EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2024.3.15.

COM(2024) 461 final

2024/0071(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Egyiptomi Arab Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról

{SWD(2024) 461 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) és Egyiptom megállapodtak arról, hogy elmélyítik kapcsolataikat, és a közös jólét, stabilitás és biztonság érdekében stratégiai és átfogó partnerséget alakítanak ki, amely a közös érdekeken és a kölcsönös bizalmon alapul, és az EU és Egyiptom közötti kapcsolatokban már meglévő pozitív célkitűzésekre épít. A stratégiai és átfogó partnerség az együttes nyilatkozatban felvázolt konkrét együttműködési területekre terjed ki, amelyek hat beavatkozási pillér körül csoportosulnak, nevezetesen: politikai kapcsolatok; gazdasági stabilitás; beruházás és kereskedelem; migráció; biztonsági és bűnüldözési együttműködés; demográfia és humán tőke. Az EU és Egyiptom közötti kapcsolatokban rejlő lehetőségek az e területeken folytatott együttműködés megvalósításával válnak teljesen kiaknázhatóvá.

A partnerséget egy olyan pénzügyi csomag fogja alátámasztani, amely a szükséges makroszintű költségvetési és társadalmi-gazdasági reformprogramhoz nyújtott rövid és hosszabb távú támogatásból, valamint az egyiptomi beruházások támogatására rendelkezésre álló összegek növeléséből, valamint a különböző stratégiai prioritások végrehajtásához nyújtott célzott támogatásból áll.

A pénzügyi csomagot az EU olyan nehéz gazdasági helyzetben nyújtja, amelyben Egyiptomnak továbbra is jelentős és kielégítetlen finanszírozási szükségletei vannak. Erre való tekintettel az egyiptomi hatóságok 2024. március 12-én makroszintű pénzügyi támogatást kértek az EU-tól, miután 2024. március 6-án bejelentették, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) munkatársaival megnövelt, 8 milliárd USD összegű kibővített finanszírozási eszközről kötöttek szakértői szintű megállapodást.

Miután a világjárvány alatt – részben a 2016 óta egymást követő IMF-programok keretében végrehajtott reformoknak köszönhetően – Egyiptom némileg reziliensnek mutatkozott, makroszintű költségvetési helyzete az elmúlt hónapokban érzékelhetően romlott. Az elmúlt két évben a külső nyomás fokozódott, és Egyiptom adóssága tovább nőtt, ami részben az IMF-fel 2022 októberében kötött szakértői szintű megállapodásban elfogadott reformok lassúbb végrehajtására vezethető vissza. Oroszország ukrajnai háborúja és a Hamász 2023. október 7-i izraeli terrortámadásai következményeként elhúzódó tőkekiáramlás és a szolgáltatásexport visszaesése volt megfigyelhető, különösen az idegenforgalom és a Szuezi-csatorna bevételei terén. Ez különösen nagy kihívást jelent Egyiptom nehéz költségvetési helyzete, a növekvő államadósság és a tartós hiány, valamint a folyó fizetési mérleg tartós hiánya közepette. A főbb hitelminősítők 2023 áprilisa óta leminősítették Egyiptomot, és végül a gázai konfliktus kirobbanása után az ország államadósság-minősítése a befektetési fokozat alá süllyedt. Egyiptomnak továbbra is nagyon jelentős kihívásokkal kell szembenéznie, többek között a magas inflációval, az állami szereplők kiterjedt gazdasági beágyazottságával, a devizapiac nem hatékony működésével és a gázai konfliktus következményeivel, amelyek tovább gyengítették Egyiptom gazdasági stabilitását, és nyomást gyakoroltak az ország külső és költségvetési pozíciójára, miközben fokozták az általános sebezhetőséget a külső sokkokkal szemben.

A romló regionális stabilitás és Egyiptomnak a régióban betöltött fontos szerepe, az új IMF-programról szóló szakértői szintű megállapodás megkötése, valamint az egyiptomi gazdasági helyzet alapos értékelése nyomán, továbbá az Egyiptom és az EU közötti stratégiai és átfogó partnerség összefüggésében a Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy új, legfeljebb 4 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás nyújtására Egyiptom javára, egy összesen legfeljebb 5 milliárd EUR összegű, hitel formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási csomag részeként.

A javasolt makroszintű pénzügyi támogatás segítené Egyiptomot abban, hogy fedezni tudja azon teljes külső finanszírozási szükségletének egy részét, amelyet az új IMF-program keretében a 2024–2027 közötti időszakra mintegy 17,7 milliárd USD összegűre becsülnek.

A folyósításra három részletben kerülne sor. Az egyes részletek – beleértve az elsőt is – felszabadítása szigorúan az IMF-program, valamint a Bizottság és az egyiptomi hatóságok által elfogadandó, az egyetértési megállapodásban felsorolt számos további szakpolitikai intézkedés végrehajtása terén elért kielégítő eredményekhez kapcsolódna. Az egyetértési megállapodás alapesetben a magánszektor gazdaságban betöltött szerepének előmozdítását célzó reformokra, monetáris és árfolyam-politikai reformokra, az államháztartási gazdálkodás további reformjaira és a szociális támogatási mechanizmusok javítására terjedhetne ki.

Az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban részletesebben kifejtetteknek megfelelően a Bizottság – az Európai Külügyi Szolgálat által a politikai helyzetről készített értékelést is figyelembe véve – úgy véli, hogy a javasolt makroszintű pénzügyi támogatás gazdasági előfeltételei teljesülnek, míg a politikai előfeltételekkel kapcsolatos előrehaladást folyamatosan figyelemmel kell kísérni annak biztosítása érdekében, hogy a kritériumok teljesítése kielégítően haladjon.

•Általános kontextus

A növekedés belföldi és külső tényezők együttes hatására lelassult. A 2021/2022-es (júliustól júniusig tartó) pénzügyi év során a járvány utáni erőteljes, 6,7 %-os fellendülést követően a reál-GDP növekedése a 2022/2023-as pénzügyi évben 3,8 %-ra mérséklődött, és a 2023. júliustól szeptemberig tartó negyedévben éves alapon még tovább, 2,6 %-ra csökkent. A magas infláció, az árfolyamot övező bizonytalanság és a reformok lassú végrehajtása súlyosan befolyásolta a fogyasztást és a beruházásokat. A korábban erős szolgáltatásexport nyomás alá került, mivel a gázai konfliktus visszafogja a turizmust, a Vörös-tengeren a húszik által elkövetett támadások pedig csökkentették a Szuezi-csatorna bevételeit. A beszerzésimenedzser-index szerint a magánszektor nem olajipari tevékenysége 2024 januárjában tovább zsugorodott, mivel a rendelésállomány visszaesett és a kibocsátás csökkent. A gyengélkedő kereslet miatt romlottak az üzleti várakozások. 2023 decemberére a munkanélküliség némileg csökkent, 6,9 %-ra.

A gyakorlatilag stabil hivatalos árfolyammal párhuzamosan működő, és attól jelentősen eltérő valós árfolyam ingadozásai közepette az infláció 2023 nagy részében és 2024 elején változatlanul magas maradt. A fogyasztóiár-infláció 2024 januárjában 29,8 % volt éves szinten, a 2023-as 33,8 %-os éves átlagos inflációt követően. Fontos fejlemény, hogy az élelmiszerárak emelkedése némileg mérséklődött, de még mindig magas, 47,9 %-os volt januárban, ami különösen magas annak tükrében, hogy az élelmiszerekre fordított kiadások a fogyasztói kosár nagyjából egyharmadát teszik ki. A lakosság mintegy 30 %-a már a jelenlegi válság előtt is szegénységben élt, és így különösen súlyosan érintette őket a magasabb élelmiszerár-infláció. Míg a hivatalos tartalékok januárban kismértékben, 35,3 milliárd USD összegre növekedtek, ami mintegy 7,5 hónapnyi behozatal értékének felel meg, a pénzügyi rendszer összes nettó külföldi eszköze 2023 decemberében 27,2 milliárd USD összegű negatív pozíciót mutatott. Várhatóan mindkét mutató javulni fog a 2024. február 23-án bejelentett, az Egyesült Arab Emírségek által finanszírozott 35 milliárd USD értékű beruházásból származó tőkebeáramlásnak és az új, rugalmas árfolyamrendszernek köszönhetően. Mivel a hivatalos árfolyamot a legutóbbi, 2023. februári leértékelés óta 2024 márciusáig 31 egyiptomi font/amerikai dollár (EGP/USD) körül rögzítették, a devizahiány egyre növekvő párhuzamos piacot eredményezett, amelyen az árfolyam 50–70 EGP/USD között ingadozott. A szakértői szintű megállapodásnak az IMF-fel történő 2024. március 6-i aláírásakor a hatóságok rugalmas árfolyamrendszert vezettek be, és az EGP árfolyama 50 EGP/USD körül állapodott meg. A rugalmas árfolyamra való áttérést az Egyiptomi Központi Bank jelentős, 600 bázispontos kamatemeléssel kísérte az infláció megfékezése érdekében.

Az államháztartás helyzete továbbra is komoly kihívásokkal teli. A költségvetési hiány a növekvő kamatfizetések miatt romlott, miközben az államadósság továbbra is magas. Összességében véve a költségvetési hiány a 2022/2023-as pénzügyi évben nagyjából a GDP 6 %-a körül maradt. A 2023/2024-es pénzügyi év első felében (2023. július-december) azonban a hiány nominálisan 75,3 %-kal nőtt az előző évhez képest, mivel a kiadások növekedése meghaladta a bevételek növekedését, ami különösen a kamatfizetések megduplázódásának tudható be, amelyek ugyanebben az időszakban már a teljes költségvetési bevétel 97,8 %-át emésztették fel. Az IMF előrejelzése szerint a 2023/2024-es pénzügyi év egészére vonatkozóan a kamatfizetések a teljes költségvetési bevétel 87,2 %-át fogják kitenni. A teljes költségvetési hiány az előrejelzések szerint a GDP 6,3 %-a lesz a 2023/2024-es pénzügyi évben. Az államadósság az előző pénzügyi évi 88,5 %-os értékhez képest a 2022/2023-as pénzügyi év végére a GDP 95,9 %-át tette ki, és ezzel 2017 óta a legmagasabb szinten áll, sőt az előrejelzések szerint ebben a pénzügyi évben 96,4 %-ra emelkedik.

A folyó fizetési mérleg javult, de a regionális válságok kockázatot jelentenek. Emellett az Egyesült Arab Emírségekkel kötött beruházási megállapodás valószínűleg növelni fogja az importot. A 2021/2022-es pénzügyi év 3,5 %-os hiányát követően a folyó fizetési mérleg hiánya a tavalyi pénzügyi évben 1,2 %-ra csökkent, és 2023 július-szeptemberi negyedévében nominálisan további 12 %-kal javult az előző évhez képest. Míg az idegenforgalom és a Szuezi-csatorna bevételei jelentősen javították a folyó fizetési mérleget, az áruexport visszaesett. A hazautalások erőteljesen csökkentek, mivel a külföldön élő egyiptomiak kerülték a túlértékelt hivatalos árfolyamon történő átváltást. Az import számottevő visszaesése hozzájárult a teljes hiány leszorításához. A magas frekvenciájú adatok arra utalnak, hogy az általában erős jövedelemtermelő ágazatokat, az idegenforgalmat és a Szuezi-csatorna bevételeit azóta különösen súlyosan érintette a gázai konfliktus és a vörös-tengeri támadások, és az ezekhez kapcsolódó lefelé mutató kockázatok továbbra is jelentősek. A korábban széttagolt árfolyamrendszer egységesítése valószínűleg segít visszacsábítani a hazautalásokat a hivatalos csatornákba. Ugyanakkor az Egyesült Arab Emírségekkel kötött beruházási megállapodás gyakorlati megvalósítása 2025 elejétől valószínűleg felfelé fogja hajtani az importot.

A 2022/2023-as pénzügyi évben Egyiptom majdnem elérte a 10 milliárd USD-os célját a közvetlen külföldi tőkebefektetések beáramlásában, ami 12,3 %-os növekedést jelent a 2021/2022-es pénzügyi évhez képest. Ez állami vagyonértékesítést is tartalmazott az állami tulajdonra vonatkozó új politikával összhangban. Az Egyesült Arab Emírségekkel kötött beruházási megállapodás további lendületet ad a közvetlen külföldi tőkebefektetéseknek, bár továbbra sem világos, hogy az emirátusi szuverén alap állami irányítású befektetései fognak-e más forrásból származó, piacvezérelt befektetéseket is generálni. A portfólióbefektetések, amelyek korábban a kemény valuta jelentős, bár volatilis forrását jelentették, még nem tértek vissza Egyiptomba az Oroszország ukrajnai háborújának kezdete után megindult nagymértékű tőkekiáramlás után, ami Egyiptom egyik legfontosabb sebezhetőségét tükrözi. A meg nem valósított belföldi reformok felhalmozódása, beleértve a régóta esedékes árfolyam-egységesítést, és legújabban a gázai háború miatti bizonytalanság valószínűleg még inkább visszatartja a tőkebeáramlást. A Moody's 2024. január közepén stabilról negatívra rontotta Egyiptom államadósság-minősítésének kilátását, a növekvő kamatszolgálat, az árfolyam-kiigazítás és a növekvő külső nyomás kockázataira hivatkozva. A rekordinfláció, a krónikus devizahiány és az államháztartás növekvő adósságállománya miatt még 2023 októberében a Moody's, az S&P és a Fitch is a befektetési fokozat alá minősítette Egyiptom államadósságát.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Nem releváns.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Az EU és Egyiptom az évek során szoros politikai és gazdasági kapcsolatot alakított ki, amely a 2004-ben teljes mértékben hatályba lépett társulási megállapodás megkötésével formalizálódott. Ez a kapcsolat a közelmúltban új lendületet kapott a „Megújított partnerség a déli szomszédsággal – Új program a földközi-tengeri térség számára” című közlemény 2021. februári elfogadása, majd az EU-Egyiptom partnerségi prioritások (2021–2027) 2022 júniusában, a Társulási Tanács 9. ülésén történt elfogadása révén. A partnerségi prioritások meghatározzák a 2027-ig tartó politikai keretet, és a következő három nagy területre terjednek ki: i. Egyiptom gazdaságának fenntartható módon történő modernizálása, ii. a külpolitikai kérdésekben való együttműködés megerősítése, iii. a stabilitás biztosítása a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem, a migráció és az emberi jogok előmozdítása terén folytatott együttműködés révén. Az EU-Egyiptom többéves indikatív programot (2021–2027), vagyis az EU Egyiptomra vonatkozó programozási dokumentumát szintén a partnerségi prioritások alapján állították össze.

Egyiptom és az EU között a gazdasági kapcsolatok is fejlettek. Az EU továbbra is Egyiptom első számú kereskedelmi partnere mind az import, mind az export tekintetében, és az egyik legnagyobb beruházó Egyiptomban. 2022-ben Egyiptom csökkentette az EU-val szembeni kereskedelmi deficitjét, különösen az olaj-, gáz- és műtrágyaexport erősödésének köszönhetően. Az uniós kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló, 2021. februári közleménynek megfelelően az EU nyitott arra, hogy együttműködjön Egyiptommal a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolatok korszerűsítésében, többek között az EU és Egyiptom közötti társulási megállapodás kereskedelmi és versenyjogi rendelkezéseinek arra irányuló teljes körű végrehajtása révén, hogy a megállapodásban rejlő lehetőségek teljes mértékben kiaknázhatók legyenek.

Az együttműködés várhatóan tovább mélyül a közös jólétet, stabilitást és biztonságot szolgáló stratégiai és átfogó partnerség keretében, amelyet a Társulási Tanács 2024. január 23-i tizedik ülésén erősítettek meg. A partnerség az együttműködés olyan konkrét területeire terjed ki, mint a politikai kapcsolatok, a jó kormányzás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a makrogazdasági stabilitás, a fenntartható beruházások és kereskedelem, az energiaügy, a vízügy, az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás, a migráció, a biztonság és a humán tőke fejlesztése.

Az európai szomszédságpolitika körébe tartozó országok (különböző feltételek teljesítése esetén) jogosultak makroszintű pénzügyi támogatásra. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás kiegészítené a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI-GE) és más uniós programok keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat. A makrogazdasági szakpolitikai és strukturális reformok megvalósítását szolgáló megfelelő keret egyiptomi hatóságok általi elfogadásának támogatása révén az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összességében fokozná az Unió pénzügyi intervencióinak hozzáadott értékét és növelné azok hatékonyságát a többi pénzügyi eszközre kiterjedően is.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

E javaslat jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 212. cikke képezi.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A szubszidiaritás elve teljesül, mert az Egyiptom rövid távú makrogazdasági stabilitásának helyreállítására irányuló célkitűzést a tagállamok egyedül nem tudják kielégítően megvalósítani, és a célkitűzés az Európai Unió által jobban megvalósítható. Ennek fő okát a nemzeti költségvetési korlátok jelentik, valamint az, hogy a támogatás mértékének és hatékonyságának maximalizálása érdekében szükség van a támogatók közötti erőteljes koordinációra.

•Arányosság

A javaslat megfelel az arányosság elvének: a rövid távú makrogazdasági stabilitás célkitűzésének eléréséhez szükséges minimumra szorítkozik, és nem lépi túl a célhoz szükséges mértéket.

A fent említettek szerint az e határozatban javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelet egy összesen legfeljebb 5 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatási csomag második része lenne, mely csomag egy legfeljebb 1 milliárd EUR összegű rövid távú makroszintű pénzügyi támogatási műveletre 1 és az itt tárgyalt, legfeljebb 4 milliárd EUR összegű, szokványos makroszintű pénzügyi támogatási műveletre oszlik. A javasolt két új makroszintű pénzügyi támogatási művelet összege – az IMF által a kibővített finanszírozási eszköz keretében készített becslések alapján végzett bizottsági számítások szerint – a 2024/2025-ös és a 2026/2027-es pénzügyi év közötti időszakban a becsült fennmaradó finanszírozási hiány 56,7 %-ának felel meg. Ez megfelel a makroszintű pénzügyi támogatási műveletekre vonatkozó tehermegosztással kapcsolatos standard gyakorlatoknak (egy társulási megállapodással rendelkező ország esetében a Tanács 2002. október 8-i következtetései szerint a felső határ 60 % lenne), figyelembe véve, hogy Egyiptom számára más kétoldalú és multilaterális donorok is ígértek támogatást.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A projektfinanszírozás vagy a technikai segítségnyújtás nem lenne megfelelő vagy kielégítő a makrogazdasági célkitűzések eléréséhez. A makroszintű pénzügyi támogatás egyéb uniós eszközökhöz viszonyított legfontosabb hozzáadott értéke a külső finanszírozásra utaltság enyhítése és a stabil makrogazdasági keret megteremtéséhez való hozzájárulás. Ez többek között a fizetési mérleg és a költségvetési helyzet fenntarthatóságának javítása, valamint a széles körű strukturális reformok előmozdítását szolgáló megfelelő keret kialakítása révén valósul meg. A megfelelő átfogó szakpolitikai keret létrehozásához való hozzájárulás révén a makroszintű pénzügyi támogatás növelheti a más, szűkebb fókuszú uniós eszközökből Egyiptomban finanszírozott fellépések hatékonyságát.

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

A makroszintű pénzügyi támogatás az Egyiptom gazdasági stabilizálására irányuló nemzetközi támogatás szerves részét képezi. A makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló jelen javaslat előkészítése során a Bizottság szolgálatai egyeztettek az IMF-fel és a Világbankkal, amely intézmények eddig is jelentős pénzügyi támogatási programokat bonyolítottak le az országban, és továbbiak előkészítésén is dolgoznak. A Bizottság 2024. március 12-én konzultált a póttagjai összetételében ülésező Gazdasági és Pénzügyi Bizottsággal, és megkapta jóváhagyását a javaslattervezetre. A Bizottság az egyiptomi hatóságokkal is rendszeresen egyeztetett.

•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 2 (költségvetési rendelet) előírásai szerint a Bizottság szolgálatai a támogatás végrehajtása előtt időben elvégzik az egyiptomi pénzügyi folyamatok és igazgatási eljárások működési értékelését, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a programtámogatások – ezen belül a makroszintű pénzügyi támogatás – igazgatására szolgáló eljárások megfelelő garanciákat biztosítanak.

•Hatásvizsgálat

Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendkívüli sürgősségi eszköz, amelynek célja harmadik országok súlyos fizetésimérleg-nehézségeinek kezelése. Következésképpen ehhez a makroszintű pénzügyi támogatásra vonatkozó javaslathoz nem kell elkészíteni a minőségi jogalkotásra vonatkozó bizottsági iránymutatás (SWD(2015) 111 final) szerinti hatásvizsgálatot, mivel e sürgető helyzet gyors megoldása politikai szempontból elengedhetetlen.

Általánosabban, a Bizottság makroszintű pénzügyi támogatásra irányuló javaslatai az EU szomszédságában végrehajtott múltbéli műveletek utólagos értékeléseiből levont tanulságokra támaszkodnak. A mostani makroszintű pénzügyi támogatás és a hozzá kapcsolódó gazdasági kiigazítási és reformprogram segít Egyiptom rövid távú finanszírozási hiányának enyhítésében, miközben támogatja a középtávú fizetési mérleg és költségvetési fenntarthatóság megerősítésére, valamint a fenntartható növekedés fokozására irányuló szakpolitikai intézkedéseket, így egészítve ki az IMF ügyvezető igazgatósága által elfogadandó kibővített programot. E szakpolitikai feltételeknek egyes, az egyiptomi gazdaságban és gazdasági kormányzási rendszerben az évek során mutatkozó alapvető gyengeségek kezelésére kell irányulniuk. A szakpolitikai reformintézkedések lehetséges területei közé elsősorban a következők tartozhatnak: a magánszektor megerősítésére irányuló reformok, a monetáris és árfolyam-politikai reformok, az államháztartási gazdálkodás további reformjai és a szociális támogatási mechanizmusok megerősítése. A reformintézkedések továbbá a makroszintű pénzügyi támogatási csomag első része keretében elfogadott reformokra épülnek és a reformintézkedéseket az átfogó és stratégiai partnerség keretében támogatott egyéb erőfeszítések is kiegészítik.

•Alapjogok

Egyiptomban az emberi jogokkal kapcsolatos kihívások továbbra is jelentősek, különösen az alapvető szabadságok védelme, a kormányzás és a jogállamiság tekintetében. Ugyanakkor az elmúlt néhány évben az egyiptomi politikai vezetés számos lépést tett, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen az emberi jogok tiszteletben tartására. Eltörölték a szükségállapotot (a Sínai-félszigeten lévő területek kivételével), megalkották az emberi jogokra vonatkozó első nemzeti stratégiát, újraindították az elnöki amnesztiabizottságot, és ennek nyomán több mint 1000 politikai foglyot engedtek szabadon, és nemzeti párbeszédet indítottak. Egyiptom emellett elmélyítette az emberi jogok terén az EU-val való kapcsolatát, és 2022-ben első alkalommal engedélyezte az EU emberi jogi különleges képviselőjének látogatását Kairóba. Egyiptom a közelmúltban elkezdett nemzetközi fórumokon is részt venni, és együttműködik az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával egy EU által finanszírozott projekt keretében, amelynek célja egy EU-ENSZ partnerség létrehozása. A szinergiák ilyen módon történő összekapcsolása az emberi jogi kultúra megerősítését szolgálja Egyiptomban. Egyiptom az emberi jogokról szóló nemzeti stratégiájában kijelentette továbbá, hogy meg kívánja reformálni az előzetes letartóztatásról szóló törvényt, javítani kívánja a fogva tartás körülményeit, korlátozni kívánja a halállal büntetendő bűncselekmények körét, és valamennyi kormányzati intézményben erősíteni kívánja az emberi jogok kultúráját. Hatékony végrehajtásra van szükség, mivel eddig az intézményi reformok terén történt előrelépés.

A fentiek fényében megállapítható, hogy Egyiptom fontos lépéseket tett a kritériumok teljesítése felé. Ugyanakkor folytatni kell a hatékony előrelépést a végrehajtás terén, különösen Egyiptom saját emberi jogi nemzeti stratégiájának keretében. Az előrehaladást a makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása során folyamatosan nyomon kell követni az arról való megbizonyosodás érdekében, hogy a kritériumok teljesítése kielégítően halad.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Az összesen legfeljebb 5 milliárd EUR összegű hitelcsomag második részeként az Egyiptom számára javasolt, legfeljebb 4 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás három, nagyjából azonos összegű részletben kerülne folyósításra 2025 és 2027 között. A külső tevékenységi garancia keretében tartalékokat kell képezni 9 %-os tartalékfeltöltési ráta mellett, amelynek programozása az NDICI – Globális Európa keretében történik összesen 360 millió EUR összegben (a 14 02 01 70 „NDICI – Globális Európa – A közös tartalékalap feltöltése” költségvetési soron).

A hiteleket amortizálódó hitelek formájában nyújtják, türelmi idővel, majd egy hosszabb időszak alatti, egyenlő részletekben történő tőketörlesztéssel. Ez a hitelkonstrukció mind a kedvezményezett, mind a költségvetés számára előnyös, mivel egyfelől megkönnyíti a visszafizetést, másfelől a függő kötelezettség terhét egy hosszú időszakra teríti szét.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Az Európai Unió – közép- és hosszú lejáratú hitelek formájában – összesen legfeljebb 4 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást bocsát Egyiptom rendelkezésére, amely 2025–2027-ben hozzájárul majd Egyiptom fennmaradó finanszírozási szükségletének fedezéséhez. A támogatás folyósítására a tervek szerint három részletben kerül sor, egyenletesen elosztva a makroszintű pénzügyi támogatás időtartama alatt, feltéve, hogy a szakpolitikai intézkedéseket megfelelő időben végrehajtották, és az egyéb vonatkozó előfeltételek továbbra is teljesülnek.

A támogatást a Bizottság kezeli. A költségvetési rendelettel összeegyeztethető, csalás és egyéb szabálytalanságok elleni speciális rendelkezések alkalmazandók.

A Bizottság és az egyiptomi hatóságok egyetértési megállapodást fogadnak el, amely meghatározza a javasolt makroszintű pénzügyi támogatási művelethez kapcsolódó strukturális reformintézkedéseket, ideértve az időzítést és az ütemezést is. Továbbá, mint általában a makroszintű pénzügyi támogatás esetében, a folyósítások többek között az IMF-program keretében végzett felülvizsgálatok kielégítő eredményétől is függenének. A Bizottság szorosan együtt fog működni az egyiptomi hatóságokkal a szakpolitikai intézkedések és az előfeltételek terén elért előrehaladás nyomon követése érdekében, a fentiekben meghatározottak szerint.

2024/0071 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Egyiptomi Arab Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 212. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Az Európai Unió és az Egyiptomi Arab Köztársaság (a továbbiakban: Egyiptom) közötti kapcsolatok a 2004 óta hatályos EU-Egyiptom társulási megállapodás keretében fejlődnek. Az EU és Egyiptom az EU-Egyiptom Társulási Tanács 2022. június 19-i kilencedik ülésén elfogadta a legutóbbi EU-Egyiptom partnerségi prioritásokat (2021–2027). A partnerségi prioritások újólag megerősítik a közös célokat, melyek szerint az EU és Egyiptom előtt álló közös kihívások kezelésére, a közös érdekek előmozdítására, valamint a hosszú távú stabilitás és fenntartható fejlődés biztosítására törekednek a Földközi-tenger mindkét partján. A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának egyetemes értékei iránti közös elkötelezettség továbbra is a partnerségi prioritások alapját képezi, amint azt a 2021–2027-es időszakra vonatkozó EU–Egyiptom többéves indikatív program is tükrözi.

(2)A partnerségi prioritások tükrözik az EU és Egyiptom arra irányuló közös elkötelezettségét, hogy megerősítsék az együttműködést Egyiptom 2030-ig szóló fenntartható fejlődési stratégiájának (Sustainable Development Strategy Vision 2030) támogatása érdekében, valamint az EU azon eltökéltségét, hogy új lendületet adjon a déli szomszédsággal folytatott partnerség megerősítésének. Az Európai Tanács 2020. december 10–11-i következtetéseiben 3 az EU stratégiai prioritásként jelölte meg a demokratikus, stabilabb, környezetbarátabb és virágzóbb déli szomszédságra vonatkozó célját. A földközi-tengeri térségre vonatkozó uniós program és a déli szomszédságról szóló, 2021. február 9-i közös közleményben meghatározott, a déli szomszédokra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv a régióra vonatkozóan ismerteti a hosszú távú, fenntartható társadalmi-gazdasági helyreállítás és reziliencia megvalósítására, valamint a zöld és digitális kettős átállás előmozdítására irányuló uniós célkitűzéseket.

(3)A partnerségi prioritásokkal összhangban az EU és Egyiptom elkötelezett az elszámoltathatóság, a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok teljes körű tiszteletben tartása, a demokrácia, a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség mint a polgáraik mindegyikét megillető alkotmányos jogok mellett. Ezek a kötelezettségvállalások hozzájárulnak a partnerség előmozdításához, valamint Egyiptom fenntartható fejlődéséhez és stabilitásához. Az EU és Egyiptom között az elmúlt időszakban folytatott fokozott és konstruktív együttműködés megnyitotta az utat az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekről folytatott érdemibb párbeszéd előtt. A politikai ügyekkel, az emberi jogokkal és a demokráciával, valamint a nemzetközi és regionális kérdésekkel foglalkozó albizottság 2022. decemberi ülése, valamint a Társulási Bizottság 2023. májusi ülése biztosította az intézményi platformokat az emberi jogi kérdések széles köréről folytatott eszmecseréhez, amelyet az EU folytatni kíván és amelyre építeni szeretne. Az egyiptomi emberi jogi helyzet javulása pozitív hatással lesz az EU és Egyiptom közötti kapcsolatokra.

(4)Az Egyiptomnak nyújtott támogatást elsősorban az új Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz – Globális Európa (NDICI-GE) finanszírozza. Az NDICI keretében a többéves indikatív program első időszakára (2021–2024) vonatkozó uniós indikatív allokáció összege 240 millió EUR. Ez kiegészíti az 1,3 milliárd EUR összegű, megvalósítás alatt lévő együttműködési portfóliót, valamint a világjárványra és Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul hozott egyéb költségvetés-támogatást és szükséghelyzeti intézkedéseket, amelyek 307 millió EUR-t tesznek ki. A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó partnerségi prioritásokat az EU–Egyiptom többéves indikatív program határozza meg, amelyet az összes érdekelt féllel szoros együttműködésben dolgoztak ki, és a prioritások három átfogó területet ölelnek fel: i. fenntartható korszerű gazdasági és társadalmi fejlődés; ii. külpolitikai partnerségek kialakítása, valamint iii. a stabilitás fokozása. Az NDICI-eszközök felváltják az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt (ENI), amelynek keretében az Egyiptomnak a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott uniós kétoldalú támogatás 756 millió EUR-t tett ki.

(5)Az EU elismeri Egyiptom kulcsfontosságú szerepét a regionális biztonság és stabilitás szempontjából. A terrorizmus, a szervezett bűnözés és a konfliktusok a Földközi-tenger mindkét partján ugyanolyan fenyegetést jelentenek biztonságunkra és a nemzetek társadalmi szerkezetére. Ezért az EU-nak és Egyiptomnak közös érdeke a partnerségi prioritásokban kiemelt területeken az együttműködés megerősítése, a nemzetközi joggal, többek között az emberi jogokkal és a nemzetközi humanitárius joggal teljes összhangban.

(6)Emlékeztetve a geopolitikai kihívásokra, például a Hamász 2023. október 7-i izraeli terrortámadásainak következményeire, valamint a szudáni konfliktusra, valamint arra, hogy Egyiptom stratégiai jelentőséggel bír a régió legnagyobb országaként és az egész Közel-Kelet stabilitásának egyik pilléreként, az Unió az együttes nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően megkezdi a stratégiai és átfogó partnerség kialakítását Egyiptommal.

(7)Az Egyiptommal kialakítandó stratégiai és átfogó partnerség célja, hogy az EU és Egyiptom közötti politikai kapcsolatokat a stratégiai partnerség szintjére emelje, és lehetővé tegye Egyiptom számára, hogy betöltse kulcsfontosságú szerepét a régió stabilitásának biztosításában. A partnerség célja, hogy hozzájáruljon Egyiptom makrogazdasági rezilienciájához, és az IMF Egyiptomra vonatkozó programjában előirányzott reformfolyamatokat kiegészítő és megerősítő módon lehetővé tegye az ambiciózus társadalmi-gazdasági reformok végrehajtását. Az együttes nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően a partnerség a szakpolitikai intézkedések széles körével foglalkozik, amelyek hat beavatkozási pillér köré csoportosulnak, nevezetesen: politikai kapcsolatok; gazdasági stabilitás; beruházás és kereskedelem; migráció; biztonsági és bűnüldözési együttműködés; demográfia és humán tőke.

(8)A partnerséget egy olyan 7,4 milliárd EUR összegű pénzügyi csomag fogja alátámasztani, amely a szükséges makroszintű költségvetési és társadalmi-gazdasági reformprogramhoz nyújtott rövid és hosszabb távú támogatásból, valamint az egyiptomi beruházások támogatására rendelkezésre álló összegek növeléséből, továbbá a különböző stratégiai prioritások végrehajtásához nyújtott célzott támogatásból áll. A támogatási csomag részét képezi az EU legfeljebb 5 milliárd EUR összegű, hitel formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatási csomagja, amely két makroszintű pénzügyi támogatási műveletből, konkrétan egy rövid távú, legfeljebb 1 milliárd EUR összegű és egy szokványos, inkább középtávú, legfeljebb 4 milliárd EUR összegű műveletből, valamint olyan pénzügyi eszközökből, például garanciákból és vegyesfinanszírozási eszközökből áll, amelyek célja az állami és magánberuházások mobilizálása jelentős új beruházások generálása érdekében. Ezt olyan programok egészítik ki, amelyek a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz 4 keretében végrehajtott egyedi projektek és technikai segítségnyújtás révén támogatják a stratégiai és átfogó partnerség keretében meghatározott prioritásokat.

(9)Egyiptom makroszintű költségvetési helyzete jelentős kihívásokkal szembesült, és az elmúlt hónapokban pedig a fokozódó külső nyomás és az államadósság további növekedése miatt jelentősen romlott. Emellett pedig a gazdasági kilátásokat érintő jelentős lefelé mutató kockázatok továbbra is fennállnak. Oroszország ukrajnai háborúja és a Hamász Izrael elleni terrortámadásai elhúzódó tőkekiáramlást és a szolgáltatásexport visszaesését eredményezték, ami elsősorban az idegenforgalomból és a Szuezi-csatornán áthaladó forgalomból származó bevételek meredek visszaesésére vezethető vissza. Ez különösen nagy kihívást jelent Egyiptom nehéz költségvetési helyzete közepette, amelyet állandó költségvetési hiány, valamint magas és növekvő GDP-arányos adósság jellemez.

(10)Egyiptom az IMF-fel 2016–2021-ben folytatott együttműködése során jelentős reform-erőfeszítéseket tett. A reformok közé tartozott a valuta jelentős leértékelése, amelyet az inflációs célfolyosóra összpontosító monetáris politikai reformok kísértek. Az üzemanyag-támogatás reformja a célzott szociális transzferek rendszerének jelentős megerősítésével párosult. Az államháztartási gazdálkodást középtávú bevételi és adósságkezelési stratégiák javították. A hatóságok megkezdték az állami tulajdonú vállalatok irányításának hatékonyabbá tételét is.

(11)A nyomon követő IMF-program 2022. decemberi elfogadását követően a reformok előrehaladása kevésbé volt érzékelhető, noha Egyiptom lépéseket tett az állami és magánvállalatok közötti egyenlő versenyfeltételek megteremtése érdekében az állami tulajdonú vállalatok adókedvezményeinek eltörléséről szóló törvény révén, bár nemzetbiztonsági alapon biztosított mentességekkel. Emellett Egyiptom az állami tulajdonlásra vonatkozó politikát fogadott el, amelynek célja, hogy csökkenjen az állam gazdasági jelenléte, amely a közelmúltban elért korlátozott előrelépés ellenére továbbra is jelentős és torzító hatású. Az egyiptomi hatóságok továbbá magyarázattal szolgáltak arra, hogy miért indokolt fenntartani az állami részvételt bizonyos stratégiai ágazatokban. Egyiptom azonban nem teljesítette azt a kötelezettségvállalását, hogy 2023-ban tartósan rugalmassá teszi a valutát, ami egy nagyrészt stabil hivatalos árfolyamot és egy jelentős párhuzamos devizapiacot eredményezett, amelyen az árfolyam jelentősen leértékelődött és erősen ingadozott. Ez a széttagoltság súlyosan érintette a külföldi befektetéseket és a belföldi üzleti tevékenységet.

(12)Egyiptom 2024 elején újra felvette a kapcsolatot az IMF-fel, és 2024. március 6-án szakértői szintű megállapodásra jutott egy 8 milliárd USD összegűre növelt, átalakított kibővített finanszírozási eszközről. Az új programot várhatóan 2024 márciusában fogadják el az IMF ügyvezető igazgatóságának határozatával, és a következő területekkel foglalkozik: 1. hiteles árfolyam-rugalmasság, 2. a monetáris politika fenntartható szigorítása, 3. költségvetési konszolidáció az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében, 4. új keret az infrastrukturális kiadások visszafogására, 5. megfelelő szintű szociális kiadások biztosítása a veszélyeztetett csoportok védelme érdekében, valamint 6. az állami tulajdonosi politika és a versenyfeltételek kiegyenlítését célzó reformok végrehajtása. A szakértői szintű megállapodás aláírásával egyidejűleg Egyiptom rugalmassá tette az átváltási árfolyamot, és az IMF-program prioritásaival összhangban jelentősen, 600 bázisponttal emelte a központi bank irányadó kamatlábát.

(13)A romló gazdasági helyzetre és a jelenlegi külső sokkokkal kapcsolatos jelentős lefelé mutató kockázatok által beárnyékolt kilátásokra tekintettel Egyiptom 2024. március 12-én kiegészítő makroszintű pénzügyi támogatást kért az Uniótól.

(14)Mivel Egyiptom az európai szomszédságpolitikához tartozó ország, uniós makroszintű pénzügyi támogatásra jogosultnak tekintendő.

(15)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak feltétel nélküli és célhoz nem kötött fizetésimérleg-támogatás formájában nyújtott rendkívüli eszköznek kell lennie, amelynek célja a kedvezményezett azonnali külső finanszírozási szükségleteinek kielégítése és egy olyan – hathatós és közvetlenül érvényesülő kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó – szakpolitikai program végrehajtásának támogatása, amelyet a fizetési mérleg helyzetének javítására dolgoztak ki.

(16)Tekintettel arra, hogy Egyiptom az IMF és más multilaterális intézmények által biztosított forrásokat beszámítva is jelentős külső finanszírozási hiánnyal szembesül, az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás a jelenlegi kivételes körülmények között megfelelő válasznak tekinthető Egyiptom azon kérésére, hogy az IMF-programhoz kapcsolódva az Unió is támogassa a gazdasági stabilizációt. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatási csomag, amelynek része az e javaslat szerinti legfeljebb 4 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás, hozzájárul Egyiptom gazdasági stabilizációjához és strukturálisreform-programjához, és kiegészíti az IMF-fel kötött pénzügyi megállapodás keretében rendelkezésre bocsátott forrásokat.

(17)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak Egyiptom fenntartható külső finanszírozási helyzetének helyreállítására kell irányulnia, ezáltal támogatva az ország gazdasági és társadalmi fejlődését.

(18)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét Egyiptom fennmaradó külső finanszírozási szükségleteinek teljes körű számszerű értékelése alapján kell meghatározni, figyelembe véve, hogy az ország mennyiben képes saját forrásokból – különösen a rendelkezésére álló nemzetközi tartalékokból – finanszírozni magát. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás egy nemzetközi közös erőfeszítés része, amely hatékonyan kiegészíti az IMF és a Világbank által nyújtott programokat és forrásokat. A támogatás összegének meghatározásakor szintén figyelembe kell venni a multilaterális donoroktól várható pénzügyi hozzájárulást, az Unió és a más donorok közötti méltányos tehermegosztás biztosításának szükségességét, az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeinek korábbi egyiptomi felhasználását és az átfogó uniós szerepvállalás hozzáadott értékét.

(19)A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az uniós makroszintű pénzügyi támogatás jogi szempontból és tartalmilag összhangban álljon az Unió külső tevékenysége és az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikák különféle területein alkalmazott alapelvekkel, célkitűzésekkel és intézkedésekkel.

(20)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak elő kell mozdítania az Unió Egyiptommal kapcsolatos külpolitikáját. A makroszintű pénzügyi támogatási műveletek során a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak mindvégig szoros együttműködésben kell dolgozniuk annak érdekében, hogy koordinálják az Unió külpolitikáját, és biztosítsák annak következetességét.

(21)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatásnak hozzá kell járulnia az Unióval közösen vallott értékek előmozdításával, többek között a demokráciával, a jogállamisággal, a jó kormányzással, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a fenntartható fejlődéssel és a szegénység visszaszorításával, valamint a nyitott, szabályokon alapuló és méltányos kereskedelemmel összefüggésben Egyiptom által tett kötelezettségvállalások teljesítéséhez.

(22)Az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogyEgyiptom továbbra is konkrét és hiteles lépéseket tegyen a hatékony demokratikus mechanizmusok – köztük a többpárti parlamenti rendszer – és a jogállamiság tiszteletben tartása felé, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását. Emellett az uniós makroszintű pénzügyi támogatás konkrét célkitűzése, hogy megerősítse Egyiptomban az államháztartási gazdálkodás rendszereinek hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát, valamint a pénzügyi szektor irányítását és felügyeletét, továbbá előmozdítsa a fenntartható és inkluzív növekedést, a tisztességes munkahelyek teremtését és az államháztartási konszolidációt célzó strukturális reformokat. Az előfeltétel teljesülését és a konkrét célkitűzések elérését a Bizottság szolgálatainak és az Európai Külügyi Szolgálatnak rendszeresen nyomon kell követnie.

(23)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó uniós pénzügyi érdekek hatékony védelme céljából Egyiptomnak megfelelő intézkedéseket kell hoznia a támogatással kapcsolatos csalás, korrupció és bármely egyéb szabálytalanság megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. Emellett a Bizottság és az egyiptomi hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek felhatalmazzák az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), hogy a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben 5 és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben 6 meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat – folytasson, a Bizottságot és a Számvevőszéket arra, hogy ellenőrzéseket végezzen, az Európai Ügyészséget pedig arra, hogy gyakorolja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásával kapcsolatos hatásköreit a rendelkezésreállási időszak alatt és azt követően.

(24)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátása az Európai Parlament és a Tanács mint költségvetési hatóság hatáskörének sérelme nélkül történik.

(25)A hitelek formájában megvalósuló makroszintű pénzügyi támogatással összefüggésben képzett tartalékok összegének igazodnia kell a többéves pénzügyi keretben megállapított költségvetési előirányzatokhoz.

(26)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a Bizottság irányítása alá tartozik. Annak érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács nyomon követhesse e határozat végrehajtását, a Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell őket a támogatással kapcsolatos fejleményekről, és rendelkezésükre kell bocsátania a vonatkozó dokumentumokat.

(27)E határozat egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 7 megfelelően kell gyakorolni.

(28)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az egyetértési megállapodásba foglalandó gazdaságpolitikai feltételekhez kell kötni. A végrehajtás egységes feltételeinek biztosítása és a hatékonyság érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e feltételeket a 182/2011/EU rendelettel összhangban a tagállamok képviselőiből álló bizottság felügyelete alatt tárgyalja meg az egyiptomi hatóságokkal. Az említett rendelet értelmében az abban meghatározottaktól eltérő valamennyi esetben általános szabályként a tanácsadó-bizottsági eljárást kell alkalmazni. Tekintettel a 90 millió EUR-t meghaladó támogatás potenciálisan jelentős hatásaira, az említett értékhatár feletti műveletekre helyénvaló a vizsgálóbizottsági eljárást alkalmazni. Figyelembe véve az Egyiptomnak nyújtandó uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegét, az egyetértési megállapodás elfogadása, valamint a támogatás bármely csökkentése, felfüggesztése és megszüntetése céljából a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1)Egyiptom gazdasági stabilizációjának és érdemi reformprogramjának támogatása céljából az Unió legfeljebb 4 milliárd EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást (a továbbiakban: uniós makroszintű pénzügyi támogatás) nyújt Egyiptomnak. Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátásának feltétele az adott évi uniós költségvetésnek az Európai Parlament és a Tanács általi jóváhagyása. Ez a támogatás hozzájárul Egyiptom IMF-programban azonosított fizetésimérleg-szükségleteinek fedezéséhez.

(2)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges hiteleket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől az Unió nevében felvegye, majd azt Egyiptomnak továbbhitelezze.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre bocsátását a Bizottság az IMF és Egyiptom közötti megállapodásokkal és megegyezésekkel, valamint az EU–Egyiptom társulási megállapodásban meghatározott gazdasági reformok alapelveivel és célkitűzéseivel összeegyeztethető módon irányítja.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az uniós makroszintű pénzügyi támogatással kapcsolatos fejleményekről, ideértve annak folyósításait is, valamint kellő időben ezen intézmények rendelkezésére bocsátja a vonatkozó dokumentumokat.

(4)    Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás a 3. cikk (1) bekezdésében említett egyetértési megállapodás hatálybalépését követő első naptól számított két és fél évig áll rendelkezésre.

(5)Abban az esetben, ha Egyiptom finanszírozási szükségletei az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósításának időszakában jelentősen csökkennek a kezdeti előrejelzésekhez képest, a Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban eljárva csökkenti, felfüggeszti vagy megszünteti a támogatást.

2. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy Egyiptom továbbra is konkrét és hiteles lépéseket tegyen a hatékony demokratikus mechanizmusok – köztük a többpárti parlamenti rendszer – és a jogállamiság tiszteletben tartása felé, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását.

(2)A Bizottság szolgálatai és az Európai Külügyi Szolgálat az uniós makroszintű pénzügyi támogatás teljes életciklusa alatt nyomon követik ezen előfeltétel teljesülését.

(3)Az (1) és a (2) bekezdést a 2010/427/EU tanácsi határozattal 8 összhangban kell alkalmazni.

3. cikk

(1)A Bizottság a 7. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében megállapodik az egyiptomi hatóságokkal az uniós makroszintű pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó, a strukturális reformokra és a rendezett államháztartásra összpontosító, pontosan meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételekről, amelyek a kapcsolódó reformok megvalósítására vonatkozó időkeretet is tartalmazó egyetértési megállapodásban (a továbbiakban: az egyetértési megállapodás) rögzítendők. Az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételeknek összhangban kell lenniük az 1. cikk (3) bekezdésében említett megállapodásokkal és megegyezésekkel, köztük az Egyiptom által az IMF támogatásával végrehajtott makrogazdasági kiigazítási és strukturálisreform-programokkal.

(2)Az (1) bekezdésben említett feltételek különösen az egyiptomi államháztartási gazdálkodási rendszerek hatékonyságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítását célozzák, többek között az uniós makroszintű pénzügyi támogatás felhasználása tekintetében. A szakpolitikai intézkedések kidolgozásakor megfelelő mértékben figyelembe kell venni a kölcsönös piacnyitás, a szabályokon alapuló és méltányos kereskedelem kialakítása, valamint az Unió külpolitikájával összefüggő más prioritások terén elért előrelépést is. Az említett célkitűzések elérése terén tett haladást a Bizottság rendszeresen nyomon követi.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részletes pénzügyi feltételeit a Bizottság és az egyiptomi hatóságok között megkötendő hitelmegállapodásban (a továbbiakban: a hitelmegállapodás) kell meghatározni.

(4)A Bizottság rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy továbbra is teljesülnek-e a 4. cikk (3) bekezdésében előírt feltételek, ideértve azt is, hogy Egyiptom gazdaságpolitikája összhangban van-e az uniós makroszintű pénzügyi támogatás célkitűzéseivel. Ezen ellenőrzés kapcsán a Bizottság szorosan együttműködik az IMF-fel és a Világbankkal, és szükség esetén az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal.

4. cikk

(1)A (3) bekezdésben meghatározott feltételektől függően a Bizottság az uniós makroszintű pénzügyi támogatást részletekben bocsátja rendelkezésre. Az egyes részletek nagyságát a 3. cikkben említett egyetértési megállapodás határozza meg. Egy-egy részlet kifizetése egy vagy több részfolyósítással történhet.

(2)A hitel formájában nyújtott uniós makroszintű pénzügyi támogatás összegeire szükség esetén az (EU) 2021/947 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban tartalékot kell képezni.

(3)A Bizottság az alábbi feltételek teljesítésétől függően dönt a részletek folyósításáról:

a)a 2. cikk (1) bekezdésében foglalt előfeltétel;

b)a nem elővigyázatossági jellegű IMF-hitelkeret által támogatott, erőteljes kiigazítási és strukturális reformintézkedéseket tartalmazó szakpolitikai program végrehajtása terén elért, tartósan kielégítő eredmény; valamint

c)az egyetértési megállapodásban szereplő gazdaságpolitikai és pénzügyi feltételek kielégítő teljesítése.

A második részlet rendelkezésre bocsátására alapesetben legkorábban három hónappal az első részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor. A harmadik részlet folyósítására alapesetben legkorábban három hónappal a második részlet rendelkezésre bocsátása után kerülhet sor.

(4)Amennyiben a (3) bekezdésben említett feltételek nem teljesülnek, a Bizottság átmenetileg felfüggeszti vagy megszünteti az uniós makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását. Ilyen esetekben tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a felfüggesztés vagy a megszüntetés okairól.

(5)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az Egyiptomi Központi Bank részére kell folyósítani. Az egyetértési megállapodásban meghatározandó rendelkezésektől függően – ideértve a fennmaradó költségvetési finanszírozási szükséglet megerősítését is – az Egyiptomi Központi Bank az uniós pénzeszközöket az egyiptomi Pénzügyminisztérium mint végső kedvezményezett számára is átutalhatja.

5. cikk

(1)A hitelek formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás finanszírozása érdekében a Bizottság az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 220a. cikkével összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a szükséges hiteleket a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményektől az Unió nevében felvegye.

(2)A Bizottság az 1. cikkben említett összegre vonatkozóan hitelmegállapodást köt Egyiptommal. A hitel formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás részletes feltételeit a költségvetési rendelet 220. cikkével összhangban a Bizottság és Egyiptom között megkötendő hitelmegállapodás határozza meg. A hitelmegállapodás meghatározza a hitel formájában nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás rendelkezésre állásának időtartamát és részletes feltételeit, többek között a belső kontrollrendszerekkel kapcsolatban. A hiteleket olyan feltételekkel kell nyújtani, amelyek hosszú időt hagynak Egyiptomnak a hitel törlesztésére, beleértve egy esetleges türelmi időszakot is. A hitelek maximális futamideje 35 év. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a (3) bekezdésben említett műveletek alakulásáról.

6. cikk

(1)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatást az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 9 megfelelően kell végrehajtani.

(2)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása közvetlen irányítással történik.

(3)Az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása előtt a Bizottság – működési értékelés révén – értékeli a támogatás szempontjából releváns egyiptomi pénzügyi szabályok, adminisztratív eljárások, valamint külső és belső ellenőrzési mechanizmusok megbízhatóságát.

7. cikk

(1)A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

8. cikk

(1)A Bizottság minden év június 30-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e határozat előző évi végrehajtásáról, és ebben a jelentésben értékeli is a végrehajtást. A jelentés:

a)megvizsgálja az uniós makroszintű pénzügyi támogatás végrehajtása terén elért előrelépést;

b)értékeli Egyiptom gazdasági helyzetét és kilátásait, valamint a 3. cikk (1) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések végrehajtása terén elért előrelépést;

c)bemutatja az egyetértési megállapodásban meghatározott gazdaságpolitikai reformintézkedések, Egyiptom aktuális gazdasági és költségvetési eredményei, valamint az uniós makroszintű pénzügyi támogatás részleteinek folyósítására vonatkozó bizottsági határozatok közötti összefüggést.

(2)Az 1. cikk (4) bekezdésében említett rendelkezésreállási időszak lejárta után legkésőbb két évvel a Bizottság utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely értékeli a lezárt uniós makroszintű pénzügyi támogatási műveletek eredményeit és hatékonyságát, valamint azt, hogy ezek milyen mértékben járultak hozzá a támogatás céljainak megvalósításához.

9. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

1.4.Célkitűzés(ek)

1.4.1.Általános célkitűzés(ek)

1.4.2.Konkrét célkitűzés(ek)

1.4.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

1.4.4.Teljesítménymutatók

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

1.7.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

3.2.4.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség

3.2.5.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

–A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

–1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

–1.2.    Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

–1.3.    A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

X új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 10  

 jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé 

–1.4.    Célkitűzés(ek)

–1.4.1.    Általános célkitűzés(ek)

–1.4.2.    Konkrét célkitűzés(ek)

–1.4.3.    Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

Tüntesse fel, milyen hatásokat gyakorolhat a javaslat/kezdeményezés a kedvezményezettekre/célcsoportokra.

–1.4.4.    Teljesítménymutatók

Határozza meg az előrehaladás és az eredmények nyomon követésére szolgáló mutatókat.

a)    Eredményesség és időszerűség: a mutatóknak lehetővé kell tenniük a teljesítmény nyomon követését azáltal, hogy rendszeres tájékoztatást nyújtanak az előrehaladásról és a programidőszak során elért eredményekről.

b)    Hatékonyság: a folyamatokat optimalizálni kell az adatgyűjtés és -feldolgozás tekintetében, elkerülve a szükségtelen vagy párhuzamos információkéréseket.

c)    A mutatók relevanciája és a kapcsolódó adminisztratív terhek korlátozásának szükségessége.

d)    Egyértelműség: a mutatókat világos és érthető formában, alátámasztó metaadatokkal és olyan formában kell elkészíteni, amely megkönnyíti a megfelelő értelmezést és az érdemi kommunikációt.

–1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása 

–1.5.1.    Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

–1.5.2.    Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

–1.5.3.    Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

–1.5.4.    A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

–1.5.5.    A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

–1.6.    A javaslat/kezdeményezés időtartama és pénzügyi hatása

X határozott időtartam

X2025-től 2027-ig hatályos

    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében

 határozatlan időtartam

beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

azt követően: rendes ütem

–1.7.    Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek) 11  

XKözvetlen irányítás a Bizottság által

–X a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

– harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

– nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

– az EBB és az Európai Beruházási Alap

– a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

– közjogi szervek

– magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek;

– valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek;

– az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

–2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

–2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések 

Gyakoriság és feltételek

–2.2.    Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

–2.2.1.    Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

–2.2.2.    A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

–2.2.3.    A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

–2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

–3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

–3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

–Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

–Létrehozandó új költségvetési sorok – Tárgytalan

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

–3.2.    A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

–3.2.1.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

Ha a javaslat/kezdeményezés egynél több operatív fejezetet is érint, ismételje meg a fenti szakaszt:

Ezt a részt az igazgatási jellegű költségvetési adatok táblázatában kell kitölteni, melyet először a pénzügyi kimutatás mellékletébe (az Európai Unió általános költségvetése Bizottságra vonatkozó szakaszának végrehajtására vonatkozó belső szabályzatról szóló bizottsági határozat 5. melléklete) kell bevezetni; a mellékletet a szolgálatközi konzultációhoz fel kell tölteni a DECIDE rendszerbe.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

–3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

X    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források adott esetben a költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

–3.2.3.1.    Becsült humánerőforrás-szükségletek

    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben kell kifejezni

XX az érintett szakpolitikai terület vagy költségvetési cím.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

Az elvégzendő feladatok leírása:

–3.2.4.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

X    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.

    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.

–3.2.5.    Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

X nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

–3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás 

X    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

·    a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

·    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

·kérjük adja meg, hogy a bevétel kiadási sorhoz van-e rendelve     

millió EUR (három tizedesjegyig)

A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételre gyakorolt hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

MELLÉKLET
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSHOZ

1.    A HUMÁNERŐFORRÁS-SZÜKSÉGLETEK SZÁMA ÉS KÖLTSÉGE

2.    AZ EGYÉB IGAZGATÁSI KIADÁSOK KÖLTSÉGE

3.    IGAZGATÁSI KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN

4.    A KÖLTSÉGEK KISZÁMÍTÁSÁRA HASZNÁLT MÓDSZEREK

4.1.    Humánerőforrás

4.2.    Egyéb igazgatási kiadások

1.    Becsült humánerőforrás-szükségletek költsége

◻    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.

X    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

millió EUR (három tizedesjegyig)

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

A humánerőforrás-igényeknek az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított személyzettel kell eleget tenni. A források adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.

2.    Egyéb igazgatási kiadások költségei

◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását

◻    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

3.    Igazgatási költségek összesen (a többéves pénzügyi keret összes fejezete)

millió EUR (három tizedesjegyig)

A szükséges igazgatási előirányzatokat a fellépés irányításához rendelt és/vagy az adott főigazgatóságon belül átcsoportosított előirányzatokkal biztosítják. Az előirányzatok adott esetben a meglévő költségvetési korlátok betartása mellett kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében az irányító főigazgatósághoz rendelt további juttatásokkal.

4.    A költségek kiszámítására használt módszerek

4.1.    Humánerőforrás

Ez a rész ismerteti a szükségesnek tartott humánerőforrások becslésére használt számítási módszert (a munkateherre vonatkozó feltevések, beleértve a konkrét álláshelyeket (Sysper 2 munkakörök), a személyzeti kategóriákat és az azoknak megfelelő átlagos költségeket)

4.2.    Egyéb igazgatási kiadások

Adja meg az egyes költségvetési sorok esetében alkalmazott számítási módszer részleteit,

és különösen az azokat alátámasztó feltételezéseket (pl. ülések száma évente, átlagköltségek stb.)

(1)    Javaslat: A Tanács határozata az Egyiptomi Arab Köztársaságnak nyújtandó rövid távú makroszintű pénzügyi támogatásról, COM(2024) 460. 

(2)    HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

(3)    Az Európai Tanács ülése, Brüsszel, 2020. december 10–11., EUCO 22/10, https://www.consilium.europa.eu/media/47331/1011-12-20-euco-conclusions-hu.pdf

(4)    Létrehozva a következő által: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 209., 2021.6.14., 1. o.).

(5)    Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(6)    A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(8)    A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének a megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(10)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(11)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a Budgpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx

(12)    diff. = differenciált előirányzatok / nem diff. = nem differenciált előirányzatok.

(13)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(14)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(15)    Az NDICI Déli szomszédság 14 02 01 10 költségvetési soráról történő átcsoportosítással megnövelendő.

(16)    A hivatalos költségvetési nómenklatúra szerint.

(17)    Az NDICI Déli szomszédság 14 02 01 10 költségvetési soráról történő átcsoportosítással megnövelendő.

(18)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(19)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(20)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(21)    Az operatív előirányzatokból finanszírozott külső munkatársakra vonatkozó részleges felső határérték (korábban: BA-tételek).

(22)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(23)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a beszedési költségekre levont 20 %-kal csökkentett bruttó összegnek felel meg.

(24)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(25)    Az N. év a javaslat/kezdeményezés végrehajtásának első éve. Az „N” helyére a végrehajtás várható első évét kell beírni (például: 2021). A következő évek esetében ugyanígy kell eljárni.

(26)    Kérjük, válassza ki a vonatkozó költségvetési sort, vagy szükség esetén adjon meg másikat; amennyiben több költségvetési sort érint, a személyzetet az egyes érintett költségvetési sorok szerint kell differenciálni.

(27)    AC = szerződéses alkalmazott; AL = helyi alkalmazott; END = kirendelt nemzeti szakértő; INT=kölcsönmunkaerő (átmeneti alkalmazott); JPD = küldöttségi pályakezdő szakértő.

(28)    Kérjük, válassza ki a vonatkozó költségvetési sort, vagy szükség esetén adjon meg másikat; amennyiben több költségvetési sort érint, a személyzetet az egyes érintett költségvetési sorok szerint kell differenciálni.

(29)    Nevezze meg a bizottság típusát és azt a csoportot, amelyhez a bizottság tartozik.

(30)    A DG DIGIT – Informatikai Beruházások Csapatának véleménye szükséges (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, C(2020) 6126 final, 2020.9.10., 7. o.).

(31)    A DG DIGIT – Informatikai Beruházások Csapatának véleménye szükséges (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, C(2020) 6126 final, 2020.9.10., 7. o.).

(32)    Ez a tétel tartalmazza a helyi igazgatási rendszereket és a szervezeti IT-rendszerek társfinanszírozásához nyújtott hozzájárulásokat (lásd az informatika finanszírozásáról szóló iránymutatást, C(2020) 6126 final, 2020.9.10.).