This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 52023PC0002
Proposal for a COUNCIL DECISION on the position to be taken, on behalf of the European Union, in the sixty-sixth session of the Commission on Narcotic Drugs on the scheduling of substances under the Single Convention on Narcotic Drugs of 1961, as amended by the 1972 Protocol, and the Convention on Psychotropic Substances of 1971
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 66. ülésszakán képviselendő álláspontról
Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 66. ülésszakán képviselendő álláspontról
COM/2023/2 final
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.1.3.
COM(2023) 2 final
2023/0001(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió nevében az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 66. ülésszakán képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az ENSZ-nek az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye és az ENSZ pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 66. ülésszakán az Unió által képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat. A Kábítószer-bizottság 66. ülésszakára a tervek szerint 2023. március 13–17. között kerül sor.
2.A JAVASLAT HÁTTERE
2.1.Az ENSZ-nek az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye és az ENSZ pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye (a továbbiakban: a Kábítószer Egyezmény) 1 arra irányul, hogy összehangolt nemzetközi fellépéssel vegye fel a küzdelmet a kábítószerekkel való visszaéléssel szemben. Az intervenció és ellenőrzés két, egymással összefüggően működő formáját határozza meg. Először is, kizárólag orvosi és tudományos célokra kívánja korlátozni a kábítószerek birtoklását, alkalmazását, kereskedelmét, forgalmazását, behozatalát, kivitelét, gyártását és előállítását. Másodszor, a kábítószer-kereskedők visszatartását és elrettentését célzó nemzetközi együttműködéssel küzd a kábítószer-kereskedelem ellen.
Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye (a továbbiakban: a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény) 2 létrehozza a pszichotrop anyagok nemzetközi ellenőrzési rendszerét. Az egyezmény a kábítószerek körének diverzifikációjára és bővülésére reagálva ellenőrzéseket vezetett be számos szintetikus kábítószerre vonatkozóan, figyelembe véve egyrészt az azokkal való visszaélés lehetőségét, másrészt pedig terápiás értéküket.
A fenti egyezménynek valamennyi uniós tagállam részes fele, az Unió viszont nem.
2.2.A Kábítószer-bizottság
A Kábítószer-bizottság az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának bizottsága, amelynek feladat- és jogkörét többek között a két egyezmény határozza meg. A bizottságot a Gazdasági és Szociális Tanács által kiválasztott 53 ENSZ-tagállam alkotja. 2023 márciusában 12 uniós tagállam fog rendelkezni szavazati joggal a Kábítószer-bizottságban 3 . Az Unió megfigyelői státusszal rendelkezik a Kábítószer-bizottságban.
2.3.A Kábítószer-bizottság tervezett jogi aktusa
A Kábítószer-bizottság a kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottság tanácsadása alapján eljáró Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján rendszeresen módosítja az egyezmények mellékleteibe foglalt anyagjegyzékeket.
A WHO 2022. december 2-án azt ajánlotta 4 az ENSZ Főtitkárának, hogy egészítse ki az egyezményekhez csatolt jegyzékeket hét olyan anyaggal, amelyeket a WHO kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottsága kritikai elemzés alá vetett.
A Kábítószer-bizottságnak a 2023. március 13–17. között Bécsben megrendezésre kerülő 66. ülésszakán határozatokat kell elfogadnia ezen anyagoknak az egyezményekhez csatolt jegyzékekbe való felvételéről.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Az egyezmények jegyzékeinek változtatásai minden tagállam esetében közvetlen hatást gyakorolnak a kábítószer-ellenőrzés terén meglévő uniós jog tárgyi hatályára. A tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározat 5 (a továbbiakban: a kerethatározat) 1. cikkének 1. pontja kimondja, hogy a kerethatározat alkalmazásában „kábítószer”: a Kábítószer Egyezmény vagy a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény hatálya alá tartozó anyagok bármelyike, valamint a kerethatározat mellékletében felsorolt anyagok bármelyike. Ezért a kerethatározatot alkalmazni kell a Kábítószer Egyezményhez és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt jegyzékekben felsorolt anyagokra. Ezért az ezen egyezményekhez csatolt jegyzékek bármely változása – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően – közvetlenül érinti a közös uniós szabályokat, és módosítja azok hatályát. Ez nem függ attól, hogy a szóban forgó anyag Unió-szerte ellenőrzés alatt áll-e 6 .
A WHO kábítószer-függőségi szakértői bizottsága a 45. ülésén kilenc anyagot értékelt, és úgy határozott, hogy ezek közül hetet javasol jegyzékbe vételre, két másik anyagot pedig további vizsgálat alatt tart. Az egyik jegyzékbe vételre javasolt anyag már az egész Unióban ellenőrzési intézkedések alá tartozik: a 3-MMC 2022-ben került felvételre a kerethatározat kábítószer-jegyzékébe. Négy anyagot (ADB-BUTINACA, protonitazén, etazén, etonitazepin) a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja fokozott ellenőrzés 7 alatt tart. A fennmaradó két anyagot (2-metil-AP-237 és α-PiHP) a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja ellenőrzés alatt tartja. A további vizsgálat tárgyát képező két anyag az adinazolam és a bromazolam, amelyeket a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja ugyancsak ellenőrzés alatt tart.
Az uniós álláspont tervezetére irányuló bizottsági javaslat a WHO ajánlásainak – vagyis a fent említett hét anyag ellenőrzésének – támogatását javasolja, mivel ezek összhangban állnak a tudományos ismeretek jelenlegi állásával. Ami ezeket az új pszichoaktív anyagokat illeti, a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának az új kábítószerekre vonatkozó európai adatbázisából származó információk is alátámasztják ezeknek az anyagoknak az egyezmények jegyzékeibe való felvételét.
A Tanácsnak meg kell határoznia a Kábítószer-bizottság azon ülésén képviselendő uniós álláspontot, amelyen döntenie kell az anyagok jegyzékbe való felvételéről. Az Unió megfigyelői státuszából adódó korlátozások miatt ezt az álláspontot a Kábítószer-bizottságban 2023 márciusában tagsággal rendelkező tagállamoknak kell képviselniük, amelyek a bizottságban együttesen, az Unió érdekében járnak el. Az Unió nem részes fele ezeknek az egyezményeknek, azonban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik ezen a területen.
Ezért a Bizottság javaslatot tesz a Kábítószer-bizottság 66. ülésszakán a Kábítószer-bizottságban 2023 márciusában tagsággal rendelkező tagállamok által a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében az Európai Unió nevében képviselendő uniós álláspontra. Korábban a Tanács elfogadta az ilyen uniós álláspontokat, ezáltal lehetővé tette, hogy az EU egységesen lépjen fel a nemzetközi anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság korábbi ülésein, mivel a Kábítószer-bizottságban részt vevő tagállamok az elfogadott uniós álláspontnak 8 megfelelően az anyagoknak a jegyzékekbe való felvétele mellett szavaztak.
4.JOGALAP
4.1.Eljárási jogalap
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése attól függetlenül alkalmazandó, hogy az Unió tagja-e a szervnek vagy részes fele-e a megállapodásnak 9 . A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 10 .
A Kábítószer-bizottság e cikk értelmében véve „megállapodással létrehozott szerv”, mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szerve, a Gazdasági és Szociális Tanács által létrehozott szerv, valamint a konkrét feladatkörét a Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény alapján biztosították.
A Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése értelmében vett „joghatással bíró jogi aktusok”. A Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerint a Kábítószer-bizottság határozatai automatikusan kötelező erejűek, kivéve ha az egyik fél a vonatkozó határidőn belül határozat felülvizsgálata iránti kérelmet nyújt be a Gazdasági és Szociális Tanácshoz 11 . A Gazdasági és Szociális Tanácsnak az ügyre vonatkozó határozatai véglegesek. A Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai az uniós jogból eredően az uniós jogrendben is joghatással rendelkeznek, mivel e határozatok meghatározó módon befolyásolhatják az uniós szabályozás, nevezetesen a 2004/757/IB tanácsi kerethatározat tartalmát. Az egyezmények jegyzékeinek változtatásai közvetlen hatást gyakorolnak ezen uniós jogi eszköz tárgyi hatályára.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül.
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a tiltott kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése, amely a több tagállamra kiterjedő vonatkozású, különösen súlyos bűncselekmények egyikeként említi a tiltott kábítószer-kereskedelmet, és felhatalmazza az Európai Parlamentet és a Tanácsot a bűncselekményi tényállásokra és a büntetési tételekre vonatkozó szabályozási minimumok meghatározására a tiltott kábítószer-kereskedelem területén.
4.3.Változó geometria
Dániára nézve kötelező a 2018. november 21-ig alkalmazandó 2004/757/IB tanácsi kerethatározat, amelynek 1. cikke kimondja, hogy „kábítószer”: a Kábítószer Egyezményben és a pszichotrop anyagokról szóló egyezményben foglalt anyagok bármelyike.
Mivel a Kábítószer-bizottság jegyzékbevételi határozatai érintik a tiltott kábítószer-kereskedelem területére vonatkozó közös szabályokat, amelyek kötelezőek Dániára nézve, Dánia részt vesz a szóban forgó jegyzékbevételi határozatok elfogadásakor az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat elfogadásában.
Írországra nézve a kerethatározat kötelező, ezért részt vesz a szóban forgó jegyzékbevételi határozatok elfogadásakor az Unió nevében képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat elfogadásában.
4.4.Következtetés
E javaslat jogalapja az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével.
5.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
Nincsenek költségvetési vonzatok.
2023/0001 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió nevében az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 66. ülésszakán képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 83. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az 1972. évi jegyzőkönyvvel 12 módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezménye (a továbbiakban: a Kábítószer Egyezmény) 1975. augusztus 8-án hatályba lépett.
(2)A Kábítószer Egyezmény 3. cikke értelmében a Kábítószer-bizottság dönthet bizonyos anyagoknak az említett egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről. A jegyzékeket csupán az Egészségügyi Világszervezet (WTO) ajánlásainak megfelelően módosíthatja, azonban úgy is dönthet, hogy nem hajtja végre a WHO által ajánlott változtatásokat.
(3)Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezménye (a továbbiakban: a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény) 13 1976. augusztus 16-án hatályba lépett.
(4)A pszichotrop anyagokról szóló egyezmény 2. cikke értelmében a Kábítószer-bizottság – a WHO ajánlásai alapján – dönthet bizonyos anyagoknak az említett egyezmény jegyzékeibe történő felvételéről vagy azokból való törléséről. A Kábítószer-bizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a gazdasági, szociális, jogi, adminisztratív és egyéb tényezők figyelembevétele érdekében, azonban nem járhat el önkényesen.
(5)A két egyezmény jegyzékeinek változtatásai közvetlen hatást gyakorolnak a kábítószer-ellenőrzés terén alkalmazandó uniós jog tárgyi hatályára. A 2004/757/IB tanácsi kerethatározatot 14 alkalmazni kell az egyezményekhez csatolt jegyzékekben felsorolt anyagokra. Ezért az egyezményekhez csatolt jegyzékek bármely változása – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően – közvetlenül érinti a közös uniós szabályokat, és módosítja azok hatályát.
(6)A Kábítószer-bizottság a tervek szerint 2023. március 13–17. között Bécsben megrendezésre kerülő 66. ülésszakán várhatóan döntést hoz hét új anyagnak a fenti egyezmények jegyzékeibe való felvételéről.
(7)Az Unió nem részes fele a Kábítószer Egyezménynek és a pszichotrop anyagokról szóló egyezménynek. Szavazati jogot nem biztosító megfigyelői státusszal rendelkezik a Kábítószer-bizottságban, amelyben tizenkét tagállam 2023 márciusától szavazati joggal rendelkezik majd 15 . Ezért a Tanácsnak fel kell hatalmaznia a tagállamokat az Unió álláspontjának képviseletére a Kábítószer Egyezmény, valamint a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében, mivel az új anyagoknak az egyezmények jegyzékeibe való felvétele az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(8)A WHO azt ajánlotta, hogy egészítsék ki négy új anyaggal a Kábítószer Egyezményhez csatolt I. jegyzéket és három új anyaggal a pszichotrop anyagokról szóló egyezményhez csatolt II. jegyzéket 16 .
(9)A Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja az 1920/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17 feltételei szerinti új pszichoaktív anyagként ellenőrzi a WHO kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottsága (a továbbiakban: a szakértői bizottság) által elemzésnek alávetett és a WHO által jegyzékbe vételre javasolt valamennyi anyagot.
(10)A kábítószer-függőséggel foglalkozó szakértői bizottság értékelése szerint az ADB-BUTINACA (IUPAC-név: N-[1-(aminokarbonil)-2,2-dimetilpropil]-1-butil-1H-indazol-3-karboxamid) egy indazolból származó szintetikus kannabinoid, amelynek aktív vegyülete az S-enantiomer (CAS-szám: 2682867-55-4). Az ADB-BUTINACA-t nem alkalmazzák terápiás célra, és gyógyszerként sem kapott forgalombahozatali engedélyt. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az ADB-BUTINACA-val, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az ADB-BUTINACA-t vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(11)Az ADB-BUTINACA jelenlétét 26 tagállamban mutatták ki, és az ADB-BUTINACA-t legalább öt tagállamban ellenőrzik. Az ADB-BUTINACA-t a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja fokozott ellenőrzés alatt tartja. Az Európai Unió korai előrejelző rendszere népegészségügyi figyelmeztető jelzést adott ki rá vonatkozóan. Az ADB-BUTINACA-t két további népegészségügyi figyelmeztető jelzés is említi. Az anyag súlyos nemkívánatos eseményekkel, többek között két tagállam által jelentett 14 halálesettel hozható kapcsolatba.
(12)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az ADB-BUTINACA-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(13)A szakértői bizottság értékelése szerint a protonitazén (IUPAC-név: N,N-dietil-5-nitro-2-[(4-propoxifenil)metil]-1-H-benzimidazol-1-etánamin) egy benzimidazol opioid. A protonitazént először a morfium alternatívájaként szintetizálták, de a protonitazénnek nincs jóváhagyott terápiás felhasználása. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a protonitazénnel, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a protonitazént vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(14)A protonitazén jelenlétét két tagállamban mutatták ki, és a protonitazént legalább három tagállamban ellenőrzik. A protonitazént a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja fokozott ellenőrzés alatt tartja. Az EMCDDA-hoz nem érkezett jelentés a protonitazént érintő súlyos nemkívánatos eseményekről.
(15)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a protonitazént fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(16)A szakértői bizottság értékelése szerint az etazén (IUPAC-név: 2-[(4-etoxifenil)metil]-N,N-dietil-1H-benzimidazol-1-etánamin) egy benzimidazolból származó szintetikus opioid, amely a kémiai szerkezet szempontjából és farmakológiailag hasonlóságot mutat az (1961. évi ENSZ-egyezmény szerinti) I. jegyzékbe felvett kábítószerekkel, például a klonitazénnel, az etonitazénnel és az izotonitazénnel. Az etazént fájdalomcsillapító tulajdonságai miatt tanulmányozták, de az etazén gyógyászati alkalmazása nem ismert. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az etazénnel, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az etazént vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(17)Az etazén jelenlétét nyolc tagállamban mutatták ki, és az etazént legalább öt tagállamban ellenőrzik. Az etazént a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja fokozott ellenőrzés alatt tartja. Az anyag súlyos nemkívánatos eseményekkel, többek között két tagállam által jelentett négy halálesettel hozható kapcsolatba.
(18)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az etazént fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(19)A szakértői bizottság értékelése szerint az etonitazepin (IUPAC-név: 2-[(4-etoxifenil)metil]-5-nitro-1-(2-pirrolidin-1-iletil)-1H-benzoimidazol) egy benzimidazolból származó szintetikus opioid, amely a kémiai szerkezet szempontjából és farmakológiailag hasonlóságot mutat az (1961. évi ENSZ-egyezmény szerinti) I. jegyzékbe felvett kábítószerekkel, például az etonitazénnel. Az etonitazepint fájdalomcsillapító tulajdonságai miatt tanulmányozták, de az etonitazepin gyógyászati alkalmazása nem ismert. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az etonitazepinnel, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az etonitazepint vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(20)Az etonitazepin jelenlétét hat tagállamban mutatták ki, és az etonitazepint legalább két tagállamban ellenőrzik. Más új opioidokhoz hasonlóan az etonitazepin értékesíthető az ellenőrzött opioidok helyettesítőjeként, és az Európai Unió korai előrejelző rendszere népegészségügyi figyelmeztető jelzést adott ki rá vonatkozóan. Az etonitazepint a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja fokozott ellenőrzés alatt tartja. Egy ország egy olyan halálesetet jelentett be, amelynek kapcsán az érintett személy bizonyítottan fogyasztott etonitazepint.
(21)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az etonitazepint fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(22)A szakértői bizottság értékelése szerint a 2-metil-AP-237 (IUPAC-név: 1-{2-metil-4-[(2E)-3-fenilprop-2-én-1-il]piperazin-1-il}bután-1-on) egy szintetikus opioid, amelyet jellemzően 1-cinnamilpiperazinként sorolnak be. A 2-metil-AP-237-nek nincs ismert terápiás felhasználása, és gyógyszerként sem kapott forgalombahozatali engedélyt. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek a 2-metil-AP-237-tel, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy a 2-metil-AP-237-et vegyék fel a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(23)A 2-metil-AP-237 jelenlétét hat tagállamban mutatták ki, és a 2-metil-AP-237-et legalább négy tagállamban ellenőrzik. Az anyag súlyos nemkívánatos eseményekkel, többek között egy halálesettel hozható kapcsolatba.
(24)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a 2-metil-AP-237-et fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
(25)A szakértői bizottság értékelése szerint az alfa-PiHP (α-PiHP, IUPAC-név: 4-metil-1-fenil-2-(pirrolidin-1-il)pentán-1-on) egy szintetikus katinon. Az alfa-PiHP-nek nincs ismert terápiás felhasználása, és gyógyszerként sem kapott forgalombahozatali engedélyt. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a tekintetben, hogy visszaélnek vagy valószínűleg visszaélnek az alfa-PiHP-vel, és ez népegészségügyi és társadalmi problémának minősülhet, ami indokolttá teszi az anyag nemzetközi ellenőrzés alá vonását. A WHO ezért azt ajánlja, hogy az alfa-PiHP-t vegyék fel a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(26)Az alfa-PiHP jelenlétét 18 tagállamban mutatták ki, és az alfa-PiHP-t legalább hét tagállamban ellenőrzik. Az alfa-PiHP-t megemlítik az Európai Unió korai előrejelző rendszere által kiadott népegészségügyi figyelmeztető jelzésben. Az anyag súlyos nemkívánatos eseményekkel, többek között egy tagállam által jelentett négy halálesettel hozható kapcsolatba, és az anyagot kimutatták négy tagállam által jelentett súlyos nemkívánatos eseményekhez kapcsolódó biológiai mintákban.
(27)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy az alfa-PiHP-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(28)A szakértői bizottság értékelése szerint a 3-metilmetkatinon (3-MMC, IUPAC-név: 2-(metilamino)-1-(3-metilfenil)propán-1-on) egy szintetikus katinon és a nemzetközileg ellenőrzött 4-metilmetkatinon (4-MMC, mefedron, a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzéke) pozíciós izomere. A szakértői bizottság 2016-ban kritikai elemzésnek vetette alá a 3-MMC-t, de úgy határozott, hogy újabb kritikai elemzést kér, amelyet további információk rendelkezésre állásától függően egy későbbi ülésen vizsgál meg. Találtak néhány szabadalmi bejelentést, beleértve a 3-MMC felhasználását is, de a 3-MMC terápiás felhasználására vonatkozó jelenlegi klinikai vizsgálatokat nem azonosítottak. Az Unióban a 3-MMC-nek továbbá nincs elismert humán, illetve állatgyógyászati felhasználása.
(29)A 3-MMC kockázatait a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjának tudományos bizottsága értékelte, és a 3-MMC-t az (EU) 2022/1326 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv 18 már belefoglalta a 2004/757/IB kerethatározat szerinti „kábítószer” meghatározásába. A 3-MMC-t a Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja fokozott ellenőrzés alatt tartja. A kockázatértékelés időpontjában – 2021 novemberében – 23 tagállamban észleltek 3-MMC-t. Öt tagállam összesen 27 olyan halálesetet jelentett be, amelynek kapcsán az érintett személyek bizonyítottan fogyasztottak 3-MMC-t, négy tagállam pedig 14 olyan esetről számolt be, amikor a bizonyítottan 3-MMC-t fogyasztó személynél heveny nem halálos mérgezés következett be.
(30)Ezért célszerű, hogy a tagállamok arra az álláspontra helyezkedjenek, hogy a 3-MMC-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
(31)Helyénvaló meghatározni az Unió által a Kábítószer-bizottságban képviselendő álláspontot, mivel a kilenc anyag jegyzékbe vételével kapcsolatos határozatokra vonatkozó döntések meghatározó módon befolyásolják majd az uniós szabályozás, nevezetesen a 2004/757/IB kerethatározat tartalmát.
(32)Az Unió álláspontját azon tagállamok képviselik együttesen eljárva, amelyek tagjai a Kábítószer-bizottságnak.
(33)Dániára nézve a 2004/757/IB kerethatározat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában.
(34)Írországra nézve a 2004/757/IB kerethatározat kötelező, ezért részt vesz ennek a határozatnak az elfogadásában és alkalmazásában,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Kábítószer-bizottság 2023. március 13–17-i 66. ülésszakán, amelyen e szervnek olyan határozatokat kell elfogadnia, amelyek további anyagokkal egészítenék ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezményének, valamint a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi ENSZ-egyezménynek a jegyzékeit, az Unió nevében az e határozat melléklete szerinti álláspontot kell képviselni.
2. cikk
Az 1. cikkben említett álláspontot azon tagállamok képviselik együttesen eljárva, amelyek tagjai a Kábítószer-bizottságnak.
3. cikk
Ennek a határozatnak a Szerződéseknek megfelelően a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2023.1.3.
COM(2023) 2 final
MELLÉKLET
a következőhöz:
Javaslat
A Tanács határozata
az Európai Unió nevében az 1972. évi jegyzőkönyvvel módosított, 1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és a pszichotrop anyagokról szóló, 1971. évi egyezmény szerinti anyagjegyzékekbe való felvétel tekintetében a Kábítószer-bizottság 66. ülésszakán képviselendő álláspontról
MELLÉKLET
A Kábítószer-bizottságban tagsággal rendelkező, az Unió érdekében együttesen eljáró tagállamok által a Kábítószer-bizottság 2023. március 13–17-ére tervezett 66. ülésszakán az anyagok ellenőrzésének hatályát érintő változtatások tekintetében képviselendő álláspont a következő:
1.Az ADB‐BUTINACA-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
2.Az adinazolamot fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény IV. jegyzékébe.
3.A bromazolamot fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény IV. jegyzékébe.
4.A protonitazént fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
5.Az etazént fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
6.Az etonitazepint fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
7.A 2-metil-AP-237-et fel kell venni a Kábítószer Egyezmény I. jegyzékébe.
8.Az alfa-PiHP-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.
9.A 3-MMC-t fel kell venni a pszichotrop anyagokról szóló egyezmény II. jegyzékébe.