52023IR3805

EUR-Lex

Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52023IR3805 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52023IR3805

Help

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Uniós korrupcióellenes keret

COR 2023/03805

HL C, C/2024/1048, 2024.2.9, ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1048/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1048/oj

HTML

PDF - authentic OJ

e-signature

How to verify the authenticity of the Official Journal

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

Sorozat C

C/2024/1048

2024.2.9.

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – Uniós korrupcióellenes keret

(C/2024/1048)

Főelőadó:

Jean-Luc VANRAES (BE/Renew Europe), Uccle/Ukkel képviselő-testületének tagja

Referenciaszövegek:

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a korrupció elleni küzdelemről, a 2003/568/IB tanácsi kerethatározat és az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény felváltásáról, valamint az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról

COM(2023) 234 final

Közös közlemény az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a korrupció elleni küzdelemről

JOIN/2023/12 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

COM(2023) 234 final

1. módosítás

(24) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A parlamenti képviselők és más hivatalos személyek mentességet vagy jogi védelmet élvezhetnek a nyomozást, illetve a büntetőeljárást illetően, ami segít megerősíteni függetlenségüket, mivel védelmet nyújt számukra a megalapozatlan panaszokkal szemben, különösen a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazataik tekintetében. Az ilyen mentességek azonban akadályozhatják a korrupciós bűncselekmények hatékony kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását, többek között azáltal, hogy befolyásolják a mentességgel nem rendelkező, de a bűncselekményben esetlegesen részt vevő más személyek felderítését, az ellenük folytatott nyomozást vagy büntetőeljárás alá vonásukat. Ezen túlmenően aláássa a közintézmények hitelességét, amikor a mentesség felfüggesztésére irányuló megfelelő eljárások nélkül alkalmaznak mentességet olyan esetekben, amikor a bűncselekményekben való részvétel megalapozott gyanúja áll fenn. Ezért megfelelő egyensúlyt kell teremteni egyrészt a hivatalos személyeknek a feladataik ellátása során végrehajtott cselekményekkel kapcsolatban biztosított mentességek vagy igazságszolgáltatási kiváltságok, másrészt a korrupciós bűncselekmények hatékony kivizsgálásának, büntetőeljárás alá vonásának és bírósági tárgyalásának lehetősége között.

Indokolás

Az ilyen intézkedéseknek mindig összhangban kell lenniük a tagállamok politikai és alkotmányos berendezkedésével.

2. módosítás

(33) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A korrupció elleni hatékony küzdelem szempontjából döntő jelentőséggel bír a korrupciós bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, kivizsgálásáért vagy büntetőeljárás alá vonásáért felelős illetékes hatóságok közötti hatékony információcsere. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az információcserére a nemzeti és uniós joggal összhangban hatékonyan és kellő időben kerüljön sor. Ezen irányelvnek – amelynek célja a korrupciós bűncselekmények közös fogalommeghatározásainak megállapítása – az (EU) XX/202352, az (EU) 2019/115353 és az (EU) 2016/68154 európai parlamenti és tanácsi irányelv, az (EU) 2018/124055, az (EU) 2018/186256 és az (EU) 603/201357 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2008/633/IB58 tanácsi határozat alapján az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcsere és együttműködés tekintetében viszonyítási alapként kell szolgálnia.

A korrupció elleni hatékony küzdelem szempontjából döntő jelentőséggel bír a korrupciós bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért, kivizsgálásáért vagy büntetőeljárás alá vonásáért felelős illetékes hatóságok közötti hatékony információcsere. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az információcserére a nemzeti és uniós joggal összhangban hatékonyan és kellő időben kerüljön sor az adott tagállam illetékes szövetségi, állami és regionális és helyi hatóságai között, valamint ezen hatóságok és más tagállamok hatóságai között . Ezen irányelvnek – amelynek célja a korrupciós bűncselekmények közös fogalommeghatározásainak megállapítása – az (EU) XX/202352, az (EU) 2019/115353 és az (EU) 2016/68154 európai parlamenti és tanácsi irányelv, az (EU) 2018/124055, az (EU) 2018/186256 és az (EU) 603/201357 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2008/633/IB58 tanácsi határozat alapján az illetékes nemzeti hatóságok közötti információcsere és együttműködés tekintetében viszonyítási alapként kell szolgálnia.

Indokolás

A korrupció elleni küzdelemre vonatkozó integrált megközelítés szerint az információcserére nemcsak a tagállamok között, hanem azon tagállamokon belül is zökkenőmentesen kell, hogy sor kerüljön, ahol a regionális vagy helyi kormányzatokat ruházták fel a kapcsolódó hatáskörökkel, valamint az egyes tagállamok szubnacionális szintű kormányai között is, különösen a határokon átnyúló korrupció esetében.

3. módosítás

2. cikk

Fogalommeghatározások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. „a korrupció megelőzése”: a korrupció okainak és körülményeinek felderítése és felszámolása a megfelelő intézkedések rendszerének kidolgozása és végrehajtása, valamint a korrupcióval kapcsolatos cselekményektől való elrettentés révén;

2. „vagyon”: mindennemű pénzeszköz vagy vagyoni eszköz, beleértve az anyagi vagy eszmei, ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális javakat, valamint olyan, bármilyen formájú – az elektronikus és a digitális formát is ideértve – okmány vagy okirat, amely bizonyítja az ilyen vagyoni eszközökkel kapcsolatos jogcímet vagy az azokban való érdekeltséget;

3. „hivatalos személy”:

a)	uniós, illetve tagállami vagy harmadik országbeli nemzeti tisztviselő,

a)	uniós, illetve tagállami vagy harmadik országbeli kinevezett vagy választott, állandó vagy ideiglenes, fizetett vagy nem fizetett nemzeti tisztviselő;

b)	minden olyan személy, aki a tagállamokban vagy harmadik országokban, nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi bíróságnál megbízás alapján közfeladatot lát el.

b)	minden olyan közhatalmi jogosítványokkal felruházott vagy hatósági ellenőrzés vagy felügyelet alatt álló személy, aki egy tagállamban vagy harmadik országban megbízás alapján közfeladatot lát el;

c)	minden olyan személy, aki állami, regionális vagy helyi önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozásoknál, vagyonkezelő alapítványoknál és magántulajdonban lévő, közszolgáltatási feladatokat ellátó magántulajdonú vállalatoknál dolgozik;

d)	minden olyan személy, aki nemzetközi szervezetnél vagy nemzetközi bíróságnál megbízás alapján közfeladatot lát el.

4. „uniós tisztviselő”:

a)	az Unió valamely intézményének, szervének, hivatalának vagy ügynökségének tagjai és e szervek alkalmazottai uniós tisztviselőknek tekintendők;

a)	az Unió valamely intézményének, szervének, hivatalának vagy ügynökségének tagjai és e szervek alkalmazottai uniós tisztviselőknek tekintendők;

a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben megállapított, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek (a továbbiakban: a személyzeti szabályzat) szerinti tisztviselők vagy az Unióval szerződéses viszonyban álló egyéb alkalmazottak minősül;

c)	valamely tagállam vagy valamely közjogi vagy magánjogi szerv által az Unióhoz kirendelt olyan személy, aki az uniós tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak által ellátott feladatokkal egyenértékű feladatokat lát el;

c)	valamely tagállam vagy valamely közjogi vagy magánjogi szerv által az Unióhoz kirendelt olyan személy, aki az uniós tisztviselők vagy egyéb alkalmazottak által ellátott feladatokkal egyenértékű feladatokat lát el;

5. „nemzeti tisztviselő”: besorolásától függetlenül bármely olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten végrehajtó, közigazgatási vagy igazságszolgáltatási feladatot lát el, függetlenül attól, hogy azt kinevezés vagy választás alapján, állandó vagy ideiglenes jelleggel, illetve díjazás ellenében vagy ingyenesen teszi-e. Ezen irányelv alkalmazásában nemzeti tisztviselőnek minősül minden olyan személy, aki nemzeti, regionális vagy helyi szinten jogalkotási feladatot lát el.

6. „kötelességszegés”: körébe tartozik – legalább – bármely olyan magatartás, amelyet a lojalitás hiánya jellemez, és amely jogszabályi kötelezettség megszegését, vagy adott esetben olyan szakmai előírások vagy utasítások megszegését jelenti, amelyek magánszektorbeli szervezetet vezető vagy ilyennél dolgozó személy szakmai tevékenységére irányadók.

7. „jogi személy”: az irányadó nemzeti jog értelmében jogi személyiséggel rendelkező minden szervezet, az államok és a közhatalmi jogosítványokat gyakorló közjogi szervek, valamint a nemzetközi közjogi szervezetek kivételével;

8. „magas rangú tisztviselő”: államfő, központi és regionális kormányfő, a központi és a regionális kormány tagja valamint magas szintű közhivatalt betöltő egyéb politikai kinevezett, például miniszterhelyettes, államtitkár, miniszteri kabinet vezetője és tagja és magas beosztású politikai tisztviselő, továbbá parlamenti bizottság tagja, legfelsőbb szintű bíróság, például az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság tagja, valamint a legfőbb ellenőrző intézmények tagja.

Indokolás

A módosítás a fogalommeghatározást a javaslat (9) preambulumbekezdéséhez igazítja.

4. módosítás

5. cikk

Erőforrások

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekmények felderítése, kivizsgálása, vádhatósági vagy bírósági eljárásának lefolytatása terén illetékes nemzeti hatóságok folyamatosan megfelelő számú szakképzett alkalmazottal, valamint az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos feladataik hatékony ellátásához szükséges pénzügyi, technikai és technológiai erőforrásokkal rendelkezzenek.

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelvben említett bűncselekmények felderítése, kivizsgálása, vádhatósági vagy bírósági eljárásának lefolytatása terén illetékes nemzeti , regionális és helyi szintű hatóságok folyamatosan megfelelő számú szakképzett alkalmazottal, valamint az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos feladataik hatékony ellátásához szükséges pénzügyi, technikai és technológiai erőforrásokkal rendelkezzenek.

Indokolás

A módosítás azt a tényt kívánja tükrözni, hogy egyes tagállamokban a vonatkozó hatásköröket a szubnacionális kormányzati szintekre ruházzák át.

5. módosítás

7. cikk

Vesztegetés a közszférában

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szándékos elkövetés esetén az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők:

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők:

hivatalos személy vagy harmadik fél részére bármilyen előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve, vagy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (aktív vesztegetés);

hivatalos személy vagy harmadik fél részére bármilyen előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személyt arra ösztönözze, hogy hivatali feladatai ellátása során a hivatali kötelezettségeivel ellentétes módon végezze hivatali kötelességét vagy hajtson végre valamilyen intézkedést, vagy mulassza el ezek végrehajtását (aktív vesztegetés);

hivatalos személy által saját maga vagy harmadik személy javára bármilyen előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegve , vagy hatásköre gyakorlása során valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (passzív vesztegetés).

hivatalos személy által saját maga vagy harmadik személy javára bármilyen előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy a hivatalos személy hivatali feladatai ellátása során a hivatali kötelezettségeivel ellentétes módon végezze hivatali kötelességét vagy hajtson végre valamilyen intézkedést vagy mulassza el ezek végrehajtását (passzív vesztegetés).

Indokolás

A módosítás célja a fogalommeghatározás nyelvi pontosítása, figyelembe véve a fogalommeghatározás alapjául szolgáló jogi szövegek, nevezetesen az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján kidolgozott, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény 3. cikke, valamint az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló (EU) 2017/1371 európai parlament és tanácsi irányelv (1) 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja különböző nyelvi változatait.

6. módosítás

8. cikk

Vesztegetés a magánszektorban

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy szándékos elkövetés esetén az alábbi magatartások bűncselekményként legyenek büntetendők, mennyiben azokat gazdasági, pénzügyi, üzleti vagy kereskedelmi tevékenység végzése során követik el:

magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy vagy harmadik fél részére bármilyen jogtalan előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy ez a személy kötelességét megszegve valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (aktív vesztegetés);

magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy vagy harmadik fél részére bármilyen jogtalan előny ígérete, felajánlása vagy adása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy ezt a személyt arra ösztönözzék, hogy a kötelezettségeivel ellentétes módon hajtson végre valamilyen intézkedést vagy mulassza el egy intézkedés végrehajtását (aktív vesztegetés);

magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy által saját maga vagy harmadik fél javára bármilyen jogtalan előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének kérése vagy elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy ez a személy kötelességét megszegve valamilyen intézkedést megtegyen vagy annak megtételétől tartózkodjon (passzív vesztegetés).

magánszektorbeli szervezetet bármely minőségben vezető vagy annál dolgozó személy által saját maga vagy harmadik fél javára bármilyen jogtalan előny kérése vagy elfogadása, vagy ilyen előny ígéretének elfogadása, közvetlenül vagy közvetítő útján, azért, hogy ez a személy a kötelezettségeivel ellentétes módon hajtson végre valamilyen intézkedést vagy mulassza el egy intézkedés végrehajtását (passzív vesztegetés).

Indokolás

A módosítás célja a fogalommeghatározás nyelvi pontosítása, figyelembe véve a fogalommeghatározás alapjául szolgáló jogi szöveg, nevezetesen a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i 2003/568/IB tanácsi kerethatározat (2) különböző nyelvi változatait.

7. módosítás

Új 15a. cikk

A kegyelem és amnesztia tilalma

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy egyértelműen meghatározzák a kegyelem és az amnesztia fogalmát a jelen irányelvben említett bűncselekmények kapcsán, illetve rögzítik az ezek alkalmazását szabályozó mechanizmusokat és körülményeket is.

Indokolás

A szubszidiaritás elvével összhangban a tagállamok feladata, hogy meghatározzák a kegyelem és az amnesztia alkalmazását.

8. módosítás

19. cikk

Mentességek és kiváltságok a korrupciós bűncselekmények kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása terén

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy törvény által előzetesen meghatározott, egyértelmű kritériumokon alapuló, észszerű időtartamon belül befejeződő objektív, pártatlan, hatékony és átlátható eljárás keretében az ezen irányelvben említett bűncselekmények miatti vizsgálatok és büntetőeljárás tekintetében a nemzeti tisztviselőktől meg lehessen vonni az őket megillető kiváltságokat vagy mentességeket.

Amennyiben az jogrendszerükkel és alkotmányos alapelveikkel összhangban van, a tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy törvény által előzetesen meghatározott, egyértelmű kritériumokon alapuló, észszerű időtartamon belül befejeződő objektív, pártatlan, hatékony és átlátható eljárás keretében az ezen irányelvben említett bűncselekmények miatti vizsgálatok és büntetőeljárás tekintetében a nemzeti tisztviselőktől meg lehessen vonni az őket megillető kiváltságokat vagy mentességeket.

Indokolás

Az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése értelmében az ilyen intézkedéseknek mindig összhangban kell lenniük a tagállamok politikai és alkotmányos berendezkedésével.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

hangsúlyozza, hogy a korrupció elleni küzdelem nélkül nem garantálható a jogállamiság. Arra figyelmeztet, hogy az Eurobarométer korrupcióról szóló legutóbbi tematikus felmérése (3) szerint az európaiak csaknem háromnegyede (74 %) gondolja úgy, hogy országa nemzeti közintézményeiben van korrupció, és az európaiak 72 %-a véli úgy, hogy országa helyi vagy regionális közintézményeiben van korrupció;

kéri, hogy ezt a fenyegetést a kormányzás minden – helyi, regionális, nemzeti és uniós – szintjén kezeljék, mivel a polgárok nagyfokú feddhetetlenséget várnak el a köztisztviselőktől. Figyelmeztet arra, hogy az uniós szintű korrupciós ügyek súlyosan aláássák a közvélemény uniós intézményekbe vetett bizalmát;

hangsúlyozza, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással valamennyi tagállam elkötelezte magát e tekintetben, hiszen a jól működő és stabil demokratikus intézmények, a független igazságszolgáltatás, az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem egyaránt előfeltétele a koppenhágai kritériumok jogállamisági követelményeinek, amelyek az összes uniós tagjelölt országra mérvadóak;

ismét hangsúlyozza, hogy a korrupció súlyosan fenyegeti az európai helyi és regionális kormányzást és demokráciát, a korrupció elleni küzdelem pedig alapvető fontosságú az európai demokratikus értékek védelme, valamint az európai egységes piac egészséges működésének és növekedésének védelme szempontjából;

rámutat arra, hogy az olyan régiókban élők, ahol nagyobb mértékű korrupció tapasztalható, az adatok szerint minden más feltétel egyezése esetén átlagosan kevésbé elégedettek; megjegyzi, hogy a korrupció jelentős hatást gyakorol a kevésbé fejlett régiókra, akadályozza azok fejlődését és súlyosbítja az egyenlőtlenségeket; hangsúlyozza, hogy ezekben a régiókban célzott korrupcióellenes kezdeményezésekre van szükség a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében;

egyetért az Európai Bizottság által javasolt korrupcióellenes irányelv általános célkitűzésével, azaz a tagállamok vonatkozó jogszabályainak harmonizálásával. A javaslat megfelelően tükrözi az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkét, amely a korrupciót „uniós dimenziójú bűncselekménynek”, azaz határokon átnyúló dimenzióval rendelkező, különösen súlyos bűncselekménynek minősíti, így az EU bizonyos körülmények között szabályozási minimumokat fogadhat el ezen a területen. A korrupció határokon átnyúló dimenziója és a tagállamok büntetőjogának jelentős eltérései az egész EU-ban szorosabb koordinációt és közös normák meghatározását teszi szükségessé. Az RB ugyanakkor elismeri, hogy az irányelv nemzeti büntetőjogba történő teljeskörű átültetése nehéz és elhúzódó folyamatnak ígérkezik;

úgy véli, hogy mivel a korrupció aláássa az európai demokráciát és a választások integritását valamennyi kormányzati szinten, üdvözlendő az, hogy a korrupció Unió-szerte egységes meghatározása alapján az irányelv további szankcióként javasolja a passzív választójogtól való megfosztást, különösen mivel a javaslat csupán azt írja elő, hogy a nemzeti szintű jogalkotónak fontolóra kell vennie ezeknek a 15. cikk (4) bekezdésében felsorolt további vagy alternatív szankcióknak a lehetőségét;

meggyőződése, hogy a korrupció transznacionális dimenziója és a határokon átnyúló szervezett bűnözéssel való egyre több kapcsolata miatt, valamint figyelembe véve a már meglévő uniós jogszabályokat, az uniós szintű fellépés megfelelőbb, mint az egyes tagállamok által hozott intézkedések. Ezért úgy látja, hogy a javaslat megfelel a szubszidiaritás elvének. A javaslat továbbá összhangban van az arányosság elvével is, mivel a korrupció hatékony megelőzéséhez és leküzdéséhez, valamint a nemzetközi kötelezettségek és normák végrehajtásához szükséges mértékre korlátozódik és azzal arányos. Ráadásul, mivel a javaslat irányelv formáját ölti, kellő mozgásteret biztosít a tagállamoknak a végrehajtás során;

hangsúlyozza, hogy nemzetközi, európai és nemzeti szinten vannak már a korrupció elleni küzdelmet szolgáló átfogó eszközök, ám ezek a végrehajtás és az érvényesítés hiányosságai, valamint az együttműködés – melynek kapcsán több erőfeszítésre van szükség – akadályai miatt továbbra sem eredményesek;

10.

hangsúlyozza, hogy fontos, hogy időben átültessék a tagállamok jogrendszereibe a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelvet (4) (CSRD), különös tekintettel arra a követelményre, hogy a vállalkozásoknak közzé kell tenniük információkat olyan irányítási tényezőkről, mint az üzleti etika és a vállalati kultúra, beleértve a korrupció és a megvesztegetés elleni intézkedéseiket, valamint a visszaélést bejelentő személyek védelmét; megjegyzi, hogy az oktatási, átképzési és továbbképzési programoknak létfontosságú szerepe van az etikai értékeknek, az integritásnak és a korrupcióellenes tudatosságnak a polgárok körében történő előmozdításában, és ezért szorgalmazza az integritás és az elszámoltathatóság kultúrájának előmozdítását célzó oktatási kezdeményezésekbe való beruházások növelését;

11.

támogatja a több régió vagy helyi közigazgatási szerv által alkalmazott bevált gyakorlatok terjesztésével kapcsolatos erőfeszítéseket, különösen a közbeszerzés, az átláthatósági normák, a vagyonnyilatkozat, az összeférhetetlenség megelőzése és szankcionálása, valamint a közkiadások ellenőrzése tekintetében; Ennek kapcsán megismétli, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság fokozásának eszközeként fontos a nyilvánosság hozzáférése a dokumentumokhoz;

12.

hangsúlyozza a Régiók Bizottsága és az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által a korrupció elleni küzdelem terén folytatott szoros együttműködést, amelynek keretében például közös konferenciát szerveztek a helyi és a regionális önkormányzatoknak a korrupció megelőzésében és a jó kormányzás előmozdításában betöltött szerepéről;

13.

kiemeli az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa által elfogadott, a helyi és regionális kormányzásban részt vevő valamennyi személyre vonatkozó európai magatartási kódexet, amely kiváló példa arra, hogy a korrupció elleni küzdelem a helyi és regionális önkormányzatok és szövetségeik hosszú távú prioritásává válhat; rámutat a 433(2018). sz. határozatra (5), amelyben a kongresszus felkéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy ők is fogadják el ezt a kódexet, vagy dolgozzanak ki és támogassanak hasonló magatartási kódexeket

14.

kéri, hogy a korrupció elleni küzdelem nyomon követésének eredményes eszközeként az RB és a kongresszus éves párbeszéd és nyomonkövetési jelentés formájában közösen mozdítsa elő és kövesse nyomon a kódexet;

15.

javasolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatok vizsgálják meg meglévő etikai és feddhetetlenségi kereteiket, valamint számos tevékenység és eszköz alkalmazását annak érdekében, hogy jobban felvehessék a küzdelmet a potenciálisan korrupt gyakorlatokkal szemben, továbbá biztosítsák a polgárokat magas szintű etikai normák szem előtt tartásáról;

16.

felhívja a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy a kongresszus által javasolt kódexből és iránymutatásokból ihletet merítve dolgozzák ki vagy vizsgálják felül saját korrupcióellenes stratégiáikat és magatartási kódexeiket úgy, hogy azok foglalkozzanak többek között a következő területekkel: átláthatóság és nyílt kormányzási módszerek, az összeférhetetlenségek és a klientizmus megelőzése a köztisztviselők pénzügyi és nem pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilvántartások vezetése révén, a visszaélést bejelentő személyek egyértelmű védelme a bejelentési magatartás megerősítése érdekében, a nepotizmus, a haveri részrehajlás és a favoritizmus elleni küzdelem, a közbeszerzési eljárások teljes átláthatóságának biztosítása és a választási kampányok során az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélés megelőzése;

17.

hangsúlyozza, hogy a bővítési folyamat során a meglévő uniós joggal való harmonizáció, a jogállamiság tiszteletben tartása és a korrupcióellenes reformok nagyban meghatározzák a tagjelölt országok uniós csatlakozás felé tett előrehaladásának ütemét. A tagjelölt országok helyi és regionális önkormányzatainak prioritásként kell kezelniük saját korrupcióellenes stratégiáik kialakítását, és az általuk irányított és felügyelt közintézményekben elő kell mozdítaniuk a magas szintű feddhetetlenséget és átláthatóságot;

18.

figyelmeztet arra, hogy a városfejlesztéshez kapcsolódó építkezések, valamint a hulladékgazdálkodás, a kikötőirányítás (beleértve a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos korrupció veszélyét is) és a közbeszerzés a helyi szinten a korrupciónak leginkább kitett ágazatok közé tartoznak, és ezeket célzott korrupcióellenes stratégiák segítségével kell kezelni; kéri, hogy a tagállamokban hozzanak létre hozzáférhető és felhasználóbarát online portálokat, amelyek átfogó tájékoztatást nyújtanak a helyi és regionális szintű közbeszerzésről, költségvetésekről és kiadásokról, előmozdítva így az átláthatóságot és lehetővé téve a polgárok számára a közpénzek felhasználásának ellenőrzését;

19.

elismerését fejezi ki azokért a jelenlegi erőfeszítésekért, amelyeket a helyi és regionális önkormányzatok az Európai Unió közösségeiben a korrupció megelőzése, valamint a demokráciába és a jogállamiságba vetett bizalom megteremtése érdekében tesznek. Ilyen például a feddhetetlenséggel foglalkozó bizottságok létrehozása, a bevált gyakorlatok, az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdítása, a beruházási és közbeszerzési gyakorlatok ellenőrzése, a munkafolyamatok digitalizálása, a tisztességes versenyfeltételek biztosítása, a helyi szabályozások egyenlő érvényesítése és a közszolgáltatások általános fejlesztése;

20.

méltányolja azokat a civil társadalmi kezdeményezéseket, amelyek a közkiadások átláthatósága tekintetében a közigazgatás elszámoltathatóságára is kedvező hatást gyakoroltak; ösztönzi a civil társadalmi szervezetek aktív részvételét a korrupcióellenes erőfeszítésekben, előmozdítva a helyi önkormányzatok, a civil társadalom és a polgárok közötti együttműködést;

21.

felszólít arra, hogy a polgármesterek és az önkormányzati képviselők – különösen a kistelepüléseken – részesüljenek megfelelő díjazásban az ebben a szerepkörben teljes munkaidőben végzett munkájuk elismeréseként, hogy ilyen módon alulról építkezve lehessen megerősíteni a jó közigazgatást és a kormányzás feddhetetlenségét;

22.

hangsúlyozza, hogy az érdekeltségi és a vagyonnyilatkozatokat egyszerűsíteni és központosítani kell a bejelentő személyekre és szervezetekre nehezedő adminisztratív terhek enyhítése érdekében, ugyanakkor pedig az említett nyilatkozatokhoz való hozzáférés során körültekintő egyensúlyt kell teremteni a magánélet védelme és a nyilvánosság átláthatósággal kapcsolatos elvárásai között;

23.

hangsúlyozza, hogy a végrehajtott magatartási kódexeket rendszeresen nyomon kell követni, a helyi és regionális szintű közigazgatásban pedig rendszeres képzésre és ágazati kockázatértékelésekre, valamint az állami és a magánszektor közötti interakcióra vonatkozó iránymutatásokra van szükség; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hozzanak létre szabványosított jelentéstételi mechanizmusokat, biztosítva, hogy az átláthatósági gyakorlatok az egyes ágazatokon átívelően konzisztensek legyenek. Az átláthatósági jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé és könnyen elérhetővé kell tenni, hogy a polgárok számonkérhessék a hatóságokon a fellépéseiket;

24.

határozott megelőző intézkedések, többek között a közvélemény tudatosságának fokozását célzó kísérő tájékoztatási és kutatási programok bevezetésére szólít fel;

25.

elismerését fejezi ki a média által a korrupció elleni küzdelemben olyan módon játszott szerepért, hogy közben tiszteletben tartják a felelős újságírás és az etikus magatartás elveit, különösen az ártatlanság vélelméhez fűződő alapvető jogot illetően; ösztönzi a digitális megoldások – például a korrupció bejelentésére szolgáló online platformok – kidolgozását és bevezetését az anonim jelentéstétel megkönnyítése és a korrupcióhoz kapcsolódó kérdésekkel kapcsolatos lakossági tudatosság növelése érdekében;

26.

elkötelezett aziránt, hogy aktív szerepet játsszon az intézményközi etikai testület létrehozásában és az uniós intézményekre és szervekre alkalmazandó átláthatósági szabályok kidolgozásában; elkötelezi magát az uniós intézményeken és szerveken belüli elszámoltathatóság és etikus magatartás fokozására irányuló kezdeményezések támogatása mellett. Ösztönzi az etikai normák megsértésének bejelentésére és kezelésére szolgáló átfogó és egységes keret létrehozását valamennyi uniós intézményben, biztosítva az integritással kapcsolatos kérdések következetes és méltányos kezelését;

27.

támogatja azt az elképzelést, hogy az intézményi feddhetetlenség és átláthatóság terén példát mutatva felülvizsgálja saját magatartási kódexét.

28.

élénk érdeklődését fejezi ki az Európai Bizottság által létrehozott korrupció elleni uniós hálózat munkájában való részvétel iránt, mivel szilárd meggyőződése, hogy a helyi és regionális nézőpont kulcsfontosságú a korrupció elleni hatékony küzdelemhez;

Kelt Brüsszelben, 2023. november 29-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Vasco ALVES CORDEIRO

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(2) HL L 192., 2003.7.31., 54. o.

(3) Citizens' attitudes towards corruption in the EU in 2023 – July 2023 – Eurobarometer survey (http://europa.eu/eurobarometer/surveys/detail/2658).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322., 2022.12.16., 15. o.).

(5) https://rm.coe.int/european-code-of-conduct-for-all-persons-involved-in-local-and-regiona/16808d3295.

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1048/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)

Top

Choose the experimental features you want to try