EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.5.17.

COM(2023) 259 final

2023/0157(NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a 2658/87/EGK rendeletnek az áruk távértékesítésére alkalmazandó egyszerűsített tarifális elbánás bevezetése tekintetében, valamint az 1186/2009/EK rendeletnek a vámmentességi küszöbérték eltörlése tekintetében történő módosításáról

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

Ez a kezdeményezés az Uniós Vámkódex, az uniós vámügyi adatközpont és az uniós vámhatóság létrehozásáról, valamint a 952/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a továbbiakban: az Uniós Vámkódex felülvizsgálata) irányuló javaslattal 1 és a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv módosításáról szóló tanácsi irányelvre irányuló javaslattal (a továbbiakban: a héajavaslat) 2 együtt a vámunió vonatkozásában a Bizottság által a mai napon elfogadott, széles körű és átfogó reform részét képezi.

A vámunió az Unió egyik legkorábbi vívmánya, és elengedhetetlen az egységes piac megfelelő működéséhez. Alapját a Közös Vámtarifa képezi, amely megállapítja az Unión kívülről származó áruk behozatalára alkalmazandó vámtételeket, valamint az Unió vámterületére beszállított vagy onnan kiszállított árukra vonatkozó közös eljárásokat. A vámok a kereskedelmet szabályozó szakpolitikákból erednek. A harmadik országokkal folytatott kereskedelemhez kapcsolódó egyéb vámokkal együtt alkotják az úgynevezett „tradicionális saját forrásokat” (TOR), amelyek a 2022. évi uniós költségvetés 11 %-át tették ki. A vámokat a tagállamoknak kell beszedniük a saját forrásokról szóló határozatot végrehajtó tanácsi rendeletben 3 megállapított szabályok szerint.

Az elmúlt években a kereskedelmi szerkezet változása és az e-kereskedelem térnyerése komoly kihívássá vált a vámhatóságok számára. Napjainkban az e-kereskedelmi ügyletek száma kétszer akkora, mint a hagyományos kereskedelmi ügyleteké, ám az értéket tekintve az előbbi ügyletek részesedése mindössze 0,5 % 4 . A kis értékű ügyletek magas száma megnehezíti a vámhatóságok számára az online kereskedelmi forgalom megfelelő felügyeletét, a gazdálkodók számára pedig az egyes csomagokra vonatkozó különféle jelentéstételi kötelezettségek teljesítését.

A valamely harmadik országból közvetlenül egy uniós címzettnek küldött, legfeljebb 150 EUR értékű csomagok mentesülnek a vámok alól 5 . A kis értékű árukra vonatkozó vámmentesség bevezetésére 1983-ban került sor, majd 1991-ben és 2008-ban kibővült a szóban forgó mentesség alkalmazási köre. 2021. július 1-jéig az elhanyagolható (22 EUR alatti) értékű importált áruk a héa alól is mentesültek. Mindkét mentességet az indokolta, hogy a vám-árunyilatkozatoknak a kis értékű áruk után fizetendő alacsony vám-, illetve héaösszegek kivetése céljából történő kezelése aránytalan adminisztratív terhet jelentett.

2017-ben azonban az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag elfogadásával összefüggésben a tagállamok megállapodtak abban, hogy eltörlik az alacsony értékű importált árukra vonatkozó héamentességet annak érdekében, hogy megvédjék a tagállami adóbevételeket, egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek az érintett vállalkozások számára, és minimálisra csökkentsék a rájuk nehezedő terheket 6 . A vonatkozó irányelv ezenkívül rendelkezik egy egyablakos importügyintézési rendszerről (IOSS) is, amely lehetőséget biztosít a harmadik országból származó árukat európai fogyasztóknak értékesítő e-kereskedelmi közvetítők számára arra, hogy a behozatal tekintetében fizetendő héát az áruk uniós piacra történő belépése helyett az értékesítés időpontjában szedjék be. Annak ellenőrzése érdekében, hogy a héa felszámítása megtörtént-e az értékesítés időpontjában, vagy a szóban forgó adót a határon kell beszedni, az EU-ba való megérkezéskor minden csomagot be kell jelenteni a vámhatóságnak. Ennek megfelelően 2021 júliusától valamennyi importált áru héaköteles, valamint digitális vám-árunyilatkozat hatálya alá tartozik, beleértve a legfeljebb 150 EUR értékű vámmentes árukat is. A héaszabályok Bizottság általi értékelése 7 szerint a kis értékű importra vonatkozó héamentesség megszüntetése sikeres intézkedésnek bizonyult. Az első hat hónapban a tagállamok 1,9 milliárd EUR összegű héát szedtek be, és immár mind az adó-, mind a vámhatóságok rendelkeznek adatokkal az e-kereskedelmi ügyletekről.

Az e-kereskedelem útján értékesített áruk héaszempontú kezelése és vámkezelése közötti különbség azonban nagyon bonyolulttá teszi a rendszert az érintett felek számára. Jelenleg a következő a helyzet: a héát minden árura alkalmazni kell, míg a vámok csak a 150 EUR-t meghaladó értékű árukra alkalmazandók; a héát az online platformok az értékesítés időpontjában szedik be és vallják be, de érkezéskor – amikor a postai és gyorspostai szolgáltatók bejelentik az árukat a vámhatóságnak – ellenőrzik ennek megtörténtét.

Emellett annak ellenére, hogy 2021 júliusától minden csomagot be kell jelenteni a vámhatóságoknak, a pénzügyi követelményeknek való megfelelés ellenőrzése továbbra is kihívást jelent az említett hatóságok számára. Ez különösen annak tudható be, hogy a legfeljebb 150 EUR értékű árukra vonatkozó vámmentesség fenntartása nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy a szállítmányok alulértékelése és megosztása révén rendszeresen visszaéljenek ezzel a küszöbértékkel. Bizonyítást nyert, hogy a 150 EUR-s küszöbértékkel való effajta – a szállítmányok alulértékelése és felosztása révén elkövetett – visszaélések ténylegesen előfordulnak. A Copenhagen Economics által 2016-ban készített tanulmány becslése szerint az e-kereskedelmi szállítmányok mintegy 65 %-át alulértékelik a vámok tekintetében 8 . Ezenkívül a behozatali eljárásokról szóló különjelentésében 9 az Európai Számvevőszék arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi vámkezelési informatikai rendszerek nem képesek megakadályozni a vámmentességre nem jogosult áruk behozatalát, és ezt nem ellensúlyozzák utólagos ellenőrzések és vizsgálati tervek 10 .

A fentiekből a verseny torzulására lehet következtetni. A vámmentesség egyrészt előnyt biztosít az e-kereskedelmet bonyolító harmadik országbeli gazdálkodóknak a hagyományos kereskedelem szereplőivel és az uniós kiskereskedőkkel szemben, amelyeknek az áruk ömlesztve történő behozatalakor vámot kell fizetniük, másrészt ösztönzést ad az e-kereskedelmi elosztóközpontok Unión kívüli létrehozásához.

Ez a javaslat a vámunió előtt álló kihívásokkal foglalkozó „bölcsek” munkacsoportjának a jelentésére 11 épül. „A bölcsek” munkacsoportja többek között azt javasolta, hogy szűnjön meg az e-kereskedelemre vonatkozó 150 EUR-s vámküszöb, mivel azáltal, hogy az Unióba behozott áruk exportőreit a szállítmányok kisebb csomagokra való felbontására készteti, ez a küszöbérték káros ösztönzést jelent mind a kereskedelem (tisztességtelen verseny), mind a környezeti fenntarthatóság (nagyobb kibocsátási lábnyom) tekintetében.

Az e-kereskedelem útján értékesített árukkal összefüggésben jelentkező sajátos kihívás kezelése érdekében ez a javaslat az Uniós Vámkódex felülvizsgálatáról szóló, a Bizottság által a mai napon elfogadott javaslatot a következő intézkedésekkel egészíti ki: 1. a 150 EUR-t meg nem haladó értékű áruk behozatalára vonatkozó vámmentesség eltörlése; és 2. egyszerűsített tarifális elbánás bevezetése a héa szempontjából távértékesítésnek minősülő, vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) ügyletek keretében importált árukra vonatkozóan. Az Uniós Vámkódex felülvizsgálatáról szóló javaslat további egyszerűsítéseket irányoz elő a távértékesítés keretében importált árukra vonatkozó vám meghatározása kapcsán a tarifális besorolás, a vámérték és a származás tekintetében. A javaslat értelmében az egyszerűsített tarifális elbánást a (vélelmezett) importőr önkéntes alapon alkalmazná. Ezért ha a (vélelmezett) importőr az áruk származó státusának igazolása révén élni kíván a preferenciális vámtételekből származó előnyökkel, illetve a szerződéses vagy az alkalmazandó alacsonyabb autonóm vámtételeket kívánja igénybe venni, ezt a szokásos eljárások alkalmazásával megteheti.

A vám kiszámítása tekintetében javasolt könnyítések várhatóan ellensúlyozzák a vámmentességi küszöbérték eltörlésének a vámhatóságok és a vállalkozások adminisztratív terheire gyakorolt hatásait, valamint egyszerűbbé teszik a folyamatokat és az eljárásokat a gazdálkodók számára.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Ez a kezdeményezés összhangban van a Bizottság által a vámunió magasabb szintre emelése céljából meghatározott intézkedéseket tartalmazó, 2022. évi vámügyi cselekvési tervvel 12 , és egyben annak folytatását is képezi. Az intézkedések a következő négy fő beavatkozási területre összpontosulnak: kockázatkezelés, e-kereskedelem, megfelelés, valamint a vámunió mint egységes egész. Ezen belül a 9. intézkedés keretében a Bizottság arra törekedett, hogy megvizsgálja az e-kereskedelemnek a vámok beszedésére és az uniós gazdálkodók számára biztosítandó egyenlő versenyfeltételekre gyakorolt hatásait, beleértve azoknak a lehetséges intézkedéseknek a vizsgálatát is, amelyek alapján a vámok beszedése az egyablakos importügyintézési rendszer (a továbbiakban: IOSS) szerinti új héabeszedési megközelítés mintájára történne.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Ez a kezdeményezés összhangban van a Bizottság által 2022. december 8-án elfogadott, „Héa a digitális korban” című javaslattal 13 , amelyet a Tanács jelenleg tárgyal. Az említett javaslat célja az uniós héarendszernek a digitális kor követelményeivel összhangban történő korszerűsítése és átalakítása. A javaslat egy átfogó és sokrétű reformcsomagot tartalmaz, amelynek három fő célja közül az egyik a héaalanyként történő, EU-szerte egységes nyilvántartásba vétel koncepciójának megerősítése. A héaalanyként történő, EU-szerte egységes nyilvántartásba vétel koncepciójának célja olyan intézkedések bevezetése, amelyek tovább szűkítik azon esetek körét, amikor az adóalanynak egynél több tagállamban kell héanyilvántartásba vetetnie magát.

A „Héa a digitális korban” című javaslatot – a vámunióra vonatkozó reformcsomag harmadik elemeként – a héairányelv módosítására irányuló javaslat 14 egészíti ki, amelynek célja a 150 EUR-s küszöbérték eltörlése az áruk távértékesítését elősegítő adóalanyok adókötelezettségének megállapítása, továbbá a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált áruk távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás, valamint a behozatali héa bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozás alkalmazása tekintetében. A 150 EUR-s vámmentességi küszöbérték eltörlése és az IOSS igénybevételére vonatkozó 150 EUR-s küszöbérték ezzel egyidejű felszámolása a várakozások szerint hozzá fog járulni az alulértékelés eseteinek visszaszorításához és ezáltal a tagállamok bevételeinek megvédéséhez.

A kezdeményezés támogatja az EU fenntartható növekedési stratégiáját 15 , amely az adóbeszedés javítására, az adócsalás, az adókikerülés és az adókijátszás visszaszorítására, valamint a vállalkozásokat, a magánszemélyeket és az adóhatóságokat terhelő megfelelési költségek csökkentésére irányul. Az adórendszereknek a fenntarthatóbb és méltányosabb gazdasági tevékenység előmozdítását célzó javítása a versenyképes fenntarthatóságra vonatkozó uniós menetrendnek is részét képezi.

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Ez a rendelet módosítja a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendeletet, továbbá a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletet.

Mindkét módosítás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 31. cikkén alapul. Az említett cikk értelmében a Közös Vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizottság javaslata alapján állapítja meg.

•Arányosság

A javaslat összhangban van az arányosság elvével, és nem mutat túl a Szerződések célkitűzéseinek eléréshez, különösen a vámunió és az egységes piac zavartalan működésének megvalósításához szükséges mértéken.

Az arányosságot az biztosítja, hogy ez a kezdeményezés eltörli a kis értékű szállítmányok EU-ba történő behozatalára vonatkozó vámmentességi küszöbértéket, valamint egy hatékonyabb és egyszerűbb megközelítést mozdít elő a távértékesítés keretében importált árukra kivetett vámok beszedése tekintetében.

•A jogi aktus típusának megválasztása

A javaslat értelmében módosítani kell a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló, 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: a vámmentességről szóló rendelet), továbbá a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: a Közös Vámtarifa).

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A Bizottság nem végezte el az 1186/2009/EK tanácsi rendelet és a 2658/87/EGK tanácsi rendelet utólagos értékelését.

Mindazonáltal az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag utólagos értékelésének eredményei relevánsak e javaslat szempontjából, mivel áttekintést adnak az EU-ba importált kis értékű szállítmányok mennyiségéről és értékéről. Ezek az adatok az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag 2021. július 1-jei hatálybalépése előtt uniós szinten teljesen ismeretlenek voltak, mivel a csomagok többségét vámalakiságok nélkül hozták forgalomba az uniós piacon. Mivel azonban az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag eltörölte a 22 EUR-nál kisebb értékű áruk importjának héamentességét, a héafizetési kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében az említett időponttól kezdődő hatállyal valamennyi importált áru esetében be kellett vezetni a hivatalos vám-árunyilatkozat benyújtásának követelményét.

A Bizottság utólagos értékelést végzett az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag alkalmazásának első hat hónapjáról. A kezdeti eredmények nagyon biztatóak és az új intézkedések sikeréről tanúskodnak. Ami a behozatalt illeti, az első eredmények rávilágítanak arra, hogy az első hat hónapban körülbelül 2 milliárd EUR héát szedtek be kifejezetten a 150 EUR-t meg nem haladó belső értékkel rendelkező kis értékű szállítmányok behozatalával összefüggésben. A kis értékű áruk behozatalával kapcsolatban az első 6 hónapban beszedett 2 milliárd EUR összegű héából közel 1,1 milliárd EUR az egyablakos importügyintézési rendszer keretében folyt be.

A csomag végrehajtása a héacsalás elleni küzdelemhez is hozzájárult. A vámadatok elemzése arra enged következtetni, hogy az IOSS keretében az Unióba való behozatal céljából bejelentett összes ügylet mintegy 91 %-a az IOSS-ben nyilvántartásba vett 8 legnagyobb gazdasági szereplőhöz kapcsolódott. Ez nagyon biztató statisztikai adat, mivel megmutatja a piacterekre vonatkozó új „vélelmezési” rendelkezés megfelelésre gyakorolt hatását, amennyiben e nagyon korlátozott számú adóalanynak a nyomon követése és ellenőrzése elegendő az ilyen típusú ügyletek után fizetendő héa beszedésének biztosításához.

Az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag sikerére tekintettel a vámunió reformjára irányuló javaslat egyértelmű kötelezettségeket vezet be az e-kereskedelmi közvetítők mint „vélelmezett importőrök” számára azoknak a harmadik országokból importált áruknak a tekintetében, amelyeket uniós fogyasztóknak értékesítenek. Ezek a vélelmezett importőrök lesznek felelősek a szóban forgó áruk után fizetendő behozatali vámok beszedéséért és megfizetéséért, a héa tekintetében alkalmazott egyablakos importügyintézési rendszer elveivel összhangban. Ebből következően a megfelelésre irányuló erőfeszítések a korábbinál jóval kisebb számú nagy piaci szereplőre fognak korlátozódni, és az EU-ba importált áruk távértékesítésének túlnyomó részét e szereplők bonyolítják majd.

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Az érdekelt felek e kezdeményezés tartalmával kapcsolatos véleményének feltérképezésére az „An integrated and innovative overhaul of EU rules governing e-commerce transactions from third countries from a customs and taxation perspective” (A harmadik országokból származó árukat érintő e-kereskedelmi ügyletekre vonatkozó uniós szabályok integrált és innovatív átalakítása vám- és adóügyi szempontból) című, külső vállalkozó által készített tanulmány keretében került sor 16 . A konzultáció 2021. december 16. és 2022. március 10. között zajlott, és összesen 69 fél válaszolt a feltett kérdésekre 17 . A legtöbb hozzászólást gazdálkodók (vállalatok és üzleti szervezetek), illetve fogyasztók küldték (az előbbiektől összesen 33, az utóbbiaktól 26 válasz érkezett, ezenkívül egy fogyasztóvédelmi egyesület további adalékokkal szolgált). 19 tagállam is válaszolt a témának szentelt kérdőív kérdéseire.

Az eredmény azt mutatta, hogy az üzleti válaszadók (az e-kereskedelmi platformokat is ideértve) mintegy 65 %-a támogatná a vámokra vonatkozó de minimis küszöbérték legalább korlátozott mértékű felszámolását, míg a tagállami vámhatóságok által a kérdőívre adott válaszokból nem derül ki egyértelműen, hogy a szóban forgó hatóságok a 150 EUR-s küszöbérték eltörlését vagy növelését részesítenék-e inkább előnyben (a válaszadók 44 %-a a küszöbérték legalább korlátozott mértékben történő felszámolását, míg 43 %-uk a küszöbérték legalább korlátozott mértékű emelését támogatta). A küszöbérték csökkentését ugyanakkor nem tartották megvalósítható lehetőségnek (a válaszadók 57 %-a nyilatkozott úgy, hogy ezt egyáltalán nem is kellene opcióként figyelembe venni).

A nyilvános konzultáció keretében beérkezett fenti visszajelzések mellett a Bizottság – a vámunió reformjára vonatkozó hatásvizsgálattal kapcsolatos munka során folytatott különféle célzott konzultációs tevékenységek révén – az érintett szakértők véleményét is kikérte. Az említett konzultációs tevékenységek közé tartoztak többek között azok a megbeszélések, amelyekre a tagállami vámigazgatási szervek főigazgatóiból álló és a Bizottság által irányított vitacsoport, továbbá a Kereskedelmi Kapcsolattartó Csoport – a vámügyekkel kapcsolatos kérdések alakulásáról és a kapcsolódó intézkedések végrehajtásáról, valamint a vámpolitikai fejleményekről a vállalkozásokkal uniós szinten folytatott konzultációk fő fóruma – keretében került sor.

·Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

E kezdeményezés előkészítése során a Bizottság figyelembe vette a fent említett, külső vállalkozó által készített tanulmányban foglalt elemzést. Ez a vámügyi cselekvési terv 9. intézkedéséhez kapcsolódik, amely révén a Bizottság arra törekedett, hogy megvizsgálja az e-kereskedelemnek a vámok beszedésére és az uniós gazdálkodók számára biztosítandó egyenlő versenyfeltételekre gyakorolt hatásait, beleértve azoknak a lehetséges intézkedéseknek a vizsgálatát is, amelyek alapján a vámok beszedése az egyablakos importügyintézési rendszer (azaz az IOSS) szerinti új héabeszedési megközelítés mintájára történne. A tanulmány három különböző opció vizsgálatával és összehasonlításával értékelte a 150 EUR-s vámmentességi küszöbérték megváltoztatásának lehetséges következményeit; ezen opciók a következők voltak: 1. a vámmentességi küszöbérték eltörlése; 2. a küszöbérték 1 000 EUR-ra való felemelése; 3. a küszöbérték 22 EUR-ra való csökkentése. A tanulmány azzal a következtetéssel zárult, hogy a 150 EUR-s küszöbérték eltörlése az az opció, amely a legjelentősebb bevételnövekedést eredményezné, valamint a legnagyobb mértékben kiegyenlítené a versenyfeltételeket a külföldi eladók és a belföldi piac viszonylatában. Megszüntetné továbbá a szállítmányok felosztásából eredő vámcsalást, illetve vámelkerülést, és hatására a gazdálkodók kevésbé lennének érdekeltek az áruk alulértékelésében. Következésképpen megállapítást nyert, hogy a vámokra vonatkozó de minimis küszöbérték eltörlése járna a legtöbb előnnyel.

Ezenkívül a Bizottság a „Héa a digitális korban” című tanulmány kapcsán egy másik külső vállalkozó által végzett elemzésre is támaszkodott. A szóban forgó tanulmány adalékokat szolgáltatott a vámunió reformjára vonatkozó jelen csomag részét képező azon javalathoz is, amely a 2006/112/EK irányelv annak érdekében történő módosítására irányul, hogy a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabály, az IOSS és a különös szabályozás a 150 EUR-t meghaladó értékű áruk behozatalára is alkalmazandó legyen.

A tanulmány célja elsősorban a jelenlegi helyzetnek a digitális adatszolgáltatási követelmények, a platformgazdaság héaszempontú kezelése, valamint a héaalanyként történő egységes nyilvántartásba vétel és az egyablakos importügyintézés tekintetében történő értékelése volt, másodsorban pedig az említett területeken megvalósítható különféle szakpolitikai kezdeményezések hatásainak felmérése. Külön figyelmet kapott az IOSS esetében alkalmazandó 150 EUR-s küszöbérték eltörlésének lehetősége. A tanulmány megállapította, hogy a 150 EUR-t meghaladó értékű importált áruk távértékesítése és a jövedékiadó-köteles áruk távértékesítése az EU-ba irányuló e-kereskedelmi távértékesítések teljes értékének mintegy 10–20 %-át teszi ki.

•Hatásvizsgálat

Az e-kereskedelemmel kapcsolatos vámszabályok reformjának vizsgálatára a vámunió e javaslatot is magában foglaló reformjára vonatkozó hatásvizsgálat 18 keretében került sor. A 2022. október 28-án kiadott negatív véleményt követően a Szabályozói Ellenőrzési Testület 2023. január 27-én kedvező véleményt adott ki a vámunióra vonatkozó reformcsomagot alátámasztó hatásvizsgálatról. A Testület azt javasolta, hogy a szöveg egészüljön ki további információkkal többek között az e-kereskedelemre vonatkozó opciók azonosításának módjára és különösen arra vonatkozóan, hogy mi indokolja a 150 EUR-s értékhatárhoz kötött mentesség eltörlését és az elektronikus platformok „vélelmezett importőrnek” minősítését; a Testület szorgalmazta továbbá a vámszámításra vonatkozó „vámtételcsoport-rendszer” bevezetésének részletesebb kifejtését is, különös tekintettel a Bizottság rendelkezésére álló szakpolitikai lehetőségek körére. A Bizottság a hatásvizsgálatot ennek megfelelően módosította.

A hatásvizsgálat a vámunió működésében tapasztalható hiányosságokat és sebezhetőségeket előidéző problémák öt fő területét azonosította, és számos, e problémák kezelésére irányuló szakpolitikai lehetőséget megvizsgált.

Az említett problématerületek egyike az e-kereskedelem térnyerését és a kereskedelem szerkezetében ezzel összefüggésben bekövetkezett változásokat öleli fel, vagyis azt a fejleményt, hogy az EU-ba hagyományosan nagy mennyiségben, teherszállítás útján behozott áruk helyett egyre inkább a közvetlenül az egyéni fogyasztókhoz szállított, több millió kis szállítmány válik jellemzővé, ami új kihívások elé állította a vámhatóságokat. A vámhatóságok nincsenek felkészülve arra, hogy megbirkózzanak az áruk és árunyilatkozatok mennyiségének ilyen mértékű növekedésével. Az e-kereskedelemre vonatkozó héacsomag által bevezetett és 2021. július 1-je óta alkalmazandó azon változások ellenére, amelyek célja a héamentességgel való visszaélésből eredő héacsalás kezelése volt, egyes problémák továbbra sem szűntek meg, ahogyan az alulértékelés gyakorlata sem, amely különösen a szállítmányoknak a behozatalivám-fizetés elkerülése érdekében történő felosztásában ölt testet.

Ezért annak elemzése során, hogy milyen mértékben kell módosítani az e-kereskedelmi folyamatokat, a Bizottság elvetette a 150 EUR-s vámmentességi küszöbérték csökkentésére vagy növelésére vonatkozó lehetőségeket. Ennek oka az volt, hogy az azonosított problémák (a versenytorzulás, a bonyolultság, a bizonytalanság, az ellenőrzés nehézsége és a csalás) egyike sem a mentesített összeghez kapcsolódik, hanem magának a mentességnek a fennállásához. A Bizottság azt a lehetőséget is elvetette, hogy a fogyasztók legyenek kötelesek bejelenteni az online vásárolt árukat a vámhatóságoknak, mivel ez a fogyasztók számára jelentene terhet, holott az árukat nem ők, hanem az e-kereskedelmi közvetítők hozzák forgalomba az uniós piacon.

A hatásvizsgálat becslései szerint az e-kereskedelmi forgalomra kivetett további vámok 15 év alatt mintegy 13 milliárd EUR-t tennének ki. A gazdálkodóktól az új folyamatok keretében gyűjtött jobb információk, az adatoknak az uniós vámügyi adatközponton keresztüli központosított kezelése és az uniós vámhatóság operatív szerepe várhatóan ugyancsak lehetővé fogja tenni az olyan csalárd gyakorlatoknak betudható, jelentős méreteket öltő bevételkiesés megelőzését, mint az áruk alulértékelése vagy helytelen besorolása („a vámbevétel-kiesés megszüntetése”).

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

Ez a javaslat a vámunió reformjának részét képezi, amely egy, a Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) keretében előterjesztett kezdeményezés; a reform a vámeljárásoknak a vámhatóságok és a gazdálkodók közötti interakciók javítása révén történő egyszerűsítésére irányul, és e célból az egyedi ügyletekről – amelyekre jelenleg számos különféle alakisági követelmény vonatkozik – a gazdálkodókra és az ellátási láncokra helyezi át a hangsúlyt. Azok a vállalkozások (ideértve az e-kereskedelmi platformokat is), amelyek biztosítják, hogy ellátási láncuk vámügyi szempontból átlátható legyen, és hozzáférést biztosítanak a vámhatóságok számára kereskedelmi adataikhoz, élhetnek majd az egyszerűbb és gyorsabb eljárásokból eredő előnyökkel. A funkciók több szinten megvalósuló egyszerűsítése és központosítása várhatóan csökkenti a bürokráciát, valamint egyszerűbbé teszi a folyamatokat és az eljárásokat a gazdálkodók számára.

Az adminisztratív terheknek a vámmentességi küszöbérték javasolt eltörlésével összefüggésben potenciálisan bekövetkező növekedését a várakozások szerint ellensúlyozza majd az ötszintű vámtételcsoport-rendszer keretében alkalmazandó egyszerűsített tarifális elbánás. Ez a növekedés azonban valószínűleg korlátozott lesz, mivel 2021. július 1-je óta már az EU-ba behozott valamennyi áru esetében kötelező elektronikus vám-árunyilatkozatot benyújtani. Ezért az egyszerűsített tarifális elbánás és az azt kiegészítő, az Uniós Vámkódex felülvizsgálatának keretében a vámérték-megállapítás és a származás tekintetében javasolt további könnyítések egyszerűsíteni fogják az e-kereskedelem útján értékesített árukra alkalmazandó vámok megállapítását, és csökkenteni fogják mind a vámhatóságok, mind a gazdálkodók adminisztratív terheit.

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ez a javaslat a becslések szerint 15 év alatt mintegy 13 milliárd EUR-val fogja növelni a vámbevételeket az uniós és a tagállami költségvetésekben, mivel megszünteti a kis értékű szállítmányok behozatalára vonatkozó vámmentességi küszöbértéket. Emellett várhatóan kevésbé ösztönzi majd a gazdasági szereplőket az alulértékelésre, és nem ösztönzi többé őket arra, hogy – a vámmentesség jogosulatlan igénybevétele érdekében – mesterségesen több részre osszák szállítmányaikat. Az egyszerűsített vámbeszedési módszer bevezetése csökkenteni fogja a vámhatóságok és az e-kereskedelmet bonyolító gazdálkodók adminisztratív terheit. Az egyablakos héaügyintézés elveire és mechanizmusaira építve az e-kereskedelmi webáruházaknak és platformoknak a héa mellett a vámot is módjukban lesz beszedni. Ez növelni fogja az árak átláthatóságát, mivel a fogyasztók által a vásárláskor fizetett végső eladási ár a rendeltetési helyig felmerülő összes többletköltséget fedezi.

Az uniós szinten harmonizált jövedéki adó hatálya alá tartozó árukra nem lesz alkalmazható az egyszerűsített tarifális elbánás. A kereskedelempolitikai intézkedések – például dömpingellenes vámok, kiegyenlítő vámok vagy védintézkedések – hatálya alá tartozó árukat szintén ki kell zárni az egyszerűsített tarifális elbánás alkalmazási köréből.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A Vámkódexbizottság és a vámügyi szakértői csoport olyan vámügyi tanácsadó testületek, amelyek mindegyikében valamennyi tagállam képviselője részt vesz, és amelynek elnöki tisztét a Bizottság Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóságának (DG TAXUD) tisztviselői töltik be; e testületek meg fogják vitatni a tagállamok között az új jogszabályokkal kapcsolatban esetleg felmerülő értelmezési kérdéseket.

Emellett az e-kereskedelemre vonatkozó új vámszabályok a Bizottság által az Uniós Vámkódex felülvizsgálatáról szóló javaslatban előirányzott tágabb nyomonkövetési és értékelési keret összefüggésében is nyomon követés és értékelés tárgyát fogják képezni.

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Ez a javaslat két fő elemet tartalmaz, amelyek célja a harmadik országokból származó, e-kereskedelem útján értékesített áruk tekintetében azonosított problémák kezelése. Az első elem a legfeljebb 150 EUR értékű árukra vonatkozó vámmentesség eltörlése. Ez a 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet V. fejezetének elhagyása révén valósítható meg.

A második elem egy egyszerűsített vámszámítási módszer, amely öt különböző vámtételcsoportra épül (amelyek mindegyikéhez eltérő vámtétel tartozik), és amelynek célja az e-kereskedelem útján értékesített árukra alkalmazandó vámtételek kiszámításából eredő adminisztratív terhek csökkentése mind a vámhatóságok, mind a vállalkozások esetében.

Az egyszerűsített vámtételrendszer, az úgynevezett „vámtételcsoport-rendszer” koncepciója egy olyan kanadai modellen alapul, amely 2012 óta van érvényben a magáncélú felhasználásra szánt (vállalkozások által fogyasztóknak, illetve fogyasztók által fogyasztóknak értékesített), legfeljebb 500 CAD (körülbelül 340 EUR) értékű áruk tekintetében( 19 ). A szóban forgó megközelítés korlátozott számú vámtételcsoport létezését feltételezi, amelyek mindegyike rögzített vámtételű, egyértelműen meghatározott árukategóriákat foglal magában. A vámtételcsoport-rendszeren belül az egyes termékekre alkalmazandó vámtételek kissé magasabbak is lehetnek a teljes vámtarifaszám alapján alkalmazandó vámtételnél.

A javaslat öt vámtételcsoportot irányoz elő a Harmonizált Rendszer árucsoportjai alapján azonosított árukra vonatkozóan, a következő értékvámok alkalmazásával: 0 % (például a könyvekre, a nyomtatott anyagokra, a műalkotásokra), 5 % (például a játékokra, a hangszerekre, a fém evőeszközökre), 8 % (például a selyem- és pamuttermékekre, a kerámiatermékekre, a fényképészeti árukra), 12 % (például a bőrből készült árucikkekre, az útitáskákra) és 17 % (például a lábbelikre, az üvegárukra). Mindazonáltal a gazdálkodóknak továbbra is fel kell tüntetniük a Harmonizált Rendszer szerinti 6 számjegyű kódot, amelyet az Uniós Vámkódex felülvizsgálatáról szóló jogalkotási javaslat értelmében ezentúl is meg kell adni az előzetes rakományinformációk között. Azon árukat, amelyekre jelenleg 0 %-os erga omnes vámtétel vonatkozik, ezután is nulla vámtétel mellett lehet majd behozni.

Az egyszerűsített vámbeszedési megközelítés alkalmazási köre nem terjed ki a harmonizált jövedéki adók, dömpingellenes vámok, kiegyenlítő vámok, illetve védintézkedések hatálya alá tartozó árukra.

A vámtételcsoport-rendszer a meglévő szerződéses vámtételeken alapul, és nem veszi figyelembe az áruk származó státusát. Ha azonban a gazdálkodó az áruk származó státusának igazolása révén élni kíván a preferenciális vámtételekből származó előnyökkel, ezt a szokásos eljárások alkalmazásával megteheti. Hasonlóképpen, ha a gazdálkodó a szerződéses, illetve az alkalmazható alacsonyabb autonóm vámtételeket kívánja igénybe venni, ezt szintén a szokásos eljárások alkalmazásával teheti meg. A szállítmányonként legfeljebb 150 EUR összértékű áruk behozatalára vonatkozó vámmentesség 2028. március 1-jétől megszűnik. Az említett időponttól kezdve az importőrök dönthetnek úgy, hogy az e-kereskedelem útján értékesített importáruk után fizetendő vám kiszámításához az egyszerűsített tarifális elbánást alkalmazzák, és a vélelmezett importőrök elkezdenek adatokat szolgáltatni az uniós vámügyi adatközpont számára az uniós fogyasztóknak értékesített és harmadik területről vagy harmadik országból feladott árukkal kapcsolatos ügyletekről.

2023/0157 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a 2658/87/EGK rendeletnek az áruk távértékesítésére alkalmazandó egyszerűsített tarifális elbánás bevezetése tekintetében, valamint az 1186/2009/EK rendeletnek a vámmentességi küszöbérték eltörlése tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 31. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az 1186/2009/EK tanácsi rendelet 20 V. fejezete behozatalivám-mentességet biztosít a 150 EUR-t meg nem haladó teljes belső értékű küldeményekben harmadik országból közvetlenül egy uniós címzettnek küldött áruk tekintetében. Emellett 2021. július 1-jéig a 22 EUR-t meg nem haladó értékű áruk a behozatalra kivetett héa alól is mentesültek. Az e-kereskedelem robbanásszerű térhódítása és a kapcsolódó könnyítések nyomán jelentős mértékben megnőtt a kis értékű szállítmányok behozatalának volumene, ami megnehezítette a vámhatóságok számára, hogy érvényt szerezzenek az adóügyi és a nem adóügyi követelményeknek. Ezért az (EU) 2017/2455 tanácsi irányelv 21 – annak érdekében, hogy megvédje a tagállamok adóbevételeit, egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az érintett vállalkozások számára, és a lehető legkisebbre csökkentse a rájuk nehezedő terheket – megszüntette a behozatali héa alóli mentességet a szóban forgó kis értékű áruk vonatkozásában.

(2)A 150 EUR-nál alacsonyabb értékű árukra vonatkozó vámmentesség azonban fennmaradt, ami nyitva hagyta a lehetőséget arra, hogy a szállítmányok alulértékelése és mesterséges felosztása révén rendszeresen visszaéljenek az említett küszöbértékkel.

(3)A digitalizált vámkörnyezetben, ahol minden importált áru vonatkozásában – függetlenül az áru értékétől – rendelkezésre állnak elektronikus adatok, a vámhatóságokra, a vállalkozásokra és a magánszemélyekre háruló aránytalan adminisztratív terhek megelőzése érdekében bevezetett vámmentesség fenntartása már nem indokolt. Ugyanakkor, tekintettel a kis értékű szállítmányok behozatalának jelentős volumenére, szükségessé vált az Unió és tagállamai pénzügyi érdekeinek védelme.

(4)Ezért el kell hagyni az 1186/2009/EK rendelet V. fejezetéből azt a küszöbértékre vonatkozó rendelkezést, amelynek értelmében a küldeményenként 150 EUR-t meg nem haladó, elhanyagolható értékű áruk mentesülnek a behozatali vámok alól.

(5)Mindazonáltal az alkalmazandó vám kiszámítása összetett feladat, amely az áruk tarifális besorolásán, vámértékén és származásán alapul. E módszernek az e-kereskedelem tekintetében való alkalmazása gyakran aránytalan adminisztratív terhet jelentene mind a vámhatóságok, mind a vállalkozások számára. Ennek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni az e-kereskedelmi közvetítők számára egy ötszintű vámtételcsoport-rendszeren alapuló egyszerűsített tarifális elbánás alkalmazását, amelynek keretében az egyes vámtételcsoportokhoz más-más, a végső fogyasztónak értékesített áruk tekintetében alkalmazandó vámtétel tartozik. Azon árukat, amelyekre jelenleg 0 %-os erga omnes vámtétel vonatkozik, ezután is nulla vámtétel mellett lehet majd behozni.

(6)A vámtételcsoport-rendszernek a meglévő szerződéses vámtételeken kell alapulnia, és figyelmen kívül kell hagynia az áruk származó státusát. Ha azonban az importőrök az áruk származó státusának igazolása révén a szerződéses, illetve az alacsonyabb alkalmazható autonóm vámtételeket kívánják igénybe venni, illetve élni kívánnak a kedvezményes vámtételekből eredő előnyökkel, ezt a szokásos eljárások útján megtehetik, mivel az egyszerűsített tarifális elbánás alkalmazása nem kötelező.

(7)A harmonizált jövedéki adók, dömpingellenes vámok, kiegyenlítő vámok, illetve védintézkedések hatálya alá tartozó árukat indokolt kizárni a harmadik országokból importált áruk távértékesítésére vonatkozó egyszerűsített tarifális elbánás alkalmazási köréből. A szóban forgó egyszerűsített tarifális elbánás nem alkalmazható továbbá a Kombinált Nómenklatúra 73., 98. és 99. árucsoportjába tartozó árukra sem, mivel az ilyen áruk (azaz a vas- és acéltermékek, a komplett ipari létesítmények, valamint különleges körülmények között importált vagy exportált áruk) behozatala tekintetében az érintett áruk természeténél fogva nem biztosítható egyszerűsítés.

(8)Az arányosságnak az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt elvével összhangban e rendelet nem mutat túl a Szerződések célkitűzéseinek eléréshez, különösen a vámunió és az egységes piac zavartalan működésének megvalósításához szükséges mértéken. Az arányosságot az biztosítja, hogy ez a kezdeményezés eltörli a kis értékű szállítmányok EU-ba történő behozatalára vonatkozó vámmentességi küszöbértéket, valamint egy hatékonyabb és egyszerűbb megközelítést mozdít elő a távértékesítés keretében importált árukra kivetett vámok beszedése tekintetében.

(9)A 2658/87/EGK rendeletet és az 1186/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 2658/87/EGK tanácsi rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdéstől eltérve azon áruk behozatalára, amelyek értékesítése a 2006/112/EK irányelv 14. cikke (4) bekezdésének 2. pontja értelmében harmadik területről vagy harmadik országból importált áruk távértékesítésének minősül, az importőr kérésére a vámot az I. melléklet első része II. szakaszának G. pontjában szereplő táblázatban a távértékesítésre vonatkozóan meghatározott egyszerűsített tarifális elbánással összhangban kell kivetni.

(5) A (4) bekezdésben említett, távértékesítésre vonatkozó egyszerűsített tarifális elbánás nem alkalmazható a következőkre:

a) az (EU) 2020/262 tanácsi irányelv 22  1. cikkének (1) bekezdésében említett áruk;

b) azon áruk, amelyekre vonatkozóan az (EU) 2016/1036 rendelet 23 , az (EU) 2016/1037 rendelet 24 , az (EU) 2015/478 rendelet 25 vagy az (EU) 2015/755 rendelet 26 szerinti intézkedések alkalmazandók, függetlenül az érintett áruk származásától; valamint

c) a 73., a 98. és a 99. árucsoportba tartozó áruk.”

2. Az I. melléklet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

Az 1186/2009/EK tanácsi rendelet V. fejezetét el kell hagyni.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2028. március 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

(1)    HL C ., , . o.

(2)    HL C ., , . o.

(3)    A Tanács 609/2014/EU, Euratom rendelete (2014. május 26.) a tradicionális, a héa- és a GNI-alapú saját források rendelkezésre bocsátásának módszereiről és eljárásáról, valamint a készpénzigények teljesítését célzó intézkedésekről (átdolgozás) (HL L 168., 2014.6.7., 39. o.).

(4)    2022. január 1. és 2022. december 31. között a „hagyományos gazdasági szereplők” több mint 405 millió behozatali árunyilatkozatot nyújtottak be, 2 907 milliárd EUR értékben. Ezzel szemben 1,1 milliárd rendkívül csökkentett adattartalmú, legfeljebb 150 EUR értékű árura vonatkozó vám-árunyilatkozat került nyilvántartásba vételre (tételszinten), összesen 12,3 milliárd EUR bejelentett értékben. Vagyis a bejelentett tételek átlagos értéke körülbelül 11,00 EUR volt.

(5)    A vámmentességről szóló rendelet (1186/2009/EK tanácsi rendelet, Hivatalos Lap L 324., 2009.12.10., 1. o.) 23. cikke.

(6)    A Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (HL L 348., 2017.12.29., 7. o.).

(7)    Lásd: Bizottsági szolgálati munkadokumentum – Hatásvizsgálat, amely a következő dokumentumot kíséri: Javaslat – A Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról ( SWD(2022) 393 final ).

(8)    Copenhagen Economics (2016): E-commerce imports into Europe: VAT and Customs treatment [Európába irányuló e-kereskedelmi importok: héa- és vámkezelés].

(9)     A Számvevőszék 19/2017. sz. különjelentése – Importeljárások: a jogszabályi keretek hiányosságai és a nem kellően eredményes végrehajtás hátrányos hatással vannak az Unió pénzügyi érdekeire.

(10)    A Számvevőszék 12/2019. számú különjelentése, 81–88. pont.

(11)    A vámunió előtt álló kihívásokkal foglalkozó „bölcsek” munkacsoportja 12 magas rangú tagból állt, akik tapasztalattal rendelkeznek a köz-, illetve a magánszektorban a vámügyek, az e-kereskedelem, a kockázatkezelés, a nemzetközi ellátási lánc, az informatika és az adatelemzés vonatkozásában alkalmazandó belső piaci jogszabályok és a nemzetközi kereskedelmi jog terén. A csoport, amelyet Arancha González Laya, Spanyolország külügyekért, európai uniós ügyekért és együttműködésért felelős korábbi minisztere vezetett, 48  tárgyalópartnerrel  folytatott megbeszéléseket, és egy  nyílt konzultációt  is lebonyolított. A csoport a jelentését 2022. március 30-án tette közzé.

(12)    A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – A vámunió magasabb szintre emelése: cselekvési terv, Brüsszel, 2020.9.28. ( customs-action-plan-2020_hu.pdf (europa.eu) ).

(13)    COM(2022) 701, 703, 704.

(14)    Javaslat – A Tanács irányelve a 2006/112/EK irányelvnek az importált termékek távértékesítését elősegítő adóalanyokra vonatkozó hozzáadottértékadó-rendelkezések, továbbá a harmadik területekről vagy harmadik országokból importált termékek távértékesítésére vonatkozó különös szabályozás, valamint a behozatali héa bevallására és megfizetésére vonatkozó különös szabályozás alkalmazása tekintetében történő módosításáról.

(15)    A tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervei számos reformot irányoznak elő, amelyek célja az üzleti környezet javítása, valamint a digitális és zöld technológiák bevezetésének támogatása. E reformokat a közigazgatás stratégiai ágazatának számító adóhatóságok digitalizálására irányuló jelentős erőfeszítések egészítik ki. (2022. évi éves fenntartható növekedési jelentés, COM(2021) 740 final).

(16)    A zárójelentés második változatának értékelése a javaslat előterjesztésének időpontjában még folyamatban volt.

(17)    A kérdőívre adott válaszok kielemzése során (a 69-ből) összesen 5 választ kellett figyelmen kívül hagyni. Az egyik egy tagállami vámhatóságtól érkezett, és a nemzeti hatóságokra vonatkozó felmérés értékelésének keretében került figyelembevételre. További 4 válasz nem tartalmazott tényszerű információkat, ezért e válaszok nem voltak felhasználhatók az elemzéshez.

(18)    SWD(2023) 140.

(19)     Canada’s Low-Value Shipments Policy Regarding the Application of Customs Duties, (Kanada alacsony értékű szállítmányokra vonatkozó politikája a vámok alkalmazásával összefüggésben), a WTO mikro-, kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó munkacsoportja, 2021. szeptember.

(20)    A Tanács 1186/2009/EK rendelete (2009. november 16.) a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról (HL L 324., 2009.12.10., 23. o.).

(21)    A Tanács (EU) 2017/2455 irányelve (2017. december 5.) a 2006/112/EK irányelvnek és a 2009/132/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtásra és a termékek távértékesítésére vonatkozó bizonyos hozzáadottértékadó-kötelezettségek tekintetében történő módosításáról (HL L 348., 2017.12.29., 7. o.).

(22)    A Tanács (EU) 2020/262 irányelve (2019. december 19.) a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (HL L 58., 2020.2.27., 4. o.).

(23)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 21. o.).

(24)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(25)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/478 rendelete (2015. március 11.) a behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 83., 2015.3.27., 16. o.).

(26)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.).

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2023.5.17.

COM(2023) 259 final

MELLÉKLETEK

a következőhöz:

Javaslat
A Tanács rendelete

a 2658/87/EGK rendeletnek az áruk távértékesítésére alkalmazandó egyszerűsített tarifális elbánás bevezetése tekintetében, valamint az 1186/2009/EK rendeletnek a vámmentességi küszöbérték eltörlése tekintetében történő módosításáról

MELLÉKLET

a)A [2658/87/EGK tanácsi rendelet] I. mellékletének tartalomjegyzéke a következő ponttal egészül ki:

„G. EGYSZERŰSÍTETT TARIFÁLIS ELBÁNÁS TÁVÉRTÉKESÍTÉS ESETÉN”

b)A [2658/87/EGK tanácsi rendelet] I. mellékletében az első rész II. szakasza a következő G. ponttal egészül ki:

„G. Egyszerűsített tarifális elbánás távértékesítés esetén

A távértékesítésekre alkalmazandó egyszerűsített tarifális elbánás ötszintes vámtételcsoport-rendszeren alapul. Minden vámtételcsoporthoz egy meghatározott vámtétel és a [2658/87/EGK tanácsi rendelet] 1. melléklete második részének azon árucsoportjaira való hivatkozás tartozik, amelyekre a szóban forgó vámtételt alkalmazni kell.”

A. vámtételcsoport: 0 %-os értékvám

B. vámtételcsoport: 5 %-os értékvám

C. vámtételcsoport: 8 %-os értékvám

D. vámtételcsoport: 12 %-os értékvám

E. vámtételcsoport: 17 %-os értékvám

ˮ