Előadó:

Danko RELIĆ

Társelőadó:

Thomas STUDENT

Felkérés:	Európai Bizottság: 2023.12.8.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció:	Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága
Elfogadás a szekcióülésen:	2024.2.22.
Elfogadás plenáris ülésen:	2024.3.21.
Plenáris ülésszak száma:	586.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	194/2/0

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) álláspontja egyértelmű: az európaiak sehol az Unióban nem szenvedhetnek a gyógyszerekhez való hozzáférés hiányától. Az EGSZB határozottan javasolja, hogy prioritásként kezeljék a gyógyszereknek az EU-n belüli hozzáférhetőségét. Ez az intézkedés létfontosságú a polgárok megvédéséhez és ahhoz, hogy az európai gyógyszeripar versenyelőnyt élvezzen a világpiacon.

1.2.

Az EGSZB egy stabil és megbízható, képzett munkaerővel is bíró jogi és gazdasági környezet kialakítását javasolja annak érdekében, hogy Európa ideális célponttá váljon az EU-ból és más régiókból, például az Egyesült Államokból és Kínából származó gyógyszeripari vállalatok számára.

1.3.

A külső forrásoktól való függőség csökkentése és az EU gyógyszeripari függetlenségének megerősítése érdekében fontos az önellátás felé történő stratégiai elmozdulás a gyógyszerhatóanyagok és a kész gyógyszerek előállítása terén. Az EU-nak finanszírozási és pénzügyi mechanizmusokat kell biztosítania annak érdekében, hogy fenntartsa a gyógyszeripari termékekkel kapcsolatos nagyléptékű gyártási kapacitását, felszámolja a bürokratikus akadályokat és elkerülje az adminisztratív terhek szükségtelen növekedését.

1.4.

Az EGSZB innovatív megközelítések bevezetését javasolja a gyógyszerekhez való hozzáférés terén. Ezeknek a módszereknek ösztönözniük kell az európai gyártásba való beruházást, biztosítva az alapvető gyógyszerek állandó kínálatát.

1.5.

Kulcsfontosságú prioritás az uniós intézmények, a gyógyszeripar, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek közötti párbeszéd fokozása, különös hangsúlyt helyezve ennek során a termelési kapacitásokra és az ellátási lánc kihívásaira. A jobb kommunikáció elengedhetetlen az esetleges zavarok kezeléséhez, valamint a gyógyszeripari ágazat hatékonyságának és reagálóképességének Európa-szerte történő optimalizálásához.

1.6.

A gyógyszeripari ágazat erejének növelése érdekében az EGSZB átfogó uniós iránymutatások és protokollok kidolgozását szorgalmazza. Az EGSZB a legfontosabb érdekelt felek közötti folyamatos adatmegosztást javasolja, hangsúlyozva az átlátható és proaktív párbeszéd szükségességét.

1.7.

Az EGSZB arra ösztönzi a gyógyszeripari vállalatokat, hogy proaktív módon értesítsék a hatóságokat az esetleges hiányokról. Az ellátási lánc kihívásaira való hatékony reagálás érdekében alapvető fontosságú, hogy az olyan szervezetek, mint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA), a Medicines for Europe és a tudományos körök részt vegyenek a vészhelyzeti tervezésben.

1.8.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a betegek érdekvédelmi szervezeteit, az egészségügyi szakemberek szövetségeit és a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezeteket fontos bevonni a politikai döntéshozatalba, és kéri, hogy biztosítsák ezek aktív részvételét olyan stratégiák kialakításában, amelyek javítják a gyógyszerek rendelkezésre állását és elérhetőségét, valamint kezelik a gyógyszerhulladék és a túlzott mértékű gyógyszerfelírás problémáját.

1.9.

Az EU jelentősen megerősítette az egészségügyi ellátás rezilienciáját azáltal, hogy közzétette a kritikus fontosságú gyógyszerek uniós jegyzékét. Ez létfontosságú eszközként szolgál az olyan alapvető gyógyszerek azonosításánál, amelyek esetében gyakran áll fenn hiány.

1.10.

A globális egészségügyi környezet alakulására adott válaszként az EGSZB támogatja a nemzetközi partnerségek megerősítését és a gyógyszerellátási láncok diverzifikálását. Ezek az erőfeszítések fokozzák az EU gyógyszerellátásának biztonságát, és hozzájárulnak egy kiegyensúlyozottabb és igazságosabb globális egészségügyi rendszerhez.

2.   Általános megjegyzések

2.1.

Az EGSZB a gyógyszeripar fejlesztésére irányuló megközelítésében az európai uniós polgárok egészségére és jóllétére helyezi a hangsúlyt. A középpontban a gyógyszerek hozzáférhetőségének és megfizethetőségének minden uniós polgár számára való biztosítása, valamint a globálisan versenyképes uniós gyógyszeripari ágazat áll (1). Az EGSZB elismeri a páneurópai K+F- és innovációs infrastruktúra jelentőségét, és szorgalmazza az EU-n belüli gyógyszergyártás ösztönzését (2).

2.2.

Az EGSZB még inkább hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a betegeket prioritásként kezeljék a gyógyszerpolitika és a gyógyszerstratégia kidolgozása során, különös tekintettel az időben történő gyógyszerellátás biztosítására. Az EGSZB támogatja továbbá a gyógyszertárak és a nagykereskedők ösztönzők és szabályozási intézkedések révén történő támogatását a versenyszabályzat keretein belül, megkönnyítve ezáltal a gyógyszerhiány kezelésében betöltött szerepük ellátását.

2.3.

Az intenzív nemzetközi verseny következtében növelni kell Európa vonzerejét a gyógyszeripari ágazat számára. Ehhez stabil jogi keretre, elegendő tőkére, szilárd infrastruktúrára és képzett munkaerőre van szükség. Felismerve, hogy a gyógyszerek egyedülálló árucikkek, az EGSZB kiemeli, hogy Európa versenyképessége az ipar, a szociális partnerek, a kutatás, a hatóságok, az egészségügyi szakemberek szövetségei és a betegek érdekvédelmi szervezetei közötti, az egészségügyi szükségletek hatékony kielégítését célzó fokozott koordinációtól függ.

2.4.

Az EU stratégiai szuverenitása megköveteli bizonyos erőforrások mozgósítását annak biztosítása érdekében, hogy Európa ne csak a világ más régióinak döntéseitől és eszközeitől függjön.

2.5.

Az EGSZB a régió gyógyszeripari függetlenségének megerősítése érdekében a gyógyszergyártás Unióba való áthelyezésére irányuló stratégiai elmozdulást javasol, a gyógyszerhatóanyagokra és a kész gyógyszerekre összpontosítva (3).

2.6.

Míg az új, Európán belüli gyártási törekvésekre irányuló beruházás elősegíti a magasabb fokú rezilienciát, a hozzáférés és a közbeszerzés terén új megközelítésekre van szükség. Ezeknek a megközelítéseknek megfelelő pénzügyi ösztönzőket kell teremteniük az Európán belüli gyártásba való beruházáshoz, és fenn kell tartaniuk a kritikus/alapvető gyógyszerek nagy mennyiségben történő gyártását.

2.7.

Ahhoz, hogy az EU a gyógyszeripar vezető központjává váljon, elengedhetetlen egy stabil és időtálló szabályozási környezet kialakítása, valamint az ágazat számára méltányos gyógyszertámogatási gyakorlatok biztosítása. A termelési költségek átláthatósága és a jól képzett szakemberek rendelkezésre állása kulcsfontosságú tényezők.

2.8.

Az EU-nak vonzó és innovatív környezetet kell teremtenie a gyógyszerkutatáshoz, -fejlesztéshez és -gyártáshoz. Ez magában foglalja az EU kutatási és termelési kapacitásainak támogatását, valamint a tudomány és az ipar közötti együttműködés fokozását, a nagy mennyiségű termelési kapacitás és a műszaki képességek fenntartását az Egészségügyi Szükséghelyzet-felkészültségi és -reagálási Hatóság (HERA) által azonosított válságokra való reagálás érdekében, valamint a szükségletek kielégítését.

2.9.

Az Európai Bizottságnak támogatnia kell az értékláncok Európai Unióba történő áthelyezését. A lehetséges intézkedések között szerepel a hazai termelők előnyben részesítése a sürgősségi készletfelhalmozás terén, valamint a kutatásfinanszírozás összekapcsolása a hazai termelésből történő kötelező részesedéssel.

3.   Uniós koordináció és párbeszéd az iparral, a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel

3.1.

Ez a kezdeményezés jelentős erőfeszítéseket tesz az ellátási lánc kritikus fontosságú gyógyszerekkel kapcsolatos sebezhetőségeinek jobb megértésére. A hangsúly az ipar és az EU közötti kölcsönös beruházási terv kidolgozásán van azzal a céllal, hogy e sebezhetőségek csökkentése és a kritikus termelési kapacitások fenntartása érdekében a beruházások ismételten Európába irányuljanak.

3.2.

Ezt a törekvést a gyógyszerhiányokra történő reagálást célzó uniós szintű iránymutatások vagy protokollok kidolgozására vonatkozó, döntő fontosságú ajánlás egészíti ki. Ez a lépés elengedhetetlen a tagállamok közötti harmonizált megközelítés eléréséhez. A kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiány jobb megértése érdekében pontosabb stratégiára van szükség a meglévő adatok megfelelőbb felhasználására vonatkozóan.

3.3.

Egy másik kulcsfontosságú elem az átlátható, proaktív és folyamatos párbeszéd fontosságát hangsúlyozza. Ez ösztönzi az uniós intézmények, a tagállamok, a gyógyszeripari vállalatok, a szociális partnerek, az egészségügyi szakemberek szövetségei, a betegek érdekvédelmi szervezetei és a fogyatékossággal élő személyek képviselői közötti kommunikációt az ellátási lánc sebezhetőségeinek gyors azonosítása, valamint a gyártás rugalmasságának és rezilienciájának fokozása érdekében.

3.4.

Alapvető fontosságú a gyógyszeripar és az uniós intézmények közötti, a termelési kapacitásokkal, az elosztóhálózatokkal és az ellátási lánc zavaraival kapcsolatos átláthatóbb információmegosztás támogatása. Nagyon fontos a kiszolgáltatott csoportok sajátos szükségleteinek kezelése, elősegítve az átlátható, együttműködésen alapuló és reziliens gyógyszeripari ökoszisztémát.

3.5.

Fontos stratégiai elem a gyógyszeripar és az uniós intézmények közötti kötelék megerősítése a jobb információmegosztás révén, elsősorban a költségstruktúrákra és a K+F-kiadásokra összpontosítva.

3.6.

Annak érdekében, hogy Unió-szerte egységes és hatékony választ lehessen adni, az EGSZB azt javasolja, hogy a gyógyszeripari vállalatok és nagykereskedők értesítsék a hatóságokat az esetleges hiányokról vagy zavarokról; ezt uniós jogszabályok szintjén (rendeletben) kell rögzíteni, és automatikusan be kell építeni az uniós tagállamok nemzeti jogszabályaiba. Alapvető fontosságú, hogy az olyan szervezetek, mint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), a Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetsége (EFPIA), a Medicines for Europe és a kulcsfontosságú érdekelt felek, így például az egyetemi kórházak is részt vegyenek ezekben az erőfeszítésekben.

4.   Azonnali és rövid távú intézkedések

4.1.

Az EGSZB hangsúlyozza a folyamatos, valós idejű nyomonkövetési rendszerek létrehozásának sürgősségét a gyógyszerellátási láncok vonatkozásában. Ez a követelmény megerősíti, hogy az ellátási lánc dinamikus és változó fejleményei jelentette kihívások kezelése érdekében azonnali cselekvésre van szükség. A valós idejű nyomonkövetési keret elengedhetetlen a felmerülő problémák gyors azonosításához, értékeléséhez és az azokra való reagáláshoz, biztosítva az EU gyógyszerellátási láncainak rezilienciáját.

4.2.

A fejlett technológiák integrálása alapvető fontosságú. A mesterséges intelligenciának és a nagy adathalmazok elemzésének a nyomonkövetési rendszerekbe való beépítése javíthatja azoknak az ellátási lánc változásaival kapcsolatos reakcióképességét. Az ilyen technológiai fejlődés magában foglalja egy a gyógyszerhiány nyomon követésére és megelőzésére szolgáló rendszer kidolgozását, amelynek célja a gyógyszerek hatékony beszerzése és optimális áron való biztosítása.

4.3.

A nemzetközi szolidaritás kulcsfontosságú pillérként jelenik meg a gyógyszerhiány hatékony kezelésében (4). A szolidaritás annak felismerését feltételezi, hogy a gyógyszerellátási láncok globálisan összekapcsolódnak, így előmozdításával egységes választ biztosíthatunk a hiányokra. Ha az EU képes lenne megerősíteni gyógyszeriparát a globális versenykörnyezetben, akkor az Unió globálisan hozzájárulhatna egy szilárdabb és reziliensebb gyógyszerellátási hálózat kialakításához azzal, hogy konkrét normákat ír elő, etikai kódexeket vezet be, és egészségügyi diplomáciát alkalmaz (5), a korlátozott erőforrásokkal rendelkező nem uniós országok számára hozzáférést biztosítva egyes alapvető gyógyszerekhez.

4.4.

A transzformatív megközelítés magában foglalja az olyan figyelemfelkeltő kampányok és oktatási programok létrehozásának ajánlását is, amelyek a lakosságot és az egészségügyi szakembereket tájékoztatják a gyógyszerhiány kezeléséről. Ezeknek a kezdeményezéseknek összpontosítaniuk kell a nagykereskedők, gyógyszerészek és betegek általi, különösen válságok idején jellemző felhalmozás megelőzésére, és foglalkozniuk kell a kábítószerrel való visszaéléssel is (6) (7). Mindenképpen kormányzati és egészségügyi hatósági előírásokat kell végrehajtani annak biztosítása érdekében, hogy a gyógyszerek eloszlása igazodjon a betegek valós szükségleteihez, ezáltal megelőzve a túlkínálatot (8) (9).

5.   A közép- és hosszú távú rezilienciát célzó strukturális intézkedések

5.1.

A jelenlegi iparági előrejelzések szerint 2030-ra a globális gyógyszerpiac felét biológiai gyógyszerek teszik majd ki (a jelenlegi 20 %-hoz képest); a biológiai gyógyszerkészítmények évente mintegy 2 %-kal növelik piaci részesedésüket (10).

5.2.

A tudomány és a technológia számára vonzóbb környezet kialakítása segíteni fogja Európát abban, hogy áttörést jelentő technológiákat alkosson, és ringbe szálljon a globális versenyben. Ipari tevékenységeinek biológiai termelésre való átállítása hozzájárulhat ehhez a célhoz, miközben magas képzettséget igénylő munkahelyeket biztosít, csökkenti a környezeti hatást és növeli az ellátás biztonságát.

5.3.

Végső soron megfelelő ösztönzőket, valamint szabályozási és pénzügyi intézkedéseket kell bevezetni az európai termelési kapacitás támogatására a kritikus fontosságú gyógyszerek ellátásának megkönnyítése és a hiányok elkerülése érdekében. Ez vonatkozik a gyógyszerhatóanyagok gyártására és a biotechnológiai átállásra is. A nagyobb egészségügyi autonómia eléréséhez Európának minden területen erősnek kell lennie: a vegyi alapú gyógyszerek, a generikus gyógyszerek, a biohasonló gyógyszerek, a vakcinák és az élvonalbeli biológiai gyógyszerek gyártása terén egyaránt.

5.4.

A kritikus fontosságú gyógyszerek átfogó uniós jegyzékének közzététele várhatóan olyan erőforrást eredményez majd, amely létfontosságú eszköz lesz a közegészségügyi irányításban. Fő célja, hogy lehetővé tegye az EU számára, hogy a legfontosabb gyógyszerek kiemelésével proaktívan kezelje a potenciális ellátási sebezhetőségeket.

5.5.

A prediktív elemzések és a forgatókönyv-tervezés kiaknázása jelentősen javíthatja az EU azon képességét, hogy előre jelezze és kezelje a gyógyszerek rendelkezésre állása terén a kínálat és a kereslet közötti esetleges egyensúlyhiányokat. Ez az előretekintő megközelítés lehetővé teszi az EU számára, hogy megelőző intézkedéseket hozzon, ezzel egy reziliensebb és alkalmazkodóbb gyógyszerellátási láncot biztosítva.

5.6.

Az egészségügyi szolgáltatók, a nemzeti egészségügyi hatóságok, a gyártók és a civil társadalmi szervezetek közötti szorosabb együttműködés szorgalmazásával párhuzamosan elengedhetetlen a digitális adatok használata és a mesterséges intelligencia alkalmazása az Európában évente értékesített több mint 10 milliárd gyógyszercsomag elemzéséhez. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC), a gyógyszerészeket, az orvosokat és a betegeket bevonó gyorsreagálási mechanizmusok nélkülözhetetlenek a válsághelyzetekben, a kezelési protokoll és az általános reagálóképesség javításához.

5.7.

Az EGSZB a hatékonyság növelése érdekében ösztönzi a gyógyszergyártási technológiákkal kapcsolatos kutatást és fejlesztést, támogatja a digitális átállást az ellátási lánc irányításában, továbbá népszerűsíti az innovatív logisztikai megoldásokat.

5.8.

Az EGSZB kéri, hogy minden érdekelt fél aktívan vegyen részt a gyógyszerellátás közép- és hosszú távú rezilienciájára irányuló strukturális intézkedések átlátható kidolgozásában és végrehajtásában.

5.9.

Az uniós közbeszerzési szabályok sürgős megreformálása elengedhetetlen az ellátásbiztonsági kritériumok beépítése érdekében – ezt a módosítást az Európai Bizottság jövőbeli iránymutatásában várjuk. Ennek a – gyógyszeripari ágazat szempontjából döntő jelentőségű – reformnak racionalizált megközelítést kell alkalmaznia a gyógyszerek közös beszerzése kapcsán. A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály (11) az EU gyógyszergyártási képességeinek megerősítését célozza, és összhangban van az EGSZB azon célkitűzéseivel, amelyek szerint biztosítani kell a gyógyszerellátás biztonságát és csökkenteni a külső forrásoktól való függőséget.

6.   Nemzetközi partnerségek és az ellátási láncok diverzifikálása

6.1.

Az EGSZB a gyógyszerkereskedelemre, közös kutatási kezdeményezésekre és közös gyártási projektekre összpontosító két- és többoldalú megállapodások létrehozását javasolja. Ezek az együttműködések elengedhetetlenek a kiegyensúlyozott globális gyógyszerelosztáshoz és az egyetlen forrástól való függéssel kapcsolatos kockázatok mérsékléséhez. Egy erős gyógyszeripar révén az Unió hozzájárulhat egy igazságosabb és diverzifikáltabb globális gyógyszeripari környezet kialakításához.

6.2.

Az EGSZB arra ösztönzi az uniós gyógyszeripari vállalatokat, hogy diverzifikálják beszállítói bázisukat, és keressenek alternatív nyersanyagforrásokat. A gyártási kapacitások különböző földrajzi helyszíneken történő fejlesztése növeli az ellátási lánc rezilienciáját.

6.3.

A globális szolidaritási kötelezettségeket figyelembe véve és válaszul a WHO világjárványról szóló szerződésére, az EGSZB hangsúlyozza a nemzetközi együttműködés és a közös felelősség fontosságát a népegészségügyi válságok kezelésében. Ez a megközelítés összhangban van az EU humanitárius kötelezettségvállalásaival, és biztosítja, hogy a világjárványokra adott globális válaszok koherensek és méltányosak legyenek, és a szolidaritáson alapuljanak.

6.4.

A gyógyszerellátás globális kezelésére vonatkozó egységes megközelítés előmozdításával és egy erős gyógyszeriparral az EU hozzájárulhat a folyamatok egyszerűsítéséhez és a hatékonyabb szabályozási gyakorlatokhoz, ami a teljes gyógyszeripari ökoszisztéma javát szolgálja.

6.5.

Az EGSZB támogatja globális kockázatértékelési modellek kidolgozását a nemzetközi gyógyszerellátási láncok potenciális sebezhetőségeinek azonosítása és kezelése érdekében.

6.6.

A versenyképesség tekintetében az EGSZB ösztönzi a globális gyógyszeriparon belül az átlátható tisztességes kereskedelmi gyakorlatok, a felelős beszerzés és a környezetbarát gyártási folyamatok előmozdítását egy fenntarthatóbb és etikusabb ellátási lánc kialakítása érdekében.

7.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a globális gyógyszeripari integritás és a közegészség védelme érdekében az uniós tagállamok és a harmadik országok között össze kell hangolni a gyógyszergyártás minőségi és biztonsági előírásait. Az európai ipart érő versenyhátrányok megelőzése érdekében az EU-ba importáló valamennyi gyártónak ugyanazokat a magas szintű minőségi és biztonsági előírásokat kell alkalmaznia.

8.   Fenntarthatóság és egységes piac

8.1.

Fontos megerősíteni az egységes piac elveit, hangsúlyozva az áruk szabad mozgásának, a kereskedelmi akadályok csökkentésének és a szabályozási előírások harmonizálásának fontosságát, különösen a gyógyszeripari termékek esetében.

8.2.

Az EGSZB álláspontja egyértelmű: az európaiak sehol az Unióban nem szenvedhetnek a gyógyszerekhez való hozzáférés hiányától. Az EGSZB elismeri az egységes piac elveinek végrehajtásával járó lehetséges kihívásokat, különös tekintettel a gyógyszerekhez való rosszabb hozzáférhetőségre az alacsony jövedelmű tagállamokban.

8.3.

Az EGSZB kéri, hogy az egészségügyi szolgáltatókat, a szociális partnereket, a betegek érdekképviseleti csoportjait, az ipar képviselőit és a politikai döntéshozókat vonják be a fenntartható gyógyszeripari ágazatra vonatkozó stratégiák együttműködésen alapuló kidolgozásába és végrehajtásába.

8.4.

Az EGSZB támogatja a köz- és a magánszféra közötti partnerségeket; ennek az együttműködésnek a célja az innováció és a beruházások ösztönzése a gyógyszerellátási láncban, növelve annak fenntarthatóságát és rezilienciáját a hosszú távú stabilitás érdekében.

---

(1)   HL C 286., 2021.7.16., 53. o.

(2)   HL C, C/2024/879, 2024.2.6., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/879/oj.

(3)   HL C, C/2024/1568, 2024.3.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1568/oj.

(4)  Soliman, A. és mtsai.: „WHO pandemic accord: full adherence to the principle of sovereignty”, The Lancet, 402. évf., 10410. sz., 1322. o.

(5)   HL C, C/2023/883, 2023.12.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2023/883/oj.

(6)  Casati A., Sedefov R., Pfeiffer-Gerschel T.: „Misuse of medicines in the European Union: a systematic review of the literature”, European Addiction Research 18(5), 2012, 228–45. o. doi: 10.1159/000337028.

(7)  Wise J.: „Prescription drug misuse in Europe is higher than previously thought”, BMJ, 354 i4304. sz., 2016. augusztus 4., doi:10.1136/bmj.i4304.

(8)   https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Medicine_use_statistics.

(9)   https://www.europarl.europa.eu/news/hu/press-room/20211019IPR15235/deal-on-stronger-role-for-eu-medicines-regulator.

(10)   https://www.globenewswire.com/news-release/2021/12/22/2357003/0/en/Biopharmaceutical-Market-Size-to-Hit-US-856-1-Bn-by-2030.html.

(11)   HL C, C/2024/1568, 2024.3.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1568/oj.