutatni.
Napjaink változó és bizonytalan világában az EU versenyképességének megerősítése minden eddiginél nagyobb jelentőséggel bír. Olyan jogi környezetet igényel, amely a lehető legegyszerűbb, leggyorsabb és leghatékonyabb módon ösztönzi a vállalkozások létrehozását és növekedését, illetve biztosítja az emberek védelmét és fokozott szerepvállalását. Emellett szükségessé teszi, hogy mindenkor szem előtt tartsuk a szüntelenül változó helyi körülményeket, és a lehető legköltséghatékonyabb eszközöket bevetve, céltudatosan törekedjünk gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljaink elérésére.
A magas szintű normákból jelentős versenyelőnyt kovácsolhatunk. Sok esetben ezek alapozzák meg az európai termékek értékét és minőségét, védik polgárainkat, ösztönzik az innovációt, valamint biztosítják gazdaságunk fenntarthatóságát és méltányosságát. Mindezek az előnyök azonban csakis akkor fejtik ki tényleges pozitív hatásukat, ha az uniós szabályok arányosak és hatékonyak, és azokat maradéktalanul és következetesen végrehajtják. Szabályainknak szintén lépést kell tartaniuk az emberi és technológiai fejlődéssel, és alkalmazkodniuk kell a globális fejleményekhez.
Amint azt a Draghi-jelentés II is kiemeli, az idők során a különböző szinteken bevezetett szabályok felhalmozódtak, összetettebbé váltak, végrehajtásuk pedig egyre több nehézségbe ütközik, ami rányomja bélyegét Európa versenyképességére, és korlátozza gazdasági potenciálunkat és jólétünket. Itt az ideje, hogy áttekintsük szabályozási keretünket és tovább javítsuk annak minőségét, hogy mielőbb elérjük kitűzött céljainkat.
Ehhez nem fokozatos megközelítésre, hanem eltökélt együttes fellépésre van szükség. A Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a különböző szinteken működő tagállami hatóságoknak és az érdekelt feleknek össze kell fogniuk az uniós, nemzeti és regionális szintű szabályok észszerűsítése és egyszerűsítése, valamint a szakpolitikák hatékonyabb végrehajtása érdekében. A további jelentős gazdasági növekedés ösztönzéséhez orvosolnunk kell az egységes piac szabályozási széttagoltságát.
Ez a közlemény egy olyan végrehajtási és egyszerűsítési menetrendet vázol fel, amely gyorsan és kézzelfoghatóan javítja az emberek és a vállalkozások helyzetét egy virágzóbb, karbonszegényebb és reziliensebb Európai Unió megvalósítása érdekében. Új megbízatásunk elsőként teljesítendő feladatának tekintjük, hogy bemutassuk a Bizottság 2025. évi munkaprogramjában említett omnibusz csomagokat. Ez azonban csak a kezdet. Ez a munka a megbízatás teljes időtartama alatt folytatódik majd, mivel a gyakorló szakemberekkel és az érdekelt felekkel szorosan együttműködve a hatályos uniós joganyag egészét stressztesztelésnek kívánjuk alávetni.
Ez a közlemény felvázolja az eredmények elérését szolgáló átfogó eszköztárat, amely nem vezet be szükségtelen eljárási vagy adminisztrációs lépéseket. A Bizottság erőfeszítéseinek és erőforrásainak átcsoportosításával ezen eszközök használatára fog összpontosítani, hogy a szabályozás egyszerűbbé, a végrehajtás pedig költséghatékonyabbá váljon. A szabályozási és vállalati kultúra e változásában egész szervezetünk szerepet fog vállalni. Minden bizottsági szolgálat saját gyakorlatában is érvényre fogja juttatni a racionalizálás elvét.
A Bizottság arra a felismerésre fogja alapozni a végrehajtással és egyszerűsítéssel kapcsolatos megközelítését, hogy számba kell vennünk a múltat, helyt kell állnunk a jelenben, a jövőt pedig nekünk kell alakítanunk. Szakpolitikai célkitűzéseink sikeresebb megvalósítása érdekében szükség esetén egyszerűsíteni fogjuk a meglévő szabályokat, és gondoskodunk azok jobb végrehajtásáról. Felülvizsgáljuk és finomhangoljuk szabályozási keretünket annak érdekében, hogy az jobban megfeleljen a polgárok és a vállalkozások igényeinek. A Bizottság az egyszerűsítési javaslatok kidolgozása során kellőképpen figyelembe fogja venni a minőségi jogalkotás elveit és a jogbiztonságot. A minőségi jogalkotás és az egyszerűsítés új eszközei biztosítani fogják, hogy a jövőbeli jogszabályok kidolgozása során a jogalkotók már a kezdetektől fogva szem előtt tartsák a végrehajtás és az egyszerűsítés szempontjait. Mindezen intézkedések révén arra törekszünk, hogy hatékonyabban és eredményesebben valósítsuk meg gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi céljainkat.
II.Az uniós szakpolitikák eredményességének biztosítása
Az elmúlt években az EU bizonyította elkötelezettségét a kihívások közvetlen kezelése iránt: gyors ütemben ambiciózus szakpolitikai válaszintézkedéseket fogadott el az egymással átfedésben jelentkező, összetett válságok és események kezelése érdekében. Sikerünk most két tényezőn múlik: biztosítanunk kell a hatékony végrehajtást, és el kell kerülnünk, hogy az emberekre, a vállalkozásokra és a közigazgatásra nehezedő terhek felhalmozódása meghiúsítsa terveinket.
A végrehajtás a tagállamokat érinti, elsősorban akkor, amikor az uniós jogot átültetik a nemzeti jogba, és gondoskodnak annak végrehajtásáról. Kiterjed továbbá a szabályok hatóságok, polgárok és vállalkozások általi alkalmazására is. Még azokon a területeken is, amelyekre nem vonatkozik kötelező erejű uniós jogszabály, az eredmények eléréséhez elengedhetetlenné vált az uniós szinten elfogadott célkitűzésekre irányuló összehangolt munka. Ugyancsak összehangolt munkára van szükség annak elkerülése érdekében, hogy a nem az uniós jogból eredő nemzeti többletkövetelmények – vagyis az eltúlzott átültetés III – hatására az egységes piac széttagolttá váljon, további terheket róva a polgárokra és a vállalkozásokra. Röviden szólva, ez közös felelősség.
A szabályok végrehajtásának és az egységes piac kiteljesítésének hiányosságai IV visszafogják jólétünket és versenyképességünket. Alááshatják továbbá az EU azon képességét, hogy megvalósítsa szakpolitikai célkitűzéseit és megvédje az Unió értékeit. Ennek következtében a polgárok és a vállalkozások nem részesülnek az uniós szakpolitikák minden előnyéből, és a vállalkozások gyakran komoly kihívásokkal szembesülnek a szabályozási akadályok és adminisztratív terhek kezelése terén V .
A szabályozási kultúra átfogó átalakításának részeként az EU-nak a szabályok jobb végrehajtására, valamint az uniós intézmények, a tagállamok és az érdekelt felek erőinek egyesítésére kell helyeznie a hangsúlyt. A Bizottság az alábbiak révén fogja felgyorsítani a jobb végrehajtásra irányuló munkáját:
a)szorosabb együttműködés a tagállamokkal
b)beruházás az adminisztratív kapacitásba, a digitális eszközökbe és az adatokba
c)az érdekelt felek hatékonyabb bevonása
d)gyors és határozott végrehajtási intézkedések
a) Szorosabb együttműködés a tagállamokkal
Az uniós jog végrehajtása során a tagállamokkal folytatott együttműködés a leggyorsabb módja annak, hogy az uniós szabályok elérjék céljukat. Emellett szintén hozzájárul a jogsértések korai megelőzéséhez. A Bizottság számára ez azt jelenti, hogy javítani kell a párbeszédet a tagállamokkal, és fokozott támogatást kell nyújtani számukra az uniós jog helyes és időben történő végrehajtásához.
Amikor az Európai Parlament és a Tanács egy jelentős jogi aktust véglegesít, a Bizottság szisztematikusan végrehajtási stratégiát VI fog kidolgozni, amelyben megtervezi, hogy miként fogja támogatni a tagállamokat a végrehajtási folyamat során. A stratégia azonosítani fogja a jogi aktus átültetésével és alkalmazásával kapcsolatos (jogi, adminisztratív vagy gyakorlati) kihívásokat, az előrehaladás nyomon követésének mikéntjét, a kísérő intézkedéseket (a kkv-kra vonatkozóan is) és mindezek egyértelmű ütemtervét. Példaként megemlíthető a nemrég kidolgozott Accele-RES stratégia, amely segíti a tagállamokat az átdolgozott megújulóenergia-irányelv szerinti észszerűsített engedélyezési eljárások végrehajtásában VII .
A tagállamoktól és az érdekelt felektől kapott korai tájékoztatás elengedhetetlen ahhoz, hogy a Bizottság hatékony végrehajtási stratégiákat dolgozzon ki, amelyek célzott és hatékony támogatási intézkedéseket foglalnak magukban. Irányelvek esetében a Bizottság által kidolgozott magyarázó sablonok és a tagállamok által kitöltendő átültetési ütemtervek fogják garantálni a gyorsabb és teljes körű átültetést. Hasonlóképpen, az uniós jogi követelményeken túlmutató nemzeti kötelezettségekre (az ún. eltúlzott átültetésre) vonatkozó naprakész információk proaktív megosztása segít majd kezelni az EU-szerte eltérő szabályok hatásait.
A Bizottság szakértői csoportokra és hasonló struktúrákra támaszkodva szorosabbra kívánja fűzni a nemzeti hatóságok közötti partnerséget, ezáltal előmozdítva a végrehajtást, és biztosítva a tagállamok közötti szakértői támogatást. Az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoport – amelynek keretében a Bizottság és a tagállamok együttműködnek a piaci akadályok felszámolása érdekében – által alkalmazott önkéntes megközelítés modellként szolgálhat az egyéb ágazatokban, például a versenypolitika, a távközlés vagy az energia területén végzett hasonló munkához. Emellett az uniós szabályozó ügynökségek is ösztönözhetik az uniós jog következetes alkalmazását, mindenekelőtt a közös felügyeleti kultúra előmozdítása révén.
b) Beruházás az adminisztratív kapacitásba, a digitális eszközökbe és az adatokba
A szakpolitikák hatékony végrehajtása a jól felszerelt és hatékony közigazgatási szerveken alapul. Ehhez magas szintű digitalizációra, az adatokhoz és bizonyítékokhoz való hozzáférésre VIII , valamint megfelelő személyzetre és készségekre van szükség a végrehajtásban részt vevő valamennyi közigazgatási szervben. Az EU számos eszközzel és programmal rendelkezik a végrehajtás, a nyomon követés és az értékelés támogatására. A Technikai Támogatási Eszköz például segítséget nyújt a tagállamoknak az adminisztratív kapacitások kiépítése, a digitalizáció, a reformok megvalósítása és általában véve az uniós prioritások végrehajtása terén, minimális terhet róva a tagállamokra. Az európai közigazgatási térség (ComPAct) IX keretében a Bizottság támogatást nyújt a nemzeti, regionális és helyi szintű közigazgatási kapacitás megerősítéséhez – kiemelt hangsúlyt helyezve a készségekre, valamint a digitális és zöld átállásra –, valamint csereprogramokat kínál a köztisztviselők számára a bevált gyakorlatok megosztása és a közös problémákkal kapcsolatos, határokon átnyúló munka ösztönzése érdekében X . Ezenfelül a belső piaci információs rendszer keretében a Bizottság elősegíti a határokon átnyúló digitális közigazgatási együttműködést az egységes piaci szabályok végrehajtása során.
A Bizottság elő fogja mozdítani az ilyen eszközök hatékony alkalmazását a nagy horderejű új szakpolitikai intézkedések, illetve jogszabályok végrehajtása során.
c) Az érdekelt felek hatékonyabb bevonása
A végrehajtás során olykor előre nem látható kihívások merülnek fel. A Bizottságnak ezért rendszeres kapcsolatot kell fenntartania az érdekelt felekkel és a gyakorló szakemberekkel, hogy visszajelzéseket gyűjtsön arról, mi működik és mi nem, valamint hogy feltérképezze a végrehajtás javításának és megkönnyítésének lehetőségeit.
Minden biztos évente legalább két alkalommal párbeszédet fog tartani a végrehajtásról az érdekelt felekkel. Ezek az események az előrehaladás értékelését, valamint azon területek azonosítását szolgálják majd, amelyekre az uniós szakpolitikákon belül nagyobb hangsúlyt kell fektetni az eredmények elérése érdekében. A Bizottság az érdekek kiegyensúlyozott képviselete és a megfelelő részvétel érdekében törekedni fog az uniós szakpolitikák által érintett főbb csoportok, például az ipar, a kkv-k, a szociális partnerek, a regionális és helyi hatóságok és a civil társadalom bevonására. A párbeszédek eredményeit az érvényesítés és a végrehajtás terén elért eredményekről szóló éves jelentések fogják ismertetni. Ez hozzá fog járulni a nem megfelelő végrehajtással, az eltúlzott átültetéssel, a túlzott megfeleléssel vagy a széttagoltsággal kapcsolatos problémák azonosításához, valamint az egyszerűsítés és a harmonizáció lehetőségeinek feltárásához. A Bizottság késedelem nélkül megkezdi a végrehajtásról szóló párbeszédek sorozatát: az első forduló 2025 első felében esedékes.
d) Gyors és határozott végrehajtási intézkedések
Amennyiben a Bizottság által nyújtott, fent vázolt támogatás ellenére sem szűnnek meg az uniós jog végrehajtása és alkalmazása terén tapasztalt hiányosságok, felgyorsítjuk a megfelelést célzó intézkedéseket. Az ágazatspecifikus nyomonkövetési és megelőző mechanizmusok XI és problémamegoldó eszközök XII továbbra is hasznosak lesznek a megfelelési problémák azonosítása és a konkrét esetek kezelése terén. A kötelezettségszegési eljárást megelőző párbeszéd XIII ugyancsak gyors megoldásokhoz vezethet.
Amennyiben együttműködés útján nem sikerül biztosítani az elfogadott szabályok időben történő végrehajtását, kötelezettségszegési eljárást kell indítani, és egyértelmű tájékoztatást kell nyújtani e lépés okairól. A Bizottság a Szerződések őreként határozott jogérvényesítési tevékenységet fog folytatni a szabályok végrehajtásának biztosítása, valamint az egységes piac széttagoltsága és a jogellenesen eltúlzott átültetés elleni küzdelem jegyében XIV . Emellett változatlanul alkalmazni fogja stratégiai megközelítését XV , prioritásként kezelve azon jogsértések kiküszöbölését, amelyek a legnagyobb mértékben érintik a közérdeket és az üzleti érdekeket.
A folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások száma továbbra is magas (2025 elején mintegy 1500 ügy volt folyamatban XVI ), és egyes ügyek már régóta húzódnak. A Bizottság változatlanul a kötelezettségszegési ügyek sikeres lezárására fog törekedni, hogy az uniós jog által elérni kívánt előnyök ténylegesen megvalósuljanak. Amennyiben a kötelezettségszegési eljárás korai szakaszaiban nem oldódik meg a jogsértés, a Bizottság habozás nélkül az Európai Unió Bírósága elé fogja terjeszteni az ügyet, és amennyiben jogilag lehetséges, pénzügyi szankciók kiszabását fogja indítványozni XVII .
III.Gyorsabb és egyszerűbb Európa
A zöld és digitális átállás átformálja a világ gazdaságait és társadalmait, és kiélezi az erőforrásokért és az innovációért folytatott versenyt. Az új környezetben való helytálláshoz bátran és eltökélten kell javítanunk versenyképességünket, többek között szabályozási keretünk egyszerűsítése révén, anélkül, hogy ez aláásná szakpolitikai céljainkat és magas szintű normáinkat. Ez az új megközelítés a szabályozási terhek – az adatszolgáltatási kötelezettségek, a rendszeres adminisztratív költségek és általában véve a megfelelési költségek – valamennyi forrásának kezelését célozza, hogy ahol csak lehet, azonosítsuk a szabályozás eredeti céljának észszerűbb és hatékonyabb megvalósítását szolgáló megfelelő eszközöket.
A Bizottság az elmúlt években lépéseket tett az adminisztratív terhek csökkentése érdekében. 2023 márciusában bejelentette, hogy 25 %-kal kívánja csökkenteni a vállalkozások és közigazgatási szervek adatszolgáltatási terheit, anélkül, hogy ez aláásná a szakpolitikai célkitűzéseket XVIII . 2024. évi munkaprogramjának XIX részeként előterjesztette az e célt szolgáló, 41 intézkedésből álló első csomagot. Figyelemre méltó intézkedés volt az uniós vámügyi reform, amely önmagában várhatóan 2,7 milliárd EUR összegű megtakarítást eredményez, a számviteli irányelvben meghatározott küszöbérték kiigazítása, amely több mint egymillió vállalkozásnak kedvez, valamint a kiküldött munkavállalók bejelentésére szolgáló közös online felület bevezetése XX .
A Bizottság 2025-ben az egyszerűsítést, az adatszolgáltatási terhek mérséklését, a bürokrácia csökkentését, az engedélyezési eljárások észszerűsítését és a jogalkotás egyszerűsítését jelölte meg a következő öt év fő prioritásaiként. Minden egyes biztos érvényre fogja juttatni e célokat saját hatáskörén belül, és ezen erőfeszítések összehangolása a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos feladata lesz.
Ezek a változások kiegészítik a már jelenleg is alkalmazott „egy be, egy ki” elvet, amelynek célja az új jogszabályok költségeinek ellensúlyozása a terhek csökkentése révén XXI , általában egyazon szakpolitikai területen belül XXII . A Bizottság 2022 óta teljeskörűen érvényesíti ezt az elvet, aminek köszönhetően olyan javaslatokat dolgozott ki, amelyek – a társjogalkotók általi maradéktalan elfogadásuk esetén – jelentős nettó költségmegtakarítást eredményeznének XXIII .
A szabályaink átfogó felülvizsgálatán és célirányos módosításán alapuló egyszerűsítési törekvés megkönnyíti majd az emberek és a vállalkozások életét, beleértve 33 millió kkv-nkat és sok ezer kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatunkat. Együtt fogunk működni velük annak érdekében, hogy online visszajelzési eszközeinket XXIV a lehető legjobban hasznosítva feltérképezzük a végrehajtási nehézségeket és az egyszerűsítési lehetőségeket.
A Bizottság építeni fog a jövőállósági platform munkájára – ez a magas szintű szakértői csoport az elmúlt években jelentős mértékben hozzájárult az egyszerűsítési erőfeszítésekhez XXV . A platform tagjai a nemzeti közigazgatásokat, a vállalkozásokat, a szociális partnereket, a civil társadalmat, a Régiók Bizottságát és a Gazdasági és Szociális Bizottságot képviselik, és e szereplők szakértelmét ötvözik. Az uniós szakpolitikák végrehajtásának felülvizsgálatát célzó regionális központok hálózata (RegHub) szintén hozzájárult a regionális és helyi szintű végrehajtási kihívások kezeléséhez.
Annak érdekében, hogy ezt az új lendületet átültessük a gyakorlatba, a következő eszközöket és intézkedéseket fogjuk alkalmazni:
a)az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó új célok
b)az új egyszerűsítési intézkedések prioritásként kezelése
c)az uniós joganyag fokozatos stressztesztelése
d)egyszerűbb, célzottabb és hatásosabb uniós költségvetés
e)gyakorlati tapasztalat valóság-ellenőrzések révén
a)Az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó új célok
A következő évekre vonatkozó folyamatos és mérhető erőfeszítések biztosítása érdekében a Bizottság célul tűzte ki, hogy valamennyi vállalkozás tekintetében legalább 25 %-kal, a kkv-k tekintetében pedig 35 %-kal csökkentsék az adatszolgáltatási terheket, anélkül, hogy ez aláásná a szakpolitikai célkitűzéseket. Mindazonáltal az adatszolgáltatási költségek az adminisztratív költségeknek csupán egy részét teszik ki, és a kapott visszajelzések alapján úgy véljük, hogy átfogóbb megközelítésben kell vizsgálni a kérdést. A Bizottság ezért az adminisztratív költségek összességére fogja alkalmazni a tehercsökkentési célokat.
Az uniós és a nemzeti szinten rendelkezésre álló adatok alapján az Eurostat megközelítőleg 150 milliárd EUR-ra becsülte a 2022. évi ismétlődő adminisztratív költségeket az EU-ban XXVI . Ennek a kiinduló szintnek a 25 %-os csökkentéséhez a megbízatási időszak végére 37,5 milliárd EUR-val kell csökkenteni az ismétlődő adminisztratív költségeket. A kkv-kra vonatkozó célzott intézkedések a 35 %-os cél elérését fogják szolgálni. Az érvényesítés és a végrehajtás terén elért eredményekről szóló éves jelentésekben át fogjuk tekinteni az e cél megvalósítása terén elért előrelépést, valamint iránymutatással fogunk szolgálni a jövőbeli egyszerűsítési kezdeményezésekhez.
A 25 %-os tehercsökkentési cél 2023. márciusi bejelentése óta a Bizottság olyan intézkedéseket javasolt, amelyek a becslések szerint mintegy 5 milliárd EUR költségmegtakarítást eredményeznek XXVII . Az Európai Parlament és a Tanács felelőssége, hogy a jogalkotási tárgyalások során fenntartsa vagy lehetőség szerint tovább fokozza a bizottsági javaslatok tehercsökkentési potenciálját, a tagállamok felelőssége pedig, hogy a nemzeti jogba való átültetés vagy az uniós jog alkalmazása során elkerüljék a túlszabályozást.
Az adatszolgáltatási költségek és az egyéb ismétlődő adminisztratív költségek csökkentésére vonatkozó számszerű célok teljesítése mellett a Bizottság változatlanul törekedni fog arra, hogy az egyéb szabályozási megfelelési költségeket is érdemben csökkentse minden olyan esetben, amikor az adott szakpolitikai célkitűzés költséghatékonyabb módon is megvalósítható.
|
b)Az új egyszerűsítési intézkedések prioritásként kezelése A Bizottság 2025. évi munkaprogramja minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az egyszerűsítésre. Több omnibusz csomag és egyéb egyszerűsítési javaslat révén kívánjuk kezelni a kiemelt területeket, amelyeket az elmúlt év során az érdekelt felekkel együtt azonosítottunk XXVIII . Felkérjük az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy fontolják meg e kezdeményezések gyorsított eljárású kezelését, és az egyszerűsítési javaslatok megvitatása során mellőzzék a joganyag más részeinek újratárgyalását, hogy a vállalkozások mielőbb részesülhessenek a jogi egyértelműség és a tehercsökkentés előnyeiből. A következő évek munkaprogramjaiban ugyancsak fel fogjuk tüntetni a gyorsított kezelésre javasolt egyszerűsítési intézkedéseket. Az év során elfogadandó omnibusz csomagok és egyéb egyszerűsítési javaslatok a különböző jogszabályok közötti kölcsönhatást kiaknázva a lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítést fogják megvalósítani. E kezdeményezések közé tartoznak többek között a következők: ·A fenntarthatóságról szóló omnibusz csomag. Ez a javaslat átfogó egyszerűsítést irányoz elő a fenntartható finanszírozással kapcsolatos adatszolgáltatás, a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítás és a taxonómia terén. Gondoskodni fog a befektetők igényeihez jobban igazodó követelményekről, az arányos határidőkről, az olyan pénzügyi mérőszámokról, amelyek nem akadályozzák az átállás folyamatában lévő kisebb vállalkozásokba történő beruházást, valamint arról, hogy a kötelezettségek arányban álljanak a különböző vállalkozások tevékenységének léptékével. Kifejezetten foglalkozni fog az úgynevezett leszivárgó hatással, hogy az ellátási láncokba tartozó kisebb vállalkozásokat ne terheljék olyan túlzott adatszolgáltatási követelmények, amelyek a jogalkotói szándék szerint rájuk egyáltalán nem vonatkoznak. A javaslat enyhíteni fogja az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra vonatkozó követelményeket a kisebb importőrök, különösen a kkv-k és a hatóságok javára. ·A beruházások egyszerűsítéséről szóló omnibusz csomag. Ez a csomag egyebek mellett elő fogja segíteni az InvestEU és az Európai Stratégiai Beruházási Alap igénybevételét, és egyszerűsíteni fogja az adatszolgáltatást. ·Többek között a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokról és a papírformátumra vonatkozó követelmények megszüntetéséről szóló omnibusz csomag. Ez az omnibusz csomag biztosítani fogja, hogy a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra is testre szabott követelmények vonatkozzanak, emellett a termékekre vonatkozó jogszabályokból kiiktatja a papírformátumra vonatkozó, kevéssé hatékony előírásokat. ·Digitális csomag. A kiberbiztonsági jogszabály felülvizsgálata és a kiberbiztonsági jogszabályok egyszerűsítése nyomán egyszerűbb és ügyesebb eszközök fogják megkönnyíteni a többcélú adatszolgáltatást, elkerülve az átfedéseket. Ez részét fogja képezni a megbízatás első évében esedékes szélesebb körű értékelésnek, amely felméri, hogy a kiterjesztett – a megfelelést elősegítő szükséges iránymutatásokon és normákon túlmutató – digitális vívmányok megfelelően tükrözik-e a vállalkozások, például a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok igényeit és korlátait XXIX . Az európai adatuniós stratégia például az adatokra vonatkozó meglévő szabályokra összpontosítva biztosítani fogja, hogy a vállalkozások és a közigazgatási szervek számára egyszerűsített, egyértelmű és koherens jogi keret álljon rendelkezésre az adatok zökkenőmentes és széles körű megosztásához, a magas szintű adatvédelmi és biztonsági normák tiszteletben tartása mellett. ·A közös agrárpolitika egyszerűsítése. Ez a csomag kezelni fogja a mezőgazdasági termelőkre és a nemzeti közigazgatásokra vonatkozó összetett szabályokat és túlzott adminisztratív terheket az irányítás, a nyomon követés és az adatszolgáltatás terén, kiaknázva a digitalizációban rejlő lehetőségeket is. E javaslatokon túl a munkaprogramban szereplő más kezdeményezések is egyszerűsíteni fogják a jogi szabályozást az engedélyezés és az adatszolgáltatási követelmények észszerűsítése érdekében. Ezek közé tartozik az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabály, amely több átalakulóban lévő ágazatra terjeszti majd ki a gyorsított engedélyezést, vagy a vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok (REACH) célirányos felülvizsgálata, amely az egészség, a biztonság és a környezetvédelem veszélyeztetése nélkül fogja egyszerűsíteni a vegyiparra vonatkozó szabályokat. A digitális kezdeményezések valamennyi szakpolitikai területen hozzá fognak járulni az egyszerűsítéshez és a végrehajtáshoz XXX . A digitális pénztárcára építve indítványozni fogjuk az európai üzleti tárca bevezetését, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozások egy helyen és felhasználóbarát módon férjenek hozzá a nemzeti, a határokon átnyúló és az uniós szabályozási követelményekhez, értesítésekhez és megfelelési eljárásokhoz. A Bizottság további egyszerűsítési javaslatokat is meg fog vizsgálni, köztük a védelem területére vonatkozó omnibusz csomag lehetőségét, hogy elősegítse a fehér könyvben meghatározandó beruházási célok teljesítését, és lehetővé tegye az innovatív vállalkozások kibontakozását. Noha a meglévő jogszabályok teljes hatályon kívül helyezésére vagy a függőben lévő javaslatok visszavonására irányuló javaslatokat más megfontolások is indokolhatják (bizonyos szabályok elavulása, a régóta függőben lévő javaslatokkal kapcsolatos politikai előrelépés hiánya), az egyszerűsítési és költséghatékonysági szempontok ezekben az esetekben is gyakran relevánsak. |
c)Az uniós joganyag fokozatos stressztesztelése
A munkaprogram szintén tartalmazza az egyes jogszabályokra vagy egész szakpolitikai területekre vonatkozó értékelések (célravezetőségi vizsgálatok) első listáját, elindítva az uniós joganyag stressztesztelésére irányuló folyamatot. Ezen értékelések keretében alaposan megvizsgáljuk majd az egyszerűsítés lehetőségét, és arra fogunk összpontosítani, hogy módot találjunk a költségek csökkentésére és a szabályok egységes szerkezetbe foglalására, különös figyelmet fordítva a kkv-kat érintő kihívásokra. Az eredményeket – a kedvező körforgást kihasználva – be fogjuk építeni az egyszerűsítési csomagok következő fordulójába.
A stressztesztelés egyet fog jelenteni az uniós jogszabályok átvilágításának állandó folyamatával. Ennek végső célja, hogy az uniós vívmányok teljes körű felülvizsgálata révén feltárjuk a kumulatív hatásokat és az esetleges következetlenségeket, egyszerűsítsük a joganyagot, ezzel egyidejűleg pedig biztosítsuk a vívmányok szakpolitikai céljainak eredményesebb megvalósítását. A végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos irányítása mellett az egyes biztosok gondoskodni fognak a saját hatáskörükbe tartozó jogszabályok stresszteszteléséről. E folyamatra támaszkodva a Bizottság munkaprogramja minden évben konkrét egyszerűsítési intézkedéseket fog tartalmazni.
d)Egyszerűbb, célzottabb és hatásosabb uniós költségvetés
Az egyszerűsítés az uniós pénzügyi környezet jelenlegi széttöredezettségének kezeléséhez és az összes érdekelt félre nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséhez is elengedhetetlen, hogy biztosítható legyen az uniós források időben történő és hatékony felhasználása. A következő többéves pénzügyi kerethez vezető útról szóló közleményben XXXI vázoltakkal összhangban a Bizottság 2025-ben javaslatot fog előterjeszteni egy egyszerűbb, célzottabb és reagálóképesebb hosszú távú költségvetésre, amely érvényre juttatja az uniós prioritásokat, miközben a kedvezményezettek számára megkönnyíti az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést és maximalizálja annak hatását. Emellett egyszerűsíteni fogja a végrehajtó hatóságok helyzetét, miközben fenntartja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó erős biztosítékokat. Ez a javaslat a jelenlegi programozási időszak tanulságaira, valamint a politikai és intézményi szintű, illetve az érdekelt felekkel folytatott széles körű konzultációra, és a polgárok proaktív bevonására fog épülni.
e)Gyakorlati tapasztalat valóság-ellenőrzések révén
A Bizottság meg fogja szólítani a legkülönfélébb területeken működő vállalkozásokban – különösen a kkv-kban és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokban – tevékenykedő szakembereket, hogy képet kapjon gyakorlati tapasztalataikról és az uniós jognak a tevékenységükre gyakorolt hatásáról. Ez a technikai szintű információcsere segíteni fogja a gyakorlatban felmerülő nehézségek azonosítását és megoldását, például az engedélyezés, az ellenőrzés vagy a megfelelés terén.
A valóság-ellenőrzés azonosítani hivatott egyrészt az esetleges akadályokat vagy pozitív tapasztalatokat, másrészt pedig azt, hogy ezek miként kapcsolódnak az uniós szabályokhoz, a végrehajtáshoz és a nemzeti jogba való átültetéshez. Az ilyen vizsgálatok hozzá fognak járulni annak az ellenőrzéséhez, hogy az uniós jogszabályok alapjául szolgáló feltételezések helyesek-e, és biztosítják-e az elvárt előnyöket. Emellett segítenek felmérni, hogy a tervezett egyszerűsítési intézkedések valóban költségmegtakarítást eredményeznének-e, valamint megfelelőek és reálisak-e.
A valóság-ellenőrzések eredményeit figyelembe fogják venni a meglévő jogszabályok stressztesztelése során (beleértve az értékeléseket és a célravezetőségi vizsgálatokat is), valamint a jövőbeli egyszerűsítési javaslatok kidolgozásakor.
IV.Az új szabályok kidolgozásának javítása
A meglévő szabályok egyszerűsítéséhez hasonlóan az is alapvető fontosságú, hogy az új jogszabályok egyszerűek, könnyen érthetők és végrehajthatók, világosan megfogalmazottak és egyértelműek legyenek. A végrehajtási és érvényesítési szempontokat a javaslatok Bizottság általi kidolgozásának pillanatától kezdve a jogalkotási folyamat egésze során szem előtt kell tartani, a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásban és eszköztárban XXXII meghatározottakkal összhangban.
Az EU építhet a minőségi jogalkotásra vonatkozó megközelítésére, amelyet az OECD a legjobbak közé sorol, többek között a konzultációk, az értékelések és a hatásvizsgálatok tekintetében XXXIII . Az EU ugyancsak támaszkodhat a Szabályozói Ellenőrzési Testület munkájára, amely biztosítja, hogy a jogalkotási javaslatokat jó minőségű tényadatok támasszák alá.
Mindazonáltal a legtöbb vállalkozás – különösen a kkv-k – számára a szabályozási követelmények és azok kumulatív hatása jelenti az EU-ban történő vállalkozásindítással és -bővítéssel kapcsolatos legnagyobb kihívást. Ennélfogva körültekintőbb vizsgálatot igényel, hogy a tervezett új jogszabályok milyen hatást gyakorolnak majd a versenyképességre, a kkv-kra, az induló vállalkozásokra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra. Emellett az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is alaposabban meg kell fontolnia, hogy a jogalkotási folyamat során eszközölt módosításaik milyen következményekkel járnak. A jogszabályokban foglalt felhatalmazásokat, és a kapcsolódó felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusokat is közelebbről szemügyre kell venni.
Mindezen kihívások kezeléséhez új megközelítésbe kell helyeznünk a jogalkotási folyamatot, mégpedig az alábbiak révén:
a)megerősített kkv- és versenyképesség-szempontú ellenőrzés
b)a felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusok és a kapcsolódó felhatalmazások alapos vizsgálata
c)az intelligens és digitális megvalósítás beépítése az uniós jogszabályokba
d)az érdemi módosítások hatásának értékelésére szolgáló egyszerű módszertan
a)Megerősített kkv- és versenyképesség-szempontú ellenőrzés
A megerősített kkv- és versenyképesség-szempontú ellenőrzést szisztematikusan el fogják végezni minden olyan tervezett jogszabály esetében, amely előreláthatólag hatást gyakorol a vállalkozásokra – különösen a kisvállalkozásokra –, a lehetséges hatások alaposabb megvizsgálása érdekében. A versenyképesség-szempontú ellenőrzés négy fő tényezőt vizsgál: költség- és ár-versenyképesség, nemzetközi versenyképesség, innovációs képesség és a kkv-k versenyképességére gyakorolt hatások. Az ellenőrzés ágazatspecifikusabbá válik. Mutatók és kvalitatív információk felhasználásával fogja értékelni az uniós vállalkozások versenyhelyzetét az adott javaslat által leginkább érintett ágazatokban, és megközelítőleges képet fog nyújtani az érintett uniós vállalkozások versenyhelyzetéről, hogy világosabban kirajzolódjanak az egyes ágazatokra – például a Draghi-jelentésben az európai versenyképesség szempontjából kulcsfontosságúként azonosított ágazatokra – gyakorolt kumulatív hatások. A Bizottság ezt követően – amennyiben versenyképességi problémák fennállását azonosították – mérlegelni fogja a legmegfelelőbb enyhítő intézkedéseket.
A Bizottság nyomon fogja követni a jövőállósági platform által kidolgozott, a kkv-teszt megújításának lehetséges módjaira vonatkozó ajánlásokat XXXIV . A releváns jogszabályokra vonatkozó hatásvizsgálatok egyértelműbben fogják ismertetni a kkv-kra gyakorolt hatásokat, valamint a támogató és enyhítő intézkedéseket, javítva a biztosi testület és a társjogalkotók rendelkezésére álló információk minőségét. Emellett a Bizottság nagyobb hangsúlyt fog fektetni a jogszabályok kkv-kra gyakorolt közvetett hatásainak elemzésére. Valamennyi értékelés és célravezetőségi vizsgálat tartalmazni fogja a kkv-kra vonatkozó szakpolitikák hatékonyságának és eredményességének célzott elemzését is.
b)A felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusok és a kapcsolódó felhatalmazások alapos vizsgálata
A Bizottság minden évben nagyszámú felhatalmazáson alapuló jogi aktust XXXV és végrehajtási jogi aktust XXXVI fogad el, amelyekre az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott jogszabályok adnak felhatalmazást. Sok ilyen jogi aktus technikai jellegű és korlátozott hatással bír, amelyet már az alapjogszabályra irányuló javaslat kidolgozásakor figyelembe vettek, ezért nincs szükség célzott hatásvizsgálat elvégzésére.
Mindazonáltal a felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusok tekintetében is hatásvizsgálatot kell végezni azokban az esetekben, amikor a Bizottságnak különböző szakpolitikai alternatívák közül kell választania, és olyan jelentős hatások várhatók, amelyeket az alapjogszabályra irányuló bizottsági javaslat kidolgozásakor nem vettek figyelembe XXXVII . A Bizottság akkor is be fog nyújtani költségelemzést vagy költségmegtakarítási elemzést, ha nincsenek szakpolitikai alternatívák, ám jelentős hatások várhatók. Adott esetben különös figyelmet fog fordítani a kkv-kra gyakorolt hatásra.
A jogalkotási folyamat során a Bizottság gondosan mérlegelni fogja, hogy milyen következményekkel járnak a társjogalkotók által javasolt releváns felhatalmazások – amelyek alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló, illetve végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el –, hogy elkerülje az ilyen felhatalmazások elburjánzását, valamint a szükségtelen összetettséget és költségeket.
c)Az intelligens és digitális megvalósítás beépítése az uniós jogszabályokba
A kezdeményezéseket minőségi tartalommal kell megtölteni, ami közérthető, egyértelmű és kellően világos megfogalmazást jelent, lehetővé téve az Unió valamennyi hivatalos nyelvére történő egyöntetű fordítást, kialakításuknak pedig előretekintő módon figyelembe kell vennie a gyakorlati végrehajtást.
A későbbi végrehajtási nehézségek azonosításának legjobb módja a tagállamokkal, a regionális és helyi hatóságokkal, a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel folytatott korai párbeszéd és együttműködés. E cél elérése érdekében a végrehajtás jogi és gyakorlati vonatkozásait adott esetben be fogjuk építeni az érdekelt felekkel folytatott konzultációkba és a hatásvizsgálatokba.
A Bizottság a digitális rendszerekre felkészített szakpolitikákat fog kidolgozni azáltal, hogy kezdettől fogva gondoskodik a digitális szempontok beépítéséről XXXVIII , valamint innovatív eszközök alkalmazásával – például szabályozói tesztkörnyezetekben – teszteli a szakpolitikai alternatívákat Európa üzleti bázisának bevonásával XXXIX . Ugyancsak elő fogja mozdítani a közigazgatási szervek közötti határokon átnyúló interoperabilitást XL , valamint ki fogja terjeszteni az e-platformok, például az egységes digitális kapu XLI használatát és a meglévő adatok további felhasználását – többek között az űrlapok előzetes kitöltése révén – a meglévő vagy jövőbeli megfelelési követelmények teljesítése céljából XLII .
Az adatszolgáltatási terhek és a megfelelési költségek csökkentése érdekében a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal és az érintett uniós ügynökségekkel partnerségben még inkább be fogjuk ágyazni tevékenységünkbe az „alapértelmezetten digitális” és az „egyszeri adatszolgáltatás” elvét.
d)Az érdemi módosítások hatásértékelésére vonatkozó egyszerű módszertan
A Bizottság egy egyszerű módszertant fog javasolni a társjogalkotóknak az általuk eszközölt érdemi módosítások hatásainak értékelésére, hogy tesztelje és bemutassa az ilyen értékelések megvalósíthatóságát a jogalkotási folyamat indokolatlan késleltetése nélkül. Ez a módszertan – a lehető legnagyobb mértékben támaszkodva a meglévő eszközökre, modellekre és adatokra – becslést adhat az érdemi módosítások adminisztratív költségeiről, és informatív tájékoztatást nyújthat az egyéb költségekről is. A Bizottság 2025 második negyedévében fogja előterjeszteni a vonatkozó javaslatokat a társjogalkotókkal való konzultáció céljából.
V.A követendő út: partnerség és közös felelősségvállalás
Ebben a közleményben a Bizottság ambiciózus egyszerűsítési és végrehajtási menetrendet határozott meg az EU versenyképességének, jólétének, szakpolitikai teljesítményének és rezilienciájának fokozása érdekében. E célok eléréséhez az összes többi intézmény és érdekelt fél – köztük különösen az Európai Parlament és a Tanács – határozott elkötelezettségére lesz szükség.
A nemzeti, regionális és helyi hatóságok szintén kulcsfontosságú partnerek lesznek abban, hogy a törekvéseket konkrét intézkedések kövessék, azáltal, hogy azonosítják az egyszerűsítés lehetőségeit, javaslatokat tesznek az új konzultációs tevékenységekbe (a végrehajtási párbeszédekbe és a valóság-ellenőrzésekbe) bevonandó érdekelt felekre, valamint az egyszerűsítési intézkedések valamennyi kormányzati szintre való átültetése révén megsokszorozzák azok hatását.
A Bizottság munkáját a partnerség és az együttműködés elve fogja vezérelni:
a)rendszeres jelentéstétel az előrehaladásról, biztosítva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot
b)együttműködés a társjogalkotókkal az egyszerűbb és hatékonyabb uniós szabályok kialakítása érdekében
a) Rendszeres jelentéstétel az előrehaladásról, biztosítva az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot
A Bizottság rendszeresen be fog számolni az elért eredményekről. Minden biztos éves eredményjelentést fog benyújtani az érintett európai parlamenti bizottságnak, illetve tanácsi formációnak a portfóliójába tartozó végrehajtási és jogérvényesítési tevékenységről. Ezek a jelentések ismertetni fogják a fő szakpolitikai célkitűzések, a jogérvényesítés és a végrehajtás terén elért eredményeket, továbbá a kísérő és egyszerűsítési intézkedéseket. Ezen túlmenően átfogó képet nyújtanak majd az érdekelt felekkel folytatott párbeszédekről (beleértve a végrehajtási párbeszédeket), a stressztesztelésről és a valóság-ellenőrzésekről. Adott esetben fel fogják vázolni a szükséges további intézkedéseket is.
A Bizottság egy áttekintő jelentés benyújtásával fogja előmozdítani az éves végrehajtási és egyszerűsítési ciklus elszámoltathatóságát és nyomon követését. A Bizottság emellett felhasználóbarát információkat fog közzétenni az Europa honlapon olyan témákról, mint a tehercsökkentési célok, a jogérvényesítési intézkedések és az uniós jog nemzeti szintű végrehajtása terén tett előrelépések, mindezt interaktív térképekkel és testre szabható grafikonokkal illusztrálva.
Éves végrehajtási és egyszerűsítési ciklus
|
|
§A biztosok elindítják az évi két végrehajtási párbeszéd folyamatát. |
|
|
|
§A biztosok összeállítják az éves jogérvényesítési és végrehajtási eredményjelentést. |
|
|
|
§A biztosok találkoznak az illetékes európai parlamenti bizottságokkal és tanácsi formációkkal, hogy bemutassák a jelentéseket és az egyszerűsítésre irányuló munkát. |
|
|
|
§A biztosok megkezdik a Bizottság munkaprogramjába illesztendő egyszerűsítési intézkedések előkészítését. |
|
|
|
§A Bizottság éves áttekintő jelentést tesz közzé a végrehajtásról és az egyszerűsítésről. §Elfogadják a Bizottság munkaprogramját, amely jelentős egyszerűsítési intézkedéseket tartalmaz, valamint meghatározza a stressztesztelés keretében esedékes célravezetőségi vizsgálatok és értékelések éves tervét. |
b) Együttműködés a társjogalkotókkal az egyszerűbb és hatékonyabb uniós szabályok kialakítása érdekében
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak központi szerepet kell játszania az egyszerű és hatékony szabályok létrehozásában, amelyek a lehető legkevesebb adminisztratív költséggel járnak a polgárok és a vállalkozások számára.
2016-ban mindkét intézmény kötelezettséget vállalt arra, hogy adott esetben értékelést készít az általa eszközölt jelentős módosítások hatásairól XLIII . Ilyennek tekinthetők azok a módosítások, amelyek növelik a költségeket, további káros hatások kockázatával járnak, vagy lényegesen csökkentik a bizottsági javaslat egyszerűsítési potenciálját. Az Európai Parlament és a Tanács azonban a gyakorlatban nem ennek megfelelően jár el.
A Bizottság ezért felkéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy gondoskodjanak a szükséges folyamatok és erőforrások meglétéről XLIV . Bár a tárgyalások szoros időkerete miatt a módosítások nem képezhetik teljes körű hatásvizsgálat tárgyát, az egyes intézmények számára lehetővé kell tenni a módosítások költségeinek egyszerű módszertanon alapuló értékelését, a korábbiakban említettek szerint.
A helyes végrehajtás és az egyszerűsítés közös törekvés, amelyben valamennyi uniós intézménynek részt kell vállalnia a jogalkotási folyamat egésze során. A társjogalkotóknak ezért egyértelműen azonosítaniuk kell az egyszerűsítési intézkedéseket és el kell ismerniük azok fontosságát, hogy azok célzott és elsőbbségi kezelése révén biztosítható legyen az egyszerűsítés előnyeinek mielőbbi érvényesülése.
A Bizottság készen áll arra, hogy e területen szorosan együttműködjön a Parlamenttel és a Tanáccsal, és ezen belül a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás megújítása révén egyértelművé tegye ezen célok megvalósításának leghatékonyabb módját.
Mario Draghi 2024. évi jelentése az európai versenyképesség jövőjéről: https://commission.europa.eu/ topics/strengthening-european-competitiveness/eu-competitiveness-looking-ahead_en#paragraph_47059 .
Az „eltúlzott átültetés” az uniós jog végrehajtásával összefüggésben széles körben használt kifejezés, amely az uniós kötelezettségeken túlmutató nemzeti többletkövetelményekre utal. A gyakorlatban ez olyan további követelmények és adminisztratív terhek (normák, iránymutatások és eljárások) előírását jelenti, amelyek visszásan hatnak az uniós jogszabályok által elérni kívánt szakpolitikai célokra.
Enrico Letta 2024. évi jelentése az egységes piac jövőjéről: https://www.consilium.europa.eu/media/ ny3j24sm/much-more-than-a-market-report-by-enrico-letta.pdf.
Draghi-jelentés.
A minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatás, SWD(2021)0305 final, valamint a minőségi jogalkotás eszköztárának 38. eszköze.
Az észszerűbb engedélyezési eljárások kulcsfontosságúak a megújuló energiára vonatkozó 2030-as célok elérése szempontjából. Ehhez a munkához a Bizottság is hozzájárul: strukturális párbeszédeket és kétoldalú találkozókat szervez a tagállamokkal, hogy megvitassák az átültetési terveket, különös tekintettel az engedélyezésre. https://energy.ec.europa.eu/news/commission-adopts-guidance-eu-countries-implementing-revised-directives-renewable-energy-and-energy-2024-09-02_en?prefLang=hu .
Lásd a Technikai Támogatási Eszköz keretében a közelmúltban megvalósult, „A tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatalhoz szükséges kapacitás kiépítése a kormányzásban és a közigazgatásban a világjárvány utáni Európában” elnevezésű projektet.
Európai Bizottság, Az európai közigazgatási térség megerősítése (ComPAct), COM(2023) 667 final.
A közigazgatási együttműködési csereprogram (PACE) megkönnyíti az információcserét olyan témákban, mint a közigazgatás professzionalizálása, az adminisztratív teljesítmény javítása, valamint a zöld és digitális közigazgatás.
Például az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv és az arányossági tesztről szóló irányelv az új korlátok és akadályok kialakulásának elkerülése érdekében, továbbá az egységes piaci eredménytábla, az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus jelentések, a nemzeti energia- és klímatervek, az éghajlat-politikai fellépésről szóló eredményjelentés, a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata és a halászat területén kidolgozott nemzeti cselekvési tervek.
Az olyan eszközök, mint például a SOLVIT , a FIN-NET és a Your Europe megerősítik a polgárok és a vállalkozások helyzetét, hogy maradéktalanul élni tudjanak jogaikkal az egységes piacon. Ezek az eszközök egyértelmű tájékoztatást, konkrét problémákkal kapcsolatos segítségnyújtást és problémamegoldási támogatást biztosítanak.
Az EU Pilot párbeszédként is ismert eljárás 2024-ben az esetek 75 %-ában eredményesen zárult. A párbeszéd e formáját akkor alkalmazzák, ha az valószínűleg gyorsabb megfelelést eredményez, mint a hivatalos kötelezettségszegési eljárás.
Pl. amikor az uniós jog teljes mértékben harmonizált szabályokat állapít meg. Ezen túlmenően a Bizottság – azokon a területeken, ahol ez lehetséges – gyakrabban is javasolhat teljes harmonizációt annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az egységes piacon. Európai Bizottság, Versenyképességi iránytű az EU számára, COM(2025) 30 final.
Európai Bizottság, Uniós jog: jobb eredmények elérése a jobb alkalmazás révén, C(2016)8600 és Az uniós jog érvényesítése az eredményesen működő Európa érdekében, COM(2022)0518 final.
Ezek közül több mint 900 ügy az irányelvek hiányos vagy helytelen átültetéséhez kapcsolódik.
A Bizottság rendszeresen arra kéri a Bíróságot, hogy szabjon ki pénzügyi szankciókat egyösszegű átalánybírság és napi kényszerítő bírság formájában, amennyiben valamely tagállam nem teszi meg az uniós jog megsértését megállapító korábbi bírósági ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket (az EUMSZ 260. cikkének (2) bekezdése), illetve amennyiben valamely tagállam nem jelenti be valamely, jogalkotási eljárás keretében elfogadott irányelv átültetésére elfogadott intézkedéseit (az EUMSZ 260. cikkének (3) bekezdése). A Bizottság 2023-ban és 2024-ben 134 kötelezettségszegési ügyet terjesztett a Bíróság elé, amelyek közül 55 ügyben pénzügyi szankciók kiszabását kérte.
Európai Bizottság, Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra, COM(2023) 168 final.
A Bizottság 2024. évi munkaprogramja – Ma cselekszünk, hogy felkészüljünk a holnapra, II. melléklet, COM(2023) 638 final.
A Bizottság 2024-ben rendeletjavaslatot terjesztett elő egy önkéntesen használandó, többnyelvű nyilvános felület létrehozásáról, amely szabványosítja a kiküldött munkavállalók bejelentésének formátumát. E formanyomtatványnak köszönhetően a kiküldött munkavállalók bejelentéséről szóló nyilatkozat kitöltésének ideje a becslések szerint mintegy 73 %-kal csökkenne a jelenlegi uniós átlaghoz képest. Ez fokozni fogja a munkavállalók védelmét, mivel növeli a kiküldetések átláthatóságát, és segíti a tagállamokat a hatékony és célzott ellenőrzések elvégzésében.
Ez magában foglalja az ismétlődő költségeket és az évesített egyszeri költségeket is.
Európai Bizottság, A jogalkotás minőségének javítása: közös erővel a jobb jogszabályokért, COM(2021) 219 final.
Ez a megtakarítás a Bizottság által elfogadott kezdeményezéseken alapul, és a becslések szerint 2022-ben 7,3 milliárd EUR-t, 2023-ban 6,3 milliárd EUR-t, 2024-ben pedig 260 millió EUR-t tesz ki (a 2024. év az előző bizottsági megbízatás lejárta miatt átmeneti év, amelynek során a jogalkotási tevékenység visszafogottabb). Ezen intézkedések egy részét azonban még nem fogadták el, vagy költségmegtakarítási potenciáljuk csökkent a javasolt jogszabály módosításai következtében.
Ha egy vállalkozás jogi vagy adminisztratív akadályokba ütközik valamely tagállamban, bejelentheti nehézségeit a https://fosmo.youreurope.europa.eu/ weboldalon, a vállalkozói szövetségek vagy a több vállalkozást tömörítő szervezetek pedig a grow-single-digital-gateway@ec.europa.eu címre küldött üzenetben számolhatnak be a tapasztalt akadályokról. Első lépésként személyre szabott segítséget és tanácsot kaphatnak a https://asf.youreurope.europa.eu/ címen.
Négyéves megbízatása során a platform 41 véleményt és 260 konkrét javaslatot dolgozott ki. Több bizottsági kiemelt kezdeményezés is támaszkodott a platform szakértelmére, többek között a „Héa a digitális korban” csomag, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló jogszabály, a gigabites infrastruktúráról szóló jogszabály, az Interoperábilis Európáról szóló rendelet, a bankunióról szóló csomag és a tőzsdei jegyzésről szóló jogszabály.
A pragmatikus szellemben készült számítások a korábbi munkán alapulnak, és figyelembe veszik az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport 2012. évi becsléseit, valamint a terhek 2012 és 2022 közötti alakulásának tendenciáit néhány olyan tagállam esetében, amelyekre vonatkozóan rendelkezésre állnak az adatok.
Ezek közé tartozik a Bizottság 2024. évi munkaprogramjával párhuzamosan elfogadott 41 kezdeményezés, valamint a későbbi bizottsági javaslatok, például a mezőgazdaságra vonatkozó egyszerűsítési csomag. A megtakarításokra vonatkozó becslések az uniós standard költségmodell alkalmazásával készültek.
Az érdekelt felek 2023 decemberéig adhattak visszajelzést az adatszolgáltatási követelmények észszerűsítésére vonatkozó véleményezési felhívás keretében. Mintegy 200 válaszadó nyújtotta be észrevételeit, amelyeket a szervezetekkel és más érdekelt felekkel folytatott célirányos megbeszélések, például az ipari szereplőkkel (köztük a kkv-kkal) tartott munkaértekezletek egészítettek ki.
A digitális vívmányok közé tartozik többek között az általános adatvédelmi rendelet, az adatkormányzási rendelet, az adatrendelet, a kiberbiztonsági jogszabály, a kiberrezilienciáról szóló jogszabály, a csipekről szóló európai jogszabály és a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály.
Lásd még az alábbi IV. szakasz c) pontját, „Az intelligens és digitális megvalósítás beépítése az uniós jogszabályokba”.
COM(2025) 46 final.
Az OECD 2021. évi szabályozási politikai kitekintése alapján. A konzultációs folyamatot a korábban említettek szerint az a változás is javítani fogja, hogy bevezetik a végrehajtási párbeszédeket és a valóság-ellenőrzéseket.
Végleges vélemény SME_test.pdf (europa.eu). A jelenlegi kkv-tesztet a 23. eszköz határozza meg. Figyelembe kell venni a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra gyakorolt lehetséges hatásokat is, amennyiben ezek megkülönböztethetők.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke értelmében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kiegészíthetik vagy módosíthatják a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit, amennyiben a jogalkotási aktus erre vonatkozó felhatalmazást tartalmaz.
Ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie, az EUMSZ 291. cikke értelmében az ilyen jogi aktus végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra.
Lásd a minőségi jogalkotási eszköztár 42. eszközét.
A digitális rendszerekre felkészített szakpolitikai döntéshozatali keretének részeként a Bizottság új pénzügyi és digitális kimutatást dolgozott ki, amelyet mellékel javaslataihoz. A digitális dimenzióról szóló fejezet alapvető információkat tartalmaz a javaslatok digitális vonatkozásairól, és a Bizottság interoperabilitási értékelő jelentéseként szolgál, az Interoperábilis Európáról szóló rendeletben előírtaknak megfelelően. Biztosítja, hogy a Bizottság a javaslatok kidolgozása során körültekintően felmérje a digitális hatásokat, hogy a javaslatok megfeleljenek a digitális kor követelményeinek.
Amint azt például a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály előirányozza.
Az Interoperábilis Európa megoldások (amelyek az Interoperábilis Európa portálon érhetők el) lehetővé teszik a közigazgatási szervek számára az összekapcsolt digitális közszolgáltatások kifejlesztését, megkönnyítve az adatok határokon átnyúló szabad áramlását.
Az egységes digitális kapu megkönnyíti az olyan információkhoz, adminisztratív eljárásokhoz és segítségnyújtó szolgáltatásokhoz való online hozzáférést, amelyekre az uniós polgároknak és vállalkozásoknak egy másik tagállamban szükségük lehet.
Ez magában foglalhatja például a rendelkezésre álló műholdas adatok felhasználását. Az uniós műholdak távolról, költséghatékony módon képesek megbízható és összehasonlítható, közel valós idejű adatokat és előrejelzéseket nyújtani.
Lásd a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 15. pontját: Az Európai Parlament és a Tanács, amennyiben azt a jogalkotási folyamat szempontjából célszerűnek és szükségesnek ítélik, hatásvizsgálatokat végeznek a Bizottság javaslatára vonatkozó saját érdemi módosításaikat illetően. Az Európai Parlament és a Tanács főszabályként a Bizottság hatásvizsgálatát tekintik kiindulópontnak további munkájukhoz. Azt, hogy mi minősül „érdemi” módosításnak, az adott intézmény határozza meg.
A Bíróság rámutatott arra, hogy bár a hatásvizsgálat elvégzése nem jogi követelmény, és a hatásvizsgálat tartalma sem bír kötelező erővel, az uniós jogalkotónak képesnek kell lennie egyértelműen bemutatnia a döntéshozatalkor figyelembe vett alapvető adatokat, különösen, ha döntése terheket keletkeztet. A Bíróság a C-541/20–C-555/20. sz., Megsemmisítés iránti kereset – Első mobilitási csomag („mobilitási csomag”) egyesített ügyekben hozott 2024. október 4-i ítéletében megerősítette, hogy a Bíróság sikeresen vitathatja és megsemmisítheti a jogalkotási eljárás során bevezetett azon túlzott követelményeket, amelyek tekintetében a társjogalkotók nem tudják bemutatni az alapul szolgáló alapvető adatokat.
