EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52023XR0574

A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása

COR 2023/00574

HL C 188., 2023.5.30, p. 1–5 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

2023.5.30.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 188/1


A Régiók Európai Bizottsága állásfoglalása – Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása

(2023/C 188/01)

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

tekintettel a következő dokumentumra: a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása;

Általános megjegyzések

1.

üdvözli az Európai Bizottság „Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása” című közleményét, és támogatja a javaslat általános célkitűzéseit, különös tekintettel a régiók és városok között a méretük és a munkaképes korú lakosság képzettsége alapján fennálló egyenlőtlenségek és földrajzi megosztottság megelőzésére;

2.

hangsúlyozza, hogy komoly kihívást jelentenek azok a régiók, amelyekben fennáll a veszélye annak, hogy tehetségfejlesztési csapdába esnek, ez jelenleg 16 tagállam 82 régióját érinti (amelyek az EU népességének közel 30 %-át teszik ki), amelyeket súlyosan érint a munkaképes korú lakosság csökkenése, az egyetemi és felsőfokú végzettséggel rendelkezők alacsony aránya, valamint a 15–39 év közötti lakosok elvándorlása;

3.

elismerését fejezi ki a tehetségpotenciál-növelési mechanizmus kapcsán, és hangsúlyozza az abban szereplő nyolc javaslat gyors és hatékony európai, helyi és regionális szintű végrehajtásával kapcsolatos elvárásait;

4.

elismeri, hogy a városoknak és régióknak gyorsan ki kell aknázniuk az ezekben a stratégiákban rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy személyre szabott, interoperábilis és helyi alapú, a tehetségeket vonzó ökoszisztémákat hozzanak létre. Ez különösen fontos azon régiók számára, amelyek tehetségfejlesztési csapdába estek, és amelyeket különösen érint az alacsony születésszám, a munkaképes korú lakosság csökkenése, az egyetemi és felsőoktatási végzettséggel rendelkezők alacsony aránya, valamint az agyelszívás;

5.

hangsúlyozza, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia számos ajánlása foglalkozott a demográfiai változásokkal, azok sokrétű következményeivel és területi hatásaival, amelyeket az uniós intézményeknek figyelemmel kell kísérniük (különös tekintettel a 47.7. számú javaslatra). A polgárok konkrét szakpolitikai intézkedéseket sürgettek az Unión belüli régiókból és tagállamokból történő agyelszívás megelőzése, valamint az európai tehetségek és munkaerő harmadik országokba történő elvándorlásának megakadályozása (47.7. számú javaslat) és annak érdekében, hogy biztosítsák a lemaradó régiók fenntartható fejlődését és demográfiai ellenálló képességét (15.9. számú javaslat);

6.

úgy véli, hogy a zöld és digitális átállás által konkrétan érintett régiók, például a széntermelő, karbonintenzív vagy gépjárműipari régiók lesznek a tehetségpotenciál-növelési mechanizmus első számú jelöltjei, mivel jelentős számú, továbbképzésre és átképzésre szoruló munkavállalóval fognak rendelkezni;

7.

kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy használják ki a készségek európai évét a tehetségek vonzására és megtartására irányuló stratégiájuk végrehajtása során. A készségek európai éve előmozdítja a készségfejlesztési szakpolitikákat és a szociális beruházásokat a munkaerőhiány megoldása érdekében, hogy a jövőben jobban képzett és alkalmazkodóképes munkaerő álljon rendelkezésre. Az ifjúsági szervezeteket, köztük a politikai pártok helyi, regionális, nemzeti és európai szintű ifjúsági tagozatait is be kell vonni az ifjúsági szempontok általános érvényesítésének és az ifjúság európai éve örökségének szellemében;

8.

ezzel összefüggésben fontosnak tartja a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal kialakítását, többek között a stratégiai előrejelzési tevékenységek szükséges elvégzését a megfelelő regionális és helyi szinten, valamint a bevett előrejelzési módszertan alkalmazását annak érdekében, hogy helyi alapú forgatókönyveket lehessen kidolgozni, és fel lehessen készülni a különböző hosszú távú tendenciák és tényezők kölcsönhatásának megfelelő, különböző jövőképekre;

9.

fontosnak tartja a munka és a magánélet egyensúlyát célzó kezdeményezésekbe történő célzott befektetéseket, és arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy osszák meg egymással a családbarát politikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatokra vonatkozó ismereteiket;

A tehetségfejlesztés kiaknázása a helyi alapú szakpolitikák támogatásával

10.

hangsúlyozza, hogy ki kell használni a mentori programokban rejlő lehetőségeket, és elő kell mozdítani a térségek (városok, vidéki területek vagy egész régiók) közötti partnerségeket – beépítve a többszintű kormányzati együttműködés elveit – annak érdekében, hogy támogatást kapjon a kisvárosok és falvak létfontosságú szerepe az integrált területfejlesztésben;

11.

javasolja, hogy az Európai Bizottság a helyi alapú szakpolitikák támogatásával fokozza a regionális egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló erőfeszítéseit, egy olyan megerősített kohéziós politika révén, amely minden uniós régióban kezeli a tehetségpotenciál kiaknázásának kihívását, biztosítva, hogy az Európai Unió összes régiója tisztességes esélyt kapjon az egységes piac előnyeinek kihasználására, ami pozitív hatást gyakorol az EU versenyképességére;

12.

támogatja, hogy a területi hatásvizsgálatok és a vidéki térségekre gyakorolt hatások vizsgálata az Európai Bizottság 8. kohéziós jelentésében (1) bevezetett „ne árts a kohéziónak” elv megvalósításának hatékony eszközeivé váljanak. Ez az elv azt jelenti, hogy „egyetlen intézkedés sem akadályozhatja a konvergencia folyamatát, és nem erősítheti a regionális egyenlőtlenségeket”;

13.

javasolja a tehetségfejlesztés csapdájában lévő vagy a csapdába esés veszélyének kitett régiók vizsgálatának elmélyítését, hogy feltárhassák a régiókon belüli különbségeket, kihívásokat és lehetőségeket. A szakpolitikai válasznak testre szabott megközelítések alapján kidolgozott és végrehajtott, a kohéziós politika által irányított és ágazati stratégiákkal kiegészített intézkedések átfogó csomagját kell magában foglalnia;

14.

megismétli, hogy az európai szemeszternek nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a partnerségekre és a többszintű kormányzásra, valamint aktív szerepet kell játszania a tehetségfejlesztés ösztönzéséhez szükséges reformok előmozdításában, különösen a munkaerőpiacon, továbbá az oktatási és képzési rendszerekben;

15.

hangsúlyozza, hogy az uniós munkaerőpiacra napjainkban jelentős hatást gyakorol a digitális és zöld átállás, amely változást tesz szükségessé az alapvető készségek körében is. A munkavállalók új szakmákra vagy a jelenlegi munkakörökön belüli új feladatokra való átképzésének és továbbképzésének jelentősége, az új munkamódszerekkel és a vállalatoknak az új körülményekhez és társadalmi igényekhez való alkalmazkodásával és rugalmasságával párosulva olyan fontos stratégiai célkitűzések, amelyekkel a hatóságoknak a kormányzás minden szintjén foglalkozniuk kell, és a szubszidiaritás elvével összhangban támogatniuk kell ezeket;

16.

hangsúlyozza, hogy folytatni kell az Igazságos Átmenet Alapot, és a helyi és regionális szempontokra, valamint a területi igazságos átmenet tervek kidolgozása és végrehajtása során szerzett tapasztalatokra építve ki kell alakítani egy jövőbeli Igazságos Átmenet Alapot (IÁA 2.0), amely a fenntarthatósági átállás eszközéül szolgálna. Részletes elemzésekre lesz szükség a leginkább érintett régiók és ágazatok, valamint a hozzájuk kapcsolódó ellátási láncok és munkaerő meghatározásához;

17.

úgy véli, hogy a tehetségek elvesztéséhez vezető elnéptelenedés kezelése érdekében számos, vidéki területekre vonatkozó szakpolitikai intézkedést kell bevezetni, különösen az éghajlatváltozás által leginkább érintett területeken, valamint a súlyos és tartós természeti vagy demográfiai akadályokkal küzdő területeken, például a legkülső régiókban, a szigeteken, valamint a távolabbi és elszigeteltebb régiókban, ahol az erőforrásokhoz való hozzáférés gyakran korlátozottabb. Az RB ismételten hangsúlyozza, hogy az ilyen területek jövője attól függ, hogy sikerül-e megtartaniuk és odavonzaniuk a fiatal tehetségeket, hogy életcéljaikat ott valósítsák meg, valamint attól, hogy a fiatalokat teljes mértékben bevonják-e a helyi kihívások megoldásának keresésébe;

18.

kéri, hogy az oktatás és a képzés legyen hozzáférhető minden korosztály és társadalmi csoport számára, közvetlenül a helyszínen és távolról egyaránt, és osszák meg a készségfejlesztési folyamatokra vonatkozó innovatív megközelítésekkel kapcsolatos ismereteket. Emellett olyan közösségi központok kialakítását szorgalmazza, amelyek számos szolgáltatást nyújtanak, a könyvtáraktól kezdve egészen a szociális munkáig, és egyetért azzal, hogy fontos a foglalkoztatási és képzési lehetőségek kiszélesítése, illetve a munka és a magánélet közötti egyensúlyt elősegítő intézkedések ösztönzése;

19.

úgy véli, hogy a gazdaságok korszerűsítését és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását előmozdító, valamint a fiatal szakembereket mezőgazdasági tevékenységre ösztönző közpolitikák elengedhetetlenek az ágazatban jelentkező generációváltási probléma kezeléséhez. Ezért a társadalmi-munkaerőpiaci beilleszkedést célzó programokhoz, a helyi szinten nyújtott oktatási, illetve továbbképzési és átképzési lehetőségekhez, valamint a kulturális tevékenységekhez való hozzáférésüket át kell gondolni és támogatni kell;

20.

hangsúlyozza, hogy az „intelligens falvak” új lehetőségeket teremtenek a diverzifikált vidéki gazdaság és a munkaerőpiachoz való hozzáférés szempontjából, és intenzív támogatást kér a vidéki térségek számára a 2030-as szakpolitikai program megvalósításához, különösen a digitális készségek és oktatás, a biztonságos és fenntartható digitális infrastruktúrák, a vállalkozások digitális átalakítása és a közszolgáltatások digitalizálása érdekében; üdvözli, hogy a vidéki térségek bekerültek a digitális évtizedben érvényre juttatandó digitális jogokról és elvekről szóló európai nyilatkozatba;

21.

elismeri, hogy a nők fontos szerepet játszanak az elnéptelenedés kockázatának kitett területeken, és ezért ösztönzi és támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy egyenlő esélyeket teremtsenek a nők számára az innovatív, fenntartható és kreatív munkahelyeken és szolgáltatásokban;

22.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak határozottan támogatniuk kell a lányok és a nők STEAM oktatásban (információs és kommunikációs technológia, természettudományok, technológia, műszaki tudományok, művészetek és matematika) való részvételét előmozdító szakpolitikákat, és ösztönözniük kell a munkahelyteremtést azokban az ágazatokban, ahol alkalmazható a nők tudása;

23.

hangsúlyozza, hogy a tehetségfejlesztés csapdájába került régiók digitális átállásának felgyorsítása létfontosságú, és az erős gazdasági, társadalmi és területi kohézió érdekében is szükséges. Az RB azt javasolja, hogy az Európai Unió tűzze ki célul a „digitális kohézió” előmozdítását, hogy megfelelő digitális infrastruktúra álljon rendelkezésre annak biztosításához, hogy a távmunka, az e-szolgáltatások és a digitális oktatás mindenki számára elérhetővé váljon. Kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott csoportok digitális eszközökhöz való hozzáférésére;

24.

megállapítja, hogy Európa határ menti régióinak polgárai és vállalkozásai számos jogi és adminisztratív akadályba ütköznek, amelyek gátolják a gazdasági növekedést és a határokon átnyúló együttműködést, valamint hangsúlyozza, hogy – különösen a határ menti régiókban élő – diákok, munkavállalók és vállalkozások mobilitásának elősegítése érdekében szükség van a minden uniós tagállamot magában foglaló, határok nélküli schengeni térségre;

25.

hangsúlyozza a szociális innováció szerepét a társadalmi kihívások hatékonyabb kezelését célzó új ötletek, szolgáltatások és modellek kidolgozásában, különösen a foglalkoztatás, az oktatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén, és kiemeli, hogy a szociális innováció többletértéket képvisel a közösségfejlesztés és a hatékonyabb helyi szociális szolgáltatások tekintetében. Ennek kapcsán rámutat a szociális gazdaságban rejlő lehetőségekre a szakképzésben, a felsőoktatásban és az oktatás minden szintjén, illetve az aktív foglalkoztatáspolitikák, valamint a készségek és kompetenciák fejlesztése terén;

26.

ösztönzi az ESZA szociális innováció+ forrásainak felhasználását az innovációs kapacitás megerősítése, valamint az innovatív megoldások átadásának és elterjesztésének megkönnyítése érdekében;

Az oktatás hatékonyságának növelése és a munkaerőpiaci igények kielégítése

27.

megjegyzi, hogy bár rendkívül sokféle helyzettel találkozhatunk az EU-n belül, az oktatásra és képzésre vonatkozó új normák és gyakorlatok kidolgozása és végrehajtása során az jelenti az egyik legnagyobb kihívást, hogy ezek milyen mértékben felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek. A készséghiány és a strukturális munkaerőhiány súlyosbítja a területek közti egyenlőtlenségeket, és ezt átgondolt, helyi alapú és megfelelően finanszírozott szakpolitikák révén kell orvosolni;

28.

megállapítja, hogy a gyors munkaerőpiaci változások következtében egyre többen vannak kitéve annak a veszélynek, hogy elavult készségeik vagy bizonyos készségek hiánya miatt elveszítik munkahelyüket. A korszerű készségek és az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés fontosabb, mint valaha, különös tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia a jelenlegi munkakörök nagymértékű automatizálása miatt egyre nagyobb hatást gyakorol az európai munkaerőpiacra. Ezért holisztikus és előretekintő megközelítést kell alkalmazni a különböző iskolai és szakmai háttérrel rendelkező emberek tehetségfejlesztésében;

29.

létfontosságúnak tartja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok megértsék, milyen fontos szerepet töltenek be az egyetemek és a szakképzési szolgáltatók a dinamikus innovációs ökoszisztémáknak az intelligens szakosodási stratégiák, valamint technológiai és társadalmi innovációk segítségével történő ösztönzésében. A helyi egyetemek és politechnikumok eredményesen aknázhatják ki a tehetségpotenciált, alakíthatnak ki tudásklasztereket és vonzhatnak vállalkozásokat a területeikre azáltal, hogy együttműködnek velük olyan programokban, amelyek a térségben szükséges új készségeket oktatják a munkavállalóknak. Hasonlóképpen, a közigazgatási szerveknek partnerségeket kell kialakítaniuk az egyetemekkel, és tisztában kell lenniük azzal is, hogy támogatni kell az egyetemeket, többek között a helyi infrastruktúrákba – ezen belül a digitális infrastruktúrába – való beruházás révén;

30.

hangsúlyozza, hogy meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a kkv-k és a mikrovállalkozások – korlátozott költségvetési és emberi erőforrásaik optimalizálása érdekében – az innovációs ökoszisztémák részévé váljanak. Az RB ezért támogatja az Európai Bizottság véleményét, mely szerint a kkv-k számára hasznos lehet a digitális innovációs központok támogatása az innováció és a digitalizáció terén;

A tehetségek vonzásának, megtartásának és mobilitásának célzott fejlesztése

31.

megjegyzi, hogy a képzett munkaerő elvándorlását és a kapcsolódó jelenségeket az EU-ban a többszintű kormányzás összefüggésében kell értelmezni és értékelni. E tekintetben felhívja a figyelmet arra, hogy a képzett munkaerő elvándorlása az európai projekt hosszú távú fenntarthatóságát veszélyezteti, különösen akkor, ha a küldő és a fogadó régiók közötti különbségek egyre nőnek; javasolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hozzanak létre olyan helyi szövetségeket, amelyek valamennyi érdekelt fél (közigazgatási szervek, vállalkozások, egyetemek, NGO-k stb.) bevonásával hozzájárulnak a képzett munkaerő elvándorlásának mérséklését elősegítő helyi szakpolitikák kialakításához és végrehajtásához; szorgalmazza továbbá, hogy a szociális partnereket kérjék fel aktív szerepvállalásra a tehetségfejlesztésben;

32.

a távmunkában rejlő egyre több lehetőség tükrében arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy indítsanak célzott tájékoztató kampányokat, melyekben sokrétűen bemutatva a régiók vonzerejét népszerűsítik a sűrűn lakott városokon kívüli életet;

33.

rámutat arra, hogy sok európai régió csak a demográfiai trendeket kihasználva fogja tudni áthidalni a munkaerőpiaci szakadékot; hangsúlyozza, hogy az innovatív vállalkozások különösen szenvednek az egyre nagyobb munkaerőhiány miatt; több párbeszédet szorgalmaz erről a kérdésről a regionális hatóságok, vállalkozások, egyetemek, főiskolák és NGO-k részvételével, különösen a határ menti régiókban; átlátható és méltányos bevándorlási rendszereket szorgalmaz nemzeti és európai szinten egyaránt;

34.

hangsúlyozza, hogy az elvándorlás jellemezte régiókban, illetve a csökkenő születésszám miatt a fiatalok elvesztése rendkívüli hátrányt jelent a kisebb települések számára az alapvető közszolgáltatások fenntartása és a gazdaság fellendítése tekintetében, pedig ezek rendkívül fontosak a tehetségek megtartása és odavonzása szempontjából;

35.

stratégiai megközelítést kér a harmadik országbeli állampolgárok uniós integrációjára vonatkozóan, mivel ezt a helyi növekedés egyik lehetséges mozgatórugójának tartja. Az RB üdvözli a készségfejlesztési és tehetséggondozási csomagban foglalt intézkedéseket, többek között az új online álláskereső eszköz elindítását, a kifejezetten az Ukrajnából menekülők számára létrehozott uniós tehetségbázis kísérleti kezdeményezést, valamint azt a tervet, hogy ezt kiterjesszék az EU-ba történő migráció iránt érdeklődő, képzett, nem uniós munkavállalókra is, megnyitva ezzel az utat a munkavállalói mobilitás és a harmadik országbeli megoldások fenntarthatóbb és inkluzívabb megközelítése előtt;

36.

kiemeli az Európa jövőjéről szóló konferencia során megfogalmazott polgári ajánlásokat, többek között azt, hogy az EU ösztönözze a tagállamokat a legális migránsok befogadásának és beilleszkedésének, valamint az uniós munkaerőpiacra való bejutásának az egyszerűsítésére, valamint a különböző illetékes hatóságok közti hatékonyabb interoperabilitás és kommunikáció biztosítására, elősegítve a képesítések egyszerűbb elismerését és a hatékonyabb eszközöket, például a készségek kínálatának és keresletének online összehangolását;

37.

kéri, hogy biztosítsák a harmadik országbeli állampolgárok „huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező” uniós jogállásának hordozhatóságát az EU-n belüli hatékony mobilitásuk biztosítása érdekében, ami javíthatja a kilátásaikat arra, hogy az európai társadalom értékes részévé válhassanak, és lehetővé teheti, hogy elkerüljék a bizonytalan foglalkoztatást, és ehelyett pótolják a munkaerőt ott, ahol erre szükség van, segítve ezáltal a regionális egyenlőtlenségek enyhítését;

38.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az EU Tanácsa svéd és spanyol elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.

Kelt Brüsszelben, 2023. március 16-án.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO


(1)  COM(2022) 34 final.


Top