52023AE4411

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 52023AE4411 - EN

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 52023AE4411

Help

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – a) Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1024/2012/EU és az (EU) 2018/1724 rendeletnek a belső piaci információs rendszer és az egységes digitális kapu – a határokon átnyúló európai egyesületekről szóló (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott – bizonyos követelményeknek megfelelő használata tekintetében történő módosításáról (COM(2023) 515 final – 2023/0314 (COD)) és b) Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a határokon átnyúló európai egyesületekről (COM(2023) 516 final – 2023/0315 (COD))

EESC 2023/04411

HL C, C/2024/2102, 2024.3.26., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2102/oj (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2102/oj

HTML

PDF - authentic OJ

e-signature

How to verify the authenticity of the Official Journal

Hivatalos Lapja
Az Európai Unió

Sorozat C

C/2024/2102

2024.3.26.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye –

a) Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 1024/2012/EU és az (EU) 2018/1724 rendeletnek a belső piaci információs rendszer és az egységes digitális kapu – a határokon átnyúló európai egyesületekről szóló (EU)…/… európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott – bizonyos követelményeknek megfelelő használata tekintetében történő módosításáról

(COM(2023) 515 final – 2023/0314 (COD))

és b) Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a határokon átnyúló európai egyesületekről

(COM(2023) 516 final – 2023/0315 (COD))

(C/2024/2102)

Előadó:

Giuseppe GUERINI

Felkérés:

a)	Európai Parlament, 2023.11.23.

a)	az Európai Unió Tanácsa, 2023.9.20.

b)	Európai Parlament, 2023.10.2.

b)	az Európai Unió Tanácsa, 2023.11.20.

Jogalap:

az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. és 114. cikke

Illetékes szekció:

„Egységes piac, termelés és fogyasztás”

Elfogadás a szekcióülésen:

2023.12.20.

Elfogadás a plenáris ülésen:

2024.1.17.

Plenáris ülésszak száma:

584.

A szavazás eredménye

(mellette/ellene/tartózkodott):

225/1/2

1. Következtetések és ajánlások

1.1.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a „határokon átnyúló európai egyesület” új jogi formájának létrehozásával megkönnyítsék a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységeit az EU-ban, és javasolja, hogy a társjogalkotók törekedjenek annak mielőbbi elfogadására.

1.2.

Az EGSZB elismeri azokat a nehézségeket, amelyekkel az egyesületek és a nonprofit szervezetek a belső piaci részvételük során szembesülnek, és javasolja, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok a jogi és adminisztratív akadályok felszámolásával mozdítsák elő e szervezetek uniós gazdasági és társadalmi értékteremtésben betöltött szerepét.

1.3.

A javaslat hozzájárul a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseihez, és kapcsolódik annak egyes intézkedéseihez, például a szociális gazdaság tagállami keretfeltételeinek kidolgozásáról szóló ajánlásra irányuló javaslathoz és az adózásról szóló két európai bizottsági szolgálati munkadokumentumhoz.

1.4.

Az EGSZB elismeri, hogy az egységes piac összefüggésében a nonprofit szervezetekben lehetőségek rejlenek, és emlékeztet arra, hogy elő kell mozdítani e szervezetek európai ökoszisztémájának létrehozását annak érdekében, hogy az egységes piac „szociálisabbá” váljon.

1.5.

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy a határokon átnyúló európai egyesület új jogi formáját bevezessék a tagállamok nemzeti jogrendszerébe annak érdekében, hogy csökkenjenek a más tagállamban tevékenységet folytató nonprofit egyesületek elismerésével és létrehozásával kapcsolatos jogi és adminisztratív terhek.

1.6.

Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Unióban székhellyel rendelkező valamennyi jogosult szervezet számára tegyék lehetővé a határokon átnyúló európai egyesület minősítés megszerzését, még akkor is, ha a végrehajtó szerv tagjai között olyan természetes személyek is vannak, akik EU-n kívüli országban rendelkeznek lakóhellyel, különösen, ha az Európai Gazdasági Térség valamely országáról van szó.

1.7.

Az EGSZB azt ajánlja, hogy a demokrácia és az egyesülési szabadság elvének tiszteletben tartása mellett maguk a szervezetek és tagjaik határozhassák meg alapszabályukban a különböző egyesületi tagsági formákat és a szavazati jog gyakorlásának módját.

1.8.

Ez a kezdeményezés hozzájárul a nonprofit egyesületek szerepének elismeréséhez, amelyek alapszabályuk és jogszabályi felhatalmazásuk alapján általános érdekű feladatokat látnak el Európában. A kezdeményezés referenciapontot jelent azon jövőbeli intézkedések számára, amelyek megkönnyíthetik a határokon átnyúló tevékenységek fejlesztését más, általános érdekű feladatokat ellátó szervezetek, például kölcsönös biztosítótársaságok és alapítványok számára.

1.9.

Az EGSZB támogatja és nagyra értékeli „a határokon átnyúló európai egyesületek igazolásának” létrehozását, amely lehetővé teszi ezen új jogi forma elismerését az egész EU-ban azt követően, hogy a határokon átnyúló európai egyesületet valamely tagállamban nyilvántartásba vették, ugyanakkor azt ajánlja, hogy összehasonlítható adatbázisok létrehozása révén javítsák az osztályozási és nyilvántartási rendszereket.

1.10.

Az EGSZB tudatában van annak a bonyolult helyzetnek, hogy a tagállamok eltérő álláspontot képviselnek az alapítványokkal kapcsolatban, ugyanakkor úgy véli, hogy a határokon átnyúló európai egyesületekről szóló javaslat jó hivatkozási pont lehet az uniós intézmények közötti, az alapítványok európai statútumáról szóló tárgyalások újraindításához.

2. Az Európai Bizottság javaslatával kapcsolatos észrevételek

2.1.

Az e véleményben elemzett javaslat kiegészíti az Európai Bizottság 2023. évi jogalkotási programjában a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv végrehajtásának részeként előirányzott intézkedéseket. A beavatkozás egy irányelvből és egy rendeletből áll, és nagy érdeme, hogy kitölt egy joghézagot, amit a javaslatot kísérő hatásvizsgálat nagyon jól kiemel. Uniós szinten nem léteznek olyan külön szabályok, amelyek lehetővé tennék a nonprofit szervezetek számára, hogy határokon átnyúlóan működjenek a belső piacon.

2.2.

A hatásvizsgálat négy olyan akadályt emelt ki, amelyek megnehezítik, sőt egyes esetekben lehetetlenné teszik az egyesületek és nonprofit szervezetek belső piaci részvételét: i. a nonprofit egyesületek létrehozásának joga, ha azok határokon átnyúlóan működnek; ii. a szolgáltatások és áruk nyújtására vonatkozó lehetőségeik; iii. az egységes tőkepiacon való részvétel és az ahhoz való hozzájárulás lehetősége; iv. a nonprofit egyesületek irányító szerveiben való részvétel lehetőségei, ha határokon átnyúló tevékenységet folytatnak. Ez egyrészt a nonprofit egyesületek korlátozott határokon átnyúló mobilitását eredményezi, másrészt csökkenti a szociális hatású befektetések európai piacának kialakítási lehetőségét, ahogyan erre bizonyos mértékig abból is következtetni lehet, hogy a kifejezetten a szociális vállalkozásokba történő befektetések ösztönzésére létrehozott ESZVA-rendelet (1) alkalmazása csak korlátozottan valósul meg.

2.3.

Az EGSZB ezért üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, amely számos, az elmúlt években több véleményben is megfogalmazott kívánalmat (2) összegyűjt és megvalósít, mivel egyetért azzal, hogy szükség van erre a beavatkozásra, amelynek célja a nonprofit egyesületek határokon átnyúló tevékenységének megkönnyítése az EU-ban egy új jogi forma, a „határokon átnyúló európai egyesület” létrehozása révén. A határokon átnyúló egyesületek olyan szervezetek, amelyek a nemzeti határokat átlépve működnek gyakran azzal a céllal, hogy előmozdítsák a szomszédos országok vagy régiók közötti együttműködést, információcserét és erőforrás-megosztást. A javaslat célja a belső piac működésének javítása azáltal, hogy felszámolja az egynél több tagállamban működő vagy működni kívánó nonprofit egyesületek előtt álló jogi és adminisztratív akadályokat, ezáltal elősegítve azt a szerepet, amelyet ezek az egyesületek az EU-ban a gazdasági és társadalmi értékteremtésben játszanak. Az intézkedés emellett egyenlő versenyfeltételeket teremt az egyesületek számára.

2.4.

Fontos elismerni, hogy a nonprofit egyesületek mellett más fontos, „közhasznú” szerepet betöltő jótékonysági szervezetek és alapítványok is működnek, amelyek a jogi személyiség elismerése, a székhely áthelyezése vagy a határokon átnyúló egyesülés tekintetében gyakran hasonló akadályokba ütköznek, mint az egyesületek; az EGSZB ezért úgy véli, hogy e szervezetek számára is megoldásokat kell kidolgozni, amint azt az Európai Parlament jelentése eredetileg is szorgalmazta (3).

2.5.

A javaslat hozzájárul a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseihez, és kapcsolódik annak egyes intézkedéseihez, például az EPSCO Tanács által 2023. október 9-én elfogadott, a tagállamokban a szociális gazdaság keretfeltételeinek kialakításáról szóló ajánlásra irányuló javaslathoz, valamint „A szociális gazdaság szervezeteire vonatkozó adózási keretrendszerek” és „A karitatív szervezetek és adományozóik megkülönböztetésmentes adóztatása: az uniós ítélkezési gyakorlatból levezetett elvek” című két európai bizottsági szolgálati munkadokumentumhoz. Bár számos nonprofit egyesület hivatkozik a szociális gazdaság alapelveire, vannak olyan nonprofit egyesületek is, amelyek különböző célokkal, például a fogyasztók, a vállalkozások és a polgárok jogainak előmozdításával és védelmével foglalkoznak.

2.6.

A nonprofit egyesületek a szociális, egészségügyi, gondozási, kulturális, foglalkoztatási, oktatási, sport-, környezetvédelmi, nemzetközi együttműködési és humanitárius segítségnyújtási ágazatokban működő szolgáltatókként társadalmi és gazdasági értéket teremtenek. Emellett teret adnak a civil társadalmi részvételnek és vezető szerepnek, ösztönzik a polgárok aktív szerepvállalását, és ezáltal megteremtik a demokrácia szociális infrastruktúráját.

2.7.

Ez a szociális infrastruktúra döntő szerepet játszik az Európa előtt álló fő kihívások kezelésében: az éghajlatváltozástól a digitális átállásig, a szegénység elleni küzdelemtől a készségfejlesztésig; gyakran képes fontos megoldásokat nyújtani a társadalmi innovációhoz és a változásokhoz: ezek mind olyan funkciók, amelyek döntően hozzájárulnak az egységes piac zavartalan működéséhez.

2.8.

Az EGSZB úgy véli, hogy ez a kezdeményezés kiegészíti és kölcsönösen erősíti a szociális gazdaság kereteinek kidolgozásáról szóló tanácsi ajánlást, valamint a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben szereplő, az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó egyéb kulcsfontosságú intézkedéseket. A jogalkotási kezdeményezés célja, hogy segítse a nonprofit egyesületeket azon akadályok leküzdésében, amelyekkel a szociális gazdaság kulcsfontosságú szereplőiként az egységes piacon határokon átnyúló működésük során szembesülnek; olyan kedvező környezet kíván teremteni, amely tiszteletben tartja az EU-ban működő civil társadalom szervezett formáinak gazdag sokszínűségét.

2.9.

Amint azt a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési terv is elismeri, a szociális gazdaság a befogadó és megkülönböztetésmentes Európa megteremtésének egyik fő eszköze, tekintettel arra, hogy nagy hangsúlyt fektet a társadalmi kihívások kezelésére, például a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci beilleszkedésének elősegítésére, vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett egyes csoportoknak, például az időseknek, a fogyatékossággal élőknek, a migránsoknak és a menekülteknek, valamint a munkaerőpiactól távol eső személyeknek nyújtott segítségre és támogatásra. A nonprofit és a jótékonysági szervezetek potenciálja az egységes piac összefüggésében továbbra is kiaknázatlan, és főként helyi kontextusban fejlődik. E javaslat célja, hogy előmozdítsa az ilyen típusú szervezetek európai ökoszisztémájának létrehozását, és jelentős mértékben hozzájáruljon az egységes piac „szociálisabbá” tételéhez.

2.10.

A jelenlegi Európai Bizottság e jogalkotási kezdeményezés kidolgozására vonatkozó kötelezettségvállalásának ambiciózusnak kell lennie, és egy olyan egységes piac létrehozását kell céloznia, amely egyenlő feltételeket biztosít a különböző típusú, általános érdekű célokat szolgáló szervezetek számára, amelyek közös hasznot hoznak létre abban a közösségben, amelyben működnek. A szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervvel párhuzamosan ennek a javaslatnak valódi változást kell hoznia, hogy az európai civil társadalom, a nonprofit szervezetek és az európai filantrópia egy olyan társadalomhoz járulhassanak hozzá, amelynek az ember és a bolygó áll a középpontjában. Lehetővé kell tennie továbbá, hogy a szociális gazdaság egésze egy befogadó és sokszínű, hatékony és inkluzív módon működő Unió kialakításán munkálkodjon. E tekintetben az EGSZB felkéri a társjogalkotókat, hogy haladéktalanul tegyenek lépéseket a javaslat elfogadása érdekében.

2.11.

Alapvetően fontos az arra vonatkozó lehetőségek javítása, hogy a nonprofit egyesületek jogi személyiségét más tagállamokban is elismerjék, ezáltal biztosítva számukra egyenlő bánásmódot a belső piacon. Ugyanilyen fontos, hogy a határokon átnyúló európai egyesület minősítés megszerzése önkéntes alapon történjen, és hogy egyetlen egyesület se legyen köteles megváltoztatni saját jogi formáját.

2.12.

A szociális gazdaság szervezetei közül a biztosító egyesületek olyan vállalkozások, amelyek élet- és kárbiztosítást, valamint kiegészítő társadalombiztosítási szolgáltatásokat nyújtanak. Tekintettel arra, hogy a biztosító egyesületeket mint jogi formát nem minden tagállamban ismerik el, a jelenlegi európai jogi keret nem teszi lehetővé, hogy ezek a biztosító egyesületek élvezhessék a belső piac által kínált előnyöket. A határokon átnyúló társulás lehetősége olyan lehetőség, amely előrelépést jelenthet a biztosító egyesületek megkülönböztető elismerése felé.

2.13.

Az uniós tagállamokban 3,8 millió nonprofit szervezet működik, amelyek az EU GDP-jének 2,9 %-át adják. A becslések szerint az új szabályoknak köszönhetően annak a mintegy 310 000 nonprofit egyesületnek az adminisztratív terhei, amely másik országbeli működése során jelenleg ilyen akadályokkal szembesül, évente akár 770 millió euróval csökkenhetnek, és ez 15 év alatt elérheti a 8,5 milliárd eurót. Emellett a javaslatban azonosított akadályok felszámolása esetén várhatóan mintegy 185 000 egyéb nonprofit egyesület kezdhetne határokon átnyúló tevékenységet, ami 15 év alatt akár 4,2 milliárd euro hozzáadott értéket is generálhat (4).

2.14.

Az EU-ban 24 különböző szabályozási rendszer vonatkozik a nonprofit egyesületekre, és emellett sok esetben még regionális szabályozások is léteznek. Ez a jogi sokféleség akadályozza a határokon átnyúló polgári szerepvállalást, és végső soron korlátozza a civil társadalmi teret. Jelenleg, amikor a nonprofit egyesületek a bejegyzett székhelyük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban folytatnak tevékenységet, nem ismerik el egységesen jogi személyiségüket és jogképességüket, ezért gyakran másodszor is nyilvántartásba kell vetetniük magukat, vagy akár új jogi személyt kell létrehozniuk az adott tagállamban.

2.15.

A nemzeti és európai szervezetek hálózataiból álló egyes szövetségek, amelyek gyakran a szélesebb értelemben vett Európában tevékenykednek és tartanak számon tagokat, átlépik az EU határait. Annak érdekében, hogy ezek a szervezetek megszerezhessék a határokon átnyúló európai egyesület minősítést, felül kell vizsgálni az irányelvjavaslat 7. cikkében megállapított korlátozást, amely szerint csak uniós állampolgársággal rendelkező természetes személyek lehetnek tagjai valamely határokon átnyúló európai egyesület végrehajtó szervének. Ez a korlátozás túlzottnak tűnik. Az EGSZB szerint az EUMSZ 114. cikkével összhangban az egységes piacon való részvételre vonatkozó célkitűzés elérése érdekében ezt a rendelkezést az Európai Gazdasági Térségre is ki kell terjeszteni.

2.16.

Fontos továbbá a szavazati jogok elosztásának rugalmassága a demokratikus elvvel összhangban, az európai szinten működő egyesületek különféle tagsági típusainak tiszteletben tartása érdekében, mivel a 8. cikk jelenlegi megfogalmazása, amely a határokon átnyúló európai egyesület minden tagja számára egy szavazatot biztosít, túlságosan korlátozónak tűnik.

3. A határokon átnyúló európai egyesületek szerepe

3.1.

Az Európai Bizottság javaslata bevezeti a tagállamok nemzeti jogrendszerébe a határokon átnyúló európai egyesület új jogi formáját, amelynek kapcsán a tagállamok közötti jelentős különbségeket a javaslatot kísérő dokumentumokban és az irányelvjavaslat szövegében széles körben figyelembe vették. A határokon átnyúló európai egyesület minősítés, amelyet kifejezetten határokon átnyúló célokra terveztek, csökkenti a más tagállamban tevékenységet folytató nonprofit egyesületek elismerésével és létrehozásával kapcsolatos jogi és adminisztratív terheket.

3.2.

A határokon átnyúló egyesületek számára létrehozandó új jogi forma kidolgozása mellett fontolóra kell venni egy az alapítványok esetében megfelelő eszköz létrehozását. Az alapítványok európai alapokmányának elfogadására 2012-ben már történt egy sikertelen kísérlet; most, a cselekvési tervből és a szociális gazdaságról szóló ajánlásból fakadó lendületnek köszönhetően elérkezett lehet az idő e kezdeményezés felélesztésére.

3.3.

Az EGSZB elismeri a letelepedés szabadsága, a szolgáltatások szabad mozgása, az áruk szabad mozgása és a tőke szabad mozgása terén egyes tagállamok jogrendszerében még mindig fennálló, indokolatlan korlátozások megszüntetésének fontosságát. E tekintetben különösen hasznosnak tartja, hogy az irányelvre irányuló javaslat 12. cikke előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a határokon átnyúló európai egyesületeknek csak egyszer kelljen nyilvántartásba vetetniük magukat.

3.4.

Azoknak a nonprofit egyesületeknek, amelyek egy másik tagállamban gazdasági tevékenységet kívánnak folytatni, az adott tagállamban teljesen új nonprofit egyesületet kell létrehozniuk és bejegyeztetniük, ami további adminisztratív költségekkel és alakiságokkal jár.

3.5.

Ez a nonprofit egyesületek közötti tőkeáramlásra is hatással van, mivel akadályozza a tőke zökkenőmentes áramlását, és aláássa a nonprofit egyesületek azon képességét, hogy tevékenységüket egy másik tagállamban végezzék. Eltérő szabályok vonatkoznak a tőkéhez való hozzáférésre is, és nehézségek tapasztalhatók a pénzügyi kölcsönökhöz, a hitelekhez és a garanciákhoz való, hitelintézeteken keresztül történő hozzáférés terén is.

3.6.

Az EGSZB úgy véli, hogy a nonprofit szervezetek új, valamennyi tagállam által elismert jogi formájának létrehozásával még jobban kiaknázhatjuk a lehetőségeket, és támogathatjuk a különböző méretű civil társadalmi szervezetek társadalmunkhoz való alapvető hozzájárulását. Az új jogi forma kulcsfontosságú eszköz lehet, amely különösen az egyesületeken és alapítványokon keresztül mozgósíthatja a polgárok közösségi szerepvállalását, hogy több közhasznú tevékenységet végezzenek és a társadalom különböző területein együttműködjenek. Ezen túlmenően a határokon átnyúló régiók egyesületei még szorosabban együtt tudnak majd működni, még inkább elmélyítve az európai szellemiség és polgárság érzését ezekben a kivételes térségekben. Ez a kezdeményezés hozzá fog járulni a közérdekű nonprofit egyesületek szerepének elismeréséhez Európában, és referenciapontként szolgálhat a más típusú szervezeteket, például alapítványokat érintő jövőbeli kezdeményezésekhez.

3.7.

Különösen hasznos és nagyra értékelendő, hogy az irányelvre irányuló javaslat kimondja, hogy a határokon átnyúló európai egyesület jogi személyiséget és jogképességet akkor szerez, amikor azt valamely tagállamban nyilvántartásba veszik. Ha valamely tagállamban megalakult, a határokon átnyúló európai egyesületet automatikusan elismerik, és valamennyi tagállamban olyan tevékenységeket folytathat, beleértve a gazdasági tevékenységeket is, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben kibontakoztathassa társadalmi és gazdasági potenciálját az EU-ban.

3.8.

A határokon átnyúló európai egyesület más tagállami szintű nemzeti egyesületekkel párhuzamosan működik majd. Az irányelvre irányuló javaslat által nem érintett kérdésekben, mint például az adóügyi megítélés, a tagállamok a határokon átnyúló európai egyesületet ugyanúgy kezelik, mint a hasonló, nemzeti nonprofit szervezeteket, tiszteletben tartva az egyes tagállamok e területre vonatkozó hagyományait, és nem érintve a meglévő egyesületeket.

3.9.

Az új szabályok a határokon átnyúló európai egyesületek igazolásának köszönhetően lehetővé teszik az új jogi forma gyors elismerését az egész Unióban, miután egy határokon átnyúló európai egyesületet valamely tagállamban nyilvántartásba vettek; emellett harmonizált szabályokat írnak elő a székhely áthelyezésére vonatkozóan, lehetővé téve ezáltal, hogy a határokon átnyúló európai egyesületek teljes mértékben élvezhessék a letelepedés szabadságának, valamint a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad áramlásának előnyeit az Unióban.

3.10.

A határokon átnyúló európai egyesület a bejegyzés helye szerinti tagállamtól függetlenül teljes mértékben élvezi a belső piac előnyeit, és minden olyan tagállamban, ahol működik, szabad és megkülönböztetésmentes hozzáférést kap az állami finanszírozáshoz.

3.11.

Az EGSZB úgy véli, hogy az olyan szervezetek esetében, amelyek határokon átnyúló európai egyesületté válhatnak, növelni kellene a rájuk vonatkozó adatok hozzáférhetőségét, hogy javuljon a nonprofit szövetségek különféle formáival kapcsolatos tájékoztatás és tudatosság. Az EGSZB szorgalmazza továbbá megfelelő és összehasonlítható nyilvántartások és statisztikai rendszerek létrehozását. A profitorientált egyesületeket nyilvántartó és osztályozó rendszereknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy elkerüljék a határokon átnyúló európai egyesületeknek nyújtott előnyökkel való visszaélést, de nem használhatók fel korlátozások bevezetésére, amint azt az irányelvjavaslat 15. cikke egyértelműen kimondja.

3.12.

Az irányelvjavaslattal együtt az Európai Bizottság elfogadott egy technikai jellegű rendeletet is, amely módosítja a belső piaci információs rendszerről (IMI) és az egységes digitális kapuról szóló rendeleteket annak érdekében, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóságok közötti együttműködést és információcserét az IMI-n keresztül, valamint hogy digitális műveleteket hajtson végre az egységes digitális kapu révén, ezáltal lehetővé téve a nyilvánosság számára, hogy hozzáférjen a határokon átnyúló európai egyesületekkel kapcsolatos, online elérhető információkhoz.

3.13.

Az EGSZB üdvözölte egy olyan egységes digitális kapu létrehozását és működtetését, amely a polgárok, a vállalkozások és a társaságoktól eltérő jogi személyek számára egyszerű hozzáférést biztosít a polgárokat, a vállalkozásokat és a jogi személyeket érintő, uniós és nemzeti szabályokkal kapcsolatos minőségi információkhoz, hatékony eljárásokhoz, valamint eredményes segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz.

Kelt Brüsszelben, 2024. január 17-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Oliver RÖPKE

(1) Európai szociális vállalkozási alap (ESZVA).

(2) Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Európai filantrópia: kiaknázatlan lehetőségek (feltáró vélemény a román elnökség felkérésére) (HL C 240., 2019.7.16., 24. o.).

(3) Az európai filantróp működési környezet részleteiről lásd: Philea, Country profiles on the legal and fiscal landscape for philanthropy és Comparative Highlights of Foundation Laws.

(4) COM(2023) 516 final.

ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/2102/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)

Top

Choose the experimental features you want to try